AZ EURÓPAI ÉRTÉKEK

Ismerd meg jobban az európai projektet

Az Európai Unió mindenekelőtt az együttélést megkönnyítő értékekre épülő közösség, amely áthidalja a nyelvi, kulturális, vallási és szokásbeli különbségeket.

Az Európai Unióban élő mintegy félmilliárd ember számára nem mindig magától értetődő megérteni akár a szomszéd országban, akár a távolabbi vidékeken élő embertársaikat.

A szolidaritás, a tolerancia, a szabadság és egyenlőség, valamint a tisztelet a társadalmi együttélés fontos alapértékei.

Szolidárisnak lenni annyit jelent, hogy készen állunk segíteni a másiknak; toleránsnak lenni pedig annyit, hogy elfogadjuk, hogy a másik embernek joga van máshogy élni és gondolkodni.

Ezek a közös emberi értékek teszik lehetővé, hogy közösséget alkossunk, és úgy érezzük, hogy részesei vagyunk annak a nagy projektnek, amit Európai Uniónak nevezünk.

Éljen a béke!

2012-ben az Európai Uniónak ítélték a Nobel-békedíjat. Az EU úgy döntött, hogy a díjjal járó pénzösszeget olyan gyerekeknek ajánlja fel, akiknek nem adatott meg, hogy békében éljék meg gyermekkorukat. Az eddigiek során több ezer hátrányos helyzetű gyermek vett részt az EU oktatási programjaiban.

A szolidaritás a gyakorlatban

  • Egészítsd ki a mondatokat:

A szolidaritás számomra ezt jelenti:

A tolerancia számomra ezt jelenti:

  • Mondj egy példát az osztálynak a szolidaritásra és a toleranciára.
  • Alkoss magadnak jelmondatot a szolidaritásról:

 

KÖRNYEZETTUDATOS FOGYASZTÁS

Éljünk felelősebben

Az Európai Unió polgárai egyúttal fogyasztók is, akik mindenféle olyan terméket és szolgáltatást vásárolnak, amelyre szükségük van, vagy amely örömet okoz nekik.

Mindenki maga felelős azért, hogy átgondolja a vásárlással és a közlekedéssel kapcsolatos döntéseit. Helyes döntésekkel és a mindennapok apró környezettudatos gesztusaival mindannyian részt vehetünk a fenntartható fejlődésben.

Az Európai Unió számos módon próbálja segíteni a 27 tagállamot abban, hogy fenntartható, Európa és a világ polgárai számára előnyös politikákat folytassanak.

Mit jelent a fenntartható fejlődés?

A fenntartható fejlődés a fogyasztásnak a jövő iránt felelősebb módja: mostani szükségleteinket úgy elégíti ki, hogy közben gondol azokra is, akik utánunk jönnek. Fontos, hogy gyermekeinkre és utódaikra tiszta bolygót hagyjunk. A fenntartható fejlődés összeegyezteti a környezetvédelmet, a gazdaságot és a társadalmi életet.

  • Mit gondolsz, ezek a kis gesztusok segítik-e a fenntartható fejlődést?

VÍZ

Kint folyton esik az eső! Ezért nem nagy ügy, ha hagyom folyni a vízcsapból a vizet.

IGEN NEM   

TÁPLÁLKOZÁS

Inkább friss élelmiszert és a közelemben termett termékeket eszem, és nem keresem télen az epret az áruház polcain.

IGEN NEM

ENERGIA

Folyamatosan égve hagyom a villanyt: ettől olyan klassz hangulata lesz a háznak.

IGEN NEM

KÖZLEKEDÉS

Amint az idő megengedi, autó helyett inkább biciklivel közlekedem.

IGEN NEM

 

KÖRNYEZETVÉDELEM

Óvjuk jobban a természetet

A sikeres együttélés érdekében fontos odafigyelni környezetünkre: a vízre, a levegőre, a növényekre és az állatokra. Az emberi tevékenységek veszélybe sodorhatják a természet egyensúlyát. Ezért egyes szokásainkon változtatnunk kell. Az Európai Unió fellép a környezetszennyezéssel és az éghajlat felmelegedésével szemben.

A bolygó felmelegedése

Az Európai Unió minden egyes lakosa naponta több mint egy kiló szemetet hajít ki a kukába. Ne felejtsük: ez körülbelül 446 millió embert jelent!

