Különjelentés

35 sz.2018

A nem kormányzati szervezeteknek juttatott uniós finanszírozás átláthatósága: több erőfeszítésre lenne szükség

A jelentés bemutatása A nem kormányzati szervezetek fontos szerepet játszanak az uniós költségvetés végrehajtásában. 2014 és 2017 között a Bizottság a becslések szerint 11,3 milliárd eurót vett kötelezettségvállalásba számos különféle uniós szakpolitikai területen a nem kormányzati szervezetek által végrehajtandó fellépésekre. Ellenőrzésünk során megvizsgáltuk, hogy az uniós forrásokat átlátható módon osztották-e ki a nem kormányzati szervezeteknek. A szakpolitikai területek közül elsősorban a külső fellépésekre összpontosítottunk, mivel ez a legnagyobb terület azok közül, ahol nem kormányzati szervezetek uniós források segítségével hajtanak végre fellépéseket. Megállapítottuk, hogy a Bizottság nem megbízható módon sorolja be rendszerében a jogalanyokat nem kormányzati szervezeti státuszba. Értékelésünk szerint a Bizottság általában átlátható módon választotta ki a nem kormányzati szervezetek által vezetett projekteket. Az ellenőrzött ENSZ-szervezetek részéről ugyanakkor nem mindig átlátható eljárás keretében történt meg a közreműködő nem kormányzati szervezetek kiválasztása. A Bizottság nem gyűjt minden esetben átfogó információkat valamennyi támogatásban részesülő nem kormányzati szervezetről, és nem ellenőrzi mindig megfelelően az összegyűjtött adatokat. A nem kormányzati szervezetek által felhasznált uniós forrásokkal kapcsolatos információkat több rendszerben is közzéteszik, azonban korlátozott a nyilvánosságra hozott információk köre. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a Bizottság nem kezeli eléggé átláthatóan az uniós források nem kormányzati szervezetek általi végrehajtását, ezért többet kellene tenni ennek javítása érdekében. Emellett egy sor ajánlást is megfogalmaztunk a nem kormányzati szervezeteknek juttatott uniós finanszírozás átláthatóságának javítása céljából.

A kiadvány 23 nyelven és a következő formátumban érhető el:

PDF

Tartalom
Összefoglalás
Bevezetés
Az ellenőrzés hatóköre és módszere
Észrevételek
Következtetések és ajánlások
Mellékletek
A Bizottság válaszai
Betűszók és rövidítések
Végjegyzetek
Az ellenőrző csoport
Elérhetőség

Összefoglalás

A Bizottság becslések szerint az uniós költségvetés mintegy 1,7%-át, az Európai Fejlesztési Alapoknak pedig 6,8%-át nem kormányzati szervezeteken keresztül hajtja végre. A nem kormányzati szervezetek számos szakpolitikai területen, így többek között a humanitárius és fejlesztési segélyek, a környezetvédelem, valamint a kutatás és innováció terén segítik a Bizottságot az uniós programok kialakításában, végrehajtásában és nyomon követésében. 2014 és 2017 között a Bizottság a becslések szerint 11,3 milliárd eurót vett kötelezettségvállalásba nem kormányzati szervezetek által végrehajtandó fellépésekre. Az Európai Parlament gyakran adott hangot a nem kormányzati szervezetek és finanszírozásuk iránti érdeklődésének.

Ellenőrzésünk célkitűzése az volt, hogy értékeljük a nem kormányzati szervezeteknek juttatott uniós források átláthatóságát. Először azt vizsgáltuk meg, hogyan sorolja be a Bizottság a jogalanyokat nem kormányzati szervezeti státuszba, majd azt ellenőriztük, hová jutnak a nem kormányzati szervezetek által végrehajtott uniós pénzösszegek, és hogy a Bizottság ezt az információt átlátható módon közzétette-e. Áttekintettük mindazokat a fő szakpolitikai területeket, amelyeken nem kormányzati szervezetek uniós forrásokat hajtanak végre, különös tekintettel a legnagyobb ilyen területre, a külső fellépésekre.

III

Arra a következtetésre jutottunk, hogy a Bizottság nem kezelte eléggé átláthatóan az uniós források nem kormányzati szervezetek általi végrehajtását.

A Bizottság számviteli rendszerében nem kormányzati szervezetként történő besorolás (amely önbevalláson alapul), illetve a Bizottság általi ellenőrzések korlátozott volta megbízhatatlanná tette a jogalanyok nem kormányzati szervezetként történő besorolását.

A külső fellépésekkel kapcsolatban megállapítottuk, hogy a Bizottság összességében átlátható módon választja ki a nem kormányzati szervezetek által irányított projekteket. A különböző bizottsági részlegek azonban nem egységesen alkalmazták a támogatás továbbadására irányuló eljárásokat, és az ellenőrzött ENSZ-szervezetek nem mindig átlátható módon választották ki a nem kormányzati szervezeteket.

Nem egységes a nem kormányzati szervezetek által végrehajtott uniós forrásokkal kapcsolatos információk gyűjtése sem. A külső fellépések terén a Bizottságnak nem áll rendelkezésére teljes körű információ. Ez különösen a nemzetközi nem kormányzati szervezetekből álló hálózatok és közvetett irányítású projektek esetében jellemző. Ráadásul közvetett irányítás esetén az információk hiánya hátráltatta a költségnyilatkozatokkal kapcsolatos bizottsági ellenőrzéseket.

VII

A nem kormányzati szervezetek által felhasznált uniós forrásokkal kapcsolatos információkat több rendszerben is közzéteszik, azonban korlátozott a nyilvánosságra hozott információk köre. A külső fellépések terén a Bizottság általában a nemzetközi átláthatósági standardoknak megfelelően számolt be a humanitárius és fejlesztési segélyekre vonatkozó adatokról.

VIII

Bizonyos ENSZ-szervezetek ezzel szemben a hat ellenőrzött projekt közül öt esetében vagy nem, vagy csak részben tették közzé a nem kormányzati szervezetekkel kötött szerződéseket, a Bizottság pedig nem ellenőrizte, hogy az ENSZ-szervezetek eleget tettek-e ennek a követelménynek.

A jelentésben megfogalmazott észrevételek alapján egy sor ajánlást fogalmazunk meg, amelyek célja a nem kormányzati szervezeteknek juttatott uniós finanszírozás átláthatóságának javítása. A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

javítsa a számviteli rendszerében a nem kormányzati szervezetekről nyilvántartott információk megbízhatóságát;
ellenőrizze a támogatások nem kormányzati szervezeteknek történő továbbadására irányuló szabályok és eljárások alkalmazását;
javítsa a nem kormányzati szervezetek által végrehajtott uniós forrásokkal kapcsolatos információk gyűjtését;
fogadjon el egységes megközelítést a nem kormányzati szervezeteknek biztosított finanszírozással kapcsolatos részletes adatok közzétételéről, és ellenőrizze, hogy az ENSZ-szervezetek teljes és pontos adatokat tesznek-e közzé a nem kormányzati szervezetek által uniós finanszírozással végrehajtott szerződésekről.

Bevezetés

A nem kormányzati szervezet fogalma

Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a nem kormányzati szervezetek átláthatósága és finanszírozása iránt. Az Európai Parlament például több felmérést is közzétett a témáról¹, valamint jelentéstervezetet készített a nem kormányzati szervezetek uniós költségvetésből történő finanszírozásának költségvetési kontrolljáról².

A nem kormányzati szervezetek fontos szerepet játszanak az uniós költségvetés végrehajtásában. A Bizottság – más partnerek mellett – nem kormányzati szervezetekkel együttműködve alakítja ki, hajtja végre és követi nyomon a programokat számos uniós szakpolitikai területen. Különösen így van ez a fejlesztés és a humanitárius segélyek terén, de olyan más területeken is, mint a környezetvédelem, a kutatás, az oktatás és a kultúra. Mindennek ellenére a nem kormányzati szervezet fogalmának jelenleg még nincsen közös uniós meghatározása (lásd: 1. háttérmagyarázat).

1. háttérmagyarázat

Mi a nem kormányzati szervezet?

Bár a nem kormányzati szervezet fogalmát széles körben használják, nincsen nemzetközi szinten általánosan elfogadott meghatározása³. Az Unión belül a nem kormányzati szervezeti státuszt egyes tagállamokban a szervezet jogi formája, másokban pedig tevékenységének jellege határozza meg.

Egy 1997-es közleményben⁴ a Bizottság a nem kormányzati szervezetek öt jellemzőjét emelte ki. Ezek a következők: (1) hivatalos vagy intézményi hátterű önkéntes szervezet; (2) nem végez nyereségfelosztást; (3) független a kormányzattól és a közhatóságoktól; (4) irányítása nem személyes haszonszerzés céljával történik; (5) tevékenysége legalább részben közérdeket szolgál.

A nem kormányzati szervezetek uniós finanszírozása

A nem kormányzati szervezetek elsősorban végrehajtó partneri minőségben, a Bizottság részéről való program- és projektvégrehajtásért részesülnek uniós finanszírozásban⁵. Nem kormányzati szervezetek lehetnek uniós fellépések végső kedvezményezettjei is, például a civil társadalom megerősítését célzó programok esetében.

A Bizottság számviteli rendszere (ABAC) szerint a nem kormányzati szervezetek általi végrehajtásra előirányzott források a 2014–2017-es időszakban elérték a 11,3 milliárd eurót (lásd: 1. ábra). Ez azonban csak egy becslés, amint azt e jelentés észrevételekről szóló szakasza részletesen is kifejti majd.

1. ábra

Nem kormányzati szervezeteknek előirányzott uniós források (2014–2017), a Bizottság számviteli rendszerének adatai szerint

A többéves pénzügyi keret (TPK) fejezetei és az Európai Fejlesztési Alapok		A nem kormányzati szervezetek részére lekötött összegekIdőszak: 2014–2017 (millió euró)	Teljes lekötött összegIdőszak: 2014–2017 (millió euró)	A nem kormányzati szervezetek számára lekötött összegek százalékos aránya
1.1.	Intelligens és inkluzív növekedés / Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért	4 032	79 909	5,05%
1.2.	Intelligens és inkluzív növekedés / Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	19	209 214	0,01%
2	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	248	241 044	0,10%
3	Biztonság és uniós polgárság	350	12 793	2,74%
4	Globális Európa	5 448	40 978	13,29%
–	Európai Fejlesztési Alapok	1 217	17 833	6,82%
	Összesen	11 314	601 771	1,88%

Forrás: Európai Számvevőszék, a DG BUDG által szolgáltatott adatok alapján.

Az ABAC szerint a nem kormányzati szervezetek többnyire külső fellépések végrehajtása céljából részesülnek uniós finanszírozásban. Ezen a területen a nem kormányzati szervezetek a többéves pénzügyi keret (TPK) 4. fejezete (Globális Európa) keretében és az Európai Fejlesztési Alapból kapnak finanszírozást (lásd: 1. ábra). Az érintett bizottsági szolgálatok a következők: a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága (DG DEVCO), az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR), az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (DG ECHO), valamint a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat (FPI) (lásd: 2. ábra).

2. ábra

A nem kormányzati szervezeteknek juttatott finanszírozás bizottsági szolgálatonként (2014–2017)

Bizottsági szolgálatok	A nem kormányzati szervezetek részére lekötött összegek Időszak: 2014–2017 (millió euró)
DG ECHO	2 904
DG DEVCO	2 768
DG RTD	884
DG EAC	875
ERCEA	824
DG NEAR	783
REA	452
EGYÉB*	1 824
Összesen	11 314

* CNECT, IEEA, INEA, FPI, EACEA, ENV, EMPL, JUST, GROW, HOME, ENER, PHAE, FISMA, EGYÉB

Forrás: Európai Számvevőszék, a DG BUDG által szolgáltatott adatok alapján.

Az átláthatóság fogalma

Az átláthatóság az uniós költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendeletben előírt költségvetési elvek egyike. Az elv értelmében a Bizottságnak megfelelő módon és időben közzé kell tennie a költségvetésből nyújtott források címzettjeire vonatkozó információkat, még akkor is, ha ezek a források nem kormányzati szervezetek által végrehajtott fellépéseket támogatnak⁶. Tágabb értelemben az átláthatóságnak az egész folyamatra és az összes végrehajtási rétegre ki kell terjednie, a nem kormányzati szervezetek által irányított fellépések kiválasztásától a tevékenységekkel kapcsolatos információgyűjtésen keresztül azok közzétételéig.

Ezenfelül a külső fellépések terén az átláthatóság a fejlesztési segélyek eredményességét alátámasztó fontos és bevett elvek közé tartozik. Az érdekelt felek mindegyike közötti átláthatóság biztosítása az adományozók koordinációjának és az összes kedvezményezett – köztük a nem kormányzati szervezetek – elszámoltathatóságának is kedvez (lásd: 2. háttérmagyarázat).

2. háttérmagyarázat

Átláthatóság a külső fellépések terén

Az Unió több, a nemzetközi segélyek átláthatóságára irányuló kötelezettségvállalást is aláírt: ilyen volt többek között a Párizsi Nyilatkozat a Segélyhatékonyságról (2005), a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus (2007), az accrai cselekvési program (2008) és a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló puszani partnerség (2011). A puszani fórum előkészületei során az Európai Unió Tanácsa elfogadta a segélyhatékonysággal foglalkozó magas szintű fórum negyedik ülésén képviselendő közös uniós álláspontot, amely az uniós átláthatósági garanciát is magában foglalta⁷. A közelmúltban, 2017. júniusában a Bizottság és a tagállamok a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus keretében ismét megerősítették az átláthatóság elve iránti elkötelezettségüket⁸.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

A Bizottság által a nem kormányzati szervezetek általi végrehajtásra előirányzott uniós források gyakran számos döntéshozatali szinten haladnak keresztül. Emiatt fennáll az átláthatatlanság kockázata, különösen a finanszírozásban részesülő pályázók kiválasztása kapcsán. Annak is fennáll a kockázata, hogy nem áll a Bizottság rendelkezésére teljes körű vagy megbízható információ a nem kormányzati szervezeteknek juttatott finanszírozás összegeiről és céljáról, illetve hogy a különböző típusú nem kormányzati szervezetek nem részesülnek azonos elbánásban.

