A konfliktusok, a humanitárius válságok és a természeti katasztrófák 2024-ben is kihívást jelentettek a világ számára. Az Európai Unió aktív szerepvállalásával ismét kifejezte a béke, a biztonság és az emberi méltóság melletti elkötelezettségét. Az Ukrajna elleni orosz agresszió harmadik évében az EU folytatta az uniós védelem és biztonság megerősítését. Emellett együttműködött a tagjelölt országokkal – köztük Ukrajnával – a szükséges reformok, a potenciális tagjelölt országokkal pedig a jövőbeli csatlakozásra való felkészülés tekintetében. Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy megoldást találjon a Közel-Keleten – többek között Gázában és Szíriában – kialakult különböző válságokra, amelyekkel kapcsolatban humanitárius segítséget is nyújt. Az év során az EU megerősítette nemzetközi partnerségeit, segítette a rászorulókat, és reagált a világszerte kialakult katasztrófákra. Az EU az új kockázatokhoz igazította segítségnyújtási erőfeszítéseit, valamint egyre erősebb partnerségeket épített ki, ezáltal megszilárdította a globális segítségnyújtásban betöltött vezető szerepét. Ez az egységes megközelítés megmutatta, hogy az EU reziliens, és hogy jövőképében a globális kihívások ellenére is egy nyitott, virágzó kontinens szerepel.

Bővítés

A jelenlegi geopolitikai feszültségek – különösen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja – rávilágítottak a bővítési politika fontosságára. A bővítéssel a tartós európai békébe, biztonságba és stabilitásba fektetünk be. Az EU gazdaságát minden új tagállam tovább erősíti, hiszen növekedést hoz és munkahelyeket teremt.

2024-ben ünnepeltük az EU történetében a legnagyobb, 2004-es bővítés 20. évfordulóját. Húsz évvel ezelőtt az EU 10 új tagállammal bővült, és ezáltal a világ egyik legnagyobb egységes piacává vált. Azóta Unió-szerte milliók előnyére váltak az új lehetőségek, munkahelyek és programok.

VIDEÓ: Miért olyan fontos a 2004-es EU-bővítés megünneplése?

• Több mint 2,7 millió fiatal vett részt 2004 óta az Erasmus+ programban a 2004-ben csatlakozott 10 tagállamból.
• 26 millió új munkahely jött létre 2004 óta az EU-ban.
• A lakosság 79%-a véli úgy az említett tagállamokban, hogy országának előnyére vált az uniós tagság.

Azon európai országok számára, amelyek tiszteletben tartják az EU értékeit és megfelelnek a kulcsfontosságú kritériumoknak, továbbra is adott a csatlakozás lehetősége. A csatlakozni kívánó országoknak többek között erős demokratikus gyakorlatokat kell követniük, tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiságot, gondoskodniuk kell a gazdaság stabilitásáról és javítaniuk kell a kormányzást (lásd még a 9. fejezetet).

Az EU rendszeresen értékeli a bővítési országok által elért eredményeket. Októberben az EU közzétette éves bővítési csomagját - megnyitás új lapon, amely áttekinti a tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország és Ukrajna) és a potenciális tagjelölt ország, Koszovó (ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével) által tett előrelépéseket. Az éves jelentések olyan kulcsfontosságú reformokra összpontosítanak, mint a jogállamiság, a közigazgatás, a demokratikus intézmények, valamint az uniós csatlakozás gazdasági kritériumainak teljesítésére.

Megkezdésük után a csatlakozási tárgyalások kormányközi konferenciákon zajlanak, a tagállamok és a csatlakozásról tárgyaló tagjelölt ország minisztereinek és nagyköveteinek részvételével. A Moldovával - megnyitás új lapon és Ukrajnával - megnyitás új lapon tartott első kormányközi konferenciára 2024 júniusában került sor, ezáltal hivatalosan elindultak a csatlakozási tárgyalások. Az átvilágítási folyamat - megnyitás új lapon júliusban kezdődött meg, és 2025-ig tart majd. Ezalatt Moldovának és Ukrajnának be kell mutatnia, hogyan tervezik elfogadni és végrehajtani az uniós szabályokat és szakpolitikákat, valamint fel kell vázolniuk a további összehangolásra vonatkozó terveiket.

A Nyugat-Balkán haladása az uniós tagság felé vezető úton 2024-ben

Albánia és Észak-Macedónia - megnyitás új lapon az átvilágítási folyamat lezárásával megtette az első lépést az uniós csatlakozás felé.

• Elkészült az első átvilágítási jelentés a szabályokkal kapcsolatos azon hat témakör egyikéről, amelyek tekintetében a két országnak konkrét követelményeket (referenciaértékeket) kell teljesítenie. Ilyenek például az igazságszolgáltatási rendszert, a közigazgatást, a kormányzást stb. érintő reformok.
• Albániával az első témakör megnyitására egy októberi kormányközi konferencián került sor.
• Észak-Macedóniával akkor kerül sor az első témakör megnyitására, amikor az ország teljesítette az előírt feltételeket.

Bosznia-Hercegovina - megnyitás új lapon márciusban kezdte meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Ezt követően egy magas szintű fórumon megvitatásra kerültek a következő lépések megtételéhez szükséges reformok.

Montenegró - megnyitás új lapon előrelépést tett az uniós csatlakozási folyamatban, és júniusban teljesítette a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó kulcsfontosságú követelményeket, amint azt az országjelentés is megerősítette. Az EU azóta megkezdte a tárgyalási fejezeteknek a vonatkozó feltételek teljesüléshez kötött, ideiglenes lezárását, amelyre először decemberben, három fejezet esetében került sor.

