Az Európai Számvevőszék 2020. évi éves tevékenységi jelentése2020-ban végrehajtott
tevékenységeink
AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
ÉVES TEVÉKENYSÉGI JELENTÉSE
Európai Számvevőszék
Magunkról
- az Európai Számvevőszék az Európai Unió külső ellenőre;
- az 1975. évi Brüsszeli Szerződés hozta létre, majd 1977-ben kezdte meg működését; az 1993. évi Maastrichti Szerződés óta teljes jogú európai intézmény;
- székhelye Luxembourgban található;
- a testületbe uniós tagállamonként egy-egy tag delegálható, a tagokat az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács nevezi ki;
- mintegy 900 alkalmazottat foglalkoztat az Európai Unió minden országából.
Munkánk
- azt ellenőrizzük, hogy az Unió megbízhatóan vezeti-e a könyvelését, helyesen alkalmazza-e pénzügyi szabályait, valamint hogy az uniós szakpolitikák és programok elérik-e a kitűzött céljaikat és megfelelő értékarányosságot biztosítanak-e;
- elősegítjük az Unió pénzgazdálkodásának javítását, valamint ösztönözzük az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot;
- felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújtunk, jelezzük a hiányosságokat és a sikereket, és iránymutatással szolgálunk az uniós döntéshozóknak és jogalkotóknak;
- észrevételeinket és ajánlásainkat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a nemzeti kormányoknak és parlamenteknek, valamint a szélesebb nyilvánosságnak mutatjuk be.
Elnöki előszó
Tisztelt Olvasó!
A 2020. év a Covid19-világjárvány miatt különösen nehéz volt az Európai Unió és tagállamai számára.
Másfelől a jelenlegi válság idején Uniónk megmutatta, hogy érdemi változást érhet el polgáraink biztonságának, egészségének és gazdasági jólétének védelme terén. Olyan meghatározó döntések meghozatalára került sor, amelyek az Unió pénzügyeire is jelentős hatást gyakorolnak majd. Az előttünk álló hét évben az Unió 1,8 billió euró elköltése fölött rendelkezik. Ez az összeg magában foglalja a Covid19-válságra adott uniós választ, a 750 milliárd eurós Next Generation EU kezdeményezést is. A 27 tagállam abban állapodott meg, hogy ezt az ideiglenes helyreállítási programot részben államadósság kibocsátásából fogják finanszírozni. Ezek a döntések tehát valóban történelmi változást jelentenek az uniós pénzügyekben.
Mindezek alapján új stratégiát dolgoztunk ki a 2021–2025-ös időszakra. 2021 januárjában három olyan stratégiai célról állapodtunk meg, amelyek az elkövetkező években irányt szabnak az uniós pénzügyek ellenőrzésére irányuló tevékenységeinknek, és elvégzik a szervezetünkön és erőforrás-felhasználásunkon a szükséges változtatásokat annak érdekében, hogy ezt a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben teljesíthessük.
A 2020. év intézményként is kihívást jelentett számunkra. Tevékenységi jelentésünk azonban jól illusztrálja, hogy nagyon jól tudtuk kezelni a Covid19-válságból eredő konkrét operatív problémákat. Az év során mindvégig biztosítottuk az üzletmenet-folytonosságot, és mindössze néhány napon belül lehetővé tettük, hogy valamennyi munkatársunk otthonról dolgozhasson.
Ami a 2020. évi ellenőrzési munkánkat illeti, elsőbbséget biztosítottunk éves jelentéseinknek, amelyek mindegyikét a hivatalos határidőn belül tettük közzé. Emellett 32 különjelentést és áttekintést adtunk ki, és észszerű korlátok között tudtuk tartani a késedelmeket. Végül 11 véleményt is kibocsátottunk, amelyek főként a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel és a Next Generation EU kezdeményezéssel foglalkoztak.
Mindemellett 2020 volt a 2018–2020-as stratégiai időszak utolsó éve is. Jelentésünk ezért megragadja az alkalmat egyes hosszú távú trendek elemzésére, összehasonlítva az elmúlt három év teljesítményét az előző stratégiai időszak (2013–2017) teljesítményével.
Biztosítjuk Önöket: mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az Unió független külső ellenőreként továbbra is elláthassuk feladatainkat, és pártatlan értékelést biztosíthassunk az uniós szakpolitikákról és programokról, valamint az uniós forrásokkal való pénzgazdálkodás minőségéről, mind az Unióban, mind az Unión kívül.
Reméljük, hasznosnak találják majd az idei tevékenységi jelentésünkben szereplő információkat.
Klaus-Heiner Lehne
elnök
Tevékenységeink
A Covid19–világjárványra adott válaszunk
biztosítása a Covid19-járvány miatti
korlátozások ellenére
2020 márciusában kitört a Covid19-világjárvány az Unióban és tagállamaiban. A közegészségügyi válság miatt bevezetett, a polgárokat és a vállalkozásokat érintő korlátozások gyökeresen változtatták meg mindennapi életünket és munkamódszereinket. Ahogy mindenki másnak, a Számvevőszéknek, tagjainak és személyzetének is alkalmazkodnia kellett ehhez az új helyzethez.
A nehéz körülmények ellenére lehetőség szerint mindent megtettünk annak érdekében, hogy továbbra is eredményesen ellássuk uniós közpénzellenőrzési feladatainkat, időben elkészítsük ellenőrzési jelentéseinket, véleményeinket és áttekintéseinket, ugyanakkor védjük munkatársaink és családjaik egészségét.
Üzletmenet-folytonossági tervünk aktiválása révén, a luxemburgi hatóságok utasításaival összhangban és a többi luxemburgi székhelyű uniós intézménnyel közösen, meg tudtuk tenni a szükséges gyors intézkedéseket. 2020. március közepétől kezdve minden munkatársunk néhány nap alatt megkezdhette a digitális távmunkát. Ebben az időszakban valamennyi kritikus jelentőségű informatikai rendszer teljes mértékben elérhető maradt.
Bevezettünk egy olyan kivételes eljárást is, amely lehetővé tette a számvevőszéki testület számára, hogy személyes találkozók nélkül is elfogadjon dokumentumokat.
Mindemellett az utazási és egészségügyi korlátozások drasztikusan csökkentették a helyszíni ellenőrzések elvégzésére való kapacitásunkat. Ahol lehetett, elektronikus úton gyűjtöttünk bizonyítékokat, és virtuális találkozókat szerveztünk az ellenőrzött szervezetekkel.
Emellett a világjárvány korai szakaszában több hétre felfüggesztettük kiadványaink közzétételét, és 2020 áprilisától kezdődően csak fokozatosan és kevésbé intenzíven indítottuk újra kommunikációs tevékenységeinket.
a Covid19-járvány miatti
változó körülményekre tekintettel
2020 májusában, a világjárvány korai szakaszában felülvizsgáltuk 2020. évi munkaprogramunkat. A folyamatosan változó körülményeket figyelembe véve ahol szükséges volt, módosítottuk megkezdett feladataink hatókörét, az alkalmazott megközelítést és a feladatok ütemezését.
Elhatároztuk továbbá, hogy két áttekintést készítünk a Covid19-válságra adott uniós válaszról.
2020 decemberében tettük közzé ezen áttekintések közül az elsőt, amely a Covid19-világjárvány által okozott károk korlátozására és ellensúlyozására uniós és nemzeti szinten elfogadott gazdaságpolitikai intézkedéseket vizsgálta. Rámutattunk az uniós gazdasági koordináció jövőjével kapcsolatos kockázatokra, kihívásokra és lehetőségekre (pl. költségvetési szabályok, állami támogatási szabályok), és tárgyaltuk a Covid19-válság hatásainak leküzdésére szolgáló új uniós eszközöket, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF) is magában foglaló Next Generation EU (NGEU) kezdeményezést, vagy a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközt (SURE). A Covid19-járványra adott uniós közegészségügyi választ vizsgáló második áttekintést 2021 januárjában tettük közzé.
A 2021–2025-ös időszakra szóló új stratégia előkészítése
Évek óta többéves stratégiák mutatnak hosszú távra irányt ellenőrzési munkánkhoz, illetve ezeket alkalmazzuk a folyamatos fejlesztést célzó szervezeti változtatási kezdeményezések előmozdítására, valamint arra, hogy továbbra is élen járjunk a közszféra ellenőrzése terén.
végrehajtásának utolsó éve
2020 volt 2018–2020-as stratégiánk végrehajtásának utolsó éve. E hároméves időszakra nézve a következő három stratégiai cél elérésére törekedtünk: megbízhatósági nyilatkozatunk hozzáadott értékének növelése, az uniós fellépések teljesítménnyel kapcsolatos szempontjainak előtérbe helyezése, valamint egyértelmű üzenetek közvetítése célközönségeink felé.
Az előző, 2013–2017-es stratégiai időszakhoz képest több területen is tettünk előrelépést:
- több kiválasztott ellenőrzést végzünk, és több jelentést teszünk közzé;
- több erőforrást különítünk el teljesítmény-ellenőrzésekre;
- ellenőrzéseink kevesebb időt vesznek igénybe a jelentés elfogadásáig;
- termelékenységünk az ellenőrzés valamennyi típusában nőtt;
- intézményi partnereink nagyobb érdeklődést tanúsítanak munkánk iránt, és munkánkat gyakrabban mutatjuk be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a nemzeti parlamenteknek;
- jelentéseink jóval nagyobb figyelmet kapnak a médiában.
2020 februárjában szakértői értékelési jelentést tettünk közzé arról, hogyan sikerült végrehajtanunk a 2018–2020-as időszakra szóló stratégiánkat.
2021–2025-ös időszakra
2020 folyamán megkezdtük új stratégiánk előkészítését. Ezt a munkát Stratégiai Előrejelzéssel Foglalkozó Tanácsadó Bizottságunk szervezte.
Célunk a kezdetektől fogva az volt, hogy az új stratégiát a számvevőszéki tagok, a vezetők és a személyzet aktív bevonásával, részvételi alapon készítsük elő. Az év során számos szakmai műhely, webinárium és felmérés szervezésével igyekeztünk információkat gyűjteni és megvitatni a további teendőket.
A stratégia első tervezetét 2020 szeptemberében, a Számvevőszék éves szemináriumán mutattuk be. A végleges változatot 2021 januárjában fogadtuk el.
A következő öt évben ez az új stratégia fogja vezérelni az Unió független külső ellenőreként végzett munkánkat. Erre az időszakra három új stratégiai célt tűztünk ki:
Ellenőrzéseink összpontosítása azon területekre és témákra, ahol a legnagyobb hozzáadott értéket érhetjük el.
Ezek a következők:
- az Unió gazdasági versenyképessége;
- az Unió biztonságát érintő fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség, valamint a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság európai értékei iránti tisztelet;
- az éghajlatváltozás, a környezet és a természeti erőforrások;
- a költségvetési politikák és a közfinanszírozás az Unióban.
A stratégia kidolgozási folyamatának kezdetén meghatároztuk a munkánk szempontjából fontos fő értékeket. E folyamat során aktualizáltuk küldetési nyilatkozatunkat is, és kialakítottuk jövőképünket az Unió független külső ellenőreként betöltött szerepünket illetően.
Végezetül, a 2021 és 2025 közötti időszakra szóló stratégiánk azokról az eszközökről is áttekintést nyújt, amelyek segíteni fognak bennünket stratégiai céljaink elérésében.
Az uniós fellépések teljesítményének és szabályszerűségének ellenőrzése
szabályszerűségi ellenőrzések
Ellenőrzéseink alapján független és objektív jelentéseket készítünk az uniós polgárok és szakpolitikusok számára az Unió jövője szempontjából legfontosabb kérdésekről, amelyek kiemelik a jól működő területeket, és felhívják a figyelmet az esetleges hiányosságokra.
Teljesítmény-ellenőrzéseink az uniós szakpolitikák és programok eredményességét, hatékonyságát, illetve gazdaságosságát vizsgálják. Ezek az ellenőrzések az Unió előtt álló kihívásokat tükröző témákra összpontosítanak: ilyen többek között a természeti erőforrások fenntartható és környezetbarát felhasználása, a növekedés és befogadás, a migráció és a globális fejlődés kihívásai, az egységes piac és a bankunió, valamint az Európai Unió elszámoltathatóságának és hatékonyságának biztosítása. Céljuk annak elősegítése, hogy az Unió elérje szakpolitikai célkitűzéseit.
