1957-ES MEGALAKULÁSA ÓTA AZ EU 6 TAGÁLLAMRÓL 27-RE BŐVÜLT. EZEK AZ ORSZÁGOK ÖSSZEFOGTAK EGY JOBB JÖVŐ MEGTEREMTÉSE ÉRDEKÉBEN. MELY ORSZÁGOK AZ EU TAGJAI? MIKOR CSATLAKOZTAK? EBBEN A FEJEZETBEN MEGTUDHATOD, MIKÉNT ALAKULT KI AZ EU JELENLEGI FORMÁJÁBAN, ÉS MI TESZI EGYEDÜLÁLLÓVÁ.

MI AZ EURÓPAI UNIÓ?

Európai uniós tagállamok

Az Európai Unió a tagállamoknak vagy uniós országoknak nevezett 27 európai ország között létrejött egyedülálló partnerség. A tagállamok együtt lefedik az európai kontinens területének nagyobb részét. Az EU mintegy 447 millió ember otthona, ami a Föld lakosságának körülbelül 6%-át teszi ki. Az uniós országok állampolgárai egyben uniós polgárok is.

1. FELADAT KIK AZ EU TAGJAI?

Nézd meg a térkép alatt felsorolt zászlókat és országokat. Mindegyik európai, de nem mindegyikük tartozik az Európai Unióhoz. Ha sikerült azonosítanod az uniós országokat, keresd meg őket a térképen. Ha segítségre van szükséged, látogass el erre a weboldalra: europa.eu/!f6rPfH

Európa térképe a 43 európai ország zászlóival.

ALBÁNIA

ANDORRA

AUSZTRIA

BELARUSZ

BELGIUM

BOSZNIA-HERCEGOVINA

BULGÁRIA

CIPRUS

CSEHORSZÁG

DÁNIA

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

ÉSZAK-MACEDÓNIA

ÉSZTORSZÁG

FINNORSZÁG

FRANCIAORSZÁG

GÖRÖGORSZÁG

HOLLANDIA

HORVÁTORSZÁG

ÍRORSZÁG

IZLAND

LENGYELORSZÁG

LETTORSZÁG

LICHTENSTEIN

LITVÁNIA

LUXEMBURG

MAGYARORSZÁG

MÁLTA

MOLDOVA

MONACO

MONTENEGRÓ

NÉMETORSZÁG

NORVÉGIA

OLASZORSZÁG

PORTUGÁLIA

ROMÁNIA

SAN MARINO

SPANYOLORSZÁG

SVÁJC

SVÉDORSZÁG

SZERBIA

SZLOVÁKIA

SZLOVÉNIA

TÖRÖKORSZÁG

UKRAJNA

VATIKÁNVÁROS


Megj.: Az Egyesült Királyság 2016 júniusában népszavazás keretében az EU-ból való kilépés mellett döntött, majd 2020-ban kilépett az Unióból.

2. FELADAT MENNYIT TUDSZ A KÜLÖNBÖZŐ UNIÓS ORSZÁGOKRÓL?

Képzeld el, hogy egy turizmussal foglalkozó országos szervezetnél dolgozol. Válaszd ki azt a két uniós tagállamot, amelyet a legjobban ismersz, és írj egy turistáknak szánt rövid összefoglalót róluk. Írd le például, hogy hányan élnek ebben a két országban, és melyek a legfontosabb városaik! Mit kínálnak a látogatóknak (ételek, kultúra, nyelv stb.)?

TUDTAD-E?

Az EU-nak kilenc olyan régiója van, amelyek távol esnek az európai kontinenstől. Ezek az ún. tengerentúli területek (más néven „legkülső régiók”) a következők: Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Mayotte, Réunion és Saint-Martin (Franciaország), Azori-szigetek, Madeira (Portugália) és a Kanári-szigetek (Spanyolország).

Az EU hivatalos nyelvei

Az Európai Uniónak 24 hivatalos nyelve van.

Miért ilyen sok? Az EU nem létezhetne tagállamai és azok lakossága nélkül. Demokratikus szervezetként az EU-nak saját anyanyelvükön kell kommunikálnia a tagállamok kormányaival, polgáraival, vállalkozásaival és közhivatalaival. Minden, az EU-ban élő embernek joga van tudni, milyen döntéseket hoznak a nevében és az adóiból, és milyen szabályokat kell követnie. Továbbá biztosítani kell számára a lehetőséget, hogy idegen nyelvek ismerete nélkül is részt vehessen az EU ügyeiben.

