4. FEJEZET
Európa klímasemlegessé tétele
Képaláírás megtekintése
Az európai zöld megállapodás az Európai Unió válasza az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a szennyezés jelentette hármas környezeti válságra. Az emberek és bolygónk védelme érdekében az EU elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re klímasemlegessé – nettó zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátású és káros szennyezéstől mentes gazdasággá – váljon, elsősorban a kibocsátások csökkentése, a zöld technológiákba való beruházás és a természeti környezet védelme révén. Mindez részét képezi a tiszta és körforgásos gazdaságon alapuló új európai növekedési modellnek, amely elősegíti, hogy a tiszta energiára való átállás gazdaságilag megalapozott és társadalmilag igazságos módon menjen végbe. 2024-ben a hangsúly az európai zöld megállapodás jogi keretének végrehajtásán volt, annak érdekében, hogy az európai klímarendeletnek megfelelően teljesüljön az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzése, és előkészítsük a 2040-re kitűzött cél megvalósítását. Az elmúlt évben, amelyet ismét az időjárási szélsőségek és azok pusztító hatásai jellemeztek, az európai éghajlati kockázatértékelés közzétételével, majd az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó európai terv bejelentésével kiemelt figyelmet kapott az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia fokozásának fontossága.
2024 újabb rekordokat hozott a globális hőmérséklet tekintetében, így Európa továbbra is ki volt téve a gyorsan változó éghajlat kemény realitásainak. Az uniós tagállamoknak és régióknak számos szélsőséges éghajlati eseménnyel kellett szembenézniük, a dél-európai tartós aszályoktól a Portugáliában és a Földközi-tenger térségében jelentkező súlyos erdőtüzeken át a Közép- és Kelet-Európában, valamint Spanyolországban bekövetkező pusztító áradásokig, amelyek együttesen több mint 250 emberéletet követeltek.
Jelentősen megnőtt azon esetek száma, amelyekben a szélsőséges időjárási eseményekre válaszul aktiválni kellett az uniós polgári védelmi mechanizmust - megnyitás új lapon. Ezek a tendenciák rávilágítanak arra, hogy az éghajlatváltozás egyre nagyobb hatást gyakorol a kontinensre, és ennek következtében megnőtt az összehangolt katasztrófareagálás iránti igény. Az éghajlatváltozás egyre intenzívebbé váló hatásai nyomán az európai nemzetek fokozták együttműködésüket és tanúbizonyságot tettek szolidaritásukról a válságok idején. 2024-ben az EU további lépéseket tett annak érdekében, hogy megerősítse polgári védelmi mechanizmusát, és ezáltal mind az Unióban, mind azon kívül hatékonyabbá váljon a katasztrófákra való felkészülés, azok megelőzése, valamint az azokra való reagálás. Az említett lépések magukban foglalták a rescEU - megnyitás új lapon keretében működő, tűzoltásra szolgáló légi flotta megerősítését, valamint tűzoltó csapatok Európa stratégiailag kulcsfontosságú helyszíneire vezénylését is azzal a céllal, hogy segítsék a helyi tűzoltók munkáját.
„Az éghajlat helyzete Európában - PDF-fájl – megnyitás új lapon” című éves jelentés nyomatékosan felhívta a figyelmet a hőmérséklet-emelkedés riasztó tendenciájára, nevezetesen arra, hogy Európában a felmelegedés mértéke a globális átlag kétszerese, és hangsúlyozta, hogy az EU-nak klímasemlegessé és az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé kell válnia. A szélsőséges időjárási események gyakoribbá és súlyosabbá váltak, ami a hőség miatti halálesetek, a súlyos tengeri hőhullámok, valamint a mezőgazdaságban, a vízellátásban és az infrastruktúrában bekövetkező zavarok gyakoriságának növekedéséhez vezetett.
Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia fokozása
A szélsőséges időjárási események által okozott pusztítás és rombolás rávilágít annak sürgősségére, hogy felkészültebbé váljunk az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése és az azokra való reagálás területén. Az EU fellép az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében, ám ezzel párhuzamosan ki kell építenie az ellenálló képességet azokkal a hatásokkal szemben, amelyek nem kerülhetők el. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által közzétett első Európai éghajlati kockázatértékelésre - megnyitás új lapon válaszul az Európai Bizottság – az emberek és a jólét védelme érdekében – kulcsfontosságú kezdeményezéseket dolgozott ki - megnyitás új lapon az éghajlati kockázatok kezelésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Európa kiépítésére vonatkozóan.
Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia fokozását célzó szakpolitikai keret
IRÁNYÍTÁS
- Egyértelműbbé kell tenni a felelősségi köröket és azt, hogy mely kockázatokat kell uniós, illetve tagállami szinten kezelni.
- Uniós szintű folyamatokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy az éghajlati kockázatok kezelése megfelelőbben beépüljön a tervezésbe és a szakpolitikai döntéshozatalba.
- A tagállamoknak gondoskodniuk kell a kockázatok kezeléséhez szükséges megfelelő kapacitásokról.
ESZKÖZÖK
- Jobb hozzáférést kell biztosítani azokhoz az adatokhoz, modellekhez és forgatókönyvekhez, amelyek szükségesek a megalapozott döntéshozatalhoz, a korai előrejelző rendszerektől kezdve egészen a hosszú távú tervezésig.
- Folyamatos támogatást kell nyújtani a kapacitásépítéshez és iránymutatások kidolgozásához, valamint jobban ki kell használni a meglévő eszközöket.
STRUKTURÁLIS POLITIKÁK
- Az éghajlati kockázatoknak tükröződniük kell a tagállamok területrendezési döntéseiben és a kritikus infrastruktúrák védelmét célzó intézkedéseiben.
- A kockázatok előrejelzésére való ösztönzés hatékonyabbá tételéhez erősebb uniós szolidaritási mechanizmusokra van szükség.
PÉNZÜGYI REZILIENCIA
- Biztosítani kell, hogy az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia központi szerepet játsszon a kiadásokkal kapcsolatos valamennyi uniós döntés meghozatala során.
- Az állami és a magán pénzügyi intézményeknek, valamint az iparnak gondoskodniuk kell a magánberuházások megfelelőbb mozgósításáról.
- A tagállamoknak közbeszerzéseik során figyelembe kell venniük a reziliencia kérdését.
Ez a munka az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó, 2021. évi uniós stratégia - megnyitás új lapon végrehajtásán alapul, amely előrehaladott állapotban van. A tagállamok nemzeti energia- és klímaterveik - megnyitás új lapon tervezetében foglalkoznak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciával, és a Bizottságtól ajánlásokat kaptak az általuk az európai klímarendeletnek - megnyitás új lapon megfelelően kidolgozott alkalmazkodási intézkedések javítására vonatkozóan. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés - megnyitás új lapon célja az, hogy iránymutatást nyújtson legalább 150 régiónak és közösségnek az éghajlati kockázatok megértéséhez, valamint ahhoz, hogy 2030-ig innovatív megoldásokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre.
„Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás az EU-ban - megnyitás új lapon” című, októberben közzétett különjelentésében az Európai Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy fennáll annak a kockázata, hogy az EU alkalmazkodási politikája nem tart lépést az éghajlatváltozással. A jelentés számos ajánlást fogalmazott meg: javítani kell az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tagállami jelentéstétel módját, megfelelőbben ki kell használni az alkalmazkodással kapcsolatos uniós eszközöket, valamint időtállóvá kell tenni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nyújtott uniós finanszírozást. A Bizottság elfogadta, illetve részben elfogadta ezeket az ajánlásokat. Az új Bizottság egyik prioritása az lesz, hogy javaslatot terjesszen elő az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló európai tervre vonatkozóan, amely segíteni fogja a tagállamokat és az EU-t az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia jelentős mértékű megerősítésében.
Július 15-én az EU immár második alkalommal emlékezett meg a globális éghajlati válság áldozatainak európai napjáról, amelyen együttérzéssel adózott az érintetteknek, és hangsúlyozta a jövőbeli katasztrófák hatásainak enyhítésére irányuló intézkedések szükségességét. Számos tagállamnak még mindig nem sikerült kilábalnia a katasztrofális időjárási események által előidézett nehéz helyzetből. Augusztusban a Bizottság javasolta - megnyitás új lapon több mint 1 milliárd euró összegű támogatás folyósítását az Európai Unió Szolidaritási Alapjából - megnyitás új lapon Görögország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Szlovénia számára a 2023. évi árvizek hatásainak kezelése céljára. A Közép-, Kelet- és Dél-Európában 2024 őszén bekövetkezett pusztító áradásokra és erdőtüzekre válaszul a Bizottság azt javasolta, hogy az EU könnyítse meg a Kohéziós Alap felhasználását - megnyitás új lapon az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák által sújtott tagállamok megsegítése érdekében. Novemberben egy, az EU Szolidaritási Alapjából folyósítandó, 116 millió euró összegű segélycsomag - megnyitás új lapon került jóváhagyásra Németország és Olaszország megsegítésére a tavaszi pusztító természeti katasztrófákat követően.