Az uniós költségvetésre, valamint az Európai Fejlesztési Alapok (EFA) költségvetéseire irányuló pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseink magukban foglalják az éves beszámolók megbízhatóságáról, valamint az ezek alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló megbízhatósági nyilatkozatunkat. Emellett kiválasztott szabályszerűségi ellenőrzések révén is vizsgálhatjuk az Unió költségvetési számvitelét és pénzgazdálkodását, illetve azt, hogy az uniós források beszedésével és kiadásával kapcsolatos irányítási és kontrollrendszerek megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és tagállami szabályoknak. Végezetül mi vagyunk több uniós ügynökség, decentralizált szerv és közös vállalkozás, valamint az Európai Iskolák pénzügyi ellenőre.
Ellenőrzéseinket a közszféra ellenőrzésére vonatkozó, nemzetközileg elfogadott standardokkal összhangban végezzük.
Munkaprogram
azt követő évekre
A 2021-re és az azt követő évekre vonatkozó munkaprogramunk, amelyet 2021 januárjában tettünk közzé, ismerteti az elkövetkező öt évre vonatkozó ellenőrzési prioritásainkat, és részletesen bemutatja azt a 73 különjelentést és áttekintést, amelynek közzétételét 2021-re és 2022-re tervezzük.
2021-ben induló ellenőrzési feladataink egynegyede a Covid19-világjárvány kapcsán tett uniós válaszintézkedésekkel és a Next Generation EU (NGEU) kezdeményezés végrehajtásával foglalkozik.
Ellenőrzési munkaprogramunkat függetlenül, de nem elszigetelődve állítjuk össze: bevonjuk intézményi partnereinket, és köztük is elsősorban az Európai Parlamentet. E párbeszéd 2015. évi kezdete óta folyamatosan nőtt a parlamenti bizottságok által tett javaslatok száma: míg 2015-ben a beérkezett javaslatok száma 37 volt, a 2021-re és az azt követő évekre vonatkozó munkaprogramunkra már összesen 158 ellenőrzési javaslatot kaptunk. E javaslatok mintegy kétharmadát teljes mértékben vagy részben átvettük a folyamatban lévő vagy jövőbeli munkáinkhoz, néhány témával pedig már a közelmúltban közzétett jelentéseink foglalkoztak.
Helyszíni ellenőrzések
Noha ellenőrzési munkánk döntő részét luxembourgi székhelyünkön végezzük, számvevőink számos helyszíni látogatást tesznek legfőbb ellenőrzött szervezetünknél, az Európai Bizottságnál, illetve más uniós intézményeknél, az ügynökségeknél és szerveknél, a tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságainál, a harmadik országokban működő uniós külképviseleteken, valamint uniós forrásokat kezelő nemzetközi szervezeteknél.
Ezenkívül helyszíni vizsgálatokat végzünk az uniós források egyéb felhasználóinál az Unió területén belül és azon kívül is. E vizsgálatok során követjük az ellenőrzési nyomvonalat és közvetlen ellenőrzési bizonyítékokat szerzünk azoktól, akik uniós szakpolitikák és programok irányításában részt vesznek, uniós pénzeszközöket szednek be, illetve kifizetéseket folyósítanak azokból, valamint a források végső kedvezményezettjeitől is.
Törekszünk arra, hogy az Unió költségvetési rendeletében meghatározott célnak megfelelően 13 hónapon belül lezárjuk ellenőrzéseinket.
korlátozások miatt kevesebb helyszíni
ellenőrzést végeztünk
Az ellenőrző csoportok általában két vagy három ellenőrből állnak, a helyszíni vizsgálatok hossza pedig néhány naptól néhány hétig terjed. Az Unión belüli helyszíni vizsgálataink általában az érintett tagállamok legfőbb ellenőrző intézményével együttműködve történnek.
Az egyes tagállamokban, illetve kedvezményezett országokban végzett ellenőrzési munka gyakorisága és intenzitása ellenőrzéseink típusától függ.
2020 legnagyobb részében az utazási korlátozások és az egészségügyi intézkedések (határzárak, karanténszabályok, tesztelési követelmények stb.) korlátozták lehetőségeinket helyszíni ellenőrzések elvégzésére.
Ezért a korábbi évekhez képest számvevőink kevesebb napot töltöttek helyszíni ellenőrzésekkel. A tagállamokban, illetve az Unión kívül összesen 1190 napot töltöttek ellenőrzéssel (2019: 3605 nap; 2018: 3761 nap). Számvevőink ezenkívül 627 napot töltöttek az uniós intézményeknél, az Unió számos országában található decentralizált ügynökségeknél és szerveknél, közös vállalkozásoknál és nemzetközi szervezeteknél, többek között az ENSZ-nél és az OECD-nél, valamint könyvvizsgáló magáncégeknél (2019: 2504 nap; 2018: 2723 nap).
Ugyanakkor videokonferenciák és más információs technológiák, pl. biztonságos adat- és dokumentummegosztás révén egyre nagyobb mértékben folyamodtunk távellenőrzéshez az ellenőrzött szervezetekkel való kapcsolattartás során.
Jelentéseink
Ellenőrzési jelentéseink, áttekintéseink és véleményeink az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Ezek segítik az Európai Parlamentet és a Tanácsot abban, hogy figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítását, és hogy – kiváltképp az éves zárszámadási eljárás keretében – elszámoltathassák az uniós költségvetés kezelésének felelőseit.
Az elmúlt években, amint 2018–2020-as stratégiánkban is megfogalmaztuk, nagyobb figyelmet szenteltünk az uniós fellépések teljesítményértékelésének.
Különjelentések és áttekintések
2020-ban is megvizsgáltunk számos olyan kihívást, amellyel az Unió az uniós kiadások különböző területein – például, hogy csak néhányat említsünk, az éghajlat-politikai kiadások, a közutak, a forgalmi torlódások, a tőkepiaci unió vagy a piacvédelem területén – szembesül.
Különjelentéseinkben azt vizsgáljuk, hogy a kiválasztott uniós szakpolitikák és programok célkitűzései teljesültek-e, az eredményeket hatékonyan és eredményesen érték-e el, és az uniós fellépés képvisel-e többletértéket, azaz több eredményt ért-e el annál, amit a nemzeti szinten megvalósított intézkedések révén lehetséges lett volna. Ezekben a jelentésekben ajánlásokat is megfogalmazunk arra nézve, hogyan lehet több pénzt megtakarítani, jobb működést elérni, elkerülni a pazarlást, vagy eredményesebb módon elérni a kitűzött szakpolitikai célokat.
Áttekintéseink korábban közzétett ellenőrzéseink vagy más nyilvánosan elérhető információk alapján, gyakran több témát átfogó nézőpontból mutatják be és elemzik az adott témát, esetleg olyan területek vagy kérdések elemzését adják közre, amelyek kapcsán még nem végeztünk ellenőrzést, illetve felmérik az adott témával vagy problémával kapcsolatos tényállást. Az ellenőrzésektől eltérően nem keresnek választ értékelő kérdésekre és nem nyújtanak bizonyosságot.
A következő oldalakon betekintést nyújtunk tevékenységünkbe és példákat mutatunk be 2020-ban készült, különböző szakpolitikai területeket érintő jelentéseinkből.
Fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás
A műanyaghulladékok problémájának leküzdésére irányuló uniós intézkedések (4/2020. sz. áttekintés)
Az Unióban a csomagolások (pl. joghurtos poharak és vizes palackok) teszik ki a felhasznált műanyagok mintegy 40%-át és a keletkező műanyaghulladék több mint 60%-át. A műanyag csomagolás egyúttal a legalacsonyabb uniós újrafeldolgozási aránnyal (alig több mint 40%) rendelkező csomagolástípus. Ennek az egyre súlyosabb hulladékproblémának a kezelése érdekében a Bizottság 2018-ban elfogadta az úgynevezett műanyag-stratégiát, amely több mint kétszeresére – 2025-ig 50%-ra, sőt 2030-ig 55%-ra – növelte a jelenlegi újrafeldolgozási célértéket. E célértékek teljesítése jelentős lépés lenne az Unió körforgásos gazdaságra vonatkozó céljainak elérése felé.
Az áttekintés a műanyaghulladékok egyre súlyosabb problémájára adott uniós választ vizsgálta meg, ezen belül kiemelten foglalkozott a műanyag csomagolási hulladékkal. Emellett rámutatott több, a műanyag csomagolási hulladék kezelésének uniós megközelítésében rejlő hiányosságra, kockázatra, kihívásra és lehetőségre.
Az új, szigorúbb beszámolási szabályok – amelyek megbízhatóbb képet fognak mutatni a helyzetről – valószínűleg azt eredményezik majd, hogy a műanyag csomagolások bejelentett átlagos uniós újrafeldolgozási aránya a jelenlegi 42%-ról alig 30%-ra esik vissza. Az uniós újrafeldolgozási kapacitás növelésének nehézségeit tovább tetézi az új, hamarosan hatályba lépő Bázeli Egyezmény, amely szigorúbb feltételekhez köti a műanyag hulladékok külföldre szállítását. 2021 januárjától javarészt tilos a műanyag hulladékok szállítása. Mindez – az unión belüli kezelési kapacitás hiányával együttesen – szintén veszélyezteti az új célértékek elérését. Emellett így gyakoribbá válhatnak az illegális szállítások és a hulladékkal összefüggő bűncselekmények, amelyekkel szemben az uniós jogszabályi keret nem tud eredményesen fellépni.
Az új uniós szabályok harmonizálnák és megerősítenék a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket, hogy azok (pl. díjmodulációs rendszerek vagy akár betétdíjas rendszerek révén) jobban segítsék az újrafeldolgozhatóságot, és ne csak a csomagolás súlyának csökkentésére törekedjenek, amint most a többség teszi. A Bizottság felülvizsgált csomagolástervezési szabályai javíthatják a csomagolások újrafeldolgozhatóságát és az újrafelhasználást is ösztönözhetik.
Kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások
A gyermekek közel egynegyedét fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélye az Unióban. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint ez 23 millió 18 év alatti gyermeket érint. Akkor beszélünk a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélyéről, ha a gyermek olyan háztartásban él, amelyet a jövedelmi szegénység kockázata, a súlyos anyagi nélkülözés és a nagyon alacsony munkaintenzitás közül legalább az egyik jellemez.
Számos tanulmány hangsúlyozta, hogy a gyermekkorban viszonylag alacsony költséggel történő beruházás életre szóló előnyökkel járhat. Az Unióban a gyermekszegénység elleni küzdelem az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. A Bizottság szerepe, hogy jogi és pénzügyi eszközök révén kiegészítse és támogassa a gyermekszegénységre irányuló tagállami fellépéseket.
Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság eredményesen hozzájárult-e a tagállamok által a gyermekszegénység csökkentése érdekében hozott intézkedésekhez.
Megállapítottuk, hogy szinte lehetetlen volt felmérni, hogy az Unió hogyan járul hozzá a gyermekszegénység csökkentésére irányuló tagállami erőfeszítésekhez. A megvizsgált uniós eszközök relevanciájának és hatásosságának határt szab, hogy azok jogilag nem kötelezőek – az olyan hathatósabb eszközök, mint például az európai szemeszter folyamata vagy az uniós eszközökből nyújtott támogatás, pedig ritkán foglalkoznak kifejezetten a gyermekszegénység problémájával. Emiatt nehéz volt meghatározni, hogy az uniós fellépések eredményesen segítik-e az e fontos probléma kezelésére irányuló intézkedéseket.
Azt javasoltuk, hogy a Bizottság foglalja bele a gyermekszegénység kezelésére vonatkozó intézkedéseket és célkitűzéseket a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervbe; készítsen egyértelmű belső iránymutatást az olyan helyzetek meghatározásához, amelyek esetleg egy közvetlenül a gyermekszegénységhez kapcsolható országspecifikus ajánlás megfogalmazásához vezethetnek; tűzzön ki célul a gyermekszegénység kezelésére irányuló beruházásokat, és kísérje figyelemmel azokat a 2021 és 2027 közötti programozási időszakban, és győződjön meg róla, hogy megbízható adatokat gyűjtöttek-e össze a készülő európai gyermekgarancia előkészítéséhez.
Külső fellépések, biztonságpolitika és jogérvényesülés
14/2020. sz. különjelentés: A Kenyának nyújtott uniós fejlesztési támogatás
Az uniós fejlesztési támogatás célja, hogy a támogatott országokban a jó kormányzás és a fenntartható gazdasági növekedés ösztönzése révén mérséklődjön és végső soron megszűnjön a szegénység.