Dobró útro / Buenos días
Dobré ráno / Godmorgen
Guten Morgen / Tere hommikust
Kalimera / Good morning
Bonjour / Dia DUIT
Dobro jutro / Buongiorno
Labas rytas / Labrīt
JÓ NAPOT / L-Għodwa t-Tajba
Goedemorgen / Dzień dobry
Bom dia / Bună dimineaţa
Dobré ráno / Dobro jutro
Hyvää huomenta / God morgon

TUDTAD-E?

Az EU 24 hivatalos nyelvének bármelyikén írhatsz levelet az uniós intézményeknek, és azt azok ugyanazon a nyelven megválaszolják.

Az európai értékek

Hallottad már az „Egyesülve a sokféleségben” mottót? Ez az EU jelmondata, amely összefoglalja az Unió értékrendjének lényegét. Bár az EU mindegyik országának megvan a maga kultúrája, nyelve és hagyományai, valamennyien közös értékeken osztoznak, amelyeket az Európai Unió tagállamaiként tiszteletben kell tartaniuk.

Az összes uniós tagállamot egyesítő egyik ilyen alapérték a demokrácia. Ez azt jelenti, hogy csak demokratikus országok lehetnek az EU tagjai. További, valamennyi uniós ország által vallott ilyen közös értékek még az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása, ideértve a kisebbségekhez tartozók jogait is.

Az EU hat alapvető értékre épül, amelyek társadalmunk alapját képezik:

  • az emberi méltóság tiszteletben tartása;
  • a szabadság;
  • a demokrácia;
  • az egyenlőség;
  • a jogállamiság;
  • az emberi jogok tiszteletben tartása, beleértve a kisebbségek jogait is.

Ezekért az értékekért sok évtizeden át meg kellett küzdeni, és ezek formálták azt a társadalmat, amelyben ma élünk.

Az EU alapértékeit az uniós alapszerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzítik. Ezek olyan fontos jogi szövegek, amelyeket az összes tagállam jóváhagyott, tehát tiszteletben is kell tartania.

play video NÉZD MEG A VIDEÓT: Az EU értékei 1 percben multimedia.europarl.europa.eu/hu/video/what-are-eu-values_B01-ESN-210315

Az uniós alapszerződések tartalmazzák mindazokat a szabályokat, amelyek az EU-ban folyó munkát vezérelik. Ezek időről időre módosulnak, például amikor új országok csatlakoznak, vagy ha az EU működésében változás következik be. A legutóbbi ilyen szerződés a Lisszaboni Szerződés, amelyet 2007-ben írtak alá a portugál fővárosban.

További tudnivalók az uniós szerződésekről: europa.eu/!6y7wWB

Az Európai Unió Alapjogi Chartája a Lisszaboni Szerződéssel lépett hatályba. A Charta rögzíti az EU-ban élő embereket megillető jogokat és szabadságokat, például a személyes, gazdasági és szociális jogokat. Hogy tükrözze a modern társadalom realitásait, egyes újabb keletű alapvető jogokat, például az adatvédelemmel vagy a bioetikával kapcsolatos garanciákat is magában foglal. Konkrétan kitér a 18 év alattiak jogaira is, biztosítva, hogy a gyermekjogok részét képezzék azoknak az emberi jogoknak, amelyeket az EU és tagállamai kötelesek tiszteletben tartani és védeni.

Tudj meg többet az Európai Unió Alapjogi Chartájáról: fra.europa.eu/hu/eu-charter és az EU gyermekjogi stratégiájáról: ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/rights-child_hu

Hatból 27 EU-tagállam

Az EU-t nagyon különböző országok alkotják. A legnagyobb népességgel rendelkező uniós ország Németország, amelynek mintegy 84 millió lakosa van, a legkisebb Málta, 500 000 lakossal. Az EU-ban élő népek különböző nyelveken beszélnek, melyek három különböző ábécét használnak (latin, görög és cirill). Minden országban eltérőek a hagyományok, a kultúra, az ételek és az ünnepek.

TUDTAD-E?