Éghajlatváltozás és egészség
A februárban Brüsszelben (Belgium) megrendezett magas szintű konferencián - megnyitás új lapon a kutatók, a döntéshozók és a finanszírozó szervezetek közel 500 képviselője gyűlt össze a világ minden tájáról, hogy konzultáljanak az éghajlatváltozás és annak egészségügyi vonzatai tekintetében felmerülő kutatási igényekről. A résztvevők megvitatták a szóban forgó területtel kapcsolatos legfontosabb kihívásokat és prioritásokat, és megkezdték egy ambiciózus, előretekintő és inkluzív, globális fókuszú európai kutatási és innovációs menetrend előkészítését.
Az éghajlatváltozás hatásaival összefüggésben Európában egyre nagyobb számban jelennek meg olyan szúnyogok, amelyek súlyos betegségeket terjeszthetnek. Válaszul az EU engedélyezte - megnyitás új lapon a Chikungunya-vírus elleni első oltóanyagot. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése - megnyitás új lapon 13 európai ország vonatkozásában erősítette meg a Chikungunyát terjesztő Aedes albopictus szúnyog jelenlétét. A Cipruson a közelmúltban megtelepedett Aedes aegypti szúnyog szintén hozzájárulhat a Chikungunya terjedéséhez, de mellette még a Zika-, a dengue- és a sárgalázat okozó vírust is terjeszti. Az engedélyt a tagállamok az Európai Gyógyszerügynökség szigorú értékelése - megnyitás új lapon alapján egyhangúlag jóváhagyták. Annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a szúnyogok által terjesztett betegségek Európán belüli terjedésének kockázata, a Bizottság bejelentette, hogy „az EU az egészségügyért” programból 500 000 euró összegű finanszírozást nyújt egy olyan kísérleti projekt megvalósításához, amelynek célja az Aedes aegypti szúnyog felszámolása Cipruson.
Látogasson el az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont - megnyitás új lapon honlapjára, ahol tájékozódhat arról, hogy miként építi ki Európa a rezilienciáját az éghajlatváltozással kapcsolatos egészségügyi kockázatokkal szemben.
Az európai zöld megállapodás - megnyitás új lapon megvalósítja a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez szükséges változásokat. Hatályba lépett az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig legalább 55%-kal történő csökkentésére vonatkozó középtávú uniós célkitűzés teljesítését vagy akár meghaladását biztosítani hivatott jogszabály.
Az európai klímarendelet - megnyitás új lapon és az európai zöld megállapodásra vonatkozó jogszabályok - megnyitás új lapon elfogadásával az EU olyan, jogilag kötelező erejű éghajlat-politikai célokat tűzött ki, amelyek a gazdaság valamennyi kulcsfontosságú ágazatára kiterjednek. Ez olyan pályára állítja az EU-t, amely lehetővé teszi, hogy méltányos, költséghatékony és versenyképes módon megvalósítsa a 2030-ra kitűzött céljait. Annak érdekében, hogy az európai vállalatok egyenlő versenyfeltételek mellett folytathassák tevékenységeiket, egy új mechanizmus - megnyitás új lapon biztosítja a célzott ágazatokban az importált árukért fizetett szén-dioxid-árak egyenértékűségét. Emellett a leginkább érintett régiókban az EU segíteni fogja a munkavállalókat abban, hogy új készségeket sajátítsanak el, és szociális támogatásban részesíti majd a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárokat és vállalkozásokat.
A klímasemlegesség felé vezető úton tett következő lépésként a Bizottság előterjesztette - megnyitás új lapon a 2040-re teljesítendő uniós éghajlat-politikai célkitűzésre vonatkozó értékelését. Az értékelésben foglalt ajánlás szerint a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2040-ig az 1990-es szinthez képest 90%-kal kell csökkenteni, összhangban a legújabb tudományos szakvéleményekkel és az EU által a Párizsi Megállapodás - megnyitás új lapon keretében vállalt kötelezettségekkel. Az értékelés alapul fog szolgálni az új Bizottság számára az európai klímarendelet értelmében 2040-re teljesítendő célértékre vonatkozó jogalkotási javaslatának elkészítéséhez.
Az ajánlott 90%-os csökkentés eléréséhez a jelentős és tartós kibocsátáscsökkentés mellett a szén-dioxid légkörből való eltávolítására irányuló intézkedésekre is szükség lesz. Ez azt jelenti, hogy az EU-nak olyan technológiákra lesz szüksége, amelyek képesek leválasztani vagy közvetlenül a légkörből eltávolítani, majd tárolni vagy hasznosítani a szén-dioxidot. A márciusban előterjesztett ipari szén-dioxid-gazdálkodási stratégia - megnyitás új lapon meghatároz egy sor olyan, uniós és nemzeti szintű kezdeményezést, amelyek lehetővé teszik e technológiák és az ahhoz szükséges infrastruktúra bevezetését, hogy az elkövetkező évtizedekben létrejöjjön a szén-dioxid egységes európai piaca. Az Európai Parlament és a Tanács novemberben rendeletet - megnyitás új lapon fogadott el - megnyitás új lapon, amely létrehozta a szén-dioxid-eltávolítás, a karbongazdálkodás és a termékekben való szén-dioxid-tárolás tanúsítására vonatkozó első uniós szintű önkéntes keretrendszert. Ez meg fogja könnyíteni mind az innovatív szén-dioxid-eltávolítási technológiákba, mind a fenntartható karbongazdálkodási megoldásokba - megnyitás új lapon történő beruházásokat.
Az uniós ipar támogatása a nettó zéró kibocsátásra vonatkozó cél elérésében
A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály - megnyitás új lapon, amely júniusban lépett hatályba, olyan szabályozási keretet hoz létre az ipar és a technológiák versenyképességének fokozása érdekében, amely segíteni fogja az EU-t éghajlat-politikai céljainak elérésében. Kijelöli az utat az EU számára a kulcsfontosságú tiszta technológiák hazai gyártásának megerősítése felé. Azáltal, hogy egységes és kiszámítható üzleti környezetet teremt a tiszta technológiákat gyártó ágazat számára, növelni fogja a tervezési és beruházási biztonságot, valamint támogatni fogja a minőségi munkahelyek teremtését és a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását (lásd még a 2. fejezetet).
Ősszel az EU megkezdte az olyan, tiszta technológiák gyártására irányuló projektekkel kapcsolatos kérelmek befogadását - megnyitás új lapon, amely projektek a nettó zéró iparról szóló jogszabály alapján nettó zéró kibocsátási célt szolgáló stratégiai projektnek minősíthetők. A jóváhagyott projektek hozzá fognak járulni a tiszta technológiák ágazatának fellendítéséhez az EU-ban, megerősítik a versenyképességet és az éghajlat-politikai fellépést, miközben megvalósításukra olyan előnyös feltételek mellett kerülhet sor, mint például a gyorsabb engedélyezés, a nemzeti szintű elsőbbségi elbánás és a finanszírozás tekintetében nyújtott iránymutatás.
A júniusban elindított Európai Napenergia Akadémia - megnyitás új lapon döntő szerepet fog játszani abban, hogy a munkavállalók elsajátíthassák a napenergia-ágazatban szükséges készségeket, ami elengedhetetlen az EU megújuló energiára vonatkozó céljainak eléréséhez. Ez az első a jogszabály alapján létrehozott uniós akadémiák sorában.
A nettó zéró technológiák globális piaca 2030-ra várhatóan háromszorosára nő, és éves értéke megközelíti a 600 milliárd eurót.
