Európai Számvevőszék

Magunkról

az Európai Számvevőszék az Európai Unió (EU) külső ellenőre;
az 1975. évi Brüsszeli Szerződés hozta létre, majd 1977 októberében kezdte meg működését;
1993 óta, a Maastrichti Szerződés értelmében európai intézmény;
27 tagú kollektív testület, uniós tagállamonként egy-egy taggal, akiket az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács nevez ki;
mintegy 950 alkalmazottat foglalkoztat az Európai Unió minden országából.

Munkánk

feladatunk annak ellenőrzése, hogy az Unió megbízhatóan vezeti-e a könyvelését, helyesen alkalmazza-e pénzügyi szabályait, valamint hogy az uniós szakpolitikák és programok elérik-e a kitűzött céljaikat és megfelelő értékarányosságot biztosítanak-e;
elősegítjük az Unió pénzgazdálkodásának javítását, valamint ösztönözzük az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot;
felhívja a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújt, jelzi a hiányosságokat és a sikereket, és iránymutatással segíti az uniós döntéshozók és jogalkotók munkáját;
észrevételeinket és ajánlásainkat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a nemzeti kormányoknak és parlamenteknek, valamint a szélesebb nyilvánosságnak mutatjuk be.

Elnöki előszó

Tisztelt Olvasó!

A 2021–2027-es hosszú távú uniós költségvetés félidejéhez közeledve vitathatatlan, hogy az elfogadása óta váratlan és példa nélküli kihívások merültek fel, ami jelentős terhet rótt a költségvetési kapacitásra. Bár az uniós költségvetés az olyan rendkívül sürgető kérdésekre helyezte át a hangsúlyt, mint az Ukrajnának nyújtott támogatás, a migráció és a NextGenerationEU eszköz finanszírozása kapcsán a kamatlábak hirtelen emelkedése, ugyanakkor a korábbi prioritások – például a kutatás és az innováció, valamint az éghajlatváltozással és a digitális átállással kapcsolatos beruházások – megvalósítását is szem előtt kell tartani.

Ebben a kontextusban – az összes uniós intézményhez hasonlóan – az Európai Számvevőszéknek is reaktívnak és reagálóképesnek kell lennie ahhoz, hogy az Európai Unió független külső ellenőreként betölthesse szerepét. 2023 folyamán következetes és pártatlan értékeléseket készítettünk az uniós szakpolitikákról és programokról, értékeltük az uniós forrásokkal való pénzgazdálkodást az Unióban és azon kívül, valamint megvizsgáltuk a különböző szakpolitikák és kezdeményezések értékarányosságát.

Jelentésünk áttekinti 2023. évi tevékenységeinket és kiadványainkat, és tájékoztatást nyújt vezetőinkről, személyzetünkről és ellenőrzés-támogatási részlegeinkről.

Éves jelentéseinket, amelyek az uniós költségvetésre, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre (RRF) és az Európai Fejlesztési Alapokra (EFA) irányuló pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseink eredményeit tartalmazzák, a hivatalos határidőn belül tettük közzé. Az adott kiadásokra és szakpolitikai területekre összpontosító, közzétett különjelentéseink számos olyan témával foglalkoztak, mint például az akkumulátorokkal kapcsolatos uniós iparpolitika, az éghajlat-politikai célok, a fogyatékossággal élő személyek egyenlősége vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítménye.

Emellett négy véleményt is kiadtunk, ezekben a Bizottság jogalkotási javaslatait vizsgáltuk meg, amelyek olyan kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkoztak, mint például az Ukrajna-eszköz létrehozása, valamint az Európai Unió új pénzügyi forrásainak rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok.

Amint ezek a tevékenységek is mutatják, továbbra is elsősorban azokat a kérdéseket helyezzük előtérbe, amelyek közvetlenül érintik az uniós polgárok jólétét.

2024-re előretekintve valószínűnek tartjuk, hogy az uniós költségvetés tovább fog alakulni és növekedni, hogy megfelelhessen az újonnan felmerülő kihívásoknak. A közelgő választások után minden bizonnyal változások következnek be az Európai Parlamentben és a Bizottságban. A Számvevőszék üdvözli az így felmerülő új perspektívákat és lehetőségeket. Mindezen változások közepette a Számvevőszék továbbra is szilárdan elkötelezett marad az elszámoltathatóság és az átláthatóság mellett. Továbbra is független, objektív jelentéseket fogunk készíteni az Unió jövője szempontjából döntő fontosságú kérdésekről az uniós polgároknak, az intézményi érdekelt feleknek, valamint uniós és tagállami szintű partnereinknek.

Addig is arra kérem, olvassa el az elmúlt évben elvégzett tevékenységeink és elért eredményeink részletes áttekintését, és továbbra is tájékozódjon jövőbeni tevékenységeinkről.

Tony Murphy
elnök

Gyors áttekintés a 2023. évről

Tevékenységeink

A 2021–2025-ös időszakra vonatkozó stratégiánk

Többéves stratégiákat alkalmazunk, amelyek támogatnak minket ellenőrzési munkánk megtervezésében, a folyamatos fejlesztést célzó szervezeti változtatások előmozdításában, valamint abban, hogy a közszféra-ellenőrzés fejlesztésének élvonalában maradjunk.

2023: nagy előrelépések
a stratégia végrehajtása terén

2023 végén lezárult 2021–2025. évi stratégiánk harmadik éve. Az ötéves időszakra vonatkozó stratégiai céljaink: az elszámoltathatóság, az átláthatóság és az ellenőrzési keretek javítása az uniós fellépések valamennyi típusa tekintetében, ellenőrzéseink azon területekre és témákra való összpontosítása, ahol a legnagyobb hozzáadott értéket érhetjük el, valamint megalapozott ellenőrzési bizonyosság nyújtása változó környezetben, nehéz körülmények között is.

Stratégiánk gyakorlati megvalósítása érdekében megállapodtunk az egyes célokra és célkitűzésekre vonatkozó végrehajtási intézkedésekről, kijelöltük a felelősségi köröket és kitűztük a határidőket. Idén számos intézkedés terén ismét nagy előrelépéseket tettünk, ezek a következők:

a stratégiai területeket megfelelően lefedő ellenőrzési feladatok kiválasztása;
több ellenőrzés végzése a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) különböző vetületei kapcsán, beleértve az RRF kiadásairól szóló második ellenőrzési véleményünket, összhangban a „NextGenerationEU” (NGEU) kezdeményezésre vonatkozó stratégiai megközelítésünkkel;
cselekvési terv kidolgozása a intézményi partnereinkkel való együttműködésünkhöz;
félidős értékelés készítése a stratégia végrehajtási intézkedéseinek előrehaladásáról.

Az uniós fellépések teljesítményének és szabályszerűségének ellenőrzése

Teljesítmény-, pénzügyi, illetve
szabályszerűségi ellenőrzések

Ellenőrzéseink alapján független és objektív jelentéseket készítünk az uniós polgárok és szakpolitikusok számára az Unió jövője szempontjából meghatározó témákban, rámutatunk, hogy mi működik jól, felhívjuk a figyelmet arra, ami nem, és változtatásokat javaslunk.

Teljesítmény-ellenőrzéseink az uniós szakpolitikák és programok gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét vizsgálják. Középpontjukban az Uniót foglalkoztató olyan kérdéskörök állnak, mint például:

az Unió gazdasági versenyképessége;
az Unió biztonságát érintő fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség, valamint a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság európai értékei iránti tisztelet;
az éghajlatváltozás, a környezet és a természeti erőforrások;
költségvetési politikák és közfinanszírozás az Unióban.

Céljuk annak elősegítése, hogy az Unió elérje szakpolitikai célkitűzéseit.

Pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseink az uniós költségvetésre, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre és az Európai Fejlesztési Alapok (EFA) költségvetéseire terjednek ki. Megbízhatósági nyilatkozatot adunk az éves beszámolókról, valamint az ezek alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről.

Emellett kiválasztott szabályszerűségi ellenőrzések révén is vizsgálhatjuk az Unió költségvetési számvitelét és pénzgazdálkodását, illetve azt, hogy az uniós források beszedésével és kiadásával kapcsolatos irányítási és kontrollrendszerek megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és tagállami szabályoknak.

Végezetül mi vagyunk számos uniós ügynökség, decentralizált szerv és közös vállalkozás, valamint az Európai Iskolák külső ellenőre.

Ellenőrzéseinket a közszféra ellenőrzésére vonatkozó, nemzetközileg elfogadott standardokkal összhangban végezzük.

Munkaprogram

Munkaprogramunk 2024-re és az
azt követő évekre

A 2024-re és az azt követő évekre vonatkozó munkaprogramunk, amelyet 2023 decemberében tettünk közzé, ismerteti az elkövetkező évekre vonatkozó ellenőrzési prioritásainkat, és részletesen bemutatja azt a 73 különjelentést és áttekintést, amelyek közzétételét – éves jelentéseink mellett – 2024-re és az azt követő évekre tervezzük. A munkaprogram szorosan igazodik a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó stratégiánkban meghatározott prioritási területekhez.

Az „Unió gazdasági versenyképessége” prioritás keretében jelentéseket tervezünk közzétenni többek között a mesterséges intelligencia, a digitális átalakulás, a hidrogénipari politika és a mikrocsipágazat témájában.

„Az Unió biztonságát érintő fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség, valamint a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság európai értékei iránti tisztelet” elnevezésű stratégiai prioritási terület keretében olyan témákban tervezünk kiadni jelentéseket, mint például a migráció kiváltó okainak kezelése Afrikában, illetve a katonai mobilitás.

Terveink szerint az „Éghajlatváltozás, környezet és természeti erőforrások” címszó alatt szerteágazó témákban teszünk majd közzé jelentéseket: köztük lesz például az uniós gázellátás biztonsága, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a biogazdálkodás.

A „költségvetési politikák és közfinanszírozás az Unióban” címszó alatt egyebek mellett a káros adóverseny, a műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrás és az Európai Stratégiai Beruházási Alap témájában tervezünk jelentéseket készíteni.

