2024-ben az Európai Unió jelentős mérföldköveket ért el a gazdaság megerősítésére és a reziliencia fokozására irányuló erőfeszítései terén, amelyekkel a közelmúlt globális kihívásaira kívánt választ adni. A NextGenerationEU helyreállítási terv félidejében az EU értékelte a terv tagállamokban kifejtett hatását, az utóbbiak pedig további előrehaladást értek el a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtása terén. Emellett hatályba lépett a megreformált gazdasági kormányzási keret, valamint előrelépés történt a vámunió korszerűsítése és az adóreformok terén. Mindezek a reformok hozzájárultak a hosszú távú versenyképesség fokozásához és a gazdasági növekedés előmozdításához, ugyanakkor biztosították az adósság fenntarthatóságát. Az EU emellett új kereteket vezetett be az éghajlati kockázatok, az adókijátszás és a vállalati fenntarthatóság kezelésére. Ezek a kezdeményezések bizonyítják az EU elkötelezettségét a fenntartható növekedés, az innováció és a globális vezető szerep iránt, és gondoskodnak arról, hogy a tagállamok versenyképesek maradjanak a gazdasági, környezeti és társadalmi átállás során.

Trendek

2024-ben az unió gazdasága újra fokozatos növekedési pályára került - megnyitás új lapon, és a bruttó hazai termék 0,9%-kal nőtt. Az általános infláció a 2023. évi 6,4%-ról jelentős mértékben, 2,6%-ra esett vissza. A következő két évben a gazdasági aktivitás az infláció további lassulása közepette várhatóan gyorsulni fog. Az uniós munkaerőpiac stabil maradt, a foglalkoztatás tartós ütemben bővült, a munkanélküliségi ráta pedig októberben 5,9%-os történelmi mélypontot ért el.

A fokozódó geopolitikai feszültség (lásd az 1. és a 8. fejezetet) és az unión belüli politikai széttagoltság miatt azonban fokozódott a bizonytalanság, és nőttek a kockázatok. Az egyre gyakoribb és súlyosabb természeti veszélyek (lásd a 4. fejezetet) szintén kihívást jelentenek a gazdasági aktivitásra nézve.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikere

2021-ben az EU kidolgozta a példa nélküli NextGenerationEU - megnyitás új lapon tervet, azzal a céllal, hogy forrásnyújtással segítse a tagállamokat, hogy kiheverjék a Covid19-világjárvány gazdasági hatásait, és reziliensebbé váljanak. Azóta a terv kezelni tudta az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által okozott társadalmi-gazdasági kihívásokat, például az energiaválságot is.

Az említett NextGenerationEU-források oroszlánrészét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön - megnyitás új lapon keresztül osztják el a tagállamok között. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célja, hogy támogassa a tagállamok társadalmi-gazdasági helyreállítását, fokozza versenyképességüket, ugyanakkor segítse őket a zöld és digitális kettős átállásban. A finanszírozás folyósítása annak alapján történik, hogy a tagállamok milyen mértékben hajtják végre a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben meghatározott reformokat és beruházásokat.

2024-ben ért félidőhöz a helyreállítási terv, - megnyitás új lapon így ideje volt értékelni a teljesítményét. Az értékelés - megnyitás új lapon alapján a NextGenerationEU lehetővé tette, hogy az uniós gazdaság 2021 harmadik negyedévére visszatérjen a világjárvány előtti teljesítményszintekre – sokkal gyorsabban, mint a 2007–2008-as gazdasági és pénzügyi válság után, amikor hét évet vett igénybe, hogy teljes mértékben talpra álljon. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott kiadásoknak köszönhetően az EU bruttó hazai terméke is 0,4%-kal magasabb volt 2022-ben, mint e kiadások hiányában lett volna.

Az értékelés azt is megállapította, hogy a NextGenerationEU következtében 2026-ban akár 1,4%-kal nőhet az uniós reál-GDP ahhoz képest, mint ha nem létezne a terv. Ebben nincsenek benne a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott reformok pozitív hatásai, amelyek az elkövetkező néhány évben fokozatosan észrevehetőbbé válnak.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának másik mérőszáma a kifizetett források összege. 2024 végéig 306 milliárd eurót, azaz a lekötött források 47%-át folyósították.

Az új gazdasági kormányzási keret

2024-ben hatályba lépett az EU gazdasági kormányzási keretének - megnyitás új lapon a 2007–2008-as válság óta végrehajtott legambiciózusabb és legátfogóbb reformja. Ez a keret a tagállamok makrogazdasági politikáira irányadó szabályokat és eljárásokat foglalja magában.

