Az Európai Unió mindenekelőtt az együttélést megkönnyítő értékekre épülő közösség, amely áthidalja a nyelvi, kulturális, vallási és szokásbeli különbségeket.
Az Európai Unióban élő mintegy félmilliárd ember számára nem mindig magától értetődő megérteni akár a szomszéd országban, akár a távolabbi vidékeken élő embertársaikat.
A szolidaritás, a tolerancia, a szabadság és egyenlőség, valamint a tisztelet a társadalmi együttélés fontos alapértékei.
Szolidárisnak lenni annyit jelent, hogy készen állunk segíteni a másiknak; toleránsnak lenni pedig annyit, hogy elfogadjuk, hogy a másik embernek joga van máshogy élni és gondolkodni.
Ezek a közös emberi értékek teszik lehetővé, hogy közösséget alkossunk, és úgy érezzük, hogy részesei vagyunk annak a nagy projektnek, amit Európai Uniónak nevezünk.
Éljen a béke!
2012-ben az Európai Uniónak ítélték a Nobel-békedíjat. Az EU úgy döntött, hogy a díjjal járó pénzösszeget olyan gyerekeknek ajánlja fel, akiknek nem adatott meg, hogy békében éljék meg gyermekkorukat. Az eddigiek során több ezer hátrányos helyzetű gyermek vett részt az EU oktatási programjaiban.
A szolidaritás számomra ezt jelenti:
A tolerancia számomra ezt jelenti:
Az Európai Unió polgárai egyúttal fogyasztók is, akik mindenféle olyan terméket és szolgáltatást vásárolnak, amelyre szükségük van, vagy amely örömet okoz nekik.
Mindenki maga felelős azért, hogy átgondolja a vásárlással és a közlekedéssel kapcsolatos döntéseit. Helyes döntésekkel és a mindennapok apró környezettudatos gesztusaival mindannyian részt vehetünk a fenntartható fejlődésben.
Az Európai Unió számos módon próbálja segíteni a 27 uniós országot abban, hogy fenntartható, Európa és a világ polgárai számára előnyös politikákat folytassanak.
Mit jelent a fenntartható fejlődés?
A fenntartható fejlődés a fogyasztásnak a jövő iránt felelősebb módja: mostani szükségleteinket úgy elégíti ki, hogy közben gondol azokra is, akik utánunk jönnek. Fontos, hogy gyermekeinkre és utódaikra tiszta bolygót hagyjunk. A fenntartható fejlődés összeegyezteti a környezetvédelmet, a gazdaságot és a társadalmi életet.
VÍZ
Kint folyton esik az eső! Ezért nem nagy ügy, ha hagyom folyni a vízcsapból a vizet.
IGEN
NEM
TÁPLÁLKOZÁS
Inkább friss élelmiszert és a közelemben termett termékeket eszem, és nem keresem télen az epret az áruház polcain.
IGEN
NEM
ENERGIA
Folyamatosan égve hagyom a villanyt: ettől olyan klassz hangulata lesz a háznak.
IGEN
NEM
KÖZLEKEDÉS
Amint az idő megengedi, autó helyett inkább biciklivel közlekedem.
IGEN
NEM
A sikeres együttélés érdekében fontos odafigyelni környezetünkre: a vízre, a levegőre, a növényekre és az állatokra. Az emberi tevékenységek veszélybe sodorhatják a természet egyensúlyát. Ezért egyes szokásainkon változtatnunk kell. Az Európai Unió fellép a környezetszennyezéssel és az éghajlat felmelegedésével szemben.
Az Európai Unió minden egyes lakosa naponta általában több mint egy kiló szemetet hajít ki a kukába. Ne felejtsük: ez nagyjából 447 millió embert jelent!
Szerencsére néhány évtizede egyre több hulladékot újra tudunk hasznosítani. Ilyenek a műanyag flakonok, a sörösdobozok, az üveg-, a papír- és a kartonhulladék. Számos egyszer használatos műanyagtermék, például szívószál, evőeszköz és tányér már nem engedélyezett az EU-ban. Ezzel a gesztussal a környezet szennyezése ellen harcolunk.