Koszovó - megnyitás új lapon januárban megszerezte az Európai Unióba történő vízummentes beutazás lehetőségét, ami azt jelenti, hogy polgárai rövid távú tartózkodás céljából vízum nélkül léphetnek be az EU-ba.

Szerbia - megnyitás új lapon eredményeket ért el az igazságügyi reformok és a korrupció elleni küzdelem terén, de továbbra is maradéktalanul végre kell hajtania a médiatörvényeket, jobban igazodnia kell az uniós külpolitikához, támogatnia kell a civil társadalmat és a médiát, valamint teljesítenie kell a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálására vonatkozó kötelezettségvállalását.

Grúzia uniós csatlakozási törekvései azonban csorbát szenvedtek 2024-ben, mivel elfogadásra került egy külföldről finanszírozott szervezeteket célzó ellentmondásos törvény, ami a független vélemények szándékos elfojtásával és a demokratikus szabadságok korlátozásával kapcsolatos aggályokat keltett. Ennek következtében, valamint Grúziának az uniós csatlakozás irányába tett előrehaladását érintő egyéb negatív fejlemények miatt a csatlakozási folyamat tulajdonképpen leállt.

A Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2018 óta szünetelnek, mivel folyamatosan fennállnak a demokráciával, a jogállamisággal, az igazságszolgáltatás függetlenségével és az alapvető jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályok.

Az EU esetleges bővülése hatással lesz az Unió működésére. A fentiekre való tekintettel márciusban elfogadásra került a bővítést megelőző reformokról és szakpolitikai felülvizsgálatokról szóló bizottsági közlemény - megnyitás új lapon, amely négy fő területen vizsgálja az EU bővítésének következményeit: értékek, szakpolitikák, költségvetés és irányítás. Az EU ezzel a proaktív megközelítéssel biztosítja a jövőbeli bővítésre való felkészültségét.

A bővítési országok reformjának, növekedésének és integrációjának támogatása

Az EU és a jövőbeli tagállamok közötti gazdasági szakadék csökkentése segíti az utóbbiak felkészülését az átmenetre, és gördülékenyebbé teszi számukra azt. A jövőbeli tagállamok fejlődését az EU aktívan támogatja olyan finanszírozási eszközökkel, mint az Ukrajna-eszköz (lásd az 1. fejezetet), a Moldovára vonatkozó növekedési terv - megnyitás új lapon és a Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési terv - megnyitás új lapon, továbbá a jelenlegi tagállamok szakértelmének megosztása révén hozzájárul a reformok felgyorsításához.

Az EU 2021 óta 2,2 milliárd euró összegű, az energiafüggetlenségre, az igazságügyi reformokra és az EU-val való szorosabb kapcsolatok kialakítására irányuló pénzügyi támogatást nyújtott Moldovának. Az októberben javasolt új növekedési terv támogatni fogja Moldovát az uniós tagság felé vezető úton. 2025 és 2027 között az ország akár 1,8 milliárd euró összegű támogatásban részesülhet, amelynek célja a gazdaság növelése és az uniós csatlakozási reformok ösztönzése.

A Grúziában bekövetkezett demokratikus visszacsúszás miatt az EU visszaminősítette az országgal fenntartott politikai kapcsolatait, és felfüggesztette az Európai Békekeret keretében elkülönített 30 millió eurós összeget és a grúz kormánynak szánt 121 millió euró összegű közvetlen támogatást. Mindez nem befolyásolta a civil társadalomnak és a független médiának nyújtott uniós támogatást, mivel azok alapvetően szükségesek a demokrácia fenntartásához. 2024. december 20-án az EU azt a javaslatot tette - megnyitás új lapon, hogy a grúz diplomatáknak és tisztviselőknek, valamint a diplomata- vagy hivatalos útlevéllel rendelkező családtagjaiknak vízumra legyen szükségük ahhoz, hogy rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba utazhassanak.

Annak ellenére, hogy a nyugat-balkáni országok előrehaladást értek el a csatlakozási folyamatban, az egy főre jutó bruttó hazai termékük az uniós átlag negyede és fele között van. E szakadék áthidalása érdekében az EU elfogadta a Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési tervet, amelynek célja, hogy megszilárdítsa mind az uniós, mind a régión belüli gazdasági kapcsolatokat, és egy évtizeden belül akár megkétszerezze a nyugat-balkáni gazdaságok méretét. A növekedési terv végrehajtása megkezdődött, és májusban hatályba lépett a 6 milliárd eurós Reform- és Növekedéstámogató Eszköz. Azóta a hat nyugat-balkáni partnerből öt ország ambiciózus reformprogramot terjesztett elő, amelyben részletezik az olyan területeken végrehajtandó kulcsfontosságú fejlesztéseket, mint a jogállamiság, a kormányzás, a humán tőke, az energetikai és digitális átállás, valamint a magánszektor, és amely tartalmazza a beruházási projektek tájékoztató jellegű listáját. Ezeket a reformprogramokat októberben hagyták jóvá.

A nyugat-balkáni vezetők az év során több miniszteri találkozót szerveztek a növekedési tervvel kapcsolatban, hogy megvitassák integrációs erőfeszítéseiket (januárban Észak-Macedóniában, februárban Albániában és májusban Montenegróban került sor ilyen találkozókra). Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ősszel látogatást tett a hat nyugat-balkáni partnernél, december 18-án pedig sor került az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra - megnyitás új lapon.

A berlini folyamat 2024. évi csúcstalálkozóján - megnyitás új lapon új cselekvési tervet fogadtak el a közös regionális piacra vonatkozóan, a regionális gazdasági integráció fokozása érdekében, amely egyben a növekedési terv egyik fő célkitűzése is.

- megnyitás új lapon

VIDEÓ: Uniós támogatással több ezer projekt keretében ünneplik a Nyugat-Balkán élénk és egyedülálló kulturális örökségét, előmozdítva a kreativitást és az együttműködést.

A Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes fúrási tevékenységekkel kapcsolatos feszültségeket követően az EU magas szintű látogatások, valamint az egészségügyről, a kutatásról, az innovációról és a kereskedelemről szóló párbeszédek révén fokozatosan megkezdte Törökországgal fennálló kapcsolatainak helyreállítását. Emellett az EU 2024-ben jelentős pénzügyi forrásokat ajánlott fel az ország különböző területeken történő támogatására.

Keleti partnerek

Az EU emellett hozzájárul a keleti szomszédság gazdaságainak megerősítéséhez és az Európai Unióhoz fűződő kapcsolataik szorosabbá tételéhez.

Áprilisban az EU, az USA és Örményország részvételével megtartott magas szintű találkozón bejelentették - megnyitás új lapon az Örményország számára kidolgozott, 270 millió euró összegű rezilienciaépítési és növekedési tervet. A kezdeményezés célja Örményország gazdaságának megerősítése és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek támogatása. Az EU és Örményország közötti partnerségi menetrendről szóló tárgyalások további célja, hogy a partnerségi ütemterv merészebbé tételével szorosabb együttműködés alakuljon ki.

Azerbajdzsán továbbra is az EU értékes energiaügyi partnere, mivel hozzájárul az uniós földgázforrások Oroszországtól függetlenedő diverzifikálásához. Az EU az ENSZ Bakuban tartott 29. éghajlatváltozási konferenciájával (COP29) összefüggésben folyamatos támogatást nyújt az azerbajdzsáni megújulóenergia-ágazatnak, ami előmozdítja a zöld átállással kapcsolatos szorosabb együttműködést.

Az EU továbbra is elkötelezetten támogatja az Örményország és Azerbajdzsán közötti béketárgyalásokat, és a gazdaságélénkítési és beruházási terven keresztül finanszírozza a béketörekvéseket, többek között a béke hozadékaira irányuló támogatásokkal. Ezt annak érdekében teszi, hogy kézzelfogható gazdasági és társadalmi előnyöket teremtsen, amelyek előmozdítják a tartós békét a régióban.

A Belarusz és Oroszország közötti szoros gazdasági kapcsolatok lehetővé tették Oroszország számára, hogy megkerülje a rá kiszabott szankciók egy részét. Válaszul a Lukasenko-rezsimnek az Ukrajna elleni háborúban való részvételére, 2024 júniusában további szankciók kerültek bevezetésre Belarusszal szemben. Ezek a Belarusszal szembeni új intézkedések hasonlóak számos, Oroszországgal szemben korábban bevezetett intézkedéshez, és még hatékonyabbá teszik az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat (lásd az 1. fejezetet).

A keleti partnerségbe irányuló uniós beruházás 2021 óta

2021 óta a keleti partnerségbe irányuló uniós finanszírozás elérte a 2,539 milliárd eurót, és a mozgósított beruházás várhatóan összesen 13,919 milliárd euró lesz. Ez jelentős előrelépést jelent azon célkitűzés felé, hogy 2027 végéig a mozgósított beruházás összege elérje a 17 milliárd eurót, amihez további 3,081 milliárd euróra van szükség.

Déli szomszédság

Nagyobb hangsúlyt kaptak a déli szomszédokkal kialakított átfogó partnerségek, amelyek az életszínvonal és a makrogazdasági stabilitás javítását célozzák. Ezek az egyedi igényekhez igazított partnerségek növelik a régió biztonságát azáltal, hogy a migráció kiváltó okaival foglalkoznak, és nyíltan kezelik az olyan összetett kérdéseket, mint a biztonsági helyzet.

Márciusban az EU és Egyiptom olyan átfogó partnerséget alakított ki, amely kiterjed a politikai kapcsolatokra, a migrációra, a gazdasági stabilitásra, a fenntartható beruházásokra és a kereskedelemre. Júniusban megrendezésre került az EU–Egyiptom beruházási konferencia - megnyitás új lapon, amely 49 milliárd euró értékű új beruházás bevonását tette lehetővé.

2023-ban az EU fontos átfogó partnerségi megállapodást kötött Tunéziával. Ennek köszönhetően júniusban nagyszabású EU–Tunézia beruházási konferenciára - megnyitás új lapon került sor, ahol döntés született az energiára – többek között a megújuló energiára – összpontosító egyetértési megállapodásról (az együttműködés hivatalos keretéről).

A Közel-Keleten nemrég bekövetkezett események növelték a politikai, társadalmi és gazdasági stabilitással kapcsolatos bizonytalanságot. Az EU és a Palesztin Hatóság 400 millió euró összegű rövid távú sürgősségi pénzügyi támogatási csomagról állapodott meg, amelynek célja a Palesztin Hatóság legsürgetőbb pénzügyi szükségleteinek kielégítése és a reformok támogatása. Ez a rövid távú pénzügyi támogatás egy többéves programot készít elő, amely arra irányul, hogy biztosítsa a Palesztin Hatóság hosszú távú pénzügyi stabilitását és reformprogramjának végrehajtását.

Ursula von der Leyen elnök májusi látogatása során 1 milliárd eurót ajánlott fel Libanonnak - megnyitás új lapon. Ennek első része 500 millió euró, amelyről augusztusban született döntés, és amellyel 2024-ben és 2025-ben támogatják Libanont. Ez a finanszírozás olyan alapvető szolgáltatásokra összpontosít, mint az egészségügy, az oktatás és a szociális védelem, valamint víz, szanitáció és higiénia a kiszolgáltatott csoportok, köztük a szíriai menekültek és a kiszolgáltatott libanoniak számára. Támogatni fogja továbbá a kulcsfontosságú reformokat, a biztonsági ágazatot, a határigazgatást (beleértve az emberkereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelmet), a gazdasági rezilienciát és a zöld átállást. Ezenkívül az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy folyamatos humanitárius és fejlesztési segélyek révén támogassa a szíriai menekülteket (lásd alább a „Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem” című szakaszt).

