AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAINAK LEGFŐBB ELLENŐRZŐ INTÉZMÉNYEI – ÁTTEKINTÉS

BEVEZETÉS

A közpénzellenőrzés minden demokratikus rendszer szerves része. Az Európai Uniót (EU) jelenleg alkotó 27 tagállam különböző intézkedésekkel biztosítja a közkiadások elszámoltathatóságát, átláthatóságát és megbízható felügyeletét. Mindez rendszerint a külső közpénzellenőri feladatokat ellátó legfőbb ellenőrző intézmények (SAI) felelőssége.

A legfőbb ellenőrző intézmények végzik a közforrások felhasználásának hatékonyságának, eredményességének és gazdaságosságának, valamint a közkiadások és a közbevételek beszedése szabályszerűségének független vizsgálatát. Tényalapú, tárgyilagos és részrehajlástól mentes ellenőrzési jelentéseik elősegítik a kormányzatok parlamenti kontrollját, és ezáltal hozzájárulnak a szakpolitikák, a programok, a közigazgatás és az állami forrásokkal való gazdálkodás javításához. Ez megerősíti a polgárok társadalmi kontrollba vetett bizalmát és elősegíti a demokráciák megfelelő működését.

A kormányzás elszámoltathatóságának és átláthatóságának támogatása és fejlesztése mellett az uniós legfőbb ellenőrző intézmények harmadik országokban is aktívan támogatják a közpénzellenőrzési szervek kapacitásainak növelését.

Az adattárban szereplő legfőbb ellenőrző intézmények némelyike gazdag (akár több száz évre visszanyúló) örökségre tekinthet vissza, míg mások jelenlegi formájukban csak a közelmúltban jöttek létre. A legfőbb ellenőrző intézmények felépítése, feladat- és hatásköre gyakran nagy átalakulásokon ment át az idők során, néha politikai változásokból adódóan, néha közigazgatási reform következményeként. A független legfőbb ellenőrző intézmény megléte az Unióhoz való csatlakozás egyik előfeltétele.

A LEGFŐBB ELLENŐRZŐ
INTÉZMÉNYEK
TÍPUSAI ÉS IRÁNYÍTÁSA

A legfőbb ellenőrző intézmények több szempontból is csoportosíthatók. Hagyományosan a francia-latin, az angolszász és a német rendszerben gyökerező szervezeti felépítésű intézményeket különböztetjük meg. Újabban ezzel szemben a legfontosabb különbség a joghatósági funkció megléte, illetve hiánya. A legfőbb ellenőrző szervek csoportosíthatók aszerint is, hogy monokratikus elven, azaz egyetlen személy (elnök, főellenőr stb.) irányításával működnek-e, vagy testületi szerv (például tanács, kollégium, szenátus vagy plénum) vezeti őket.

E tág csoportokon belül további alapot jelenthet a besoroláshoz, hogy az egyes legfőbb ellenőrző intézményeknek van-e hatáskörük az alacsonyabb kormányzati szintek ellenőrzésére, illetve hogy milyen viszony áll fenn a legfőbb ellenőrző intézmény és a nemzeti parlament között.

FÜGGETLENSÉG

Az uniós legfőbb ellenőrző intézmények független közigazgatási szervek. A törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási ágtól való függetlenségüket az alkotmány garantálja. Felhatalmazásuktól függően a legfőbb ellenőrző intézmények előzetes vagy utólagos ellenőrzéseket végezhetnek a bevételek és kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének, a szakpolitikák, programok és intézkedések gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének, illetve a közigazgatás működésének értékelésére. Egyes legfőbb ellenőrző intézmények a közpolitikák és -programok hatását is vizsgálják.

KAPCSOLAT
A PARLAMENTTEL

A különböző tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei és parlamentjei közötti kapcsolat ugyanolyan változatos, mint maguk a közpénzellenőrzési szervek. Míg minden legfőbb ellenőrző intézmény független, néhányuk a parlamenti felügyeleti struktúra részét képezi.

A sokféleségben közös vonás, hogy mind az uniós, mind a tagállami legfőbb ellenőrző intézmények általában szoros kapcsolatot tartanak fenn a parlamenttel. A kapcsolat sarokköve rendszerint a beszámolás, vagyis az, hogy a legfőbb ellenőrző intézmény megküldi ellenőrzési jelentéseit a parlamentnek. Ezeket a jelentéseket rendszerint egy különbizottság, illetve az ellenőrzés tárgyától függően néha egy-egy adott témával foglalkozó bizottság vitatja meg. A legfőbb ellenőrző intézmények képviselői általában jelen lehetnek ezeken a vitákon, illetve részt is vehetnek azokban. Néhány tagállamban a legfőbb ellenőrző intézmény vezetőjének arra is joga van, hogy meghallgassák az intézmény munkájához kapcsolódó témákról folytatott parlamenti viták során.

A parlamentek gyakran kulcsszerepet játszanak a legfőbb ellenőrző intézmények elnökének, főellenőrének vagy irányítótestületének kinevezésében vagy kijelölésében. Ezenfelül néhány parlament részt vesz a legfőbb ellenőrző intézmény költségvetésének kidolgozásában és jóváhagyásában is, vagy külső ellenőrt jelöl ki az intézmény beszámolójának ellenőrzésére.

Végezetül egyes legfőbb ellenőrző intézmények hatásköre a nemzeti parlament igazgatási kiadásainak ellenőrzésére is kiterjed.

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY ÉS KÖLTSÉGVETÉS

A legfőbb ellenőrző intézmények emberi és pénzügyi erőforrásai nagymértékben eltérnek a különböző országokban, még a lakosság vagy az ellenőrzött költségvetés arányában is. Ez a különbség nem csak a legfőbb ellenőrző intézmény felhatalmazását és szervezeti felépítését tükrözi, hanem a tagállam általános jellemzőit és államigazgatását is.

Összességében több mint 15 000-en dolgoznak az Unió és tagállamai legfőbb ellenőrző intézményeiben. A négy legnagyobb uniós tagállam (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország, lakosságuk összesen közel 260 millió fő) legfőbb ellenőrző intézményei mintegy 5 000 főt, a fennmaradó tagállamok (összlakosság: 190 millió fő) pedig együttesen 9 500 főt foglalkoztatnak.

Az Unió egészére nézve 20 000 lakosra jut egy legfőbb ellenőrző intézményi alkalmazott (mediánérték). Ugyanakkor e téren jelentős különbségek mutatkoznak az egyes tagállamok között. A legfőbb ellenőrző intézmények saját költségvetése szinte kivétel nélkül alacsonyabb a teljes kormányzati költségvetés 0,1%-ánál.

ELLENŐRZÉSI TERÜLETEK

Az uniós legfőbb ellenőrző intézmények központi szerepet játszanak a nyilvános elszámoltathatósági folyamatban. A végrehajtó ág külső ellenőreként értékelik, hogy a kormány szakpolitikái és kiadásai milyen mértékben érik el a tervezett célkitűzéseket, továbbá ellenőrzik a közpénzgazdálkodást és beszámolnak a közszervek pénzügyi jelentéseiről, ezáltal pedig független tájékoztatást és bizonyosságot nyújtanak a parlamenteknek.

A legfőbb ellenőrző intézmények rendszerint központi vagy szövetségi szinten vizsgálják az állami költségvetési bevételeket és kiadásokat, de néhány tagállamban regionális, helyi vagy települési önkormányzati szinten is végezhetnek ellenőrzéseket. Bár az ellenőrzések főként a minisztériumokra és a kormányszervekre irányulnak, az ellenőrzött szervezetek között lehetnek állami tulajdonú vállalatok (például műsorszolgáltató társaságok), felsőoktatási intézmények vagy nemzeti bankok is.

A legfőbb ellenőrző intézmények többsége valamennyi közbevétel és -kiadás ellenőrzésére jogosult, a magántársaságok vagy egyéni kedvezményezettek szintjén is.

AZ ELLENŐRZÉSI TÉMÁK
KIVÁLASZTÁSA
ÉS A PROGRAMOZÁS

Az ellenőrzések kiválasztása és megtervezése különböző kritériumok figyelembevételével történik: ilyenek többek között a kockázatok és a hatások, valamint az egyes szakpolitikai területeken várható jövőbeni fejlemények. Sok legfőbb ellenőrző intézmény éves programozási eljárások és ellenőrzési tervek mentén végzi munkáját, amelyeket többéves stratégia és éves kockázatértékelés alapján dolgoz ki. A közép- és hosszú távú tervezés e kombinációja rugalmasságot biztosít és lehetővé teszi a legfőbb ellenőrző intézmények számára a váratlan fejleményekre való reagálást.

Néhány országban a parlament (a képviselők és/vagy bizottságok), a kormányminiszterek, illetve akár magánszemélyek vagy -szervezetek is felkérhetik a legfőbb ellenőrző intézményt konkrét ellenőrzések elvégzésére. A legfőbb ellenőrző intézmények azonban – néhány kivétellel – nem kötelesek elvégezni ezeket az ellenőrzéseket.

Azoknál a legfőbb ellenőrző intézményeknél, amelyek élén egyetlen személy áll, rendszerint ez a személy hozza meg a végleges döntést az elvégzendő ellenőrzésekről. A többi intézménynél ezt az irányító testület vagy a kollégium közösen teszi meg.

BIZONYÍTÉKGYŰJTÉS
ÉS NYOMON KÖVETÉS

Az ellenőrzési bizonyítékok összegyűjtése érdekében a legfőbb ellenőrző intézmények dokumentumokat vizsgálnak meg, adatokat elemeznek, interjúkat készítenek vagy helyszíni ellenőrzéseket végeznek, például az ellenőrzött szerv létesítményeiben vagy valamely projekt helyszínén. Hogy ezt megtehessék, a legfőbb ellenőrző intézmények hozzáférési joggal rendelkeznek minden olyan információhoz, amelyet szükségesnek ítélnek feladataik elvégzéséhez, és az ellenőrzött szervezetek munkatársai kötelesek együttműködni a legfőbb ellenőrző intézmény ellenőreivel.

Hozzáférési joguk ellensúlyozása érdekében a legfőbb ellenőrző intézményeket és azok alkalmazottait különleges titoktartási kötelezettség terheli az ellenőrzések során megszerzett információk tekintetében.

BESZÁMOLÁS

Ellenőrzéseik alapján a legfőbb ellenőrző intézmények jelentéseket készítenek, amelyekben bemutatják megállapításaikat és észrevételeiket, rámutatnak a szabálytalanságokra, ellenőrzési következtetéseket vonnak le, valamint ajánlásokat tesznek a hiányosságok orvoslására. Ezek az ajánlások az ellenőrzési jelentés fontos részét képezik, mivel értékes iránymutatást nyújtanak a politikai döntéshozók számára. Az ajánlásoknak köszönhetően javítható a közkiadások eredményessége, hatékonysága, gazdaságossága és szabályszerűsége, és számos hiba és szabálytalanság elkerülhetővé válik.

Bizonyos legfőbb ellenőrző intézményeknek jogukban áll véleményezni a hatáskörükbe tartozó témákhoz (például a pénzgazdálkodáshoz) kapcsolódó jogszabálytervezeteket is; ezt részben saját kezdeményezésre, részben a jogalkotó kérésére tehetik meg.

KIADVÁNYOK

A legfőbb ellenőrző intézmények rendszerint éves ellenőrzési jelentést adnak ki az éves államháztartási beszámolóról és az állami költségvetés végrehajtásáról. Ezenfelül néhány legfőbb ellenőrző intézmény egyes intézmények vagy szervek (például a parlament, az államfő vagy a szociális jóléti rendszerek) pénzügyi kimutatásairól is közzétesz jelentést. Egyes legfőbb ellenőrző intézmények ellenőri véleményt is adnak ezekről a pénzügyi kimutatásokról, illetve éves beszámolókról.

A legfőbb ellenőrző intézmények továbbá konkrét témákról szóló ellenőrzési jelentéseket, a jogszabályokról vagy jogszabálytervezetekről szóló véleményeket, áttekintő kiadványokat vagy hasznosulási jelentéseket is közzétesznek. Kiadhatnak ezenfelül vitairatokat, elemzéseket és tanulmányokat, illetve a fontosabb témákban folyó ellenőrzésekhez háttérinformációkat nyújtó dokumentumokat is.

Néhány legfőbb ellenőrző intézmény rendszeresen készít jelentéseket az uniós források tagállamuk általi felhasználásáról és irányításáról is.

Végül számos legfőbb ellenőrző intézmény éves tevékenységi jelentést, folyóiratot, illetve a munkájukról tájékoztatást nyújtó egyéb dokumentumokat is közzétesz.

AZ EREDMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE

A legfőbb ellenőrző intézmények rendszerint benyújtják jelentéseiket a parlamentnek, jellemzően a költségvetési ügyekért, illetve az ellenőrzés témájáért felelős bizottságnak. A legfőbb ellenőrző intézmények általában nyilvánosságra hozzák ellenőrzési jelentéseik többségét. Kivételt jelenthetnek ez alól az érzékeny témákkal (pl. védelempolitika) foglalkozó, illetve az egyedi titoktartási kötelezettséggel járó jelentések.

Gyakran használják a közösségi médiát a polgárokkal és a médiával való közvetlen kommunikációra és kapcsolatfelvételre.

EGYÜTTMŰKÖDÉS

Együttműködés más legfőbb ellenőrző intézményekkel

Az uniós legfőbb ellenőrző intézmények közötti együttműködés

Szoros együttműködési hálózat köti össze az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeit és az Európai Számvevőszéket. Ez az együttműködés a tagállami legfőbb ellenőrző intézmények vezetőiből, illetve az Európai Számvevőszék elnökéből álló Kapcsolattartó Bizottság keretében valósul meg. Az uniós Kapcsolattartó Bizottság munkacsoportokat hozhat létre konkrét, uniós dimenzióval rendelkező ellenőrzési témák kapcsán, és aktív hálózatot biztosít az uniós legfőbb ellenőrző intézmények munkatársai közötti szakmai kapcsolattartás számára.

Az EUMSZ azon cikke, amely előírja az Európai Számvevőszék számára az uniós legfőbb ellenőrző intézményekkel való kapcsolattartást és együttműködést, egyben lehetővé teszi az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeinél dolgozó ellenőröknek, hogy (megfigyelőként) részt vegyenek az Európai Számvevőszék által a tagállamuk területén végzett ellenőrzésekben. Az Európai Számvevőszék standard eljárás szerint tájékoztatja a tagállami legfőbb ellenőrző intézményeket az országukban tervezett helyszíni ellenőrzésekről. A tagállami legfőbb ellenőrző intézmény ez alapján eldöntheti, hogy küld-e munkatársakat az Európai Számvevőszék ellenőrző csoportjának kísérésére a helyszíni vizsgálat során. Ezen túlmenően az uniós legfőbb ellenőrző intézmények közös vagy összehangolt ellenőrzéseket is végezhetnek egyes kiválasztott témákban.

Jelenleg már hagyományt jelent a tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei közötti kétoldalú együttműködés is, amely az ellenőrzési módszertanok és eredmények cseréjén túl akár a számvevők ideiglenes cseréjére is kiterjedhet.

Együttműködés az unión kívüli legfőbb ellenőrző intézményekkel

Az uniós legfőbb ellenőrző intézmények szakmai értékeléssel támogathatják a harmadik országokban működő legfőbb ellenőrző intézményeket, illetve részt vehetnek különböző olyan kapacitásépítési tevékenységekben (pl. ikerintézményi projektek), amelyek célja azok segítése jogi és intézményi bázisuk fejlesztésében.

Külön hálózatot hoztak létre a tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményeinek támogatására, amely célja az uniós tagállamok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok közötti együttműködés elősegítése és ösztönzése elsősorban kisléptékű, gyakorlati együttműködés formájában.

Néhány tagállam legfőbb ellenőrző intézménye szorosan együttműködik azon országok közpénzellenőrzési szerveivel is, amelyekkel tagállamuk történelmi okokból szoros kapcsolatokat ápol, illetve amelyekkel közös nyelv köti össze őket.

Nemzeti szintű együttműködés más közpénzellenőrzési szervekkel

Kormányzati struktúrájuktól függően az uniós tagállamok szövetségi, nemzeti, regionális, tartományi vagy települési szinten működő szerveket bíznak meg a közpénzellenőrzési feladatokkal. A teljes mértékben funkcionális regionális ellenőrző hivatalokkal rendelkező országokban a legfőbb ellenőrző intézmény ellenőrzései rendszerint a központi kormányzat szintjére irányulnak, és az intézmények adott esetben együttműködnek a tagállam más közpénzellenőrzési szerveivel.

Együttműködés a nemzetközi szervezetekkel

Minden uniós legfőbb ellenőrző intézmény tagja az INTOSAI és az EUROSAI szervezetnek.

Ezenfelül az uniós legfőbb ellenőrző intézmények számos közpénzellenőrzéssel foglalkozó szervezet által végrehajtott projektben is részt vesznek, és néhányan felelősek egyes nemzetközi, kormányközi vagy szupranacionális szervezetek – így az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és szakosodott ügynökségei, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vagy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) – külső ellenőrzéséért. Ezúton egyben biztosítják az országaik által e szervezeteknek folyósított pénzügyi hozzájárulások szabályszerű és hatékony felhasználását.

Végezetül általános gyakorlatnak számít, hogy az uniós legfőbb ellenőrző intézmények együttműködési kezdeményezésekben vesznek részt különböző nemzetközi szervezetekkel (pl.: OECD, az Interparlamentáris Unió [IPU], a Belső Ellenőrök Intézete [IIA] vagy a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség [IFAC]). Ez az együttműködés rendszerint a közpénzellenőrzéshez kapcsolódó aktuális témákra összpontosít, és kirendelések, képzések, tudásmegosztás vagy egyéb szakmai együttműködés formáját ölthetik.

ISMERTETŐK

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Az Európai Számvevőszék megvizsgálja az Unió, illetve az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek összes beérkezett bevételét és kifizetett kiadását.

Értékeli, hogy megfelelő-e az Unió pénzgazdálkodása, és hogy minden bevételt és kiadást a vonatkozó szabályokkal összhangban teljesítettek-e. Az Európai Számvevőszék éves megbízhatósági nyilatkozatot készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós források felhasználásának jogszerűségéről és szabályszerűségéről, valamint az esetlegesen észlelt szabálytalanságokról.

Az Számvevőszék minden egyes pénzügyi év lezárását követően éves jelentést készít. Ezenfelül bármikor közreadhatja egy-egy meghatározott témára vonatkozó észrevételeit (ezt elsősorban különjelentések formájában teszi meg), illetve véleményt adhat ki.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• az Európai Unió működéséről szóló szerződés 285–287. cikke;
• az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

Az Európai Számvevőszék minden lehetséges szempontból értékeli az uniós költségvetés végrehajtását. A fő ellenőrzött szervezet az Európai Bizottság, amelyet a Számvevőszék folyamatosan tájékoztat ellenőrzési munkájáról és módszereiről, valamint a számára releváns ellenőrzési eredményeiről.

Az Európai Bizottság főigazgatóságain túlmenően a Számvevőszék a következő entitásokat is ellenőrzi:

• Európai Fejlesztési Alapok;
• uniós ügynökségek és végrehajtó ügynökségek, közös vállalkozások és egyéb szervek;
• Európai Beruházási Bank és Európai Beruházási Alap;
• Európai Központi Bank;
• az Unió forrásbevonási és hitelezési műveletei (pl. az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus);
• Egységes Felügyeleti Mechanizmus és Egységes Szanálási Mechanizmus.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi felépítésű, joghatósági funkcióval nem rendelkező szervezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió külső ellenőre. A hét uniós intézmény egyikeként teljesen független módon végzi ellenőrzéseit.

A Számvevőszék maga alkotja meg eljárási szabályzatát. E szabályzat elfogadásához a Tanács jóváhagyása szükséges.

KAPCSOLAT AZ EURÓPAI PARLAMENTTEL, A TANÁCCSAL, ILLETVE A TAGÁLLAMI PARLAMENTEKKEL

Az Európai Számvevőszék minden jelentését (köztük az éves jelentést) és véleményét bemutatja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezek a jelentések képezik az uniós költségvetés éves zárszámadási eljárásának alapját, és a jogalkotók folyamatosan felhasználhatják azokat a munkájuk során.

AZ EURÓPAI PARLAMENT

Az Európai Számvevőszék elnöke az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) előtt és a plenáris ülésen is bemutatja az éves jelentést, és meghívást kap a Parlament mentesítéssel foglalkozó plenáris vitájára. A Számvevőszék tagjai rendszeresen felkérést kapnak a releváns számvevőszéki jelentések bemutatására úgy a CONT, mint más európai parlamenti bizottságok és munkacsoportok előtt.

AZ EU TANÁCSA

Az Európai Számvevőszék elnöke bemutatja az éves jelentést a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) előtt, valamint különös érdeklődésre számot tartó különjelentések bemutatására is felkérést kaphat.

Intézményi szinten a Számvevőszék fő tárgyalópartnere a Tanács Költségvetési Bizottsága, amely valamennyi pénzügyi kérdéssel, köztük a zárszámadási eljárással is foglalkozik. A Számvevőszék jelentéseit bemutatják az illetékes tanácsi előkészítő szervek előtt, amelyek azok nyomán tanácsi állásfoglalás-tervezeteket dolgoznak ki magasabb tanácsi szintű jóváhagyásra.

AZ UNIÓS TAGÁLLAMOK PARLAMENTJEI

Az Európai Számvevőszék a tagállamok illetékes parlamenti bizottságainak is megküldi jelentéseit és véleményeit. Ezenfelül a Számvevőszék tagjai a tagállami parlamentek előtt is bemutathatják a számvevőszéki kiadványokat, különösen az éves jelentéseket és különjelentéseket.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

27 tagú kollektív testület, amelybe minden tagállam egy-egy tagot delegál.

A számvevőszéki tagok feladataikat teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében látják el, erről hivatalba lépése előtt minden számvevőszéki tag az Európai Bíróság előtt esküt tesz.

HIVATALI IDŐ

6 év, megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A számvevőszéki tagokat az egyes tagállamok jelölése alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően az Európai Unió Tanácsa nevezi ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az Európai Számvevőszék öt ellenőrzési kamarából, valamint az Ellenőrzés-minőségi Bizottságból, az Igazgatási Bizottságból és a Főtitkárságból épül fel. Az elnök, a kamarák és az Ellenőrzés-minőségi Bizottság munkáját különböző igazgatóságok segítik; minden számvevőt hozzárendelnek egy-egy igazgatósághoz.

A Számvevőszék rendszerint havonta kétszer ülésezik teljes létszámban (mind a 27 tag részvételével) a fő számvevőszéki éves kiadványok, köztük az Unió általános költségvetéséről és az Európai Fejlesztési Alapokról szóló éves jelentések megtárgyalása és elfogadása céljából.

ELNÖKSÉG

Az elnök munkáját a stratégiai fejlesztésért, a munkaprogramért, a tervezésért, a teljesítménymenedzsmentért, az intézményi kapcsolatokért, a kommunikációért és a médiakapcsolatokért felelős Elnökségi Igazgatóság (DOP) támogatja.

Ezenfelül közvetlenül az elnök alá tartozik a jogi szolgálat és a belső ellenőrzési részleg is.

ELLENŐRZÉSI KAMARÁK

Az Európai Számvevőszék az egyes tagjait az öt ellenőrzési kamara valamelyikéhez rendeli.

Minden kamara munkája egy-egy uniós szakpolitikai tematikus területhez kapcsolódik. A kamarák élén egy-egy kamarai elnök áll, akit az adott kamara tagjai választanak maguk közül kétéves (megújítható) időtartamra. Valamennyi számvevőszéki tag hatáskörébe külön saját ellenőrzési feladatok tartoznak.

Mindegyik kamarának két fő feladatköre van:

• egyrészt különjelentések, különálló éves jelentések és vélemények elfogadása;
• másrészt az Unió költségvetéséről és az Európai Fejlesztési Alapokról szóló éves jelentések elkészítése, amelyeket a Számvevőszék testülete fogad el.

ELLENŐRZÉS-MINŐSÉGI BIZOTTSÁG

Az Ellenőrzés-minőségi Bizottság az ellenőrzés-minőségért felelős számvevőszéki tagból és (az öt kamarát képviselő) öt további tagból áll. Feladata az Európai Számvevőszék ellenőrzési politikájának, standardjainak és módszertanainak gondozása, az ellenőrzések támogatása és fejlesztése, valamint az ellenőrzések minőségének felügyelete. Ez a bizottság felel a módszertani kérdésekért és a Számvevőszék egészére kiterjedő minőségügyi felülvizsgálatok elvégzéséért.

IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG

Általános stratégiai és adminisztratív kérdésekben az Igazgatási Bizottság és adott esetben a tagok kollégiuma dönt.

Az Igazgatási Bizottság a Számvevőszék elnökéből, az egyes kamarák elnökeiből, az intézményközi kapcsolatokért felelős számvevőszéki tagból és az ellenőrzés-minőségért felelős számvevőszéki tagból áll. Ez a bizottság foglalkozik az adminisztratív ügyekkel, valamint a stratégiai, külkapcsolati és kommunikációs vonatkozású döntéshozatallal.

FŐTITKÁR

A főtitkárt az Európai Számvevőszék mint testület nevezi ki hatéves, megújítható időtartamra.

A főtitkár elsősorban a Számvevőszék titkárságáért és az ellenőrzést támogató szolgálatokért (emberi erőforrások, pénzügyek és általános szolgáltatások; informatika, munkakörnyezet és innováció; fordítás, nyelvi szolgáltatások és kiadványok) felelős.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 954,5 teljes munkaidős egyenérték (2021. december 31.) (62,2% ellenőrzésben)
• A munkatársak az összes uniós tagállamból érkeznek, felvételük rendszerint az Unió egészére kiterjedő nyílt versenyeljárás útján történik.
• Nemek aránya: ♂ 48,3%; ♀ 51,7% Átlagéletkor: 47,2 év.

KÖLTSÉGVETÉS

• A Számvevőszék finanszírozása az Európai Unió általános költségvetéséből történik.
• 162,1 millió euró (2022), ebből 100% igazgatási kiadás.
• Az Európai Számvevőszék költségvetése az összes uniós kiadás kevesebb mint 0,1%-ának, illetve az Unió összes igazgatási kiadásai körülbelül 1,5%-ának felel meg.

ELLENŐRZÉS

— ELLENŐRZÉSI HATÁSKÖR

Az ellenőrzést a nyilvántartások alapján és szükség esetén a helyszínen, az Unió többi intézményében, az Unió nevében bevételt vagy kiadást kezelő szervek, hivatalok és ügynökségek helyiségeiben végzik. Az Európai Beruházási Bank (EBB) uniós bevételek és kiadások kezelésével összefüggő tevékenységeire külön szabályok vonatkoznak.

A tagállamokban az ellenőrzést a nemzeti legfőbb ellenőrző intézményekkel vagy – ha ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel – az illetékes tagállami szervezeti egységekkel kapcsolatot tartva végzik el. Az Európai Számvevőszék mindkét fél függetlenségének megőrzése mellett, a bizalom szellemében működik együtt a tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeivel.

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az Európai Számvevőszék függetlenül dönt munkaprogramjáról. Éves programozási eljárása a különböző szakpolitikai területekre vonatkozó többéves kockázatértékelésre támaszkodik.

Az Európai Parlament és a Tanács javaslatot tehetnek az ellenőrzések témájára; a Számvevőszék mérlegeli ezeket a javaslatokat.

Az Európai Számvevőszék a honlapján közzéteszi a munkaprogramját.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Az Európai Számvevőszék értékeli az uniós költségvetési számvitel és pénzgazdálkodás állapotát, valamint megvizsgálja, hogy mennyiben teljesülnek az uniós szakpolitikai célkitűzések.

Az Európai Számvevőszék különböző típusú ellenőrzéseket végez:

• A teljesítmény-ellenőrzések az uniós szakpolitikák és programok eredményességét, hatékonyságát, illetve gazdaságosságát vizsgálják. Ezek az értékarányossági ellenőrzések egy-egy adott irányítási vagy költségvetési területre vonatkoznak. Kiválasztásuk olyan kritériumok alapján történik, mint pl. a közérdekűség, a fejlesztés lehetősége, illetve a szabálytalanság vagy a rossz teljesítmény kockázata.
• A pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések az éves beszámolók megbízhatóságát és a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét vizsgálják (főleg a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése céljából), valamint azt értékelik, hogy az adott költségvetési területekhez tartozó rendszerek, illetve tranzakciók megfelelnek-e a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.

Az Európai Számvevőszék a nemzetközi ellenőrzési standardoknak és saját etikai kódexének megfelelően, e keretek – nevezetesen az INTOSAI Szakmai Dokumentumok Fóruma (IFPP), a nemzetközi könyvvizsgálati standardok (ISA), valamint az INTOSAI és az IFAC etikai kódexei – kapcsán tett kötelezettségvállalásaival összhangban végzi ellenőrzéseit.

A vonatkozó módszertant és iránymutatásokat egy online platformon (AWARE, Accessible Web-based Audit Resource for the ECA [a Számvevőszék Hozzáférhető Webalapú Ellenőrzési Forrása]) teszi közzé, amelynek célja az Európai Számvevőszéknél dolgozó számvevők támogatása a szabályszerűségi, pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzések, valamint az ellenőrzési jellegűnek nem minősülő feladatok (áttekintések és vélemények) kiválasztásában, megtervezésében, lefolytatásában és a kapcsolódó beszámolásban, figyelemmel az Európai Unió sajátos helyzetére.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

Az Európai Számvevőszék kiadványai a következőképpen csoportosíthatók:

• éves jelentések, amelyek főként az uniós költségvetés és az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseinek eredményeit tartalmazzák, de költségvetési gazdálkodással, valamint teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat is vizsgálnak;
• az uniós ügynökségekről, decentralizált szervezetekről, közös vállalkozásokról és egyéb szervekről szóló különálló éves jelentések;
• különjelentések, amelyek egy-egy kiadási vagy szakpolitikai területre, illetve költségvetési vagy irányítási kérdésre vonatkozó, kiválasztott ellenőrzések eredményeit mutatják be;
• a pénzgazdálkodást jelentősen befolyásoló új vagy átdolgozott jogszabályokról – akár más intézmény kérésére, akár saját kezdeményezésre – kiadott vélemények;
• áttekintések, amelyek korábban közzétett ellenőrzéseink vagy más nyilvánosan elérhető információk alapján, gyakran több témát átfogó nézőpontból mutatják be és elemzik az adott témát.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Az Európai Számvevőszék valamennyi kiadványa az Unió összes hivatalos nyelvén elérhető a honlapján a nyilvánosság számára. A Számvevőszék ezenfelül számos csatornán, többek között a közösségi médiában is hírt ad jelentéseiről.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

Az Európai Számvevőszék szoros kapcsolatot tart fenn a tagállami legfőbb ellenőrző intézményekkel és a nemzetközi ellenőrzési szervezetekkel, társintézményi értékeléseket készít, együttműködik különböző agytrösztökkel és kutatószervezetekkel, és részt vesz a tudományos életben.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Az Osztrák Számvevőszék (ACA) a szövetségi, tartományi és települési szintű legfőbb független ellenőrző intézmény.

Feladata annak ellenőrzése, hogy megfelelően gazdálkodnak-e az állami forrásokkal, ideértve a közintézmények által végrehajtott közkiadásokat és a magánintézmények által felhasznált állami forrásokat is (az egységes ellenőrzés elve alapján).

A Számvevőszék azt vizsgálja, hogy a forrásokat gazdaságosan, eredményesen és hatékonyan használják-e fel. Legfőbb stratégiai feladatán, az ellenőrzéseken és konzultációkon felül bizonyos közjegyzői funkciókat, valamint más, közpolitikai jelentőségű feladatokat is ellát.

A Számvevőszék saját kezdeményezésére, független módon dönt ellenőrzései típusáról, tematikájáról és módszertanáról.

A Számvevőszék alkotmányos megbízatása bizonyos különleges ellenőrzések elvégzéséről is rendelkezik, például az alábbi esetekben:

• az osztrák szövetségi parlament vagy valamely tartományi parlament állásfoglalása nyomán;
• az osztrák szövetségi parlament vagy valamely tartományi parlament képviselőinek felkérésére;
• a szövetségi kormány, valamely tartományi kormány vagy valamely szövetségi miniszter észszerű felkérésére.

Az alkotmány korlátozza az ilyen felkérések számát, biztosítva az Osztrák Számvevőszék ellenőrzés-tervezésének függetlenségét.

