Az Európai Unió továbbra is határozottan és elkötelezetten támogatja Ukrajnát Oroszország provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziójával és Ukrajna területének annektálására irányuló jogellenes kísérleteivel szemben. Európa akkor szabad, ha Ukrajna szabad, ezért az Európai Unió a hasonlóan gondolkodó partnerekkel és a szövetségesekkel koordinálva átfogó politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának és népének.

Az EU korábban soha nem látott mértékű katonai támogatást nyújtott Ukrajna fegyveres erőinek, és az uniós tagállamok több mint 4 millió Ukrajnából menekülő embernek nyújtottak menedéket. Az EU emellett támogatja Ukrajnának az uniós tagság irányába mutató reformtörekvéseit, és ennek keretében előmozdítja az ország fokozatos integrációját az egységes piacba. Az EU jelentős pénzügyi támogatást nyújtott az ország rezilienciájának, helyreállításának és újjáépítésének fellendítéséhez. Végezetül az Európai Bizottság továbbra is a nemzetközi joggal – így többek között az ENSZ Alapokmányának elveivel – összhangban álló, igazságos és tartós béke megteremtéséért munkálkodik, amely garantálja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását.

Közel négy év telt el azóta, hogy Oroszország teljes körű agressziós háborút indított Ukrajna ellen. Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy mindaddig támogassa Ukrajnát és népét, ameddig csak szükséges. Az Unió 2025-ben is jelentős erőfeszítéseket tett ennek érdekében, mivel meggyőződése, hogy Ukrajna hamarosan békés és virágzó ország lesz, amely teljes mértékben otthonra talál az EU-ban. A háború kezdetétől 2025 végéig eltelt időszakban az EU és tagállamai összesen mintegy 193,3 milliárd euró támogatást - megnyitás új lapon nyújtottak Ukrajnának. Csak 2025-ben az Unió Ukrajna külső finanszírozási szükségleteinek 84%-át fedezte. A Bizottság az Ukrajnát támogató adományozók platformja révén továbbra is összehangolta a segítségnyújtást más kulcsfontosságú támogatókkal. Az Európai Tanács december 18–19-i ülésén az uniós vezetők úgy határoztak, hogy az uniós költségvetés által támogatott közös hitelfelvétel révén további 90 milliárd euró összegű finanszírozást mozgósítanak a 2026–2027-es időszakra.

Az EU sürgősségi segélyekre is biztosított forrásokat, ezáltal töretlenül támogatta a létfontosságú humanitárius segítségnyújtást Ukrajnában és Moldovában egyaránt. Ebből szeptemberben 40 millió eurót - megnyitás új lapon különített el arra, hogy segítséget nyújtson az ukránoknak a negyedik olyan tél átvészeléséhez, amelyet Oroszország agressziós háborújának szorításában kénytelenek elviselni. Ennek keretében az Unió támogatta humanitárius segítségnyújtási partnereit a menedéképítéshez szükséges anyagok szállításában, a megrongálódott otthonok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket befogadó központok helyreállításában, valamint a vízhez, a megfelelő higiénés körülményekhez és a fűtéshez való hozzáférés javításában.

Azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, a Bizottság több mint 1 milliárd eurót különített el ukrajnai humanitárius segítségnyújtási programokra. Ebből 2025-ben 220 millió eurót fordított ilyen célokra.

Az ukránok sürgős megsegítése érdekében az EU az uniós polgári védelmi mechanizmus - megnyitás új lapon eddigi legnagyobb mértékű aktiválását koordinálja. Már mind a 27 tagállam és további hat részt vevő ország (Észak-Macedónia, Izland, Moldova, Norvégia, Szerbia és Törökország) ajánlott fel természetbeni támogatást, az egészségügyi felszerelésektől és menedékhelyektől kezdve a járművekig és az energetikai berendezésekig. Összesen több mint 156 000 tonnányi természetbeni támogatást juttattak el Ukrajnába. Emellett kórházi ellátás céljából 2022 óta több mint 4700 beteget helyeztek át Európa különböző kórházaiba.

Az EU továbbra is befogadja a háború elől menekülőket. A tagállamok 2025-ben megállapodtak abban, hogy 2027. március 4-ig meghosszabbítják a jelenlegi átmeneti védelmi jogállást - megnyitás új lapon, amely lehetővé teszi az ukránoknak, hogy az EU-ban éljenek, dolgozzanak és tanuljanak. A tagállamok 2022 óta több mint 4 millió embert fogadtak be. Júniusban a Bizottság javasolta, hogy a tagállamok fokozatosan szüntessék meg az átmeneti védelmi jogállást, és más lehetséges jogállási formákkal helyettesítsék azt, elősegítve az Ukrajnába hazatérni kívánók visszatérését és visszailleszkedését.