Ellenőrzésünk fő célkitűzése az volt, hogy értékeljük a nem kormányzati szervezeteknek juttatott uniós források átláthatóságát. Ehhez először azt vizsgáltuk meg, hogyan sorolja be a Bizottság a jogalanyokat nem kormányzati szervezeti státuszba, majd azt ellenőriztük, hová jutottak a nem kormányzati szervezetek által felhasznált uniós pénzösszegek, és hogy a Bizottság ezt az információt átlátható módon közzétette-e.

A következő kérdésre kerestük a választ: Átlátható-e a nem kormányzati szervezetek általi végrehajtáshoz biztosított uniós finanszírozás? A fő ellenőrzési kérdést a következő 3 alkérdésre tagoltuk:

Megbízható módon sorolja-e be a Bizottság a jogalanyokat nem kormányzati szervezetként?
A külső fellépések terén átlátható-e az uniós finanszírozású fellépéseket végrehajtó nem kormányzati szervezetek kiválasztása?
A Bizottság megfelelő módon gyűjti-e és teszi-e közzé a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott uniós finanszírozással kapcsolatos információkat?

Megvizsgáltuk, hogyan sorolja be saját rendszereibe a Bizottság a nem kormányzati szervezeteket (1. alkérdés). Értékeltük a nem kormányzati szervezetek kiválasztásának átláthatóságát, mind azokban az esetekben, amikor a Bizottság közvetlenül köt velük szerződést, mind pedig az uniós támogatások továbbadása esetében (2. alkérdés). Megvizsgáltuk azt is, hogy a Bizottság megfelelő módon gyűjtött-e információt a nem kormányzati szervezetek által végrehajtott fellépésekről, illetve megfelelően ellenőrizte és közzétette-e azokat (3. alkérdés).

Ellenőrzésünk során a fő szakpolitikai területeket a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott források volumene szerint választottuk ki (lásd: 2. ábra), így bevontuk a külső fellépésekkel foglalkozó fő bizottsági főigazgatóságokat (DG ECHO, DG DEVCO és DG NEAR), valamint két olyan további főigazgatóságot, amely nagy összegeket juttat nem kormányzati szervezeteknek, nevezetesen a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságot (DG RTD), valamint az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóságot (DG EAC). Az ellenőrzés a környezetvédelmi főigazgatóságra (DG ENV) is kiterjedt, mivel az egyedi program keretében nyújt támogatást nem kormányzati szervezeteknek a környezetvédelemmel és az éghajlattal kapcsolatos fellépések terén. Végezetül az ellenőrzés hatókörébe bevontuk a költségvetési főigazgatóságot (DG BUDG) is, mivel ez felelős a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott finanszírozásról való beszámoláshoz használatos bizottsági számviteli rendszerért.

Az ellenőrzési bizonyítékokat dokumentumalapú ellenőrzés, valamint több bizottsági főigazgatóságnál (DG BUDG, DG DEVCO, DG NEAR, DG ECHO, DG RTD, DG EAC és DG ENV), illetve a Kutatási Végrehajtó Ügynökségnél (REA), az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségnél (EACEA) és a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökségnél (EASME) készített interjúk révén szereztük meg.

Különös hangsúlyt fektettünk a külső fellépések területére, mivel a Bizottság számviteli rendszere szerint ezen a területen juttatták a legtöbb uniós támogatást nem kormányzati szervezeteknek (lásd: 1. ábra). Áttekintettük a nem kormányzati szervezetek által végrehajtott fellépések kiválasztását szolgáló eljárásokat, a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott támogatásokkal kapcsolatos információk gyűjtésére használt eszközöket és ezen információt későbbi közzétételét.

A külső fellépéseken belül elsősorban a 2014 óta lekötött forrásokra összpontosítottunk, hogy a jelenlegi programozási időszakban végrehajtott fellépéseket tudjuk vizsgálni. A vizsgált projektek közül 14 nem kormányzati szervezetek általi közvetlen irányítással valósult meg⁹ (lásd: I. melléklet), hatot pedig különböző ENSZ-szervezetek hajtottak végre közvetett irányítással¹⁰, 10 kiválasztott nem kormányzati szervezetnek továbbadva a támogatást (lásd: II. melléklet).

A projekteket 2 szakaszban válogattuk ki. Az első két felkeresendő országot (Etiópia és Libanon) a felelős főigazgatóság, a nem kormányzati szervezeteknek a beszámolók szerint juttatott források mennyisége, illetve a helyszíni ellenőrzés megvalósíthatósága alapján választottuk ki. Ezután a költségvetés nagysága, a megvalósulás állapota, a finanszírozási eszközök megoszlása, az irányítási mód és a nem kormányzati szervezet által lefedett végrehajtási szintek skálája alapján állítottuk össze a projektmintákat.

2018 februárjában helyszíni látogatást tettünk Etiópiában és Libanonban, ahol felkerestük a DG ECHO kirendeltségeit, az uniós külképviseleteket, több ENSZ-ügynökség országos irodáit, valamint az uniós finanszírozású projektek végrehajtásában részt vevő nemzetközi és helyi nem kormányzati szervezetek képviselőit.

Észrevételek

A Bizottság nem megbízható módon sorolja be rendszerében a jogalanyokat nem kormányzati szervezeti státuszba

Megvizsgáltuk, hogy a bizottsági főigazgatóságok milyen eljárásokat követve veszik nyilvántartásba rendszereikben az uniós források végrehajtására kiválasztható nem kormányzati szervezeteket. Ellenőriztük, hogy léteznek-e kifejezetten a nem kormányzati szervezetekre irányuló rendszerek és programok, hogy azok az általunk felkeresett főigazgatóságok között eltérőek-e, hogyan alkalmazzák azokat, valamint hogyan azonosítják és veszik nyilvántartásba nem kormányzati szervezetként a jogalanyokat a bizottsági rendszerekben.

Az esetek többségében az uniós finanszírozásra való jogosultság nem függ a nem kormányzati szervezeti státusztól

A nem kormányzati szervezetek általában ugyanúgy pályáznak bizottsági finanszírozás igénybevételére, mint a bizottsági források végrehajtásával megbízott egyéb szervezetek. Az uniós költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet ugyanis nem tesz különbséget a nem kormányzati szervezet státuszú és az egyéb kedvezményezettek között. A Bizottság ezenfelül nem rendelkezik kifejezetten a nem kormányzati szervezetekre irányuló stratégiával, és főigazgatóságai nem dolgoztak ki közös kritériumokat azt illetően, mi minősül nem kormányzati szervezetnek.

A vizsgált főigazgatóságok közül csak kettő rendelkezik kifejezetten a nem kormányzati szervezeteket célzó programokkal:

A DG ENV egyik cselekvési programja működési támogatást nyújt egyes európai környezet- és éghajlatvédelmi nem kormányzati szervezeteknek. E programok kapcsán azon jogilag bejegyzett nonprofit jogi személyeket tekinti nem kormányzati szervezetnek, amelyek – mint pénzügyileg, mint politikailag – függetlenek úgy a kormányzattól és a közhatóságoktól, mint mindennemű politikai és kereskedelmi érdektől¹¹.
A DG ECHO több olyan nem kormányzati szervezeten keresztül is végrehajt humanitárius segélyeket, amelyekkel partnerségi keretszerződést kötött. A főigazgatóság a humanitárius segélyekről szóló 1257/96/EK tanácsi rendelet fogalommeghatározását alkalmazza, amely értelmében a finanszírozásra jogosult nem kormányzati szervezetek a tagállamokban az adott ország jogszabályai szerint bejegyzett nonprofit autonóm szervezetek¹².

A Bizottság a számviteli rendszerben történő nyilvántartásba vétel során csak korlátozottan ellenőrzi a jogalanyok nem kormányzati szervezetként való önbesorolását

Egyelőre nem létezik közös nyilvántartásba vételi rendszer a pályázók számára

Az uniós finanszírozást igénylő pályázóknak – így a nem kormányzati szervezeteknek is – nyilvántartásba kell vetetniük magukat, hogy támogatást igényelhessenek a különböző szakpolitikai területeken. Az általunk ellenőrzött főigazgatóságok azonban még nem rendelkeznek közös nyilvántartásba vételi rendszerrel a pályázók számára (lásd: 3. háttérmagyarázat).

3. háttérmagyarázat

Példák a különböző bizottsági főigazgatóságok által a pályázók nyilvántartására használt rendszerekre

A DG DEVCO és DG NEAR a Potential Applicant Data On-Line Registration (PADOR) online rendszert használja a finanszírozást igénylő szervezetek nyilvántartásba vételére és adataik rendszeres frissítésére.

A DG RTD és a DG EAC az Egységes Regisztrációs Rendszer (URF) elnevezésű regisztrációs szolgáltatást használja, amelyet többek között az Erasmus+, a Kreatív Európa, az Európa a polgárokért, az Uniós segítségnyújtási önkéntes és a Horizont 2020 programok keretében nyújtott finanszírozáshoz is alkalmaznak.

A DG ENV esetében a pályázók vagy az eProposal elnevezésű online eszközön keresztül, vagy (bizonyos projekttípusok, így például a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott működési támogatások esetében) pályázati formanyomtatványokon nyújtják be pályázataikat.

Mivel ezek a rendszerek nincsenek összekapcsolva, a nem kormányzati szervezeteknek külön-külön nyilvántartásba kell vetetniük magukat minden olyan főigazgatóságnál, amellyel kapcsolatot tartanak fenn.

A Bizottság jelenleg egy olyan projekt – az egységes elektronikus adatcsereközpont (SEDIA) – kifejlesztésén dolgozik, amely egyablakos lehetőséget biztosít majd a pályázóknak, a jelentkezőknek és az ajánlattevőknek a bizottsági részlegekkel való kommunikációra. A központot mind a közbeszerzési, mind a támogatás-odaítélési eljárások kapcsán alkalmazni fogják.

A Bizottság csak korlátozottan ellenőrzi, hogy a jogalanyokat helyesen vették-e nyilvántartásba nem kormányzati szervezetként

Amikor egy nyilvántartásba vett, finanszírozást igénylő pályázó első alkalommal köt szerződést a Bizottsággal, önbevallás útján adja meg a rá vonatkozó információkat. A Bizottság ellenőrzi a pályázó által a különböző regisztrációs rendszerekben megadott információkat, és adatlapot hoz létre a jogalanyról az ABAC-ban.

Az ABAC-ban a jogalanyok nem kormányzati szervezetként is megjelölhetők. Ehhez a címkéhez a szervezetnek az egyik rendszerben történő regisztráció során nyilatkoznia kell nem kormányzati szervezeti státuszáról. A nem kormányzati szervezetként való megjelölés előfeltétele, hogy a jogalany magánszervezetként és nonprofit szervezetként legyen besorolva. A Bizottság validációs szolgálatai ellenőrzik ezt a besorolást. Ezen túlmenően nem ellenőrzik más módon, hogy a szervezet nem kormányzati szervezetnek minősül-e, hacsak az egyes főigazgatóságok ezt nem írják elő valamely pályázati felhívásban való részvétel feltételeként¹³.

A nem kormányzati szervezeteknek nyújtott finanszírozásra vonatkozó bizottsági információk megbízhatóságát megkérdőjelezi, hogy nem ellenőrzik a nem kormányzati szervezeti státuszt. A TPK 1.1. fejezete – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért – esetében például az ABAC-ban nem kormányzati szervezetként besorolt legjelentősebb kedvezményezettek többségében kutatóintézetek és egyetemek, köztük egy szövetkezeti társaság. Az ilyen típusú jogalanyok nem minősülnek minden esetben nem kormányzati szervezetnek. Bár a nem kormányzati szervezet és a civil szervezet kifejezéseket gyakran azonos jelentéstartalommal használják, a nem kormányzati szervezetek a civil szervezetek alkategóriája, tehát az utóbbi fogalom szervezetek szélesebb körét öleli fel, így többek között a kutatóintézeteket és a szövetkezeteket is¹⁴.

Ezenfelül mivel az ABAC-ban nem kötelező a nem kormányzati szervezeti státuszra vonatkozó mező kitöltése, a Bizottság nem jelöli meg következetesen az összes nem kormányzati szervezetet ilyenként az összes információs rendszerében. Két ellenőrzött projekt¹⁵ esetében például két részt vevő nem kormányzati szervezet nem volt ilyen státuszúként megjelölve az ABAC-ban, holott a pályázók regisztrációs rendszerében (PADOR) nem kormányzati szervezetként vették őket nyilvántartásba.

A külső fellépések terén összességében átlátható volt a nem kormányzati szervezetek által irányított projektek kiválasztási folyamata, azonban hiányosságokat tapasztaltunk azokban az esetekben, amikor ezt az eljárást harmadik felek hajtották végre

A Bizottság általában átlátható módon választotta ki a nem kormányzati szervezetek által vezetett projekteket

Ellenőriztünk egy, a külső fellépések szakpolitikai területén nem kormányzati szervezetek által, a Bizottság közvetlen irányításával vezetett projektekből vett mintát (lásd: I. melléklet). A kiválasztási folyamatok átláthatóságának értékeléséhez ellenőriztük, hogy a végrehajtott tevékenységek és a kitűzött célok összhangban állnak-e a stratégiákkal, valamint hogy a kiválasztási eljárások megbízhatóak, jól dokumentáltak és egyértelmű kiválasztási kritériumokon alapulnak-e, megfelelő módon figyelembe véve a nem kormányzati szervezetek korábbi tapasztalatait. Az értékelés összefoglalója a III. mellékletben található.

A fejlesztési támogatások terén megvizsgált kiválasztási folyamatok többségében pályázati felhívások voltak¹⁶. A felhívások megfeleltek a költségvetési rendelet követelményeinek és a bizottsági stratégiáknak, összességében egyértelmű kiválasztási kritériumokat alkalmaztak, azokat minden érdekelt féllel közölték, és biztosították a pályázókkal való egyenlő bánásmódot.

Feltártunk néhány hiányosságot a DG ECHO megvizsgált (2014-es, 2015-ös és 2016-os) kiválasztási folyamatainak átláthatóságát illetően. Ezekre a kiválasztási folyamat dokumentálásával kapcsolatos problémákra már egy korábbi számvevőszéki ellenőrzés is felhívta a figyelmet¹⁷. A DG ECHO ennek nyomán korrekciós intézkedéseket tett: cselekvési tervet dolgozott ki és új összefoglaló értékelési sablont készített 2017-re, amelyet 2018-ra ismét átdolgozott, hogy jobban elkülönüljenek egymástól az egyes kiválasztási kritériumokkal kapcsolatos értékelések.