Ezenfelül az Osztrák Számvevőszék fontos különleges feladatokat is ellát. Ilyenek például a következők:

• a szövetségi szintű pénzügyi kimutatások összeállítása;
• az adósságnyilatkozat elkészítése;
• jogszabály- és rendelettervezetek felülvizsgálata;
• az összeférhetetlenségi törvénnyel, a jövedelemkorlátozási törvénnyel és a párttörvénnyel kapcsolatos feladatok;
• a szövetségi kormányzathoz tartozó vállalkozások és ügynökségek által fizetett átlagbérekről és -nyugdíjakról szóló jelentéssel kapcsolatos feladatok;
• szakvélemények készítése a választottbírói testületek számára, a 2008-as stabilitási paktummal összhangban.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

Az Osztrák Számvevőszék tevékenységeire, funkcióira, szervezetére és helyzetére a következő jogszabályok irányadók:

• a Szövetségi Alkotmány (1920) VI. fejezete;
• az Osztrák Számvevőszékről szóló szövetségi törvény (RHG) (1948);
• az Alkotmánybíróságról szóló törvény (amennyiben nézeteltérés adódik az Osztrák Számvevőszék és valamely jogalany között a hatásköröket és jogokat illetően, az Osztrák Számvevőszék felkérheti az Alkotmánybíróságot, hogy határozzon az ügyben);
• a Nemzeti Tanács eljárási szabályzatáról szóló szövetségi törvény (a szövetségi parlamentek szabályozzák a Számvevőszék stratégiailag jelentős részvételét a bizottsági üléseken és a plenáris üléseken);
• az Európai Unió működéséről szóló szerződés (közvetlenül alkalmazandó az uniós közösségi források ellenőrzésére és az Európai Számvevőszékkel való együttműködésre).

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

Az Osztrák Számvevőszék a következő entitások pénzügyeit ellenőrzi:

• az állam, a tartományok, a településszövetségek, a több mint 10 000 lakosú települések, valamint a törvényben meghatározott egyéb jogalanyok;
• szövetségi, tartományi vagy települési intézmények által, illetve ilyen intézmények részét képező személyek által igazgatott alapítványok, alapok és intézetek;
• olyan szervezetek, amelyek felett az állam, valamely tartomány vagy valamely legalább 10 000 lakosú település gyakorol tényleges ellenőrzést, vagy amelynek részvényeit vagy saját tőkéjét az állam, valamely tartomány vagy valamely legalább 10 000 lakosú település legalább 50%-ban birtokolja, illetve amelyet – egyedül vagy más szerződő felekkel együttesen – az állam, illetve valamely tartomány vagy település működtet;
• szövetségi, tartományi vagy települési forrásokat felhasználó szövetségi, tartományi vagy települési közszervezetek;
• társadalombiztosítási szervek, valamint jogszabályban előírt munkavállalói, foglalkoztatói, illetve szakmai szövetségek (kamarák);
• jogszabályban előírt jogalanyok, például az ORF (az osztrák állami műsorszolgáltató).

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A Westminster modellre épülő, az elnök irányításával működő, szövetségi, tartományi és települési szintű ellenőrzéseket végző, egyedi modell.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Számvevőszék Ausztria legfőbb ellenőrző intézménye, amely közvetlenül a nemzeti parlamentnek tartozik beszámolással. A következő szerepkörökben jár el:

• a nemzeti parlament nevében a közforrások szövetségi szintű igazgatásával és az osztrák szakszervezetek szövetségének végrehajtási hatáskörébe tartozó, jogszabályban előírt szakmai szövetségek pénzügyi irányításával összefüggő ügyekben;
• a tartományi parlamentek nevében a tartományokkal, településszövetségekkel és a közforrások települési szintű igazgatásával, valamint a tartományok végrehajtási hatáskörébe tartozó, jogszabályban előírt szakmai szövetségek pénzügyi irányításával összefüggő ügyekben.

Az Osztrák Számvevőszék független a szövetségi kormánytól és a tartományi kormányoktól, kizárólag a törvényi rendelkezések hatálya alatt áll, ezért a jogalkotási ághoz tartozik.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

Az Osztrák Számvevőszék elnöke személyesen vagy egy általa delegált munkatárs révén közvetlen kapcsolatot tart fenn a nemzeti parlamenttel és annak bizottságaival.

A Számvevőszék elnökének joga van részt venni azokban a vitákban, amelyeket a nemzeti parlament vagy annak (al-)bizottságai a számvevőszéki jelentésekről, a szövetségi költségvetésről szóló zárójelentésről, a közpénzek irányításának ellenőrzése kapcsán az Osztrák Számvevőszék által vizsgált fellépések végrehajtásával kapcsolatos indítványokról, illetve a szövetségi pénzügyi törvénynek a Számvevőszéket érintő szakaszairól folytatnak.

A Számvevőszék elnökének – a nemzeti parlament eljárási szabályzatáról szóló szövetségi törvény részletes rendelkezéseivel összhangban – joga van saját kezdeményezésére felszólalni az e témákról folytatott vitákban.

A Számvevőszék éves tevékenységi jelentést nyújt be a nemzeti parlamentnek, a tartományi parlamenteknek és a települési tanácsoknak. Konkrét témákkal kapcsolatos észrevételeit bármikor a nemzeti parlament, a tartományi parlamentek, illetve a települési tanácsok elé terjesztheti, és szükség esetén javaslatokat tehet. A Számvevőszék minden jelentéséről – azoknak a nemzeti parlamentnek történő benyújtásával egyidejűleg – tájékoztatja a szövetségi kormányt.

A nemzeti parlament állandó bizottságot jelöl ki a Számvevőszék jelentéseinek megvitatására. Ezt a bizottságot az arányos képviselet elve alapján állítják össze.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

Az Osztrák Számvevőszéknek nincs külön irányítótestülete. Az elnök kizárólagos döntéshozatali jogkörrel rendelkezik.

A Számvevőszéknek nincsen állandó elnökhelyettese. Amennyiben az elnök akadályoztatva van feladatai ellátásában, a Számvevőszék legmagasabb beosztású tisztviselője helyettesíti. Ez vonatkozik arra az esetre is, amikor az elnök hivatala betöltetlen.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az Osztrák Számvevőszék öt főosztályra (egy irányítási és igazgatási, valamint négy ellenőrzési főosztályra) tagolódik. Az ellenőrzési főosztályok mindegyike két-két ellenőrzési osztályból áll, amelyek 3-4 tematikusan csoportosított ellenőrzési részlegből épülnek fel (tehát négy ellenőrzési főosztály, ezen belül nyolc ellenőrzési osztály, összesen 34 ellenőrzési részleg).

Ez a szervezeti felépítés lehetőséget nyújt a főosztályok közötti stratégiai és ellenőrzés-tervezésre, a rugalmas és együttműködő ellenőrző csoportoknak köszönhetően optimalizált forrásfelhasználást tesz lehetővé, valamint javítja és felerősíti a főosztályok közötti tudásátadást.

Az osztályok egyben kiválósági központként működnek bizonyos aktuális, több főosztály témakörén átívelő témák, például a vissza nem térítendő támogatások, a csalások megelőzése, a megfelelőség vagy a kiberbiztonság vonatkozásában.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 284 (2022. január 1.) (mintegy 77% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 50%; ♀ 50% Átlagéletkor: 49,4 év

KÖLTSÉGVETÉS

• 36,5 millió euró (2021)
• A teljes kormányzati költségvetés 0,04%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az Osztrák Számvevőszék évenként megtervezi munkaprogramját.

Ausztriában a Számvevőszéket különleges ellenőrzések végrehajtására is felkérhetik. Ez a Nemzeti Tanács vagy valamely tartományi parlament állásfoglalása alapján, a Nemzeti Tanács vagy valamely tartományi parlament képviselőinek kérésére, illetve a szövetségi kormány, valamely tartományi kormány vagy valamelyik szövetségi miniszter észszerű felkérésére történhet. Az alkotmány ugyanakkor korlátozza az ilyen felkérések számát, biztosítva a Számvevőszék ellenőrzés-tervezésének függetlenségét.

A Számvevőszék 2017-ben kezdeményezte először a nyilvánosság Facebookon keresztül történő bevonását. Az állampolgárokat arra biztatták, hogy érdeklődésre számot tartó témákat javasolva járuljanak hozzá az ellenőrzési témák kidolgozásához. Javaslataikat lehetőség szerint figyelembe vették az ellenőrzés-tervezési folyamat során, és megvitatták azokat az éves ellenőrzés-tervezési konferencia keretében.

A Számvevőszék évente mintegy 90 ellenőrzést végez szövetségi, tartományi és települési szinten.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Az Osztrák Számvevőszék ellenőrzési kritériumai a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség jogi elvei, a jogszerűség és szabályszerűség alapján.

A Számvevőszék a következő típusú ellenőrzéseket végzi:

• teljesítmény-ellenőrzések;
• pénzügyi ellenőrzések.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

Az Osztrák Számvevőszék szövetségi, tartományi és települési szintű jelentéseket készít.

Ezenfelül a következőkről tesz közzé jelentéseket:

• a problémás ügyek kivizsgálása és értékelése;
• a javítási lehetőségek kiemelése és számszerűsítése;
• a pénzügyi hiányosságok megállapítása és számszerűsítése;
• konkrét és végrehajtható ajánlások kibocsátása.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Az Osztrák Számvevőszék a következő módokon terjeszti kiadványait:

• honlapján;
• a közösségi médiában;
• sajtóközlemények útján.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

Nemzeti szinten az Osztrák Számvevőszék együttműködik a tartományi ellenőrző intézményekkel, amelyeknek koordinálja éves ellenőrzési terveit.

1963 óta az Osztrák Számvevőszék működteti az INTOSAI Főtitkárságát.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Belga Számvevőszék a bevételeket és kiadásokat, valamint a végrehajtó hatalom által megvalósított szakpolitikákat ellenőrzi. Ezenfelül az államháztartási számviteli tisztviselőkkel szemben jogi funkciókat lát el, és emellett más specifikus feladatokkal is rendelkezik.

Munkája során a Számvevőszék hozzáféréssel rendelkezik az általa szükségesnek tartott valamennyi dokumentumhoz és információhoz. Helyszíni ellenőrzések végzésére is lehetősége van.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• Az 1831. évi belga alkotmány 180. cikke
• A közösségek és a régiók finanszírozásának szervezéséről szóló, 1989. január 16-i különleges törvény 50. és 71. cikke
• A Számvevőszék szervezetéről szóló 1846. október 29-i törvény
• a költségvetésekre, a támogatások ellenőrzésére, a közösségek és régiók elszámolásaira, valamint a Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének megszervezésére irányuló általános rendelkezésekről szóló 2003. május 16-i törvény 2. és 10. cikke
• A Számvevőszék eljárási szabályzata
• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikkének (3) bekezdése

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Belga Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• a szövetségi állam;
• a közösségek;
• a régiók;
• a tartományok;
• a felsorolt közigazgatási szintek közszolgáltató intézményei.

A Belga Számvevőszék hatásköre nem terjed ki a települések ellenőrzésére.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi felépítésű, joghatósági funkcióval rendelkező legfőbb ellenőrző intézmény.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Belga Számvevőszék független az ellenőrzött entitásoktól, még a parlamenti közgyűlésektől sem függ: saját maga határozza meg a küldetése teljesítéséhez szükséges prioritásokat, és objektív kiválasztási kritériumok alapján szabadon választja meg ellenőrzéseinek témáját.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Belga Számvevőszék ellenőrzi a közigazgatási szerveket és értékeli a közpolitikák végrehajtását és hatását, majd erről tájékoztatja a parlamenti közgyűléseket.

A költségvetéshez kapcsolódó specifikus feladata, hogy információkkal szolgáljon a parlamenti közgyűlések számára.

A Belga Számvevőszék értékeli a közigazgatási szervek beszámolóit is.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A 12 tagú közgyűlés egy-egy francia és holland nyelvű kamarából áll. Mindkét kamara egy elnökből, négy tanácsosból és egy főtitkárból áll. A két elnök közül a rangidős tölti be a főelnök (Premier Président / Eerste Voorzitter), a két főtitkár közül a rangidős pedig a főjegyző (Greffier en chef / Hoofdgriffier) tisztét.

HIVATALI IDŐ

A Belga Számvevőszék tagjait hatéves, megújítható időszakra nevezik ki.

KINEVEZÉS MÓDJA

A Belga Számvevőszék tagjait a képviselőház választja meg.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Belga Számvevőszék részlegei három szektorra oszlanak és együttesen tíz igazgatóságból állnak, amelyek élén egy-egy főellenőr-igazgató áll.

A szektorokra való lebontás a közgyűlés, illetve a francia és a holland nyelvű kamara hatásköreit tükrözi.

A Számvevőszék közgyűlése a szövetségi állammal, a Brüsszel fővárosi régióval, a Brüsszeli Közös Közösség Bizottságával és a német nyelvű közösséggel, valamint az uniós és szövetségi szabályok értelmezésével kapcsolatos témákért felel.

A francia nyelvű kamara kizárólagos hatáskörébe tartoznak a francia közösséggel, a Brüsszeli Francia Közösség Bizottságával, valamint a Vallónia régióval, illetve annak tartományaival és közszolgáltatási intézményeivel kapcsolatos ügyek.

A holland nyelvű kamara kizárólagos hatáskörébe tartoznak a flamand közösséggel és régióval, az azoktól függő közintézményekkel, valamint a flandriai tartományokkal kapcsolatos ügyek.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 457,7 teljes munkaidős egyenérték (2022) (mintegy 68,3% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 58,5%; ♀ 41,5% Átlagéletkor: 48,6 év.

KÖLTSÉGVETÉS

• A Belga Számvevőszéket a szövetségi állami költségvetés finanszírozza.
• 50,8 millió euró (2022), amelyet teljes egészében igazgatási kiadásokra használ fel
• A szövetségi állami költségvetés kevesebb mint 0,05%-a (2022)

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Belga Számvevőszék az alábbi háromféle dokumentumban tervezi meg munkáját:

• többéves stratégiai terv;
• éves operatív tervek (igazgatósági szinten);
• éves irányítási tervek (részlegszinten).

E terveket a következők alapján dolgozza ki:

• jogszabályi kötelezettségeinek teljesítése;
• kockázatelemzés;
• a parlament érdeklődése;
• pénzügyi és társadalmi érdekek;
• az ellenőrzés által teremtett hozzáadott érték;
• a források rendelkezésre állása;
• az ellenőrzési terület lefedettsége.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Belga Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzéseket, valamint pénzügyi, illetve jogszerűségi és szabályszerűségi ellenőrzéseket végez.

Ellenőrzési gyakorlatát kézikönyvek és elektronikus munkadokumentumok formájában standardizálta.

A Számvevőszék a nemzetközi ellenőrzési standardokkal (ISSAI) összhangban végzi ellenőrzéseit.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Belga Számvevőszék kiadványai:

• éves ellenőrzési jelentések;
• egyedi témákról szóló különjelentések;
• a költségvetés-tervezetekről szóló vélemények;
• éves tevékenységi jelentések.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Számvevőszék a parlamenti közgyűléseket, a minisztereket és a közigazgatási szerveket tájékoztatja ellenőrzéseinek eredményeiről. A Számvevőszék minden kiadványa elérhető a weboldalán.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Belga Számvevőszék stratégiájáról, munkamódszereiről és ellenőrzési eredményeiről weboldalán, kiadványaiban és tanulmányi napjain nyújt általános tájékoztatást.

Rendszeres kapcsolatot tart fenn a közpénzellenőrzés egyéb szereplőivel Belgiumban, különösen a követendő gyakorlatok cseréje és ellenőrzési tevékenységei megtervezése céljából.

A Belga Számvevőszék részt vesz csereprogramokban és közös ellenőrzési képzésekben az Európai Számvevőszékkel és más országok legfőbb ellenőrző intézményeivel. A Belga Számvevőszék elősegíti nemzetközi szervezetek munkáját,

illetve aktívan közreműködik az ellenőrzési és tevékenységi területét érintő fejleményekben. 

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Bolgár Számvevőszék a róla szóló törvénnyel és a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban ellenőrzi a költségvetés, illetve az egyéb közforrások és tevékenységek végrehajtását.

A Számvevőszék elsődleges feladata a költségvetési szervek pénzügyi kimutatásai megbízhatóságának és hitelességének, valamint annak ellenőrzése, hogy a közforrások és a kapcsolódó tevékenységek irányítása jogszerűen, eredményesen, hatékonyan és gazdaságosan zajlik-e, továbbá az országgyűlés megbízható és tárgyilagos tájékoztatása erről a munkáról.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• a Bolgár Köztársaság Alkotmányának (1991) 91. cikke;
• a Bolgár Számvevőszékről szóló 2015. február 13-i törvény.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Bolgár Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• az állami költségvetés, az állami társadalombiztosítási rendszer költségvetése és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap költségvetése, 265 település költségvetése, az Országgyűlés által elfogadott egyéb költségvetések, valamint a különböző szervek költségvetései és vagyonuk kezelése;
• a Bolgár Tudományos Akadémia, az állami felsőoktatási intézmények, a Bolgár Távirati Iroda, a Bolgár Nemzeti Televízió és a Bolgár Nemzeti Rádió költségvetése;
• a gazdasági tevékenységet végző személyeknek nyújtott közforrások; az uniós alapokkal, illetve egyéb nemzetközi programokkal és megállapodásokkal kapcsolatos beszámolók, beleértve ezeknek az illetékes szervek és a végfelhasználók általi irányítását;
• a Bolgár Nemzeti Bank költségvetési kiadásai és irányítása; a bank által megállapított éves költségvetési többlet, annak az állami költségvetéssel való kapcsolata, valamint egyéb kapcsolatok az állami költségvetéssel;
• az államadósság, az állami kezességgel nyújtott kölcsönök és a települések által felvett hitelek forrásai, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok felhasználása;
• az állami és települési vagyon privatizációja és a kapcsolódó koncessziók, valamint a közszférán kívüli személyeknek nyújtott közforrások és közvagyon;
• a nemzetközi megállapodások, szerződések, egyezmények és egyéb nemzetközi aktusok végrehajtása, amennyiben az adott nemzetközi aktus erről rendelkezik, vagy egy felhatalmazott szerv arra megbízást adott;
• nem kereskedelmi tevékenységet folytató állami vállalatok;
• azon kereskedelmi vállalatok, amelyek tőkéje legalább 50%-ban az állam, illetve valamely település tulajdonában van;
• az állami kezességgel, illetve állami vagy települési vagyonnal fedezett kötelezettségekkel rendelkező jogi személyek;
• egyéb közforrások, vagyon és tevékenységek, amennyiben ezek ellenőrzését jogszabály írja elő.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Bolgár Számvevőszék tevékenysége független mindennemű kormányzati szervtől.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Bolgár Számvevőszék az éves tevékenységéről beszámol a Parlamentnek.

Éves pénzügyi kimutatásait egy mérlegképes könyvelőkből álló, a Parlament által kijelölt, független bizottság ellenőrzi.

Az Országgyűlés évi legfeljebb öt ellenőrzési feladatot előírhat a Számvevőszék számára.

A Számvevőszék beszámol a Parlamentnek az utóbbi által megrendelt ellenőrzések elvégzéséről, valamint benyújtja annak a jogszabály szerint benyújtandó ellenőrzési jelentéseket és véleményeket is.

A Számvevőszék – saját kezdeményezésére vagy az Országgyűlés kérésére – vizsgálatra benyújtja a parlamenti bizottságoknak a költségvetési fegyelem javítása, illetve a költségvetési gazdálkodás és az egyéb közforrások és tevékenységek irányítása szempontjából jelentős ellenőrzési jelentéseket.

A Számvevőszék és a Parlament közötti szorosabb együttműködés és kapcsolatok biztosítása érdekében az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságán belül állandó jelleggel létrehozták a Közforrás-elszámoltathatósági Albizottságot.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Bolgár Számvevőszék irányítóbizottsága az elnökből, két alelnökből, valamint két, a Közpénzeket Vizsgáló Okleveles Könyvvizsgálókat, illetve a Belső Ellenőrök Szervezetét képviselő tagból áll.

Az irányítóbizottságot a nyílt kormányzás elve alapján hozzák létre.

HIVATALI IDŐ

Alelnökök: 7 év, megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az alelnököket és a tagokat a Parlament választja meg a Számvevőszék elnökének javaslata alapján.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Bolgár Számvevőszék hat igazgatóságból áll: ebből kettő pénzügyi ellenőrzéssel, kettő pénzgazdálkodási szabályszerűségi ellenőrzéssel, egy teljesítmény-ellenőrzéssel, egy pedig különleges ellenőrzésekkel foglalkozik.

Mindkét alelnök három-három igazgatóságért felelős. Ezenfelül hét további igazgatóság foglalkozik a különféle adminisztratív feladatokkal: ezek mindegyike közvetlenül a Számvevőszék elnöke alá tartozik.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 450 teljes munkaidős egyenérték (2022) (70% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 22%; ♀ 78% Átlagéletkor: 48 év

KÖLTSÉGVETÉS

• A Bolgár Számvevőszék finanszírozása az állami költségvetésből történik.
• 12,035 millió euró (2022)
• A teljes kormányzati költségvetés 0,112%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Bolgár Számvevőszék független módon dönt munkaprogramjáról. Prioritási területek és kritériumok alapján éves ellenőrzési tevékenységi programot fogad el.

Éves programozási eljárása hároméves stratégiai ellenőrzési terven alapul, amely meghatározza azokat az ellenőrzési területeket, amelyekről az egyes években beválogatják a különböző ellenőrzési feladatokat az éves ellenőrzési programba. Az ellenőrzési feladatok kiválasztása a Számvevőszék által elfogadott kritériumokon alapul.

Ezenkívül a Parlament évente legfeljebb öt ellenőrzési témát kijelölhet a Számvevőszék számára.

A Számvevőszék a honlapján közzéteszi a munkaprogramját.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Bolgár Számvevőszék a következő tevékenységeket végzi:

• pénzügyi ellenőrzések;
• szabályszerűségi ellenőrzések;
• teljesítmény-ellenőrzések;
• különleges ellenőrzések.

A Számvevőszék a nemzetközi ellenőrzési standardokkal (ISSAI) és a helyes ágazati gyakorlatokkal összhangban végzi ellenőrzéseit.

A Számvevőszéket a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokon alapuló ellenőrzési kézikönyv segíti ellenőrzési tevékenységeiben.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Bolgár Számvevőszék a következőket teszi közzé:

• a Bolgár Számvevőszékről szóló törvényben előírt minden ellenőrzési jelentés, kivéve a bizalmas információkat tartalmazó jelentéseket, illetve a jelentéseknek az Ügyészséghez benyújtott részeit;
• éves tevékenységi jelentés;
• a Számvevőszék éves pénzügyi kimutatásainak ellenőrzéséről szóló jelentés;
• az ellenőrzésijelentés-tervezetek benyújtásával kapcsolatos információk: ez az eljárás lehetővé teszi, hogy az ellenőrzött szervezetek korábbi vezetői értesítést kapjanak arról, ha e szervezeteket illetően az ő vezetésük alatti időszak tekintetében készült ellenőrzés;
• a Számvevőszék által kiadott ajánlások végrehajtásáról szóló (a végre nem hajtott ajánlásokra is kitérő) jelentések;
• a politikai pártok éves pénzügyi kimutatásai és adományozóik jegyzéke;
• a politikai pártokról szóló törvény értelmében a politikai pártok felett gyakorolt pénzügyi kontrollról szóló jelentések;
• a választásokban való részvétel céljából nyilvántartásba vett pártok, pártkoalíciók és kezdeményezési bizottságok egységes nyilvános jegyzékében szereplő információk, köztük a választási kampány finanszírozására (pl. adományozók, reklámügynökségek) vonatkozó információk;
• a választási kampányok finanszírozásáról szóló, a választási kódexben előírt ellenőrzési jelentések;
• az éves pénzügyi kimutatásokról szóló ellenőrzési jelentések összefoglalói;
• az állami költségvetés végrehajtásáról szóló kimutatásokra, az állami társadalombiztosítási rendszer költségvetésére, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap költségvetésére, valamint a Bolgár Nemzeti Bank előző évi költségvetési kiadásaira irányuló véleményeket tartalmazó jelentések;
• az ISSAI standardok bolgár nyelvű fordítása.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Bolgár Számvevőszék összes kiadványa – köztük minden ellenőrzési jelentés – nyilvánosan elérhető a számvevőszék honlapján, amely a szervezet átfogó tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás, felvilágosítás és átláthatósági információk fő platformja.

A Számvevőszék sajtóközleményeket és rövid videoklipeket tesz közzé ellenőrzési jelentéseiről, továbbá sajtótájékoztatókat és informális találkozókat rendez a média részére. Televíziós programokban és interjúkban vesz részt, valamint kerekasztalokban és konferenciákban működik közre, amelyeket esetenként saját kezdeményezésére szervez meg.

A Számvevőszék aktívan jelen van a közösségi médiában.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Bolgár Számvevőszék más kormányzati hatóságokkal együttműködve törekszik a kontrollrendszer hatékonyságának növelésére és a bűnözés és korrupció elleni küzdelemre, továbbá különböző szakmai és nem kormányzati szervezetekkel is együttműködik a bevált gyakorlatok cseréje és a szakmai fejlődés ösztönzése érdekében.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Az alkotmány értelmében a Ciprusi Köztársaság Számvevőszéke ellenőrzi valamennyi közbevételt és -kiadást, valamint a közszféra tulajdonában lévő összes monetáris és egyéb vagyont. Ezenfelül ellenőrizheti a Köztársaságot terhelő vagy annak nevében felmerült összes kötelezettséget is.

A Ciprusi Számvevőszék korlátlan ellenőrzési hatókörrel rendelkezik, és joga van betekinteni minden könyvelésbe, feljegyzésbe és az eszközök tárolására szolgáló helyiségekbe, amennyiben ezt munkája végzéséhez szükségesnek ítéli.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• a Ciprusi Köztársaság Alkotmánya (1960): 6. rész, 2. fejezet, 115–117. cikk;
• a felelősségteljes költségvetési gazdálkodásról és a pénzügyi keretről szóló törvény (20(I)/2014);
• a Számvevőszék főellenőre számára történő bizonyíték- és információszolgáltatásról szóló törvény (113(I)/2002);
• a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Ciprusi Számvevőszék a következők tevékenységét ellenőrzi:

• közintézmények;
  • minisztériumok;
  • kormányzati egységek, szolgálatok és ügynökségek;
• jogszabályban előírt szervek;
• helyi önkormányzati hatóságok:
  • közösségek,
  • települések;
• a tágan értelmezett közszférába tartozó egyéb szervezetek, vállalatok és alapok.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Ciprusi Számvevőszék független állami szerv.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Ciprusi Számvevőszék strukturálisan független a Parlamenttől, de a két szerv szorosan együttműködik. A Fejlesztési Tervekkel és a Közkiadások Ellenőrzésével Foglalkozó Parlamenti Bizottság rendszeresen vizsgálja, hogy az ellenőrzött ügynökségek végrehajtják-e a Számvevőszék észrevételeit és ajánlásait.

Ezenfelül szinte valamennyi parlamenti bizottság rendszeresen kéri a Számvevőszék segítségét a feladatai kapcsán. A Számvevőszék esetenként a jogalkotási folyamatban is tevőleges szerepet játszik. A Parlament különleges vizsgálatok vagy ellenőrzések végrehajtására is felkérheti a Számvevőszéket.

A Számvevőszék ellenőrzéseket végez, különjelentéseket készít és éves jelentést nyújt be a Ciprusi Köztársaság elnökének.

A Számvevőszék költségvetését a Miniszterek Tanácsa és a Parlament hagyja jóvá, ami korlátozza annak függetlenségét.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

Az alkotmány értelmében a Ciprusi Számvevőszéket egyedül az elnök főellenőr irányítja, ezenkívül más irányítótestület nem létezik. A Számvevőszék különjelentéseinek és éves jelentésének jóváhagyásához azonban a számviteli irányelvek egy irányítócsoport létrehozását írják elő, amely az elnök főellenőrből, a helyettes főellenőrből, három ellenőrzési igazgatóból és a műszaki ellenőrzési igazgatóból áll.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Ciprusi Számvevőszék 16 osztályra oszlik, amelyek pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzésekkel foglalkoznak

A Számvevőszék három részlegből és két egységből áll: a részlegek három-három, az egységek két vagy három osztályt foglalnak magukban. A fennmaradó két osztály közvetlenül a főellenőr-helyettes alá tartozik. A részlegek élén egy-egy ellenőrzési igazgató, az egységek élén egy-egy vezető ellenőr áll.

A műszaki ellenőrzési igazgató vezeti a műszaki ellenőrzési részleget, amely a nevében megjelölt ellenőrzésekért felel.

Ezeken felül a Számvevőszék egy módszertani és minőségbiztosítási osztályt, illetve támogató (például adminisztratív és számviteli) egységeket is magában foglal.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2020)

• Létszám: 120 teljes munkaidős egyenérték (2022. március) (81% ellenőrzésben, 19% támogató feladatot ellátó posztokon [irattár stb.]);
• Nemek aránya: ♂ 36%; ♀ 64% Átlagéletkor: 49 év
• A jelenleg folyó munkaerő-felvételi eljárás eredményeképpen az ellenőrzéssel foglalkozó munkatársak száma 2022. május 1-től 23 fővel emelkedik.

KÖLTSÉGVETÉS

• A Ciprusi Számvevőszéket a központi kormányzati költségvetésből finanszírozzák;
• 7,3 millió euró (2022);
• ebből mintegy 90% munkaerőköltség, a többi operatív kiadás;
• az összes államháztartási kiadás mintegy 0,07%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A központi kormány pénzügyi kimutatásainak szabályszerűségi ellenőrzést is magában foglaló ellenőrzése a Számvevőszéken belüli központi koordináció mellett zajlik, de a tervezés és végrehajtás az egyes minisztériumok érintett ellenőrzési részlegeinek feladata

A teljesítmény-ellenőrzéseket és minden egyéb szabályszerűségi ellenőrzést a Ciprusi Számvevőszék egyes részlegei és a műszaki ellenőrzési részleg végzik.

A tervezés során vázolják az egyes tervezett ellenőrzésekre költségvetésbe vett napok számát, amely szám megbecslésénél figyelembe veszik a rendelkezésre álló munkatársak számát, az elvégzendő munka volumenét és jelentőségét, az ellenőrzési kockázatot és a múltbeli megállapításokat.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Ciprusi Számvevőszék a következő, különböző típusú ellenőrzéseket végzi:

• pénzügyi ellenőrzések;
• szabályszerűségi ellenőrzések (szabályozási ellenőrzés);
• teljesítmény-ellenőrzések;
• technikai ellenőrzések: ilyenek főként a közbeszerzési gyakorlatokra irányuló ellenőrzések (a pályázati dokumentációban foglalt feltételek, a projektköltségek értékelése és értékelő jelentések), a kormányhivatalok elhelyezését szolgáló bérlemények szerződéseinek ellenőrzése, valamint informatikai ellenőrzések (azaz információs technológiai, illetve elektronikus adatfeldolgozó rendszerek ellenőrzései);
• környezetvédelmi ellenőrzések: a környezetgazdálkodással kapcsolatos konkrét témákra irányuló, jellemzően pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzést is tartalmazó ellenőrzések, amelyeket az INTOSAI által kibocsátott szakirányú módszertani iránymutatásoknak és standardoknak megfelelően végeznek;
• különleges vizsgálatok: ezeket rendszerint vagy a Parlament külön kérésére indítják, vagy panaszok nyomán, vagy a rendőrség kérésére, amennyiben annak segítségre van szüksége bizonyos potenciális bűnügyi esetek kivizsgálásához.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Ciprusi Számvevőszék fő kiadványai:

• éves jelentés: ez elsősorban az év során kiadott ellenőrzési különjelentésekről, valamint a Ciprusi Köztársaság pénzügyi kimutatásaira irányuló ellenőrzések megállapításairól nyújt áttekintést;
• ellenőrzési vélemény a Ciprusi Köztársaság pénzügyi kimutatásairól;
• vélemény a pénzügyi jelentésről;
• különjelentések: a jelentősebb ellenőrzések – többek között közintézményekre, jogszabályban előírt szervekre, illetve helyi hatóságokra irányuló ellenőrzések –, valamint a teljesítmény- és környezetvédelmi ellenőrzések lezárásakor közzétett jelentések.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Ciprusi Számvevőszék közvetlenül beszámol az ellenőrzési megállapításairól az érintett szerveknek és ajánlásokat tesz nekik.

Az éves jelentést benyújtja a Ciprusi Köztársaság elnökének és Parlamentjének.

A Számvevőszék ezenkívül valamennyi nem bizalmas ellenőrzési jelentését közzéteszi honlapján, és szükség esetén sajtóközleményt is ad ki azokról. A közösségi médiát is felhasználja a lakosság tájékoztatására, illetve külön sajtófelelős foglalkozik a médiával való kapcsolattartással.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Parlamenttel folytatott szoros együttműködés mellett a Számvevőszék az állampolgárokkal, helyszíni szakértőkkel és civil társadalmi szervezetekkel is együttműködik, hogy mélyrehatóbb betekintést nyerjen ellenőrzéseinek témájába.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Cseh Számvevőszék az állami vagyonnal való gazdálkodást, a jogszabályok értelmében jogi személyek javára gyűjtött forrásokat (pl. egészségbiztosítás), valamint a külföldről kapott pénzügyi forrásokat (többek között az uniós forrásokat) ellenőrzi. Véleményt nyilvánít az állami költségvetésről szóló beszámolóról, és felügyeli az állami költségvetés végrehajtását. A Cseh Számvevőszék nem rendelkezik felhatalmazással a települések, városok és régiók pénzügyeinek ellenőrzésére, illetve az állami tulajdonú vagy önigazgató kereskedelmi vállalatok ellenőrzésére.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• a Cseh Köztársaság alkotmánya (1993);
• a legfőbb ellenőrző intézményről szóló, 166/1993. sz. törvény (a Cseh Számvevőszék tevékenysége és hatásköre tekintetében).