Szerencsére néhány évtizede egyre több hulladékot újra tudunk hasznosítani. Ilyenek a műanyag flakonok, a sörösdobozok, az üveg-, a papír- és a kartonhulladék. Ezzel a gesztussal a környezet szennyezése ellen harcolunk.

jelölés

Felismered ezt a CE-jelölést? Számos terméken mára már kötelező szerepelnie. Azt jelzi, hogy az adott termék betartja a kötelező európai biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírásokat. Ha körülnézel a házban, sok tárgyon megtalálod ezt a jelölést, köztük a játékokon is. Nézz utána a holmijaid között!

 

ENERGIA ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

A megújuló energiáé a jövő

A környezetszennyezés nem ismer határokat. Másodpercenként egy futballpálya nagyságú erdőterület tűnik el a föld színéről, hogy az élő fákból faanyag vagy papír készülhessen. Az ember környezetromboló tevékenysége elpusztítja a föld „tüdejét” és úgynevezett üvegházhatású gázokkal szennyezi a légkört.

Az üvegházhatás

A Nap sugarai a föld légkörén keresztül érkeznek el hozzánk, és melegítik a bolygó felszínét. De ahogy az üvegház is bent tartja a meleget az ott termelt növényeknek, zöldségeknek, úgy a föld légköre is foglyul ejti a napsugarak egy részét. Ezt a természetes jelenséget hívják üvegházhatásnak.

A föld tüdeje

A zöld növények a klorofill nevű anyagnak köszönhetően elnyelik az üvegházhatást fokozó gázokat, és oxigént szabadítanak fel. Az ember, akárcsak az autó, épp az ellenkezőjét csinálja: oxigént nyel és CO2-t bocsát ki a levegőbe. Ez a szén-dioxidnak nevezett gáz kulcsfontosságú a jövő szempontjából. A légkörben a szén-dioxid a leginkább felelős az üvegházhatás kialakulásáért és így a bolygó felmelegedéséért. Az ember szervezete fordítva működik, mint a növényeké. Ha elpusztítjuk a növényeket, tönkretesszük a föld tüdejét, amely a számunkra létfontosságú oxigént előállítja.

Óvjuk jobban a természetet

A környezetvédelem és az éghajlatváltozás kérdése ma már az egész világ problémája. Európa nem bővelkedik kőolaj- és földgázlelőhelyekben. Mindent meg kell hát tennie, hogy minél több megújuló energiaforrást állítson munkába. Az Európai Unió tagországai ezért vállalták, hogy mostantól 2030-ig:

  • 40%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását,
  • 32,5%-kal csökkentik energiafogyasztásukat,
  • és saját energiatermelésüknek legalább 32%-át megújuló energiákból (szélenergia, napenergia, tengeri energia stb.) fedezik.

 

MEZŐGAZDASÁG ÉS TÁPLÁLKOZÁS

Étkezzünk egészségesebben

Az egészséges táplálkozás azt jelenti, hogy változatosan és csak annyit eszünk, amennyivel csillapíthatjuk éhségünket: sem többet, sem kevesebbet. A növénytermesztés és állattenyésztés piacát ezért ideális esetben úgy kell megszervezni, hogy a gazdák nagyon változatos élelmiszereket tudjanak termelni, mindenkinek elegendő mennyiségben!

A közös agrárpolitika rövid története

1957-ben az európai közösség hat alapító országa – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország – úgy döntött, hogy véget vetnek Európában az éhínségeknek. 1962-ben meghirdették a közös agrárpolitika (KAP) programját.

Ennek célja, hogy a mezőgazdaság mindenki számára elég élelmiszert termeljen, és biztosítsa, hogy a gazdák meg tudjanak élni földjeikből. Az európai gazdák ettől fogva pénzügyi támogatást kaptak, és annyit termelhettek, amennyit akartak. Csakhogy a nagy mennyiségben való termelés miatt hamarosan sok ezer tonna eladhatatlan élelmiszer halmozódott fel a raktárakban. Ez pedig óriási pazarlás!

A 80-as évek fordulata: a termelés szabályozása

Az 1980-as évektől kezdve Európában megszűnt az a rendszer, hogy a gazdák bármit és bármilyen mennyiségben termelhetnek. Európa átállt a minőségi mezőgazdaságra. Egyúttal új szabályokat vezetett be az állatokkal való jobb bánásmód érdekében. Európa arra ösztönzi a gazdákat, hogy sokféle tevékenységet folytassanak.

