GYAKRAN HALLJUK A HÍREKBEN, HOGY „BRÜSSZEL” ERRŐL VAGY ARRÓL HATÁROZOTT. DE VALÓJÁBAN MIT JELENT EZ? PONTOSAN KI VAGY MI AZ A „BRÜSSZEL”? EBBEN A FEJEZETBEN RÖVIDEN ÁTTEKINTJÜK AZ EU SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉT. MEGTUDHATOD, MELYEK AZ EU FŐ INTÉZMÉNYEI, VALAMINT HOGY MILYEN FELADATOKKAL ÉS MILYEN JOGOKKAL VANNAK FELRUHÁZVA. ARRA IS VÁLASZT KAPHATSZ, HOGYAN VEHETSZ RÉSZT TE IS A MUNKÁJUKBAN.

HOGYAN MŰKÖDIK AZ EU?

Ki miről dönt az EU-ban?

Amikor politikáról beszélgetnek az emberek, gyakran magukról a politikusokról hallani: például hazád miniszterelnökét vagy az ellenzék egyik vezetőjét említik. Ez azért van, mert a döntéseket emberek hozzák, és ők alakítják a politikát. Ugyanez igaz az EU esetében is.

Az európai intézmények egyszerűen olyan fórumok, ahol az EU összes tagországából érkező politikusok megbeszélik, mit tehetnek közös erővel a kézzelfogható eredményekért. Lássuk most azokat az intézményeket, ahol a legtöbb döntést hozzák!

Az Európai Parlament

europarl.europa.eu

Az EU egyetlen közvetlenül választott testületeként az Európai Parlament a hétköznapi emberek testületi szószólója. Képviselőit az európai polgárok ötévente közvetlenül választják meg. Ezeken a választásokon bárki szavazhat, aki valamely uniós ország állampolgára. Egyes uniós országokban, ahol az állampolgársággal nem rendelkezők is szavazhatnak bizonyos helyhatósági választásokon, az európai parlamenti választásokon is szavazhatnak azok, akik megfelelnek az egyéb tartózkodási feltételeknek (például az országban jogszerűen élő külföldi állampolgárok).

Az Európai Parlament épülete Strasbourgban (Franciaország). / Az Európai Parlament ülése Brüsszelben (Belgium).  / Az Európai Parlamentben az egyes képviselőcsoportok ülésrendjét ábrázoló infografika.

A legutóbbi európai választásokra 2019-ben került sor. A következő választások 2024-ben lesznek. Szavazati joggal az EU összes tagországában 18 éves korodtól rendelkezel, kivéve Ausztriában és Máltán, ahol már 16 éves kortól, valamint Görögországban, ahol 17 éves kortól szavazhatsz. Egyes országok, például Belgium és Németország az európai parlamenti és más választások esetében 16 évre csökkentették a választójogi korhatárt.

TUDTAD-E?

A fiatalok – a 15–30 év közöttiek – az összes korosztály közül a leginkább Európa-pártiak. 2019-ben több mint 70%-uk nyilatkozott úgy, hogy pozitív véleménye van az EU-ról.

Forrás: Az Eurobarométer 478. sz. gyorsfelmérése.

Az Európai Parlament fő tanácskozásait, más néven a „plenáris üléseket” Franciaországban, Strasbourg városában tartja évente 12 alkalommal, illetve Brüsszelben, Belgiumban évente maximum hatszor.

A Parlamentnek 705 tagja van, az EU minden országából: ők az EP képviselői. A képviselők száma országonként eltérő: a népesebb országok több képviselőt választhatnak, mint a kisebb népességűek. A hasonló politikai nézeteket valló képviselők politikai csoportokba (frakciókba) tömörülnek, akárcsak a nemzeti parlamentekben, nem pedig az állampolgárság alapján alakítanak képviselőcsoportokat.

Az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával közösen dönt az uniós jogszabályokról. Ha a Parlament és a Tanács nem tud egyetérteni a jogszabályalkotásban, nem születik új jogszabály. A Parlament választja meg az Európai Bizottság elnökét, és jogában áll jóváhagyni vagy meneszteni az egész Európai Bizottságot. Ezenkívül a Parlament dönt az Európai Unió költségvetéséről.

