MAGYARORSZÁG

1. Fő mutatók

2. A legfontosabb megállapítások

3. A jóllét középpontba helyezése az oktatásban és képzésben

Nemzetközi összehasonlításban a magyar diákok valamelyest elégedettebbek az életükkel, mint az átlag; a bántalmazás gyakorisága ugyanakkor kissé magasabb. Az iskolai légkör – a nemzetközi adatokkal (OH, 2020) összhangban – erőteljesebben befolyásolja a tanulók átlagos teljesítményét a 8. osztályban, mint a 4. osztályban. A 61%-os nemzetközi átlaggal szemben a tanulók kevesebb mint fele (45%) jár olyan általános iskolába, amely a tanárok szerint biztonságos és fegyelmezett. A fegyelmezett és biztonságos iskolai légkör és a tanulási eredmények között egyértelmű összefüggés van. A 2018. évi PISA-felmérés adatainak elemzése alapján, 1-től 10-ig terjedő skálán a magyar tanulók élettel való elégedettségét mérő mutató átlaga (7,12) valamivel meghaladja az uniós átlagot (6,8). Más uniós országokhoz képest azon tanulók százalékos aránya, akik arról számoltak be, hogy havonta legalább néhány alkalommal bántalmazták őket, 22,6%, amely szintén kissé meghaladja a 22,1%-os uniós átlagot (OECD, 2019). Országos szinten törvény (20/2012. kormányrendelet) írja elő az iskolai egészségfejlesztést, amelynek célja a gyermekek teljes fizikai, mentális és szociális jóllétének elérése. A diákok jóllétét nem követik nyomon, és a világjárvány kapcsán nem hoztak külön támogató intézkedéseket sem.

A magyar szülők több mint fele úgy véli, hogy a világjárvány hatással volt gyermekei mentális egészségére. Az UNICEF által 2021 májusában végzett reprezentatív felmérés szerint a szülők 54%-a számolt be gyermekei körében figyelemzavarokról, alvászavarokról, magányosságról, nyugtalanságról vagy szorongásról (UNICEF, 2021). A szülők mintegy fele attól tart, hogy a kijárási korlátozások és a pandémiás helyzet hosszan tartó kedvezőtlen hatással lesz gyermekeire: érzelmi, szociális és motoros fejlődésük lelassult, és tanulási hiányosságaik halmozódtak fel. Az egyszülős háztartásokban élő gyermekek sokkal gyakrabban szenvedtek a világjárvány káros hatásaitól, mint a mindkét szülővel együtt élők, és a felmérés szerint az alacsonyabb jövedelmű családokból származó gyermekek jobban ki vannak téve a mentális egészségügyi kockázatoknak.

A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia (2013–2023) fontos szerepet szán a gyermekgondozásban és az oktatásban dolgozóknak a gyermekek védelmében, a 2020-ban előterjesztett jogszabály-módosítások pedig az iskolai erőszak visszaszorítását célozzák. A bűnmegelőzési stratégiát 2013-ban fogadta el magyar kormány a következő évtizedre vonatkozó jogalkotási, szervezeti, fejlesztési, képzési, attitűdbeli és tudatosságnövelő feladatok meghatározása céljából. A stratégia hangsúlyozza, hogy a tanárok kiemelkedő szerepet töltenek be a bűnmegelőzésben és a gyermekek védelmében, és egyik célja a bűnmegelőzésre való felkészültség megerősítése a tanárképzésben. Az oktatási intézmények biztonságának garantálása érdekében 2020 júliusában törvényt fogadtak el az iskolaőrség létrehozásáról.

A tanulók fittségi szintjét nemzeti program keretében mérik fel. A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet (NETFIT®) 2014/2015-ben vezették be. Azóta a testnevelő tanároknak minden iskolában egységesen kell értékelniük a tanulók fittségét. A NETFIT® egy diagnosztikai és pedagógiai értékelési és visszajelzési eszköz, amely négy különböző fittségi profilt különböztet meg és mér: testösszetétel és tápláltsági profil; aerob fittségi (állóképességi) profil; vázizomzat fittségi profil; és hajlékonysági profil. A 2021–2030-as időszakra szóló közoktatási stratégia azt a célt tűzi ki, hogy a leggyengébb fittségi profilú tanulók arányát a jelenlegi 28%-ról 15%-ra kell csökkenteni.