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Cseh Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• állami szervezeti egységek; állami finanszírozású szervezetek; állami pénzeszközök;
• jogi és természetes személyek (kizárólag az állami pénzeszközök kezelése tekintetében);
• a Cseh Nemzeti Bank pénzgazdálkodása (közbeszerzések és a Bank műveletei).

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi felépítésű, joghatósági funkcióval nem rendelkező intézmény.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Cseh Számvevőszék a Cseh Köztársaság független ellenőrző szerve. Létrehozásáról közvetlenül a Cseh Köztársaság alkotmánya rendelkezik, amely egyben garantálja a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási ágtól való függetlenségét.

A Cseh Köztársaság állami költségvetéséről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a Számvevőszék saját fejezettel bír az állami költségvetésben, ami biztosítja számára a megfelelő pénzügyi autonómiát.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Cseh Számvevőszék elnökét és alelnökét a cseh képviselőház (a Parlament alsóháza) javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

A Számvevőszék benyújtja költségvetés-tervezetét a Cseh Köztársaság Parlamentje képviselőházának, a Parlament pedig jóváhagyja annak költségvetését és alapvető felépítését. A kormány nem hozhat döntéseket a Számvevőszék költségvetésére nézve.

A Számvevőszék elnöke valamennyi jóváhagyott ellenőrzési következtetést megküldi a kormánynak, a Cseh Köztársaság Parlamentje képviselőházának és a Szenátusnak (a Parlament felsőháza).

A Számvevőszék elnöke részt vehet és a munkájához kapcsolódó kérdésekben felszólalhat a Cseh Köztársaság parlamentjének és kormányának ülésein.

A kormány a Számvevőszék valamennyi ellenőrzési jelentését annak elnöke jelenlétében megvitatja, és minden ellenőrzésről kormányzati állásfoglalást fogad el (amely főként korrekciós intézkedéseket részletez).

A Parlament szintjén a Számvevőszék fő partnere az Alsóház költségvetés-ellenőrzési bizottsága.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Cseh Számvevőszék Testülete (az elnök, az alelnök és 15 tag).

HIVATALI IDŐ

A tagok hivatali ideje akkor jár le, amikor betöltik a 65. életévüket. Hivatalba lépése előtt minden számvevőszéki tag hivatalos esküt tesz a Cseh Köztársaság Parlamentje képviselőházának elnöke előtt.

KINEVEZÉS MÓDJA

A 15 számvevőszéki tagot a Cseh Köztársaság Parlamentjének képviselőháza választja meg a Számvevőszék elnökének javaslatára.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Cseh Számvevőszék testületi rendszerű intézmény, amely számos részlegből, igazgatóságból, főosztályból és egységből áll. A Számvevőszéket az elnök, illetve helyetteseként az alelnök irányítja.

A Számvevőszék szervei a Testület, a Szenátusok és a Fegyelmi Kamara. Ezekre nézve a legfőbb ellenőrzési intézményekről szóló törvény, valamint a saját, a Testület által megvitatott és jóváhagyott eljárási szabályzatuk irányadó.

A Számvevőszék fő szervezeti egységei az Ellenőrzési Igazgatóság, az Adminisztratív Igazgatóság és a Cseh Számvevőszék Elnökének Hivatala. Az igazgatóságok főosztályokra és további egységekre tagolódnak.

A Számvevőszék vezetősége közvetlenül az elnök irányítása alatt dolgozik. A vezetőség tagjai az Ellenőrzési Igazgatóság főigazgatója, az Adminisztratív Igazgatóság főigazgatója, az Elnöki Hivatal igazgatója, a Testület titkára, a Biztonsági Főosztály igazgatója, valamint a Belső Ellenőrzési Főosztály igazgatója.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám:  471 teljes munkaidős egyenérték (2021) (mintegy 66% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 38%; ♀ 62% (♂ 51%; ♀ 49% a vezetői tisztségekben).
  Átlagéletkor: 48 év.

KÖLTSÉGVETÉS

• A Számvevőszék kiadásait a Cseh Köztársaság állami költségvetése fedezi.
• 34,34 millió euró (2021)
• A teljes kormányzati költségvetés 0,045%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Cseh Számvevőszék az elnöktől, az alelnöktől, a testületi tagoktól, továbbá belső elemzésekből vagy külső érdekeltektől származó javaslatokon alapuló éves ellenőrzési terv segítségével tervezi meg munkáját.

A kormány, a képviselőház, a Szenátus és ezek szervei is javasolhatnak ellenőrzéseket a Számvevőszék testületének, amely ezeket a javaslatokat saját belátása szerint elfogadhatja vagy elvetheti.

Az ilyen ellenőrzési javaslatok összefoglalják az ellenőrzés tárgyát és célkitűzéseit, valamint feltüntetik többek között az ellenőrzött szervezeteket, a javasolt ellenőrzés időzítését és okait, az ellenőrzésre javasolt entitások jogi és gazdasági helyzetére vonatkozó információkat, a korábbi hasonló vagy azonos ellenőrzésekkel kapcsolatos tájékoztatást, az ellenőrzött terület alapvető jellemzőit és az ellenőrzési feltevéseket.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A jogszabályban meghatározott hatáskörén belül a Cseh Számvevőszék a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Standardjain (ISSAI) alapuló saját ellenőrzési standardjaival összhangban végzi ellenőrzéseit. A Számvevőszék a jogszabályoknak megfelelően végzi ellenőrzéseit, amelyek lehetnek jogszerűségi, pénzügyi vagy teljesítményellenőrzések. Minden ellenőrzés egy előkészítési, egy végrehajtási és egy lezárási szakaszból áll. Egy ellenőrzés átlagban 10 hónapot vesz igénybe, az ellenőrzött entitások számának függvényében öt ellenőr vagy akár több tucat fős ellenőrző csoport részvételével.

A Számvevőszék megvizsgálja, hogy az ellenőrzött tevékenységek megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá felülvizsgálja e tevékenységek ténybeli és formai helytállóságát, és értékeli azok eredményességét, gazdaságosságát és hatékonyságát.

A Számvevőszék pénzügyi ellenőrzései azt vizsgálják, hogy az ellenőrzött szervezetek pénzügyi kimutatásai a jogszabályoknak megfelelő, valós és hű képet adnak-e a számviteli alanyról.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Cseh Számvevőszék által kiadott legfontosabb anyag az intézmény ellenőrzési következtetései: ezeket a Számvevőszék honlapján és közlönyében is közzéteszik, amint a Számvevőszék testülete jóváhagyja azokat. A Számvevőszék elnöke valamennyi jóváhagyott ellenőrzési következtetést megküldi a képviselőháznak, a Szenátusnak és a kormánynak.

A Számvevőszéket jogszabály kötelezi a következők közzétételére:

• A Cseh Számvevőszék közlönye, az egy adott időszakban kiadott ellenőrzési jelentések összefoglalóját tartalmazó hivatalos kiadvány. A közlöny egyik száma tartalmazza az éves ellenőrzési tervet, későbbi számai pedig beszámolhatnak annak változásairól.
• Az éves jelentés, amely az előző évben végrehajtott ellenőrzésekről és azok eredményeiről nyújt áttekintést. Ezenkívül tájékoztat a Számvevőszék bűnügyi hatóságokkal, adóhatóságokkal és nyilvánossággal folytatott együttműködéséről, a nemzetközi együttműködési tevékenységekről, valamint a Számvevőszék pénzgazdálkodásáról és személyi állományáról.
• Az állami költségvetés végrehajtásáról szóló nyilatkozat, amelyben a Számvevőszék véleményt ad az állami költségvetés végrehajtásáról szóló kormányjelentésről. E vélemény alapjául az adott év első hat hónapjának költségvetési gazdálkodásáról készített értékelése szolgál.
• Az állam végleges beszámolójáról szóló nyilatkozat, amelyben a Számvevőszék az ország gazdasági helyzetének és az állami pénzgazdálkodás eredményeinek értékelése alapján véleményt ad a Cseh Köztársaság adott évi végleges beszámolójának tervezetéről.
• A végleges beszámoló, amely a Számvevőszék pénzgazdálkodásáról tájékoztat az elmúlt év tekintetében. A végleges beszámolót a külső ellenőr általi ellenőrzést követően a Számvevőszék elnöke minden évben benyújtja a cseh parlamentnek.

Ezenfelül a Számvevőszék más kiadványokat is közzétesz: ilyen például az Unióról szóló jelentés (amelyben a Számvevőszék az uniós források Cseh Köztársaság általi felhasználásáról készített összehasonlítását és értékelését mutatja be), különböző témákról szóló összefoglaló ellenőrzési jelentések, kézikönyvek, tematikus dokumentumok, valamint a Számvevőszék más legfőbb ellenőrző intézményekkel párhuzamosan végzett ellenőrzéseiről szóló jelentések.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Cseh Számvevőszék törekszik arra, hogy az ellenőrzési eredményeivel kapcsolatos információkat könnyen hozzáférhetővé tegye a nyilvánosság számára. Ennélfogva az ellenőrzési következtetéseket, a sajtóközleményeket és az egyéb kapcsolódó dokumentumokat mind honlapján, mind a közösségi médiában közzéteszi. Ugyanitt tájékoztat ellenőrzéseinek eredményeiről, továbbá megosztja elemzéseit, az ellenőrzéseivel kapcsolatos híreket és videókat, illetve a tevékenységeivel kapcsolatos egyéb információkat.

A Számvevőszék számára fontos az átláthatóság, ezért a költségvetésével kapcsolatos, ellenőrzött és egyéb adatok mellett saját szerződéseit is közzéteszi honlapján.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A nemzetközi környezetet tekintve a Cseh Számvevőszék egyik fő célja a tudásmegosztás. Ennélfogva mind nemzetközi tevékenységek, mint együttműködésen alapuló ellenőrzések révén törekszik ismereteinek megosztására.

A Számvevőszék minden évben több konferenciát, szemináriumot és egyéb szakmai eseményt rendez. Ezek a – részben a Számvevőszék saját alkalmazottait, részben a szakmai közönséget és más állami intézmények képviselőit megcélzó – tevékenységek hozzájárulnak a közigazgatás javításához.

A Számvevőszék 2017 óta rendez közigazgatási hackathonokat, amelyen 2019-ben 20 közintézmény, köztük helyi önkormányzati szervezetek vettek részt. 2020 márciusában a Számvevőszék adott helyet a legfőbb ellenőrző intézmények első éves nemzetközi hackathonjának, amelyen 23 – főként európai – ország képviseltette magát.

Céljuk a tudás és a bevált gyakorlatok megosztására szolgáló platform kialakítása mind a nagyközönség, mind a tudományos szféra, a szakértők, a diákok és más érintett csoportok számára.

A nemzetközi színtéren a Számvevőszék rendszeresen küld ki számvevőket a nemzetközi szervezetek ellenőrzési szerveiben való részvétel céljából. Képviselői többek között az Eurocontrol, az Európai Védelmi Ügynökség és az Európai Űrügynökség testületeiben is részt vettek.

A 2021–2024-es időszakban a Cseh Számvevőszék tölti be a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Szervezete (EUROSAI) elnöki tisztét.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Dán Számvevőszék ellenőrzi a kormány beszámolóját, valamint megvizsgálja, hogy a kormányzati forrásokat a dán parlament szándékának és határozatainak megfelelően kezelik-e.

Joga van hozzáférni minden olyan információhoz, amelyet munkája elvégzéséhez szükségesnek ítél.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

A Dániai Számvevőszék főellenőréről szóló törvény (eredeti változat: 1976, jelenleg hatályos változat: 2012).

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Dán Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• valamennyi állami beszámoló
  • minisztériumok: 20 (2022. májusi állapot);
  • kormányhatóságok: 131;
• azon intézmények, szövetségek és alapítványok beszámolói, amelyek kiadásait vagy hiányát részben vagy teljesen állami támogatásból fedezik;
• az alapító okirattal létrehozott független igazgatási szervek beszámolói;
• azon partnerségek és vállalatok beszámolói, amelyekben az állam közvetlenül vagy közvetetten partnerként tulajdonrésszel rendelkezik, illetve amelyekben felelős üzlettársi funkciót tölt be.

A Dán Központi Bank ellenőrzése nem tartozik a Számvevőszék feladatkörébe.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Dán Számvevőszék a dán parlament alá tartozó, független szervezet. A Számvevőszék főellenőre nem lehet parlamenti képviselő.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Dán Számvevőszék teljesen önállóan végzi feladatait. A dán parlament által kijelölt Költségvetési Bizottság az egyetlen olyan szerv, amely felkérheti a Számvevőszéket valamely konkrét terület ellenőrzésére.

A Számvevőszék minden jelentését benyújtja a Költségvetési Bizottságnak, a főellenőr pedig e bizottság havi ülésein bemutatja azokat.

A Számvevőszék szorosan együttműködik az illetékes minisztériumokkal, és iránymutatás formájában támogatást nyújt azok számviteli és pénzügyi ellenőrzési eljárásaihoz.

A Számvevőszék költségvetését a Parlament állapítja meg.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Számvevőszék élén az elnök-főellenőr áll, akinek munkáját egy a Számvevőszék négy alelnökéből álló tanácsadó testület segíti.

HIVATALI IDŐ

A Számvevőszék alelnökeit határozatlan időre nevezik ki.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az alelnököket a főellenőr nevezi ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Dán Számvevőszék négy részlegből áll, mindegyiket egy-egy alelnök irányítja.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 266 fő (2021 év vége)
• Nemek aránya: ♂ 43%; ♀ 57%

KÖLTSÉGVETÉS

• Kb. 28 millió euró (2021)
• A Dán Számvevőszék az ellenőrzési forrásainak 37%-át egyedi területekkel foglalkozó ún. nagyvizsgálatokra (teljesítmény-ellenőrzések), 63%-át pedig a dán állam beszámolójának éves ellenőrzésére fordítja.
• Az összes államháztartási kiadás kevesebb mint 0,01%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az elnök-főellenőr és a négy alelnök heti rendszerességgel üléseznek a Dán Számvevőszék stratégiájának és tevékenységei megtervezésének megvitatására.

A Számvevőszék a Költségvetési Bizottság kérésére köteles kivizsgálni egyes ügyeket és jelentést készíteni azokról. Ezek a feladatok a Számvevőszék által készített nagyvizsgálatok átlag mintegy egyharmadát teszik ki.

Minden ellenőrzést a lényegesség és a kockázatok értékelése alapján terveznek meg.

A Számvevőszék egy évvel előre tervezi meg éves ellenőrzési tevékenységét és nagyvizsgálatait. Ezt a tervet azonban az új fejlemények fényében folyamatosan kiigazítják.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Dán Számvevőszék önállóan választja meg ellenőrzési módszereit és módszertanát.

Munkáját a dán jogszabályokkal, valamint a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Standardjain (ISSAI) alapuló dán közszféra-ellenőrzési standardokkal összhangban végzi.

A Számvevőszék pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítményellenőrzéseket végez.

Hogy meggyőződjön ellenőrzései hatásáról, a Számvevőszék a Költségvetési Bizottsággal közösen nyomon követi ajánlásainak az ellenőrzött szervezetek általi végrehajtását.

Ezenfelül a minisztériumok is kötelesek válaszolni a Számvevőszék ellenőrzési jelentéseire.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Dán Számvevőszék a következőket teszi közzé:

• a dán államháztartási számlák ellenőrzéséről szóló éves jelentés;
• a dán közigazgatási szervek ellenőrzéséről szóló éves jelentés;
• egyedi területekkel foglalkozó jelentősebb tanulmányok (évente kb. 20–22);
• a Számvevőszék saját tevékenységeiről, teljesítményéről és beszámolójáról szóló éves jelentés;
• az ellenőrzési jelentések ajánlásaira irányuló hasznosulási jelentés;
• bizonyos témákkal foglalkozó további feljegyzések;
• a dán közszféra-ellenőrzési standardok.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Dán Számvevőszék a nyilvánosság tájékoztatásáról szóló törvény értelmében feljegyzéseit és ellenőrzési jelentéseit először benyújtja a Költségvetési Bizottságnak, majd közzéteszi azokat honlapján.

A nagyvizsgálatok, valamint egyes kiválasztott ellenőrzési jelentések és feljegyzések első fejezetét angolra is lefordítják.

Hogy egyre jobb szolgáltatásokat nyújthasson a közszférának, a Számvevőszék nagy hangsúlyt helyez a külső tudásmegosztásra.

A Számvevőszék évente négy-öt, külső érdekelteknek szervezett információcsere-szemináriumnak ad otthont.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Dán Számvevőszék együttműködik a minisztériumok és egyéb ellenőrzött szervek belső ellenőrzési részlegeivel.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Az Észt Számvevőszék közszféra-ellenőrzéseket végez és azt vizsgálja, hogy a közforrásokat gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen és jogszerűen használták-e fel.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• az állami számvevőszékről szóló törvény (2002);
• az Észt Köztársaság Alkotmányának (1992) a nemzeti számvevőszékről szóló XI. fejezete.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

Az Észt Számvevőszék a következők tevékenységét ellenőrzi:

• parlamenti kancellária, a köztársasági elnök hivatala, bíróságok, az észt központi bank, a Pénzügyi Felügyeleti és Szanálási Hatóság, a kormányhivatal és az igazságügy-miniszter hivatala;
• kormányzati szervek és az általuk igazgatott állami hatóságok;
• helyi hatóságok, különösen a települési eszközök birtoklása, használata és elidegenítése (kizárólag pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzés), a birtokukba kerülő állami tulajdonú ingó és ingatlan eszközök, az állami költségvetésből előirányzott összegek és odaítélt támogatások, valamint az állami funkciók ellátásához biztosított források tekintetében (pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzés);
• helyi hatóság által alapított, illetve olyan alapítványok és nonprofit szervezetek, amelyekben valamely helyi hatóság tagi státusszal rendelkezik;
• közjogi személyek;
• az állam vagy valamely közjogi személy által alapított, illetve olyan alapítványok és nonprofit szervezetek, amelyekben az állam vagy valamely közjogi személy tagi státusszal rendelkezik;
• azon társaságok, amelyek felett az állam, közjogi személyek vagy a fent említett alapítványok többségi tulajdon révén vagy egyéb módon, együttesen vagy egyénileg domináns befolyást gyakorolnak, valamint e társaságok leányvállalatai;
• azon társaságok, amelyek az államtól kölcsönt kaptak, vagy amelyek kölcsöneit vagy egyéb szerződéses kötelezettségeit az állam garantálja;
• azon társaságok, amelyek felett valamely helyi hatóság többségi tulajdon révén vagy egyéb módon domináns befolyást gyakorol, valamint e társaságok leányvállalatai;
• állami vagyon felhasználásához vagy megőrzéséhez kapcsolódó közfeladatokat ellátó egyéb személyek.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

Az Észt Számvevőszék Észtország alkotmánya értelmében létrehozott, független állami szerv.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

Az Észt Számvevőszék költségvetését a Parlament hagyja jóvá.

A Számvevőszék elszámolással tartozik a Parlamentnek, és jelentéseit benyújtja a Parlament Költségvetés-ellenőrzési Különbizottságának.

A főellenőr részt vehet a kormányüléseken és felszólalhat a feladataival összefüggő témák kapcsán.

A Számvevőszék tevékenységeit évente ellenőrzi egy, a Pénzügyi Bizottság javaslatára a Parlament által kijelölt könyvvizsgáló cég.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az Észt Számvevőszék három szervezeti egységre tagolódik. A hét ellenőrzési csoportból álló Ellenőrzési Főosztály pénzügyi szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzéseket végez. Az Elemzési Főosztály áttekintéseket készít és különleges feladatokon dolgozik. A Fejlesztési és Igazgatási Szolgálat támogatja az Ellenőrzési Főosztályt és a főellenőrt feladataik ellátásában, továbbá koordinálja a Számvevőszék munkáját.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 76,6 teljes munkaidős egyenérték (2021) (74% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 32%; ♀ 68% Átlagéletkor: 43 év

KÖLTSÉGVETÉS

• 5,3 millió euró (2022)
• 67,5% személyzeti költség, 30,6% adminisztratív kiadás (ennek fele ingatlan- és informatikai kiadás) és 1,9% befektetés
• A teljes állami költségvetés 0,04%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az Észt Számvevőszék független módon és kizárólagos hatáskörrel dönti el, hogy milyen témákat kíván ellenőrizni, milyen típusú ellenőrzéseket hajt végre és hogyan időzíti azokat.

Ellenőrzési programjáról és a folyamatban lévő ellenőrzésekről részletes információkat tesz közzé weboldalán.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Az Észt Számvevőszék különböző típusú ellenőrzéseket végez:

• pénzügyi ellenőrzés: ennek során a Számvevőszék azt értékeli, hogy az intézmények pénzügyi kimutatásai helyesen és megbízhatóan tükrözik-e azok pénzügyi helyzetét. Megvizsgálja, hogy a beszámolók helyesek-e és kizárják-e a forrásokkal való visszaélés lehetőségét. A pénzügyi ellenőrzések egyben a tranzakciók jogszerűségét is vizsgálják;
• teljesítmény-ellenőrzés: ennek során a Számvevőszék azt vizsgálja, hogy a közszféra gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használta-e fel a forrásokat. A teljesítmény-ellenőrzés olyan folyamatként is felfogható, amelynek során azt vizsgálják, hogy az ellenőrzött intézmények elérik-e a tervezett célokat, és hogy ezt megfelelően, illetve a lehető legalacsonyabb költség mellett teszik-e. A teljesítmény-ellenőrzés azt értékeli, hogy a közszféra tevékenységei hogyan oldották meg a problémákat stratégiai szinten, továbbá mélyrehatóan elemzi a problémák okait, és javaslatokat tesz azok orvoslására. A teljesítmény-ellenőrzés célja ezenkívül a legalkalmasabb igazgatási eljárás azonosítása és népszerűsítése;
• szabályszerűségi ellenőrzés: ennek során a Számvevőszék a tevékenységek jogszerűségét vizsgálja. A helyi önkormányzatok ellenőrzése során ez a leggyakrabban alkalmazott módszer.

A Számvevőszék jogosult hozzáférni a munkája elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, így a bizalmas információkhoz is, és minden ellenőrzött szervezet köteles megadni az általa kért információkat.

A Számvevőszék a nemzetközi ellenőrzési standardokkal (INTOSAI Szakmai Tájékoztatások) és saját ellenőrzési kézikönyvével összhangban végzi ellenőrzéseit.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

Az Észt Számvevőszék valamennyi ellenőrzési jelentését – mind a pénzügyi, mind a teljesítmény-ellenőrzésekről szóló jelentéseket – közzéteszi.

Az ellenőrzési jelentéseken túlmenően a Számvevőszék különjelentéseket is készít, amelyek során nem feltétlenül alkalmaz hagyományos ellenőrzési eljárásokat, hanem egyetlen adott kérdés elemzésére összpontosít.

A Számvevőszék emellett minden évben két fő jelentést is benyújt a Parlamentnek:

• az állami vagyon használatáról és megőrzéséről nyújtott áttekintést a megelőző költségvetési évre vonatkozóan;
• a konszolidált éves állami beszámoló értékelését, amelyben a Számvevőszék többek között az állam éves beszámolójának helytállóságát és a gazdasági tranzakciók jogszerűségét értékeli.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Az Észt Számvevőszék kiadványai észt nyelven, angol nyelvű összefoglalóval érhetők el honlapján. A Számvevőszék ezenfelül a közösségi médiában is hírt ad jelentéseiről.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

Az Észt Számvevőszék a helyi hatóságokkal és a köztársaság kormányával karöltve törekszik a kormányzati hatóságok és az általuk igazgatott szervek belső kontrolljának és belső ellenőrzési rendszereinek javítására.

Ezenfelül a közjogi személyek kötelesek megküldeni jóváhagyott éves jelentésük egy példányát a Számvevőszéknek.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Finn Számvevőszék a központi költségvetési szféra ellenőrzéséért, költségvetési politikájának értékeléséért, valamint a választási kampányok és a politikai pártok finanszírozásának felügyeletéért felelős, független hatóság.

Ellenőrzései a központi költségvetési szféra egészét átfogják és – Finnország alkotmánya értelmében – széles körű hozzáférési joggal rendelkezik a vonatkozó információkhoz.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• Finnország alkotmánya (1919 és 1999);
• az állami számvevőszékről szóló törvény (676/2000);
• az állami számvevőszéknek bizonyos, Finnország és az Európai Közösségek közötti átutalások ellenőrzésére való jogáról szóló törvény (353/1995);
• a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és irányításról szóló szerződés végrehajtásáról és az általános kormányzati kiadások felső határértékeiről szóló törvény (869/2012);
• a választási jelöltek finanszírozásáról szóló törvény (273/2009);
• a politikai pártokról szóló törvény (10/1969).

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Finn Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• a kormányzat és a minisztériumok;
• a kormányhatóságok:
• a költségvetésen kívüli források;
• állami vállalatok és az állam tulajdonában lévő társaságok;
• a központi kormány által a településeknek, társaságoknak és egyéb jogalanyoknak teljesített átutalások és fizetett támogatások;
• Finnország és az Európai Közösségek közötti pénzmozgások.

A Számvevőszék nem ellenőrzi a következőket:

• a Parlament pénzgazdálkodása;
• a Parlament felelősségi körébe tartozó források;
• a finn nemzeti bank és a pénzügyi felügyeleti hatóság;
• a Társadalombiztosítási Intézet.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Független állami számvevőszék, amelyet elnök-főellenőr vezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Finn Számvevőszék a Parlament irányítása alatt tevékenykedő, független állami szerv.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A főellenőrt a Parlament nevezi ki, és csak a Parlament mozdíthatja el tisztségéből. A Parlament beszámolóját ellenőrző könyvvizsgáló ellenőrzi egyben a Számvevőszék beszámolóját is. Ezenfelül a Parlament mint jogalkotó határozza meg a Számvevőszék szerepét és feladatait, vitatja meg költségvetési javaslatát, dönt az állami költségvetésből neki juttatott forrásokról, valamint vitatja meg éves és különjelentéseit.

A Parlament ellenőrzése nem tartozik a Számvevőszék feladatkörébe.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Finn Számvevőszék főellenőre jóváhagyja az ellenőrzési tervet, valamint elfogadja a Parlamentnek címzett jelentéseket és az ellenőrzési iránymutatásokat.

A Számvevőszék felső vezetésében találhatóak továbbá a következő kiemelt területekért felelős igazgatók is: államháztartás; biztonságos, egészséges és jóléti társadalom; információkezelés; fenntartható kormányzás és közigazgatás. Ezenkívül a Számvevőszék tagja az igazgatásért és erőforrásokért felelős igazgató és a személyzeti kompetenciaközpont négy igazgatója is, akik felettesi feladatokat is ellátnak.

A stratégiai fórum a főellenőr és az igazgatás, a stratégiai döntéshozatal, az operatív tervezés, a fejlesztés, a végrehajtás-irányítás és az operatív értékelések területén dolgozó vezető köztisztviselők együttműködési és előkészítési testülete. A stratégiai fórum feladata, hogy meghatározza a Finn Számvevőszék kötelezettségeinek egységes értelmezését, a közös operatív célkitűzéseket, a foglalkoztatási politikákat és erőforrásokat, illetve hogy koordinálja a Számvevőszék számára nagy horderővel vagy alapvető jelentőséggel bíró fellépéseket.

HIVATALI IDŐ

A stratégiai fórum az eljárási szabályzatban meghatározott állandó testület.

KINEVEZÉS MÓDJA

A stratégiai fórum tagjairól az eljárási szabályzat rendelkezik. A stratégiai fórum elnöke a főellenőr, aki az ülések elnöki tisztét is ellátja. A stratégiai fórum tagságát a kiemelt területekért felelős csoportok és a kompetencia központok igazgatói és igazgatóhelyettesei, valamint az egyes állandó projektcsoportok vezetői alkotják.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Finn Számvevőszék munkatársait négy kompetenciaközpontba osztják be: pénzügyi és gazdasági irányítás, digitalizáció, módszertan, valamint ügyfélközpontú megközelítés. A kompetenciaközpontok feladata, hogy fejlesszék a munkatársak kompetenciáját.

A Számvevőszéken belül található továbbá egy tudományos tanács, egy fegyelmi és szankcióbizottság és egy tanácsadó testület.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 139 teljes munkaidejű alkalmazott és 5 részidős alkalmazott (2021) (75% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 44%; ♀ 56% Átlagéletkor: 48,6

KÖLTSÉGVETÉS

• 16,5 millió euró (2022)
• A teljes kormányzati költségvetés 0,03 %-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Finn Számvevőszék öt évre kiterjedő általános ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzési tervet évente egyszer aktualizálják. Ellenőrzési témáit kockázatelemzés és magyarázó feljegyzések alapján választja ki, és az államháztartás és a társadalom számára fontos témákra, illetve az államháztartáshoz kapcsolódó lényeges kockázatokra összpontosít. A Számvevőszék ellenőrzési munkája négy témakör köré csoportosul: a fenntartható államháztartás; a biztonságos, egészséges és jóléti társadalom; az információkezelés; a fenntartható kormányzás és közigazgatás.

Egyes ellenőrzési témák vagy tervek több témakört is felölelnek.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Finn Számvevőszék az alkotmányban meghatározott feladatait pénzügyi, szabályszerűségi, teljesítmény- és költségvetésipolitika-ellenőrzések készítése révén látja el. A Finn Számvevőszékkombinált ellenőrzéseket is végez.

Ellenőrzései során a Számvevőszék a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete által kibocsátott ISSAI ellenőrzési standardokon alapuló belső ellenőrzési iránymutatásait alkalmazza.

A Számvevőszék ellenőrzési kézikönyve elérhető az intézmény honlapján.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Finn Számvevőszék a következőket teszi közzé:

• a központi kormány végleges beszámolójának ellenőrzéséről szóló jelentés;
• a pénzügyi, szabályszerűségi, teljesítmény-, kombinált és költségvetésipolitika-ellenőrzéseiről szóló jelentések;
• a költségvetési politika nyomon követéséről készített értékelések és jelentések;
• a Parlamentnek címzett különálló jelentések;
• a választási kampányok finanszírozásának monitoringjáról szóló jelentések;
• a politikai pártok finanszírozásának monitoringjáról szóló jelentések;
• éves jelentések;
• hasznosulási jelentések;
• tájékoztatók;
• vélemények;
• részletes elemzések;
• egyéb – többek között nemzetközi terjesztésre szánt – kiadványok.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Finn Számvevőszék honlapján tájékoztat a végrehajtott ellenőrzéseiről és egyéb kiadványairól, emellett felsorolja a közeljövőben megjelenő kiadványait. Adott esetben sajtóközleményeket, blogokat és videókat is közöl ellenőrzéseiről. Ellenőrzésekről szóló információkat a közösségi médiában is megoszt.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

Ellenőrzési munkáján túlmenően a Finn Számvevőszék szakértői és tanácsadói feladatokat is ellát, például a különböző parlamenti bizottságokban és kormányzati munkacsoportokban.

Részt vesz a közforrásokkal és a pénzügyi irányítás fejlesztésével kapcsolatos általános vitákban. A Számvevőszék jó együttműködésre és aktív párbeszédre törekszik az érdekelt felekkel és az ellenőrzött szervezetekkel.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Franciaország Számvevőszéke (CDC) – a 17 regionális és tengerentúli kamarával együtt (Chambres régionales et territoriales des comptes, CRTC) – a következőkért felelős:

• az állami beszámolók értékelései, illetve az államháztartási számviteli tisztviselők büntetésének kiszabása vagy a tisztviselők elbocsátása;
• szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzések készítése az összes közszereplőről és közforrásról, illetve az ezekkel egyenértékű entitásokról;
• az állami és társadalombiztosítási beszámolók hitelesítése,
• a közpolitikák értékelése.

2023. január 1-jével jelentős reform kerül végrehajtásra. A reform nyomán megosztott rendszert alakítanak ki a könyvvizsgálók és az engedélyezésre jogosult tisztviselők tekintetében, amely – bizonyos tengerentúli közösségek kivételével – véget vet a könyvvizsgálók személyi és pénzügyi felelősségének, és újradefiniálja a jelenleg a Költségvetési és Pénzügyi Fegyelmi Bíróság (Cour de discipline budgétaire et financière – CDBF) elé tárt jogsértéseket. Ezentúl a pénzügyi bírák nem hoznak ítéletet a beszámolókkal kapcsolatban, hanem a legsúlyosabb pénzügyi bűncselekmények elkövetői (mind a könyvvizsgálók, mind az engedélyezésre jogosult tisztviselők) felett fognak ítélkezni. Az engedélyezésre jogosult tisztviselői és a könyvvizsgálói funkciók elkülönítésének alapelve a továbbiakban is fennmarad. A reform nyomán ezenfelül a Számvevőszék valamennyi jelentése nyilvánossá válik és módosul az éves nyilvános jelentés hatóköre, így az a nyilvános konzultációk nyomán kiválasztott ellenőrzési feladatokra is kiterjedhet.

A teljesítmény- és szabályszerűségi ellenőrzések alapvetően (konkrét szervezetre irányuló) „szervezeti ellenőrzésekre” és (közigazgatási vagy közpolitikai téma kapcsán végrehajtott) „tematikus ellenőrzésekre” oszthatók.

A Számvevőszékhez tartozó Fegyelmi Bíróság a közforrásokat vagy azzal egyenértékű eszközöket kezelő vezető tisztviselők által elkövetett szabálysértések kapcsán hoz ítéleteket.

