AZ EURÓPAI UNIÓ MEGALAPÍTÁSA ÓTA HATALMAS EREDMÉNYEKET ÉRT EL. IMMÁR TÖBB MINT FÉL ÉVSZÁZADA TARTÓ BÉKÉT, STABILITÁST ÉS JÓLÉTET TEREMTETT. SOKAT TETT AZ ÉLETSZÍNVONAL JAVÍTÁSÁÉRT. EMELLETT MŰKÖDŐKÉPESSÉ TETTE A VILÁG LEGNAGYOBB EGYSÉGES PIACÁT ÉS AZ EURÓT. DE MI A KÖVETKEZŐ LÉPÉS? EBBŐL A FEJEZETBŐL MEGTUDHATOD, HOGY AZ EU HOGYAN KEZELI NAPJAINK KIHÍVÁSAIT, ÉS MIT TEKINT PRIORITÁSNAK A KÖVETKEZŐ ÉVEKRE.
Nehéz időket élünk. Az éghajlatváltozás, a fajok kihalása és a környezet károsodása fenyegeti Európát és a világot. Ugyanakkor az új digitális technológiák megváltoztatják életmódunkat, munkamódszereinket és üzleti modelljeinket. Ezek az új technológiák új lehetőségeket, de új kockázatokat is rejtenek magukban. Emellett az Európát 2020–2021-ben elérő koronavírus-világjárvány, valamint Oroszország 2022-ben Ukrajna ellen indított inváziója alaposan felborította életünket. Megmutatta, hogy a világ milyen gyorsan válságba kerülhet, és mennyire fontos, hogy az EU a meglévő kihívások kezelésével egyidejűleg felkészüljön arra, hogy reagálni tudjon a jövő új kihívásaira.
Amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019-ben hivatalba lépett, hat fő célt vázolt fel Európa számára az elkövetkező évekre. Ezek a célok az egészséges bolygó felé törekvés és az új digitális világra való átállás mellett az EU világelső szerepének megerősítését is szolgálják. A globális világjárványra válaszul az EU helyreállítási tervet dolgozott ki, amely biztosítja, hogy a koronavírus után Európa zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb legyen, és rengeteg lehetőséget kínáljon a fiataloknak. E helyreállítási terv a NextGenerationEU nevet kapta. Ez a fejezet azt vázolja fel, hogy mit tesz az EU az egyes kiemelt területeken e cél megvalósítása érdekében.
„Nem pótolhatjuk az elveszített időt, amelyet a világjárvány elvett a fiataloktól, de számukra és velük együtt felépíthetünk egy jobb és méltányosabb környezetet. Most kell cselekednünk, és a fiatalokra központi szerep vár ebben a változásban.”
Ha többet szeretnél tudni az EU politikai prioritásairól: ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024_hu
2022. február 24-én Oroszország nagyszabású inváziót és agressziós háborút indított Ukrajna ellen.
Az Európai Unió gyorsan reagált Ukrajna lerohanására. A 27 tagállam és partnereik elítélték a provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háborút, majd gyorsan és határozottan felléptek, hogy gazdaságilag elszigeteljék Oroszországot, és kemény szankciókkal aláássák hadviselési képességét.
Az EU emellett szorosan együttműködik az Ukrajnával szomszédos országokkal is, támogatva őket az invázió elől menekülők védelmének biztosításában.
2022 júniusában Ukrajna tagjelölt státuszba lépett, ami megnyitja az ország előtt az uniós tagság lehetőségét.
Sok ukrajnai lakos menekült el hazájából, és keresett menedéket uniós országokban. Az EU széles körű támogatást biztosít nekik, a határon nyújtott segítségtől kezdve az egészségügyi rendszerek támogatásán, a gyermekek védelmén, az iskoláztatáson, a munkahelyeken és az orvosi ellátáson keresztül a lakhatásig.
Tudj meg többet Az Ukrajnából menekülők fogadásának előkészületeiről.
Tudtad-e? A becslések szerint Oroszország indokolatlan agressziója 5,7 millió iskolás korú gyermek életét változtatta meg Ukrajnában, és eddig több ezer iskola és oktatási létesítmény károsodásával járt. E gyerekek számára kiemelten fontos, hogy biztonságosan eljuthassanak az iskolába, mivel ez adja számukra a normális élet érzését, ami létfontosságú jólétük és jövőjük megalapozásához. 2022-ben az EU 100 millió eurót különített el a lerombolt ukrán iskolák újjáépítésére, és 14 millió eurót adományozott az ukrajnai gyermekeknek szánt iskolabuszok beszerzésére és szállítására. Az Európai Bizottság szolidaritási kampányt is szervezett, amelynek keretében felkérte az állami és magánszervezeteket, hogy adományozzanak iskolabuszokat Ukrajnának.
Az EU azzal szeretné helyreállítani a világjárvány által okozott gazdasági és társadalmi károkat, hogy olyan projektekbe és kezdeményezésekbe ruház be, amelyek révén Európa egészségesebbé, zöldebbé, digitálisabbá és a jövő kihívásainak kezelésére alkalmasabbá válhat. A helyreállítás felgyorsítása érdekében az EU a 2021–2027-es időszak hosszú távú uniós költségvetését a NextGenerationEU nevű egyszeri helyreállítási tervvel toldotta meg. Így együttesen az EU összesen több mint 2 billió eurót (2018 milliárd eurót) fordíthat majd a helyreállítás ösztönzésére.
A NextGenerationEU forrásainak nagy része az uniós országok támogatását szolgálja abban, hogy a válságból kilábalva zöldebb, digitálisabb és erősebb gazdaságot építsenek. Az EU tervei szerint ez úgy valósulhat meg, ha olyan, mindenkit érintő területekre összpontosítják beruházásaikat, mint a gyorsabb internetkapcsolat, a tiszta energia és a közlekedés, az oktatás és képzés, illetve az épületek energiahatékonyságának növelése.
Részletesebb információkat „Az emberközpontú gazdaság” című részben találsz.