Az Európai Fejlesztési Alapok (EFA) egyes pénzügyi időszakainak időtartama általában öt–hét év. A 11. EFA keretében 75 AKCS-ország részesült összesen 15 milliárd euró finanszírozásban. Az elosztás a következő öt mutatón alapult: népességszám, egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem, humántőke-mutató, a gazdasági sebezhetőség mutatója, és globális kormányzati mutatók. Az olyan nagy népességű országok, mint például Kenya, arányosan kevesebb támogatásban részesültek.
Kenya fő uniós finanszírozási forrása az EFA. A 11. EFA keretében, 2014 és 2020 között Kenyának juttatott források összege 435 millió euró volt, ami az ország adóbevételei mintegy 0,6%-ának felelt meg.
Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) eredményesen irányította-e a támogatást oda, ahol az a leginkább hozzájárulhatott a szegénység mérsékléséhez. A számvevők elsősorban Kenya uniós támogatásának fő forrása, az EFA révén az országnak nyújtott fejlesztési támogatás eredményességét vizsgálták. Jelentésünk emellett Kenya példáján keresztül az uniós fejlesztési támogatás elosztásának módszereit is értékelni kívánja, és célja elősegíteni a következő többéves pénzügyi keretben bevezetendő új fellépések megtervezését is. Számvevőink megvizsgálták, hogy a Bizottság és az EKSZ eredményesen irányította-e Kenyában az EFA-támogatást azokra a területekre, ahol az a legnagyobb mértékben elősegítheti a szegénység csökkentését.
Megállapítottuk, hogy a támogatás nagyszámú terület között oszlott el, és a Bizottság nem fejtette ki, hogy miért éppen a támogatott ágazatok segítenék leginkább Kenyát a szegénység csökkentésében, illetve hogyan tennék ezt. Noha a vizsgált projektek általában megvalósították a várt outputokat és végeredményeket, az ország átfogó fejlődésére gyakorolt hatásuk mindeddig nincs bizonyítva.
Kenyában végzett ellenőrzésünk alapján azt javasoltuk, hogy vizsgálják felül az afrikai, karibi és csendes-óceáni államoknak nyújtandó támogatások elosztásának módszerét. Javasoljuk továbbá, hogy egyes ágazatokat kezeljenek prioritásként Kenyában, és fordítsanak különös figyelmet arra, hogy a támogatások oda irányuljanak, ahol eredmények születnek a révükön.
Piacszabályozás és versenyalapú gazdaság
Az uniós versenyszabályok célja annak megelőzése, hogy a vállalatok olyan versenyellenes gyakorlatokkal éljenek, mint például a titkos kartellek létrehozása vagy az erőfölénnyel való visszaélés. Amennyiben a vállalatok megszegik ezeket a szabályokat, a Bizottság bírságot szabhat ki. Az elmúlt tíz év során a digitális piacok, a nagy adathalmazok és az árrögzítő algoritmusok térnyerése miatt az uniós versenyszabályok érvényesítése során a piaci dinamika jelentős változásaival kell szembenézni.
Antitröszt eljárásai során a Bizottság – a nemzeti versenyhatóságokkal együtt – érvényesíti az uniós versenyszabályok végrehajtását. A Bizottság emellett az uniós belső piacon jelentős szerepet játszó vállalatok összefonódásának ellenőrzéséért is felelős.
A Bizottság évente átlagosan mintegy 300 összefonódásról szóló bejelentést és körülbelül 200 antitröszt ügyet vizsgál. A 2010 és 2019 közötti időszakban összesen 28,5 milliárd euró összegben szabott ki bírságokat a szabályok megsértése miatt. A korlátozott erőforrások miatt 2005 óta a Bizottság csupán négy saját kezdeményezésű ágazati vizsgálatot folytatott le, amelyek lehetővé tették versenyszabálysértési esetek feltárását.
Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság az összefonódások és az antitröszt eljárások területén eredményesen érvényesítette-e az uniós versenyszabályokat és tárta-e fel azok megsértését, valamint hogy miként működött együtt a nemzeti versenyhatóságokkal. A számvevők azt is ellenőrizték, hogy a Bizottság hogyan értékelte saját teljesítményét és hogyan számolt be arról.
Megállapítottuk, hogy a Bizottság határozatai kezelték a versenyjogi problémákat. A korlátozott erőforrások miatt azonban a piacfigyelésre szolgáló kapacitások nem voltak megfelelőek, és az antitröszt esetek önálló feltárása is csekély számban valósult meg. A feldolgozandó adatok növekvő mennyisége és a digitális piacok megjelenése miatt összetettebbé váltak a vizsgálatok, és mindeddig még nem sikerült teljes mértékben megoldani a nehézségeket. A nemzeti versenyhatóságokkal jó volt az együttműködés, de bizonyos vetületeiben nem volt tökéletes a koordináció. Emellett a Bizottságnak javítania kell a tevékenységei által elért teljesítmény értékelésén és az arról való beszámoláson.
Azt javasoltuk, hogy a Bizottság fejlessze a versenyszabályok megsértésének feltárásához és a szabályok érvényesítéséhez szükséges kapacitásait, tegye szorosabbá a nemzeti versenyhatóságokkal folytatott együttműködést és javítsa a teljesítménybeszámolást.
Uniós finanszírozás és igazgatás
Az uniós intézmények évente mintegy 1000 új állandó alkalmazottat vesznek fel hosszú távú munkavégzésre: őket az EPSO nyílt versenyvizsgáira jelentkező több mint 50 000 pályázó közül választják ki, így elmondható, hogy ezek a vizsgák igen kompetitívek, a sikeres pályázók átlagos aránya mindössze 2%. 2012 és 2018 között 411 000 jelentkező versenyzett az EPSO tartaléklistáin kínált 7000 helyért: az általános versenyvizsgákra pályázók tízezrei jelentkeznek, amiből legfeljebb 200 sikeres pályázó kerülhet fel a tartaléklistára. Az EPSO 18 hónapról 13 hónapra csökkentette eljárásainak hosszát, ami még mindig hosszabb, mint a kitűzött 10 hónapos cél. Az egy sikeres pályázóra jutó költség megközelítőleg 24 000 euró: a költségstruktúrát úgy alakították ki, hogy a nagyszabású versenyvizsgák esetében minimalizálja a költségeket.
Megvizsgáltuk, hogy az EPSO-nak 2012 és 2018 között sikerült-e időben és költséghatékonyan megfelelő potenciális leendő munkatársakat bevonzania és kiválasztania az uniós intézmények számára.
Megállapítottuk, hogy az EPSO kiválasztási folyamata nem igazodik megfelelően a kisméretű, célzott versenyvizsgákhoz, amelyek révén szakértőket lehetne felvenni uniós köztisztviselői álláshelyekre. A számvevők emellett az EPSO általános profilú munkatársak felvételére irányuló eljárásai kapcsán is rámutattak néhány hiányosságra.
Javasoltuk a kiválasztási eljárás megerősítését, a szakértői versenyvizsgák esetében új kiválasztási eljárás bevezetését, valamint annak biztosítását, hogy az EPSO jobban tudjon alkalmazkodni a gyorsan változó munkaerő-felvételi környezethez.
Éves jelentések és különálló éves jelentések
Az éves jelentések főként az uniós költségvetésre és az Európai Fejlesztési Alapokra (EFA) irányuló, a megbízhatósági nyilatkozat keretében végzett ellenőrzéseink eredményeit tartalmazzák.
Különálló éves jelentéseink az uniós ügynökségekre, decentralizált szervezetekre, közös vállalkozásokra, valamint az Európai Iskolákra irányuló éves pénzügyi ellenőrzéseinket mutatják be.
Emellett jelentést teszünk közzé az Egységes Szanálási Testület (ESZT) feladatai teljesítésének következtében felmerülő függő kötelezettségekről is.
Éves jelentés az Unió 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetéséről
Minden évben ellenőrizzük az Unió bevételeit és kiadásait, és ennek keretében megvizsgáljuk, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy az annak alapjául szolgáló bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és tagállami pénzügyi szabályoknak.
Emellett a többéves pénzügyi keret (TPK) vonatkozó (al)fejezetei szerint külön értékeljük az uniós költségvetés egyes főbb területeit is. Ezenkívül elemezzük, hogy miért és hol történtek hibák, javaslatokat teszünk ezek javítására, és megvizsgáljuk a korábbi ajánlásaink hasznosulását.
Ez az átfogó munka képezi a megbízhatósági nyilatkozatunk alapját, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerinti megbízatásunkkal összhangban be kell nyújtanunk az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
hitelesítő vélemény a beszámolóról és a bevételekről
A 2019. évi pénzügyi évre nézve hitelesítő véleményt adtunk ki a beszámolóról és az Unió bevételeiről.
elutasító vélemény a kiadásokról
2019-ben az uniós kiadások 159,1 milliárd eurós összege az uniós tagállamok összesített államháztartási kiadásának 2,1%-át, illetve az uniós szintű bruttó nemzeti jövedelem 1%-át tette ki.
Számvevőink a teljes, mintegy 126 milliárd euró értékű ellenőrzött sokaságból egy 747, a kedvezményezetteknek folyósított, a költségvetés minden kiadási területét felölelő kifizetést tartalmazó mintát teszteltek. Más szóval olyan eseteket értékeltünk, amikor uniós forrásokból került sor kiemelt infrastrukturális projektek, kkv-k, kutatási szervezetek, mezőgazdasági termelők, diákok támogatására az uniós országokban, illetve más kedvezményezettek számára a nem uniós országokban.
A 2019. évi pénzügyi évre vonatkozóan elutasító véleményt adtunk ki az uniós kiadásokról.
hibaszintje 2,7%
A 2019. évi pénzügyi év tekintetében a kiadások egészére vonatkozóan 1,8% és 3,6% közöttire becsültük a hibaszintet. Ennek a tartománynak a középpontja, az ún. legvalószínűbb hibaszint, 2,7% (a 2018. évi pénzügyi évben: 2,6%).
Megjegyzés: A hibaszintet standard statisztikai módszerekkel becsüljük meg. 95%-os konfidenciaszint mellett állítjuk, hogy a sokaságban a hibaszint az alsó és a felső hibahatár között van (részletesebben lásd: a 2019. évi éves jelentés 1. fejezetének 1.1. melléklete).
lényeges hiba jellemzi
A 2019. évi pénzügyi évben a magas kockázatú kiadások ellenőrzési sokaságunk 53%-át tették ki, ami több, mint a megelőző két évben. A magas kockázatú kiadások becsült hibaszintje 4,9% volt (a 2018. évi pénzügyi évben: 4,5%).
Az uniós kiadások az alábbi két kiadástípussal jellemezhetőek, amelyek kockázati profilja jól elkülönül egymástól:
- Alacsony kockázatú, jogosultságalapú kifizetések: azon alapulnak, hogy a kedvezményezettek megfelelnek-e bizonyos (kevésbé összetett) feltételeknek: ilyenek többek között a hallgatói és kutatói ösztöndíjak (a „Versenyképesség” területén), a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatások („Természeti erőforrások”), valamint az uniós alkalmazottak bére és nyugdíja („Igazgatás”).
- Nagy kockázatú költségtérítések: az Unió támogatható tevékenységek támogatható költségeit téríti vissza (összetettebb szabályrendszer alapján): ilyenek lehetnek például a kutatási projektek (a „Versenyképesség” keretében), a regionális és vidékfejlesztési beruházások („Kohézió” és „Természeti erőforrások”) és a fejlesztési támogatási projektek („Globális Európa”).
a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió”
és a „Versenyképesség a növekedésért és a
foglalkoztatásért”
A 2019. évi pénzügyi évben a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” volt a TPK hibára leginkább hajlamos (al)fejezete, ezt a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” fejezet követte.
Megjegyzés: A becsült hibaszintet az ellenőrzési munkánk – elsősorban a tranzakciókból vett minták tesztelése – során azonosított számszerűsíthető hibák alapján állapítjuk meg. A mintavételhez és a hibaszint megbecsléséhez standard statisztikai módszereket alkalmazunk (lásd: a 2019. évi éves jelentés 1. fejezetének 1.1. melléklete).
Küzdelem az Unió pénzügyi érdekei ellen elkövetett csalások ellen
továbbítottunk az OLAF-hoz
Intézményünk az Unió külső ellenőre. Ellenőrzéseink célja nem kifejezetten a csalások felderítése. Ennek ellenére ellenőreink rendszeresen tárnak fel olyan eseteket, ahol csalárd tevékenység gyanúja merülhet fel.