A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló kulcsfontosságú technológiák
- FOTOVOLTAIKUS ÉS NAPHŐENERGIA-RENDSZEREK
- ELEKTROLIZÁTOROK ÉS ÜZEMANYAGCELLÁK
- SZÁRAZFÖLDI SZÉLENERGIA ÉS TENGERI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
- FENNTARTHATÓ BIOGÁZ/BIOMETÁN
- AKKUMULÁTOROK ÉS TÁROLÁS
- SZÉN-DIOXID-LEVÁLASZTÁS ÉS -TÁROLÁS
- HŐSZIVATTYÚK ÉS GEOTERMIKUS ENERGIA
- ENERGIAHÁLÓZATI TECHNOLÓGIÁK
A tiszta energiára való átállás előmozdítása
A globális energiapiac zavaraira és az Oroszország Ukrajna elleni, 2022 februárjában provokáció nélkül indított és indokolatlan inváziója által előidézett nehézségekre válaszul az EU megkezdte a REPowerEU terv - megnyitás új lapon megvalósítását a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség gyors csökkentése érdekében. Az elmúlt két évben a REPowerEU segítette az Uniót az energiamegtakarításban, az ellátás diverzifikálásában, a tiszta energia előállításában, valamint a beruházások és a reformok intelligens ötvözésében.
Az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javítása hozzájárult a fogyasztás csökkentéséhez. Jelentős előrelépés történt a megújuló energia területén is. 2024 első felében az EU-ban megtermelt villamos energia 50%-a megújuló energiaforrásból származott. Oroszország helyét Norvégia vette át az Unió fő gázbeszállítójaként. Jelentős elmozdulás történt a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala felé is, és immár az Egyesült Államok az EU legnagyobb LNG-beszállítója. Kiemelendő, hogy az Uniónak sikerült felülkerekednie az energiaellátása biztonságát érintő kritikus kockázatokon, visszaszereznie az energiapiac és az árak feletti irányítást, és felgyorsítania a klímasemlegességre való átállást.
- 2024-ben a szélenergia-termelés volumene első alkalommal haladta meg a gáztermelését, így a szélenergia a nukleáris energia mögött a második legnagyobb villamosenergia-forrássá vált az EU-ban.
- Az orosz gáz (csővezetékes és cseppfolyósított földgáz) importja a teljes uniós behozatalon belül 2021 és 2024 között 45%-ról 19%-ra csökkent.
- Emellett 2022 augusztusa és 2024 novembere között az EU-nak sikerült 18%-kal csökkentenie a földgáz iránti keresletet. Ez mintegy 165 milliárd köbméter gázmegtakarítást eredményezett.
- Az uniós és a nemzeti szintű intézkedések megtérültek, mivel a villamosenergia- és a gázárak ma már sokkal alacsonyabbak és stabilabbak, mint amilyenek az energiaválság tetőzésekor voltak.
- Időközben az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 37%-kal csökkent 1990-hez képest, míg a gazdaság ugyanebben az időszakban 68%-kal nőtt.
A villamosenergia-piac reformja
Az energiapiacok helyzete stabilabbá vált, és az árak alacsonyabbak a 2022. és a 2023. évi áraknál. Az új jogszabályok – például a villamosenergia-piac reformjáról szóló új rendelet és irányelv - megnyitás új lapon – elfogadásának eredményeként a kiskereskedelmi árak várhatóan függetlenebbek lesznek a rövid távú piaci áraktól. Egy esetleges jövőbeni gázárválság esetén a tagállamok intézkedéseket vezethetnek be a fogyasztók védelme, valamint a megfizethető energiához és az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében. Ezenkívül a villamosenergia-piac reformjának köszönhetően a fogyasztók a szerződések szélesebb választékából válogathatnak, és egyértelműbb tájékoztatást kapnak a szerződés aláírása előtt. Az időtálló energiapiacok továbbá ösztönzést jelentenek majd a tiszta energiába való beruházásra, valamint elősegítik, hogy az árak alacsonyabbak és stabilabbak legyenek, amely tényezők kulcsfontosságúak az uniós ipar globális versenyképességének növeléséhez.
Az uniós villamosenergia-piac reformja a következő célokat szolgálja:
- a megújuló energiával kapcsolatos beruházások fellendítése;
- az uniós fogyasztók védelmének és érdekérvényesítésének javítása;
- az EU iparának versenyképesebbé tétele.
Az épületek energiahatékonyságának növelése
Az építőipari ágazat kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós energia- és éghajlat-politikai célok elérésében. Az épületek energiahatékonyságáról szóló, felülvizsgált irányelv - megnyitás új lapon, amely májusban lépett hatályba, hozzá fog járulni a felújítások arányának növeléséhez az EU-ban, különösen a legrosszabbul teljesítő épületek esetében. Az új jogszabály keretet határoz meg a tagállamok számára az épületek – úgy a lakáscélú épületek, mint az üzleti ingatlanok és a középületek – kibocsátásainak és energiafelhasználásának csökkentésére, hozzájárulva az emberek egészségének és életminőségének javításához, valamint a számlák csökkentéséhez.
- Az EU-ban elfogyasztott energia mintegy 40%-át az épületekben felhasznált energia teszi ki.
- Az EU energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint egyharmada épületekből származik.
- Az uniós háztartásokban felhasznált energia mintegy 80%-a fűtésre, hűtésre és melegvíz-ellátásra szolgál.
Az európai hidrogénpiac fellendítése
Az uniós gázágazat dekarbonizációja és a hidrogénpiac létrehozása kulcsfontosságú szerepet fog játszani a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósításában. Az EU által májusban elfogadott, a hidrogénre és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázra vonatkozó új szabályok - megnyitás új lapon, köztük a Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózatával - megnyitás új lapon kapcsolatos rendelkezések, valamint a vevők és a beszállítók közötti kapcsolatteremtést elősegítő kísérleti mechanizmus - megnyitás új lapon fellendítik majd a hidrogénpiacot. A megújuló hidrogén területén bevezetett új ösztönzők – például az Európai Hidrogénbank - megnyitás új lapon keretében lebonyolított első aukció, valamint a hidrogénhez kapcsolódó négy, közös európai érdeket szolgáló fontos projekt - megnyitás új lapon jóváhagyása - megnyitás új lapon – a várakozások szerint további beruházásokat fognak generálni. Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig legalább 50 hidrogénvölgyet - megnyitás új lapon hoz létre, ahol a tiszta hidrogént helyben állítják elő és használják fel a háztartásokban, a közlekedésben és az iparban.
Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok – például az éghajlat-politikai, energetikai és környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó iránymutatás - megnyitás új lapon – segítik a tagállamokat az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek teljesítésében. Az iránymutatás támogatja a megújuló energiák elterjedését azáltal, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy állami finanszírozást nyújtsanak azoknak a vállalatoknak, amelyek a szükséges beruházásokat az adófizetők szempontjából a lehető legalacsonyabb költségek mellett és a verseny indokolatlan torzítása nélkül hajtják végre.
A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv megvalósításának előmozdítása
A szennyezés több szempontból is kockázatot jelent az emberek, az állatok és az ökoszisztémák egészségére nézve. A szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósítása érdekében az EU intézkedéseket hoz a levegő-, a víz- és a talajszennyezés, valamint a vegyi anyagok által okozott károk jobb nyomon követése, jelentése, megelőzése és orvoslása érdekében.
VÍZ
2024-ben számos új intézkedés elfogadására került sor annak érdekében, hogy mindenki számára biztosított legyen a megfelelő minőségű ivóvíz az EU-ban. Az ivóvízzel érintkezésbe kerülő anyagokra és termékekre vonatkozó új szabványok és eljárások - megnyitás új lapon célja a mikrobák elszaporodásának megelőzése és a káros anyagok ivóvízbe történő kioldódása által jelentett kockázat csökkentése. Elfogadásra került továbbá a mikroműanyagok mérésének új módszere - megnyitás új lapon, és technikai iránymutatások - megnyitás új lapon születtek a tartósan megmaradó vegyi anyagok nyomon követése tekintetében.
A települési szennyvíz – amennyiben összegyűjtése és kezelése nem az uniós jogszabályoknak megfelelően történik – a vízszennyezés egyik fő forrása. Megállapodás született - megnyitás új lapon a városi forrásokból származó szennyezés további csökkentését és az újonnan megjelenő szennyező anyagok, köztük a mikroműanyagok és mikroszennyező anyagok kezelését célzó új szabályokról. A „szennyező fizet” elvvel összhangban bevezetésre került a kiterjesztett gyártói felelősség szabálya. Ez azt jelenti, hogy a szennyezőknek fedezniük kell a mikroszennyező anyagok eltávolításához szükséges kezelés költségeit. A Bizottság új iránymutatásokat - megnyitás új lapon adott ki a tagállami hatóságok számára annak biztosítása érdekében, hogy a kezelt szennyvíz mezőgazdasági célú újrafelhasználása biztonságos legyen.