A Számvevőszék és a kamarák, valamint a Fegyelmi Bíróság alkotják a francia pénzügyi joghatóságokat. Ezek hozzáféréssel rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges valamennyi dokumentumhoz.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• Franciaország alkotmánya (47-2. cikk);
• a közpénzügyi bíróság kódexe;
• egyedi ellenőrzési törvények és rendeletek.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Francia Számvevőszék és a kamarák a következőket ellenőrzik:

• minden állami tranzakció és beszámoló;
  • a köztársasági elnökségi, nemzetgyűlési és szenátusi beszámolók;
  • a minisztériumok (központi szervek, országos illetőségű részlegek és decentralizált szervezeti egységek);
  • a kormányhivatalok és azok területi hálózata;
  • köztulajdonban lévő vállalatok;
• a társadalombiztosítási alapok igazgatása és beszámolói;
• a helyi hatóságok (regionálistól települési szintig) és azok ügynökségei, közkórházak, középiskolák stb. igazgatása és beszámolói;
• a magánszemélyeknek juttatott közforrások;
• a jótékonysági szervezetek által felhasznált, nyilvános kampányok útján adományozott források;
• a magánszervezetek által felhasznált, magánforrásból, adómentes támogatásokból származó források.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi felépítésű, joghatósági funkcióval rendelkező legfőbb ellenőrző intézmény.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Francia Számvevőszék független a kormányzattól és a Parlamenttől, és egyenlő távolságot tart mindkettőtől.

A Számvevőszék fő elnöke egyben a következő szervezetek elnöke is:

• a Költségvetési és Pénzügyi Fegyelmi Bíróság (CDBF);
• a Közpénzügyi Főtanács (Haut Conseil des finances publiques, HCFP);
• a Kötelező Hozzájárulások Tanácsa (Conseil des prélèvements obligatoires, CPO).

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Francia Számvevőszék független a kormányzattól és a Parlamenttől, amelyeknek benyújtja ellenőrzési jelentéseit és ajánlásokat tesz számukra.

Az intézmény igazolja mindkét parlamenti kamara beszámolóját.

Értékelési és kontrollfeladatai keretében a Parlament a Számvevőszékkel szorosan együttműködve követi nyomon az ajánlások végrehajtását. A Parlament és a miniszterelnök felkérheti a Számvevőszéket korlátozott számú ellenőrzés elvégzésére. A Parlament ezenkívül megbízhatja a Számvevőszéket közpolitikák értékelésével.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Francia Számvevőszék irányítótestületének tagjai a fő elnök és a kamarai elnökök. E testület üléseit a (független) legfőbb ügyész is látogatja.

A kamarák élén elnökök állnak, akik egyben a Számvevőszéknek is tagjai. A Kamarák Legfelső Tanácsának elnöki tisztét a fő elnök tölti be.

HIVATALI IDŐ

A fő elnök és a kamarai elnökök bírák, és hivatali idejüket csak a jogszabályban előírt nyugdíjkorhatár korlátozza.

KINEVEZÉS MÓDJA

A kamarai elnököket és a legfőbb ügyészt a miniszterelnök javaslatára a Minisztertanács által kibocsátott köztársasági elnöki rendelet nevezi ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Francia Számvevőszék ágazatonként hat kamarából, egy igazságszolgáltatási kamarából, egy stratégiai tervezési és publikációs főosztályból, valamint a Főtitkárságból áll.

A legfőbb ügyész, a főügyészek és a regionális pénzügyi ügyészek függetlenek a Számvevőszéktől, a Fegyelmi Bíróságtól és a kamaráktól, és államügyészként működnek (kirendelések igazságszolgáltatási eljárások megindításához, megállapítások a pénzügyi joghatóságok valamennyi jelentéséről, vélemények ezek szervezeti működéséről és módszereiről, kapcsolattartás az igazságügyi hatóságokkal stb.).

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 1810 fő (789 fő a Számvevőszéknél, 1021 fő a kamaráknál) (2021) (68% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 48%; ♀ 52% Átlagéletkor:0 49,5 év

KÖLTSÉGVETÉS

• 218,3 millió euró (2021) (51%: Számvevőszék, 49%: kamarák)
• A teljes kormányzati költségvetés kevesebb mint 0,016%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A legfőbb ügyész véleményének kikérését követően a fő elnök határozza meg a Számvevőszék általános szervezetét, tervezi meg az ellenőrzéseket és értékeléseket, valamint irányozza elő a különböző kamarák erőforrásait. A program egyes ellenőrzésekre történő lebontását az egyes kamarákon belül a csoportok szintjén végzik el.

Minden egyes kamaránál ugyanez az eljárás.

Az ellenőrzések témáinak kiválasztása során a kockázatértékelést, a különböző szervek kötelező szervezeti ellenőrzéseinek menetrendjét, az ellenőrzési tapasztalatokat és a közérdek szintjét veszik figyelembe. A 2020–2025-ös stratégiai tervvel összhangban 2023-tól egy nyilvánosan hozzáférhető platform lehetővé fogja tenni a lakosság bevonását az ellenőrzés-tervezés egy részébe.

Jelenleg – 2023. január 1-jéig, lásd a reformról szóló fenti információkat – a joghatósági tevékenységek egy többéves időszakra vonatkozóan kiválasztott beszámolók ellenőrzését és a kapcsolódó ítélethozatalt ölelik fel.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Minden ellenőrzéstípus a Számvevőszék, illetve a kamarák által a nemzetközi standardoknak megfelelően meghatározott módszereken alapul.

A joghatósági tevékenységek szigorú eljárási szabályzatot követnek.

A Számvevőszék közpolitika-értékelési módszertanát gyakorlati iránymutatások és képzések segítségével határozza meg.

Minden tevékenységtípus megfelel a kollegialitás és az egyeztető eljárás elvének.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Francia Számvevőszék a következőket teszi közzé:

• egy 15–20 témát felölelő általános éves jelentés, amelyet a Köztársaság elnökének is benyújtanak;
• az előző évi állami költségvetés végrehajtásának értékeléséről és eredményeiről szóló éves jelentés;
• az előző évi állami beszámoló éves hitelesítése;
• az államháztartás helyzetének és a következő évi kilátásoknak az éves értékelése;
• a társadalombiztosítási rendszer költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentés és az előző évi megfelelő beszámoló éves hitelesítése;
• a helyi önkormányzatok előző évi pénzgazdálkodásáról szóló éves jelentés;
• évi 5–10 tematikus jelentés;
• a magánforrásból származó támogatások jótékonysági szervezetek általi felhasználásáról szóló jelentések;
• a kormányzatnak (az egyes minisztereknek) megküldött valamennyi fő jelentés.

2021-ben a Számvevőszék a Franciaországot érintő jelentős strukturális problémákról is közzétett egy feljegyzéssorozatot. Ezek a közelmúltban kiadott művekről és új kiadványokról készített mélyreható összefoglalók elemzést adnak a következő néhány év jelentősebb kihívásairól és számba veszik az azok kezeléséhez felhasználható eszközöket. A feljegyzések öt tágabban értelmezett közpolitikával foglalkoznak: az iskolai oktatással, az ifjúsági foglalkoztatással, az iparral, az egészségbiztosítással és közegészségüggyel, valamint a kultúrával. Céljuk, hogy segítsenek célirányosítani a nyilvános vitát a polgári részvétel szempontjából erre legalkalmasabb időszakban, továbbá biztosítsák, hogy a közpolitikák az eredményesség mellett a fenntartható növekedésre is kellő figyelmet fordítsanak.

2021-ben sor került egy sor (mintegy 20 oldal terjedelmű) „villámellenőrzési” jelentés közzétételére is. A villámellenőrzések gyorsított eljárásban elemzik az új köztámogatási intézkedéseket, és hasznos észrevételekkel és megállapításokkal szolgálnak azok kapcsán.

A kamarák a következőket teszik közzé:

• a helyi hatóságoknak címzett igazgatás-ellenőrzési jelentések;
• a Számvevőszék általános éves jelentésében szereplő bizonyos jelentések.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Francia Számvevőszéket az alkotmány kötelezi a nyilvánosság tájékoztatására. Emiatt munkájának egyre nagyobb részét kommunikálja a médiában (27 000 sajtómegjelenés 2021-ben, ebből 18 500 kifejezetten a Számvevőszékre irányult), weboldalán (több mint 2,1 millió megtekintés, ezen belül 1,4 millió egyéni látogató 2021-ben) és a közösségi médiában (158 000 követő).

A Számvevőszék valamennyi fő jelentését megküldi a kormánynak és a Parlamentnek, illetve nyilvánosan terjeszti azokat.

A Parlament megkapja és felhasználja a Számvevőszék hat éves jelentését és tematikus jelentéseit. A Számvevőszék publikálja az ajánlásainak nyomon követéséről szóló dokumentumokat is.

A Számvevőszék közzéteszi a jótékonysági alapokról készített valamennyi jelentését.

A kamarák megküldik igazgatásellenőrzési jelentéseiket a helyi hatóságoknak, amelyek kötelesek azokat hangosan felolvasni a nyilvánosság és a média előtt nyitott tanácsüléseiken.

A Számvevőszék, a kamarák és a Fegyelmi Bíróság nyilvános ülések keretében mondják ki ítéleteiket, illetve magyarázó jegyzetekkel ellátott ítélkezésigyakorlat-gyűjteményeket tesznek közzé.

A Fegyelmi Bíróság ítéleteit a Francia Köztársaság Hivatalos Lapjában és bizonyos kivételektől eltekintve az állami weboldalon is közzéteszik.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS

A Francia Számvevőszék szorosan együttműködik a kamarákkal, amelyek önállóan felügyelik saját munkájukat. Az intézmény vezeti a megosztott hatáskörbe tartozó területeken a kamarákkal közösen végrehajtott vizsgálatokat.

A Számvevőszék továbbá együttműködik egyes parlamenti bizottságokkal, az államtanáccsal, a legfőbb ügyész útján a bíróságokkal, valamint más független közigazgatási szervekkel és kormányzati főfelügyeletekkel.

A nemzetközi színtéren a Francia Számvevőszék más legfőbb ellenőrző intézményekkel vesz részt például iker- és tematikus együttműködésre irányuló kétoldalú kezdeményezésekben, illetve szerepet vállal olyan többoldalú szervezetekben, mint az Európai Unió, az EUROSAI, az INTOSAI vagy az AISCCUF, vagyis a francia nyelvű legfőbb ellenőrző intézmények szövetsége. Nemzetközi összehasonlító felméréseket hajt végre más számvevőszékek körében vagy saját kutatási tevékenysége keretében (ez fokozatosan szerves részévé válik ellenőrzéseinek), és a maga részéről is válaszol azok hasonló felkéréseire (142 felmérés 2021-ben).

A Számvevőszék több nemzetközi szervezetnél látja el a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló feladatát. 2021-ben ez a tevékenység a következő szervezeteket érintette: az Élelmezési Világprogram, a Nemzetközi Büntetőbíróság, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és a Kereskedelmi Világszervezet. 2021. november 16-án megrendezett 76. ülésén az ENSZ Közgyűlése új tagként, 2022. július 1-jei hatállyal beválasztotta a Francia Számvevőszéket az ENSZ Ellenőri Bizottságába a 2022–2028-as időszakra. E szerepkörében a Számvevőszék teljesítmény- és szabályszerűségi ellenőrzések révén vizsgálja e szervezetek irányítását és beszámolóit.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Görög Számvevőszék végzi az állam, a helyi hatóságok és egyéb jogalanyok kiadásainak és beszámolóinak ellenőrzését, ha ezt jogszabály írja elő, illetve ha az érintett közforrásokban részesül.

Joghatósága kiterjed a kormányhivatalokra és minisztériumokra, a helyi önkormányzati szervekre és az egyéb közszférabeli szervezetekre. Részt vehet magánjog alapján működő jogi személyek beszámolóinak ellenőrzésében is.

Teljes körű hozzáféréssel rendelkezik valamennyi informatikai rendszerhez, a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok teljes könyveléséhez, igazoló dokumentumaihoz és munkatársaihoz. Feladataihoz kapcsolódóan bekérhet bármilyen releváns információt az illetékes hatóságoktól is, amelyek kötelesek vele együttműködni.

JOGHATÓSÁGI HATÁSKÖR

A Görög Számvevőszék a következő témákkal kapcsolatos viták során hoz ítéletet a jogorvoslat és jóvátétel tárgyában:

• nyugdíjak;
• általánosságban a beszámolók ellenőrzése;
• a közalkalmazottaknak a feladataik ellátása során az államnak, a helyi hatóságoknak vagy más közszférabeli jogalanyoknak szándékosan vagy súlyos gondatlanság révén okozott károkért való polgári jogi felelőssége;
• a köztisztviselőknek az indokolatlan, feltehetőleg korrupciónak betudható (a pénzügyi érdekeikről szóló éves nyilatkozat ellenőrzése során megalapozatlannak ítélt) vagyonnövekedésükkel kapcsolatos felelőssége.

A Görög Számvevőszék emellett a következőkről ad ki véleményeket:

• a) nyugdíjügyekre (alkotmányi előírás), b) a központi kormányzati szervek pénzgazdálkodásához kapcsolódó kiemelt fontosságú kérdésekre, c) közbeszerzési kérdésekre, illetve d) saját hatáskörébe tartozó kérdésekre irányuló jogszabálytervezetek;
• pénzügyi jellegű kérdések, amennyiben a vélemény nem befolyásolja egy már korábban elé terjesztett vitával kapcsolatos ítélethozatalt;
• a) az állami költségvetési bevételek és kiadások elszámolására és b) a bevételek behajthatatlanként történő besorolása kapcsán alkalmazandó kritériumok és feltételek módosítására irányuló határozattervezetek.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

Az alkotmány 98. cikke jogszabályilag meghatározza a Görög Számvevőszék hatásköreit, amelyeket az a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles gyakorolni. A közelmúltban két új törvény került elfogadásra: az egységes eljárásról szóló 4700/2020 (A127). sz. törvény, amely teljes jogszabályi keretet biztosít a szerződéskötés előtti ellenőrzés számára, valamint a Görög Számvevőszékről szóló, 4820/2021 (A130) sz. sarkalatos törvény.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Görög Számvevőszék ellenőrzési felhatalmazása az alábbiakra terjed ki:

• a Köztársaság elnöksége;
• a Kormány elnöksége;
• a Parlament;
• 198 minisztérium;
• 7 decentralizált közigazgatási szerv;
• 5 alkotmányos független hatóság és 18, közvetlenül az alkotmány alapján létrehozott, független közigazgatási hatóság;
• 332 település (1. szintű helyi hatóságok);
• 13 régió (2. szintű helyi hatóságok);
• 26 társadalombiztosítási szervezet;
• 106 közkórház.

A Számvevőszék ezenfelül mintegy 450 más központi kormányzati jogalany, illetve helyi hatóságok tulajdonában lévő 755 köz- és magánjogalany beszámolóját, valamint támogatásban részesülő magánszemélyeket is ellenőriz.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Joghatósági, ellenőrzési és tanácsadói hatáskörökkel rendelkező számvevőszék.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Számvevőszék a görög igazságszolgáltatási rendszer legfőbb állami pénzügyi bírósága.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Görög Számvevőszék köteles benyújtani a Parlamentnek az ellenőrzési tevékenységéről szóló éves jelentését, valamint az állami költségvetés végrehajtásáról szóló megbízhatósági nyilatkozatát.

A Számvevőszék elnöke minden évben ismerteti az éves ellenőrzési programot a Parlamenttel, amely javasolhatja egyes ellenőrzések kiemelt jelentőségűvé nyilvánítását, illetve jelezheti évi három további, elsősorban a közigazgatási rendszerek hiányosságaira irányuló ellenőrzés szükségességét, amelyekre a már tervezetteken felül kerülhet sor.

A tematikus ellenőrzésekről szóló jelentéseket a sajtó előtti nyilvánosságra hozatalt megelőzően továbbítják az illetékes parlamenti bizottságnak, a Számvevőszék elnöke pedig a parlamenti eljárási szabályzatnak megfelelően bemutatja azokat a Parlament előtt.

A Számvevőszék költségvetését a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyminisztérium ajánlása alapján a Parlament hagyja jóvá.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Görög Számvevőszék legfőbb joghatósági szerve a Plénum, amely az elnökből, 10 alelnökből és 40 tanácsadó bírából áll. A Plénum ülésezhet teljes ülésen, egy nagyobb panelben, vagy három kisebb panel egyikében. A kisebb panelekben részt vevő tagok száma a teljes Plénum döntése szerint változhat.

A teljes Plénum a Számvevőszék elnökéből, az alelnökökből és a tanácsadó bírákból áll. A nagyobb panelben ülésező Plénum az elnökből, az alelnökökből és 20, sorsolással kiválasztott tanácsadó bíróból áll össze. A Plénum mindhárom kisebb panelje a Számvevőszék elnökéből, valamint 14 alelnökből, illetve tanácsadó bírából áll. Az alelnököket rangidősség alapján osztják be az egyes panelekhez, míg a bírákat háromévente, sorsolással választják ki a Plénum vonatkozó határozatában lefektetett feltételek szerint.

HIVATALI IDŐ

A tagok bírák, személyükben és működésükben függetlenek, hivatali idejük határozatlan időtartamra szól.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az alelnököket a Minisztertanács javaslatára elnöki rendelet nevezi ki.

A tanácsadó bírákat a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács határozata alapján elnöki rendelet jelöli ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Görög Számvevőszék vezetője az elnök. Az elnök irányítása alatt tíz alelnök dolgozik aktív szolgálatban, közülük hét tölti be a Görög Számvevőszék egyes joghatósági kamaráinak és joghatósági formációinak elnöki tisztét.

Az elnök helyettesítését az alelnökök végzik rangidő szerinti sorrendben. A Számvevőszék 166 bírót foglalkoztat, köztük jelenleg 40 tanácsadó bírót, 50 segédbírót, 29 előadó bírót és öt előadóbíró-gyakornokot.

A Számvevőszék szerkezeti struktúrájának szerves része a Főügyészi Hivatal, egy közérdekű, független közjogi hatóság, amely a főügyészt, a helyettes főügyészt, a három helyettes alfőügyészt és négy előadóbíró-gyakornokot foglal magában. Emellett jelenleg kirendelt segédbírók és előadó bírók is segítik munkáját.

A Görög Számvevőszék magában foglalja a Plénumot (a fent ismertetett felépítéssel), a hét, bírói jogkörökkel rendelkező szekciót (egy alelnök elnökletével), illetve három újonnan létrehozott Ellenőrzési Osztályt (az I. Ellenőrzési Osztály az elnök, a II. Ellenőrzési Osztály és a Tanulmányok és Vélemények Osztálya az alelnök elnökletével), amelyek a tervezéssel, a különféle ellenőrzések végrehajtásával, valamint az állami pénzügyi kimutatásról és mérlegről szóló jelentés és az éves jelentés feldolgozásával kapcsolatos ügyekért felel.

A szervezeti felépítésbe tartozik még hat joghatósági részleg (azaz három bíróból álló, egy tanácsadó bíró által elnökölt joghatósági formáció), amelyekből három felelős a szerződéskötést megelőző ellenőrzésekért, kettő ellenőrzési és joghatósági feladatokat lát el, míg a legutolsó főként az Európai Számvevőszék Görögországban végzett ellenőrzéseinek felügyeletével, koordinációjával és nyomon követésével, valamint a Görög Számvevőszék nemzetközi kapcsolataival foglalkozik.

A Számvevőszék biztosai (azaz egyetemi végzettséggel, több mint 15 év tapasztalattal rendelkező és csoportvezetői tisztséget betöltő bírósági köztisztviselők) által vezetett, ellenőrzési és szankcionálási hatáskörrel rendelkező ellenőrzési hivatalok működnek a minisztériumoknál, a prefektúráknál/régióknál és a nagyobb településeknél. Jelenleg Athénban 55, a fővároson kívül pedig további 56 biztosi hivatal van. A foglalkoztatott bírósági köztisztviselők létszáma 632.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 632 teljes munkaidős egyenérték (ebből vezető: 15%, ellenőrzés: 64%, igazgatás: 21%) + 142 bíró
• Nemek aránya: ♂ 34%; ♀ 66% Átlagéletkor: 52 év

(referenciaidőszak: 2022. április)

KÖLTSÉGVETÉS

• 36,9 millió euró
• Az előirányzat mintegy 95%-át javadalmazásra és munkabérekre fordítják.
• A teljes kormányzati költségvetés kevesebb mint 0,01%-a

(referenciaidőszak: 2022. április)

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Görög Számvevőszék a Plénum által jóváhagyott éves és többéves munkaprogramokban tervezi meg munkáját.

A többéves ellenőrzési program tartalmazza az ellenőrzési témákat stratégiai fontosságuk sorrendjében, illetve meghatározza a tervezett ellenőrzések célkitűzéseit és prioritásait. Az éves ellenőrzési programba beemelendő ellenőrzések kiválasztása és azok esetleges kombinálásának meghatározása során a Görög Számvevőszék figyelembe veszi a többéves ellenőrzési program stratégiai prioritásait, a Számvevőszék kötelező rendszeres ellenőrzési tevékenységét, a Parlament, a különféle szervek vagy állampolgárok panaszok kivizsgálásával kapcsolatos ellenőrzési felkéréseit, valamint az európai és nemzetközi ellenőrző intézményekkel javasolt együttműködést.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Görög Számvevőszék szerződéskötés előtti és utólagos ellenőrzéseket, köztük az ellenőrzés szempontjából kiemelt jelentőségű területekre irányuló tematikus ellenőrzéseket (ezek lehetnek pénzügyi, szabályszerűségi vagy teljesítmény-ellenőrzések), valamint a saját ellenőrzési kézikönyve és a nemzetközi ellenőrzési standardok (INTOSAI) szerinti nyomonkövetési ellenőrzéseket végez.

A Számvevőszék jelenleg a következő típusú ellenőrzéseket végzi:

• az állam vagy jogszabályban előírt más egyenértékű jogalany által odaítélt, nagy pénzügyi értékű szerződések megkötését megelőző ellenőrzések (szerződéskötés előtti ellenőrzések);
• az állam, illetve a helyi hatóságok vagy egyéb jogalanyok számvitelért felelős tisztviselői által készített beszámolók utólagos ellenőrzése, amelynek nyomán a Görög Számvevőszék illetékes biztosa vagy joghatósági részlege határozatban jogszerűnek nyilvánítja és elfogadja vagy jogellenesként elutasítja a beszámolókat. Utóbbi esetben a hiányt visszafizettetik;
• a Számvevőszék éves ellenőrzési programja és a Legfőbb Ellenőrző Intézmények nemzetközi standardjai és alapelvei (az INTOSAI Szakmai Dokumentumok Fóruma, IFPP) szerint az ellenőrzés szempontjából kiemelt jelentőségű területekre irányuló tematikus ellenőrzések (pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzések).

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Görög Számvevőszék a következőket teszi közzé:

• kötelező ellenőrzési jelentések:
  • a saját ellenőrzési tevékenységéről szóló éves jelentés, amely tartalmazza tevékenységeinek eredményeit, a munkája során tett észrevételeit, valamint a reformokkal és fejlesztésekkel kapcsolatos javaslatokat (beleértve a vonatkozó jogszabályokat);
  • az állami költségvetés végrehajtásáról szóló megbízhatósági nyilatkozat;
• saját kezdeményezésre készített ellenőrzési jelentések: a Számvevőszék éves programja szerint készített ellenőrzési jelentések;
• A Parlament által szükségesnek ítélt olyan ellenőrzésekre (évente legfeljebb három) vonatkozó jelentések, amelyek nem szerepeltek az eredeti tervekben és főképp a közigazgatási rendszerek hiányosságaira irányulnak.
• jogszabályokra irányuló vélemények: a Számvevőszék a miniszterek kérésére vagy a jogszabályban meghatározott esetekben véleményt nyilvánít a nyugdíjakkal vagy a nyugdíjjogosultságok céljából figyelembe vett szolgálati idővel, illetve az alkotmányos hatáskörébe tartozó bármely témával kapcsolatos törvénytervezetekről;
• egyéb:
  • az ellenőrzési eredmények hasznosulásának vizsgálatáról szóló jelentés.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Görög Számvevőszék éves jelentését közzéteszik a görög hivatalos közlönyben, valamint a nyilvánosság számára elérhetővé teszik a Számvevőszék honlapján. A honlapon közreadják a tematikus ellenőrzésekről szóló jelentéseket is. Az Elnök – a parlamenti eljárási szabályzattal és a Görög Számvevőszékről szóló sarkalatos törvénnyel összhangban – a Parlament előtt is bemutatja ezeket a jelentéseket.

A Számvevőszék honlapján és jogi szaklapokban közzéteszik a joghatósági formációk ítéleteinek és határozatainak személyes adatoktól mentes változatát is.

A Számvevőszék alkalmanként konferenciákat szervez, amelyeken bemutatja ellenőrzési munkáját az ellenőrzött szervezeteknek és az egyéb érdekelteknek.

A sajtóiroda feladata, hogy sajtóközleményeket adjon ki és jelentessen meg a Számvevőszék weboldalán és a közösségi médiában, illetve tájékoztassa a sajtót.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Holland Számvevőszék megvizsgálja, hogy a központi kormányzat észszerűen, gazdaságosan és körültekintően használja-e fel az adófizetők pénzét. Alkotmányos feladatai közé tartozik a kormány bevételeinek és kiadásainak ellenőrzése, amelyről évente, az „elszámoltatási napon” (május harmadik szerdája) beszámol a Parlamentnek. A Parlament a Számvevőszék véleménye alapján határoz arról, hogy elfogadja-e a kormány zárszámadását. A Holland Számvevőszék ezenkívül egyedi ellenőrzéseiről is beszámol a Parlamentnek, s ezzel segíti a képviselőket annak eldöntésében, hogy az érintett miniszter politikája eredményes-e.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• A holland alkotmány (1814) 76., 77., 78. cikke
• Az állami számvitelre vonatkozó törvény (Comptabiliteitswet, 2016)

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Holland Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• 23 állami költségvetési terület, többségében minisztériumok és állami források;
• 121 jogszabályban előírt feladatokat ellátó jogalany(csoport).

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi felépítésű, joghatósági funkcióval nem rendelkező szervezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Holland Számvevőszék a központi kormányzat külső ellenőre. Alkotmányos jogállással rendelkező független testület, ún. Magas Állami Tanács, vagyis a demokratikus jogállamiság megőrzése érdekében létrehozott egyfajta nemzeti közszervezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Holland Számvevőszék és a holland parlament között együttműködésen alapuló munkakapcsolat áll fenn. Intézményi szinten az igazgatótanács rendszeresen összeül a Parlament Pénzügyi Állandó Bizottságával. Munkatársaik is napi rendszerességgel tartanak kapcsolatot.

A Számvevőszék a Parlamentnek való megküldés útján, elsősorban jelentések és levelek formájában teszi közzé ellenőrzési megállapításait. Az ellenőrzési jelentés közzététele előtt a Parlament lehetőséget kap zárt körű tájékoztatásra. Ha a Parlament él ezzel a lehetőséggel, az illetékes minisztert is megilleti egy hasonló zárt körű tájékoztatás.

A Parlament esetenként meghívja a Számvevőszéket bizonyos parlamenti meghallgatásokra, amennyiben azok témája kapcsolódik a Számvevőszék szakterületéhez.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Holland Számvevőszék igazgatótanácsa az elnökből és két tagból áll. Az igazgatótanács tagjai minden döntést közösen hoznak meg.

Az igazgatótanács tagjai előadóként felelnek a Számvevőszék munkájának egy részéért, míg az elnök a szervezet egészét felügyeli.

A Számvevőszék igazgatótanácsának két rendkívüli kültagja is van, akiket fel lehet kérni bizonyos tevékenységekben való részvételre, pl. ellenőrzések felügyeletére, külső tevékenységek elvégzésére vagy az igazgatótanácsi tagok helyettesítésére.

HIVATALI IDŐ

A Számvevőszék igazgatótanácsi tagjainak kinevezése határozatlan időtartamra szól (a törvényben előírt 70 éves nyugdíjkorhatár betöltéséig).

KINEVEZÉS MÓDJA

Az igazgatótanács tagjait az államfő nevezi ki. A kinevezési határozatot az igazgatótanács és a Parlament együttesen készíti el.

Az igazgatótanács legalább négy jelöltet választ ki nyílt felvételi eljárás útján. A jelöltek listáját benyújtják a Képviselőháznak. A Képviselőház nem köteles erre a listára alapozni döntését. A Képviselőház ezután benyújt egy három jelöltből álló jegyzéket az államfőnek, aki a legnagyobb parlamenti támogatást élvező jelöltet nevezi ki elnökké.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Holland Számvevőszék igazgatótanácsát egy főtitkár által vezetett szervezet támogatja. A főtitkárt jogszabályban előírt módon nevezik ki és az államfő előtt tesz esküt. A Számvevőszék igazgatósága – amely a főtitkár vezetésével működik – hat ellenőrzési igazgatóból és egy támogatási szolgáltatási igazgatóból áll. Ez utóbbi igazgatóság felel a szervezés és az ellenőrzések minőségéért.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám:  264 teljes munkaidős egyenérték (2021. június)
• Nemek aránya: ♂ 52%; ♀ 48% Átlagéletkor: 45 év

KÖLTSÉGVETÉS

• 35,1 millió euró (2022)
• Az összes államháztartási kiadás 0,01%-a (2022)

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Bár a Holland Számvevőszék saját kezdeményezésére határoz a végrehajtandó ellenőrzésekről, a Parlament, a miniszterek és az államtitkárok is felkérhetik ellenőrzések elvégzésére.

A Számvevőszék folyamatos ellenőrzési program alapján végzi munkáját, amelyet a stratégiai párbeszéd alakulása nyomán évente több alkalommal felülvizsgálnak. A Számvevőszék ellenőrzési kapacitásának egy részét többéves, pénzügyi és társadalmi szempontból nagy jelentőségűnek ítélt témákra irányuló ellenőrzési programokhoz rendelik.

A Számvevőszék azokat az ellenőrzési területeket tekinti prioritásnak, ahol hozzáadott értéket teremthet – különleges hatáskörei (például a bizalmas információkba való betekintés joga) révén, függetlensége és pártatlansága okán, illetve azon oknál fogva, hogy az adott területen más szervezetek nem végezhetnek ellenőrzést.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Holland Számvevőszék pénzügyi, teljesítmény- és hatékonyság-ellenőrzéseket végez.

Kísérletezik új ellenőrzési módszerekkel és technikákkal, de a közzététel új formáival is.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Holland Számvevőszék a következőket teszi közzé:

• éves jelentés;
• ellenőrzési jelentések;
• kiemelt jelentések;
• költségvetési feladatleírások;
• webes összeállítások;
• ismertetők.

Ellenőrzési megállapításait és tapasztalatait a Holland Számvevőszék továbbítja a kormánynak, a Parlamentnek és az ellenőrzött szervezetek irányításáért felelős személyeknek.

Országgyűlési választások előtt, alatt és után a Számvevőszék az új kormány hivatalba lépéséig korlátozza a közzétételi tevékenységét.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Holland Számvevőszék a honlapján közzéteszi jelentéseit, és azok megjelenéséről hírt ad a közösségi médiában.

Május harmadik szerdáján (az úgynevezett elszámoltatási napon) a Számvevőszék független véleményt nyilvánít a központi kormányzat elszámolásairól, a műveleti irányításról, a pénzgazdálkodásról, valamint a miniszterek által a Parlamentnek nyújtott szakpolitikai információk minőségéről.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Holland Számvevőszék tevékenyen együttműködik a Holland Királyság ellenőrző intézményeivel és megosztja tudását azokkal. Ezek az intézmények a helyi ellenőri hivataloktól és ellenőrzési bizottságoktól Hollandia karib-tengeri területeinek ellenőrzési intézményeiig terjednek.

A Számvevőszék aktív résztvevője a nemzetközi ellenőri közösség életének is. Külföldi legfelsőbb ellenőrző intézmények kapacitásépítési projektjeinek résztvevőjeként a Számvevőszék nagy tapasztalatot szerzett az intézményi kapacitáserősítés terén is. Együttműködik és szakmai tapasztalatokat cserél testvérintézményeivel is, és intézményi tagként részt vesz az INTOSAI, az EUROSAI, az uniós kapcsolattartó bizottság és a Global Audit Leadership Forum tevékenységében.

Jó példa a szoros együttműködésre a Holland Számvevőszék és más számvevőszékek közösen vagy párhuzamosan végzett ellenőrzései.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Horvát Számvevőszék az Állami Számvevőszékről szóló törvényben, valamint a politikai tevékenységek és választási kampányok finanszírozásáról szóló törvényben meghatározott ellenőrzési alanyok bevételeit és kiadásait, eszközeit és forrásait, pénzügyi kimutatásait, pénzügyi tranzakcióit, valamint programjait, projektjeit és tevékenységeit ellenőrzi.

Értékeli, hogy a pénzügyi kimutatások az elfogadott számviteli standardoknak megfelelően megbízható és valós képet adnak-e a pénzügyi helyzetről és a pénzügyi tevékenységek eredményeiről, a jogszabályoknak való megfelelőségről, valamint az állami költségvetésből, illetve a helyi és regionális önkormányzatok költségvetéséből finanszírozott programok és projektek gazdaságosságáról, hatékonyságáról és eredményességéről.

