A kkv-k nemzetközivé válását támogató eszközök
nagy számú támogató intézkedés, ám ezek nem teljesen koherensek és koordináltak

Összefoglaló

I Az uniós gazdaság gerincét a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkotják. Az összes vállalkozás mintegy 99%-át teszik ki, és a nem pénzügyi üzleti szektorban az összes munkavállaló 65%-át foglalkoztatják.

II A nemzetközi kereskedelem az Unió gazdaságának egyik kritikus jelentőségű motorja, minthogy több mint 90 millió munkahely függ az exporttól. Gazdasági jelentőségük ellenére a kkv-k nem járulnak hozzá a nemzetközi kereskedelemhez ugyanolyan mértékben, mint a nagyobb vállalatok: a kkv-k a nem uniós országokba irányuló teljes exportnak (érték szerint) csak 30%-át adják.

III A kifejezetten a kkv-k nemzetköziesítését célzó eszközökhöz nyújtott uniós hozzájárulás a 2014–2020-as időszakban mintegy 850 millió eurót tett ki, amelyből mintegy 450 millió euró uniós finanszírozás jutott az Enterprise Europe Networknek és 30 millió euró a Startup Europe-nak. Ezeket az eszközöket olyan uniós fellépések egészítik ki, amelyek több terület egyikeként a kkv-k nemzetközivé válását is érintik, például az európai strukturális és beruházási alapok, az Európai Stratégiai Beruházási Alap, a Horizont 2020 vagy a külpolitikai eszközök.

IV Különjelentésünk a legfrissebb a Számvevőszék azon kiadványainak sorában, amelyek a kkv-knak nyújtott támogatást veszik górcső alá. A jelentés két olyan eszközre összpontosít, amely a 2014–2020-as programozási időszakban mind az Unió egységes piacán, mind nem uniós országokban támogatta a kkv-k nemzetköziesítését, nevezetesen az Enterprise Europe Network hálózat és a Startup Europe kezdeményezés. A kkv-k nemzetközivé válása nagy jelentőséggel bír az Európai Parlament és más érdekelt felek számára, mivel – különösen az export révén – fontos az Unió növekedési potenciáljának maximalizálása szempontjából. Az ellenőrzés várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy e fontos szakpolitikai területen erősödjön az uniós programok koherenciája és koordinációja, illetve – a programidőszak korai szakaszától kezdve – erősödjenek a kkv-k nemzetközivé válására irányuló bizottsági stratégia átfogó végrehajtására irányuló bizottsági monitoringrendszerek.

V Megvizsgáltuk a kkv-k nemzetköziesítésére irányuló uniós stratégiát és az ezen a területen a Bizottság által közvetlenül irányított két fő kezdeményezést (az Enterprise Europe Network és a Startup Europe). Az ellenőrzés során vizsgált legfontosabb kérdés az volt, hogy az uniós támogatás koherens és koordinált volt-e, és sikeresen hozzájárult-e a kkv-k nemzetköziesítéséhez.

VI Megállapításunk szerint az uniós stratégia helyesen azonosította a kkv-k nemzetköziesítésének fő akadályait, és az Unió és a tagállamok számos intézkedést hoztak a kkv-k nemzetköziesítésének támogatása érdekében, azonban a stratégia fontos intézkedéseinek végrehajtása maradt sikertelen. Ami azt illeti, nincs olyan naprakész jegyzék az e területet érintő valamennyi releváns intézkedésről, amely lehetővé tenné a meglévő intézkedések körében a hiányosságok, átfedések és potenciális szinergiák azonosítását. Emellett az uniós fellépések pénzügyi fenntarthatóságával sem foglalkoztak mindig kellőképpen, és ennek következtében néhány fellépés a pozitív eredmények ellenére megszűnt.

VII Az Enterprise Europe Network (EEN) elérte céljait, de továbbra sem világos, hogy ez milyen mértékben segítette elő a kkv-k nemzetköziesítését. Emellett az EEN teljesítménye országonként és konzorciumonként eltérő, és az EEN tagjai bizonyos területeken kaphatnának további támogatást, például finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést. Az EEN és más eszközök közötti együttműködés uniós szinten jól működik, az uniós és a nemzeti eszközök közötti együttműködés azonban már kevésbé mondható jónak.

VIII A Startup Europe megoldást nyújt az induló innovatív vállalkozások igényeire, de csak rövid távon, mivel valamennyi támogatott projekt a támogatás lejártával megszűnt és a tevékenységek általában fenntarthatósági problémákba ütköztek. A Bizottság nem rendelkezik átfogó struktúrával a kezdeményezés koordinálására, és ennek következtében korlátozott az együttműködés a különböző projektek között, valamint a Startup Europe, illetve más uniós és nemzeti eszközök között. Az eredmények nyomon követése csak az egyes projektek szintjén eredményes, és így csak korlátozott információk állnak rendelkezésre a Startup Europe általános eredményeiről. Ezen túlmenően a kezdeményezés néhány esetben ahhoz vezetett, hogy az induló innovatív vállalkozásokat Unión kívüli szervezetek vásárolták fel.

IX A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• növelje a kkv-k nemzetköziesítésének támogatásával kapcsolatos tudatosságot, koherenciát, koordinációt és fenntarthatóságot;
• növelje az Enterprise Europe Network láthatóságát, más hasonló programokkal való együttműködését, képzési tevékenységein való részvételt és földrajzi lefedettségét az Unió harmadik országbeli fő kereskedelmi partnereire nézve;
• javítsa a Startup Europe kezdeményezés monitoringját és hosszú távú eredményességét.

Bevezetés

01 Az uniós gazdaság gerincét a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkotják. Az Unióban működő összes vállalkozás mintegy 99%-a kkv, amelyek az Unió nem pénzügyi ágazatból származó gazdasági teljesítményének valamivel több mint felét állítják elő. Ez a 21 millió vállalkozás mintegy 100 millió embert foglalkoztat, és így a nem pénzügyi üzleti szektorban az összes munkahely 65%-át biztosítja¹.

02 A nemzetközivé válás a növekedés erőteljes motorja az Unióban. A foglalkoztatásra is kedvezően hat, ha a vállalkozások a nemzetközi kereskedelem folytatása révén növekednek. Az Unióban 567 millió munkahely az Unión belüli kereskedelemtől², több mint 38 millió munkahely pedig a nem uniós országokba irányuló exporttól³ függ. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre a kkv-k által a nemzetközi (Unión belüli és kívüli) kereskedelemben biztosított foglalkoztatás arányáról, az exporttevékenységet folytató kkv-k a becslések szerint a nem uniós országokba irányuló teljes export értékének mindössze 30%-át adják⁴.

03 Az európai és a globális piacok tehát fontos szerepet játszanak a kkv-k növekedése szempontjából. Kis méretükből nem következik – legalábbis nem szabadna következnie –, hogy nem részesülhetnek ugyanúgy a határokon átnyúló kereskedelem előnyeiből, mint a nagyobb vállalatok. A kkv-k növekedését segítő intézkedések – tekintetbe véve a kkv-szektor méretét – jelentős hatással lehetnek a munkahelyteremtésre és a növekedésre az Unióban.

A kkv-k nemzetköziesítése előtt álló akadályok

04 A „nemzetköziesítés” az a folyamat, amelynek révén a vállalkozások a nemzetközi (uniós vagy nem uniós) piacok résztvevőivé válnak, főként export, de import vagy szakmai együttműködés révén is. A kkv-kat számos belső és külső tényező akadályozhatja abban, hogy a nagyobb vállalkozásokhoz hasonló könnyedséggel nemzetközivé váljanak. Ezek közé tartozik a nemzetközi kereskedelemmel vagy a máshol kínálkozó üzleti lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek általános hiánya, a bonyolult külföldi jogszabályok, vámrendszerek és egyéb adminisztratív akadályok, a korlátozott erőforrások és képességek (beleértve a finanszírozáshoz való hozzáférést), a kockázatkerülés, valamint az állami támogatási rendszerek nem kellő ismerete. Az Unió napirendjén kiemelt helyen szerepel, hogy segítse a kkv-kat e nehézségek leküzdésében, ezért több kezdeményezést is elindítottak, amelyekkel a kkv-k szükségleteire kívánnak megoldást nyújtani.

A kkv-k nemzetköziesítését előmozdító uniós stratégia

05 A kkv-k – mind az egységes piacon, mind az Unión kívül történő – nemzetközivé válására vonatkozó általános uniós politika a kisvállalkozói intézkedéscsomagból⁵ vezethető le. Ez a kkv-k támogatásának sarokköve, amelynek célja, hogy koherenciát biztosítson az európai kkv-k nemzetközi növekedését elősegítő számos uniós eszköz és intézkedés között. Meghatározza az e területen az uniós kezdeményezéseket irányító elveket is (lásd: 1. háttérmagyarázat), és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a kkv-k nemzetköziesítését támogató saját politikáikban hasonló elveket és prioritásokat érvényesítsenek.

06 A kisvállalkozói intézkedéscsomagban rögzített elveket 2011-ben a Bizottság „Kisvállalkozások, nagyvilág” című közleménye követte, amely a kkv-k nemzetköziesítésére vonatkozó uniós stratégiát hozott létre. A stratégia célja a kihívások kezelése (1. ábra), az európai kkv-k nemzetközi növekedését támogató meglévő intézkedések koherenciájának megteremtése, valamint azon elvek meghatározása volt, amelyeknek 2014-től kezdődően az e téren elindított uniós kezdeményezésekre irányadónak kell lenniük.

