Oktatási és Képzési Figyelő 2021

Oktatási és Képzési Figyelő 2021

Áttekintés az oktatásra és képzésre vonatkozó uniós szintű célokról

Az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) szóló tanácsi állásfoglalás referenciaszinteket határoz meg az oktatás és a képzés terén elérendő európai átlagteljesítményre vonatkozóan (uniós szintű célok), amelyek célja az állásfoglalásban felvázolt stratégiai prioritások támogatása.

A kitűzött célok irányában tett előrelépés nemzetközileg összehasonlítható adatok rendszeres gyűjtése és elemzése révén történő időszakos nyomon követése döntően hozzájárul a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalhoz.

A tagállamok a következő hét teljesítendő uniós szintű célt állapítják meg: az alábbiakban ismertetjük az egyes célokat, az uniós és nemzeti vonatkozású adatokat, valamint egy rövid elemzést (a hét uniós szintű célra vonatkozó adatok egy többnyelvű Excel-fájlban és az Eurostat egy e célra szolgáló oldalán is elérhetők, amely naprakész és testre szabható adatkészleteket, ábrákat és térképeket tartalmaz).

Uniós szintű célok: 2030-ra az olvasás, a matematika és a természettudományok terén gyengén teljesítő 15 évesek aránya nem érheti el a 15 %-ot.

A LEGJOBBAN TELJESÍTŐ TAGÁLLAMOK:
Olvasás: Észtország, Írország, Finnország
Matematika: Észtország, Lengyelország, Dánia
Természettudományok: Észtország, Finnország, Lengyelország

2018 Trend 2018 Trend 2018 Trend
Olvasás   Matematika   Természettudományok  
EU 22,5 2,8 22,9 0,2 22,3 4,5
Belgium 21,3 3,6 19,7 0,6 20,0 2,0
Bulgária 47,1 6,1 44,4 -2,7 46,5 7,7
Csehország 20,7 -2,4 20,4 -2,0 18,8 1,5
Dánia 16,0 0,8 14,6 -2,5 18,7 2,1
Németország 20,7 2,2 21,1 2,4 19,6 4,8
Észtország 11,1 -2,2 10,2 -2,5 8,8 0,5
Írország 11,8 -5,4 15,7 -5,2 17,0 1,8
Görögország 30,5 9,2 35,8 5,4 31,7 6,4
Spanyolország 23,2 3,6 24,7 0,9 21,3 3,1
Franciaország 20,9 1,1 21,3 -1,2 20,5 1,2
Horvátország 21,6 -0,8 31,2 -2,0 25,4 6,9
Olaszország 23,3 2,3 23,8 -1,2 25,9 5,3
Ciprus 43,7 : 36,9 : 39,0 :
Lettország 22,4 4,8 17,3 -5,3 18,5 3,8
Litvánia 24,4 0,0 25,6 -0,8 22,2 5,2
Luxemburg 29,3 3,3 27,2 3,3 26,8 3,1
Magyarország 25,3 7,7 25,6 3,3 24,1 10,0
Málta 35,9 -0,4 30,2 -3,5 33,5 1,0
Hollandia 24,1 9,8 15,8 2,4 20,0 6,8
Ausztria 23,6 : 21,1 : 21,9 :
Lengyelország 14,7 -0,3 14,7 -5,8 13,8 0,7
Portugália 20,2 2,6 23,3 -0,5 19,6 3,1
Románia 40,8 0,4 46,6 -0,4 43,9 2,5
Szlovénia 17,9 -3,3 16,4 -4,0 14,6 -0,2
Szlovákia 31,4 9,2 25,1 4,1 29,3 10,0
Finnország 13,5 5,4 15,0 7,1 12,9 6,9
Svédország 18,4 1,0 18,8 -2,3 19,0 -0,1
Izland 26,4 9,6 20,7 3,7 25,0 7,1
Norvégia 19,3 4,3 18,9 0,7 20,8 5,0
Svájc 23,6 6,8 16,8 3,3 20,2 6,2
Montenegró 44,4 -5,1 46,2 -12,3 48,2 -5,4
Észak-Macedónia 55,1 : 61,0 : 49,5 :
Szerbia 37,7 4,9 39,7 -0,9 38,3 3,9
Törökország 26,1 1,6 36,7 -5,5 25,2 -4,8
KÖZELEBBRŐL: Továbbra is kihívást jelent az alapvető matematikai, természettudományi és olvasási feladatok megoldására nem képes tanulók számának a csökkentése. 2012 és 2015 között az EU valójában még távolabb került az alapkészségekre vonatkozó cél teljesítésétől. A legtöbb országban a migráns háttérrel rendelkező tanulók rosszabbul teljesítenek, mint a nem migráns hátterűek, ami azt jelzi, hogy a tanulók esélyegyenlőségébe való befektetésnek továbbra is kiemelt prioritást kell kapnia az EU-ban.