Az EU-ban érvényes különböző törvényes választójogi korhatárok infografikája.Az európai polgárok közvetlenül választják az Európai Parlament képviselőit

5. FELADAT KÉPVISELŐID AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN

A következő európai parlamenti választások 2024 tavaszán lesznek, így lehet, hogy addigra már te is szavazhatsz. A képviselőid más európai parlamenti képviselőkkel fognak együtt dolgozni, politikai csoportokban. Politikai csoport alakításához 23 tag szükséges, és a 27 EU-tagállam legalább egynegyedének képviseltetnie kell magát benne. Jelenleg hét politikai csoport dolgozik a Parlamentben. A képviselők nem tartozhatnak egyidejűleg egynél több képviselőcsoporthoz. Egyes parlamenti képviselők egyetlen politikai csoporthoz sem tartoznak, ők a független képviselők.

Kis csoportokban nézzétek át az alábbi linken található térképet, és állapítsátok meg, hogy az országotokból melyik pártok voltak sikeresek a legutóbbi európai választásokon, és melyik csoportokhoz tartoznak: europa.eu/!f86KTU

Itt megnézhetitek a képviselők ülésrendjét a plenáris ülésen: europa.eu/!8FY6Pj

Felismertek képviselőket az országotokból érkezettek közül?

Az Európai Tanács

consilium.europa.eu/hu/european-council

Az Európai Tanács az uniós országok választott vezetőiből, azaz az állam-, illetve kormányfőkből álló testület. Ezek a vezetők évente legalább négy alkalommal üléseznek. Tanácskozásaikat gyakran nevezik „EU-csúcsoknak” is. Az Európai Tanács az EU fő politikai célkitűzéseit és átfogó politikai irányvonalait határozza meg. Élén a 2 és fél évente megválasztott elnök áll.

Az Európai Tanács nem hoz uniós jogszabályokat. Ez ugyanis az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a feladata – ez utóbbi nem összekeverendő az Európai Tanáccsal!

 / Ülésterem az Europa elnevezésű épületben.
Az Európai Tanács összetételét ismertető infografika. A 27 tagállam képviselőit a nemzeti zászlók, az uniós intézmények vezetőit három uniós zászló jelöli.

A 27 európai uniós tagállam mindegyik vezetőjét rajzolt alakok ábrázolják, előttük az országuk zászlójával. Látható még három alak az uniós zászlóval, ők a Tanács elnökét és az EU két másik vezetőjét jelképezik. A résztvevők kör alakban helyezkednek el, ahogyan a csúcstalálkozókon szoktak.

Az Európai Tanács

Az EU és a tagállamok vezetői európai csúcstalálkozók keretében találkoznak, melyen az Európai Tanács elnöke elnököl.

Az Európai Unió Tanácsa

consilium.europa.eu/hu/council-eu

Az Európai Unió Tanácsa – melyet röviden „Tanácsként” szoktak emlegetni – az uniós országok kormányait képviselő testület. A Tanácsban találkoznak az összes EU-tagállam miniszterei, hogy vitázzanak és döntéseket hozzanak az EU politikájáról és jogszabályairól. Az, hogy melyik miniszter vesz részt a találkozón, az eszmecsere témakörétől függ. Ha például az ülés a légszennyezettségről szól, a környezetvédelmi miniszterek találkoznak. Ha a fő téma a munkanélküliség, a foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős miniszterek vesznek részt rajta.

A Tanács az EU két törvényhozó testületének egyike. Az összes EU-tagállam miniszterei nélkül tehát semmilyen intézkedést nem lehet hozni az Európai Unióban.

A Tanács szavazással kapcsolatos ügyrendjéről az EU tagállamai döntenek. A Tanács többnyire többségi, egyes esetekben pedig egyhangú szavazással hozza meg döntéseit. Azokon a területeken, ahol az uniós országok közötti megállapodás alapján a döntéseket egyhangúlag kell meghozni – például adóügyi vagy biztonsági kérdésekben –, ez azt jelenti, hogy a határozattal minden miniszternek egyet kell értenie.

