Különjelentés
sz.09 2019

A Marokkónak nyújtott uniós támogatás: eleddig csekély eredmények

A jelentésről: Ellenőrzésünk a Marokkó számára 2014 és 2018 között nyújtott uniós költségvetés-támogatás eredményességét értékelte. Az egészségügy, a szociális védelem és az igazságszolgáltatás ágazatában, valamint a magánszektor fejlesztésére nyújtott költségvetés-támogatásra kiterjedő ellenőrzés keretében megvizsgáltuk a támogatás Bizottság általi kezelését, és értékeltük a célkitűzések megvalósítását. A Bizottság a költségvetés-támogatást ítélte a segélyezés megfelelő eszközének. Mi azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy a költségvetés-támogatás hozzáadott értéke és reformtámogató képessége – a célirányosság optimálistól elmaradó mértéke, a hiányos végrehajtás és az elégtelen nyomon követés miatt – elenyésző volt. A legfontosabb hiányosságok a mutatók megtervezéséhez és az eredmények értékeléséhez kapcsolódtak. Ajánlásaink szerint ezért a támogatást kevesebb ágazatra kell összpontosítani, javítani kell a mutatók megtervezését, ki kell bővíteni a folyósításokra vonatkozó kontrolleljárásokat, és el kell mélyíteni a szakpolitikai párbeszédet.
A Számvevőszék különjelentése az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján.

A kiadvány 23 nyelven és a következő formátumban érhető el:
PDF
PDF General Report

Összefoglaló

I

Marokkó egyenletes növekedéssel és stabil politikai környezettel jellemezhető észak-afrikai ország. Az 1996-ban aláírt társulási megállapodás szorosabbá tette a Marokkó és az Európai Unió (EU) közötti együttműködést. Miután 2004-ben útjára indították az európai szomszédságpolitikát (ENP), Marokkó fokozatosan az Unió kiemelt partnerévé vált a politikai és a gazdasági együttműködés szempontjából, illetve a kereskedelmi, műszaki és fejlesztési együttműködés tekintetében.

II

megvizsgáltuk a Marokkó számára 2014 és 2018 között nyújtott uniós költségvetés-támogatás eredményességét,. Ebben az időszakban a Marokkó számára nyújtott uniós költségvetés-támogatás összege az ország teljes költségvetési kiadásainak mintegy 0,37%-át tette ki. és értékeltük a támogatás Bizottság általi kezelését, valamint azt, hogy milyen mértékben sikerült az uniós költségvetés-támogatási célkitűzéseket megvalósítani. Ellenőrzésünk az egészségügy, a szociális védelem és az igazságszolgáltatás ágazatára, valamint a magánszektor fejlesztésére terjedt ki. A vizsgált időszakban a költségvetés-támogatás által érintett összes ágazatban a szerződések összértéke 562 millió euró volt, és 206 millió euró kifizetésére került sor.

III

Megfelelő kockázatelemzést és igényfelmérést követően a Bizottság a költségvetés-támogatást ítélte a segélyezés megfelelő eszközének. Mi azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy a költségvetés-támogatás hozzáadott értéke és reformtámogató képessége – a célirányosság optimálistól elmaradó mértéke, a kialakítás hiányosságai és az elégtelen nyomon követés miatt – elenyésző volt. Emellett az adományozók koordinációja terén jelentős eltérések mutatkoztak a különböző ágazatok között.

IV

Marokkó az Európai Unió Törvényszékének a Nyugat-Szaharáról szóló, 2015. decemberi ítéletét követően a 2015 decembere és 2019 januárja közötti időszakban felfüggesztette a politikai párbeszédet. A Bizottság a felfüggesztés idejét nem használta ki arra, hogy egyértelmű stratégiát dolgozzon ki a Marokkóval fennálló kapcsolatait illetően. Habár sor került szakpolitikai párbeszédre, ez nem volt elégséges valamennyi ágazat szempontjából. A Bizottság hivatalos stratégiákat sem alakított ki a szakpolitikai párbeszédre.

V

A költségvetés-támogatás nem ösztönözte kellő mértékben a reformokat, és a legfontosabb kihívások területén csekély maradt az előrelépés. A támogatások Bizottság által történő kezelését a költségvetés-támogatási programok és mutatóik megtervezésének hiányosságai nehezítették. Megállapítottuk továbbá, hogy a nyomon követési eljárások és az eredmények bizottsági értékelése is problémás.

VI

Az uniós támogatás horizontális problémákra, például a nemek kérdésére és az emberi jogokra irányult. E célzott támogatás ellenére a vizsgált időszakban csak csekély javulást lehetett megfigyelni.

VII

Számos ajánlást tettünk a Bizottság számára, amelyek szerint meg kell erősíteni az uniós megközelítést, el kell mélyíteni a politikai és szakpolitikai párbeszédet, javítani kell a mutatók és a nyomon követési eljárások megtervezését, ki kell bővíteni a folyósításokra vonatkozó ellenőrzési eljárásokat, és növelni kell az uniós támogatás láthatóságát.

Bevezetés

Egy fontos partner

01

A Marokkói Királyság földrajzi szempontból Európa legközelebbi észak-afrikai szomszédja (lásd: 1. ábra). Marokkó az ENSZ humán fejlettségi mutatójának 2018. évi listáján 189 ország közül a 123. helyen szerepelt, vagyis humán fejlettsége közepesnek ítélhető. Marokkó 101 milliárd euró körüli éves bruttó hazai termékével (2018) és mintegy 35 millió lakosával az ötödik legnagyobb afrikai gazdaság, emellett pedig az Unió jelentős politikai és gazdasági partnere. A másik oldalról nézve az Unió Marokkó legfontosabb kereskedelmi partnere. Ide irányul az ország kivitelének kb. 65%-a, és innen származik behozatala kb. 57%-a1.

1. ábra

Marokkó

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Regions_of_Morocco

Forrás: Eurostat.

02

Marokkó számára mind az óvatos makrogazdasági irányítás, mind az elmúlt években elindított strukturális reformok előnyös helyzetet teremtenek. A növekedés továbbra is viszonylag egyenletes ütemben zajlik, és alacsony az infláció. A folyó fizetési mérleg hiánya és a költségvetési hiány az utóbbi években tovább csökkent.

03

A 2011. évi arab tavaszt követően a régiót jellemző nyugtalanság ellenére Marokkó politikai környezete stabil. Marokkó a 2011 júliusában elfogadott új alkotmánnyal fontos lépéseket tett a politikai modernizáció és a nyitott gazdaság felé.

04

Ez az alkotmányos reform az alapvető jogok és a nemek közötti egyenlőség fontosságát hangsúlyozta. A nemzeti jogszabályokat ugyanakkor egyelőre nem igazították ki teljes körűen az ENSZ emberi jogi egyezményei alapján. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága például ajánlásokat tett a halálbüntetés eltörlésére, a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemre, a nemek közötti egyenlőség és a gyermekjogok védelmének javítására, a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásáról szóló Római Statútum ratifikálására és a homoszexualitás bűncselekményként való kezelésének felszámolására. Marokkó a nők jogaihoz kapcsolódó legtöbb ajánlást elutasította2.

05

Az Unió és Marokkó kapcsolata a közöttük létrejött első kereskedelmi megállapodás 1969-es aláírása óta stabilnak mondható. A partnerség az évek folyamán tovább fejlődött és mélyült (lásd: I. melléklet), és ennek eredményeként 1996-ban általános társulási megállapodás aláírására is sor került3. Ez a 2000-ben hatályba lépő társulási megállapodás az Unió és Marokkó közötti kapcsolatok jogalapja. Miután 2004-ben útjára indították az európai szomszédságpolitikát, Marokkó fokozatosan az Unió kiemelt partnerévé vált a politikai és a gazdasági együttműködés területén, illetve a kereskedelmi, műszaki és fejlesztési együttműködés tekintetében.

06

Az európai–mediterrán partnerség kapcsán a társulási megállapodás akkor ért fordulóponthoz, amikor Marokkó 2008-ban kiemelt státuszt kapott4, és ez megerősítette az Unióval való kapcsolatának különleges jellegét. Mindez keretet biztosított a magas szintű politikai együttműködéshez, amelynek segítségével a marokkói jogszabályok közeledhetnek az uniós jogszabályokhoz, a marokkói gazdaság pedig fokozatosan integrálódhat az uniós belső piacba.

Az ENI-támogatások egyik fő kedvezményezettje

07

Marokkó több uniós fejlesztési támogatást kap, mint Tunézia kivételével bármely más észak-afrikai ország, emellett a nemzetközi fejlesztési segélyezés egyik legjelentősebb kedvezményezettje. Legjelentősebb adományozója az Unió, ahonnan a hivatalos fejlesztési segély 25,2%-a származik (lásd: 2. ábra).

2. ábra

Hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) Marokkóban 2017-ben, a legfőbb adományozók (millió USA-dollár)

Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.

08

Marokkóban a hivatalos fejlesztési támogatás mellett egyéb fejlesztési szereplők is aktívak. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet hivatalos statisztikája szerint például a Világbank és az Afrikai Fejlesztési Bank fontos adományozói szerepet tölt be az infrastrukturális projektek, valamint a jó kormányzás, az egészségügy és a szociális védelem területén.

09

A Bizottság Marokkóval való együttműködésének támogatásában az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) a legfontosabb pénzügyi eszköz. A Bizottság a kétoldalú uniós támogatást hétéves időszakra programozza. A teljes kötelezettségvállalásba vett összeg a 2007 és 2013 közötti időszakra előirányzott 1431 millió euróról a 2014 és 2020 közötti időszakra 1399 millió euróra csökkent (lásd: 3. ábra). A 2014 és 2017 közötti időszakra vonatkozó egységes támogatási keretben meghatározott legfontosabb kiemelt ágazatok az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés, a demokratikus kormányzás támogatása, a jogállamiság és a mobilitás, valamint a munkahelyek és a fenntartható és inkluzív növekedés voltak.

3. ábra

Kétoldalú támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalások Észak-Afrikában

Forrás: Európai Bizottság.

10

Észak-Afrikában Marokkó a kétoldalú ENI-programok egyik legfontosabb kedvezményezettje. 2014 és 2018 között a költségvetés-támogatás elosztásának (lásd: 1. háttérmagyarázat) eredményeként 562 millió euró összértékű szerződést kötöttek meg, és összesen közel 206 millió euró kifizetésére került sor (lásd: II. melléklet). A költségvetés-támogatás átlagosan a Marokkóra szánt éves uniós kiadások 75%-át teszi ki. Marokkó emellett kiegészítő finanszírozásban is részesül különféle tematikus programok és eszközök keretében (lásd: III. melléklet), továbbá pénzügyi intézmények és vagyonkezelői alapok útján is juttatnak uniós támogatást az országnak.

1. háttérmagyarázat

Költségvetés-támogatási módozatok

A Bizottság szerint a költségvetés-támogatás a reformok és a fenntartható fejlődési célok támogatására irányuló segély nyújtásának eredményes módszere. A Bizottság ezt az államháztartási gazdálkodás, a makrogazdasági stabilitás, a fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a korrupció és a csalás elleni küzdelem javítása, továbbá az ágazati reformok, az emberi jogok, a demokratikus értékek és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása motorjának tekinti.

A költségvetés-támogatás elemei a párbeszéd, pénzösszegek utalása a partnerország államkincstári számlájára, teljesítményértékelés és kapacitásfejlesztés; mindezek alapját a partnerség és a kölcsönös elszámoltathatóság képezi. Az átutalt összegeket nem rendelik meghatározott célhoz, ezért felhasználásuk helyét és módját nem lehet visszakövetni. A partnerország az összegeket azok átutalását követően szokásos költségvetési eljárásainak keretében használhatja fel.

Nem minden ország részesül ilyen támogatásban. A program előtt és alatt be kell tartani a támogathatósági kritériumokat, és mielőtt kifizetésekre kerülne sor, meg kell felelni bizonyos feltételeknek.

A költségvetés-támogatásra való jogosultsághoz az országnak a következőkkel kell rendelkeznie:

  • releváns és hiteles ágazati/nemzeti fejlesztési stratégiák;
  • stabilitást célzó makrogazdasági politika;
  • releváns és hiteles államháztartási gazdálkodási reformprogram, valamint
  • átlátható költségvetés és költségvetési felügyelet (a költségvetésre vonatkozó információkat nyilvánosan elérhetővé kell tenni).

Költségvetés-támogatási szerződés mérlegelése esetén ezenfelül azt is értékelni kell, hogy az adott ország tiszteletben tartja-e az alapvető értékeket.

A költségvetés-támogatás kifizetésére rögzített, illetve változó részletekben kerülhet sor. A rögzített részletek rögzített értékkel rendelkeznek, amelyet előzetesen a finanszírozási megállapodás (a kedvezményezett ország és a Bizottság között létrejött szerződés) keretében határoznak meg. A részletet vagy teljes egészében (ha minden feltétel teljesül), vagy egyáltalán nem folyósítják (ha egy vagy több feltétel nem teljesül). Ami a változó részleteket illeti, a finanszírozási megállapodás ezek maximális értékét határozza meg előre. Ezeket teljes egészében vagy részletekben is folyósíthatják, a kifizetett összeg az előre meghatározott célértékekhez vagy kijelölt teljesítménymutatókhoz viszonyított tényleges teljesítményen alapul (ha ugyanakkor valamennyi általános feltétel is teljesül). Ez a teljesítményértékelét a kedvezményezett ország által a finanszírozási megállapodásban foglaltak szerint benyújtandó adatokon alapul (ellenőrzési források).

Forrás: Európai Bizottság, Költségvetés-támogatási iránymutatás, 2017. szeptember.

11

A programokat a rabati uniós külképviselet és az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága irányítja és hajtja végre. A politikai párbeszédért az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az uniós külképviselet vezetője felelős.

A kétoldalú kapcsolatok kihívásai

12

Az Unió és Marokkó régóta jó kapcsolatokat ápol. A két fél közötti partnerség azonban 2015 óta feszültté vált, ekkor hozta meg ugyanis az Európai Unió Törvényszéke olyan értelmű ítéleteinek első sorozatát, hogy Nyugat-Szahara nem része Marokkónak. Ez azt jelentette, hogy Nyugat-Szahara nem volt része az Európai Unió és Marokkó között létrejött halászati és mezőgazdasági megállapodásnak, és nem vonatkoztak rá a Marokkóra érvényes tarifális preferenciák. A nyugat-szaharai probléma (lásd: 2. háttérmagyarázat) feszültté tette az Unió és Marokkó közötti partnerséget, Marokkó pedig felfüggesztette a politikai párbeszédet.

2. háttérmagyarázat

Az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletek összefoglalásai

2015. december 10.: Az Európai Unió Törvényszékének ítélete5 megsemmisítette a mezőgazdasági megállapodásnak a Nyugat-Szahara területén történő végrehajtása tekintetében hozott határozatot6. Az ítélet szerint a mezőgazdasági megállapodás alkalmazandó ugyan Nyugat-Szaharára, Nyugat-Szahara azonban nem része Marokkónak, és területén nem a Marokkói Királyság rendelkezik közigazgatási hatáskörrel. A Tanácsnak a határozat elfogadását megelőzően biztosítania kellett volna, hogy a terület természeti erőforrásait nem fogják kiaknázni a lakosok kárára, és a lakosok alapvető jogait sem fogják megsérteni.

2016. december 21.7: A Bíróság megsemmisítette a 2015. évi ítéletet, és megállapította, hogy a Marokkóval kötött kereskedelmi vagy társulási megállapodások nem alkalmazandók Nyugat-Szahara területére, mivel Nyugat-Szahara nem része Marokkónak. A Bíróság ennek megfelelően megállapította, hogy a nyugat-szaharai lakosság az Unió és Marokkó közötti kapcsolatokban harmadik félnek tekintendő. Ezért be kell szerezni a terület lakosságának kifejezett hozzájárulását, ugyanúgy, mint minden kétoldalú megállapodás esetében.

2018. február8: A Bíróság szerint mivel Nyugat-Szahara nem része a Marokkói Királyságnak, a Nyugat-Szahara melletti vizek nem részei a halászati megállapodásban említett marokkói halászati övezetnek.

2019 első negyedéve: Az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyta a halászatra, illetve a mezőgazdaságra vonatkozó két jegyzőkönyv módosítását. A cél a nyugat-szaharai gazdasági fejlődés előmozdítása volt úgy, hogy Nyugat-Szahara Unióba irányuló exportját ugyanolyan módon kezelik, mint a Marokkóból származó kivitelt.

13

Marokkóban a politikai párbeszéd az EKSZ, az uniós külképviselet vezetője és a Külügyminisztérium között folyik. A szakpolitikai párbeszédet az uniós külképviselet személyzete ágazati szinten folytatja a marokkói hatóságokkal. A politikai és a szakpolitikai párbeszéd közötti különbséget a 4. ábra ismerteti.

4. ábra

Politikai és szakpolitikai párbeszéd

Politikai párbeszéd
Minden uniós külső politikára kiterjed, ideértve a fejlesztéspolitikát, a kereskedelmet, a kül- és biztonságpolitikát
Összhangban van az uniós szerződésekkel, az európai külső fellépésekkel, illetve más jogalapokkal
A politikai párbeszédre általában minden országban az uniós külképviselet vezetője és a miniszteri szint között kerül sor
Szakpolitikai párbeszéd
Az uniós együttműködés konkrét ágazataira terjed ki
A költségvetés-támogatási szerződések általános és egyedi célkitűzéseit kell támogatnia
Támogatja a partnerország által annak stratégiáiban meghatározott célkitűzések elérése érdekében tett erőfeszítéseket Politikai vetületet is hordozhat (pl. amikor a bonyolult reformok politikailag költségesek)

Forrás: DEVCO Akadémia.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

14

Ellenőrzésünk során a Marokkó számára 2014 és 2018 között nyújtott uniós költségvetés-támogatás eredményességét értékeltük. A következő kérdésekre kerestük a választ:

  • A Bizottság és az EKSZ megfelelően választotta ki a kiemelt ágazatokat, és jól tervezte meg a programokat?
  • A Bizottság megfelelően hajtotta végre az uniós támogatást Marokkóban?
  • Megvalósultak a Marokkónak juttatott uniós támogatás célkitűzései?
15

Az ellenőrzés az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló hivatalos döntés (2014. január 1.) és 2018 vége közötti időszakra terjedt ki; azért összpontosított erre az időszakra, mert a 2005 és 2012 közötti időszak vonatkozásában már készült külső értékelés a Marokkónak juttatott költségvetés-támogatásról (ennek közzétételére 2014-ben került sor). Ez az időszak emellett az ENI programozási időszakával is összhangban van. Erre az időszakra vonatkozóan jelentős összegekről kötöttek szerződéseket, illetve jelentős összegeket fizettek ki. Ráadásul a Bizottság mindeddig nem végzett országértékelést a marokkói támogatást illetően.

16

Az ellenőrzést 2018 szeptembere és 2019 februárja között végeztük, az egészségügyre, a szociális védelemre, az igazságszolgáltatásra, valamint a magánszektor fejlesztésére kiterjedően (PACC: „programme d’appui à la croissance verte et la compétitivité au Maroc”, a környezetbarát növekedést és a versenyképességet célzó támogatási program Marokkóban). Az ENI-kiadások legnagyobb részét 2014 és 2018 között ezekben az ágazatokban költötték el (lásd: II. melléklet)9. A szóban forgó négy ágazat költségvetés-támogatási programjai mellett megvizsgáltuk a kapcsolódó finanszírozási határozatokhoz kötődő 10 projektet (lásd: IV. melléklet). Megvizsgáltuk, hogy a nemek kérdésével és az emberi jogokkal horizontális kérdésként foglalkoztak-e a szóban forgó költségvetés-támogatási programokban. Az V. melléklet összefoglalja az ellenőrzött költségvetés-támogatási programok célkitűzéseit, a VII. melléklet pedig ágazatonkénti értékelést nyújt.

17

Ellenőrzési munkánk a dokumentumok felülvizsgálatából, a Bizottság központi részlegeinek és az EKSZ-nek a személyzetével folytatott interjúkból, valamint egy helyszíni ellenőrzésből állt. A látogatás lehetővé tette számunkra, hogy további információkat gyűjtsünk, és interjúkat készítsünk a nemzeti hatóságok képviselőivel, valamint az uniós külképviselet és az uniós tagállamok külképviseleteinek (spanyol és francia külképviseletek) marokkói személyzetével. Interjút készítettünk továbbá nemzetközi szervezetekkel és más adományozókal, úgymint a Világbankkal, az Afrikai Fejlesztési Bankkal, az Uniceffel és a Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit nevű intézménnyel is. Emellett felkerestünk néhány kedvezményezettet, többek között egy lányoknak szánt büntetés-végrehajtási intézetet, egy szociális védelmi központot és olyan magánvállalatokat, amelyek állami beruházási támogatásban részesültek.

18

Marokkó az uniós külső támogatások egyik legjelentősebb kedvezményezettjeként stratégiai partnernek tekinthető a legfontosabb szakpolitikai területeken. A Bizottság a következő programozási időszakban (2021-től) hasznosíthatja e jelentés következtetéseit és ajánlásait. Ezért e jelentés relevanciája és lehetséges hatása számottevő.

Észrevételek

A támogatás célirányosítása és megtervezése nem érte el az optimális mértéket

A költségvetés-támogatás túl széles körre terjedt ki ahhoz, hogy a lehető legjobb eredményeket biztosítsa

19

Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság és az EKSZ következetes módon Marokkó legfőbb szükségletei alapján részesített-e előnyben bizonyos ágazatokat a költségvetés-támogatás céljából. Ellenőriztük, hogy végeztek-e megfelelő igényfelmérést. Azt is megvizsgáltuk, hogy a Bizottság megfelelően koordinálta-e az általa alkalmazott módszert a Marokkóban tevékenykedő többi adományozóval.

A költségvetés-támogatás megfelelő kockázatértékelésen, illetve igényfelmérésen alapult
20

A Bizottság úgy vélte, hogy a nemzeti és az ágazati reformok végrehajtásának támogatásához és fenntartásához a költségvetés-támogatás a legmegfelelőbb eszköz. A Bizottság a következő kategóriák esetében végez éves kockázatelemzést: politikai kormányzás, makrogazdasági stabilitás, fejlesztés, államháztartási gazdálkodás és korrupció/csalás. A támogathatósági kritériumok a tervezési szakaszban egyértelműen teljesültek, és az alapvető értékeket nem ítélték magas kockázatúnak. Marokkó kockázati szintjét mérsékeltnek értékelték.