2020-ban hat csalásgyanús esetet továbbítottuk az OLAF-hoz (2019: 10 eset), ezeket ellenőrzési munkánk során tártuk fel. Az uniós költségvetésről szóló éves jelentésünk további információkkal szolgál e csalásgyanús esetek jellegéről és az ezekhez kapcsolódó, az OLAF által javasolt pénzügyi visszafizettetésekről.
jelentésünk a 2019. évi pénzügyi évre
vonatkozóan
A 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésünket, kísérleti projektként, két különálló részre bontottuk. A jelentés második része az uniós költségvetés keretében végrehajtott kiadási programok teljesítményével foglalkozik.
Éves beszámolási gyakorlatunkban első alkalommal az éves irányítási és teljesítményjelentést (AMPR), a Bizottság legfőbb magas szintű teljesítményjelentését is megvizsgáltuk.
Ellenőrzésünk kitért a 2014–2020-as TPK keretében az uniós programok által elért eredmények vizsgálatára is. Célunk az volt, hogy megállapítsuk, mennyi releváns teljesítményinformáció áll rendelkezésre, és hogy ezen információk alapján értékeljük az uniós kiadási programok tényleges teljesítményét.
Nyomon követtük a 2016-ban közzétett jelentéseinkben megfogalmazott ellenőri ajánlások hasznosulását is.
Éves jelentés az Európai Fejlesztési Alapokról a 2019. évi pénzügyi évre vonatkozóan
hitelesítő vélemény a beszámolóról és a bevételekről,
elutasító vélemény a kiadásokról
Az 1959-ben létrehozott Európai Fejlesztési Alapok az Európai Unió fő eszközei a fejlesztési együttműködési segélyek nyújtásában. Céljuk a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés elősegítése az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokban és a tengerentúli országokban és területeken, valamint ezek integrálása a világgazdaságba. Finanszírozásukról az uniós tagállamok gondoskodnak, irányításuk az uniós költségvetésen kívül az Európai Bizottság, illetve az Európai Beruházási Bank (EBB) feladata.
A korábbi évekhez hasonlóan az EFA beszámolóira és bevételeire nézve hitelesítő véleményt fogalmaztunk meg, az EFA kiadásaira nézve azonban a 2019. évi pénzügyi évre nézve korlátozott véleményt bocsátottunk ki.
Különálló éves jelentések az uniós ügynökségekről
Az uniós ügynökségek önálló jogi személyek, amelyek olyan műszaki, tudományos vagy irányítási feladatok elvégzésére jöttek létre, amelyek segítséget nyújtanak az uniós intézményeknek szakpolitikáik kialakításában és végrehajtásában. Az ügynökségek száma összesen 43.
Megjegyzés: A 2019. évi pénzügyi évben az Európai Ügyészség (EPPO) és az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) még nem volt pénzügyileg független.
a 2019. évi pénzügyi évre vonatkozóan
A 2019. évi pénzügyi évben a megbízatásunk alá tartozó összes ügynökség teljes költségvetése (az ESZT kivételével) 3,3 milliárd euró volt (2018. évi pénzügyi év: 4,2 milliárd euró), ami az Unió 2019. évi általános költségvetése mintegy 2,2%-ának felel meg (2018: 2,1%).
Az ügynökségekre irányuló pénzügyi ellenőrzésünk összességében megerősítette azokat a pozitív eredményeket, amelyekről már a korábbi években beszámoltunk. A 41 ügynökség beszámolójáról, valamint az e beszámolók alapjául szolgáló bevételekről és kifizetésekről hitelesítő véleményt bocsátottunk ki, eltekintve néhány, az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) kifizetéseit érintő problémától.
első horizontális ellenőrzése
2020-ban, első alkalommal, horizontális szempontból megvizsgáltuk az uniós ügynökségek teljesítményét is. Ellenőrzésünk rávilágított, hogy az ügynökségek létrehozásának, működésének és esetleges felszámolásának rugalmasabbá tételére van szükség. Megállapítottuk azt is, hogy a tagállamok, az iparág, az Európai Bizottság vagy más ügynökségek részéről kapott támogatás elégtelensége miatt egyes ügynökségek nem tudták teljes mértékben betölteni szerepüket.
Különálló éves jelentés a közös vállalkozásokról a 2019. évi pénzügyi évre vonatkozóan
A közös vállalkozások az Unió által az ágazatokkal, a kutatócsoportokkal és a tagállamokkal létrehozott köz-magán társulások, amelyek fontos szerepet játszanak az uniós kutatási politika meghatározott elemeinek végrehajtásában.
A kilenc közös vállalkozás közül nyolc a Horizont 2020 program konkrét kutatási és innovációs fellépéseit hajtja végre a közlekedés, a közlekedés/energia, az egészségügy, a bioalapú iparágak, az elektronikai alkatrészek és rendszerek, valamint a digitális kutatás területén. A kilencedik közös vállalkozást, a Fusion for Energy-t az Euratom finanszírozza, és feladata, hogy biztosítsa az Unió hozzájárulását a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktorhoz (ITER).
Először 2020-ban ellenőriztük a 2018-ban létrehozott Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás éves beszámolóját és az annak alapjául szolgáló tranzakciókat.
a 2019. évi pénzügyi évre vonatkozóan
A 2019. pénzügyi évre vonatkozóan valamennyi közös vállalkozás beszámolójáról, bevételeiről és kifizetéseiről hitelesítő véleményt bocsátottunk ki.
A korábbi évekhez hasonlóan azonban a Fusion for Energy (F4E) Közös Vállalkozás 2019. évi éves beszámolójáról szóló ellenőri véleményünket figyelemfelhívó megjegyzés egészíti ki, amely elsősorban az ITER-projekt végrehajtásával kapcsolatos további költségnövekedés és késedelmek kockázatára mutat rá.
Külön éves jelentések az Európai Iskolákról és az Egységes Szanálási Testület függő kötelezettségeiről
Éves rendszerességgel jelentést készítünk az Egységes Szanálási Testület, a Tanács és a Bizottság azon függő kötelezettségeiről, amelyek az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet szerinti feladataik ellátásából erednek. A 2019. pénzügyi évre vonatkozó jelentésünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy az ESZT és a Bizottság méltányos erőfeszítést tett annak érdekében, hogy – amikor erre oka volt – beszámoljon a függő kötelezettségekről.
Emellett éves jelentést bocsátottunk ki a 13 Európai Iskola éves beszámolójáról is.
eljárásának kezdete
Éves jelentésünk közzététele jelöli egyben a zárszámadási eljárás kezdetét, amelynek során az Európai Parlament – a Tanács ajánlása alapján – dönt arról, hogy a Bizottság és más szervek megfelelően gazdálkodtak-e az uniós költségvetéssel. Ha igen, akkor „mentesítést” ad nekik.
A Covid19-világjárvány miatt kivételesen 2021 januárjára halasztódott 2019. évi éves jelentéseink bemutatása az Európai Parlament plenáris ülésén.
Vélemények
többéves pénzügyi keretre és a Next Generation EU
(NGEU) kezdeményezésre irányuló bizottsági
javaslatok vizsgálata
Az új vagy felülvizsgált jogszabályokra vonatkozó bizottsági javaslatok vizsgálata révén szintén hozzájárulunk a Bizottság minőségi jogalkotásának javításához. Amennyiben e jogalkotási javaslatok jelentős pénzügyi hatással járnak, a vélemények kidolgozását uniós jogszabály írja elő számunkra. Más intézmények is felkérhetnek minket arra, hogy alkossunk véleményt egyéb konkrét kérdésekről. Véleményeinket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtjuk be.
2020-ban 11 ilyen véleményt tettünk közzé. Ezek nagy többsége vagy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret meglévő szabályainak a Covid19-járványra adott uniós válasz összefüggésében történő módosításához, vagy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre és a Next Generation EU (NGEU) kezdeményezésre vonatkozó jogalkotási javaslatokhoz kapcsolódik.
Egyéb kommunikációs termékek
Ellenőrzési előzetesek
Ellenőrzési előzeteseink folyamatban lévő (teljesítmény-)ellenőrzésekről nyújtanak tájékoztatást. Céljuk a vizsgált szakpolitika, illetve programok iránt érdeklődők tájékoztatása az ellenőrzés megkezdése előtt végzett előkészítő munka alapján.
2020-ban 14 ellenőrzési előzetest bocsátottunk ki (2019: 18).
ECA Journal
Az ECA Journal egyes számai egy-egy konkrét témát járnak körül, elsősorban ellenőrzési szempontból: a cikkek szerzői az uniós intézmények munkatársai, illetve külső partnerek.
2020-ban három számot tettünk közzé a következő témákban: a nagy adathalmazok és a digitalizáció, az éghajlatváltozás és az ellenőrzés, valamint az európai hozzáadott érték kiaknázása.
Konferenciák és webináriumok
2020 folyamán több konferenciát és webináriumot is szerveztünk. Mindezeket távesemények formájában rendeztük meg, amelyek az érdeklődők és a polgárok előtt is nyitva álltak.
Az alábbiakban két példát mutatunk be ilyen konferenciákra.
beruházási stratégiájára
2020 júniusában, az e témáról szóló 2020. évi áttekintésünk kapcsán, webináriumnak adtunk helyet, amelyen a résztvevők megvitatták, hogy az Unió milyen választ adott Kína államilag irányított beruházási stratégiájára. A meghívott tudományos szakértők és a Számvevőszék szakértői megosztották az Unió és Kína közötti kapcsolatokkal, a kínai gazdasági növekedés hatásaival és a kínai beruházásokra adott uniós válaszlépésekkel kapcsolatos gondolataikat.
a közszférában
2020 szeptemberében konferenciát láttunk vendégül „Etika és integritás a közigazgatásban” címmel. A konferencia célja vitaindítás volt az uniós intézmények etikai szabályrendszeréről, valamint e szabályrendszer és az Unióba vetett közbizalom összefüggéséről. A vitákban a tudományos élet, a vezető nem kormányzati szervezetek, az Európai Parlament, az OECD, az EBB, az európai ombudsman és a könyvvizsgálói szakma standardalkotóinak képviselői vettek részt. A konferencia „Az ellenőrzött uniós intézmények etikai keretrendszerei még tökéletesítésre szorulnak” című 2019. évi különjelentésünkhöz kapcsolódott.
Innováció és digitális ellenőrzés
Célunk, hogy a modern technológiában rejlő lehetőségeket arra használjuk ellenőrzéseink során, hogy több és pontosabb információval szolgáljunk az elszámoltathatósági folyamatban. A digitális ellenőrzésbe való beruházás szükségességét a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó stratégiánk is megfogalmazta.
digitális átállása” elnevezésű projektünk
2020-ban is folytatódott
2020-ban folytattuk az „Európai Számvevőszék ellenőrzéseinek digitális átállása” elnevezésű projektünk végrehajtását, amelynek célja egy digitális ellenőrzési fejlesztési terv kidolgozása és az ellenőrzési kamarák által végrehajtott különböző kezdeményezések koordinálása volt. E több területet érintő projekt irányítását egy erre a célra létrehozott Digitalizációval Foglalkozó Irányítóbizottság végzi.
teszteltük az uniós végrehajtó
ügynökségek vizsgálatakor
2020-ban első alkalommal digitális ellenőrzési technikákat alkalmaztunk az uniós ügynökségek pénzügyi ellenőrzésére.
Az uniós ügynökségek pénzügyi ellenőrzése mintegy 200 ellenőrzési eljárásból áll, amelyek olyan területekre terjednek ki például, mint a kifizetések, a fizetések, a beszerzések, a költségvetés és a munkaerő-felvétel. Kísérleti projektünk néhány ilyen eljárásra irányult hat végrehajtó ügynökség esetében, amelyek hasonló adminisztratív eljárásokkal és informatikai rendszerekkel rendelkeznek.
A kísérleti projekt rámutatott arra, hogy a digitális ellenőrzés javíthatja ellenőrzéseink minőségét és hatékonyságát.
2020-ban interdiszciplináris innovációs laboratóriumunk, az ECALab munkatársai további kutatásokat végeztek az olyan technológiák területén, mint a szövegbányászat, a mesterséges intelligencia, a folyamatbányászat és az ellenőrzési célú nyílt adatfeldolgozás.
