3. FEJEZET

Európa védelmének és biztonságának megerősítése

Egy légterű irodai környezetben képernyő előtt ülő emberek csoportja. Képaláírás megtekintése
Koordinátorok és csapattagok kiberbiztonsági védelmi gyakorlaton, Tallinn, Észtország, 2025. május 6. Az EU azon munkálkodik, hogy az uniós polgárok nagyobb biztonságban és védettségben éljenek, és hogy Európa képes legyen a béke fenntartására. © Európai Unió. A további felhasználás csak oktatási és tájékoztatási célokra engedélyezett.

Az elmúlt néhány év nem hagyott kétséget afelől, mennyire törékeny a béke, és ez intő jel Európa számára. Az Európai Unió fokozott erőfeszítéseket tesz a polgárok védelmére és az ahhoz szükséges eszközök biztosítására, hogy Európa a hiteles elrettentés révén képes legyen a béke fenntartására. Az EU 2025-ben új kezdeményezéseket indított egyrészt annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat Ukrajna támogatásában, amely rövid távon sürgős feladat, másrészt azért, hogy kielégítse azt a sürgető hosszú távú igényt, amelyet Európa biztonsági és védelmi felkészültségének növelése jelent. Az EU ezzel párhuzamosan kidolgozta a felkészültségi unióról szóló új stratégiát.

Hogyan vélekednek az európaiak a biztonságról és védelemről?

69%

-uk

egyetért azzal, hogy az EU a stabilitást képviseli a zűrzavaros világban.

Az elkövetkező öt év távlatában

78%

-ukat

aggasztja az EU védelmének és biztonságának kérdése.

81%

-uk

támogatja a tagállamok közös védelmi és biztonságpolitikáját.

77%

-uk

egyetért azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve.

Az EU arra törekszik, hogy fokozza a tagállamok védelmi együttműködését, valamint hogy kiaknázza az Unió és az egységes piac kínálta hozzáadott értéket a valódi védelmi unió megteremtéséhez. A NATO továbbra is az európai biztonság és védelem alapköve, mivel 23 tagállam egyúttal NATO-szövetséges is. Az EU azonban nagyobb felelősséget vállal saját biztonságáért, és 2025-ben jelentős lépéseket tett ebbe az irányba.

Emellett az EU 2025-ben fontos biztonsági és védelmi partnerséget - megnyitás új lapon kötött egyrészt Kanadával, másrészt az Egyesült Királysággal, ami azt tanúsítja, hogy a felek egyaránt elkötelezettek a globális béke és biztonság megerősítése, valamint a közös erőfeszítések fokozása iránt olyan területeken, mint a válságkezelés, a kiberpolitikai kérdések, a tengeri védelem, a terrorizmus elleni küzdelem és a kritikus infrastruktúrák rezilienciája.

A védelmi beruházások fokozása

Az EU 2025-ben lényegesen fokozta a védelmi beruházásokat a „Készenlét 2030” - megnyitás új lapon elnevezésű átfogó terv keretében, amelynek célja, hogy az alábbi két fő pillér mentén 800 milliárd eurót mozgósítson a biztonság és a védelem céljára: az Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) és az új nemzeti mentesítési rendelkezés. A SAFE 150 milliárd euróig terjedő összegű kölcsönt nyújt a közös védelmi beszerzések támogatására és Európa hadiipari és hadműveleti készenlétének megerősítésére, míg a nemzeti mentesítési rendelkezés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy további 650 milliárd euró összegű védelmi beruházást mozgósítsanak a Stabilitási és Növekedési Paktumon - megnyitás új lapon alapuló uniós költségvetési szabályok megsértése nélkül.

Kaja Kallas és Andrius Kubilius pulpitusoknál áll. Mögöttük a „White Paper for European Defence – Readiness 2030” (Fehér könyv az európai védelemről – Készenlét 2030) és a „Rearm Europe Plan / Readiness 2030” (ReArm Europe terv / Készenlét 2030) címek, valamint az Európai Bizottság logói vannak kivetítve.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság alelnöke, valamint Andrius Kubilius, a védelemért és az űrpolitikáért felelős európai biztos bemutatja az európai védelemről szóló fehér könyvet, Brüsszel, Belgium, 2025. március 19.