Kiválasztási eljárásai során a DKB DEVCO és a DG NEAR a kritériumok között figyelembe vette a pályázók operatív kapacitását is. Az értékelő bizottságok ezt a kapacitást a pályázók által bejelentett korábbi tapasztalatok alapján mérték fel, de ritkán kértek be bizonyítékokat e nyilatkozat alátámasztására. A DG ECHO a korábbi tapasztalatot is releváns értékelési kritériumként veszi figyelembe.

A Bizottság nem ellenőrzi minden esetben a korábbi tapasztalattal kapcsolatos nyilatkozatok helytállóságát, mert vezetői információs rendszerei nem rendelkeznek a nem kormányzati szervezetek által kapott finanszírozásra és végzett tevékenységekre vonatkozó összes információval. Emiatt ezeket az információkat csak meglehetősen korlátozott mértékben lehetett felhasználni a kiválasztás céljára.

Megállapítottuk, hogy a Bizottság két ellenőrzött projekt esetében következetlen és félrevezető nyilatkozatokat fogadott el a korábbi tapasztalatokat illetően¹⁸.

A források harmadik fél nem kormányzati szervezetnek történő továbbadása néha nem volt elég átlátható

Megvizsgáltuk, mennyire átlátható módon választották ki a nem kormányzati szervezeteket azokban az esetekben, amikor a kiválasztási eljárást nem közvetlenül a Bizottság bonyolította le. Ellenőriztük, hogy a különböző bizottsági részlegek következetesen alkalmazták-e a továbbadott támogatásban részesülő nem kormányzati szervezetek kiválasztása során az átláthatóság biztosítására irányuló eljárásokat. Értékeltük továbbá, hogy a nem kormányzati szervezetek kiválasztása során gondoskodtak-e a pályázókkal való egyenlő bánásmódról, felhasználták-e a korábbi tapasztalatokat a kiválasztási eljárás továbbfejlesztésére, és értékelték-e, hogy a nem kormányzati szervezetek rendelkeznek-e a kellő kapacitással a finanszírozásban részesülő fellépés végrehajtásához.

A különböző bizottsági részlegek nem egységesen alkalmazzák a támogatás továbbadására irányuló eljárásokat

Amikor a Bizottság közvetlen irányítás esetén támogatási szerződést köt alvállalkozókkal (köztük nem kormányzati szervezetekkel), illetve határozatot hoz e támogatásokról, jogviszony jön létre a két fél között. Néhány esetben azonban az uniós forrásokat harmadik feleknek adják tovább. A támogatások továbbadására konkrét és átlátható feltételek vonatkoznak¹⁹: ilyen például, hogy egy harmadik félnek legfeljebb 60 000 eurós összeg adható tovább, kivéve ha a fellépés elsődleges célja pénzügyi támogatás nyújtása²⁰.

Míg az ellenőrzött bizottsági részlegek többsége²¹ következetesen alkalmazza a költségvetési rendelet általános szabályait és a DG BUDG által kibocsátott támogatási iránymutatásokat, a DB ECHO eltérő értelmezést használ. A humanitárius segélyek sajátos szükségleteire és jellemzőire hivatkozva a DG ECHO úgy véli, hogy a végrehajtó partnerek fellépéseihez nyújtott támogatás elsődleges célja valójában minden esetben pénzügyi támogatás nyújtása harmadik feleknek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem alkalmazzák a 60 000 eurós felső határt, mert úgy tekintik, hogy minden továbbadott támogatás a fent említett kivétel hatókörébe tartozik.

Ez az értelmezés azt eredményezi, hogy a támogatások továbbadása során nem korlátozzák a szerződés szerinti összeget, illetve a további végrehajtási rétegek számát. E korlátozások hiánya miatt sérül a támogatások továbbadásának átláthatósága a DG ECHO-nál.

Az ENSZ-szervezetek nem mindig átlátható eljárás alapján választották ki a nem kormányzati szervezeteket

Közvetett irányítás esetén az uniós forrásokra pályázó ENSZ-szervezetnek bizonyítania kell, hogy a Bizottsággal egyenértékű kapacitással rendelkezik a pénzgazdálkodás és az uniós pénzügyi érdekek védelme terén. Amennyiben ez így van, saját szabályai és eljárásai szerint választhatja ki végrehajtási partnereit (a támogatás továbbadása)²².

Megállapítottuk, hogy az általunk ellenőrzésre kiválasztott, közvetett irányítással végrehajtott projektek (lásd: II. melléklet) felénél nem voltak kellőképpen átláthatóak az ENSZ-szervezetek nem kormányzati szervezetek kiválasztására irányuló eljárásai. A Bizottság ennek ellenére kedvezően értékelte ezeket a projekteket. E három esetben²³ az ENSZ-szervezetek saját belső eljárásaikat figyelmen kívül hagyva, közvetlenül ítéltek oda továbbadott támogatásokat egyes nem kormányzati szervezeteknek (lásd: 4. háttérmagyarázat).

4. háttérmagyarázat

Példa olyan, harmadik fél által végrehajtott kiválasztási eljárásra, amely nem felelt meg az adott harmadik fél saját belső kiválasztási szabályainak

A 20. sz. projekt, amely kapcsán egy ENSZ-szervezet részesült támogatásban, az állat-egészségügyi szolgáltatások javítása révén kívánta fokozni a legeltetést végző mezőgazdasági termelők ellenálló képességét Etiópia legelőgazdálkodással foglalkozó térségeiben. E projekt bizonyos összetevőit két, továbbadott támogatásban részesülő nem kormányzati szervezet hajtotta végre. Az ENSZ-szervezet mindkét esetben közvetlenül ítélte oda a szerződést,

holott belső iránymutatásai szerint csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetséges közvetlen odaítélést alkalmazni. Ezekben az esetekben a közvetlen odaítélést azzal indokolták, hogy a nem kormányzati szervezeteket a kedvezményezett kormány már korábban megbízta a szolgáltatások nyújtásával. A nem kormányzati szervezetek azonban csak azt követően írtak alá végrehajtási szerződést a regionális kormányzattal, miután az ENSZ-szervezet kiválasztotta őket. Ennélfogva nem teljesültek a közvetlen odaítélés feltételei.

A Bizottság nem mindig megfelelően gyűjti össze és ellenőrzi a nem kormányzati szervezetek által felhasznált uniós forrásokkal kapcsolatos információkat

Értékeltük, hogy a Bizottság tudta-e, hogyan használták fel a nem kormányzati szervezetek a forrásokat, és hogy ezeket az információkat megfelelő módon gyűjtötték-e össze és ellenőrizték-e. Hogy erről megbizonyosodhassunk, megvizsgáltuk, hogy a Bizottság átfogó információkkal rendelkezett-e az összes finanszírozásban részesülő nem kormányzati szervezetről, így többek között a végrehajtott tevékenységekről és a kapott finanszírozásról is, és hogy megfelelő rendszerekkel rendelkezett-e ezeknek az információknak az összegyűjtésére. Megvizsgáltuk azt is, hogy ezek az információk lehetővé tették-e a Bizottság számára a költségnyilatkozatok ellenőrzését.

A bizottsági rendszerek nem rögzítik minden esetben az egyes szerződések kedvezményezettjeinek nyújtott finanszírozással kapcsolatos információkat

Megállapítottuk, hogy az általunk ellenőrzött bizottsági részlegek különböző – a kedvezményezetteknek nyújtott finanszírozásról eltérő mennyiségű információt biztosító – rendszerek segítségével irányították a támogatásokat (lásd: az 5. háttérmagyarázatban közölt négy példa).

5. háttérmagyarázat

A különböző bizottsági rendszerek által gyűjtött információk

A DG RTD-nél használt támogatásirányítási rendszer lehetővé teszi az egyes résztvevők által kapott finanszírozásra vonatkozó információk gyűjtését és feldolgozását.

Hasonlóképpen az EACEA által használt rendszer is részletesen nyilvántartásba vesz minden olyan részt vevő szervezetnek nyújtott finanszírozást, amely a jelentkezési lapon megadta a vonatkozó információkat. A nemzeti ügynökségek által irányított projekteket nyilvántartó támogatásirányítási rendszer szintén tartalmaz információkat az egyes kedvezményezett szervezeteknek nyújtott finanszírozásról.

A DG ENV esetében a LIFE program keretében nyújtott támogatásokat kezelő rendszer a több kedvezményezettnek nyújtott támogatások²⁴ tekintetében tartalmazza a finanszírozás partnerek szerinti bontását, azonban csak papíralapon, ami nem teszi lehetővé ezeknek az adatoknak az elemzését és kezelését.

A DG ECHO rendszerében megadott információk tartalmazzák az egyes végrehajtó partnerek költségvetésben való részesedését is. A rendszer azonban nem tartja nyilván az ezen felül továbbadott támogatások összegét.

A DG DEVCO és a DG NEAR által használt pénzügyi beszámolási sablon lehetővé teszi a projektszintű konszolidált beszámolást, és ezen belül a költségkategória szerinti bontást is. Nem áll azonban rendelkezésre a támogatási szerződés értelmében kapott finanszírozás kedvezményezettek szerinti bontása.

Ezért a különböző bizottsági rendszerekben gyűjtött információk nem egységesek és nem teszik mindig lehetővé az összes szerződéses kedvezményezett által kapott finanszírozás nyilvántartását.

A külső fellépések terén a Bizottság nem minden esetben rendelkezik átfogó információkkal az összes támogatott nem kormányzati szervezetről

Mind a közvetlen, mind a közvetett irányítás terén találtunk olyan projekteket a mintákban, amelyek kapcsán a Bizottság helytelen információkkal rendelkezett a finanszírozott fellépést végrehajtó szereplőkről. Ez elsősorban a nemzetközi nem kormányzati szervezetekből álló hálózatok esetében volt így: ezek kapcsán a bizottsági rendszerek nem a valóságot tükröző információkat tartalmaztak a végrehajtó szervezetek felépítéséről.

Az általunk megvizsgált 14 közvetlen irányítású projekt közül négy²⁵ esetében állapítottuk meg, hogy a támogatási szerződést aláíró nem kormányzati szervezetek ugyanazon hálózaton belül más szervezeteknek adták tovább a projektek végrehajtását anélkül, hogy ezt a tényt a bizottsági rendszerekben rögzítették volna (lásd: 3. ábra).

3. ábra

A 12. sz. projekt: példa egy nemzetközi nem kormányzati szervezetekből álló hálózat közreműködésével végrehajtott projektre

Forrás: Európai Számvevőszék.

A 14 projekt között három olyan esetet is találtunk²⁶, ahol a bizottsági rendszerekben nem lehetett egyértelműen azonosítani a partnereket, vagy a rendszerek egy másik, ugyanazon nemzetközi nem kormányzati szervezetekből álló hálózaton belüli jogalanyt tartalmaztak. Ezért nem volt egyértelmű az arra vonatkozó információ, hogy mely szervezetek hajtották végre a fellépést és melyek részesültek támogatásban.

Ezenfelül az általunk megvizsgált 6 közvetett irányítású projektet közül 5 esetében²⁷ a Bizottság által az ENSZ-szervezetektől kapott információk nem tették lehetővé számunkra annak megállapítását, hogy a továbbadott támogatásban részesülő nem kormányzati szervezetek milyen finanszírozásban részesültek, illetve milyen tevékenységet végeztek (lásd: III. melléklet).

Ezen 5 projekt közül kettő esetében a Bizottság további információkat és magyarázatot kért az ENSZ-szervezetektől, a kapott válasz azonban vagy nem volt kielégítő, vagy többszöri kérésre csak akkor érkezett meg, amikor a projekt tevékenységei már lezárultak²⁸.

A közvetett irányítás terén az információk hiánya hátráltatta a költségnyilatkozatokkal kapcsolatos bizottsági ellenőrzéseket

A Bizottság által közvetett módon irányított projektek esetében a szerződések az átfogó költségvetésen belül rendszerint tartalmaznak egy bizonyos százalékos arányt (legfeljebb 7%) az általános költségek fedezésére. A hat megvizsgált esetből öt olyat találtunk²⁹, ahol több végrehajtási szint tekintetében – először a megbízott szervezet, másodszor pedig a továbbadott támogatásban részesülő nem kormányzati szervezetek szintjén – is elszámoltak általános költségeket³⁰.

6. háttérmagyarázat

Példa közvetett költségek túlzott mértékű elszámolására

A 20. sz. projektben az ENSZ-szervezet két nem kormányzati szervezetnek adott tovább egyes tevékenységeket. Az aláírt megállapodásokban foglalt költségvetés mindkét esetben 7%-os átalányt tartalmazott az általános költségekre vonatkozóan. Ezeket az általános költségeket később az e szervezet által a Bizottsághoz benyújtott közvetlen költségek végösszege is tartalmazta, sőt a szervezet által igényelt 7%-os általánosköltség-átalány alapjának kiszámítása során is figyelembe vették azt. Emiatt túlszámlázták a nem kormányzati szervezetek által végrehajtott fellépések általános költségeit.

Mivel a Bizottság nem rendelkezett megfelelő információkkal a továbbadott támogatásban részesülő nem kormányzati szervezetek által elszámolt költségekről, nem minden esetben tudta ellenőrizni az összes finanszírozásban részesülő nem kormányzati szervezet által bevallott költségeket. Ez hátráltatta a Bizottságot az esetleges túlszámlázási esetek feltárásában.

A nem kormányzati szervezetek által felhasznált uniós forrásokkal kapcsolatos információkat több rendszerben is közzéteszik, azonban korlátozott a nyilvánosságra hozott információk köre

Értékeltük, hogy a Bizottság átfogó és időszerű információkat tett-e közzé az általunk ellenőrzött szakpolitikai területeken a nem kormányzati szervezeteknek juttatott forrásokról. A külső fellépések területén megvizsgáltuk, hogy a Bizottság a nemzetközi segélyátláthatósági normáknak megfelelően tette-e közzé a nem kormányzati szervezeteknek juttatott uniós forrásokkal kapcsolatos információkat. Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság ellenőrizte-e a továbbadott uniós forrásokat felhasználó nem kormányzati szervezetek kapcsán harmadik felek által nyilvánosságra hozott adatok helytállóságát. Ezenfelül az általunk ellenőrzött projektek esetében ellenőriztük a különböző átláthatósági portálokon közzétett adatok következetességét.