Az európai zászló kör alakban 12 aranyszínű csillagot ábrázol kék háttéren. 1984-ben fogadta el az Európai Unió (amelyet akkoriban Európai Gazdasági Közösségnek hívtak), és ma már Európa-szerte számtalan épület, park és emlékmű felett lobog. A csillagok száma nem változik – mindig 12 marad. Ezek az európai népek közötti egységet, szolidaritást és harmóniát jelképezik.

3. FELADAT MIT JELENTENEK AZ EU ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI A GYAKORLATBAN?

1. rész: Az alábbi nyolc állításnál tegyél pipát az általad helyesnek tartott válasz megfelelő oszlopába! Kis csoportokban beszéljétek meg, hogy szerintetek mit tehet meg és mit nem egy ország, ha az EU tagjává szeretne válni!

Az az ország, … (A)
az Unió tagjává válhat
(B)
nem válhat az Unió tagjává
1. ahol nincs sajtószabadság, IGEN / NEM IGEN / NEM
2. ahol van halálbüntetés, IGEN / NEM IGEN / NEM
3. amely megengedi lakosságának, hogy tüntessenek a kormány ellen, IGEN / NEM IGEN / NEM
4. ahol a kormányt rendszeres időközönként választják, IGEN / NEM IGEN / NEM
5. ahol a hadsereg alakítja a politikát, és akár katonai erővel is beavatkozhat a belügyekbe, IGEN / NEM IGEN / NEM
6. ahol a vádlottakat ártatlannak vélik, ameddig bűnösségüket bíróság nem állapítja meg, IGEN / NEM IGEN / NEM
7. ahol csak egyetlen párt működik, és mindig az kormányoz, IGEN / NEM IGEN / NEM
8. amely megvédi a kisebbségeket, még a többség ellenében is, IGEN / NEM IGEN / NEM

2. rész: Kis csoportokban válasszatok ki kettőt az EU alábbi hat értéke közül, és beszéljétek meg, hogy azok számotokra mit jelentenek.

A kezdetek

A huszadik század első felében (1914–1918 és 1939–1945 között) lezajlott két pusztító világháború után sokan eltökélték, hogy soha többé nem szabad megengedni, hogy ilyesmi előfordulhasson.

Néhány európai politikus – közöttük Robert Schuman, Konrad Adenauer, Alcide De Gasperi és Winston Churchill – 1945 és 1950 között kezdte el felépíteni azt az Európai Uniót, amelyben ma élünk. A jövőről alkotott víziójuk az európai országok gazdasági és politikai egyesítésében látta a tartós béke és jólét garanciáját.

1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett az európai szén- és acéltermelés közös irányítás alá vételére. Ezek a háborúhoz szükséges nyersanyagok voltak: a szén mint energiaforrás, az acél pedig a fegyver- és gépgyártás alapanyagaként. Termelésük összevonásával egyik ország sem tudott titokban felfegyverkezni a többi országgal szemben. E javaslat nyomán 1952-ben létrejött az Európai Szén- és Acélközösség. A hat egymással szomszédos ország – Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia – által megalapított közösség fektette le a ma ismert EU alapjait.

Az Európai Uniót az évek során formáló személyiségekről és politikusokról az Európa úttörői sorozat ad részletesebb képet, amely itt található meg:

europa.eu/!jGjmQ4

Az Európai Szén- és Acélközösség továbbfejlesztése

Néhány évvel később a hat alapító ország elhatározta, hogy együttműködésüket kiterjesztik a gazdaság egyéb területeire. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződést 1957-ben írták alá, és 1958-ban lépett hatályba. Célja a részt vevő országok közötti kereskedelem és további gazdasági integráció elősegítése volt.

Az új tagállamok

1973-ban Dánia, Írország és az Egyesült Királyság (*) csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez. Néhány évvel később, a dél-európai jobboldali diktatúrák felszámolását követően három újabb ország vált jogosulttá a tagság kérelmezésére. Ezek közül elsőként Görögország csatlakozott 1981-ben. 1986-ban Portugália és Spanyolország következett. 1993-ban létrejött az Európai Unió, amelyhez két évvel később csatlakozott Ausztria, Finnország és Svédország. Így az Unió tagországainak száma 15-re emelkedett.