Például:

Ma Európában változatos és minőségi élelmiszerekhez juthatunk

A gazdáknak és az élelmiszerboltoknak az élelmiszerek csomagolásán logókkal és címkékkel kell jelezniük, hogy azok hogyan jutottak el a termelőtől a fogyasztóig. E címkékről kiderül, mi mindent tartalmazhat az adott élelmiszer, illetve hogy milyen időponttól kezdve nem szabad fogyasztani azt.

A tojásokon például mindig kell lennie egy kódnak, ami alapján megtudhatjuk, honnan származnak, és hogy a tojást tojó tyúkokat szabadon vagy ketrecben tartották-e.

  • Keress egy friss tojást otthon a hűtőben vagy a kamrában.

Számos terméken találhatsz olyan logókat, amik tanúsítják a termék minőségét és származását.

Az „Oltalom alatt álló eredetmegjelölés” logó azt jelenti, hogy az adott terméket egy konkrétan meghatározott helyen vagy régióban kell előállítani, feldolgozni, illetve elkészíteni.

Néhány példa: a „Kalamata” olívaolaj (Görögország), a „Mel do Alentejo” méz (Portugália), a „Herve” sajt (Belgium) vagy a „Stupavské zelé” káposztaétel (Szlovákia).

Az „Oltalom alatt álló földrajzi jelzés” logó azt jelenti, hogy a termék előállításának legalább egy szakasza (a termelés, a feldolgozás vagy az elkészítés) egy konkrét helyen vagy régióban történik.

Néhány példa: a „Kiełbasa piaszczańska” sertéskolbász (Lengyelország) vagy az „Asparago di Cantello” spárga (Olaszország).

Ez a logó garantálja, hogy a hozzávalók 95%-a biotermesztési módszerekkel készült, illetve jelzi a termelő és az értékesítő nevét.

LE AZ EGÉSZSÉGTELEN ÉTELEKKEL!

Ha egész Európát nézzük, a felnőtteknek több mint a fele túlsúlyos. Ha nem teszünk ez ellen semmit, 2030-ra Európát szabályos elhízási járvány fogja sújtani. Ez alól a gyerekek sem jelentenek kivételt: 2018-ban minden hetedik fiatal európai túlsúlyos vagy kifejezetten elhízott volt.

Hogyan lehet harcolni az egészségtelen étkezés ellen?

Egyes iskolák a hamburger, a sült krumpli, a pizza és a szénsavas üdítők betiltása mellett döntöttek. Az iskolai gyümölcsfogyasztást segítő európai program ingyenes gyümölcs- és zöldségosztást rendez az iskolákban, és egészségesebb étkezési szokások kialakítására buzdítja a fiatalokat.

Az igazán egészséges étkezés részeként mindenkinek naponta 5 gyümölcsöt és zöldséget kellene megennie.

Ez így nagyon soknak tűnik, ugyanakkor megvalósítható cél!

 

KULTÚRA

Tegyük élménnyé Európát

Tudod-e, mit jelent a „kultúra”?

A kultúra az életmódunk kifejezési formáinak összessége. A kultúra tükrözi hagyományaink, szokásaink és értékeink sokszínűségét. Beletartoznak az általunk beszélt nyelvek, a művészetek és a művészeti intézmények, az épületek és más építészeti alkotások, az oktatás és még számtalan egyéb.

Saját kultúránk és mások kultúrájának felfedezése segít önmagunk és mások jobb megértésében és a békés, sikeres együttélésben.

Kreatív Európa

Az Európai Unió a 27 tagállamban számos kulturális és audiovizuális terület fejlesztéséhez nyújt támogatást. Célja, hogy elősegítse a tehetséges európai alkotók ismertségét, illetve új munkahelyek kialakítását valamennyi kulturális ágazatban: a filmgyártás, a televízió, a videojátékok és a zene területén, a könyvpiacon stb.

Tudtad-e?

Az Európai Unió minden évben kijelöl egyes európai városokat Európa kulturális fővárosának. 2020-ben ez a két város Rijeka (Horvátország) és Galway (Írország), 2021-ban pedig Temesvár (Románia), Eléfszina (Görögország) és Újvidék (Szerbia, tagjelölt ország) lesz soron.

 

AZ INTERNET BIZTONSÁGA

Vigyázz jobban a titkaidra

Az interneten rengeteg dolgot csinálhatsz: játszhatsz online játékokat, zenét hallgathatsz, videókat nézhetsz, információkat kereshetsz a házi feladatokhoz. A barátokkal csevegni vagy fényképeket megosztani is nagyon klassz dolog.