Forrás: OECD (PISA 2009, 2018).
Megjegyzések: az alulteljesítés azt jelenti, hogy a tanuló nem éri el a 2-es szintet a PISA-felmérés olvasási, matematikai vagy természettudományos részén. Az ismertetett trend a 2009–2018 közötti változásra utal, százalékpontban kifejezve. Spanyolország esetében a 2018-as PISA-felmérés adatai és a korábbi PISA-értékelésekből származó adatok összehasonlíthatósága nem biztosítható teljes mértékben. További információkért lásd a 2021. évi Oktatási és Képzési Figyelő 2.2.1. szakaszát (ec.europa.eu/education/monitor).

Uniós szintű célok: 2030-ra a számítástechnikai és informatikai műveltség terén gyengén teljesítő nyolcadik osztályosok aránya nem érheti el a 15 %-ot.

A LEGJOBBAN TELJESÍTŐ TAGÁLLAMOK: Csehország, Dánia, Lengyelország

Év Gyengén teljesítők Fiúk Lányok
Csehország 2013 15,0 17,3 12,8
Dánia 2018 16,2 21,6 10,7
2013 21,4 24,1 18,6
Németország 2018 33,2 36,5 29,6
2013 29,2 32,9 25,3
Franciaország 2018 43,5 49,2 37,8
Horvátország 2013 35,9 40,0 31,6
Litvánia 2013 45,1 49,1 40,9
Luxemburg 2018 50,6 55,4 45,0
Hollandia 2013 26,4 29,9 22,5
Lengyelország 2013 25,3 27,6 23,0
Portugália 2018 33,5 36,0 30,8
Szlovénia 2013 35,8 44,1 27,2
Szlovákia 2013 32,8 36,3 29,3
Finnország 2018 27,3 33,7 20,7
Norvégia 2013 24,0 : :
KÖZELEBBRŐL: Az elmúlt két évben a Covid19-válság rávilágított arra, hogy gazdaságaink és társadalmaink fenntartása szempontjából milyen fontosak az alapvető és a fejlett digitális készségek. A digitális készségek megléte minden polgár számára előfeltétele annak, hogy hatékonyan részt tudjon venni napjaink egyre inkább digitalizálódó világában. A digitális átalakulás támogatása érdekében már fiatal kortól fejleszteni kell ezeket a készségeket. A 2013-as és 2018-as ICILS-adatok azt mutatják, hogy még van mit tenni, ha teljesíteni akarjuk a 2030-ra kitűzött uniós szintű célt, és vannak olyan hiányosságok, amelyeket orvosolni kell.

Forrás: IEA (ICILS 2013, 2018).
Megjegyzések: Alulteljesítésnek minősül az ICILS számítástechnikai és informatikai műveltségi teljesítményskála 2. szintjének küszöbértéke (492 pont) alatti teljesítmény. Olaszország részt vett a 2018-as ICILS-felmérésben, de a felmérésre a tanév elején került sor, és mivel az eredmények nem hasonlíthatók össze a többi ország eredményeivel, ezek nem szerepelnek a táblázatban. Az egyes országeredményekért lásd a 2013-as és 2018-as ICILS-felmérésekről készült nemzetközi jelentések 3.4. táblázatát.

Uniós szintű célok: 2030-ra a 3 éves kor és a kötelező általános iskolai oktatásba lépési életkor közötti gyermekek legalább 96 %-ának részt kell vennie kisgyermekkori nevelésben és gondozásban.

A LEGJOBBAN TELJESÍTŐ TAGÁLLAMOK: Franciaország, Írország, Belgium
LEGTÖBB ELŐRELÉPÉS, 2013–2019: Ciprus, Írország, Lengyelország