Ez a címke garantálja, hogy az adott termék környezetbarát
Ez pedig azt mutatja, hogy egy elektronikus készülék mennyi energiát használ fel
Jelölés
Felismered ezt a CE-jelölést? Számos terméken mára már kötelező szerepelnie. Azt jelzi, hogy az adott termék betartja a kötelező európai biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírásokat. Ha körülnézel a házban, sok tárgyon megtalálod ezt a jelölést, köztük a játékokon is. Nézz utána a holmijaid között!
A környezetszennyezés nem ismer határokat. Másodpercenként egy futballpálya nagyságú erdőterület tűnik el a föld színéről, hogy az élő fákból faanyag vagy papír készülhessen. Az ember környezetromboló tevékenysége elpusztítja a föld „tüdejét” és úgynevezett üvegházhatású gázokkal szennyezi a légkört.
A Nap sugarai a föld légkörén keresztül érkeznek el hozzánk, és melegítik a bolygó felszínét. De ahogy az üvegház is bent tartja a meleget az ott termelt növényeknek, zöldségeknek, úgy a föld légköre is foglyul ejti a napsugarak egy részét. Ezt a természetes jelenséget hívják üvegházhatásnak.
A zöld növények a klorofill nevű anyagnak köszönhetően elnyelik az üvegházhatást fokozó gázokat, és oxigént szabadítanak fel. Az ember, akárcsak az autó, épp az ellenkezőjét csinálja: oxigént nyel el és CO2 -t, vagyis szén-dioxidot bocsát ki a levegőbe. Ez a légnemű anyag a felelős leginkább az üvegházhatás kialakulásáért és így a bolygó felmelegedéséért. Az ember szervezete fordítva működik, mint a növényeké. Ha elpusztítjuk a növényeket, tönkretesszük a föld tüdejét, amely a számunkra létfontosságú oxigént előállítja.
Óvjuk jobban a természetet
A környezetvédelem és az éghajlatváltozás kérdése ma már az egész világ problémája. Az Európai Unió nagy erőkkel munkálkodik az éghajlatváltozás megfékezése érdekében. Célja, hogy 2050-re Európa a világ első klímasemleges kontinensévé váljon.
Az Európai Unió tagországai e cél elérése érdekében vállalták, hogy mostantól 2030-ig például:
Az egészséges táplálkozás azt jelenti, hogy változatosan és csak annyit eszünk, amennyivel csillapíthatjuk éhségünket: sem többet, sem kevesebbet. A növénytermesztés és állattenyésztés piacát ezért ideális esetben úgy kell megszervezni, hogy a gazdák nagyon változatos élelmiszereket tudjanak termelni, mindenkinek elegendő mennyiségben.
1957-ben az Európai Közösség hat alapító országa – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország – úgy döntött, hogy véget vetnek Európában az éhínségeknek. 1962-ben meghirdették a közös agrárpolitika (KAP) programját.
Ennek célja, hogy a mezőgazdaság mindenki számára elég élelmiszert termeljen, és biztosítsa, hogy a gazdák meg tudjanak élni földjeikből. Az európai gazdák ettől fogva pénzügyi támogatást kaptak, és annyit termelhettek, amennyit akartak. Csakhogy a nagy mennyiségben való termelés miatt hamarosan sok ezer tonna eladhatatlan élelmiszer halmozódott fel a raktárakban. Ez pedig óriási pazarlás!
Az 1980-as évektől kezdve Európában megszűnt az a rendszer, hogy a gazdák bármit és bármilyen mennyiségben termelhetnek. Európa átállt a minőségi mezőgazdaságra. Egyúttal új szabályokat vezetett be az állatokkal való jobb bánásmód érdekében. Európa arra ösztönzi a gazdákat, hogy sokféle tevékenységet folytassanak.
Például:
A gazdáknak és az élelmiszerboltoknak manapság az élelmiszerek csomagolásán logókkal és címkékkel kell jelezniük, hogy azok hogyan jutottak el „a termelőtől a fogyasztóig”. E címkékről kiderül, mi mindent tartalmazhat az adott élelmiszer, milyen időponttól kezdve nem szabad fogyasztani azt stb.