21

Ugyanakkor a Bizottság kockázatelemzése szerint az egyik fő fennmaradó kockázat a korrupcióval kapcsolatos. Mivel nincs korrupcióellenes szerv, a Bizottság ezen az úton nem foglalkozhatott a korrupció kérdésével, ezt a kérdést ezért egyes költségvetés-támogatási programokon keresztül közelítette meg. A PACC-programban például az eljárások digitalizálása hozzájárul a korrupció mérsékléséhez, csakúgy, mint az egészségügy és a szociális védelem területén végrehajtott költségvetés-támogatási programok intézkedései és mutatói. Az igazságszolgáltatási programban pedig a sarkalatos törvény tartalmaz a korrupció visszaszorítását célzó intézkedéseket. Ezek közül azonban néhányat még nem fogadtak el, köztük a bírák etikai kódexét sem.

22

A Nemzetközi Valutaalap országjelentései és a közkiadások és a pénzügyi elszámoltathatóság 2016. évi értékelése nem tártak fel komolyabb hiányosságokat, és összhangban voltak a Bizottság kockázatértékelésével.

23

A Bizottság a nemzeti hatóságokkal együttműködve részletes igényfelmérést végzett a konkrét költségvetés-támogatási programok kapcsán, és a programok kidolgozása során nagyszámú érdekelttel konzultált. Az uniós külképviselet civil társadalmi szervezetekkel is szervezett találkozókat. Ugyanakkor a marokkói számvevőszékkel (amely fontos érdekelt fél) az igényfelmérés során nem sikerült az ellenőrzött ágazatok témájában egyeztetni.

24

A költségvetés-támogatási programok kiegészítették az egyéb uniós támogatásokat, és a kétoldalú és tematikus programok formájában megvalósuló koordináció megfelelő volt. Valamennyi költségvetés-támogatási programnak részét képezte a technikai segítségnyújtás. A Marokkóban a költségvetés-támogatást kiegészítő együttműködési támogatási eszközök (technikai segítségnyújtás, ikerintézményi együttműködés stb.) teljes százalékos aránya egyre jelentősebb lett: 5%-ról (2007–2010) 13%-ra (2011–2013), majd 16%-ra (2014–2016), azután pedig 18%-ra (2017–2018).

Foglalkoztak a fontos szükségletekkel, ám a finanszírozás számos területet ölelt fel
25

A Bizottság a Marokkónak szánt kétoldalú támogatás programozásakor több kiemelt területtel is foglalkozott. Ezek a területek az ágazati stratégiák által lefedett igényekre reagáltak, és mind a nemzeti kormányzati tervben, mind az uniós cselekvési tervben tükröződtek. A Bizottság a programozási dokumentumokban egyértelműen megindokolta, hogy az ágazatoknak miért van szüksége finanszírozásra. A kiemelt ágazatok a 2007 és 2013, illetve a 2014 és 2020 közötti időszakban megegyeztek (lásd: 5. ábra).

5. ábra

A kiemelt ágazatok áttekintése, 2007–2020

2007–2013 2014–2020
1. ágazat Szociálpolitikai fejlesztés 412 millió euró Méltányos hozzáférés az alapvető szociális szolgáltatásokhoz 441 millió euró
2. ágazat Kormányzás/emberi jogok 115 millió euró A demokratikus kormányzás, a jogállamiság és a mobilitás támogatása 337,5 millió euró
3. ágazat A gazdaság modernizálása 298 millió euró Munkahelyek, fenntartható és inkluzív növekedés 367,5 millió euró
Kapacitásépítés Intézményi támogatás (többek között a kiemelt státusz sikeres megvalósítása) 272 millió euró Kiegészítő támogatás a kapacitásfejlesztés és a civil társadalom számára 294 millió euró
Egyéb Környezet 137 millió euró
Összesen 1 234 millió euró 1 470 millió euró

Forrás: Indikatív programok, 2007–2010, 2011–2013 és egységes támogatási keret, 2014–2020.

26

A Bizottság túl tágan határozta meg a három kiemelt ágazatot, mivel ezek 13 olyan alágazatból álltak10, amelyek közül több önmagában is ágazatnak tekinthető. A támogatások elaprózódását tehát csökkenteni kellett volna. Ráadásul ha a támogatás egy időben túl sok ágazatra irányul, akkor csökken az uniós támogatás potenciális hatása. A Változtatási program11 szerint a támogatás közvetlen és áttételes hatásának növelése érdekében az Unió partnerországonként legfeljebb három ágazatot támogat.

27

Az egyes programokhoz rendelt összeg több paramétertől12 függött. Az összegeket dokumentálatlan tárgyalások alapján osztották el. A Bizottság ezért nem tudta alátámasztani, hogy az összegeket átlátható módszer alkalmazásával osztották-e el.

A politikai párbeszéd felfüggesztése idején a Bizottság nem dolgozott ki egyértelmű stratégiát a Marokkóval való jövőbeli kapcsolatokhoz
28

A Bíróság ítélete és a parlamenti választások utáni intézményi blokkolás csekély, de mégis jól érzékelhető hatással járt az együttműködésre (lásd: 2. háttérmagyarázat).

29

A Bíróság 2015 decemberében hozta meg első ítéletét. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodással, a migrációs és mobilitási partnerséggel, valamint a biztonsági és terrorizmus elleni együttműködéssel kapcsolatos tárgyalások azóta nem haladtak előre.

30

A Társulási Tanács13 elvileg évente ülésezik, hogy felülvizsgálja a kétoldalú kapcsolatokat, és értékelje a társulási megállapodás végrehajtásának alakulását, 2015 decembere és 2019 júniusa között azonban nem került sor ülésre. Az EKSZ által készített utolsó rendelkezésre álló eredményjelentés tehát a 2014. évi tevékenységekre vonatkozik. Az uniós külképviselet azonban továbbra is rendszeresen készített politikai jelentéseket.

31

Marokkó kiemelt státuszát 2018 végéig meghosszabbították, és vizsgálják a 2020 végéig történő további meghosszabbítás lehetőségét is. Marokkó emellett az Unióval való kétoldalú kapcsolatok teljes körű felülvizsgálatát kérte, a kiemelt státuszon túllépő új, egyedi keret létrehozása céljából.

32

A Bizottság a hivatalos politikai párbeszéd hiánya miatt 2015 óta nem foglalkozott az egységes támogatási keret lejárta kapcsán esedékes új prioritásokkal, illetve kihívásokkal. Az uniós külképviselet az elmúlt években az érvényben lévő egységes támogatási keret alapján reagált a marokkói kormány kéréseire ahelyett, hogy a politikai kapcsolatok felfüggesztését a Marokkóra vonatkozó operatív prioritásainak újraértékelésére használta volna fel, és kidolgozott volna egy egyértelmű, előretekintő stratégiát. A Bizottság és a tagállamok a támogatási keret prioritásait továbbra is relevánsnak tekintették, ezért a 2014–2017-es támogatási keretet 2018-ig meghosszabbították. A 2019–2020-as közötti időszakra nézve nem irányoztak elő új partnerségi prioritást, csak egy a jelenlegi egységes támogatási kerethez hasonló, rövid távú keretet, amely a 2019–2020-as időszakban a programozás jogalapjaként szolgálhat.

33

A Bizottság a költségvetés-támogatást nem függesztette fel, mivel az uniós költségvetési rendelet, a költségvetés-támogatási iránymutatások és a finanszírozási megállapodások rendelkezései nem irányozzák elő a költségvetés-támogatás politikai párbeszéd hiányában történő felfüggesztését. A költségvetés-támogatás keretében folyósított összegek továbbra is a program szerint alakultak, sőt 2016 és 2017 folyamán meghaladták az előző két évi összegeket (lásd: 6. ábra).

6. ábra

A Marokkó számára 2011 és 2018 között juttatott költségvetés-támogatási kifizetések

Forrás: A DEVCO adatraktára.

Az adományozók koordinációja nem volt egységes
34

Az Unió az azonosítási szakaszban azt értékeli, hogy az ágazatban milyen egyéb projektek vannak folyamatban, és üléseket tart a technikai és a pénzügyi partnerekkel, hogy megbizonyosodjon az ágazatra irányuló, folyamatban lévő, illetve tervezett finanszírozási projektekről. A „Groupe Principal des Partenaires” 2016-tól kezdve kéthavonta találkozott, hogy stratégiai szinten megvitassa az ágazati kérdéseket. Ugyanakkor nem minden marokkói adományozó találkozott rendszeresen (pl. Kína és India sem).

35

Marokkóban a legtöbb ágazatban számtalan adományozó van jelen. A tagállamok célkitűzései, illetve prioritásai nem voltak mindig összhangban az Unióéival. Noha a közös programozást már 2014-ben bevezették, a tagállamok azt 2017-ig nem alkalmazták, ugyanis három ágazat (migráció, nemek közötti egyenlőség és szakképzés) esetében csak ekkor jött létre megállapodás arról, hogy azt hogyan kell végrehajtani. Ennek oka az volt, hogy a tagállamok igyekeztek saját láthatóságukat megőrizni. Az ágazatok és az adományozók nagy száma nem szolgált a támogatások eredményességének javára.

36

Egyes ágazatok – konkrétan az egészségügyi ágazat, ahol közösek voltak a célkitűzések és a teljesítményértékelési keretek – sikeresen hoztak létre adományozói mechanizmusokat. Az egészségügyi és szociális védelmi pénzügyi és technikai partnercsoport elnökségét a Bizottság látta el. A PACC tekintetében nem volt hivatalos üléseket folytató adományozói csoport, hanem egy koordinációs platform, a G20-ak Afrika-paktuma működött.

37

Az igazságszolgáltatási ágazatban 2015 és 2017 között nem került sor formális találkozókra az adományozók között. 2017 óta, amióta az ágazat koordinálását az Igazságügyminisztérium biztosította, a technikai és pénzügyi partnerekkel szerveztek ugyan találkozókat, de csak évente egyszer, noha a partnerek az átfedések elkerülése végett legalább évente kétszer kívántak találkozni. Ezekről a találkozókról kevés dokumentáció készült. Annak ellenére, hogy a finanszírozási megállapodás a minisztériumok és a programokban közreműködő partnerek közötti koordináció biztosítása érdekében irányítóbizottság létrehozását írta elő, ilyen bizottságot nem alakítottak.

38

Azokban a vizsgált ágazatokban, ahol az Unió mellett egyéb adományozók is nyújtottak támogatást, igen kevés közös mutatót dolgoztak ki. Míg az egészségügyi ágazatban a 18 mutatóból 11 volt hasonló a Világbank mutatóihoz, a PACC-programban hét, a szociális védelmi programban pedig mindössze egy hasonló mutató volt. Az éves vizsgálatokat és értékeléseket nem osztották meg szisztematikusan az ellenőrzött ágazatok tekintetében.

A költségvetés-támogatási programokat nem a maximális hatást célozva tervezték meg

39

Ellenőriztük, hogy a költségvetés-támogatás célértékei és mutatói a reformok támogatására irányultak-e.

Egyes költségvetés-támogatási célértékek nem voltak eléggé ambiciózusak a reformok támogatásához
40

Habár a költségvetés-támogatási programokat az ország ágazati stratégiáihoz igazították, nem minden stratégia rendelt számszerűsített célértékeket az egyedi célkitűzésekhez vagy cselekvési tervekhez. Ebből következően a költségvetés-támogatási programok célértékeit nem mindig lehetett a nemzeti ágazati célokkal összevetni. A költségvetési törvény azonban 2019 óta előírja, hogy a minisztériumok rendeljenek teljesítménycélokat a költségvetési előirányzatokhoz legfontosabb stratégiai szakpolitikai célkitűzéseik alapján.

41

Az intézmények létrehozására, a jogszabálytervezetek megfogalmazására és a nemzeti tervekre vonatkozó mutatók nem összpontosítottak a végeredményekre.

42

Megállapítottuk, hogy a 86 költségvetés-támogatási célértékből 25 nem volt elég ambiciózus ahhoz, hogy ösztönözze a reformokat. Az egészségügyi ágazat tekintetében például a legfontosabb problémák az orvosi személyzet elégtelen létszáma, valamint a városi és a vidéki térségek közötti egyenlőtlenségek voltak. A költségvetés-támogatási program azonban elsősorban a vidéki és a városi térségek közötti különbségek mérséklésére összpontosított, és az emberi erőforrások hiányával mindössze egy, a változó részletre vonatkozó célérték révén foglalkozott. Ráadásul a célérték nem volt kellően ambiciózus: két év alatt csak 13 orvos családorvossá való képzését tűzte ki.

43

A különféle érdekelt felek (Egészségügyi Minisztérium, Világbank stb.) által az egészségügyi ágazatban meghatározott következő kihívásokat nem vették közvetlenül figyelembe a költségvetés-támogatási program megtervezése során: a személyzet jelentős mértékű munkahelyi hiányzása, a távoli térségek csekély vonzereje az orvosi személyzet számára, valamint a kórházi infrastruktúra alacsony strukturális kihasználtsága.

44

A szociális védelmi ágazatban nem volt eléggé ambiciózus az a célérték, miszerint a szociális védelmi központok 25%-át ki kellene igazítani az új törvény szerint, mivel ez már korábban megvalósult: ennél magasabb százalékuk eleve megfelelt az előző törvény szigorúbb előírásainak.

45

Az igazságszolgáltatási ágazatban a célkitűzések, noha tágan voltak megfogalmazva, összhangban voltak a reformcélokkal, például az ágazati függetlenség megvalósításával és a jogok és szabadságok bírósági védelmével kapcsolatos célkitűzéssel.

46

A PACC három stratégiára épült, amelyekből kettőben nem voltak időhöz kötött célkitűzések, márpedig ez megnehezítette a legfontosabb/legsürgetőbb igények megállapítását. A program túl sok ágazatra terjedt ki, ugyanis a kis- és középvállalkozások (kkv-k), az induló innovatív vállalkozások, a birtokjogi viszonyok, a kereskedelem, a fenntartható fejlődés és az energetika számára egyaránt nyújtott támogatást.

A mutatók megtervezése nem tette lehetővé az objektív teljesítménymérést
47

A Bizottság a költségvetés-támogatási programok megtervezésekor értékelte Marokkó nyomon követési és értékelési rendszereit. Mivel az ágazati előrehaladás méréséhez nem került sor keretértékelésre, a meglévő iránymutatásokat alkalmazta. Az ágazati stratégiákat – az egészségügyi ágazat kivételével – nem mindig kísérte teljes körű, bázisértékeket, eredménymutatókat és előre meghatározott célértékeket is tartalmazó cselekvési terv.

48

A mutatók kiválasztása és felhasználása során az alábbi hiányosságokat állapítottuk meg:

  1. A változó részletekre vonatkozó mutatók nem voltak megfelelőek az egyedi célkitűzésekhez képest elért eredmények nyomon követéséhez.
  2. Majdnem az összes mutató outputokra vagy folyamatokra (pl. jogszabálytervezet megfogalmazására irányuló javaslat), nem pedig végeredményekre vonatkozott.
  3. Két mutató nem volt eléggé releváns, mivel nem a költségvetés-támogatási program célkitűzéseit mérték. Az egészségügyi ágazatban két mutató kapcsolódott „a városi és a vidéki környezet közötti egyenlőtlenségek csökkentése” nevű tervezett eredményhez. Mindkét mutató abszolút értéket tükrözött, vagyis „a vidéki térségekben kezelt diabéteszes betegek számának növekedését” és „a vidéki térségekben kezelt magas vérnyomású betegek számának növekedését”. A növekedés ugyan utalhat arra, hogy több rászoruló beteget kezeltek (pozitív növekedés), azt is jelentheti, hogy a két betegség Marokkóban gyakoribbá vált (negatív növekedés). Mindenesetre a mutatókat nem az egyenlőtlenség csökkenésének mérése felé orientálták.
  4. A mutatók bázisértékei gyakran pontatlanok voltak, vagy nem is léteztek ilyenek14. Az előrehaladás méréséhez, valamint annak értékeléséhez, hogy a célok reálisak és kellőképpen ambiciózusak-e, pontos kiindulási értékre van szükség.
  5. A mutatók idejétmúlt bázisértékekkel és célértékekkel rendelkeztek15. A programozási időszak kb. egy évet vett igénybe, így a bázisértékek a továbbiakban már nem tükrözték a valóságot, a célokat pedig egyes esetekben eleve elérték, vagy pedig a finanszírozási megállapodás aláírásakor közel voltak a megvalósuláshoz16. Mivel a finanszírozási megállapodás aláírásakor elmulasztották a bázisértékek és a célok frissítését, a kifizetéseket akkor is folyósították, ha a fejlesztési helyzet nem javult, hanem romlott.

A támogatás végrehajtásának nehézségei

A végrehajtást késedelmek jellemezték

49

Megvizsgáltuk, hogy a tevékenységeket a tervek szerint hajtották-e végre, illetve hogy az outputok a szándéknak megfelelően valósultak-e meg.

Az outputok és a kiegészítő támogatások nem mindig valósulnak meg időben
50

A vizsgált ágazatokban a reformok végrehajtása összességében nem mindig a tervek szerint történt. A késedelmek okai elsősorban a következők voltak: a jogalkotási javaslatokat nem fogadták el időben (szociális védelem), a Parlament még nem fogadta el büntető törvényt és a büntetőeljárási törvénykönyvet (igazságszolgáltatás), nem készült konkrét cselekvési terv (egészségügy), illetve korlátozott volt a magánszektorral folytatott szakpolitikai párbeszéd (PACC).

51

Mivel a reformok végrehajtása késedelmet szenvedett az igazságszolgáltatási és a PACC által érintett ágazatokban, a folyósításokra több esetben szintén az eredeti terveknél később került sor. A szociális védelmi tevékenységek terén a végrehajtás első évében mutatkozó késedelem ellenére a Bizottság nem tartotta szükségesnek korrekciós intézkedések meghozatalát, mivel a korábbi költségvetés-támogatási programok alapján történt technikai segítségnyújtás. A PACC-programot a Bizottság egy évvel, az igazságszolgáltatási programot pedig két évvel meghosszabbította. Eredetileg a programok időtartama négy év volt (az igazságszolgáltatás esetében pedig öt év).

52

A költségvetés-támogatási programokat az ellenőrzött ágazatokban technikai segítségnyújtás és ikerintézményi együttműködés egészítette ki (a költségvetés-támogatás összegének 2 és 13%-a közötti mértékben). Noha a vizsgált ágazatokban a kiegészítő támogatások összhangban voltak a költségvetés-támogatási programok célkitűzéseivel, azok gyakran csak a támogatási megállapodások megkötése után két vagy három évvel kezdődtek meg. Ebből következően nem támasztották alá kellő mértékben a költségvetés-támogatást.

Kevés a bizonyíték ágazati szakpolitikai párbeszédre
53

Ellenőriztük, hogy a Bizottság strukturált megközelítést alkalmazott-e a szakpolitikai párbeszéd területén, amely megközelítés magában foglalja az egyértelmű célkitűzések meghatározását, a marokkói hatóságokkal való gyakori egyeztetést és az eredmények naplózását.

54

A költségvetés-támogatás keretében elengedhetetlen tevékenység a szakpolitikai párbeszéd, amely a források átutalása és a kapacitásépítés mellett a költségvetés-támogatási szerződések egyik legfőbb alkotóeleme. A szakpolitikai párbeszéd elméletileg hozzájárul a költségvetés-támogatási programok célkitűzéseinek megvalósításához.

55

A politikai párbeszéd felfüggesztése ellenére az ágazati (szakpolitikai) párbeszéd folytatódott az uniós külképviselet és egyes minisztériumok (pl. az Egészségügyi és Szociális Fejlesztési Minisztérium) között. Az uniós külképviselet azonban nem rendelkezett egyértelmű célkitűzéseket tartalmazó formális szakpolitikai párbeszédre vonatkozó stratégiával. Nem volt bizonyíték arra, hogy a párbeszéd keretében figyelembe vették volna a nemzeti ágazati stratégiákat, és az ülésekről nem készült megfelelő dokumentáció. Az ülésekre eseti alapon, a két oldal igényei szerint került sor. Az igazságszolgáltatás és a PACC területén a párbeszéd minimális volt.

56

A minisztériumok azt az utasítást kapták a Külügyminisztériumtól, hogy ne kommunikáljanak nyíltan az uniós támogatásról. A minisztériumok és az uniós külképviseletek közötti kapcsolattartás nem mindig a megfelelő szinten folyt.

Az eredmények bizottsági értékelése nem volt megfelelő

57

Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság megfelelően nyomon követte-e a programok végrehajtását és teljesítményét, továbbá hogy a folyósításokra vonatkozó feltételek teljesültek-e.

Gyakran fizettek ki változó részleteket olyan esetben, amikor nem teljesültek a feltételek, és ezt nem is ellenőrizték
58

A változó részletek folyósításának17 alapjai egyrészt azok a finanszírozási megállapodásban kikötött ellenőrzési források voltak, amelyekről a Bizottság és a minisztériumok a tervezési szakaszban állapodtak meg, másrészt a kormány által biztosított más hivatalos források. Ennek ellenére egyes, a finanszírozási megállapodásban foglalt ellenőrzési források18 vagy nem léteztek, vagy ezeket a minisztériumok nem bocsátották rendelkezésre.

59

A mintánkban szereplő 54 célértékből a Bizottság 33-at tekintett megvalósultnak. Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság miként mérte fel a kifizetések folyósítása előtt, hogy a mutatók megvalósultak-e. A következőket tapasztaltuk19:

  1. A Bizottság 10 célérték esetében az ellenőrzéshez felhasznált adatok megbízhatóságának ellenőrzése nélkül folyósított kifizetést a célértékek teljesítése alapján. A PACC-program két kifizetését például az önfoglalkoztatók száma alapján folyósította, noha az uniós külképviselet nem ellenőrizte az ehhez használt adatbázis pontosságát. A fő kritérium a magukat önfoglalkoztatóként bejelentő személyek száma volt, de ez nem lehetett elég, mivel a bejelentés önkéntes alapon történik. A pénzügyminisztériumi adatok azt mutatták, hogy a magukat önfoglalkoztatóként bejelentő személyek száma megközelítőleg a kétszerese volt a jövedelmükről adóbevallást beküldő önfoglalkoztatók számának.
  2. A Bizottság hét célérték esetében folyósított kifizetéseket úgy, hogy a célérték megvalósulását nem aktualizált bázisértékek alapján állapították meg. Egy 2017. évi, gyermekszületéssel kapcsolatos mutatót alapul vevő kifizetésnél például 2012. évi adatokat vettek figyelembe egy 2015-ben aláírt költségvetés-támogatási program bázisértékeiként. Ha azonban 2014. évi adatokat használtak volna bázisértékként, akkor a nagyobb születésszám miatt egyértelműen kiderült volna, hogy romlott a helyzet, így a költségvetés-támogatás összege is kevesebb lett volna.
  3. A Bizottság öt célérték esetében anélkül folyósított kifizetést, hogy meghatározta volna a bázisértéket, amelyhez képest mérhető lett volna a haladás. További hat esetben pedig helytelen számítások alapján hatották végre a kifizetést. A kezelésben részesülő cukorbetegek számát például úgy kalkulálták, hogy azt nem igazították az uniós támogatás előtti helyzethez.
  4. 15 esetben a Bizottság olyan célértékek kapcsán folyósított kifizetést, amelyeknél nem volt előrehaladás, illetve amelyeknél a célérték nem valósult meg. Az egyik célkitűzés például a vidéki alapellátási központokban az általános orvosok számának növelése volt. Ez a szám ugyan csökkent, a Bizottság mégis kifizette a támogatást. A számvevőszéki ellenőrzést követően ugyanakkor a Bizottság két célérték esetében kezdeményezte a szükséges lépések megtételét a kifizetett összeg visszafizettetésére.
60

A vizsgált ágazatokban összesen kb. 88 millió eurót fizettek ki a változó részletek vonatkozásában. Az azonban, hogy az eredmények értékelésekor nem alkalmaztak szigorú ellenőrzéseket, 6,79 millió euró pénzügyi hatással járt. Ezenfelül a rendszeres kifizetések összege 19,9 millió euró volt, holott az érintett mutatók nem mutattak közeledést a költségvetés-támogatási program célkitűzéseihez. Emellett 15,28 millió euró összeget folyósítottak úgy, hogy nem végeztek elegendő ellenőrzést vagy nem megfelelő ellenőrzési forrásokat vettek figyelembe. A VI. melléklet részletes ágazatonkénti áttekintést tartalmaz.

