1. Fő mutatók
1. ábra – Fő mutatók áttekintése
| Magyarország | EU-27 | |||||
| 2009 | 2019 | 2009 | 2019 | |||
| Az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszer referenciaértékei | ||||||
| Az oktatást és a képzést korán elhagyók (18-24 évesek) | 11.5% | 11.8% | 14.0% | 10.2% | ||
| A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (30-34 évesek) | 24.0% | 33.4% | 31.1% | 40.3% | ||
| Kisgyermekkori nevelés (4 éves kortól iskolaköteles korig) |
94.8% | 95.7%18 | 90.3% | 94.8%18 | ||
| Alulteljesítő 15 évesek részaránya a következő területeken: | Olvasás | 17.6% | 25.3%18 | 19.3% | 22.5%18 | |
| Matematika | 22.3% | 25.6%18 | 22.2% | 22.9%18 | ||
| Természettudományok | 14.1% | 24.1%18 | 17.8% | 22.3%18 | ||
| A frissen végzettek foglalkoztatási rátája (az oktatási rendszert a referenciaév előtti 1-3 évben elhagyó 20-34 évesek) | ISCED 3-8 (összesen) | 75.5% | 85.6% | 78.0% | 80.9% | |
| Felnőttek tanulásban való részvétele (25-64 évesek) | ISCED 0-8 (összesen) | 3.0% | 5.8% | 7.9% | 10.8%b | |
| Tanulási célú mobilitás | Hallgatók diplomamobilitása (ISCED 5–8. szint) | : | 4.7%18 | : | 4.3%18 | |
| Hallgatók kreditmobilitása (ISCED 5–8. szint) | : | 3.7%18 | : | 9.1%18 | ||
| Egyéb vonatkozó indikátorok | ||||||
| Oktatási beruházások | Oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában | 5.4% | 5.1% 18 | 5.1% | 4.6%18 | |
| Az állami és magánintézményekre fordított kiadások tanulónként euróban vásárlóerő-paritáson | ISCED 1-2 | €3 39712 | €3 73617 | €6 072d, 12 | €6 240d, 16 | |
| ISCED 3-4 | €3 31612 | €6 36217 | :d, 12 | €7 757d, 16 | ||
| ISCED 5-8 | €6 83012 | €8 56517 | €9 679d, 12 | €9 977d, 16 | ||
| Az oktatást és a képzést korán elhagyók (18-24 évesek) | Belföldön született | 11.4% | 11.9%u | 12.6% | 8.9% | |
| Külföldön született | :u | :u | 29.3% | 22.2% | ||
| A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (30-34 évesek) | Belföldön született | 23.6% | 33.2% | 32.0% | 41.3% | |
| Külföldön született | 41.3% | 39.5% | 25.1% | 35.3% | ||
| A frissen végzettek foglalkoztatási rátája iskolai végzettség szerint (az oktatási rendszert a referenciaév előtti 1-3 évben elhagyó 20-34 évesek) | ISCED 3-4 | 66.4% | 82.6% | 72.2% | 75.9% | |
| ISCED 5-8 | 84.8% | 89.5% | 83.7% | 85.0% | ||
Források: Eurostat; OECD (PISA); az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóságának a tanulási célú mobilitásra vonatkozó számításai a 2018. évi UOE-adatok alapján. További információk az I. mellékletben és az 1. kötetben találhatók (ec.europa.eu/education/monitor). Megjegyzések: A 2018. évi PISA-felmérés olvasási teljesítményre vonatkozó uniós átlaga Spanyolország eredményeit nem tartalmazza; b= törés az idősorban; d = eltérő fogalommeghatározás, p = ideiglenes, u = alacsony megbízhatóság; : = nem áll rendelkezésre, 12 = 2012, 16 = 2016, 17 = 2017, 18 = 2018.
2. ábra – Helyezés a legjobban és a leggyengébben teljesítőkhöz képest
Forrás: DG EAC, az Eurostattól (LFS 2019-es munkaerő-felmérés és 2018-as UOE-adatok) és az OECD-től (2018-as PISA-felmérés) származó adatok alapján.
2. A legfontosabb megállapítások
- A digitális oktatás további támogatására van szükség a digitális készségek fejlesztése érdekében.
- Továbbra is magas az alulteljesítők és a korai iskolaelhagyók aránya.
- Az új finanszírozási modell elősegítheti a felsőoktatási intézmények rugalmasabb működését.
- Az új szakképzési stratégia és törvény jelentős változásokat vezetett be, de kevés teret enged az alapvető készségek fejlesztésének.