További információk: https://ec.europa.eu/info/strategy/recovery-plan-europe_hu
Tudj meg többet saját hazád helyreállítási terveiről: europa.eu/!wYRggt
Uniós kiadások 2021 és 2027 között: az összesen 2018 milliárd eurónyi összeg a hétéves uniós költségvetésből (1211 milliárd euró) és a Covid19-világjárvány nyomán elfogadott NextGenerationEU helyreállítási csomagra elkülönített 807 milliárd euróból tevődik össze.
Az európai országok valódi szolidaritást tanúsítottak a koronavírus-világjárvány során, és önzetlenül támogatták egymást. A kórházak például EU-szerte átvettek más országokból érkező betegeket, és orvoscsoportokat küldtek szomszédaik megsegítésére. Emellett az EU koordinálta a védőeszközök szállítását oda, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk, és megszervezte az oltóanyagok közös uniós beszerzését. Az EU eltökélt abban is, hogy biztonságos vakcinákat juttasson el a világ minden szegletébe: a Bizottság és az uniós országok fő adományozói a COVAX nevű, a koronavírus-oltóanyagokhoz való jutányos hozzáférést célzó globális kezdeményezésnek. Emellett támogatják a partnerországokban zajló oltási kampányokat is.
Tudj meg többet az európai szolidaritásról a gyakorlatban: europa.eu/!fYpTJm
Tudj meg többet a koronavírus-válságra adott uniós válaszról: europa.eu/!tcjxNF
Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az emberiségnek manapság szembe kell néznie. A bolygón élő 8 millió faj közül 1 milliót fenyeget a kihalás veszélye. Az erdőket és az óceánokat szennyezés pusztítja. Nem meglepő hát, hogy a fiatalok, akik aggódnak amiatt, hogy milyen állapotban öröklik meg a bolygót, erőteljesebb éghajlatpolitikai fellépést sürgetnek.
Az Európai Unió vezető szerepet visz az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén tett globális erőfeszítésekben. Kulcsszerepet játszott a 2015-ben Párizsban létrejött, mérföldkőnek számító globális éghajlatváltozási megállapodás tető alá hozásában. Az EU eltökélt szándéka, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, ahol nem állítunk elő több üvegházhatású gázt, mint amennyinek elnyeléséről gondoskodni tudunk.
Az európai zöld megállapodás az EU cselekvési terve e cél teljesítésére, illetve az EU modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá való átalakítására. Ez többek között azt jelenti, hogy az EU nagymértékben csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, beruház a zöld technológiákba és mindent megtesz a természeti környezet védelmében. De egyúttal azt is, hogy a társadalmak ellenállóbbá tétele révén szembenéz az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeivel is.
Történetének első klímarendeletében Európa azt a célt tűzte maga elé, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. Ez a rendelet kötelezővé teszi azt a köztes célkitűzést is, hogy 2030-ig az EU-nak az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentenie kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EU megkezdte az előkészületeket a 2040-re vonatkozó célok kidolgozásához, és 2023 tavaszán nyilvános konzultációra került sor.
Az EU éghajlatváltozással kapcsolatos vállalásainak teljesítéséből minden területnek ki kell vennie a részét, az ipartól és az energiaágazattól a közlekedésen át az élelmiszeriparig, a mezőgazdaságig és az építőiparig. Ennek részeként növelni kell az ún. tiszta energia használatát, csökkenteni a környezetszennyezést, javítani az épületeink energiahatékonyságát, illetve a kevésbé szennyező közlekedési módokat kell előnyben részesíteni, biztosítva hozzá a szükséges üzemanyagokat és infrastruktúrát. 2021 júliusában az Európai Bizottság intézkedések sorára tett javaslatot annak érdekében, hogy az EU olyan pályára álljon, amely elvezethet a 2030-ra kitűzött éghajlat-politikai célok teljesítéséhez. Ezek között szerepelt:
Az EU pénzzel támogatja a legnehezebb feladatok elé néző régiókat és azok lakosait, biztosítva, hogy senki ne maradhasson le. Elkötelezettségének nyomatékosítására az EU a 2021 és 2027 között kiadásainak legalább 30%-át az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezésekre fordítja.
Az EU-ban eladott termékeket úgy kell tervezni, hogy azok hosszabb ideig működjenek, és könnyebb legyen őket újrahasznosítani, javítani vagy újrafeldolgozni. Az EU-ban piacra dobott termékeknek a lehető legtöbb újrafeldolgozott anyagot kell tartalmazniuk. A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv a zöld megállapodás egyik fő elemeként azt a célt szolgálja, hogy a fenntartható termékek normává váljanak az EU-ban.
Az új célkitűzés az, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az Unió hosszú távú stratégiája, hogy 2050-re elérje a nulla nettó kibocsátást.
Tudj meg többet az európai zöld megállapodás megvalósítására irányuló bizottsági javaslatról: europa.eu/!4vTdvB
Válaszképpen a nehézségekre és az energia világpiacán kialakult zavarokra, melyeket az Ukrajna elleni orosz invázió váltott ki, az Európai Bizottság kidolgozta a REPowerEU tervet, amelynek célja elősegíteni
A tervet pénzügyi és jogi intézkedések támogatják egy új, Európa igényeire szabott energetikai infrastruktúra és rendszer kiépítése céljából.
Tudj meg többet a REPowerEU tervről.
Mi az, amit az osztállyal vagy az iskolával tehetsz azért, hogy hozzájáruljatok egy zöldebb Európa építéséhez? A tanárod az alábbi tanári eszköztárból meríthet ötleteket az osztályban a „Zöld Kihívásról” folytatott beszélgetéshez. Alkossatok kisebb csoportokat, és vitassátok meg az ötleteiteket.
„Zöld kihívás” tanári eszköztár: europa.eu/!g37V96
Az épületek felelősek az EU energiafelhasználásának 40%-áért, illetve energiával összefüggő CO2-kibocsátásának 36%-áért. A jó hír az, hogy 2030-ra elvileg 35 millió épület kerül felújításra az EU-ban, ami jelentősen csökkenti a kibocsátásokat és 160 000 új munkahelyet teremt az építőiparban.
Az energiatermelés és -felhasználás az EU kibocsátásának 75%-át teszi ki. Az energiahatékonysági intézkedések révén megtakarított energia és a megújuló energia általánosabb elterjedése közvetlenül csökkenti a kibocsátásokat, a légszennyezést és egyúttal függésünket az ún. fosszilis tüzelőanyagoktól.
