EURÓPA FELÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE

Emlékezzünk jobban a múltra

Az általunk ismert Európa gyökerei régre visszanyúlnak a történelemben.

Ahhoz, hogy megértsük, mi mindent köszönhetünk a mai Európának, fontos ismerni létrejöttének történetét.

Tudtad, hogy Európa elnevezése a görög mitológiából származik?

Európé rendkívüli szépségű hercegnő volt, aki a Földközi-tenger ázsiai partvidékén, Türoszban (a mai Libanon területén) élt. Zeusz, a mitológiai főisten szerelemre gyúlt a szépséges Európé iránt. Sikerült elcsábítania, és magával vitte Görögországba. Szerelmük nyomán a hercegnő három gyermeknek adott életet, s ugyanakkor nevét adta földrészünknek: Európának.

Az első kísérletek…

Egyes uralkodók, mint Nagy Károly vagy I. Napóleon, már a múltban is tettek kísérleteket arra, hogy Európa országait egyetlen nemzetté egyesítsék. Európa egyesítésének e korai kísérletei többnyire véres háborúkkal jártak.

A XX. században aztán két hatalmas háború is lángba borította földrészünket, majd végigsöpört az egész világon. Világméretű pusztításuk miatt nevezzük e háborúkat világháborúnak.

Az első világháború 1914 és 1918 között zajlott, ennek befejezése után alig húsz évvel tört ki a második világháború.

A második világháború

A második világháború után, 1945-ben Európa nagy része romokban hevert.

Az 5 évig tartó, szörnyű pusztítással járó háború 20 millió árvát, romba dőlt városokat, éhező és otthonukból elmenekült emberek tömegeit hagyta maga után. Európát igazi katasztrófa sújtotta. Mindent újjá kellett építeni!

Kettészakadt földrész

1945 után Európában ismét béke lett, de a kontinens két táborra szakadt: Kelet-Európára és Nyugat-Európára. A törésvonal keresztülhaladt Németországon.

Németország két részre szakadt: Kelet-Németország állt szemben Nyugat-Németországgal.

A határ két oldalán az emberek élete gyökeresen másként alakult.

Hogyan lehetett mégis megőrizni a békét a nyugati világban?

De hogyan kapcsolódik mindez az Európai Unióhoz? – kérdezed alighanem magadban…

1950. május 9-én Robert Schuman francia politikus ismertette zseniális ötletét: azt javasolta, hogy Nyugat-Németország és Franciaország alakítson szén- és acélközösséget. Ha ez megvalósul, többé nem lesz érdekük egymás ellen háborút indítani.

Nyugat-Európában fokozatosan megindult a békés újjáépítés.

Sorolj fel különböző tárgyakat, amik acélból készülnek (rajzolás nélkül):

Az ESZAK

A szén- és acélközösség tervébe hamarosan más országok is bekapcsolódtak: Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország.

1951. április 18-án a felsorolt 6 ország aláírta az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) megalapításáról szóló szerződést. Ez újabb fontos lépés volt a béke útján.

Európa „alapító atyái”

Az egységes Európa felépítése nem ígérkezett egyszerű feladatnak. Néhány mély meggyőződésű politikus kitartó támogatása kellett ahhoz, hogy ez a gondolat valódi közös projektté alakuljon. A mából visszatekintve ezeket a politikusokat Európa „alapító atyáiként” szokás emlegetni. Lássuk, kik ők!

5A - 3B - 4C - 2D - 7E - 1E - 6F

Az Európai Gazdasági Közösség (EGK)

A szén- és acélközösség megalakítása után a 6 résztvevő ország úgy döntött, hogy létrehoznak egy határok nélküli közös piacot. Így született meg 1957-ben az Európai Gazdasági Közösség (EGK). A „gazdasági” jelző minden pénzzel, üzlettel, kereskedelemmel kapcsolatos kérdésre utal.

Európa gazdasága újra fellendülőben volt. A háború immár távoli emléknek tűnt. Nyugat-Európában ismét béke honolt.

A berlini fal (l. a térképet)

Emlékszel, hogy a második világháború után Európa két nagy táborra szakadt, amelyek ellenségként tekintettek egymásra?

1961-ben Kelet-Németország falat épített, amely Berlint két részre szakította: Kelet-Berlinre és Nyugat-Berlinre. A város lakói a keleti oldalról nem mehettek át a város nyugati felébe… Ez a fal lett a jelképe a (kommunista) kelet és a (kapitalista) nyugat között kialakult ún. hidegháborúnak.

A keleti országokban minden az állam kezében volt: a mezőgazdasági és ipari termelés, valamint az áruk elosztása is. Nyugaton az egyének szabadok voltak, mindenki elmondhatta a véleményét, vállalkozhatott, utazhatott, szavazhatott, megválaszthatta a politikai vezetőket.

Az első bővítések

A nyugat-európai közösség fokozatosan bővült, hamarosan más országok is csatlakozni akartak a 6 alapító országhoz. 1973-ban Dánia, az Egyesült Királyság1 és Írország beléptek az EGK-ba. Ezután a bővítés Dél-Európa irányába folytatódott, Görögország 1981-es, illetve Spanyolország és Portugália 1986-os csatlakozásával.

1 Az Egyesült Királyság 2020-ban kilépett az Európai Unióból.

A berlini fal leomlása

1989-ben rendkívül fontos esemény zajlott az európai földrész szívében. A kelet-európaiak úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a nyugat-európaiakhoz.

A berlini fal, amely eddig fizikailag és jelképesen is elválasztotta őket, leomlott. Berliniek ezrei áttörték a falat, hogy találkozhassanak honfitársaikkal: Németország ezzel újraegyesült. Az eseményt egész Európa önfeledten ünnepelte!