A közösségi hálók, például az Instagram révén kapcsolatot tarthatsz a barátaiddal, híreket kaphatsz a távoli rokonokról, vicces fényképeket tehetsz közzé és új barátokat is szerezhetsz. Sokan azt gondolják, minél több barátjuk van a hálón, annál „népszerűbbek”.

Népszerűség vagy magánélet?

Egy elővigyázatossági szabályt minden esetben fontos betartani: soha ne adj ki túl személyes dolgokat az új „barátaidnak”, legfőképpen pedig olyanoknak, akiket alig ismersz. Meg kell védened azt, amit „magánéletnek” nevezünk. Ugyanez igaz a környezeted magánéletére is.

Vigyázz a hamis barátokkal!

Az internet, a közösségi hálók és az okostelefonok használata során egyes rosszindulatú emberek megpróbálhatnak becsapni téged vagy beférkőzni a magánéletedbe.

Az Európai Unió azért hozta létre a „Biztonságosabb Internet” elnevezésű programot, hogy megvédje és tudatosabb viselkedésre buzdítsa a fiatalokat az internet veszélyeivel és kihívásaival szemben.

Óvakodj a SPAM-től!

A spam avagy levélszemét olyan valakitől érkező levél, aki úgy tesz, mintha ismerne téged. Általában csalók küldik, akik el akarnak adni neked valamit vagy egyszerűen pénzt akarnak kicsalni tőled.

 

EURÓPA A VILÁGBAN

Segítsük jobban a szegény országokat

A legszegényebbek támogatása

Az Európai Unió egyik legfőbb értéke, mint láthattuk, a szolidaritás. Ennek egyik formája például a szegénység elleni küzdelem, amely 2018-ban még minden ötödik európai embert érintett.

Európa ráadásul még a világ szerencsés feléhez tartozik. Tudtad, hogy körülbelül 1,5 milliárd ember van a földön, akiknek napi 1 euróból kell megélniük? Számos afrikai, ázsiai és dél-amerikai országban tömeges méreteket ölt a szegénység. Még mindig túl sok olyan ember él a bolygón, aki nem jut ivóvízhez, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz. Kötelességünk tenni ez ellen valamit!

Az Európai Unió és tagállamai együtt a világ segélyezési tevékenységének több mint a felét végzik.

Humanitárius segítségnyújtás

Bolygónk különböző régióiban évről évre emberek millióit sújtják természeti katasztrófák, fegyveres konfliktusok, háborúk.

Az Európai Unió által nyújtott humanitárius segítség életeket menthet azzal, hogy élelmet, sátrakat, gyógyszereket, ivóvizet juttat azoknak, akiknek ezekre sürgős szükségük van. Támogatja továbbá a háborús övezetekből elmenekült családokat és a lerombolt városok és falvak újjáépítését.

Miért fontos ez?

A sikeres együttélés nemcsak az együtt megélt örömteli pillanatokból áll, hanem abból is, hogy törődünk szomszédaink, közeli vagy távoli ismerőseink kisebb-nagyobb gondjaival. A szolidaritás része európai értékeinknek!

  • És te mit tehetsz a környezetedben

a sikeres együttélésért?

Mit tehetnél a mindennapokban a közös élet minőségének javításáért a családban, az iskolában, a lakókörnyezetben?

Ha jobban meg akarod érteni, hogyan működik Európa és hogyan szervezi a mindennapokat, olvasd el az alábbi két füzetet:

Elérhető formátumok

Ez az online kiadvány 24 nyelven érhető el, a következő formátumokban:

PDF PRINT HTML

Kiadta 2020. februárban az

Európai Bizottság
Kommunikációs Főigazgatóság
Szerkesztői szolgáltatások és célzott tájékoztatás
1049 Brüsszel
BELGIUM

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2020
https://op.europa.eu/hu/publications

Hasznosnak találta ezt a kiadványt? Kérjük, ossza meg velünk észrevételeit:
comm-publi-feedback@ec.europa.eu

Print
ISBN 978-92-76-01298-6
doi:10.2775/873917
NA-03-19-161-HU-C
PDF
ISBN 978-92-76-01286-3
doi:10.2775/582358
NA-03-19-161-HU-N

© Európai Unió, 2020
A további felhasználás a forrás feltüntetése esetén engedélyezett.
Az Európai Bizottság dokumentumainak további felhasználására vonatkozó politikát a 2011/833/EU határozat (HL L 330., 2011.12.14., 39. o.) szabályozza.