Tudj meg többet az energiáról ezekből a rövid videókból: europa.eu/learning-corner/eu-energy-policy_hu
A Natura 2000 területek jelölése Európa-szerte
Az éghajlatváltozás az egész világ problémája, amelyet az EU egyedül nem tud megoldani. Az Európai Unió ezért együttműködik a világ más országaival és régióival, hogy teljesülhessenek a Párizsi Megállapodás céljai. E megállapodás keretében a részt vevő országok azt a célt tűzik ki, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti hőmérsékleti szinthez képest „jóval 2 °C alatt” tartják, és mindent megtesznek azért, hogy 1,5 °C-ra korlátozzák. Az aláírók évről évre találkoznak, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP, a Részes Felek Konferenciája) megvitassák az elért eredményeket.
A természet az ember legjobb szövetségese az éghajlatváltozás és a járványok elleni küzdelemben. A fenntarthatatlan emberi tevékenységek azonban fenyegetést jelentenek az élővilág védőhálójára, amelytől a túlélésünk függ. A természet egészségének helyreállítása az európai zöld megállapodás központi eleme. Az EU ezt többek között azzal próbálja elérni, hogy kiterjeszti a védett szárazföldi és tengeri területek hálózatát (az úgynevezett Natura 2000 hálózatot), továbbá több milliárd fát ültet és ösztönzi a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat. Emellett igyekszik biztosítani azt is, hogy az asztalunkra kerülő élelmiszerek egészségesek és megfizethetők legyenek, illetve környezetbarát módon készüljenek. Ez magában foglalja a természetkárosító növényvédő szerek visszaszorítását és a biogazdálkodás támogatását.
Tudj meg többet az EU 2030-ig megvalósítandó biodiverzitási stratégiájáról: europa.eu/!vYQmDy
Az EU és az uniós országok együttesen a legtöbb pénzt fordítják a világon az éghajlatváltozás elleni küzdelemre. 2021-ben több mint 23 milliárd euróval támogatták a fejlődő országok éghajlatváltozás kezelésére irányuló erőfeszítéseit.
Látogass el „A bolygónk a jövőnk” című honlapra, ha szeretnél többet megtudni az éghajlatváltozásról: europa.eu/learning-corner/our-planet-our-future_hu
További tudnivalók az európai zöld megállapodásról: europa.eu/!kT64vM
A koronavírus-világjárvány felgyorsította Európa digitális világra való átállását. A digitális technológiák kapcsolatot teremtenek a családtagok és a barátok között, segítik az iskolák működését és a vállalkozások munkáját. Mostanra ezek a technológiák mindennapi életünk szerves részévé váltak. Ugyanakkor nem mindenki fér hozzájuk egyenlő eséllyel, illetve rendelkezik a szükséges készségekkel a teljes kiaknázásukhoz.
Az EU célja, hogy a következő 10 év Európa digitális évtizede legyen. Azon munkálkodik, hogy a digitális átalakulás mindenkinek a hasznára váljon és ne csak kevesek élvezzék az előnyeit. Ez azt jelenti például, hogy mindenkinek biztosítani kell a nagy sebességű internethez való hozzáférést és a digitális világ kínálta lehetőségek kihasználásához szükséges készségeket. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia és a hasonló új technológiák alapjaiban átformálják a világunkat, ezért számos előnyük mellett új veszélyekkel is járnak. Az EU célja kezdeményező szerepet betölteni az új globális szabványok kidolgozásában, amelyek garantálni tudják, hogy az európaiak bizalommal élhessenek az e technológiák kínálta lehetőségekkel.
A digitális átállás és a technológiák intelligensebb használata abban is kulcsszerepet játszhat, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé válhasson, és teljesíteni tudja az európai zöld megállapodás céljait.
2021 márciusában az Európai Bizottság felvázolta, hogyan képzeli el Európa digitális átalakulását 2030-ig, amihez számos konkrét célkitűzést és egy menetrendet is társított. Ezek a célkitűzések négy nagy cél elérését szolgálják: egy technológiában jártas kontinens – digitálisan képzett lakosokkal és magasan képzett digitális szakemberekkel; csúcskategóriás, megbízható és biztonságos digitális infrastruktúrák; a digitalizált vállalkozások arányának növelése Európában; valamint korszerű, a társadalom igényeinek megfelelő közszolgáltatások. Az első, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Digitális Európa program, amely 7,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik, olyan fontos területek projektjeit fogja finanszírozni, mint a mesterséges intelligencia, a szuper-számítástechnika, a kiberbiztonság és a fejlett készségek. Az uniós helyreállítási terv részeként az uniós országok kötelesek a NextGenerationEU alapból kapott pénz legalább 20%-át digitális kezdeményezésekre fordítani.
További információk a 2030-ra kitűzött digitális célokról: europa.eu/!yxPmWg
A digitális készségek elsajátítása manapság elengedhetetlen a tanuláshoz és a munkához. Emellett alapfeltétele egyre több online közszolgáltatás igénybevételének is – a bankszámla megnyitásától a külföldi tanulmányokra való jelentkezésig. Egyelőre azonban a fiataloknak több mint egyötöde nem rendelkezik az alapvető digitális készségekkel. Bár az oktatás és a képzés az egyes uniós országok saját hatásköre, az EU támogatást nyújt ezen a területen is. Olyan programokkal támogatja az uniós országokat, mint az európai készségfejlesztési program és a digitális oktatási cselekvési terv, melyek célja az európai lakosság továbbképzése és az európai tehetségbázis bővítése.
Az Európai Bizottság számos projektet dolgozott ki azzal a céllal, hogy segítse az uniós országokat a digitális készségek szintjének javításában. Ilyen például az évente megrendezett Európai Programozási Hét, illetve a „Digitális lehetőségek” gyakornoki program, amely lehetőséget ad a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak arra, hogy gyakorlati szakmai tapasztalatot szerezzenek azokon a digitális területeken, ahol valós munkaerőpiaci igény mutatkozik.