07 Az azonosított kihívások kezelése érdekében a kkv-k uniós nemzetköziesítési stratégiája a következő célkitűzéseket határozta meg:

• az európai kkv-k könnyen hozzáférhető és megfelelő információval való ellátása azzal kapcsolatban, hogyan terjesszék ki üzleti tevékenységüket a nemzetközi piacokra;
• a meglévő támogatási tevékenységek koherenciájának javítása;
• a meglévő uniós programok, uniós és tagállami programok, valamint a köz- és magán kezdeményezések koordinációjának, együttműködésének és költséghatékonyságának növelése;
• a jelenleg hiányzó támogatási szolgáltatások létrehozása;
• egyenlő feltételek kialakítása és egyenlő mértékű hozzáférés biztosítása az Unió valamennyi tagállamának kkv-i számára.

08 Ezen túlmenően a stratégia megállapította azokat a kulcsfontosságú alapelveket, amelyeknek bármely ezen a területen indított uniós szintű kezdeményezésre irányadónak kell lenniük:

• Egymást kiegészítő jelleg és addicionalitás: bármely uniós szintű intézkedésnek ki kell egészítenie a tagállamok, illetve magánszervezetek által már végzett üzleti támogatási tevékenységeket, és nem lehet azokkal átfedésben;
• Szubszidiaritás és megfelelő munkamegosztás: az uniós fellépéseknek arra kell irányulniuk, hogy pótolják a hiányosságokat, vagy megerősítsék a jelenlegi támogatási szolgáltatásokat, ha az egyéb állami vagy magánszervezetek nem – vagy nem kellő mértékben – elégítik ki az igényeket;
• Fenntarthatóság: az üzleti támogatási szolgáltatások uniós szintű támogatásának a piacon bizonyítottan felmerülő igényen kell alapulnia. A szolgáltatásokat rövid távon a költségvetési rendelet hatálya alá tartozó közalapból finanszírozhatnák, hosszú távon azonban lehetőség szerint kívánatos lenne, hogy a szolgáltatások önfinanszírozóvá váljanak, elkerülve a magánszolgáltatókkal való versenyt;
• A közpénzek hatékony felhasználása: a gondos pénzgazdálkodás elvével összhangban konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és határidőhöz kötött (SMART) célkitűzéseket kell megszabni minden tevékenység esetében, és meg kell tervezni a megfelelő értékelést;
• Egyenlő feltételek valamennyi tagállamban: az Európa bármely részéből származó kkv-k számára egyenlő támogatást kell biztosítani.

09 A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a stratégia végrehajtása és a fenti célok elérése érdekében számos intézkedést hoz. Ezek az intézkedések magukban foglalták az uniós és nemzeti szinten meglévő támogatási intézkedések alapos feltérképezésének és azt követő elemzésének elindítását, az Enterprise Europe Network (EEN) mint a kkv-k nemzetköziesítését közvetlenül támogató fő uniós eszköz megerősítését, valamint a kkv-k nemzetköziesítését segítő klaszterek és hálózatok támogatását.

10 2015 és 2021 között az kisvállalkozói intézkedéscsomagot és a nemzetköziesítési stratégiát számos közlemény egészítette ki, amelyek a nemzetközi kereskedelemmel, az egységes piaccal, az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokkal, a finanszírozáshoz való hozzáféréssel és más, a kkv-k nemzetközivé válására hatással lévő témákkal foglalkoztak (I. melléklet). A kisvállalkozói intézkedéscsomaggal együtt ezek alkotják a Bizottság átfogó szakpolitikai keretét ezen a területen.

A kkv-k nemzetköziesítését támogató főbb uniós eszközök, szerepek és felelősségi körök

11 Az Unió különböző eszközöket vezetett be a kkv-k nemzetköziesítésének támogatására, amelyek megközelítésük és céljaik tekintetében jelentősen eltérnek egymástól. Ezek az általános tájékoztatást és tanácsadást nyújtó támogató hálózatoktól kezdve a pénzügyi támogatáson és az informatikai eszközökön át a nemzetközi kereskedelem szabályozási követelményeiről tájékoztatást nyújtó portálokig és információs szolgálatokig terjednek. Egyes eszközök kizárólag a kkv-kat (sőt, a kkv-k nemzetköziesítését) célozzák, míg mások esetében a kkv-k csak több támogatási terület egyikében szerepelnek. A kifejezetten a kkv-k nemzetköziesítését célzó eszközökhöz (EEN, Startup Europe kezdeményezés, az európai klaszterek hálózata, EU-Japán Ipari Együttműködési Központ, Uniós kkv-központ Kína számára, ELAN-hálózat [Latin-Amerika], ENRICH-hálózat, EU Gateway, Eurostars és az IPR-Helpdeskek) nyújtott uniós hozzájárulás a 2014–2020-as időszakban mintegy 850 millió eurót tett ki.

12 Az e területen működő számos eszközt és fellépést kezelő szervezetek és szolgálatok száma is nagy. A főbb eszközök és a felelős uniós szervezeti egységek áttekintését az 1. táblázat, a különböző eszközök részletesebb leírását pedig a II. melléklet tartalmazza. Az uniós eszközöket tagállami támogatási rendszerek egészítik ki, amelyek többségét nemzeti és regionális kereskedelemösztönző szervezetek és kkv-szövetségek hajtják végre.

13 A kkv-k nemzetköziesítését segítő számos uniós eszköz közül különösen fontos az EEN és a Startup Europe kezdeményezés. Ezek az első kapcsolattartási pontok azon kkv-k és induló innovatív vállalkozások számára, amelyek tanácsadás formájában nyújtott támogatást kívánnak igénybe venni és hálózati tevékenységekben kívánnak részt venni a nemzetközivé válás érdekében. Emiatt ellenőrzésünk külön hangsúlyt helyezett e két eszközre.

Enterprise Europe Network (Európai Vállalkozási Hálózat)

14 Az EEN az elsődleges eszköz, amellyel a Bizottság a kkv-k nemzetköziesítését segíti, egyben a nemzetközi színtérre lépni szándékozó kkv-k legnagyobb támogató hálózata a világon. Fő célkitűzése olyan hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat nyújtani, amelyek az uniós kkv-k versenyképessége, fenntarthatósága és innovatív kapacitása fokozásával segítik azokat a térnyerésben és üzleti tevékenységük folytatásában Európán belül és kívül is.

15 Az EEN-t 2008-ban indították. A COSME keretében a 2021–2025-ös időszakban 385 millió eurót, azaz hozzávetőleg évi 55 millió eurót különítettek el számára. Ugyanezen időszak során az EEN fogadó szervezetei által nyújtott források mellett a Horizont 2020 évi 11 millió eurót biztosított a kkv-k számára innovációs szolgáltatásokra (az uniós társfinanszírozás az EEN költségvetésének legfeljebb 60%-a).

16 2015–2021 során az EEN-ben több mint 60 országból több mint 600 tagszervezet vett részt. A tagok többek között regionális fejlesztési ügynökségek, technológiai pólusok, innovációt támogató szervezetek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint kereskedelmi és iparkamarák. A tagok regionális konzorciumokba tömörülnek, amelyeket nyílt pályázati felhívások útján választanak ki. Valamennyi konzorciumnak képesnek kell lennie arra, hogy magas színvonalú támogatási szolgáltatásokat nyújtson a vállalkozásoknak, és a tagoknak bizonyított tapasztalattal kell rendelkezniük a kkv-kkal való együttműködés terén.

17 Az EEN támogatási szolgáltatásai a tevékenységek széles skáláját fedik le, hogy segítsék az uniós kkv-kat az innovációban, a növekedésben és a növekedésben, mind az Unióban, mind az Unión túl. E tevékenységek része a szakértelem, a kapcsolatok és a nemzetközi partnerségek ösztönzését szolgáló rendezvények biztosítása, valamint a nemzetközi piacokkal és innovációval kapcsolatos tanácsadás (2. ábra).

Startup Europe

18 A Bizottság a Startup Europe kezdeményezést 2012-ben indította csúcstechnológiát alkalmazó induló vállalkozások európai és nemzetközi piacokon való térnyerésének támogatására. Az induló vállalkozások szükségletei eltérnek a jól bejáratott kkv-k szükségleteitől, és nagyobb a kockázata annak, hogy felvásárolják őket, mielőtt nemzetközi szinten maradéktalanul kibontakozhatnának.

19 Annak érdekében, hogy az induló vállalkozások az Unión belül és kívül piaci sikereket érjenek el, a Startup Europe az ökoszisztéma-építőknek nyújt finanszírozást, vagyis azoknak a szervezeteknek, amelyek összekötik az induló uniós vállalkozásokat a befektetőkkel és más érdekelt felekkel, és biztosítják számukra a növekedéshez és a nemzetközivé váláshoz szükséges információkat és támogatást. A 2014–2020-as programozási időszakban a Startup Europe 30 millió eurót költött 22 projekt támogatására, amelyekkel szerte az Unióban több mint 1000 vállalkozást ért el mintegy 60 startup ökoszisztémában.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

20 Különjelentésünk a Számvevőszék több korábbi kiadványára épül, amelyek a kkv-knak nyújtott támogatást veszik górcső alá⁶. A jelentés a kkv-k mind az Unió egységes piacán, mind az nem uniós országokban történő nemzetközivé válására, valamint a 2014–2020-as programozási időszakban e célból végrehajtott tevékenységekre összpontosít. Ezt az ellenőrzést összehangoltuk a kkv-k versenyképességéhez nyújtott ERFA-támogatásra irányuló ellenőrzésünkkel.