A – jelenleg végrehajtás alatt álló – megreformált keret gondoskodik a tagállamok gazdaságainak stabilitásáról és arról, hogy a tagállamok olyan közös célok elérésére törekedjenek, mint például a túl nagy államadósság és költségvetési hiány megelőzése, miközben reformok és beruházások révén előmozdítják a fenntartható és inkluzív növekedést. A zöld és digitális kettős átállás megvalósításához, valamint az EU rezilienciájának és versenyképességének megerősítéséhez jelentős és tartós beruházásokra van szükség, többek között a közszektorbeli szervezetek részéről.

A reform orvosolja a régi keret hiányosságait, az új keret egyszerűbb, átláthatóbb és eredményesebb, nagyobb mértékű nemzeti részvétellel és jobb végrehajtással. Emellett egyedi helyzetük alapján különbséget tesz a tagállamok között, és lehetővé teszi a lassabb költségvetési kiigazítást, amennyiben azt a növekedést, a költségvetési fenntarthatóságot és az uniós prioritásokat előmozdító reformok és beruházási kötelezettségvállalások támasztják alá. Ezzel a megközelítéssel elkerülhető az a tendencia, hogy a fiskális politika felerősítse a gazdasági ingadozásokat, és ezzel egyidejűleg a gazdaság is stabilizálható.

Az új keret középpontjában a középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak, amelyek egységes megközelítésbe fogják össze a fiskális, a reform- és a beruházási célkitűzéseket. Ez a folyamategyszerűsítő koherencia összehangolja a nemzeti reform- és beruházási erőfeszítéseket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel, így biztosítja a nemzeti és az uniós szakpolitikák közötti összhangot. A tervek központi eleme a tagállami felelősségvállalás – az EU tagországai nagyobb rugalmasságot kapnak a költségvetési kiigazítási pályáik, valamint reform- és beruházási kötelezettségvállalásaik meghatározásában.

Az európai szemeszter

Az európai szemeszter évente ismétlődő folyamat, amelynek során az EU azonosítja a tagállamok előtt álló legsürgetőbb gazdasági és társadalmi kihívásokat, és szakpolitikai iránymutatást nyújt ahhoz, hogy a tagállamok teljeskörűen kiaknázzák lehetőségeiket.

A 2024. évi európai szemeszter tavaszi csomagjának - megnyitás új lapon középpontjában az EU és tagállamai hosszú távú versenyképessége és jóléte állt. Áttekintette továbbá, hogy a tagállamok hogyan hajtották végre helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket és kohéziós politikai programjaikat. Ezen elemzés alapján a Bizottság országspecifikus ajánlások formájában útmutatást nyújtott a tagállamoknak a főbb kihívások kezeléséhez.

Emellett az EU fokozta a régiók és a tagállamok közötti társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére és az energiaellátás diverzifikálására irányuló erőfeszítéseit. Első alkalommal tartozott a szemeszter keretébe a szociális jogok európai pillére - megnyitás új lapon elveinek végrehajtása terén elért eredmények alaposabb értékelése, valamint a társadalmi konvergenciát fenyegető kockázatok meghatározására szolgáló keretrendszer - megnyitás új lapon. A 2024. évi együttes foglalkoztatási jelentésben - megnyitás új lapon megtalálható elemzés a társadalmi felzárkózást érintő potenciális kockázatok azonosítása érdekében valamennyi tagállamban értékelte a munkaerőpiac működését, valamint a készségfejlesztést és a szociális kihívásokat.

Végül a Bizottság értékelte, hogy fennáll-e makrogazdasági egyensúlyhiány azon 12 tagállamban, amelyeknél a riasztási mechanizmus keretében készült 2024. évi jelentésben - megnyitás új lapon úgy ítélte meg, hogy részletes felülvizsgálatra van szükség. A Bizottság az együttes jelentése - megnyitás új lapon alapján javasolta továbbá, hogy hét tagállam esetében indítsanak túlzotthiány-eljárást.