2019 Trend 2019
Összesen   3 éves 4+ éves
EU 92,8 1,0 87,8 95,1
Belgium 98,3 0,0 97,9 98,5
Bulgária 79,9 -3,9 71,6 82,7
Csehország 86,3 9,5 77,6 90,7
Dánia 97,7 0,1 96,5 98,3
Németország 94,0 -1,8 90,4 95,8
Észtország 91,5 1,9 87,3 92,9
Írország 100,0e 17,6 99,2e 100,0e
Görögország 68,8 -16,5 34,9 85,6
Spanyolország 97,3 0,7 96,1 97,8
Franciaország 100,0p 0,0 100,0p 100,0p
Horvátország 79,4 11,8 71,5 81,8
Olaszország 93,6 -3,7 91,1 94,8
Ciprus 90,1 20,7 76,0 97,0
Lettország 94,1 2,8 89,1 95,9
Litvánia 89,6 6,2 84,5 91,3
Luxemburg 88,4 -1,5 69,0 97,9
Magyarország 92,9 4,6 87,2 95,8
Málta 91,9 -7,5 89,0 94,9
Hollandia 90,5 -3,6 76,9 97,2
Ausztria 89,9 3,4 77,8 96,0
Lengyelország 90,3e 13,9 77,6e 94,5e
Portugália 92,2d 3,5 83,7d 96,6
Románia 78,6 -5,5 71,0 82,3
Szlovénia 92,1 4,2 89,1 93,6
Szlovákia 77,8 5,5 69,3 82,6
Finnország 88,8 8,8 80,4 91,4
Svédország 95,6 0,6 93,4 96,3
Izland 96,8 0,7 96,3 97,0
Norvégia 97,1 0,4 96,4 97,4
Svájc 49,4 2,7 2,4 73,3
Montenegró : : : :
Észak-Macedónia 42,3 12,6 34,8 45,9
Szerbia 67,3 4,2 57,3 :
Törökország 43,2 : 10,7 59,6
KÖZELEBBRŐL: 2019-ben a 3 éves kor és a kötelező általános iskolai oktatásba lépési életkor közötti gyermekek 92,8 %-a vett részt kisgyermekkori nevelésben. Az elmúlt öt évben a legtöbb országban növekedés volt megfigyelhető e téren. A kitűzött célt a kisgyermekkori nevelés és gondozás minőségére vonatkozó szakpolitikai iránymutatással együtt kell értelmezni. A tagállamok igyekeznek javítani mind a kisgyermekkori nevelés és gondozás hozzáférhetőségét, mind pedig a személyzet és a tantervek színvonalát.

Forrás: Eurostat (UOE), internetes adatkód [educ_uoe_enra21]. educ_uoe_enra20 (age 3); educ_uoe_enra10 (age 4+)].
Megjegyzések: a kötelező alapfokú oktatás megkezdésének korhatára országonként eltérő. További információkért lásd a 2021. évi Oktatási és Képzési Figyelő 2.3. szakaszát (ec.europa.eu/education/monitor). Az ismertetett trend a 2013–2019 közötti változásra utal, százalékpontban kifejezve.

Uniós szintű célok: 2030-ra az oktatást és a képzést korán elhagyók arányát 9 % alá kell csökkenteni.

A LEGJOBBAN TELJESÍTŐ TAGÁLLAMOK: Horvátország, Görögország, Szlovénia
LEGTÖBB ELŐRELÉPÉS, 2010–2020: Portugália, Spanyolország, Görögország

2020 Trend 2020
Összesen   Férfiak Nők
EU 9,9 -3,9 11,8 8,0
Belgium 8,1 -3,8 10,2 5,9
Bulgária 12,8 0,2 13,4 12,1
Csehország 7,6 2,7 7,5 7,6
Dánia 9,3 -2,2 11,7 6,8
Németország 10,1bp -1,7 11,8bp 8,3bp
Észtország 7,5 -3,5 9,2 5,8
Írország 5,0 -6,9 5,4 4,7
Görögország 3.8 -9.7 4,4 3,1
Spanyolország 16,0 -12,2 20,2 11,6
Franciaország 8,0 -4,7 9,7 6,3
Horvátország 2,2u -3,0 2,4u 2,0u
Olaszország 13,1 -5,5 15,6 10,4
Ciprus 11,5 -1,2 15,0 8,4
Lettország 7,2 -5,7 9,5 4,7
Litvánia 5,6 -2,3 7,7 3,4u
Luxemburg 8,2 1,1 10,7 5,7
Magyarország 12,1 1,3 12,9 11,3
Málta 12,6 -8,8 14,7 10,2
Hollandia 7,0 -3,1 8,7 5,3
Ausztria 8,1 -0,2 10,0 6,3
Lengyelország 5,4 0,0 7,0 3,7
Portugália 8,9 -19,4 12,6 5,1
Románia 15,6 -3,7 14,7 16,6
Szlovénia 4,1 -0,9 4,6u 3,4u
Szlovákia 7,6 2,9 7,7 7,4
Finnország 8,2 -2,1 9,4 7,0
Svédország 7,7 1,2 9,0 6,3
Izland 14,8b -7,8 17,8b 11,6b
Norvégia 9,9 -7,5 11,6 8,0
Svájc 4,0 -2,7 4,7 3,3
Montenegró 3,6 : : :
Észak-Macedónia 5,7 -9,8 5,7 5,8
Szerbia 5,6 -2,7 5,4 5,8
Törökország 26,7 -16,4 27,5 25,8
KÖZELEBBRŐL: Változatlanul az EU egyik prioritása, hogy csökkenjen azon fiatalok aránya, akik a felső középfokú végzettség megszerzése nélkül hagyják el az oktatási és képzési rendszert. A fiatal férfiak nagyobb valószínűséggel lesznek korai iskolaelhagyók, mint a fiatal nők, és szembeötlő hátrányokkal szembesülnek a külföldön született fiatalok. Sok tagállamban jelentős regionális különbségek mutatkoznak.