A déli szomszédságba irányuló beruházás 2021 óta

2021 óta a déli szomszédságba irányuló uniós finanszírozás elérte az 5,698 milliárd eurót, és a mozgósított beruházás várhatóan összesen 26,686 milliárd euró lesz. Ez jelentős előrelépést jelent azon célkitűzés felé, hogy 2027 végéig a mozgósított beruházás összege elérje a 30 milliárd eurót, amihez további 3,314 milliárd euróra van szükség.

Nyugat-európai partnerek

2024-ben is kiemelt figyelmet kapott az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat, amely a kilépésről rendelkező megállapodás – többek között a Windsori Keretmegállapodás és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás – teljes körű, pontos és időben történő végrehajtásán alapul. Ezek az erőfeszítések védik a külföldön élő uniós polgárok és egyesült királysági állampolgárok millióinak jogait, támogatják a gazdasági stabilitást és előmozdítják a kereskedelmet. Tovább folytatódtak az EU és az Egyesült Királyság között Gibraltár tekintetében kötendő megállapodás véglegesítésére irányuló tárgyalások is.

Az EU tárgyalásokat kezdett és zárt le Svájccal a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését és kiterjesztését célzó átfogó megállapodáscsomagról. Előrelépést tett továbbá az Andorrával és San Marinóval kötött társulási megállapodás aláírása felé.

A kereskedelmi és technológiai megállapodásokkal kapcsolatos információkért lásd a 2. fejezetet.

Global Gateway

A Global Gateway nevű globális beruházási stratégia keretében az EU 2024-ben is világszerte folytatta a partnerségek kialakítását. Az EU, a tagállamok, a fejlesztési bankok és az európai finanszírozási intézmények 2027-ig együttesen 300 milliárd euró összegű beruházást kívánnak biztosítani a globális beruházási hiány csökkentése, valamint a zöld és digitális átállás globális támogatása érdekében.

A Global Gateway olyan projekteket támogat, amelyek célja a digitális konnektivitás javítása, a fenntartható energia hozzáférhetőbbé tétele, a közlekedési útvonalak fejlesztése, valamint az egészségügy, az oktatás és a kutatás helyzetének megszilárdítása. A cél a partnerországok és az EU tartós jóléte.

• 300 milliárd EUR összegű beruházás 2021 és 2027 között.
• Eddig több mint 200 kiemelt projekt világszerte.
• 3,2 milliárd EUR megújuló energiával kapcsolatos projektekre Afrikában.

• Az EU és tagállamai együttesen továbbra is vezető szerepet töltenek be a világon a hivatalos fejlesztési támogatás nyújtásában: 2023-ban (az utolsó évben, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok) 95,9 milliárd eurót bocsátottak rendelkezésre, a globális segélyezési volumen 42%-át téve ki. Az EU emellett a legnagyobb mértékben járul hozzá a Kereskedelmi Világszervezet kereskedelemösztönző támogatási kezdeményezéséhez.

Szubszaharai Afrika

2024-ben az EU jelentős előrelépést tett az Afrikával fennálló partnerségeinek előmozdításában, különös hangsúlyt fektetve a fenntartható fejlődésre, az egészségügyre és a gazdasági növekedésre. Az EU eredményeket ért el a 150 milliárd euró összegű Global Gateway Afrika–Európa beruházási csomag megvalósítása terén, amely olyan területekre irányul, mint a tiszta energia, a digitális infrastruktúra, a közlekedés, az egészségügy és az oktatás.

A Global Gateway magas szintű oktatási rendezvényén - megnyitás új lapon 245 millió euró összegben írtak alá megállapodásokat az alábbi területekkel kapcsolatos programokról:

• kutatási és tanulmányi mobilitás Nigériában;
• a lányok oktatásának támogatása Zambiában;
• az afrikai szakképzéssel kapcsolatos új „Európa együtt” kezdeményezés;
• az Afrika–Európa Ifjúsági Akadémia létrehozása;
• az afrikai tudományos mobilitás elősegítésére irányuló 15 projekt.

Ezek a kezdeményezések azt tükrözik, hogy az EU a Global Gateway keretében továbbra is elkötelezett az inkluzív és minőségi oktatás iránt.

A március 6–7-én tartott harmadik Uganda–EU üzleti fórumon nyolc új projekt indult, több mint 200 millió euró értékben. E projektek célja a kisvállalkozások, a fiatal női vállalkozók, az agrárvállalkozások és a digitális infrastruktúra támogatása. A fórumon 12 tagállam, nyolc pénzügyi intézmény – köztük az Európai Beruházási Bank – és 193 európai vállalat vett részt.

Az EU az év során hozzájárult az afrikai mezőgazdaság megerősítéséhez azáltal, hogy oltalomban részesítette a földrajzi árujelzővel ellátott helyi élelmiszertermékeket – ezek olyan minőségi védjegyek, amelyek igazolják a termék származását és hozzáférést biztosítanak az európai piachoz. Az élelmezés- és táplálkozásbiztonságról, valamint a fenntartható mezőgazdaságról szóló partnerség - megnyitás új lapon az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleséggel és a mezőgazdaságban a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kutatási konzorcium létrehozásán munkálkodott, amely a gyakorlati gazdálkodási megoldásokra és a tudásmegosztásra összpontosít.