A tojásokon például mindig kell lennie egy kódnak, amely alapján megtudhatjuk, honnan származnak, és hogy a tojást tojó tyúkokat szabadon vagy ketrecben tartották-e.
Számos terméken találhatsz olyan logókat, amelyek a termék minőségét és származását tanúsítják.
Az „Oltalom alatt álló eredetmegjelölés” logó azt jelenti, hogy az adott terméket egy konkrétan meghatározott helyen vagy régióban kell előállítani, feldolgozni, illetve elkészíteni.
Néhány példa: a „Kalamata” olívaolaj (Görögország), a „Mel do Alentejo” méz (Portugália), a „Herve” sajt (Belgium) vagy a „Stupavské zelé” káposztaétel (Szlovákia).
Az „Oltalom alatt álló földrajzi jelzés” logó azt jelenti, hogy a termék előállításának legalább egy szakasza (a termelés, a feldolgozás vagy az elkészítés) egy konkrét helyen vagy régióban történik.
Néhány példa: a „Kiełbasa piaszczańska” sertéskolbász (Lengyelország) vagy az „Asparago di Cantello” spárga (Olaszország).
Ez a logó garantálja, hogy a hozzávalók 95%-a biotermesztési módszerekkel készült, illetve jelzi a termelő és az értékesítő nevét.
Ha az egész Európai Uniót nézzük, a felnőtteknek több mint a fele túlsúlyos. Ha nem teszünk ez ellen semmit, 2030-ra Európát szabályos elhízási járvány fogja sújtani. Ez alól a gyerekek és a fiatalok sem jelentenek kivételt: 2019-ben minden ötödik fiatal európai túlsúlyos vagy kifejezetten elhízott volt.
Egyes iskolák a hamburger, a sült krumpli, a pizza és a szénsavas üdítők betiltása mellett döntöttek. Az európai iskolagyümölcs-program ingyenes gyümölcs- és zöldségosztást rendez az iskolákban, és egészségesebb étkezési szokások kialakítására buzdítja a fiatalokat.
Az igazán egészséges étkezés részeként mindenkinek naponta 5 gyümölcsöt és zöldséget kellene megennie.
Ez így nagyon soknak tűnik, ugyanakkor megvalósítható cél!
A kultúra az életmódunk kifejezési formáinak összessége. A kultúra tükrözi hagyományaink, szokásaink és értékeink sokszínűségét. Beletartoznak az általunk beszélt nyelvek, a művészetek és a művészeti intézmények, az épületek és más építészeti alkotások, az oktatás és még számtalan egyéb dolog.
Saját kultúránk és a mások kultúrájának felfedezése segít önmagunk és mások jobb megértésében és a békés, sikeres együttélésben.
Az Európai Unió a 27 uniós országban számos kulturális és audiovizuális terület fejlesztéséhez nyújt támogatást. Célja, hogy elősegítse a tehetséges európai alkotók ismertségét, illetve új munkahelyek kialakítását valamennyi kulturális ágazatban: a filmgyártás, a televíziózás, a videojátékok, a múzeumok és a zene területén, illetve a könyvpiacon stb.
Tudtad-e?
Az Európai Unió minden évben kijelöl egyes európai városokat Európa kulturális fővárosának. Volt-e már a környékeden valamelyik város Európa kulturális fővárosa?
Az interneten rengeteg dolgot csinálhatsz: játszhatsz online játékokat, zenét hallgathatsz, videókat nézhetsz, információkat kereshetsz a házi feladatokhoz. A barátokkal csevegni vagy fényképeket megosztani is nagyon klassz dolog.
A közösségi hálók, például az Instagram vagy Snapchat révén kapcsolatot tarthatsz a barátaiddal, híreket kaphatsz a távoli rokonokról, vicces fényképeket tehetsz közzé és új barátokat is szerezhetsz. Sokan azt gondolják, minél több barátjuk van a hálón, annál „népszerűbbek”.