A 2024. évi európai szemeszter őszi csomagja - megnyitás új lapon középpontjában a rendezett államháztartás és a fenntartható, inkluzív növekedés biztosítása állt. Elindította az új gazdasági kormányzási keret végrehajtását, amely a középtávú fiskális tervekre és az euróövezeti költségvetési tervek értékelésére vonatkozó ajánlásokat tartalmaz. Áttekintette továbbá az EU 3%-os GDP-hiányra vonatkozó szabályának való megfelelést, és nyolc tagállamban a túlzott hiány kezelésére vonatkozó ajánlásokat, öt esetében pedig a kiigazítási programot követő felügyeleti jelentéseket adott ki. A csomag emellett felvázolta a 2025-re vonatkozó gazdaság- és szociálpolitikai prioritásokat, beleértve az euróövezeti szakpolitikákra, a foglalkoztatásra és a gazdasági riasztásokra vonatkozó javaslatokat is.

A 2025. évi euróövezeti ajánlás felszólította a tagállamokat, hogy mind egyénileg (többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtásával), mind együttesen (az eurócsoport keretében) lépjenek fel a versenyképesség javítása, a gazdasági reziliencia előmozdítása, valamint a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.

Az uniós költségvetés: az EU felkészítése a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra

Az Európai Unió 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésének - megnyitás új lapon 2020-as elfogadása óta az EU rendkívüli kihívásokkal szembesült. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának következményei, a kamatlábak emelkedése és a migrációs nyomás mind a költségvetéssel szembeni igények növekedéséhez - megnyitás új lapon vezettek. Válaszul az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa első ízben állapodott meg az EU hosszú távú költségvetésének (az úgynevezett többéves pénzügyi keretnek) a félidős felülvizsgálatáról. Ennek eredményeként 64,6 milliárd eurónyi további finanszírozás áll rendelkezésre az új kihívások kezelésére és az EU jogi kötelezettségeinek teljesítésére, amelyeket az eredeti költségvetési felső határokon belül már nem lehetett teljesíteni.

Ami az éves költségvetést illeti, novemberben a 2025. évre szólóan 192,8 milliárd euró összegű éves uniós költségvetésről született megállapodás - megnyitás új lapon. Ez a becslések szerint összesen 72 milliárd eurónyi NextGenerationEU-kifizetésekkel egészül ki. A 2025-ös éves költségvetési tervezet oda irányítja a forrásokat, ahol a legnagyobb hatást érhetik el: a zöld és digitális kettős átállás támogatására, munkahelyteremtésre, valamint Európa stratégiai autonómiájának és globális szerepének megerősítésére. Emellett a Stratégiai Technológiák Európai Platformján keresztül finanszírozza a kritikus technológiákat, továbbá folyamatos támogatást nyújt a menekülteknek, a szomszédos országoknak és Ukrajnának.

Az összetartó Európai Unió

A gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló kilencedik jelentésből - megnyitás új lapon kiderül, hogy a kohéziós politika hogyan járul hozzá az EU-n belüli területi, társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Jelentős előrelépést állapított meg az újabb tagállamokban, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék 2004 és 2023 között az uniós átlag 52%-áról közel 80%-ára nőtt.

A kohéziós politika az összes tagállamban támogatta a kutatás-fejlesztést, az innovációt, valamint a zöld és digitális kettős átállást, így elősegítette, hogy az uniós gazdaság versenyképesebbé és fenntarthatóbbá váljon. Emellett korábban hiányzó, alapvető infrastrukturális projektek – például kritikus közlekedési összeköttetések és közműcsatlakozások – finanszírozásával tette jobbá a polgárok életét. A tehetségpotenciál-növelési mechanizmus - megnyitás új lapon fokozatos bevezetése szintén segíti a régiókat, technikai segítségnyújtással és egyéb tevékenységekkel enyhíti a demográfiai változás és az agyelszívás hatásait.

Az EU egységes piaca továbbra is a gazdasági stabilitás és növekedés sarokköve, amely lehetővé teszi az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgását a tagállamokban, ugyanakkor fokozza az uniós iparágak versenyképességét.

Azért, hogy az egységes piac reziliens és versenyképes maradjon, valamint változatlanul vezető szerepet játsszon a globális zöld és digitális kettős átállásban, az EU ipari partnerekkel folytatott együttműködésének köszönhetően testre szabott átállási pályákat dolgoztak ki az egyes ipari ökoszisztémák számára - megnyitás új lapon. Ezek az ökoszisztémák - megnyitás új lapon összefogják a vállalkozásokat, a kutatókat, a politikai döntéshozókat és a szolgáltatókat a közös gazdasági célok elérése vagy a konkrét piaci igények kielégítése érdekében. Az átállási pályák stratégiai iránymutatást nyújtanak az egyes ágazatoknak ahhoz, hogy miként alkalmazzák az innovatív technológiákat, hogyan csökkentsék a szénlábnyomukat, és hogyan javítsák a digitális képességeket.