A további beruházások közé tartozik az Európai Védelmi Alap - megnyitás új lapon keretében biztosított több mint 1 milliárd euró, amelyet az együttműködésen alapuló védelmi célú kutatásra és fejlesztésre fordítanak valamennyi katonai területen, valamint az európai védelmi ipar közös beszerzés révén történő megerősítését szolgáló eszköz - megnyitás új lapon keretében nyújtott 300 millió euró, amely öt határokon átnyúló projekt támogatását célozza olyan területeken, mint a lőszerek, a lég- és rakétavédelem és az elavult rendszerek. Az uniós védelmi ipar átalakításának ütemterve - megnyitás új lapon arra irányul, hogy a legfeljebb 1 milliárd euróval rendelkező alapok alap révén javítsa a védelmi vállalatok forráshoz jutását; lerövidítse a piacra jutáshoz és a beszerzéshez szükséges időt, különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások esetében; valamint hogy megerősítse a készség- és tehetségfejlesztést a teljes védelmi ágazatban.

Emellett a Bizottság azt javasolta, hogy az EU következő hosszú távú költségvetése keretében (lásd a 8. fejezetet) 131 milliárd euróra emelkedjen az Európai Versenyképességi Alapon belüli védelmi és űrköltségvetés - megnyitás új lapon, ami a jelenlegi költségvetéshez képest ötszörös növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan az EU ambiciózus egyszerűsítési menetrendet kíván megvalósítani, hogy felgyorsítsa a védelmi képességek fejlesztését és a beruházásokat. A 2025. évi kulcsintézkedések közé tartoztak a védelmi beruházási szabályok egyszerűsítésére irányuló javaslatok - megnyitás új lapon; a júniusban közzétett, a védelmi készültségre vonatkozó omnibusz csomag - megnyitás új lapon, amelynek az a célja, hogy egyszerűsítse az uniós jogszabályokat, és lehetővé tegye akár 800 milliárd euró összegű beruházás megvalósulását a következő négy évben; valamint a védelmi készültségi ütemterv - megnyitás új lapon, amely egyértelmű célkitűzéseket, mérföldköveket és mutatókat jelöl ki a felkészültség 2030-ig történő eléréséhez, egyúttal pedig kiemeli a kettős felhasználású kutatás és innováció fontosságát az európai védelemről szóló fehér könyvben - megnyitás új lapon meghatározottak szerint. Ezeket az intézkedéseket a katonai mobilitási csomag - megnyitás új lapon egészíti ki.

Videó arról, hogy az Európai Bizottság hogyan ösztönzi a védelmet. Szó esik az innováció elősegítéséről, az erősebb partnerségek kialakításáról és Ukrajna támogatásáról, valamint új pénzügyi eszközökről és egyszerűsített szabályokról, amelyek segítségével megsokszorozhatók a védelmi és az űrágazatba irányuló beruházások.
VIDEÓ:Mi az európai védelmi stratégia?

A biztonság fokozása a légtérben és az óceánokon

Mivel a világűr és a műholdak egyre fontosabb stratégiai szerepet töltenek be mindennapi életünkben, júniusban egy uniós űrjogszabályra - megnyitás új lapon irányuló javaslat került elfogadásra. E jogszabály harmonizált, egységes szabályozási keretet kíván kialakítani az EU-n belüli űrtevékenységekre vonatkozóan, azzal az elsődleges céllal, hogy a teljes uniós űrökoszisztémában fokozza a biztonságot, a fenntarthatóságot, a kiberbiztonságot és a rezilienciát. E lépések mellett „Az európai űrgazdaság jövőképe” - megnyitás új lapon című dokumentum stratégiai keretet határozott meg, amely arra irányul, hogy fokozza Európa versenyképességét, rezilienciáját és stratégiai autonómiáját a globális űrpiacon, amelynek értéke 2035-re várhatóan eléri az 1,6 billió eurót.

2025 júliusában a világon elsőként működőképessé nyilvánították a nyilvános navigációsüzenet-hitelesítési Galileo-szolgáltatást - megnyitás új lapon, amely a Galileo-műholdakról továbbított navigációs adatok hitelességének ellenőrzésére szolgáló mechanizmust vezet be, segítve a spoofing (a hamis jelek továbbítása) elleni védelmet, és jelentősen növelve az EU Galileo műholdas rendszerébe vetett bizalmat. Ez a világ egyetlen olyan rendszere, amely rendelkezik ezzel a biztonsági funkcióval. A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség 2024. évi biztonsági jelentése szerint 500%-kal nőtt a kereskedelmi légi közlekedésben előforduló, spoofinggal kapcsolatos biztonsági események száma, ami naponta 1500 járatot érintett. Novemberben az is bejelentésre került, hogy megkezdte működését a Föld-megfigyelési kormányzati szolgálatatás, amely javítani fogja a felderítési képességeket.