A nem kormányzati szervezetekkel kötött szerződésekre vonatkozó információkat közzéteszik a pénzügyi átláthatósági rendszerben, de azok nem teljes körűek

A Bizottság minden évben közzéteszi pénzügyi átláthatósági rendszerében (FTS)³¹ a valamely szakpolitikai területen, közvetlen irányítású projekt keretében uniós finanszírozásban részesülő kedvezményezettek adatait (lásd: 7. háttérmagyarázat). Azáltal, hogy utólagos információkat tesz közzé az uniós finanszírozásban részesülő kedvezményezettekről az FTS-ben, a Bizottság a költségvetési rendelet előírásait teljesíti³².

7. háttérmagyarázat

A Bizottság pénzügyi átláthatósági rendszerében rendelkezésre álló információk

A Bizottság a következő adatokat tette közzé az FTS-ben:

a finanszírozásban részesülő kedvezményezett(ek);
a kiadás célja;
a kedvezményezett(ek) földrajzi elhelyezkedése;
a kiadás összege és típusa (csak kötelezettségvállalások);
a finanszírozás nyújtásáért felelős szolgálat;
az uniós költségvetés azon része, amelyből a finanszírozást nyújtják;
az összegek Bizottságnál való lekönyvelésének éve.

Forrás: https://ec.europa.eu/info/about-european-commission/service-standards-and-principles/transparency/funding-recipients_hu

Az FTS azonban az alábbiak miatt nem nyújt átfogó információt a nem kormányzati szervezeteknek juttatott finanszírozásról:

nem tesz közzé információt a tényleges kifizetésekről;
a nem kormányzati szervezetek kedvezményezetti kategóriáját csak 2016-ban vezették be és a nem kormányzati szervezetek azonosítására szolgáló kritériumok hiányában nem alkalmazzák következetesen;
nem teszik közzé a továbbadott támogatás keretében finanszírozásban részesülő jogalanyokat.

A különböző bizottsági részlegek eltérő megközelítést alkalmaznak a finanszírozások FTS-ben történő közzététele kapcsán. Amennyiben több kedvezményezettel köt szerződést, a DG RTD, a DG ENV és a DG EAC (az EACEA-n keresztül) az összes kedvezményezett nevét közzéteszi, a finanszírozás bontásával együtt. A DG ECHO közzéteszi a finanszírozás összegét és annak a nem kormányzati szervezetnek a nevét, amellyel a Bizottság támogatási szerződést írt alá, azonban nem tesz közzé információt a fellépést részben vagy egészben végrehajtó egyéb partnerekről (lásd: 3. ábra). A DG NEAR és a DG DEVCO közzéteszi azoknak a nem kormányzati szervezeteknek a nevét, amelyekkel a Bizottság támogatási szerződést kötött, és azok társpályázóiét is. A támogatás összegét azonban teljes egészében a fő partnerhez kapcsolja, és nem bontja le azt kedvezményezettenként.

Megállapítottuk, hogy az FTS-ben közzétett összegek az általunk ellenőrzött 14 közvetlen irányítású projekt mindegyike esetében megfelelt a támogatási szerződésben feltüntetett kötelezettségvállalásnak. 5 esetben³³ azonban egyes, a fellépés típusára, a földrajzi helyszínére vagy a felelős szolgálatra vonatkozó adatok hiányosak vagy helytelenek voltak.

A kiegészítő információkat – köztük az eredményekre vonatkozókat is – különböző átláthatósági portálokon teszik közzé

Az FTS-en kívül a Bizottság a különböző szakpolitikai területek esetében más-más platformokon teszi közzé a finanszírozott fellépésekkel kapcsolatos információkat. A kutatás területén például a Bizottság a CORDIS portálon (az uniós finanszírozással megvalósított kutatási projekteket és azok eredményeit tartalmazó nyilvános adattár és portál) teszi közzé az általa nyújtott finanszírozásra vonatkozó adatokat³⁴.

A közösségi fellépések területén a Bizottság több segélyátláthatósági webportál útján teszi közzé a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott finanszírozással kapcsolatos információkat: ilyen többek között az EU Aid Explorer³⁵, az európai veszélyhelyzet- és katasztrófareagálási információs rendszer (EDRIS)³⁶ és a Financial Tracking Service³⁷. Az ellenőrzött projektekkel kapcsolatban közzétett információk összességében összhangban voltak a ténylegesen nyújtott finanszírozással.

A humanitárius és fejlesztési segélyekre vonatkozó információkat rendszerint a nemzetközi átláthatósági standardokkal összhangban hozzák nyilvánosságra

A Bizottság a segélyek átláthatóságára vonatkozó nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében közzétesz bizonyos, a humanitárius és fejlesztési segélyekkel kapcsolatos adatokat. Ezekről az OECD hitelezői tájékoztatórendszerében³⁸, az OECD által a támogatók jövőre vonatkozó kiadási terveiről készített felmérésekben³⁹ és a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezés (IATI) nyilvántartásában⁴⁰ számol be a közös nemzetközi standardokkal összhangban.

A Bizottság az IATI közös standard értelmében adatokat tett közzé a humanitárius és fejlesztési segélyekről, de néhány adat kapcsán hiányosságokat tártunk fel

A Bizottság az IATI⁴¹– a fejlesztési együttműködés átláthatóságának és eredményességének növelését célzó globális kezdeményezés – keretében kifejlesztett közös standard beszámolási keret szerint teszi közzé a humanitárius és fejlesztési segélyekre vonatkozó adatokat.

A Bizottság összességében az IATI standard szerint teszi közzé az adatokat. Megállapítottuk azonban, hogy az IATI szerinti adatközlés nem tartalmazza az uniós vagyonkezelői alapokkal kapcsolatos adatokat és a finanszírozott projektek eredményeire vonatkozó információkat⁴².

A mintákban szereplő projektek esetében összehasonlítottuk az IATI felhasználóbarát webportálon közzétett információkat a tényleges adatokkal. Minden ellenőrzött projekttel kapcsolatban közzétettek információkat, azonban több hibát találtunk a szerződéses összegek⁴³, a kifizetések⁴⁴ és a projektek záródátuma⁴⁵ tekintetében (lásd: 8. háttérmagyarázat).

8. háttérmagyarázat

Példák az IATI d-portálon közzétett adatokban talált hibákra

A 11. sz. projekt esetében hibás volt a kifizetések IATI-ban (d-portál) közzétett összege. A portál 14 000 000 euró kifizetésről számolt be, a tényleges adat azonban 11 200 000 euró lett volna, mivel ekkor (2018. március 2-án) még nem hajtották végre a zárókifizetést.

A 15. sz. projekt esetében az IATI portálon 0 euró szerződéses összeg szerepelt, holott a szerződés tényleges összege 2 000 000 EUR volt, ezenkívül helytelenül szerepelt a projekt záródátuma, mivel azt a projekt határidejének 3 hónappal történő meghosszabbítását követően nem frissítették.

Egyes ENSZ-szervezetek helytelen információkat tettek közzé a nem kormányzati szervezeteknek odaítélt szerződésekről

A Bizottság közvetett irányítás esetén harmadik felet bíz meg a projektek végrehajtásával. Ilyen esetekben a megbízott szervezet feladata az uniós finanszírozással kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala⁴⁶.

Ellenőriztük a mintákban szereplő 6 közvetett irányítású projekt kapcsán a megbízott szervezetek által közzétett adatokat (lásd: II. melléklet). Megállapítottuk, hogy e szervezetek öt esetben nem⁴⁷, vagy csak részben⁴⁸ tették közzé a nem kormányzati szervezeteknek ítélt uniós finanszírozással kapcsolatos információkat (lásd: 9. háttérmagyarázat). A Bizottság ráadásul nem ellenőrizte, hogy a szervezetek eleget tettek-e ennek a követelménynek.

9. háttérmagyarázat

Példák olyan esetekre, amikor az ENSZ-szervezetek nem tettek közzé információkat a nem kormányzati szervezeteknek továbbadott uniós támogatásokról

A Bizottság egy ENSZ-szervezetet bízott meg a 18. sz. projekt végrehajtásával, amelynek célja készpénztámogatás nyújtása és a menekültek azonosítása volt Etiópiában. Az ENSZ-szervezet ezután néhány tevékenységgel egy nem kormányzati szervezetet bízott meg, honlapja azonban nem közölt semmiféle információt a támogatás továbbadásáról.

Etiópiában a Bizottság egy ENSZ-szervezetet bízott meg az emberkereskedelem áldozatainak visszailleszkedését segítő 19. sz. projekt végrehajtásával. Két helyi nem kormányzati szervezet is részt vett a projekt néhány tevékenységének végrehajtásában. Az ENSZ-szervezet csak korlátozott információkat tett közzé honlapján az ezekkel a nem kormányzati szervezetekkel aláírt szerződésekről, és nem tették közzé a szerződéses összegeket.

Következtetések és ajánlások

Ellenőrzésünk során megvizsgáltuk, hogy átlátható volt-e az uniós finanszírozás nem kormányzati szervezetek általi végrehajtása. Ennek keretében ellenőriztük azt is, hogy a Bizottság megbízható módon sorolta-e be a jogalanyokat nem kormányzati szervezeti státuszba, és hogy átlátható volt-e az uniós finanszírozású fellépéseket végrehajtó nem kormányzati szervezetek kiválasztása. Górcső alá vettük a nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatos információk gyűjtésének, ellenőrzésének és közzétételének folyamatát is. Áttekintettük mindazokat a fő szakpolitikai területeket, amelyeken nem kormányzati szervezetek uniós forrásokat hajtanak végre, különös tekintettel a legnagyobb ilyen finanszírozási területre, a külső fellépésekre.

Arra a következtetésre jutottunk, hogy a Bizottság nem kezelte eléggé átláthatóan az uniós források nem kormányzati szervezetek általi végrehajtását.

Az esetek többségében az uniós finanszírozásra való jogosultság nem függ a nem kormányzati szervezeti státusztól. A Bizottság számviteli rendszerében nem kormányzati szervezetként történő besorolás (amely önbevalláson alapul), illetve a Bizottság általi ellenőrzések korlátozott volta megbízhatatlanná tette a jogalanyok nem kormányzati szervezetként történő besorolását (lásd: 18.-27. bekezdés).

Nem állt rendelkezésre az egész Bizottságra kiterjedő rendszer a finanszírozásra pályázók nyilvántartásba vételére. Ráadásul a finanszírozásra pályázók (többek között a nem kormányzati szervezetek) nyilvántartására szolgáló különböző rendszereket nem kapcsolták össze egymással (lásd: 22. bekezdés).

1. ajánlás. A nem kormányzati szervezetekre vonatkozó információk megbízhatóságának javítása

A Bizottság javítsa az uniós fellépéseket végrehajtó nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatos teljesítményét és a kapcsolódó beszámolásának átláthatóságát. Ennek érdekében a Bizottság a következők révén gyűjtsön megfelelő információkat az uniós fellépéseket végrehajtó nem kormányzati szervezetekről, és javítsa a számviteli rendszerében ezekről nyilvántartott információk megbízhatóságát:

a jogalanyok validációjáról szóló belső iránymutatásaiban adjon meg egyértelmű kritériumokat a nem kormányzati szervezeteknek az ABAC-ban történő azonosítására;
hozzon létre egységes regisztrációs rendszert, amelyben legyen követelmény (illetve a biztonsággal kapcsolatos aggályoknak hangot adó nem kormányzati szervezetek esetében lehetőség), hogy az uniós finanszírozásra pályázók maguk jelentsék be nem kormányzati szervezeti státuszukat, megadva azokat a kritériumokat, amely alapján a szervezetet ilyenként kellene besorolni.

Határidő: 2020 vége.

Megállapítottuk, hogy a különböző bizottsági részlegek nem egységesen alkalmazzák a támogatás továbbadására irányuló eljárásokat. A DG ECHO tágabban értelmezte a harmadik feleknek nyújtandó pénzügyi támogatásra vonatkozó szabályokat, mint a többi főigazgatóság, és több végrehajtási szintet is engedélyez anélkül, hogy korlátozná a továbbadott támogatási összegeket (lásd: 35. és 37. bekezdés).

Az ellenőrzött ENSZ-szervezetek által a nem kormányzati szervezetek tekintetében alkalmazott kiválasztási eljárások nem voltak mindig átláthatók (lásd: 38. és 39. bekezdés).

2. ajánlás. A támogatások továbbadására vonatkozó szabályok alkalmazásának ellenőrzése

Amennyiben egy közvetlen irányítással megvalósítandó fellépés végrehajtásához a támogatás továbbadására van szükség, a Bizottság:

gondoskodjon róla, hogy különböző szolgálatai következetesen és az ágazati sajátosságok figyelembevételével értelmezzék a költségvetési rendelet alkalmazandó szabályait; amennyiben egy fellépés végrehajtásához pénzügyi támogatást kell nyújtani egy harmadik félnek, az ilyen támogatás feltételeit a 2018. évi költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban meg kell határozni a támogatási szerződésben.

Amennyiben közvetett irányítás keretében ENSZ-szervezetek választják ki a kedvezményezetteket, a Bizottság:

ellenőrizze, hogy az ENSZ-szervezetek helyesen alkalmazzák-e a végrehajtó partnerek kiválasztására irányuló szabályaikat és eljárásaikat.

Határidő: 2019 közepétől.

A Bizottság nem gyűjtötte össze és ellenőrizte mindig megfelelően a nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatos információkat. Rendszerei nem tették mindig lehetővé az egyes kedvezményezettek által kapott finanszírozás nyilvántartását (lásd: 41-42. bekezdés).

A külső fellépések terén a Bizottságnak nem állt rendelkezésére teljes körű információ a végrehajtásban részt vevő összes szereplő által kapott finanszírozásról és végzett tevékenységekről. Ez különösen a nemzetközi nem kormányzati szervezetekből álló hálózatok és közvetett irányítású projektek esetében volt jellemző. Ezenfelül a közvetett irányítás terén az információk hiánya hátráltatta a költségnyilatkozatokkal kapcsolatos bizottsági ellenőrzéseket (lásd: 43-49. bekezdés).