Emellett az ECALab 12 ellenőrzést támogatott innovatív adatgyűjtési és -elemzési megoldásokkal.
Az ECALab csapatának munkájáról nemzetközi és tudományos találkozókon is beszámoltunk.
2018 óta veszünk részt az Európai Blokkláncpartnerségben, amelynek alapító nyilatkozatát a 27 tagállam, valamint Liechtenstein és Norvégia írta alá. Vezető szerepet töltünk be az európai blokklánc-infrastruktúra közjegyzői hitelesítésével kapcsolatban, amelynek keretében a megosztott könyvelési technológiát megbízható digitális ellenőrzési nyomvonalak létrehozására, a szabályszerűségi ellenőrzések automatizálására és az adatok integritásának ellenőrzésére alkalmazzuk.
2020-ban egy az „ECA-nyilvántartást” használó prototípust alkalmaztunk, hogy a felhasználók számára garantáljuk a weboldalunkon online elérhető kiadványaink integritását.
Intézményi kapcsolatok
Szorosan együttműködünk az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a tagállamoknemzeti parlamentjeivel, mivel munkánk hatása nagymértékben függ attól, hogy ezek az intézmények hogyan tudják hasznosítani ellenőrzési eredményeinket és ajánlásainkat.
Európai Parlament
2020 januárjában a Bizottsági Elnökök Értekezlete meghívta elnökünket a 2020-ra, illetve a 2021-re és az azt követő évekre vonatkozó munkaprogramunkról folytatandó eszmecserére.
Intézményünk tagjai és ellenőrző csoportjaink továbbá rendszeresen meghívást kapnak az EP bizottságainak és szerveinek, elsősorban a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak (CONT) az üléseire, ahol alkalmuk nyílik bemutatni ellenőrzéseink eredményeit.
2019 végén a CONT bizottság új eljárást vezetett be a bizottsági üléseken bemutatandó különjelentések és áttekintések kiválasztására.
A Covid19-válság azonban kivételessé tette a 2020. évet. 2020 tavaszán és nyarán az Európai Parlament nem volt abban a helyzetben, hogy olyan üléseket szervezzen, amelyeken virtuálisan bemutathatnánk munkánkat.
2020 szeptemberétől azonban, amint ez lehetségessé vált, folytattuk a prezentációkat. 2020 folyamán intézményünk tagjai végül összesen 12 különjelentést és egy áttekintést ismertettek a CONT bizottság előtt. Több, a CONT bizottság által kiválasztott, 2020-ban közzétett jelentés esetében a prezentációkat 2021-re halasztották.
Emellett 2020 folyamán intézményünk tagjai 18 alkalommal mutattak be különjelentéseket és áttekintéseket tíz másik EP-bizottságnak. Ezen ülések egy részére összevontan került sor, amikor több bizottság is érdeklődött ugyanazon jelentés iránt.
Az Európai Unió Tanácsa
A Tanács előkészítő szervei általában valamennyi különjelentésünkkel foglalkoznak, áttekintéseinkkel, illetve véleményeinkkel azonban nem feltétlenül. 2020-ban 30 különjelentést, egy áttekintést és egy véleményt mutattunk be három tanácsi bizottságnak (Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, Gazdaságpolitikai Bizottság és Pénzügyi Szolgáltatások Bizottsága) és 20 tanácsi munkacsoportnak (2019: 26 különjelentést 22 tanácsi munkacsoportnak).
2020-ban emellett a következő három eseményen is részt vettünk:
- 2021. évi költségvetés-tervezetünk bemutatása a Költségvetési Bizottságnak;
- a Számvevőszék eljárási szabályzata módosításainak ismertetése az általános ügyek munkacsoportja előtt;
- részvétel az európai gazdasági fellendülésről szóló, Románia Állandó Képviselete által szervezett online rendezvényen.
Horvátország: 2020. január – 2020. június
Németország: 2020. július – 2020. december
2020 februárjában Klaus-Heiner Lehne elnök (Ivana Maletić és Rimantas Šadžius számvevőszéki tagokkal együtt) találkozott a Tanács horvát elnökségének és több horvát nemzeti hatóságnak a képviselőivel. Emellett részt vettek az új többéves pénzügyi keretről szóló magas szintű konferencián is.
A Tanács német elnöksége alatt az üléseket többnyire virtuálisan kellett megtartani.
Balról jobbra: Željko Reiner, a horvát parlament alelnöke, Ivana Maletić, a Számvevőszék tagja, Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke és Rimantas Šadžius, a Számvevőszék tagja.
Nemzeti parlamentek
a nemzeti parlamentekkel
2020 folyamán összesen 15 tagállam nemzeti parlamentje előtt 47 ülésen mutattuk be munkánkat. 2020. március közepétől kezdve szinte valamennyi ilyen ülés távesemény keretében került lebonyolításra.
Emellett számos olyan rendezvényre is sor került, ahol a tagállami kormányoknak és a nemzeti hatóságoknak mutattuk be munkánkat.
részvétel az Európai Parlament, a Tanács és a
nemzeti parlamentek ülésein
Összességében 2020 folyamán 156 alkalommal mutattuk be munkánk eredményeit az Európai Parlament bizottságai, a Tanács előkészítő szervei és a nemzeti parlamentek előtt, ami csökkenést jelent az előző évekhez képest (2019: 264; 2018: 248).
Mindazonáltal a 2018–2020-as időszak egészét tekintve jelentősen nőtt a részvételek száma, különösen az Európai Parlamentben. A csúcsot 2018-ban, a 2019. májusi választások előtti utolsó teljes plenáris évben értük el, 133. részvétellel. Ehhez képest a 2013 és 2017 közötti időszakban évente átlagosan 84 prezentációra került sor.
Európai Bizottság
a legmagasabb szinten
2020 szeptemberében a Számvevőszék 2020. évi szemináriumán Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke tartotta a vitaindító beszédet, majd Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke ismertette a Bizottság első éves stratégiai előrejelzési jelentését.
Dubravka Šuica, a Bizottság alelnöke 2020 márciusában látogatást tett a Számvevőszéknél, hogy eszmecserét folytasson Klaus-Heiner Lehne elnökkel és a Számvevőszék más tagjaival. Főként a következő témákat vitatták meg: demográfiai kihívások az Unióban, a demokrácia jelentősége, és mindenekelőtt: az Európa jövőjéről szóló konferencia.
Dubravka Šuica, az Európai Bizottság alelnöke és Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke.
Évek óta bevett gyakorlat, hogy intézményünk tagjai éves ülések keretében találkoznak európai bizottsági kollégáikkal.
2020-ban azonban a Covid19-járvány miatt megállapodás született arról, hogy ezt az éves ülést egy későbbi időpontra halasztják.
Együttműködés más legfőbb ellenőrző intézményekkel
Az Európai Unió Legfőbb Ellenőrző Intézményeinek Kapcsolattartó Bizottsága
A 27 tagállam legfőbb ellenőrző intézményével folytatott együttműködésünk elsősorban az uniós legfőbb ellenőrző intézmények vezetőinek kapcsolattartó bizottsága keretében zajlik. Ez a fórum elősegíti a független külső ellenőrzés népszerűsítését az Unióban és tagállamaiban.
2020-ban az ellenőrzési együttműködés új típusát indítottuk el: az uniós hálózati ellenőrzés a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos ügyekre irányul. A hálózati ellenőrzés célja az ismeretek és tapasztalatok megosztása, valamint a legfőbb ellenőrző intézmények kapcsolódó ellenőrzési munkája láthatóságának és hatásának növelése.
elhalasztva
A luxembourgi helyszínnel 2020 októberére tervezett 2020. évi éves ülést a Covid19-járvány miatt 2021-re halasztottuk.
a kiberbiztonságról
2020 decemberében a Kapcsolattartó Bizottság nevében ellenőrzési kompendiumot tettünk közé arról, hogy az Európai Unióban hogyan történik a kiberbiztonság ellenőrzése. A jelentés releváns háttér-információkkal szolgál az Unió és tagállamai kiberbiztonságáról, és rámutat, hogy a számvevők egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kritikus információs rendszerek és a digitális infrastruktúrák támadásokkal szembeni ellenálló képességére. E tekintetben, az Európai Számvevőszék és 12 uniós tagállam legfőbb ellenőrző intézményének új megállapításaira építve, egyben áttekintést nyújt a témához kapcsolódó ellenőrzési munkáról.
Ez volt az ellenőrzési kompendiumok sorozatának harmadik kiadása, amely mostanra a Kapcsolattartó Bizottság éves kiadványává vált.
technológiai és innovációs hálózat
2020 novemberében más uniós legfőbb ellenőrzési intézményekkel együtt az Ellenőrzési célú technológiai és innovációs hálózaton (TINA) belül elindítottunk egy tudásmegosztási és együttműködési platformot.
INTOSAI
2020-ban is – különösen a szakmai standardalkotó bizottság (PSC) alelnökeként, valamint albizottságainak tagjaként – aktívan közreműködtünk a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI) tevékenységeiben. 2020 novemberében részt vettünk az INTOSAI igazgatótanácsának virtuális ülésén. Emellett a pénzügyi ellenőrzési és számviteli albizottság (FAAS) ISSAI 200 felülvizsgálati projektjét is mi vezettük.
Részt vettünk más INTOSAI-munkacsoportok tevékenységeiben és projektjeiben is, különösen a környezetvédelmi ellenőrzés, a nagy adathalmazok, a pénzügyi modernizáció és a szabályozási reform terén. Részt vettünk továbbá az INTOSAI számvevők professzionalizálásával foglalkozó munkacsoportjában (TFIAP) és az INTOSAI fejlesztési kezdeményezésben (IDI).
EUROSAI
Aktívan hozzájárultunk továbbá a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Szervezetének (EUROSAI) tevékenységeihez is, és részt vettünk az INTOSAI Európai Regionális Csoportjában, különösen annak a környezetvédelmi ellenőrzéssel, az információtechnológiákkal, valamint a katasztrófákra és elemi csapásokra elkülönített források ellenőrzésével foglalkozó munkacsoportjaiban.
2020-ban létrehoztunk egy projektcsoportot „Felkészülés a jövőbeli kockázatokra és éghajlati válságokra: Eljött az idő, hogy az ellenőrzés a hosszú távú kilátásokkal foglalkozzon?” néven, a „Forward thinking and emerging issues” (Előremutató hozzáállás és újonnan felmerülő kérdések) portfólió keretében. Emellett aktívan részt vettünk a Covid19-járványra adott válasz ellenőrzésével foglalkozó projektcsoport munkájában is.
Az uniós tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményei
Támogatjuk az uniós tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó*, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország) legfőbb ellenőrző intézményeit is.
2020 februárjában részt vettünk a montenegrói legfőbb ellenőrző intézmény által szervezett, „Együttműködés a parlamentekkel az ellenőrzés hatásának javítása érdekében” című konferencián.
* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
A Számvevőszék vezetősége
Tagok
A Számvevőszék kollektív testületként látja el feladatait, amelybe minden uniós tagállam egy-egy tagot delegál. A tagokat az egyes tagállami kormányok jelölése alapján az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács nevezi ki. Intézményünk nem játszik szerepet a tagok jelölésének, illetve kinevezésének folyamatában.
A számvevőszéki tagok megbízatási ideje hat év, és megbízatásuk megújítható. Feladataikat teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében látják el, erre hivatalba lépése előtt minden számvevőszéki tag az Európai Bíróság előtt ünnepélyesen kötelezettséget vállal.
2020-ban, illetve 2021 elején a Tanács két új tagot nevezett ki: Helga Bergert Ausztriából (2020. augusztus 1-jétől) és Marek Opiołát Lengyelországból (2021. február 1-jétől; Marek Opioła tölti ki a korábbi lengyel tag, de 2019-ben mezőgazdasági biztosnak kinevezett Janusz Wojciechowski mandátumának végét). Phil Wynn Owen (az Egyesült Királyság képviselője) 2020. január 31-ig volt a számvevőszéki testület tagja.
2020-ban a rendkívüli körülmények miatt a tagok testülete személyesen csak három ülést tartott meg (2019: 21 ülés; 2018: 18 ülés). Ezeken az üléseken 96%-os volt a részvételi arány.