3. Középpontban a digitális oktatás
Magyarországnak fejlesztenie kell a digitális készségeket. A digitálisan támogató iskolák aránya valamennyi ISCED-szinten az európai átlag alatt van (Deloitte et al., 2019). Az ilyen iskolák rendelkeznek a digitális oktatásra és tanulásra irányuló stratégiákkal, és kifejezetten támogatják a tanárok szakmai fejlődését. Az ISCED 1–3 szintű, digitálisan jól felszerelt és internetes csatlakozással rendelkező iskolák aránya szintén alacsonyabb az uniós átlagnál (Deloitte et al., 2019). A 16–19 év közöttiek 73%-a véli úgy, hogy legalább alapvető digitális készségekkel rendelkezik, ami a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2019. évi mutató (DESI) szerint elmarad az EU-27 átlagától (82%). A kormány elindította a Digitális Jólét Programot az egyének és a vállalatok digitális kapacitásának növelése érdekében, ennek egyik ága a Digitális Oktatási Stratégia (2017–2020). A stratégia célja, hogy felkészítse az oktatási és képzési rendszert a digitális társadalom és gazdaság igényeinek kielégítésére az infrastruktúra, a technológia, a tartalom, a munkaszervezés és az emberi erőforrások tekintetében.
A távoktatásra való átállás a kijárási korlátozás idején rávilágított a tanárok digitális oktatásra való egyenlőtlen felkészültségére és a tanulók ahhoz való eltérő hozzáférésére. Az iskolákat március 16-tól a tanév végéig bezárták, a tantermi oktatást igény szerint biztosították. A középiskolai érettségi vizsgákra csak írásban került sor. Az éves országos kompetenciafelmérések tanúsága szerint a tanulók körülbelül 20%-ának nem volt vagy csak nagyon korlátozott hozzáférése volt a digitális oktatáshoz (Hermann, 2020), ami tovább növelheti a hátrányos helyzetű tanulók tanulási lemaradását. A családok támogatása érdekében a kijárási korlátozás időszaka alatt az önkormányzatok és a tankerületi központok naponta ingyenes iskolai étkezést biztosítottak a hátrányos helyzetű tanulók és a tantermi oktatásban részt vevők számára.
A digitális oktatási stratégia végrehajtását egy erre kijelölt ügynökség segíti. A Digitális Pedagógiai Módszertani Központot (DPMK) 2016-ban hozták létre, hogy az uniós keretrendszeren és értékelési eszközökön alapuló digitális kompetencia keretrendszert dolgozzon ki az oktatási intézmények valamennyi típusa számára. A kormány 2019-ben elfogadta a digitális kompetencia keretrendszer vázlatát (Kormány, 2019a). A DPMK a Digitális Témahéten (lásd a háttérmagyarázatot) keresztül népszerűsíti a bevált gyakorlatokat, továbbá támogatja az iskolákat digitális fejlesztési terveik végrehajtásában. A DPMK emellett az iskolák, nem kormányzati szervezetek és magáncégek több kezdeményezésének elterjedését is támogatja olyan területeken, mint a robotika, az alkotóterek, az online tartalom és erőforrások. A központ az iskolabezárás alatt több mint 30 webináriumot szervezett, hogy tájékoztassa a tanárokat a rendelkezésre álló eszközök használatáról és a digitális pedagógiáról.
Az új alaptanterv növelheti a digitális kompetenciát.Az alaptantervet 2020 januárjában tették közzé, és 2020 szeptemberétől lép érvénybe. Egyik újdonsága a „digitális kultúra” tantárgy, amely az informatikát, a digitális kommunikációt és az információkeresést foglalja magában. A Szövetség a digitális gazdaságért szervezet üdvözölte az alaptantervben a digitális kompetencia terén meghatározott célkitűzéseket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azokat csak akkor lehet elérni, ha például az iskoláknak elegendő erőforrás áll rendelkezésre digitális eszközeik beszerzéséhez, karbantartásához és cseréjéhez, és a tanárok folyamatos szakmai fejlesztésben részesülnek a digitális kompetenciák terén (IVSz, 2020). A Szövetség határozottan javasolja továbbá a digitális kompetencia mérhető meglétére vonatkozó elvárás rögzítését a kimeneti követelmények között (például az érettségiben).
1. Keretes írás: Digitális Témahét az iskolák digitálisabbá tételére
A kormány Digitális Témahét elnevezésű kezdeményezése 2016-ban indult, mintegy 785 iskola részvételével. A témahét során mintegy 5400 tanár és 79 000 diák vett részt digitális oktatási projektekben. A program indulása óta évente kerül megrendezésre, és egyre többen vesznek részt rajta. A 2020-as Témahetet eredetileg márciusra tervezték, de mivel a digitális oktatás az iskolabezárások miatt hirtelen általánossá vált, a részvételt meghosszabbították május végéig, így több mint 700 iskolát vontak be.
A Digitális Témahetet a DPMK koordinálja azzal a céllal, hogy előmozdítsa az iskolai digitális oktatást az informatikai órák keretein túl. A résztvevő tanárok és diákok különféle kreatív iskolai projektek révén fejleszthetik készségeiket. Az iskolai csoportok a partnerszervezetek által biztosított ingyenes programokban vehetnek részt. A programokat a DPMK honlapján teszik közzé, és a Központ segítséget is nyújt az iskolák és a partnerek számára pályázataik elkészítésében. Az iskolák létrehozhatnak saját projektet, vagy ötleteket meríthetnek 12 kész mintaprojektből és számos pedagógiai útmutatóból is. A Digitális Témahéten részt vevő tanárok Facebook közössége fórumot kínál az ötletek és a szakmai tapasztalatok kicseréléséhez.