3. ajánlás. A nem kormányzati szervezetek által végrehajtott forrásokra vonatkozó információk megbízhatóságának javítása

A Bizottság a következők révén javítsa a finanszírozásban részesülő nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatos információgyűjtést:

gondoskodjon róla, hogy a különböző támogatásirányítási rendszerekben rögzíteni lehessen az Unióval szerződéses jogviszonyban álló egyes kedvezményezettek (nem csak a vezető kedvezményezett) által kapott finanszírozás összegét, és ezáltal tegye ezt az információt elemzés és kezelés céljára felhasználhatóvá.

A külső fellépések terén a Bizottság javítsa a finanszírozás nyomon követhetőségét:

a nemzetközi nem kormányzati szervezetekből álló hálózatok által végrehajtott fellépések esetében azáltal, hogy rendszereiben azonosítja a finanszírozott fellépéseket ténylegesen végrehajtó jogalanyokat;
a közvetett irányítással, ENSZ-szervezetek közreműködésével irányított projektek esetében annak ellenőrzésével, hogy elegendő információ áll-e rendelkezésre a finanszírozásban részesülő nem kormányzati szervezetek által visszaigényelt közvetett költségeket illetően ahhoz, hogy értékelni lehessen a végrehajtásban részt vevő összes szereplő által bejelentett költségeket.

Határidő: 2021 közepe.

A nem kormányzati szervezetek által végrehajtott uniós forrásokkal kapcsolatos információkat több rendszerben is közzéteszik, a nyilvánosságra hozott információk köre azonban korlátozott, kivéve a külső fellépések területén (lásd: 51-56. bekezdés).

A Bizottság általában a nemzetközi átláthatósági standardoknak megfelelően tette közzé a humanitárius és fejlesztési segélyekre vonatkozó adatokat, ám néhány adat kapcsán hiányosságokat tártunk fel (lásd: 58-60. bekezdés).

Öt esetben a megbízott ENSZ-szervezetek nem, vagy csak részben tették közzé a nem kormányzati szervezetekkel kötött szerződéseket, a Bizottság pedig nem ellenőrizte, hogy az ENSZ-szervezetek eleget tettek-e ennek a követelménynek (lásd: 62. bekezdés).

4. ajánlás. A közzétett információk szabványosítása és pontosságuk javítása

Javasoljuk, hogy a Bizottság:

fogadjon el egységes megközelítést összes szolgálata körében a pénzügyi átláthatósági rendszerben történő közzétételt illetően, és gondoskodjon arról, hogy az Unióval szerződéses jogviszonyban álló valamennyi kedvezményezettet, illetve a nekik ítélt finanszírozás összegét is közzétegyék.

Határidő: 2021 közepe.

A külső fellépések terén a Bizottság:

a nemzetközi segélyátláthatósági standardok maradéktalan betartása érdekében számoljon be a finanszírozott projektek eredményeiről és az uniós vagyonkezelői alapokra vonatkozó adatokról;
ellenőrizze, hogy az ENSZ-szervezetek eleget tesznek-e az uniós finanszírozással végrehajtott fellépések megfelelő közzétételére vonatkozó kötelezettségüknek.

Határidő: 2021 közepe.

A jelentést 2018. december 5-i luxembourgi ülésén fogadta el a Lazaros S. LAZAROU számvevőszéki tag elnökölte V. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE
elnök

Mellékletek

I. melléklet

Ellenőrzött közvetlen irányítású projektek

	Főigazgatóság	Sorszám	Szerződés hivatkozási száma	Szerződés címe	Szerződő fél	Összeg (euró)	Végrehajtás időtartama
Libanon	DG ECHO	1	ECHO/SYR/BUD/2016/91034	Többcélú készpénztámogatás nyújtása a veszélyeztetett szíriai menekültek szükségleteinek fedezésére Libanonban	Nemzetközi NGO	31 050 000	2016.06.01. – 2017.05.31.
		2	ECHO/SYR/BUD/2014/91020	Sürgősségi beavatkozás a szíriai válság által érintett, különösen veszélyeztetett személyek javára (4. szakasz)	Nemzetközi NGO	5 500 000	2014.07.01. – 2015.03.31.
		3	ECHO/SYR/BUD/2016/91024	Sürgősségi védelmi támogatás a konfliktusok által érintett, illetve lakóhelyüket elhagyni kényszerülő menekülteknek és a befogadó lakosságnak a libanoni Északi és Beka'a kormányzóságban	Nemzetközi NGO	1 500 000	2016.04.01. – 2017.04.30.
	DG NEAR	4	2015/364–146	A szíriai válság által érintett, veszélyeztetett lakosság biztonságos vízellátásának és hulladékkezelésének javítása Dél-Libanonban	Nemzetközi NGO	2 110 823	2015.09.17. – 2017.09.16.
		5	2013/282–595	Globális megközelítés kezdeményezése a Libanonban tartózkodó migránsok és menekültek támogatására és lehetőségeik bővítésére a migrációs ciklus egészében	Nemzetközi NGO	1 914 506	2013.07.31. – 2016.07.30.
		6	2014/350–232	A bírói kar függetlensége Libanonban: társadalmi prioritás	Helyi NGO	1 000 000	2014.10.16. – 2018.05.15.
		7	2015/371–135	A libanoni civil szervezetek hangjának felemelése az észak-libanoni mezőgazdaság és környezetvédelem inkluzív és fenntartható fejlesztéséért	Nemzetközi NGO	470 949	2016.02.01. – 2018.02.28.
Etiópia	DG ECHO	11	ECHO/-HF/EDF/2015/01001	Vészhelyzeti reagálási mechanizmus (ERM) IV Etiópiában	Nemzetközi NGO	14 000 000	2016.01.01. – 2017.06.30.
		12	ECHO/-HF/EDF/2015/01025	A vetőmagokra irányuló vészhelyzeti reagálás Etiópia kormányával (SERGE)	Nemzetközi NGO	5 000 000	2016.05.26. – 2017.03.25.
		13	ECHO/-HF/EDF/2015/01017	Multiszektorális vészhelyzeti reagálás az etiópiai Afar régió öt woredájában élő veszélyeztetett közösségek javára	Nemzetközi NGO	1 500 000	2016.03.01. – 2017.08.31.
	DG DEVCO	14	2014/343–843	A Bale Eco régió biodiverzitásának és ökoszisztémái funkcióinak megóvása, valamint felföldi és alföldi közösségei jólétének javítása	Nemzetközi NGO	5 000 000	2014.07.09. – 2018.04.08.
		15	2014/340–882	Az etiópiai Amhara régióbeli Wag Himra övezetben élő veszélyeztetett népesség ellenálló képességének és kapacitásának fokozása, valamint helyreállásának segítése	Nemzetközi NGO	2 000 000	2014.04.17. – 2017.07.16.
		16	2016/376–321	Legeltetési és agrár-legeltetési természetierőforrás-gazdálkodási és megélhetési kezdeményezések (PANRMLI)	Helyi NGO	197 865	2016.07.01. – 2018.10.31.
		17	2014/341–464	Az Afar régió pásztorközösségei reproduktív egészségének javítását célzó projekt	Helyi NGO	180 000	2014.04.12. – 2016.04.11.

II. melléklet

Ellenőrzött közvetett irányítású projektek

	Főigazgatóság	Sorszám	Szerződés hivatkozási száma	Szerződés címe	Szerződő fél	Összeg (euró)	Végrehajtás időtartama	Továbbadott támogatásban részesülő NGO
Libanon	DG ECHO	8	ECHO/SYR/BUD/2016/91034	Többcélú készpénztámogatás nyújtása a veszélyeztetett szíriai menekültek szükségleteinek fedezésére Libanonban	Nemzetközi NGO	31 050 000	2016.06.01. – 2017.05.31.	Egy nemzetközi és egy helyi NGO
	DG NEAR	9	2015/367–663	A szíriai válság által érintett iskoláskorú gyermekek támogatása a tanulási lehetőségekhez való hozzáférésben, valamint a gyermekek, nők és gondozási szolgáltatást nyújtók egészségügyi ellátásának biztosítása és veszélyeztetettségének csökkentése Libanonban	ENSZ-szervezet	37 920 556	2015.09.01. – 2017.08.31.	Egy nemzetközi és egy helyi NGO
	DG NEAR	10	2015/371–621	A nem fertőző betegségek és mentális egészségügyi problémák ellátásához való hozzáférés javítása az elsődleges egészségügyi ellátás szintjén a veszélyeztetett szíriai menekült és libanoni közösségeknek Libanonban	ENSZ-szervezet	2 308 000	2016.01.01. – 2017.03.31.	Egy helyi NGO
Etiópia	DG ECHO	18	ECHO/-HF/BUD/2015/91054	Készpénzsegély a szomáliai, eritreai, dél-szudáni és szudáni menekültek számára és a menekültek biometrikus azonosítása	ENSZ-szervezet	5 000 000	2015.04.01. – 2016.03.31.	Egy nemzetközi NGO
	DG DEVCO	19	2015/358–720	A visszatérők reintegrációjának támogatása Etiópiában	ENSZ-szervezet	5 000 000	2015.01.01. – 2018.12.31.	Két helyi NGO
	DG DEVCO	20	2014/346–779	A legeltetési ágazat ellenálló képességének megerősítése az állategészségügyi szolgáltatások javítása révén Etiópia legelőgazdálkodással foglalkozó térségeiben	ENSZ-szervezet	9 277 294	2014.07.26. – 2018.11.25.	Két nemzetközi NGO

III. melléklet

Az egyes projektek értékelése – áttekintés

Projekt sorszáma	Az NGO-projektek kiválasztási folyamatát a Bizottság bonyolította le		Az NGO-projektek kiválasztási folyamatát harmadik fél bonyolította le		Információ az uniós finanszírozásról		Az információk felhasználása			Közzététel
Projekt sorszáma	A kiválasztási folyamat átláthatósága	Az NGO-partnerek kapacitásértékelése	A kiválasztási folyamat átláthatósága	Az NGO-partnerek kapacitásértékelése	A Bizottság rendszereiből kiderül, ki mit csinál az NGO-k tevékenységei kapcsán	A Bizottság rendszerei tartalmazzák az egyes NGO-k által kapott finanszírozás összegét	Az információk lehetővé teszik a költségek észszerűségének értékelését	Az információk alkalmasak a végrehajtási problémák feltárására és korrigálására	Az információk alkalmasak a koordinálás céljára	Pénzügyi átláthatósági rendszer (FTS)	IATI	Egyéb portálok / A megbízott szervezetek általi közzététel
1	Részben	Igen	n.a.	n.a.	Részben	Igen	Igen	Részben	Igen	Részben	Részben	Igen
2	Részben	Nem	n.a.	n.a.	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen	Részben	Részben	Részben
3	Részben	Igen	n.a.	n.a.	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen
4	Igen	Igen	n.a.	n.a.	Részben	Részben	Igen	Igen	Igen	Részben	Részben	Részben
5	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen	Részben	Igen	Igen	Igen	Részben	Részben	Nem
6	Igen	Igen	n.a.	n.a.	Igen	nem	igen	Igen	Igen	Részben	Részben	Részben
7	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen	Részben	Részben	Részben
8	n.a.	n.a.	Igen	Igen	Nem	Nem	Nem	Nem	Nem	n.a.	n.a.	Részben
9	n.a.	n.a.	Nem	Igen	Nem	Nem	Nem	Nem	Nem	n.a.	n.a.	Nem
10	n.a.	n.a.	Igen	Igen	Részben	Részben	Nem	Igen	Részben	n.a.	n.a.	Igen
11	Részben	Igen	Igen	Igen	Részben	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen	Részben	Igen
12	Részben	Igen	Igen	Igen	Részben	Részben	Részben	Igen	Igen	Igen	Részben	Részben
13	Részben	Igen	n.a.	n.a.	Nem	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen	Részben	Igen
14	Igen	Igen	n.a.	n.a.	Igen	Igen	Részben	Igen	Igen	Részben	Részben	Részben
15	Igen	Igen	n.a.	n.a.	Részben	Igen	Igen	Igen	Igen	Részben	Részben	Részben
16	Igen	Részben	n.a.	n.a.	Igen	Nem	Igen	Igen	Igen	Részben	Részben	Részben
17	Igen	Részben	n.a.	n.a.	Igen	Nem	Igen	Igen	Részben	Részben	Részben	Részben
18	n.a.	n.a.	Nem	Igen	Részben	Nem	Nem	Igen	Részben	n.a.	n.a.	Nem
19	n.a.	n.a.	Igen	Igen	Részben	Nem	Nem	Igen	Részben	n.a.	n.a.	Részben
20	n.a.	n.a.	Nem	Igen	Igen	Részben	Nem	Igen	Részben	n.a.	n.a.	Nem

A Bizottság válaszai

Összefoglalás

III

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy finanszírozása kellően átlátható, és nem indokolt a nem kormányzati szervezetek kiemelése külön kedvezményezetti kategóriaként.

Amennyiben a kérelmező megfelel a jogosultsági kritériumoknak, a Bizottság a kérelem elbírálása során a projektleírást vizsgálja és azt, hogy az illeszkedik-e a program célkitűzéseihez, és milyen módon járulna hozzá azok teljesítéséhez. Mivel a nem kormányzati szervezeti státusz rögzítését nem írja elő jogszabály, és mivel a nem kormányzati szervezeteknek nincs jogszabályi meghatározásuk, a számviteli rendszer nem tartja nyilván a kifejezetten a nem kormányzati szervezeti ágazatnak juttatott finanszírozást.

A kedvezményezettek nem kormányzati szervezeti státuszát nem kötelező rögzíteni a Bizottság számviteli rendszerében, mivel nincs jogalap arra, hogy a nem kormányzati szervezetek más kedvezményezettektől eltérő bánásmódban részesüljenek, továbbá a nem kormányzati szervezeteknek egységes meghatározásuk sincs. Ezenkívül nincs olyan pénzügyi átláthatóságra vonatkozó követelmény, amely kifejezetten előírná a nem kormányzati szervezeteknek juttatott finanszírozással kapcsolatos adatszolgáltatást.

Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a számviteli rendszerében alkalmazott besorolás nem tekinthető megbízhatatlannak.

