AZ EURÓPAI UNIÓ MEGALAPÍTÁSA ÓTA HATALMAS EREDMÉNYEKET ÉRT EL. IMMÁR TÖBB MINT FÉL ÉVSZÁZADA TARTÓ BÉKÉT, STABILITÁST ÉS JÓLÉTET TEREMTETT. SOKAT TETT AZ ÉLETSZÍNVONAL JAVÍTÁSÁÉRT. EMELLETT MŰKÖDŐKÉPESSÉ TETTE A VILÁG LEGNAGYOBB EGYSÉGES PIACÁT ÉS AZ EURÓT. DE MI A KÖVETKEZŐ LÉPÉS? EBBŐL A FEJEZETBŐL MEGTUDHATOD, HOGY AZ EU HOGYAN KEZELI NAPJAINK KIHÍVÁSAIT, ÉS MIT TEKINT PRIORITÁSNAK A KÖVETKEZŐ ÉVEKRE.

MI VAN AZ EU NAPIRENDJÉN?

Nehéz időket élünk. Az éghajlatváltozás, a fajok kihalása és a környezet károsodása fenyegeti Európát és a világot. Ugyanakkor az új digitális technológiák megváltoztatják életmódunkat, munkamódszereinket és üzleti modelljeinket. Ezek az új technológiák új lehetőségeket, de új kockázatokat is rejtenek magukban. Emellett az Európát 2020-ban elérő koronavírus-világjárvány felborította életünket. Megmutatta, hogy a világ milyen gyorsan válságba kerülhet, és mennyire fontos, hogy az EU a meglévő kihívások kezelésével egyidejűleg felkészüljön arra, hogy reagálni tudjon a jövő új kihívásaira.

Amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019-ben hivatalba lépett, hat fő célt vázolt fel Európa számára az elkövetkező évekre. Ezek a célok az egészséges bolygó felé törekvés és az új digitális világra való átállás mellett az EU világelső szerepének megerősítését is szolgálják. A globális világjárványra válaszul az EU helyreállítási tervet dolgozott ki, amely biztosítja, hogy a koronavírus után Európa zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb legyen, és rengeteg lehetőséget kínáljon a fiataloknak. E helyreállítási terv a NextGenerationEU nevet kapta. Ez a fejezet azt vázolja fel, hogy mit tesz az EU az egyes kiemelt területeken e cél megvalósítása érdekében.

Európa helyreállítása a koronavírus-világjárvány után

Európai zöld megállapodás

Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a világnak manapság szembe kell néznie. A bolygón élő 8 millió faj közül 1 milliót fenyeget a kihalás veszélye. Az erdőket és az óceánokat szennyezés pusztítja. Nem meglepő hát, hogy a fiatalok, akik aggódnak amiatt, hogy milyen állapotban öröklik meg a bolygót, erőteljesebb éghajlatpolitikai fellépést sürgetnek.

Az Európai Unió vezető szerepet visz az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén tett globális erőfeszítésekben. Kulcsszerepet játszott a 2015-ben Párizsban létrejött, mérföldkőnek számító globális éghajlatváltozási megállapodás tető alá hozásában. Az EU eltökélt szándéka, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, ahol nem állítunk elő több üvegházhatású gázt, mint amennyit ökoszisztémáink természetes módon el tudnak nyelni.

Az európai zöld megállapodás az EU cselekvési terve e cél teljesítésére, illetve az EU modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá való átalakítására. Ez többek között azt jelenti, hogy az EU nagymértékben csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, beruház a zöld technológiákba és mindent megtesz a természeti környezet védelmében. Emellett felkészül arra is, hogy kezelni tudja az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeit.

A digitális kor kívánalmainak megfelelő készségek

A digitális készségek elsajátítása manapság elengedhetetlen a tanuláshoz és a munkához. Emellett alapfeltétele egyre több online közszolgáltatás igénybevételének is – a bankszámla megnyitásától a külföldi tanulmányokra való jelentkezésig. Egyelőre azonban a fiataloknak több mint egyötöde nem rendelkezik az alapvető digitális készségekkel. Bár az oktatás és a képzés az egyes uniós országok saját hatásköre, az EU támogatást nyújt ezen a területen is. Olyan programokkal támogatja az uniós országokat, mint az európai készségfejlesztési program és a digitális oktatási cselekvési terv, melyek célja az európai lakosság továbbképzése és az európai tehetségbázis bővítése.

Az Európai Bizottság számos projektet dolgozott ki azzal a céllal, hogy segítse az uniós országokat a digitális készségek szintjének javításában. Ilyen például az évente megrendezett Európai Programozási Hét, illetve a „Digitális lehetőségek” gyakornoki program, amely lehetőséget ad a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak arra, hogy gyakorlati szakmai tapasztalatot szerezzenek azokon a digitális területeken, ahol valós munkaerőpiaci igény mutatkozik.