Sok más területen a miniszterek többségi szavazással hoznak döntéseket – ilyen a fogyasztói jogok, a Covid19-világjárvány utáni gazdasági helyreállítás vagy a környezetvédelmi kérdések, például a települési hulladék kezeléséről szóló uniós jogszabályok elfogadása.

A Tanács munkáját az EU tagállamai egymást váltva, féléves időszakokban vezetik. 2023-ban Svédország és Spanyolország, 2024-ben Belgium és Magyarország, 2025-ben pedig Lengyelország és Dánia tölti be a soros elnökséget.

TUDTAD-E?

A következő témákban a Tanács egyhangú határozata szükséges:

  • a leggyakoribb kül- és biztonságpolitikai kérdések;
  • állampolgárság (új jogok biztosítása az uniós polgárok számára);
  • uniós tagság;
  • a közvetett adózásra vonatkozó nemzeti jogszabályok összehangolása;
  • az Unió pénzügyei;
  • egyes belpolitikai és igazságügyi kérdések (pl. családjog, rendőrségi együttműködés);
  • a szociális biztonságra és a szociális védelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok összehangolása.

Egyhangú szavazás esetén a tartózkodás nem akadályozza meg a döntéshozatalt.

Ha jobban meg akarod ismerni a Tanácsot, nézd meg ezt a rövid dokumentumfilmet: europa.eu/!Xm48xu

6. FELADAT SZAVAZ A TANÁCS

A Tanács ülésein a törvényjavaslatoknak körülbelül 80%-áról minősített többségi szavazással, más néven „kettős többséggel” születik döntés. Minősített többségi szavazás esetén minden miniszter egy-egy szavazatot adhat le a javaslat mellett vagy ellen, illetve tartózkodhat. Mivel az egyes miniszterek az ország népességétől függően eltérő számú embert képviselnek, a méltányos döntéshozatalhoz szükség van a „kettős többség” támogatására: ahhoz, hogy egy törvényt elfogadjanak, az uniós országok legalább 55%-ának (27-ből 15 ország), illetve az EU teljes lakosságának (mintegy 447 millió fő) legalább 65%-át képviselő többségnek meg kell szavaznia azt.

További részletek itt találhatók: europa.eu/!Cxjyku

Az alábbi gyakorlattal próbáljátok ki a Tanács weboldalán található szavazatszámlálót, hogy megnézzétek, hogyan működik ez a rendszer: europa.eu/!vr8Nwp

Képzeld el, hogy az osztályod összegyűjtötte a pénzt egy osztálykirándulásra, és már csak az úti célról kell megállapodnotok. Valaki felveti, hogy a javasolt úti célról minősített többséggel szavazzatok. Mindenkinek ugyanaz a véleménye, vagy esetleg szükség van a minősített többséggel való szavazásra?

Válasszatok ki valakit közületek, aki az Európai Bizottságot képviseli – az illető 1 perces időkerettel érvelhet az egyik úti cél mellett. Válasszatok ki egy másik diákot, aki kezeli a Tanács szavazási kalkulátorát. Minden osztálytársnak osszátok ki egy-egy miniszter szerepét az EU 27 tagállamából.

Ezután minden „miniszternek” szavaznia kell a javasolt úti cél mellett vagy ellen, illetve tartózkodhatnak is.

Ellenőrizzétek az eredményt a Tanács kalkulátorában. Milyen eredmény született? Sikerült megállapodnotok a javasolt úti célban? Osszátok meg a gondolataitokat a csoporttal az ilyen típusú szavazással kapcsolatban.

Minősített többség: 27 tagállam, Az elfogadáshoz minimálisan szükséges „igen” szavazatok száma: 55% = 15. Egyszerű többség összesen = Népesség, Az elfogadáshoz minimálisan szükséges „igen” szavazatok száma: 65% a szavazatkalkulátor használata
Az Európai Unió Tanácsának ülésein alkalmazott szavazási rendet ábrázoló infografika. Málta lakossága az EU lakosságának 0,11 %-át, míg Németországé az EU lakosságának 18,56 %-át teszi ki.

