2024-ben az Európai Unió jelentős lépéseket tett globális versenyképességének megerősítéséért, egy sor olyan kezdeményezést indított, amely a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítását és az ipari innováció fokozását célozza. A gazdasági függőségek, a geopolitikai feszültségek és a növekvő globális verseny jelentette sürgető kihívásokkal szembesülve az EU a létfontosságú erőforrások biztosítását, a technológiai vezető szerep előmozdítását és az uniós piacok védelmét szolgáló stratégiai intézkedésekre összpontosított. A legfontosabb erőfeszítések közé tartozott a kereskedelmi partnerségek és megállapodások előmozdítása, a verseny- és a kereskedelempolitika reformja, valamint a gazdasági reziliencia fokozása. Az EU átfogó megközelítést alkalmazva arra törekedett, hogy megerősítse a fenntartható és méltányos kereskedelem terén betöltött globális vezető pozícióját, ugyanakkor megőrizze a gazdasági biztonságot és előmozdítsa a versenyképes ipari környezetet.

Az EU versenyképességének jövője az egész év során sürgető kérdés maradt, és az új Bizottság által azonosított prioritások - PDF-fájl – megnyitás új lapon között is helyet kapott (lásd a 0. fejezetet). Bár Európa a világ egyik legversenyképesebb és leginnovatívabb régiója, még mindig számos strukturális problémával szembesül. Az uniós vállalkozások viharosan változó környezetben működnek, és komoly kihívásokkal néznek szembe, amilyen például a tisztességtelen verseny, a magas energiaárak, a szakember- és munkaerőhiány, valamint a tőkéhez jutás nehézségei. 2024-ben az új Bizottság bemutatta a versenyképességi iránytűt - megnyitás új lapon – ez a nagyszabású kezdeményezés foglalja majd keretbe az EU versenyképességével kapcsolatos jövőbeli munkát.

Az EU versenyképességét igen sok kihívás övezi, amelyek ráadásul összetettek is, ezért átfogó és részletesen kidolgozott válaszintézkedésekre van szükség. Az EU már számos kezdeményezést indított vállalkozásai és iparágai versenyképességének megerősítése érdekében. A horizontális intézkedések – a nyersanyagok és a kvantumtechnológiák terén a jövőbeli szabványosítási - megnyitás új lapon igények előrejelzésétől az ipari termelési kapacitásokat növelő kulcsfontosságú projekteket elősegítő Technikai Támogatási Eszközig - megnyitás új lapon – egyebek mellett azon uniós célkitűzéshez hivatottak hozzájárulni, hogy az EU a stratégiai technológiák globális éllovasává váljon.

A versenyképesség azonban nem mehet sem az emberek, sem bolygónk rovására. Az EU gondoskodik arról, hogy a növekedésre vonatkozó megközelítése összhangban álljon az uniós értékekkel. Ez magában foglalja a körforgásos gazdaság előmozdítását (lásd a 4. fejezetet), a vezető szerepre való törekvést a stratégiai és a zöld technológiák területén (lásd a 4. és 5. fejezetet), valamint annak biztosítását, hogy az emberek mindenkor rendelkezzenek az ipar folyamatosan változó igényeinek kielégítéséhez szükséges készségekkel (6. fejezet).

Az egységes piacról és a versenyképességről szóló éves jelentés

Az egységes piac működésének és az EU versenyképességének jobb megértése és áttekintése érdekében a Bizottság közzétette az egységes piacról és a versenyképességről szóló, 2024. évi éves jelentést - megnyitás új lapon. A korábbi években készült jelentésekhez képest ez a kiadás részletesebben foglalkozik a versenyképességgel. A 2024. évi jelentés a verseny kilenc fő mozgatórugóját veszi alapul, amelyeket a hosszú távú versenyképességről szóló, 2023. évi közlemény - megnyitás új lapon azonosított. A Bizottság ezek mentén fogja évről-évre nyomon követni az EU előrehaladását. A jelentés kiemelte továbbá az egységes piac erősségeit, amelyek felhasználhatók az EU versenyképességének növelésére, és hangsúlyozta, hogy a zöld és a digitális átállás finanszírozásához okosan kell kombinálni a rendelkezésre álló eszközöket. Ennek keretében innovatívabban kell felhasználni az uniós forrásokat a magánberuházások ösztönzése és védelme érdekében, a közbeszerzést pedig a fenntarthatóság, a reziliencia, az innováció és a társadalmilag felelős gyakorlat előmozdításának szolgálatába kell állítani.