A „Tanoda” program célja a hátrányos helyzetű tanulók támogatása. A „tanodák” iskolán kívüli gyermekjóléti szolgáltatások olyan tanulók számára, akiknek családja és iskolája önmagában nem képes megfelelő feltételeket biztosítani a sikeres tanuláshoz és eredményekhez. A „Tanoda” program személyre szabott támogatással, valamint nem formális és informális tanulási módokkal segíti a tanulók iskolai teljesítményét és fejlődését. Ezek az iskola utáni programok tanórán kívüli tevékenységek révén járulnak hozzá a különböző szociális, kulturális és oktatási háttérrel rendelkező tanulók sikeres fejlődéséhez az alap- és középfokú oktatásban. Szerepük ezért különösen fontos a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók – köztük a romák – vagy a bentlakásos gondozásban élők számára. Az első iskola utáni tanodát civil kezdeményezéssel az 1990-es években hozták létre, a szükséges forrásokat 2004-től az Európai Szociális Alapból biztosították. 2019-től a tanodarendszer alapvető gyermekjóléti szolgáltatásként bekerült a gyermekvédelmi törvénybe, ahhoz az államkasszából évi 2,4 milliárd forint (6,9 millió euró) támogatást nyújtanak. Ez 183 iskola utáni tanoda finanszírozását támogatja, amelyek szolgáltatásaiból mintegy 5 000 hátrányos helyzetű tanuló részesül.

A diákjóléti szolgáltatásokért a felsőoktatási intézmények felelősek. A felsőoktatási törvény általában foglalkozik a hallgatók szociális és jóléti ellátásaival, előírva a megfelelő sport- és szálláshely-infrastruktúra biztosítását, a diákjóléti és támogató szolgáltatások működtetését, a fogyatékossággal élő hallgatók támogatásának elveit és eszközeit, valamint az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának eszközeit. A felsőoktatási intézményeken keresztül az állam pénzügyi támogatást nyújt a hallgatóknak a sport-, kulturális, lakhatási és egyéb szociális és jóléti szolgáltatások működtetéséhez, valamint pénzbeli támogatásokat is nyújt számukra. A legtöbb felsőoktatási intézmény mentálhigiénés és egyéb támogató szolgáltatásokat is nyújt a hallgatóknak, és sok intézményben vannak kortárssegítő szolgálatok, de e szolgáltatások elérhetősége és minősége nem egységes.

4. Beruházás az oktatásba és képzésbe

A közkiadások az uniós átlag körül mozognak. Az oktatásra fordított államháztartási kiadások GDP-arányosan 2019-ben megfeleltek az uniós átlagnak (4,7%). A teljes állami költségvetés százalékában mérve Magyarország 2019-ben 10,3%-ot költött oktatásra, szemben a 10,0%-os uniós átlaggal. Az oktatási kiadások 2010 óta reálértéken 11%-kal nőttek, de az ágazatok közötti megoszlás jelentősen megváltozott. Míg a közép- és felsőfokú oktatás finanszírozása nőtt (29,7%-kal, illetve 25,5%-kal), addig az óvodai oktatásé 12,6%-kal csökkent.

A felsőoktatás finanszírozása 2021-ben csökkent. A felsőoktatásra elkülönített összeg 5%-kal, a 2020. évi 624 milliárd forintról (~ 1,73 milliárd euró) 2021-re 593 milliárd forintra (~ 1,69 milliárd euró) csökkent, amelyből 322 milliárd forintot (~ 0,9 milliárd euró) működési költségekre fordítottak. Az elmúlt években a felsőoktatás támogatása – még uniós finanszírozással is – nemcsak nominális értelemben, hanem a GDP-hez viszonyítva és hallgatónként is csökkent.