Az Európai Bizottság

ec.europa.eu

Az Európai Bizottság összetételét ismertető infografika. A képen 27 tag szerepel, minden uniós országból egy.

Az Európai Bizottság egy 27 biztosból álló testület, amelybe minden EU-s ország egy biztost delegál. Az Európai Bizottság elnökével együtt a biztosok az EU végrehajtó testületét alkotják, amely az EU napi működéséért felel. Megbízatásuk 5 évre szól.

Ha jobban meg akarod ismerni a Bizottságot, nézd meg ezt a rövid dokumentumfilmet: europa.eu/!BhpHtq

Az Európai Bizottság elnökét a tagállamok nevezik ki az Európai Tanácson keresztül, kinevezését hivatalosan az Európai Parlament hagyja jóvá. A többi biztos személyére az adott ország kormánya tesz javaslatot, és az Európai Parlament hagyja jóvá őket. A biztosok nem a származási országuk véleményét, hanem az EU közös érdekeit képviselik. A Bizottság mindegyik tagját az elnök egy adott szakterülettel bízza meg, például ő lesz az energiaügyek, a gazdaság vagy a környezetvédelem felelőse.

Az Európai Bizottság az EU általános érdekében terjeszt elő új jogszabályokat és programokat. A javaslatok előterjesztése előtt a Bizottság kikéri a tagállami parlamentek, kormányok, érdekcsoportok, szakértők, illetve polgárok véleményét, akik interneten közölhetik észrevételeiket.

Arról, hogy hogyan hallathatod a hangod az EU politikai döntései során, ld. az alábbi részt: „A te véleményed az uniós döntéshozatalban” című részben találhatsz további információt.

A Bizottság javaslatait részletesen megvizsgálja az Európai Parlament és a Tanács. Ez a két intézmény hozza a végső döntést az összes uniós jogszabályról. Módosíthatják is az előterjesztéseket, vagy akár egészében el is utasíthatják őket. Az Európai Bizottság kezeli az EU szakpolitikáit és költségvetését, valamint biztosítja, hogy az EU tagállamai helyesen alkalmazzák az EU joganyagát.

Az Európai Bizottság lényegében az EU „kormánya”. Az Európai Bizottság szerepét elmagyarázó infografika.

Az Európai Bizottság felel az EU költségvetésének irányításáért, az uniós jog alkalmazásának nyomon követéséért, valamint az uniós jogszabályok szövegezéséért.

Fiatalok az Európai Parlament padsoraiban. / Az Európai Parlament strasbourgi épülete előtt összegyűlt fiatalok csoportja.

TUDTAD-E?

A Bizottság munkáját napi szinten adminisztratív munkatársak, szakértők, fordítók, tolmácsok és asszisztensek végzik. A Bizottság tisztviselőit – és az EU többi intézményében dolgozó szakembert – az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (epso.europa.eu) toborozza.

A tisztviselők az EU-tagállamok polgárai, akiket felvételi versenyvizsgákon választanak ki. Hozzávetőlegesen 32 000 ember dolgozik a Bizottságnál. Ez soknak tűnhet ugyan, de valójában kevesebb, mint ahány dolgozója egy uniós nagyvárost vezető önkormányzatnak van.

Ha úgy érzed, ez a karrier érdekes lehet számodra, bármely uniós intézményhez jelentkezhetsz szakmai gyakorlatra.

Minderről bővebben: europa.eu/!UJ33jy

TUDTAD-E?

Látogass el az európai intézményekhez!

Látogass el személyesen vagy online az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Tanács vagy az Európai Bizottság intézményeihez.

Rajzos ábra az Európai Bizottság egyik irodájában egy számítógép körül összegyűlt férfiakkal és nőkkel. / Két fénykép az Európai Parlament brüsszeli Parlamentárium múzeumában interaktív térképeket tanulmányozó emberekről.