A Covid19-világjárvány kezdetekor rendkívüli eljárás bevezetésére került sor, amely lehetővé tette a tagok testülete számára, hogy személyes találkozók nélkül is elfogadjon dokumentumokat. 2020 márciusától kezdődően a testület 22 ülést tartott a rendkívüli eljárás szerint. Mivel ezek az írásbeli eljárással egyenértékűnek tekintendők, a részvételi arányt nem mérték.
a 2021–2025-ös stratégia és a 2021-re és az azt
követő évekre vonatkozó munkaprogram
megvitatása
A Számvevőszék tagjai, a főtitkár és az igazgatók évente egyszer kétnapos zártkörű eseményt szerveznek, hogy megvitassák az intézmény jövőbeli működésével kapcsolatos fontos kérdéseket.
Az idei számvevőszéki szemináriumra 2020 szeptemberében került sor saját épületünkben. Ez lehetőséget biztosított arra, hogy megvitassuk a Stratégiai Előrejelzéssel Foglalkozó Tanácsadó Bizottságunk által kidolgozott, a 2021–2025-ös időszakra szóló új stratégiánk első tervezetét, valamint a 2021-re és az azt követő évekre vonatkozó munkaprogramunkat.
A Számvevőszék szemináriuma, 2020. szeptember, Luxembourg.
A Számvevőszék elnöke
Az elnök feladatai közé tartozik az intézmény stratégiájának kialakítása, a tervezési és teljesítménymenedzsment, a kommunikációs és médiakapcsolatok fenntartása, az intézményi kapcsolattartás, a jogi kérdések és a belső ellenőrzés. Az intézmény külkapcsolatai során is az elnök képviseli az intézményt.
Elnökünket a tagok maguk közül választják ki hároméves, megújítható időtartamra. Szerepe szerint az elnök primus inter pares, azaz első az egyenlők között.
Az elnöki tisztséget 2016 szeptembere óta Klaus-Heiner Lehne tölti be, akit 2019 szeptemberében újraválasztottak.
Az elnök és a tagok
Megjegyzés: 2021. februári állapot.
Ellenőrzési kamarák és bizottságok
A tagok az öt ellenőrzési kamara valamelyikéhez tartoznak. Jelentéseinket, áttekintő kiadványainkat és véleményeinket a kamarák készítik és fogadják el. Az ellenőrzési kamarák feladataikat tagjaik között osztják meg. Saját ellenőrzési feladataiért minden tag elszámolással tartozik a kamara és a számvevőszéki testület felé. Az ellenőrzési munkát a kamarákhoz tartozó igazgatóságokon dolgozó szakosodott ellenőrök végzik.
Az ellenőrzési kamarák élén a kamarai elnök áll, akit az adott kamarában tevékenykedő számvevőszéki tagok maguk közül választanak. 2020 decembere óta öt kamarai elnökünk Samo Jereb, Iliana Ivanova, Bettina Jakobsen, Alex Brenninkmeijer és Tony Murphy.
Az Ellenőrzés-minőségi Bizottság feladata az Európai Számvevőszék ellenőrzési irányelveinek, standardjainak és módszertanának gondozása, az ellenőrzések támogatása és fejlesztése, valamint az ellenőrzések minőségének felügyelete. A bizottság az egyes ellenőrzési kamarák egy-egy képviselőjéből áll, elnöke Jan Gregor.
Az általános stratégiai és igazgatási kérdésekben az Igazgatási Bizottság, illetve adott esetben a tagok testülete dönt, mindkét esetben az elnök vezetésével. Az Igazgatási Bizottság tagjai a Számvevőszék elnöke, az egyes kamarák elnökei, az Ellenőrzés-minőségi Bizottság elnöke, valamint az intézményközi kapcsolatokért felelős számvevőszéki tag (2020 vége óta Rimantas Šadžius tölti be ezt a tisztséget).
2020-ban a Covid19-járvány miatt csak március közepéig került sor személyes találkozók keretében kamarai és bizottsági ülésekre. Ezeken az üléseken az átlagos részvételi arány az ellenőrzési kamaráknál 96%, az Igazgatási Bizottságnál és az Ellenőrzés-minőségi Bizottságnál pedig 91% volt.
További bizottságaink: az Etikai Bizottság (elnöke: João Figueiredo), az Ellenőrzési Bizottság (2020 végén elnöke: Pelczné Gáll Ildikó), a Digitalizációval Foglalkozó Irányítóbizottság (elnöke: Eva Lindström) és a Stratégiai Előrejelzéssel Foglalkozó Tanácsadó Bizottság (elnöke: João Figueiredo).
Felső vezetésünk a főtitkárból és az igazgatókból áll. Intézményünkben összesen tíz igazgatóság van: a kamarákhoz öt igazgatóság, az Ellenőrzés-minőségi Bizottsághoz egy igazgatóság tartozik, az elnökhöz szintén egy, a főtitkárhoz pedig három.
2020 áprilisáig Eduardo Ruiz García volt intézményünk főtitkára, majd az év végéig ideiglenes jelleggel Philippe Froidure töltötte be ezt a tisztséget. 2021. január 1-jétől hatéves időtartamra Zacharias Kolias lépett hivatalba a Számvevőszék újonnan kinevezett főtitkáraként.
Megjegyzés: 2021. februári állapot.
A teljesítmény mérése
Fő teljesítménymutatókat (KPI) alkalmazunk, amelyek tájékoztatják a vezetést arról, hogyan halad a kitűzött stratégiai célok elérése, emellett segítik a döntéshozatalt, és tájékoztatják intézményi partnereinket a teljesítményünkről. A fő teljesítménymutatók széles körű áttekintést nyújtanak arról, hogy intézményünk hogyan teljesít a tevékenységeiről szóló tájékoztatás, valamint tevékenységeinek hatása és megítélése tekintetében.
korlátozások ellenére 2020-ban
32 jelentést tettünk közzé
2020-ban a Covid19-járvány okozta nehéz körülmények ellenére 32 jelentést tettünk közzé: 26 különjelentést és 6 áttekintést. Ez azonban hattal kevesebb, mint a felülvizsgált 2020. évi munkaprogramban tervezett 38 jelentés, néhány ellenőrzés ugyanis késedelmet szenvedett az év folyamán.
Közzétett jelentéseink száma
A 2018–2020-as stratégiai időszakot az előzővel összehasonlítva jelentős növekedést figyelhetünk meg az egy-egy évben közzétett jelentések számában. Az elmúlt három évben évente átlagosan 37 jelentést tettünk közzé. A 2013–2017-es időszakban ezzel szemben 27 jelentés készült. E növekedés egy része annak tudható be, hogy kiadványaink tárházát új típussal, az áttekintésekkel bővítettük ki.
2020 folyamán összesen 69 kiadványt tettünk közzé.
Médiatevékenység
folyamatos a médiaérdeklődés,
általánosan mégis csökken a
médiafigyelem
2020-ban mintegy 32 000 online cikk és közösségimédia-bejegyzés kapcsolódott ellenőrzési jelentéseinkhez, más kiadványainkhoz vagy általában a Számvevőszékhez (2019: 51 000; 2018: 44 000).
A médiafigyelem a jelentés tárgyától és összetettségétől függően jelentősen változhat. Emellett külső tényezők is erősen befolyásolhatják a média érdeklődését egy-egy kiadványunk iránt. Ha például jelentésünket egy fontos eseménnyel vagy politikai fejleménnyel egy időben tesszük közzé, ez nagymértékben növelheti a nagyközönség téma iránti érdeklődését. Vészhelyzetekben – például a Covid19-világjárvány idején – a média figyelme elsősorban a válsággal kapcsolatos kérdésekre irányul.
Az előző évekhez képest az ellenőrzési jelentéseink iránti érdeklődés nagyjából változatlan maradt. Az egyéb kiadványok és általában a Számvevőszék iránt azonban jelentősen csökkent a médiafigyelem. Ezt részben annak tudhattuk be, hogy 2020. március közepétől csökkent a közösségimédia-csatornákon folytatott kommunikációs tevékenységünk.
kapcsolattartás sikeresnek bizonyul
2020-ban 68 sajtóközleményt tettünk közzé 23 uniós nyelven, emellett bizonyos nyelveken háttéranyagokat és a sajtó munkatársai számára készített tudnivalókat is kibocsátottunk. Emellett Európa-szerte több főbb európai médiaorgánumnak is adtunk interjút. Ezenkívül 22 sajtótájékoztatót tartottunk, beleértve az egyes tagállamokban az éves jelentésünk kapcsán tartott sajtótájékoztatókat. Szinte mindegyikük virtuálisan – de különösen a tagállamok médiái részéről sokkal nagyobb és szélesebb körű részvétellel – zajlott.
Virtuális helyszíni látogatásokat is szerveztünk a Brüsszelben és a tagállamokban dolgozó újságírók számára, és tájékoztatókat tartottunk ágazati szereplők, nem kormányzati szervezetek és agytrösztök számára.
A honlapunkon tett látogatások száma 2020-ban meghaladta az egymilliót. Weboldalunkon összesen mintegy 463 500 egyedi látogatót regisztráltunk.
felére csökkent
A közösségimédia-felületek nélkülözhetetlen kommunikációs csatornák, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy közvetlenül is kapcsolatba lépjünk a polgárokkal. 2020 folyamán a Covid19-válság kapcsán úgy döntöttünk, hogy csökkentjük a közösségi médiában való szerepvállalásunkat; közösségimédia-csatornáinkon összesen 1007 közösségimédia-bejegyzést tettünk közzé a Számvevőszékről és annak munkájáról (2019: 1836).
Közösségimédia-bejegyzéseink alapvető tartalomforrása továbbra is az ECA Journal. 2020-ban bejegyzéseink mintegy egyharmada (32%) az ECA Journalban már korábban megjelent cikk volt (2019: 26%).
médiában a követőink száma
2020 végéig három közösségimédia-fiókunk (Twitter, LinkedIn, Facebook) mintegy 35 000 követőt vonzott (2019: mintegy 29 500).
stratégiai időszakhoz képest
Az elmúlt években összességében jelentős volt a jelentéseink, más kiadványaink és általában a Számvevőszék iránti médiafigyelem növekedése: a 2018–2020-as stratégiai időszakban az online cikkek és közösségimédia-bejegyzések száma évente átlagosan 42 300, míg a 2013–2017-es időszakban 7300 volt; megjelenéseink száma tehát ötszörösére nőtt.
Munkánk hatása és megítélése
jelentéseinket hasznosak találja
munkájához
Folyamatosan értékeljük, hogy jelentéseink olvasói (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az uniós ügynökségek, a tagállamok állandó képviseletei, a tagállami ügynökségek és a legfőbb ellenőrző intézmények, a nem kormányzati szervezetek, a tudományos körök, a média és más felek munkatársai) szerint munkánk milyen valószínű hatást vált ki és mennyiben hasznos.
2018 óta anonimizált elektronikus felmérések keretében kérjük jelentéseink olvasóit arra, hogy adjanak visszajelzést néhány kiválasztott témában. A felmérés azt is lehetővé teszi olvasóink számára, hogy minőségi visszajelzést adjanak jelentéseinkről, és általános javaslatokat tegyenek munkánkra vonatkozóan.
2020-ban a több mint 550 válaszadó 84%-a vélte úgy, hogy jelentéseink hasznosak a munkájukhoz, és 75%-uk találta úgy, hogy azok érezhető hatással járnak. Ez hasonló a tavalyi eredményhez (2019: 88%, illetve 81%).
Ajánlásaink hasznosulása
mindegyikét végrehajtották
Ajánlásaink végrehajtását számvevőink által végzett nyomon követés révén mérjük. 2020-ban a 2016-ban közzétett jelentéseinkben megfogalmazott ajánlásokat elemeztük.
Az elemzés azt mutatta, hogy a 2016. évi éves jelentésünkben megfogalmazott 29 ajánlás 97%-át és a 2016. évi különjelentéseinkben szereplő 360 ajánlás 91%-át teljes egészében, a legtöbb tekintetben vagy (legalább) néhány tekintetben végrehajtották.
Munkatársaink
A munkaerő megoszlása
2020 végén intézményünkben – csakúgy, mint a megelőző években – az állandó és ideiglenes álláshelyek száma 853 volt. Ezekből 535 az ellenőrzési kamarákban, azon belül 114 a számvevőszéki tagok kabinetjében volt.
Emellett év végén 83 szerződéses alkalmazottat és 15 kirendelt nemzeti szakértőt foglalkoztattunk (2019: 75, illetve 16).
Munkaerő–felvétel
Munkaerő-felvételi politikánk az uniós intézmények általános alapelveit és foglalkoztatási feltételeit követi, munkatársaink pedig széles körű tudományos és szakmai háttérrel rendelkeznek.