Tervezzük azt is, hogy minden stratégiai területre nézve megvizsgáljuk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, ezen belül többek között a tagállami kontrollrendszereket, valamint az eszköz zöld és digitális pilléreit.

Helyszíni ellenőrzések

Noha ellenőrzési munkánk döntő részét luxembourgi székhelyünkön végezzük, számvevőink számos helyszíni látogatást tesznek legfőbb ellenőrzött szervezetünknél, az Európai Bizottságnál, illetve más uniós intézményeknél, ügynökségeknél és szerveknél, a tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságainál, a nem uniós országokban működő uniós külképviseleteken, valamint uniós forrásokat kezelő nemzetközi szervezeteknél.

Ezenkívül helyszíni vizsgálatokat is végzünk az uniós források egyéb felhasználóinál az Unió területén belül és azon kívül is. Evizsgálatok során követjük az ellenőrzési nyomvonalat és közvetlen ellenőrzési bizonyítékokat szerzünk azoktól, akik uniós szakpolitikák és programok irányításában részt vesznek, uniós pénzeszközöket szednek be, illetve kifizetéseket folyósítanak azokból, valamint a források végső kedvezményezettjeitől is.

Több helyszíni ellenőrzés

Az ellenőrző csoportok általában két vagy három számvevőből állnak, a helyszíni vizsgálatok hossza pedig néhány naptól néhány hétig terjed. A helyszíni ellenőrzések továbbra is meghatározó szerepet játszanak ellenőrzési munkánk során. Ezek az Unión belül általában az érintett tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeivel együttműködésben történnek.

2023-ban jelentősen megnöveltük helyszíni ellenőrzéseink számát az előző három évhez képest, amikor még részben érvényben voltak a Covid-járvánnyal kapcsolatos utazási és közegészségügyi korlátozások. Összesen 3527 napot töltöttünk látogatással a tagállamokban és az Unión kívül: az ilyen napok száma 2022-ben 2039, 2021-ben 857, 2020-ban 1190, 2019-ben pedig 3605 volt. Számvevőink 1370 napot töltöttek uniós intézményeknél, ügynökségeknél és szerveknél, valamint különböző nemzetközi szervezeteknél és magán könyvvizsgáló cégeknél is. 2022-ben, 2021-ben, 2020-ban és 2019-ben az ilyen napok száma 945, 299, 627, illetve 2504 volt.

A helyszíni ellenőrzések mellett továbbra is kihasználtuk a távellenőrzés és az elektronikus bizonyítékgyűjtés lehetőségét. Az ellenőrzött szervezetekkel történő kapcsolattartásra videokonferenciákat és más információs technológiákat, pl. biztonságos adat- és dokumentummegosztást használtunk.

Jelentéseink

Ellenőrzési jelentéseink, áttekintéseink és véleményeink az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Ezek segítik az Európai Parlamentet és a Tanácsot abban, hogy figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítását, és hogy elszámoltathassák az uniós források kezelésének felelőseit, kiváltképp az éves mentesítési eljárás keretében.

Különjelentések és áttekintések

2023-ban 35 különjelentést és áttekintést tettünk közzé, amelyek számos, az uniós kiadások és szakpolitikák különböző területein az Unió előtt álló kihívással foglalkoztak. Ezek közé tartozott – hogy csak néhányat említsünk – az energiaunió, az éghajlatváltozás és a fejlesztési támogatás, az intermodális árufuvarozás, az akkumulátorokkal kapcsolatos uniós iparpolitika, a fogyatékossággal élő személyek egyenlősége, az uniós bankfelügyelet, a bioüzemanyagok, valamint az uniós kohéziós és mezőgazdasági kiadások terén fennálló összeférhetetlenség. A jelentések közül három a NextGenerationEU helyreállítási kezdeményezéshez kapcsolódott: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz bizottsági kontrollrendszeréről, az NGEU bizottsági adósságkezeléséről, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítménymonitoring-keretéről szóló jelentéseink.

Különjelentéseinkben azt vizsgáljuk, hogy a kiválasztott uniós szakpolitikák és programok célkitűzései teljesültek-e, azokat eredményesen és hatékonyan valósították-e meg, és az uniós fellépés képvisel-e többletértéket, azaz több eredményt ért-e el annál, amit a nemzeti szinten megvalósított intézkedések révén lehetséges lett volna. Ezekben a jelentésekben ajánlásokat is megfogalmazunk arra nézve, hogyan lehet takarékosabban és jobban működni, elkerülni a pazarlást, vagy eredményesebb módon elérni a kitűzött szakpolitikai célokat.

Áttekintéseink korábban közzétett ellenőrzéseink vagy más nyilvánosan elérhető információk alapján, gyakran több témát átfogó, általánosabb nézőpontból mutatják be és elemzik az adott témát, esetleg olyan területek vagy kérdések elemzését adják közre, amelyek kapcsán még nem végeztünk ellenőrzést, illetve felmérik az adott témával vagy problémával kapcsolatos tényállást. Az ellenőrzésektől eltérően nem keresnek választ értékelő kérdésekre és nem nyújtanak bizonyosságot.

A következő oldalakon betekintést nyújtunk tevékenységünkbe és példákat mutatunk be 2023-ban készült, különböző szakpolitikai területeket érintő különjelentéseinkből.

Fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás

18/2023. sz. különjelentés: Az Unió éghajlat- és energiapolitikai céljai – A 2020-as célok megvalósultak, de kevés jel utal arra, hogy a 2030-as célok elérését célzó intézkedések elegendőek lesznek

Az éghajlatváltozás globális kihívás, amely jelentős hatással van az uniós polgárok életére. Az Unió idővel egyre ambiciózusabb éghajlat- és energiapolitikai célokat tűzött ki maga elé, hogy választ adjon erre a kihívásra. Ennek keretében 2020-ig és 2030-ig elérendő célokat határozott meg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, a megújuló energia használatának növelése és az energiahatékonyság előmozdítása tekintetében. A tagállamoknak a 2021–2030-as időszakra vonatkozóan nemzeti energia- és klímaterveket kellett benyújtaniuk, amelyekben felvázolták az e célok eléréséhez szükséges szakpolitikákat. Az Unió annak idején elkötelezte magát, hogy 2014–2020-as költségvetésének legalább 20%-át éghajlat-politikai fellépésekre fordítja. A 2021–2027-es uniós költségvetésben ez az arány 30%-ra, azaz évi mintegy 87 milliárd euróra emelkedett. Ez az összeg kevesebb mint 10%-a a 2030-as célok eléréséhez szükséges összes beruházásnak, amely a becslések szerint évente mintegy 1 billió euróra tehető. Az elképzelések szerint a beruházás fennmaradó része nemzeti és magánforrásokból fog érkezni.

Értékeltük, hogy az Unió sikeres intézkedésekre alapozza-e azt a szándékát, hogy eléri a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljait.

Megállapítottuk, hogy az Unió valóban elérte 2020-as céljait. Ez az eredmény azonban külső tényezőknek is köszönhető. A Bizottság nem értékelte, hogy előrelépéseit mennyiben tudhatta be szakpolitikáinak, nem pedig olyan külső tényezőknek, mint a 2009. évi pénzügyi válság, illetve hogy a 2020. évi Covid19-világjárvány pontosan milyen mértékben járult hozzá azokhoz, és csak részleges áttekintéssel bír a 2020-as célok elérésében sikeresnek bizonyult fellépésekről. Az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése nem volt rossznak mondható más iparosodott országok eredményeivel összevetve. Az Unió 2020-as üvegházhatásúgáz-kibocsátásába azonban nem számították bele a kereskedelemnek betudható, kibocsátásáthelyezésből eredő kibocsátásokat (amelyek figyelembevétele esetén mintegy 8%-kal nőne a becsült érték), valamint a nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból származó kibocsátásokat (3,4%, illetve 3,6%). A Bizottság meghatározta a sikeres ágazatokat, vagyis azokat, amelyekre vonatkozik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, azonban az uniós célok eléréséhez szükséges, az uniós költségvetésre, a nemzeti költségvetésekre és a magánszektorra háruló költségekről nem rendelkezik adatokkal. Továbbá a nemzeti energia- és klímatervekből hiányoznak a beruházási igényekre és a finanszírozási forrásokra vonatkozó adatok, amelyek alapján értékelni lehetne, hogy ezek a tervek szilárd alapot képeznek-e a 2030-as célok eléréséhez. Eddig összességében kevés jelét találtuk annak, hogy a 2030-as ambiciózus uniós célok kitűzését elegendő intézkedés kísérné.

A következőket javasoltuk a Bizottságnak: biztosítson nagyobb átláthatóságot az Unió és a tagállamok éghajlat- és energiapolitikai teljesítménye tekintetében; vegye számításba az Unió által okozott valamennyi üvegházhatásúgáz-kibocsátást, beleértve a kereskedelemből, valamint a nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból származó kibocsátásokat is; valamint támogassa a tagállamoknak a 2030-as célok elérésére tett kötelezettségvállalását.

Kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások

15/2023. sz. különjelentés: Az Unió akkumulátorokkal kapcsolatos iparpolitikája – Új stratégiai lendületre van szükség

Az akkumulátorfejlesztés és -gyártás stratégiai szempontból elengedhetetlen az Unió számára a tiszta energiaforrásokra való átállás tekintetében. Elősegítendő, hogy az Unió globális vezető szerepet tölthessen be a fenntartható akkumulátorgyártás és -felhasználás terén, a Bizottság 2018-ban stratégiai cselekvési tervet tett közzé az akkumulátorokra vonatkozóan, amely az értéklánc valamennyi szakaszát lefedi, stratégiai célokat határoz meg, és eszközöket javasol ezek eléréséhez.

Értékeltük, hogy a Bizottság eredményesen ösztönözte-e az akkumulátorokra vonatkozó európai iparpolitikát. Megvizsgáltuk a Bizottság 2018. évi cselekvési tervében meghatározott szakpolitikai célkitűzéseket és beavatkozási eszközöket, valamint a végrehajtás előrehaladását.