Fedezd fel a digitális lehetőségek világát a „digitális felfedezők” animációs sorozatával: europa.eu/!4xJCt8
A 2021. évi „Nők a digitális világban” eredménytábla szerint az EU-ban az informatikai szakembereknek csupán 19%-a nő. Az EU további intézkedések révén próbálja növelni a nők részvételét a digitális ágazatban. Idetartozik a sztereotípiák megkérdőjelezése, a digitális készségekkel kapcsolatos oktatás és képzés népszerűsítése, valamint a női vállalkozók ösztönzése arra, hogy ebben az ágazatban vállaljanak munkát.
A mesterséges intelligencia (MI) számos módon segítheti életünket, például pontosabb orvosi diagnózisok vagy épp a mezőgazdaság környezeti hatásának minimalizálása révén. Sokan aggódnak ugyanakkor amiatt, hogy a mesterséges intelligencia veszélyeztetheti munkájukat, mások pedig felteszik a kérdést, hogy a technológia megbízható-e. E félelmekre válaszul a Bizottság új szabályokra tett javaslatot, amelyek biztosíthatják, hogy az EU-ban használt MI-rendszerek biztonságosak, átláthatóak, etikusak, elfogulatlanok és ember által ellenőrizhetőek maradjanak.
Milyen előnyökkel és kockázatokkal jár a mesterséges intelligencia? Beszéljétek meg kis csoportokban.
Vegát, az EU első világszínvonalú szuperszámítógépét 2021 áprilisában kapcsolták be először a szlovéniai Mariborban. Bármilyen hihetetlenül hangzik, de Vega másodpercenként 6,9 millió milliárd számítást tud végezni! Nevét az ország híres matematikusáról, Jurij Vegáról kapta, és ő a nyolc szuperszámítógép egyike, amelyek számos területen segítik az európai kutatókat, iparágakat és vállalkozásokat, a gyógyszerfejlesztéstől az új anyagok tervezésén át az éghajlatváltozás elleni küzdelemig.
Az EU-ban a világ egyik legszigorúbb adatvédelmi és magánélet-védelmi szabályai vannak érvényben. Ezek célja biztosítani, hogy az online környezet biztonságos és tisztességes maradjon. Egyúttal segítenek megvédeni az internetezőket, főként a gyermekeket az illegális és káros tartalmaktól. Az online platformokkal sokszor visszaélnek, hogy illegális tartalmakat, például gyűlöletbeszédet vagy terrorista tartalmat terjesszenek, illetve veszélyes árukat és hamisított termékeket kínáljanak megvételre. Az Európai Bizottság célja garantálni azt, hogy ami az offline világban illegális, az online is jogellenes legyen. Emellett igyekszik Unió-szerte megerősíteni a kiberbiztonságot, és megvédeni kormányait, polgárait és vállalkozásait a globális kiberfenyegetésektől. E törekvés jegyében az EU közös kibervédelmi egységet állított fel, amely összefogja az EU és az uniós országok rendelkezésére álló erőforrásokat és szakértelmet. A cél a tömeges kiberbiztonsági események és kiberválságok hatékony megelőzése, megakadályozása és az azokra való reagálás.
A „biztonságosabb internetközpontok” uniós finanszírozású hálózata segít felhívni a figyelmet az online biztonságra. E központok mindegyikének van egy ifjúsági panelje, ahol a fiatalok értékes tippeket és tanácsokat adnak társaiknak az online technológiák terén szerzett tapasztalataik alapján.
Tudj meg többet a digitális korra felkészült Európáról: europa.eu/!vwHffc
A koronavírus-világjárvány jelentős megrázkódtatást okozott az európai gazdaságoknak, és minden ágazatban kihatott az emberek megélhetésére és a vállalkozások helyzetére. Különösen súlyosan érintette a fiatalokat, akik közül sokan a leginkább sújtott ágazatokban, például a turizmus és a vendéglátás területén dolgoznak.
Miközben intézkedései révén védőhálót alakított ki a vállalkozások és az egyének számára a pandémia gazdasági hatásaival szemben, az EU egyúttal kidolgozta helyreállítási tervét az európai gazdaság talpraállítására. A NextGenerationEU elnevezésű terv nemcsak a világjárvány által okozott károk helyreállítására összpontosít, hanem – amint azt a neve is sugallja – az európaiak következő generációjába és az EU hosszú távú jövőjébe való befektetésre is. A NextGenerationEU forrásai kiegészítik a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós költségvetést, egyedülálló lehetőséget kínálva minden uniós országnak, hogy felgyorsítsák a helyreállítási folyamatot, illetve a zöld és digitális átállást. A teljes helyreállítási csomag értéke meghaladja a 2 billió eurót.
Az EU arra törekszik, hogy valamennyi országban és régióban megerősítse a gazdaságot, kiemelt hangsúlyt fektetve a fiatalok támogatására. Emellett az egyenlőtlenségek csökkentését és minden európai polgár életszínvonalának javítását tartja szem előtt.
A NextGenerationEU helyreállítási alap értéke meghaladja a 800 milliárd eurót. Főként a 2026-ig megvalósuló tagállami reformok és beruházások finanszírozására szolgál. Az Európai Bizottság erre az időszakra az EU nevében hitelt vesz fel a tőkepiacokról. Az így rendelkezésre álló pénzt elosztja az uniós országok között, hogy abból megvalósíthassák projektjeiket és kezdeményezéseiket. Ahhoz, hogy a pénzügyi támogatást felvehessék, az uniós országoknak nemzeti terveket kellett kidolgozniuk, amelyek bemutatják, hogyan fektetik be a pénzt. Ezekben bizonyítaniuk kell, hogy az összegek meghatározott részét éghajlat-politikai és digitális kezdeményezésekre fogják fordítani. Ez segíti az EU-t abban, hogy 2050-re teljesítse a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzését, és hozzájárul Európa digitális átállásához, munkahelyeket teremtve és fellendítve a gazdasági növekedést.
A NextGenerationEU forrásainak nagyobb részét (folyó árakon 723,8 milliárd eurót) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében fogják elkölteni. Ez a program nagymértékű pénzügyi támogatást nyújt a közberuházásokhoz és olyan területeknek, mint a zöld és digitális projektek. A támogatást az EU részben vissza nem térítendő támogatások (folyó áron 338 milliárd euró), részben kölcsönök (385,8 milliárd euró) formájában nyújtja. A fennmaradó 83,1 milliárd eurót az EU több más programba fekteti be.