Az óceánok és tengerek biztonsága szintén lényeges uniós intézkedési terület volt 2025-ben, hiszen az EU februárban elfogadta a kábelbiztonságra vonatkozó uniós cselekvési tervet - megnyitás új lapon. A Bizottság az év során mérföldkőnek számító jelentést tett közzé a kábelinfrastruktúráról - megnyitás új lapon, valamint 20 millió euró összegű új finanszírozást biztosított az európai tenger alatti kábelek biztonságának megerősítésére - megnyitás új lapon. Ez a Digitális Európa program - megnyitás új lapon keretében nyújtott finanszírozás regionális kábelközpontok létrehozását és a tenger alatti kábelinfrastruktúra rezilienciájának stressztesztelését fogja támogatni.

A főképviselő és a Bizottság a Niinistö-jelentésben - megnyitás új lapon foglalt ajánlásokra építve 2025-ben előterjesztette a felkészültségi unióról szóló stratégiát - megnyitás új lapon, amely 30 kulcsintézkedést tartalmaz az EU jövőbeni válsághelyzetekre való felkészültségének és rezilienciájának fokozására. A cél Európa kollektív kapacitásának megerősítése az olyan kihívások hatékony kezelése érdekében, mint a világjárványok, az éghajlatváltozás hatásai, a hibrid fenyegetések és a geopolitikai instabilitás. Ebben részt vesz majd az összes (helyi, regionális, nemzeti és uniós) kormányzati szint, valamint a polgárok, a helyi közösségek és a civil társadalom, a vállalkozások és a szociális partnerek, továbbá a tudományos és akadémiai közösségek.

Az uniós készletfelhalmozási stratégia - megnyitás új lapon első alkalommal vezet be átfogó uniós megközelítést arra, hogyan lehet válság idején megvédeni az olyan alapvető árukat, mint az élelmiszer, a víz, az üzemanyag és a gyógyszerek. Emellett az egészségügyi ellenintézkedésekre vonatkozó stratégia megszilárdítja Európa egészségbiztonságát azáltal, hogy felgyorsítja az alapvető orvostechnikai eszközök fejlesztését, gyártását és elérhetőségét. A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály - megnyitás új lapon az ellátási lánc diverzifikálásának ösztönzése és a gyógyszergyártás fellendítése révén szintén javítja majd a kritikus fontosságú gyógyszerek elérhetőségét az EU-ban. Végezetül a felkészültségre és a válságkezelésre vonatkozó tágabb uniós keret részeként a Bizottság két kiemelt kezdeményezést – a vízügyi rezilienciára vonatkozó európai stratégiát - megnyitás új lapon és az európai óceánügyi paktumot - megnyitás új lapon (amelyek egyaránt júniusban kerültek elfogadásra) – terjesztett elő annak érdekében, hogy megerősítse az EU képességét a növekvő környezeti és éghajlati kockázatok előrejelzésére, megelőzésére és az azokra való reagálásra.

Fő kockázatok és veszélyek

  • Természeti katasztrófák:
    árvizek, erdőtüzek, földrengések, szélsőséges időjárási események.
  • Ember okozta katasztrófák:
    munkabalesetek, technológiai üzemzavarok és világjárványok.
  • Hibrid fenyegetések:
    kibertámadások, dezinformációs kampányok, külföldi információmanipuláció és beavatkozás, a kritikus infrastruktúrákat érő szabotázs.
  • Geopolitikai válságok:
    fegyveres konfliktusok, beleértve a tagállamokkal szembeni fegyveres agressziót is.

További információkért lásd a Bizottság átfogó kockázatelemzését: Analysis of Risks Europe is Facing - megnyitás új lapon (Az Európát érintő kockázatok elemzése).