Megállapítottuk, hogy az akkumulátorokra vonatkozó uniós iparpolitika Bizottság általi előmozdítása összességében eredményes volt, ám a nyomon követést, a koordinációt és a célirányosítást hiányosságok jellemezték, és a nyersanyagokhoz való hozzáférés továbbra is komoly stratégiai kihívást jelent az uniós akkumulátor-értéklánc számára. A Bizottság nagyrészt sikerrel végrehajtotta cselekvési tervének legfontosabb fellépéseit, és létrehozta az alapvető fontosságú eszközöket az akkumulátorágazat támogatására. A Bizottság ugyanakkor elégtelen és gyakran elavult adatok alapján követi nyomon az akkumulátor-értékláncot, emellett pedig nem elemezte, hogy milyen volumenű uniós akkumulátorgyártásra van szükség a klímasemlegességre és az uniós gépjárműipar versenyképességének fenntartására irányuló kettős cél eléréséhez. Ez növeli annak a kockázatát, hogy a Bizottság 2035. évi kibocsátásmentességi célértékeit az elégtelen akkumulátorgyártás miatt nem sikerül majd teljesíteni, vagy csak nagyrészt importált akkumulátorok vagy elektromos járművek révén lehet majd elérni azokat, valamint fokozza az uniós termelés fenntartásához szükséges nyersanyagok ellátásának biztonságával kapcsolatos bizonytalanságot is. Bár a lítiumion-akkumulátorcellák gyártási kapacitása gyorsan fejlődik az EU-27 országaiban, és a 2020. évi 44 GWh-ról 2030-ra körülbelül 1200 GWh-ra nőhet, az ilyen kapacitás tényleges kiépítése nem biztosított, és azt geopolitikai és gazdasági tényezők is veszélyeztethetik. A Bizottság emellett nem rendelkezik áttekintéssel az ágazatnak nyújtott teljes közfinanszírozásról, ami hátráltatja a megfelelő koordinációban és célirányosításban. Végezetül az úgynevezett közös európai érdeket szolgáló fontos projektek pénzügyi támogatásának feltételei azok helyszínétől függnek.

A következőket javasoltuk a Bizottságnak: aktualizálja az akkumulátorokra vonatkozó stratégiai cselekvési tervet, különös tekintettel a nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítására; végezzen pontosabb nyomon követést rendszeres, naprakész és átfogó adatokkal; javítsa az akkumulátor-értéklánchoz nyújtott uniós finanszírozás áttekinthetőségét; javítsa az akkumulátor-értéklánchoz nyújtott uniós finanszírozás koordinációját és célirányosságát; valamint biztosítsa, hogy az akkumulátorokkal kapcsolatos, közös európai érdeket szolgáló fontos projektek valamennyi résztvevője egyenlő versenyfeltételek mellett jusson közfinanszírozáshoz.

Külső fellépések, biztonságpolitika és jogérvényesülés

21/2023. sz. különjelentés: A Reflektorfény kezdeményezés a nők és lányok elleni erőszak felszámolására – Ambiciózus fellépés, mindeddig csekély hatással

A nők és lányok elleni erőszak az egyik legrendszeresebben elkövetett, legelterjedtebb emberi jogi jogsértés. 2017-ben az Európai Unió az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) kialakított globális stratégiai partnerség keretében elindította a Reflektorfény kezdeményezést. A kezdeményezés fő célja annak biztosítása, hogy minden nő és lány – különösen a marginalizált és kiszolgáltatott helyzetben élők – erőszaktól és káros gyakorlatoktól háborítatlanul éljen. A Reflektorfény kezdeményezést az Unió 497 millió euró összegű hozzájárulással finanszírozza, amelyből 465 millió eurót az ENSZ kezel négy kontinensen, több mint 26 országban.

Értékeltük, hogy a Reflektorfény kezdeményezés hatékony és eredményes módja volt-e a Bizottság részéről a nők és lányok elleni erőszak visszaszorításának.

Megállapítottuk, hogy a Reflektorfény kezdeményezés ambiciózus kísérlet volt a Bizottság részéről a nők és lányok elleni erőszak kezelésére, de hatása egyelőre korlátozott. Bár a kezdeményezés elért eredményeket, és a nők és lányok javát szolgálta, nehéz felmérni, hogy milyen mértékben érte el azt, amit elvártak tőle. Megállapítottuk továbbá, hogy a hatékonyság és az ár-érték arány is javításra szorul. Az, hogy a Bizottság végrehajtó partnerként az ENSZ-t választotta, a multilateralizmus támogatását célzó politikai döntés volt. A végrehajtó partner kiválasztásakor a Bizottság nem hasonlította össze alaposan a végrehajtás alternatív formáit és a kapcsolódó költségeket. Megállapítottuk azt is, hogy akadtak jó példák a főbb érdekelt felek közötti együttműködésre, de az eltérő körülmények miatt a különböző országokban nehéznek bizonyult összehangolt megközelítést alkalmazni, és a végrehajtó ENSZ-szervezetek nagy száma csak tovább bonyolította az irányítást. A Reflektorfény kezdeményezésből emellett hiányzik az ár-érték arány megfelelő értékelése. A Bizottság tudatában volt, hogy ha az ENSZ-t választja, az magasabb költségeket von maga után, de nem próbált a keretmegállapodásban meghatározott maximálisnál alacsonyabb közvetett költségekről tárgyalni. Emellett a Reflektorfény nyomonkövetési és beszámolási szabályai nem teszik lehetővé a programok teljesítményének megbízható értékelését. Noha a cél a tevékenységek fenntarthatóvá tétele volt, nem találtak új adományozókat, ami kockázatot jelent a tevékenységek fenntarthatóságára nézve. Végezetül a tudásmegosztást illetően megállapítottuk, hogy jelenleg az információ szétszórt, és nehezen hozzáférhető az érdeklődő felhasználók számára.

A következőket javasoltuk a Bizottságnak: a jövőbeli globális fejlesztési kezdeményezések esetében elemezze alaposan a végrehajtási lehetőségeket, és dokumentálja teljes körűen a régiók és országok kiválasztásának indokolását és ezek finanszírozási előirányzatait; építse be a Reflektorfény kezdeményezés tanulságait az arra épülő jövőbeli fellépésekbe; a jövőbeli fejlesztési tevékenységek esetében növelje a végső kedvezményezettekhez eljutó finanszírozás arányát, és értékelje a költséghatékonyságot; továbbá erősítse a fenntarthatóságot, a tudásépítést és -megosztást a Reflektorfény kezdeményezés hátralevő részében.

Piacszabályozás és versenyalapú gazdaság

26/2023. sz. különjelentés: A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítménymonitoring-kerete – Méri a végrehajtás előrehaladását, de a teljesítményt nem tudja tükrözni

A Covid19-világjárványra reagálva létrehoztak egy (folyó áron) több mint 800 milliárd euró összegű helyreállítási alapot, a NextGenerationEU (NGEU) eszközt. Ennek központi eleme a 2021 februárjában létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), amelynek maximális összértéke 723 milliárd euró, ebből legfeljebb 338 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és legfeljebb 385 milliárd euró hitel (2022-es árakon).

Felmértük, hogy alkalmas-e az RRF monitoringkerete arra, hogy hosszabb időn keresztül mérje az RRF teljesítményét. Mivel az RRF-re vonatkozó szabályozás nem határozza meg a „teljesítmény” fogalmát, ennek az ellenőrzési munkánk során általában alkalmazott meghatározását használtuk: „milyen mértékben teljesítette céljait és mennyire értékarányos valamely uniós finanszírozású intézkedés, projekt vagy program”.

Megállapításunk szerint az RRF monitoringkerete méri ugyan a végrehajtás előrehaladását, de arra nem képes, hogy megfelelően mérje az RRF általános teljesítményét. Bár a mérföldkövek és célértékek hasznosak a beruházások és reformok végrehajtása terén elért haladás mérése szempontjából, az ambíciójuk foka különböző, és az eredmények helyett jobbára az outputokra összpontosítanak. A közös mutatók célja annak nyomon követése, hogy milyen előrehaladás történt az RRF egyedi, illetve az RRF általános célkitűzésének megvalósítása terén, és az erről való beszámolás. E mutatók azonban nem fedik le maradéktalanul az RRF (az RRF általános célkitűzésébe ágyazott) hat pillérét, és nem tükrözik teljes mértékben a beruházásokhoz és különösen a reformokhoz kapcsolódó mérföldkövek és célértékek elérése terén elért előrehaladást. Ezenkívül, a mérföldkövekhez és a célértékekhez hasonlóan, csak néhány közös mutató méri az eredményeket, és ezek egyike sem vizsgálja kifejezetten a hatást. Megítélésünk szerint az RRF mérföldkövei és célértékei, valamint közös mutatói kiegészítik egymást, de nem fedik le maradéktalanul és minden szempontból az RRF teljesítményét. Megállapítottuk továbbá, hogy összességében a mérföldkövekre és célértékekre vonatkozóan bejelentett adatokat szorosan nyomon követik és ellenőrzik, de továbbra is fennállnak az adatok megbízhatóságát érintő kockázatok, különösen a végső kedvezményezettek szintjén. Meglehetősen kevés a közös mutatók kapcsán szolgáltatott adat, ezek is nagyrészt becsléseken alapulnak, a Bizottság pedig csak alapvető hitelességi ellenőrzéseket végez rájuk nézve. Végezetül: az RRF végrehajtásáról szóló beszámolásra szolgáló bizottsági eszköz, a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla (a továbbiakban: eredménytábla) felhasználóbarát ugyan, de adatminőségi problémái vannak, és bizonyos tekintetben nem átlátható.

A következőket javasoltuk a Bizottságnak: gondoskodjon átfogó teljesítménymonitoring- és értékelési keretről; javítsa a közös mutatókra vonatkozó adatok minőségét; javítsa az eredménytáblán közölt adatok átláthatóságát és minőségét; és biztosítson minden jogi előírással összhangban álló, informatívabb és egységesebb beszámolást.