61

További 14,64 millió eurót a következő évre vittek át annak ellenére, hogy nem teljesültek a finanszírozási megállapodásban az átvitelhez előírt feltételek. A Szociális Fejlesztési, illetve az Igazságügyi Minisztérium kérte, hogy vigyék át a következő évre öt (10 millió euró összértékű), illetve három (4,64 millió euró összértékű) mutató értékelését. Ám a minisztériumok ezt egyáltalán nem indokolták írásban, és a késedelem külső tényezőkkel sem függött össze.

A Bizottság nem mindig követte alaposan nyomon az előrehaladást
62

A Marokkónak odaítélt kiemelt státusz komoly politikai jelentőséggel bír, és az Unió és Marokkó közötti kapcsolatok átfogó keretét jelenti. Célja a kapcsolat megerősítése. Az elért eredményekről, illetve a támogatott területekről azonban nem készült hivatalos értékelés. A Marokkónak nyújtott uniós támogatás témájában a Bizottság 2019-re tervezi országértékelés elvégzését.

63

A Bizottság által fizetett külső szakértők az egyes költségvetés-támogatási programok tekintetében évente kétszer, valamint az egyes költségvetés-támogatási programok végén végeznek helyszíni ellenőrzéseket. Jelentéseik azonban nem számolnak be szisztematikusan az ajánlások hasznosulásának vizsgálatáról.

64

Az uniós külképviselet a programokat főként akkor monitorozta, amikor a mutatók teljesüléséhez kapcsolódó kifizetéseket folyósított. Ekkor – ha késedelem lépett fel – már nem lehetett elvégezni a szükséges korrekciókat. Az uniós külképviselet az igazságszolgáltatási ágazat tekintetében azonban nem végzett megfelelő nyomon követést operatív szinten, ami kihatott a változó részlet kifizetésére (lásd: 3. háttérmagyarázat).

3. háttérmagyarázat

Hiányosságok a bizottsági nyomon követési eljárásokban

Az igazságszolgáltatási ágazattal kapcsolatos ellenőrzésünk részeként három olyan helyszínt terveztünk felkeresni, amelyeket a költségvetés-támogatási program harmadik mutatója (az igazságszolgáltatási térkép racionalizálása) keretében finanszíroztak: a guelmimi fellebbviteli bíróságot, a Sidi Ifni-i elsőfokú bíróságot és a taghjijti igazságszolgáltatási központot.

Az e mutató kapcsán 2017 végén folyósítandó kifizetéshez kapcsolódó célok az igazságszolgáltatási térkép racionalizálására vonatkozó törvényjavaslat elfogadása20, valamint az igazságszolgáltatási központok tekintetében e reform 60%-ának a végrehajtása21 voltak.

2019. januári helyszíni ellenőrzésünk célkitűzése a törvény, illetve az igazságszolgáltatási központokra vonatkozó határozat tényleges végrehajtásának vizsgálata volt. Hat héttel azt követően, hogy tájékoztattuk az uniós külképviseletet tervezett látogatásunkról, azt az információt kaptuk, hogy a három épület közül egy sem működik.

Ez arra mutat, hogy az uniós külképviselet nem végzett helyszíni ellenőrzéseket, és kizárólag egy jogalkotási javaslat és egy miniszteri határozat alapján hajtott végre kifizetéseket.

A költségvetés-támogatási programok hatása nem volt jelentős

A költségvetés-támogatási célkitűzések csak részben valósultak meg

65

Ellenőrzésünk idején a költségvetés-támogatási programok és a kapcsolódó technikai segítségnyújtási szerződések még folyamatban voltak. Megvizsgáltuk, hogy milyen mértékben valósultak meg a költségvetés-támogatási programok tekintetében meghatározott célértékek. Az ellenőrzés során megvizsgált négy ágazatban értékeltük a költségvetés-támogatás célkitűzéseinek megvalósulása felé tett előrelépést, és azt, hogy az előrelépés és az uniós támogatás között volt-e kapcsolat.

A költségvetés-támogatás céljainak kevesebb mint fele teljesült
66

A költségvetés-támogatási programok célértékeinek többsége még nem valósult meg, ám tény, hogy a költségvetés-támogatási programok és a kapcsolódó technikai segítségnyújtási szerződések még folyamatban voltak. A célértékek megvalósulását illetően értékelésünk eltér az uniós külképviselet értékelésétől. Az uniós külképviselet szerint 2018. december végére az 54 cél 62%-a valósult meg, szerintünk viszont a megvalósulási arány 40% (lásd: 7. ábra). A Bizottság több el nem ért célt úgy értékelt a tervezési szakaszban, hogy azok alacsony kockázatot hordoznak.

7. ábra

A célok megvalósítása

Költségvetés-támogatási ágazat Célok Megvalósult célok – uniós külképviselet Megvalósult célok – Európai Számvevőszék
Egészségügy – első változó részlet 11 7 5
Egészségügy – második változó részlet 10 5 4
Szociális védelem – első változó részlet 9 3 1
Igazságszolgáltatás – első változó részlet 9 6 3,5
PACC – első változó részlet 10 8 5
PACC – második változó részlet 5 4 3
Megvalósulási arány 54 62% 40%

Forrás: Európai Számvevőszék.

67

Annak ellenére, hogy történt némi javulás az egészségügyi ágazatban (lásd: 76. bekezdés), a költségvetés-támogatási program következő fontos mutatói még nem valósultak meg: a vidéki lakosság számára jobb hozzáférés biztosítása az egészségügyi központokhoz, az e központokban gyermeket szülő nők számának növekedése, az egészségügyi központokban a gyógyszerek jobb rendelkezésre állása és egészségügyi ellenőrök minden régióban.

68

A szociális védelmi ágazatban a kilenc mutatóból öt folyamatmutató volt, ezeket tehát érintették a jogalkotási késedelmek (lásd: 50. bekezdés). Az eredménymutatók tekintetében a következő alapvető fontosságú célok még nem valósultak meg: hároméves költségvetési terv a szociális szolgáltatási ágazatban, a munkabérben részesülő munkavállalók számára globális orvosi ellátás biztosítása és a munkabérrel nem rendelkező munkavállalók számára orvosi ellátás biztosítása.

69

Az igazságszolgáltatási ágazat esetében a büntető törvénykönyv jóváhagyásának késedelme két folyamatmutatót érintett. Az eredménymutatók tekintetében a nyolc üzembe helyezendő igazságszolgáltatási központ közül csak egy működött. Nem lehet értékelni, hogy az igazságszolgáltatási segítségnyújtással kapcsolatos cél megvalósult-e vagy sem, mivel a kedvezményezettek (a RAMED kártya birtokosai) azonosításának ellenőrzéséhez használt forrás nem volt megfelelő.

70

Az uniós külképviselet szerint a PACC-program céljainak nagy részét elérte, ám a dokumentumok hiánya, illetve az uniós külképviselet által végzett ellenőrzések elmaradása miatt öt mutató esetében nem volt bizonyíték arra, hogy ezek a célok már a kifizetés idejére megvalósultak (lásd: VI. melléklet).

71

Annak ellenére, hogy az uniós külképviselet a mutatók értékelése tekintetében újabb határidőt adott meg, (lásd: 51. bekezdés) továbbra is igen kevés cél valósult meg. Ráadásul a Bizottság 2018-ban az igazságszolgáltatási ágazatban öt mutató tekintetében kevésbé ambiciózus célokat állapított meg, elhagyott egy PACC-mutatót, és csökkentette két másik mutató céljait. Ezzel tehát a Bizottság enyhítette a megvalósítás feltételeit.

A költségvetés-támogatás nem volt elégséges a reformokhoz
72

Marokkóban a költségvetés-támogatási források nem kapcsolódnak konkrét költségvetési tételhez. A Bizottság szerint22 ez egyes minisztériumokban egyre nagyobb elégedetlenséget szült, ugyanis úgy érezték, hogy erőfeszítéseiket nem (vagy nem mindig) jutalmazták további költségvetési előirányzatokkal. Habár a nemzeti hatóságok segélyezési módszerként a költségvetés-támogatást részesítik előnyben, az ágazati minisztériumok nem észlelték ennek a hozzáadott értékét, és a technikai segítségnyújtást tartották előnyösebbnek, mivel ennek eredményei megfoghatóbbak. Ezenkívül 2018-ig nem készültek többéves költségvetési előrejelzések. 2019-től hároméves költségvetési terv van érvényben, amely a többéves költségvetés-támogatási programokhoz hangolható.

73

Noha a költségvetési végrehajtási arányok kielégítőek voltak, az ellenőrzött minisztériumok költségvetésében jelentős elköltendő összegek maradtak a 2014 és 2016 közötti időszak tekintetében, az Ipari Minisztérium esetében pedig 2017-re vonatkozóan is (lásd: 8. ábra). A minisztériumok éves költségvetése nem nőtt lényegesen, sőt az Energiaügyi Minisztérium esetében még csökkent is (lásd: 9. ábra). Ez megkérdőjelezi a költségvetés-támogatás hozzáadott értékét.

8. ábra

Éves fel nem használt költségvetés

Forrás: Uniós külképviselet.

9. ábra

Minisztériumi költségvetések, 2014–2018

Forrás: Európai Számvevőszék.

74

Ráadásul az uniós költségvetés-támogatás az ország bruttó hazai termékének csak töredéke, ami korlátozza általános ösztönző hatását (lásd: 10. ábra).

10. ábra

Költségvetés-támogatás a marokkói GDP és a költségvetési kiadás százalékában

Időszak Marokkó névleges GDP-je (millió euró) Marokkó általános költségvetési kiadása (millió euró) Uniós költségvetés-támogatás (millió euró)  Az uniós költségvetés-támogatás és Marokkó GDP-jének %-os aránya  Az uniós költségvetés-támogatás és Marokkó költségvetési kiadásának %-os aránya
2014 82 800 33 970 65,0 0,08 0,19
2015 91 200 35 400 115,98 0,13 0,32
2016 93 300 35 980 163,9 0,18 0,46
2017 97 300 36 800 164,2 0,17 0,47
2018 100 500 37 680 153,3 0,15 0,41

Forrás: Uniós külképviselet.

75

A PACC-program esetében Marokkóra nézve csak kevés statisztikai adat érhető el nyilvánosan. A nemzeti hatóságok jelentései alapján nem követhető nyomon az ágazati előrelépés. Például az uniós külképviselet az ipari gyorsítási terv nyomon követéséhez több kulcsfontosságú számadat esetében nem rendelkezik éves statisztikai adatokkal. A program hozzáadott értékét ezért nem könnyű meghatározni.

Egészségügy

76

Az egészségügyi program célkitűzései felé csak csekély mértékben sikerült előrelépni. Az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférés továbbra sem egyenlő, mivel a költségvetés-támogatási program mutatói révén nem kezelték kellően az állami és a magánszektor, illetve a városi és a vidéki környezet közötti eltérő feltételeket.

77

Nem került kellő hangsúly az egészségügyi dolgozók készségeinek fejlesztésére, illetve arra, hogy több hallgató számára kell vonzóvá tenni az egészségügyi területet. Ráadásul az integrált, hozzáférhető elektronikus egészségügyi információs rendszer létrehozásával kapcsolatos egyedi célkitűzést sem sikerült még elérni. A költségvetés-támogatás hosszú távon tudja jobban kezelni a fő alapvető okokat (vagyis az egy lakosra jutó orvosi személyzet arányát, valamint a városi és a vidéki környezet közötti eltéréseket), rövid távú hatása korlátozott marad.

Szociális védelem

78

Az uniós támogatás a szociális védelmi ágazatban eredményezett reformokat, mivel azonban a költségvetés-támogatási program korai szakaszban van, az általános hatás egyelőre nem érzékelhető. A költségvetés-támogatás eredményeként egységes ágazati szakpolitikát dolgoztak ki a szociális védelem területén. Ám a szakpolitika végrehajtását jogalkotási késedelmek hátráltatták.

79

E költségvetés-támogatási program kedvező hatása az, hogy az egyéni társadalombiztosítási azonosító jelek bevezetését összekapcsolják a Tayssir23, a Régime d’assistance Médicale és a DAAM24 programokkal kapcsolatos hatásvizsgálattal. A szóban forgó egyéni társadalombiztosítási azonosító jelnek köszönhetően a programokban csak a támogatható kedvezményezettek vehetnek részt, ami komoly hatással lesz a program költségeire. Ráadásul a társadalombiztosítási azonosító jel valamennyi szociális szolgáltatás kiindulópontja lesz majd. A közeljövőben az egyéni társadalombiztosítási azonosító jelhez csalásellenes alkotóelemet is csatolnak (az uniós technikai segítségnyújtás révén).

Igazságszolgáltatás

80

A marokkói kormány már 2011-ben kezdeményezett reformokat, azonban azok összetettsége miatt a végrehajtás lassan haladt előre, különösen a büntető törvénykönyv esetében, amelynek ellenőrzésén a parlament már több mint két éve dolgozik. A reformok ugyanakkor különösen fontosak az emberi jogok védelme tekintetében (fogva tartási feltételek stb.). A Freedom House25 jelentései26 szerint az igazságszolgáltatási ágazat egyelőre nem tekinthető függetlennek.

81

A Jogászok Nemzetközi Bizottsága egyik jelentésében27 arra mutatott rá, hogy a vizsgálóbírók és az ügyészek rutinszerűen figyelmen kívül hagyják a büntető eljárásról szóló törvénykönyv azon rendelkezéseit, amelyek szerint a tárgyalást megelőző fogva tartás csak kivételes esetekben alkalmazható. 2017-ben a fogva tartottak 42%-a előzetes letartóztatásban volt. Ez a Freedom House jelentéseit is megerősíti, amelyek szerint a rendőrségi őrizetbe vétellel kapcsolatos eljárások nem tesznek eleget Marokkó nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek.

82

Összességében nem sok előrelépés történt a költségvetés-támogatási program célkitűzéseinek – független igazságszolgáltatási ágazat, a jogokhoz és az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés, a jogok és szabadságok fokozott bírósági védelme, valamint az igazságszolgáltatási ágazat eredményességének és hatékonyságának növelése – megvalósítása felé.

PACC

83

Marokkó versenyképessége általánosságban javult, növekedett az export, a GDP, a közvetlen külföldi tőkebefektetés, továbbá csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya. Marokkó emellett 2014 és 2019 között 27 hellyel feljebb került a Világbank „ease of doing business” indexe szerinti rangsorban (lásd: VII. melléklet). A 4. háttérmagyarázat kedvező eredményeket mutat a PACC-programhoz kapcsolódóan.

4. háttérmagyarázat

PACC: A papírmentes eljárások előmozdítása

Marokkó célja az, hogy 2021-re papírmentes kereskedelmi rendszert valósítson meg. Egy kizárólag digitális ellátási lánc egyértelműbbé tenné az érdekelt felek eljárásait, továbbá időt és költségeket takarítana meg.

  • A PACC-program hat mutatón és a reformfolyamaton keresztül támogatja a kereskedelmi eljárások digitalizálását.
  • Az online kommunikáció és a digitális dokumentumcsere hozzájárult a vámeljárások hatékonyságához. A vámkezelési rendszer 2019. január 1. óta teljesen papírmentes.
  • Marokkó tavaly kilenc hellyel került feljebb a Világbank „ease of doing business” indexe szerinti rangsorban.
84

Emellett az ipari gyorsítási terv végrehajtását határozott politikai akarat mozgatta28. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint – a reformok nagy száma, valamint az induló innovatív vállalkozások és az innováció támogatása ellenére – a létrehozott nemzetközi vállalatok száma meghaladja a kkv-k számát Marokkóban.

85

Marokkóban kiterjedt az informális szektor (kb. 2,38 millió vállalkozás29). Ebből adódóan ha a PACC formálissá is tenne 45 000 vállalkozást, ez még nem lenne jelentékeny arány. Arra sincs garancia, hogy az egyéni vállalkozók hivatalosan regisztrálják tevékenységeiket a megfelelő kártya beszerzését követően (lásd: 59. bekezdés, a) pont). A PACC támogatása 250 kkv-ra korlátozódik, míg Marokkóban kb. 735 000 kkv működik.

86

Emellett mindössze 100 olyan exportvállalat kapott támogatást, amely 5 millió dirham (kb. 460 000 euró) alatti forgalommal rendelkezik. A jelenlegi plafon (5 millió dirham) összesen 4260 potenciálisan támogatható vállalkozást jelentett (vagyis az exportvállalatok 69%-át). Minthogy a cél a kisebb vállalkozások támogatása volt, a finanszírozásból pedig csak 100 vállalkozást lehetett támogatni, észszerűbb lett volna alacsonyabb plafont meghatározni.

Az uniós támogatás elismerése nem élvez kellő láthatóságot
87

Az uniós pénzügyi együttműködés – különösen az elért eredmények tekintetében – nem volt eléggé látható. Nem adtak ki például közös sajtóközleményeket, és semmilyen jel nem utalt az uniós támogatás elismerésére. A politikai párbeszéd felfüggesztése idején a Külügyminisztérium felkérte a többi minisztériumot, hogy ne kommunikáljanak nyíltan a kapott uniós támogatásról.

88

A szociális védelmi költségvetés-támogatási programhoz kapcsolódó finanszírozási megállapodás tartalmazott egy a kommunikációval és a láthatósággal kapcsolatos feltételt. Az egészségügyi program esetében külön költségvetési sor vonatkozott a láthatóságra, rendezvényeket azonban csak 2019-től kezdve szerveztek az egészségügyi ágazatban. Az igazságszolgáltatási programot függelék útján újabb mutatóval – „Az igazságszolgáltatási ágazat reformjára vonatkozó kommunikációnak és az uniós támogatás láthatóságának a megerősítése” – egészítették ki 2018. december 20-án, amely megvalósítási határideje 2018. december 31. volt. Ám az igazságszolgáltatási ágazat reformjáról szóló konferenciákat már a függelék aláírását megelőzően megszervezték, és a fokozott láthatóság elsősorban az Igazságügyi Minisztérium számára volt előnyös.

89

A PACC-program finanszírozási megállapodása kommunikációs és láthatósági feltételről is rendelkezett. A minisztériumnak kommunikációs tervet kellett összeállítania és benyújtania az első változó részlet folyósításának feltételeként. A minisztériumnak emellett jelentést kellett készítenie a kommunikációs terv végrehajtásáról a következő változó részlet folyósítása iránti kérelem benyújtását megelőzően vagy annak benyújtásakor. A minisztérium készített egy tervet, amelyet a Bizottság jóváhagyott, ám 2018 decemberéig a javasolt intézkedések egyikét sem hajtották végre. Ez azonban semmilyen pénzügyi következménnyel nem járt a minisztériumokra nézve.

90

A vizsgált programok esetében az uniós logó nem jelent meg a kedvezményezettek weboldalain. Vagyis a Marokkónak juttatott uniós támogatás láthatósága nem tükrözte azt, hogy az Unió az egyik legjelentősebb adományozó.

Csekély előrelépés a legfontosabb kihívások területén

91

Megvizsgáltuk, hogy a költségvetés-támogatási programok kedvezően hatottak-e a horizontális kérdésekre és a regionális egyenlőtlenségekre.

Bizonyítható, hogy a szegénység csökkent, a szociális egyenlőtlenségek azonban nem
92

Marokkóban a szegénység mértéke30 jelentősen csökkent 2001 óta (lásd: 11. ábra), habár 2014-nél későbbi adatok nem álltak rendelkezésre. E csökkenés ellenére nem volt bizonyíték arra, hogy javultak volna a szociális egyenlőtlenségek, sem nemzeti, sem városi, sem vidéki szinten.

11. ábra

A szegénység mértékének alakulása Marokkóban 2001 és 2014 között (%-ban)

Forrás: Világbank.

93

A Marokkóra és a többi (elérhető adatokkal rendelkező) közepes jövedelmű országra vonatkozó Gini-együttható31 (2010 és 2017 közötti átlag) összevetése, valamint más, a közelmúltban megjelent – többek között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és az Afrikai Unió által készített32 – tanulmányok kimutatták, hogy Marokkóban továbbra is jelentősek a szociális egyenlőtlenségek. Marokkó teljesítménye ugyanakkor a többi közepes jövedelmű országhoz képest átlagos volt (lásd: 12. ábra).

12. ábra

Gini-együttható: Marokkó és a közepes jövedelmű országok

Forrás: Világbank.

Kevés javulás történt a nemek közötti egyenlőség és az emberi jogok kérdésében
94

Marokkó ugyan tett előrelépéseket a nők jogait illetően az elmúlt két évtizedben, ám a Világgazdasági Fórum nemek közötti különbségekről szóló, 2018. évi globális jelentése szerint még mindig csak a 137. helyen áll a 149 országból álló rangsorban. Marokkó 2011. évi alkotmányreformjai között több javaslat is szerepelt a nők politikai és gazdasági részvételének növelésére. E javaslatok ellenére a nők továbbra is alulreprezentáltak a vezetői beosztásokat illetően, korábban fejezik be iskolai tanulmányaikat, mint a férfiak, és továbbra is kihasználatlan gazdasági erőforrást jelentenek Marokkóban.