2020-ban 62 új alkalmazottat vettünk fel (2019: 77 alkalmazott): 18 tisztviselőt, 21 ideiglenes alkalmazottat, 20 szerződéses alkalmazottat és három kirendelt nemzeti szakértőt.
A számvevőknek szóló ASPIRE programunkat 2017-ben vezettük be: célja, hogy segítse az újonnan érkezők szakmai integrációját, lehetővé téve számukra, hogy az első három évben munkahelyi tapasztalatot szerezzenek különböző ellenőrzési feladatokban és célzott képzési tevékenységekben vegyenek részt.
Mindemellett három- öt hónapos időtartamra 44 szakmai gyakornoki állást is biztosítottunk (2019: 55) egyetemi végzettséggel rendelkező gyakornokok számára. 2020. március közepétől gyakornokaink szintén otthonról dolgoztak.
Életkor szerinti megoszlás
2020 végén aktív szolgálatban lévő alkalmazottaink háromnegyede (76%) 40–59 éves volt, ez az arány kis mértékben nőtt 2019-hez viszonyítva (2019: 74%).
Igazgatóink és ügyvezetőink négyötöde (80%) 50 éves vagy annál idősebb. Ezért a következő 5–10 évben a nyugdíjazások miatt a vezetői állomány jelentős megújulásával kell számolni.
Esélyegyenlőség
Összességében a nők és a férfiak egyenlő arányban vesznek részt munkaerő-állományunkban.
Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy szervezetünk valamennyi szintjén egyenlő karrierlehetőségeket biztosítsunk munkatársaink számára. A nők és a férfiak egyenlő arányban képviseltetik magukat munkaerő-állományunkban, 2020-ban igazgatóink és ügyvezetőink mintegy egyharmada volt nő.
A 2018–2020-as stratégiai időszakban eredményesen – 21%-ról 29%-ra – növeltük az ellenőrzés területén a női ügyvezetők arányát. 2027-re tovább kívánjuk növelni a nők arányát a vezető beosztásokban, így erre az évre 40%-os célt tűztünk ki magunk elé. Emellett egy új esélyegyenlőségi cselekvési terven is dolgozunk.
Ugyanígy továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy vezetőségünkben javítsuk a földrajzi egyensúlyt.
Ellenőrzés–támogatás
Ellenőrzési módszertan
2020-ban elindítottuk az Accessible Web-based Audit Resource (Hozzáférhető Webalapú Ellenőrzési Forrás, AWARE) elnevezésű új belső digitális platformot, amely egységes hozzáférési pontot biztosít valamennyi ellenőrzési módszertani iránymutatásunkhoz.
Szakmai képzés
A Covid19-válság képzési módszereinkre is kihatott. 2020. március közepétől valamennyi szakmai képzési tevékenységünket virtuálissá tettük: az osztálytermi kurzusokat webináriumok és online kurzusok váltották fel.
2020 sok tanulsággal szolgált számunkra. Mostanra biztosak vagyunk abban, hogy a Számvevőszéken belüli jövőbeni képzések a következőket kombináló, vegyes képzések lesznek: osztálytermi, online, e-tanulás, rövid modulok, tudást elmélyítő kurzusok és változatos oktatási segédanyagok. A levont tanulságok dinamikus, releváns és testre szabott képzések révén segítenek majd eleget tenni munkatársaink elvárásainak.
képesség megerősítése érdekében
2020 folyamán folytattuk a pályaorientációs tanácsadóknak, mentoroknak, belső facilitátoroknak és bizalmas kapcsolattartó személyeknek szóló képzési programunkat. Emellett tanfolyamokat és műhelytalálkozókat szerveztünk a konfliktuskezelés, a reziliens irányítás ismérvei, a nehéz helyzetek kezelése, illetve az eredményes teljesítményirányítás témájában. Ezek a készségek válság idején különösen fontosak.
teljesítmény jutalmazása
2020-ban a résztvevők első két csoportja sikeresen befejezte Vezetőfejlesztési Programunkat. A program célja a Számvevőszék azon tapasztalt munkatársainak egybegyűjtése és támogatása, akik még nincsenek vezetői pozícióban, de fejleszteni kívánják vezetői képességeiket.
2020-ban újfent teljesítményt jutalmazó díjat ítéltünk oda azon alkalmazottaink számára, akik munkájuk végzése terén kivételes szakértelmükről tettek tanúbizonyságot. Emellett új tudásmenedzsment-díjat is odaítéltünk azoknak a munkatársaknak, akik nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a Számvevőszék tudásalapú szervezetté váljon.
vonatkozó célértéket
Idén ismét túlléptük a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség ajánlásaival összhangban meghatározott szakmai képzési célt (a számvevőknek évi 5 nap, a nem ellenőrzéssel foglalkozó munkatársaknak pedig évi 2 nap nem nyelvi jellegű képzés).
Számvevőink átlagosan 5,4 képzési napon (2019: 7,5), nem ellenőrzéssel foglalkozó munkatársaink pedig átlagosan 3,1 képzési napon vettek részt (2019: 3,6).
körökkel
2020 folyamán folytattuk tudományos együttműködésünket az Université de Lorraine-nel: 2020 júniusában lezártuk a „Közszervezetek és közpolitikák ellenőrzése” posztgraduális egyetemi diplomát nyújtó képzés ötödik fordulóját. Munkatársaink közül hárman szereztek „Közszervezetek irányítása” mesterfokú képesítést. 2020 októberében indítottuk el a program hatodik évét, amely nyitva áll az Európai Bizottság munkatársai előtt is.
Emellett 2020 folyamán új partnerségeket alakítottunk ki a Ciprusi és a Máltai Egyetemmel, és folytattuk együttműködésünket az Európai Egyetemi Intézettel (EUI), és különösen annak Transznacionális Kormányzási Iskolájával.
A Covid19-járvány miatt le kellett mondanunk éves nyári egyetemünket a Pisai Egyetemmel.
támogatások
2010 óta kétévente tudományos díjat ítélünk oda a közszféra ellenőrzése terén végzett kutatómunkáért, amelynek neve ECA Award.
2020 áprilisában hatodjára ítéltük oda a díjat, amelyet ezúttal Marcel Mart, a Számvevőszék korábbi elnöke emlékezetének szenteltünk, a középpontban pedig az uniós hozzáadott érték témája állt.
A díjat két kutató nyerte el közösen:
- az uniós hozzáadott érték fogalmának a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások során történő felhasználásáról szóló cikkért;
- illetve az uniós biztonság- és védelempolitika elszámoltathatósági keretéről szóló könyvért.
2020 júniusában az EUI-val együttműködésben 14. alkalommal is odaítéltük az európai közpénzgazdálkodással kapcsolatos posztgraduális kutatói ösztöndíjakat. A két ösztöndíj egyikét egy a politikai szociológia területét kutató doktorandusz kapta meg a Számvevőszék szakpolitika-értékeléssel kapcsolatos megközelítésével kapcsolatos kutatásához, a másikat pedig egy történész posztdoktori kutató a Számvevőszék 1977 óta fennálló környezetvédelmi kötelezettségvállalásáról szóló kutatási projektjéhez.
Fordítási Főigazgatóság
A fordítási és publikációs munka 2020-ban jelentősebb fennakadások nélkül folytatódott. Mintegy 235 000 oldal fordítását és lektorálását biztosítottuk (2019: 223 000), beleértve 23 000 oldalnyi kiszervezett munkát is. Kiadványainkat az Unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordítjuk. Emellett, a jogszabályoknak megfelelően, a tagállami hatóságokkal folytatott levelezésünket is lefordítjuk az adott nemzeti nyelvre.
Fordítóink ezenkívül gyakran nyújtanak nyelvi támogatást a helyszíni ellenőrzések során, illetve segítséget kiadványaink szövegezéséhez. 2020 folyamán ezenkívül a videokonferenciák során is nyújtottak támogatást.
Információbiztonság
idején fontosabb, mint valaha
2020 folyamán, mivel intézményünknél a munkavégzés majdnem teljes mértékben távmunka keretében történt, a kiberbiztonság minden eddiginél relevánsabbá vált.
Új biztonsági ellenőrzési és fenyegetéselhárítási rendszert, az érzékeny fájlok külső szervezetekkel való cseréjének megkönnyítése érdekében egy állami tanúsító hatóság e-mail titkosítás céljából kiadott digitális tanúsítványait, valamint a vállalati mobileszközök esetében fenyegetésvédelmi szoftvert alkalmaztunk.
Az internetes szűrőnk összességében több mint 70 000 internetes fenyegetést blokkolt le, többek között rosszhírű webhelyeket, rosszindulatú tartalmakat, kém- vagy reklámprogramokat. Több tájékoztató kezdeményezést is indítottunk a távmunka bevált gyakorlatainak előmozdítása érdekében. Mindezek eredményeként az év során nem tapasztaltunk súlyos biztonsági incidenst.
2020 szeptemberében elfogadtuk új információosztályozási politikánkat, amelyet a minősített uniós információkkal kapcsolatos végrehajtási iránymutatások és egyedi határozatok követnek majd.
Épületeink
Tevékenységünket jelenleg egy három részből álló („K1”, „K2” és „K3”) épületben folytatjuk, amely egyetlen, integrált műszaki egységként működik. Emellett vészhelyzeti helyreállítási központunk számára is bérelünk irodákat Luxembourgban.
2020. március közepétől szinte valamennyi munkatársunkat arra kértük, hogy otthonról dolgozzanak, és a külső látogatásokat a lehető legnagyobb mértékben korlátoztuk.
Ugyanakkor minden szükséges egészségvédelmi és biztonsági intézkedést végrehajtottunk annak érdekében, hogy a továbbra is az épületekben tartózkodó alkalmazottak a lehető legjobb körülmények között dolgozhassanak, amíg a helyzet normalizálódik.
A Számvevőszék épületei Luxembourg Kirchberg városrészében.
K1
A K1 épület 1988-ban nyílt meg, jelenleg 310 munkatársunk számára találhatók benne irodák, valamint tárgyalótermek. Az alagsori szinteken parkolók, műszaki berendezések, tárolóhelyiségek, a könyvtár és a fő irattár, míg a legfelső emeleten csak műszaki berendezések találhatók.
A K1 épület korszerűsítésére 2008-ban került sor olyan módon, hogy megfeleljen az országos egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. A K1 épületben alkalmazott technológiát lehetőség szerint a K2 és a K3 épületben alkalmazott technológiához igazították.
K2
A K2 épület 2003-ban nyílt meg. Az alagsori szinteken parkoló, valamint műszaki berendezések, tárolóhelyiségek és egy edzőterem található. A legfelső emeletet teljes egészében műszaki berendezések foglalják el. A többi emeleten – akár 241 alkalmazott elhelyezésére is alkalmas – irodák, valamint tárgyalótermek, egy tolmácsfülkékkel is ellátott konferenciaterem, videokonferenciatermek, kávézó és alapfelszereltségű konyhák helyezkednek el.
Jelenleg folyik a K2 épület korszerűsítése, a munkahelyek kialakításának optimalizálása és néhány műszaki berendezés modernizálása. A Covid19-járvány kitörését követően a luxemburgi kormány minden építési munkát leállított, így a K2 épületfelújítási munkálatokat is felfüggesztették, azok csak 2020 novemberében kezdődhettek újra. A felújítási munkák előreláthatólag 2022 végén fejeződnek be.
2014 márciusában a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel kötött megállapodás szerint az ehhez szükséges munkálatok költségeit a Számvevőszék a – már néhány éve elkészült – K3 épület megépítéséhez rendelkezésre bocsátott költségvetés fennmaradó összegéből állja.
K3
A K3 épület 2012-ben nyílt meg. Az alagsori szinteken parkolók, műszaki berendezések, tárolóhelyiségek, ki- és berakodás számára fenntartott helyek, hulladéktárolók, nyomda, konyhák és irattárak találhatók. A földszinten helyezkedik el az ebédlő, a kávézó és az oktatótermek. Az épület emellett helyt ad 503 munkatársunk elhelyezésére alkalmas irodáknak, valamint tárgyalótermeknek és egy informatikai helyiségnek. A hatodik emeleten fogadótermek, egy konyha és műszaki berendezések találhatók. A K3 épület „nagyon jó” BREEAM-minősítést kapott: a BREEAM a világon a legfejlettebb, az épületek fenntarthatóságát értékelő és tanúsító rendszer.