Uniós finanszírozás és igazgatás

05/2023. sz. különjelentés: Az Európai Unió pénzügyi környezete – A széttagolt szerkezet miatt további egyszerűsítésre és jobb elszámoltathatóságra van szükség

Az Unió pénzügyi környezete a több évtized alatt sokat változott. E pénzügyi környezet központi eleme az uniós költségvetés és az annak szerves részét képező eszközök, de tartoznak ide az uniós költségvetésen kívüli eszközök is. Ezen utóbbi, újonnan létrehozott eszközök száma megsokszorozódott az elmúlt 15 évben, ami túlnyomórészt különféle válságok miatt alakult így, de a meglévő eszközök felhasználásával kapcsolatos jogi és gyakorlati korlátok is a kiváltó okok között voltak.

Értékeltük, hogy vajon indokolt-e az Unió pénzügyi környezetét alkotó eszközök számának és sokféleségének ugrásszerű növekedése. Ellenőrzésünk célja az volt, hogy a kiválasztott eszközök elemzése alapján betekintést nyújtsunk az aktuális helyzetbe, és feltárjuk, miként lehetne egyszerűsíteni és észszerűsíteni az uniós pénzügyi környezetet.

Megállapításunk szerint, még ha voltak is indokai az új eszköztípusok létrehozásának, az uniós pénzügyi környezet kialakítására irányuló rendszertelen megközelítés különböző finanszírozási forrású és irányítási mechanizmusú eszközökből álló, széttagolt szerkezetet eredményezett. A legtöbb eszköz nem követte a bevált gyakorlatokat és nem bizonyította egyértelműen, hogy a kiválasztott lehetőség és kialakítási forma volt a leginkább megfelelő. Megállapítottuk továbbá, hogy nem minden eszköz rendelkezik megfelelő nyilvános elszámoltathatósági rendszerrel. Az Unió bevezette az integrált beszámolást, de ez nem érvényes valamennyi eszközre. A Számvevőszék továbbá nem rendelkezik megbízatással egyes, az uniós költségvetésen kívüli eszközök ellenőrzésére. Ezek némelyikénél hiányos a teljesítmény-ellenőrzés és az Európai Parlament sem gyakorol felügyeletet. Észrevételeztük, hogy az utóbbi időben több eszköz konszolidálása terén előrelépést sikerült elérni. Az egyszerűsítés lehetőségei azonban nem merültek ki teljesen, különösen a pénzügyi támogatást biztosító eszközök esetében.

A következőket javasoltuk a Bizottságnak: gondoskodjon arról, hogy az általa javasolt új eszközök mindegyike esetében értékeléssel is támasszák alá a kiválasztott lehetőséget és kialakítási formát, és ezt a bevált gyakorlatot a Tanáccsal is ossza meg; gyűjtsön információkat az Unió általános pénzügyi környezetéről és tegye közzé azokat; tegyen javaslatot a Modernizációs Alap uniós költségvetésbe való integrálására, valamint a meglévő pénzügyi támogatási eszközök integrációjára és konszolidációjára.

Éves jelentések és különálló éves jelentések

Az éves jelentések főként az uniós költségvetésre, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre és az Európai Fejlesztési Alapok (EFA) költségvetésére irányuló, a megbízhatósági nyilatkozat keretében végzett ellenőrzéseink eredményeit tartalmazzák, de kitérnek a teljesítményre, valamint költségvetési és pénzgazdálkodási szempontokra is.

Különálló éves jelentéseink az uniós ügynökségekre, más uniós szervezetekre, közös vállalkozásokra, valamint az Európai Iskolákra irányuló éves ellenőrzéseinket mutatják be.

Emellett jelentést teszünk közzé az Egységes Szanálási Testület, a Tanács, illetve a Bizottság feladatai teljesítésének következtében felmerülő függő kötelezettségekről is.

A 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés az Európai Unió költségvetéséről

Minden évben ellenőrizzük az Unió bevételeit és kiadásait, és ennek keretében megvizsgáljuk, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy az annak alapjául szolgáló bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és tagállami pénzügyi szabályoknak.

Emellett a többéves pénzügyi keret (TPK) és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vonatkozó (al)fejezetei szerint külön értékeljük az uniós költségvetés fő területeit is. Ezenkívül elemezzük, hogy miért és hol történtek hibák, javaslatokat teszünk ezek kijavítására, és megvizsgáljuk korábbi ajánlásaink végrehajtását.

Ez az átfogó munka képezi a megbízhatósági nyilatkozatunk alapját, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti megbízatásunkkal összhangban be kell nyújtanunk az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Uniós költségvetés: hitelesítő vélemény
a beszámolóról és a bevételekről

A 2022. évi pénzügyi évre nézve hitelesítő véleményt adtunk a beszámolóról és az Unió bevételeiről.

Uniós költségvetés: elutasító vélemény
a kiadásokról

Az Unió 2022. évi kiadásai összesen 196 milliárd eurót tettek ki, ami az EU-27 országok együttes bruttó nemzeti jövedelme 1,3%-ának felel meg.

A 2022. évi pénzügyi évre vonatkozóan elutasító véleményt adtunk az uniós kiadásokról.

Becsült hibaszint: 4,2%
(2022. évi költségvetési kiadások)

A 2022. évi pénzügyi év tekintetében 3,1% és 5,3% közöttire becsültük a költségvetési kiadások hibaszintjét. Ennek a tartománynak a középértéke – más néven a legvalószínűbb hibaszint – a tavalyi évhez képest 3,0%-ról 4,2%-ra nőtt.

Uniós költségvetési
ellenőrzési sokaságunknak
66%-át jellemezte lényeges hiba

A 2022. évi pénzügyi évben a magas kockázatú kiadások ellenőrzési sokaságunk 66%-át tették ki, míg a megelőző évben ez az arány 63% volt. A magas kockázatú kiadások becsült hibaszintje 6,0%, míg a 2021. évi pénzügyi évben 4,7% volt.

Az uniós kiadások jellemzően kétféle típusúak, jól elkülönülő kockázati profillal:

Alacsony kockázatú kiadások: Elsősorban a jogosultságalapú kifizetéseket, az igazgatási kiadások egy részét („Az uniós alkalmazottak bére és nyugdíja”) és a nem uniós országoknak nyújtott költségvetés-támogatást foglalja magában. A jogosultságalapú kifizetések közé tartoznak a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatások („Természeti erőforrások és környezet”) és a hallgatói és egyéb mobilitási intézkedések („Kohézió, reziliencia és értékek”).
Magas kockázatú kiadások, költségtérítések: Az Unió a támogatható tevékenységekhez kapcsolódó, támogatásra jogosult költségeket téríti meg (itt összetettebb szabályrendszer érvényes). Ezek lehetnek például kutatási projektek (az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” keretében), regionális és vidékfejlesztési beruházások („Kohézió, reziliencia és értékek” és „Természeti erőforrások és környezet”) és fejlesztési támogatási projektek („Szomszédság és a világ”).

A többéves pénzügyi keret hibára leginkább
hajlamos fejezetei a „Kohézió, reziliencia és értékek”
és az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság”

A 2022. évi pénzügyi évben a „Kohézió, reziliencia és értékek” volt a többéves pénzügyi keret hibára leginkább hajlamos alfejezete, ezt az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” alfejezet követte.

A Helyreállítási
és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásai:
korlátozott vélemény

2022 tekintetében – második alkalommal – az RRF kiadásaival is foglalkoztunk, és ezekre vonatkozóan külön véleményt adtunk. Ennek oka az, hogy az RRF mint ideiglenes eszköz végrehajtása és finanszírozása alapvetően más módon történik, mint a TPK rendes költségvetési kiadásaié. Ellenőrzési sokaságunk összesen 53,7 milliárd eurót tett ki, és mind a 13 kifizetést magában foglalta.

A 2022. évi pénzügyi évre vonatkozóan korlátozott véleményt adtunk az RRF kiadásairól. A munkánkból származó ellenőrzési bizonyítékok összességükben azt mutatják, hogy az RRF 13 kifizetéséből tizenegyet (és a kapcsolódó előfinanszírozás-elszámolásokat) érintették számszerűsített megállapítások. E kifizetések közül hatnál merült fel lényeges hiba. Tártunk fel olyan eseteket is, amikor a mérföldkövek vagy célértékek kialakítása volt nem megfelelő, illetve problémás volt a tagállamok vezetői nyilatkozataiba felvett információk megbízhatósága.

Az OLAF-hoz és az EPPO-hoz
továbbított csalásgyanús esetek

Az Unió külső ellenőreként nincsen felhatalmazásunk a csalásgyanús esetek kivizsgálására. Ellenőrzéseink tehát nem kifejezetten a csalások felderítésére irányulnak. Amennyiben azonban számvevőink olyan eseteket tárnak fel, ahol csalárd tevékenység gyanúja merül fel, ezeket az eseteket be kell jelentenünk az illetékes hatóságoknak.

2023-ban 19, ellenőrzési munkánk során feltárt csalásgyanús esetet jelentettünk az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF). Ebből 17 esetet az Európai Ügyészséghez (EPPO) is továbbítottunk. 2022-ben 14 csalásgyanús esetet jelentettük az OLAF-nak és ebből hatot az EPPO-nak is. Az uniós költségvetésről szóló éves jelentésünk további információkkal szolgál a csalásgyanús esetek jellegéről és adott esetben, illetve az adatok rendelkezésre állása esetén az ezekhez kapcsolódó, az OLAF által javasolt pénzügyi visszafizettetésekről is.

A 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés az Európai Fejlesztési Alapokról

EFA: hitelesítő vélemény
a beszámolóról és a bevételekről,
elutasító vélemény a kiadásokról

Az 1959-ben létrehozott Európai Fejlesztési Alapok (EFA) voltak az Európai Unió fő eszközei a fejlesztési együttműködési segélyeknek az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokhoz, valamint a tengerentúli országokhoz és területekhez (TOT) történő eljuttatásában. Finanszírozásukról az uniós tagállamok gondoskodnak, irányításuk az uniós költségvetésen kívül történik, ezt a feladatot az Európai Bizottság, illetve az Európai Beruházási Bank (EBB) látja el. Lezárásukig továbbra is külön hajtják végre azokat, és felhasználásukról is külön számolnak be.