5. A koragyermekkori nevelés és az iskolai oktatás modernizációja

A koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel megfelel az uniós átlagnak. 3 éves kortól a gyermekek 92,9%-a vesz részt koragyermekkori nevelésben és gondozásban (az uniós átlag: 92,8%), amely elmarad a 2030-ra kitűzött 96%-os új uniós szintű célkitűzéstől. A romák részvétele 2016-ban 91% volt, amely közelít az országos átlaghoz, és a régióbeli tagállamokban messze a legmagasabb arány (FRA, 2016). Az óvodák regionális lefedettsége azonban továbbra sem kiegyensúlyozott: 2020-ban a települések 31%-a nem rendelkezett óvodával (KSH, 2020). A 3 év alatti gyermekek részvétele alacsony: 2019-ben csak 16,9% vett részt gyermekgondozásban (az uniós átlag: 35,5%). Ez részben a gyermekükkel együtt három éves koráig otthon maradó szülő családi támogatásának elérhetőségével, részben pedig a bölcsődei helyek szűkösségével függ össze. 2020-ban valamivel több mint 50 000 bölcsődei férőhely állt rendelkezésre mintegy 280 000 3 év alatti gyermek számára. A települések mintegy 76%-a nem rendelkezett bölcsődével, és közel 60 000 gyermeknek nem tudtak helyet biztosítani a lakóhelye szerinti településen (KSH, 2021a). A miniszterelnök még 2018-ban bejelentette, hogy 2022-ig mintegy 70 000 óvodai férőhelyet hoznak létre.

A gyermekek iskolaérettségéről továbbra is a központi hatóság dönt. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2019-es módosítása megváltoztatta a gyermekek általános iskolába történő beíratásának szabályát. Míg korábban iskolaéretlenség esetén az óvodavezetők engedélyezhették az óvodába járás egy évvel történő meghosszabbítását az általános iskolába lépés helyett, az új szabályozás szerint a szülőknek a tanév kezdete előtt 8 hónappal kérelmet kell benyújtaniuk, amelyet az Oktatási Hivatal által kiadott szakértői határozat követ. Az alapvető jogok magyarországi biztosa jogellenesnek ítélte az eljárást, többek között azzal érvelve, hogy a határidő túl korai, és az elektronikus kérelmezési eljárás hátrányosan megkülönbözteti a hátrányos helyzetű családokat. Az Alkotmánybíróság 2021 márciusában alkotmányellenesnek nyilvánította a rendeletet; ezt követően módosítást fogadtak el, szintén 2021 márciusában. A szülők a halasztás iránti kérelemhez csatolhatják az óvodapedagógus véleményét, és szülői kérelem hiányában a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezheti a halasztást. A gyermek érettségével kapcsolatos döntést azonban a módosítás továbbra is a központi hatóságnál hagyja.

A növekvő óvodapedagógus-hiány miatt a kormány 2020 augusztusában rendelettel módosította az óvodai foglalkoztatási feltételeket. Míg a korábbi követelmény szerint a létesítmény teljes nyitvatartási ideje alatt minden gyermekcsoportban jelen kellett lennie óvodapedagógusnak, az új rendelet csak 8 órától 12 óráig írja elő az óvodapedagógus jelenlétét. A korábbi követelmény csak csoportonként két óvodapedagógussal volt teljesíthető, az új körülmények között az óvodapedagógusokat délután, valamint reggel 8 óra előtt dadusok és/vagy asszisztensek is helyettesíthetik. Ezek a rendelkezések megfordították azt a több évtizedes gyakorlatot és minőségi követelményt, mely szerint csak szakképzett óvodapedagógusok foglalkozhatnak a gyermekekkel az óvodai tartózkodásuk teljes ideje alatt.

Az OECD nemzetközi tanulói teljesítményfelmérő programjának (PISA 2018) legutóbbi felmérésében elért oktatási eredmények alacsonyabbak voltak az uniós átlagnál. A 15 évesek alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta romlott, a legnagyobb csökkenés a természettudomány területén következett be. A rosszul teljesítők aránya mindhárom vizsgált területen jóval meghaladja az uniós átlagot: 25,6% a matematika, 25,3% a szövegértés, illetve 24,1% a természettudomány területén, szemben a 22,4%, 21,7% és 21,6%-os uniós szinttel. A 2020. évi felülvizsgált nemzeti alaptanterv és annak központilag kidolgozott kerettantervei továbbra is erősen tartalomorientáltak, így kevés teret hagynak a tanároknak a tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére.