Emellett az egységes piac eredményes működése érdekében megfelelően végre kell hajtani és be kell tartatni a szabályokat. Az EU azokra a területekre összpontosít, amelyek növelni fogják a beruházások mértékét, felgyorsítják a helyreállítást és fokozzák a versenyképességet – ilyen például a vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak késedelmesen teljesített hatósági kifizetések - megnyitás új lapon kezelése. Az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoporton - megnyitás új lapon keresztül a Bizottság és a tagállamok több akadályt felszámoltak már, például az EU-n belüli foglalkozási mobilitás megkönnyítése és a megújuló energiával kapcsolatos adminisztratív nehézségek kezelése révén. A Bizottság az új akadályok kialakulásának megelőzése érdekében az átláthatóságot és a meglévő szabályozási eszközöket is javítja.

Az EU azt is biztosítani kívánja, hogy a kkv-k minden tagállamban támogatásban részesüljenek. E célból elemzés készült az uniós kkv-k gazdasági helyzetéről, és júliusban megjelent az éves Kkv-teljesítményértékelő - megnyitás új lapon.

Az egységes piac nemcsak az uniós vállalkozások, hanem annak 450 millió fogyasztója számára is fontos. Az EU az év során szabályokat vezetett be az EU-ban értékesített termékek fenntarthatóbbá tétele - megnyitás új lapon, a fogyasztók zöld átállásban - megnyitás új lapon és digitális átállásban való szerepvállalásának növelése, valamint annak érdekében, hogy az áruk javítása - megnyitás új lapon egyszerű és vonzó alternatíva legyen. A szabályok gondoskodni fognak arról, hogy jobb termékinformációk álljanak a fogyasztók rendelkezésére, továbbá kezelni fogják a zöldrefestés és a tervezett elavulás kérdését is (lásd a 4. fejezetet).

Végezetül, az egységes piac tovább bővül a tagjelölt országok fokozatos csatlakozásával. A bővítés jelentős lehetőségeket teremt az uniós vállalkozások számára a határon átnyúló ellátási láncok erősítése és a kereskedelmi költségek csökkentése révén. Ezen túlmenően mind az új, mind a meglévő tagállamok háztartásai számára előnyös lesz, hogy könnyebben férhetnek hozzá megfizethetőbb árukhoz és szolgáltatásokhoz, ami magasabb életszínvonalat eredményez. Az EU és a Nyugat-Balkán közötti zöld sávokra vonatkozó kezdeményezés - PDF-fájl – megnyitás új lapon például évente 20 évnyinek megfelelő várakozási időt takarít meg az utasoknak és a rakományoknak. Emellett a régió csatlakozott a kritikus fontosságú gyógyszerekkel foglalkozó szövetséghez - megnyitás új lapon is, ami kibővítette az EU értékláncait, így fokozta a növekedést és a hatékonyságot.

A tőkepiaci unió

Az EU arra is törekszik, hogy a határon átnyúló tőkeáramlás javítása érdekében továbbfejlessze egységes piacát az úgynevezett tőkepiaci unióvá - megnyitás új lapon. A tőke Unión belüli szabadabb mozgása alacsonyabb tranzakciós költségekkel, a szabályozásból eredő kevesebb teherrel és erősebb piacokkal jár, ami pedig több finanszírozási forráshoz biztosít hozzáférést az uniós vállalkozások, köztük a kkv-k számára, és egyúttal versenyképesebbé is teszi az EU-t.

2024-ben olyan intézkedéseket fogadtak el - megnyitás új lapon, amelyek megerősítik a tőkepiaci uniót, és hozzájárulnak a beszámolási kötelezettségek egyszerűsítésére és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló uniós célkitűzéshez (lásd a 9. fejezetet). A tőzsdei jegyzésről szóló új jogszabály - megnyitás új lapon módosítja a tájékoztatókra, a piaci visszaélésekre, a pénzügyi kutatásra és a szavazatelsőbbségi részvénystruktúrákra vonatkozó szabályokat. Az átláthatóság, a befektetővédelem és a piaci integritás megőrzése mellett enyhíteni fogja mindazokat a követelményeket, amelyeket a társaságoknak a tőzsdei jegyzéskor vagy azután teljesíteniük kell. A jogi aktus foglalkozni fog a nemzeti jogszabályok széttagoltságával is, amely korlátozza, hogy a vállalatok nyilvános tőzsdei bevezetésüket követően rugalmasan bocsáthassanak ki szavazatelsőbbségi részvényeket. A kérdés kezelése különösen előnyös lesz a növekvő innovatív vállalkozások számára.