4. Beruházás az oktatásba és képzésbe
A közkiadások meghaladják az uniós átlagot. Az államháztartás oktatási kiadásai 2018-ban meghaladták az uniós átlagot, mind a GDP arányában (5,1%, szemben az EU-27 4,6%-os átlagával), mind az államháztartás összes kiadásának arányában (11%, szemben az EU-27 9,9%-os átlagával). A kiadások 2017–2018-as reálnövekedését (4,2%) jórészt a felsőoktatásra költötték; az alapfokú és az azt megelőző oktatásra fordított kiadások nem nőttek, a középfokú és a nem felsőfokú posztszekunder oktatásra fordított kiadások pedig 0,8%-kal csökkentek. A 2020. évi költségvetési törvény értelmében az alapfokú és a középfokú általános oktatásra fordított kiadások a 2019-es szinthez hasonlóan közel 600 milliárd forintot (nagyjából 1 810 millió eurót) tesznek ki. 2018-ban mintegy 800 iskolaépületet újítottak fel uniós finanszírozással, ami az összes iskola körülbelül 10%-át teszi ki.
Az iskolák száma nem követte az iskoláskorú népesség csökkenését, kockáztatva ezzel a közkiadások hatékonyságát.Az iskoláskorú népesség éves csökkenése 0,8% volt a 2019/2020-as tanévben (KSH, 2020a), miközben az 1990 és 2016 között megfigyelhető fogyás tízszer nagyobb volt az általános iskolák számának csökkenésénél. Ez csökkenti a hatékonyságot: a kihasználatlan iskolai kapacitás a 2018/2019-es tanévben 48%-ra emelkedett a középfokú oktatásban (OH, 2019a), és különösen nagy a szakgimnáziumok (44%) és a szakközépiskolák (65%) esetében. 2018-ban egy tanárra 10,2 diák jutott az alapfokú oktatásban, míg ez az arány az EU-átlag szerint 13,6 volt1. Az iskolák nagy számának köszönhetően a szülők több lehetőség közül választhatnak és könnyebben kialakul a diákok társadalmi-gazdasági státusz szerinti szegregációja (Radó, 2018).
5. A koragyermekkori nevelés és az iskolai oktatás modernizációja
A 4–6 éves gyermekek 95,7%-a vesz részt koragyermekkori nevelésben; ez az arány magasabb, mint az uniós átlag (94,8%). A romák részvétele 91% volt 2016-ban, ez közelít az országos átlaghoz, és a régióbeli tagállamokban messze ez a legmagasabb arány (FRA, 2016). Mivel a teljesítménykülönbségek korán megmutatkoznak, az óvodai nevelésben való kötelező részvétel kezdő korhatárának a 2015/2016-os tanévtől kezdődően 5 éves korról 3 éves korra való csökkentése előremutató lépés, vélhetően javítja a gyermekek későbbi iskolai teljesítményét. 2018-ban a 3 év alatti gyermekek 16,5%-a részesült gyermekgondozásban (uniós átlag: 34,7%). Minden iskolás kor alatti gyermek jogosult a koragyermekkori nevelési szolgáltatásokra, és a szolgáltatóktól elvárják, hogy különleges támogatást nyújtsanak a hátrányos helyzetű gyermekek számára. A szolgáltatások regionális lefedettsége továbbra sem kiegyensúlyozott: 2017-ben az önkormányzatok közel 30%-a nem rendelkezett óvodával (Varga, 2019).
Csökkent a szülők azon szabadsága, hogy a tankötelezettség-kezdési időpont halasztását kérjék.A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2019 júliusi módosítása 2020 januárjától megváltoztatta a gyermekek általános iskolába történő beíratásának szabályát. Míg korábban az óvodavezetők éretlenség esetén engedélyezhettek további egy évig óvodai nevelésben maradást az általános iskola megkezdése helyett, az új szabályozás ezt a lehetőséget az Oktatási Hivatal által kiadott szakértői döntéshez köti, és előírja a szülők számára, hogy januárban erre engedélyt kérelmezzenek. A módosítás a gyermek számára kedvezőtlen kivételeket és visszaéléseket hivatott kiküszöbölni. A változás komoly kritikákat kapott a szülők, pszichológusok, óvodapedagógusok és szakmai szervezetek részéről, akik az éretlen gyermekek oktatási eredményeire gyakorolt hosszú távú negatív hatásra figyelmeztettek. Az alapvető jogok biztosa a módosítás elhalasztását kérte a jogbiztonság és a gyermek jogaival összefüggő esetleges jogsérelem miatt (Ombudsman, 2019).
Az OECD nemzetközi tanulói teljesítményfelmérő programjának (PISA 2018) legutóbbi felmérésében elért oktatási eredmények alacsonyabbak voltak az uniós átlagnál.A 15 évesek alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta romlott, a legnagyobb csökkenés a természettudomány területén következett be. Az alulteljesítők aránya mindhárom vizsgált területen jóval meghaladja az uniós átlagot: 25,6% a matematika, 25,3% a szövegértés, illetve 24,1% a természettudomány területén, szemben a 22,4, 21,7 és 21,6%-os uniós szinttel. Az alulteljesítők aránya a szövegértés és a természettudomány területén 2009 óta jelentősen megnőtt (8, illetve 9 százalékponttal). A legjobban teljesítők aránya ezen a két területen elmarad az uniós átlagtól, és csökkenést mutat.