2020-ban a korai iskolaelhagyók aránya kismértékben nőtt. 2020-ban az oktatásból és képzésből lemorzsolódók aránya 12,1%-ra emelkedett (szemben a 9,9%-os uniós átlaggal és a 9%-os uniós szintű célkitűzéssel). Ez az arány magasabb a legkevésbé fejlett térségekben és a romák körében (65,3%) (KSH, 2019). A hátrányos helyzetű tanulók meghatározott iskolákban – különösen a szakképző iskolákban – való koncentrálódása és az egyre sürgetőbb pedagógushiány megnehezíti ezeknek a tanulóknak az iskolában tartását és azt, hogy olyan személyre szabott támogatást kapjanak, amelyre szükségük lenne. A lemorzsolódás veszélye által érintett diákok aránya nagymértékben eltér az iskolatípus és a térség függvényében. A három leginkább érintett megyében a tanulók 10–15%-a veszélyeztetett (3. ábra).

Az iskolarendszer erősen szelektív, ami a tanulók társadalmi-gazdasági helyzete szerinti korai elkülönüléséhez vezet. A hátrányos helyzetű tanulók aránya a középiskolai oktatásban rendkívül egyenlőtlen az iskola típusa szerint; a rendelkezésre álló adatok szerint nagyon magas a szakképző iskolákban (12,96%), alacsonyabb a technikumokban és szakgimnáziumokban (2,86%) és nagyon alacsony a gimnáziumokban (1,35%) (OH, 2021).. Az oktatási eredmények tekintetében a társadalmi-gazdasági státusz figyelembevétele nélkül az OECD-országok között ugyancsak Magyarországon a legnagyobb a különbség a város és a vidék között (OECD, 2019). A köznevelésről szóló törvény 2020. júliusi módosítása mentesíti az iskola fenntartóját a tanulóknak fizetendő kártérítés alól azokban az esetekben, amikor a bíróság megállapította, hogy a tanulókat kizárták a befogadó oktatásból. Ehelyett az iskolafenntartónak mostantól oktatási és képzési szolgáltatások formájában kell kompenzálnia őket, amelyek minőségét és inkluzivitását azonban a törvény nem határozza meg.

A gyermekvédelmi törvény (2021. évi LXXIX. törvény) szexuális neveléssel és homoszexualitással kapcsolatos korlátozásai vitát váltottak ki. 2021 júniusában a parlament elfogadott egy törvényjavaslatot, amely a gyermekvédelem területén tiltja minden olyan tartalom kiskorúakkal való megosztását, amely pornográf, a szexualitást öncélúan ábrázolja, valamint a homoszexualitást vagy a nemváltoztatást ábrázolja vagy népszerűsíti. A törvény egy olyan rendelkezést is tartalmaz, amely szerint az iskolák csak az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett külső szervezeteket vagy személyeket vonhatnak be „szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel” kapcsolatos oktatási tevékenységekbe. 2021 júliusában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az LMBTIQ-személyek alapvető jogainak megsértése miatt.

A tanárhiány egyre nagyobb kihívást jelent. A világjárványhoz kapcsolódó gazdasági bizonytalanság ellenére az általános oktatásban, valamint a szakoktatásban és -képzésben dolgozó tanárok száma egy év alatt csaknem 3000-rel csökkent; itt a teljes munkaidőben dolgozó tanárok száma 2020/2021-ben 164 438 volt (KSH, 2021b). A pedagógusállomány idősödik: 2017-ben a tanárok 41%-a 50 éves vagy annál idősebb volt. A tanári alapképzés nem képes kielégíteni a tanárok iránti keresletet: a lemorzsolódási arány magas, és a végzettek kevesebb mint fele helyezkedik el a szakmában. Az alapfokú oktatásban különösen magas (49,5%) a (150-nél kevesebb tanulót számláló) kis iskolák aránya (Lannert et al., 2021). A kis iskoláknak a gyermekek számától függetlenül teljes tanári kart kell fenntartaniuk, ami a tanárok egyenlőtlen eloszlását eredményezi az országban. A pedagógushiány a hátrányos helyzetű területeken, a matematika és a természettudományos tantárgyak, valamint az idegen nyelvek esetében, továbbá a szakoktatásban és -képzésben a legjelentősebb. Az alacsony fizetés az egyik tényező: ez az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66%-át teszi ki (OECD, 2021). Emellett a tanítási órák száma a legmagasabb Európában (Európai Bizottság, 2021a).