Az év során előrelépés történt a téren is, hogy az összesítettadat-szolgáltatók (CTP-k) számára megfelelő feltételeket teremtsenek ahhoz, hogy azok átfogó képet nyújthassanak az Unión belüli kereskedésről. December 16-án az Európai Értékpapírpiaci Hatóság - megnyitás új lapon jelentést - PDF-fájl – megnyitás új lapon tett közzé a CTP-kre vonatkozó végleges technikai standardokról. Ezek célja a piaci átláthatóság és az adatminőség javítása, s ezzel a tőkepiaci unió támogatása az integráltabb és hatékonyabb pénzügyi piac előmozdítása révén.

Emellett az EU előrehaladást ért el a tagállamok eltérő fizetésképtelenségi jogszabályai okozta akadályok felszámolása terén. A különféle jogszabályok a tőkepiaci unió széttagoltságához vezetnek. Az akadályok felszámolása és a versenyképesség fokozása érdekében a Bizottság 2022-ben javaslatot tett a tagállamok fizetésképtelenségre vonatkozó anyagi jogának harmonizálására. Az Európai Tanács 2024. áprilisi következtetései további lendületet adtak a folyamatnak, felgyorsítva a tárgyalásokat.

Végezetül a tőkepiaci unió eredményes működése érdekében az EU fokozza elszámolási szolgáltatásainak vonzerejét és rezilienciáját - megnyitás új lapon. Az elszámolási szolgáltatásokat olyan központi szerződő felek kínálják, amelyek pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tranzakciókban részt vevő szerződő felek között közvetítenek – minden eladóval szemben vevők, illetve minden vevővel szemben eladók. Azáltal, hogy nemteljesítés esetén garanciát vállalnak a szerződéses kötelezettségekre, a központi szerződő felek létfontosságúak a piaci stabilitás megőrzése, a rendszerkockázatok csökkentése és a piacba vetett bizalom javítása szempontjából.

2024 februárjában politikai megállapodás született egy olyan intézkedéscsomagról - megnyitás új lapon, amely lehetővé teszi, hogy a központi szerződő felek gyorsabban hozzanak be új termékeket az uniós piacra, így ösztönzi a piaci szereplőket, hogy uniós központi szerződő feleknél végezzék az elszámolást és halmozzanak fel likviditást. Megerősíti továbbá a központi szerződő felekre vonatkozó uniós felügyeleti rendszert, ami fokozza az elszámolási rendszerek biztonságát és rezilienciáját. A felügyeleti rendszer csökkenteni fogja a harmadik országok rendszerszintű központi szerződő feleitől való túlzott függést azáltal, hogy az összes releváns piaci szereplőnek aktív számlát kell vezetnie az uniós központi szerződő feleknél, és bizonyos rendszerszintű származtatott ügyletek reprezentatív részét az egységes piacon belül kell elszámolnia.

Digitális pénzügyi szolgáltatások

Áprilisban új szabályok - megnyitás új lapon léptek hatályba - megnyitás új lapon annak érdekében, hogy az EU-ban bankszámlával rendelkező minden magánszemély és vállalkozás rendelkezésére álljon az euróban történő azonnali fizetés. A 2025 januárjától fokozatosan alkalmazott szabályok célja, hogy az euróban történő azonnali átutalások megfizethetők és biztonságosak legyenek, és azokat Unió-szerte akadálytalanul dolgozzák fel.

Az azonnali fizetés gyors és kényelmes megoldást kínál az embereknek a gyakorlati életben előforduló helyzetekben: például vészhelyzet esetén azonnal (10 másodperc alatt) pénzhez juthatnak; kifizethetik az online vagy üzletben vásárolt árukat és szolgáltatásokat; vagy azonnal szét tudják osztani egy társaság közösen felmerült költségeit. Javítja továbbá a közigazgatási szervek és a vállalkozások, különösen a kkv-k pénzforgalmi gazdálkodását; lehetővé teszi, hogy a karitatív szervezetek és az NGO-k gyorsan hozzáférjenek a támogatásokhoz; valamint innovatív pénzügyi szolgáltatások és termékek kifejlesztésére ösztönzi a bankokat és más pénzforgalmi szolgáltatókat.