Júliusban a Bizottság kötelezettséget vállalt arra is, hogy társult tagságot biztosít Ukrajnának az Erasmus+ programban, bővítve az ukrán diákok és tanárok oktatási és mobilitási lehetőségeit. Emellett az Erasmus+ támogatást biztosít ahhoz is, hogy a 2025/2026-os tanévben 2 millió új tankönyvet lehessen szétosztani az ukrán tanulók között.

Ukrajna biztonsága elválaszthatatlanul összekapcsolódik Európa biztonságával. Ezért az EU számára kiemelten fontos, hogy véget érjen Oroszország agressziós háborúja és befejeződjenek az ukrajnai területek annektálására irányuló jogellenes kísérletei, valamint az, hogy biztosított legyen a tisztességes és tartós béke. Az Unió 2025-ben számos jelentős lépést tett e rendkívül nagy kihívást jelentő és összetett célkitűzés megvalósítása felé többek között azáltal, hogy folyamatos katonai támogatást nyújtott, valamint az egymást követő szankciócsomagok keretében olyan intézkedéseket hozott, amelyek tényleges terhet rónak Oroszország gazdaságára.

Az új szankciókkal az EU tovább korlátozta Oroszország harctéri technológiákhoz való hozzáférését, gyengítette katonai-ipari komplexumát, és fokozta az árnyékflottája elleni küzdelmet. Az EU emellett szigorította az orosz energiabevételek csökkentését célzó korlátozásokat, valamint 2027. január 1-jei hatállyal megtiltotta az orosz cseppfolyósított földgáz behozatalát.

Oroszország Ukrajna elleni teljes katonai agressziójának kezdete óta az EU és tagállamai mintegy 66 milliárd euró katonai támogatást nyújtottak, amelyből 6,4 milliárd eurót az Európai Békekereten - megnyitás új lapon keresztül folyósítottak. Az EU további 3,4 milliárd eurót fordított Ukrajna megsegítésére az immobilizált orosz vagyoni eszközökből származó bevételekből, valamint az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója - megnyitás új lapon révén erőteljesen hozzájárult az ukrán fegyveres erők tagjai – eddig mintegy 85 000 ukrán katona – számára nyújtott kiképzéshez. A katonai támogatás mindezen formái hozzájárulnak ahhoz, hogy Ukrajna a harctéren és a tárgyalóasztalnál is erősebb lehessen, megvédve az ukrán életeket.

Az EU 2025-ben is gondoskodott arról, hogy Oroszország vezetőit felelősségre vonják az Ukrajnában és Ukrajna ellen elkövetett atrocitásokért és agresszióért. Februárban a Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az Európa Tanács és Ukrajna, valamint 37 másik ország közösen lefektették az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék létrehozásának alapjait. Júniusban az Európa Tanács és Ukrajna aláírták a törvényszék létrehozásáról szóló megállapodást. E törvényszéknek lesz joghatósága arra, hogy eljárjon Oroszország azon politikai és katonai vezetőivel szemben, akiket a legnagyobb felelősség terheli az Ukrajna elleni agresszió bűntettéért. Decemberben a Bizottság az Unió nevében aláírta az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló egyezményt. Ezen egyezmény aláírása kulcsfontosságú mérföldkő volt annak a közös európai törekvésnek a szempontjából, melynek célja kellő elszámoltathatóságot és elégtételt biztosítani Ukrajna és az ukrán nép számára, biztosítva azt is, hogy Oroszország brutális agressziós háborújának áldozatai megfelelő kártérítésben részesülhessenek.

Az uniós szankciók teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében megerősítették az uniós jogot, hogy a tagállamok elkobozhassák a bűncselekményből származó vagyont. A „Freeze and Seize” munkacsoport - megnyitás új lapon munkájának eredményeképpen a tagállamok 2025 végéig több mint 27 milliárd eurónyi, orosz és belarusz oligarchák és hozzájuk kötődő személyek tulajdonában lévő magánvagyont fagyasztottak be.

Az Unió létrehozta az Ukrajna-eszközt - megnyitás új lapon, egy olyan célzott finanszírozási eszközt, amely lehetővé teszi, hogy a 2024–2027-es időszakban akár 50 milliárd euró értékben kiszámítható és rugalmas támogatást nyújtson Ukrajnának az ország helyreállításának, újjáépítésének és korszerűsítésének támogatása érdekében, összhangban az ország EU-hoz való közeledésének ütemével.

2025 februárjában az EU új támogatási csomagot - megnyitás új lapon ajánlott fel Ukrajnának annak érdekében, hogy 2027 elejére Moldova mellett Ukrajna számára is lehetővé váljon az európai energiapiacba való teljes körű integráció, valamint az uniós gázágazatba való integrációja elmélyítése. Minderre akkor kerülhet sor, ha Ukrajna jelentősen felgyorsítja a szükséges piaci reformokat.