Az Európai Unió Bírósága

Az elmúlt 70 év során az EU tagállamai számtalan uniós jogszabályt alkottak együtt. A Bíróság őrködik afelett, hogy e jogszabályokat egységesen értelmezzék és alkalmazzák. Ha a tagállami bíróságnak bármely uniós törvény értelmezésével kapcsolatban kétségei vannak, a Bíróságtól kérheti annak tisztázását. Az is előfordul, hogy az EU egyes országai nem alkalmazzák teljeskörűen az uniós jogot. Ilyen esetben a Bizottság vagy egy másik EU-tagállam a Bíróság elé viheti az ügyet. A Bíróság székhelye Luxembourgban található, a testület tagállamonként egy bíróból áll.

További információk itt találhatók: curia.europa.eu

7. FELADAT KINEK MI A FELADATA AZ EU-BAN?

Ez egyszerre meglehetősen sok információ volt! Fontos azonban megérteni, hogy az úgynevezett „Brüsszel” valójában micsoda, és kinek mi a feladata az EU-ban. Töltsd ki az alábbi tesztet, hogy megtudd, mennyit sikerült ebből megjegyezned! Jelöld be x-szel, hogy az egyes jellemzések melyik intézményre illenek rá!

Melyik intézmény az, amelyik… Európai Parlament Európai Tanács Az Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Európai Bíróság
1. javaslatot tesz az új uniós jogszabályokra? IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM
2. jóváhagyja az EU jogszabályait? IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM
3. EU-tagállamonként (csak) egy képviselőből/tagból áll? IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM
4. közvetlenül kerül megválasztásra? IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM
5. kezeli a költségvetést? IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM
6. a polgárok érdekeit képviseli? IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM
7. az EU tagállamainak és azok kormányainak érdekeit képviseli? IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM
8. az EU egészének érdekeit képviseli? IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM
9. határoz az EU jogszabályainak értelmezéséről? IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM
10. meghatározza az EU általános politikai irányvonalát? IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM

Az itt tárgyalt intézményeken kívül a következő más uniós intézményekről és testületekről is hallhattál már:

További információk: europa.eu/!UDjvm3

8. FELADAT JOGALKOTÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Az EU-ban a jogalkotás legbevettebb eljárása az úgynevezett „rendes jogalkotási eljárás”. Ezen eljárás során az új jogszabály legfeljebb három változatában (ún. olvasatban) kerül a törvényhozók elé megvizsgálásra. Ha nem sikerül megállapodni, a javaslatot visszavonják.

Az uniós szerződések meghatározzák, hogy kik és milyen területeken hozhatnak jogszabályokat: az EU, a nemzeti kormányok vagy mindkettő. Az uniós országok felelősek azért, hogy a nemzeti szakpolitikák egyes területein – például az ipar, az egészségügy és az oktatás kérdéseiben – maguk hozzák meg döntéseiket és jogszabályaikat. Ezeken a területeken az EU csak támogatást tud nyújtani a nemzeti kormányoknak. Azokon a területeken, ahol az EU és a nemzeti kormányok egyaránt felléphetnek, az EU csak akkor cselekszik, ha hatékonyabban tudja megoldani a kérdést a kormányoknál.

További tudnivalók az uniós hatáskörökről: europa.eu/!fuHNhG

Az olvasatokban alapvetően három intézmény érintett: az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság.

Az ábrán írd be az egyes intézményeket a megfelelő helyükre!

Infografika az uniós jogalkotással kapcsolatos kérdések megválaszolásához szolgáló ábrákkal.

9. FELADAT KI KICSODA?

Most már sok mindent tudsz az európai intézményekről, de vajon tudod-e vezetőik nevét, felismernéd-e őket? Tudod-e, hogy ki jelenleg:

  1. az Európai Parlament elnöke?
  2. az Európai Tanács elnöke?
  3. az Európai Bizottság elnöke?
  4. az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője?
Fiatal nő megafont tart a kezében egy éljenző tömegben.

A te véleményed az uniós döntéshozatalban

Európai polgárként te is többféleképpen befolyásolhatod az EU politikáját.

play video NÉZD MEG A VIDEÓT: Hogyan alakíthatod az uniós intézményeket? europa.eu/!73FjHu

Szavazás a választásokon

Az Európai Parlament brüsszeli és strasbourgi képviselőjének megválasztása nagy súlyú döntés, csakúgy, mint a saját kormányodra leadott szavazatod. Ugyanis hazád államfője és kormánya egyformán befolyásolni fogja az EU munkáját.