Az EU arra törekszik, hogy a fiatalok megszerezzék azokat a készségeket és kompetenciákat, amelyekre szükségük lesz a munka gyorsan változó világában, különös tekintettel azokra, amelyek lehetővé teszik számukra a zöld és digitális átállás során a boldogulást. A Bizottság célzott kezdeményezéseket terjesztett elő, hogy támogassa a tagállamokat a munkanélküliség csökkentésében, és segítse a munkaerőpiacra belépő fiatalokat. Az úgynevezett ifjúsági foglalkoztatási támogatási kezdeményezés révén az EU megerősítette az ifjúsági garancia rendszerét, amely immár szélesebb korosztályt ölel fel, a 15–29 évesekig. Emellett új lendületet adott a gyakornoki programoknak is, aminek keretében megreformálta a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségét, hogy az jobban szolgálja mind a munkaadók, mint a fiatalok érdekeit, illetve a szakképzés és szakoktatás rendszerét korszerűbbé, vonzóbbá és rugalmasabbá tette.
Az ALMA elnevezésű új uniós kezdeményezés (angol betűszó: Aim, Learn, Master, Achieve, azaz: tűzz célt magad elé, tanulj, fejleszd készségeidet, érvényesülj!) azoknak a fiataloknak segít megtalálni a helyüket a munkaerőpiacon, akiknek nincs munkájuk, illetve kimaradnak az oktatásból és szakképzésből. Részben a saját hazájukban kínál nekik oktatási, szakképzési vagy munkavállalási támogatást, részben egy másik uniós országban szakmai gyakorlatot.
A Bizottság azon is dolgozik, hogy javítsa az ún. atipikus foglalkoztatási formákban – például a digitális platformokon keresztül szervezett munkában – dolgozók munkafeltételeit, amely egyre gyakoribb munkavállalási forma a fiatalok körében.
Az átfogó cél az, hogy az uniós országok legalább 22 milliárd eurónyi uniós forrást fektessenek be a fiatalok foglalkoztatását támogató intézkedésekbe a 2021 és 2027 közötti időszakban. Például az uniós forrásokból támogatást lehet adni a kisvállalkozásoknak ahhoz, hogy tanulószerződéses tanulókat vegyenek fel, kölcsönök nyújthatók induló vállalkozásoknak és kezdő vállalkozóknak, illetve képzéseket lehet támogatni, amelyek segítik a fiatalokat a munkaerőpiacon szükséges új készségek elsajátításában.
Tudj meg többet a fiataloknak nyújtott foglalkoztatási támogatásról: europa.eu/!hCq4mf
Az esélyegyenlőségtől és a foglalkoztatási támogatástól a méltányos munkabérekig, amelyek tisztességes életszínvonalat tesznek lehetővé, a szociális jogok európai pillére 20 elvet fogalmaz meg, amelyekre a méltányos munkaerőpiac és a mindenki számára elérhető jóléti rendszerek felépíthetők. Ezen elvek megvalósítása az uniós intézmények, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom közös felelőssége.
Az EU elé 2030-ig kitűzött célok azt szolgálják, hogy minél több európai polgár férjen hozzá mind a szükséges készségekhez, mind az esélyegyenlőséghez egy digitálisabb, fenntarthatóbb és befogadóbb gazdaságban.
A befogadás azt jelenti, hogy a társadalomban élő minden egyes ember igényeit figyelembe kell venni. De egyúttal azt is, hogy mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy munkát vállaljon és saját keresete legyen. Az Európai Bizottság például azon munkálkodik, hogy a fogyatékossággal élő személyek is részt vehessenek képzéseken és új készségeket sajátíthassanak el, illetve munkát vállalhassanak és független életet élhessenek.
A Bizottság számos új intézkedést javasol annak érdekében is, hogy a nők és a férfiak egyenlő munkáért egyenlő díjazásban részesüljenek. Ezen intézkedések nagyobb figyelmet fordítanak a vállalatokon belüli bérezési feltételekre, és több eszközt adnak a munkáltatók és a dolgozók kezébe, hogy felléphessenek a munkahelyi bérdiszkriminációval szemben.
Az új Európai Szociális Alap plusz olyan kihívások kezeléséhez nyújt támogatást az EU lakosainak, régióinak és országainak, mint a világjárvány utáni helyreállítás, illetve a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az oktatás és az éghajlatpolitika terén kitűzött célok megvalósítása (europa.eu/!CFgYDv).
Tudj meg többet a szociális jogok európai pillére által megfogalmazott 20 alapelv megvalósítására irányuló bizottsági kezdeményezésekről: europa.eu/!d6wCmm
2023 a készségek európai éve. Ennek fő célja segítséget nyújtani az embereknek a minőségi munkahelyekhez szükséges megfelelő készségek megszerzésében, valamint a vállalatoknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak a készséghiány kezelésében az EU-ban.
További információk: year-of-skills.europa.eu/index_hu
Az alábbi listában megtalálhatod a szociális jogok európai pilléréhez tartozó területek listáját. Válaszd ki azt a három területet, amelyek szerinted a legfontosabbak, majd kis csoportokban vitassátok meg a választásotokat.
Tudj meg többet az emberközpontú gazdaságra vonatkozó uniós tervekről: europa.eu/!bXdKMm
Az Európai Unió mintegy 447 millió embernek ad otthont, ami Kína és India után a világ harmadik legnépesebb régióját jelenti. Ez a közösség rendkívül fontos szerepet játszik a világpolitika színterén. 27 országot tömörítő egységes piacként az EU a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje. A nemzetközi kereskedelmi megállapodások serkentik Európa és a partnerek gazdasági növekedését. Ugyanakkor hozzájárulnak az olyan európai elvek és értékek népszerűsítéséhez is, mint a demokrácia, az emberi jogok, a szociális jogok és az éghajlatváltozás elleni küzdelem.