21 Az Európai Parlament és a Tanács egyaránt hangsúlyozta, hogy fontos támogatni az innovatív kkv-kat és induló vállalkozásokat ahhoz, hogy kiteljesedhessen az Unió növekedési potenciálja. Ami a Parlamentet illeti, a kkv-k nemzetköziesítésének a növekedésre és a foglalkoztatásra gyakorolt jelentős hatása különösen a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság érdeklődésére tart számot. Arra számítunk, hogy ennek az ellenőrzésnek az észrevételei és ajánlásai hozzájárulnak majd az e területen működő számos uniós eszköz, különösen az EEN és a Startup Europe kezdeményezés közötti koherencia és koordináció fokozásához. Emellett az ellenőrzés várhatóan megerősíti a kkv-k nemzetköziesítését előmozdító stratégia általános végrehajtására irányuló bizottsági ellenőrzési rendszereket a programidőszak e korai szakaszában.

22 Az ellenőrzés azt vizsgálta, hogy az uniós támogatás koherens és összehangolt volt-e, és sikeresen hozzájárult-e a kkv-k nemzetköziesítéséhez. Különösen arra a kérdésre keresi a választ, hogy

• koherens és összehangolt-e a kkv-k nemzetköziesítéséhez nyújtott uniós támogatás; és
• az EEN és a Startup Europe, a Bizottság által közvetlenül irányított két fő kezdeményezés sikeresen segíti elő a kkv-k nemzetközivé válását.

23 Az ellenőrzés különféle forrásokból származó bizonyítékokat gyűjtött egybe:. Ilyen források voltak:

• szakértőkkel és az érdekelt felek képviselőivel, köztük a kkv-at támogató főbb uniós szövetségekkel folytatott megbeszélések;
• dokumentumalapú vizsgálat; írásbeli kérdőívek és strukturált interjúk a Bizottság szolgálataival (a GROW, a TRADE, az RTD, a CONNECT, a REGIO és az INTPA főigazgatóság, az Európai Külügyi Szolgálat, a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat), az Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséggel (EISMEA), az EBB-vel, az EBA-val, a kereskedelemösztönző szervezetekkel és a kkv-k szövetségeivel; az EEN tagjainak körében végzett felmérés az EEN-nek a kkv-k nemzetköziesítéséhez való hozzájárulásáról és az e területen meglévő főbb uniós eszközökkel való koordinációjáról/együttműködéséről (a felmérés módszertanának részleteit lásd: II. melléklet);
• felmérés a kereskedelemösztönző szervezetek körében a kkv-k nemzetköziesítését segítő főbb uniós eszközökről és azoknak a nemzeti eszközöket e téren kiegészítő jellegéről (a felmérés módszertanának részleteit lásd: II. melléklet);
• a 2. táblázatban bemutatott kiválasztott uniós földrajzi eszközök és a Startup Europe projektek pénzügyi fenntarthatóságának és folyamatosságának elemzése; az Enterprise Europe Networkkel való összehangolásuk és együttműködésük elemzése.

Észrevételek

A kkv-k nemzetköziesítésének stratégiáját a Bizottság nem hajtotta teljes körűen végre

24 A kkv-k nemzetköziesítési stratégiája számos kihívást azonosított a kkv-k nemzetközivé válásával kapcsolatban (lásd: 4. bekezdés). E kihívások kezelése érdekében a stratégia többek között a következő célokat tűzte ki:

• a kkv-k könnyen hozzáférhető és megfelelő információval való ellátása azzal kapcsolatban, hogyan terjesszék ki üzleti tevékenységüket;
• a támogatási tevékenységek egységességének javítása;
• a jelenleg hiányzó támogatási szolgáltatások létrehozása.

25 E célok elérése érdekében a Bizottság a kkv-k nemzetköziesítési stratégiájában számos intézkedést vállalt, többek között a következőket:

• a jelenleg nyújtott támogatási szolgáltatások feltérképezése egy észszerűbb és egységesebb jövőbeli megközelítés kidolgozása érdekében;
• egységes virtuális információs kapu létrehozása az Unió határain átnyúló üzleti tevékenységet tervező kkv-k számára;
• az uniós szintű támogatási rendszerek következetesebbé tétele és ennek révén hatásuk növelése;
• a kkv-k nemzetköziesítését szolgáló klaszterek és hálózatok támogatása.

Nincs teljes körű áttekintés a kkv-k nemzetköziesítésének támogatásáról, és hiányzik a koordináció

26 Amikor a Bizottság 2011-ben elindította a kkv-k nemzetköziesítési stratégiáját, több mint 300 olyan, a 2 millió eurót meghaladó költségvetésű támogatási programot azonosított, amely az Unióban és tagállamaiban segítette a vállalkozások nemzetközivé válását⁷. Ez a szám azóta folyamatosan növekszik, ami aggodalomra ad okot, mert potenciálisan veszélyes, ha elszaporodnak a nem megfelelően koordinált támogatási programok a területen⁸.

27 A számos eszköz közötti koherencia fokozása, valamint az esetleges párhuzamosságok, széttagoltság, hiányosságok és szinergiák azonosítása érdekében a Bizottság vállalta, hogy mélyreható tanulmányt készít, amelyben feltérképezi a kkv-k támogatását célzó meglévő uniós és nemzeti szintű, állami és magán tevékenységeket, majd ezt követően elemzést végez a kkv-k támogatását célzó meglévő tevékenységek párhuzamosságainak és széttagoltságának, valamint hiányosságainak és lehetséges szinergiáinak azonosítása érdekében. A tanulmány⁹ mind a 27 uniós tagállamra, valamint 25 további kiválasztott országra terjedt ki, és eredményeképpen egy 1156 támogatási szolgáltatást (734 az Unióban, 422 pedig más országokban) tartalmazó jegyzék készült. A tanulmány a széles körű lefedettség ellenére arra a következtetésre jutott, hogy még mindig több száz olyan támogatási szolgáltatás van, amelyet nem lehetett felvenni a jegyzékbe.

28 2015-ben a Bizottság közzétette Overview of EU instruments for the internationalisation of European Businesses című, szűkebb hatókörű dokumentumot, amelyet később 2017-ben, 2019-ben és 2020-ban frissítettek¹⁰. Jóllehet az áttekintés hasznos, ám mivel nem tartalmazza a nemzeti eszközöket, csak korlátozott értékkel bír az Unió és a tagállamok által támogatott nagy számú támogatási tevékenység koherenciájának megteremtése szempontjából.

29 A tagállamokban az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA) keresztül támogatott tevékenységek különösen fontosak a többi uniós fellépéssel való koherencia és koordináció szempontjából. Megállapítottuk, hogy jóllehet az ERFA adja a kkv-k versenyképességére – ezen belül a nemzetköziesítésére¹¹ – fordított uniós költségvetés legnagyobb részét, a Bizottság a 2014–2020-as programozási időszakra mégsem hozott létre külön beavatkozásikategória-kódot a kkv-k nemzetköziesítését az ERFA-n keresztül előmozdító intézkedések számára. Emiatt az e terület konkrét projektjeire vonatkozó információk nem voltak szisztematikusan hozzáférhetők, és azokat nem használták fel elemzés és koordináció céljából. A 2021–2027-es programozási időszakra nézve az (EU) 2021/1060 rendelet¹² tartalmaz egy egyedi beavatkozásikategória-kódot („A kkv-k üzletfejlesztése és nemzetköziesítése”), amely várhatóan növelni fogja az e területen megvalósuló uniós társfinanszírozású intézkedések átláthatóságát.

30 A Bizottság a stratégiában bejelentett számos intézkedés és a kkv-k nemzetközivé válásával kapcsolatos politika horizontális jellege ellenére nem nevezett ki külön szolgálatot a stratégia végrehajtásának központosítása és koordinálása érdekében. Ebből adódóan a Bizottság szolgálatai közötti koordináció egyes területeken (pl. a szabadkereskedelmi megállapodások kkv-kra vonatkozó fejezetei) nagyon jól működött, de ez kevésbé volt jellemző az Unió által társfinanszírozott különböző hálózatokra, így például az EEN-re, a Startup Europe-ra vagy az ELAN hálózatra, mint azt e jelentés későbbi szakaszai bemutatják.

A kkv-k nemzetköziesítésének támogatására vonatkozó információkhoz való hozzáférés javult, de a szabadkereskedelmi megállapodások előnyei továbbra sem kellőképpen ismertek

31 A Bizottság számos intézkedést vállalt annak érdekében, hogy javítsa a kkv-k hozzáférését az új piacokra való belépéshez szükséges információkhoz. A Bizottság 2014-ben létrehozta a kkv-k nemzetköziesítését segítő portált azzal a céllal, hogy hasznos és hozzáférhető információkat nyújtson a kkv-k számára az e téren számukra elérhető valamennyi szolgáltatásról. A Bizottság számára azonban nagy nehézséget okozott az Unión belüli és kívüli állami és magán támogató szolgáltatásokra vonatkozó információk naprakészen tartása. Ráadásul további jogi kihívásokat jelentett a támogatást nyújtó magán szolgáltatóktól származó olyan adatoknak a nyilvános portálon keresztül történő biztosítása, amelyekért a Bizottság nem vállalhatott felelősséget. E nehézségek miatt a portált 2017-ben megszüntették.

32 2020-ban a Bizottság elindította az Access2Markets portált, amely egyetlen eszközben egyesíti a korábbi Piacrajutási Adatbázist és az uniós kereskedelmi információs szolgálatot, valamint tartalmazza a „származási szabályok” adatbázisát és a „származási szabályok” önértékelési eszközét (ROSA)¹³ (lásd: 2. háttérmagyarázat). Az EEN-tagok és a nemzeti kereskedelemösztönző szervezetek körében végzett felmérésünk válaszadói mindkét eszközt nagyon pozitívan értékelték.