A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret esetében az AKCS-országoknak és a TOT-területeknek nyújtott fejlesztési együttműködési támogatást már az uniós költségvetésből finanszírozzák.

2022-ben az EFA-kiadások összesen 2,4 milliárd eurót tettek ki.

A korábbi évekhez hasonlóan a 2022. évi pénzügyi évre az EFA beszámolóira és bevételeire nézve hitelesítő véleményt fogalmaztunk meg, az EFA kiadásaira nézve azonban elutasító véleményt bocsátottunk ki. A kiadások általunk becsült hibaszintje 7,1% volt (a 2021. évi pénzügyi évben: 4,6%).

Különálló éves jelentések az uniós ügynökségekről

Az uniós ügynökségek önálló jogi személyek, amelyek olyan műszaki, tudományos vagy irányítási feladatok elvégzésére jöttek létre, amelyek segítséget nyújtanak az uniós intézményeknek szakpolitikáik kialakításában és végrehajtásában. 2022-ben az ügynökségek száma összesen 43 volt: a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (Chafea) megszűnése miatt eggyel kevesebb, mint az előző évben.

Uniós ügynökségek:
a legtöbb ügynökség hitelesítő véleményt,
négy korlátozott véleményt kapott

A 2022. évi pénzügyi évben a megbízatásunk alá tartozó összes ügynökség teljes költségvetése (az ESZT kivételével) 4,5 milliárd euró volt, ami az Unió 2022. évi általános költségvetése 3%-ának felelt meg. A 2021. évi pénzügyi évre nézve ezek az adatok 4,1 milliárd euró és 2,5% voltak.

Az ügynökségekre irányuló ellenőrzésünk összességében megerősítette azokat a pozitív eredményeket, amelyekről már a korábbi években beszámoltunk. Mind a 43 ügynökség beszámolójáról és bevételeiről hitelesítő véleményt adtunk. Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT), az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és A Szabadságon, A Biztonságon És A Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-Rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Uniós Ügynökség (EU-LISA) kivételével az összes ügynökség beszámolójának alapjául szolgáló kifizetéseket is ellenjegyeztük. E négy ügynökség esetében korlátozott véleményt bocsátottunk ki, főként a közbeszerzési eljárások szabálytalanságai és el nem számolható héaköltségek bejelentése miatt, valamint azért, mert olyan tagok tettek jogi kötelezettségvállalásokat, akik erre nem rendelkeztek felhatalmazással.

A 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó különálló éves jelentés a közös vállalkozásokról

A közös vállalkozások az Európai Bizottság és az ipar közötti partnerségek, amelyeknek néhány esetben részesei kutatási vagy kormányközi szervezetek, illetve részt vevő államok is. Fő feladatuk a tudományos ismeretek piacképes, áttörést jelentő innovációkká való átalakításának előmozdítása a partnerek által is osztott stratégiai jövőkép keretében.

A Tanács 2021-ben új rendeleteket fogadott el, amelyek tizenegy közös vállalkozást hoztak létre a Horizont Európa és a Digitális Európa programok – a 2021–2027-es pénzügyi időszak többéves kutatási és innovációs programjai – keretében megvalósuló fellépések végrehajtására. Ezek a közös vállalkozások saját kutatási és innovációs menetrendjüket hajtják végre a közlekedés, az energia, az egészségügy, a bioalapú iparágak, a kulcsfontosságú digitális technológiák, a szuper-számítástechnika, az intelligens hálózati rendszerek és a kiberbiztonság területén.

A tizenegy közös vállalkozás közül nyolc már az előző (Horizont 2020) programban is működött: ezek az új programok keretében új jogi személyként, új néven és kibővített vagy módosított feladatkörrel folytatják tevékenységüket. A már működő közös vállalkozások mellett három újat is létrehoztak: ezek az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás, a Globális Egészségügy Közös Vállalkozás – ezek 2023 októberében váltak pénzügyileg függetlenné –, valamint az Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont, amely 2024-től lesz majd pénzügyileg független. A Számvevőszék azt a két közös vállalkozást fogja ellenőrizni, amelyek 2023-ban váltak pénzügyileg függetlenné.

Emellett egy másik közös vállalkozást, a Fusion for Energy-t az Euratom és tagállamai finanszíroznak. Ennek feladata, hogy biztosítsa az Unió hozzájárulását a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktorhoz (ITER).

Közös vállalkozások:
hitelesítő vélemény valamennyi
közös vállalkozásról

A 2022. évi pénzügyi évre nézve hitelesítő véleményt adtunk ki az új kutatási programok keretében továbbra is működő nyolc közös vállalkozás, valamint a Fusion for Energy (F4E) beszámolójáról, bevételeiről és kifizetéseiről. Mindamellett aggodalmuknak adtunk hangot azzal kapcsolatban, hogy a több egymást átfedő projekt irányítása milyen hatással lehet a személyzetre és a projekteredményekre. Több példát is találtunk arra, hogy a közös vállalkozások az előző költségvetési ciklusból a jelenlegi költségvetési ciklusba vittek át projekteket, és szorgalmazzuk, hogy ezeket a lehető leghamarabb zárják le.

A korábbi évekhez hasonlóan a Fusion for Energy (F4E) Közös Vállalkozás 2022. évi beszámolójára vonatkozó hitelesítő ellenőri véleményünk ún. figyelemfelhívó megjegyzést tartalmazott. Ennek fő célja az volt, hogy rámutasson: a jelenlegi 19 milliárd euró összegű uniós finanszírozás a 2016. évi mérföldköveken és költségbecsléseken alapul, amelyeket várhatóan 2024 végéig jelentős mértékben felül fognak vizsgálni.

Különálló éves jelentések az Európai Iskolákról és az Egységes Szanálási Testület függő kötelezettségeiről

A 2022. évi pénzügyi évre nézve is kiadtuk éves jelentésünket a 13 Európai Iskola konszolidált éves beszámolójának áttekintéséről. Áttekintésünk nem tárt fel lényeges hibákat a beszámolóban.

Éves rendszerességgel jelentést készítünk az Egységes Szanálási Testület, a Tanács és a Bizottság azon függő kötelezettségeiről is, amelyek az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet szerinti feladataik ellátásából erednek. A 2022. évi pénzügyi évről szóló jelentésünk következtetése szerint semmi olyasmi nem jutott tudomásunkra, ami miatt azt kellene feltételeznünk, hogy az Egységes Szanálási Testület, a Bizottság és a Tanács szanálási feladatainak ellátásából eredő függő kötelezettségeket lényeges hibák jellemezték volna.

Vélemények

A Bizottság jogalkotási
javaslatainak vizsgálata

Az Unió független külső ellenőreként véleményeket teszünk közzé az új vagy felülvizsgált jogszabályokra vonatkozó bizottsági javaslatokról, ilyen módon is hozzájárulunk az Unió pénzügyi irányításának javításához. Amennyiben e jogalkotási javaslatok jelentős pénzügyi hatással járnak, a vélemények kibocsátását uniós jogszabály írja elő számunkra. Más intézmények is felkérhetnek minket arra, hogy alkossunk véleményt egyéb konkrét kérdésekről. Véleményeinket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtjuk be.

2023-ban négy ilyen véleményt tettünk közzé. Ezek főként az Ukrajna-eszköz létrehozására, a kiberbiztonsági fenyegetések és események észlelése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás céljából az EU-n belüli szolidaritás és képességek megerősítését célzó intézkedések meghatározására („a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabály”), valamint az Európai Unió új saját pénzügyi forrásainak rendelkezésre bocsátására vonatkozó rendelet módosítására irányuló bizottsági jogalkotási javaslatokat érintették.

ECA Journal

Az ECA Journal egyes számai egy-egy konkrét témát járnak körül, elsősorban ellenőrzési szempontból: a cikkek szerzői az uniós intézmények munkatársai, illetve külső partnerek.

2023-ban két számot adtunk ki „Is the EU’s energy transition getting into gear?” (Az energetikai átállás nagyobb sebességbe kapcsol az Unióban?), illetve „Migration policy and the EU” (Migrációs politika és az EU) címmel.

Konferenciák és szemináriumok

2023-ban a következő konferenciákra és szemináriumokra került sor szervezésünkben, amelyek minden érdeklődő előtt nyitva álltak:

szeminárium az Unió gazdasági kormányzási keretének közelgő reformjáról;
online konferencia a hivatalos statisztika jövőjéről: függetlenség és elszámoltathatóság a nagy adathalmazok korában;
konferencia és művészeti kiállítás: „The Limits of our world” (Világunk korlátai);
konferencia: „Social justice and equality for all? Challenges, support and inclusion for LGBTIQ+ community in the EU and the EU institutions” (Szociális igazságosság és egyenlőség mindenki számára? Az LMBTIQ+ közösséggel kapcsolatos kihívások, támogatás és befogadás az Unióban és az uniós intézményekben);
konferencia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról – kockázatok, kihívások és lehetőségek;
2023. évi kohéziós konferencia: Az Unió kohéziós politikájának értékelése – kihívások és lehetőségek;
az Európai Számvevőszék és az OLAF 2023. évi éves munkaértekezlete;
az Európai Számvevőszék, az OLAF és az Európai Ügyészség közös munkaértekezlete a közbeszerzési csalás elleni küzdelemről.

A Számvevőszék 2023. évi szemináriuma
az Európai Unió stratégiai kilátásairól
és az EU nyitott stratégiai autonómiájáról

A Számvevőszék tagjai, a főtitkár és az igazgatók évente egyszer kétnapos szemináriumon vitatják meg az intézmény hosszú távú stratégiájával, munkájával és szervezeti felépítésével kapcsolatos fontos kérdéseket.

Az idei szemináriumon, amelyre Brüsszelben került sor, a tagok a következő alapvető fontosságú témákat vitatták meg:

az Unió stratégiai kilátásai, valamint az, hogy a jövőbeli uniós prioritások hogyan befolyásolhatják hosszú távon a Számvevőszék munkáját;
az Unió nyitott stratégiai autonómiája, különös tekintettel az energiafüggőségre;
a 2024-re és az azt követő évekre vonatkozó munkaprogram.