Az EU-nak a világ többi részével fenntartott kapcsolatai a szolidaritáson és az együttműködésen alapulnak. Az olyan kihívások, mint az éghajlatváltozás, az erőszakos szélsőséges mozgalmak, az emberkereskedelem vagy az illegális migráció nem állnak meg a határokon, és a mélyszegénység problémája csak a fejlődő világ partnerországaival együttműködve kezelhető.
Az EU azon munkálkodik, hogy a világ biztonságosabb hely legyen, ahol az emberek tisztességesen bánnak egymással, és betartják a jogszabályokat. Külpolitikáját ugyanazok az elvek vezérlik, amelyek megalakulásában és fejlődésében irányadók voltak, köztük is elsősorban a béke, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok. Az EU folyamatosan igyekszik megerősíteni partnerségeit közvetlen keleti szomszédaival, különösen a Nyugat-Balkánnal, valamint a távolabbi országokkal (az uniós tagjelölt országokról részletesebb információk a „Mi az Európai Unió?” című 1. fejezetben találhatók).
Az EU-nak jelenleg több mint 45 kereskedelmi megállapodása van hatályban a világban, közel 80 partnerrel. 2020-ban új kereskedelmi megállapodást kötött Mexikóval, és ekkor lépett hatályba a Vietnámmal kötött kereskedelmi megállapodás.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Ezt megelőzően a két fél 2020. december 30-án aláírta az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodást.
Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelem közvetlenül vagy közvetve több mint 35 millió európai munkahelyhez járul hozzá.
A kereskedelmi megállapodások megkönnyítik az országok közötti üzleti kapcsolatokat és hozzájárulnak az új munkahelyek teremtéséhez és a gazdasági növekedés fellendítéséhez. Emellett az EU-ban élő vásárlók számára a világ minden tájáról származó áruk szélesebb választékát, illetve kedvezőbb árakat biztosítanak. Egyúttal segítik az uniós vállalkozásokat abban, hogy külföldön jobb versenyhelyzetbe kerüljenek. Az EU a világ számos országával kötött már kereskedelmi megállapodásokat. A nemzetközi kereskedelmi tárgyalások során a közös hangon megszólaló EU sokkal nagyobb nyomatékot tud adni a kéréseinek, mint amire bármelyik tagországa egymaga képes lenne.
A kereskedelempolitika fontos szerepet játszhat az éghajlatváltozás és a környezetkárosítás elleni küzdelemben. Az EU arra törekszik, hogy az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás szempontjait a jövőbeli kereskedelmi és beruházási megállapodások alapelemévé tegye.
Vezető szerepet tölt be a globális kereskedelmi szabályok megreformálására irányuló munkában is, hogy azok jobban meg tudjanak felelni napjaink kihívásainak.
Az EU szorosan együttműködik szomszédaival, más országokkal és nemzetközi szervezetekkel, például az ENSZ-szel és az Egészségügyi Világszervezettel az olyan közös kihívások kezelése érdekében, mint a koronavírus vagy az éghajlatváltozás. Ennek során új szövetségeket próbál kiépíteni az EU-n kívüli országokkal, és megerősíti az együttműködést a többoldalú és regionális szervezetekkel.
A Global Gateway a digitális, az energia- és a közlekedési ágazat globális összeköttetéseinek javítására, illetve az egészségügyi, oktatási és kutatási rendszerek megerősítésére irányuló új uniós stratégia. A 300 milliárd euró értékű beruházás biztosítja, hogy ezek a kapcsolatok demokratikusak, átláthatóak, környezetbarátak, biztonságosak és intelligensek legyenek.
További információk: europa.eu/!mXMpFh
A 2021. júniusi EU–USA csúcstalálkozó a megújuló transzatlanti partnerség jegyében közös menetrendet határozott meg a világjárványt követő időszakban folytatott együttműködésre vonatkozóan.
Uniós forrásokból épült az az üzleti főiskola, ahol afrikai fiatalokat képeznek ki pilótákká, légiutas-kísérőkké vagy repülőmérnökökké. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2020. február 27-én látogatást tesz az Addisz-Abebában található Etióp Légiközlekedési Akadémián.
Az EU erőteljesebb és mélyrehatóbb együttműködés kialakítására törekszik Afrikával is. A közös érdekekre és értékekre építve több partnerségi ajánlatot tett az afrikai kontinensnek olyan kulcsfontosságú területekre összpontosítva, mint a zöld átállás, a digitális átalakulás, a migráció és a mobilitás.
Az EU világszerte 140 képviseleti irodát, úgynevezett küldöttséget tart fenn. Szerepük hasonló a nagykövetségekéhez. Létfontosságú szerepet töltenek be az EU és az uniós polgárok képviseletében, illetve a helyi hálózatok és partnerségek kialakításában.
Lássunk néhány példát az EU világszerte betöltött szerepére. Válaszd ki azt a hármat, amelyet a legfontosabbnak tartasz, és fejtsd ki, hogy miért épp azokra esett a választásod! Válaszaidat vesd össze az osztálytársaidéval!
Tudj meg többet az Európa globális szerepének erősítéséért végzett munkáról: europa.eu/!3GtXDk
Az Európai Unió jóval több mint az áruk és szolgáltatások egyszerű közös piaca. Olyan emberek által alkotott politikai egység, akik közös értékeket vallanak. Ezeket az értékeket az EU alapszerződései és az Európai Unió Alapjogi Chartája fektetik le, amelyek garantálják az EU-ban élő emberek személyes jogait. Közös értékeink – köztük a demokrácia és a jogállamiság – társadalmaink alapját képezik. Például egyetlen demokrácia sem működhet jól az alapvető jogok és a polgári szabadságjogok védelmét garantáló független bíróságok nélkül, sem pedig aktív civil társadalom és szabad média nélkül.
Az európai életmód inkluzív, azaz befogadó – ami azt jelenti, hogy senki nem marad ki belőle. A nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló különbségektől függetlenül az Unióban élő valamennyi embernek meg kell adni az esélyt a boldogulásra és arra, hogy részt vegyen és vezető szerepet töltsön be a közéletben. Az Európai Bizottság olyan politikákat és intézkedéseket vezet be, amelyek szembeszállnak a hátrányos megkülönböztetéssel és a társadalomban gyakran jelen lévő sztereotípiákkal.