33 A 2014–2020-as időszakban a kis- és középvállalkozásokról szóló külön fejezeteknek az Unió és harmadik országok közötti szabadkereskedelmi megállapodásokba való beillesztése¹⁵ jelentős eredmény volt a kkv-k nemzetközivé válása szempontjából. Amint azt a kkv-k nemzetközivé válására vonatkozó stratégia kiemeli, e fejezetek célja, hogy az ilyen megállapodások alapján a vám jellegű és nem vám jellegű akadályok felszámolásával segítsék a kkv-k előnyhöz jutását, miközben átfogó szabályozási keretet és intézményi mechanizmusokat biztosítanak a szabályok végrehajtása során felmerülő problémák feltárására.

34 Annak érdekében, hogy az Unió által aláírt szabadkereskedelmi megállapodásokból hasznot húzhassanak, a kkv-k figyelmét fel kell hívni mind az azokból származó potenciális előnyökre, mind pedig arra, hogy hogyan feleljenek meg az olyan összetett követelményeknek, mint például a származási szabályokra vonatkozó előírások. A tudatosság növelése és a kommunikáció a Bizottság, a tagállamok, a vállalkozói szövetségek és a kereskedelemösztönző szervezetek közös felelőssége.

35 2019-ben a Régiók Bizottsága / Eurochambres által a regionális és helyi érdekelt felek, valamint az uniós nemzeti és regionális kereskedelmi kamarák képviselőinek körében végzett felmérés¹⁶ szerint a kkv-k még mindig nem kellőképpen tájékozottak a szabadkereskedelmi megállapodásokról, és a válaszadók több mint 70%-a úgy nyilatkozott, hogy „nincs elegendő gyakorlati információ arról, hogyan használhatnák ki a megállapodást”¹⁷.

36 A Bizottsággal folytatott interjúkból, valamint a Bizottság írásbeli kérdőívünkre adott válaszaiból szintén az derült ki, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások által a kkv-k számára nyújtott előnyök ismerete még mindig hiányos. Konkrétabban, a szabadkereskedelmi megállapodások népszerűsítése egyelőre nem elégséges, és az Access2Market portál nincs összekapcsolva más, kereskedelmi relevanciájú információs portálokkal, például a nemzeti kereskedelemösztönző szervezetek honlapjaival. A nemzeti kereskedelemösztönző szervezetek körében végzett felmérésünk szerint a válaszadók közel 80%-a szerint kívánatos lenne, hogy az Unió és a tagállamok egy e kérdéssel foglalkozó tanácsadó szerv révén jobban összehangolják a szabadkereskedelmi megállapodások előmozdítását.

Nem minden projekt válik fenntarthatóvá és működik hosszú távon folyamatosan

37 Az Unió által a kkv-k nemzetközivé válásával összefüggésben finanszírozott hálózatoknak időbe telik a szükséges kapcsolatok kiépítése, és széles körben ismertnek kell lenniük ahhoz, hogy értékes támogatást nyújthassanak a kkv-knak. Ez a folyamatosság elvileg kétféleképpen érhető el: vagy hosszú távú állami finanszírozást kapnak a támogató szolgáltatások, vagy sikerül bevételt előteremteniük, és ezáltal pénzügyileg fenntarthatóvá válniuk.

38 A kkv-k nemzetköziesítésének stratégiája kifejezetten az utóbbit részesíti előnyben, és a fenntarthatóság a stratégia egyik legfontosabb alapelve. Ez az elv megköveteli, hogy a vállalkozástámogatási szolgáltatások uniós szintű támogatása a piacon bizonyítottan felmerülő igényen alapuljon. A szolgáltatásokat rövidtávon a költségvetési rendelet hatálya alá tartozó közalapból finanszírozhatják, hosszú távon azonban lehetőség szerint kívánatos lenne, hogy a szolgáltatások önfinanszírozóvá váljanak. Ez nem zárja ki a kkv-k nemzetközivé válását támogató egyéb olyan bizottsági eszközök hosszú távú finanszírozásának folytatását, mint amilyen az EEN.

39 A kezdettől hosszú távú közfinanszírozási megállapodás alapján működő támogató szolgáltatásokra példaként említhető az EU-Japán Ipari Együttműködési Központ és az EU Gateway / Üzleti missziók Japánban, amelyek mindegyike több mint 30 éve működik (lásd: 3. háttérmagyarázat).

40 Másrészt azt tapasztaltuk, hogy a 2014–2020-as időszakban az ELAN, a Délkelet-Ázsiában az ICI+ (ICI+SEA), valamint a Startup Europe kezdeményezés keretében társfinanszírozott projektek esetében általánosan problémát jelentett a folyamatosság. Mindegyik kezdeményezés esetében problémát okozott, hogy elegendő bevételt termeljenek, és így a támogatási megállapodásban foglaltaknak megfelelően pénzügyileg fenntarthatóvá váljanak. Emiatt megszűntek, annak ellenére, hogy a monitoringjelentésekben több közülük meglehetősen kedvező értékelést kapott (az ELAN és az ICI+SEA kezdeményezésre vonatkozó példákat lásd: 4. háttérmagyarázat, a Startup Europe projektek megszűnését illetően lásd: 67–70. bekezdés).

41 A kulcsfontosságú érdekelt felek, így például az EEN-tagok esetében a rövid távú eszközökkel és fellépésekkel való elégedettség aránya nem érte el a 45%-ot, azaz lényegesen alacsonyabb volt, mint azon eszközök és fellépések esetében, amelyeknek sikerült hosszú távú folyamatosságot megvalósítaniuk (lásd: 2. táblázat).

A kkv-k nemzetköziesítési stratégiát nem értékelték szisztematikusan

42 A Bizottság a kkv-k nemzetköziesítési stratégiában bejelentett valamennyi intézkedés végrehajtásának irányítása érdekében vállalta, hogy valamennyi fontos érdekelt fél bevonásával figyelemmel kíséri az előrehaladást, és rendszeresen értékeli a stratégia eredményességét.

43 Bár a kkv-k képviselőivel és más érdekelt felekkel rendszeres találkozókra és fórumokra kerül sor (pl. európai kkv-hét, kkv-közgyűlés és rendszeres találkozók a nemzeti kereskedelemösztönző szervezetekkel), a stratégia végrehajtásának konkrét vagy átfogó, fent leírtak szerinti értékelése nem történt meg. Így a stratégia végrehajtásáról nem készült átfogó jelentés.

44 A Bizottság 2021 márciusában készített egy bizottsági szolgálati munkadokumentumot „Éves jelentés az egységes piacról” címmel. Ez egy helyzetjelentés az EU 2020-as ipari és kkv-stratégiáinak végrehajtása terén elért eredményekről. A kkv-k nemzetköziesítését elősegítő konkrét intézkedésekre vonatkozó információk azonban nagyon általánosak, és nem elegendőek monitoring- és értékelési célokra.

Az EEN eléri fő céljait, de a harmadik országokban nem optimális a láthatósága és az általa elért lefedettség

Az EEN elérte általános célkitűzéseit, de egyelőre nem elegendő a láthatósága

45 A 2015–2021-es időszakra kétféle célt és fő teljesítménymutatót (KPI) határoztak meg az EEN számára:

• a COSME-rendeletben¹⁸ szereplő mutatók, amelyek az EEN egészére vonatkozó, magas szintű célokat tűznek ki (lásd: 3. táblázat);
• az EISMEA és az egyes konzorciumok között alacsonyabb szinten egyeztetett, a „teljesítménynövelő rendszerben” foglalt célok.

46 Az EEN-ről szóló 2020. évi végső tevékenységi jelentésében a Bizottság megjegyezte, hogy az összesített magas szintű célokat sikerült elérni, de nem adott tájékoztatást az EEN kkv-k általi elismertsége terén elért eredményekről.

47 A 2020. évi végső tevékenységi jelentés az EEN-konzorciumok szintjén megállapította, hogy azon mutatók esetében, ahol célértékeket határoztak meg az EEN összességében túlteljesítette a kitűzött célokat. Az aláírt partnerségi megállapodásokra és a konzorciumok által nyújtott tanácsadói szolgáltatásokra vonatkozó számadatok azonban azt mutatják, hogy a teljesítmény országonként jelentősen eltér: az egy főre jutó eredményszám (teljes munkaidős egyenértékben) Írországban 24, Litvániában 20, míg sok más országban kettő, három vagy négy. Ezek a teljesítménybeli eltérések a konzorciumok irányításával kapcsolatos problémáknak, a koordináló szervezeteket érintő változásoknak és kulcsfontosságú alkalmazottak távozásának tulajdoníthatók.

48 Bár az EEN összességében elérte általános célkitűzéseit, nem lehet megállapítani, hogy ez milyen mértékben jelentett tényleges javulást a kkv-k egységes piacon belüli és azon kívüli térnyerése tekintetében. A COSME-program egy 2017-es időközi értékelése²⁰ arra a következtetésre jutott, hogy jóllehet az EEN eredményesnek bizonyult, teljes hatásának felmérése egyelőre nem lehetséges. Más szóval, jóllehet az EEN által nyújtott szolgáltatások számos pozitív eredményhez vezethetnek, mint amilyen például a növekedés, a fokozott innováció és a kapacitásbővítés, nehéz közvetlen összefüggést megállapítani az egyes eredményekkel, mivel az EEN szolgáltatásai csak támogató szerepet játszanak, és a konkrét eredményeket továbbra is maguknak a kkv-knak kell elérniük.