A Letta- és a Draghi-jelentés

A Bizottság saját elemzései mellett 2024-ben két független jelentés is készült, amelyek ajánlásokat fogalmaztak meg az egységes piac és az uniós versenyképesség megerősítésére vonatkozóan. A „Jóval több mint piac” - megnyitás új lapon című jelentés – amelyet Enrico Letta volt olasz miniszterelnök készített az Európai Unió Tanácsának belga elnöksége számára – rámutatott, hogy az egységes piacnak fejlődnie kell, és fel kell karolnia a digitális és a zöld átállást, hogy új lehetőségek nyíljanak meg a bővítés terén, és javuljon az EU biztonsága.

Ezenkívül az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen felkérésére az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Mario Draghi elkészítette „Az európai versenyképesség jövője – európai versenyképességi stratégia - megnyitás új lapon” című jelentést, amely szerint az EU-nak a tiszta átállást a fokozott versenyképesség és az alacsonyabb energiaárak szolgálatába kell állítania. A jelentés hangsúlyozza továbbá, hogy ösztönözni kell az innovációt és fel kell gyorsítani a digitális átállást azáltal, hogy köz- és magánberuházásokat mozgósítanak, javítják az üzleti környezetet és csökkentik a bürokráciát, valamint felvértezik az embereket az új munkaerőpiacok által megkövetelt készségekkel. Végezetül pedig kiemeli, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetre tekintettel általában véve javítani kell az EU rezilienciáját, védelmét és biztonságát.

A Bizottság beépítette a Draghi-jelentés megállapításait az Európa fenntartható jólétét és versenyképességét szolgáló új tervvel kapcsolatos munkájába. A fentiekben említett versenyképességi iránytű alapját ugyancsak három olyan pont - megnyitás új lapon képezi, amelyet a Draghi-jelentés kulcsfontosságúként azonosított – ezek a következők: az egyrészről az EU, másrészről Kína és az Egyesült Államok közötti innovációs szakadék megszüntetése; közös dekarbonizációs és versenyképességi ütemterv kidolgozása; valamint a biztonság növelése és a függőségek csökkentése. A jelentés meghatározó szerepet fog játszani a versenyképes iparágakra és a minőségi munkahelyekre összpontosító tisztaipar-megállapodás kidolgozásában is.

A nyitott kereskedelem és a gazdasági biztonság közötti egyensúly megteremtése szintén olyan kihívás, amellyel az EU-nak meg kell birkóznia. Annak elkerülése érdekében, hogy az EU túlzott mértékben támaszkodjon a kizárólagos beszállítókra, elő kell mozdítania versenyképességét, védenie kell gazdaságát a kockázatokkal szemben, és partneri kapcsolatot kell kialakítania az azonos gazdasági érdekekkel rendelkező egyéb szereplőkkel.

Ez a három cselekvési terület (előmozdítás, védelem és partnerség) képezi a gazdasági biztonsági stratégia - megnyitás új lapon alapját. A stratégia 2023. júniusi bevezetése óta a Bizottság számos lépést tett a kockázatok értékelése és csökkentése érdekében. Elindította a gazdasági függőségek fegyverként való felhasználásához, illetve a gazdasági kényszerítéshez fűződő kockázatok első felülvizsgálatát, és megkezdte e kérdések mélyrehatóbb elemzését.

Emellett hatályba lépett a kényszerítő intézkedések elleni eszköz - megnyitás új lapon. Ez segíti az EU-t abban, hogy – a nemzetközi joggal összhangban – fellépjen, amikor nem uniós országok gazdasági kényszerítést alkalmaznak az EU-val vagy tagállamaival szemben.

A kutatás és az innováció horizontális prioritás, amely nemcsak az EU versenyképessége szempontjából létfontosságú - megnyitás új lapon, hanem a zöld és a digitális átállás, a gazdasági biztonság és a nyitott stratégiai autonómia szempontjából is.

Az innováció – különösen a mélytechnológiai innováció – fellendítése érdekében az EU 2022-ben életbe léptette az új európai innovációs menetrendet - megnyitás új lapon. Egy 2024-ben közzétett jelentés - megnyitás új lapon szerint a menetrendben előirányzott 25 intézkedés közül 17 már lezárult, a fennmaradó nyolc intézkedés pedig folyamatban van. A mélytechnológia („deep tech”) kifejezés olyan technológiákra utal, amelyek annyira innovatívak, hogy gyakran forradalmasítják vagy gyökeresen megváltoztatják az iparágak, a gazdaságok, sőt akár a társadalmak működését.