95

Az uniós támogatás horizontális problémákra, például a nemek kérdésére és az emberi jogokra irányult, az alábbiak szerint:

  1. Az uniós cselekvési terv (kiemelt státusz) határozottan a nemek közötti egyenlőségre összpontosított, az egységes támogatási kerethez hasonlóan. A Bizottság a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervről szóló éves jelentések révén követte nyomon a várt eredmények megvalósulását.
  2. Marokkó az egyetlen olyan ország, amely javára kifejezetten a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó költségvetés-támogatási program van folyamatban. A 2012 és 2016 közötti időszakra vonatkozó költségvetés-támogatási program vegyes eredményei és mindössze 48%-os folyósítási aránya ellenére a 2018 és 2020 közötti időszakra új programot indítottak el. Az eredménymutatók hiánya miatt a nemekkel kapcsolatos első költségvetés-támogatási program értékelése azt mutatta, hogy a nemekre vonatkozó program más ágazatokra csak csekély hatást fejtett ki. Ráadásul a nemek közötti egyenlőséget eredményesebb módon is érvényesíteni lehetett volna, a nemi alapú gazdasági egyenlőtlenségek pedig nem csökkentek.
  3. A nemek kérdését a szociális védelmet (15 mutatóból kettő), az igazságszolgáltatást (10 mutatóból kettő) és az egészségügyet (18 mutatóból három) célzó költségvetés-támogatás során vették figyelembe. A PACC-programban az uniós külképviselet nem tudta érvényesíteni ezt a szempontot, mivel a minisztérium ellenezte annak szerepeltetését.
  4. Az emberi jogokkal az igazságszolgáltatási ágazatban (tíz mutatóból három) foglalkoztak kifejezetten, ám e célok közül eddig egyet sem valósítottak meg.
96

E célzott támogatás ellenére a vizsgált időszakban nem lehetett javulást megfigyelni. Ráadásul az alapvető jogok uniós értékelése arra mutatott rá, hogy a helyzet 2014 óta nem javult.

97

A nemek közötti egyenlőség területén a csekély előrelépést megerősítik az ENSZ Fejlesztési Programjának adatai is, egyrészt a nemek közötti egyenlőtlenségek mutatószáma33, másrészt a férfiakra, illetve a nőkre vonatkozó humán fejlettségi mutató34 (HDI) tekintetében (lásd: 13. ábra).

13. ábra

Nemek közötti egyenlőtlenség Marokkóban

Forrás: Az ENSZ Fejlesztési Programja

98

A Freedom House szintén megerősíti, hogy Marokkóban kedvezőtlen az emberi jogok tekintetében fennálló helyzet (lásd: 14. ábra). Az általuk említett legfontosabb problémák a korlátozó sajtótörvények, valamint az internet szabadságának, a szabad gyülekezés engedélyezésének és az igazságszolgáltatási ágazat függetlenségének hiánya. 2018-ban romlott Marokkó polgári szabadságjogokkal kapcsolatos pontszáma, az év folyamán a nagyobb tüntetésekre adott durva állami reakciók miatt. Marokkót „részben szabadnak” tekintik (lásd: 15. ábra).

14. ábra

A Freedom House mutatója Marokkóban

Forrás: Freedom House.

15. ábra

Emberi jogok Marokkóban

Összesített pontszám: 0 = legkevésbé szabad / 100 = legszabadabb

Forrás: Freedom House.

Következtetések és ajánlások

99

Ellenőrzésünk a Marokkó számára a kiemelt ágazatokban nyújtott uniós költségvetés-támogatás eredményességét értékelte. Megfelelő kockázatelemzést és igényfelmérést követően a Bizottság a költségvetés-támogatást ítélte a segélyezés legmegfelelőbb eszközének. Mi azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy a költségvetés-támogatás hozzáadott értéke és reformtámogató képessége – a célirányosítás optimálistól elmaradó mértéke, a hiányos végrehajtás és az elégtelen nyomon követés miatt – elenyésző volt. A legfontosabb hiányosságok a mutatók megtervezéséhez és az eredmények értékeléséhez kapcsolódtak. Nem minden elvárt output valósult meg, a folyósítások pedig nem minden esetben függtek a célok elérésétől. Az adományozók koordinációja nem volt egységes. Emellett nem volt bizonyíték arra, hogy a költségvetés-támogatás elősegítette-e a reformok eredményes végrehajtását.

100

A Bizottság a nemzeti és uniós stratégiákban meghatározott szükségletek kielégítésére törekedett. Megállapításunk szerint azonban a három kiemelt ágazatot túl tágan határozta meg, így a költségvetés-támogatás túl sok területre irányult, ez pedig gyengíthette annak hatását (lásd: 25. és 26. bekezdés). A Bizottság nem alkalmazott átlátható módszert arra, hogy az összegeket az ágazati költségvetés-támogatási programokhoz rendelje (lásd: 27. bekezdés). A Bizottság nem használta fel a politikai kapcsolatok felfüggesztését a Marokkóra vonatkozó operatív prioritásainak újraértékelésére és egyértelmű stratégia kidolgozására (lásd: 32. és 33. bekezdés). Az adományozók koordinációját illetően a tagállamok saját láthatóságukat kívánták megőrizni ahelyett, hogy célkitűzéseiket összehangolták volna az uniós célkitűzésekkel (lásd: 35. bekezdés). Ráadásul az Unió és más adományozók a vizsgált ágazatokban igen kevés közös mutatót alkalmaztak, kevés közös missziót hajtottak végre és kevés közös értékelést végeztek (lásd: 38. bekezdés).

1. ajánlás. Célirányosabbá kell tenni az uniós költségvetés-támogatást Marokkóban

A Bizottság és az EKSZ a következő egységes támogatási keret tekintetében:

  1. csökkentse az ágazatok számát, és állítsa fel ezek fontossági sorrendjét, hogy maximalizálható legyen az uniós segély potenciális hatása;
  2. alkalmazzon átláthatóbb és jobban dokumentált módszert az összegek ágazati költségvetés-támogatási programokhoz való rendelésére;
  3. tegye hangsúlyosabbá a tagállamokkal való közös programozást, hogy javítható legyen a segélykoordináció és a segélyek eredményessége.

Határidő: 2021. június

101

A Bizottság nem dolgozott ki teljes körű, bázisértékeket, eredménymutatókat és előre meghatározott célértékeket is tartalmazó cselekvési terveket. Hiányosságokat találtunk a mutatók kiválasztása és használata terén, és úgy láttuk, hogy végeredmény-, illetve hatásmutatók helyett outputmutatókat használtak, a bázisértékek pedig vagy elavultak voltak, vagy nem is léteztek (lásd: 47. és 48. bekezdés).

2. ajánlás. Javítani kell a célértékek és a teljesítménymutatók kialakítását

A Bizottság és az EKSZ alkalmazza erőteljesebben a feltételrendszert az alábbiak útján:

  1. ambiciózus célértékeket tartalmazó, konkrét és releváns teljesítménymutatók meghatározása a reformok támogatása és az előrehaladás, illetve eredmények kimutatása céljából;
  2. végeredményorientált mutatók gyakoribb használata;
  3. valamennyi mutató tekintetében egyértelműbb, relevánsabb és naprakészebb bázisértékek meghatározása.

Határidő: 2020. december

102

Az uniós külképviselet nem határozott meg egyértelmű célkitűzésekkel rendelkező, formális stratégiákat a szakpolitikai párbeszéd tekintetében, és a minisztériumokkal való megbeszélésekről sem készült szisztematikusan dokumentáció. A minisztériumok és az uniós külképviseletek közötti kapcsolattartás nem mindig a megfelelő szinten folyt (lásd: 5456. bekezdés).

3. ajánlás. Meg kell erősíteni a szakpolitikai párbeszédet

A Bizottság és az EKSZ erősítse meg a szakpolitikai párbeszédre vonatkozó keretét úgy, hogy minden olyan területen szakpolitikai párbeszéddel kapcsolatos stratégiát fogad el, ahol az Unió támogatást nyújt. Ehhez a következőkre van szükség:

  1. a párbeszéd célkitűzéseinek és várható eredményeinek egyértelmű és megfelelő meghatározása;
  2. jegyzőkönyvek készítése;
  3. a szakpolitikai párbeszéddel kapcsolatos stratégia megvalósításának értékelése.

Határidő: 2020. december

103

A mutatókkal kapcsolatos célértékek elérésének bizottsági értékelését többek között a következő hiányosságok akadályozták: a kifizetéseket az adatok megbízhatóságának ellenőrzése nélkül is folyósították, nem voltak megfelelőek a számítások, a kifizetéskor a célokat még nem valósították meg, illetve az előrehaladás hiánya ellenére sor került a folyósításra. Emellett 14,64 millió eurót vittek át a következő pénzügyi évre, noha ennek a finanszírozási megállapodásban előírt feltételei nem teljesültek (lásd: 5861. bekezdés).

4. ajánlás. Javítani kell a folyósításokra vonatkozó ellenőrzési eljárásokat

A Bizottság az alábbiak útján javítsa kifizetés-ellenőrzési eljárásait:

  1. megfelelő számítási módszerek alkalmazása (adott esetben);
  2. az összegeknek csak abban az esetben történő folyósítása, ha alapos bizonyíték van a célok tényleges elérésére;
  3. a célértékek és a kapcsolódó kifizetések másik időszakra történő átvitele csak abban az esetben, ha a kedvezményezettek indokolták, hogy a késedelem külső tényezőknek tudható be.

Határidő: 2020. december

104

Hiányosságokat tártunk fel a költségvetés-támogatási műveletekre irányuló bizottsági monitoringban. A Bizottság például a programokat főként akkor monitorozta, amikor a mutatók teljesüléséhez kapcsolódó kifizetéseket folyósított, ekkor azonban – ha késedelem lépett fel – már nem lehetett elvégezni a szükséges korrekciókat (lásd: 47. és 6264. bekezdés).

5. ajánlás. Javítani kell a nyomon követési eljárásokat

A Bizottság az alábbiak útján javítsa a költségvetés-támogatási műveleteinek nyomon követését:

  1. több helyszíni ellenőrzés szervezése a programok nyomon követéséhez;
  2. az ágazati stratégiák értékelésének megerősítése és azok mutatóit alkalmazva az ágazati stratégiák végrehajtásának nyomon követése;
  3. a külső szakértők ajánlásainak formális hasznosulásvizsgálata és közülük a relevánsnak tekintettek végrehajtása.

Határidő: 2020. december

105

A költségvetés-támogatás célértékeinek kevesebb mint a fele valósult meg (lásd: 6671. bekezdés). A vizsgált ágazatokban történt ugyan előrelépés a program célkitűzései felé, de ez csekély mértékű volt (lásd: 7286. bekezdés). A minisztériumi költségvetések végrehajtása javult, de jelentős összegek maradtak felhasználatlanul. Ez megkérdőjelezi a költségvetés-támogatás hozzáadott értékét (lásd: 7374. bekezdés).

106

Az uniós támogatás láthatósága nem volt megfelelő Marokkóban. A szociális védelmi költségvetés-támogatási program általános láthatósági feltételt szabott meg. A PACC-program finanszírozási megállapodása által előírt cselekvési terv elkészült ugyan, de azt nem hajtották végre. Az igazságszolgáltatási ágazatban egy későbbi szakaszban vezettek be egy láthatósági mutatót, ám az ehhez kapcsolódó célokat már a függelék aláírása előtt elérték. Az egészségügyi program esetében külön költségvetést irányoztak elő a láthatóság javítására, ám kapcsolódó rendezvényekre csak 2019-től kezdve került sor (lásd: 8790. bekezdés).

6. ajánlás. Növelni kell az uniós támogatás láthatóságát

A Bizottság és az EKSZ a költségvetés-támogatási programjaiban rendelkezzen láthatósági feltételekről, illetve mutatókról, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét a Marokkónak juttatott uniós támogatásra. Ezt a finanszírozási megállapodásban a folyósítás kötelező feltételeként kell meghatározni.

Határidő: 2020. június

107

Az uniós támogatás horizontális problémákra, például a nemek kérdésére és az emberi jogokra irányult. E célzott támogatás ellenére a vizsgált időszakban csak csekély javulást lehetett megfigyelni (Lásd: 9498. bekezdés).

A jelentést 2019. november 14-i luxembourgi ülésén fogadta el a Számvevőszék.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner Lehne
elnök

Mellékletek

I. melléklet. Az Unió és Marokkó közötti együttműködés fontos szakaszai

Forrás: Európai Számvevőszék.

II. melléklet. A költségvetés-támogatási programokra vonatkozó határozatok, szerződések és kifizetések (2014–2018)
[Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz – 22 04 költségvetési sor]

Ágazat és döntés éve Program Elkülönített (millió euró) Szerződésbe foglalt
(millió euró)
Kifizetett
(millió euró)
2014 170,00 163,75 73,26
Egészségügy Programme d'appui sectoriel à la réforme de système de santé (Az egészségügyi reformra irányuló ágazati támogatási program) 90,00 89,73 47,93
Igazságszolgáltatás Programme d'appui sectoriel à la réforme de la justice (Az igazságügyi reformra irányuló ágazati támogatási program) 70,00 69,85 24,25
Általános költségvetés-támogatási segély Réussir le Statut Avancé (phase II) top-up Dec 2013/24-875 (A kiemelt státusz sikeres teljesítése (II. szakasz), kiegészítés, 2013/24-875. sz. határozat) 10,00 4,18 1,08
2015 175,00 165,60 69,19
Egészségügy Programme d'appui sectoriel à la réforme de système de santé II (Az egészségügyi reformra irányuló II. ágazati támogatási program) 10,00 8,80 0,26
Igazságszolgáltatás Programme d'appui à la réforme du secteur de la Justice (Az igazságügyi reformra irányuló ágazati támogatási program) 5,50 5,50 0,00
Az állami szektorra vonatkozó szakpolitika Financement additionnel 2015 au programme ''Hakama'' Gouvernance (2015. évi kiegészítő finanszírozás a „Hakama” irányítási programhoz) 9,50 5,24 1,32
PACC Financement additionnel n°1 (2015) au Programme Croissance Compétitivité (1. (2015. évi) kiegészítő finanszírozás a „Növekedés és versenyképesség” programhoz) 5,00 5,00 5,00
PACC Programme d'appui à la croissance et la compétitivité au Maroc - PACC (A növekedést és a versenyképességet célzó támogatási program Marokkóban – PACC) 100,00 96,06 47,84
Szakképzés Formation professionnelle: développement du capital humain au Maroc (Szakképzés: a humántőke fejlesztése Marokkóban) 45,00 45,00 14,77
2016 150,00 137,51 33,23
Az állami szektorra vonatkozó szakpolitika Programme d'appui aux politiques migratoires du Maroc (A marokkói migrációs politikára irányuló támogatási program) 35,00 33,00 7,85
Szociális védelem Programme d'appui à la Protection sociale au Maroc (A szociális védőhálóra irányuló támogatási program Marokkóban) 100,00 91,41 22,51
Szakképzés Formation professionnelle: développement du capital humain au Maroc (Szakképzés: a humántőke fejlesztése Marokkóban) 15,00 13,10 2,88
2017 116,20 45,00 0,00
Az ifjúság és a felnőttek mindennapi élethez szükséges alapvető készségei Programme d'appui à la stratégie nationale d'alphabétisation au Maroc - 3ème phase (A nemzeti írástudási stratégiára irányuló támogatási program Marokkóban – 3. szakasz) 50,00 45,00 0,00
Erdészeti politika Erdészeti politika és igazgatási irányítás – a PAPFM-et kiegészítő program 12,50 0,00 0,00
Szociális védelem Több ágazatra kiterjedő segély az alapvető szociális szolgáltatásokhoz – Kiegészítés a szociális védőhálóra irányuló támogatási programhoz 9,20 0,00 0,00
A nők egyenlőségével foglalkozó szervezetek és intézmények A nők egyenlőségével foglalkozó szervezetek és intézmények – Egalité (Egyenlőség) - Moussawat 35,00 0,00 0,00
Általános költségvetés-támogatási segély Kiegészítés a Réussir le Statut Avancé (a kiemelt státusz sikeres teljesítése) program II. szakaszához (RSA II) 9,50 0,00 0,00
2018 199,20 50,11 30,00
Az ifjúság és a felnőttek mindennapi élethez szükséges alapvető készségei Programme d'appui à la Jeunesse au Maroc (Ifjúsági támogatási program Marokkóban) 35,00 0,00 0,00
Az állami szektorra vonatkozó szakpolitika Programme d'appui aux réformes de gouvernance publique - HAKAMA 2 (A közigazgatási reformot támogató program – HAKAMA 2) 62,00 0,00 0,00
Igazságszolgáltatás Kiegészítő támogatás az igazságszolgáltatási egyezményhez 2,20 0,11 0,00
Vidékfejlesztés Programme d'Appui au Développement Territorial au Maroc (PADT) (Területfejlesztési támogatási program Marokkóban – PADT) 50,00 0,00 0,00
Általános költségvetés-támogatási segély Kiegészítés a Réussir le Statut Avancé (a kiemelt státusz sikeres teljesítése) program II. szakaszához (RSA II) 50,00 50,00 30,00
Összesen 810,40 561,98 205,69
Az ellenőrzés hatókörén belül 391,90 366,46 147,78
48,36% 65,21% 71,85%

Forrás: Európai Számvevőszék.

III. melléklet. Más uniós eszközökből származó finanszírozás (2014–2018)

Az uniós támogatás területe (2014 és 2018 közötti szerződésportfólió) Szerződés szerinti összeg (euró)
1) NIF – Szomszédsági Beruházási Keret 199 966 000
2) EUTF – Uniós vagyonkezelői alapból finanszírozott marokkói projektek 40 800 000
3) EIDHR – a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze 4 750 288
4) Az ENI Marokkóra vonatkozó globális juttatása 4 905 834
5) CSO–GENR–LA – Civil társadalom, nemek és önkormányzatok 3 732 747
6) HUM – Humán fejlesztés 1 586 000
Összesen 255 740 869

Forrás: Európai Bizottság.

IV. melléklet. Az ellenőrzött szerződések/projektek áttekintése

Ágazat Típus A szerződés címe Kötelezettségvállalásba vett összeg
millió euró
Kifizetett összeg
millió euró
Egészségügy Költségvetés-támogatás Contrat pour le versement des différentes tranches de l'appui budgétaire du programme PASS II (Szerződés a PASS II program költségvetés-támogatási részleteinek folyósításáról) 94,00 46,57
Egészségügy Projekt Assistance Technique pour l'accompagnement du programme d'Appui à la réforme du secteur de la santé-Phase II (PASS II) (Az egészségügyi reformra irányuló támogatási program II. szakaszát (PASS II) kiegészítő technikai segítségnyújtás 3,30 1,15
Egészségügy Projekt Projet d’appui à la réforme des Soins de Santé Primaires-Contrat PAGODA UE/OMS (Az egészségügyi alapellátás reformját támogató projekt – PAGODA UE/OMS szerződés) 0,80 0,16
Egészségügy Projekt Appui au développement des capacités de l'Ecole Nationale de Santé Publique (ENSP) pour un meilleur accompagnement des réformes de santé et des gestionnaires des structures de soins (Az egészségügyi nemzeti főiskola (ENSP) kapacitásfejlesztéséhez nyújtott támogatás, az egészségügyi reform és az egészségügyi ellátóhelyek vezetőinek jobb támogatása céljából) 0,03 0,01
Egészségügy – Összesen 98,13 47,89
Szociális védelem Költségvetés-támogatás Contrat pour le versement des 4 tranches de l'appui budgétaire du programme d'appui à la Protection Sociale (Szerződés a szociális védőhálóra irányuló támogatási programhoz nyújtott költségvetés-támogatás négy részletének folyósításáról) 90,00 22,00
Szociális védelem Projekt Contrat PAGODA UE/UNICEF - Programme d'appui à une protection sociale intégrée et sensible aux enfants au Maroc (Az integrált és gyermekközpontú szociális védelmet támogató program Marokkóban) 1,10 0,44
Szociális védelem – összesen 91,10 22,44
Igazságszolgáltatás Költségvetés-támogatás Contrat pour le versement des différentes tranches de l'appui budgétaire du programme Justice (Szerződés az igazságügyi programra irányuló költségvetés-támogatás részleteinek folyósításáról) 65,50 19,60
Igazságszolgáltatás Projekt Assistance technique pour le programme d'appui sectoriel à la réforme de la justice au Maroc (Az igazságügyi reformra irányuló ágazati támogatási programot kiegészítő technikai segítségnyújtás) 3,29 0,64
Igazságszolgáltatás Projekt Accès des enfants à une justice adaptée et respectueuse de leurs droits - projet UNICEF (A gyermekek hozzáférése a hozzájuk alkalmazkodó és jogaikat tiszteletben tartó igazságszolgáltatáshoz – UNICEF-projekt) 2,80 1,74
Igazságszolgáltatás Projekt Amélioration du fonctionnement de la justice au Maroc sur la base des outils dévelopés par la Commission européenne pour l’efficacité de la justice (CEPEJ) (Az igazságszolgáltatás működésének fejlesztése Marokkóban az Európai Bizottság által az igazságszolgáltatás eredményesebbé tételére kifejlesztett eszközök révén – CEPEJ) 1,60 1,58
Igazságszolgáltatás Projekt Appui pour la réforme institutionnelle et le renforcement des capacités de l’Institut Supérieur de la Magistrature (A Felsőfokú Igazságügyi Intézet intézményi reformjához és kapacitásfejlesztéséhez nyújtott támogatás) 1,20 0,59
Igazságszolgáltatás – Összesen 74,39 24,14
PACC Költségvetés-támogatás Contrat d'appui budgétaire pour l'appui à la croissance verte et à la compétitivité du Maroc (Szerződés a környezetbarát növekedést és a versenyképességet célzó, Marokkónak nyújtott költségvetés-támogatásról) 99,00 51,80
PACC Projekt Subvention à la GIZ pour l'opérationnalisation de la stratégie des Très Petites, Petites et Moyennes entreprises au Maroc (A mikro-, kis- és középvállalkozásokat célzó stratégia működőképessé tételéhez a GIZ-nek nyújtott támogatás) 1,80 0,88
PACC Projekt Organisation du séminaire EIP (European External Plan of Investment) au Maroc (Az EIP-vel (európai külső beruházási terv) kapcsolatos szeminárium szervezése Marokkóban) 0,02 0,02
PACC – ÖSSZESEN 100,82 52,70

Forrás: ABAC

V. melléklet. A költségvetés-támogatási program célkitűzései

Költségvetés-támogatási ágazat Általános célkitűzés Egyedi célkitűzések
Egészségügy A minőségi egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés javítása.
  • az egészségügyi alapellátáshoz való egyenlő hozzáférés;
  • az egészségügyi dolgozók irányításának és készségeinek javítása;
  • jobb kormányzás;
  • integrált, hozzáférhető számítógépes egészségügyi információs rendszer kidolgozása.
Szociális védelem A marokkói társadalomban az egyenlőtlenség csökkentéséhez, a társadalmi kohézió javításához és a kézzel foghatóan javuló humán fejlettséghez való hozzájárulás a szociális és az alapvető szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása révén
  • integrált, egységesített szociális védelmi politika végrehajtása;
  • az alapvető orvosi ellátás valamennyi társadalmi-szakmai kategóriára való kiterjesztése, valamint a hátrányos helyzetű népesség ellátottságának javítása;
  • a szociális segítségnyújtás fejlesztése a bizonytalan helyzetű népesség pontosabb megcélzása révén;
  • a szociális szolgáltatások akkreditált szociális védelmi központok útján történő fejlesztése.
Igazságügy A jogállamiságnak egy olyan hozzáférhető, független igazságszolgáltatási rendszer útján történő fejlesztése, amely megfelel a nemzetközi normáknak.
  • független igazságszolgáltatási ágazat;
  • jobb hozzáférés a jogokhoz és az igazságszolgáltatáshoz;
  • a jogok és a szabadságok fokozott bírósági védelme;
  • az igazságszolgáltatás eredményességének és hatékonyságának növelése.
PACC A marokkói versenyképesség és növekedés támogatása azzal a végső céllal, hogy támogassák az országot a fenntartható fejlődésre és a tisztességes munkahelyek létrehozására vonatkozó törekvéseiben.
  • fokozott versenyképesség a nemzeti iparpolitika megerősített végrehajtása útján;
  • a marokkói exportpotenciál javítása;
  • a zöldebb gazdaság és ipar felé történő átmenet támogatása.