A gyógypedagógusok és az egyéb, nem tanítással foglalkozó kisegítő személyzet megoszlása egyenlőtlen. A 2019/2020-as tanév adatai jelentős regionális eltéréseket mutatnak a gyógypedagógusok, konduktorok, fejlesztőpedagógusok és iskolapszichológusok megoszlásában (Európai Bizottság, 2021b). A gazdagabb régiók általában jobban felszerelt iskolákkal és több szakemberrel rendelkeznek, míg a szegényebb régiókat sújtja az emberi erőforrások hiánya. Ez gyengíti az oktatási rendszer azon képességét, hogy ellensúlyozza a tanulók családi hátterének hatását, és esélyegyenlőséget teremtsen a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Bár a sajátos nevelési igényű tanulók többsége szakképző iskolába jár, ezekben az iskolákban különösen kevés szakember áll rendelkezésre.

A kormány befektet a tanulók és a nyelvtanárok nyelvtudásába. A középiskolásoknak szóló kéthetes nyári külföldi nyelvtanfolyamok programját 2020-ban tervezték elindítani, de a világjárvány miatt törölni kellett. Időközben a kormány bejelentette, hogy évi 1,5 milliárd forint (4,29 millió euró) összeget költ az idegennyelv-tanárok nyelvi készségeinek fejlesztésére a célországban való tartózkodás révén. Bejelentette továbbá az idegennyelv-tanítás modern infrastruktúrájának továbbfejlesztését; ez lehetővé tenné a tanulók számára, hogy legalább egy idegen nyelvet megfelelő szinten megtanuljanak az iskolában anélkül, hogy magánórákat kellene venniük.

6. A szakképzés és a felnőttkori tanulás korszerűsítése

A szakképzésben való részvétel növekszik, a szakképzésben végzettek pedig jól boldogulnak a munkaerőpiacon. A legtöbb uniós országhoz hasonlóan a szakképzésben frissen végzettek foglalkoztatási rátája 2020-ban Magyarországon 80,0%-ra csökkent, de ez még mindig meghaladja az uniós átlagot (76,1%). Ez megfelel a 25–55 éves népesség körében a foglalkoztatottak összességében magas arányának (86,2%) (KSH, 2021c). A frissen végzett szakképzettek foglalkoztatási arányában azonban területi különbségek mutatkoznak, amelyek az Észak-Alföldet sújtják leginkább (68,9%). A szakképzésben végzettek rendszeres pályakövetésének rendszere hasznos lehetne annak megállapításához, hogy a képzés milyen mértékben felel meg a munkaerő-piaci igényeknek.

A szakképzésben továbbra is kihívást jelent a tanulók megtartása és a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése. 2020/2021-től kilenc szakképzési intézményben és két egyházi szervezetben két programot indítottak el kísérleti jelleggel, hogy segítsék a tanulókat az alsó középfokú oktatás befejezésében. A megújított „Dobbantó” azoknak a tanulóknak szóló alapkészség-fejlesztési program, akik 16 éves korukig nem tudták befejezni az alsó középfokú oktatást. A „Műhelyiskolai program” a 16 évesnél idősebb iskolaelhagyók, illetve az általános iskolát a „Dobbantó” program keretében befejezők számára érhető el. Ez alsó középfokú végzettséget és/vagy részleges szakképesítést (EKKR2-3) igazoló bizonyítvány megszerzését eredményezi, közvetlen hozzáférést biztosítva a munkaerőpiachoz (Cedefop, 2021).