Emellett az EU kutatási és innovációs finanszírozási programja, a Horizont Európa - megnyitás új lapon továbbra is hozzájárul az EU versenyképességéhez azáltal, hogy megkönnyíti az együttműködést és erősíti a kutatás és az innováció hatását. Ezen túlmenően a technológiák létrehozását és jobb terjesztését is támogatja (a Horizont Európával kapcsolatos további információk a 6. fejezetben szerepelnek). A fent említett Európai Innovációs Tanács a Horizont Európa egyik kezdeményezéseként jött létre. Egy 10,1 milliárd euró költségvetésű innovációs programról van szó, amely elősegíti az áttörést hozó technológiai innovációk azonosítását, fejlesztését és léptékváltását - megnyitás új lapon.

Az uniós versenyképesség fokozásának további kulcsfontosságú eleme a versenypolitika - megnyitás új lapon, vagyis azon szabályok és jogi aktusok összessége, amelyek a vállalkozások közötti tényleges versenyt hivatottak biztosítani. A versenypolitika érvényesítése révén a Bizottság olyan környezetet teremt, amely hatékonyságra, alkalmazkodásra és innovációra ösztönzi a vállalkozásokat, így a fogyasztók jobb minőségű, költséghatékony termékek közül választhatnak. Emellett megalapozza az uniós vállalkozások globális sikerét azáltal, hogy ösztönzi a kutatásba, a termékfejlesztésbe és a folyamatok racionalizálásába történő beruházásokat, ezáltal hozzájárulva a versenytársakét felülmúló teljesítményhez. A versenypolitikát érvényesítő intézkedések jelentős mértékben visszatartják a vállalkozásokat a versenyellenes gyakorlat alkalmazásától.

Antitrösztszabályok

Az antitrösztszabályok érvényesítése - megnyitás új lapon jellemzően az olyan vállalati gyakorlatot érinti, amelynek az a célja, hogy kiszorítsa a versenytársakat a piacról, végső soron kárt okozva a fogyasztóknak. Ez gyakori a digitális technológiai ágazatban, különösen a technológiai nagyvállalatok esetében. 2024-ben például a Bizottság 797,72 millió euró összegű bírságot szabott ki a Metára - megnyitás új lapon, amiért a cég árukapcsolás révén visszaélt erőfölényével, és tisztességtelen kereskedelmi feltételeket kényszerített az online apróhirdetéseket kínáló szolgáltatókra saját platformja javára. Egy másik esetben a Bizottság elfogadta az Apple által felajánlott kötelezettségvállalásokat - megnyitás új lapon, amelyek arra vonatkoznak, hogy a vállalat megszünteti a mobil eszközökkel történő, üzleten belüli érintéses fizetést támogató technológiájához való hozzáférés akadályait.

A versenyszabályok közvetlenül is felhasználhatók a magas árakkal és a tisztességtelen kereskedelmi feltételekkel szemben, amelyek gátolják a versenyt a fogyasztók kárára. Az év során a Bizottság több mint 1,8 milliárd euró összegű bírságot szabott ki az Apple-re amiatt, hogy erőfölényével visszaélve - megnyitás új lapon tisztességtelen kereskedelmi feltételeket írt elő a zenei alkalmazások fejlesztői számára, aminek következtében a felhasználók potenciálisan sokkal többet fizettek a zenei streaming előfizetésekért.

A Bizottság antitröszt-erőfeszítései nem korlátozódnak a technológiai ágazatra. Májusban a Bizottság az antitrösztszabályok alapján 337,5 millió euró összegű bírságot szabott ki a Mondelēzre - megnyitás új lapon a csokoládé- és keksztermékei EU-n belüli kereskedelmének akadályozása miatt (a Mondelēz ellenőrzése alatt álló ismert márkák közé tartozik a Milka, a Côte d’Or, a Toblerone, az Oreo, a LU és a Belvita).

Egy másik, 2024-es nagyszabású ügyben a Bizottság 462,6 millió euró összegű bírságot szabott ki a Teva gyógyszeripari vállalatra - megnyitás új lapon a sclerosis multiplex kezelésére kifejlesztett Copaxone gyógyszerrel versengő új termékek megjelenésének késleltetéséért. A Teva ugyanis mesterségesen meghosszabbította a Copaxone szabadalmi oltalmát, és szisztematikusan félrevezető információkat terjesztett egy konkurens termékről, hogy akadályozza annak piacra kerülését és elterjedését.