Forrás: Európai Bizottság.

VI. melléklet. A változó részlet folyósításával kapcsolatos kérdések

Ágazat Részlet Mutató Probléma Tények Pénzügyi hatás (pontatlan kifizetés)* Szabályos kifizetés, de nem járul hozzá a költségvetés-támogatási program célkitűzéséhez Elégtelen kontrolleljárások
Egészségügy 1. változó I.1 Gyógyászati célú orvosi konzultációra irányuló kapcsolatfelvételek száma a vidéki egészségügyi alapellátásban fejenként és évenként Helytelen számítási módszer miatt az eredmény túlbecsülése
Kifizetés az „eredményekért”, pedig romlott a helyzet
Idejétmúlt bázisérték
Bázisérték (2012): 36 ; (2014) 38 – Célérték (2015): 40 – Eredmény: 37

1) Idejétmúlt bázisérték, mivel 2012. évi adatokat használtak.
2) Helytelen számítási módszer. Az előrehaladást a következőképpen kellene mérni: (37–36) / (40–36)=25%.
Megjegyzés: Az Európai Bizottság módszere szerint (37/40=93%) az „előrehaladást” akkor is kifizetik, ha a bázisérték nem változik. (36/40=90%).
(3) Teljesítmény: A mérleg romlik a költségvetés-támogatás kezdete óta
2 394 000 €
Egészségügy 1. változó I.11 Általános orvosok száma a vészhelyzeti ellátást támogató programhoz tartozó egészségügyi alapellátási központokban a vidéki térségekben Kifizetés az „eredményekért”, pedig romlott a helyzet
Helytelen számítási módszer miatt az eredmény túlbecsülése
Bázisérték: 1066 – Cél: 1300 – Eredmény: 1057

1) Nincs előrehaladás, a mérleg romlik.
2) A Bizottság helytelen számítási módszere (1057/1300=81%-os előrehaladás)
1 197 000 €
Egészségügy 1. változó I.7 A vidéki térségek állami egészségügyi létesítményeiben megfigyelt diabéteszes betegek száma Helytelen számítási módszer miatt az eredmény túlbecsülése
Nincs hatás az egyedi célkitűzésre
Bázisérték: 183 962 (2013) – Célérték: 225 000 - Eredmény: 215 464
1) A Bizottság helytelen számítási módszert alkalmazott, így túlbecsülte az előrehaladást (2015): (215 464/225 000)=96%, ami 100%-os kifizetést eredményezett. Az előrehaladás azonban legfeljebb (215 094 – 183 962) / (225 000 – 183 962)=77%. Ezért mindössze 50%-os kifizetést kellett volna teljesíteni. (Az előrehaladás mérésének kiindulópontja a bázisérték)
2) Aktuális bázisértéket (2014) alkalmazva az előrehaladás valójában csak: (215 464 – 191 250) / (225 000 – 191 250)=71 % (ugyanazt az eredményt kapjuk: 50%-os kifizetést)
3) A célkitűzés a város és a vidék közötti egyenlőtlenség javítása volt. A mutató azonban nem ezt méri, és előrehaladás sincs e célkitűzés felé. A szakértői jelentés szerint: „A (város és a vidék közötti) arány... ...változatlan maradt”.
1 197 000 € 1 197 000 €
Egészségügy 2. változó I.7 A vidéki térségek állami egészségügyi létesítményeiben megfigyelt diabéteszes betegek száma Nincs hatás az egyedi célkitűzésre Célszám: 235 000 – Eredmény: 235 094
Az egyedi célkitűzés a város és a vidék közötti egyenlőtlenség csökkentése volt. A mutató azonban nem ezt méri, és előrehaladás sincs e célkitűzés felé. A számadatok nominálisan nőttek, de a helyzet maga romlott. A szakértői jelentés szerint: „A növekedés nagy részben a városi területből ered...”
3 291 667 €
Egészségügy 1. változó I.8 A vidéki térségek állami egészségügyi létesítményeiben megfigyelt magas vérnyomású betegek száma Nincs hatás az egyedi célkitűzésre Célszám: 300 000 – Eredmény: 328 579
A célkitűzés a város és a vidék közötti egyenlőtlenség csökkentése volt. A mutató azonban nem ezt méri, és előrehaladás sincs e célkitűzés felé. A számadatok nominálisan nőttek, de a helyzet maga romlott. A szakértői jelentés szerint: „...a vidéki területek viszonylagos aránya némiképp csökkent...”
2 394 000 €
Egészségügy 2. változó I.8 A vidéki térségek állami egészségügyi létesítményeiben megfigyelt magas vérnyomású betegek száma Nincs hatás az egyedi célkitűzésre Célszám: 250 000 – Eredmény: 281 677
A célkitűzés a város és a vidék közötti egyenlőtlenség csökkentése volt. A mutató azonban nem ezt méri, és előrehaladás sincs e célkitűzés felé. A számadatok nominálisan nőttek, de a helyzet maga romlott. A szakértői jelentés szerint: „A 2016-ban tapasztalt növekedés 56,6%-ban a városi területből ered...”
3 291 667 €
Egészségügy 2. változó I.6 Az alapvető gyógyszerek rendelkezésre állása az állami egészségügyi alapellátási központokban (vészhelyzeti ellátást támogató program) Nincs bázisérték
Kifizetés az „eredményekért”, pedig romlott a helyzet
Romló mérleg a program kezdete óta: Míg a rendelkezésre állás 2016-ban 82,71% volt, 2017-ben 79,71%. 1 645 833 €
Egészségügy 1. változó I.9 A fogyatékkal élőkre irányuló nemzeti egészségügyi terv megléte és végrehajtása A finanszírozási megállapodás aláírását megelőzően már megvalósult
Idejétmúlt bázisérték
A tervet 2015 októberében tették közzé egy még 2014-ben megkezdett konzultációs eljárást követően. A költségvetés-támogatást 2015 novemberében írták alá. 2 394 000 €
Egészségügy 1. változó I.3 A (képesített személyzet által segített) szülések aránya a vidéki térségekben az állami egészségügyi struktúrákban Idejétmúlt bázisérték
Kifizetés az „eredményekért”, pedig romlott a helyzet
Bázisérték (2012): 71%; (2014): 86% – Célérték (2015): 75% – Eredmény: 85,6%
Nincs tényleges előrehaladás: Romló mérleg 2015-ben 2014-hez viszonyítva (idejétmúlt bázisérték/célérték)
2 394 000 €
Egészségügy 2. változó I.3 A (képesített személyzet által segített) szülések aránya a vidéki térségekben az állami egészségügyi struktúrákban Idejétmúlt bázisérték
Kifizetés az „eredményekért”, pedig romlott a helyzet
Bázisérték (2012): 71%; (2014): 86% – Célérték (2015): 75%; (2016) – Eredmény (2015): 85,6%; (2016): 85%
Nincs tényleges előrehaladás: romló mérleg a költségvetés-támogatás kezdete óta.
3 291 667 €
4 788 000 € 19 899 834 €
Ágazat Részlet Mutató Probléma Tények Pénzügyi hatás (pontatlan kifizetés) Szabályos kifizetés, de nem járul hozzá a költségvetés-támogatási program célkitűzéséhez Elégtelen kontrolleljárások
Szociális védelem 1. változó 1.2. A szociális ágazatokra hároméves költségvetés-programozás érvényes Nem valósult meg / Nem megfelelő az ellenőrzés forrása A 2017 és 2020 közötti időszakra hároméves költségvetési tervet írtak elő a szociális szolgáltatási ágazatban, hogy a mutató megvalósulhasson, ám az uniós külképviselet megelégedett azzal, hogy „a szociális ágazatban a beruházások terén elegendő előrehaladás” történt. Az uniós külképviselet a véleményét a korábbi, 2017. és 2018. évi számadatokra és a 2019-re vonatkozó előrejelzésre alapozta. A Gazdasági és Pénzügyminisztérium elismerte, hogy a szóban forgó terv nem létezik. Ráadásul a minisztérium technikai segítségnyújtást kért, mivel helyben nem rendelkezett az ahhoz szükséges szakértelemmel, hogy a szociális ágazat számára kidolgozza ezt a fajta hároméves költségvetési tervet. 2 000 000 €
Szociális védelem 1. változó 2.4. A népesség globális orvosi ellátottsága Nem megfelelő az ellenőrzés forrása / Ellentmond a többi ellenőrzési forrásnak (a megvalósulás nem garantált) Az ANAM egy Excel-táblázatot bocsátott rendelkezésre a biztosított személyek népességkategóriái szerinti adatokkal. Az adatokat nem lehetett visszakövetni az ANAM éves jelentéséig, és az uniós külképviselet sem vetette össze az adatokat más forrásokkal. Ráadásul a 2017. évi adatokat a 2014. évi népességszámmal vetették egybe (amely alacsonyabb volt a 2017. évi népességénél), hogy kiszámítsák a marokkói népesség ellátottságát. A Nemzeti Statisztikai Hivatal és az Office National du Développement Humain jelentései szerint a teljes egészségbiztosítási ellátottság 2017-ben mindössze 46,6%, illetve 53,8% volt, ami még a bázisérték szerinti helyzetnél is alacsonyabb.

Az ANAM adatait a kiosztott kártyákra (RAMED) alapozták, a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai pedig a háztartások vizsgálati mintáján alapultak: ezek szóban válaszoltak arra a kérdésre, hogy rendelkeznek-e RAMED kártyával. A Nemzeti Statisztikai Hivatal másik vizsgálata azt állapította meg, hogy a RAMED-kártyabirtokosok mindössze 30%-a jogosult ténylegesen a kártyára. A többi kártyabirtokosnak elegendő jövedelme volt ahhoz, hogy szokásos egészségbiztosítást kössön. Ilyen módon az ANAM számadatai nem tekinthetők igazán megbízhatónak.
2 000 000 €
2 000 000 € 2 000 000 €
Igazságszolgáltatás 1. változó 3: Az igazságszolgáltatási térkép racionalizálása Nem valósult meg / Nem megfelelő az ellenőrzés forrása A 3. mutató b. célértéke nem valósult meg. 2017 végére elvileg összesen 72 igazságszolgáltatási központnak kellett volna működnie. 64 már korábban is aktív volt, és nyolcat kellett üzembe helyezni. 2018 decemberéig, vagyis egy évvel a kifizetésre vonatkozó döntést követően, ebből a nyolcból csak egyet helyeztek üzembe (Tarfaya). 800 000 €
Igazságszolgáltatás 1. változó 4: Az igazságszolgáltatási segítségnyújtás rendelkezésre állása Nem valósult meg / Nem megfelelő az ellenőrzés forrása A felhasznált ellenőrzési forrás (RAMED) nem megfelelő eszköz e mutató megvalósulásának mérésére, és a finanszírozási megállapodásban nem szerepelt mint ellenőrzési forrás. A RAMED-kártya azért sem tekinthető megbízható forrásnak, mivel éppen a megbízhatóságának javítása a szociális védelemmel kapcsolatos költségvetés-támogatási program feladata. 1 280 000 €
Igazságszolgáltatás 1. változó 9: A joghatóságok digitalizálása Nem megfelelő az ellenőrzés forrása Az Igazságügyi Minisztérium éves jelentését mint ellenőrzési forrást nem bocsátották rendelkezésre. 2018 januárjában végeztek helyszíni ellenőrzést, míg a kifizetésre már 2017 decemberében sor került. 1 600 000 €
3 680 000 €
Ágazat Részlet Mutató Probléma Tények Pénzügyi hatás (pontatlan kifizetés) Szabályos kifizetés, de nem járul hozzá a költségvetés-támogatási program célkitűzéséhez Elégtelen kontrolleljárások
PACC 1. változó T1D1: Regisztrált egyéni vállalkozók és kártyabirtokosok száma Nem megfelelő az ellenőrzés forrása Az egyéni vállalkozók száma (T1D1–T1D4 mutatók) a Maroc PME jelentésein alapult. Az adatbázist a Maroc Poste kezeli; az információk pontosságát illetően az uniós külképviselet, illetve a szakértők nem végeztek ellenőrzéseket. A kártyabirtokosok száma nem garancia arra, hogy a szóban forgó személyek hivatalosan egyéni vállalkozóként tevékenykednek. A marokkói látogatásunk során megvizsgált „egyéni vállalkozói” minta azt erősítette meg, hogy az adatbázis nem pontos. Ráadásul komoly eltérés mutatkozik a kártyabirtokosok száma és az adóbevallást beküldők között. 2 400 000 €
PACC 1. változó T1D3: Két megvalósíthatósági tanulmány ipari parkokhoz Nem megfelelő az ellenőrzés forrása / Nem valósult meg A vizsgálatokat gazdasági tevékenységi övezetek és nem az integrált ipari parkok tekintetében indították el, ahogy arról az ipari gyorsítási terv rendelkezett. 2 400 000 €
PACC 1. változó T1D6: Az eljárások egyszerűsítésére irányuló nemzeti terv értékelése Nem valósult meg Az értékelést nem nyújtották be idejében (csak egy évvel később). Ebből következően a T1D5 mutatót sem lehetett ellenőrizni. 2 400 000 €
PACC 2. változó T2D1: Regisztrált egyéni vállalkozók és kártyabirtokosok száma Nem megfelelő az ellenőrzés forrása Lásd: T1D1 2 400 000 €
9 600 000 €
6 788 000 € 19 899 834 € 15 280 000 €

* 2019. május 31-én a Bizottság arról tájékoztatta a Gazdasági és Pénzügyi Minisztériumot, hogy az 1. és 11. mutatóhoz tartozó összegeket le kell vonni a következő változó részlet kifizetéséből.

Forrás: Európai Számvevőszék.

VII. melléklet. A legfontosabb mutatók alakulása

Forrás: Európai Számvevőszék.

VIII. melléklet. A költségvetés-támogatási szerződések besorolása ágazatonként

Ágazat Egészségügy Szociális védelem Igazságszolgáltatás PACC
A szerződés időtartama (hónap) 60 60 60 (84-re kibővítve) 60 (72-re kibővítve)
Szerződés éve 2014 2017 2015 2016
1. ellenőrzési kérdés A Bizottság és az EKSZ megfelelően kezelte a Marokkóba irányuló uniós támogatást? 1.1. A Bizottság és az EKSZ meghatározta a kiemelt ágazatokat és ennek megfelelően osztotta el a finanszírozást? Az országba érkező más uniós támogatáshoz képest megvalósul a kiegészítő jelleg.
1.2. A Bizottság jól tervezte meg a programokat/projekteket? A költségvetés-támogatás feltételei összhangban vannak a Marokkóra vonatkozó uniós cselekvési tervvel.
A költségvetés-támogatás feltételeit úgy dolgozták ki, hogy az ténylegesen támogassa a reformokat.
Az uniós intézkedések hozzájárulnak az ágazati igényekhez.
Az uniós intézkedéseket olyan módon tervezték meg, hogy biztosítható legyen a teljesítmény objektív nyomon követése.
A programok megtervezése során figyelembe vették a korábbi költségvetés-támogatási programokból levont tanulságokat. Nincs korábbi program. Nincs korábbi program.
1.3. A programokat/projekteket megfelelően összehangolták más szereplőkkel? A programozást, a finanszírozás elosztását és a programok végrehajtását megfelelően összehangolták más adományozókkal.
Létrehozták az adományozók koordinációs rendszerét. Rendszeresen információt cserélnek más adományozókkal.
1.4. A Bizottság megfelelően nyomon követte és értékelte a programokat/projekteket? A végrehajtásra a terv szerint (időzítés, költségvetés, tevékenységek) kerül sor. Az eltéréseket megfelelően indokolták. Szükség esetén korrekciós intézkedésekre került sor.
Tiszteletben tartották a költségvetés-támogatási feltételeket.
Rendszeresen tartottak releváns (ágazati) szakpolitikai párbeszédet, és kellő részletességgel vitatták meg a programokat és a feltételeket.
A Bizottság rendszeresen végez helyszíni ellenőrzéseket és értékeléseket. Ezeket dokumentálják, az ajánlások hasznosulását vizsgálják.
2. ellenőrzési kérdés Megvalósultak a Marokkónak juttatott uniós támogatás célkitűzései? 2.1. Megvalósultak a tervezett eredmények? A tervezett outputok megvalósultak. folyamatban, de késik folyamatban folyamatban, de késik folyamatban, de késik
A kifizetések a mutatók tekintetében megállapított célértékek megvalósulásán alapultak, amit megbízható és releváns ellenőrzési bizonyíték támasztott alá.
A kapott technikai segítségnyújtás elegendő, időszerű és megfelelően célzott, továbbá támogatást nyújt a szakpolitikai párbeszéd keretéhez.
A költségvetés-támogatás valóban elősegítette a tervezett reformokat az ágazati szakpolitika kidolgozási, illetve végrehajtási folyamataiban.
2.2. A Bizottság ténylegesen figyelembe vette a horizontális kérdéseket (nemek és emberi jogok) Marokkó támogatása során? A költségvetési támogatás hozzájárult a horizontális kérdések (nemek és emberi jogok) figyelembe vételéhez.
A nemek kérdésével és az emberi jogokkal foglalkoztak a(z ágazati) szakpolitikai párbeszéd során.

Jelmagyarázat – Az alábbi besorolásokat állapították meg:

A kritérium teljesült
A kritérium részben teljesült
A kritérium nem teljesült

Forrás: Európai Számvevőszék.

Betűszók és rövidítések

ADB: Afrikai Fejlesztési Bank

Bíróság: Az Európai Unió Bírósága

EKSZ: Európai Külügyi Szolgálat

ENI: Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz

ENP: Európai szomszédságpolitika

EU: Európai Unió

Kkv: Kis- és középvállalkozás

PACC: Programme d’appui à la croissance verte et la compétitivité au Maroc (a környezetbarát növekedést és a versenyképességet célzó támogatási program Marokkóban)

SSF: Egységes támogatási keret

A Bizottság és az EKSZ válaszai

Összefoglaló

I

Marokkó az EU kulcsfontosságú partnere, amellyel közösek a határaink, értékeink és törekvéseink. Az új alkotmány 2011-es elfogadása óta Marokkó ambiciózus reformfolyamatot indított el, amelynek célja, hogy nagyobb szabadságot, demokráciát és jólétet biztosítson a marokkói polgároknak. Szomszédságpolitikája keretében az Unió határozottan támogatja Marokkót e célok elérésében.

Az Unió és Marokkó közötti kapcsolatokat az utóbbi években körülvevő, kihívást jelentő politikai légkör ellenére az uniós együttműködés hozzájárult Marokkó jelentős gazdasági, társadalmi és intézményi fejlődéséhez.

Például:

  • A gyermekágyi halandóság Marokkóban 2012 és 2016 között 35 %-kal csökkent, és javult a vidéki lakosság egészségügyi központokhoz való hozzáférése. A gyógyszerekhez való hozzáférés jelentősen javult azáltal, hogy a generikus gyógyszerek értékesítése 39 %-kal nőtt. Az Unió 2009 óta támogatja az egészségügyi ágazat reformjait.
  • Marokkó a Világbank Doing Business jelentésének rangsorában a 60. helyet töltötte be 2018-ban, míg 2010-ben a 128. helyet. Az Unió 2009 óta támogatja Marokkó üzleti környezetének javítására irányuló erőfeszítéseit.
  • Az EU az igazságszolgáltatási ágazatnak nyújtott támogatás révén elősegítette a bírák és az igazságügyi tisztviselők függetlenségének megőrzésével megbízott alkotmányos hatóság, a Bírói Főtanács létrehozását. Ez Észak-Afrika intézményi kontextusában jelentős eredmény.
  • A szociális védelem területén nyújtott uniós támogatást reformok kísérték, és annak eredményeként egységes ágazati szakpolitika kidolgozására került sor. Az egyéni társadalombiztosítási azonosító jel uniós szakpolitikai ajánlásokkal összhangban történő bevezetése folyamatban van. Ez a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek számára jobb hozzáférést biztosít, és ösztönzi a hatékonyságot.

A Bizottság és az EKSZ azon a véleményen van, hogy a feltételek széles körének és más, a költségvetés-támogatásból történő változó részletfizetéseken túlmutató uniós finanszírozású kiegészítő tevékenységek értékelése átfogóbb képet ad az uniós együttműködés eredményességéről és hatásáról Marokkóban, és a költségvetés-támogatás eszközének pontosabb megértését teszi lehetővé.

A hatásmutatók számos befolyásoló tényezőtől függnek, és a módosításhoz a költségvetés-támogatási programok időtartamánál hosszabb időre van szükség.

Végezetül a Bizottság és az EKSZ megállapítja, hogy az EU fejlesztési együttműködéséről szóló 2018. évi OECD szakértői értékelés szerint a költségvetés-támogatás alkalmazása növeli a felelősségvállalást és az inkluzivitást a partnerországokban. A nemzeti szakpolitikáknak és megvalósítási struktúráknak megfelelő programok fokozzák a hazai elszámoltathatóságot, és biztosítják a reformok fenntarthatóságát. A költségvetés-támogatás ezáltal ösztönzi a maradandó hatású reformok megvalósítására irányuló nemzeti kapacitásfejlesztést. Marokkóban a költségvetés-támogatás jelentős ösztönzést nyújtott a reformot célzó tartalmas szakpolitikai párbeszéd hatóságokkal való folytatásához. A költségvetés-támogatás általános feltételei ösztönzik az átláthatóságot, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, valamint a körültekintő makrogazdasági politikákat.

II

A megadott számadatok a 2014–2018 között az összes ágazatban megkötött valamennyi költségvetés-támogatási szerződésre és kifizetésre vonatkoznak, nem csak a 4 ellenőrzött ágazatra. Még fontosabb, hogy a kifizetésekre vonatkozó adatok félrevezetők lehetnek, mivel azt a benyomást keltik, hogy a lekötött összeghez képest a kifizetések végrehajtási aránya alacsony, mivel az ellenőrzött időszak (2014–2018) nem fedi le a költségvetés-támogatási programok végrehajtásának teljes időtartamát.