49 A Bizottság továbbra is célkitűzésének tekinti, hogy növelje az érdekelt felek EEN-nel kapcsolatos tájékozottságát. Ennek érdekében a fogadó szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy az EEN keretében végzett tevékenységeik nagy mértékben láthatóak legyenek. 2015-ben az éves Eurobarométer-felmérés során megkérdezett kkv-k mindössze 8%-a ismerte az EEN-t, és ez az arány tagállamonként jelentősen eltért. Az EASME 2017–2018-as kommunikációs ellenőrzése feltárta, hogy számos EEN-tag honlapja esetében nem teljesültek szisztematikusan a láthatósági követelmények. Ezt saját ellenőrzésünk is megerősítette: az általunk vizsgált 30 weboldal közül csak tíz jelenítette meg az EEN logóját, és tartalmazott az EEN szolgáltatásaira mutató linket a honlapon. A Bizottság nem tett közzé frissített számadatot az ismertségi referenciaértékkel kapcsolatban.

Az EEN és a nemzeti eszközök közötti koordinációt nem használják ki teljes mértékben

50 Az EEN és más uniós, nemzeti és regionális eszközök közötti koordináció fontos annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k nemzetközivé válásához a támogatások koherens, átfogó és egymást kiegészítő választéka álljon rendelkezésre. Bár ez nem hivatalos követelmény, az EEN-konzorciumokat arra ösztönzik, hogy a régiójukban működő kkv-kat támogató szervezeteket is bevonják, mivel így nagyobb hatókörben el tudják érni a vállalkozói közösséget. Az EEN hálózatába jelentkezőknek ezenkívül gondoskodniuk kell arról, hogy tevékenységük ne legyen párhuzamos az ugyanazon földrajzi területen más szervezetek által már nyújtott szolgáltatásokkal, és arra ösztönzik őket, hogy szorosan működjenek együtt a régiójukban működő más uniós hálózatok képviselőivel, például a kutatási keretprogram nemzeti kapcsolattartó pontjaival, illetve az ERFA közreműködő szervezeteivel és irányító hatóságaival, és alakítsanak ki velük rendszeres munkakapcsolatot. Az EEN pályázati útmutatója²¹ hangsúlyozza, hogy ez az érdekelt feleknek az EEN tevékenységeibe minden szinten (helyi, regionális és nemzeti szinten) történő nagyfokú, rendszeres bevonását teszi szükségessé, valamint folyamatos párbeszédet von maga után a támogatást nyújtó többi szolgáltatóval.

51 A nemzeti és regionális szintű kereskedelemösztönző szervezetek körében végzett felmérésünk válaszadóinak közel 70%-a úgy vélte, hogy az EEN a nemzeti támogatási struktúrák nemzetközivé válást támogató kapacitásán túlmenően további előnyöket biztosít az európai kkv-k számára. Ugyanakkor igény mutatkozott arra, hogy az EEN fokozottabban integrálódjon az uniós tagállamok nemzeti és regionális szervezeteibe. A kkv-k nemzetközivé válását támogató számos uniós eszközzel való együttműködés tekintetében magas volt az elégedettség szintje (lásd: 2. táblázat), de a válaszadók úgy vélték, hogy azt meg lehetne erősíteni, különösen olyan támogatási eszközök esetében, mint a Startup Europe, az ELAN és az ENRICH hálózatok.

52 A 2015–2021-es EEN keretében az EEN tevékenységeinek támogatása, valamint a Bizottság és a kkv-k nemzetközivé válása terén működő szervezetek közötti uniós szintű együttműködés előmozdítása érdekében a Bizottság külön kétoldalú megállapodásokat kötött ezekkel a szervezetekkel, amelyek a hálózatnak szolgáltatást nyújtó társult tagokká váltak. Ezen túlmenően a Bizottság külön egyetértési megállapodásokat is köthetett az érintett nemzetközi szervezetekkel.

53 2020 végéig az EEN hét európai társult taggal, két európai ügynökséggel, az IPR Helpdeskkel (Szellemi Tulajdonjogok HelpDesk) és számos nemzeti társult taggal kötött kétoldalú megállapodást vagy egyedi megállapodást. Az EEN emellett szándéknyilatkozatot írt alá az európai digitális innovációs központokkal (EDIH) való együttműködésről. 2021 végéig azonban még jó néhány eszközzel és hálózattal nem született hivatalos megállapodás, köztük a következőkkel: a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózata, a Startup Europe, az ENRICH-hálózat, az EBB, az EBA (az uniós pénzügyi eszközök EEN-en keresztüli népszerűsítése céljából), valamint a tagállamok nemzeti és regionális kereskedelemösztönző szervezetei.

Az érdekelt felek hiányosságokat állapítottak meg a harmadik országok lefedettségében, az EEN-tagok pedig változó szolgáltatási minőségről számoltak be

54 Az EEN egész világra kiterjedő jelenléte kritikus fontosságú ahhoz, hogy világszerte segíteni tudja a kkv-kat a piacokhoz való hozzáférésben. Az EEN munkája az üzleti együttműködési központok létrehozása révén a COSME-programban nem részt vevő országokra is kiterjed. Ezek nem pénzügyi támogatást kapnak a Bizottságtól az EEN keretében végzett tevékenységekhez, különösen technikai segítségnyújtást és támogatást, valamint informatikai eszközökhöz, az EEN intranethez, adatbázisokhoz és egyéb online szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az EEN-hálózatnak nincsen forrása vagy megbízatása arra, hogy pénzügyi támogatást nyújtson nem uniós országokban működő üzleti együttműködési központok számára. Ebből adódóan az ilyen központok részben a nemzeti hatóságoktól és máshonnan kapott pénzügyi támogatástól függnek.

55 2020 végén az EEN 625 partnerszervezeten keresztül 65 országban volt jelen (főként olyan országokban, amelyekkel az Uniónak érdekében áll gazdasági együttműködést folytatni, és amelyekkel rendszerint kereskedelmi megállapodást is kötött). Ebből 427 szervezet az Unió tagállamaiban, 92 más COSME-országokban, 23 az Egyesült Királyságban, 73 pedig (üzleti együttműködési központként) 29 egyéb országban működött (lásd: 3. ábra).

56 Bár a vállalkozási együttműködési központok számára vonatkozóan nem határoztak meg konkrét célértéket, az EEN-tagok körében végzett felmérésünk és az érdekelt felekkel készített interjúk során a válaszadók gyakran említettek néhány olyan országot, ahol örülnének a vállalkozási együttműködési központok fokozott jelenlétének. Ezek az országok Dél-Afrika (amellyel az Uniónak szabadkereskedelmi megállapodása van), Ausztrália (jelenleg kereskedelmi tárgyalásokat folytat az Unióval), Kína és az Egyesült Arab Emírségek voltak. Emellett az Európai Kereskedelemösztönző Szervezetek Szövetsége Afrikát találta ideális régiónak az együttműködés új formáinak kialakítása és az uniós kkv-k piacra jutásának elősegítése szempontjából²², mivel a tagállamok kereskedelemösztönző szervezetei alulreprezentálták a kontinensen.

57 Ami a szolgáltatás minőségét illeti, a felmérés szerint az EEN tagjai nagyon elégedettek bizonyos üzleti együttműködési központokkal. A többi ilyen központ által nyújtott szolgáltatások tekintetében változó reagálóképességről, minőségről és hasznosságról számoltak be, és előfordultak olyan esetek, hogy elégtelen volt az európai kereskedelemösztönző szervezetekkel folytatott együttműködés vagy a velük való integráció, valamint hogy túlságosan kevés érdeklődés mutatkozott az európai exportőrök iránt. A Bizottság a „nemzetközi hálózati partnerek” (az üzleti együttműködési központok új elnevezése) számára szóló, részvételi szándék kifejezésére irányuló új felhívásában²³ a nemzeti és regionális kereskedelemösztönző szervezeteket kifejezetten szerepelteti a „keresett szervezetek típusa” szakaszban, ami növeli a hálózat potenciális jövőbeli előnyeit.

Az EEN-tagok szívesen részesülnének további képzésben vagy segítségnyújtásban a finanszírozáshoz való hozzáférés és a szabadkereskedelmi megállapodások terén

58 A kkv-k számára az egyik legfontosabb prioritás a finanszírozáshoz való megbízható hozzáférés, függetlenül attól, hogy érinti-e őket a nemzetközivé válás vagy sem²⁴. A Bizottság erre reagálva nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a kkv-k számára a pénzügyi eszközök széles skáláját biztosítsa, amelyeket különböző módokon a Bizottság, az EBB, az EBA vagy pénzügyi közvetítők hajtanak végre.

59 Az EEN célja, hogy tájékoztatást és tanácsadást nyújtson az uniós pénzügyi eszközökről és a finanszírozáshoz való hozzáférésről információt biztosító különböző uniós portálokról, különösen a Bizottság és az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTH) portáljairól. Ezen információk online láthatósága és hozzáférhetősége azonban jelentős eltéréseket mutat az EEN-tagok körében. Ráadásul sem az EBTH, sem a Bizottság finanszírozáshoz való hozzáféréssel foglalkozó portálja nem nyújt tájékoztatást vagy útmutatást az EEN hálózatáról.

60 Két felmérésünk válaszadóinak észrevételei megerősítik, hogy elő kell mozdítani a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos tájékozottságot és az információk könnyebb elérhetőségét, különösen azáltal, hogy megerősítik az EEN szerepét az uniós rendszerekkel, így például a Bizottság finanszírozáshoz való hozzáférésre vonatkozó portáljával és az EBTH-val való koordináció területén.

61 A Bizottság 2019-ben útmutatót²⁵ készített, amely számos konkrét ajánlást tartalmaz. Néhány fő ajánlást azonban még nem hajtottak végre, ezek közé tartozik a szabadkereskedelmi megállapodásokkal foglalkozó kapcsolattartók kijelölése és az EEN tagjai számára (akik a kkv-k számára fő tájékoztatási és tanácsadási forrásként működnek) nyújtandó, a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásával kapcsolatos speciális képzések.