A tengerpartok és a fürdőhelyek állapotáról szóló éves uniós jelentésből - megnyitás új lapon az derül ki, hogy az európai fürdővizek továbbra is biztonságosak, és több mint 85%-uk megfelel a „kiváló” vízminőségre vonatkozó előírásoknak.
Az EU négy új jogszabályt fogadott el - megnyitás új lapon, amelyek új eszközöket biztosítanak számára a tiszta és korszerű hajózás előmozdításához. Az említett jogszabályokban foglalt rendelkezések további célja az illegális szennyezőanyag-kibocsátások megelőzése és a tengeri ökoszisztémák megőrzése.
LEVEGŐ
Decemberben hatályba lépett - megnyitás új lapon egy új jogszabály - megnyitás új lapon, amely az emberek egészségének és a környezetnek a megfelelőbb védelme érdekében megerősíti a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós levegőminőségi előírásokat. A felülvizsgált szabályok több mint felével csökkentik a legfontosabb szennyező anyagra – a finomrészecskére – vonatkozó éves határértéket. Ezenkívül a levegőminőségre vonatkozó uniós szabályok megsértése esetén a légszennyezés miatt egészségkárosodást szenvedő embereknek joguk lesz kártérítésre.
IPARI KIBOCSÁTÁSOK
Az EU-ban a szennyezés nagy része ipari termelési folyamatokból származik, ideértve a levegőszennyező anyagok és a szennyvíz kibocsátását, valamint a hulladékkeletkezést is. Új szabályok - megnyitás új lapon születtek, amelyek tovább csökkentik a legfontosabb levegő-, víz- és talajszennyező anyagok kibocsátását azáltal, hogy további kibocsátási forrásokra is kiterjednek, és egyszerűsítik az érintett ipari létesítmények és mezőgazdasági üzemek működési engedélyeinek kiadására vonatkozó rendelkezéseket. Olyan kötelezettségeket és intézkedéseket vezetnek be, amelyek javítani fogják az EU legnagyobb ipari létesítményeinek kibocsátásaira és erőforrás-felhasználására vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető információkat. Az Ipari Átalakulással és Kibocsátásokkal Foglalkozó Innovációs Központ - megnyitás új lapon júliusban kezdte meg működését, azzal a céllal, hogy felgyorsítsa a környezetszennyezés csökkentésére irányuló innovatív megoldások kifejlesztését és elterjedését.
TALAJ
Az európai talajok egészségesebbé tételére irányuló erőfeszítéseinek részeként az EU célul tűzte ki, hogy 2030-ig 100 élő laboratóriumot - megnyitás új lapon és úgynevezett „világítótornyot - megnyitás új lapon” (azaz a példaértékű megoldások bemutatására szolgáló helyszínt) hozzon létre. Az EU talajvédelmi küldetése - megnyitás új lapon keretében sor került az első 25 élő laboratórium kiválasztására és működésbe helyezésére. E laboratóriumokban több partner közösen dolgoz ki megoldásokat és üzleti modelleket, amelyeket valós körülmények között tesztelnek is. Emellett tíz talajvédelmi küldetési projekt kifejezetten remediációs stratégiák, modellek és megoldások kidolgozására irányul, annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni és kezelni lehessen a szennyezést, valamint a talaj és a víz szennyeződésmentesítését a városi, a vidéki és a part menti területeken.
VEGYI ANYAGOK
Az EU irányadó elveket - megnyitás új lapon dolgozott ki annak meghatározására, hogy mi minősül a társadalom szempontjából legkárosabb vegyi anyagok „nem helyettesíthető felhasználásának”. A cél az, hogy gyorsabban ki lehessen vezetni a legkárosabb anyagok helyettesíthető felhasználásait, ugyanakkor több idő álljon rendelkezésre azoknak a társadalom számára alapvető fontosságú felhasználásoknak a fokozatos megszüntetésére, amelyek esetében még nem léteznek alternatívák.
2024-ben Unió-szerte új szabályok - megnyitás új lapon léptek hatályba, amelyek megtiltják a szándékos higanyfelhasználás még alkalmazásban lévő utolsó módozatait. Az új szabályok 2025. január 1-jétől tiltják a fogászati amalgám használatát és kivitelét. Azon tagállamok számára, amelyeknek több időre van szükségük nemzeti egészségügyi rendszereik kiigazításához, korlátozott és ideiglenes (2026. június 30-ig alkalmazható) eltérés engedélyezhető a fogászati amalgám felhasználása, gyártása és behozatala tekintetében. Végezetül, a fogászati tömőanyagok higanymentesek lesznek, kivéve azokat az eseteket, amikor különleges orvosi szükségletek merülnek fel, illetve amikor a higanytartalmú tömőanyag használatát az orvos feltétlenül szükségesnek tartja.
A fentieken túlmenően az EU új intézkedéseket fogadott el - megnyitás új lapon abból a célból, hogy az emberi egészség és a környezet védelme érdekében korlátozza bizonyos tartósan megmaradó vegyi anyagok olyan termékekben való előfordulását, mint a textíliák, a kozmetikumok és a csomagolóanyagok.
Decemberben hatályba lépett - megnyitás új lapon a vegyi anyagok osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó felülvizsgált jogszabály. Az új szabályokat az EU azért vezette be, hogy az ellátási láncok különböző szakaszaihoz kapcsolódó kockázatok megfelelőbb ismertetése révén megvédje a munkavállalókat, a fogyasztókat és a környezetet a veszélyes vegyi anyagoktól.
Az EU 2024-ben tovább haladt a körforgásos gazdaság megvalósításához vezető úton, azzal a céllal, hogy mérsékelje a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, csökkentse a hulladék mennyiségét, valamint fenntartható növekedést és munkahelyeket teremtsen.
Az újonnan elfogadott jogszabályok hozzá fognak járulni az erőforrás-termelékenység növeléséhez, valamint az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének és rezilienciájának fokozásához.
Az EU-ban élő emberek
78%-a
véli úgy, hogy a környezet közvetlen hatással van mindennapi életükre és egészségükre.
A környezeti problémák kezelésének leghatékonyabb módját a következőkben látják:
a körforgásos gazdaság előmozdítása a hulladék csökkentése, valamint a termékek újrafelhasználása vagy újrafeldolgozása révén:
17%;
a természet helyreállítása:
15%;
a környezetvédelmi jogszabályok tiszteletben tartásának biztosítása:
14%;
annak biztosítása, hogy az uniós piacon értékesített termékek ne járuljanak hozzá a környezet károsításához:
14%.
Forrás: Európai Bizottság, 550. sz. Eurobarométer tematikus felmérés - megnyitás új lapon, 2024. május.
A termékek fenntarthatósága mint új norma
A termékek – és az, ahogyan használjuk őket – jelentős hatást gyakorolhatnak a környezetre, de az új uniós szabályoknak köszönhetően fokozatosan a fenntartható termékek válnak normává. Ez azon új szabályok - megnyitás új lapon hatálybalépéséből következik, amelyek biztosítják, hogy a mindennapi háztartási cikkek és ipari termékek tartósabbak legyenek, hatékonyabban használják fel az energiát és az erőforrásokat, könnyebb legyen javítani és újrafeldolgozni őket, és több újrafeldolgozott tartalom legyen bennük. Ezenkívül a termékeken elhelyezett, a fenntarthatósági információkhoz könnyű hozzáférést biztosító szkennelhető címkéknek – azaz az úgynevezett digitális termékútlevélnek - megnyitás új lapon – köszönhetően a vásárlók fenntarthatóbb döntéseket hozhatnak. Az eladatlan ruhák és lábbelik megsemmisítése az új szabályok értelmében tilos lesz.
Márciusban új uniós szabályok - megnyitás új lapon léptek hatályba a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növelése érdekében. Ez azt jelenti, hogy egy termék megvásárlása előtt a fogyasztók jobb tájékoztatást kapnak a termék tartósságáról és javíthatóságáról, valamint a jogszabályi jótállással kapcsolatos jogaikról. A vállalatok a továbbiakban nem nyilváníthatják a termékeiket „zöldnek”, ha nem tudják bizonyítani elismert kiváló környezeti teljesítményüket. Emellett tilosak lesznek az olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, amelyek például a korai elavuláshoz vagy a termék fenntarthatóságára vonatkozó hamis állításokhoz kapcsolódnak. Az új szabályok alkalmazása 2026 szeptemberében kezdődik meg.