A társadalmi-gazdasági háttér megbízhatóan jelzi előre a tanulók teljesítményét, és továbbra is nagy különbségek vannak az iskolák között.2018-ban az előnyös helyzetű tanulók a szövegértés terén átlagosan 113 ponttal magasabb pontszámot értek el, mint hátrányos helyzetű társaik, ez a második legnagyobb eltérés az Unióban, ami körülbelül három-négy év iskoláztatásnak felel meg. Az iskolákat a tanulók hasonló társadalmi-gazdasági háttere jellemzi, a hátrányos helyzetű tanulók bizonyos iskolákban koncentrálódnak – a társadalmi-gazdasági szempontból előnyös helyzetű és a hátrányos helyzetű iskolák tanulóinak teljesítménye közötti különbség az EU-ban a legnagyobb (169 pont). A 10 éves korban kezdődő teljesítményalapú kiválasztás ahhoz vezet, hogy a gyengén teljesítő tanulókat elválasztják magasan teljesítő társaiktól, ami feltehetően hozzájárul az alulteljesítők magas magyarországi arányához (Európai Bizottság, 2019). Például az általános képzésben, illetve a szakképzésben részt vevő tanulók olvasási teljesítménye közötti különbség meghaladja a 100 pontot. A felsőfokú oktatásban részt vevők körében a hátrányos helyzetű diákok aránya csupán 1,4% volt 2017-ben (Varga, 2019). Az Európai Unió Tanácsa 2020-as országspecifikus ajánlásában azt javasolta Magyarországnak, tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való hozzáférés (az Európai Unió Tanácsa, 2020).
3. ábra – Az alulteljesítés mértéke a szövegértés terén társadalmi-gazdasági státusz alapján, százalékpontban, 2018
Forrás: OECD 2019, 2018. évi PISA-felmérés. Megjegyzés: Az uniós átlag Spanyolország eredményeit nem tartalmazza.
2019-ben a korai iskolaelhagyók aránya kis mértékben javult, de továbbra is az uniós átlag felett maradt. Az oktatást és képzést korán elhagyók aránya 2019-ben 3 év óta először csökkent (11,8%, szemben az EU-27 10,2% átlagával). Ez az arány magasabb a legkevésbé fejlett térségekben és a romák körében (65,3%). A 17 és 18 évesek középiskolai oktatásban való részvétele erősen (98%-ról 85%-ra) lecsökkent 2011 és 2016 között, azt követően, hogy a szakközépiskolai képzést 2010-ben 3 évre rövidítették és a tankötelezettségi korhatárt 2012-ben 18 évről 16 évre csökkentették. A hátrányos helyzetű tanulók bizonyos iskolákban – különösen a szakközépiskolákban – való koncentrálódása megnehezíti ezeknek a tanulóknak az iskolában tartását és a fejlődéshez szükséges egyénre szabott segítését. A tanárhiány leginkább a hátrányos helyzetű iskolákat érinti, és ezeknek nincs módjuk arra, hogy tapasztaltabb tanárokat és az iskolai oktatást segítő további szakmai alkalmazottakat vonzzanak. A lemorzsolódás veszélye által érintett diákok aránya nagymértékben eltér az iskolatípus és a térség függvényében. A leginkább érintett három megyében a tanulók 13–15%-a veszélyeztetett2. E három megyében a szakképzés esetén ez az arány 20-24%. A korai iskolaelhagyás szoros összefüggést mutat a helyi oktatási eredményekkel, amelyek a vidéki településeken a leggyengébbek (OH, 2019c), ahol korlátozottabbak a minőségi oktatási szolgáltatások, és égetőbb a pedagógushiány is. Az oktatási eredmények tekintetében a társadalmi-gazdasági státusz figyelembevétele nélkül az OECD-országok között Magyarországon a legnagyobb a különbség a város és a vidék között (OECD, 2019b).
A méltányossággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak. 2001 és 2016 között az alapfokú oktatásban 5%-ról 15,8%-ra, a felső középfokú oktatásban pedig 10,4%-ról 22,8%-ra emelkedett az egyházi iskolák aránya (Varga, 2019). Az egyházi iskolák mentesülnek bizonyos jogszabályi korlátozások alól, és nem érintik őket a rendszerszintű deszegregációs intézkedések, így ezen intézkedések hatásai is korlátozottan érvényesülnek. A 2008. évi 10%-ról 15%-ra nőtt 2017-ben azon általános iskolák aránya, ahol a tanulók 50%-a vagy annál több roma származású; ebben részben az iskolának otthont adó település demográfiai összetétele érhető tetten. Amióta 18 évről 16 évre csökkentették a tankötelezettségi korhatárt, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 17 évesek aránya 3%-ról 5-6%-ra nőtt (Köllő-Sebők, 2019a), a 17 éves roma fiúk körében pedig eléri a 40%-ot (Köllő-Sebők, 2019b). Az inaktivitás növekedése a 17 évesek körében aggasztó, mivel esetükben nagyon magas a tartós munkanélküliség kockázata.