Forrás: Eurostat (EU-LFS), internetes adatkód [edat_lfse_14].
Megjegyzések: a mutató legfeljebb az ISCED 2-vel rendelkező 18–24 évesekre vonatkozik, akik már nem vesznek részt formális vagy nem formális oktatásban és képzésben. Az ismertetett trend a 2010–2020 közötti változásra utal, százalékpontban kifejezve.

Uniós szintű célok: 2030-ra a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek arányának legalább 45 %-nak kell lennie.

A LEGJOBBAN TELJESÍTŐ TAGÁLLAMOK: Luxemburg, Írország, Ciprus
LEGTÖBB ELŐRELÉPÉS, 2010–2020: Ausztria, Luxemburg, Portugália

2020 Trend 2020
Összesen   Férfiak Nők
EU 40,5 8,3 35,2 46,0
Belgium 48,5 4,7 40,8 56,2
Bulgária 33,0 5,5 27,2 39,1
Csehország 33,0 10,4 26,1 40,4
Dánia 47,1 9,5 39,0 55,5
Németország 35,1bp 9,1 33,9bp 36,4bp
Észtország 43,1 4,9 32,7 54,7
Írország 58,4 8,8 54,5 62,2
Görögország 43,7 13,1 36,7 51,0
Spanyolország 47,4 7,1 41,3 53,5
Franciaország 49,4 6,7 45,9 52,8
Horvátország 36,6 10,8 27,5 45,8
Olaszország 28,9 8,1 22,9 35,0
Ciprus 57,8 9,7 47,3 67,8
Lettország 44,2 9,5 33,8 55,3
Litvánia 56,2 9,9 45,6 68,1
Luxemburg 60,6 16,4 55,0 66,3
Magyarország 30,7 4,6 25,3 36,4
Málta 40,1 15,8 36,3 44,7
Hollandia 52,3 12,0 47,5 57,1
Ausztria 41,4 20,7 37,3 45,7
Lengyelország 42,4 5,3 32,7 52,6
Portugália 41,9 16,4 34,6 49,0
Románia 24,9 4,2 21,7 28,3
Szlovénia 45,4 14,1 35,8 56,6
Szlovákia 39,0 15,0 29,3 49,2
Finnország 43,8 4,6 35,9 52,2
Svédország 49,2 6,9 40,6 58,3
Izland 41,7b 5,5 34,0b 50,4b
Norvégia 50,9 5,9 41,7 60,6
Svájc 53,0 15,6 50,8 55,3
Montenegró 40,4 : 35,9 45,0
Észak-Macedónia 37,7 15,9 31,6 44,1
Szerbia 32,6 13,7 26,1 39,3
Törökország 36,2 19,4 35,5 36,8
KÖZELEBBRŐL: A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magas az EU-ban, de jelentős különbségek vannak az egyes országok között és azokon belül. Az uniós átlagot tekintve nagy az eltérés a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők és férfiak aránya között, az előbbiek javára. A felsőoktatás szociális vonatkozása sürgős figyelmet igényel, különösen a hátrányos helyzetű csoportok részvételének támogatása érdekében.

Forrás: Eurostat (EU-LFS), internetes adatkód [edat_lfse_03].
Megjegyzések: a mutató az ISCED 5–8-as szinten sikeres végzettséget szerzett 25–34 évesekre vonatkozik. Az ismertetett trend a 2010–2020 közötti változásra utal, százalékpontban kifejezve.