A vizsgált időszakban aláírt költségvetés-támogatási szerződések értéke a költségvetés-támogatás által lefedett valamennyi ágazat tekintetében összesen 562 millió euró, a kifizetések összege pedig 206 millió euró volt. E költségvetés-támogatási szerződések közül több esetében a kifizetések jelenleg is folyamatban vannak. Tekintettel a folyamatos kiadások nagy arányára és az uniós támogatás természetére, a költségvetéstámogatási forrásokat a beruházási költségvetéssel kell összehasonlítani. Az ellenőrzött időszakban a költségvetés-támogatás a teljes nemzeti beruházási költségvetés mintegy 2,0 %-át tette ki.

III

A költségvetés-támogatási programokat a költségvetés-támogatási iránymutatásnak megfelelően alakították ki az országspecifikus körülmények figyelembevételével és formális, strukturált nyomonkövetési eljárásokkal.

A Bizottság tematikus munkacsoportok, rendszeres koordinációs találkozók és közös programozás révén biztosítja az uniós tagállamokkal folytatott nyílt párbeszédet és a velük való folyamatos egyeztetést. Azonban, noha az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat minden erőfeszítést megtesz az adományozók együttműködésének partnerországokban való előmozdítása érdekében, az végső soron a fogadó kormány feladata.

IV

A Bizottság a Marokkóval fennálló kapcsolatait illetően egyértelmű stratégiával rendelkezik, amely a társulási megállapodáson alapuló egységes támogatási keret részét képezi.

Mivel a szakpolitikai párbeszédet az EU és Marokkó közötti politikai kapcsolatok nehéz időszaka során sem függesztették fel, a Bizottság szerint nem volt indokolt alternatív stratégiát kidolgozni.

A költségvetés-támogatás keretében folytatott, a költségvetés-támogatási iránymutatásban meghatározott szakpolitikai párbeszédre vonatkozó útmutatást betartották. A szakpolitikai párbeszéd eredményei ma és a jövőben is az értékelés fontos részét képezik. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozni kívánja a reformok és a politikai célkitűzések politikai érzékenységét, és ezért fenntartja, hogy a párbeszédre vonatkozó stratégiák kidolgozására továbbra is a Bizottság érdekeit védő módon kerül majd sor.

Ami a szakpolitikai párbeszédet illeti, az a Gazdasági és Pénzügyminisztériummal (nemzeti koordinátor – globális párbeszéd keretrendszer) való egyeztetés révén a teljes időszak alatt biztosítva volt; az egyes projektek/programok esetében pedig a Gazdasági és Pénzügyminisztériummal és a kedvezményezettekkel közösen felállított kötelező irányítóbizottságok révén a finanszírozási megállapodásokba is belekerült.

V

Az ellenőrzött költségvetés-támogatási programokat kevesebb mint négy éve indították el, és a Bizottság azon az állásponton van, hogy kielégítő előrehaladás történt. Figyelembe kell venni a Marokkó által uniós támogatással bevezetett reformok összetett és érzékeny jellegét, valamint a reformok teljes körű megvalósításukhoz szükséges időkeretet.

E programok célja, hogy támogassák a nemzeti reformokat, mutatóik pedig a partnerország reformprogramjának ambíciószintjét tükrözik.

A nyomonkövetési eljárások és az eredmények értékelésének módszere egyértelműen megállapításra került a költségvetés-támogatási iránymutatásban, és azokat figyelembe vették.

VI

Az ellenőrzött időszak során némi javulás volt megfigyelhető a nemek kérdése és az emberi jogok terén. A gyökeres és fenntartható társadalmi változás azonban egy fokozatos és hosszú távú folyamat. Az e területeken elért előrelépések rövid távon, de hosszú távú trendekre vonatkozó mutatók használatával történő mérése nem ad pontos képet a helyzetről. A Bizottság álláspontjával kapcsolatos további részletes magyarázatokat a vonatkozó bekezdésekhez fűzött észrevételek tartalmazzák (lásd a Bizottság 96–100. bekezdésre adott válaszait).

VII

Lásd a Bizottság ajánlásokra adott válaszait.

Bevezetés

2. háttérmagyarázat. Az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletek összefoglalásai

A Bizottság megjegyzi, hogy 1. az Európai Unió Bíróságának más vonatkozó határozatai is léteznek (a T-180/14. és T-275/18. sz. ügyekben hozott végzések), 2. a C-104/16. P. sz. ügyben hozott ítéletből eredő azon feltételezés, hogy a hozzájárulás jogszabálynál fogva szükséges, nem feltétlenül következik az Európai Unió Bíróságának a társulási megállapodás alkalmazhatatlanságával kapcsolatos indokolásából, 3. az új halászati megállapodás új megállapodás volt, nem pusztán egy felülvizsgált megállapodás, 4. a levélváltást követően a Nyugat-Szahara területéről származó termékek az azonos tarifális preferenciákból eredő előnyök tekintetében a Marokkóból származó termékkel azonos bánásmódban részesülnek, ami nem jelenti azt, hogy megfeleltetett termékeknek minősülnének.

Észrevételek

21

A korrupció elleni küzdelemmel más módon, például rendszeres szakpolitikai párbeszéd, ikerintézményi együttműködés, regionális programok, a civil társadalom részére nyújtott támogatás és az államháztartási gazdálkodásra és átláthatóságra vonatkozó általános támogathatósági kritériumok révén is foglalkoznak.

23

A Számvevőszék éves jelentéseit – indokolt esetben – a Bizottság által támogatott több ágazat tekintetében is rendszeresen információforrásként használják fel.

26

Az egységes támogatási keret a kiemelt státuszt végrehajtó cselekvési terv végrehajtási eszköze. Az azonosított kiemelt ágazatokat a 2011-es alkotmány alapján kidolgozott marokkói reformprogram határozza meg.

Miközben lehetőség van bizonyos szintű konszolidációra és koncentrációra, a csupán három (hagyományos) ágazatra való leszűkítés csökkentette volna a Bizottság szakpolitikájának áttételes hatását, és ellentmondott volna a kiemelt státuszt végrehajtó cselekvési terv szellemének. Figyelembe véve a Marokkó által végrehajtott reformok jelentőségét, politikailag megfelelő lépés volt azon ágazatok támogatása, amelyek i. megfeleltek az egységes támogatási keretnek, illetve ii. Marokkó fejlődése szempontjából fontosak voltak.

27

A központi részlegek által a külképviselet részére az éves cselekvési programok összegével kapcsolatban adott tájékoztatást követően a külképviselet és a marokkói partnerek megvitatják az egyes programok indikatív pénzügyi keretösszegeit. Ezt követően a külképviselet javaslatait az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága a biztos részére hivatalos feljegyzésbe foglalja, amely javaslatot tesz az éves cselekvési programok keretén belül a programonkénti bontásra. Ezután ezt a Bizottság a tagállamok véleménynyilvánítását követően a bizottsági eljárás keretében elfogadja. A Bizottság szerint az egyes beavatkozásokra vonatkozó előkészítő dokumentáció átfogó és teljes körű.

32

Figyelembe véve, hogy Marokkó régóta stratégiai jelentőséggel bír az Európai Unió számára, a Bizottság az EKSZ-szel és a tagállamokkal együtt úgy véli, hogy az elsődleges prioritás a kapcsolatok újbóli kialakítása és a Marokkóval való együttműködés, többek között a technikai és pénzügyi együttműködés, és ezáltal a költségvetés-támogatás volt. A tagállamok határozottan támogatták a Bizottság megközelítését, amely szerint folytatni kell a 2016-os együttműködési tevékenységek programozását, miközben jóváhagyták a Bizottság jövőbeni programozásra vonatkozó megközelítését. 2018 októberében továbbá a tagállamok az ENI-bizottság keretében megállapodtak arról, hogy az egységes támogatási keret prioritásai továbbra is fennállnak, és egyhangúlag támogatták a Bizottságnak az egységes támogatási keret 2018-ra történő kiterjesztésére vonatkozó javaslatát. Ugyanezeket a következtetéseket és támogatásukat fenntartották a 2019–2020 közötti időszak vonatkozásában is az ENI-bizottság 2019. július 3-i ülésén.

A jelenlegi egységes támogatási keret a 2017 végéig tartó időszakot fedte le, és így 2015-ben nem kellett felülvizsgálni a prioritásokat. Az a tény, hogy 2017-ben a Bizottság új „partnerségi prioritások” megvitatása helyett a kiemelt státusz és az egységes támogatási keret 2018-ig történő meghosszabbítása mellett döntött, semmiképpen sem ásta alá az ENI 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó programozását. A 2014 és 2017 közötti időszakra vonatkozó egységes támogatási keretben azonosított prioritások továbbra is érvényben maradtak, és lehetővé tették a Bizottság számára az ENI-források megfelelő programozását, valamint az együttműködési tevékenységek folytonosságának és koherenciájának biztosítását.

A 2014 és 2017 közötti időszakra vonatkozó eredeti egységes támogatási keretben azonosított ágazatok továbbra is fennálló relevanciáját megerősítették az EU–Marokkó Társulási Tanács 2019. június 27-én tartott ülésén azonosított „új” prioritások, amelyek a partnerség jövőjére vonatkozó iránymutatásként alapos megvitatásra kerültek a tagállamokkal és Marokkóval.

33

A Bizottság a felfüggesztés ideje alatt az együttműködés terén pragmatikus megközelítést fogadott el, folytatva a költségvetés-támogatást és az együttműködést az egységes támogatási keret által lefedett területeken. Ezt a megközelítést a tagállamok támogatták a Tanácsban. Miközben a társulási megállapodásban megállapítottak szerinti formális politikai párbeszédre a felfüggesztés ideje alatt nem került sor, a magas szintű politikai párbeszéd folytatódott, amelyre példa a Bourita külügyminiszter-helyettes, Juncker elnök és a főképviselő közötti 2017. február 7-i találkozó.

34

Mivel India és Kína nem tagja az OECD-nek, illetve a DAC-nak, kevésbé kötik őket az együttműködésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalások.

39

A Bizottság hangsúlyozni szeretné, hogy ez a hatás a szakaszosan végrehajtott reformok közép-, illetve hosszú távú eredménye. Amikor a költségvetés-támogatási programok elindulnak a reformok elején, a hatás bizonyos idő elteltével, de várhatóan leginkább a hároméves költségvetés-támogatási program végét követően válik mérhetővé.

Miközben a változó részletek folyósítására vonatkozó mutatók csak egy elemet képeznek, a folyósítás szintje jelzés értékű lehet a mutatók ambíciójára (vagy legalábbis az azzal összefüggő nehézségre) nézve. Az összes uniós költségvetés-támogatási műveletre vonatkozó számadatok a folyósítások folyósítási potenciálhoz viszonyított arányának csökkenését mutatják, ami az ambíció szintjének növekedésére vagy legalábbis a feltételek szigorítására és/vagy arra utal, hogy a kormány számára nehezebbé vált reformprogramjának megvalósítása.

41

Az ellenőrzött programokban a mutatók típusának – melyek inkább teljesítmény- és folyamatmutatók – kiválasztása a megvalósítani kívánt reformok érettségi szintjétől függ. A teljesítmény- és folyamatmutatók a reformok végrehajtása során ugyanolyan relevánsak és fontosak, mint az eredménymutatók. E tekintetben a Bizottság megfelelően alkalmazta a mutatókra vonatkozó, változó részletek folyósítása esetében alkalmazandó 2017. évi költségvetés-támogatási iránymutatást (lásd a VIII. melléklet 4.4.3. szakaszát).

Mivel az eredményeket hosszabb időszakon keresztül mérik, ebben az esetben nem lett volna helyénvaló az eredménymutatók használatának további kiterjesztése.

Ezenkívül a felelősségvállalás elvével összhangban a kifizetési mutatókat elsősorban azok közül kell kiválasztani, amelyeket a kedvezményezett ország reformmutató-mátrixában azonosítottak.

42

A Bizottság értékelése szerint a 86 cél közül mindössze 6-ot lehet kellőképpen ambiciózusnak tekinteni, és a Bizottság dolgozik ezek felülvizsgálatán.

A célok általános ambíciószintje tekintetében a Bizottság azon a véleményen van, hogy a mutatók túlnyomó többsége kellőképpen ambiciózus volt, és lehetővé tette a költségvetés-támogatás számára, hogy maradéktalanul betölthesse szerepét. A költségvetés-támogatás segíti a kormány reformtörekvéseit. A támogathatósági kritériumok egyes kifizetések esetében történő értékelése és a mutatók elérése azt igazolja, hogy a reformok terén jelentős előrelépés történt a költségvetés-támogatási programok végrehajtása során. Az értékelés megállapításai következetesen hangsúlyozzák, hogy „a költségvetés-támogatás önmagában nem tudja kiváltani a reformokat”, és ez nem is célja.

Az egészségügyi program a minisztérium 2012 és 2016 közötti időszakra vonatkozó egészségügyi stratégiáján alapul. E programban a humánerőforrás fejlesztésével a költségvetés-támogatás általános feltételei, a változó részletekkel kapcsolatos mutatók és a technikai segítségnyújtási komponensek tevékenységei révén foglalkoznak. A 12. mutató („mindössze” 13 orvos képzése) valójában a vidéki térségekben lakó általános orvosokat célzó képzés létrehozására irányult. A Számvevőszék által hivatkozott 13 orvos a képzést elvégzők első csoportját jelenti.

43

A Számvevőszék által említett kihívások valóban fontosak, és azokat a Bizottság számos módon kezelte a költségvetés-támogatási mutatók, a technikai segítségnyújtási tevékenységek és az Unió által finanszírozott, a vidéki térségekben nyújtott egészségügyi szolgáltatások minőségének javítására irányuló WHO-program révén. Különösen: 

A személyzet jelentős mértékű munkahelyi hiányzását a régiós kórházigazgatók szerepének technikai segítségnyújtási tevékenységek (lásd a 42. bekezdésre adott fenti választ) és a WHO-program (igazgatási kapacitásépítés és egészségügyi központok irányításának javítása) révén történő megerősítésével kezelik.

A távoli térségek csekély vonzerejét a költségvetés-támogatási program mutatója (12. mutató: az általános orvosok mesterképzésének létrehozása), az egészségügyi központok személyzete szolgáltatásorientáltságának javítását célzó technikai segítségnyújtás, valamint a vidéki térségek szolgáltatásainak javítására irányuló WHO-program révén orvosolják.

A kórházi infrastruktúra strukturális alulkihasználtsága ellen a köz- és magánszféra közötti partnerségek erősítését és a kórházi irányítás javítását célzó technikai segítségnyújtási tevékenységekkel lépnek fel. Ezenkívül e kérdés központi jelentőségű az általános orvosi ellátásra irányuló szociális védelmi reformprogram szempontjából, ezért a Bizottság az egészségügyi programban helyesen kerülte el az egymást átfedő tevékenységeket.

44

A minisztérium 2018-ban úgy döntött, hogy valamennyi szociális védelmi központ tekintetében alkalmazza az új jogszabályokat. Ennek elismeréseképpen a Bizottság 2019-ben felül fogja vizsgálni a célmutatót, amelynek vonatkozásában 2020-ben esedékes a kifizetés.

47

Lépések történtek az ágazati stratégiák nyomonkövetési kereteinek javítására. Az ágazati stratégiák és a kapcsolódó nyomonkövetési rendszerek minősége javul az Unió által támogatott államháztartás-irányítási reformprogram keretében. Ez a munka teljesítményalapú elemek költségvetési folyamatba való beépítésére irányul, és valamennyi új költségvetés-támogatási művelet keretében kiemelt szerepet kap majd.

48

a) Egyedi célkitűzések kapcsolódnak azon szakpolitikai reformfolyamat tágabb célkitűzéseihez, amelynek alakulását az általános feltételek révén holisztikusan követik nyomon. A változó részletekkel kapcsolatos, ellenőrzött éves teljesítménymutatókat nem arra szánták, hogy e folyamatot kövessék nyomon.

c) A Bizottság szerint e két mutató releváns volt, mivel hozzájárultak a költségvetés-támogatási program célkitűzéseihez. A Bizottság a vidéki térségekben kezelt betegek abszolút számának növekedését a kezeléshez való hozzáféréssel kapcsolatos, kisebb egyenlőtlenségek megfelelő mércéjeként alkalmazta. Az egyenlőtlenségek csökkenése nem mérhető évenként a változó részletekkel kapcsolatos mutatóval, ehelyett a mutató a szolgáltatások nyújtását méri: annak biztosítása, hogy a leggyakoribb krónikus, nem fertőző betegségek közül kettőben szenvedő betegek rendszeres kezelésben részesüljenek, alkalmas az egészségügyi szolgáltatások vidéki térségekben történő nyújtása javulásának megfelelő funkcionális mérésére.

d) Amint a lábjegyzetben is szerepel, nem minden mutató esetében volt szükség bázisértékekre. A Bizottság akkor határoz meg bázisértékeket, ha ez szükségesnek tűnik a célok megfelelő méréséhez. Az „idejétmúltnak” minősített bázisértékek leginkább abban az esetben érintik az egészségügyi programot, amikor a bázisértékként használt számadatok a finanszírozási megállapodás aláírásának időpontjában rendelkezésre álló legfrissebb hivatalos adatok voltak. A Bizottság úgy véli, hogy nem lenne helyénvaló e bázisértékeket utólag idejétmúltnak minősíteni.

e) A Bizottság szabályai szerint a programozási folyamat során tizenkét hónap áll rendelkezésre a finanszírozási megállapodás véglegesítésére.

Ebben az összefüggésben egyes célértékek valóban teljesültek a finanszírozási megállapodás aláírását (azaz a 2015. október 21-i „Plan Handicap” benyújtását vagy a fenntartható fejlődési stratégia véglegesítését) megelőzően. Ez lényegében a kormány elkötelezettségének bizonyítéka és a tárgyalások során fenntartott folyamatos szakpolitikai párbeszéd eredménye. A következő költségvetés-támogatási program kilátásai és a szakpolitikai párbeszéd folytatása nem kis részben ad további lendületet a reformokhoz. A költségvetés-támogatási program eredményeinek értékelésekor ezért helyénvaló a tárgyalási időszak során tett erőfeszítések figyelembevétele. A Bizottság szerint ellenkező esetben hátrányos helyzetbe kerülne a partnerkormány a tárgyalási időszak alatt elért előrelépés miatt.

50

A reformok végrehajtása elhúzódhatott ugyan, a Bizottság azonban megtette a programjainak kiigazításához szükséges lépéseket annak érdekében, hogy fenntartsa a támogatás fókuszát és törekvését.

A reformok végrehajtásában valóban előfordulnak késedelmek a költségvetés-támogatási programok esetében. Ez i. a költségvetés-támogatási célkitűzések helytállóságát és ambícióját, ii. a támogatott reformoknak az azok megvalósítása tekintetében az eredetileg tervezetthez képest több időt szükségessé tevő összetettségét, valamint iii. a költségvetés-támogatás mint a folyamatot rugalmasan támogató eszköz jelentőségét bizonyítja.

51

A finanszírozási megállapodások időtartamának az igazságszolgáltatási és PACC-programok tekintetében történő meghosszabbításáról annak érdekében született megállapodás, hogy lehetővé váljon a technikai segítségnyújtási tevékenységek (igazságszolgáltatás) kiterjesztése, illetve az új stratégiai mutatók (pénzügyi integrációs stratégia a PACC tekintetében) beillesztése.

52

A Bizottság szerint a rendelkezésre álló kiegészítő támogatás a költségvetés-támogatási program megfelelő megerősítését jelentette, és a Bizottság a cselekvési dokumentum elkészítésekor számításba veszi a kiegészítő támogatására vonatkozó szerződés megkötéséhez szükséges időt. Az igazságszolgáltatási és egészségügyi programok esetében a finanszírozási megállapodás aláírásától számított három hónapon belül aláírták a szerződéseket a nemzetközi szervezetekkel (UNICEF, Európa Tanács és WHO).

Ezenkívül kiegészítő támogatást biztosítanak a már folyamatban lévő olyan programok, mint például a PACC és az egészségügyi programok esetében az intézmények megerősítését és az uniós szabványokhoz való jogszabályi közelítést technikai segítségnyújtás és ikerintézményi együttműködés révén finanszírozó „Réussir le Statut Avancé” vagy a szociális védelmi program esetében a „Couverture Médicale de Base III”.

55

A költségvetés-támogatási iránymutatásban foglalt útmutatással összhangban valamennyi független megfigyelő misszióra a tervek szerint került sor.

Az uniós külképviselet a nemzeti ágazati stratégiákban meghatározott reformokkal való terv szerinti haladás nyomon követését szolgáló ágazati párbeszédet minden szinten és valamennyi intézkedési területen fenntartotta. Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a marokkói hatóságokkal folytatott szakpolitikai párbeszéd elegendő volt az ellenőrzött programok célkitűzéseinek megvalósításához.

58

A finanszírozási megállapodásokban szereplő információk forrásai csak tájékoztató jellegűek annyiban, hogy a külképviseletek és a központi részlegek részére az EU költségvetés-támogatási iránymutatása felhatalmazást ad minden rendelkezésre álló releváns információ felhasználására a támogathatóság, a különleges feltételek, valamint a változó részletekkel kapcsolatos mutatók megítéléséhez.

Ennek egyik oka azzal függ össze, hogy egy mutató értékét annak összefüggésében kell értékelni. Ha például egy megállapítható, egyértelműen külső tényező befolyásolta a mutató teljesítményét, az a végső döntésben figyelembe vehető. Az ilyen külső tényezőre vonatkozó információ bármilyen forrásból származhat.

59

a) A Bizottság szerint a felhasznált ellenőrzési források a folyósítások esetében megfelelőek voltak. A teljesítményértékelésre a kormány által irányított folyamatot előmozdító költségvetés-támogatási iránymutatás (4.4.4. szakasz) alapján került sor, és – lehetőség szerint – az ország nyomonkövetési keretén alapult. A támogatások eredményességével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzussal összhangban az országos rendszerek használata ezek megerősítésére, befogadóbbá tételére és a hazai elszámoltathatóság fokozására irányul.

A Bizottság által az egyéni vállalkozók számának ellenőrzése érdekében elvégzett ellenőrzések észszerűek és arányosak voltak, mivel a nyomonkövetési rendszer és a kormány által biztosított hivatalos jelentések kellő figyelmet kaptak.