A hét minden napján, napi 24 órában működő Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ - megnyitás új lapon biztosítja a szükséghelyzeti támogatás gyors célba juttatását, és koordinációs központként működik a tagállamok, 10 további részt vevő állam, az érintett ország, valamint a polgári védelemben és a humanitárius segítségnyújtásban jártas szakértők számára. 2025-ben világszerte 64 alkalommal aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust - megnyitás új lapon, 2001 óta pedig a központ összesen több mint 830 alkalommal koordinálta a segítségnyújtást.

Három tűzoltóból álló csapat egy kisebb erdőtüzet próbál kioltani.
Paiania régióban erdőtűz ellen küzdő görög tűzoltók, Kelet-Attika, Görögország, 2025. augusztus 26. Francia és román tűzoltók is támogatták az akciót.

A 2025. évi klímavészhelyzeti fellépés számokban

Az uniós polgári védelmi mechanizmust 18 alkalommal aktiválták a vegetációtüzek elleni küzdelem céljából Európában és az Európán kívüli térségekben – ez volt a valaha regisztrált legtöbb vegetációtűz miatti aktiválás egy adott évben.

A nyár folyamán 11 tagállamban 58 légi járművet – 38 repülőgépet és 20 helikoptert –, valamint több mint 740 tűzoltót és mentőszemélyzetet vetettek be az erdőtüzek elleni küzdelemben.

Javaslat született 280 millió euró elkülönítésére a Szolidaritási Alapból a Borisz vihar által okozott 2024-es áradásokat követő helyreállítási erőfeszítések támogatására Ausztriában, Bosznia-Hercegovinában, Csehországban, Lengyelországban, Moldovában és Szlovákiában.

14 tagállam 650 tűzoltót helyezett ki Görögország, Spanyolország, Franciaország és Portugália nagy kockázatú helyszíneire a nyárra való felkészülés - megnyitás új lapon jegyében.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja - megnyitás új lapon 100 millió euró előlegfizetést biztosított, hogy segítse Spanyolország helyreállítási erőfeszítéseit a Valenciában 2024-ben bekövetkezett katasztrofális áradásokat okozó vihart követően.

A növekvő biztonsági és hibrid fenyegetések – például a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kiberbűnözés és a kritikus infrastruktúrák elleni támadások – kezeléséhez az EU-nak új megközelítésre van szüksége a belső biztonság, a határellenőrzés és a migrációkezelés terén. Az e területeken nyújtott uniós támogatás célja, hogy segítse a tagállamokat a 2026 júniusában hatályba lépő migrációs és menekültügyi paktum - megnyitás új lapon végrehajtásában (pl. gyorsabb menekültügyi eljárások és hatékonyabb visszaküldések bevezetése). Célja továbbá, hogy támogassa a tagállamokat a határellenőrzés digitalizálásában, a határőrség felszerelésének korszerűsítésében és a harmadik országokkal folytatott együttműködés elmélyítésében. Végezetül arra irányul, hogy modern eszközökkel lássák el a bűnüldöző hatóságokat, hogy azok eredményesen léphessenek fel a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen a virtuális és a valós térben egyaránt.

A belső biztonság javítása

A bűnözés mindinkább felgyorsul, digitális formát ölt és egyre szervezettebbé válik. A hibrid fenyegetések aláássák demokráciáinkat és társadalmainkat. A terrorfenyegetettség szintje változatlanul magas, amiben a regionális válságok is szerepet játszanak. A Bizottság politikai prioritásainak - megnyitás új lapon megfelelően 2025 tavaszán napvilágot látott az ezen új realitásra reagáló uniós válaszintézkedések jelentős része, amikor április 1-jén előterjesztésre került a ProtectEU - megnyitás új lapon, az új európai belső biztonsági stratégia. Ez az online és offline biztonsági fenyegetésekkel (többek között a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel, a kiberbűnözéssel, a kritikus infrastruktúrák elleni támadásokkal és a hibrid fenyegetésekkel) kapcsolatos átfogó, a társadalom egészére kiterjedő megközelítés a polgárokat, a vállalkozásokat, a kutatókat és a civil társadalmat is felöleli. Biztosítani fogja továbbá, hogy a biztonság az uniós jogszabályok és szakpolitikák szerves részévé váljon.

Az európai belső biztonsági stratégia dióhéjban

Fő alapelvek

A társadalom egészére kiterjedő megközelítés, beleértve a polgárokat, a vállalkozásokat, a civil társadalmat, a kutatást, a tudományos közösséget és a magánszektort.