A Bizottság és Dél-Afrika a Global Citizen nemzetközi érdekérvényesítő csoporttal együtt egyéves adományozói kampányt indított „A megújulóenergia-termelés fellendítése Afrikában” - megnyitás új lapon címmel. Az ENSZ 2023. évi éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) bejelentett kötelezettségvállalásokkal összhangban a kampány köz- és magánberuházásokat fog mozgósítani a megújuló energiával kapcsolatos projektek felgyorsítása érdekében szerte a kontinensen, hogy az afrikai emberek hozzáférjenek a megfizethető energiához, és hogy ezáltal is csökkenjenek a globális kibocsátások.

Ázsia és a csendes-óceáni térség

A Global Gateway kezdeményezés részeként az EU a Transz-Kaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonal átalakításán is dolgozik, hogy az gyors és korszerű összeköttetést biztosítson Európa és Ázsia között. Az EU emellett megerősítette kapcsolatait a régió országaival azáltal, hogy aláírta a Kirgizisztánnal kötött új partnerségi megállapodást - megnyitás új lapon, valamint az Üzbegisztánnal kötött, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló egyetértési megállapodást és cselekvési tervet - megnyitás új lapon.

Az EU emellett elmélyítette a Délkelet-Ázsiával fennálló partnerségét, többek között a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével folytatott szorosabb együttműködésen keresztül, az olyan területekre irányuló projektek támogatása révén, mint például: készségfejlesztés és munkahelyi képzés Kambodzsában - megnyitás új lapon; fenntartható mezőgazdaság és egy országos út helyreállítása Laoszban - megnyitás új lapon; digitális gazdaságról szóló csomag a Fülöp-szigeteken - megnyitás új lapon.

Emellett az EU tovább bővítette együttműködéseit Ázsiában. Áprilisban Tokióban fontos szakpolitikai párbeszédre került sor Japánnal - megnyitás új laponaz oktatásról, a kultúráról és a sportról, Dél-Korea - megnyitás új lapon pedig csatlakozott az EU Horizont Európa kutatási és innovációs programjához.

A Szamoai Megállapodás - megnyitás új lapon (az EU 2023-ban aláírt, 20 évre szóló partnerségi kerete az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal) keretében létrejött regionális megállapodás, a csendes-óceáni térségre vonatkozó regionális jegyzőkönyv szorosabbra fűzte az EU és a csendes-óceáni térség közötti partnerséget. Az EU továbbra is támogatta a csendes-óceáni szigetországokat az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, a kék gazdaság és a fenntartható mezőgazdaság tekintetében.

Az amerikai kontinens és a Karib-térség

2024-ben az EU a méltányos és inkluzív társadalmak támogatására irányuló kezdeményezés elindításával előmozdította a Global Gateway beruházási menetrendjét - megnyitás új lapon Latin-Amerikában és a Karib-térségben. Az EU elindította továbbá az EL PAcCTO 2.0 - megnyitás új lapon nevű programot, amely a nemzetközi szervezett bűnözéssel szembeni fellépésre irányul. A program támogatja a bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszereket az olyan kihívások kezelésében, mint a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem és a kiberbűnözés. Ezek az erőfeszítések a drogpolitikával (drogpolitikai együttműködési program Latin-Amerika, a Karib-térség és az EU között - megnyitás új lapon) és a határigazgatással (Eurofront - megnyitás új lapon) kapcsolatos projektekkel együtt biztonságosabbá teszik a közösségeket és erősebb partnerségeket teremtenek a régióban.

Tengerentúli országok és területek

Az EU öt olyan új együttműködési megállapodást írt alá a tengerentúli országokkal és területekkel, amelyek a digitalizációra, a vízellátásra és a megfelelő higiénés körülményekre, a tengeri ökoszisztémák védelmére, a fenntartható turizmusra és a régión belüli együttműködésre összpontosítanak. Az EU Északi-sarkvidékre vonatkozó stratégiájának - megnyitás új lapon részeként új uniós iroda jött létre a grönlandi Nuukban, az EU és a terület közötti partnerség megszilárdítása érdekében.

A G7-ek és a G20-ak csúcstalálkozóin a világ legfontosabb gazdaságainak állam- és kormányfői találkoznak, hogy kezeljék a globális kihívásokat, összehangolják a politikai intézkedéseket, és fontos kötelezettségvállalásokat tegyenek a globális kérdések tekintetében.

A G7-ek júniusi csúcstalálkozóján - megnyitás új lapon (amelyet Olaszországban, a pugliai Fasanóban tartottak) megerősítést nyert, hogy a G7-csoport határozottan támogatja Ukrajnát. A vezetők megállapodtak abban, hogy további 45 milliárd euró összegű hitelt nyújtanak Ukrajnának az immobilizált orosz állami vagyoni eszközökből származó rendkívüli bevételekből. A G7-ek vezetői emellett kezdeményezéseket indítottak el a gazdasági biztonság megszilárdítása, az energiaágazatban (különösen Afrikával) folytatott együttműködés elmélyítése, az élelmezésbiztonság javítása és az embercsempészet elleni küzdelem érdekében.

A G7-ek elkötelezettek a biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia (MI) előmozdítása mellett is. A csoport tervei között szerepel a mesterséges intelligencia munkahelyi használatára vonatkozó cselekvési terv elindítása, és egy olyan márkanév kifejlesztése, amely támogatja a fejlett MI-rendszereket fejlesztő szervezetek nemzetközi magatartási kódexét. A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály (lásd az 5. fejezetet) és az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról szóló keretegyezményének EU általi aláírása - megnyitás új lapon meghatározza azt a keretrendszert, amely biztosítja, hogy a mesterséges intelligencia tiszteletben tartsa az emberi jogokat és a demokratikus értékeket.