A Bizottság szervezeti egységei a támogatásnyújtás költségvetési rendeletben megengedett rugalmasságát különböző formákban használják ki.

Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás esetén bizonyos műveleti helyzeteket (pl. a humanitárius segélyt) már az új költségvetési rendelet is elismer, amelynek 204. cikke (annak utolsó mondata) szerint „a felső határ túlléphető, ha a tevékenységek célkitűzései másként nem vagy csak túl nehezen valósíthatók meg”.

Ezenkívül a költségvetési rendelet nem határozza meg a végrehajtási rétegek számát sem.

A nem kormányzati szervezeteknek juttatott uniós finanszírozásról nem gyűjthetők egységes információk. A szükséges információk típusa attól függ, hogy az uniós finanszírozás nyújtására milyen helyzetben kerül sor.

A Bizottság rá kíván mutatni arra, hogy a projektek megvalósítását aktívan nyomon követi, és elvégzi a szükséges pénzügyi ellenőrzéseket. A vonatkozó jogi keretnek megfelelően a Bizottság:

felkérheti a kedvezményezetteket, hogy bocsássanak rendelkezésre az adott projekthez kapcsolódó minden pénzügyi információt;
az uniós finanszírozású műveletekkel kapcsolatban ellenőrzéseket, ezen belül helyszíni ellenőrzéseket végezhet.

A Bizottság – a válaszokban foglalt okokból az első kivételével – elfogadja a Számvevőszék összes ajánlását.

Bevezetés

A Bizottság elismeri, hogy egyre nagyobb érdeklődés övezi a nem kormányzati szervezetek finanszírozásának átláthatóságát.

A Bizottság megjegyzi, hogy az átláthatóságra irányuló törekvéseket az alábbiakkal összefüggésben kell értékelni:

a jogalkotó nem ad és nem javasol közös uniós meghatározást a nem kormányzati szervezetekre, és a meghatározás hiánya szükségszerűen behatárolja a nem kormányzati szervezetekről a Bizottság rendelkezésére álló információkkal kapcsolatos várakozásokat;
a nem kormányzati szervezet meghatározására irányuló kísérletnek egyensúlyban kell állnia a nem kormányzati szervezetek működési terének védelmével kapcsolatos igénnyel.

1. háttérmagyarázat – Mi a nem kormányzati szervezet?

Lásd a Bizottság 2. bekezdésre adott válaszát.

A Bizottság hangsúlyozni kívánja továbbá, hogy az 1997. évi bizottsági közleményben foglalt kritériumok a Bizottság alap-jogiaktusaiban nem ismétlődnek meg.

A Bizottság különösen arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a fejlesztési segélyek szakpolitikai területén a „civil társadalmi szervezet” (CSO) gyakrabban használt kifejezés, mint a nem kormányzati szervezet. A COM(2012) 492⁴⁹ közlemény meghatározza a civil társadalmi szervezeteket, és ezek részének tekinti a nem kormányzati szervezeteket.

A költségvetési rendelet 35. cikke nem említi kifejezetten a nem kormányzati szervezeteket.

A humanitárius segítségnyújtással összefüggésben továbbá nem feltétlenül célravezető nyilvánosságra hozni a konfliktusövezetekben gyűjtött összes információt, mivel az veszélyeztetheti az érintett feleket. A fejlesztési segély kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a Bizottság saját hatáskörében dönthet arról, hogy nyilvánosságra hoz-e az érzékeny szakpolitikai területeken nyújtott uniós finanszírozás kedvezményezettjeivel kapcsolatos információkat (lásd a közös végrehajtási rendelet 4. cikkének (5) bekezdését: „Az [...] uniós pénzügyi támogatás nyújtása során a Bizottság adott esetben minden szükséges intézkedést meghoz az uniós pénzügyi támogatás láthatóságának biztosítása érdekében. Ezek olyan intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek – a kellően indokolt esetek kivételével – az uniós források végső kedvezményezettjeinek láthatóságára vonatkozó követelményeket írnak elő”).

Észrevételek

Mivel a nem kormányzati szervezeti státusz rögzítését nem írja elő jogszabály, és mivel a nem kormányzati szervezeteknek nincs jogszabályi meghatározásuk, a számviteli rendszernek nem célja a kifejezetten a nem kormányzati szervezeti ágazatnak juttatott finanszírozás nyilvántartása. A Bizottság ennek megfelelően nem tekinti megbízhatatlannak a nem kormányzati szervezetek azonosítását.

Tekintettel arra, hogy a nem kormányzati szervezeteknek nincs meghatározása, valamint arra, hogy a költségvetési rendelet nem tartalmaz kifejezetten az ilyen szervezetekre vonatkozó előírásokat, nem indokolt, hogy a Bizottság kifejezetten a nem kormányzati szervezetekre irányuló stratégiát dolgozzon ki.

Lásd a Bizottság 19. bekezdésre adott válaszát.

A SEDIA rendszer a kérelmezők részéről egyszeri regisztrációt igényel, azonban adataikat azok változásakor aktualizálniuk kell.

A Bizottság a jogosultsági kritériumoknak való megfelelést alapos ellenőrzésekkel biztosítja, amelyek kiterjednek a nonprofit státusz és a nyilvántartásbavételi adatok, ezen belül a jogi forma ellenőrzésére is.

A LIFE program keretében nyújtott működési támogatásokat illetően valamennyi kérelmező alapszabálya és nyilvántartásbavételi dokumentumai módszeres ellenőrzés alá esnek⁵⁰.

Humanitárius segély esetében nem kormányzati szervezet kizárólag partnerségi keretmegállapodás megkötését követően létesíthet fellépés végrehajtására irányuló szerződéses jogviszonyt. A Bizottság alaposan ellenőrzi a nem kormányzati szervezeti státuszt, mielőtt aláírja a partnerségi keretmegállapodást és az információkat beküldi a Bizottság eredményszemléletű számviteli rendszerébe (ABAC).

A jogosultsági kritériumokat a Bizottság a pályázati felhívások minden finanszírozásra kiválasztott résztvevője esetében ellenőrzi a támogatási szerződések aláírása előtt. Ezt az elvet a költségvetési rendelet rögzíti.

Sok egyetem és kutatóintézet karitatív, a kormányzattól független, nonprofit és a közérdeket szolgáló szervezetként működik. Ezek az elemek egyes tagállamokban nem kormányzati szervezeti státuszra utalnak. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a birtokában lévő információk megbízhatók, és azok megbízhatóságát nem befolyásolja az, hogy a nem kormányzati szervezeti státusz ellenőrzésére nem kerül sor. A nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatos információk hiányának oka, hogy e szervezeteknek nincs az Unió egészére kiterjedő meghatározása.

A nem kormányzati szervezetek megjelölése az ABAC-ban csak akkor tehető kötelezővé, ha megállapodás születik a nem kormányzati szervezetek meghatározásáról, továbbá ha jogilag megalapozottá válik a nem kormányzati szervezetek megkülönböztetése.

Az ABAC-ban minden nyilvántartásba vételkor kizárólag a jogalany típusának megadása kötelező. A 16. sz. projektnél az ABAC-ban nyilvántartott jogi forma nonprofit szervezet.

A PADOR regisztrációs rendszer annak helyi alkalmazási köréből adódóan nem továbbítja automatikusan az információkat a jogalanyok nyilvántartásába.

A kiválasztási eljárások a végrehajtás módjától függenek (támogatás, szolgáltatási szerződés stb.), amelyet az adott program céljának megfelelően, nem pedig a kedvezményezettek vagy a potenciális végrehajtó partnerek kiléte alapján választanak meg.

Az, hogy a nem kormányzati szervezetek azonos feltételekkel juthatnak-e finanszírozáshoz, az iránymutatásoktól és a kiírási feltételektől függ, továbbá abban meghatározók a program céljai is.

A költségvetési rendelet nem írja elő valamennyi igazoló dokumentum módszeres ellenőrzését.

Az igazoló dokumentumok benyújtására vonatkozó általános kötelezettség súlyos adminisztratív terhet róna a kérelmezőkre és a Bizottságra egyaránt, és jelentősen késleltetheti az odaítélési eljárásokat.

A közölt információknak valósaknak és kétség esetén ellenőrizhetőknek kell lenniük. A valótlan információt közlő kérelmező kizárható az eljárásból.

Az arányosság elvének megfelelően az ajánlatkérő szerv nem ellenőrzi módszeresen a potenciális kedvezményezettek minden nyilatkozatát. Hamis nyilatkozattétel esetén viszont a kérelmező elutasítható, vagy a vele kötött szerződés megszüntethető.

A Bizottság fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (DG ECHO) élt a költségvetési rendeletben biztosított rugalmassággal.

A DG ECHO esetében ezt a megközelítést kényszerítő műveleti szempontok indokolják, amelyek azzal az igénnyel állnak összefüggésben, hogy az EU humanitárius segélyprogramját a lehető leggyorsabban hajtsa végre az a szereplő, amely a fennálló körülmények között erre a leginkább képes; ez kellő rugalmasságot kíván meg a humanitárius segély teljes végrehajtási láncában.

Ezenkívül a költségvetési rendelet nem határozza meg a végrehajtási rétegek számát sem.

A Bizottság a 36. bekezdésre adott válaszára hivatkozik.

A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy közvetett irányítás esetén a végrehajtó partner a szerződések odaítélésekor saját szabályokat alkalmazhat, ha azok előzőleg kedvező értékelést kaptak. A jogalany a rendszereiben és eljárásaiban történt változásról köteles tájékoztatni a Bizottságot.

Bár a pillérértékelések hatálya alá tartoznak, a szervezetek saját eljárásokat alkalmazhatnak, mivel a pénzügyi és igazgatási keretmegállapodás nem határozza meg részletesen a nem kormányzati szervezetek kiválasztására irányuló összes eljárást. Fontos megkülönböztetni az olyan fogalmakat, mint a megbízott, a közvetett megbízott, a végrehajtó partner, a továbbadott támogatásban részesülő, és a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás kedvezményezettje, valamint e jogalanyok szerepköreit.

A Bizottság hangsúlyozza továbbá, hogy a kedvező pillérértékelés a közvetett irányítás előfeltétele. Konkrét szerződésre vonatkozóan nem adható.

4. háttérmagyarázat – Példa olyan, harmadik fél által végrehajtott kiválasztási eljárásra, amely nem felelt meg az adott harmadik fél saját belső kiválasztási szabályainak

A végrehajtó partnerek kiválasztása a távoli és nehéz helyzetű régióban található regionális kormányzati partnerek kapacitásának figyelembevételével történt.

A jogalanyok először a regionális hatóságoktól szerezhetnek támogatást egy projekthez, majd a finanszírozás biztosítása és a szerződés aláírása következik, és csak ezután kerül sor a jogalany és a regionális kormányzati partner közötti egyetértési megállapodás aláírására. Ezzel magyarázható a Számvevőszék észrevételében foglalt sorrend.

5. háttérmagyarázat – A különböző bizottsági rendszerek által gyűjtött információk

A DG ECHO esetében a tevékenységi támogatások olyan egy kedvezményezettnek nyújtott támogatások, amelyeket a Főigazgatósággal partnerségi keretmegállapodást kötött jogalanyoknak ítélnek oda. Ezért belső rendszerében a DG ECHO helyesen annak a jogalanynak juttat finanszírozást, amellyel szemben a Bizottság jogi elkötelezettséget vállalt a költségvetési rendeletben foglalt feltételekkel.

Bár a végrehajtó partnerek nem minden esetben ismertek az ajánlatkérési szakaszban, mivel ez az információ nem feltétlenül áll a partnerek rendelkezésére, a rendszer megköveteli az információ frissítését a végrehajtás során és a zárójelentést megelőzően mindenképpen. A partnereket a szerződésük kötelezi arra, hogy a zárójelentés szakaszában gondoskodjanak a végrehajtó partnerekre és részesedésükre vonatkozó, közvetlen irányítás alá tartozó számadatok pontosságáról.

A DG ECHO partnerei által a zárójelentés szakaszában megküldött főkönyv részletesen bemutatja a fellépés végrehajtása során felmerült kiadásokat. Ezenkívül az, hogy a partnerek a főkönyvet saját pénzügyi beszámolási rendszerüknek megfelelő formában nyújthatják be, hozzájárul annak az egyszerűsítésre vonatkozó felhívásnak a teljesüléséhez, amelyet az európai intézmények fogalmaztak meg a 2014. évi partnerségi keretmegállapodás előkészítésekor.

Ötödik franciabekezdés: A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy az aktuális gyakorlati útmutató mintái az eredményekre, nem pedig a kedvezményezettenkénti finanszírozásra vonatkozó adatszolgáltatást írnak elő.

A Bizottság azokat az információkat gyűjti, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy teljesíthesse a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítására vonatkozó kötelezettségét. A résztvevők adminisztratív terheinek mérséklése érdekében nem gyűjt olyan információt, amelyre az említett célból nincs szüksége.

A nemzetközi nem kormányzati szervezetek hálózatait illetően a Bizottság különböző szervezeti egységei saját alap-jogiaktusaiknak és műveleti prioritásaiknak megfelelően a hálózati tagokkal a költségvetési rendelet előírásai szerint különféle megállapodások keretében működhetnek együtt.

A valamely hálózathoz tartozó jogalanyok harmadik feleknek juttatott pénzügyi támogatás kedvezményezettjei lehetnek. A nem kormányzati szervezeteknek juttatott uniós finanszírozásról nem gyűjthetők egységes információk. A szükséges információk típusa attól függ, hogy az uniós finanszírozás nyújtására milyen helyzetben kerül sor.

A Bizottság maradéktalanul eleget tesz a rá vonatkozó adatszolgáltatási előírásoknak, mivel szerződéses jogviszonya egyedül a partnerségi keretmegállapodásban részes partnerével jött létre. A pénzügyi átláthatósági rendszer (FTS) mindössze erre a jogviszonyra vonatkozóan ír elő adatszolgáltatást. Lásd még a Bizottság 5. háttérmagyarázatra adott válaszait.

A nemzetközi nem kormányzati szervezetek hálózatai átláthatóan jártak el azzal, hogy tájékoztatták a Bizottságot működésük rendjéről. A nemzetközi nem kormányzati szervezetek e hálózatainak célja, hogy a területen a szaktudás és know-how egyedi koncentrációjával hatékonyságnövekedést érjenek el, és válság esetén képesek legyenek gyorsan reagálni.