2020 júliusában törvényt fogadtak el az iskolaőrség létrehozásáról az oktatási intézményekben történő rendfenntartás céljából. A törvény emellett 12 évre csökkenti a büntethetőségi korhatárt a köztisztviselők és a közalkalmazottak (tanárok) elleni cselekmények esetén. Ezenkívül a tanuló által elkövetett bármely bűncselekményt az utána járó családtámogatási ellátás 12 hónapos időtartamra történő szüneteltetésével bünteti. A kormány azzal indokolta a javaslatot, hogy növekedett a tanárok és a diáktársak ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma. A Pedagógusok Szakszervezete úgy véli, hogy a törvény csak a tanulók megfélemlítését szolgálja, de nem tartalmaz prevenciót szolgáló intézkedéseket (PSz, 2020); továbbá aggályosnak tartják, hogy vegyi anyag, bot és bilincs is használható az intézmények területén belül a kiskorúakkal szemben, és hogy nincs szó az igazgató és az iskolaőr kapcsolatáról. Ehelyett javasolják, hogy 200 tanulónként legalább egy teljes munkaidős iskolapszichológust alkalmazzanak, és jelentősen növeljék a fejlesztő és gyógypedagógusok számát, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A szakszervezet emellett a gyermekvédelem felülvizsgálata, az ezen a területen dolgozó szakemberek számának növelése, valamint a családvédelmi szakemberek és a szociális munkások tanárokkal való fokozott együttműködése mellett érvel.
A tanárhiány egyre nagyobb kihívást jelent. Idősödik a pedagógusállomány. 2017-ben a tanárok 41%-a 50 éves vagy annál idősebb volt, és csak 6%-uk volt 30 év alatti. A tanári alapképzés nem képes kielégíteni a tanárok iránti keresletet: a képzésre jelentkezők száma ugyan nőtt az elmúlt években, de magas a kimaradók aránya és a diplomát szerzőknek kevesebb mint fele helyezkedik el a szakmájában3. A hiány a hátrányos helyzetű területeken, a természettudományos tantárgyak és az idegen nyelvek esetében, valamint a szakoktatásban és -képzésben a legjelentősebb. Az alacsony fizetés az egyik közrejátszó tényező – ez az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 61%–70%-át teszi ki (OECD, 2019). Emellett a tanítási órák száma továbbra is magas. 2020 augusztusától a tanárok 10%-os bérkiegészítést kapnak. A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK, 2019) jelentősebb növekedést szeretne látni a bértáblán a pályafutás első 10 évében, és szeretné, ha a kezdő bér és a minimálbér úgy arányulna egymáshoz, mint 2013-ban4.
2020 januárjában elfogadták a felülvizsgált Nemzeti Alaptantervet (NAT). A várakozásokkal ellentétben a tanulók és a tanárok munkaterhei nem csökkentek. Néhány tantárgyban némi óraszámcsökkenés tapasztalható, de a tananyag mennyisége nem változott. A NAT szerkezete szintén módosult, a tantárgyakat tágabb tanulási területekbe csoportosították. Az új NAT-ot részletező központi kerettanterveket 2020 februárjában tették közzé, és 2020 szeptemberétől alkalmazzák az első, az ötödik és a kilencedik osztályban. Az iskoláknak 2020 áprilisának végéig kellett hozzáigazítaniuk helyi tantervüket a kerettantervekhez. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint 6 hónap állt rendelkezésre a helyi tantervek kidolgozására és a tanárok felkészítésére. Ezt a megvalósítási időszakot a távoktatással összefüggő kivételes körülmények ellenére sem hosszabbították meg.
2. Keretes írás: A digitális kompetencia és IKT-infrastruktúra fejlesztése az oktatásban
Az Európai Szociális Alap (ESZA) projektje: EFOP-3.2.4-16
Időtartam: 2017–2020
Költségvetés: 46,4 milliárd forint, 136 millió euró
Ez a 2016–2020 között megvalósított négy nagyszabású beruházási projektből álló csomag legnagyobb eleme. Célja, hogy – a lakosság 70%-át kitevő – kevésbé fejlett régiókban az összes állami iskolát ellássa Wi-Fi-vel, laptopokat és IKT-képzést biztosítson a tanárok számára, és 800 iskolát lásson el táblagépekkel. Körülbelül 45 000 tanár és 24 000 tanuló részesül közvetlenül a projekt előnyeiből.
Az eddig elért eredmények a következőket foglalják magukban:
- Wi-Fi telepítése 2600 iskolában;
- laptopok és képzés biztosítása 45 000 tanár számára;
- táblagépek biztosítása 800 iskola számára (30 táblagép iskolánként; összesen 24 000 táblagép).