Összefonódások

Az EU összefonódás-ellenőrzéssel is védi a versenypiacokat. Akár a közvetlen versenytársak közötti horizontális összefonódásról, akár az ellátási láncok mentén megvalósuló vertikális összefonódásról, akár kiegészítő termékeket vagy szolgáltatásokat érintő konglomerátum-összefonódásról van szó, a Bizottság megvizsgálja az esetet a negatív következmények – például az innováció elfojtása és az áremelkedés – megelőzése érdekében.

Az immár húsz éve hatályos - megnyitás új lapon uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet jogalapot biztosít a Bizottságnak az uniós léptékű összefonódások felülvizsgálatához és az egységes piaccal való összeegyeztethetőségük elbírálásához. A 2024. év során az Amazon elállt az iRobot megvásárlására irányuló szándékától - megnyitás új lapon, miután a Bizottság aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az ügylet csökkentheti a versenyt azáltal, hogy korlátozza más beszállítók hozzáférését az Amazon piacteréhez, ami a fogyasztók számára áremelkedéssel, minőségromlással és az innováció beszűkülésével járhat. Ezzel szemben a Microsoft és az Activision összefonódása - megnyitás új lapon azt példázza, hogy a Bizottság – a felek megfelelő kötelezettségvállalásai esetén – jóváhagyja az ügyleteket. Az összefonódásban érintett felek olyan kötelezettségeket vállaltak, amelyek minden versenyjogi aggályt eloszlattak, továbbá olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek a jelenlegi helyzethez képest jelentősen javítani fogják a felhőalapú játékstreaminget.

A Bizottság februárban elfogadta a piac meghatározásáról szóló felülvizsgált közleményt - megnyitás új lapon, hogy lépést tartson a piaci dinamikával. A felülvizsgált közlemény aktualizálja az arra vonatkozó iránymutatást, hogy miként kell meghatározni az érintett piacokat az összefonódási és antitrösztügyekkel összefüggésben. Ennek köszönhetően a vállalkozások könnyebben képet alkothatnak arról, hogy mit tesz a Bizottság a versenyjog érvényesítése és a megfelelés javítása érdekében.

Állami támogatás

A külföldi támogatásokról szóló rendelet

Az EU nem csupán a tisztességes belső versenyt biztosítja, hanem azt is ellenőrzi, hogy az EU-ban működő vállalkozásoknak méltányos esélyük van-e arra, hogy helytálljanak a nemzetközi versenyben. A külföldi támogatásokról szóló, 2023 júliusától hatályos rendelet - megnyitás új lapon a külföldi támogatások által okozott esetleges belső piaci torzulásokkal foglalkozik. Ezek a támogatások tisztességtelen előnyhöz juttathatják a vállalkozásokat az uniós piacokon az uniós székhelyű cégek felvásárlása, a közbeszerzésben való részvétel, illetve a befektetési és üzleti döntések meghozatala terén.

2024-ben a Bizottság több vizsgálatot is indított a közbeszerzéssel összefüggésben, aminek következtében a vizsgálatokban érintett kínai vállalatok kivonultak a kapcsolódó ajánlattételi eljárásokból. Az uniós szélenergia-ágazatban is kezdeményezte a lehetséges külföldi támogatások előzetes felülvizsgálatát, amely jelenleg is folyamatban van.

Emellett mélyreható vizsgálatot folytatott annak kapcsán, hogy az Egyesült Arab Emírségekben letelepedett e& távközlési szolgáltató a PPF Telecom Group BV – egy Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában tevékenykedő, uniós székhelyű távközlési szolgáltató – felvásárlását tervezte. A Bizottság előzetesen aggályosnak tartotta, hogy az e& esetleg olyan külföldi támogatásokban részesült, amelyek torzíthatják az egységes piacot. Szeptemberben a Bizottság végül zöld utat adott az ügyletnek, mivel az érintett felek egy sor kötelezettséget vállaltak a felmerült aggályok eloszlatása érdekében.

Az iparpolitika - megnyitás új lapon általában a gazdasági tevékenységet ösztönző szakpolitikai intézkedéseket jelenti. A legváltozatosabb tevékenységeket foglalhatja magában a különböző iparágak szerkezeti átalakításától és a vállalkozásokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – támogató környezet megteremtésétől a kutatásban, az új technológiákban és az innovációban rejlő ipari lehetőségek jobb kiaknázásáig. Az uniós iparpolitika - megnyitás új lapon célja az uniós ipar versenyképességének javítása, valamint egy fenntarthatóbb, reziliensebb, digitalizált gazdaság előmozdítása, amely munkahelyeket teremt.