A felnőttoktatásban való részvétel alacsony, és a kijárási korlátozások alatt tovább csökkent. Az egész életen át tartó tanulásban részt vevő felnőttek aránya 2020-ban 5,1%-ra csökkent. A szakoktatás és -képzés, valamint a felnőttoktatás közelmúltbeli reformja várhatóan hatással lesz a részvételre. A diákhitelek felnőttképzésben való bevezetése várhatóan növelni fogja a részvételt. 2021-ben elindult az ESZA+-ból finanszírozandó vállalati képzési támogatási program, amelynek keretében 70 milliárd forint (kb. 200 millió euró) összköltségvetésből több mint 100 000 munkavállaló képzése valósul meg. A munkáltatók támogatást igényelhetnek a képzési költségek fedezésére és a képzés ideje alatt alkalmazottjaik fizetéséhez való hozzájárulásra. 2021 márciusában átszervezték a munkaerő-piaci képzések rendszerét, felváltva az állami foglalkoztatási szolgálat korábbi rendszerét.

A felnőttkori tanulással kapcsolatos szakpolitikai fejlemények egyre inkább a munkaerőpiachoz és a munkáltatók termelékenységéhez kapcsolódó igényekre összpontosítanak. Egy felnőttoktatási felmérés válaszadói (CEDEFOP, 2020) a személyes fejlődést fontosabbnak tartják (67%), mint a más munka kereséséhez szükséges készségek javítását (53%) vagy a bármely munkakörben használható készségek fejlesztését (41%). Úgy tűnik azonban, hogy a képzéshez nyújtott aktív munkaerő-piaci támogatás közelmúltbeli reformja korlátozza az egyének orientációját és a szükségletalapú képzéshez való hozzáférését, és inkább a munkáltatók képzési igényeinek támogatását részesíti előnyben.

7. A felsőoktatás modernizálása

A magasan képzett munkaerő iránti növekvő keresletet nem elégíti ki elegendő számú felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya (30,7%) Magyarországon az egyik legalacsonyabb (szemben a 40,5%-os uniós átlaggal és a 45%-os uniós célértékkel). A magasan képzett nők aránya ebben a korcsoportban 11,1 százalékponttal meghaladja a férfiakét, ami kevéssel az uniós átlag fölött van. A friss diplomások foglalkoztatási aránya (88,1%) meghaladja az uniós átlagot (83,7%). A 2020/2021-es tanévben összesen 204 819 hallgató tanult nappal nappali tagozatos felsőoktatásban, ami csaknem megegyezik az előző évi adattal; az összes hallgató 28,8%-a tanul részidős munkarendű képzésben. A nappali tagozatos hallgatók körülbelül egyharmada fizet tandíjat; ez az arány magasabb a részidős munkarendű képzésben részt vevő hallgatók körében (Európai Bizottság, 2020). A nemzetközi hallgatók aránya növekszik (35 635 hallgató, azaz az összes hallgató 17,4%-a), míg 2019/2020-ban mintegy 15 000 magyar hallgató tanult külföldi felsőoktatási intézményekben; a fő célországok Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság (Engame Academy, 2021).

A pályakövetési adatok azt mutatják, hogy a diplomások elhelyezkedési kilátásai jók, de a felsőoktatásban magas a lemorzsolódás aránya. Az Oktatási Hivatal közzétette a Diplomás Pályakövetési Rendszer Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése modulja 2020. évi felmérésének (DPR, 2021) eredményeit, amely a 2011/2012-es és a 2017/2018-as tanév között a diplomásokra és a lemorzsolódókra vonatkozó adatokat dolgozta fel; ez összesen 599 805 hallgatóra és 765 567 kurzusra terjedt ki. Az adatok azt mutatják, hogy egyes alapképzéseken végzettek átlagosan közel egyharmaddal, az osztatlan mesterképzéseken végzettek pedig akár 38%-kal többet kerestek, mint az országos átlagbér. Ráadásul kevesebb mint 2–2,5 hónap alatt találtak munkát (4. ábra). A lemorzsolódás továbbra is gyakori: az alapképzésben részt vevő hallgatók több mint egyharmada nem fejezi be tanulmányait; a lemorzsolódási arány különösen magas az informatikai, mérnöki és természettudományos szakokon. Annak érdekében, hogy segítsék a hallgatókat tanulmányaik befejezésében, az alapképzési programban gyenge eredményeket elérőknek 2021. január 1-jétől lehetőségük van arra, hogy átlépjenek a felsőoktatási szakképzésbe.