A G20-ak novemberben, Rio de Janeiróban (Brazília) tartott csúcstalálkozóján - megnyitás új lapon a vezetők az egyenlőtlenségre, a kormányzás globális reformjára és az éghajlatváltozásra összpontosítottak, valamint elindították az éhezés és a szegénység elleni globális szövetséget. Az EU alapító tagként csatlakozott a szövetséghez, 82 országgal, az Afrikai Unióval, 24 nemzetközi szervezettel, 9 nemzetközi pénzügyi szervezettel, valamint 31 jótékonysági szervezettel és nem kormányzati szervezettel együtt. A csúcstalálkozón Ursula von der Leyen elnök bejelentette, hogy egyéves adományozói kampányt indít a megújulóenergia-termelés Afrikában történő fellendítéséért. A COP28 konferencián elfogadott célok felé tett szélesebb körű előrelépés érdekében Ursula von der Leyen elnök felkérte a G20-ak vezetőit és más vezetőket, hogy egy új, globális energetikai átállási fórum keretében fogjanak össze. A fórum kormányokat, nemzetközi szervezeteket és pénzügyi szereplőket egyesít, hogy fokozzák a végrehajtásra irányuló erőfeszítéseiket.

A béke és az együttműködés eszméire építve az EU továbbra is folytatta a szövetségeseivel végzett munkát a jelentős globális kihívások kezelése, a béke fenntartása, a védelem megerősítése és a lakosság megóvása érdekében. Ennek szellemében 2024-ben ismét fontosabbá vált az EU–NATO partnerség - megnyitás új lapon, amely segít megőrizni a stabilitást az Atlanti-óceán mindkét partján, és támogatást nyújt Ukrajnának. Az EU és a NATO tevékenysége arra irányult, hogy jobban összehangolják a polgári és katonai fellépéseket, reziliensebbé tegyék a létfontosságú infrastruktúrát, és javítsák a válságok és katasztrófák megértését, valamint a rájuk való reagálást. Az új, strukturált párbeszédek immár olyan kérdésekkel is foglalkoznak, mint a kiberfenyegetések, az űrtevékenységek, a forradalmi technológiák, az éghajlatváltozás hatásai és a védelmi ipar.

Az ENSZ az EU másik fontos partnere a békéért, a biztonságért és a stabilitásért folytatott küzdelemben. Közösen dolgoznak a konfliktusok megelőzésén, a békefenntartó missziók támogatásán és a konfliktusok utáni újjáépítés megkönnyítésén szerte a világon. Az év során előrelépések történtek a béketámogató műveletekkel és a válságkezeléssel kapcsolatos, a 2022–2024-es időszakra vonatkozó EU–ENSZ stratégiai partnerség terén.

Az EU elismeri, hogy a béke és a stabilitás fenntartásához elengedhetetlen a határozott fellépés, különösen válság idején. Az EU határain túli események közvetlen hatással lehetnek az uniós polgárok biztonságára. A közös biztonság- és védelempolitika lehetővé teszi az EU számára, hogy külföldi missziók és műveletek révén reagáljon a biztonsági kihívásokra. Ezáltal az EU segít megelőzni a konfliktusokat, javítja a partnerországok képességét a biztonsági kérdések kezelésére, és minimálisra csökkenti az Európát esetlegesen érintő fenyegetéseket.

E politika részeként az EU 2024-ben biztonsági és védelmi kezdeményezést - megnyitás új lapon indított, hogy támogassa a Guineai-öböl partjai mentén fekvő nyugat-afrikai országokat, és segítse őket a Száhel-övezetből továbbterjedő biztonsági problémák, például a terrorizmus és az illegális tevékenységek kezelésében.

Az EU biztonsági és védelmi szerepvállalása világszerte

• 5 folyamatban lévő katonai misszió/művelet.
• 12 folyamatban lévő polgári misszió.
• 3 folyamatban lévő haditengerészeti művelet.
• 1 polgári és katonai kezdeményezés.
• Integrált megközelítés A stratégiai hatás elérése érdekében az uniós biztonsági és védelmi intézkedések végrehajtása más uniós eszközökkel összhangban történik.
• Célkitűzések Békefenntartás, konfliktusmegelőzés, a nemzetközi biztonság megszilárdítása, a jogállamiság támogatása, az emberkereskedelem és a kalóztevékenység megelőzése, hozzájárulás a tengeri védelemhez, valamint katonai felszerelés és biztonsági infrastruktúra biztosítása az uniós partnerek számára.

Az EU továbbá 2024 februárjában elindította a vörös-tengeri válsággal kapcsolatban a hajózás szabadságának megőrzését célzó európai uniós tengeri védelmi műveletet (Aspides) - megnyitás új lapon, amelynek célja, hogy megvédje a Vörös-tengeren áthaladó hajókat a jemeni fegyveres csoport, a húszi lázadók támadásaival szemben. Ez a művelet segít biztosítani a hajók mozgásának veszélytelenségét, és erősíti a Vörös-tenger és a közelben fekvő Öböl-térség biztonságát.

A közel-keleti válság

A Gázai övezetben a humanitárius helyzet drasztikus romlást mutat 2023 októbere óta, amikor a Hamász által Izrael ellen elkövetett brutális terrortámadás, majd ezt követően a felek közötti fokozódó ellenségeskedés és a széles körű izraeli hadműveletek súlyosabbá tették a korábban is fennálló válsághelyzetet.

Az EU 2024-ben is azonnali tűzszünetre szólított fel Gázában, valamint továbbra is felhívást tett valamennyi túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására, a Gázának nyújtott humanitárius segélyek sürgős növelésére és az ellenségeskedés tartós beszüntetésére. Ismételten felszólította továbbá valamennyi felet, köztük Izraelt is, hogy tartsák be a nemzetközi jogot és a nemzetközi humanitárius jogot, különösen a genfi egyezményeket, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy megvédjék az ártatlan polgári lakosságot, és ne ártsanak nekik. Az EU fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy megelőzze a konfliktus továbbgyűrűzését a régió további területeire. Továbbra is teljes mértékben elkötelezett a tartós és fenntartható béke mellett, amely a kétállami megoldáson és az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatain alapul, és a közel-keleti békefolyamatban tett megújult erőfeszítések révén valósulhat meg.