Intézményi kapcsolatok

Szorosan együttműködünk az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, a nemzeti és regionális parlamentekkel és a tagállami kormányokkal, mivel munkánk hatása nagymértékben függ attól, hogyan hasznosítják ellenőrzési megállapításainkat és ajánlásainkat.

Európai Parlament

2023-ban az Európai Parlament (EP) plenáris és bizottsági ülésein a többi intézmény és szerv képviselői továbbra is személyesen vettek részt. A számvevőszéki megjelenések száma (a 2022. évi 134 alkalommal szemben) 2023-ban 164 alkalomra nőtt.

A Parlament bizottságai és szervei – különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) – rendszeresen felkérik a Számvevőszék tagjait és ellenőrző csoportjait, hogy üléseiken ismertessék munkájuk eredményeit.

2023 folyamán intézményünk tagjai összesen 13 különjelentést és két áttekintést ismertettek a CONT bizottság előtt. Részt vettek továbbá a CONT bizottságnak a 2022. évi mentesítéshez kapcsolódó 16 nyilvános meghallgatásán, köztük azon, amelyen Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke bemutatta a 2022. évi éves jelentésünket.

Ezenkívül a számvevőszéki tagok 16 másik EP-bizottság előtt is 27 ízben mutattak be különjelentéseket és áttekintéseket, néhány esetben más érdekelt bizottságokkal együtt tartott üléseken.

2023 februárjában a Bizottsági Elnökök Értekezlete meghívta a Számvevőszék elnökét a „2023+” munkaprogramunkról folytatandó eszmecserére, valamint a „2024+” munkaprogramunkkal kapcsolatos konzultációra. Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke májusban részt vett az Európai Parlament 2021. évi mentesítéssel kapcsolatos plenáris ülésén. Októberben pedig Roberta Metsolával, a Parlament elnökével találkozott, és a Parlament plenáris ülése előtt ismertette a 2022. évi éves jelentésünket. Az I. Kamara tagjai júniusban találkoztak az AGRI bizottság koordinátoraival, hogy megvitassák a további együttműködést, a CONT bizottság pedig októberben látogatást tett a Számvevőszéknél, hogy eszmecserét folytasson a testülettel.

Az Európai Unió Tanácsa

A számvevőszéki megjelenések teljes száma stabil maradt (2022: 82 alkalom, 2023: 81 alkalom).

A Tanács előkészítő szervei általában valamennyi különjelentésünkkel foglalkoznak, közvetlenül azok megjelenése után, áttekintéseinkkel, illetve véleményeinkkel azonban nem feltétlenül. 2023-ban 29 különjelentést, egy áttekintést és egy véleményt mutattunk be 22 különböző tanácsi bizottságnak és munkacsoportnak.

2023-ban a Számvevőszék képviselői emellett 23, az uniós költségvetés 2021. és 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítésével foglalkozó ülésen is részt vettek.

A Tanács elnöksége
Svédország: 2023. január – június,
Spanyolország: 2023. július – december

Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke és Eva Lindström, a Számvevőszék intézményi kapcsolatokért felelős tagja 2022 novemberében találkozott a svéd pénzügyminiszterrel. 2023 júniusában az elnök Baudilio Tomé Muguruza számvevőszéki taggal együtt találkozott a spanyol kormány alelnökével, államtitkárával és pénzügyminiszterével, hogy megvitassák a tanácsi elnökség prioritásait. Novemberben, a Tanács 2024. évi belga elnökségét megelőzően, az elnök Annemie Turtelboom, a Számvevőszék belga tagja kíséretében találkozott a belga kormány és parlament legfőbb képviselőivel. Az elnök továbbá Jan Gregor, a Számvevőszék éves jelentésért felelős tagja kíséretében találkozón vett részt a belga pénzügyminiszterrel, mielőtt ugyanabban a hónapban bemutatta a 2022. évi éves jelentést az ECOFIN Tanács előtt. Emellett a Számvevőszék tagjai és vezetői 2023-ban 15 találkozón vettek részt az Unió melletti állandó képviseletek képviselőivel.

A nemzeti és regionális parlamentek és a tagállami kormányok

Találkozók
a nemzeti/regionális parlamentekkel

A Számvevőszék tagjai és munkatársai 2023 folyamán 19 tagállam nemzeti és regionális parlamentjei előtt, 91 ülésen mutatták be munkánkat. A legtöbb ülésre a költségvetéssel, a pénzügyekkel, illetve az ellenőrzéssel, valamint az uniós ügyekkel foglalkozó bizottságokkal került sor.

Találkozók
a tagállami kormányokkal

A számvevőszéki és vezetőségi tagok 2023-ban 120 ülésen ismertették munkánkat 25 tagállam kormányaival és kormányzati szerveivel. Alegtöbb találkozón pénzügyminiszterek, illetve pénzügyminisztériumok képviselői is részt vettek.

Európai Bizottság

A Számvevőszék tagjai és a biztosok rendszeres kétoldalú kapcsolatot tartanak fenn a tervezett és folyamatban lévő ellenőrzési, illetve áttekintési feladatokkal kapcsolatban.

Évek óta bevett gyakorlat az is, hogy intézményünk tagjai éves ülések keretében találkoznak európai bizottsági kollégáikkal. Ezek az ülések lehetőséget nyújtanak arra, hogy áttekintsük az eddigi tapasztalatokat, és elgondolkozzunk azon, hogyan erősíthetjük meg még inkább együttműködésünket.

2023 novemberében a hagyomány folytatásaként a két testület Brüsszelben ülésezett. A Számvevőszék tagjai és a biztosok megvitatták, hogy az uniós költségvetés hogyan járul hozzá az Unió zöld és digitális prioritásainak megvalósításához, és hogyan mozdítja elő az uniós költségvetés a Covid19-világjárvány utáni európai gazdasági helyreállítást. Megerősítették továbbá közös elkötelezettségüket annak biztosítása iránt, hogy az európai uniós forrásokat az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a gondos pénzgazdálkodás legmagasabb szintű normáinak megfelelően kezeljék. Emellett ismételten hangsúlyozták a közös törekvések fontosságát az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében.

Együttműködés más legfőbb ellenőrző intézményekkel

Az Európai Unió Legfőbb Ellenőrző Intézményeinek Kapcsolattartó Bizottsága

A 27 tagállam legfőbb ellenőrző intézményeivel folytatott együttműködésünk elsősorban az Európai Unió Legfőbb Ellenőrző Intézményeinek Kapcsolattartó Bizottsága keretében zajlik. A fórum elősegíti az európai uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei és az Európai Számvevőszék közötti párbeszédet és az információk megosztását.

2023 végén lezártuk a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos uniós hálózati ellenőrzést. Ennek fő eredménye egy ellenőrzési kompendium a Covid19 témájában (amely az uniós legfőbb ellenőrző intézmények e témában végzett 2020. évi ellenőrzési munkájára terjed ki), emellett 2023 végéig mintegy 70 online tájékoztatót tettünk közzé a 2020–2023-as időszak Covid19-járvánnyal kapcsolatos ellenőrzési munkájáról.

Folytattuk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos együttműködési tevékenységünket is, amelynek kapcsán 2023 októberében számvevői eszmecserét szerveztünk épületeinkben. A program műhelybeszélgetésekből állt, és ezek során összesen hat előzetes ellenőrzési koncepció született, amelyek az RRF végrehajtásának egyes aspektusait érintették.

Emellett újabb uniós hálózati ellenőrzést (EUNA) kezdeményeztünk az energia témájában. Novemberben 19 uniós legfőbb ellenőrző intézmény képviselői vettek részt a hágai nyitóülésen.

A 2023. évi éves ülés

Az uniós legfőbb ellenőrző intézmények vezetőinek éves ülésére 2023 júniusában Lisszabonban került sor. A fő megbeszélések az „Energia – Hogyan járulhatnak hozzá az uniós legfőbb ellenőrző intézmények a 2030-as célok jobb és reziliensebb megvalósulásához?” témára összpontosítottak. A rendezvény újra áttekintette a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtását is: ez volt a kapcsolattartó bizottság 2022. évi ülésének fő témája is.

Az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményei

Támogatást nyújtunk az uniós tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország és Ukrajna) és a potenciális tagjelölt országok (Koszovó¹) legfőbb ellenőrző intézményeinek is.

2023 második felében segítséget nyújtottunk a hálózat együttműködési keretének felülvizsgálatában, a felülvizsgált keretet 2023 decemberében fogadták el.

¹ Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van a Koszovóval kapcsolatos helyzetről szóló 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal (ENSZ BT 1244/1999) és a Nemzetközi Bíróság 2010. július 22-i, a Koszovó függetlensége egyoldalú kinyilvánításának a nemzetközi joggal való összhangjáról szóló tanácsadó véleményével.

INTOSAI

2023-ban is aktívan részt vettünk a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI) tevékenységeiben. A Szakmai Standardokkal Foglalkozó Bizottság (PSC) elnökeként két irányítóbizottsági ülést szerveztünk. Ezeken elfogadtuk a jelenlegi munkamódszereket megváltoztató dokumentumokat, megszerveztük az INTOSAI Szakmai Tájékoztatások Fórumára való felvételeket, és jóváhagytuk a bizottság 2023–2028-as időszakra szóló stratégiai fejlesztési tervét (SDP). A 2023–2028-as SDP végrehajtása számos, az INTOSAI-tájékoztatások egyértelműbbé tételét és digitalizálását célzó intézkedést foglal magában.

Részt vettünk a szakmai standardalkotó bizottság (PSC) albizottságaiban és más INTOSAI-munkacsoportok tevékenységeiben és projektjeiben is, különösen a környezetvédelmi ellenőrzés, a pénzügyi és gazdasági stabilitás, a közpolitikák értékelése, valamint a nagy adathalmazok témájában.

EUROSAI

Aktívan hozzájárultunk továbbá a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Szervezetének (EUROSAI) tevékenységeihez is, és részt vettünk az INTOSAI Európai Regionális Csoportjában, különösen annak a környezetvédelmi ellenőrzéssel és az információtechnológiákkal foglalkozó munkacsoportjaiban, valamint újonnan felmerülő kérdésekkel, a mesterséges intelligenciával, illetve az ellenőrzési módszertannal foglalkozó projektekben.