62 Az informatikai eszközök és a kapacitásépítés egyre fontosabbak mint olyan eszközök, amelyek révén az EEN szolgáltatásai ügyfélközpontúbbá válhatnak, és jobban igazodhatnak a kkv-k egyedi igényeihez. Felmérésünkből az derült ki, hogy az EEN-nek e célból javítania kell és tovább kell fejlesztenie informatikai eszközeit, mivel ezek kapcsán minden ötödik válaszadó elégedetlenségének adott hangot (ez nagyobb mértékű elégedetlenség, mint más támogatási területeken).

63 Felmérésünk, valamint a Bizottság, az EBB és az EBA szervezeti egységeivel készített interjúink azt mutatták, hogy igény van olyan továbbképzésekre, amelyeket az EBB és az EBA szakértőinek részvételével tartanak. Emellett korlátozottak az interaktív tanulási lehetőségek, amelyek pedig növelnék a kkv-k képességét arra, hogy elboldoguljanak a speciális és technikai jellegű területeken, például a szabadkereskedelmi megállapodások és a finanszírozáshoz való hozzáférés terén.

A Startup Europe fontos igényekre adott megoldást, de a fenntarthatóság, a monitoring és a koordináció szintje változó

64 A Startup Europe általános célkitűzése a csúcstechnológiai növekvő innovatív vállalkozások és az ökoszisztéma-építők számára kínálkozó hálózatépítési lehetőségek megerősítése, hogy felgyorsítsa a teljes vállalkozói ökoszisztéma növekedését az Unióban. Ez pedig az induló innovatív vállalkozások helyi közösségeit támogatja azáltal, hogy összekapcsolja az induló innovatív vállalkozásokat, a növekvő innovatív vállalkozásokat, a befektetőket, az akcelerátorokat, a vállalati hálózatokat és az egyetemeket.

65 A 2014–2020-as programozási időszakban a Startup Europe három pályázati felhíváson keresztül valósult meg (2014-ben, 2017-ben és 2019-ben). Mindegyik felhívás költségvetése körülbelül 10 millió euróra korlátozódott. Míg a 2014-es felhívás főként arra ösztönözte az internetes vállalkozókat, hogy az Unióban indítsanak vállalkozást és nemzetközi szinten növekedjenek, a 2017-es és 2019-es felhívások a Startup Europe hatókörét kiterjesztették valamennyi csúcstechnológiát alkalmazó induló vállalkozásra és innovatív kkv-ra, Unió- és világszerte előmozdítva azok térnyerését.

66 A Bizottság a három felhívásból 22 projektet választott ki. A projektek időtartama általában két év. Az egyes projekteket egy-egy konzorcium hajtja végre, amely összekapcsolja az Unió különböző induló vállalkozási ökoszisztémáiból származó partnereket, és hálózatépítési lehetőségeket biztosít az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára. A konzorciumok partnereinek száma háromtól 15-ig terjed. Az 5. háttérmagyarázat néhány példát mutat be a Startup Europe keretében megvalósított projektcélokra és tevékenységekre. A IV. melléklet a 2014–2020-as programozási időszakban finanszírozott összes Startup Europe projekt rövid leírását tartalmazza, amelyet maguk a projektek adtak meg.

A Startup Europe projektjei nem folyamatosak

67 Valamennyi kiválasztott projekt célja a növekedést gátló egy vagy több olyan akadály elhárítása volt, amely megakadályozza a vállalkozások méretének növekedését, vagy páneurópai vagy globális vállalattá válását. A projektek egyértelműen kapcsolódtak az induló és a növekvő innovatív vállalkozások előtt álló tipikus kihívásokhoz, nevezetesen a finanszírozáshoz való hozzáféréshez, az új piacokhoz való hozzáféréshez, a szakképzett alkalmazottak toborzásához és a partnerkereséshez.

68 A Startup Europe célkitűzéseihez való hozzájárulás azonban csak rövid ideig tartott. A projekttevékenységek és -fellépések zöme annak ellenére megszűnt az adott támogatási időszak végén, hogy a 2017. és 2019. évi felhívások előírása szerint a projekteknek ki kell mutatniuk az életciklusukon túli fenntarthatóságukat.

69 A projektkoordinátorokkal és a Bizottság munkatársaival készített interjúink során ezzel kapcsolatban a következő néhány lehetséges okra derült fény:

• az induló vállalkozások nem hajlandóak vagy nem tudnak fizetni a szolgáltatásokért;
• olyan szolgáltatásokat nyújtottak, amelyek máshol ingyenesen is elérhetők;
• az induló innovatív vállalkozások nem szívesen fogadnak el külső tanácsadást.

70 Ezenkívül minden támogatási megállapodás tartalmazta nyereségszerzés tilalmának elvét, ami azt jelenti, hogy az esetleges nyereségeket levonják a támogatásból. A projektekhez nyújtott átlagos uniós pénzügyi hozzájárulás igen magas volt: az összköltségek 88%-a, egyes esetekben pedig a költségek 100%-a. Következésképpen minden bevétel automatikusan csökkenthetné az uniós hozzájárulást. Bár van létjogosultsága, a nyereségszerzés tilalma visszatarthatja a konzorciumokat a bevételszerzéstől, ami csökkenti annak az esélyét, hogy a projektek pénzügyileg fenntarthatóvá és végső soron folyamatossá váljanak.

A Startup Europe monitoringja összességében nem megfelelő

71 Minden egyes Startup Europe projektjavaslatnak tartalmaznia kell a teljesítendő feladatok, mérföldkövek és projektspecifikus fő teljesítménymutatók listáját, amelyekkel az előrehaladás és az eredmények mérhetők. A projektek időszakonként jelentést tesznek az előrehaladásukról, a Bizottság pedig erre reagálva az egy-egy projektre irányuló felülvizsgálatok keretében megállapításokat tesz és ajánlásokat fogalmaz meg. A Bizottság általában pozitívan értékeli a projektek eredményeit. Nem tudtuk azonban felmérni, hogy a Startup Europe milyen mértékben érte el általános célkitűzéseit, mivel az egyes projekteknek teljesen eltérő fő teljesítménymutatói vannak, amelyeket nem lehet összesíteni.

A Startup Europe-on belül és kívül korlátozott a koordináció

72 A Bizottság honlapján közzéteszi a Startup Europe projektekkel és az általuk szervezett eseményekkel kapcsolatos információkat. Számvevőink azonban nem találtak olyan központi koordinációs mechanizmust, eszközt vagy szervet, amely a kezdeményezést az általános célkitűzések elérését szem előtt tartva irányította volna. Az egyes projekteket külön-külön hajtották végre, és csak alkalmanként került sor együttműködésre, például mivel egyes konzorciumi tagok több projektben is partnerek voltak.

73 A Bizottság Startup Europe-ot végrehajtó munkatársai időnként informális keretek között találkoztak más főigazgatóságok munkatársaival (pl. projektrendezvényeken). Nem volt azonban rendszeres, strukturált koordináció a különböző főigazgatóságok induló és növekvő innovatív vállalkozásokat támogató tevékenységei között, és a Bizottság nem hangolta össze a Startup Europe tevékenységeit az induló és növekvő innovatív vállalkozások támogatását célzó nemzeti programokkal sem. A Bizottság e kérdéssel foglalkozó 2016. évi közleménye hangsúlyozta, hogy fokozni kell az EEN és a Startup Europe projektjei közötti együttműködést. Azonban ezt sem sikerült strukturált módon kialakítani, és a két hálózat közötti kapcsolatok meglehetősen ritkák. Az EEN-tagok körében végzett felmérésünkben a válaszadók mindössze 35%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett az EEN és a Startup Europe kezdeményezés közötti együttműködés mértékével.

Nem végezték el az átfogó kkv-stratégiához való hozzájárulás értékelését

74 Az Unió szakpolitikáinak és stratégiáinak egyik célkitűzése ezen a területen az, hogy segítse az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat abban, hogy Európában maradhassanak, ahol globális vezető szereplővé nőhetik ki magukat és munkahelyeket teremthetnek az Unióban²⁶.

75 Több bizottsági dokumentum²⁷ is rámutatott azonban arra, hogy az Unióban az ígéretes induló és növekvő innovatív vállalkozásoknak nem sikerül globális vezetővé válniuk Európában, mivel e vállalkozásokat már korai szakaszban felvásárolják más, nem uniós vállalatok. E téren az egyesült államokbeli vállalatok a legtevékenyebbek: 2010 és 2018 között ezek vásároltak fel 12 780 uniós induló innovatív vállalkozást, ami az összes ilyen felvásárlás 27%-ának felel meg. A befektetett tőkét tekintve az amerikai vállalatokhoz kapcsolható az ügyletek összértékének 55%-a²⁸.

76 Két olyan Startup Europe projektpartnert azonosítottunk, amely a 22 projektből 10-ben részt vett, és vállalati ügyfelek – többek között Unión kívüli vállalatok – felkutatásával foglalkozott. Ennek részeként átvilágították az induló innovatív vállalkozások ökoszisztémáit, hogy megkeressék az ügyfeleik innovációs igényei szempontjából potenciálisan érdekes csúcstechnológiai induló innovatív vállalkozásokat. A vállalatok és az induló, illetve növekvő innovatív vállalkozások közötti együttműködés számos különféle formában valósul meg, a licencadástól a partnerségeken át a teljes körű felvásárlásig. Az egyik ilyen Startup Europe projekt keretében végzett üzletipartner-kereső tevékenység 27 fúzióhoz és felvásárláshoz vezetett, amelyek közül csak 12 történt az Unión belül (ebből hét felvásárló vállalat az Egyesült Királyságban működött, amely akkor még az Unió része volt).