Ezzel párhuzamosan az EU – különösen az EU és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség által kínált lehetőségek révén – folyamatosan azon munkálkodott, hogy előmozdítsa Ukrajna fokozatos egységes piaci integrációját. Ennek eredményeképpen Ukrajna 2026. január 1-jén csatlakozott a belföldi díjszabás szerinti barangolást - megnyitás új lapon lehetővé tevő térséghez. Emellett az EU és Ukrajna 2027 március végéig megújította a közöttük létrejött közúti szállítási megállapodást - megnyitás új lapon, lehetővé téve a határokon átnyúló zökkenőmentesebb áruszállítást, ami mindkét gazdaság számára előnyös. A Bizottság továbbá sikeresen lebonyolította egy teljes hőerőmű Litvániából Ukrajnába történő átszállítását az ukrajnai lakosság energiaszükségleteinek támogatása érdekében – ez volt az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében eddig végrehajtott legnagyobb egyedi művelet.

A 2022 májusában létrehozott szolidaritási folyosók - megnyitás új lapon továbbra is biztosítják, hogy Ukrajna importálhassa a számára szükséges árukat, és exportálhasson bizonyos mezőgazdasági és egyéb termékeket. Bár 2023 közepéig ezek a szolidaritási folyosók alapvető fontosságúak voltak Ukrajna mezőgazdasági exportja szempontjából, Ukrajna azóta sikeres harcot vívott Oroszország ellen a fekete-tengeri folyosójának biztosítása érdekében. Az EU támogatja Ukrajna fekete-tengeri kereskedelmét azáltal, hogy támogatja ennek a folyosónak a nyitva tartását, ami lehetővé teszi az ukrán hajók számára az exportra szánt áruk szállítását. Ezzel párhuzamosan az EU beruházott az infrastruktúrába és a koordinációba annak érdekében, hogy ez a tengeri útvonal járható és biztonságos maradjon.

Az EU az év során folytatta a kereskedelem támogatását exporthitelgarancia-eszközök alkalmazása révén. Júniusban például megszületett az első megállapodás - megnyitás új lapon az EU Ukrajnára vonatkozó exporthitelgarancia-eszköze keretében, amely Dánia állami exportügynökségén keresztül 20 millió eurós garanciát nyújtott az Ukrajnába irányuló uniós exportra.

Az EU 2025-ben is töretlenül elkötelezett volt Ukrajna újjáépítése iránt: pénzügyi eszközök, garanciák, vissza nem térítendő támogatások és reformokhoz kötött támogatások révén fokozta az ország rezilienciáját és gazdasági stabilitását, valamint támogatta a hosszú távú, fenntartható helyreállítást. Ezen erőfeszítések központi eleme a 2024–2027-es időszakra szóló Ukrajna-eszköz. Az Ukrajna-eszköz beruházási ága, az Ukrajna számára fenntartott beruházási keret, összesen 9,5 milliárd euró összegű uniós támogatást kapott azzal a céllal, hogy akár 40 milliárd euró értékben mozgósítson köz- és magánberuházásokat Ukrajna helyreállítására és újjáépítésére. Eddig 6,9 milliárd eurót különítettek el olyan beruházási programok finanszírozására, amelyek közvetlenül Ukrajna népének javát szolgálják; ezek között szerepel többek között a munkahelyteremtés, a villamosenergia-ellátás, a fűtés és az ivóvíz biztosítása, a megfizethető lakhatás támogatása, óvóhelyek építése, valamint a háború következtében megrongálódott infrastruktúra helyreállítása.

Egy márciusban közzétett pályázati felhívás - megnyitás új lapon célja a kisvállalkozások, a háború sújtotta közösségek és a helyreállításra irányuló beruházások támogatása. A pályázati felhívás arra törekedett, hogy Ukrajna társadalmi-gazdasági kohéziójának megerősítése érdekében kiterjessze a mikro-, kis- és középvállalkozások pénzügyi támogatáshoz való hozzáférését a bankokon keresztül. Ezt egy újabb, a részvételi szándék kifejezésére való felhívás követte, amely októberben zárult le.

Az EU, Ukrajna és Moldova közötti közlekedési összeköttetések javítása érdekében az EU eddig több mint 2,3 milliárd eurót mozgósított, beleértve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó 1,55 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást is. Ennek köszönhetően például szeptemberben megnyílt az első olyan ukrajnai vasútvonal, melynek nyomtávja megfelel az uniós szabványnak - megnyitás új lapon. Így immár közvetlenül lehet vonattal utazni Ukrajnából például Budapestre és Bécsbe. Júliusban az eszköz keretében egy új, 73,5 millió euró értékű projekt nyert támogatást, amelynek célja a Lengyelországból az ukrajnai, Lviv közelében fekvő Sknylivbe vezető, uniós szabvány szerinti nyomtávú vasútvonal megépítése. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy Ukrajna jobban integrálódjon az uniós vasúti hálózatba.

A közvetlen finanszírozáson túl az EU az újjáépítési folyamat részeként a strukturális és intézményi reformokra összpontosít. Ukrajna feladata a helyreállítási és reformterv végrehajtása; a demokratikus mechanizmusok, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartása; valamint az átlátható és elszámoltatható kormányzás biztosítása.