A gázai válság áldozatai (2024 szeptemberében)

• 40 000halálos áldozat
• 88 000sérült
• 1,9 milliólakóhelyét elhagyni kényszerült személy

A válság eddig több mint 2,2 millió embert érintett, és több százezer ember szenved hiányt az olyan alapvető szükségletek tekintetében, mint az élelmiszer, a víz és a menedék. Az iskolai és kórházi infrastruktúrát érintő károk is súlyosbították a létfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A legnagyobb terhet a gyermekek viselik, akik közül sokakat ér fizikai és pszichés trauma. A helyzet Ciszjordániában is egyre romlik, mivel a telepesek által széles körben elkövetett erőszak - megnyitás új laponmiatt a palesztin közösségek egyre jobban rászorulnak a humanitárius segítségnyújtásra.

E kihívások közepette az EU továbbra is elkötelezett a humanitárius misszió mellett, amely közvetlen segítségnyújtás és jelentős pénzügyi támogatás révén biztosít mentőövet. Ez a széles körű támogatás alapvető szolgáltatásokat nyújt – az élelmiszertől és a tiszta víztől az orvosi ellátásig, a menedékig, az oktatásig és a védelemig – azok számára, akik az érintett területeken a leginkább rászorulnak. Ezenkívül 2024-ben tíz alkalommal aktiválták az EU szükséghelyzeti reagáló rendszerét, az uniós polgári védelmi mechanizmust - megnyitás új lapon, a Gázai övezet megsegítése, az evakuálás koordinációja és a válság által érintett szomszédos országok támogatása érdekében.

A jelentős biztonsági kockázatok ellenére az EU továbbra is segítséget nyújt a mechanizmus keretében, többek között a Ciprusi Tengeri Folyosó - megnyitás új laponnevű kulcsfontosságú tengeri útvonal révén, amelyen keresztül Németország, Ciprus, Románia és Szlovákia élelmiszert és menedéképítéshez szükséges anyagokat biztosít. Kilenc tagállam természetbeni támogatást nyújtott az egyiptomi egészségügyi minisztérium számára. A mechanizmus oly módon is támogatja a partnereket, hogy szakértőket küld és koordinálja a súlyosan beteg palesztin páciensek Európába történő egészségügyi evakuálását - megnyitás új lapon.

A palesztinoknak az elmúlt több mint 20 évben nyújtott uniós támogatás

Az EU a palesztin nép legjelentősebb nemzetközi adományozója.

FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS

• 2014–20202,2 milliárd EUR összegű allokáció
• 2021–20241,36 milliárd EUR összegű allokáció (amelyből több mint 920 millió eurót már jóváhagytak)

HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

• 2000 óta Több mint1,1 milliárd EUR
• 2024-ben238 millió EUR összegű humanitárius segély vállalása (*)Több mint 4000 tonna humanitárius szállítmány a rászoruló gázai palesztinok számára.

(*) Beleértve az Ursula von der Leyen elnök által szeptemberben bejelentett további 45 millió euró összegű kiegészítést.

VIDEÓ: Segítségnyújtás Gázában – egészségügyi támogatás a rászoruló palesztinoknak. © WHO

Ciszjordániában az EU és több uniós tagállam együttműködik a helyszínen tevékenykedő humanitárius partnerekkel a kényszerű lakóhelyelhagyás és a telepesek által elkövetett erőszak kockázatának kitett közösségek védelme érdekében.

VIDEÓ: Tiszta víz a palesztinoknak Ciszjordániában – az EU 13 országgal együttműködve olyan vízhálózatokat épített ki, mint a Maszáfer Jatta-i, hogy több ezer palesztin férhessen hozzá tiszta, megfizethető vízhez. © West Bank Protection Consortium

Humanitárius segítségnyújtás

Természeti katasztrófák esetén vagy konfliktusok bekövetkeztekor több millió ember kerül hirtelen veszélybe. A humanitárius segítségnyújtás ilyen helyzetben életet menthet, mivel élelmiszert, menedéket és orvosi ellátást biztosít a legkiszolgáltatottabbak számára.

Az EU élen jár az említett segítségnyújtási erőfeszítésekben, és a világ egyik vezető humanitárius segélynyújtója. Világszerte szükségletalapú segítséget nyújt azoknak, akiket ember okozta válságok, illetve természeti katasztrófák sújtanak. 2024-ben az EU 2,49 milliárd eurót allokált több mint 300 millió rászoruló személy megsegítésére.

A Bizottság új humanitárius légihíd-műveletet indít a leginkább rászorulók számára Szíriában a sürgősségi egészségügyi ellátás és más alapvető ellátmányok biztosítása érdekében, és növeli a humanitárius finanszírozást.