A biztonság általános érvényesítése valamennyi uniós kezdeményezésben, az új kezdeményezésekre vonatkozó beépített biztonsági ellenőrzés révén.

A biztonságba történő beruházások fellendítése a bűnüldözésre és a jobb felszerelésekre fordított források növelése, a technológiába való beruházás, valamint az uniós ügynökségek megerősítése révén.

Kiemelt területek és fő intézkedések

A fenyegetésekkel kapcsolatos tudatosság növelése a hírszerzési információk jobb megosztásának köszönhetően.

A bűnüldözési képességek megerősítése, ideértve azt is, hogy az Europol valóban operatív rendőri ügynökséggé váljon, és hogy a Frontex idővel legfeljebb 30 000 fős további személyzettel bővüljön.

A hibrid fenyegetésekkel szembeni reziliencia kiépítése, beleértve azt a támogatást, amely a tagállamokat segíti valamennyi kritikus fizikai és digitális infrastruktúra biztonságossá tételében.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem, ideértve a fiatalok fokozott védelmét is.

A terrorizmus visszaszorítása, ideértve a radikalizálódás megelőzésére szolgáló új eszköztárat.

A világszintű együttműködés megerősítése, beleértve az uniós tagjelölt országok gyorsított integrációját az EU biztonsági architektúrájába.

Csoportkép a díjazottakról, a „Security Innovation Award 2025” (2025. évi biztonsági innovációs díj) feliratú háttér előtt.
A 2025. évi biztonsági innovációs díj nyertesei. Ezt a díjat azoknak ítélik oda, akik távlatokban gondolkodva élen járnak a társadalmunk és polgáraink védelmét szolgáló, fejlett megoldások kidolgozásában. A díj emellett lehetőséget kínál az uniós finanszírozású biztonsági kutatási projekteken alapuló innovációk Horizont Európa keretében történő előmozdítására. Júniusban 250 millió eurót bocsátottak a biztonsági kutatással és innovációval kapcsolatos új projektek rendelkezésére. Varsó, Lengyelország, 2025. június 24.

A Belső Biztonsági Alap - megnyitás új lapon keretében 13 kiválasztott projektbe - PDF-fájl – megnyitás új lapon történő 30 millió eurós befektetéssel az EU megerősítette amelletti elkötelezettségét, hogy megvédelmezze polgárait, megelőzze a jövőbeni támadásokat, és Európát valamennyi polgára számára biztonságosabbá és védettebbé tegye. Ez az összeg hozzá fog járulni a nyilvános terek, például a bevásárlóközpontok, a tömegközlekedés, a szórakozóhelyek és az imahelyek védelmének megszilárdításához.

A kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló intézkedések

  • kábítószer-kereskedelem elleni új uniós cselekvési terv - megnyitás új lapon az alábbi hat kiemelt területen végzett operatív intézkedésekre összpontosít: alkalmazkodás a bűnözői hálózatok által használt útvonalak és módszerek változásához; a bűnözés megelőzése és a kábítószerekkel kapcsolatos erőszak csökkentése; a bűnüldöző hatóságok, az igazságszolgáltatás és a vámhatóságok közötti együttműködés javítása; a szintetikus kábítószerek és kábítószer-prekurzorok jelentette kihívás kezelése; a kutatás, fejlesztés és innováció ösztönzése többek között a 2026-ban létrehozandó új biztonsági és innovációs kampusszal; és a nemzetközi együttműködés megerősítése.
  • Az utas-nyilvántartási adatállomány átadására vonatkozó, Izlanddal - megnyitás új lapon és Norvégiával - megnyitás új lapon megkötött megállapodások októberben, a Bel- és Igazságügyi Tanács ülése alkalmával kerültek aláírásra; e megállapodások célja a bűnüldözési együttműködés megerősítése, valamint a terrorizmus és a súlyos és szervezett bűnözés, így a kábítószer-, a tűzfegyver- és az emberkereskedelem elleni küzdelem fokozása.

Az EU-n belüli emberkereskedelemre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok

  • Az emberkereskedelemnek
    2024-ben 9678
    áldozata volt a nyilvántartások szerint.
  • Ez 8%-os
    csökkenés az előző évhez képest.
  • Az áldozatok 63%-a
    nő vagy lány volt.