A Számvevőszék vezetősége

Tagok

A Számvevőszék kollektív testületként látja el feladatait, amelybe minden uniós tagállam egy-egy tagot delegál. A tagokat az egyes tagállami kormányok jelölése alapján az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács nevezi ki. Intézményünk nem játszik szerepet a tagok jelölésének, illetve kinevezésének folyamatában.

A számvevőszéki tagok megbízatási ideje hat év, és megbízatásuk megújítható. Feladataikat teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében látják el, erre hivatalba lépése előtt minden számvevőszéki tag az Európai Bíróság előtt ünnepélyesen kötelezettséget vállal.

A Tanács 2023-ban Keit Pentus-Rosimannust nevezte ki új észt tagunknak (január 1-jével), Katarína Kaszasovát pedig új szlovák tagunknak (október 16-ával). Emellett a Tanács szeptember 1-jétől további hat évre megújította Pelczné Gáll Ildikó magyar tag megbízatását.

Új bolgár biztossá történő kinevezését követően Iliana Ivanova 2023. szeptember 19-i hatállyal lemondott számvevőszéki tagságáról.

Az új portugál és bolgár tag kinevezéséhez szükséges jelölési eljárások 2023 végén még folyamatban voltak.

2023-ban a tagok testülete 24 ülést tartott. Az üléseken 88%-os volt a részvételi arány. A tagok kamarai és bizottsági üléseken is részt vettek (lásd még: Ellenőrzési kamarák és bizottságok).

Az elnök

Az elnök feladatai közé tartozik az intézmény stratégiájának kialakítása, a tervezési és teljesítménymenedzsment, a kommunikációs és médiakapcsolatok fenntartása, az intézményi kapcsolattartás, a jogi kérdések és a belső ellenőrzés. A Számvevőszék külkapcsolatai során is az elnök képviseli az intézményt.

Elnökünket a tagok maguk közül választják ki hároméves, megújítható időtartamra. Ettől kezdve a megválasztott személy primus inter pares szerepet tölt be (első az egyenlők között), elnököl a tagok testületének ülésein, és biztosítja a határozatok végrehajtását.

Tony Murphyt 2022 októberében választotta elnökévé a számvevőszéki testület.

Megjegyzés: 2024. februári állapot.

Ellenőrzési kamarák és bizottságok

A tagokat hozzárendelik az öt ellenőrzési kamara valamelyikéhez: a kamarák fogadják el jelentéseink, áttekintő kiadványaink és véleményeink nagy többségét. Az ellenőrzési kamarák feladataikat a hozzájuk beosztott számvevőszéki tagok között osztják meg. Saját ellenőrzési feladataiért minden tag elszámolással tartozik a kamara és a számvevőszéki testület felé. Az ellenőrzési munkát az ellenőrzési kamarákhoz tartozó igazgatóságokon dolgozó szakosodott számvevők végzik.

Az egyes ellenőrzési kamarák elnökét a kamara tagjai kétéves, megújítható időtartamra választják meg. 2023 óta öt kamaraelnökünk Joëlle Elvinger, Annemie Turtelboom, Bettina Jakobsen, Mihails Kozlovs és Jan Gregor.

Az Ellenőrzés-minőségi Bizottság feladata az Európai Számvevőszék ellenőrzési irányelveinek, standardjainak és módszertanának gondozása, az ellenőrzések támogatása és fejlesztése, valamint az ellenőrzések minőségének felügyelete. A bizottság az egyes ellenőrzési kamarák egy-egy képviselőjéből áll, 2023. szeptember 28. óta elnöke Baudilio Tomé Muguruza.

Az Igazgatási Bizottság és adott esetben a tagi testület (az elnöki tisztet mindkettő esetében a Számvevőszék elnöke látja el) szélesebb körű stratégiai és adminisztratív kérdésekben hoz döntéseket. Az Igazgatási Bizottság tagjai a Számvevőszék elnöke, a kamarák elnökei, az Ellenőrzés-minőségi Bizottság elnöke, valamint az intézményközi kapcsolatokért felelős számvevőszéki tag (Eva Lindström).

2023-ban 103 kamarai ülésre, 15 igazgatási bizottsági ülésre és 11 ellenőrzés-minőségi bizottsági ülésre került sor. Az üléseken 92%-os, 88%-os, illetve 88%-os volt a részvételi arány.

Emellett több más bizottság is működik, köztük (2023. július 4. óta George Marius Hyzler elnökletével) az etikai bizottság, Hannu Takkula vezetésével a Belső Ellenőrzési Bizottság és Helga Berger elnöklésével a Stratégiai Előrejelzéssel Foglalkozó Tanácsadó Bizottság.

Felső vezetésünk a főtitkárból és az igazgatókból áll. Intézményünkben összesen tíz igazgatóság van: a kamarákhoz öt igazgatóság, az Ellenőrzés-minőségi Bizottsághoz egy igazgatóság tartozik, az elnökséghez szintén egy, a főtitkársághoz pedig három.

Megjegyzés: 2024. januári állapot.

A teljesítmény mérése

Fő teljesítménymutatókat (KPI) alkalmazunk, amelyek tájékoztatják a vezetést arról, hogyan halad a kitűzött stratégiai célok elérése, emellett segítik a döntéshozatalt, és tudósítják intézményi partnereinket a teljesítményünkről. 2021–2025-ös stratégiánk mentén aktualizáltuk a fő teljesítménymutatókat. A következő fő teljesítménymutatók nagy vonalakban tájékoztatnak arról, hogy intézményünk hogyan teljesít tevékenységeinek terjesztése, hatása és megítélése tekintetében:

közzétett jelentéseink száma;
médiajelenlét;
munkánk hatása és megítélése (az érdekelt felek visszajelzései);
megjelenéseink más intézmények, nemzeti és regionális parlamentek és tagállami kormányok előtt, illetve a nemzetközi színtéren;
a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtása.

2023-ban 35 jelentést tettünk közzé

2023-ban 35 jelentést adtunk ki. Ezekből 29 különjelentés, hat pedig áttekintés volt. 2023-ban közzétett jelentéseink száma magasabb volt, mint a két korábbi évben (2022: 29 jelentés, 2021: 32 jelentés).

Médiajelenlét

Tovább nőtt
a médiafigyelem

2023-ban több mint 22 000 újságcikk jelent meg (online) ellenőrzési jelentéseinkről, más kiadványainkról vagy általában a Számvevőszékről, ami szintén azt mutatja, hogy az elmúlt években egyre nőtt a médiafigyelem intézményünk iránt (2022: 20 000; 2021: 18 000). A közösségi médiában közel 54 000 bejegyzés is azt mutatja, hogy továbbra is folytatódik az organikus növekedés, bár a 2022. évi szám kiugróan magas volt² (2022: 110 000; 2021: 49 000).

² 2022-ben nagyszámú egyforma közösségimédia-bejegyzést figyelhettük meg, amelyeket ún. (valószínűleg botokat is használó) tendenciózus hálózatok generáltak. Ezek főként a Covid19-oltóanyagok beszerzéséről és az Ukrajnában magas szinten elkövetett korrupcióról szóló különjelentéseinkhez kapcsolódtak.

A médiafigyelem a jelentés tárgyától és összetettségétől függően nagymértékben változhat. Külső tényezők, mint például egy fontos esemény vagy szakpolitikai fejlemény, szintén befolyásolhatják a média érdeklődését kiadványaink iránt. Vészhelyzetekben – például a világjárvány vagy az Oroszország által Ukrajna ellen indított agresszív háború idején – a média figyelme elsősorban a válsággal kapcsolatos kérdésekre irányul.

Egyre több kapcsolat a sajtóval

2020 óta virtuálisan promotáljuk kiadványainkat, és ennek köszönhetően növelni tudtuk kapcsolataink számát az uniós tagállamok nemzeti médiaorgánumait képviselő újságírókkal.

2023-ban 45 sajtóközleményt tettünk közzé 24 uniós nyelven, továbbá bizonyos nyelveken különböző háttéranyagokat, a sajtó munkatársai számára készített tudnivalókat és azonnal felhasználható hanganyagokat is kibocsátottunk. Emellett rádiós, televíziós és az írott sajtóban megjelenő interjúkat adtunk számos európai ország médiaorgánumainak. Éves jelentésünk kapcsán 21 online sajtótájékoztatót és 6 további országspecifikus sajtótájékoztatót tartottunk. Tájékoztatóinkon összesen 590 újságíró vett részt, legtöbben az uniós tagállamok főbb nemzeti médiaorgánumait képviselték.

Másfél millió látogatás
a Számvevőszék honlapján

2023-ban elindítottuk a Számvevőszék új honlapját. Több mint másfél millió látogatást számlálhattunk honlapunkon, az egyedi látogatók száma mintegy 700 000 volt, ami 2022-höz képest több mint 14%-os növekedést jelent.

2023: tovább nőtt
a követőink száma
a közösségi médiában

2023 végén három fő közösségimédia-fiókunknak (X (volt Twitter), LinkedIn, Facebook) több mint 48 000 követője volt (2022: 45 000, 2021: 39 000).

Munkánk hatása és megítélése

Felméréseink válaszadóinak 85%-a
hasznosnak találja jelentéseinket
a munkájához

Folyamatosan értékeljük, hogy jelentéseink olvasói (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az uniós ügynökségek, a tagállamok állandó képviseletei, a tagállami ügynökségek és legfőbb ellenőrző intézmények, a nem kormányzati szervezetek, a tudományos körök, a média és más érdekelt felek munkatársai) szerint munkánk valószínűleg milyen hatást vált ki és mennyiben hasznos.

2018 óta anonimizált elektronikus felmérések keretében kérjük olvasóinkat arra, hogy adjanak minőségi visszajelzést egyes kiválasztott jelentéseinkről, és általában véve tegyenek javaslatokat munkánk kapcsán.