Uniós humanitárius segítségnyújtás világszerte 2024-ben

A 2,5 milliárd euró összegű globális humanitárius segítségnyújtási költségvetés a következőképpen oszlik meg: 956 millió euró a szubszaharai Afrika, 665 millió euró a Közel-Kelet és Észak-Afrika, 447 millió euró Ázsia, Latin-Amerika, a csendes-óceáni térség és a Karib-térség, 214 millió euró Ukrajna, a Nyugat-Balkán és a Kaukázus támogatására, továbbá nem földrajzi alapú allokációk 205 millió euró összegben. A konfliktusok, éghajlati válságok és járványok által sújtott Száhel-övezetben az EU létfontosságú segítséget nyújtott az éhezés és a lakóhelyelhagyás visszaszorításához, valamint az egészségügy és az oktatás területén. Az EU támogatta a Kelet- és Dél-Afrikában elhúzódó konfliktusok és szélsőséges időjárási események által érintett embereket. Afganisztánban, ahol a lakosság több mint fele szorul humanitárius segítségre a konfliktusok, a szegénység és az éghajlatváltozás következtében, az EU kritikus fontosságú segítséget nyújtott mind az ország határain belül, mind a szomszédos országokban, az élelmezésbiztonság, az egészségügyi ellátás és a védelem kérdésére összpontosítva. A Mianmarban/Burmában eszkalálódó konfliktus közepette az EU segített kielégíteni a helyi lakosság növekvő szükségleteit, és támogatást nyújtott a rohindzsa menekülteknek Bangladesben. Az EU az ázsiai konfliktusok és katasztrófák áldozatait is támogatta. Az amerikai kontinensen az EU segített kezelni a venezuelai humanitárius válságot, támogatta a kolumbiai konfliktusok áldozatait, segítette a Közép-Amerikában és máshol elkövetett erőszak és bűnözés áldozatait, segítette a régión belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket, és az egyre fokozódó bandaerőszakra válaszul 2024-ben segített megszervezni az első uniós humanitárius légihídműveletet Haitin.

Az európai humanitárius reagálási kapacitás 2024-ben

• 17 országban (Afganisztán, Burkina Faso, Csád, Haiti, Jemen, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Kuba, Laosz, Libanon, Mali, Niger, Palesztina, Ruanda, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Szíria, Szomália és Szudán) 16 válság kezelésére került sor.
• Az európai humanitárius reagálási kapacitás öt válsághelyzet tekintetében nyújtott támogatást a Team Europe kezdeményezéseknek, és nyolc tagállammal együttműködve részt vett a közös műveletekben.
• 93 bérelt légi járat.
• 5402 tonna segély szállítása légi, tengeri és szárazföldi úton.
• 16 683 utas szállítása az EU humanitárius légi járatain.
• 3 raktár megnyitása.
• 817 tonnányi készlet mozgósítása.
• 13 szakértő kiküldése.

Az EU 2024 folyamán különböző magas szintű rendezvényeket is szervezett a humanitárius hatás maximalizálása érdekében. Márciusban Brüsszelben (Belgium) megrendezésre került a harmadik Európai Humanitárius Fórum - megnyitás új lapon, ahol az EU bejelentette, hogy 2024-ben több mint 7,7 milliárd eurót allokál a globális válságok kezelésére.

A következő hónapban az EU, Németország és Franciaország közös szervezésében sor került a Szudánnal foglalkozó nemzetközi konferenciára - megnyitás új lapon. 2023 áprilisában polgárháború tört ki az országban, ami tömeges lakóhelyelhagyáshoz és súlyos humanitárius válsághoz vezetett. Az ENSZ 2024. februári felhívására válaszul a nemzetközi adományozók a konferencián több mint 2 milliárd eurót ajánlottak fel. Ennek keretében az EU és tagállamai közel 900 millió euróval támogatták a szudáni polgári lakosságot és a szomszédos országokban tartózkodó menekülteket.

A csádi Farchana humanitárius válsággal néz szembe, amelyet a szudáni háborús menekültek beözönlése és az ismétlődő természeti katasztrófák hatásai okoznak. Több mint 800 000 ember sürgős humanitárius segítségre szorul; az élelmiszer-ellátásuk rendkívül bizonytalan. 2024. április 28–29.

A globális humanitárius kihívások kezelése iránti folyamatos elkötelezettségének jegyében az EU elnökölt a májusban megrendezett nyolcadik, Szíria és a térség jövőjének támogatásával foglalkozó brüsszeli konferencia - megnyitás új lapon magas szintű miniszteri ülésén. A résztvevők hangsúlyozták, hogy békés politikai megoldást kell találni a szíriai konfliktusra, és folyamatos pénzügyi támogatást kell nyújtani az érintettek számára. Az EU és tagállamai 3,8 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást ajánlottak fel, és továbbra is tőlük érkezik a Szíriának nyújtott segélyek legnagyobb része. Ezeket a forrásokat a Szíriában tartózkodó szíriaiak, a szomszédos országokban tartózkodó menekültek és az őket befogadó közösségek sürgős szükségleteinek kielégítésére különítik el.

Szíriában immár 13. éve tart a válsághelyzet, és így az ország példátlan mértékű humanitárius segítségre szorul. Mintegy 7,2 millió szíriai továbbra sem térhet vissza a lakóhelyére, és a humanitárius segítségnyújtás iránti igény minden eddiginél magasabb. A nők és a gyermekek, akik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült lakosság több mint kétharmadát teszik ki, a folyamatban lévő konfliktus miatt jellemzően nem tudnak részt venni a formális oktatásban.

© GOAL

Segítségnyújtás a katasztrófamegelőzés, a felkészültség és a reagálás terén

A júniusi polgári védelmi fórumon - megnyitás új lapon és a válságkezelési konferencián - megnyitás új lapon egyértelműen kimondásra került, hogy az EU elkötelezett a globális válságkezelés jövőjének alakítása mellett. Ez a kötelezettségvállalás határozottan tükrözi a közvéleményt, amely támogatja a katasztrófákra való egységes reagálást.

2024-ben az EU további lépéseket tett annak érdekében, hogy megerősítse polgári védelmi mechanizmusát, és ezáltal mind az Unióban, mind azon kívül hatékonyabbá váljon a katasztrófákra való felkészülés, azok megelőzése, valamint az azokra való reagálás (lásd a 4. és 7. fejezetet).