77 Jóllehet az együttműködés mindkét fél számára előnyös lehet, az induló vagy növekvő innovatív uniós vállalkozások Unión kívüli felvásárlásai szembemennek az Uniónak azzal a szakpolitikai és stratégiai célkitűzésével, amely szerint úgy kell segíteni a vállalatok nemzetközi növekedését, hogy azok az Unióban maradjanak.

Következtetések

78 Ellenőrzésünk során megállapítottuk, hogy az Unió és a tagállamok nagy számú támogatási intézkedést vezettek be, hogy megoldást nyújtsanak a kkv-k nemzetközivé válásával kapcsolatos szükségletekre, de ezek nem teljesen koherensek és összehangoltak. Az EEN megvalósítja fő céljait, de a harmadik országokban nem optimális a láthatósága és a lefedettség. Kisebb nagyságrendben a Startup Europe is fel tud mutatni a projektek szintjén bizonyos pozitív eredményeket, de nélkülözi a folyamatosságot és a mérhető általános eredményeket.

79 Megállapítjuk, hogy a kkv-k nemzetközivé válására vonatkozó 2011-es uniós stratégia végrehajtása továbbra is hiányos. Jóllehet a fő intézkedéseket – például az Enterprise Europe Network megerősítését és az Access2Market portál kifejlesztését – legalább részben végrehajtották, egyes olyan fő intézkedések viszont nem bizonyultak sikeresnek, amelyek javították volna a koherenciát az uniós és tagállami kezdeményezések széles skáláján belül (24–29. bekezdés).

80 A kkv-k nemzetközivé válásával kapcsolatos szükségleteket kezelő számos uniós és tagállami intézkedés koordinációja több szinten is hiányzik. Noha a Bizottság munkájának egyes fő területein (pl. a szabadkereskedelmi megállapodások kkv-kra vonatkozó fejezeteivel kapcsolatos együttműködés) a szolgálatok közötti koordináció igen eredményes, más területekről, különösen a nemzetközivé válással foglalkozó hálózatokról és a finanszírozáshoz való hozzáférést biztosító uniós eszközökről ez már nem mondható el (30–36. bekezdés).

81 A 2014–2020-as programozási időszakban elindított számos uniós fellépés pénzügyi fenntarthatóságával nem foglalkoztak kellőképpen, és ennek következtében több fellépés a pozitív eredmények ellenére is megszűnt. Ezenfelül nem történt rendszeres és konkrét beszámolás és monitoring, illetve nem készült átfogó értékelés a kkv-k nemzetközivé válására vonatkozó stratégia végrehajtásáról (37–44. bekezdés).

82 Az Enterprise Europe Network elérte fő célkitűzéseit, de további erőfeszítésekre van szükség a láthatóság, a koordináció, a harmadik országbeli lefedettség és a kapacitásépítés terén (45. bekezdés).

83 Az EEN többnyire teljesítette összesített magas szintű célkitűzéseit, de az alacsonyabb szinteken változó a teljesítési arány. Ráadásul nem mindig lehet könnyen megállapítani, hogy ezek az eredmények milyen mértékben függenek össze az EEN fellépéseivel. A teljesítménymérés javulása ellenére az EEN számos tagja még nem teljesíti szisztematikusan a tájékozottság és a hozzáférhetőség növelését célzó láthatósági és kommunikációs követelményeket (45–49. bekezdés).

84 A támogatási szolgáltatások koherens, átfogó és egymást kiegészítő választékának alapját az EEN és a nemzetközivé válást segítő más uniós, nemzeti és regionális szintű eszközök közötti koordináció képezi. Az EEN és más uniós eszközök közötti együttműködés egyes esetekben ugyan jól működik, ám gyakran nem köttetnek hivatalos együttműködési megállapodások (50–53. bekezdés).

85 Az Unión kívül az EEN elsősorban üzleti együttműködési központokon keresztül végzi tevékenységét. Egyes ilyen központok munkáját nagyra értékelik, más központokat azonban szolgáltatásaik és készségességük hiányosságai miatt bírálatok érnek. Az EEN tagjai azt is kifogásolják, hogy szerintük nem megfelelő az üzleti együttműködési központok jelenléte egyes olyan fő kereskedelmi partnerországokban, mint Ausztrália, Kína, Dél-Afrika és az Egyesült Arab Emírségek (54–57. bekezdés).

86 Az EEN tagjai hasznosnak tartják a Bizottság – és különösen az EISMEA – által nyújtott támogatást. A finanszírozáshoz való hozzáférés és a szabadkereskedelmi megállapodások konkrét területein a kapacitásépítés és a technikai szakértelem fokozása érdekében további képzésre és szorosabb együttműködésre van szükség a Bizottsággal és az EBB/EBA-val. Az EEN-tagok az informatikai eszközök területén is szívesen látnának javulást (58–63. bekezdés).

87 A Startup Europe az induló vállalkozások releváns igényeire összpontosított, de a kkv-k nemzetközivé válásához nyújtott hozzájárulása összességében nehezen körvonalazható, és fenntarthatósági és irányítási problémák is jellemzik (64–70. bekezdés).

88 A Bizottság nem rendelkezik olyan átfogó struktúrával, amely koordinálná a kezdeményezést, illetve annak más programokkal való kapcsolatát. Ennek következtében szerény mértékű az együttműködés a Startup Europe projektek, illetve a Startup Europe és más uniós és nemzeti eszközök között (72–73. bekezdés).

89 Annak ellenére, hogy rendelkezésre áll az egyes projektek előrehaladására és eredményeire vonatkozó információ, az átfogó célok, mérföldkövek és mutatók hiánya miatt a kezdeményezés szintjén nehezen értékelhető a Startup Europe eredményessége (71. bekezdés).

90 Némely esetben a Startup Europe konzorciumi partnerei és projektjei a vállalatok nevében végezték el a nagy potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások felkutatását és átvilágítását, ami uniós induló vállalkozások Unión kívüli felvásárlásához vezetett (74–77. bekezdés).

Ajánlások

1. ajánlás. A kkv-k nemzetköziesítésének támogatásával kapcsolatos tudatosság, koherencia és fenntarthatóság növelése

A Bizottság:

1. bocsásson rendelkezésre információkat a nemzetközivé válás területén – többek között az európai strukturális és beruházási alapokból – uniós társfinanszírozásban részesülő meglévő eszközökről és projektekről;
2. a hiányosságok és átfedések feltárása, valamint a szinergiák előmozdítása érdekében az a) pontra építve elemezze a társfinanszírozott eszközök és projektek körét;
3. az kkv-k nemzetköziesítését segítő új eszközökre vonatkozó előzetes értékelésekbe vagy hatásvizsgálatokba módszeresen építse bele a pénzügyi fenntarthatóságot, a bizonyítható piaci keresletet, valamint a meglévő uniós és tagállami intézkedésekkel és szolgáltatásokkal való koordinációt;
4. a kkv-k nemzetközivé válására vonatkozó stratégia eredményességének felmérése érdekében végezzen külső értékelést.

Határidő: az a) és c) ajánlás esetében 2023 vége; a b) ajánlás esetében 2024 vége; a d) ajánlás esetében 2025 vége.

2. ajánlás. Az Enterprise Europe Network ismertségének, más hasonló programokkal való együttműködésének, képzési tevékenységeinek és földrajzi lefedettségének növelése

A Bizottság:

1. javítsa az EEN láthatóságát annak ellenőrzésével, hogy a tagok a honlapjaikon egyértelmű és jól látható útmutatást helyeztek-e el az összes releváns szolgáltatásra vonatkozóan, valamint annak biztosításával, hogy az Európai Beruházási Tanácsadó Platform és a Bizottság finanszírozáshoz való hozzáférésre vonatkozó portálja is egyértelműen és jól láthatóan utaljon az EEN-re;
2. ahol csak lehetséges, kössön együttműködési megállapodásokat vagy kezdjen más együttműködési formát az EEN és más, az európai kkv-k nemzetköziesítését támogató uniós, nemzeti és regionális programok között;
3. növelje az EEN képzések hatókörét a finanszírozáshoz való hozzáférés és a szabadkereskedelmi megállapodások területén;
4. ösztönözze a megbízható támogatható feleket arra, hogy pályázzanak nemzetközi hálózati partneri pozícióra azokban a harmadik országokban, ahol ez megfelel az Unió kereskedelmi prioritásainak.

Határidő: az a), b) és c) ajánlás esetében 2022 2. negyedévének vége; a d) ajánlás esetében 2025 2. negyedévének vége.

3. ajánlás. A Startup Europe kezdeményezés monitoringjának és hosszú távú eredményességének javítása

A Bizottság javítsa a Startup Europe kezdeményezés irányítását az alábbiak révén:

1. konkrét mutatók és célok kidolgozása a kezdeményezés általános eredményességének mérésére, többek között a projektek hosszú távú fenntarthatósága terén;
2. az induló innovatív vállalkozások növekedését és nemzetköziesítését támogató más uniós és nemzeti eszközökkel való koordináció és együttműködés biztosítása;
3. kiválasztási kritériumok meghatározása az olyan projektek priorizálása érdekében, amelyek segítik az induló innovatív vállalkozásokat potenciáljuk és versenyképességük teljes kibontakoztatásában, és ezáltal hozzájárulnak az Unióban a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

Határidő: az a) és c) ajánlás esetében 2022 4. negyedévének vége; a b) ajánlás esetében 2023 1. negyedévének vége.