Három további projekt egészíti ki a csomagot:
- a digitális tananyag központosított fejlesztése és a digitális tananyagot megjelenítő Nemzeti Köznevelési Portál (www.nkp.hu) fejlesztése (EFOP-3.2.2-15);
- digitális pedagógiai módszertanok, felmérés és értékelés központosított fejlesztése (EFOP-3.2.15-17) a digitális kompetenciaszintek meghatározásához az oktatás különböző szintjein;
- digitális környezet a köznevelésben (HRDOP-3.2.3-17), amely az állami és nem állami iskolák többségét támogatja informatikai eszközök beszerzésére, informatikai képzésre és informatikai támogatásra irányuló 60 projekt révén.
Közel 200 millió eurót fektettek be, amelynek 85%-át az ESZA finanszírozza.
6. A szakképzés korszerűsítése
Az alapozó szakképzésben való részvétel növekszik, a szakképzésben végzettek pedig jól boldogulnak a munkaerőpiacon. 2019-ben a szakképzésben frissen végzettek 86,3%-os foglalkoztatási rátája az uniós átlag (79,1%) fölött volt. Ez megfelel a 25-55 éves népesség általános foglalkoztatási arányának (84,3%) (KSH, 2020b). 2016-ban a szakközépiskolában végzettek csupán 43%-a végzett szakmunkát; a többség betanított munkát végzett (Köllő, 2017). A szakképzésről szóló törvény 2015. évi módosítása átalakította a szakképzés két pályáját. A felsőbb fokú pályát, amelyet korlátozott szakmai tartalma miatt általános oktatásnak minősítettek, átminősítették szakképzéssé. Növelték a szakmai tartalmat a közismereti tárgyak kárára, és az új „szakgimnázium” végzettjei középiskolai érettségi bizonyítványt és ISCED 3 szintű képesítést is szerezhetnek.
A szakoktatásról és szakképzésről szóló 2019. évi törvény célja, hogy több diákot vonzzon mindkét területre. A törvény (Kormány, 2019b) jelentős változásokat vezetett be a szakoktatásban és a szakképzésben, még azelőtt, hogy a korábbi, 2016/2017-ben indított reform teljes körű bevezetése megtörtént volna. A szakgimnáziumokat – amelyekben nagyobb szerepet kap a közismereti képzés – ötéves „technikummá” alakították át, amelyekben érettségit és szakképesítést szerezhetnek a diákok. Az ötödik évi záróvizsga előtt azonban nem lesz lehetőség ezekből az iskolákból érettségi bizonyítvánnyal továbblépni más iskolákba. A „szakgimnázium” elnevezés öt osztályos középiskolát takar, amely művészeti, pedagógiai támogatási vagy kulturális képzést nyújt. A kevésbé elméletorientált diákokat megcélzó szakközépiskolák hároméves szakképző iskolák lesznek, és azokat a továbbiakban nem lehet kétéves kiegészítő ciklussal kombinálni, amelynek végén érettségit szerezhetnének a tanulók. Mindkét iskolatípusban újdonságot jelent az ágazati alapképzés az első 1-2 évben. A konkrét szakma kiválasztását ezáltal 15-16 éves korra halasztják, ami megalapozottabb pályaválasztást tesz lehetővé. A kormány további 35 milliárd forintot (körülbelül 106 millió eurót) különített el a szakképzésben dolgozó tanárok fizetésének emelésére 2020-ban. 2020 szeptemberétől megszűnik a szakoktatók közalkalmazotti státusza, és bérüket ezt követően nem az egységes pedagógusi bértábla és életpályamodell alapján fizetik (Kormány, 2019b).
7. A felsőoktatás modernizálása
A magasan képzett munkaerő iránti növekvő keresletet nem elégíti ki elegendő számú felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A friss felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási aránya 89,5% volt 2019-ben, amely jóval meghaladja az uniós átlagot, amely 85%, tükrözve a magasan képzett munkaerő iránti nagy igényt. A demográfiai visszaesés és a kivándorlási trendek fényében azonban a jelenlegi beiratkozási és diplomaszerzési tendenciák megnehezítik e nagy igény kielégítését: a 30–34 évesek körében a felsőfokú végzettség aránya 2019-ben 33,4% volt (EU-27: 40,3%). A felvételi feltételeket 2020-ban tovább szigorították. Emelt szintű érettségi vizsga lett a feltétele valamennyi alapképzésbe való felvételnek. Ez 20%-os visszaesést eredményezett a 2020-2021 közötti jelentkezésekben (4. ábra). A felsőoktatásban a lemorzsolódás körülbelül 30%.
4. ábra – A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma (2011–2020) és a 18 éves népesség száma (2011–2024)
Forrás: Központi felvételi adatbázis (felvi.hu); számítások a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján (KSH; http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_demografia)
A kormány növelte a felsőoktatási intézmények hallgatói támogatásainak költségvetését. A felsőoktatási intézmények intézményi költségvetést kapnak a hallgatói támogatás különféle formáinak kifizetésére. A normatív hallgatói támogatás összege, amelynek alapján ezt a költségvetést kiszámítják, két lépésben – 2018 szeptemberében és 2020 februárjában –, összesen 40%-kal növekedett. A szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók támogatásának mértéke 2019-ben 191 euró volt az alapképzésre és 291 euró a mesterképzésekre. 2020 februárjától ez a támogatás 30%-kal nőtt.