A ProtectEU keretében a Bizottság új stratégiát dolgozott ki az emberkereskedelem elleni küzdelemre, amely a megelőzéstől a büntetőeljárásig valamennyi szakaszra kiterjed.

Egyiptomi látogatása során Magnus Brunner biztos részt vett az Europol és Egyiptom közötti munkamegállapodás - megnyitás új lapon ünnepélyes aláírásán, amelynek az a célja, hogy fokozza a bűnüldözési együttműködést a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a migránscsempészés és a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében. Ez a mérföldkőnek számító megállapodás, amely az első ilyen jellegű megállapodás Észak-Afrikában, magasabb szintre fogja emelni a bűnüldözési együttműködést a Földközi-tenger északi és déli partján fekvő országok között. A biztos részt vett a kartúmi folyamat második miniszteri konferenciáján is, amely előmozdította az együttműködést az Afrika szarva és Európa közötti migrációs útvonalak mentén fekvő országok között.

Magnus Brunner és Badr Abdelatty egymással szemben ülve beszélget. A köztük lévő asztalon kis európai és egyiptomi zászlók állnak.
Magnus Brunner (balra), a belügyekért és a migrációért felelős európai biztos a migrációkezelési együttműködésről tárgyal Badr Abdelatty egyiptomi külügyminiszterrel, Kairó, Egyiptom, 2025. április 9.

A közös határok megerősítése

Az EU 2025-ben elsősorban arra összpontosított, hogy a teljes mértékben működőképes digitális határigazgatási rendszer létrehozásával biztonságosabbá tegye a közös határokat; megvalósítsa az integrált határigazgatási megközelítést és az uniós vízumpolitikai stratégiát; valamint kiteljesítse és teljesen működőképessé tegye a schengeni térséget.

A munka a következő területeken folytatódik:

  • a politikai és operatív irányítás megerősítése, valamint az elfogadott szabályok hatékony végrehajtása és az interoperabilitási architektúra által biztosított közös információs rendszerek, erőforrások és infrastruktúra alkalmazása;
  • a digitalizációs keret végrehajtásának felgyorsítása a biztonsági kockázatok megelőzése érdekében;
  • folytatódó kutatási és innovációs beruházások;
  • a változó biztonsági környezethez való folyamatos alkalmazkodás közös hírszerzési kép, közös operatív fellépések és a bűnüldöző hatóságok közötti szorosabb együttműködés révén, többek között a belső határ menti régiókban is;
  • hathatós intézkedések az EU-ban nem jogszerűen tartózkodó személyek visszaküldésére.

A Bizottság az éves schengeni eredménytábla - megnyitás új lapon segítségével továbbra is nyomon követi az előrehaladást, és tovább erősíti a schengeni értékelési és monitoringmechanizmust - megnyitás új lapon, amely kiterjed mind a schengeni országok, mind az uniós tagjelölt országok rendszereire. A Bizottság a schengeni koordinátor közreműködésével továbbra is támogatni fogja a tagállamokat a határokon átnyúló operatív bűnüldözés terén folytatott hatékony együttműködés biztosítása érdekében.

A vízummentes utazás 40. évfordulója

Európa június 14-én ünnepelte a Schengeni Megállapodás aláírásának 40. évfordulóját. Az elmúlt négy évtized során ez a megállapodás nagyobb szabadságot biztosított, megerősítette a biztonságot, és gazdasági lehetőségeket nyitott meg. A schengeni térség több mint egyszerű földrajzi övezet: hűen tükrözi Európa szabad, egységes, virágzó és biztonságos kontinens iránti elkötelezettségét. A schengeni térség – amely a legnagyobb olyan övezet, amely országokon átívelő szabad mozgást biztosít – az európai identitás sarokköve és stratégiai eszköz Európa számára.

  • A schengeni térség 29 országból áll (25 uniós tagállam és négy társult ország).
  • Több mint 450 millióan élnek a schengeni térségben.
  • Több mint 3,5 millió ember lépi át a belső határokat naponta.
  • Több mint 32 millió vállalat számára gyorsabb a szállítás, alacsonyabbak a költségek és fokozott a kereskedelem volumene a schengeni térségben.