Ebben az összefüggésben a Bizottságnak nincs oka kételkedni – és nem rendelkezik olyan bizonyítékkal, amely alapján kételkednie kellene – az adatbázis pontosságában azon mutatók elérésének megállapításakor, amelyek az egyéni vállalkozói rendszer vonzerejének, a célsokaság (mind az aktív, mind a jelenleg inaktív önfoglalkoztatókat beleértve) említett rendszerhez való alkalmazkodásának és a szenzibilizációs intézkedések hatásainak értékelésére irányulnak. A Bizottság nem méri az önfoglalkoztatók aktivitási szintjének emelkedését, mivel ez egy középtávú, magasabb szintű célkitűzés.

b) A bázisértékek nem voltak idejétmúltak, mivel a Bizottság a finanszírozási megállapodás tárgyalásakor rendelkezésre álló legfrissebb adatokat használta fel. A folyósításokra a finanszírozási megállapodás rendelkezései alapján került sor.

A vidéki térségekben született gyermekek számát mérő mutató a vidéki egészségügyi központokban levezetett szülések arányát méri. Mind a bázisértékek, mind a célértékek összhangban álltak a kormány stratégiájával és a millenniumi fejlesztési célok 2015-re való elérésére vonatkozó kötelezettségvállalásával.

Mivel a cél egy trend támogatása, az egy adott évben tapasztalható 0,2 %-os, kismértékű csökkenés a gyermekágyi halandóság 14 %-os csökkenését felmutató elmúlt öt év tendenciájával összehasonlítva nem tekinthető jelentősnek. Ebben az összefüggésben a levezetett szülések 85 %-os aránya bizonyítja, hogy a kormány által a gyermekágyi halandóság csökkentése érdekében végrehajtott program hosszabb időre szól és sikeres.

c) A Bizottság akkor határoz meg bázisértékeket, ha ez szükségesnek tűnik a célok megfelelő méréséhez.

A kezelt diabéteszes betegek számával kapcsolatos célkitűzés tekintetében a számítás helyes volt, és tükrözte a vidéki térségek betegeinek egyre növekvő lefedettségét. Mivel a diabétesz krónikus betegség, fontos, hogy a betegek bázisértékét továbbra is kezeljék. Olyan számítási módszer alkalmazása, amely kizárólag a betegek számának növekedése esetén biztosítana kifizetést, nem jutalmazná a kormánynak a betegség vidéki térségekben történő megfelelő kezelésének fenntartására irányuló erőfeszítéseit.

d) A Bizottság szerint tizenhárom cél esetében az előrelépés megfelelő volt, és a célok azon kifizetések igazolása érdekében valósultak meg, amelyekre a finanszírozási megállapodás rendelkezéseivel és a költségvetés-támogatási program célkitűzéseivel összhangban került sor.

Az általános orvosok számával kapcsolatos célkitűzés, valamint egy másik célkitűzés tekintetében rosszul számították ki az előrelépést, és a Bizottság kezdeményezte a már kifizetett összegek visszafizettetését.

60

A Bizottság nem ért egyet a Számvevőszék által a jelentés VI. mellékletében felvetett, folyósítással kapcsolatos kérdésekre vonatkozó megállapítással.

Összesen 147 millió eurót kifizetésére került sor az ellenőrzött programok tekintetében, amelyből 140 millió eurót a költségvetés-támogatási komponensre fordítottak (ezen belül 88 millió eurót változó részletek kifizetésére). A Bizottság szerint a költségvetés-támogatási program célkitűzései és az általuk támogatott ágazati reformok szempontjából valamennyi kiválasztott mutató fontos. A Bizottság úgy véli, hogy az összes kifizetést megfelelően ellenőrizték, és a hatályos költségvetés-támogatási iránymutatással összhangban megfelelő ellenőrzési forrásokat használtak fel az egészségügyi program két célkitűzése kivételével, amelyek esetében 3,59 millió euró visszafizettetése folyamatban van. Ennélfogva a költségvetés-támogatási komponensre vonatkozó rendszeres kifizetések összege 136,41 millió eurót ért el.

A Számvevőszék által nem megfelelően kifizetettként azonosított másik két mutató esetében: i. az egészségügyi ágazatban a 7. mutató esetében a kifizetésre a finanszírozási megállapodás rendelkezéseivel összhangban került sor, és a Bizottság fenntartja, hogy az alkalmazott számítási módszer megfelelő volt az elérni kívánt célhoz, ii. a szociális védelmi programban az 1.2. mutató esetében a kifizetésre a finanszírozási megállapodás rendelkezéseivel összhangban került sor, mivel a szociális ágazati minisztériumok középtávú pénzügyi kerete (2017–2020) nyilvánosan elérhető volt a minisztériumok ún. teljesítményprojektjei révén, melyeket a Pénzügyminisztérium költségvetési osztálya által ellenőrzött és a parlamenthez benyújtott költségvetési törvény írt elő. Ezenkívül a Bizottság megkapta a Pénzügyminisztériumtól a 2017 és 2019 közötti időszakra vonatkozó költségvetési előirányzatokat, amelyek alátámasztják, hogy a költségvetésből az e minisztériumok részére előirányzott összegek évről évre nőttek.

61

A Bizottság megfelelően alkalmazta a finanszírozási megállapodásban előírt rugalmasságot a mutatók értékelésének átvitele érdekében, amennyiben azt külső körülmények indokolttá teszik, és amennyiben az átvitel potenciálisan hozzájárul ahhoz, hogy a kormány továbbra is ösztönözve legyen a fontos reformok végrehajtására.

A kormánynak a külső megfigyelő missziók értékelésével támogatott hivatalos találkozók során az adott minisztérium által előterjesztett érveken alapuló hivatalos kérelmét követően került sor egyes mutatók átvitelének értékelésére. A finanszírozási megállapodás hivatalos kiegészítését a kormány és a Bizottság a részletes indokolást tartalmazó dokumentummal támogatott belső jóváhagyási folyamatot követően írta alá.

64

A nyomonkövetési tevékenységeket az év során folyamatosan hajtják végre. E tevékenységek közé tartozik a külképviseleti személyzet, a hatóságok és az egyéb érdekelt felek közötti rendszeres szakpolitikai és technikai párbeszéd. Ezenkívül a nyomon követés félévente sorra kerülő helyszíni látogatások, illetve az ágazati szakpolitika végrehajtásának előrehaladására vonatkozó szakaszt magában foglaló folyósítási dokumentáció elkészítésére irányuló, évente megszervezett küldetés révén valósul meg.

3. háttérmagyarázat. Hiányosságok a bizottsági nyomon követési eljárásokban

Az igazságszolgáltatási program nem biztosít külön finanszírozást a jogrendszer felépítéséhez, azonban ösztönzőket biztosít az igazságszolgáltatási térkép egyes vonatkozásainak megreformálásához.

A finanszírozási megállapodás megállapítja, hogy a helyi bírósági központok reformja az igazságszolgáltatási térkép legalább 60 %-át teszi ki. Ennélfogva a cél az igazságszolgáltatási térkép kormánytanács általi elfogadásával, valamint a helyi bírósági központok reformjával és áthelyezésével megvalósult.

A 3. mutató második N + 2 alcélja nem méri , hogy a helyi bírósági központok működőképesek-e.

66

A célok elérésének kockázati szintjét illetően a Bizottság évente kétszer kockázatértékelést végez el. A körülmények alakulásával ugyanis bevált igazgatási gyakorlatnak tekinthető a meghatározott célok elérése valószínűségének felülvizsgálata.

67

A Bizottság úgy véli, hogy miközben egyes mutatók nem teljesültek, az előrehaladás figyelemre méltó volt, és további előrelépés várható. Az egészségügyi szolgáltatások vidéki térségekben való hozzáférhetősége javult a program ideje alatt, amit a kezelt/megfigyelt diabéteszes és magas vérnyomású betegek számának emelkedése is mutat. 2012 és 2016 között az elsődleges egészségügyi központokhoz való jobb hozzáférés eredményeként 35 %-kal csökkent a gyermekágyi halandóság. 2017-ben a vidéki térségekben (a 2015-ös 71,2 %-kal szemben) a várandós nők 81,2 %-a vett részt terhességi konzultáción a közegészségügyi rendszer keretében. 3600 gyógyszer ára csökkent, és a generikus gyógyszerek értékesítése 39 %-kal nőtt, ezáltal javítva a hozzáférést. Végezetül, 2019-től valamennyi régióban regionális felügyelőket neveztek ki.

68

A Bizottság úgy véli, hogy az eredménymutatók három célja közül csak a bérrel nem rendelkező munkavállalók számára biztosítandó orvosi ellátással kapcsolatos cél megvalósulása várat magára. Az e mutatóval kapcsolatos jogalkotási aktusokat várhatóan a közeljövőben fogadják el.

69

A Bizottság a finanszírozási megállapodás által lehetővé tett rugalmasság keretein belül megfelelő intézkedéseket hozott a program tekintetében a büntető törvénykönyv késedelmes jóváhagyása hatásának enyhítésére.

Az igazságszolgáltatási térképre vonatkozó célkitűzés a helyi bírósági központok áthelyezésének támogatására irányult. A szabályozási aktus elfogadása ezért a finanszírozási megállapodásban foglaltaknak megfelelően 60 %-ban hajtotta végre az új igazságszolgáltatási térképet.

Az igazságszolgáltatási segítségnyújtás elősegítésére irányuló cél esetében megállapítható, hogy az folyamatcél volt. A RAMED kártya annak érdekében történő használata, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek számára hozzáférést biztosítsanak az igazságszolgáltatási segítséghez, megfelel az igazságszolgáltatási segítséghez való hozzáféréshez szükséges dokumentumok egységesítését és egyszerűsítését előíró finanszírozási megállapodásban meghatározott célnak.

70

A Bizottság úgy véli, hogy valamennyi kifizetés megalapozott volt. A Bizottság értékelését alátámasztják i. a közigazgatás által szolgáltatott bizonyítékok, ii. az igazoló dokumentumok bizottsági ellenőrzése, valamint iii. a független megfigyelő misszió eredményei.

Megállapítható különösen, hogy valamennyi ellenőrzési forrás megfelelt a finanszírozási megállapodás előírásainak. A felhasznált statisztikák a rendelkezésre álló nyilvános statisztikák voltak; a Pénzügyminisztérium ugyanazokat az adatok használta fel.

71

A Bizottság a költségvetés-támogatási iránymutatás rendelkezéseinek megfelelően és az alkalmazandó szabályokkal és eljárásokkal összhangban engedélyezte a finanszírozási megállapodás egyes mutatók kiterjesztését és/vagy módosítását lehetővé tevő módosításait.

A Bizottság – ahol az szükséges volt – az intézményi környezet alakulásának megfelelően kiigazította a programok mutatóit az ágazati reformprogramra vonatkozó szerződés kedvező hatásának és az uniós finanszírozás eredményességének maximalizálása érdekében.

Végezetül fontos megjegyezni, hogy nem a költségvetés-támogatási program éri el céljait, hanem a kormány, amely az általa megkezdett reform végrehajtásával éri el célkitűzéseit. A mutatók/célok értékelésének indokolt esetben történő átvitele az uniós támogatás eredményessége maximalizálásának leghatékonyabb módja.

72

A Bizottság költségvetés-támogatási szakpolitikája egyes meghatározott esetekben célzott költségvetés-támogatást ír elő például államépítésre és a reziliencia erősítésére vonatkozó szerződésekkel. E szerződéseket gyakran alkalmazzák konfliktus utáni helyzetekben. A költségvetés-támogatás támogatja a reformot, azonban önmagában nem fogja és tudja kiváltani azt. Bármely reform sikere és fenntarthatósága nagyrészt a kormány és az ország lakosságának felelősségvállalásától függ.

A költségvetés-támogatás célja nem az, hogy az ágazati minisztériumok számára nagyobb költségvetést biztosítson, hanem annak biztosítása, hogy a költségvetés a nemzeti stratégia és/vagy a program célkitűzései szempontjából megfelelő legyen. A költségvetés-támogatás képes biztosítani, hogy i. a reform végrehajtására olyan gyorsan kerüljön sor, amennyire azt a politika lehetővé teszi, ii. a reform megfelelő „minőségű” legyen, a bevált nemzetközi gyakorlathoz igazodjon, és magas szintű szakértelem álljon rendelkezésére.

73

A Bizottság úgy véli, hogy a reformok végrehajtása nem függ az ágazati költségvetési tételek végrehajtásától. Ettől függetlenül a Bizottság rámutat arra, hogy a költségvetés végrehajtásának aránya mind az Igazságügyi, mind az Egészségügyi Minisztérium esetében a 2014 és 2016 közötti időszak tekintetében meghaladta a 90, illetve 95 %-ot, 2017-ben pedig a 100 %-ot.

74

A költségvetés-támogatási eszköz összegének GDP-hez viszonyított aránya ugyan korlátozott lehet, azonban az eszköz támogatási jellege, valamint a szigorú értékelés és az uniós programokat kísérő kiegészítő támogatás nagyobb előnyt jelent annál, mint amiben a többi adományozó többsége részesül.

75

Az uniós külképviselet a rendelkezésre álló nyilvános statisztikákat kapja meg és használja fel, a Pénzügyminisztérium ugyanazokat az adatokat használja fel. Az azonosított adatkészletek az ágazati szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatban valóban hasznos információkkal szolgálhatnak. A Bizottság jelenleg is tárgyal a Pénzügyminisztériummal a hivatalok teljesebb statisztikai adatkészletek összeállítása érdekében történő támogatásának lehetőségéről.

A marokkói statisztikai rendszer – ahogyan az a Világbank statisztikai kapacitás indexéből is következik – nagyon fejlett és jobb számos más ország rendszerénél. Ennélfogva e rendszer megfelelő alapot biztosít az ágazati előrelépések nyomon követéséhez és elemzéséhez. A Bizottság a szolgáltatott információk összevetéséhez és az eredmények szintjének ellenőrzéséhez a statisztikai adatokon felül egyéb információforrásokat is felhasznál.

76

A Bizottság a 69. bekezdésre adott válaszaira hivatkozik.

77

A kormány az orvosi személyzet kérdését következetesen kezeli. A kormány országszerte tucatnyi orvosi kart nyitott. Ezenkívül Marokkóban a köz- és magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó törvény elfogadása (2015) óta magánkarok nyíltak, amelyek az egészségügyi szakmák tekintetében számos kiegészítő képzést biztosítanak az egészségügyi dolgozók különböző típusai számára. E kérdéssel az EU a szakpolitikai párbeszéde keretében foglalkozott.

A Világbanktól kapott támogatásból egy elektronikus egészségügyi információs rendszer kialakítására lehetett számítani. Sajnos a világbanki támogatás nem érkezett meg időben. Az e rendszer kialakítására vonatkozó főtervet mostanra az Egészségügyi Minisztérium már jóváhagyta. Az Uniónak nem kellett e tevékenységet megkettőznie.

80

Az érzékeny és nehéz reformok néha a vártnál lassabban haladnak előre, az eredmények minősége, valamint a közigazgatás és a lakosság felelősségvállalása azonban létfontosságú azok sikeréhez.

81

Az előzetes letartóztatások visszaszorítása jelentőségének elismeréseképpen a kormány törölte a büntető törvénykönyvből a vonatkozó cikkeket, és azokat reformjuk felgyorsítása érdekében külön törvényben nyújtotta be.

A Bizottság e kérdést a finanszírozási megállapodásban a költségvetés-támogatási programban kezelendő kulcsfontosságú kérdésként jelölte meg. E célból három mutató kidolgozására került sor.

Biztató eredményt jelent, hogy az előzetes letartóztatásban lévő fogvatartottak aránya 2018-ban 39 %-ra csökkent.

82

A gyökeres és mélyreható reformok, mint például az igazságszolgáltatási ágazatot érintő (független igazságszolgáltatási ágazatra, a jogokhoz és az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférésre, a jogok és szabadságok fokozott bírósági védelmére, valamint az igazságszolgáltatás eredményességének és hatékonyságának növelésére) irányuló reformok hatásait nem lehet ilyen rövid idő alatt bizonyítani, különösen azért, mert e reformokat a közigazgatásnak, az igazságügyi tisztviselőknek és a lakosságnak is nagymértékben támogatnia kell.

A reform különböző területein elért előrehaladás jelentős (bár a büntető törvénykönyv tekintetében korlátozott), és a hatás felmérésére az elkövetkező években fog sor kerülni.

85

A PACC célja annak bemutatása volt, hogy új szabályozások és bizonyos előnyök kellőképpen ösztönözhetik az egyéni vállalkozások elindítását. A program hozzáadott értéke az egyéni vállalkozók érdekében hozott intézkedések minőségének és fenntarthatóságának biztosítása. A program nem arra irányul, hogy kikényszerítse a reformot, vagy hogy három éven belül jelentősen csökkentse az informális gazdasági egységek nemzeti arányát, hanem arra, hogy feltárja azokat az innovatív módokat, amelyekkel az egyéni vállalkozók meggyőzhetők arról, hogy tevékenységüket jogszerű keretek között folytassák.

A PACC-program – figyelembe véve annak nagyságát és alkalmazási körét – a marokkói kormány által annak érdekében elindított legígéretesebb folyamatokat támogatja, hogy növelje a gazdaság formálissá tételének szintjét, és ösztönözze a munkahelyteremtést (azaz az egyéni vállalkozóvá válást). Hasonlóképpen, a beruházási programok esetében a PACC-projekt elősegíti a kkv-kkal foglalkozó marokkói ügynökség által támogatott projektek körének bővítését.

86

A Bizottság szerint az elsőrangú exportőr program célja az állandó exportőrök számának jelentős növelése.

87

A Bizottság egyetért azzal, hogy a láthatóság a politikai kapcsolatok felfüggesztésének ideje alatt korlátozott volt; 2017 óta azonban az uniós láthatóság jelentősen nőtt.

88

A Bizottság megerősíti, hogy 2017-től sor került hivatalos magas szintű események megszervezésére, amelyen az uniós külképviselet részt vett.

89

2018 közepe óta a PACC-program esetében a láthatóság többek között az átfogó sajtómegjelenések révén jelentősen nőtt.

90

Egyéb technikai és pénzügyi partnerek logója nem jelenik meg a minisztériumok weboldalain.

92

A Bizottság szerint ugyan továbbra is vannak egyenlőtlenségek, 2012 óta az állami kórházakhoz való hozzáférés tekintetében jelentős előrelépés történt; a hozzáférés 80 %-kal nőtt, az állami szakkonzultációk száma pedig 78 %-kal emelkedett.

93

A Bizottság hangsúlyozni szeretné, hogy a szegénység és egyenlőtlenség marokkói előfordulására vonatkozó adatok 2013-ból és 2014-ből származnak, 2010-es adatok felhasználásával. A legújabb kiadványok, mint például a 2018. évi African Development Dynamics is, ugyanazokat az adatokat használják fel. Mivel újabb adatok nem állnak rendelkezésre, a Bizottság megkérdőjelezi a Számvevőszék azon megállapításait, hogy a 2014 és 2018 között végrehajtott költségvetés-támogatási programok nem gyakoroltak jelentős hatást e két mutatóra. Ezenkívül módszertani szempontból helytelen a költségvetés-támogatási programok hatását az e programok végrehajtását megelőző időszakokra vonatkozó adatok alapján értékelni.

94

A Bizottság úgy véli, hogy bár a nők jogait illetően nem minden területen történt előrelépés, jelentős javulás tapasztalható a nők mind nemzeti, mind helyi szintű politikai szerepvállalását illetően. Marokkó az ENSZ nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2017. évi indexén 189-ből a 123. helyet foglalja el.

95

b) A Bizottság szerint a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó korábbi költségvetés-támogatási program kulcsszerepet töltött be a nemi kérdések kulcsfontosságú szakpolitikák terén való intézményesítésében.

Miközben a különböző intézményi érdekeltek közötti koordináció megerősítésének szükségessége elismerést nyert, a nemi kérdések hatékony érvényesítése továbbra is kihívást jelent.

Ezt felismerve a Bizottság annak biztosítása érdekében, hogy a nemek kérdése nagyobb hangsúlyt kapjon a legújabb költségvetés-támogatási programokban, és szem előtt tartva az adatok ágazati költségvetés-támogatásban szereplő bontását, legalább egy egyedi, kifejezetten nemi vonatkozású mutató hozzáadásával kiegészítette a programokat a nemi szempontok szerinti ágazati elemzés alapján.

c) Mivel a nők gazdasági szerepvállalásának növelése jelentős kihívást jelent, a Bizottság különböző eszközök (nem csak a költségvetés-támogatás), mint például a nemzeti indikatív programon keresztül finanszírozott „Nők az üzleti életben” egyedi program révén megfelelő stratégiát dolgoz ki.

Az e területen fennálló folyamatos ágazati párbeszédnek köszönhetően a nemekkel kapcsolatos második program a nők gazdasági szerepvállalásának növelésére összpontosító külön mutatóval rendelkezik.

A PACC kiegészítéseként a női vállalkozókra irányuló konkrét tevékenységek érdekében a Bizottság támogatásokat nyújtott a Szomszédsági Beruházási Kereten keresztül az EBRD által végrehajtott magánszektortámogatási program részére.

d) A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy az emberi jogi kérdésekkel különböző politikai és együttműködési csatornákon keresztül is foglalkoznak. A négy ellenőrzött programban az igazságszolgáltatási ágazatban három, közvetlenül az emberi jogokkal kapcsolatos mutatót a büntető törvénykönyv jóváhagyásának késedelme miatt nem sikerült elérni.

Meg kell azonban jegyezni, hogy mind az egészségügyi, mind a szociális védelmi program a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását megcélozva közvetlenül hozzájárul a szociális és gazdasági jogok megvalósításához.

96

Ezen időszak alatt teljesült néhány pozitív mérföldkő (az egyenlőségért és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemért felelős hatóság létrehozása 2017-ben, a nők és lányok elleni erőszakról szóló 103.13. sz. törvény elfogadása 2018-ban), még ha az előrelépés eddig egyenetlen volt is. Az Unió emberi jogok és a demokrácia helyzetéről szóló, 2015 és 2018 közötti időszakra vonatkozó éves jelentései szerint egyes területek, köztük az igazságszolgáltatási rendszer, az intézményi emberi jogi keretrendszer és a korrupció pozitív fejleményei ellenére Marokkóban továbbra is jelentős emberi jogi kihívások állnak fenn.

98

A Freedom House szerint Marokkó „részben szabad” ország, a „Szabadság a világban” című 2019. évi jelentésében (Freedom in the World Report) 100 pontból 39 pontot kapott (lásd a 15. ábrát). Az e jelentésben említett legfontosabb kérdések a sajtószabadság és a gyülekezési szabadság korlátozása, az internet szabadságának hiánya és az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya. 2018-ban Marokkó polgári szabadságok terén elért pontszáma 4,5/7-ről 5/7-re romlott az év folyamán a nagyobb tüntetésekre adott állami reakciók miatt (lásd a 14. ábrát).

Következtetések és ajánlások

99

A Bizottság – tekintettel a válaszaiban foglalt elemekre – megállapítja, hogy az uniós együttműködés hozzájárult a reformok végrehajtásához Marokkóban. Ez pozitív hatást gyakorolt az ország társadalmi-gazdasági fejlődésére, amit a Bizottság általi nyomon követés folyamatosan megerősített: mind a belső, mind a külső független éves értékelések kedvezőnek ítélik meg a reformfolyamat előrehaladását.