A Bizottság 2019-től pontosítani kívánja az előírásokat.

A Bizottság a partnerségi keretmegállapodásban részes partnerével – a költségvetési rendelet szerinti egyetlen lehetséges jogalannyal – létesít szerződéses jogviszonyt. Ezenkívül a partnerségi keretmegállapodás általános feltételei kikötik, hogy a DG ECHO és a nem kormányzati szervezetek közötti kapcsolat olyan partnerségen alapul, amelyben a partnerek teljes felelősséggel tartoznak a végrehajtó partnerek által végrehajtott valamennyi tevékenységért. A partnereket ennek megfelelően a szerződésük kötelezi arra, hogy a zárójelentés szakaszában gondoskodjanak a végrehajtó partnerekre és részesedésükre vonatkozó, közvetlen irányítás alá tartozó számadatok pontosságáról.

Emellett az uniós nem kormányzati szervezetekkel kötött partnerségi keretmegállapodás garancia a létrejött támogatási megállapodások könnyebb érvényesítésére. Ez biztosítja az Európai Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmét.

Közvetett irányítás esetén az ENSZ-szervezeteket nem kötelezi jogszabály a nem kormányzati szervezetek finanszírozásának nyilvántartására, ennélfogva az általuk kifejezetten nem kormányzati szervezetek részére továbbadott támogatásokkal kapcsolatos információk a Bizottság rendszereiben sem tehetők hozzáférhetővé.

A költségvetési rendelet nem tartalmaz, és az adatszolgáltatással kapcsolatban a költségvetési hatóság sem alkalmaz olyan előírást, amely szerint a közvetett irányítás alatt álló harmadik fél nem kormányzati szervezetnek juttatott finanszírozást rögzíteni kell; különös tekintettel arra, hogy a nem kormányzati szervezeteknek nincs meghatározásuk.

6. háttérmagyarázat – Példa közvetett költségek túlzott mértékű elszámolására

Ez a támogatások felépítéséből következik: a támogatások közvetlen és közvetett költségeket tartalmaznak. A közvetett költségeket a közvetlen költségek százalékos arányában számítják ki. Érthető, hogy a végrehajtó jogalanynál és a finanszírozás uniós kedvezményezettjeinél egyaránt felmerülnek általános költségek az uniós költségvetés végrehajtása során.

A 20. sz. projektnél egy külső ellenőrző látogatás korrekciós intézkedéseket eredményezett, amelyek visszafizettetést is magukban foglaltak.

Közvetett irányításnál a Bizottság előzetes pillérértékelés útján bizonyosodik meg arról, hogy támaszkodhat a megbízott jogalany rendszereire, szabályaira és eljárásaira, mivel azok a Bizottság által alkalmazottakkal egyenértékűnek tekinthetők. E rendszerek, szabályok és eljárások garantálják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Ennél az irányítási módnál tehát nem szükséges, hogy a Bizottság módszeresen ellenőrizze a továbbadott támogatásban részesülő nem kormányzati szervezetek által bejelentett költségeket.

A Bizottság aktívan nyomon követi a projektek megvalósítását, és ha ezt szükségesnek tartja, pénzügyi ellenőrzéseket végezhet. Az ENSZ-szel kötött pénzügyi és igazgatási keretmegállapodás mellékletének megfelelően a Bizottság

felkérheti az ENSZ-t, hogy bocsásson rendelkezésre egy adott projekthez kapcsolódó minden pénzügyi információt;
az uniós finanszírozású műveletekkel kapcsolatban ellenőrzéseket, ezen belül helyszíni ellenőrzéseket végezhet.

Az ABAC keretében figyelmeztető rendszer (EDES) működik a támogatásból kizárt, illetve pénzügyi bírsággal sújtott gazdasági szereplőkre vonatkozóan.

Első franciabekezdés: Ezt a költségvetési rendelet nem írja elő. A legtöbb projektnél a kifizetések több éves időtartamon oszlanak meg (az FTS-hez hasonló éves közzététel nem ad pontos képet a tényleges kifizetésekről).

Második franciabekezdés: A nem kormányzati szervezetre vonatkozó jelölő nem kötelező mezőként szerepel a jogalany adatrekordjában. Kizárólag akkor használják, ha az érintett jogalany nonprofit magánszervezet, amely ezt bejelentette, és ennek megfelelő adatszolgáltatás történt az FTS-ben.

Harmadik franciabekezdés: A továbbadott támogatás útján finanszírozásban részesülő jogalanyok azonosságát nem hozzák nyilvánosságra, azonban az ilyen szervezetek azonosíthatók a támogatást továbbadó jogalany adatszolgáltatásában, kivéve akkor, ha a nyilvánosságra hozatal az adatok sérthetetlensége és bizalmassága tekintetében súlyos kockázatot, vagy – pl. emberi jogi aktivisták esetében – tényleges fenyegetést jelentene.

A Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága (DEVCO) által a támogatási szerződésekre és költségvetésre vonatkozóan kidolgozott minták nem írnak elő végrehajtó partnerenkénti alábontást, mivel a fő kérelmezőt terheli teljes körű felelősség és elszámoltathatóság az adott fellépés céljára összevont valamennyi finanszírozás (uniós es egyéb hozzájárulás) irányításáért. A partnerek közötti költségvetési bontás azonban egyes esetekben megjelenik a költségvetésekben, és azt a javaslat leírása esetenként költségvetési cím vagy tevékenység szerint részletezve mutatja be. A pénzügyi keretösszegek részleteit a végrehajtó partnerek által aláírt egyetértési megállapodás is tartalmazhatja.

A DG ECHO úgy ítéli meg, hogy maradéktalanul teljesíti az FTS, a partnerségi keretmegállapodás és a költségvetési rendelet előírásait. Az FTS-ben az adatszolgáltatási kötelezettség a partnerségi keretmegállapodásban részes partnerig terjed.

A tervezett ellenőrzések és korrekciós intézkedések a 14. és 15. sz. projektre irányulnak. Az FTS-nek nem célja a földrajzi helyszínek nyomon követése, mivel ez nem lenne költséghatékony.

A Bizottság elkötelezett az eredményalapú kultúra megerősítése iránt, és arra törekszik, hogy nagyobb kapacitással tájékoztathassa a polgárokat az uniós támogatások hatásáról. A beavatkozásaink eredményeivel kapcsolatos információk nyilvánosan hozzáférhetők a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezésre (IATI) vonatkozó kötelezettségvállalásaink keretében, amelyek valamennyi külső finanszírozási eszközre kiterjednek.

A Bizottság az uniós vagyonkezelői alapokkal kapcsolatos IATI-adatokat 2017 októberétől, az eredményadatokat 2017 novemberétől teszi közzé. Eredményeket a külső tevékenységek finanszírozására irányuló európai uniós eszközök végrehajtásáról szóló éves jelentés is közöl.

Az ellenőrzött projektek szerződéses összegei azért nem jelennek meg, mert a DG DEVCO és DG NEAR a közzétételt a hierarchia két szintjén végzi: a kötelezettségvállalások közzététele a finanszírozási határozatok, a folyósításoké a szerződések szintjén történik.

Az ellenőrzés időpontjában a DG ECHO nem valós fizetési műveleteket, hanem becsült kifizetéseket tett közzé. Ez azóta megváltozott: a közzétett adatok most már valós kifizetésekre vonatkoznak.

8. háttérmagyarázat – Példák az IATI d-portálon közzétett adatokban talált hibákra

A 15. sz. projektre vonatkozóan már sor került korrekciós intézkedésre, amely technikai függelék útján módosította a szerződéses összeget.

A Bizottság rá kíván mutatni arra, hogy az uniós költségvetés közvetett irányítás keretében történő végrehajtásával megbízott jogalanyok átláthatósággal kapcsolatos kötelezettségeit az ilyen jogalanyokkal az egyes végrehajtandó intézkedésekre vonatkozóan kötött megállapodások tartalmazzák.

Az ellenőrzés időpontjában alkalmazandó minták értelmében a vonatkozó szabályok attól függően változnak, hogy az Unió-e az egyetlen donor, vagy a projekthez más donorok is hozzájárulnak:

Ha az Unió az egyetlen donor, az ENSZ-szervezetnek a szerződő feleivel, valamint támogatásai kedvezményezettjeivel kapcsolatos információkat évente kell közzétennie. Ezenfelül minden lezárult projektnél a pénzügyi jelentésnek pontos hivatkozást kell tartalmaznia arra a honlapra, amelyen a szerződő felekkel, valamint a támogatások kedvezményezettjeivel kapcsolatos információk elérhetők.
A több donor által finanszírozott intézkedéseknél a szerződő felekkel, valamint a támogatások kedvezményezettjeivel kapcsolatos információk közzététele során a nemzetközi szervezet szabályait kell alkalmazni.

A közzétételi kötelezettség olyan elem, amelyet a Bizottság képes ellenőrizni a projektek nyomon követése során.

Közvetett irányítás esetén nem lenne indokolt az, hogy a Bizottság külön ellenőrizze a közzétételt.

9. háttérmagyarázat – Példák olyan esetekre, amikor az ENSZ-szervezetek nem tettek közzé információkat a nem kormányzati szervezeteknek továbbadott uniós támogatásokról

A Bizottság a 62. bekezdésre adott válaszára hivatkozik.

Következtetések és ajánlások

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy finanszírozása kellően átlátható, és nem indokolt a nem kormányzati szervezetek kiemelése külön kedvezményezetti kategóriaként.

Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a számviteli rendszerében alkalmazott besorolás nem tekinthető megbízhatatlannak.

1. ajánlás – A nem kormányzati szervezetekre vonatkozó információk megbízhatóságának javítása

A Bizottság nem fogadja el ezt az ajánlást.

A jelenlegi szabályozási keret határai között a Bizottság teljes átláthatóságra törekszik az uniós finanszírozás kedvezményezettjeivel kapcsolatban. Azonban – bár széles körben használják – a nem kormányzati szervezet fogalmának sem nemzetközi szinten⁵¹, sem az Unió szintjén nincs általánosan elfogadott meghatározása. Saját kezdeményezésére a Bizottság ezért fejlesztett ki olyan rendszert, amelyben a szervezetek nem kormányzati szervezetnek nyilváníthatják magukat, amelynek előfeltétele, hogy az érintett jogalanyt nonprofit magánszervezetként kell megjelölni. Noha ez a nemzeti szinten alkalmazott fogalmakból eredőektől eltérő kedvezményezetti csoportokat eredményezhet, a Bizottság előnyben részesíti ennek a tárgyilagos és ellenőrizhető szempontokon alapuló, prudens megközelítésnek az alkalmazását. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy bármely további szempont figyelembevétele a nem kormányzati szervezet fogalmának uniós szintű harmonizációját feltételezi, amelyet a jogalkotónak el kell fogadnia. A nem kormányzati szervezetek jogi keretének hat európai és nem európai jogrendszerre kiterjedő elemzése azt mutatja, hogy az egyes országokban eltérő a nem kormányzati szervezetek értelmezése és megjelölése, ami arra utal, hogy a fogalom harmonizációja problémás lehet.⁵²

A Bizottság szervezeti egységei a támogatásnyújtás költségvetési rendeletben megengedett rugalmasságát különböző formákban használják ki.

Az előző költségvetési rendelet 137. cikkében a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan rögzített szabályok megengedték a kivételes eljárást is, pl. lehetővé tették a 60 000 EUR összegű értékhatár túllépését olyan esetekben, ahol a pénzügyi támogatás az intézkedés elsődleges célja. E szabályok konkrét helyzetben, például a humanitárius segélyekkel összefüggésben történő alkalmazása az egyes szervezeti egységek között eltérő gyakorlatot eredményezhet, amelyek azonban nem jelentik azt, hogy a szervezeti egységek helytelenül alkalmaznák a szabályokat és az eljárásokat.

Ezenkívül a költségvetési rendelet nem határozza meg a végrehajtási rétegek számát sem.

2. ajánlás – A támogatások továbbadására vonatkozó szabályok alkalmazásának ellenőrzése

A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az új költségvetési rendelettel bevezetett változások biztosítják a támogatások továbbadására vonatkozó szabályok egységes alkalmazását.

A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A Bizottság aktívan nyomon követi a projektek megvalósítását, és a vonatkozó jogi keretnek megfelelően elvégezheti az ENSZ végrehajtó partnerek kiválasztásával kapcsolatban szükséges ellenőrzéseket.

Emellett közvetett irányításnál a Bizottság előzetes pillérértékelés útján bizonyosodik meg arról, hogy támaszkodhat a megbízott jogalany rendszereire, szabályaira és eljárásaira (ideértve a harmadik feleknek pl. támogatás továbbadása és közbeszerzés útján nyújtott finanszírozásra vonatkozó szabályokat és eljárásokat – lásd az új költségvetési rendelet 154. cikkét), mivel azok a Bizottság által alkalmazottakkal egyenértékűnek tekinthetők. Kedvező értékelés esetén e rendszerek, szabályok és eljárások garantálják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

A Bizottság a 43. és 44. bekezdésre adott válaszára hivatkozik.

felkérheti a kedvezményezetteket, hogy bocsássanak rendelkezésre az adott projekthez kapcsolódó minden pénzügyi információt;
az uniós finanszírozású műveletekkel kapcsolatban ellenőrzéseket, ezen belül helyszíni ellenőrzéseket végezhet.

3. ajánlás – A nem kormányzati szervezeteknek juttatott finanszírozásra vonatkozó információk megbízhatóságának javítása

A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A különböző támogatásirányítási rendszerek tükrözik a különféle politikákhoz kapcsolódó konstrukciók, ezen belül a szerződéskötési módozatok sajátosságait.

A külső kapcsolatoknál ez az OPSYS jellemzőitől függ. Bizonyos szakpolitikai területek (pl. a kutatás) esetében ez jelenleg is így van.

A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A külső kapcsolatoknál ez az OPSYS jellemzőitől függ. Bizonyos szakpolitikai területek (pl. a kutatás) esetében ez jelenleg is így van.

A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A Bizottság aktívan nyomon követi a projektek megvalósítását, és ha ezt szükségesnek tartja, ellenőrzéseket végezhet a vonatkozó hatáskör-átruházási, hozzájárulási vagy finanszírozási megállapodásnak, valamint az ENSZ-szel kötött pénzügyi és igazgatási keretmegállapodásnak megfelelően.