A koronavírus-világjárvány tanulságaira építve az EU azon dolgozik, hogy a jövőben erőteljesebben tudjon reagálni az egészségügyi válságokra, és egyúttal mindent megtesz polgárai egészségének javítása érdekében.
Az Európai Unió vezette be a világ egyik legszélesebb körű megkülönböztetésellenes jogszabályát. Ám továbbra is sokat kell még tenni az EU-ban meglévő egyenlőtlenségek leküzdéséért és azért, hogy mindenki egyforma eséllyel részt vehessen az európai közéletben. A Bizottság minden területen fokozza erőfeszítéseit, a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni fellépéstől kezdve azokig az intézkedésekig, amelyek biztosítják, hogy az Európába bevándorlók és az etnikai kisebbségek tagjai ne legyenek megbélyegezve, illetve kirekesztve a társadalomból. Emellett tovább dolgozik azért, hogy a fogyatékos személyek éppúgy élhessenek jogaikkal és megkapják ugyanazokat az esélyeket az életben, mint bárki más, továbbá hogy az LMBTIQ-személyeket ne sújtsa hátrányos megkülönböztetés.
Tudj meg többet a megkülönböztetés összes formája elleni küzdelemre irányuló uniós tervekről: europa.eu/!QdjPR8
Az Európai Unióban körülbelül 87 millióan élnek bizonyos fokú fogyatékossággal.
Tudj meg többet arról, hogy az EU hogyan kívánja védeni a fogyatékossággal élő személyek jogait a következő évtizedben: europa.eu/!pFRtcQ
10 európaiból 6 érzi úgy, hogy a hazájában gyakori az etnikai származáson vagy bőrszínen alapuló megkülönböztetés.
Eszedbe jut-e olyan eset, amikor hátrányos megkülönböztetést észleltél vagy éltél át? Szerinted mit lehetne tenni ellene? Vitassátok meg kis csoportokban az ötleteiket, majd osszátok meg őket az osztállyal.
A jogállamiság minden egyén életére közvetlen hatással van. Enélkül ugyanis nincs biztosítva a törvény előtti egyenlőség és az egyéni jogok védelme. A jogállamiság akadályozza meg továbbá, hogy a hatóságok visszaélhessenek a hatalmukkal, és biztosítja, hogy a döntéshozóknak felelősséget kelljen vállalniuk döntéseikért.
Tudj meg többet arról, mit tesz az EU a jogállamiság előmozdítása, védelme és érvényesítése érdekében: europa.eu/!7huQcW
A válaszadók több mint 80%-a fontosnak tartja a független bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelmet, a törvény előtti egyenlőséget, valamint a korrupciós vizsgálatok és büntetőeljárások megfelelő lefolytatását.
Az Európai Unió olyan térség, ahol védelemre találnak a saját országukban őket ért üldöztetés vagy súlyos bántalmazás elől menekülők. Évről évre emberek ezrei érkeznek Európába a nemzetközi védelem vagy a jobb élet reményében. Az EU együttműködik az uniós országokkal annak érdekében, hogy minél jobban tudja kezelni a határait elérő migrációs hullámokat. 2020-ban a Bizottság javaslatokat terjesztett elő az európai migrációs és menekültügyi rendszer javítására. Ezek között szerepel a származási és tranzitországokkal való együttműködés javítása, a menekültek sikeres integrációja és a tartózkodásra nem jogosult személyek visszaküldése.
Ukrajna orosz invázióját követően az EU rendkívüli intézkedésként első alkalommal aktiválta az átmeneti védelmi rendszert: e rendszer az intézkedések széles eszköztára révén tud gyors és hatékony segítséget nyújtani a háború elől menekülőknek. Az átmeneti védelem az egész Unióban egyforma jogokat biztosít a menekültek számára, például a tartózkodás, a lakhatás, az orvosi ellátás és a gyermekek oktatáshoz való hozzáférése terén.
Tudj meg többet az Ukrajna iránt mutatott európai szolidaritásról: europa.eu/!qbbNh7
A migránsok és a migráns hátterű uniós polgárok igen fontos szerepet töltenek be az európai társadalomban és a gazdaság különböző ágazataiban. Az EU az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás területén olyan intézkedéseket igyekszik hozni, amelyek biztosítják teljes jogú részvételüket a társadalomban.
Suaad Alshleh Szíriából menekültként érkezett Európába. Ma azt az álmát próbálja megvalósítani, hogy orvos lehessen Írországban.
Az EU azt szeretné elérni, hogy az uniós országok közösen készüljenek fel és reagáljanak az egészségügyi válságokra, és hogy ehhez minden egészségügyi felszerelés rendelkezésre álljon, megfizethető áron. Emellett fontos célja a rákbetegség és hasonló súlyos betegségek hatékonyabb megelőzése, kezelése és utógondozása. E törekvésekből született meg az európai egészségügyi unió, amely a jövőbeli világjárványok hatékonyabb megelőzését és kezelését, az európai egészségügyi rendszerek megerősítését és a polgárok egészségének védelmét szolgálja.
„Az EU az egészségügyért” program keretében az EU 2021 és 2027 között több mint 5 milliárd eurót tervez beruházni olyan, uniós hozzáadott értékkel bíró intézkedésekbe, amelyek kiegészítik az uniós országok egészségügyi politikáit.
ec.europa.eu/health/funding/eu4health_hu
A fő fellépési területek:
Ha jobban meg akarod ismerni az EU4Health programot, nézd meg ezt a rövid videót: europa.eu/!YRhj7h
2020-ban az Európai Unióban 2,7 millió embernél diagnosztizáltak rákos megbetegedést, és további 1,3 millió ember, köztük több mint 2000 fiatal halt bele rákbetegségbe.
Ismerd meg, hogy az európai rákellenes terv miként próbálja csökkenteni a rákbetegség okozta halálesetek számát és javítani a rákmegelőzést, rákkezelést és a gondozást: europa.eu/!MvhY6n
Az Egyetemi Kórház egyik ápolója MRI-vizsgálatot készít elő, Liège, Belgium, 2020. január 24.