Egy elővigyázatossági szabályt minden esetben fontos betartani: soha ne adj ki túl személyes dolgokat az új „barátaidnak”, legfőképpen pedig olyanoknak, akiket alig ismersz. Meg kell védened azt, amit „magánéletnek” nevezünk. Ugyanez igaz a környezeted magánéletére is.
Az internet, a közösségi hálók és az okostelefonok használata során egyes rosszindulatú emberek megpróbálhatnak becsapni téged vagy beférkőzni a magánéletedbe.
Az Európai Unió azért hozta létre a „Biztonságosabb Internet” elnevezésű programot, hogy megvédje és tudatosabb viselkedésre buzdítsa a fiatalokat az internet veszélyeivel és kihívásaival szemben
A spam avagy levélszemét olyan valakitől érkező levél, aki úgy tesz, mintha ismerne téged. Általában csalók küldik, akik el akarnak adni neked valamit vagy egyszerűen pénzt akarnak kicsalni tőled.
Az Európai Unió egyik legfőbb értéke, mint láthattuk, a szolidaritás. Ennek egyik formája például a szegénység elleni küzdelem, amely 2019-ben még minden ötödik európai embert érintett.
Európa ráadásul még a világ szerencsés feléhez tartozik. Tudtad, hogy több mint 700 millió ember van a földön, akiknek napi körülbelül 1,5 euróból kell megélniük? Számos afrikai, ázsiai és dél-amerikai országban tömeges méreteket ölt a szegénység. Még mindig túl sok olyan ember él a bolygón, aki nem jut ivóvízhez, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz. Kötelességünk tenni ez ellen valamit!
Az Európai Unió és a tagországok együtt a világ segélyezési tevékenységének több mint a felét végzik.
Bolygónk különböző régióiban évről évre emberek millióit sújtják természeti katasztrófák, fegyveres konfliktusok, háborúk.
Az Európai Unió által nyújtott humanitárius segítség életeket menthet azzal, hogy élelmet, sátrakat, gyógyszereket, ivóvizet juttat azoknak, akiknek ezekre sürgős szükségük van. Támogatja továbbá a háborús övezetekből elmenekült családokat és a lerombolt városok és falvak újjáépítését.
A sikeres együttélés nemcsak az együtt megélt örömteli pillanatokból áll, hanem abból is, hogy törődünk szomszédaink, közeli vagy távoli ismerőseink kisebb-nagyobb gondjaival. A szolidaritás része európai értékeinknek!
a sikeres együttélésért?
Mit tehetnél a mindennapokban a közös élet minőségének javításáért a családban, az iskolában, vagy a lakókörnyezetben?
Ha jobban meg akarod érteni, hogyan működik Európa és hogyan szervezi a mindennapokat, olvasd el az alábbi két füzetet:
Ez az online kiadvány 24 nyelven érhető el, a következő formátumokban:
A kézirat 2023. márciusban lett frissítve.
Kommunikációs Főigazgatóság
Szerkesztői szolgáltatások és célzott tájékoztatás
1049 Brüsszel
BELGIUM
Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023
op.europa.eu/hu/publications
Hasznosnak találta ezt a kiadványt? Kérjük, ossza meg velünk észrevételeit:
comm-publi-feedback@ec.europa.eu
© Európai Unió, 2023
Az Európai Bizottság dokumentumainak további felhasználására vonatkozó politikát a bizottsági dokumentumok további felhasználásáról szóló, 2011. december 12-i 2011/833/EU bizottsági határozat (HL L 330., 2011.12.14., 39. o.) hajtja végre. Ellenkező értelmű megjegyzés hiányában e dokumentum további felhasználása a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 nemzetközi (CC BY 4.0) licenc alapján engedélyezett (creativecommons.org/licenses/by/4.0/deed.hu). Ez azt jelenti, hogy a további felhasználás a forrás megfelelő megnevezésével és az esetleges változtatások feltüntetésével megengedett.
A nem az Európai Unió tulajdonában lévő elemek felhasználása vagy sokszorosítása érdekében közvetlenül a szerzői jog tulajdonosához kell engedélyért fordulni.
Illusztrációk © Európai Unió, ha a szöveg másképp nem jelzi.