A migráció méltányos és határozott kezelése

A migráció továbbra is olyan európai kihívás, amelyre európai megoldást kell találni a szolidaritás jegyében. A migrációs minták továbbra is változnak. A schengeni térségbe irregulárisan érkezők száma folyamatosan csökken, de az évek óta Európára nehezedő nyomás továbbra is elvonja a tagállamok erőforrásait. Bár a migrációs nyomás mértéke határszakaszonként eltérő, a hatások senkit sem kímélnek: közvetlenül érintik az iskolákat, a lakhatást és a helyi szolgáltatásokat, de nyomás nehezedik a közösségekre is.

Alapvető fontosságú, hogy szilárd jogi keret álljon rendelkezésre, amelyet Unió-szerte kiegyensúlyozottan alkalmaznak. 2025-ben fokozott politikai és technikai szintű erőfeszítésekre volt szükség ahhoz, hogy a Bizottság által előterjesztett közös végrehajtási terv - megnyitás új lapon keretében valamennyi tagállam megfelelően felkészüljön a migrációs és menekültügyi paktum részét képező jogi aktusok végrehajtására Az EU újabb jelentős előrelépéseket tett a paktumot alkotó jogi aktusok végrehajtása terén, és a Bizottság folyamatosan hatékony támogatást nyújtott a tagállamoknak. A Bizottság számos intézkedést terjesztett elő a végrehajtási terv felgyorsítása érdekében. Ezek közé tartozott a paktum két fontos szabályának bevezetése a „biztonságos harmadik ország” elve alkalmazásának megkönnyítése, valamint a menekültügyi eljárások felgyorsítása és a menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében, a kérelmezőket megillető jogi biztosítékok megőrzése és az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása mellett.

A Bizottság javasolta továbbá a biztonságos származási országok első uniós jegyzékének összeállítását - megnyitás új lapon. Egyes tagállamok már összeállítottak nemzeti jegyzékeket, az uniós jegyzék ezeket fogja kiegészíteni, támogatva a koncepció egységesebb alkalmazását. Az elképzelés szerint a tagállamok gyorsított eljárás alkalmazásával bírálhatnák el a jegyzékben szereplő országok állampolgárainak menedékjog iránti kérelmeit, abból kiindulva, hogy a kérelmek valószínűleg nem lesznek sikeresek.

Fontos új szabályok a menekültügyi eljárások felgyorsítására

  • Az elismerési arány 20%-os küszöbértéke. A tagállamok a határon folytatott eljárást vagy gyorsított eljárást alkalmazhatnak az olyan országokból érkező személyekre vonatkozóan, amelyek esetében a kérelmezők átlagosan legfeljebb 20%-a részesül nemzetközi védelemben az EU-ban.
  • Egyes kivételektől eltekintve meg lehet határozni a biztonságos harmadik országokat és biztonságos származási országokat. Ez nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára azáltal, hogy kizár bizonyos régiókat vagy az egyének egyértelműen azonosítható kategóriáit.

Márciusban a Bizottság a javaslatot tett a közös uniós visszaküldési rendszer - megnyitás új lapon létrehozására, amely Unió-szerte gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá tenné a visszaküldési eljárásokat. A visszaküldésre vonatkozóan javasolt szabályok a biztonsági fenyegetést jelentő személyekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. E szabályok lehetővé teszik továbbá az érintettek a harmadik országokba való visszaküldését olyan megállapodás vagy megegyezés alapján, amely biztosítja a nemzetközi emberi jogi normák és a visszaküldés tilalmának tiszteletben tartását.