Infografika arról, hogy az európai polgárok hogyan befolyásolhatják az uniós szakpolitikákat.

Az Ön országának általános választásán leadott szavazata az országa kormányának megválasztásához járul hozzá. Az Ön országának állam- vagy kormányfője az Európai Tanács tagja. Az Ön szavazata az országa oktatási, környezetvédelmi stb. minisztereinek megválasztásához is hozzájárul, akik döntéseket hoznak a Tanács ülésein. Az európai parlamenti választásokon leadott szavazata az európai parlamenti képviselők megválasztásához járul hozzá, akik képviselőcsoportokban dolgoznak együtt más uniós országok képviselőivel.

Részvétel az online konzultációkon

Véleményedet online nyilvános konzultációkon való részvétel formájában is kifejezheted. Az Európai Bizottság az új uniós jogszabályokról az előterjesztés előtt, majd a teljes döntéshozatali folyamat során is kikéri a lakosság, illetve a magán- és a közszféra szereplőinek véleményét.

Ha részt akarsz venni: europa.eu/!Tu79hX

Vita az EU-ról

Elmondhatod a véleményedet az EU-ban zajló folyamatokról is az Unió-szerte számos helyszínen, illetve online formában megrendezett viták keretében.

Az uniós politikai döntéshozatalban való részvétel módjáról itt olvashatsz bővebben: europa.eu/!7XJhtK. Látogass el az europaert.eu platformra, ha szeretnéd támogatni az európai demokráciát azzal, hogy minél több embert arra biztatsz, hogy szavazzanak a 2024-es európai választásokon; a platform segítségével az Európa különböző részeiben élő résztvevők találkozhatnak, megoszthatják ismereteiket és új készségeket sajátíthatnak el.

Az Európai Bizottság felkérése új jogszabályjavaslatra

play video NÉZD MEG A VIDEÓT: Mi az európai polgári kezdeményezés? Kezdeményezz! europa.eu/!vPtfdx

Az EU lakosai európai polgári kezdeményezést is indíthatnak vagy támogathatnak (europa.eu/citizens-initiative/_hu). E kezdeményezések felkérik az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő jogszabályjavaslatot azokban a témákban, amelyekért az EU felel – ilyen például a környezetvédelem, a mezőgazdaság vagy a közlekedés. Bármely csoport indíthat ilyen kezdeményezést, amely legalább hét uniós polgárból áll, akik hét különböző uniós országban élnek – kezdeményezésükhöz ezután támogató aláírásokat kell gyűjteniük. Ha egy kezdeményezést 1 millió ember – azaz az EU lakosságának valamivel több mint 0,2%-a – aláírt, azt be lehet nyújtani az Európai Bizottsághoz.

A „Right2Water” elnevezésű első uniós polgári kezdeményezésre 1,6 millió aláírás gyűlt össze. Ebből az ivóvízzel kapcsolatos új szabályokra irányuló javaslat született.

TUDTAD-E?

Az Európai Bizottság minden uniós országban fenntart egy helyi irodát (az ún. „képviseleteket”), melynek munkatársai beszélik az adott ország nyelvét (nyelveit). Te is beszélhetsz velük, vagy írásban tájékoztatást kérhetsz az EU-ról az anyanyelveden. A Europe Direct hálózat is működtet minden uniós országban helyi tájékoztatási irodákat. A kiadvány végén megtalálod az elérhetőségeiket.

10. FELADAT MILYEN FONTOS TÉMÁKÉRT ÁLLJON KI KÉPVISELŐD AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN

Kis csoportokban írjatok listát arról az öt fő ügyről, amelyekért szeretnétek, hogy hazátok képviselője kiálljon az Európai Parlamentben. Ilyen ügy lehet például a műanyag zacskók mennyiségének csökkentése Európában, amiről a Parlament állásfoglalást fogadott el: europa.eu/!pyGBKv