Ezenfelül 2024-ben hatályba lépett a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet - megnyitás új lapon, amely egységes uniós piaci szabályokat vezetett be a kriptoeszközökre. Ez azáltal támogatja a piac integritását és az innovációt, hogy szabályozza a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételeket és a fogyasztóknak szolgáltatásokat nyújtó kriptoeszköz-közvetítőket, jobb védelmet biztosítva a fogyasztóknak a kapcsolódó kockázatokkal szemben.

Emellett az EU Technikai Támogatási Eszköze is segíti 26 tagállam 37 pénzügyi felügyeletét, hogy növeljék a digitális pénzügyi szolgáltatások kockázatainak kezelésére irányuló kapacitásukat. 2024 folyamán az Uniós Digitális Pénzügyi Felügyeleti Akadémia EU-szerte több mint ezer felügyeleti szakembernek nyújtott helyszíni és online továbbképzést.

A pénzmosás elleni harc

A 2024-ben elfogadott, pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló jogalkotási csomag - megnyitás új lapon a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni első rendeletből - megnyitás új lapon és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni hatodik irányelvből - megnyitás új lapon áll. Ezek a javaslatok képezik majd a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság - megnyitás új lapon munkájának alapját.

Az új rendelkezések a magánszektorra vonatkozó, uniós szintű követelményeket írnak elő, hogy a szabályokat az egész egységes piacon következetesen alkalmazzák. A nemzeti felügyeletek és a pénzügyi információs egységek feladatait és hatásköreit is összehangolják a határon átnyúló eredményes együttműködés érdekében. A keretrendszer ezenfelül megerősíti a tényleges tulajdonosi nyilvántartások hatáskörét, hogy biztosítsa az átláthatóságot a jogi személyek és bizalmi vagyonkezelési konstrukciók tulajdonosaival vagy irányítóival kapcsolatban. Végezetül harmonizálja az ezen információkhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat, hogy a jogos érdekkel bíró érdekeltek – köztük az újságírók és a civil szervezetek – hozzájárulhassanak a gazdasági bűnözés elleni küzdelemhez.

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni új keret hozadéka

Gyakorlati példák

Novemberben a Parlament és a Tanács elfogadta a környezeti, társadalmi és irányítási minősítési tevékenységek átláthatóságának növelésére irányuló rendeletet - megnyitás új lapon, amely a zöldrefestéssel kapcsolatos aggályokat kezeli. A rendelet egy szélesebb körű intézkedéscsomag - megnyitás új lapon része, amelynek célja az EU fenntartható finanszírozási kerete alapjainak fejlesztése, valamint az átállási projektek és technológiák magánfinanszírozásának ösztönzése.

Az új szabályok következtében a befektetők és a pénzügyi intézmények megbízható adatokat kapnak a vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményéről, így megalapozottabb döntéseket tudnak hozni a fenntartható befektetésekről és a felsorolt tényezőkkel kapcsolatos kockázatkezelésről. A minősítések révén egyértelműbbé válnak a minősítő szolgáltatók tevékenységei, valamint az, hogy megtették-e a szükséges lépéseket az összeférhetetlenség megelőzésére vagy mérséklésére.

A Parlament és a Tanács arról is megállapodott - megnyitás új lapon, hogy 2024 közepéről 2026 közepére halasztja az egyes ágazatokra vonatkozó európai fenntarthatósági beszámolási standardok elfogadásának határidejét. Ez több időt hagy a vállalatoknak egyrészt a standardok kidolgozására, másrészt arra, hogy a horizontális standardok 2023 júliusában elfogadott első csomagjának végrehajtására összpontosítsanak.

A beszámolási standardok betartása mellett a bizonyos kritériumoknak megfelelő nagyvállalatoknak át kell világítaniuk saját tevékenységüket – valamint a globális tevékenységi láncukon belüli leányvállalataik és üzleti partnereik tevékenységeit –, hogy azonosítani és kezelni lehessen a tényleges és lehetséges kedvezőtlen környezeti és emberi jogi hatásokat. A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló új irányelv - megnyitás új lapon előírja, hogy a vállalatok végezzék el az átfogó stratégiáik és műveleteik szükséges módosításait, beleértve a beszerzési, tervezési és forgalmazási gyakorlatot is. A meg nem felelés közigazgatási végrehajtással, szankciókkal és polgári jogi felelősségre vonással járhat.

A jól működő bankrendszer alapvető igénye minden uniós polgárnak, valamint nélkülözhetetlen az uniós gazdaság stabilitásához és prosperitásához is. A 2007–2008-as pénzügyi válság óta eltelt időszakban az európai és nemzetközi vezetők megállapodtak a Bázel III - megnyitás új lapon nevet kapott nemzetközi banki standardokról, hogy fokozzák a bankok rezilienciáját, és kisebb valószínűséggel alakuljon ki a jövőben pénzügyi válság.