A Horvát Számvevőszék központi, regionális és helyi szinten végzi ellenőrzéseit.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• alkotmány (1990);
• a Számvevőszékről szóló törvény (2011);
• a politikai tevékenységek és választási kampányok finanszírozásáról szóló törvény (2011, módosítva: 2017).

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Horvát Számvevőszék megbízatása a következőkre terjed ki:

• állami szervek;
• helyi és regionális önkormányzati szervek;
• az állami költségvetésből, illetve a helyi és regionális önkormányzatok költségvetéséből finanszírozott jogalanyok;
• a Köztársaság, illetve helyi vagy regionális önkormányzati szervek által alapított jogalanyok;
• azon vállalatok és egyéb jogalanyok, amelyek részvényeinek többsége a Köztársaság, illetve helyi vagy regionális önkormányzati szervek tulajdonában van, továbbá
• az Európai Uniótól, illetve közszükségleteket finanszírozó egyéb nemzetközi szervezetektől vagy intézményektől származó forrásokat felhasználó jogalanyok;
• politikai pártok, független képviselők és a reprezentatív helyi önkormányzati szervek független tagjai.

A Horvát Számvevőszék ellenőrzési hatókörébe mintegy 14 500 jogalany tartozik.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Horvát Köztársaság alkotmánya értelmében a Horvát Számvevőszék a Köztársaság legfőbb ellenőrző intézménye, amely önállóan és függetlenül végzi munkáját.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Horvát Számvevőszék és a Parlament közötti kapcsolatokat szabályozó jogi keretet az Állami Számvevőszékről szóló törvény, a politikai tevékenységek és választási kampányok finanszírozásáról szóló törvény, valamint a horvát parlament eljárási szabályzata határozza meg.

A Számvevőszék éves tevékenységi jelentését, az állami költségvetés végrehajtásáról szóló ellenőrzési jelentését, valamint különféle ellenőrzési jelentéseit (egyesével vagy téma szerint csoportosítva) benyújtja a Parlamentnek. A jelentéseket megvitatják az illetékes bizottságokban és a plenáris üléseken. A bizottságokban, illetve a plenáris üléseken az ellenőrzési jelentésekről folytatandó vita előtt a Parlament kikéri a kormány véleményét.

Az ellenőrzési jelentéseket – a Számvevőszék főellenőre és más képviselői jelenlétében – a Parlament Pénzügyi és Állami Költségvetési Bizottsága vitatja meg, az ellenőrzési téma függvényében adott esetben más bizottságokkal együtt. Ezután az illetékes bizottság következtetéseket fogad el az ellenőrzési jelentésekről.

A plenáris ülésen folytatott vitát követően a Parlament szintén következtetést fogad el, amelynek alapján a kormány köteles bizonyos határidőn belül visszajelzést adni a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtásáról.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Horvát Számvevőszék székhelye Zágrábban található, ezenkívül 21 regionális hivatallal rendelkezik. Tevékenységének hatóköre a Köztársaság teljes területére kiterjed.

Központi hivatalának szervezeti részlegei a jogalanyok és az ellenőrzések típusai szerint oszlanak meg: van köztük jogi, humánerőforrás- és számviteli osztály, valamint belső ellenőrzési részleg is. A közkapcsolatok és a nemzetközi együttműködés szintén a központi hivatal hatáskörébe tartoznak.

A Számvevőszék tevékenységeit, feladatait és felelősségeit az Állami Számvevőszékről szóló törvény és az Állami Számvevőszék Chartája határozza meg.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 305 teljes munkaidős egyenérték (2021) (83% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 26,6%; ♀ 73,4% Átlagéletkor: 48,6 év

KÖLTSÉGVETÉS

• A Számvevőszék finanszírozása a Horvát Köztársaság állami költségvetéséből történik.
• A Számvevőszék önállóan tervezi meg a munkájához szükséges forrásokat, amelyeket a horvát parlament előirányoz az állami költségvetésből.
• 10,1 millió euró (2021)
• a teljes állami költségvetés 0,051%-a (2021)

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Horvát Számvevőszék független módon, éves programja és munkaterve alapján tervezi meg és hajtja végre ellenőrzéseit. A Parlament kérheti konkrét ellenőrzési feladatok felvételét a Számvevőszék munkatervébe, de a gyakorlatban erre nemigen van példa.

Az éves ellenőrzési programot és a munkatervet a Számvevőszék főellenőre hagyja jóvá, valamint ő nyújt iránymutatást az éves program és munkaterv előkészítéséhez. Az éves program és munkaterv részben kötelező ellenőrzéseket, részben egyéb ellenőrzéseket tartalmaz.

Az állami költségvetés végrehajtásáról szóló ellenőrzés az Horvát Számvevőszékről szóló törvény rendelkezésein alapuló, kötelező ellenőrzés; ezenfelül a politikai tevékenységek és választási kampányok finanszírozásáról szóló törvény is meghatároz további kötelező ellenőrzéseket.

A Számvevőszék hatáskörébe tartozó egyéb témákra irányuló ellenőrzéseket a Horvát Számvevőszékről szóló törvényben meghatározott kritériumok alapján választják ki. Ezek az alábbiak:

• kockázatértékelés;
• az ellenőrzött alanyok pénzügyi jelentősége;
• a korábbi ellenőrzések és vélemények eredményei;
• az ellenőrzött alany műveleteivel és gazdálkodásával kapcsolatban gyűjtött információk;
• a Számvevőszék belső szabályzatában meghatározott egyéb kritériumok (végre nem hajtott ajánlások, médiaközlemények).

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Horvát Számvevőszék a következő ellenőrzéseket végzi el:

• Pénzügyi ellenőrzések: ezek keretében különböző dokumentumok és jelentések, a belső ellenőrzési és kontrollrendszerek, a számviteli és pénzügyi eljárások, valamint egyéb feljegyzések átvizsgálása révén ellenőrzik, hogy a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet adnak-e a pénzügyi helyzetről, és hogy a pénzügyi tevékenységek eredményei megfelelnek-e az elfogadott számviteli standardoknak és elveknek.
• Szabályszerűségi ellenőrzések: ezek keretében a források jogszerű felhasználása szempontjából vizsgálják a pénzügyi tranzakciókat.
• Teljesítmény-ellenőrzések: ezek a műveletek gazdaságosságát és hatékonyságát értékelik, valamint azt, hogy milyen eredményesen sikerült megvalósítani az általános célkitűzéseket, illetve az egyedi pénzügyi tranzakciók, programok és projektek célkitűzéseit.

A Számvevőszék a nemzetközi ellenőrzési standardokkal (ISSAI) összhangban, valamint saját etikai kódexének megfelelően végzi ellenőrzéseit. Munkája során teljesítmény- és pénzügyi ellenőrzési kézikönyveket, valamint útmutatókat használ.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Horvát Számvevőszék jelentései:

• az éves jelentés, amely a Számvevőszék adott beszámolási időszakra vonatkozó ellenőrzési és egyéb tevékenységeinek eredményeit mutatja be;
• a pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzésekről szóló ellenőrzési jelentések;
• az egyedi ellenőrzési jelentésekkel egy időben közzétett tematikus ellenőrzési jelentések, amelyek bizonyos témákkal (például kórházak vagy nemzeti parkok) kapcsolatos egyedi ellenőrzések eredményeit mutatják be.

A Számvevőszék a honlapján tájékoztat az új ellenőrzési jelentéseiről és egyéb tevékenységeiről.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Az ellenőrzési jelentéseket elkészültük után azonnal közzéteszik a honlapon. Ezzel egy időben sajtóközleményt tesznek közzé és sajtótájékoztatót rendeznek.

A Horvát Számvevőszék az ellenőrzési jelentéseit – azok elkészültét és kiadását követően – késedelem nélkül benyújtja a Parlamentnek.

A Számvevőszék éves tevékenységi jelentését, valamint stratégiai és éves tervét szintén közzéteszi a honlapján (az előbbit csak a Parlament tájékoztatását követően).

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Horvát Számvevőszék más állami hatóságokkal együttműködve, ám önállóságának és függetlenségének sérelme nélkül hajtja végre feladatait. E követelménnyel összhangban a Számvevőszék együttműködik az igazságügyi és állami szervekkel.

Az ellenőrzési jelentéseket a Parlamentnek történő benyújtást követően az államügyésznek is megküldik.

A Számvevőszék kérésre a belügyminisztériumnak is benyújtja az igény szerinti ellenőrzési jelentéseket és a kapcsolódó dokumentumokat.

A politikai pártok és független képviselők, illetve a reprezentatív helyi önkormányzati szervek szavazói listáról megválasztott tagjai kapcsán folytatott ellenőrzéseket követően a Számvevőszék köteles tájékoztatni az államügyészséget minden esetleges törvénysértésről. A Számvevőszék együttműködik az Állami Választási Bizottsággal, az adóhatósággal, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemért felelős hivatallal, a Belügyminisztériummal, valamint a bíróságokkal és egyéb állami szervekkel.

A Horvát Számvevőszék szoros kapcsolatot tart fenn más nemzeti legfőbb ellenőrzési intézményekkel és a nemzetközi ellenőrzési szervezetekkel, és aktívan részt vesz azok szerveinek és munkacsoportjainak tevékenységében. A Számvevőszék ezenkívül együttműködik különböző nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetekkel, szervekkel és intézményekkel, a tudományos közösséggel és a nyilvánossággal is.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Az elnök-főellenőr (Comptroller and Auditor General, C&AG) központi szerepet játszik a közpénzekkel és közvagyonnal való elszámolás terén azáltal, hogy az Államszámviteli Bizottság (Public Accounts Committee, PAC) útján bizonyosságot nyújt a Parlamentnek a közforrásokkal való gazdálkodásról, valamint azáltal, hogy jelentéseket készít az ellenőrzések és más vizsgálatok nyomán felmerülő témákban.

Fő feladatai:

• a közintézmények beszámolóinak ellenőrzése és azokról jelentés készítése;
• annak megállapítása, hogy a közintézmények tranzakciói megfelelnek-e a rájuk irányadó jogszabályoknak, valamint hogy a forrásokat a tervezett célra használták-e fel;
• annak vizsgálata, hogy a közintézmények gazdaságosan és hatékonyan kezelik-e az erőforrásokat, és rendelkeznek-e a műveletek eredményességének értékelésére szolgáló mechanizmusokkal;
• a források Pénzügyminisztérium általi kifizetésének engedélyezése a jogszabályok által megengedett célokra.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• Írország alkotmányának 33. cikke (1922, majd 1937);
• a Pénzügyminisztériumról és az Ellenőrzési Minisztériumról szóló 1866. évi törvény;
• a Számvevőszékről szóló 1923. évi, 1993-ban módosított törvény;
• a Számvevőszékről és a Oireachtas kamaráinak bizottságairól (különleges rendelkezések) szóló 1998. évi törvény.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

Az Ír Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• minisztériumi elszámolások: 44;
• tematikus alapok: 26;
• pénzügyi szervek: 29;
• egészségügyi szervek: 28;
• Észak/Dél szervek: 7;
• oktatási ágazat: 44;
• részben állami szervek: 109.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr (Comptroller and Auditor General) gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

Teljes mértékben független.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Parlamenttel való kapcsolat elsősorban az annak való beszámolást jelenti. Az ellenőrzési tevékenység eredményeiről könyvvizsgálói záradékok, valamint pénzgazdálkodási jelentések útján tájékoztatják a Parlamentet. Az Államszámviteli Bizottság megvizsgálja az Ír Számvevőszék különjelentéseit is. A Számvevőszék szorosan együttműködik az Államszámviteli Bizottsággal: állandó megfigyelőként folyamatosan részt vesz annak ülésein, az Államszámviteli Bizottság pedig vizsgálatai során felhasználja a Számvevőszék független ellenőrzéseinek eredményeit.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Számvevőszék testülete, amelynek tagjai az elnök-főellenőr, az ellenőrzési főtitkár, az ellenőrzési igazgatók, valamint az ellenőrzési igazgatókból és igazgatóhelyettesekből álló igazgatótanács.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Számvevőszék testülete független felügyeletet gyakorol a Számvevőszék felett, és viseli a felelősséget a stratégiai tervezésért és végrehajtásért. Az igazgatótanács koordinálja a Számvevőszék műveleteit.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 171 teljes munkaidős egyenérték (2021. december)
• Nemek aránya: ♂ 50%; ♀ 50% Átlagéletkor: 41 év.

KÖLTSÉGVETÉS

• 15,5 millió euró (2021)
• Az összes államháztartási kiadás kevesebb mint 0,02%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az Ír Számvevőszék független módon határoz a teljesítmény-ellenőrzésekre irányuló munkaprogramjáról, amelyet az átfogó beszámolási stratégia és az egyedi ágazati stratégiák alapján állít össze. A pénzügyi ellenőrzési programot úgy alakítják ki, hogy az szükség szerint megfeleljen a jogszabályban előírt határidőknek.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Az Ír Számvevőszék pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzéseket végez a nemzetközi ellenőrzési standardokkal (ISSAI) összhangban, valamint saját etikai kódexének megfelelően.

Munkája során a Számvevőszék pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzési kézikönyveket, valamint gyakorlati útmutatókat használ.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

Az Ír Számvevőszék a következő jelentéseket készíti el:

• vélemények az állami beszámolókról;
• az értékarányossághoz és a közpénzgazdálkodáshoz kapcsolódó fontos témákról készített jelentések;
• a belső pénzügyi kontrollhoz, igazgatáshoz és szervezetirányításhoz kapcsolódó témákban készített jelentésekről beszámoló vezetői levelek;
• előzetes kifizetési engedélyek, amelyek a jogszabályban megengedett célokra engedélyezik az állami forrásoknak az Ír Központi Bank által történő kifizetését.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A közszervek kötelesek bemutatni pénzügyi kimutatásaikat a Parlamentnek. Ezek a pénzügyi kimutatások az Ír Számvevőszék ellenőrzési jelentését is tartalmazzák.

A Számvevőszék minden évben bemutatja a Parlamentnek a minisztériumok és miniszteri hivatalok pénzügyi kimutatásait és a közszolgálatok beszámolóiról szóló jelentését. Ezenfelül a különjelentéseket az illetékes miniszternek is benyújtják, aki köteles azt bemutatni a Parlamentnek.

A jelentések nyilvánosan elérhetőek a Számvevőszék honlapján és az Ír Parlament könyvtárában. Valamennyi különjelentés közzétételét sajtóközlemény kíséri.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Számvevőszék kapcsolatban áll az írországi Helyi Kormányzati Ellenőrzési Szolgálattal, amely a helyi kormányzati szervek ellenőrzésért felelős. A Helyi Kormányzati Ellenőrzési Szolgálat valamennyi jelentését a Számvevőszék rendelkezésére bocsátja.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Lengyelország Legfőbb Ellenőrző Hivatala (NIK) ellenőrzi a kormányzati szervek, a Lengyel Nemzeti Bank, az állami jogi személyek és más állami szervezeti egységek tevékenységét a jogszerűség, a gazdasági körültekintés, a hatékonyság és a gondosság tekintetében. Ellenőrizheti a helyi önkormányzati szervek, jogi személyek és más helyi önkormányzati szervezeti egységek tevékenységét is a jogszerűség, a gazdasági körültekintés és a gondosság tekintetében.

A Számvevőszék más szervezeti egységek és üzleti vállalkozások tevékenységét is ellenőrizheti az állami vagy közvagyon, illetve -források felhasználásának jogszerűsége és szabályszerűsége, vagy az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségeik teljesítése tekintetében.

A Számvevőszék jogosult hozzáférni minden általa szükségesnek ítélt információhoz, és munkatársainak szabad hozzáférésük van az ellenőrzött entitások telephelyéhez, illetve joguk van megvizsgálni a vonatkozó dokumentumokat és egyéb anyagokat A Számvevőszék tanúkat hallgathat meg az ellenőrzött vagy azokkal kapcsolatos szervektől, azoktól bizonyítékokat vehet át, szóbeli vagy írásbeli magyarázatokat kérhet az ellenőrzött szervek munkatársaitól, segítséget kérhet szakértőktől, valamint részt vehet az ellenőrzött szervek vezetőségi ülésein.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

A Lengyel Köztársaság alkotmánya (1997. április 2.)

A Legfőbb Ellenőrzési Hivatalról szóló 1994. december 23-i módosított törvény (NIK-törvény)

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Lengyel Számvevőszék többek között a következőket ellenőrzi:

• költségvetési egységek (pl. minisztériumok és állami szervek);
• célzott állami alapok;
• végrehajtó ügynökségek és más állami jogi személyek az államháztartási szektorból;
• állami bankok, többek között a Lengyel Nemzeti Bank;
• helyi önkormányzati szervek;
• egyéb közkiadásokat keletkeztető szervezetek, beleértve a nem állami pénzügyi szektor egységeit is.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A Számvevőszéket a testületiség elvének megfelelően eljáró elnök vezeti: konkrétan a legfontosabb dokumentumok jóváhagyásának és elfogadásának folyamatában részt vesz a Lengyel Számvevőszék Tanácsának nevezett speciális testület.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Lengyel Számvevőszék a legfőbb állami ellenőrző szerv, amely független a kormánytól, de alá van rendelve a Parlament Alsóházának (Szejm).

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Lengyel Számvevőszék beszámol a Szejmnek, és együttműködik a Szejm szinte minden bizottságával; ezek tevékenységi körüknek megfelelően felülvizsgálják a Számvevőszék ellenőrzési jelentéseinek többségét. A Szejm Állami Könyvvizsgáló Bizottsága szintén felülvizsgálja a Számvevőszék ellenőrzési jelentéseit, valamint véleményt nyilvánít a Számvevőszék költségvetéséről és a Szejm többi bizottsága által a Számvevőszék potenciális ellenőrzési területeire nézve benyújtott (évi 40–60) javaslatról. A Számvevőszék tájékoztatja az Állami Könyvvizsgáló Bizottságot az éves munkatervéről.

A Szejm felülvizsgálja a Számvevőszék főbb jelentéseit: az éves tevékenységi jelentést, illetve az állami költségvetés végrehajtásának elemzését és a monetáris politikai iránymutatásokat.

A Szejm és testületei utasíthatják a Számvevőszéket ellenőrzések elvégzésére, de ilyen helyzet ritkán áll elő (évente 1–3 alkalommal).

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Lengyel Számvevőszék irányító testületét az elnök és a Tanács alkotja. E kollektív testület 19 tagból áll: a Számvevőszék elnöke, alelnökei, a főigazgató és 14 egyéb tag (a Számvevőszéktől független hét jogtudós vagy közgazdász, valamint hét olyan tag, aki vagy valamely szervezeti egység igazgatója, vagy a Számvevőszék elnökének tanácsadója).

HIVATALI IDŐ

Az elnök, az alelnökök és a főigazgató hivatali idejük alatt részt vesznek a Számvevőszék Tanácsában, míg a többi tagot hároméves, megújítható időszakra kinevezik.

KINEVEZÉS MÓDJA

A Lengyel Számvevőszék Tanácsának 14 tagját a Számvevőszék elnökének kérésére a Szejm marsallja (elnöke) nevezi ki, miután megkapta a Szejm Állami Könyvvizsgáló Bizottságának véleményét.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

Felépítése szerint a Lengyel Számvevőszék ellenőrzési egységekből (14 osztály és 16 regionális iroda), valamint igazgatási és támogató osztályokból (4) áll. Az egyes regionális irodák – ezek az ellenőrzési osztályoknak megfelelő státusszal rendelkeznek – működési területei a lengyel közigazgatási körzeteknek (régióknak) felelnek meg.

Az ellenőrzési osztályok és a regionális irodák által végzett ellenőrzéseket a Számvevőszék elnöke vagy az egyik alelnök felügyeli.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 1 576 teljes munkaidős egyenérték (2021) (71% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 53%; ♀ 47%. Átlagéletkor: 41 év felett (ellenőrök)

KÖLTSÉGVETÉS

• A Lengyel Számvevőszék költségvetése: 308 millió lengyel zloty / kb. 68 millió euró (2021. január)
• A források elosztása: a Lengyel Számvevőszék Tanácsa elfogadja a Számvevőszék költségvetés-tervezetét. A pénzügyminiszter beépíti azt az állami költségvetés-tervezetbe, amelyet ezt követően megvitat és elfogad a Parlament.
• A teljes kormányzati költségvetés kb. 0,07%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Lengyel Számvevőszék ellenőrzéseit négyéves stratégiája – amely magában foglalja a fejlesztési terveket, a küldetésnyilatkozatot, a célkitűzéseket és stratégiai kezdeményezéseket, az ezen kezdeményezések végrehajtásához, illetve a végrehajtás állapota nyomon követéséhez szükséges eszközöket, valamint egy hároméves ellenőrzési tevékenységi stratégiát – és éves munkaterve alapján tervezi meg. Az állami költségvetés végrehajtásának ellenőrzése, mint a Számvevőszék elsődleges, alkotmányos és jogszabályban előírt feladata, elsőbbséget élvez az ellenőrzés-tervezésben.

A munkaterv hónapokig tartó, több szakaszból álló tervezési folyamat eredményeként jön létre. Az ellenőrzés-tervezési csoport munkaterv-tervezetet készít a szervezeti ellenőrzési egységek által javasolt kiválasztott ellenőrzési témák alapján. A csoport tagjai megbeszéléseken vitatják meg valamennyi szervezeti ellenőrzési egység képviselőivel azok javaslatait. Emellett egy sor belső vitát tartanak a szervezeti ellenőrzési egységek igazgatói, a Számvevőszék elnökének tanácsadói és más számvevők által benyújtott ellenőrzési témákról. A munkaterv tervezetét ezután továbbítják az irányítóbizottságnak, amely jogosult további módosítások megtételére. Az irányítóbizottság felel az éves munkatervvel kapcsolatos technikai és szervezési intézkedésekért is.

A Számvevőszék foglalkozik a jogszabályi változások nyomon követésével, statisztikai adatok tanulmányozásával, valamint kormányzati tervek és programok, illetve sajtóközlemények és polgári panaszok vizsgálatával. Ez a monitoring jelentősen hozzájárul az éves és a hosszú távú tervezéshez. Az intézmény ennek alapján dolgozhatja ki munkatervét és határozhatja meg ellenőrzési prioritásait.

Az ellenőrzésre javasolt területek kiválasztását átfogó kockázatelemzés előzi meg, amely többek között olyan nemzetközi intézmények jelentésein és kiadványain alapul, mint az OECD, a Világbank, az Európai Unió Tanácsa vagy az Európai Számvevőszék, ezenkívül nemzeti stratégiai dokumentumokon, a közszféra pénzügyi tervein, statisztikákon, a Számvevőszékhez beérkezett panaszokon, közvélemény-kutatások eredményein és médiajelentéseken.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Lengyel Számvevőszék végez pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzéseket (mind tervezett módon, mind eseti jelleggel), valamint mindhárom területre kiterjedő, integrált ellenőrzéseket.

A Számvevőszék által alkalmazott ellenőrzési standardok a lengyel jogszabályokon, az INTOSAI Ellenőrzési Standardjain, az INTOSAI Ellenőrzési Standardjaira vonatkozó európai végrehajtási iránymutatásokon, az IFAC (Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége) standardjain és saját tetemes tapasztalatán alapulnak.

Az ezeken a standardokon alapuló módszertani iránymutatások (ellenőrzési kézikönyv) részletes útmutatást nyújtanak az ellenőrzések elvégzésének mikéntjére nézve.

A Számvevőszék etikai kódexe összhangban van a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Lengyel Számvevőszék a következőket teszi közzé:

• az állami költségvetés végrehajtásának elemzése és monetáris politikai iránymutatások (éves jelentés);
• a Minisztertanácshoz címzett vélemények a jóváhagyásokról;
• utólagos jelentések (egyetlen entitásra vonatkozó ellenőrzéseket követő jelentések);
• összefoglaló ellenőrzési jelentések valamennyi tervezett ellenőrzésről és egyes eseti jellegű ellenőrzésről (információ az ellenőrzési eredményekről);
• éves tevékenységi jelentések;
• elemzés a jogalkotással és a jog alkalmazásával kapcsolatos ellenőrzési megállapítások hasznosulásáról;
• éves munkatervek.

A Lengyel Számvevőszék ezenkívül a következő dokumentumokat készíti:

• jogszabály-módosításokról szóló javaslatok (ún. de lege ferenda javaslatok);
• állampolgárok által benyújtott kérelmek és panaszok elemzése.

Az ellenőrzési eredmények hasznosulásának vizsgálata:

• A Lengyel Számvevőszék tájékoztatja az ellenőrzött entitásokat a megállapításairól és ajánlásairól, és rendszeresen ellenőrzi, hogy ezek hogyan hasznosulnak. Ezen ellenőrzések eredményeit a hasznosulásvizsgálati jelentések tartalmazzák.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

AZ ELLENŐRZÉSI EREDMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE

A Lengyel Számvevőszék a honlapján (www.nik.gov.pl) és közlönyében (https://bip.nik.gov.pl/) teszi közzé ellenőrzési jelentéseit, a kapcsolódó dokumentumokat és az aktuális tevékenységeiről szóló információkat.

MÉDIAJELENLÉT

A Lengyel Számvevőszék évek óta folytat aktív információs politikát, amelynek célja, hogy a lakosság a lehető legtárgyilagosabb és legszéleskörűbb tájékoztatásban részesülhessen a Számvevőszék ellenőrzéseiről és tevékenységeiről.

INTERAKCIÓ A POLGÁROKKAL

A Lengyel Számvevőszék jogi kötelezettsége, hogy tájékoztatást adjon működéséről, tevékenységeiről, termékeiről stb., valamint hogy lehetőséget adjon az állampolgároknak – például ellenőrzési – kérelmek benyújtására. Valamennyi ellenőrzési jelentés (a bizalmasak kivételével) megjelenik a Lengyel Számvevőszék honlapján. A Lengyel Számvevőszék ezenkívül kéthavonta közzéteszi „Állami ellenőrzés” című folyóiratát.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Lengyel Számvevőszék szorosan együttműködik más – nemzeti vagy helyi – kontroll-, ellenőrző és felügyeleti szervekkel (ezek a Számvevőszék rendelkezésére bocsátják ellenőrzéseik eredményeit, és közösen végeznek bizonyos ellenőrzéseket a Számvevőszék irányítása alatt).

A Számvevőszék rendszeresen együttműködik egyetemekkel és kutatóintézetekkel, illetve kikéri külső szakemberek tanácsát, többek között szakértői bizottságok felállításával.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Lett Köztársaság számvevőszéke pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítményellenőrzéseket végez a következők vizsgálata érdekében:

• az állami és önkormányzati költségvetések bevételei és kiadásai, beleértve az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek vagy intézmények pénzügyi támogatásából származó források felhasználását;
• az állami és önkormányzati tulajdonhoz kapcsolódó tevékenységek.

A Lett Számvevőszék minden évben ellenőrzési véleményeket nyújt be a Parlamentnek az állami és önkormányzati költségvetések végrehajtásáról, illetve arról, hogy a minisztériumok és más központi kormányzati intézmények helyesen készítették-e el éves pénzügyi beszámolójukat.

A Lett Számvevőszék a következőkről nyújt be jelentést a Parlamentnek és a Minisztertanácsnak:

• olyan ellenőrzött entitásokra irányuló pénzügyi ellenőrzések, amelyekre nézve a Lett Számvevőszék korlátozott vagy elutasító véleményt adott, vagy megtagadta a véleményadást;
• valamennyi teljesítményellenőrzés;
• különösen fontos és jelentős megállapítások.

Ha az ellenőrzések során jogi előírások megsértése kerül megállapításra, a Lett Számvevőszéknek erről tájékoztatnia kell az illetékes bűnüldöző szerveket. A Lett Számvevőszék jogosult arra, hogy visszatéríttesse az állami vagy az önkormányzati költségvetésnek okozott, ellenőrzés során feltárt személyi mulasztásból fakadó veszteségeket, ha az érintett személy nem téríti meg önkéntesen a veszteséget és az ellenőrzött entitás vagy felettes intézménye nem tesz lépéseket a veszteség visszatérítésére.

Az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságok kiküszöbölése végett a Lett Számvevőszéknek felhatalmazása van arra, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az ellenőrzött entitások számára és felügyelje ajánlásainak végrehajtását.

A Lett Számvevőszéknek joga van hozzáférni minden olyan információhoz, amelyet munkája elvégzéséhez szükségesnek ítél.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• a Lett Köztársaság Alkotmánya (1922);
• a Lett Köztársaság Számvevőszékéről szóló törvény (2002).

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Lett Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• állami intézmények (13 minisztérium és ezek 137 alárendelt intézménye, 13 központi állami intézmény);
• önkormányzati szervek (43 körzet, ebből 10 városállam) és ezek alárendelt intézményei;
• állami vagy önkormányzati tulajdonú vállalatok és részben állami tulajdonú magánvállalatok;
• egyéb kereskedelmi vállalatok, társaságok, alapítványok és természetes személyek: (1) amennyiben állami vagy önkormányzati források állnak rendelkezésükre, illetve kezelésükben; (2) amennyiben állami vagy önkormányzati forrásokból finanszírozzák őket; (3) amennyiben állami vagy önkormányzati közbeszerzés keretében tevékenykednek.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A Köztársaság számvevőszéke független kollegiális legfőbb ellenőrző intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Számvevőszék Lettország hat alkotmányos szervének egyike. Teljes mértékben független, testületi felépítésű legfőbb ellenőrző intézmény, amely az állam pénzügyi kontrollrendszerében kulcsszerepet játszva azzal szolgálja a közérdeket, hogy független bizonyossággal szolgál a központi és helyi önkormányzati források jogszerű, helyes, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásáról, valamint előmozdítja a gondos pénzgazdálkodást és a közszféra döntéshozatali folyamatainak átláthatóságát.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Számvevőszék Lettország parlamentjének (Saeima) és minisztertanácsának nyújtja be jelentéseit és véleményeit.

A PARLAMENT

A Lett Számvevőszék szorosan együttműködik a különböző parlamenti bizottságokkal, de leginkább a Közkiadási és Ellenőrzési Bizottsággal, amely a Számvevőszék jelentéseinek első rendű címzettje. A Lett Számvevőszék tájékoztatja a Közkiadási és Ellenőrzési Bizottságot valamennyi ellenőrzésének eredményeiről, az egyes ágazatok tevékenységeiben feltárt hiányosságokról, a szabályozási rendelkezéseknek az ellenőrzések által feltárt megsértéseiről, valamint az ajánlások végrehajtásának előrehaladásáról. A Közkiadási és Ellenőrzési Bizottság saját hatáskörében is nyomon követi a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtását.

A főellenőr évente egyszer beszámol Lettország parlamentjének a Számvevőszék tevékenységeiről.

A MINISZTERTANÁCS

A Lett Számvevőszék a Minisztertanácsnak is benyújtja jelentéseit és ellenőri véleményeit. A Számvevőszék által a Minisztertanácsnak benyújtott jelentések egyrészt olyan ellenőrzött entitásoknál végzett pénzügyi ellenőrzésekre vonatkoznak, amelyekre nézve a Számvevőszék korlátozott vagy elutasító véleményt adott vagy megtagadta a véleményadást, másrészt a Számvevőszék jelentést ad valamennyi teljesítményellenőrzéséről is, és közli minden különösen fontos és jelentős megállapítását.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Lett Számvevőszék irányítását a főellenőr (az elnök), valamint az öt ellenőrzési osztály, illetve az ellenőrzési és módszertani osztály igazgatójából álló Tanács végzi.

HIVATALI IDŐ

4 év, legfeljebb két egymást követő megbízatási időszak

KINEVEZÉS MÓDJA

A Tanács tagjait a főellenőr ajánlása alapján a Parlament nevezi ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A főellenőr igazgatja és irányítja a Lett Számvevőszék munkáját, többek között a főellenőri hivatalt, a támogató részlegeket és a kancelláriát, amely a Számvevőszék pénzügyi tervezéséért és számviteléért, a nyilvántartás vezetéséért, a karbantartási tevékenységekért és az információs technológiáért felelős.

A Lett Számvevőszék Tanácsának tagjai a főellenőr (elnök), valamint az a hat tanácstag, akik az ellenőrzési osztályok igazgatói. A Tanács hagyja jóvá a Számvevőszék teljesítményét szabályozó dokumentumok többségét.

A Lett Számvevőszéknek öt ellenőrzési osztálya, illetve egy ellenőrzési és módszertani osztálya van, amelyek egyfelől ellenőrzéseket végeznek, másfelől kidolgozzák, frissítik és átültetik a gyakorlatba a Számvevőszék ellenőrzési módszertanát. Mindegyik ellenőrzési osztálynak egy igazgatója van, és egyenként két vagy három ellenőrzési részlegből állnak. Az ellenőrzési osztályok a Számvevőszék Tanácsa által jóváhagyott éves ellenőrzési terv szerint végzik ellenőrzéseiket. Mindegyik ellenőrzési osztály egyes kijelölt ellenőrzött entitásokért és ellenőrzési területekért felelős.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 166 teljes munkaidős egyenérték (2022. március) (mintegy 77% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 21,1%; ♀ 79,1% Átlagéletkor: 43 év

KÖLTSÉGVETÉS

• 7,48 millió euró (2022)
• Az összes államháztartási kiadás mintegy 0,080%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az ellenőrzési munkát a Lett Számvevőszék Tanácsa évente tervezi és hagyja jóvá.