Az új finanszírozási modell várhatóan elősegíti a felsőoktatási intézmények rugalmasabb működését.Egy 2019-ben létrehozott közalapítvány birtokolja a Budapesti Corvinus Egyetem minden ingatlanát, és az állam jelentős vagyont utalt ki az alapítványnak, amelynek osztalékát az egyetem működtetésére lehet felhasználni. Az egyetem így mentesült a minden közintézményre kiterjedő költségvetési törvény hatálya alól. A cél a rugalmasabb működés és a vállalkozásokkal innovációs célokból való hatékonyabb együttműködés elősegítése volt. 2020-ban a kormány úgy döntött, hogy további hét egyetem esetében helyezi át irányítási szerepét a kifejezetten erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítványokhoz. Ez a megoldás némileg eltér a Corvinus Egyetemen alkalmazottól, mivel az irányító alapítványok nem kapnak jelentős tőkét vagy vagyont, hanem az állam finanszírozza őket 15-20 éves keretszerződés és a felsőoktatási szolgáltatások megrendelésére és finanszírozására irányuló 3-5 éves szerződések keretében. A kormány rendszeresen értékeli az intézmények teljesítményét. A bejelentett változtatások a szenátus és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak tiltakozásába ütköztek. Arra figyelmeztettek, hogy az alapítói jogoknak az alapítványra történő átruházásával megszűnik a kuratórium feletti külső ellenőrzés, és a szenátust megfosztják döntési jogkörétől, ami komolyan veszélyezteti az egyetemek autonómiáját (SzFE, 2020). A változástatásokkal szembeni ellenállás fokozódott az új tanév kezdetén.
8. A felnőttkori tanulás népszerűsítése
A legutóbbi lépések célja a felnőttkori tanulás népszerűsítése. A felnőtteknek csupán 5,8%-a, az uniós átlagnál (10,8%) jóval kevesebb vett részt 2019-ben felnőttoktatásban. A szakképzésről szóló 2019. évi törvény rövidebb és rugalmasabb képzést vezet be a felnőttek „alapfokú képesítésére”. A törvény ezenkívül bevezeti a Szakmajegyzéket. A szakképzési intézmények által nyújtott, a Szakmajegyzékben szereplő két alapfokú képesítés és egy rövid ciklusú szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben való részvétel ingyenes lesz. A felnőttoktatásban fokozatosan vezetik be a változásokat 2020 és 2022 között, és az első két alapfokú képesítés megszerzésére irányuló képzésben való részvétel továbbra is ingyenes marad. A 2020-as nemzeti reformprogram a munkanélküliek vagy a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak távoktatás útján történő továbbképzésére irányuló intézkedéseket foglal magában. A kormány ösztönzi a mikro- és kisvállalkozások részére szervezett informatikai és vállalkozói képzést, és hozzájárul a tandíjhoz.
9. Hivatkozások
Az Európai Unió Tanácsa (2020): A Tanács ajánlása Magyarország 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2020. évi konvergenciaprogramját.
Deloitte et al. (2019), Deloitte és IPSOS: 2nd Survey of Schools: ICT in Education. [Felmérés az iskolák körében 2.: IKT az oktatásban] https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/2nd-survey-schools-ict-education
Európai Bizottság (2019), PISA 2018 and the EU [PISA 2018 és az EU] https://ec.europa.eu/education/news/pisa-2018_en
FRA (2016), az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, EU-MIDIS II: Second European Union Minorities and Discrimination Survey, Roma– Selected findings 2016 2016 [Az Európai Unió második felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről; Romák – Válogatott eredmények, 2016]. https://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/fra-2016-eu-minorities-survey-roma-selected-findings_hu.pdf
Kormány (2019a), Magyarország Kormánya: 1341/2019. (VI. 11.) Korm. határozat 1341/2019. (VI. 11.) a Digitális Kompetencia Keretrendszer fejlesztéséről és bevezetésének lépéseiről. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=214509.369067
Kormány (2019b), Magyarország Kormánya: 2019. évi LXXX. törvény. a szakképzésről. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=216792.375466#foot1
Kormány (2020), Magyarország Kormánya: Sikeres és eredményes a digitális oktatás. https://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/sikeres-es-eredmenyes-a-digitalis-oktatas
Hárs (2019), Hárs, ágnes: Növekvő elvándorlás – lehetőségek, remények, munkaerőpiaci hatások. https://www.tarki.hu/sites/default/files/trip2018/081-105_Hars_elvandorlas.pdf
Hermann (2020), Hermann, Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás? https://www.mtakti.hu/koronavirus/hany-diakhoz-nem-jut-el-az-online-tavoktatas/12769/?fbclid=IwAR3DHlDsBlgwzWNOqcRvLONdfILNXk2-NReKCyObYBaKwmDwhaD83VqMPNc