Uniós szintű célok: A szakképzésben végzett azon személyek arányának, akik szakképzésük során munkaalapú tanulásban vettek részt, 2025-re el kell érnie legalább a 60 %-ot.
A munkaalapú tanulásnak köszönhetően a fiatalok és a felnőttek számára zökkenőmentesebb az átmenet az iskolából vagy a munkanélküliségből a munkaerőpiacra. A 2030-ra kitűzött uniós szintű célt alátámasztó adatok mindazonáltal legkorábban 2022-től állnak majd rendelkezésre. A szakképzés területének egyéb fontos mutatói a friss diplomások foglalkoztathatóságához és a formális oktatás során megvalósuló tanulási célú mobilitáshoz kapcsolódnak. Az előbbi azt mutatja, hogy 2020-ban a szakképzésben frissen végzettek 76,1 %-a helyezkedett el, jobban teljesítve a középfokú általános oktatásban tanuló társaiknál. 
Uniós szintű célok: 2025-re azon 25–64 éves felnőttek arányának, akik a megelőző 12 hónapban tanulási tevékenységben vettek részt, el kell érnie legalább a 47 %-ot.

A Covid19-világjárvány megszakította az EU-ban a felnőttkori tanulás terén megfigyelhető, már eddig is lassú előrehaladást. A világjárvány ugyanakkor lendületet adott a szakpolitikai célkitűzésként meghatározott felnőttkori tanulásnak. A tagállamok megállapodtak abban, hogy 2025-re az EGT területén a felnőttoktatásban való részvételnek el kell érnie legalább a 47 %-ot. A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv 2021-es portói csúcstalálkozón történő jóváhagyásakor ez a 2030-ra kitűzött 60 %-os céllal egészült ki. Mindkét cél a felnőttkori tanulás mérésére szolgáló új megközelítésen alapul, amelynek alkalmazására első ízben 2022-ben kerül sor.

Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés korábbi stratégiai keretrendszerének is célja volt a felnőttkori tanulásban való részvétel, de a felmérések korábban mindig a felmérést megelőző négy hetes szűk időkeretre összpontosítottak. A jelenlegi uniós szintű cél viszont a felmérést megelőző tizenkét hónapra vonatkozik.

A tizenkét hónapos referencia-időszak lehetővé teszi, hogy a felmérés figyelembe vegyen minden megszerzett tanulási tapasztalatot, és a valósághoz közelibb képet kapjunk a tanulásban részt vevő felnőttek arányáról. A felnőttek egyre gyakrabban vesznek részt (nagyon) rövid kurzusokon, szemináriumokon és szereznek egyéb tanulási tapasztalatot; e programokat vállalaton belül biztosítják, a piacon elérhetők, vagy a hatóságok nyújtják különböző szinteken, illetve szolgáltatók széles köréhez köthetők, a szakosodott központoktól a szociális partnereken át a civil társadalmi szervezetekig. Az ilyen típusú részvétel nem minden esetben jelenik meg a négyhetes referencia-időszak alkalmazásakor, de a tizenkét hónapos időszakra való áttérésnek köszönhetően valószínűleg beleszámít majd az eredményekbe.

Általános megjegyzések
Az ebben a tájékoztatóban bemutatott, százalékpontban kifejezett trendek és elért eredmények egy tizedes pontossággal vannak megadva, és nem zárják ki az adatsorokban bekövetkező esetleges töréseket.
: = vagy nem állnak rendelkezésre adatok, vagy azok a minta kis mérete miatt nem megbízhatók
b = törés az idősorban
d = eltérő fogalommeghatározás
e = becsült
p = ideiglenes
u = alacsony megbízhatóság

Uniós szintű célok
Az oktatás és a képzés terén elérendő európai átlagteljesítményre vonatkozó referenciaszintek, amelyeket az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) szóló, 2021. februárban elfogadott tanácsi állásfoglalás határoz meg.

ISCED: Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere (2011)
0 Kisgyermekkori nevelés
1 Alapfokú oktatás
2 Alsó középfokú oktatás
3 Felső középfokú oktatás
4 Középfokút követő, nem felsőfokú oktatás
5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás
6 Felsőfokú alapképzés vagy azzal egyenértékű szint
7 Felsőfokú mesterképzés vagy azzal egyenértékű szint
8 Doktori képzés vagy azzal egyenértékű szint

Az uniós szintű célt teljesítő tagállamok az adott évre vonatkozóan

Részletesebb leírásokért, elemzésekért és megjegyzésekért lásd a 2021. évi Oktatási és Képzési Figyelőt (ec.europa.eu/education/monitor).