A Számvevőszék általános ellenőrzési munkaprogramjának kidolgozása a következő szakaszokból áll:

• a Számvevőszék stratégiájának kidolgozása;
• az ellenőrzési területek stratégiai értékelése;
• az ellenőrzési témák előkészítése;
• a Számvevőszék munkatervének kidolgozása.

A Számvevőszék munkaterve csak belső használatra készül, de a Parlament elnöke tájékoztatást kap az adott évre tervezett ellenőrzési tervekről.

Az ellenőrzési osztályok a tervnek megfelelően végzik el a munkát. Az ellenőrzési osztályok igazgatói és a részlegek vezetői hoznak döntéseket az egyes ellenőrzések hatóköréről, az ellenőrzési kérdésekről és az ellenőrzési források elosztásáról.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Lett Számvevőszék a következő tevékenységeket végzi:

• pénzügyi ellenőrzések annak értékelésére, hogy a pénzügyi kimutatásokat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készítették-e el;
• szabályszerűségi és teljesítményellenőrzések annak értékelésére, hogy az ellenőrzött entitás a törvényben meghatározott követelményeknek megfelelően működik-e, illetve hogy az entitás gazdaságos és eredményes módon hajtja-e végre tevékenységét és tranzakcióit.

A Lett Számvevőszék a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal (ISSAI) összhangban végzi valamennyi ellenőrzését. A konkrét megközelítésekre és módszerekre vonatkozó döntéseket a Számvevőszék saját megítélése szerint hozza meg. Az ellenőrzött entitások válaszolhatnak a Számvevőszék ellenőrzési megállapításaira. Ezenkívül kötelesek előrehaladási jelentéseket készíteni az ajánlások végrehajtásáról.

Kiterjedt keretrendszer létezik a folyamatos belső és külső minőségellenőrzés biztosítására.

A Lett Számvevőszék saját maga által kidolgozott pénzügyi, teljesítmény- és szabályszerűségi ellenőrzési kézikönyveket, illetve ellenőrzési iránymutatásokat és specifikus belső eljárásokat is alkalmaz. Ezek a dokumentumok csak belső használatra szolgálnak.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Lett Számvevőszék a következőket teszi közzé:

• az állami költségvetés és az önkormányzati költségvetések végrehajtásáról szóló pénzügyi beszámolóról kiadott vélemény;
• arról szóló vélemények, hogy a minisztériumok és más központi állami intézmények helyesen készítették-e el az éves jelentéseket;
• teljesítmény- és szabályszerűségi ellenőrzési jelentések;
• a teljesítmény- és szabályszerűségi ellenőrzések eredményein alapuló vitadokumentumok;
• a Számvevőszék éves jelentése.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Lett Számvevőszékről szóló törvény értelmében a Számvevőszék rendszeresen tájékoztatja a lakosságot és a polgárokat az elvégzett ellenőrzéseiről, amennyiben véglegesítésük után valamennyi ellenőrzési jelentését és véleményét közzéteszi a honlapján. Az ellenőrzési információk terjesztésére leggyakrabban használt csatornák a Számvevőszék hivatalos honlapja és a közmédia: az újságírók és a közösségi média (Facebook, Twitter, YouTube, PodBean). Az ellenőrzési jelentések közzétételét mindig sajtóközlemények vagy sajtótájékoztatók kísérik. Egyes esetekben, amikor az ellenőrzött téma szélesebb közérdeklődésre tarthat számot, további kommunikációs célokra vizuálisan hozzáférhető és könnyen érthető összefoglalók és audiovizuális termékek is készülnek. Az ellenőrzés eredményein kívül a nyilvánosság tájékoztatást kap az ellenőrzési ajánlások végrehajtásának állásáról is. Ez elsősorban a közösségi médián keresztül történik. Az ellenőrzési jelentések összefoglalói angol és orosz nyelven is elérhetőek a Lett Számvevőszék honlapján.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Lett Számvevőszék szorosan együttműködik a tudományos élet képviselőivel, pl. a rigai székhelyű Stockholmi Közgazdaságtudományi Főiskolával, hogy közellenőri tanúsítási rendszert működtessenek a Lett Köztársaságban.

A Számvevőszék együttműködik a magánszférában működő könyvvizsgálókkal, különösen a Bejegyzett Könyvvizsgálók Lettországi Egyesületével, folyamatosan erősítve az arra szolgáló rendszert, hogy a bejegyzett könyvvizsgálók munkáját eredményesen lehessen felhasználni a helyi önkormányzatok pénzügyi ellenőrzései keretében.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Litván Nemzeti Számvevőszék hatásköreit a Litván Köztársaság alkotmánya, valamint a Nemzeti Számvevőszékről szóló törvénye és egyéb jogszabályai állapítják meg.

A Számvevőszék felügyeli az állami tulajdon kezelésének és használatának, valamint az állami költségvetés végrehajtásának jogszerűségét és hatékonyságát, emellett közszféra-auditokat végez, ellenőrzést gyakorol a költségvetési politika felett, és a Nemzeti Számvevőszékről szóló törvényben előírt célkitűzések eléréséhez szükséges egyéb tevékenységeket lát el.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• A köztársaság alkotmányának a Litván Számvevőszékről szóló fejezete (1992)
• A Nemzeti Számvevőszékről szóló törvény (1995)

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Litván Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• állami intézmények és létesítmények;
  • minisztériumok: 14;
  • kormányhatóságok: 14;
  • minisztériumok alá tartozó szervek: 77;
• önkormányzatok, önkormányzati intézmények, létesítmények és ezek pénzeszközei;
• állami pénzeszközök és adóbevételek;
• mindenfajta olyan vállalkozás, amelyben az állam vagy egy önkormányzat a szavazatok legalább 50%-ával rendelkezik;
• minden olyan entitás, amelynek az állam vagy valamely önkormányzati intézmény pénzeszközöket juttatott, illetve amelyre tulajdont ruházott;
• az állami költségvetés végrehajtása;
• az állami társadalombiztosítási alap költségvetése;
• a kötelező egészségbiztosítási alap költségvetése.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független ellenőrző intézmény, az irányító jogokat a főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Litván Számvevőszék független legfőbb ellenőrző intézmény, amely a Parlamentnek tartozik elszámolással, és formálisan nem kapcsolódik más kormányzati szervekhez.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Litván Számvevőszék a Parlamentnek tartozik elszámolással, és segíti azt a parlamenti ellenőrzés végrehajtásában. A Parlament és a Számvevőszék ezért szoros kapcsolatot tart fenn.

A Parlament részéről elsősorban a Számviteli Ellenőrző Bizottság vesz részt a kapcsolattartásban, amelytekintetbe veszi a Számvevőszék jelentéseit, és döntéseivel hozzájárul a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtásához.

A Parlament előírhatja a Litván Számvevőszéknek bizonyos, a Számvevőszék hatáskörébe tartozó ellenőrzések végrehajtását.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Litván Számvevőszéket a főellenőr és három helyettes főellenőr irányítja.

HIVATALI IDŐ

A helyettes főellenőröket 5 évre nevezik ki, tisztségük egyszer megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A helyettes főellenőröket a köztársasági elnök nevezi ki a főellenőr ajánlása alapján.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Litván Számvevőszék egy intézményben egyesít három funkciót. Ezek:

• legfőbb ellenőrző intézmény;
• európai uniós befektetés-ellenőrzési intézmény;
• költségvetési intézet.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 232 teljes munkaidejű alkalmazott (2022. április 1.) (68% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 23%; ♀ 77% Átlagéletkor: 43 év

KÖLTSÉGVETÉS

• 9,591 millió euró (2022)

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Litván Számvevőszék saját belátása szerint, éves ellenőrzési programokban tervezi munkáját. A tervezési szakaszban a Számvevőszék figyelemmel kíséri a közszféra tevékenységét, adatokat gyűjt, és elemzi a meglévő és potenciális kockázatokat. A Számvevőszék tevékenységében érdekeltek tehetnek ellenőrzéssel kapcsolatos javaslatokat.

A munkaprogram az aktuális fejlemények függvényében folyamatosan módosítható.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Litván Számvevőszék pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzéseket végez. Minden alkalmazott módszer megfelel az ISSAI standardoknak és a legjobb nemzetközi gyakorlatnak.

Az ellenőrzött felek jogosultak véleményt nyilvánítani az ellenőrzési jelentések tervezetéről.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Litván Számvevőszék évenként a következőket teszi közzé:

• tevékenységi jelentés;
• vélemények és éves ellenőrzési jelentések a következők összevont kimutatásairól:
  • az állam;
  • a kötelező egészségbiztosítási alap;
  • az állami társadalombiztosítási alap;
• vélemény és ellenőrzési jelentés az állami pénzalapok kimutatásairól;
• a nemzeti pénzügyi kimutatásokról szóló vélemény, illetve ellenőrzési jelentés, beleértve az államadósságra vonatkozó információkat;
• teljesítmény-ellenőrzési jelentések;
• ajánlások végrehajtásáról szóló jelentések;
• egyéb értékelések.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Litván Számvevőszék az éves tevékenységi jelentését és valamennyi ellenőrzési jelentését és véleményét, továbbá a közszféra-ellenőrzéssel kapcsolatos ajánlások végrehajtásáról szóló jelentéseit benyújtja a Parlamentnek.

A Számvevőszék valamennyi ellenőrzési jelentését és véleményét, valamint éves tevékenységi jelentését a honlapján teszi közzé.

A közszféra-ellenőrzéssel kapcsolatos ajánlások végrehajtására irányuló hasznosulásvizsgálatok eredményeit (az ajánlások végrehajtásának állapota, a felelős egységek neve és az ajánlások végrehajtása óta bekövetkezett változások) folyamatosan frissítik és nyílt adatként közzéteszik a Számvevőszék weboldalán.

A Számvevőszék tevékenységeit a függetlenség, az átláthatóság, a jogszerűség és a szakmaiság elvével összhangban végzi.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Litván Számvevőszék a tapasztalatcsere és a közös standardok kidolgozása érdekében együttműködik a Parlamenttel, a Pénzügyminisztériummal, a Litván Könyvvizsgálói Kamarával, a Belső Ellenőrök Szövetségével és az Önkormányzati Ellenőrök Szövetségével.

A Számvevőszék együttműködési megállapodásokat kötött a Litván Nemzeti Bankkal, a Hivatalos Etikai Főbizottsággal, az Állami Adófelügyelőséggel, a Versenytanáccsal, a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, az Ügyészséggel, a Közbeszerzési Hivatallal, a Különleges Nyomozószolgálattal, a Pénzügyi Bűncselekményeket Vizsgáló Szolgálattal, a Vilniusi Egyetem Gazdaságtudományi és Vállalatirányítási Karával, a Vytautas Magnus Egyetemmel, a Mykolas Romeris Egyetemmel, az Önkormányzati Ellenőrök Szövetségével, a Litván Könyvvizsgálói Kamarával és a Belső Ellenőrök Szövetségével.

A Litván Számvevőszék ellenőrzései minőségbiztosításának céljával rendszeres szakmai értékelésre kerül sor.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Luxemburgi Számvevőszék ellenőrzi az állami eszközök, közigazgatás és szolgálatok pénzügyi irányítását. A Számvevőszék jogosult más állami szervek vizsgálatára is, amennyiben ezekre nézve a jogszabályok nem írnak elő más pénzügyi ellenőrzési rendszert. Végül a Számvevőszék ellenőrizheti, hogy a közszférában működő jogi személyeknek, illetve magánszektorbeli magán- és jogi személyeknek valamely konkrét célra nyújtott közpénzt a rendeltetésének megfelelően használták-e fel.

Munkája során a Luxemburgi Számvevőszék jogosult hozzáférni bármely általa szükségesnek ítélt dokumentumhoz. Ellenőrzési munkáján kívül a Luxemburgi Számvevőszék parlamenti felkérésre véleményt nyilváníthat jogszabálytervezetekről.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• A luxemburgi alkotmány (1868) módosított 105. cikke
• A számvevőszékről szóló, módosított törvény (1999. június 8.)

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Luxemburgi Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• eszközök, adminisztráció és állami szolgálatok;
• minisztériumok;
• a kormányhatóságok:
• más állami szervek;
• köz- és magánszervezetek állami támogatásból finanszírozott részei;
• politikai pártok.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi felépítésű, joghatósági funkcióval nem rendelkező szervezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Luxemburgi Számvevőszék független intézmény.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Parlamenttel való kapcsolat konzultatív jellegű. A Luxemburgi Számvevőszék valamennyi jelentését benyújtja a Parlamentnek. Ezenkívül a Számvevőszékkel jogszabályok kidolgozása során is lehet konzultálni, valamint a Parlament felkérheti a Számvevőszéket egy adott témával kapcsolatos ellenőrzés elvégzésére.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Luxemburgi Számvevőszék irányítótestületének tagjai az elnök, az alelnök és három tanácsos.

HIVATALI IDŐ

6 év, megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A Luxemburgi Számvevőszék kollégiumának tagjait a nagyherceg nevezi ki a jelöltlistát készítő Parlament javaslata alapján.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Luxemburgi Számvevőszék többségi szavazással hoz testületi döntéseket. Az üléseket az elnök vezeti, és megosztott döntés esetén az ő szavazata dönt.

Az intézmény egy ellenőrzési és egy adminisztratív részlegből áll. Az ellenőrzési részleg négy ellenőrző egységből áll, amelyek mindegyikét egy számvevőszéki tag vezeti.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 36 (2020)
• Nemek aránya: ♂ 65%; ♀ 35%

KÖLTSÉGVETÉS

• 5,02 millió euró (2021)
• Az államháztartás a Luxemburgi Számvevőszék becslése alapján gondoskodik annak fenntartási költségeiről.

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Luxemburgi Számvevőszék önállóan dönt éves munkaprogramjáról. A tervezési eljárást a Számvevőszék kollegiális testülete határozza meg, amely az előző év végén fogadja el a munkaprogramját.

A Parlament felkérheti a Számvevőszéket, hogy bizonyos területeken végezzen ellenőrzéseket.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Luxemburgi Számvevőszék pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzéseket végez.

Az ellenőrzési eljárás során a Számvevőszék megküldi megállapításait az ellenőrzött entitásoknak, amelyek meghatározott időn belül észrevételeket tehetnek, mielőtt a jelentések benyújtásra kerülnének a Parlamentnek.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Luxemburgi Számvevőszék a következőket teszi közzé:

• általános beszámoló az állami számlákról;
• a Számvevőszék saját kezdeményezésére vagy a Parlament felkérésére készített különjelentések a pénzügyi irányítás egyes területeiről;
• vélemények jogszabálytervezetekről és a költségvetés irányításáról.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Luxemburgi Számvevőszék benyújtja éves jelentéseit és különjelentéseit a Parlamentnek és azokat honlapján is közzéteszi.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Luxemburgi Számvevőszék szorosan együttműködik az ellenőrzött entitásokkal és az illetékes minisztériumokkal.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Ellenőrzési hatásköre magában foglalja a közpénzek és a nemzeti vagyon felhasználásának minden aspektusát.

Az Állami Számvevőszék felelős a pénzügyi és gazdasági ellenőrzésekért, a központi költségvetés végrehajtásának, az államháztartás gazdálkodásának, az államháztartásból származó források felhasználásának és a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzéséért. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. Ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.

Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervnél eljárást kezdeményezhet. Az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• Magyarország Alaptörvénye
• 2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

Az Állami Számvevőszék ellenőrzései különösen az alábbi szervezetekre terjednek ki:

• közintézmények;
• központi költségvetésből gazdálkodó szervezetek;
• társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, elkülönített állami pénzalapok;
• helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, ezek társulásai;
• központi költségvetésből gazdálkodó szervezetek;
• állami tulajdonban (résztulajdonban) vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek;
• állami adóhatóság és vámhatóság;
• Magyar Nemzeti Bank;
• politikai pártok és alapítványaik;
• választások lebonyolítása;
• jelölő szervezetek kampány elszámolása;
• egyházi szervezetek;
• nemzetbiztonsági szolgálatok;
• külön törvény szerinti civil szervezetek közül az egyesületek és alapítványok.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Az Országgyűlés ellenőrző szervezete, ezért minden más szervtől független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amelynek beszámolási kötelezettséggel tartozik.

Az Állami Számvevőszék a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet alkot.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

Az Állami Számvevőszék támogatja az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amivel elősegíti a jól irányított állam működését.

Az ellenőrzési tervről és annak módosításáról az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatja az Országgyűlést.

Az Állami Számvevőszék köteles ellenőrzést végrehajtani az Országgyűlés döntése alapján és ellenőrzést végezhet a Kormány kérésére.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az Állami Számvevőszék projektalapon szervezi munkáját. A számvevők többségét a számvevői irodába jelölik ki, ahol a rendelkezésre álló erőforrásokkal való hatékony gazdálkodást szem előtt tartva megkapják kijelöléseiket az egyes ellenőrzésekhez. Az ellenőrzésekhez kapcsolódóan támogató szervezeti egységek működnek, amelyek az ellenőrzések végrehajtását támogatják pénzügyi, jogi, monitoring- és logisztikai szempontból.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• - Létszám: 492 fő (2022)
• - Nemek aránya: ♂ 37,20%; ♀ 62,80%. Átlagéletkor: 46,39

KÖLTSÉGVETÉS

• 12,6 milliárd forint (2022) (34,3 millió euró)
• Költségvetés tervezése: az Állami Számvevőszék a költségvetésére vonatkozó javaslatát maga állítja össze, és azt a Kormánynak változtatás nélkül kell beterjesztenie a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.
• Az összes államháztartási kiadás kevesebb mint 0,04%-a, a GDP 0,02%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az Állami Számvevőszék elnöke meghatározza az intézmény ellenőrzési tervét, az ellenőrzési tervről és annak módosításáról tájékoztatja az Országgyűlést.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervét félévente közzéteszi és eljuttatja az Országgyűlés részére.

Az ÁSZ egy olyan ellenőrzés-tervezési rendszert épített ki, amelyben az ellenőrzési terv témáinak kiválasztása és a helyszíni ellenőrzések megalapozása a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kap.

Az ellenőrzés-tervezés és szervezés hátterében a kockázatalapúságra és a hozzáadott érték teremtésre való folyamatos törekvés áll.

Az ellenőrzési feladatok kijelölését többlépcsős előkészítési és jóváhagyási folyamat előzi meg, az ellenőrzések hatékonyságát pedig gördülő tervezés biztosítja.

Az ellenőrzések témáinak meghatározása, az egyes ellenőrzési témákhoz kapcsolódóan az ellenőrizendő területek, a konkrét ellenőrzési helyszínek kiválasztása során az ÁSZ ellenőrzési erőforrásai eredményes, és hatékony felhasználására törekszik. Az eredményesség erősítése céljából egyre nagyobb hangsúly tevődik a megelőzésre a valós idejű ellenőrzések alkalmazásával.

Az ellenőrzések vonatkozásában feltárt új körülmények függvényében az ellenőrzési tervben foglaltak változhatnak.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Az Állami Számvevőszék – függetlenségének egyik sarokköveként – az ellenőrzési szabályait, módszereit maga alakítja ki.

Tevékenységét a jogszabályoknak, az ellenőrzési programnak, valamint az ellenőrzés szakmai szabályainak, módszereinek, és etikai alapelveinek megfelelően végzi.

Az Állami Számvevőszék módszertani dokumentumait az INTOSAI ellenőrzés-szakmai standardjait (az IFPP — Szakmai Dokumentumok INTOSAI keretrendszere) irányadónak tekintve dolgozta ki és hozta nyilvánosságra.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

Az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozza:

• véleményét a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatról;
• jelentését a központi költségvetés végrehajtásáról;
• ellenőrzési jelentéseit;
• éves tájékoztatóját szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről;
• elemzéseit és tanulmányait.

Továbbá az Állami Számvevőszék gondozásában és szerkesztésében jelenik meg a fél évszázados hagyományokra visszatekintő közpénzügyi szakfolyóirat, a Pénzügyi Szemle. A Pénzügyi Szemle célja, hogy hiteles képet adjon a pénzügyi rendszerről, valamint – a legfontosabb pénzügyi összefüggések tükrében – a közszféra és a nemzetgazdaság működésének főbb vonásairól, a gazdaságilag fejlett országokhoz való felzárkózási törekvésekről és a kapcsolódó szakmai vitákról.

Az ÁSZ törvényi kötelezettsége, hogy elemzéseivel támogassa a Költségvetési Tanács munkáját. E kötelezettség teljesítése érdekében az ÁSZ évente 8-10, a költségvetés helyzetével, a költségvetési politika egyes kérdéseivel foglalkozó elemzést készít.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Az Állami Számvevőszék honlapján, valamint hírportálján teszi közzé jelentéseit, elemzéseit, tanulmányait és egyéb dokumentumait, illetve a szervezetet érintő híreit és ellenőrzési folyamatainak legfőbb állomásait.

Az ÁSZ egységesített célcsoport módszert alkalmaz ellenőrzési jelentései és elemzései vonatkozásában.

Az Állami Számvevőszék aktív szereplője a közösségi média csatornáinak, és különféle kommunikációs eszközöket alkalmaz:

• ÁSZ honlap (magyar, angol);
• Hírportál (magyar, angol, német, francia, spanyol) – elsődleges információforrás a szervezet működését tekintve;
• összefoglalók a sajtó számára (minden ellenőrzési jelentéshez);
• hagyományos és elektronikus sajtótájékoztatók;
• összefoglaló videók a kulcsfontosságú ellenőrzésekről, amelyeket a YouTube csatornán és az ÁSZ hírportálon tesz közzé;
• hasznosulási interjúk az ellenőrzésekről; és
• közösségi média bejegyzések.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

Az Állami Számvevőszék megalakulása óta kiemelt hangsúlyt fektet a szakmai szervezetekkel és hazai felsőoktatási intézményekkel való tudományos együttműködésre. Partnerkapcsolataink célja, hogy hozzájáruljanak a szervezet tevékenységének széles körű hasznosulásához és egy társadalmi szintű szakmai-tudományos párbeszéd kialakulásához.

Az Állami Számvevőszék aktív szerepet vállal a nemzetközi ellenőrzés-szakmai közéletben, melynek során részt vesz nemzetközi kooperatív ellenőrzésekben, valamint a nemzetközi szervezetek műhelymunkájában. Fontos a nemzetközi ellenőrzési tapasztalatok cseréje, valamint az együttműködés a nemzeti legfőbb ellenőrző intézményekkel és a nemzetközi szervezetekkel.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Málta számvevőszéke (National Audit Office, NAO) a központi és helyi kormányzati szervek külső ellenőrzéséért felelős nemzeti ellenőrző intézmény. Kötelező funkciója a központi kormányzatra irányuló pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések végzése.

Ellenőrzéseket végezhet továbbá az államháztartással, valamint bármely kormányszerv vagy -hivatal által kezelt vagy azok felügyelete alatt álló vagyontárgyakkal vagy pénzeszközzel kapcsolatos bármely területen.

A Máltai Számvevőszék ellenőrizheti a közvetlenül vagy közvetve a kormányhoz kapcsolódó forrásokat kezelő, birtokoló vagy használó hatóságok és testületek elszámolásait, illetve tevékenységeit is. Végezhet továbbá ellenőrzéseket olyan vállalatok vagy egyéb entitások tevékenységeire nézve is, amelyekben az állam többségi részvényes.

A számvevőszéki feladatköröket meghatározó jogszabály felhatalmazza az intézményt, hogy teljesítmény-ellenőrzéseket hajtson végre a közszférabeli programok, funkciók, kezdeményezések vagy egyéb tevékenységek gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének értékelésére.

A Máltai Számvevőszék feladatai közé tartoznak a helyi önkormányzatoknál végzett ellenőrzések is: itt a helyi képviselő-testületek mellé magánszektorbeli könyvvizsgálókat jelöl ki helyi önkormányzati ellenőrnek, és ezeknek technikai és adminisztratív támogatást nyújt.

A Máltai Számvevőszéknek joga van hozzáférni minden olyan információhoz, amelyet munkája elvégzéséhez szükségesnek ítél.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• Málta alkotmányának 108. cikke (1964)
• A főellenőrről és a Nemzeti Számvevőszékről szóló 1997. évi törvény
• A Képviselőház házszabályának 120. cikke (1995)
• Az önkormányzatokról szóló 1995. évi törvény

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Máltai Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• minisztériumok: 21 (kötelezően);
• valamennyi kormányszerv és -hivatal (kötelezően);
• helyi önkormányzat (a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében kötelezően), lásd a „Hatáskör” című szakaszt;
• a közvetlenül vagy közvetve a kormányhoz kapcsolódó forrásokat kezelő, birtokoló vagy használó hatóságok és testületek (nem kötelezően, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok ezt kifejezetten előírják);
• kormányzati forrásokat birtokoló vagy használó testületek (nem kötelezően, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok ezt kifejezetten előírják);
• olyan vállalatok vagy egyéb entitások, amelyekben az állam többségi részvényes (nem kötelezően).

Megjegyzés: A Máltai Számvevőszék elsődleges kötelezettsége a központi kormányzatra irányuló pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések végzése, valamint bármilyen típusú ellenőrzést végezhet központi és helyi kormányzati szervekre és más, közpénzeket birtokló vagy kezelő szervekre vonatkozóan. Az állami szerveket és más nem központi kormányzati szerveket azonban magánszektorbeli könyvvizsgálók ellenőrzik.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Máltai Számvevőszék a kormány külső ellenőre. Ellenőrzési feladatainak ellátása során teljes mértékben független. A főellenőr senkinek nem lehet alárendelve és senki nem gyakorolhat felette ellenőrzést.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A főellenőr közvetlenül a Képviselőház elnökének tartozik beszámolással.

A Parlament Államháztartási Bizottsága (PAC) és a pénzügyminiszter felkérheti a Máltai Számvevőszéket, hogy végezzen vizsgálatokat a hatáskörébe tartozó bármely témakörben. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás értelmében az önkormányzatokért felelős miniszter is felkérheti a főellenőrt, hogy végezzen vizsgálatokat helyi képviselő-testületeket illetően.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

Hivatalosan nincsen irányítótestület, de a főellenőr munkáját a helyettese és három főszámvevő segíti.

KINEVEZÉS MÓDJA

Mind a főellenőrt, mind helyettesét – a fent írtak szerint – a köztársasági elnök nevezi ki.

A főszámvevőket belső, illetve külső pályázati felhívás útján nevezik ki. A jelentkezőkkel belső interjúbizottság (amelynek egy tagja független a Máltai Számvevőszéktől) készít interjút, illetve erről szóló jelentést. A főellenőr az interjúbizottság ajánlása alapján kinevezi a sikeres jelöltet.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Máltai Számvevőszék négy részlegből áll, ezek közül az első hármat egy-egy főszámvevő irányítja. Ezek a részlegek:

• a pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzési részleg, amelynek feladata a kormány pénzügyi jelentésének elemzése, valamint több minisztériumra és minisztériumi részlegre, helyi önkormányzatokra és különböző civil szervezetekre irányuló ellenőrzések végzése;
• a teljesítmény-ellenőrzési részleg, amely a teljesítmény- és értékarányossági ellenőrzésekért felelős;
• a vizsgálati jelentésekért felelős különleges ellenőrzési és vizsgálati részleg, amely jelentések elkészítésére rendszerint az Államháztartási Bizottság vagy a pénzügyekért felelős miniszter kéri fel a részleget;
• az informatikai ellenőrzésekért felelős IKT-részleg, amely ezenkívül informatikai támogatást is biztosít az ellenőrzések elvégzése során más ellenőrzési részlegeknek.

Az ellenőrzési részleg mellett még a pénzügyi és igazgatási részleg és annak vezetője foglalkozik pénzügyekkel, igazgatással és humánerőforrással kapcsolatos kérdésekkel.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 58 teljes munkaidős egyenérték (2021. december) (81% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 40%; ♀ 60% Átlagéletkor: 45 év

KÖLTSÉGVETÉS

• 3,85 millió euró (2021), 3,9 millió euró (2022)
• A Máltai Számvevőszék költségvetését teljes mértékben Málta általános költségvetése finanszírozza.
• Az összes államháztartási kiadás mintegy 0,07%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Máltai Számvevőszék szabadon választja meg ellenőrzéseinek témáját. Az Államháztartási Bizottság és a Pénzügyminisztérium arra is felkérheti, hogy közpénzekkel kapcsolatos vizsgálatokat végezzen. A Számvevőszék alapesetben eleget tesz az ilyen felkéréseknek, de ez nem kötelessége.

A Számvevőszék éves ellenőrzési terveket készít, amelyek felsorolják az adott évre tervezett ellenőrzések listáját; e terveket a főellenőr és helyettese hagyja jóvá.

Amikor kiválasztja, hogy mely ellenőrzési területeket vegyen fel éves ellenőrzési programjába, a Számvevőszék különböző kritériumokat vesz figyelembe, például témával kapcsolatosan érzékelt kockázatokat, a téma aktualitását, társadalmi és pénzügyi lényegességét, a parlamenti, kormányzati, média- és közérdeklődés mértékét, valamint azt, hogy mennyire megvalósítható a javasolt témára vonatkozó ellenőrzés.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Máltai Számvevőszék pénzügyi, szabályszerűségi, teljesítmény-, vizsgálati és informatikai ellenőrzéseket végez.

A pénzügyi és szabályszerűségi jelentések évente kerülnek közzétételre, legkésőbb a december 31-én végződő pénzügyi év végét követő tizenkét hónapon belül. A többi jelentés közzététele a véglegesítésüket követően történik.

Ezenkívül a Számvevőszék évente, az év végéhez közeli időpontban közzéteszi a helyi önkormányzati ellenőrzési jelentések eredményeinek összefoglalását (ennek címe: A főellenőr jelentése a helyi önkormányzatok működéséről).

A Máltai Számvevőszék a vonatkozó nemzetközi könyvvizsgálati szabványoknak megfelelően végzi az ellenőrzéseit, és a pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzésekre vonatkozóan saját ellenőrzési kézikönyvekkel is rendelkezik.

Teljesítmény-ellenőrzési munkája során a Számvevőszék ezenkívül a kérdéselemzési és következtetés-levonási (IADC) megközelítést követi.

Végül a Számvevőszék rendelkezik saját magatartási kódexszel is, amelyet alkalmazottai kötelesek betartani.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Máltai Számvevőszék a következőket teszi közzé:

• éves beszámoló az államháztartásról;
• éves beszámoló a helyi önkormányzatok működéséről;
• éves beszámolók a hasznosulásvizsgálati ellenőrzésekről;
• éves számvevőszéki beszámoló és pénzügyi kimutatások;
• külön közzétett jelentések a teljesítmény-ellenőrzésekről, vizsgálati jelentések és fent nem említett típusú egyéb ellenőrzési jelentések.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Máltai Számvevőszék valamennyi ellenőrzési és egyéb jelentését benyújtja a Képviselőház elnökének. Mindegyik jelentés tartalmaz egy a jelentést röviden összegző összefoglalót is, az ezzel egy időben kiadott sajtóközlemény pedig kiemeli a jelentés leglényegesebb pontjait. A Számvevőszék valamennyi jelentését közzéteszi a honlapján és a Facebook-oldalán, miután benyújtotta őket a Képviselőház elnökének.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Máltai Számvevőszék szoros kétoldalú kapcsolatokat tart fenn számos más uniós tagállam legfőbb ellenőrző intézményével, és tagja a Commonwealth általános ellenőri hálózatának (Commonwealth Audit General Network).

Ezenkívül aktív tagja több más nemzetközi hálózatnak is.

A Számvevőszék együttműködik a Máltai Egyetemmel, és megfigyelőként több kormánybizottságnak is tagja.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Német Számvevőszék az összes szövetségi bevételt és kiadást, valamint a reprezentációs forrásokat és titkos kiadásokat is ellenőrzi, és megállapítja, hogy megfelelően és hatékonyan gazdálkodtak-e a szövetségi költségvetéssel.

Teljes körű hozzáféréssel rendelkezik az ellenőrzési munkájához szükséges minden szervhez és információhoz, beleértve a szövetségi forrásokat kezelő nem szövetségi jogalanyokat is.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• alkotmány (az alaptörvény 114. cikkének (2) bekezdése) (1949);
• a szövetségi költségvetési kódex (88. és köv. cikkek) (1969);
• a költségvetési elvekről szóló törvény (53. és köv. cikkek) (1969);
• a Német Számvevőszékről szóló törvény.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Német Számvevőszék hozzáféréssel rendelkezik a szövetségi forrásokat kezelő bármely intézményhez és szervhez, köztük az alábbiakhoz:

• kormányzati minisztériumok és azok alárendelt szervei;
• állami ügynökségek;
• társadalombiztosítási intézetek;
• állami vállalatok;
• szövetségi támogatásban részesülő szervezetek;
• az alkotmányos szervek igazgatási egységei.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi felépítésű, joghatósági funkcióval nem rendelkező szervezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Német Számvevőszék a legfőbb szövetségi hatóságok egyike, azaz a szövetségi minisztériumokkal azonos szinten áll a hierarchiában.

Munkáját teljesen függetlenül végzi, senkitől nem fogad el utasítást egyedi ellenőrzések elvégzésére. A Parlament ugyanakkor javasolhat bizonyos ellenőrzéseket a Számvevőszéknek.