Fedezd fel a digitális lehetőségek világát a „digitális felfedezők” animációs sorozatával: europa.eu/!4xJCt8

TUDTAD-E?

A 2020. évi „Nők a digitális világban” eredménytábla szerint az EU-ban az informatikai szakembereknek csupán 18%-a nő. Az EU további intézkedések révén próbálja növelni a nők részvételét a digitális ágazatban. Idetartozik a sztereotípiák megkérdőjelezése, a digitális készségekkel kapcsolatos oktatás és képzés népszerűsítése, valamint a női vállalkozók ösztönzése arra, hogy ebben az ágazatban vállaljanak munkát.

A technológia iránti bizalom kiépítése

A mesterséges intelligencia (MI) számos módon segítheti életünket, például pontosabb orvosi diagnózisok vagy épp a mezőgazdaság környezeti hatásának minimalizálása révén. Sokan aggódnak ugyanakkor amiatt, hogy a mesterséges intelligencia veszélyeztetheti munkájukat, mások pedig felteszik a kérdést, hogy a technológia megbízható-e. E félelmekre válaszul a Bizottság új szabályokra tett javaslatot, amelyek biztosíthatják, hogy az EU-ban használt MI-rendszerek biztonságosak, átláthatóak, etikusak, elfogulatlanok és ember által ellenőrizhetőek maradjanak.

europa.eu/!rfUW78

Európa globális szerepének erősítése

Az Európai Unió mintegy 447 millió embernek ad otthont, ami Kína és India után a világ harmadik legnépesebb régióját jelenti. Ez a közösség rendkívül fontos szerepet játszik a világpolitika színterén. 27 országot tömörítő egységes piacként az EU a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje. A nemzetközi kereskedelmi megállapodások serkentik Európa és a partnerek gazdasági növekedését. Ugyanakkor hozzájárulnak az olyan európai elvek és értékek népszerűsítéséhez is, mint a demokrácia, az emberi jogok, a szociális jogok és az éghajlatváltozás elleni küzdelem.

Az EU-nak a világ többi részével fenntartott kapcsolatai a szolidaritáson és az együttműködésen alapulnak. Az olyan kihívások, mint az éghajlatváltozás, az erőszakos szélsőséges mozgalmak, az emberkereskedelem vagy az illegális migráció nem állnak meg a határokon, és a mélyszegénység problémája csak a fejlődő világ partnerországaival együttműködve kezelhető.

Az EU azon munkálkodik, hogy a világ biztonságosabb hely legyen, ahol az emberek tisztességesen bánnak egymással, és betartják a jogszabályokat. Külpolitikáját ugyanazok az elvek vezérlik, amelyek megalakulásában és fejlődésében irányadók voltak, köztük is elsősorban a béke, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok. Az EU folyamatosan igyekszik megerősíteni partnerségeit közvetlen keleti szomszédaival, különösen a Nyugat-Balkánnal, valamint a távolabbi országokkal (az uniós tagjelölt országokról részletesebb információk a „Mi az Európai Unió?” című 1. fejezetben találhatók).

TUDTAD-E?

Az EU-nak jelenleg több mint 45 kereskedelmi megállapodása van hatályban a világban, közel 80 partnerrel. 2020-ban új kereskedelmi megállapodást kötött Mexikóval, és ekkor lépett hatályba a Vietnámmal kötött kereskedelmi megállapodás.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Ezt megelőzően a két fél 2020. december 30-án aláírta az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodást.

Az EU erőteljesebb és mélyrehatóbb együttműködés kialakítására törekszik Afrikával is. A közös érdekekre és értékekre építve több partnerségi ajánlatot tett az afrikai kontinensnek olyan kulcsfontosságú területekre összpontosítva, mint a zöld átállás, a digitális átalakulás, a migráció és a mobilitás.

Az európai életmód előmozdítása

Az Európai Unió jóval több mint az áruk és szolgáltatások egyszerű közös piaca. Olyan emberek által alkotott politikai egység, akik közös értékeket vallanak. Ezeket az értékeket az EU alapszerződései és az Európai Unió Alapjogi Chartája fektetik le, amelyek garantálják az EU-ban élő emberek személyes jogait. Közös értékeink – köztük a demokrácia és a jogállamiság – társadalmaink alapját képezik. Például egyetlen demokrácia sem működhet jól az alapvető jogok és a polgári szabadságjogok védelmét garantáló független bíróságok nélkül, sem pedig aktív civil társadalom és szabad média nélkül.