2020-ban fejeztük be a K3-as parkoló bejáratának felújítását, amelynek nyomán javult az épület fizikai védelme és személyzetünk biztonsága.
2020. november végén és december elején, csatlakozva az „Orange Week” kampányhoz, kivilágítottuk K2 épületünk bejárati csarnokát. Ezzel a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján, illetve az emberi jogok világnapján szimbolikus módon arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy erőszakmentes társadalomra van szükség.
Környezetgazdálkodás
Uniós intézményként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy folyamatosan csökkentsük az intézményünk által kifejtett környezeti hatást. 2019-ben üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk összesen 9203 tonna szén-dioxid-egyenérték (tCO2e) volt, ami 14%-os csökkenést jelent 2014-hez, vagyis ahhoz az évhez képest, amikor mérni kezdtük CO2-kibocsátásunkat.
Büszkék vagyunk arra, hogy megszerezhettük a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítását: sikeresen üzemeltetjük az EMAS előírásainak megfelelő környezetközpontú irányítási rendszerünket és teljes mértékben megfelelünk az ISO 14001:2015 szabvány tanúsítási követelményeinek. 2019 utolsó negyedévében külső EMAS-ellenőrzésre került sor, amelynek eredményeként EMAS-tanúsítványunkat a 2020–2022-es időszakra is megújították.
csökkent a környezeti hatás
2020 márciusában, amikor munkatársainkat megkértük, hogy otthonról dolgozzanak, megragadtuk az alkalmat energiafogyasztásunk csökkentésére. A folyosókon és az irodákban a világítást, illetve a szellőztető és légkondicionáló rendszereket „hétvégi” üzemmódra állítottuk át. A villamosenergia- és vízfogyasztásunk is jelentősen, 30%-kal, illetve 93%-kal csökkent.
Ráadásul mivel szinte valamennyi alkalmazottunk otthonról dolgozott, a nyomtatott oldalak egy alkalmazottra jutó átlagos száma megközelítette a nullát.
A Számvevőszék elszámoltathatósága
Pénzügyi információk
Intézményünk finanszírozása az Európai Unió költségvetésének igazgatási kiadások fejezetéből történik.
2020-ban költségvetésünk összege mintegy 152 millió euró volt.
Költségvetésünk az összes uniós igazgatási kiadás mintegy 1,5%-át (az összes uniós kiadás 0,1%-át) teszi ki.
A 2020. évi költségvetés végrehajtása
| 2020. ÉVI PÉNZÜGYI ÉV | Végleges előirányzatok | Kötelezettség-vállalások | Felhasznált, % (kötelezettség-vállalások/ előirányzatok) | Kifizetések |
| 1. cím: Az intézménynél dolgozó személyek | (ezer euró) | |||
| 10. Az intézmény tagjai | 11 151 | 10 189 | 91% | 10 171 |
| 12. Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak | 110 784 | 109 159 | 98% | 109 159 |
| 14. Egyéb alkalmazottak és külső szolgáltatások | 7 403 | 6 794 | 92% | 6 538 |
| 162. Helyszíni ellenőrzések | 2 840 | 680 | 24% | 571 |
| 161 + 163 + 165. Az intézménynél dolgozó személyekkel kapcsolatos egyéb kiadások | 3 202 | 3 136 | 98% | 2 020 |
| Részösszeg (1. cím) | 135 380 | 129 958 | 96% | 128 459 |
| 2. cím. Épületek, bútorok, berendezések és egyéb operatív költségek | ||||
| 20. Ingatlantulajdon | 3 366 | 3 359 | 99% | 1 543 |
| 210. Informatika és távközlés | 10 093 | 10 093 | 100% | 5 561 |
| 212 + 214 + 216. Bútorok és kapcsolódó költségek | 896 | 745 | 83% | 544 |
| 23. Folyó igazgatási kiadások | 499 | 221 | 44% | 207 |
| 25. Ülések, konferenciák | 596 | 142 | 24% | 87 |
| 27. Tájékoztatás és kiadványok | 1 407 | 1 180 | 84% | 732 |
| Részösszeg (2. cím) | 16 857 | 15 740 | 93% | 8 674 |
| Számvevőszék összesen | 152 237 | 145 698 | 96% | 137 133 |
2021. évi költségvetés
A 2021. évi költségvetés összege a 2020. évihez képest 0,98%-os növekedést mutat.
| 2020. ÉVI PÉNZÜGYI ÉV | 2021 | 2020 |
| 1. cím: Az intézménynél dolgozó személyek | (ezer euró) | |
| 10. Az intézmény tagjai | 10 704 | 11 751 |
| 12. Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak | 114 120 | 111 860 |
| 14. Egyéb alkalmazottak és külső szolgáltatások | 7 861 | 7 403 |
| 162. Helyszíni ellenőrzések | 2 988 | 3 370 |
| 161 + 163 + 165. Az intézménynél dolgozó személyekkel kapcsolatos egyéb kiadások | 2 613 | 2 945 |
| Részösszeg (1. cím) | 138 286 | 137 329 |
| 2. cím. Épületek, bútorok, berendezések és egyéb operatív költségek | ||
| 20. Ingatlantulajdon | 3 358 | 3 255 |
| 210. Informatika és távközlés | 8 171 | 7 718 |
| 212 + 214 + 216. Bútorok és kapcsolódó költségek | 901 | 963 |
| 23. Folyó igazgatási kiadások | 565 | 563 |
| 25. Ülések, konferenciák | 696 | 696 |
| 27. Tájékoztatás és kiadványok | 1 745 | 2 613 |
| Részösszeg (2. cím) | 15 436 | 15 808 |
| Számvevőszék összesen | 153 722 | 153 137 |
Belső és külső ellenőrzés
Belső ellenőrzés
Belső Ellenőrzési Szolgálatunk (IAS) kockázatkezelési tanácsokat ad intézményünk számára, továbbá független, objektív bizonyosságot nyújtó és tanácsadó szolgáltatásokat biztosít az intézményünk által teremtett többletérték növelése és intézményünk működésének javítása céljából. Az IAS tevékenységét a – három számvevőszéki tagból és egy külső szakértőből álló – Belső Ellenőrzési Bizottság felügyeli, amely rendszeresen nyomon követi az IAS éves munkaprogramjában meghatározott különböző feladatok terén elért haladást és biztosítja az IAS függetlenségét.
A Belső Ellenőrzési Szolgálat 2020-ban folytatta a Számvevőszék kockázatkezelési politikájának felülvizsgálatát, és a következő három vizsgálatra vonatkozóan adott ki jelentést: „A Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatallal kötött szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás végrehajtása”, „Szakmai képzési tevékenységek” és „Az épületekre/létesítményekre vonatkozó szerződéskezelési modell ellenőrzése”. A Belső Ellenőrzési Szolgálat három másik vizsgálat, az „Esélyegyenlőség”, a „Csaláskezelés” és az „Üzletmenet-folytonosság és a személyzet védelmét célzó intézkedések a Covid19-válság idején” fő ellenőrzéseit is befejezte, ezekről 2021-ben bocsátanak ki jelentést.
A belső Ellenőrzési Szolgálat összességében nem tárt fel olyan hiányosságokat, amelyek jellegüknél vagy nagyságrendjüknél fogva megkérdőjeleznék a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő által a Számvevőszék 2020. évi pénzügyi műveleteinek jogszerűsége és szabályszerűsége biztosítása érdekében bevezetett belső kontrollrendszerek általános megbízhatóságát.
Külső ellenőrzés
Éves beszámolónkat független külső ellenőr ellenőrzi. Ez azért fontos, mert saját magunkkal szemben is ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elveket alkalmazzuk, mint az általunk ellenőrzött szervezetekkel szemben.
Külső ellenőrünk, a PricewaterhouseCoopers Sàrl 2020. április 24-én tette közzé a 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó számvevőszéki beszámolóról készített jelentést.
A külső ellenőr véleményei – 2019. évi pénzügyi év
A pénzügyi kimutatásainkat illetően:
„Véleményünk szerint a pénzügyi kimutatások az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló többször módosított 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (költségvetési rendelet) (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) és a költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló többször módosított 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.) összhangban valós és hű képet ad az Európai Számvevőszék 2018. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen fordulónappal végződő év működési eredményéről, pénzforgalmáról és a nettó eszközállomány változásairól.”
Erőforrás-felhasználásunkat és kontrolleljárásainkat illetően:
„Az e jelentésben leírt ellenőrzési tevékenységeink elvégzése alapján semmi olyasmi nem jutott tudomásunkra, ami miatt – minden lényeges szempontot és a fent leírt kritériumokat figyelembe véve – azt kellene feltételeznünk, hogy:
- a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat nem rendeltetésszerűen használták fel;
- az alkalmazott kontrolleljárások nem biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.”
Elérhetőség
EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG
Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors
Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).
Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2021
| ISBN 978-92-847-5672-8 | ISSN 2362-955X | doi:10.2865/181311 | QJ-AA-21-001-HU-N | |
| HTML | ISBN 978-92-847-5648-3 | ISSN 2362-955X | doi:10.2865/367893 | QJ-AA-21-001-HU-Q |
| ISBN 978-92-847-5693-3 | ISSN 1831-130X | doi:10.2865/829950 | QJ-AA-21-001-HU-C |
SZERZŐI JOGOK
© Európai Unió, 2021.
Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.
Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.
Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja) vagy harmadik fél is szerepel a források között, adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.
Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.
A következő fényképek továbbfelhasználása megengedett, feltéve, hogy feltüntetik a szerzői jog tulajdonosát, a forrást és – amennyiben rendelkezésre áll – a fénykép készítőjének, illetve az építésznek a nevét:
6. o., © Európai Unió, 2021, forrás: Európai Számvevőszék.
16. o., középen, © Európai Unió, 2020 / Claudio Centonze.
16. o., jobb oldalon, © Európai Unió, 2021 / Jennifer Jacquemart.
17. o., lent, balról jobbra:
© Európai Unió 2020 / Xavier Lejeune;
© Európai Unió 2020 / Josep Lago;
© Európai Unió 2020 / Matthieu Rondel.
18. o., középen, © Európai Unió, 2020 / Aurore Martignoni.
18. o., jobb oldalon, © Európai Unió, 2021 / fotografixx.
25. o., © Európai Unió 2003 / Jock Fistick.
26. o., © Európai Unió, 2019, forrás: Európai Számvevőszék.
32. o., bal oldalon, © Európai Unió, 2020 / Aristophane Ngargoune.
32. o., jobb oldalon, © Európai Unió, 2020 / Peter Biro.
36. o., © Európai Unió 2020 EP / Emilie Gomez.
37. o., © Európai Unió, 2020, forrás: Európai Számvevőszék.
38. o., fent és lent, © Európai Unió, 2020, forrás: Európai Számvevőszék.
41. o., © Európai Unió, 2020, forrás: Európai Számvevőszék.
42. o., © Európai Unió, 2020, forrás: Európai Számvevőszék.
45. o., © Európai Unió, 2020, forrás: Európai Számvevőszék.
47. o., fent, © Európai Unió, 2020, forrás: Európai Számvevőszék.
50. o., © Európai Unió, 2020, forrás: Európai Számvevőszék.
68. o., © Európai Unió, 2020, forrás: Európai Számvevőszék.
70. o., © Európai Unió, 2021, forrás: Európai Számvevőszék. Az épületek építészei: Paul Noël (1988) és Jim Clemes (2004 és 2013).
72. o., © Európai Unió, 2020, forrás: Európai Számvevőszék.
73. o., © Európai Unió, 2020, forrás: Európai Számvevőszék.
Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.
11. o., bal oldalon, © Shutterstock / Pla2na.
11. o., jobb oldalon, © Getty Images / Xavier Lejeune.
16. o., bal oldalon, © Getty Images / ilbusca.
17. o., fent, balról jobbra:
© Getty Images / Erikona.
© Getty Images / Gorodenkoff Productions OU.
© Getty Images / fizkes.
18. o., bal oldalon, © Getty Images / sturti.
21. o., © Shutterstock / photka.
22. o., © Shutterstock / Oleksiy Rezin.
23. o., © Shutterstock / Billy Miaron.
24. o., © Shutterstock / sundaemorning.
Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok engedélyét a felhasználó nem kapja meg.
Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alatt található intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.
Az Európai Számvevőszék logójának használata
Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.
A kiadvány 23 nyelven és a következő formátumban érhető el:
 |
Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?
Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu
Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást
- az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
- a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
- e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu
Információkat keres az EU-ról?
Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu
Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).
Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu
Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.