Ez az esemény a kommunizmus bukását jelentette Németországban, és rövidesen a kelet-európai országok többsége egymás után csatlakozott az egyesült Európához.

Az Európai Unió (EU) születése

1992-ben a Maastrichti Szerződéssel az Európai Közösség átalakult Európai Unióvá.

A következő bővítések

1995 és 2013 között 16 újabb ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Miután az Egyesült Királyság 2020-ban elhagyta az Európai Uniót, azt jelenleg 27 tagállam alkotja.

 

EURÓPAI SZERZŐDÉSEK

A megegyezés felé

A szerződések

Ahogy az iskolai focicsapatra, úgy egész Európára is igaz: minél többen vagyunk, annál bonyolultabb megegyezni bármiben is. Mindenki próbálja érvényesíteni a saját elképzeléseit.

Ezért tárgyalások útján kell megtalálni a megoldásokat. E megoldásokat rögzítik az ún. „szerződések”.

A szerződések az uniós országok állam- és kormányfői által kötött és aláírt megállapodások. Ezek tulajdonképpen az Európai Unió használati útmutatói.

Az Unió eddigi történelme során 7 ilyen nagy szerződés követte egymást. Többnyire arról a városról kapták a nevüket, ahol aláírták őket. A legutolsó ilyen szerződés a Lisszaboni Szerződés.

Hogyan lehet csatlakozni Európához?

Minden európai állam kérheti a felvételét az Európai Unióba, de ehhez meg kell felelnie bizonyos feltételeknek:

  • demokratikus országnak kell lennie, ahol a nép választások útján választja meg a vezetőit,
  • tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, a sajtó szabadságát és a vélemény szabadságát,
  • az ország gazdaságának megfelelően kell működnie,
  • be kell tartania valamennyi európai döntést és törvényt.

 

EURÓPAI SZIMBÓLUMOK

Legyünk büszkébbek sokszínűségünkre

Az Európai Unió zászlója

Az Európai Unió zászlóján kék mezőben 12 arany csillagból álló kör látható.

Az európai himnusz

Az európai himnusz az úgynevezett Örömóda, amely Ludwig van Beethoven híres német zeneszerző Kilencedik szimfóniájának egy részlete.

Az európai himnusz dallama a szabadság, a béke és a szolidaritás Európában megtestesülő ideáljait idézi fel.

Európa jelmondata: „In varietate concordia”

2000-ben az Európai Unió elfogadta saját első jelmondatát, amelynek jelentése „Egyesülve a sokféleségben”.

Ez a jelmondat arra utal, hogy az Európai Unió bővülése során hogyan gazdagodott a földrész különböző kultúráival, hagyományaival és nyelveivel.

Május 9., Európa-nap

Az Európa-napot minden év május 9-én ünnepeljük, az 1950-es „Schuman-nyilatkozat” emlékére, amely az európai terv megszületésének pillanata volt. Az Európa-nap alkalmából az Európai Unió intézményei megnyitják kapuikat az érdeklődők előtt.

 

EURÓPA FÖLDRAJZA

Ismerjük meg jobban földrészünket

Amikor „Európáról” beszélünk, több mindent is érthetünk alatta.

Európa először is egy földrész. A földrészek hatalmas földterületek, némelyeket közülük óceánok és tengerek választanak el egymástól.

Az európai földrész számos országból és területből áll. Ezen országok közül huszonhét döntött úgy, hogy az Európai Uniónak elnevezett közös térséghez akar tartozni.

Az Európai Unió tagországainak egy része emellett úgy döntött, hogy bevezetnek egy közös pénzt: az eurót. Ezek az országok alkotják az „euróövezetet”.

 

AZ EURÓPAI UNIÓ JÖVŐJE

Szélesítsük látókörünket

Az Európai Unió fokozatosan született meg a béke mellett elkötelezett bátor férfiak és nők elgondolásaiból. Hosszú történet gyümölcse, melynek mindannyian részesei vagyunk.

Európa persze még nem tökéletes: ez egy olyan terv, amelyik napról napra tovább alakul. Holnap a mai fiatalok feladata lesz folytatni ezt a munkát.

Vannak még jelentős problémák, amelyek csak az összes ország együttműködésével oldhatók meg.

De kire vár a feladat, hogy felépítse a jövő Európáját? Európát a fiatalok fogják EGYÜTT felépíteni!

  • Képzeld el magad a jövőben. Milyen Európát szeretnél holnap?

Ha jobban meg akarod érteni, hogyan működik Európa és hogyan szervezi a mindennapokat, olvasd el az alábbi két füzetet:

Elérhető formátumok

Ez az online kiadvány 24 nyelven érhető el, a következő formátumokban:

PDF PRINT HTML

Kiadta 2020. februárban az

Európai Bizottság
Kommunikációs Főigazgatóság
Szerkesztői szolgáltatások és célzott tájékoztatás
1049 Brüsszel
BELGIUM

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2020
https://op.europa.eu/hu/publications

Hasznosnak találta ezt a kiadványt? Kérjük, ossza meg velünk észrevételeit:
comm-publi-feedback@ec.europa.eu

Print
ISBN 978-92-76-01224-5
doi:10.2775/267108
NA-03-19-160-HU-C
PDF
ISBN 978-92-76-01242-9
doi:10.2775/228442
NA-03-19-160-HU-N

© Európai Unió, 2020
A további felhasználás a forrás feltüntetése esetén engedélyezett.
Az Európai Bizottság dokumentumainak további felhasználására vonatkozó politikát a 2011/833/EU határozat (HL L 330., 2011.12.14., 39. o.) szabályozza.