A legutóbbi banki csomag - megnyitás új lapon (a tőkekövetelmény-rendelet és a tőkekövetelmény-irányelv) végleges szövege 2024. július 9-én lépett hatályba, ami kulcsfontosságú mérföldkövet jelent a Bázel III standardok helyes uniós végrehajtása felé. Ismételten megerősíti, hogy az EU kész teljesíteni nemzetközi kötelezettségvállalását, és hogy a korábban bejelentetteknek megfelelően 2025. január 1-jétől alkalmazni fogja a prudenciális szabályokat. Mindazonáltal a Bázel III standardok egy része, a kereskedési könyv teljes felülvizsgálata - megnyitás új lapon alkalmazásának kezdőnapját 2026. január 1-jére halasztották el annak érdekében, hogy fennmaradjanak a globálisan egyenlő versenyfeltételek a nemzetközi piacokon aktív európai bankok számára, és igazodjanak más jelentős joghatóságok bevezetési ütemtervéhez.

A bankok további megerősítése érdekében mind a Parlament - megnyitás új lapon, mind a Tanács elfogadta - megnyitás új lapon a banki válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer - megnyitás új lapon reformjára vonatkozó álláspontját, és tárgyalásokat kezdett a témában.

Ezenkívül 2023 decemberében megállapodás született a felülvizsgált Szolvencia II. irányelvről. Az új szabályok - megnyitás új lapon azzal erősítik a biztosítási szabályozási keretet, hogy jobb ösztönzőket nyújtanak a biztosítási és viszontbiztosítási (azaz a biztosítóknak szóló biztosítási) ágazatnak a hosszú távú tőkebefektetésre. Az új szabályok jobban figyelembe veszik a makrogazdasági – többek között az éghajlatváltozással kapcsolatos – kockázatokat, és gondoskodnak arról, hogy a biztosítók pénzügyi helyzete kevésbé legyen érzékeny a rövid távú piaci ingadozásokra. A módosítások gondoskodni fognak arról, hogy az ágazat nehéz gazdasági körülmények között is erős maradjon, és védje a fogyasztók érdekeit.

Ezzel egyidejűleg megállapodás született a biztosítók helyreállításáról és szanálásáról szóló új irányelvről - megnyitás új lapon is, amely gondoskodik a pénzügyi stabilitásról, és védelmet nyújt a biztosításikötvény-tulajdonosoknak és az adófizetőknek a biztosító vagy viszontbiztosító csődje esetén. Az irányelv a biztosítók és viszontbiztosítók kockázatalapú kiválasztását írja elő, valamint azt, hogy szanálási hatóságaik megelőző helyreállítási terveket és szanálási terveket dolgozzanak ki a válságokra való felkészültség érdekében.

A vámunió reformja

Az EU vámuniójának 2023-ban javasolt reformja - megnyitás új lapon világszínvonalú, adatvezérelt vámrendszert irányoz elő, amely jelentősen egyszerűsíti a vámeljárásokat a vállalkozások számára, ugyanakkor biztosítja a hatóságoknak a szükséges eszközöket az EU-ra, az uniós polgárokra és az uniós gazdaságra valós kockázatot jelentő behozatal megállításához. 2024-ben előrelépés - megnyitás új lapon történt az Európai Vámhatóság és a centralizált adatközpont létrehozására irányuló javaslat irányába. Ezek alkotják (az e-kereskedelemmel együtt) a reform középpontjában álló három fő pillért.

Ezt kiegészíti a már fokozatosan alkalmazott uniós egyablakos vámügyintézési környezet - megnyitás új lapon, amelynek célja, hogy harmonizálja a közigazgatási eljárásokat a vámügyi és más ágazatok – például az egészségügy és a környezetvédelem – között. Ez javítani fogja a kormányzatok közötti digitális információcserét az EU határain, és egyszerűsíti az áruk vámkezelési folyamatát.

Emellett a 2. generációs importellenőrzési rendszer - megnyitás új lapon immár előírja, hogy a gazdasági szereplők az összes szállítási módra vonatkozóan nyújtsanak be biztonsági és védelmi adatokat. A rendszernek köszönhetően a belga vámhatóságok márciusban – más tagállamokkal együttműködve – minden korábbinál nagyobb mennyiségű kábítószer-prekurzort (tiltott kábítószerek előállításához használt vegyi anyagot) foglaltak le a liège-i repülőtéren.