E megállapodások értelmében a Bizottság vagy meghatalmazott képviselője vizsgálhatja a hatáskör-átruházási, hozzájárulási vagy finanszírozási megállapodás végrehajtását, valamint az abban foglalt (többek között a költségekre vonatkozó) kötelezettségek teljesülését.

Közvetett irányításnál továbbá a Bizottság előzetes pillérértékelés útján bizonyosodik meg arról, hogy támaszkodhat a megbízott jogalany rendszereire, szabályaira és eljárásaira, mivel azok a Bizottság által alkalmazottakkal egyenértékűnek tekinthetők. E rendszerek, szabályok és eljárások garantálják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

4. ajánlás – A közzétett információk szabványosítása és pontosságuk javítása

A Bizottság elfogadja az ajánlást.

A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.
A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.
A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A Bizottság aktívan nyomon követi a projektek megvalósítását, és a vonatkozó jogi keretnek megfelelően elvégezheti az azzal kapcsolatban szükséges ellenőrzéseket, hogy az ENSZ-szervezetek teljesítik-e közzétételi kötelezettségeiket.

Betűszók és rövidítések

ABAC A Bizottság eredményszemléletű számviteli rendszere

CORDIS Közösségi Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálat

CRIS Közös külkapcsolati információs rendszer

CSO Civil társadalmi szervezet

DG BUDG Költségvetési Főigazgatóság

DG DEVCO A Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága

DG EAC Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság

DG ECHO Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága

DG ENV Környezetvédelmi Főigazgatóság

DG NEAR Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága

DG RTD Kutatási és Innovációs Főigazgatóság

EACEA Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség

EASME Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség

EDRIS Európai katasztrófareagálási információs rendszer

EFA Európai Fejlesztési Alap

ERCEA Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége

FTS Pénzügyi átláthatósági rendszer

IATI Nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezés

NGO Nem kormányzati szervezet

OECD Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.

PADOR A potenciális pályázók adatainak online regisztrációs rendszere

REA Kutatási Végrehajtó Ügynökség

TPK Többéves pénzügyi keret

UNICEF Az ENSZ Gyermekalapja

Végjegyzetek

¹ Az Európai Parlament Belső Politikai Főigazgatósága: EU financing for NGOs in the area of home affairs, security and migration (Nem kormányzati szervezeteknek nyújtott uniós finanszírozás a belpolitika, a biztonságpolitika és a migrációpolitika terén); az Európai Parlament Kutatószolgálata: Financial accountability of civil society organisations (A civil társadalmi szervezetek pénzügyi elszámoltathatósága), 2015. május; az Európai Parlament Belső Politikák Főigazgatóságának Költségvetési Igazgatósága: Democratic Accountability and Budgetary Control of non-Governmental Organisations Funded by the EU Budget (Az uniós költségvetésből finanszírozott nem kormányzati szervezetek demokratikus elszámoltathatósága és költségvetési kontrollja), 2017. január.

² A nem kormányzati szervezetek uniós költségvetésből történő finanszírozásának költségvetési ellenőrzéséről szóló jelentéstervezet (2015/2345(INI) felkérte az Európai Számvevőszéket, hogy készítsen különjelentést a nem kormányzati szervezeteknek juttatott uniós finanszírozás átláthatóságáról.

³ A nemzetközi szervezetek különféle fogalommeghatározásokat használnak. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) például helyi, nemzeti vagy nemzetközi szinten szerveződött, nonprofit, önkéntes polgári csoportként határozza meg a nem kormányzati szervezeteket (https://outreach.un.org/ngorelations/content/about-us-0).

⁴ COM(1997) 241 final: „Az önkéntes szervezetek és alapítványok Európában betöltött szerepének erősítése” (1997.6.6.), a 2.3. bekezdés a)–e) pontja.

⁵ A 2014–2016-os időszakban a fellépésekre nyújtott támogatások tették ki az Unió általános költségvetéséből a nem kormányzati szervezeteknek juttatott finanszírozás 95%-át (összesen 6,6 milliárd euróból 6,3 milliárd euró).

⁶ Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.), a 8. fejezet 35. cikke (A címzettekre vonatkozó és egyéb információk).

⁷ A Tanács 2011. november 14-én elfogadott következtetései a segélyhatékonysággal foglalkozó magas szintű fórum negyedik ülésén képviselendő közös uniós álláspontról.

⁸ A fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus az Európai Unió és tagállamainak közös nyilatkozata, amely átfogó közös keretet teremt az európai fejlesztési együttműködés számára.

⁹ Közvetlen irányítás esetén a Bizottság felelős az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos összes feladatért, amelyeket – vagy a központban, vagy az uniós külképviseleteken, vagy uniós végrehajtó ügynökségek révén – közvetlenül saját szervezeti egységei végeznek el.

¹⁰ Közvetett irányítás esetén a Bizottság nemzetközi szervezeteket, az uniós tagállamok fejlesztési ügynökségeit, partnerországokat vagy más szerveket bíz meg a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatokkal.

¹¹ Lásd: az elsősorban a környezet-, illetve éghajlatvédelmi fellépésekkel foglalkozó nem kormányzati szervezeteknek nyújtandó működési támogatásra irányuló pályázati felhívások (pl. LIFE-NGO-EASME-2014, LIFE-NGO-FPA-EASME-2017).

¹² Az e rendelet szerinti finanszírozásra való jogosultság második követelménye, hogy a nem kormányzati szervezet székhelye valamely tagállamban vagy segélyben részesülő harmadik országban legyen. Kivételes esetben a székhely valamely adományozó harmadik országban is lehet.

¹³ A DG DEVCO pályázati felhívásra jelentkezőknek készített iránymutatásában például az szerepel, hogy a nem kormányzati szervezetnek be kell nyújtania alapokmányát vagy alapító okiratát, illetve a kapcsolódó igazoló dokumentumokat. Az értékelőbizottságok ellenőrzik, hogy a az okiratok megfelelnek-e az adott jogalanytípusnak.

¹⁴ A 2012. szeptember 12-i COM(2012) 492 final közlemény („A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban”) civil társadalmi szervezetként sorolja be többek között a nem kormányzati szervezeteket, a közösségi szervezeteket, a vallási alapú szervezeteket, az alapítványokat, a kutatóintézeteket, a szövetkezeteket, valamint a szakmai és üzleti szervezeteket.

¹⁵ A 7. és 16. sz. projekt.

¹⁶ A 4. projektet közvetlen odaítélési eljárással választották ki.

¹⁷ Az „Eredményesen irányította a Bizottság az afrikai Nagy-tavak régiójában konfliktusok által sújtott lakosságnak nyújtott humanitárius segélyt?” című, 15/2016. sz. számvevőszéki különjelentés 27–29. bekezdése (https:eca.europa.eu).

¹⁸ A 16. és 17. sz. projekt.

¹⁹ Ezeket a feltételeket a költségvetési rendelet 137. cikke és a rendelet alkalmazási szabályainak 210. cikke határozza meg.

²⁰ Meg kell jegyezni, hogy a 2018. évi költségvetési rendelet megváltoztatja e szabályok szövegezését, és a 204. cikkben így rendelkezik: „a harmadik fél számára fizethető pénzügyi támogatás maximális összege – amely nem haladhatja meg a 60 000 EUR-t […]. A […] felső határ túlléphető, ha a tevékenységek célkitűzései másként nem vagy csak túl nehezen valósíthatók meg.”

²¹ DG RTD, DG ENV, DG EAC, DG NEAR és DG DEVCO.

²² A költségvetési rendelet 60. cikke (2) bekezdésének d) pontja előírja, hogy a megbízott szervezetek „megfelelő szabályokat és eljárásokat alkalmaznak a közbeszerzéseken, vissza nem térítendő támogatásokon […] és pénzügyi eszközökön keresztül uniós forrásokból biztosított finanszírozás nyújtása során”. Ezt független ellenőr által, az egyes bizottsági főigazgatóságok által kidolgozott feltételekkel összhangban elvégzett előzetes értékelés (úgynevezett pillérértékelés) útján ellenőrzik.

²³ A 9., 18. és 20. sz. projekt.

²⁴ A környezet- és éghajlatvédelmi nem kormányzati szervezeteknek nyújtott működési támogatások esetében mindig csak egy kedvezményezett van.

²⁵ A 4., 11., 12. és 13. sz. projekt.

²⁶ A 11., 12. és 15. sz. projekt.

²⁷ A 8., 9., 10., 18. és 19. sz. projekt.

²⁸ A 8. sz. projekt esetében az ENSZ-szervezet csak az ellenőrök helyszíni látogatása után, harmadszori kérésre adott kielégítő választ a DG ECHO információkérésére.

²⁹ A 8., 9., 18., 19. és 20. sz. projekt.

³⁰ A Számvevőszék már a Mianmarnak (Burma) nyújtott uniós támogatásról szóló, 4/2018. sz. különjelentésében is felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy a harmadik fél nem kormányzati szervezetek által végrehajtott közvetett irányítású projektek esetében duplán számolhatnak el bizonyos közvetett költségeket. Lásd még: „A Közép-afrikai Köztársaság számára létrehozott Bêkou vagyonkezelői alap: ígéretes kezdet, egyes hiányosságok ellenére is” című, 11/2017. sz. különjelentés 48. bekezdése.

³¹ Pénzügyi átláthatósági rendszer (Financial Transparency System, FTS): http://ec.europa.eu/budget/fts/index_en.htm.

³² Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 35. cikke, valamint a vonatkozó alkalmazási szabályok 21. cikke (A címzettekre vonatkozó és egyéb információk közzététele).

³³ Az 1., 2., 5., 14. és 15. sz. projekt.

³⁴ Forrás: https://cordis.europa.eu/

³⁵ https://euaidexplorer.ec.europa.eu/

³⁶ https://webgate.ec.europa.eu/hac/

³⁷ https://fts.unocha.org/ – az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (UNOCHA) által működtetett szolgáltatás.

³⁸ https://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=CRS1

³⁹ https://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=FSS

⁴⁰ https://www.iatiregistry.org/

⁴¹ Az IATI-t 2008-ban, a segélyhatékonyságról szóló harmadik accrai magas szintű fórum nyomán hívták életre.

⁴² A DG DEVCO 2018 februárjában jelentette be az első – több mint 700 projektből származó – eredményadat-sorozatát az IATI-nak.

⁴³ A 4., 5., 6., 7., 14., 15., 16. és 17. sz. projekt.

⁴⁴ Az 1., 2., 11., 12. és 13. sz. projekt.

⁴⁵ A 7., 14. és 15. sz. projekt.

⁴⁶ A Bizottság és a megbízott szervezetek által kötött megállapodásokra irányadó általános feltételek értelmében a megbízott szervezetek kötelesek honlapjukon vagy rendszereikben részletes információkat közzétenni az uniós támogatásokról. Közzé kell tenniük a szerződés/projekt címét, jellegét és célját, a támogatás kedvezményezettjének nevét és földrajzi elhelyezkedését, valamint a szerződés összegét. Többadományozós fellépés esetén a közzététel során a megbízott szervezet szabályait kell követni.

⁴⁷ A 9., 18. és 20. sz. projekt.

⁴⁸ A 8. és 19. sz. projekt.

⁴⁹ A 2012.9.12-i COM(2012) 492 final közlemény („A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban”) civil társadalmi szervezetként sorolja be többek között a nem kormányzati szervezeteket, a közösségi szervezeteket, a vallási alapú szervezeteket, az alapítványokat, a kutatóintézeteket, a szövetkezeteket, valamint a szakmai és üzleti szervezeteket.

⁵⁰ Megjegyzés: a LIFE keretében támogatásra jogosult kérelmezőket nem szükséges nem kormányzati szervezetként nyilvántartásba venni. Minden jogosultsági kritériumot teljesíteniük kell ahhoz, hogy részt vehessenek a LIFE cselekvési programban, amely működési támogatások formájában segíti az európai környezet-, illetve éghajlatvédelmi fellépésekkel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket.

⁵¹ A nemzetközi szervezetek különféle fogalommeghatározásokat használnak. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) például helyi, nemzeti vagy nemzetközi szinten szerveződött, nonprofit, önkéntes polgári csoportként határozza meg a nem kormányzati szervezeteket (https://outreach.un.org/ngorelations/content/about-us-0).

⁵² Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, „D” Költségvetési Igazgatóság: „Az uniós költségvetésből finanszírozott nem kormányzati szervezetek demokratikus elszámoltathatósága és költségvetési ellenőrzése” (tanulmány, 2016. november 17.).

Esemény	Dátum
Az ellenőrzési feladatterv elfogadása / az ellenőrzés megkezdése	2018.1.9.
A jelentéstervezet hivatalos megküldése a Bizottságnak (vagy más ellenőrzött félnek)	2018.10.15.
A végleges jelentés elfogadása az egyeztető eljárás után	2018.12.5.
A Bizottság (vagy más ellenőrzött fél) válaszainak beérkezése az összes uniós nyelven	EN: 2018.12.11.

Az ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést az uniós finanszírozásra és igazgatásra szakosodott, Lazaros S. Lazarou számvevőszéki tag elnökölte V. Kamara végezte. Az ellenőrzést Annemie Turtelboom számvevőszéki tag vezette Dennis Wernerus kabinetfőnök, Sabine Hiernaux-Fritsch ügyvezető és Roberto Ruiz Ruiz feladatfelelős, valamint Eva Maria Coria Paramas, Söveges Erika Katalin, Maria-Luisa Gomez Valcarcel és Francesco Zoia Bolzonello számvevők támogatásával. Nyelvi támogatás: Hannah Critoph.

Balról jobbra: Hannah Critoph, Roberto Ruiz Ruiz, Annemie Turtelboom, Söveges Erika Katalin, Dennis Wernerus.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2018

PDF	ISBN 978-92-847-1669-2	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/021712	QJ-AB-18-034-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-1658-6	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/32743	QJ-AB-18-034-HU-Q

Az olyan fényképek és más anyagok felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek szerzői jogainak nem az Európai Unió a tulajdonosa, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696, vagy
e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az Europa portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Uniós kiadványok
Az EU Bookshopból uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: (https://op.europa.eu/hu/publications). Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.