Az európai életmód inkluzív, azaz befogadó – ami azt jelenti, hogy senki nem marad ki belőle. A nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló különbségektől függetlenül az Unióban élő valamennyi embernek meg kell adni az esélyt a boldogulásra és arra, hogy részt vegyen és vezető szerepet töltsön be a közéletben. Az Európai Bizottság olyan politikákat és intézkedéseket vezet be, amelyek szembeszállnak a hátrányos megkülönböztetéssel és a társadalomban gyakran jelen lévő sztereotípiákkal.

A koronavírus-világjárvány tanulságaira építve az EU azon dolgozik, hogy a jövőben erőteljesebben tudjon reagálni az egészségügyi válságokra, és egyúttal mindent megtesz polgárai egészségének javítása érdekében.

Az európai emberek egészségének védelme

Az EU azt szeretné elérni, hogy az uniós országok közösen készüljenek fel és reagáljanak az egészségügyi válságokra, és hogy ehhez minden egészségügyi felszerelés rendelkezésre álljon, megfizethető áron. Emellett fontos célja a rákbetegség és hasonló súlyos betegségek hatékonyabb megelőzése, kezelése és utógondozása. E törekvésekből született meg az európai egészségügyi unió, amely a jövőbeli világjárványok hatékonyabb megelőzését és kezelését, az európai egészségügyi rendszerek megerősítését és a polgárok egészségének védelmét szolgálja.

europa.eu/!BnPmFr

Az európai demokrácia megerősítése

A demokrácia az az alapzat, amelyre az Európai Unió felépült. Egy egészséges és jól működő demokratikus rendszerben a polgárok szabadon kifejezhetik véleményüket, megválaszthatják politikai vezetőiket vagy maguk is vezetővé válhatnak, de mindenképpen beleszólhatnak saját jövőjükbe.

A közelmúlt eseményei azt jelezték, hogy megerősödött az emberek politikai szerepvállalása és nőtt a választásokon való részvétel aránya. De ahogy a világ számos pontján, a demokrácia az EU-ban és az uniós országokban is komoly kihívások elé van állítva. Ilyen kihívás a szélsőséges nézetek terjedése és a választásokba való beavatkozások, az újságírók elleni fenyegetések, illetve az emberek növekvő bizalmatlansága saját választott képviselőik iránt.

Az EU célja erősíteni a demokratikus folyamatokat és arra ösztönözni a polgárait, hogy vegyenek részt az EU-n belül jövőjük alakításában. Emellett folyamatosan igyekszik átláthatóbbá és demokratikusabbá tenni saját struktúráit.

„A te véleményed az uniós döntéshozatalban” című részben bővebben tájékozódhatsz arról, hogyan vehetsz részt te is és hallathatod a hangod.

 

Az uniós demokráciák megerősítése

Az Európai Bizottságnak az uniós demokráciák megerősítésére kidolgozott terve az egyéni jogok és szabadságok, az átláthatóság és az elszámoltathatóság köré épül fel. Középpontjában a szabad és tisztességes választások elősegítése, a szabad és független média támogatása, valamint a félretájékoztatás elleni küzdelem áll. Az Európai Unió és az uniós országok erélyesebb fellépésre készülnek azokkal szemben, akik megpróbálják kihasználni a válságokat, például a koronavírus-világjárványt, illetve akik propagandát vagy gyűlöletet terjesztenek. Ennek egyik módja a dezinformáció észlelése és leleplezése, illetve az online platformokkal való együttműködés az álhírek terjedésének korlátozása érdekében.

europa.eu/!X7Kqq3

TUDTAD-E?

A női újságírók 73%-a tapasztalt már online erőszakot munkája során (UNESCO/ICEF felmérés).

A gyermekek érdekeinek védelme

Európában és mindenütt a világon minden gyermeknek egyforma jogokat, illetve megkülönböztetéstől és félelemtől mentes életet kell biztosítani. Az első uniós gyermekjogi stratégia célja háttértől, származástól, társadalmi helyzettől vagy tartózkodási jogállástól függetlenül védelmet és támogatást biztosítani minden gyermeknek (azaz 18 év alatti fiatalnak). Az ebben javasolt intézkedések számos területet felölelnek, így a gyerekek azon jogát is, hogy erőszaktól mentesen és biztonságban élhessenek az online környezetben is. Emellett az EU fontos céljának tekinti, hogy segítsen nekik kitörni a nemzedékről nemzedékre öröklődő szegénység és hátrányos helyzet ördögi köréből. Az új európai gyermekgarancia célja biztosítani azt, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek egészséges ételekhez, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és megfelelő lakhatáshoz jussanak.

europa.eu/!tfhnFw