A jelentést 2022. április 5-i luxembourgi ülésén fogadta el a Mihails Kozlovs számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. – A kkv-k nemzetközivé válására hatást gyakorló szakpolitikai dokumentumok

II. melléklet. – A kkv-k nemzetköziesítését támogató fő uniós eszközök

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság Overview of EU instruments for the internationalisation of European Businesses című dokumentuma (2020. november) és más bizottsági források alapján.

III. melléklet. – A felmérés módszertana

Az ellenőrzés két felmérést foglalt magában: egyet az EEN-tagok körében, egyet pedig a kereskedelemösztönző szervezetek körében bonyolítottunk le.

A EEN-tagok körében végzett felmérés

Az EEN-tagok körében végzett felmérés arra összpontosított, hogy az EEN hogyan járul hozzá a kkv-k nemzetköziesítéséhez, valamint hogyan hangolja össze tevékenységét/hogyan működik együtt az e területen működő főbb uniós eszközökkel. A felmérés keretében 94 EEN-koordinátort és 436 EEN-partnert kerestünk meg, a válaszadási arány pedig 83%, illetve 31% volt.

Az egyes kérdésekre a következő válaszok közül lehetett választani: „Nagyon elégedett”, „Elégedett”, „Elégedetlen”, „Nagyon elégedetlen”, „Nincs véleményem / nem alkalmazható”. A válaszadók a standard válaszokon kívül javaslatokat vagy általános megjegyzéseket is megfogalmazhattak.

A kereskedelemösztönző szervezetek körében végzett felmérés

A kereskedelemösztönző szervezeteknek szóló felmérést 32 európai kereskedelemösztönző szervezetnek küldtük el, amelyek közül 13 (41%) válaszolt. A felmérés a kkv-k nemzetköziesítésének fő uniós eszközeire és azoknak az ugyanezen területen működő nemzeti eszközökkel való kiegészítő jellegére összpontosított.

IV. melléklet. – A Startup Europe projektek célkitűzései

Betűszavak és rövidítések

Glosszárium

Access2Markets portál: Az exportáló vállalatoknak szóló uniós adatbázis, amely információt nyújt a vámokról, adókról, termékszabályokról és egyéb szabályozási követelményekről az összes uniós országra és a világ több mint 135 további piacára vonatkozóan.

Az Európai Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásai: Belső utasítások a Bizottság munkatársai számára a „minőségi jogalkotás” célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, beleértve az átfogó értékeléseket és hatásvizsgálatokat a jogszabályok és a kiadási programok hatékonyságának, eredményességének, relevanciájának és koherenciájának, illetve annak biztosítása céljából, hogy az uniós szintű beavatkozás tényleges hozzáadott értéket képviseljen.

Az Európai Kereskedelemösztönző Szervezetek Szövetsége: A nemzeti és regionális kereskedelemösztönző szervezetek európai szövetsége.

Horizont 2020 (H2020): Az Unió kutatási és innovációs programja a 2014–2020-as időszakra.

Induló innovatív vállalkozás: Új üzleti vállalkozás, különösen kkv vagy mikrovállalkozás, amely tőkeberuházást igényel.

Kkv: Az alkalmazottak száma és bizonyos pénzügyi kritériumok alapján meghatározott méretű vállalat vagy egyéb szervezet. A kisvállalkozásoknak 50-nél kevesebb alkalmazottjuk van, és forgalmuk vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 10 millió eurót. A középvállalkozások 250-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, és legfeljebb 50 millió eurós forgalmat bonyolítanak le vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 43 millió euró.

Kkv-támogató eszköz: A Horizont 2020 keretében az EASME által irányított pénzügyi eszköz, amely könnyű hozzáférést biztosít a kkv-k számára a kutatási és innovációs projektekhez szükséges forrásokhoz.

Növekvő innovatív vállalkozás: Olyan kisebb vállalkozás, amelynek sikerült induló innovatív vállalkozásból a növekedés szakaszába lépnie, ami azt jelenti, hogy hároméves időszakon át évente átlagosan több mint 20%-kal növekedett.

Startup ökoszisztéma: A helyi induló innovatív vállalkozások számára kedvező közös erőforrás-állomány általában egy központi pont 100 kilométeres körzetében. Ide értendők többek között a politikai döntéshozók, az akcelerátorok és inkubátorok, a közös munkavégzési területek, az oktatási intézmények és finanszírozó csoportok.

Szabadkereskedelmi megállapodás: Harmadik országokkal kötött uniós kereskedelmi megállapodások, amelyek lehetővé teszik a piacok kölcsönös megnyitását a fejlett országokkal és a feltörekvő gazdaságokkal oly módon, hogy preferenciális hozzáférést biztosítanak a részt vevő országok piacaihoz.

Származási szabályok: A származási szabályok olyan kritériumok, amelyek révén meghatározzák valamely termék származási országát. A nem uniós országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások szerinti kedvezményes vámtarifák alkalmazása az érintett áruk származási bizonyítványától függ.

A Bizottság válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61072

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61072

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve megfelelőségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a piacszabályozás és versenyalapú gazdaság ellenőrzésére szakosodott, Mihails Kozlovs számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara végezte. Az ellenőrzést Ivana Maletić számvevőszéki tag vezette Sandra Diering kabinetfőnök és Tea Japunčić kabinettattasé, John Sweeney ügyvezető, Alvaro Garrido-Lestache Angulo feladatfelelős, valamint Wayne Codd, Christian Detry, Satu Levelä-Ylinen, Juan Antonio Vázquez és Wolfgang Schwender számvevők támogatásával.

Nyelvi támogatás: Thomas Everett.

Balról jobbra: Tea Japunčić, Satu Levelä-Ylinen, Christian Detry, Sandra Diering, Alvaro Garrido-Lestache Angulo, Wayne Codd, Ivana Maletić, Thomas Everett, Wolfgang Schwender, Juan Antonio Vázquez, John Sweeney.

Végjegyzetek

¹ Annual Report on European SMEs 2020/2021. Kkv-teljesítményértékelő – 2020/2021. Európai Bizottság, 2021. július.

² Højbjerre Brauer Schultz, a WIOT input-output táblák és az Eurostat alapján. 2018-as vizsgálat. 25 years of the European Single Market,

³ 2021. évi kiadás. A Kereskedelmi Főigazgatóság tanulmánya. EU Exports to the World: Effects on Employment.

⁴ A Kereskedelmi Főigazgatóság statisztikai útmutatója.Európai Bizottság, 2021. augusztus.

⁵ A Bizottság közleménye: „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act”, COM(2008) 394 final, amelyet a COM(2011) 78 közleményben vizsgáltak felül.

⁶ A Számvevőszék 20/2017. sz. különjelentése a kkv-garanciaeszközről, 17/2019. sz. különjelentése a kockázati tőkéről, 2/2020. sz. különjelentése a kkv-támogató eszközről, 25/2020. sz. különjelentése a tőkepiaci unióról.

⁷ Opportunities for the internationalisation of European SMEs. Az Európai Bizottság megrendelésére, 2010.

⁸ Az Európai Parlament How to support the internationalisation of SMEs and microenterprises című tanulmánya, 2017.

⁹ Study on Support Services for SMEs in International Business, Európai Bizottság, 2013.

¹⁰ Overview of EU instruments contributing to internationalisation, European Commission.

¹¹ Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke (3) bekezdésének d) pontja.

¹² Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról.

¹³ „Származási szabályok az Access2Markets-ben”, DG TRADE, Európai Bizottság.

¹⁴ SME united Statement on the World Trade Organisation’s MSMEs Workstream: How to Make International Trade Fit for MSMEs, 2020. február 19.

¹⁵ A Bizottság jelentése az EU kereskedelmi megállapodásainak végrehajtásáról, COM(2020) 705 final.

¹⁶ Implementation of Free Trade Agreements, Régiók Bizottsága és EUROCHAMBRES, 2019.

¹⁷ ECON szakbizottság és EUROCHAMBRES, Results Note on the Implementation of Free Trade Agreements.

¹⁸ 1287/2013/EU rendelet a COSME program létrehozásáról.

¹⁹ AZ EEN 2021. évi ügyfél-elégedettségi felméréséből származó adatok.

²⁰ Interim Evaluation of the COSME Programme, Annex B to the Draft Final report: Business Management Capacity thematic area (EEN), az Európai Bizottság technopoliszokkal foglalkozó csoportja, 2017. december.

²¹ Pályázati útmutató. Pályázati felhívás: COS-WP2014–2-1. COSME Enterprise Europe Network, 2015–2020.

²² Towards a joint EU-Member States agenda for the internationalisation of SMEs, ETPOA-állásfoglalás, 2020. november.

²³ Egységes piac program, Call for expressions of interest for International Network Partners of the Enterprise Europe Network, SMP-COSME-2021-EEN-INTERNATIONAL.

²⁴ Európai Bizottság. 421. Eurobarométer gyorsfelmérés: A kis- és középvállalkozások nemzetközivé válása. 2015. október.

²⁵ Az EEN és a Bizottság útmutatója: Enhancing services to improve the export & import performance of European companies under EU Free Trade Agreements (FTAs), 2019. november.

²⁶ Az Európai Bizottság ipari vezető szerepről szóló weboldala.

²⁷ Az Európai Bizottság „Finanszírozási lehetőségek, felhívások” weboldala.

²⁸ MTB & Crunchbase, Tech Startup M&As – 2018 report, 11. és 13. oldal.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

PDF	ISBN 978-92-847-7721-1	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/028809	QJ-AB-22-005-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-7702-0	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/04037	QJ-AB-22-005-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2022

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és üzenete nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: https://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (https://data.europa.eu/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.