A Számvevőszék elnöke hivatalból a szövetségi teljesítményértékelési biztos posztját is betölti. Ajánlások tételével, valamint jelentések és vélemények bemutatásával törekszik a szövetségi közigazgatás hatékonyságának javítására. Hatáskörébe tartozik ezenkívül a jogszabályokkal kapcsolatos tanácsadás a Parlament számára.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

Ellenőrzési és tanácsadási munkája révén a Német Számvevőszék támogatja a német szövetségi kormányt és Parlamentet; utóbbi a Számvevőszék által kiadott éves jelentés alapján fogadja el a szövetségi kormány zárszámadását.

A Számvevőszék a szövetségi kormány végrehajtási és jogalkotási ágának is benyújtja jelentéseit, és a végleges döntéshozatal előtt tanácsot adhat azoknak.

Részt vesz továbbá a szövetségi pénzügyminisztérium és az egyéb minisztériumok közötti költségvetési tárgyalásokban, és észrevételeket tehet az egyes minisztériumokra irányuló becsült költségvetésekről. Ezenfelül a költségvetés végrehajtási időszakában is tanácsadást biztosít.

ELLENŐRZÉS

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

Az ellenőrzési munkával kapcsolatos döntéseket az egyes ellenőrzési igazgatóságok szintjén működő kollektív testületek hozzák meg: ezek tagjai a Német Számvevőszék tagjai – egy vezető ellenőrzési igazgató és egy ellenőrzési igazgató –, illetve egyes esetekben az elnök vagy az alelnök is. A Számvevőszék tagjai a bírákéval azonos függetlenséget élveznek.

Bizonyos általános jellegű – például az éves jelentéshez kapcsolódó – határozatokat a szenátus hoz meg. A Szenátus a Számvevőszék legfelsőbb döntéshozatali testülete.

HIVATALI IDŐ

A vezető ellenőrzési igazgatók köztisztviselők. Hivatali idejük automatikusan véget ér, amennyiben betöltik a köztisztviselőkre alkalmazandó jogszabályban előírt nyugdíjkorhatárt, amely jelenleg 67 év.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Német Számvevőszék kilenc ellenőrzési igazgatóságból és 49 ellenőrzési egységből áll. Külön igazgatóság foglalkozik a nemzetközi ellenőrzési munkával és nyújt támogatást az elnöknek az ENSZ ellenőri bizottságában való tagságával járó feladatokhoz. A támogatási igazgatóság felel a központi irányításért is.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Összesen: 1080 fő (2022) (82% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 58%; ♀ 42% Átlagéletkor: kevesebb mint 51 év

KÖLTSÉGVETÉS

• 169 millió euró (2021)
• A teljes szövetségi költségvetés 0,03%-a

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Német Számvevőszék stratégiai és munkatervezésében az elnök, az alelnök, a szenátus és az összes testületi szerv részt vesz.

A Számvevőszék ellenőrzési egységei rendszeresen végeznek kockázat- és feladatelemzéseket: ezek képezik mind a középtávú ellenőrzési terv, mind a következő 3–5 évre irányadó ellenőrzési stratégia alapját.

Az egységek koordináltan, éves ellenőrzési tervek keretében tervezik meg ellenőrzési feladataikat; ezek a tervek szolgálnak alapul a Számvevőszék átfogó ellenőrzési tervéhez.

A Számvevőszék szabadon dönthet a Parlamenttől vagy a parlamenti bizottságoktól kapott ellenőrzési felkérések elfogadásáról.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Német Számvevőszék előzetes és valós idejű teljesítmény-, szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzéseket végez, valamint saját kezdeményezésre tanácsokat ad. Független módon határozza meg ellenőrzési munkájának időzítését és jellegét, és helyszíni vizsgálatokat is végezhet.

A teljesítményellenőrzések jelentik a legfontosabb feladatot; ezeket az átfogó ellenőrzések keretében jellemzően szabályszerűségi vagy pénzügyi ellenőrzési összetevők is kiegészítik. A Számvevőszék kiegészítő stratégiai ellenőrzési kritériumként a fenntarthatóságot is figyelembe veszi.

A Számvevőszék munkája a következőkre is kiterjed:

• szelektív ellenőrzések: e mélyreható vizsgálatok célja bizonyíték gyűjtése az ellenőrzés tárgyának egy-egy szempontjáról;
• horizontális ellenőrzések: ezek az ellenőrzések egy-egy konkrét témának a kormányszervek reprezentatív mintáján végzett vizsgálatával dolgoznak ki ellenőrzési megállapításokat a kormányzati műveletek és tranzakciók egy-egy meghatározott területére nézve;
• felderítő tanulmányok: ez az eszköz sajátos problematikus területekbe, eljárásokba vagy fejleményekbe nyújt betekintést. A tanulmányoknak nem céljuk a kormányzati műveletek és tranzakciók záróértékelése, mindamellett alkalmasak az új ellenőrzési kiküldetések előkészítésére;
• hasznosulásvizsgálatok: céljuk annak nyomon követése, hogy az illetékes hatóságok megtették-e az ellenőrzési megállapításokban vagy parlamenti állásfoglalásokban javasolt fellépéseket;
• igazgatási ellenőrzések (más néven általános ellenőrzések): ezek átfogó áttekintést nyújtanak az ellenőrzött szerv pénzgazdálkodásáról;
• valós idejű ellenőrzések: ezek lehetővé teszik a Számvevőszék számára a nagyobb programokhoz kapcsolódó számos egyedi határozat vizsgálatát, külön-külön és az egyes projektszakaszok tekintetében. E módszer segítségével már korai szakaszban felderíthetők a hiányosságok, amelyekről így időben tájékoztatni lehet a döntéshozó szerveket.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Német Számvevőszék a következő kiadványokat teszi közzé:

• az ellenőrzési megállapításokat tartalmazó vezetői levelek, amelyeket észrevételezésre megküld az ellenőrzött szervezeteknek;
• egy fő (I.) és egy kiegészítő kötetből (II.) álló éves jelentés. Az I. kötetet minden év őszén, a II. kötetet pedig a következő év tavaszán teszik közzé. A két kötet együttesen naprakész alapot jelent a Parlament zárszámadási eljárásához;
• tanácsadási jelentések;
• különleges jelentések.

A Számvevőszék tanácsadási és különleges jelentéseit benyújtja a Parlamentnek és a szövetségi kormánynak.

Az elnök ezenfelül szövetségi teljesítményértékelési biztosi feladatkörében eljárva egy sor véleményt és helyes gyakorlati útmutatót is közzétesz.

A Számvevőszék vezetői leveleiben és jelentéseiben ajánlásokat tesz a hiányosságok orvoslására, valamint észrevételeket tesz az éppen aktuális kérdésekről, például törvénytervezetekről és jelentősebb közbeszerzési projektekről, továbbá szakvéleményt ad.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Éves jelentését a Német Számvevőszék szövetségi sajtótájékoztatón mutatja be a nyilvánosság előtt, továbbá munkáit (beleértve az éves jelentést, a különleges jelentéseket és a végleges ellenőrzési leveleket) közzéteszi a honlapján.

Ezen a felületen megjelennek a különjelentések és a szövetségi teljesítmény-értékelési biztos kiadványai is.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

Mivel Németország szövetségi kormányzati rendszer alapján működik, a többi kormányzati szintet regionális és települési ellenőrző intézmények ellenőrzik. Mivel azonban a Szövetségi Köztársaság és az azt alkotó 16 szövetségi tartomány költségvetési rendszere szorosan összefonódik, a Német Számvevőszék szorosan együttműködik az egyes tartományok független regionális ellenőrző intézményeivel.

Ez az együttműködés elsősorban a szövetségi kormány és a tartományok által közösen finanszírozott programokra, illetve a központi kormány által az államokra átruházott feladatokra összpontosít.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Olaszország alkotmányos berendezkedésében a Corte dei conti (Cdc) az állam külső ellenőrző szerve, amely független a parlamenttől és a kormánytól; célja, hogy biztosítsa a gondos közpénzgazdálkodást és értékelje az államháztartás stabilitását.

JOGHATÓSÁGI HATÁSKÖR

Az Olasz Számvevőszék az igazságszolgáltatási rendszer részét képezi és Olaszország alkotmánya 103. cikke 2. bekezdésének értelmében joghatósággal rendelkezik az államszámvitel és a jogszabályban meghatározott egyéb területek tekintetében.

Ennek megfelelően a közforrásokban bekövetkezett kár megállapítása esetén az igazgatók, az alkalmazottak és a számvitelért felelős tisztviselők, illetve bármely más közigazgatási munkaviszonyban álló személy nem a polgári jog általános szabályai, hanem a közigazgatási és számviteli felelősségre vonatkozó különös szabályok alapján tartozik felelősséggel.

Amennyiben a közforrásokat veszteség vagy pazarlás éri, előfordulhat, hogy közigazgatási – állami vagy bármely közigazgatási hatóságnál dolgozó – tisztviselők, illetve a közforrások közérdekű kezelésével megbízott köz- vagy magánszervezetek, illetve egyének felelősségét állapítják meg.

A kár lehet anyagi jellegű (tárgyi vagy pénzügyi eszközök elvesztése) vagy immateriális jellegű (nem anyagi kár).

Csak a Számvevőszék regionális ügyészségének ügyészei indíthatnak felelősség megállapítása iránti eljárást a Számvevőszék regionális jogi kamarái előtt.

Az Olasz Számvevőszék joghatósággal rendelkezik a számvitelért felelős tisztviselők (a közforrások és közjavak kezelésével megbízott személyek, például kincstárnokok) tevékenységeit illetően is.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

Ellenőrzési hatáskör:

• Olaszország alkotmányának (1948) 81. 97., 100., 117. és 119. cikke;
• a 20/1994. sz. törvény;
• a 131/2002. sz. törvény;
• a 266/2005. sz. törvény;
• a 213/2012. sz. törvény;
• a 120/2020. sz. törvény;
• a 77/2021. sz. törvényerejű rendelet.

Joghatósági hatáskör:

• Olaszország alkotmányának 103. és 108. cikke;
• a 174/2016. sz. jogalkotási rendelet szerinti számviteli eljárási kódex;
• a 19/1994. sz. törvény;
• a 20/1994. sz. törvény;
• a 639/1996. sz. törvény;
• a 120/2020. sz. törvény;
• a 77/2021. sz. törvényerejű rendelet.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

Az Olasz Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• minisztériumok;
• közigazgatási szervek és állami ügynökségek, beleértve a független hatóságokat is;
• közfinanszírozású szervek;
• régiók, megyék, települések, nagyvárosi területek és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások;
• olyan magánvállalkozások, amelyekben az olasz állam, a régiók vagy a helyi szervek ellenőrző részesedéssel rendelkeznek.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A Corte dei conti ellenőrzési és jogi feladatokat is ellát,

ezenfelül tanácsadást biztosít a parlament, a kormány, a régiók, a települések, a megyék és a nagyvárosi területek számára.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

Az olasz alkotmány szerint az Olasz Számvevőszék autonóm és a többi állami szervtől független.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

Az Olasz Számvevőszék mint ellenőri testület a Parlamentnek számol be ellenőrzési eredményeiről.

A közpénzgazdálkodás jogszerűségének és stabilitásának megóvása érdekében kontrollt és ellenőrzést gyakorol a kormány intézkedései és irányítása felett.

Amennyiben a végrehajtó szervek valamely fellépése nem felel meg a jogszabályoknak, a Corte dei conti negatív véleményt adhat ki, amely az ilyen fellépést megfosztja joghatásától.

A Corte dei conti továbbá – kérésre – számviteli tanácsadást is biztosít a kormány, a régiók, a megyék, a települések és a nagyvárosi területek számára. Ezenfelül véleményeket ad ki a parlament és a kormány számára a jogszabályokkal, jogszabályjavaslatokkal, közigazgatási és szabályozási rendelkezésekkel, valamint azok tervezeteivel kapcsolatban. Az Olasz Számvevőszék véleménye kötelező a számviteli rendszerekre vonatkozó rendelkezések bevezetéséhez, módosításához vagy hatályon kívül helyezéséhez, valamint a számviteli sablonok, dokumentumok és nyilvántartások bevezetéséhez vagy módosításához.

Az intézmény részt vesz a költségvetési törvény és más gazdasági programozási dokumentumok elfogadására irányuló eljárásokban.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

Az Olasz Számvevőszék elnökségi tanácsa 11 tagból áll: ezek a Számvevőszék elnöke és elnökhelyettese, a Számvevőszék főügyésze, a Parlament által kinevezett négy tag, valamint a Számvevőszék négy bírája.

HIVATALI IDŐ

4 év.

KINEVEZÉS MÓDJA

A négy bírát a Számvevőszék bírái jelölik ki maguk közül. A külső tagokat a képviselőház (2) és a Szenátus (2) választja meg a jogászprofesszorok, illetve legalább húsz év tapasztalattal rendelkező jogászok közül.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Corte dei conti nemzeti és regionális ellenőrzési és jogi kamarákra tagozódik, amelyeket állami és regionális ügyészségek egészítenek ki.

A Corte dei conti székhelye Rómában található, de országszerte rendelkezik kirendeltségekkel. Ennek megfelelően mind a 19 régióban és mindkét autonóm megyében működnek regionális ellenőrzési kamarák, regionális jogi kamarák és regionális ügyészségek.

A Corte dei conti több központi ellenőrzési kamarával és Rómában három, valamint Szicíliában egy központi jogi fellebbviteli kamarával is rendelkezik. A fellebbviteli kamarák másodfokú bíróságként és döntőbíróságként járnak el.

Az ügyészség a jogi kamarák mellett működik. A Corte dei conti ügyészének székhelye Rómában, az egyes régiókban illetékes regionális ügyészeké pedig az adott regionális jogi kamarákban található.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 479 fő bíró, 2137 fő köztisztviselő (vezetőséggel együtt, 2022. április)
• Nemek aránya: ♂ 290; ♀ 189 (bírák); ♂ 777; ♀ 1360 (köztisztviselők)
• Átlagéletkor: 54 év (bírák és köztisztviselők)

KÖLTSÉGVETÉS

• 495,052 millió euró (2022)

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Corte dei conti minden év elején függetlenül jóváhagyja általános ellenőrzési tervét, amely magában foglalja a központi ellenőrzési kamarákra vonatkozó ellenőrzési politikákat, stratégiákat és kritériumokat, valamint a regionális ellenőrzési kamaráknak szóló iránymutatásokat. Minden központi és regionális ellenőrzési kamara saját ellenőrzési tervet is jóváhagy.

A tervek olyan paramétereket vesznek figyelembe, mint a pénzügyi relevancia, a hibák vagy jogsértések potenciális kockázata, a korábbi ellenőrzések eredményei, a hatóságok konkrét kérései vagy javaslatai, valamint az emberi és technikai erőforrások.

A Számvevőszék az éves ellenőrzési tervét megküldi a Képviselőház, illetve a Szenátus elnökének, valamint regionális szinten a régiók és a regionális tanácsok elnökének, továbbá az ellenőrzött szervezeteknek.

Az éves ellenőrzési terv a következőket tartalmazza:

• a tevékenységek megtervezése;
• a Corte dei conti által ellenőrzött szervek;
• a kiválasztott paraméterek és kritériumok, valamint a mintavételi eljárás;
• a Corte dei conti által ellenőrzött tevékenységek és problémák.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Az Olasz Számvevőszék a következő tevékenységeket végzi:

• a kormány által a jogszabályoknak megfelelően kiadott, pénzügyi szempontból különösen jelentős intézkedések és közigazgatási irányelvek előzetes megfelelőségi ellenőrzése, amelynek célja, hogy megelőzze a kormány intézkedései kapcsán elkövetett esetleges jogsértéseket;
• valamennyi közigazgatási tevékenység utólagos teljesítmény-ellenőrzése annak értékelése céljából, hogy az eredmények megfelelnek-e a jogszabályban meghatározott célkitűzéseknek;
• az államtól, illetve a regionális vagy helyi közigazgatási szervektől rendszeres költségvetési támogatásban részesülő jogalanyok (köztük vállalkozások) pénzgazdálkodásának ellenőrzése.

Az ellenőrzötteknek jogukban áll, hogy a végleges jelentés jóváhagyása előtt válaszoljanak a Corte dei conti megállapításaira.

Az egyeztető eljárás keretében a Corte dei conti:

• értesíti az ellenőrzött szervezeteket éves ellenőrzési tervéről, és tájékoztatja őket az ellenőrzés tárgyáról, feltételeiről, folyamatáról és általános ütemezéséről;
• folyamatos konstruktív párbeszédet folytat az ellenőrzött szervezetekkel és azok belső ellenőrzési osztályaival;
• végleges jelentéseit közzéteszi, és az érintett ellenőrzési kamara nyílt meghallgatásán ismerteti észrevételeit.

A teljesítmény-ellenőrzések nyomán a Corte dei conti jelentésekben teszi közzé elemzéseit, értékeléseit és ajánlásait. Az ellenőrzött szervezetek kötelesek végrehajtani ezeket az ajánlásokat, hogy a közpénzgazdálkodás terén fennálló valamennyi hiányosságot kiküszöbölve szavatolják a gondos pénzgazdálkodást. Emellett folyamatosan tájékoztatniuk kell a Corte dei conti-t az ajánlások alapján később bevezetett intézkedésekről.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Corte dei conti a következő formákban tájékoztatja a Parlamentet:

• az állam általános pénzügyi kimutatásáról szóló éves jelentések;
• a kiadási törvényekről (a jogszabályi rendelkezések vonzataként felmerülő költségekről) készített harmadéves jelentések;
• különleges meghallgatások, amelyek során a Számvevőszék ismerteti a kormány gazdasági és pénzügyi tervével és költségvetés-tervezetével kapcsolatos véleményét;
• a regionális és helyi finanszírozásról készített egyedi jelentések;
• a közpénzgazdálkodás koordinációjáról készített éves jelentés;
• az állami szektorbeli foglalkoztatás költségeiről szóló jelentések;
• az uniós alapok irányításáról szóló jelentések;
• a közintézmények és közjogi szervek irányításáról szóló jelentések.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Az Olasz Számvevőszék a jelentéseit közzéteszi a honlapján.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A központi állami kontrollrendszert a Gazdasági és Pénzügyminisztérium Általános Számviteli Főosztálya felügyeli az állami főkönyvelő irányításával.

Minden minisztériumban egy, az Általános Számviteli Főosztályhoz tartozó független Központi Számviteli Hivatal ellenőrzi, hogy az igazgatási tevékenységek megfelelnek-e a vonatkozó pénzügyi jogszabályoknak és miniszteri irányelveknek (többek között a tervezett kiadások jogszerűek-e). A Központi Számviteli Hivatal a jogszerűnek tekintett kötelezettségvállalásokat jóváhagyja, a szabálytalan tranzakciókat pedig a miniszter elé terjeszti, aki utasíthatja az Általános Számviteli Főosztályt az adott tranzakciók ellenőrzésére. Az ilyen ügyeket automatikusan továbbítják a Corte dei conti-nak.

A Pénzügyi Főfelügyelőség helyszíni ellenőrzéseket végez a minisztériumok és közintézmények tevékenységét illetően, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket javasolhat. A Főfelügyelőség ezenfelül az egyes szervek belső ellenőrzési mechanizmusainak megfelelő működését is vizsgálja. A Főfelügyelőség jelentéseit továbbítják az állami főkönyvelőnek, illetve pénzügyi veszteség feltárása esetén a Corte dei conti főügyészének is, aki büntetőeljárást indíthat a köztisztviselők ellen. 

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A portugál alkotmánynak és törvényeknek megfelelően a Tribunal de Contas de Portugal (TCP):

• ellenőrzi az állami bevételek és kiadások, valamint az államadósság jogszerűségét és szabályszerűségét;
• véleményt nyilvánít az általános állami számlákról és az autonóm régiók beszámolóiról, valamint 2023-tól kezdődően tanúsítani is fogja az általános állami számlákat;
• értékeli a közpénzgazdálkodást;
• érvényesíti a pénzügyi kötelezettségeket.

A Portugál Számvevőszéknek joga van hozzáférni valamennyi általa szükségesnek ítélt információhoz, és az ellenőrzött felek kötelesek együttműködni vele.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• A Portugál Köztársaság alkotmányának (1976) 107. cikke, 209. cikkének c) bekezdése, 214. és 216. cikke
• A Tribunal de Contas szervezetéről és működéséről szóló törvény: az 1997. augusztus 26-i 98/97 törvény
• Költségvetési kerettörvény: a 2015. szeptember 11-i 151/2015 törvény 66. cikkének 6) bekezdése

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Portugál Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• az állam és annak különféle szervezeti egységei;
• az Azori-szigetek és Madeira autonóm régiói és ezek különféle szervezeti egységei;
• a helyi hatóságok (nagyvárosi területek is) és ezek egyesületei vagy szövetségei;
• közintézmények;
• társadalombiztosítási Intézetek;
• közegyesületek; állami szervek társulásai, illetve állami szervek és magánszervezetek vegyes társulásai, amennyiben ezeket túlnyomórészt állami szervek finanszírozzák, vagy ezek irányítási ellenőrzése alatt állnak;
• állami tulajdonú vállalatok;
• regionális vállalatok;
• önkormányzatközi és önkormányzati vállalatok;
• közpénzeket felhasználó bármely jogalany, akár támogatásban részesül, akár részben állami tulajdonban van;
• állami tulajdonú vállalatok irányítására koncesszióval bíró vállalatok, illetve állami tőkerészesedéssel bíró vállalatok, a közszférában irányított vegyes magán- és állami vállalatok, koncessziókkal rendelkező vagy közszolgáltatásokat kezelő vállalatok, valamint építési koncessziókkal bíró vállalatok;
• más közpénzben részesülő vagy állami pénzeszközöket kezelő entitások.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Az elnökből és 18 tagból (a Legfelsőbb Bíróság bíráival azonos jogú bírák) álló, könyvvizsgálói és joghatósági feladatokat ellátó testületi bírósági modell.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

Az Alkotmány értelmében a Portugál Számvevőszék legfelsőbb bíróságként működik, és ilyenként a Köztársaság elnökével, a Parlamenttel, a kormánnyal és a többi bírósággal egyenrangú, szuverén szerv. A Számvevőszék a külső pénzügyi kontrollért/ellenőrzésért felelős független legfelsőbb ellenőrző intézmény, amely ellenőrzi az állami költségvetés kormány általi végrehajtását.

A Számvevőszék tagjait, mivel bírók, nem lehet elmozdítani, és nem tehetők felelőssé ítéleteikért, a törvény által előírt bizonyos kivételeken kívül.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Portugál Számvevőszék minden más intézménytől független. A jogszabályban meghatározott együttműködési eljárások azonban többek között – de nem kizárólag – a következőkre terjedhetnek ki:

• a Parlament és a kormány felkérheti a Számvevőszéket, hogy végezzen bizonyos entitásokra vagy pénzügyi témákra vonatkozó ellenőrzéseket, bár ezek a felkérések nem kötelezőek a Számvevőszék számára;
• a Parlament kérheti a meglévő jelentések megküldését;
• a Parlament kérhet a Számvevőszéktől az ellenőrzések során szerzett információkat;
• a Számvevőszék rendszerint közzéteszi és a Parlamentnek és más érdekelteknek megküldi ellenőrzési jelentéseit és éves jelentését.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Portugál Számvevőszék önigazgató intézmény.

Az intézmény vezetője az elnök.

A Számvevőszéknek joga van meghatározni saját költségvetését, és pénzügyi önállósággal rendelkezik költségvetése kezelésében is. A költségvetést a Parlament jóváhagyja.

A Számvevőszék éves költségvetés-tervezetére és stratégiai tervére nézve a döntéshozó hatóság a Számvevőszék plenáris ülése, amelyen részt vesz az elnök és valamennyi számvevőszéki tag.

HIVATALI IDŐ

A tagok kinevezése határozatlan időtartamra szól.

KINEVEZÉS MÓDJA

A tagokat nyilvános pályázaton való részvételt követően egy felvételi bizottság választja ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Portugál Számvevőszék három kamarából és két regionális kamarából (Azori-szigetek és Madeira) áll. Ezek az ellenőrző kamarák ellenőrzési és igazgatási osztályokból állnak.

Emellett a Számvevőszék rendelkezik az elnöknek és az ellenőrzési standardok bizottságának közvetlen felelőssége alatt álló belső ellenőrzési osztállyal is.

A Számvevőszék tagjait a különböző kamarákhoz rendelik, tudományos és szakmai kritériumok alapján.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 522 fő (központ: 439 fő; Azori-szigetek: 38 fő; Madeira: 45 fő) (2021. december)
• Nemek aránya: ♂ 34%; ♀ 66% Átlagéletkor: 51,8 év.
• Az ellenőrzés területén dolgozó munkatársak aránya: 60%

KÖLTSÉGVETÉS

• A Portugál Számvevőszék finanszírozása az állam általános költségvetéséből és saját forrásokból (az ellenőrzött entitásoknak felszámított díjak) történik.
• Általános költségvetés (2022): 28 millió euró
• Az összes államháztartási kiadás 0,027%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Portugál Számvevőszék háromévente, egy részvételen alapuló folyamat eredményeképp elkészített SWOT-elemzést (a fő gyengeségekről, erősségekről, lehetőségekről, kihívásokról és fenyegetésekről), illetve a célokat és prioritásokat körvonalazó kockázatelemzést követően stratégiai tervet hagy jóvá.

A Számvevőszék ugyanerre a stratégia időszakra jóváhagy egy hároméves programot is, amelynek eredményeként a szóban forgó időszak éves terveit összefoglaló középtávú működési terv készül.

Ezenkívül teljesen független módon meghatározott részletes éves munkaprogramot is jóváhagy.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Portugál Számvevőszék mindenféle típusú ellenőrzést végez.

Az alkalmazott módszereket és módszertanokat a Számvevőszék ellenőrzési kézikönyvei írják le, amelyek figyelembe veszik a nemzetközi könyvvizsgálati standardokat (ISSAI) és a szakmailag követendő példákat is.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Portugál Számvevőszék minden jelentését és határozatát közzéteszi, jelesül a következőket:

• éves jelentések és vélemények az általános állami számlákról és az autonóm régiók beszámolóiról;
• ellenőrzési jelentések;
• éves tevékenységi jelentés.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Portugál Számvevőszék a jelentéseket, határozatokat, releváns dokumentumokat, eseményeket és tevékenységeket közzéteszi a honlapján.

Továbbá úgy is dönthet, hogy jelentéseit közzéteszi Portugália hivatalos közlönyében, és hogy a média útján is terjeszti azokat. A Számvevőszék a közösségi médiát a nyilvánossággal való interakcióra is felhasználja.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Portugál Számvevőszék az INTOSAI, az EUROSAI és a Portugál Nyelvű Országok Közösségének (OISC/CPLP) legfőbb ellenőrző intézményeit tömörítő szervezet igazgatótanácsának tagja, továbbá a Latin-amerikai és Karibi Számvevőszékek Szervezetének (OLACEFS) társult tagja. A Portugál Számvevőszék emellett az EUROSAI ellenőrzési és etikai munkacsoportja helyébe lépő etikai hálózat elnökhelyettese, míg a hálózat elnöki tisztét a Horvát Számvevőszék tölti be. A Portugál Számvevőszék továbbá részt vesz egyes legfőbb ellenőrzési intézmények kapacitásépítő projektjeiben, elsősorban portugál nyelvű országokban, valamint az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) külső ellenőre és az EUROCONTROL ellenőrző testületének tagja .

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Román Számvevőszék az állami és a közszféra pénzügyi forrásainak létrehozására, kezelésére és felhasználására nézve végez ellenőrzéseket. Az alkotmányban meghatározottak szerint önállóan végzi tevékenységét, és tagja legfelsőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szervezeteinek.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• Románia alkotmánya (1991, felülvizsgálva 2003-ban)
• A Számvevőszék szervezetéről és működéséről szóló 94/1992. sz., később, módosításokkal és kiegészítésekkel újra közzétett törvény

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Román Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• közigazgatási szervek és intézmények;
• közigazgatási és területi egységek (a megyei tanácsok, a városok és települések polgármesterei);
• a Román Nemzeti Bank;
• állami vállalatok;
• olyan kereskedelmi társaságok, amelyekben az állam, közigazgatási vagy területi egységek, közintézmények vagy önkormányzatok egyénileg vagy együttesen többségi részesedéssel rendelkeznek;
• olyan társadalombiztosítási szervek, amelyek állami eszközöket, vagyont vagy pénzeszközöket kezelnek;
• olyan jogi személyek, amelyek állami hitelgaranciákban vagy támogatásban, illetve központi vagy helyi közigazgatási szervek vagy más közintézmények által nyújtott pénzügyi támogatásban részesülnek.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi irányítású, joghatósági funkcióval nem rendelkező szervezeti egység.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Román Számvevőszék független közintézmény, kizárólag a Parlamentnek tartozik felelősséggel.

Románia legfőbb ellenőrző intézményeként ellenőrzi az állami és közszféra pénzügyi forrásainak létrehozását, kezelését és felhasználását.

A Parlament felkérését követően a Román Számvevőszék jóváhagyja az állami költségvetés-tervezetet, valamint az államháztartás és az államháztartási számviteli vonatkozású jogszabálytervezeteket, valamint minden olyan tervezetet, amely a költségvetési jogszabályban meghatározotthoz képest csökkentené a bevételeket vagy növelné a kiadásokat. Szintén a Számvevőszéknek kell jóváhagynia a szakosított szerveknek a kormány vagy valamely minisztérium által saját hatáskörben történő létrehozását.

A Román Számvevőszék tevékenységéből eredő jogi vitákat bíróságok rendezik.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Román Számvevőszék a Parlamentnek az állami költségvetés felhasználását mutató éves beszámolóról szóló éves jelentést nyújt be, ellenőrzési következtetésekkel és ajánlásokkal.

A Parlament az egyetlen olyan hatóság, amely felkérheti a Számvevőszéket a közszférában végrehajtott ellenőrzésekre.

A Román Számvevőszék az egyetlen olyan szerv, amely ellenőrzi, hogy a Parlament két kamarája miként hajtja végre költségvetését.

A Román Számvevőszék kidolgozza és jóváhagyja saját költségvetését, majd az állami költségvetés-tervezetbe való felvételre továbbítja azt a kormánynak, amely tervezetet jóváhagyásra a Parlament elé terjesztenek. Az éves költségvetés jóváhagyási eljárása azonban meghagyja azt a lehetőséget a kormánynak és a Parlamentnek, hogy módosítsa a Számvevőszék plénuma által elfogadott költségvetést.

Parlamenti különbizottság vizsgálja, hogy a Román Számvevőszék hogyan hasznosítja saját költségvetését.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Román Számvevőszék plénumának 18 tagja van, az ún. számviteli tanácsnokok, akiket az alkotmány, valamint az intézmények szervezetéről és működéséről szóló törvény értelmében a Parlament nevez ki.

Az elnök feladata a Számvevőszék szervezeti irányítása, ebben a Parlament által a számviteli tanácsnokok közül kinevezett két alelnök támogatja.

HIVATALI IDŐ

A plénum egyharmada háromévente kicserélődik.

9 év, nem megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A Román Számvevőszék tagjait a Parlament nevezi ki határozott, kilencéves időszakra. Feladatukat teljes mértékben függetlenül látják el, tisztségükből kizárólag a Parlament mentheti fel őket az intézmény szervezetéről és működéséről szóló törvényben foglalt feltételek mellett. Állami tisztségviselőként a számviteli tanácsnokokra ugyanolyan jogi korlátozások vonatkoznak, mint a bírókra. Ennek megfelelően a Számvevőszék tagjai nem lehetnek politikai pártok tagjai, és hivatali idejük alatt nem folytathatnak politikai jellegű tevékenységet.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Román Számvevőszék központi szervezeti szinten tíz ellenőrzési részlegre, egy jogi osztályra és egy főtitkárságra oszlik. Ez utóbbi szerepe, hogy az intézmény egyes külön munkaterületein nyújtson segítséget. Regionális szinten 42 megyei számviteli kamarából és a Bukaresti Városi Számviteli Kamarából áll. A Számvevőszék részét alkotja egy működési szempontból független ellenőrző hatóság is, amely a Románia által kapott uniós támogatások ellenőrzését végzi.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 1966 alkalmazott (2022), ebből 1621 a közszféra külső ellenőre (82,45% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 38,12%; ♀ 61,88% Átlagéletkor: 48 év 6 hónap

KÖLTSÉGVETÉS

• A Román Számvevőszék finanszírozása az állami költségvetésből történik
• 86 millió euró (2022), beleértve az igazgatási kiadásokat
• Az állami költségvetés összes kiadásainak hozzávetőleg 0,14%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Román Számvevőszék önállóan dönt munkaprogramjáról,

amely lehet éves vagy többéves tervezésű. A munkaprogramokat a plénum hagyja jóvá.

A többéves munkaprogramok hároméves időszakra terjednek ki.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Román Számvevőszék a következő tevékenységeket végzi:

• a költségvetés végrehajtási számláinak pénzügyi ellenőrzése;
• a közkiadásokban érintett entitások, eljárások vagy műveletek teljesítmény-ellenőrzése;
• szabályszerűségi ellenőrzések.

Az ellenőrzéseket az INTOSAI standardjainak megfelelően és az egyedi tevékenységekhez kidolgozott jogi szabályok, kézikönyvek és iránymutatások, illetve más belső szabályok alapján hajtja végre

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Román Számvevőszék nyilvános éves jelentésben tájékoztatja a Parlamentet a megelőző pénzügyi év konszolidált általános költségvetéséről szóló számviteli beszámoló ellenőrzéséről.