Az év során az EU megújította iparpolitikai keretét, és számos jogi aktus és rendelet lépett hatályba. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály - megnyitás új lapon a stratégiai nyersanyagokhoz való hozzáférést biztosítja, míg a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály - megnyitás új lapon a tiszta technológiák gyártását ösztönzi. Ez a két jogi aktus beépül a zöld megállapodáshoz kapcsolódó, 2023-ban bevezetett ipari tervbe - megnyitás új lapon, amelynek célja, hogy megerősítse az uniós nettó zéró technológiák versenyképességét, és támogassa a klímasemlegességre való gyors átállást. Emellett a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet - megnyitás új lapon új követelményeket vezet be a termékek tervezésére és újrafeldolgozására vonatkozóan, az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv - megnyitás új lapon pedig szigorítja a kibocsátáscsökkentési előírásokat. Végezetül a „Fejlett anyagok az ipari vezető szerepért” - megnyitás új lapon című közlemény az élvonalbeli anyagokkal kapcsolatos kutatást és innovációt szorgalmazza, összhangban az európai zöld megállapodással (lásd a 4. fejezetet) és az ipari célokkal.

Ezek a kezdeményezések kulcsfontosságú tényezőként mozdítják elő az EU versenyelőnyét és vezető szerepét a fenntartható gazdaságra való globális átállásban. Az EU iparpolitikáját úgy alakították ki, hogy lépést tartson az uniós piaci igények változásával, és biztosítsa, hogy az EU megőrzi élenjáró szerepét a zöld átállásban.

Az iparpolitika szintén kulcsfontosságú az európai zöld megállapodás hatékony végrehajtása, ugyanakkor az abból származó előnyökből való részesülés szempontjából is. 2024-ben az EU áttekintette a tiszta energiára való átállásról szóló párbeszédsorozatot - megnyitás új lapon, amelyeket 2023-ban indított az iparral és a szociális partnerekkel való együttműködés új csatornájaként annak érdekében, hogy megértse aktuális kihívásaikat, valamint megerősítse és támogassa a zöld megállapodás végrehajtását. Eddig kilenc párbeszédre került sor, amelyek a hidrogénre, az energiaigényes iparágakra, a tiszta technológiákra, az energetikai infrastruktúrára, a kritikus fontosságú nyersanyagokra, az erdőalapú biogazdaságra, a városokra, a tiszta mobilitásra és az acélra összpontosítottak. A párbeszédek egyértelművé tették, hogy egyszerűbb szabályozásra, bőséges és megfizethető tiszta energiára, korszerű infrastruktúrára, könnyeb forráshoz jutásra és erősebb egységes piacra van szükség egy globálisan versenyképes környezetben.

Nyersanyag-diplomácia

Az EU prioritásnak tekinti a nyersanyagokhoz - megnyitás új lapon való hozzáférést a globális piacokon. 2024-ben jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy kiterjessze a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködést a kritikus fontosságú nyersanyagok terén, amelyek elengedhetetlenek a globális zöld és digitális átálláshoz.

Áprilisban az EU, az Egyesült Államok és az ásványkincs-biztonsági partnerségben részt vevő országok, továbbá Kazahsztán, Namíbia, Ukrajna és Üzbegisztán együttesen bejelentették az Ásványkincs-biztonsági Partnerségi Fórum - megnyitás új lapon elindítását, amely a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködés új platformja. 2024 során tizenegy további ország és terület csatlakozott a kezdeményezéshez: Argentína, a Dominikai Köztársaság, Ecuador, a Fülöp-szigetek, Grönland, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Mexikó, Peru, Szerbia, Törökország és Zambia.

A 2023-ban alakult, kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó klub az Ásványkincs-biztonsági Partnerségi Fórum részévé vált. A fórum összefogja az erőforrásokban gazdag országokat és azokat az országokat, amelyek nagy keresletet támasztanak az ilyen erőforrások iránt.

Az EU kétoldalú egyetértési megállapodást is aláírt Ausztráliával, Norvégiával, Ruandával, Szerbiával és Üzbegisztánnal, tovább bővítve a kritikus fontosságú nyersanyagokkal rendelkező partnereinek hálózatát, és biztosítva az ilyen anyagokkal való diverzifikált és fenntartható ellátást mind az EU, mind partnerországai számára.