100

Az azonosított kiemelt ágazatokat a 2011-es alkotmány alapján kidolgozott marokkói reformprogram határozza meg. Miközben lehetőség nyílhat bizonyos szintű konszolidációra és koncentrációra, a csupán három ágazatra való leszűkítés ellentmondott volna a kiemelt státuszt végrehajtó cselekvési terv szellemének, és csökkentette volna a Bizottság szakpolitikájának áttételes hatását. A Bizottság úgy véli, hogy az összegek ágazati költségvetés-támogatási programokhoz rendelésére átlátható és módszertanilag megfelelő, teljes mértékben dokumentált eljárásban került sor (lásd a Bizottság 27. bekezdésre adott válaszát). Az Európai Tanács munkacsoportjában részletesen megvitatták a politikai kapcsolatok felfüggesztését a tagállamokkal, amelyek támogatták a Bizottság stratégiáját (lásd a Bizottság 32. bekezdésre adott válaszát).

1. ajánlás. Az EU költségvetés-támogatási fókuszának megerősítése Marokkóban

Első franciabekezdés: A Bizottság és az EKSZ részben elfogadja az ajánlást.

Ahogyan azt az EU változtatási programja és programozási iránymutatásai rögzítik, a Bizottság és a EKSZ egyetért a korlátozottabb számú ágazatra való összpontosítással. Ezen ágazatok előnyben részesítése azonban ellentétes lenne a jelenlegi iránymutatással.

Második franciabekezdés: A Bizottság és az EKSZ elfogadja az ajánlást, és álláspontjuk szerint annak végrehajtása már folyamatban van.

A Bizottság és az EKSZ a szerzett tapasztalatok tükrében rendszeresen kiigazítja a módszert.

A Bizottság és az EKSZ a módszer és annak végrehajtási módja általuk elvégzett rendszeres felülvizsgálatának részeként figyelembe veszi a Számvevőszék ajánlásait.

Harmadik franciabekezdés: A Bizottság és az EKSZ elfogadja az ajánlást.

A közös programozási folyamat 2015-ben indult, és az EU, valamint a tagállamok elvégezték az ország fő fejlesztési kihívásainak közös elemzését. 2017-ben úgy döntöttek, hogy a közös programozást három fő területre (nemek kérdése, migráció és szakmai képzés) összpontosítják. E három terület kívül esett az ellenőrzés hatókörén. A jelenlegi programozási időszakban jelentős erőfeszítéseket tettek Marokkóban a közös programozás végrehajtása érdekében. A Bizottság és az EKSZ az új programozási művelet során még erőteljesebben fogja folytatni ezeket az erőfeszítéseket.

101

A költségvetés-támogatási finanszírozási megállapodás és annak mellékletei tartalmazzák a program végrehajtásához szükséges összes célt, mutatót és bázisértéket. A költségvetés-támogatási iránymutatás nem szólít fel cselekvési terv kidolgozására.

Lásd a Bizottság 47. és 48. bekezdésre adott válaszait.

2. ajánlás. A célok és a teljesítménymutatók megtervezésének javítása

Első franciabekezdés: A Bizottság és az EKSZ nem ért egyet az ajánlással.

A Bizottság rámutat arra, hogy a költségvetés-támogatási iránymutatással összhangban a konkrét és releváns teljesítménymutatók meghatározása már bevett gyakorlatnak számít.

A Bizottság úgy véli, hogy az ellenőrzött programokban használt célok és teljesítménymutatók kellőképpen igazodnak a marokkói körülményekhez. Az indokolást az egyes programok intervenciós logikája vázolja fel, amely a Bizottság szolgálatai és a tagállamok által jóváhagyott cselekvési dokumentum részét képezi. Meg kell jegyezni, hogy a költségvetés-támogatás nem korlátozódik a teljesítménymutatókra.

Második franciabekezdés: A Bizottság és az EKSZ elfogadja az ajánlást, és adott esetben igénybe vesz eredményorientált mutatókat.

Harmadik franciabekezdés: A Bizottság és az EKSZ elfogadja az ajánlást, és szükség esetén igénybe vesz bázisértékeket.

102

A Bizottság rámutat arra, hogy a szakpolitikai párbeszédre napi szinten kerül sor valamennyi szinten. A fő kérdések felvetésére szükség esetében szisztematikusan, a megfelelő szinten kerül sor. E folyamat egészének teljes körű dokumentálása jelentős adminisztratív költségekkel járna, és kihatással lehet az érzékeny és néha bizalmas tárgyalásokra. Az éves találkozókat dokumentálják, és a jegyzőkönyveket továbbították a Számvevőszék részére.

A Bizottság a költségvetés-támogatás összefüggésében a szakpolitikai párbeszéd tekintetében tartotta magát a költségvetés-támogatási iránymutatáshoz. A szakpolitikai párbeszéd eredményei ma és a jövőben is az értékelés fontos részét képezik. A Bizottság ugyanakkor szeretné felhívni a figyelmet a reformok és a politikai célkitűzések politikai érzékenységére, és ezért fenntartja, hogy a párbeszédre vonatkozó stratégiák kidolgozására továbbra is a Bizottság érdekeit védő módon kerül majd sor.

A marokkói kormányzattal valamennyi szinten fennáll a kapcsolat, és a kérdésekkel megfelelő szinteken foglalkoznak, összhangban az eredményes gazdálkodás elveivel és az operatív igényekkel, valamint a diplomáciai protokoll tiszteletben tartása mellett.

Lásd még a Bizottság 56. és 57. bekezdésre adott válaszait.

3. ajánlás. A szakpolitikai párbeszéd megerősítése

A szakpolitikai párbeszéd Marokkóban a fejlesztési támogatási gyakorlat és a költségvetés-támogatási programok azonosításának, megfogalmazásának, végrehajtásának, nyomon követésének és értékelésének lényegi részét képezi. A szakpolitikai párbeszéd nemcsak a finanszírozáshoz kapcsolódik, hanem lefedi a kiemelt státuszt végrehajtó cselekvési terv valamennyi területét.

A Bizottság az ajánlásnak megfelelően mérlegelhetné a szakpolitikai párbeszéddel kapcsolatos hivatalosabb és gyakoribb jelentéstételt. Az informális szakpolitikai párbeszéd azonban bizonyos körülmények között továbbra is megfelelőnek és hatékonynak bizonyul (amint azt az EU és Marokkó közötti politikai kapcsolatok felfüggesztésének időszaka is igazolta).

Első franciabekezdés: A Bizottság és az EKSZ elfogadja az ajánlást.

A költségvetés-támogatás keretében a szakpolitikai párbeszédre vonatkozó javított útmutatást belefoglalták a naprakésszé tett költségvetés-támogatási iránymutatásba.

A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozni kívánja egyes reformok és politikai célkitűzések politikai érzékenységét, és ezért fenntartja, hogy a párbeszédre vonatkozó stratégiák kidolgozására a Bizottság érdekeit védő módon kerül majd sor.

Második franciabekezdés: A Bizottság és az EKSZ részben elfogadja az ajánlást.

Az előírásnak megfelelően valamennyi kulcsfontosságú találkozó esetében sor kerül jegyzőkönyv készítésére és nyomon követésére. A Bizottság és az EKSZ törekedni fog arra, hogy szisztematikusabban dokumentálja a szakpolitikai párbeszédet.

Harmadik franciabekezdés: A Bizottság és az EKSZ részben elfogadja az ajánlást.

A szakpolitikai párbeszéddel kapcsolatos rendszeres jelentéstétel a külső támogatások irányításáról szóló jelentések jelentéstételi keretén belül és a folyósítási feljegyzések révén biztosított. A Bizottság és az EKSZ törekedni fog arra, hogy szisztematikusabban dokumentálja a szakpolitikai párbeszédet.

103

Lásd a Bizottság 59–63. bekezdésre adott válaszait.

A Bizottság megállapítja a következőket:

  • a felhasznált ellenőrzési források megfelelőnek tekinthetők;
  • az ellenőrzési források csak egy mutató és egy cél esetében hiányoztak, mivel azokat a kormánynak a kifizetést megelőzően kellett volna biztosítania;
  • az adatok minőségét és megbízhatóságát ellenőrizték, amikor az szükségesnek tűnt, mivel a Bizottság a bevált nemzetközi gyakorlattal összhangban nemzeti statisztikai rendszerekre támaszkodik;
  • a kifizetések folyósítása során felmerült hibák csak két cél szerinti kifizetést érintettek, és visszafizettetési eljárás kezdeményezésére került sor;
  • az összes további folyósításra a finanszírozási megállapodás rendelkezésével összhangban került sor;
  • a célok átvitelére mind a független megfigyelő missziók, mind a Bizottság szolgálatainak véleményét követően az érintett minisztérium kérésére rendszeresen sor került.
4. ajánlás. A folyósításokra vonatkozó ellenőrzési eljárások javítása

Első franciabekezdés: A Bizottság nem fogadja el ezt az ajánlást, mivel az olyan észrevételeken és következtetéseken alapul, amelyekkel a Bizottság nem ért egyet.

A Bizottság rámutat arra, hogy az eredményes pénzgazdálkodási gyakorlatokkal és a költségvetés-támogatási iránymutatással összhangban megfelelő számítási módszereket alkalmaznak, amelyeket a finanszírozási megállapodás mellékletei kifejezetten ismertetnek. Azon ritka esetekben, amikor hibák fordulnak elő, azok kijavítására kellő időben sor kerül.

Második franciabekezdés: A Bizottság nem fogadja el ezt az ajánlást, mivel az olyan észrevételeken és következtetéseken alapul, amelyekkel a Bizottság nem ért egyet.

A Bizottság rámutat arra, hogy ez már bevett gyakorlatnak számít. A költségvetés-támogatási iránymutatás szerint a forrásokat csak akkor folyósítják, ha megbízható bizonyítékok állnak rendelkezésre a célok elérésére vonatkozóan.

Az ellenőrzési források megbízhatóságát és következetességét a Bizottság a program teljes életciklusában alaposan megvizsgálta.

A nemzeti adatgyűjtő rendszert az ellenőrzött ágazatokban a program kidolgozása során megbízhatónak értékelték. Ezt az értékelést alátámasztja Marokkónak a Világbank statisztikai kapacitás indexében elfoglalt helyezése, amely szerint az ország eredménye jelentősen meghaladta a regionális átlagot statisztikai adatainak minőségét illetően.

A támogatások eredményességével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzussal összhangban az országos rendszerek használata ezek megerősítésére, befogadóbbá tételére és a hazai elszámoltathatóság fokozására irányul. Ezért a Bizottság a változó részletekkel kapcsolatos mutatók teljesítményének értékelésekor az összes hivatalos, releváns és megbízható információt felhasználja, amennyiben azok elegendő bizonyossággal szolgálnak az eredményszint tekintetében.

Amennyiben a szolgáltatott adatok minőségét illetően komoly kétségek merülnek fel, a kifizetésre vonatkozó döntés megalapozása érdekében ellenőrzési eljárást folytatnak le.

Harmadik franciabekezdés: A Bizottság nem fogadja el ezt az ajánlást, mivel az olyan észrevételeken és következtetéseken alapul, amelyekkel a Bizottság nem ért egyet.

A külképviselet a partnerország által előterjesztett érvek alapján értékeli az átvitelre vonatkozó kérés jogosságát. Ezen értékelést a központi részlegek kétszeresen ellenőrzik és jóváhagyják. Ezeket az érveket a kormány levele tartalmazhatja, vagy azok a találkozók jegyzőkönyvében és/vagy a független megfigyelő missziók jelentéseiben jelenhetnek meg.

A jelentés vonatkozó bekezdései részletes magyarázatokkal szolgálnak.

104

Az előrehaladás hivatalos és részletes nyomon követésére minden egyes költségvetés-támogatási reformprogram esetében évente, a folyósítási dokumentáció elkészítésekor, jellemzően független, külső tanácsadók közreműködésével kerül sor. E nyomon követés az ágazati szakpolitika fejlődésével kapcsolatos szakaszt is magában foglal. A rendszeres nyomon követés, amely eltérések esetén lehetővé teszi a korai előrejelzést, folyamatos szakpolitikai párbeszéd, látogatások és munkacsoportok formájában valósul meg (lásd a Bizottság 64–66. bekezdésre adott válaszait a programmal kapcsolatos konkrét megjegyzések tekintetében).

5. ajánlás. A nyomon követési eljárások javítása

Első franciabekezdés: A Bizottság részben elfogadja az ajánlást.

Ugyanakkor nem minden program esetében indokoltak a helyszíni látogatások.

Második franciabekezdés: A Bizottság elfogadja az ajánlást.

Harmadik franciabekezdés: A Bizottság elfogadja az ajánlást.

105

A Bizottság szerint a célok 62 %-a valósult meg.

A minisztériumok költségvetés-végrehajtási aránya mind az Igazságügyi, mind az Egészségügyi minisztérium esetében a 2014 és 2016 közötti időszak tekintetében meghaladta a 90, illetve 95 %-ot, 2017-ben pedig a 100 %-ot. Ezért helytelen azt állítani, hogy „jelentős elköltendő összegek maradtak”.

A költségvetés-támogatás hozzáadott értéke a partnerországok társadalmai számára az átalakulásban rejlő, hosszú távú előnyöket biztosító azon helyi reformok és cselekvési tervek megvalósításának támogatása, amelyek valódi, hiteles és releváns reformprogramokat jelentenek.

106

A láthatóság a folyamatos kommunikáció eredménye, és a körülményeknek megfelelően differenciált megközelítést kíván. A költségvetés-támogatásra vonatkozó finanszírozási megállapodások és más külső fellépések már tartalmaznak a láthatóságot előíró rendelkezéseket.

A láthatóság csak 2016-ban volt minimális. 2017 óta az uniós támogatás láthatósága jelentősen javult.

Az eredeti finanszírozási megállapodás aláírásához hasonlóan a teljesítményösztönzés nem a függelék aláírásával kezdődik. A függelék az annak tényleges aláírását megelőzően hónapokon keresztül folytatott párbeszéd és tárgyalások eredménye.

A Bizottság álláspontjával kapcsolatos további részletes magyarázatokat a vonatkozó bekezdésekhez fűzött észrevételek tartalmazzák (lásd a Bizottság 8992. bekezdésre adott válaszait).

6. ajánlás. Az uniós támogatás láthatóságának növelése

A Bizottság és az EKSZ részben elfogadja az ajánlást.

A láthatósággal kapcsolatos különleges folyósítási feltételek bevezetése nem lenne helyénvaló, egyes esetekben, mint például a Marokkó és az EU közötti kapcsolatok megromlásának időszakában pedig kontraproduktívnak bizonyulhat.

107

A Bizottság szerint a nemek kérdése és az emberi jogok összetett, mélyen gyökerező társadalmi kihívások, amelyek esetében az előrelépéshez időre van szükség.

Hosszú távú, nagymértékben integrált hatásmutatók (mint például a humán fejlettségi mutató vagy a nemek közötti egyenlőtlenségek mutatószáma) alkalmazása nem megfelelő a költségvetés-támogatási program hatásának ilyen rövid időtávon történő méréséhez. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy mind a humán fejlettségi mutató, mind a nemek közötti egyenlőtlenségek mutatószáma javulást mutat Marokkóban.

A Bizottság álláspontjával kapcsolatos további részletes magyarázatokat a vonatkozó bekezdésekhez fűzött észrevételek tartalmazzák (lásd a Bizottság 96100. bekezdésre adott válaszait).

Az ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a külső fellépések, biztonságpolitika és jogérvényesülés kiadási területeiért felelős, Bettina Jakobsen számvevőszéki tag elnökölte III. Kamara végezte. Az ellenőrzést Hannu Takkula számvevőszéki tag vezette Turo Hentila kabinetfőnök, Helka Nykaenen kabinetattasé, Kim Hublé feladatfelelős, valamint Aurelia Petliza és Dirk Neumeister számvevők támogatásával.

Végjegyzetek

1 Forrás: A Bizottság (Kereskedelmi Főigazgatóság) 2017-re vonatkozó számadatai.

2 Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa – Marokkó egyetemes időszakos felülvizsgálata, 2017. május.

3Euro-mediterrán megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról”, HL L 70., 2000.3.18., 2. o.

4 Közös EU-Marokkó dokumentum a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséről/kiemelt státusz (13653/08).

5 Az Európai Unió Törvényszékének 2015. december 10-i ítélete (T-512/12. sz. ügy).

6 A Tanács 2012/497/EU határozata (HL L 241., 2012.9.7., 2. o.).

7 Az Európai Bíróság 2016. december 21-i ítélete (C-104/16. P. sz. ügy).

8 Az Európai Bíróság 2018. február 27-i ítélete (C-266/16. sz. ügy).

9 Az előirányzott juttatott kiadások 65%-a és a kifizetések 72%-a.

10 Egységes támogatási keret, 2014–2017. Az alágazatok között volt például az egészségügy, az oktatás, az igazságügy és a vidékfejlesztés.

11 Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele, COM(2011) 637 végleges.

12 Az egységes támogatási keretben megállapított indikatív elosztások, olyan mértékű finanszírozás, amellyel az Unió elegendő szakpolitikai hatást tud biztosítani, a stratégia végrehajtásához szükséges további finanszírozás, az abszorpciós kapacitás, valamint az érdekelt felek más beavatkozásai.

13 A külügyminiszter által vezetett marokkói hatóságok, az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős uniós biztos, valamint a tagállamok képviselői részvételével megrendezett ülés.

14 A támogatás folyósításakor figyelembe vett 54 célértékből 24-nek megfelelő bázisértékkel kellett volna rendelkeznie, azt azonban csak hét célérték esetében határozták meg. Nyolc esetben pontatlan volt a bázisérték vagy nem is volt ilyen, kilenc esetben pedig idejétmúlt bázisértéket rendeltek a célhoz.

15 A 24 célértékből, amelyhez bázisértéket kellett volna rendelni, kilenc idejétmúlt bázisértékkel rendelkezett. A folyósításkor figyelembe vett 54 célértékből nyolc már a finanszírozási megállapodás megkötése előtt megvalósult.

16 A tervezési szakasz időigényes (kb. egy évig tart), és különféle szintű jóváhagyásoktól függ. A Bizottság nem rendelkezik kellő rugalmassággal ahhoz, hogy a tárgyalási eljárás végén módosíthassa a célokat, illetve a mutatókat.

17 Lásd: 1. háttérmagyarázat.

18 Azon 42 célértékből, amelyek esetében alkalmazandók voltak, 12 esetében (29%).

19 Egy adott célérték az alábbiak közül egy vagy több alfejezethez is kapcsolódhat.

20 Ennek része a guelmimi fellebbviteli bíróság, valamint 13 elsőfokú bíróság létrehozása (a tahenaout-i elsőfokú bíróság létrehozása és 12 (köztük a Sidi Ifni-i) igazságszolgáltatási központ elsőfokú bírósággá történő átalakítása).

21 A szakértői misszió 2017. novemberi, Európai Bizottság által jóváhagyott jelentése szerint ez a 60%-os végrehajtási arány az igazságszolgáltatási központok számának 120-ról 72-re való csökkentéséből származik (ebből nyolc még üzembe helyezésre várt); ezt a lépést egy miniszteri határozat értelmében hajtották végre.

22 Európai Bizottság, Issues Paper: a review of the budget support instrument in Morocco (Vitaanyag: a marokkói költségvetés-támogatási eszköz felülvizsgálata), 2015. március és 2018. október.

23 Tanulástámogatási nemzeti program.

24 Nemzeti program a gyermekes özvegyek közvetlen támogatására.

25 A Freedom House egy nem kormányzati szervezet, amely kutatást végez és tanácsadást nyújt a demokráciaa politikai szabadság és az emberi jogok területén.

26 Pl. https://freedomhouse.org/report/freedom-world/2018/morocco.

27 Jogászok Nemzetközi Bizottsága, „Reform the criminal justice system in Morocco: strengthen pre-trial rights, guarantees and procedures” (A büntető igazságszolgáltatási rendszer reformja Marokkóban: a tárgyalást megelőző időszakhoz kapcsolódó jogok, garanciák és eljárások megerősítése), 2017. április.

28 Ez a marokkói kormány egyik legfontosabb stratégiája, amelynek célja i. az ipari ágazatban a munkahelyek számának növelése, ii. a marokkói gazdaság struktúrájának módosítása az ipar GDP-n belüli arányának növelésével, iii. az ipari termékek kivitelének növelése, iv. az iparban a közvetlen külföldi beruházás fokozása, v. az ágazat termelékenységének javítása.

29 A Marokkói Vállalatok Általános Szövetségének 2014-ben végzett felmérése alapján.

30 Minden olyan személyt szegénynek tekintenek, akinek a fogyasztási kiadása alatta marad a nemzeti szegénységi küszöbnek (napi 2,15 USA-dollár) (a Világbank országelemzése, 2018. június).

31 A Gini-együtthatót egy népességen belül a jövedelem százalékos megoszlásának mérésére használják. Minél magasabb a Gini-együttható, annál nagyobb az egyenlőtlenség az országban, és a magas jövedelmű személyek jóval nagyobb százalékban részesülnek a népesség teljes jövedelméből, mint amekkora ennek az egy főre jutó átlagos százalékos aránya.

32 African Development Dynamics 2018 (Afrika fejlesztési dinamikája 2018) (2018. július 11.).

33 Összetett mutató, amely a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenséget az eredmények három vetületében tükrözi: reproduktív egészség, önrendelkezés és munkaerőpiac; 100% = egyenlőtlenség és 0% = egyenlőség.

34 Összetett mutató, amely a humán fejlettség három alapvető vetületében méri az átlagos eredményeket: hosszú és egészséges élet, tudás és tisztességes életszínvonal.

Kronológia

Esemény Dátum
Az ellenőrzési feladatterv elfogadása / az ellenőrzés megkezdése 2018.9.25.
A jelentéstervezet hivatalos megküldése a Bizottságnak
(illetve más ellenőrzött szervezetnek)
2019.6.3.
A végleges jelentés elfogadása az egyeztetési eljárás után 2019.11.14.
A Bizottság és az EKSZ hivatalos válaszainak beérkezése az összes uniós nyelven 2019.12.5.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2019

PDF ISBN 978-92-847-3994-3 ISSN 1977-5733 doi:10.2865/065918 QJ-AB-19-022-HU-N
HTML ISBN 978-92-847-4003-1 ISSN 1977-5733 doi:10.2865/18713 QJ-AB-19-022-HU-Q

© Európai Unió, 2019

A többszörözés a forrás feltüntetésével engedélyezett.
Az európai uniós szerzői jogi védelem alatt nem álló fényképeket és más anyagokat közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától származó előzetes hozzájárulás birtokában lehet csak felhasználni vagy többszörözni.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

  • az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
  • a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
  • e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.