Közös uniós visszaküldési rendszer

Egységes uniós rendszer
  • A rendelet célja egy közös visszaküldési rendszer létrehozása és a visszaküldésre vonatkozó szabályok további harmonizálása.
  • Az európai kiutasítási határozat egységesíti az eljárásokat.
Kölcsönös elismerés
  • A kiutasítási határozatok valamennyi tagállamban elismerhetők.
  • 2027 júliusától kötelező.
Először az önkéntes visszatérés, szükség esetén kitoloncolás
  • Az önkéntes visszatérés ösztönzői.
  • Kötelező kitoloncolás az együttműködés hiánya, szökés vagy biztonsági kockázatok esetén.
Egyértelmű kötelezettségek és következmények
  • Előírt együttműködés a hatóságokkal.
  • Szankciók az együttműködés elmulasztása esetén.
  • Az együttműködés ösztönzői: az önkéntes visszatérés támogatása.
Biztosítékok és jogok
  • A hatékony bírói jogvédelemhez való jog.
  • A kiszolgáltatott személyek, a kiskorúak és a családok védelme.
  • Az emberi jogok és a visszaküldés tilalmának teljes körű tiszteletben tartása.
Szigorúbb végrehajtási eszközök
  • Pénzügyi garanciák és bejelentkezési kötelezettségek.
  • Kijelölt lakóhelyre vonatkozó követelmények.
  • Legfeljebb 24 hónapos (biztonsági kockázatok miatt meghosszabbítható) őrizet.
Biztonsági kockázatokra vonatkozó rendelkezések
  • A fenyegetések korai szűrése.
  • Hosszabb beutazási tilalmak és szigorúbb őrizeti szabályok.
  • A kitoloncolás kötelezővé tétele azonosított kockázatok esetén.
Visszafogadási és visszaküldési központok
  • Harmadik országoknak küldött szisztematikus visszafogadási kérelmek.
  • Biztonságos adatmegosztás a végrehajtás érdekében.
  • Megállapodáson vagy megegyezésen alapuló visszatérés (a kiskorúak és a családok kivételével).

Az első európai éves menekültügyi és migrációs jelentés - megnyitás új lapon azt mutatja, hogy a jelentéstételi időszakban (2024 júliusától 2025 júniusáig) folyamatosan javult a migrációs helyzet: az illegális határátlépések száma 35%-kal csökkent, részben a partnerországokkal folytatott megerősített együttműködésnek köszönhetően.

A paktum teljes körű végrehajtása felé tett fontos lépés volt az első éves migrációkezelési ciklus és a kötelező szolidaritást a rugalmassággal ötvöző új szolidaritási mechanizmus elindítása. Ez azt jelenti, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani a migrációs nyomás alatt álló tagállamoknak, és több rugalmasságot kell biztosítani a hozzájáruló tagállamok számára hozzájárulásuk megválasztását illetően. E hozzájárulások közé tartozik a nemzetközi védelmet kérelmezők vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek áthelyezése; a többek között a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végrehajtott intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások; valamint alternatív szolidaritási intézkedések, például személyzet telepítése vagy kapacitásépítésre összpontosító intézkedések.

A Bizottság emellett folytatta az együttműködést a tagállamokkal annak érdekében, hogy gazdaságaik és régióik készségigényei alapján kiszélesítsék a legális migráció lehetőségeit. A „Partnerségek és a migránsok befogadásának finanszírozása” - megnyitás új lapon elnevezésű kezdeményezés sikeres példát nyújtott arra, hogy a kreatív finanszírozás és együttműködés hogyan segítheti elő harmadik országbeli állampolgárok integrációját a tagállamokban.

A „Partnerségek és a migránsok befogadásának finanszírozása” elnevezésű kezdeményezés elősegíti a migránsok integrációját Európában

  • 4 kísérleti projekt (Belgium, Olaszország, Hollandia, Finnország).
  • Több mint 600 migráns család csatlakozott az integrációs tevékenységekhez.
  • 848 szakember részesült képzésben a migránsok pénzügyi befogadásáról.
  • Több mint 1200 migráns részesült testre szabott támogatásban, többek között képzésben és tanácsadásban.
  • 77 mikrohitelt helyeztek ki, előmozdítva az önfoglalkoztatást és a gazdasági függetlenséget.

Az alábbiakkal kapcsolatos akadályok lebontása:

  1. munkaerőpiaci integráció;
  2. társadalmi befogadás és megkülönböztetés;
  3. az oktatásban és képzésben való részvétel;
  4. közigazgatási és jogi akadályok közötti eligazodás.
Egy menekülttáboron áthaladó, az EU és a Nemzetközi Migrációs Szervezet szimbólumaival ellátott kabátot viselő személy hátulnézetből.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet befogadóállomásán áthaladó segélymunkás. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által közzétett 2025. évi menekültügyi jelentés - megnyitás új lapon arról számolt be, hogy az EU+ országokban 2024-ben 11%-kal csökkent a menedékjog iránt benyújtott kérelmek száma. Az EU+ országokban benyújtott összes kérelem közel négyötödét öt uniós ország – Németország (237 000), Spanyolország (166 000), Olaszország (159 000), Franciaország (159 000) és Görögország (74 000) – kapta.