Szigorúbb megállapodások a kereskedelem megkönnyítése érdekében

Az egyre bizonytalanabb geopolitikai környezetben az uniós gazdasági reziliencia megerősítését szolgálja, ha az uniós vállalkozások a kereskedelmi megállapodások révén a kereskedelmi partnerek diverzifikált csoportjával teremthetnek üzleti kapcsolatot. Ezenfelül több mint 30 millió uniós munkahely köszönhető az exportnak, ezen belül pedig csaknem 10 millió az egységes piacon végrehajtott külföldi befektetéseknek.

2024-ben az EU digitális kereskedelmi megállapodást kötött Szingapúrral - megnyitás új lapon, amely várhatóan előmozdítja a határokon átnyúló adatáramlást, és előnyös helyzetbe hozza a digitális kereskedelemben részt vevő vállalkozásokat és fogyasztókat. Ez az első ilyen jellegű uniós megállapodás.

A Bizottság emellett lezárta - megnyitás új lapon a korszakalkotónak számító EU–Mercosur partnerségi megállapodásról - megnyitás új lapon folytatott tárgyalásokat. Ez a megállapodás mindkét fél számára kritikus időszakban született, és érdemi lehetőséget kínál arra, hogy a geopolitikai, gazdasági, fenntarthatósági és biztonsági együttműködés megerősítésével kölcsönös előnyök jöjjenek létre.

Az EU megerősítette kapcsolatait a hasonlóan gondolkodó partnerekkel is, többek között Kanadával - megnyitás új lapon és az indiai–csendes-óceáni térség országaival, hogy előmozdítsa az alapvető jogokat tiszteletben tartó méltányos digitális átalakulást.

Az EU és Dél-Korea március 26-án Belgium fővárosában, Brüsszelben tartotta a Digitális Partnerségi Tanács második ülését - megnyitás új lapon, ahol a felek újólag megerősítették elkötelezettségüket a kulcsfontosságú digitális technológiák terén folytatott, a polgárok és a gazdaságok érdekeit szolgáló együttműködés mellett.

Az uniós vállalkozások védelme a tisztességtelen kereskedelemmel szemben

2024-ben az EU határozottan fellépett annak érdekében, hogy megvédje az uniós vállalkozásokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben. A Bizottság az év során összesen 33 új, piacvédelmi eszközzel - megnyitás új lapon kapcsolatos ügyet indított, így az ügyek teljes száma, beleértve a felülvizsgálatokat is, 63-ra emelkedett. Ez jelentős növekedést jelent 2023-hoz képest, amikor 12 új ügy indult. A Bizottság emellett 10 ideiglenes intézkedést (köztük egy szubvencióellenes intézkedést) és hét végleges intézkedést (köztük egy szubvencióellenes intézkedést) vezetett be. Ezek az ügyek és intézkedések kulcsszerepet játszanak az EU versenyképességének és munkahelyeinek megőrzésében: 2024-ben 629 655 munkahely részesült védelemben.

A Bizottság továbbá végleges kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínából származó akkumulátoros elektromos járművek - megnyitás új lapon behozatalára. Az erre vonatkozó döntés azt követően született meg, hogy egy vizsgálat során megállapítást nyert, hogy Kínában az akkumulátoros elektromos járművek értéklánca tisztességtelen támogatásban részesül, ami miatt az uniós gyártókat gazdasági kár veszélye fenyegeti. Az EU továbbra is fenntartja a szakmai szintű kapcsolatot Kínával arra törekedve, hogy tárgyalásos úton állapodjanak meg az árra vonatkozó kötelezettségvállalásokról. A Bizottság változatlanul teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjon, miközben határozottan védi az uniós vállalkozásokat az indokolatlan megtorló intézkedésekkel szemben. Ezen túlmenően további két évvel meghosszabbították az acélimportra vonatkozó védintézkedések - megnyitás új lapon hatályát, biztosítva az uniós acélgyártók védelmét a jelentős globális kapacitásfelesleg hatásaival szemben.

Előrelépés történt a nem uniós országokba irányuló uniós export előtt álló akadályok felszámolása terén is: 41 kereskedelmi akadályt szüntettek meg, amelyek többek között mezőgazdasági, gyógyszeripari és gépjárműipari termékeket érintettek. Érdemes megemlíteni, hogy a Bizottság sikeresen kezelte azokat a török jogszabályokat, amelyek hátrányosan megkülönböztették az EU-ból exportált traktorokat, így az uniós szereplők előtt egy 2,5 milliárd euró értékű piac nyílt meg.