Tudj meg többet az európai életmód előmozdítását szolgáló uniós programokról: europa.eu/!wywXFR
A demokrácia az az alapzat, amelyre az Európai Unió felépült. Egy egészséges és jól működő demokratikus rendszerben a polgárok szabadon kifejezhetik véleményüket, megválaszthatják politikai vezetőiket vagy maguk is vezetővé válhatnak, de mindenképpen beleszólhatnak saját jövőjükbe.
A közelmúlt eseményei azt jelezték, hogy megerősödött az emberek politikai szerepvállalása és nőtt a választásokon való részvétel aránya. De ahogy a világ számos pontján, a demokrácia az EU-ban és az uniós országokban is komoly kihívások elé van állítva. Ilyen kihívás a szélsőséges nézetek terjedése és a választásokba való beavatkozások, az újságírók elleni fenyegetések, illetve az emberek növekvő bizalmatlansága saját választott képviselőik iránt.
Az EU célja erősíteni a demokratikus folyamatokat és arra ösztönözni a polgárait, hogy vegyenek részt az EU-n belül jövőjük alakításában. Emellett folyamatosan igyekszik átláthatóbbá és demokratikusabbá tenni saját struktúráit.
A „Hogyan működik az EU?” című 2. fejezetben, „A te véleményed az uniós döntéshozatalban” című részben bővebben tájékozódhatsz arról, hogyan vehetsz részt te is és hallathatod a hangod.
Az Európai Bizottságnak az uniós demokráciák megerősítésére kidolgozott terve az egyéni jogok és szabadságok, az átláthatóság és az elszámoltathatóság köré épül fel. Középpontjában a szabad és tisztességes választások elősegítése, a szabad és független média támogatása, valamint a félretájékoztatás elleni küzdelem áll. Az Európai Unió és az uniós országok erélyesebb fellépésre készülnek azokkal szemben, akik megpróbálják kihasználni a válságokat, például a koronavírus-világjárványt, illetve akik propagandát vagy gyűlöletet terjesztenek. Ennek egyik módja a dezinformáció észlelése és leleplezése, illetve az online platformokkal való együttműködés az álhírek terjedésének korlátozása érdekében.
A női újságírók 73%-a tapasztalt már online erőszakot munkája során (UNESCO/ICEF felmérés).
Európában és mindenütt a világon minden gyermeknek egyforma jogokat, illetve megkülönböztetéstől és félelemtől mentes életet kell biztosítani. Az első uniós gyermekjogi stratégia célja háttértől, származástól, társadalmi helyzettől vagy tartózkodási jogállástól függetlenül védelmet és támogatást biztosítani minden gyermeknek (azaz 18 év alatti fiatalnak). Az ebben javasolt intézkedések számos területet felölelnek, így a gyerekek azon jogát is, hogy erőszaktól mentesen és biztonságban élhessenek az online környezetben is. Emellett az EU fontos céljának tekinti, hogy segítsen nekik kitörni a nemzedékről nemzedékre öröklődő szegénység és hátrányos helyzet ördögi köréből. Az új európai gyermekgarancia célja biztosítani azt, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek egészséges ételekhez, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és megfelelő lakhatáshoz jussanak.
Az EU gyermekjogi stratégiájának kidolgozásához több mint 10 000 gyermek és fiatal járult hozzá ötleteivel és részvételével.
2019-ben az EU-ban a gyermekek 22,2%-a élt a szegénységtől vagy a társadalmi kirekesztődéstől veszélyeztetett környezetben. Ez közel 18 millió rászoruló gyermeket jelent.
Az EU létrehozta a gyermekrészvételi platformot, hogy te is elmondhasd a véleményedet. Ez egy olyan biztonságos hely, ahol megoszthatod a döntéshozókkal, mit gondolsz a fontos témákról. Más gyermekekkel is felveheted a kapcsolatot, beszélgethetsz, vitázhatsz velük, és tanulhatsz a jogaidról. Ezenkívül gyermekbarát nyelvezeten tanulhatsz a jogszabályokról és szakpolitikákról, és felveheted a kapcsolatot a lakóhelyed közelében található szervezetekkel.
További információk: europa.eu/!PycfCV
2021 májusában az EU nagyszabású vitát indított, amelynek keretében Unió-szerte bárki elmondhatja, milyen típusú Európában szeretne élni. A vitaalkalmakat és rendezvényeket online és személyes formában egyaránt megrendezték valamennyi országban. Ez a visszajelzés fontos, hiszen hozzájárul az EU jövőjének alakításához.
Az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatos további információkat lásd itt: futureu.europa.eu/?locale=hu
Az európai társadalmak változnak: miközben nő a várható élettartam, a születések száma egyre csökken. A demográfiai változások kezelése kulcskérdés egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és méltányosabb Európai Unió felépítése szempontjából. Például az EU vidéki területein gyakran a népesség csökkenése tapasztalható, miközben a lakosság átlagban idősebb, mint a városi területeken. Ezek a területek ugyanakkor élelmet, pihenési lehetőséget, munkahelyeket és alapvető ökológiai szolgáltatásokat nyújtanak mindannyiunknak. Hogy továbbra is be tudják tölteni ezen alapvető szerepeiket, az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki, hogy segítsen a vidéki közösségeknek és vállalkozásoknak maradéktalanul kibontakoztatni a bennük rejlő lehetőségeket az elkövetkező évtizedekben.
Tanulmányozd, hogyan alakul Európa helyzete a következő évtizedekben: europa.eu/!rcPnj3
A biztosok és a nyilvánosság közötti civil párbeszéd napi rendszerességgel zajlik szerte az EU-ban. Ha nincs lehetőséged részt venni ilyen eseményen, szervezz egyet az osztályban! A vita kiindulópontjaként három vagy négy, a biztosok szerepét eljátszó diáknak ki kell választania az e fejezetben ismertetett témák egyikét. A cél egy ötperces nyilatkozat összeállítása, amihez egyéni munka keretében vizsgáljátok meg részletesen a kiválasztott szakpolitikát. Az osztályteremben, miután a „biztos” elmondta rövid nyilatkozatát, 15 perces kérdezz-felelek következik a „biztos” és az osztálytársak között, amelyet a tanár vezet le.
További információk az európai demokrácia megerősítéséről: europa.eu/!UN48BR