A legtöbb egyetem irányítását és finanszírozását vagyonkezelői alapoknak adták át. A kormány 2021-ig hat kivételével az összes korábban állami felsőoktatási intézményi és pénzügyi irányítását átadta az erre a célra létrehozott vagyonkezelői alapoknak. Bár ezek az alapok jelentős eszközöket kaptak az államtól, és továbbra is minden évben állami költségvetésből kapnak forrásokat működésükhöz, magánszervezetként működnek. Minden fontos döntést a kuratórium hoz meg, amelynek tagjait a kormány nevezi ki egész életükre. Ez eltér más országok gyakorlatától, ahol alapítványi alapon működő egyetemek esetében a vagyonkezelői alapok tagjainak mintegy felét az egyetem szenátusa választja meg saját tagjai közül; a kuratórium tagjait átlátható kritériumok alapján, határozott időre nevezik ki, és a kuratórium döntéshozatali hatásköre az általános költségvetési ügyekre és a stratégiai tervezésre korlátozódik. A magyar modellben a kuratórium mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy egyetértési jogot ad-e a szenátusnak, és ezt a jogot bármikor visszavonhatja. Az új törvényt csak kétharmados parlamenti többséggel lehet megváltoztatni. 2021 áprilisában elfogadták a vagyonkezelői alapokról szóló törvényt, amely kimondja, hogy „a szenátusnak az [egyetem] alapító okirat[á]ban véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani”. Az Alkotmánybíróság 2021 júniusában megállapította, hogy ezáltal biztosított az egyetemek autonómiája, és a jogszabály nem sérti az Alaptörvényt. A jogállamiságról szóló 2021. évi jelentés Magyarországról szóló fejezete szerint egyes érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az újonnan létrehozott, jelentős állami finanszírozásban részesülő magánalapítványokat a jelenlegi kormányhoz közel álló kuratóriumi tagok irányítják (Európai Bizottság, 2021c).

A kormány stratégiai megállapodást írt alá a kínai Fudan Egyetemmel. 2021 áprilisában a kormány stratégiai megállapodást írt alá a kínai Fudan Egyetemmel, amelyben a kormány vállalja, hogy Budapesten, 26 hektáron 520 000 m2-es kampuszt épít az egyetem számára. 2021 júniusában a Parlament törvényt fogadott el a Fudan-kampusz irányításáért felelős vagyonkezelői alap létrehozásáról. Az egyetem a közgazdaságtan, a bölcsészettudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok, a műszaki tudományok és az orvostudomány területén 5000–6000 hallgatónak nyújt majd képzést.

8. Hivatkozások

Bagdy, B., Bagdy, E. (2017): Boldogságóra Kézikönyv 10–14 éveseknek, Budapest: Mental Focus.

Cedefop (2020): Perceptions on adult learning and continuing vocational education and training in Europe (A felnőttkori tanulás és a szakmai továbbképzés európai helyzetével kapcsolatos vélemények). https://www.cedefop.europa.eu/files/3086_en.pdf

Cedefop (2021): Spotlight on VET – 2020 compilation: vocational education and training systems in Europe (Reflektorfényben a szakképzés – 2020-as összeállítás: szakoktatási és szakképzési rendszerek Európában). Luxembourg: Kiadóhivatal. https://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/4189

DPR (2021): Oktatási Hivatal: Diplomás Pályakövetési Rendszer 2020 – Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése – Gyorsjelentés. https://www.diplomantul.hu/adminisztrativ-adatbazisok-egyesitese

Engame Academy (2021): Magyar egyetemisták külföldön. https://drive.google.com/file/d/1CekC-ohYkJTOnq9cLvo4vgYZ_9AEBGxy/view

Az EU Tanácsa (2020): A Tanács ajánlása Magyarország 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2020. évi konvergenciaprogramját. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52020DC0517

Európai Bizottság (2020): National Student Fee and Support Systems in European Higher Education – 2020/21 (Nemzeti tandíj- és támogatási rendszerek az európai felsőoktatásban – 2020/2021). Eurydice – Facts and Figures (Adatok és ábrák). https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/01ea3b55-5160-11eb-b59f-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF/source-184435368