IVSz (2020), Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége: Digitalizáció nélkül nincs versenyképes oktatás. https://ivsz.hu/hirek/ivsz-digitalizacio-nelkul-nincs-versenykepes-oktatas/
Köllő (2017), Köllő, János: Munkaerőhiány és szakképzés In: Munkaerőpiaci Tükör 2016, MTA-KRTK. https://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2017/12/MunkaeropiaciTukor2016.pdf
Köllő-Sebők (2019a), Köllő, János; Sebők, Anna: Mivel foglalkoznak azok a 17 évesek, akik nem járnak iskolába? In: Munkaerőpiaci Tükör 2018, MTA-KRTK. https://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2020/01/mt_2018_hun.pdf
Köllő-Sebők (2019b), Köllő, János; Sebők, Anna: Lakóhely szerinti különbségek a nem tanuló és nem dolgozó tizenévesek arányában a tankötelezettségi kor leszállítása előtt és után. In: Munkaerőpiaci Tükör 2018, MTA-KRTK. https://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2020/01/mt_2018_hun.pdf KSH, 2018
KSH (2020a), Központi Statisztikai Hivatal: Oktatási adatok, 2018/2019. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1819.pdf
KSH (2020b), Központi Statisztikai Hivatal: Gyorstájékoztató Foglalkoztatottság, 2019. október–december. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog1912.html
NPK (2019), A Nemzeti Pedagógus Kar Országos Elnökségének javaslatai a pedagógus illetmények rendezésével kapcsolatban. http://nemzetipedkar.hu/a-nemzeti-pedagogus-kar-orszagos-elnoksegenek-javaslatai-a-pedagogus-illetmenyek-rendezesevel-kapcsolatban/
OECD (2019a), Education at a Glance. https://doi.org/10.1787/f8d7880d-en
OECD (2019b), Echazarra, A. and T. Radinger (2019), Learning in rural schools: Insights from PISA, TALIS and the literature [Tanulás a vidéki iskolákban: a PISA- és a TALIS-felmérésből, valamint a szakirodalomból levont tanulságok], az OECD 196. sz. oktatási munkadokumentuma . http://dx.doi.org/10.1787/8b1a5cb9-en
OH (2019a), Oktatási Hivatal: Felvételi a középfokú iskolákban a 2018/2019. tanévben https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/prezentaciok_tanulmanyok
OH (2019b), Oktatási Hivatal: Országos kompetenciamérés 2018 – Országos jelentés. https://www.kir.hu/okmfit/files/OKM_2018_Orszagos_jelentes.pdf
Ombudsman (2019), Alapvető Jogok Biztosának Hivatala: Iskolaérettségi eljárásrend – Az alapvető jogok biztosa a bevezetés halasztását kéri. https://www.ajbh.hu/kozlemenyek/-/content/qzyKPkTyQAvM/iskolaerettsegi-eljarasrend-az-alapveto-jogok-biztosa-a-bevezetes-halasztasat-ke-1
PSz (2020), Pedagógusok Szakszervezete: A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem támogatja az iskolaőrség létrehozását. https://pedagogusok.hu/userfiles/A_PSZ_nem_tamogatja_az_iskolaorseg_letrehozasat.pdf
Radó (2018), Radó, Péter: A közoktatás szelektivitása mint a roma szegregáció általános kontextusa in én vétkem, Motiváció Oktatási Egyesület. http://mek.oszk.hu/18200/18263/
SzFE (2020), Színház- és Filmművészeti Egyetem: Mi olyan sürgős? – Tíz érv a törvénytervezet ellen. http://szfe.hu/hirek/mi-olyan-surgos-tiz-erv-a-torvenytervezet-ellen/
Varga (2019), Varga, Júlia (ed). A közoktatás indikátorrendszere 2019. https://www.mtakti.hu/wpcontent/uploads/2020/01/A_kozoktatas_indikatorrendszere_2019.pdf
I. melléklet A fő mutatók forrásai
| Mutató | Eurostat internetes adatkód |
| Az oktatást és a képzést korán elhagyók | edat_lfse_14 + edat_lfse_02 |
| A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya | edat_lfse_03 + edat_lfs_9912 |
| Koragyermekkori nevelés | educ_uoe_enra10 |
| Alulteljesítés szövegértésben, matematikában, tudományokban | OECD (PISA) |
| A frissen végzettek foglalkoztatási rátája | edat_lfse_24 |
| A tanulásban részt vevő felnőttek aránya | trng_lfse_03 |
| Oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában | gov_10a_exp |
| Az állami és magánintézményekre fordított kiadások tanulónként | educ_uoe_fini04 |
| Tanulási célú mobilitás: - Diplomamobilitás keretáben végzett hallgatók - Hallgatók kreditmobilitása |
DG A DG számszaki ellenőrzésének alapja: Eurostat- / UIS- / OECD-adatok |
II. melléklet: Az oktatási rendszer szerkezete
Forrés: Európai Bizottság/EACEA/Eurydice, 2020. Az európai oktatási rendszerek szerkezete, 2019/2020: Sematikus grafikonok. Eurydice-adatok és -ábrák. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala.
Az e jelentéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket szívesen fogadjuk az alábbi e-mail-címeken:
Ruszthy Lívia