A Román Számvevőszék által kiadott legfontosabb és a polgárok számára leginkább látható dokumentum a nyilvános éves jelentés. Ez összefoglalja az intézmény fő ellenőrzési megállapításait, következtetéseit és ajánlásait.

A Számvevőszék éves tevékenységi jelentést is közzétesz, amelyben ismerteti a stratégiáját, megbízatását, felelősségi köreit, küldetését és a különböző érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatait. A jelentés tartalmaz továbbá az adott évre vonatkozó adatokat és információkat a Számvevőszék felépítéséről, tevékenységeiről, személyzeti képzéseiről, szakmai tevékenységeinek menetrendjéről, az intézmény eredményeiről, nemzetközi tevékenységéről, valamint emberi és pénzügyi erőforrásairól.

Évente egyszer, a Számvevőszék ahelyi közpénzügyekről szóló jelentéseket ad ki a döntéshozatali hatáskörrel rendelkező önkormányzati hatóságok számára. Ezek a jelentések a megyei számviteli kamarák által a helyi közigazgatási és területi egységek költségvetési beszámolóin végrehajtott ellenőrzések eredményeit foglalják magukban.

A Román Számvevőszék saját kezdeményezésre közérdekű témákban indított ellenőrzésekről is készít jelentéseket, és ezeket megküldi a Parlamentnek és más érdekelteknek.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Román Számvevőszék jelentései és más kiadványai, illetve a nyilvános éves jelentés és az éves tevékenységi jelentés angol nyelvű összefoglalója elektronikusan elérhetők az intézmény hivatalos honlapján: www.curteadeconturi.ro.

A Román Számvevőszék éves jelentését Románia Hivatalos Közlönyében (a. III-a. rész) teszik közzé.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Román Számvevőszék nemzetközi szinten kapcsolatot tart fenn más legfőbb ellenőrző intézményekkel: tapasztalatcserét folytat, konferenciákon, szemináriumokon és munkacsoportokban vesz részt, és releváns tanulmányokat tesz közzé nemzetközi kiadványokban.

A Román Számvevőszék részt vesz közös ellenőrzésekben és más legfelsőbb ellenőrző intézményekkel együttműködésben végrehajtott ellenőrzésekben, többek között környezetvédelmi ellenőrzésekben, hulladékgyűjtést vizsgáló ellenőrzésekben, önkormányzatok ellenőrzésében, stb.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Spanyolország Számvevőszéke (Tribunal de Cuentas, TCU) külső, folyamatos és utólagos módon végez ellenőrzéseket a közszféra pénzügyi és gazdasági tevékenységeire, az operatív kiadásaik fedezéséhez állami támogatásban részesülő politikai pártok éves beszámolóira, illetve a választási eljárásokra nézve (ellenőrzési funkció). A Számvevőszék ezenkívül értékeli az állami források és eszközök kezeléséért felelősök számviteli felelősségét (joghatósági funkció), szankciókat is kiszabhat politikai pártokra, és korlátozottan tanácsadói funkciókat is ellát.

Joghatósága Spanyolország egész területére kiterjed.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• Spanyol alkotmány (1978) 136. szakasza és 153. szakaszának d) pontja
• A Spanyol Számvevőszékről szóló 2/1982 organikus törvény
• A Spanyol Számvevőszék működéséről szóló 7/1988 törvény
• A politikai pártok finanszírozásáról szóló 8/2007 organikus törvény
• Az általános választási rendszerről szóló 5/1985 organikus törvény

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Spanyol Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• az állami közszektorban, ezen belül:
  • az általános államigazgatás (többek között 22 minisztérium és a kabinetiroda);
  • állami közintézmények, 447 entitás:
  • 212 közigazgatási szerv (47,4%)
  • 199 közvállalkozás (44,5%)
  • 36 közalapítvány (8,1%)
• a regionális közszektorban: 17 autonóm közösség és 2 autonóm város, összesen mintegy 1331 entitással:
  • 427 közigazgatási szerv (32,1%)
  • 491 közvállalkozás (36,9%)
  • 413 közalapítvány (31,0%)
• a helyi közszektorban: 12 924 entitás;
• politikai pártok: parlamenti képviselettel rendelkező pártok (22 ilyen van), illetve más pártok.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Joghatósági funkcióval rendelkező számvevőszék.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Spanyol Számvevőszék Spanyolország legfőbb ellenőrző intézménye, amely felelős az állam és a közszféra beszámolóinak, pénzügyi és gazdasági irányításának, valamint az operatív kiadásaik fedezéséhez állami támogatásban részesülő politikai pártok éves beszámolóinak, illetve a választási eljárásokra vonatkozó beszámolók ellenőrzéséért.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

KAPCSOLAT A SPANYOL PARLAMENTTEL

A Spanyol Számvevőszék közvetlenül felelős a Parlamentnek, de felügyeleti és joghatósági feladatait függetlenségének sérelme nélkül látja el, és felhatalmazás révén végzi az államháztartási beszámoló vizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatait. A Parlament javasolhatja egyes ellenőrzések elvégzését a Számvevőszéknek.

A Számvevőszék a vele fenntartott kapcsolatokra létrehozott kongresszusi-szenátusi vegyes bizottság útján állandó kapcsolatot tart fenn a Parlamenttel.

A Számvevőszék ellenőrzési programját, miután azt a Plénum jóváhagyta, továbbítják ennek a vegyes bizottságnak.

A Számvevőszék Plénuma által jóváhagyott jelentésekben, jegyzőkönyvekben, indítványokban és feljegyzésekben szereplő ellenőrzési eredményeket megküldik a spanyol parlamentnek. A Számvevőszékkel kapcsolatot fenntartó kongresszusi-szenátusi vegyes bizottság meghallgatja a Számvevőszék elnökét, mérlegeli az egyes jelentéseket, jegyzőkönyveket, indítványokat és feljegyzéseket, majd meghozza a szükséges döntéseket.

A Számvevőszék felhívhatja a Parlament figyelmét olyan esetekre, amikor az együttműködésre kötelezettek nem működnek együtt (a törvény által szabályozott egyéb intézkedések sérelme nélkül).

KAPCSOLAT A KORMÁNNYAL

A Spanyol Számvevőszék a feladatainak ellátása során függetlenül jár el.

A jóváhagyást követően az ellenőrzési jelentést szükség szerint továbbítják a nemzeti kormánynak, az autonóm régiók kormányzótanácsainak vagy a helyi hatóságok plenáris üléseinek.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Spanyol Számvevőszék irányító testülete a Plénum, amely 12 tanácsosból (egyikük az elnök) és a Számvevőszék főügyészéből álló kollektív testület.

A Számvevőszéknek emellett van igazgatótanácsa is, amely a Számvevőszék elnökéből, valamint ellenőrzési és ügyészségi osztályainak vezetőiből áll. Ez a tanács felelős a Parlamenttel fenntartott kapcsolatokért, a humán erőforrásokkal kapcsolatos ügyekért és a munkatervezésért. Az igazgatótanács fegyelmi hatáskört gyakorol súlyos kötelezettségszegések esetén, valamint a Plénum napirendjére tűzendő témákat dolgoz ki és javasol.

HIVATALI IDŐ

Tanácsosok: kilenc év, megújítható. A tanácsadó ellenőrök bírói státusszal bírnak, függetlenek és nem elmozdíthatóak.

Főügyész: öt év, megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A tanácsosokat a spanyol parlament nevezi ki (hat ellenőrt a kongresszus, hatot a szenátus, mindkét ház háromötödös többségi szavazatával). A főügyészt a kormány nevezi ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Spanyol Számvevőszék ellenőrzési részlege nyolc osztályból áll. Ezek: öt ágazati osztály (a közszféra egyes pénzügyi és gazdasági tevékenységi területei szerint), két területi osztály (az egyik az autonóm régiók és autonóm városok pénzügyi és gazdasági tevékenységét, a másik a tartományi és önkormányzati entitásokat ellenőrzi), valamint egy, a politikai pártok ellenőrzését végző osztály.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 735 teljes munkaidős egyenérték (2022. március) (mintegy 56% foglalkozik ellenőrzéssel, 11% pedig joghatósági feladatokkal)
• Nemek aránya: ♂ 38%; ♀ 62% Átlagéletkor: 54,49 év

KÖLTSÉGVETÉS

• 75 millió euró (2022) (az állami általános költségvetés része)
• Az előirányzat mintegy 86%-át személyzeti javadalmazásra fordítják
• A teljes kormányzati költségvetés 0,02%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Spanyol Számvevőszék közép- és hosszú távú tervei alapján, éves program formájában tervezi meg ellenőrzéseit. Az éves munkaprogramot a Számvevőszék plénuma jóváhagyja, majd továbbítja a Spanyol Parlament számvevőszéki kapcsolattartásért felelős Kongresszusi-Szenátusi Közös Bizottságának.

A program tartalmaz a Számvevőszék jogi felhatalmazása értelmében kötelezően elvégzendő ellenőrzéseket, valamint a Számvevőszék saját kezdeményezésére elvégzendő, illetve a Spanyol Parlament (illetve amennyiben hatáskörükbe tartozik, az autonóm régiók jogalkotói közgyűlései) által javasolt ellenőrzéseket is. A Plénum év közben is hozzáadhat, módosíthat, felfüggeszthet vagy törölhet ellenőrzési feladatokat.

A Számvevőszék a honlapján teszi közzé éves munkaprogramját.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Spanyol Számvevőszék a következő tevékenységeket végzi:

• Szabályszerűségi ellenőrzések: azt vizsgálják, hogy az ellenőrzött szervezet, tevékenység vagy program gazdasági és pénzügyi irányítása megfelel-e a vonatkozó jogi és szabályozási rendelkezéseknek.
• Pénzügyi ellenőrzések: ezek a különböző szervezetek pénzügyi kimutatásaiban foglalt információk megbízhatóságáról segítenek véleményt formálni az alkalmazandó elvek, kritériumok és számviteli standardok tekintetében.
• Teljesítmény-ellenőrzések: céljuk az ellenőrzött entitás, program vagy tevékenység műveletei, irányítási rendszerei és eljárásai részének vagy egészének értékelése a gazdasági és pénzügyi észszerűség szempontjából, valamint annak vizsgálata, hogy az adott szervezet szem előtt tartotta-e a gondos gazdálkodás elveit.

A különböző ellenőrzéstípusok kombinációi a következők lehetnek:

• Szabályossági ellenőrzések: a szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzések célkitűzéseire összpontosító vizsgálatok.
• Átfogó ellenőrzések: valamennyi fent említett ellenőrzéstípust felölelő vizsgálatok.

A Spanyol Számvevőszék emellett hasznosulásvizsgálatokat is végez, amelyek kizárólag annak ellenőrzésére szolgálnak, hogy milyen mértékben hajtották végre a Számvevőszék korábbi ellenőrzési jelentéseiben tett ajánlásokat.

Ezenkívül a Számvevőszék horizontális ellenőrzéseket is végez, amelyek keretében egyazon állami alszektorhoz tartozó különböző entitásokat vagy közös jellemzőkkel, azonos célkitűzésekkel és hasonló ütemezéssel rendelkező különböző alszektorokat ellenőriz.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Spanyol Számvevőszék a következő jelentéseket és kiadványokat készíti el, valamennyit a Plénum jóváhagyásával:

• az egyedi ellenőrzések eredményeit, következtetéseit és ajánlásait tartalmazó különjelentések;
• éves teljesítményjelentés, amely összefoglalja a Számvevőszék által az adott évben végzett ellenőrzéseket és joghatósági tevékenységeket, illetve azok főbb eredményeit;
• az államháztartási beszámolóra irányuló záró nyilatkozat, amely véleményt ad az állam és a közszféra pénzgazdálkodásáról;
• éves ellenőrzési jelentés a regionális közszféráról;
• éves ellenőrzési jelentés a helyi közszféráról;
• javaslatok olyan intézkedésekre, amelyek a Számvevőszék szerint javíthatnák a közszféra pénzgazdálkodását;
• feljegyzések, azaz egy-egy különösen fontos vagy sajátos témát elemző dokumentumok.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Az ellenőrzések eredményeit a Plénum jóváhagyását követően közzéteszik a Spanyol Számvevőszék honlapján és megküldik a következő címzetteknek:

• a spanyol parlamentnek;
• az autonóm régiók jogalkotói közgyűléseinek;
• (adott esetben) a helyi hatóságok plenáris üléseinek.

Az ellenőrzési eredményeket szükség szerint továbbítják a nemzeti kormánynak, az autonóm régiók kormányzótanácsainak vagy a helyi hatóságok plenáris üléseinek is.

A Parlament általi elemzést követően az ellenőrzési jelentést és a Közös Bizottság által elfogadott állásfoglalást közzéteszik az ország (és adott esetben az autonóm régió) hivatalos közlönyében.

A Számvevőszék sajtóközleményeket is közzétesz a honlapján, amelyek gyors hozzáférést biztosítanak a jelentéseivel és dokumentumaival kapcsolatos legfrissebb információkhoz.

Ezenfelül negyedévenként hírlevelet is kiad, amely tájékoztatja a nagyközönséget a Számvevőszék tevékenységéről.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Spanyol Számvevőszék szorosan összehangolja tevékenységeit az egyes autonóm régiókban létrehozott regionális külső ellenőrzési szervekkel.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Svéd Számvevőszék a parlamenti kontrollstruktúra részeként az egyetlen olyan szerv, amely az államháztartás egészére nézve végezhet ellenőrzéseket. Annak köszönhetően, hogy a végrehajtó hatalom teljes láncolatát ellenőrzi, a svéd parlament (Riksdag) az államháztartásra és a kormányzati tevékenységre nézve olyan ellenőrzési eredményeket kap kézhez, amelyek összehangolt és független ellenőrzés termékei.

A Számvevőszék ezenkívül képviseli Svédországot, amikor ellenőrzéssel kapcsolatos nemzetközi kontextusban az állami ellenőrzés előmozdítása és fejlesztése van terítéken, és a Riksdag megbízásából együttműködik fejlődő országok legfőbb ellenőrző intézményeivel, azok készségeit és ellenőrzési kapacitását erősítendő.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• A kormányzati eszköz (az 1809-es alkotmány, az 1974-es új alkotmány)
• Törvény az állami tevékenységek ellenőrzéséről (2002)
• A svéd Állami Számvevőszék számára utasításokat tartalmazó törvény
• További részletes jogszabályok

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Svéd Számvevőszék megbízatása a következők ellenőrzésére terjed ki:

• a kormány, a kormányhivatalok, a bíróságok, illetve valamennyi minisztérium és kormányzati szerv elszámolásai;
• a Parlament adminisztrációja és ügynökségei;
• a királyi háztartás és a királyság mint intézmény;
• állami tulajdonban vagy állami befolyás alatt álló részvénytársaságok;.
• a svéd Általános Örökösödési Alap (Allmänna arvsfonden) részben vagy egészben az állami hatóságok által létrehozott vagy irányított alapjai és alapítványai;
• a több mint 50%-ban állami tulajdonú vállalatok.

Pénzügyi ellenőrzést a Svéd Számvevőszék a következőkre nézve végez:

• valamennyi kormányzati elszámolás, beleértve a kormányhivatalokéit és az állami szervekéit, az állami nyugdíjalapok (AP fonderna) kivételével;
• a Parlament igazgatása és az ombudsmanok, a Svéd Nemzeti Bank (Riksbanken) és a Svéd Nemzeti Bank Jubileumi Alapítványa (Stiftelsen Riksbankens Jubileumsfond);
• a királyi háztartás és a királyi Djurgården (egy Stockholm városához tartozó terület) adminisztrációja.

Ezen túlmenően a Számvevőszék ellenőröket jelölhet ki az 50%-ot meghaladó állami tulajdonban lévő társaságokhoz és alapítványokhoz.

A Számvevőszék részt vehet továbbá olyan nemzetközi szervezetek ellenőrzéseiben is, amelyeknek Svédország a tagja.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Svéd Számvevőszék a svéd parlamentnek alárendelt, de független szervezet, a parlamenti kontrollstruktúra része.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Svéd Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének mértékéről és fókuszáról, valamint az éves támogatásairól a Parlament dönt.

A Parlament maga is értékeli a Számvevőszék hatékonyságát, és évente külső könyvvizsgálót nevez ki a Számvevőszék ellenőrzésére, valamint egy parlamenti felügyeleti és kapcsolattartó tanácsot (a svéd Nemzeti Számvevőszék parlamenti tanácsa) is kijelöl.

A Számvevőszék a pénzügyi ellenőrzésekről szóló jelentéseit a kormánynak, a teljesítmény-ellenőrzésekről szólókat pedig a Parlamentnek nyújtja be; ez utóbbi azokat írásbeli véleményezés céljára továbbítja a kormánynak. A hasznosulási jelentést megküldik a Parlament Pénzügyi Állandó Bizottságának.

Ha a Számvevőszék hiányosságokat észlel, akkor azokról jelentést tesz, és rendszerint ajánlásokat is megfogalmaz. Az érintett entitásokkal már konzultáltak az ellenőrzési folyamat során, ekkor pedig észrevételeket kell tenniük a kérdésekhez. Munkájának elvégzéséhez a Svéd Számvevőszék bármely információhoz jogosult hozzáférni.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Svéd Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési osztályra oszlik.

Ezenkívül öt további osztály működik, amelyek a nemzetközi kapcsolatokért, a humán erőforrásokért, a kommunikációért, a jogi szolgálatért és az irányítási támogatásért felelősek.

Végül létezik az intézményen belül egy parlamenti és egy tudományos tanács, valamint egy belső ellenőrzési egység.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 307 teljes munkaidős egyenérték (2022) (77% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 36%; ♀ 64% Átlagéletkor: 44 év

KÖLTSÉGVETÉS

• 418,7 millió svéd korona (40 millió euró), ebből 50 millió svéd korona (4,8 millió euró) nemzetközi fejlesztési együttműködésre (2022).
• A teljes 2022. évi állami költségvetés mintegy 0,04%-a.

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az ellenőrzési tevékenység mértéke és fókusza tekintetében a parlament által meghatározott keretek között a Svéd Számvevőszék önállóan dönt arról, hogy milyen témákra nézve végezzen ellenőrzéseket.

Az ellenőrzési fókuszt a lényeges hibás állítások kockázatának és az ellenőrzött entitás relatív pénzügyi méretének elemzése alapján határozzák meg. Ha azonban egy önmagában véve kis jelentőségű hibás állítás gyengíti a központi kormányzatba vetett bizalmat, akkor az lényegesnek tekinthető.

Az ellenőrzési tevékenység fókuszában áll még a fejlesztés általában vett elősegítése is: ezen a téren a nagyközönség a befektetések eredményes megtérülését tapasztalhatja. A teljesítmény-ellenőrzések esetében olyan további kritériumokat is figyelembe vesznek, mint a hozzáadott érték, az időzítés és az ellenőrzés megvalósíthatósága.

A saját maga tervezte tevékenységeken kívül a Számvevőszéknek évente pénzügyi ellenőrzést kell végeznie az összevont éves kormányzati beszámolókra és a kormányhatóságokra nézve.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Svéd Számvevőszék éves pénzügyi ellenőrzést végez, értékelve a pénzügyi kimutatások és a teljesítmény-ellenőrzések helyességét, illetve a műveletek hatékonyságát. A Számvevőszék az ellenőrzési tevékenységek, a kommunikáció és az etikai kérdések kapcsán nemzetközi standardokat és belső iránymutatásokat alkalmaz.

Minden jelentése belső és külső minőségellenőrzési értékelésen megy keresztül.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Svéd Számvevőszék a következőket teszi közzé:

• éves jelentés;
• éves ellenőrzési jelentés;
• teljesítmény-ellenőrzési jelentések;
• pénzügyi ellenőrzési jelentések és vélemények;
• időközi pénzügyi ellenőrzési vélemények és jelentések;
• éves hasznosulási jelentés.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Számvevőszék minden jelentését közzéteszi a honlapján, és rendszeres sajtóközleményeket ad ki a munkájáról. Különféle kommunikációs csatornákat használ, beleértve egyes közösségi médiákat is,

és hírlevelet jelentet meg az érdeklődő polgárok és az érintettek számára.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Svéd Számvevőszék sokrétű nemzetközi tevékenységet folytat, és képviseli Svédországot a nemzetközi színtéren. Az intézmény a parlamenttől arra is megbízatást kapott, hogy a svéd segítségnyújtás keretében támogassa más országok ellenőrző hatóságainak fejlődését.

A Számvevőszék külön költségvetési forrásokkal rendelkezik a nemzetközi fejlesztési tevékenységre, amelynek révén hozzájárul a partnerországok átláthatóságához, demokratikus fejlődéséhez és a parlamenti kontroll erősítéséhez. Ez az együttműködés kétoldalú és regionális projektek formájában valósul meg. A tevékenységek célja az együttműködő partner ellenőrzéssel kapcsolatos szakmai kompetenciájának növelése, az e készségek alkalmazására irányuló egyéni kapacitás fokozása, valamint a munkatársi kapacitások és a hatékony működés összekapcsolása képességének kialakítása. A Svéd Számvevőszék ellenőrzési alapképzést és különféle szakterületeket érintő továbbképzést biztosít, támogatja a minőségbiztosítás és -ellenőrzés kiépítését, valamint hozzájárul a szervezet vezetési, stratégia tervezési, kommunikációs stb. kapacitásainak erősítéséhez.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Szlovák Köztársaság legfőbb ellenőrző intézménye ellenőrzi az állam, a helyi önkormányzatok és az Európai Unió alapjainak és vagyonának kezelését. Ellenőrzi továbbá az állami bevételeket, és biztosítja, hogy a vám és az adó helyesen kerüljön összegyűjtésre.

Ellenőrzési tevékenysége során a Szlovák Számvevőszéknek joga van hozzáférni minden olyan helyiséghez és dokumentumhoz, amelyet szükségesnek tart az ellenőrzés elvégzéséhez.

Saját ellenőrzési tevékenysége mellett a Szlovák Nemzeti Bank kérésére a Számvevőszék részt vesz az e bank végső beszámolójának ellenőrzésére kijelölt független külső könyvvizsgáló kiválasztásának folyamatában.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• A Szlovák Köztársaság Alkotmányának (1992) 60–63. cikke
• A 39/1993. sz. törvény a Szlovák Köztársaság legfőbb ellenőrző intézményéről

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Szlovák Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• kormányzati szervek;
• minisztériumok: 14;
• központi államigazgatási szervek;
• közintézmények;
• központi kormányzati szervek vagy más államigazgatási szervek által alapított jogi személyek;
• helyi önkormányzati szervek és magasabb területi egységek, az ezek költségvetéséből finanszírozott szervezetek, valamint az ezekbe bejegyzett jogi személyek;
• különleges célú állami egységek;
• nemzeti, állami, európai vagy más külföldi forrásokban részesülő magán- és jogi személyek.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Westminster típusú (monokratikus), joghatósági funkcióval nem rendelkező szervezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Szlovák Számvevőszék független állami szerv.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Szlovák Számvevőszék évente összefoglaló jelentést nyújt be valamennyi ellenőrzése eredményeiről a parlamentnek, az egyes teljes ellenőrzési jelentéseket pedig az illetékes parlamenti bizottságoknak nyújtja be.

A Parlament határozata alapján előírhatja a Számvevőszék hatáskörébe tartozó konkrét ellenőrzés elvégzését. A Számvevőszék köteles az ilyen ellenőrzést végrehajtani.

Emellett véleményt nyilvánít az állami költségvetésről és a Szlovák Köztársaság végleges állami beszámolójáról, és e véleményeket benyújtja a parlamentnek.

A Számvevőszék elnökét és két alelnökét a parlament választja meg és hívhatja vissza.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Szlovák Számvevőszéket hivatalos szervként az elnök irányítja, két alelnöke támogatásával.

HIVATALI IDŐ

Az alelnökök hivatali ideje hét év, ami egyszer megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az alelnököket a Nemzeti Tanács tagjai választják meg titkos szavazással.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Számvevőszék pozsonyi székhelyén egy részleg és az elnöki hivatal található, amelyek támogató szolgáltatásokat nyújtanak. Ezenkívül a regionális központokban hét regionális fiók ellenőrzi a regionális, körzeti és helyi önkormányzatokat.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 291 fő (2021) (77% ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 38%; ♀ 62% Átlagéletkor: 49 év.

KÖLTSÉGVETÉS

• 13,6 millió euró (2022)
• Az összes államháztartási kiadás 0,04%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Szlovák Számvevőszék éves ellenőrzési tervekben tervezi meg ellenőrzési munkáját, amelyeket a tanácsadó testület hároméves kerettervek alapján hagy jóvá.

Az elvégzendő ellenőrzések listáját elsősorban kockázatelemzés, a Számvevőszék stratégiai célkitűzései és a nagyközönségtől beérkező javaslatok alapján állítják össze.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Szlovák Számvevőszék főként három ellenőrzéstípust végez:

• pénzügyi ellenőrzések;
• szabályszerűségi ellenőrzések;
• teljesítmény-ellenőrzések.

A Számvevőszék az ellenőrzés eredményein alapuló jelentéstervezetet küld az ellenőrzött entitásnak, amely ezt követően arról – jelentésmódosítás formájában a zárójelentésbe is felvett – véleményt nyilváníthat.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Szlovák Számvevőszék a következőket teszi közzé:

• éves jelentés;
• pénzügyi ellenőrzési jelentések;
• szabályszerűségi ellenőrzési jelentések;
• teljesítményellenőrzési jelentések;
• összefoglaló jelentés valamennyi ellenőrzése eredményeiről.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Szlovák Számvevőszék valamennyi ellenőrzési jelentését megküldi az ellenőrzött entitásnak, valamint a Parlamentnek és az illetékes parlamenti bizottságoknak, illetve minden lényeges megállapításáról tájékoztatja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt és a Parlament elnökét.

Ezenkívül a Számvevőszék a honlapján közzéteszi a zárójelentés összefoglalását.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Szlovák Számvevőszék számos intézménnyel együttműködik nemzeti és nemzetközi szinten.

Nemzeti partnerei egyetemek és többek között olyan hatóságok, mint a főügyészség, a könyvvizsgálói kamara, a Szlovák Köztársaság Monopóliumellenes Hivatala és a közbeszerzési hivatal.

A Számvevőszék nemzeti és nemzetközi együttműködési tevékenységének célja hozzájárulni a módszertani fejlesztéséhez és a munkaminőség javításához, és ezáltal ahhoz is, hogy a Számvevőszék jobban be tudja tölteni megbízatását a Szlovák Köztársaságban.

 

 

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Szlovén Köztársaság Számvevőszéke (RS) felügyeli az állami számlákat, az állami költségvetést és valamennyi állami bevételt és kiadást.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

• A Szlovén Köztársaság alkotmányának (1991) 150. és 151. cikke
• A Számvevőszékről szóló törvény

A Számvevőszék hatáskörét megalapozó jogi aktusokat nem lehet bíróság vagy más állami hatóság előtt megtámadni.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Szlovén Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

• a közjog hatálya alá tartozó bármely jogi személy vagy annak egysége;
• bármely magánjogi jogalany, amely:
  • támogatásban részesült az Európai Unió költségvetéséből, az állami költségvetésből vagy helyi önkormányzati költségvetésből;
  • koncessziós jogosult; illetve
  • olyan társaság, bank vagy biztosító, amelyben az állam vagy egy helyi hatóság többségi részesedéssel rendelkezik;
• olyan természetes személyek, akik:
  • támogatásban részesültek az Európai Unió költségvetéséből, az állami költségvetésből vagy helyi önkormányzati költségvetésből, vagy akik
  • koncesszió alapján végeznek közszolgálatot vagy biztosítanak közjavakat.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Sajátos modell elnöki vezetéssel; központi, regionális és helyi szinten végez ellenőrzéseket, joghatósági funkcióval nem rendelkezik.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Szlovén Számvevőszék a feladatai ellátásában független, csak az Alkotmánynak és más törvényeknek van alávetve, tagjait az Országgyűlés nevezi ki.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Szlovén Számvevőszék valamennyi ellenőrzési jelentését megküldi az Országgyűlésnek, amelynek évente éves tevékenységi jelentést is benyújt.

Az egyes naptári években elvégzendő ellenőrzések meghatározásakor a Számvevőszék megvizsgálja az Országgyűlés, a kormány, a minisztériumok és a helyi közösségi szervek tagjainak és munkacsoportjainak javaslatait. A Számvevőszéknek legalább öt országgyűlési javaslatot meg kell vizsgálnia: ezek közül legalább kettőnek ellenzéki képviselőktől, kettőnek pedig parlamenti munkacsoportoktól kell származnia.

Az Országgyűlés külső könyvvizsgálót nevez ki a Számvevőszék pénzügyi kimutatásainak ellenőrzésére.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Szlovén Számvevőszéket egy szenátus irányítja, amely az elnökből és két alelnökből áll.

HIVATALI IDŐ

9 év, megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslata alapján, abszolút többséggel nevezi ki a Számvevőszék alelnökeit.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

Állami főellenőrként az elnök képviseli a Számvevőszéket és felelős annak tevékenységeiért. Az elnök távollétében annak szerepét az első alelnök tölti be, és a második alelnökkel együtt az elnök engedélyével ellátják az állami főellenőr feladatait. A Számvevőszék egyes osztályait a közszféra tevékenységi területei szerint szervezik, és azokat legfőbb állami ellenőrök vezetik. Az egyik osztály szakterülete a teljesítmény- és informatikai ellenőrzés.

Az elnök és az alelnökök alkotják a Szenátust, a legmagasabb irányító testületet. A Szenátus fogadja el az Országgyűléssel egyetértésben a Számvevőszék eljárási szabályzatát, és ez dönt a legsürgetőbb ellenőrzésekről és stratégiai kérdésekről.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

• Létszám: 130 teljes munkaidős egyenérték (2022. március) (67,7 % ellenőrzésben)
• Nemek aránya: ♂ 27,7%; ♀ 72,3% Átlagéletkor: 50 év

KÖLTSÉGVETÉS

• 7,49 millió euró (2022)
• A teljes állami költségvetés 0,054%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Szlovén Számvevőszék önállóan fogadja el munkaprogramját, amelyet bizalmasan kezel. A Számvevőszéknek legalább öt, az Országgyűlés által benyújtott ellenőrzési javaslatot ki kell választania.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Szlovén Számvevőszék a következő különböző típusú ellenőrzéseket végzi:

• az ellenőrzött entitásoknak a kitűzött céljaik és programjaik megvalósításában tanúsított eredményességére, hatékonyságára és gazdaságosságára vonatkozó teljesítmény-ellenőrzések, amelyeket olyan kritériumok alapján választanak ki, mint például hozzájárulásuk a pénzgazdálkodás javításához, a közérdek, illetve a gyenge teljesítmény és a szabálytalanságok kockázata;
• az éves beszámoló megbízhatóságának és a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzése (megbízhatósági nyilatkozat), valamint annak értékelése, hogy az egyes költségvetési területeken működő rendszerek és tranzakciók megfelelnek-e a vonatkozó szabályoknak és rendelkezéseknek.

A legtöbb ellenőrzés e két ellenőrzéstípus kombinációja.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Szlovén Számvevőszék a következőket teszi közzé:

• ellenőrzési jelentések és utólagos jelentések;
• éves tevékenységi jelentés;
• vélemények;
• véleménykérésekre adott kiválasztott válaszok.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Szlovén Számvevőszék az éves tevékenységi jelentését benyújtja az Országgyűlés elnökének. A jelentést ezután megvitatják az Államháztartás-ellenőrzési Bizottság újságírók és a média egyéb képviselői számára nyitott ülésén.

A Számvevőszék az összes ellenőrzési jelentést és utólagos jelentést az azok hivatalos elfogadását követő napon közzéteszi a honlapján, illetve megküldi az ellenőrzött entitásnak és az Országgyűlésnek.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Szlovén Számvevőszék elsődleges célja, hogy objektív és megbízható információkat nyújtson az államháztartási kiadásokról a közszolgáltatások jobb irányítása és a jobb szolgáltatásnyújtás érdekében. Ebből a célból együttműködik a nyilvánosság különböző területein működő entitásokkal, és szoros munkakapcsolat tart fenn az Országgyűléssel és annak bizottságaival. Gyakran részt vesz a szakmai szövetségek vagy állami szervek által szervezett rendezvényeken, hogy előmozdítsa a jó vezetés gyakorlatát és szélesebb körben ismertesse megállapításait.

 

 

KAPCSOLATTARTÁS

KAPCSOLATFELVÉTEL AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉKKEL

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBURG

Tel. +352 4398 – 1
Tájékoztatáskérés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Honlap: eca.europa.eu
       LinkedIn: EUAuditors
       Twitter: @EUAuditors
       Facebook: EUAuditors
       Instagram: #EUAuditors
 Youtube: @EUAuditors

INFORMÁCIÓK AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉKRŐL

Honlap: eca.europa.eu
Átláthatósági portál: https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/Transparency-portal-home.aspx

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: https://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (https://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2022

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is láthatóak (például a Számvevőszék munkatársait ábrázoló képeken) vagy a tartalom harmadik fél munkáját ábrázolja, akkor az erre vonatkozó jogokat is meg kell szerezni. Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licencét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022.

HTML

ISBN 978-92-847-8878-1

doi:10.2865/698635

QJ-04-22-060-HU-Q