Európai Bizottság (2021a): Teachers in Europe - Careers, Development and Well-being (Tanárok Európában – Karrier, fejlődés és jóllét). https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/sites/default/files/teachers_in_europe_2020_1.pdf

Európai Bizottság (2021b): European Semester 2020-2021 country fiche on disability equality – Hungary (A 2020–2021-es európai szemeszter országos adatlapja a fogyatékossággal élők közötti egyenlőségről – Magyarország). https://op.europa.eu/fr/publication-detail/-/publication/ee275719-a706-11eb-9585-01aa75ed71a1/language-en

Európai Bizottság (2021c): 2021. évi jogállamisági jelentés, „A jogállamiság helyzete Magyarországon” című országfejezet. https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/2021_rolr_country_chapter_hungary_hu.pdf

FRA (2016), az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, EU-MIDIS II: Second European Union Minorities and Discrimination Survey, Roma – Selected findings, 2016 (Az Európai Unió második felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről; Romák – Válogatott eredmények, 2016), Bécs. http://fra.europa.eu/en/publication/2016/eumidis-ii-roma-selected-findings

Kormány (2013): 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013–2023). https://bunmegelozes.info/sites/default/files/2020-08/1744_2013%20Korm.hat_NBS_0817.pdf

Kormány (2016): 1488/2016. (IX. 2.) Korm. határozat Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának elfogadásáról. https://digitalisjoletprogram.hu/files/14/83/148325e68115854fb4a8ec52c84ececf.pdf

Kormány (2021): 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100100.KOR

KSH (2019): Központi Statisztikai Hivatal: Munkaerőpiaci helyzetkép, 2014–2018. . http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/munkerohelyz/munkerohelyz17.pdf

KSH (2020): Központi Statisztikai Hivatal: Oktatási adatok, 2019–2020. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1920/index.html

KSH (2021a): Központi Statisztikai Hivatal: A kisgyermekek napközbeni ellátása, 2020. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/kisgyermnapkozbeni/2020/index.html

KSH (2021b): Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0003.html

KSH (2021c): Központi Statisztikai Hivatal: Gyorstájékoztatók – Foglalkoztatottság. https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok#/hu/document/fog2105

Lannert et al. (2021): Analysis of human resource scarcity in public education (Az emberi erőforrások közoktatásban tapasztalható szűkösségének elemzése). T-TUDOK, Budapest (manuscript)

OECD (2019): Echazarra, A. and T. Radinger (2019), Learning in rural schools: Insights from PISA, TALIS and the literature (Tanulás a vidéki iskolákban: a PISA- és a TALIS-felmérésből, valamint a szakirodalomból levont tanulságok), az OECD 196. sz. oktatási munkadokumentuma. http://dx.doi.org/10.1787/8b1a5cb9-en

OECD (2021): Education at a Glance 2021, D3.2. táblázat: A tanárok és az iskolavezetők tényleges fizetése a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók jövedelméhez viszonyítva (2020). https://www.oecd.org/education/education-at-a-glance/

OH (2019): Oktatási Hivatal: Országos kompetenciamérés 2018 – Országos jelentés. https://www.kir.hu/okmfit/files/OKM_2018_Orszagos_jelentes.pdf

OH (2020): Oktatási Hivatal: TIMSS 2019 – Összefoglaló jelentés. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/timss/TIMSS2019.pdf

OH (2021): Oktatási Hivatal: Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók megyei statisztikai kimutatása. https://dari.oktatas.hu/kozerdeku_index

UNICEF (2021): Járványhelyzet hatása a – gyerekekre – Kutatás. https://publicus.hu/wp-content/uploads/2021/06/Unicef_Magyarorszag_Publicus_kutatas_1.fazis_.pdf

Varga (2019): Varga, Júlia (ed). A közoktatás indikátorrendszere 2019. https://www.mtakti.hu/wpcontent/uploads/2020/01/A_kozoktatas_indikatorrendszere_2019.pdf

I melléklet: A fő mutatók forrásai 

II. melléklet: Az oktatási rendszer szerkezete