Az áruk javításának előmozdítása hozzájárul a fenntartható fogyasztáshoz. Júliusban új szabályok - megnyitás új lapon léptek hatályba, amelyek meghatározzák a jótállási időszakon belül és azon túl megjavított termékek mennyiségének növelésére irányuló intézkedéseket. Az uniós jog szerinti javíthatósági követelmények hatálya alá tartozó termékek (például a hűtőszekrények és az okostelefonok) gyártói kötelesek lesznek észszerű határidőn belül és észszerű áron megjavítani a termékeket. A jogszabályi jótállási időszakon belül az eladóknak fel kell ajánlaniuk a javítást, kivéve, ha az többe kerül, mint az áru cseréje. A jótállási időszakon túl új jogok és eszközök állnak majd a fogyasztók rendelkezésére, amelyek a javítást egyszerű és hozzáférhető megoldássá teszik. Ezenkívül a fogyasztóknak joguk lesz további egy év jótállási időszakhoz, ha a termék cseréje helyett annak megjavíttatása mellett döntenek. Az új szabályok 2026 júliusától lesznek alkalmazandók.
Az újrafeldolgozás nemcsak energiát és pénzt takarít meg, hanem a kritikus fontosságú nyersanyagok jó forrása is lehet. Bizonyos nyersanyagok esetében egyre nagyobb kihívást jelent az adott nyersanyaghoz való megbízható és akadálytalan hozzáférés. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály, amely májusban lépett hatályba - megnyitás új lapon, 25%-os referenciaértéket állapít meg a szóban forgó anyagok éves uniós felhasználásának újrafeldolgozásból származó hányadára vonatkozóan. Emellett olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek javítják az uniós piacon forgalmazott kritikus fontosságú nyersanyagok fenntarthatóságát és körforgásos jellegét.
Az EU lakosai naponta átlagosan mintegy fél kilogramm csomagolási hulladékot termelnek. A decemberben elfogadott új szabályok - megnyitás új lapon fenntarthatóbbá teszik a csomagolást azáltal, hogy csökkentik a felesleges csomagolást, korlátozzák a túlcsomagolást, és növelik a műanyag palackokra és fémdobozokra vonatkozó betétdíjas rendszerek számát. Minden egyes személy évente akár 100 eurót is megtakaríthat, ha a vállalkozások továbbadják megtakarításaikat a fogyasztóknak.
Az EU-ból nem uniós országokba irányuló hulladékexport 2004 óta 88%-kal nőtt, és 2023-ban elérte a 35 millió tonnát. Májusban új szabályok léptek életbe abból a célból, hogy az EU nagyobb felelősséget vállaljon az Unióban keletkező hulladékokért. Az új rendelet - megnyitás új lapon azt hivatott biztosítani, hogy az EU ne exportálja hulladékait az EU-n kívüli országokba, és hozzájáruljon a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodáshoz.
Az áprilisban lebonyolított Új Európai Bauhaus Fesztivál során a látogatók meghívást kaptak a fenntartható divatnak szentelt nap rendezvényeire, többek között egy, a körforgásos és inkluzív gazdaság jegyében megrendezett divatbemutatóra, amelyen nyolc ország 16 nemzetközi tervezője vonultatta fel környezetbarát alkotásait. A rendezvény nemcsak a fenntartható divat esztétikai vonzerejét emelte ki, hanem a környezetünkkel összhangban lévő életmód népszerűsítésében betöltött szerepét is.
Környezet és természet
Az európai környezetvédelmi politikát 2030-ig meghatározó nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program - megnyitás új lapon félidős felülvizsgálata megerősíti, hogy az európai zöld megállapodás szerinti uniós célkitűzések akkor teljesíthetők, ha valamennyi tervezett intézkedés teljeskörűen végrehajtásra kerül. A program nyomatékosítja továbbá az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzések teljesítésének pozitív gazdasági és társadalmi hatását, többek között a jóllét, az egészség, a reziliencia, a versenyképesség és valamennyi anyag ellátásbiztonságának biztosítása tekintetében.
Augusztusban hatályba lépett a természet helyreállításáról szóló, úttörő jelentőségű uniós jogszabály - megnyitás új lapon, amelynek célja a biológiai sokféleség súlyos mértékű csökkenésének visszafordítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás. A jogszabály az uniós biodiverzitási stratégián - megnyitás új lapon alapul, és célértékeket állapít meg a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítására vonatkozóan, különös tekintettel a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, illetve a természeti katasztrófák megelőzése és az ilyen katasztrófák hatásainak mérséklése szempontjából a legnagyobb potenciállal rendelkező ökoszisztémákra. Az új jogszabály olyan intézkedéseket vezet be, amelyek révén a helyreállítás 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-án megvalósítható. 2050-re hasonló intézkedéseket kell bevezetni minden helyreállításra szoruló ökoszisztéma esetében. A tagállamoknak 2026 közepéig nemzeti helyreállítási tervet kell benyújtaniuk, amelyben bemutatják, hogy miként fogják teljesíteni a célkitűzéseket. A természet helyreállításáról szóló jogszabály, amely a maga nemében az első a világon, segíteni fogja továbbá az EU-t és tagállamait abban, hogy teljesítsék a biológiai sokféleségre vonatkozó kunming-montreali globális kerettel - megnyitás új lapon összhangban vállalt, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeiket.
A németországi Isar folyónak és ártereinek a helyreállítására irányuló projekt - megnyitás új lapon, amely a bajor vízügyi és természetvédelmi hatóságok egyedülálló együttműködését példázza, elnyerte a 2024. évi LIFE Természetvédelmi Díjat. Közel egy évtizeddel a projekt megkezdése után a folyó ismét szabadon áramlik, és visszatértek a veszélyeztetett fajok.
Egy uniós finanszírozású projekt - megnyitás új lapon segítséget nyújt Dániának, Németországnak és Hollandiának a vándorló vízimadarak nyomon követésében és védelmében az Atlanti-óceán keleti részén húzódó vonulási útvonalon.
A védett területek Natura 2000 hálózata 30 éve az EU természetvédelmi politikájának gerincét képezi. 2024-ben a Natura 2000 díjak - megnyitás új lapon számos új kezdeményezést helyeztek reflektorfénybe, a lengyelországi feketególya-állomány megőrzésétől és az állománnyal való gazdálkodástól kezdve a portugáliai „kék erdők” tengeri erőforrásainak megőrzéséig.
2024-ben folytatódott továbbá a meglévő kezdeményezések előmozdításának támogatása, például a jobb földhasználati politikák kidolgozását szolgáló új útmutató - megnyitás új lapon közzététele révén. Ez minden bizonnyal segíteni fogja az érdekelteket abban, hogy jobban megismerjék a földhasználatra, a földhasználat megváltoztatására és az erdőgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat és a bevált gyakorlatokat. A szóban forgó ágazat alapvető fontosságú szerepet játszik a természet megőrzésében és az éghajlatváltozásnak a szén-dioxid nagyarányú eltávolítása révén történő kezelésében. Az erdők márciusban ünnepelt világnapját megelőzően a Bizottság konferenciát - megnyitás új lapon rendezett az arra irányuló erőfeszítések fokozása céljából, hogy az európaiak 2030-ig 3 milliárd fát - megnyitás új lapon ültessenek az éghajlati és környezeti fenyegetésekkel szembeni reziliencia növelése érdekében.
A környezeti bűnözés egyre nagyobb aggodalomra ad okot, és jelentős károkat okoz a környezetben, a polgárok egészségében és a gazdaságban az EU-n belül és kívül egyaránt. A májusban hatályba lépett felülvizsgált jogszabály - megnyitás új lapon kezelni fogja az uniós környezetvédelmi kötelezettségek megsértésének legsúlyosabb eseteit. Az új irányelv számos új bűncselekmény-kategóriát vezetett be, például a jogellenes hajó-újrafeldolgozást és vízkivételt. Az új szabályok megerősítik a jogérvényesítési láncot, valamint támogatják a környezetvédőket és az érintett szakembereket a környezeti bűnözés elleni küzdelemben. A tagállamoknak két év áll a rendelkezésükre nemzeti jogszabályaik kiigazítására.
A környezeti bűnözés:
- a szervezett bűnözési tevékenységek negyedik legnagyobb csoportja a világon;
- mértéke évente 5–7%-kal nő;
- évente 80–230 milliárd euró globális veszteséget okoz.