Végezetül, a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó uniós ütemterv keretében létrejött az Európai Kikötők Szövetsége - megnyitás új lapon (lásd a 7. fejezetet), amely javítani fogja a vámhatóságok közötti koordinációt, valamint megkönnyíti az együttműködést más bűnüldöző hatóságokkal és a magánszektorral.

Egyenlő versenyfeltételek biztosítása az adózás terén

2024 januárjában az EU új szabályokat vezetett be, amelyek 15%-os minimális tényleges adókulcsot - megnyitás új lapon határoznak meg a határain belül működő multinacionális vállalatokra. E szabályok hatálybalépése nyomán az EU hivatalosan is végrehajtja a 2. pillér szerinti keretet, amely a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által 2021-ben elért történelmi jelentőségű nemzetközi adóreform-megállapodás - megnyitás új lapon részét képezi. Noha világszerte közel 140 adójogrendszer kötelezte el magát e szabályok mellett, az EU élen jár a téren, hogy jogszabályba foglalja őket. Ezek a szabályok visszatartják a vállalkozásokat attól, hogy nyereségüket alacsony adómértéket alkalmazó adójogrendszerbe helyezzék át, és visszaszorítják a „negatív verseny” gyakorlatát, amelyben az országok alacsonyabb társaságiadó-kulcsokkal próbálnak beruházásokat vonzó célponttá válni.

Október 28-án a Bizottság az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv - megnyitás új lapon módosítására vonatkozó javaslatot - megnyitás új lapon fogadott el. A módosított irányelv meghatározza azokat a szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján a tagállamok adóhatóságai szorosan együttműködnek egymással a közvetlen adózás terén, megkönnyítve, hogy a társaságok teljesítsék a fent említett 2. pillér szerinti keretet végrehajtó, 2. pillérről szóló irányelv - megnyitás új lapon szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeiket.

Az adókijátszás és az adócsalás elleni küzdelem

A fizetési információk központi elektronikus rendszere - megnyitás új lapon már olyan – különösen e-kereskedelmi tevékenységekből származó – adatokkal látja el a tagállamok adóhatóságait, amelyek segítik őket a hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos csalások könnyebb felderítésében. Az új szabályok értelmében az EU-ban szolgáltatásokat kínáló pénzforgalmi szolgáltatóknak nyomon kell követniük a határon átnyúló fizetések kedvezményezettjeit. A határon átnyúló fizetésekre vonatkozó információkat is kötelesek továbbítani a tagállami adóhatóságoknak.

Az adócsalás és -visszaélés elleni küzdelmet egy decemberben jóváhagyott új jogszabály is erősítette. A forrásadó-többlet gyorsabb és biztonságosabb rendezéséről szóló irányelv - megnyitás új lapon olyan szabályokat vezet be, amelyek hatékonyabbá és biztonságosabbá teszik a forrásadó-eljárásokat az EU-ban a befektetők, a pénzügyi közvetítők és a nemzeti adóhatóságok számára. Ez felgyorsítja a határon átnyúló osztalék- és kamatfizetésre kivetett forrásadó-többlet befektetők felé történő rendezésének folyamatát. Emellett csökkenteni fogja az adófizetők kettős adóztatásának kockázatát, és megkönnyíti a határon átnyúló beruházásokat, ami erősíti a tőkepiaci uniót.

Ezen túlmenően, az EU él a digitális átállás adta lehetőségekkel a csalás elleni küzdelem előmozdítása és az uniós vállalkozások támogatása érdekében. A „Héa a digitális korban” - megnyitás új lapon című, november 5-én elfogadott javaslat révén kevesebb esetben lesz szükség a különböző tagállamokban héaalanyként történő többszöri nyilvántartásba vételre, mivel bővülni fog a meglévő egyablakos héaügyintézési modell. A javaslat az új digitális technológiák – például az e-számlázás és a digitális adatszolgáltatás – héacsalás elleni küzdelemhez való felhasználását is segíti. Az új szabályok az első lépést jelentik a platformgazdaság fejlődése által támasztott kihívások kezelése felé, és a rövid távú szálláshely-szolgáltatások és a szállítási szolgáltatások terén hozzájárulnak az online és a hagyományos szolgáltatások versenyfeltételeinek kiegyenlítéséhez. Előnyösek lesznek továbbá a tagállamok államháztartása számára, és csökkenteni fogják az uniós kereskedők adminisztratív és jogszabályi megfelelési költségeit.