A második világháború után kis idővel Európa két részre szakadt: a vasfüggönnyel elválasztott Nyugat és Kelet között megkezdődött a 40 évig tartó hidegháború. E megosztottság jelképe lett a berlini fal, amely kettévágta Berlin városát. A kommunizmus 1989-es bukását követően a volt kommunista közép- és kelet-európai országok a demokratizálódás útjára léptek, és megkezdődött az EU-hoz való csatlakozásuk folyamata.

2004-ben nyolc közép-kelet-európai ország csatlakozott az EU-hoz: Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Ugyanabban az évben két földközi-tengeri sziget, Ciprus és Málta szintén tagállammá vált. 2007-ben Bulgária és Románia, végül pedig 2013-ban Horvátország is az EU tagja lett.

Az új uniós tagállamok felvétele kiszélesítette a közös piacot, és segített fenntartani a békét és a jólétet Európában. Bármely új tagnak késznek kell lennie a szerződések aláírására, és az Európai Unió teljes joganyagának átvételére. Magáévá kell tennie az EU értékeit, például a demokrácia és a jogállamiság elvét, és tiszteletben kell tartania az emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat.

Az EU saját határain túl szoros kapcsolatokra törekszik a szomszédos országokkal is. Az európai szomszédságpolitika támogatja az EU-tól közvetlenül keletre és délre fekvő országok biztonságát, stabilitását és jólétét. Emellett az EU figyelme a bővítési politika keretében a potenciális új tagországokra is kiterjed. A „szomszédos” régión túl az EU globális szintű kapcsolatai általában kereskedelmi megállapodások, partnerségek és többoldalú együttműködések formáját öltik.

(*) Az Egyesült Királyság 2020-ban kilépett az EU-ból.

TUDTAD-E?

Az uniós tagságra pályázó jelenlegi tagjelölt országok a következők: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Moldova, Montenegró, Szerbia, Törökország és Ukrajna. Grúzia és Koszovó (*) egyelőre potenciális tagjelölt országok.

(*) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

Az egyes tagállamok uniós csatlakozásának évét bemutató infografika.

A hat alapító ország Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia volt. Dánia, Írország és az Egyesült Királyság 1973. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, kilencre növelve a tagállamok számát. Görögországot, mely 1981-ben vált tagországgá, 1986-ban Portugália és Spanyolország követte a sorban. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország is belépett az Európai Unióba. A legnagyobb bővítésre 2004-ben került sor, amikor 10 ország csatlakozott az EU-hoz: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Bulgária és Románia 2007-ben lett tag. Ezt követően Horvátország volt az utolsó ország, amely 2013-ban csatlakozott az EU-hoz.

Nobel-békedíj

Az EU azzal a céllal jött létre, hogy garantálja a tartós békét tagországai között. Létrehozása óta látványosan csökkent az esély arra, hogy erőszakos belső konfliktusok vagy háború törjön ki az európai népek között. A béke, a demokrácia és az emberi jogok érdekében Európában és világszerte végzett munkájának elismeréséül az Európai Unió 2012-ben Nobel-békedíjat vehetett át. Az EU a 930 000 eurós pénzdíjat – amelyhez saját maga hozzátett további 930 000 eurót – olyan gyerekeknek adományozta, akiknek nem adatott meg a lehetőség, hogy békében nőjenek fel.

AZ EU AZ IDŐK SORÁN

Kövesd az EU időutazását a háborús időktől a békés egyesülésig az EU-idővonalon:

europa.eu/!wJMkhr

4. FELADAT MIT JELENT SZÁMODRA AZ EURÓPAI UNIÓ?

Láthattuk, hogy az Európai Unió gyökerei a korai 1950-es évekre nyúlnak vissza: az alapítói olyan emberek voltak, akik átélték az egyik vagy akár mindkét világháború borzalmait. E háborúk több tízmillió ember halálát okozták a kontinensen. Az egymással nemrég még háborúban álló országok és népek egyesítésének elképzelése forradalmi víziónak számított akkoriban.

Mire te és a barátaid megszülettetek, az EU már több mint 50 éve békében és jólétben élt, bár bizonyára te is hallottál vagy olvastál történeteket a világ más részein napjainkban is előforduló tragikus helyzetekről. Fiatalként mi a véleményed erről a tartós európai békéről? Természetesnek veszed, vagy időnként aggódsz a jövő miatt? A demokrácia önmagában elég-e a béke garanciájaként? Beszélgessetek erről az osztálytársaiddal!