Forrás: Az ENSZ Környezetvédelmi Programja, The Rise of Environmental Crime – A growing threat to natural resources, peace, development and security - megnyitás új lapon [A környezeti bűnözés terjedése – Növekvő fenyegetés a természeti erőforrásokra, a békére, a fejlődésre és a biztonságra], 2016.
Az európai mezőgazdasági termelők támogatása
Az elmúlt években az európai mezőgazdasági termelők rendkívül sokféle kihívással és bizonytalansággal szembesültek, a világjárványtól kezdve az energiaárak meredek emelkedésén át – amelyet Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agressziós háborúja tovább súlyosbított – egészen az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekig. 2024-ben az EU további intézkedéseket hozott a mezőgazdasági termelők támogatására, valamint annak érdekében, hogy segítse őket a közös agrárpolitika - megnyitás új lapon reformja óta felmerült kihívások kezelésében.
Márciusban a Bizottság javaslatot tett a közös agrárpolitika egyes rendelkezéseinek módosítására, ügyelve ugyanakkor arra, hogy a KAP megőrizze az európai mezőgazdaság fenntartható gazdálkodásra való átállásának támogatásában betöltött szerepét. Ezt a 2023-ban elindított, a jelentéstételi kötelezettségek racionalizálására irányuló szélesebb körű szakpolitika részeként a mezőgazdasági termelők adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló további intézkedések kísérték. Az uniós mezőgazdasági termelőknek a közös agrárpolitikához kapcsolódó adminisztratív terhekkel – többek között a jelentéstételi kötelezettségekkel – kapcsolatos nézeteit egy online konzultáció keretében gyűjtöttük össze; a konzultáció kérdéseire 27 000 válasz érkezett.
Az uniós mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás
- A nemzeti hatóságok által a közös agrárpolitikához kapcsolódóan a mezőgazdasági üzemekben tett helyszíni látogatások száma legalább 50%-kal csökkent.
- Az Unió 98 milliárd eurót különített el a környezettel, az éghajlattal és az állatjóléttel kapcsolatos célokat szolgáló önkéntes intézkedésekre.
- A 10 hektárnál kisebb mezőgazdasági üzemek mentesülnek a feltételességi követelményekkel - megnyitás új lapon kapcsolatos ellenőrzések és szankciók alól.
Forrás: Európai Bizottság, „EU actions to address farmers’ concerns - megnyitás új lapon” [Uniós intézkedések a mezőgazdasági termelők aggályainak kezelésére], 2024.
Emellett a Bizottság intézkedéseket javasolt a mezőgazdasági termelők javadalmazásának javítására. Az agrár-élelmiszeripari lánc uniós megfigyelőközpontja - megnyitás új lapon júliusban kezdte meg működését; feladata a termelési költségek, az árrések és a kereskedelmi gyakorlatok figyelemmel kísérése. A cél az, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala és az információcsere révén megerősödjön az átláthatóság és az érdekelt felek közötti bizalom. Sor került továbbá különféle, az élelmiszer-ellátási láncon belüli egyensúlyhiányok orvoslására irányuló új szabályokkal kapcsolatos lehetőségek felvázolására is. Ezenkívül a Bizottság áprilisban jelentést nyújtott be - megnyitás új lapon az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv - megnyitás új lapon végrehajtásáról; e jelentés beépül a jogszabályok folyamatban lévő értékelésébe. Decemberben a Bizottság új intézkedéseket javasolt - megnyitás új lapon a mezőgazdasági termelők agrár-élelmiszeripari ellátási láncon belüli helyzetének megerősítése és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni, határokon átnyúló jogérvényesítés javítása érdekében.
2024-ben a Bulgáriában, Csehországban, Németországban, Észtországban, Görögországban, Olaszországban, Ausztriában, Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában bekövetkezett természeti katasztrófák és szélsőséges időjárási események által érintett mezőgazdasági termelők 233 millió euró összegű támogatásban részesültek. Ezenkívül támogatási intézkedések bevezetésére került sor a portugáliai borágazatban tapasztalható piaci zavarok, valamint a madárinfluenza által az olaszországi baromfi- és tojáspiacra gyakorolt negatív hatás kezelése céljából.
Az uniós mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd - megnyitás új lapon januárban indult 29 kulcsfontosságú agrár-élelmiszeripari érdekelt fél részvételével. A párbeszéd célja az uniós mezőgazdasági és élelmiszerrendszerre vonatkozó közös jövőkép kialakítása volt.
A párbeszédről szóló végleges jelentés bemutatására szeptemberben került sor. A „Közös európai mezőgazdasági és élelmiszeripari kilátások - megnyitás új lapon” című jelentésben a szerzők értékelik a kihívásokat és a lehetőségeket, majd 14 ajánlást fogalmaznak meg. Ezek az ajánlások iránymutatásul szolgálnak majd a Bizottság számára, amikor az kialakítja a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképet, amelyet az új politikai mandátum első 100 napjában fog benyújtani (lásd a 0. fejezetet).
A borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről szóló új rendelet - megnyitás új lapon májusban lépett hatályba. Egységes oltalmi szabályokat és eljárásokat hoz létre valamennyi mezőgazdasági földrajzi árujelzőre vonatkozóan. Megerősíti továbbá védelmüket, különösen az online felületeken és az internetes doménnevekben való használatuk tekintetében.
2024-ben az EU tárgyalásokat folytatott a Dél-Koreába irányuló ír és francia marhahúsexport előtt álló kereskedelmi akadályok felszámolásáról, hozzáférést biztosítva e tagállamok termelői számára a világ egyik legnagyobb marhahús-behozatali piacához.
Fenntartható halászat és akvakultúra
Az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint az óceánok és az édesvizek szennyezése veszélyezteti a halászati és az akvakultúra-erőforrások fenntarthatóságát. A 2023. évi halászati és óceánpolitikai csomag - megnyitás új lapon keretében a Bizottság egy sor olyan intézkedést terjesztett elő, amelyek célja az említett kihívásoknak a közös halászati politika - megnyitás új lapon végrehajtása révén történő kezelése. Konzultáció - megnyitás új lapon indult a közös halászati politikáról szóló rendelet értékelése céljából, a kapcsolódó jelentés 2025 végére várható.
Az ellenőrzési szabályok alapvető fontosságúak a közös halászati politika végrehajtásához, különösen a halászati kvóták felhasználásának nyomon követéséhez és annak biztosításához, hogy a nem szándékos fogásokat ne dobják vissza illegálisan a tengerbe. Januárban új szabályok - megnyitás új lapon léptek hatályba, amelyek az uniós vizeken halászó uniós és nem uniós hajók tekintetében egyaránt korszerűsítik a halászati tevékenységek ellenőrzésének módját. E szabályok segíteni fognak a túlhalászás megelőzésében, hatékonyabb és összehangoltabb halászati ellenőrzési rendszer létrehozásában, valamint abban, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a különböző tengeri medencék és flották tekintetében. Ezenkívül az új szabályok a digitalizáció révén enyhíteni fogják az adminisztratív terheket, és elő fogják mozdítani a technológiák használatát.
Decemberben az uniós tagállamok halászatért felelős miniszterei megállapodásra jutottak - megnyitás új lapon a 2025. évi halászati lehetőségekről. A megállapodás 12 fenntarthatósági intézkedést - megnyitás új lapon tartalmaz, amelyek alkalmazásuk esetén jelentős számú többletnapot biztosítanak.
A Bizottság reagált az akvakultúra-telepek EU-ban történő létrehozásával és működtetésével kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentésére irányuló felhívásokra is. Ennek érdekében támogatást nyújtott a tagállamoknak az akvakultúra fenntarthatóbbá és versenyképesebbé tételét célzó stratégiai iránymutatások végrehajtásához.
Úton a fenntartható óceángazdálkodás felé
Az EU újólag megerősítette a nemzetközi óceánpolitikai irányítás iránti elkötelezettségét azáltal, hogy „A mi óceánunk - megnyitás új lapon” címmel Görögországban megrendezett konferencián 40 különféle, 2024-ben megvalósítandó intézkedésekre vonatkozó kötelezettségvállalást - megnyitás új lapon jelentett be, amelyek megvalósítását 3,5 milliárd euró összegű uniós finanszírozással támogatja. A kötelezettségvállalások olyan területekre összpontosítanak, mint a fenntartható halászat, a védett tengeri területek, az óceánokat érintő változások és az éghajlatváltozás, a fenntartható kék gazdaságok és a tengerszennyezés.
