EURÓPA FELÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE
Emlékezzünk jobban a múltra!
Az általunk ismert Európa gyökerei nagyon, nagyon messzire nyúlnak vissza.
Ahhoz, hogy megértsük, mi mindent köszönhetünk a mai Európának, fontos ismerni létrejöttének történetét.
Az első kísérletek…
Egyes uralkodók, mint Nagy Károly vagy I. Napóleon, már a múltban is tettek kísérleteket arra, hogy Európa országait egyetlen nemzetté egyesítsék. Európa egyesítésének e korai kísérletei többnyire véres háborúkkal jártak.
A XX. században azután két hatalmas háború is lángba borította földrészünket, s azután végigsöpört az egész világon. Világméretű pusztításuk miatt nevezzük e háborúkat világháborúnak.
Az első világháború 1914 és 1918 között zajlott, ennek befejezése után alig húsz évvel tört ki a második világháború.
Tudtad, hogy „Európa” elnevezése a görög mitológiából származik?
Európé rendkívüli szépségű hercegnő volt, aki a Földközi-tenger ázsiai partvidékén, Türoszban (a mai Libanon területén) élt. Zeusz, a mitológiai főisten szerelemre gyúlt a szépséges Európé iránt. Sikerült elcsábítania és magával vitte Görögországba. Szerelmük nyomán a hercegnő három gyermeknek adott életet, s ugyanakkor nevét adta földrészünknek: Európának.
A második világháború
A második világháború után, 1945-ben Európa nagy része romokban hevert.
A hat évig tartó, szörnyű pusztítással járó háború 20 millió árvát, romba dőlt városokat, éhező és otthonukból elmenekült emberek tömegeit hagyta maga után. Európát igazi katasztrófa sújtotta. Mindent újjá kellett építeni!
Kettészakadt földrész
1945 után Európában ismét béke lett, de a kontinens két táborra szakadt: Kelet-Európára és Nyugat-Európára. A törésvonal keresztülhaladt Németországon.
Németország két részre szakadt: Kelet-Németország állt szemben Nyugat-Németországgal.
A határ két oldalán az emberek élete gyökeresen másként alakult.
Hogyan lehetett mégis megőrizni a békét a nyugati világban?
De hogyan kapcsolódik mindez az Európai Unióhoz? – kérdezed alighanem magadban.
1950. május 9-én Robert Schuman francia politikus ismertette zseniális ötletét: azt javasolta, hogy Nyugat-Németország és Franciaország alakítson szén- és acélközösséget. Ha ez megvalósul, többé nem lesz érdekük egymás ellen háborút indítani.
Nyugat-Európában fokozatosan megindult a békés újjáépítés.
Sorolj fel különböző tárgyakat, amik acélból készülnek (rajzolás nélkül):
Az Európai Szén- és Acélközösség
A szén- és acélközösség tervébe hamarosan más országok is bekapcsolódtak: Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország.
1951. április 18-án a felsorolt 6 ország aláírta az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) megalapításáról szóló szerződést. Ez újabb fontos lépés volt a béke útján!
Európa úttörői
Az egységes Európa felépítése nem ígérkezett egyszerű feladatnak. Néhány mély meggyőződésű, előrelátó nő és férfi kitartó támogatása kellett ahhoz, hogy ez a gondolat valódi közös projektté alakuljon. A mából visszatekintve ezeket az embereket „Európa úttörőiként” szokás emlegetni. Lássuk, kik ők!
1A – 2D – 3E – 4B – 5E – 6F – 7C – 8A – 9D – 10E
Az Európai Gazdasági Közösség (EGK)
A szén- és acélközösség megalakítása után a 6 résztvevő ország úgy döntött, hogy létrehoznak egy határok nélküli közös piacot. Így született meg 1957-ben az Európai Gazdasági Közösség (EGK). A „gazdasági” jelző minden pénzzel, üzlettel, kereskedelemmel kapcsolatos kérdésre utal.
Európa gazdasága újra fellendülőben volt. A háború immár távoli emléknek tűnt. Nyugat-Európában ismét béke honolt.
A berlini fal (l. a térképet)
Emlékszel, hogy a második világháború után Európa két nagy táborra szakadt, amelyek ellenségként tekintettek egymásra?
1961-ben Kelet-Németország falat épített, amely Berlint két részre szakította: Kelet- Berlinre és Nyugat-Berlinre. A város lakói a keleti oldalról nem mehettek át a város nyugati felébe. Ez a fal lett a jelképe a (kommunista) kelet és a (kapitalista) nyugat között kialakult ún. hidegháborúnak.
A keleti országokban minden az állam kezében volt: a mezőgazdasági és ipari termelés, valamint az áruk elosztása is. Nyugaton az egyének szabadok voltak, mindenki elmondhatta a véleményét, vállalkozhatott, utazhatott, szavazhatott, megválaszthatta a politikai vezetőket.
Az első bővítések
A nyugat-európai közösség fokozatosan bővült, hamarosan más országok is csatlakozni akartak az eredetileg 6 ország összefogásával létrejött Európai Gazdasági Közösséghez. 1973-ban belépett Dánia, Írország és az Egyesült Királyság(1). Ezután a bővítés Dél-Európa irányában folytatódott, Görögország 1981-es, illetve Spanyolország és Portugália 1986-os csatlakozásával.
A berlini fal leomlása
1989-ben rendkívül fontos esemény zajlott az európai földrész szívében. A kelet-európaiak úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a nyugat-európaiakhoz.
A berlini fal, amely eddig fizikai és politikai értelemben is elválasztotta őket, leomlott. Berliniek ezrei áttörték a falat, hogy találkozhassanak honfitársaikkal: Németország ezzel újraegyesült. Az eseményt egész Európa önfeledten ünnepelte.
Ez az esemény a kommunizmus bukását jelentette Németországban, és rövidesen a kelet-európai országok többsége egymás után csatlakozott az egyesült Európához.
Az Európai Unió születése
1992-ben a Maastrichti Szerződéssel az Európai Gazdasági Közösség átalakult Európai Unióvá.
A következő bővítések
1995 és 2013 között 16 újabb ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Miután az Egyesült Királyság 2020-ban elhagyta az Európai Uniót, az utóbbi jelenleg 27 tagállammal rendelkezik.