Az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázását illetően az egyik legsúlyosabb fenyegetést a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat jelenti, mivel veszélyezteti mind a jobb óceánpolitikai irányítás előmozdítására irányuló globális erőfeszítéseket, mind pedig az EU közös halászati politikájának végrehajtását. Májusban az EU „sárga lapot - megnyitás új lapon” adott ki Szenegálnak, vagyis figyelmeztette az ilyen halászat elleni küzdelem fokozásának szükségességére. A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat becsült globális értéke évi 10–20 milliárd euró között mozog. Az illegálisan kifogott halak mennyisége évi 11 millió tonna és 26 millió tonna között változik, ez világszinten a fogások legalább 15%-át teszi ki.
A többek között a tonhal és más halak halászatához használt úszó eszközök kezelésére vonatkozóan hozott fontos döntések - megnyitás új lapon hozzá fognak járulni az Indiai-óceánon folytatott halászat fenntarthatóbbá tételéhez. Az Indiai-óceáni Tonhalbizottság a májusban megtartott 28. éves ülésén az EU javaslata alapján állásfoglalást fogadott el a halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök teljes mértékű biológiai lebomlására vonatkozó követelmény fokozatos, 2030-ra végrehajtandó bevezetéséről. A nyomonkövethetőség és a megfelelés fokozása érdekében a szóban forgó eszközökre vonatkozó szabályozási keret javítására is sor került.
Az EU kész megerősíteni a nyílt tengerekről szóló szerződést - megnyitás új lapon, más néven a nemzeti joghatóságon kívül eső területek biológiai sokféleségéről szóló megállapodást. Ezt több tagállammal közösen fogja megtenni az óceánokkal foglalkozó, 2025 júniusában tartandó harmadik ENSZ-konferenciát megelőzően. A szerződés célja az óceánok védelme, az egyenlőség és a méltányosság előmozdítása, a környezetkárosodás kezelése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megelőzése a nyílt tengeren. A szerződés a 60 részes fél általi megerősítését követően lép hatályba. Az EU aktívan készül a szerződés végrehajtására, és támogatja más országoknak a szerződés megerősítésére és végrehajtására irányuló erőfeszítéseit is.
Az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csaknem egynegyede a közlekedésből származik. Az európai zöld megállapodás keretében az EU célja az, hogy 2050-re 90%-kal csökkentse a közlekedéshez kapcsolódó kibocsátásokat. A fenntartható és intelligens mobilitási stratégia - megnyitás új lapon ütemtervet biztosít ezen ambiciózus kibocsátáscsökkentési cél eléréséhez. Az elmúlt öt évben jelentős előrelépés történt az uniós közlekedési ágazat fenntarthatóbbá tétele terén.
A fenntartható és intelligens mobilitási stratégia keretében indított 82 kezdeményezés több mint 90%-a befejeződött vagy folyamatban van.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz céljaira a 2021–2027-es időszakra előirányzott forrásokból Unió-szerte több mint 21,2 milliárd eurót különítettek el 630 közlekedési infrastrukturális projektre.
A tagállamok nemzeti helyreállítási terveik keretében közel 100 milliárd eurót különítettek el a közlekedésre.
4 milliárd eurót fordítottak a közlekedéshez kapcsolódó kutatásra és innovációra.
A ReFuelEU légiközlekedési rendelet - megnyitás új lapon előmozdítja a fenntartható légijármű-üzemanyagok használatát, és 2050-re az 1990-es szinthez képest jelentősen, több mint 60%-kal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. A rendelet 2024 januárjában lépett hatályba.
A rendelet alapján létrehozott, a légi járatok kibocsátásainak kiszámításához kapcsolódó önkéntes címkézési rendszer - megnyitás új lapon lehetővé fogja tenni az utasok számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a járatokra vonatkozó különböző választási lehetőségek összehasonlításakor.
A FuelEU Maritime kezdeményezésről szóló rendelet - megnyitás új lapon hozzá fog járulni a hajózásból származó kibocsátások csökkentéséhez azáltal, hogy előmozdítja a megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok és a tisztaenergia-technológiák használatát a hajókon. A rendelet 2025. januártól alkalmazandó.
Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet - megnyitás új lapon növelni fogja az elektromos töltőállomások és a hidrogéntöltő állomások számát. A rendelet alkalmazása áprilisban kezdődött meg.
Az év során negyvenkét új projekt kiválasztására került sor, amelyek számára az EU több mint 424 millió euró összegű uniós finanszírozást - megnyitás új lapon biztosít az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséhez (nevezetesen elektromos töltőállomások és hidrogéntöltő állomások telepítéséhez, valamint a repülőtereken végrehajtott földi műveletek villamosításához).
A KÖZLEKEDÉSBŐL
SZÁRMAZÓ
KIBOCSÁTÁSOK
A nehézgépjárművekre (teherautókra, autóbuszokra és távolsági buszokra) vonatkozó felülvizsgált szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértékek, amelyek júliusban léptek hatályba, 2030-ig 45%-kal, 2035-ig 65%-kal, 2040-ig pedig 90%-kal fogják csökkenteni a kibocsátásokat.
A közúti járművekre vonatkozó kibocsátási határértékeket és az akkumulátorok tartósságára alkalmazandó követelményeket meghatározó új szabályok - megnyitás új lapon valamennyi jármű esetében szabályozni fogják a fékekből és gumiabroncsokból származó részecskéket, csökkentve a kibocsátást és a mikroműanyagok mennyiségét.
A belvízi közlekedés energiahatékony és csaknem teljesen mentes a forgalmi torlódásoktól. Az uniós folyókon és csatornákon zajló forgalom irányításának javítását célzó új javaslat - megnyitás új lapon növelni fogja a belvízi hajózás hatékonyságát és megbízhatóságát, és hozzá fog járulni az EU azon célkitűzéséhez, hogy az áruszállítás nagyobb hányada bonyolódjon Európa folyóin és csatornáin.
Az EU a kerékpározásról szóló európai nyilatkozat - megnyitás új lapon elfogadásával további jelentős lépést tett a közlekedésből származó kibocsátások csökkentése felé. A nyilatkozat hivatalosan elismeri, hogy a kerékpározás fenntartható, hozzáférhető és megfizethető közlekedési mód.
A kibocsátásmentes légi közlekedés előmozdítása céljából létrehozott szövetség (Alliance for Zero-Emission Aviation - megnyitás új lapon) tagjai azt az ambiciózus célkitűzést fogalmazták meg, hogy 2050-re az EU-n belüli járatok 36%-a hidrogén-, 68%-a pedig elektromos meghajtású légi járművekkel üzemeljen. Ez 12–31%-kal csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást az érintett útvonalakon. Az EU olyan önkéntes kezdeményezésként indította el az említett szövetséget, amelynek keretében magán- és állami partnerek együttműködhetnek annak érdekében, hogy a fenntartható közlekedés új formái valósággá váljanak az Európában utazók számára.
Fenntartható és reziliens közlekedési hálózat
Annak érdekében, hogy Európa-szerte javítsa a közlekedési összeköttetéseket, az EU rekordnagyságú összeget, 7 milliárd eurót - megnyitás új lapon ruház be fenntartható, biztonságos és intelligens közlekedési infrastruktúra kiépítésébe. A finanszírozás több mint 80%-a olyan projekteket fog támogatni, amelyek az uniós vasútvonalak, illetve belvízi és tengeri útvonalak hálózatának javítása és korszerűsítése révén hozzájárulnak az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek megvalósításához. Finanszírozásban részesülnek a határokon átnyúló vasúti összeköttetések javítását célzó nagyprojektek. Idetartozik a balti államokat, azaz Észtországot, Lettországot és Litvániát - megnyitás új lapon összekötő Rail Baltica projekt, valamint a Németországot Dániával összekapcsoló Fehmarnbelt-alagút projekt - megnyitás új lapon.
Az európai közlekedési infrastruktúrára vonatkozó ambiciózus célokat meghatározó új szabályoknak - megnyitás új lapon köszönhetően hamarosan gyorsabb lesz a vasúti közlekedés. 2040-re az EU fő vasúti összeköttetési vonalain a személyforgalmat is bonyolító szakaszoknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy 160 km/h-s vagy annál nagyobb sebességgel közlekedő vonatok haladjanak rajtuk.
Közútjaink biztonságosabbá tétele
Az elmúlt évtizedekben jelentősen javult a közúti közlekedésbiztonság az EU-ban, az uniós utakon bekövetkezett halálesetek éves száma a húsz évvel ezelőtti mintegy 50 000-ről mostanra megközelítőleg 20 400-ra csökkent. Mindazonáltal uniós, nemzeti és helyi szinten egyaránt további intézkedésekre - megnyitás új lapon van szükség az EU azon céljának eléréséhez, hogy a halálesetek száma 2050-re nullára csökkenjen.
Az EU-ban értékesített valamennyi gépjárműre alkalmazandó új szabályok - megnyitás új lapon léptek hatályba a járművek általános biztonságának javítása érdekében. A szabályok egy sor új technológia és fejlett vezetéstámogató rendszer használatát kötelezővé teszik valamennyi új jármű tekintetében. Azóta, hogy 2022-ben először alkalmazandóvá váltak az új gépjárműmodellekre, az intézkedések Unió-szerte fontos szerepet játszottak az utasok, a gyalogosok és a kerékpárosok védelmének javításában. 2038-ra a szabályok várhatóan több mint 25 000 emberéletet mentenek meg, és legalább 140 000 súlyos sérülést előznek meg.
Az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás - megnyitás új lapon elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa közlekedése környezetbarátabbá, biztonságosabbá és versenyképesebbé váljon. Az EU magánpartnerekkel együttműködve 500 millió eurót fektet be a Horizont Európa keretprogramon keresztül a szóban forgó technológia területén folytatott kutatásba.
Az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a szennyezés hármas kihívásának leküzdése érdekében az EU 2024-ben is együttműködött a kulcsfontosságú nemzetközi partnerekkel. Három jelentős többoldalú tárgyalásra került sor: az ENSZ Azerbajdzsánban megrendezett éghajlatváltozási konferenciájára, a biológiai sokféleséggel foglalkozó kolumbiai ENSZ-konferenciára és az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény feleinek konferenciájára, amelynek Szaúd-Arábia adott otthont.
Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája
Az ENSZ 29. éghajlatváltozási konferenciájára (COP29) november 11. és 24. között került sor Bakuban (Azerbajdzsán). A csúcstalálkozón a felek azon dolgoztak együttes erővel, hogy felgyorsítsák annak a Párizsi Megállapodásban meghatározott célkitűzés teljesítésére irányuló intézkedések végrehajtását, amely szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szintet legfeljebb 1,5 °C-kal meghaladó mértékűre kell korlátozni.
A konferencia központi témája a kibocsátások csökkentéséhez és a veszélyeztetett népesség védelméhez szükséges jelentős pénzügyi beruházások biztosítása volt. Az EU meghatározó szerepet játszott - megnyitás új lapon abban, hogy megállapodás szülessen az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával kapcsolatos új célról, amely a fejlődő országok éghajlat-politikai fellépésének támogatására irányul.
A felek ambiciózus új kollektív számszerűsített célt tűztek ki arra vonatkozóan, hogy 2035-re az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának összes forrásából származó teljes összegnek el kell érnie az évi 1,3 billió USA-dollárt. E tágabb célkitűzés keretében a fejlett országok vezető szerepet vállaltak annak biztosításában, hogy a mozgósított összeg 2035-re legalább évi 300 milliárd euró legyen. Emellett a feleknek sikerült kiszélesíteniük a globális hozzájárulói kört is, mivel a szóban forgó cél több országot ösztönöz arra, hogy növekvő kibocsátásuk és gazdasági súlyuk fényében hozzájáruljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. Nyomatékosabbá vált továbbá a multilaterális bankok átalakító szerepe az éghajlat-politikai fellépés fokozásában.
Az EU fontos szerepet játszott a Párizsi Megállapodás szén-dioxid-piacokra vonatkozó szabálykönyvének véglegesítésében is. A megállapodás, amelynek kidolgozása kilenc évet vett igénybe, működőképessé teszi a nemzetközi szén-dioxid-piacokat - megnyitás új lapon, és szilárd keretet biztosít az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a nagyobb környezeti integritás érdekében. Egy másik fontos eredmény a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó megerősített limai munkaprogram sikeres meghosszabbítása volt; az említett munkaprogram rávilágít arra, hogy milyen nagy jelentőséggel bír a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő éghajlat-politikai fellépés a felek körében.
A COP29 konferencia ideje alatt – még az év végi határidő előtt – az EU közzétette első kétéves átláthatósági jelentését. Ez jelentős mérföldkő a Párizsi Megállapodás végrehajtásában, mivel az elszámoltathatóság és az együttműködés új korszakának kezdetét jelenti az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben.
A biológiai sokféleségről szóló ENSZ-konferencia
A Biológiai Sokféleség Egyezmény Feleinek 16. Konferenciáján, amelyre októberben a kolumbiai Caliban került sor, biztató lendületet vett a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret - megnyitás új lapon végrehajtása. Az említett globális keret célja a biológiai sokféleség csökkenésének 2030-ra történő megállítása és visszafordítása. „A Felek emberekhez szóló Konferenciája” néven is emlegetett konferencián több fontos döntés született - megnyitás új lapon, ideértve az őslakos népek és a helyi közösségek által a biológiai sokféleség megőrzésében játszott szerep bővítéséről szóló megállapodást, valamint a digitális genetikai információkból származó hasznok megosztásáról szóló úttörő megállapodást is. Az EU előterjesztett egy, a partnerországok támogatására és a biológiai sokféleség globális megőrzésére irányuló, csaknem 160 millió euró értékű új kezdeményezéscsomagot, ezzel is bizonyítva egyértelmű elkötelezettségét a természet védelmét szolgáló globális finanszírozási célok megvalósítása iránt.
Az elsivatagosodásról szóló ENSZ-konferencia
Az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény részes feleinek 16. konferenciáján az EU szorosan együttműködött a nemzetközi partnerekkel az elsivatagosodás, a talajromlás és az aszály problémájának kezelésére vonatkozó globális kötelezettségvállalások teljesítése érdekében. A konferencia alkalmat adott a Bizottság Közös Kutatóközpontja és az egyezmény keretében tevékenykedő szakemberek által kidolgozott, az aszály problémakörére összpontosító első világatlasz (World Drought Atlas - megnyitás új lapon) bemutatására. Az atlasz célja az aszály valamennyi dimenziójának és növekvő globális kockázatainak ismertetése. A kihívások felvázolása mellett olyan válaszokat is kínál, amelyek lehetővé teszik a politikai döntéshozók számára, hogy intézkedéseket hozzanak az aszályokkal szembeni reziliencia megerősítése érdekében.
Jelentős aszályok és példák az általuk érintett rendszerekre (2022–2024)
2022-ben az Egyesült Államok nyugati részét érintő aszályok zavart idéztek elő az ökoszisztémákban, a mezőgazdaságban, a vízerőművekben és a vízellátásban. Közép-Ázsiában a mezőgazdaság és a vízellátás szembesült problémákkal, míg Kelet-Ázsiában a mezőgazdaságot, a belvízi hajózást, az ipart és a feldolgozóipart sújtották az aszályok következményei. Ugyanebben az évben Délkelet-Ázsiában szintén kihívásokkal szembesült a mezőgazdaság. 2022 és 2023 között Európában a belvízi hajózást, a vízerőműveket, a mezőgazdaságot, a vízellátást, az ökoszisztémákat és az egészséget érintette a vízhiány. Nyugat-Afrikában a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság került veszélybe, míg Kelet-Afrikában a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság jelentette a legnagyobb problémát, amelynek nyomán az emberek elhagyni kényszerültek lakóhelyüket. Az Andok trópusi területeken kívüli részein és a La Plata-medencében vízhiány állt elő, emellett a belvízi hajózásra és a mezőgazdaságra is kedvezőtlen hatással voltak az aszályok. 2023 és 2024 között Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részén a mezőgazdaságot és a vízellátást érintette a szárazság, a brazíliai Amazonas-medencében pedig az ökoszisztémákra, a belvízi hajózásra és a vízerőművekre volt hatással. 2024-ben a földközi-tengeri térség szembesült vízhiánnyal és a mezőgazdaságot érintő kihívásokkal, míg Dél-Afrikában és a Zambézi-medencében a mezőgazdaság, az élelmezésbiztonság, a vízenergia-termelés és az ökoszisztémák sínylették meg a vízhiányt. Afganisztán területén a mezőgazdaságban és a vízellátásban állt elő zavar.