2023-ban összességében a mintegy 1060 válaszadó 85%-a ítélte úgy, hogy jelentéseink hasznosak a munkájához, és 78%-uk találta úgy, hogy azok érezhető hatással járnak. Ez hasonló a tavalyi eredményhez (2022: 82%, illetve 78%).

Megjelenéseink más intézmények, nemzeti és regionális parlamentek és tagállami kormányok ülésein, valamint nemzetközi tevékenységeink

Ismét kiemelkedő szintet ért el
kapcsolattartásunk az érdekelt felekkel

Összegezve elmondható, hogy 2023-ban ismét magas szinten folyt a kapcsolattartásunk az érdekelt felekkel, Európában és azon túl egyaránt. 456 alkalommal mutattuk be munkánk eredményeit az Európai Parlament bizottságai, a Tanács előkészítő szervei, valamint nemzeti és regionális parlamentek és tagállami kormányok előtt (2022: 437; 2021: 419).

Emellett 221 nemzetközi tevékenységben vettünk részt. Ezek közé tartoztak a nemzetközi állami ellenőrző szervezetek, különösen az INTOSAI és az EUROSAI tevékenységei, valamint a más legfőbb ellenőrző intézményekkel közösen megrendezett kétoldalú rendezvények, konferenciák, találkozók és a szélesebb közönséget célzó események (2022: 178; 2021: 154).

A Számvevőszék ajánlásainak végrehajtása

2019. évi ajánlásaink
szinte mindegyikét
legalább bizonyos mértékben
végrehajtották

Ajánlásaink végrehajtását számvevőink által végzett nyomon követés alapján mérjük. 2023-ra nézve azokat az ajánlásainkat elemeztük, amelyeket a 2019-ben közzétett jelentéseinkben intéztünk a Bizottsághoz és más intézményekhez.

Az elemzés tanúsága szerint a nyomon követett ajánlások közül a 2019. évi éves jelentésünkben megfogalmazott 15 ajánlás 100%-át, illetve a 2019-ben kiadott különjelentéseinkben szereplő 208 ajánlás 85%-át teljes egészében, illetve néhány vagy a legtöbb tekintetben végrehajtották.

Munkatársaink

A munkaerő megoszlása

2023 végén intézményünkben az állandó és ideiglenes álláshelyek száma 882³ (2022: 873) volt. A kilenc új álláshelyet a költségvetési hatóság ideiglenes jelleggel biztosította az NGEU eszköz ellenőrzése céljából. 559 fő az ellenőrzési kamarákban, azon belül 104 a számvevőszéki tagok kabinetjeiben dolgozott. Az Elnökséghez tartozik az elnök és az elnöki kabinet, az Elnökségi Igazgatóság, a Jogi Szolgálat és a Belső Ellenőrzési Szolgálat.

³ Az átmenetileg megüresedett álláshelyekkel együtt.

Emellett év végén 86 szerződéses alkalmazottat és 26 kirendelt nemzeti szakértőt foglalkoztattunk (2022: 91, illetve 33).

Munkaerő-felvétel

Munkaerő-felvételi politikánk az uniós intézmények általános alapelveit és foglalkoztatási feltételeit követi, munkatársaink pedig széles körű tudományos és szakmai háttérrel rendelkeznek.

2023-ban 95 új alkalmazottat vettünk fel (2022: 107): 27 tisztviselőt, 47 ideiglenes alkalmazottat, 17 szerződéses alkalmazottat és négy kirendelt nemzeti szakértőt. A szolidaritás, az egymástól való tanulás és az együttműködés szellemében a Számvevőszékhez 2022-ben csatlakozott öt ukrán nemzeti szakértő kirendelését további egy évvel, 2023 júliusától 2024 júliusáig meghosszabbítottuk. Mindemellett három–öt hónapos időtartamra 64 szakmai gyakornoki állást is biztosítottunk (2022: 60) egyetemi végzettséggel rendelkező gyakornokok számára. A 64 gyakornok közül 62 fizetését a Számvevőszék állta, kettő pedig saját tagállamától kapott javadalmazást.

Az ASPIRE integrációs (új számvevő munkatársaknak szóló bevezetési) programot úgy alakítottuk ki, hogy a Számvevőszék saját intézményi szinten vehessen fel és integrálhasson új számvevőket, lehetővé téve számukra, hogy célzott képzési tevékenységekben vegyenek részt, és az első három évben munkahelyi tapasztalatot szerezzenek mind a szabályszerűségi/pénzügyi ellenőrzés, mind a teljesítmény-ellenőrzés terén.

Életkor szerinti megoszlás

2023 végén az aktív szolgálatban lévő alkalmazottaink háromnegyede (75%) 40–59 éves volt, ez az arány megfelel a 2022. évi adatoknak.

A vezetők 73%-a volt legalább 50 éves (2022: 72%). Ebből adódóan a következő 5–10 évben a vezetői állomány jelentős részének megújulásával kell számolni.

Esélyegyenlőség

Összességében a nők és a férfiak egyenlő arányban vesznek részt munkaerő-állományunkban.

Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy szervezetünk valamennyi szintjén egyenlő karrierlehetőségeket biztosítsunk munkatársaink számára. Egyenlő arányban alkalmazunk nőket és férfiakat, és a női igazgatók és ügyvezetők aránya az elmúlt években a 2019. évi 33%-ról 2023-ra 38%-ra nőtt.

A Számvevőszéken az ellenőrzés terén dolgozó ügyvezetők között a nők aránya elérte az 50%-ot (2022: 41,4%), ami meghaladja a 2027-re kitűzött 40%-os célt. A Számvevőszék 2021–2025-ös időszakra szóló sokszínűségi és befogadási cselekvési tervével összhangban 2023-ban közzétettük a második (2022-re vonatkozó) éves sokszínűségi és befogadási (D+I) jelentést.

Ugyanígy továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy vezetőségünkben javítsuk a földrajzi egyensúlyt.

Az Európai Számvevőszék tiszteletteljes és zaklatásmentes munkahely biztosítására vonatkozó politikájáról szóló 50–2022. sz. határozatának 2022. decemberi elfogadását követően a határozat végrehajtása érdekében számos intézkedést tettünk (pl. belső mediátorok és bizalmi személyek kinevezése, a vezetők kötelező képzése, külön a témának szentelt weboldal létrehozása a Számvevőszék intranetes oldalán).

Emellett 2023-ban első alkalommal került sor a Számvevőszék épületeinek fizikai akadálymentesítésére vonatkozó külső ellenőrzésre. Az ennek eredményeképpen készült tanulmány ajánlásokat és lehetséges intézkedéseket tartalmazott annak érdekében, hogy a Számvevőszék épületei mindenki, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhetőbbé váljanak. Az elfogadott intézkedések végrehajtását 2024-ben fogjuk megkezdeni azzal, hogy megbízást adunk épületeinkben az akadálymentesítéshez kapcsolódó jobb jelzések kialakítására. Emellett együtt fogunk működni más uniós intézményekkel annak érdekében, hogy harmonizált módszert alakítsunk ki a fogyatékossággal élő személyek felvétele terén elért eredmények mérésére és az erről való beszámolásra, „A fogyatékossággal élők támogatása: Az uniós fellépések a gyakorlatban kevés hatással jártak” című, 20/2023. sz. különjelentésünkben megfogalmazott ajánlásokkal összhangban.

Etika

A Számvevőszék etikai iránymutatásai a függetlenség, a feddhetetlenség, a pártatlanság, az objektivitás, az átláthatóság és a szakmaiság értékein alapulnak. A Számvevőszék elismeri az INTOSAI Etikai Kódexében (ISSAI 130) meghatározott követelményeket, és felvette azokat a tagjaira és személyzetére alkalmazandó etikai iránymutatásaiba.

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló határozatának felülvizsgálatával a Számvevőszék megerősítette az átláthatóság iránti elkötelezettségét. A cél ezzel az volt, hogy kövesse az európai ítélkezési gyakorlat alakulását, és egyszerűsítse a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekre és a megerősítő kérelmekre vonatkozó válaszadási eljárást. Az új határozatot 2023 szeptemberében tették közzé a Hivatalos Lapban.

Etikai keretünk közelmúltbeli átdolgozásakor aktualizáltuk a súlyos szabálytalanságok (visszaélések) bejelentésére vonatkozó belső szabályainkat, hogy azok pontosabbak és részletesebbek legyenek, és több információt nyújtsanak alkalmazottainknak. Kiemelve, hogy milyen fontosságot tulajdonítunk a visszaélést bejelentő személyek védelmének, az új szabályokat kollégiumi határozat tartalmazza.

A Számvevőszék Etikai Bizottságának feladata, hogy a Számvevőszék normáinak betartása érdekében felülvizsgálja a releváns etikai kérdéseket, beleértve a tagok külső tevékenységeivel kapcsolatos kérdéseket is. A bizottság a számvevőszéki testület által kinevezett három tagból áll, mégpedig két számvevőszéki tagból és egy külső tagból, akiknek a kiválasztása képességeik és szakmai kvalitásaik alapján történik. A bizottság 2023-ban öt alkalommal ülésezett.

Ellenőrzés-támogatás

Az ellenőrzés digitális transzformációja

A Számvevőszék továbbra is törekszik ellenőrzési folyamatai hatékonyságának javítására azáltal, hogy fokozza meglévő rendszereinek integrációját és interoperabilitását. Ezzel párhuzamosan a technológia auditcélokra való felhasználásának javítását célzó fejlesztési terv részeként informatikai ellenőrzést, fejlett adattudományt és automatizálási tevékenységeket vezetett be. Emellett folytatta olyan kialakulóban lévő technológiák feltárására irányuló innovációs tevékenységeit, amelyek révén újszerű módon lehet támogatni az ellenőrzési munkát.

Digitális együttműködés
az érdekelt felekkel

2023-ban a Számvevőszék új stúdióját széles körben használtuk fel arra, hogy online sajtótájékoztatókat, partneri találkozókat, hibrid konferenciákat és promóciós videókat készítsünk a Számvevőszék kiadványairól, de itt készültek a Számvevőszék belső figyelemfelkeltő és tájékoztató videói is.

Konkrétan 23 sajtótájékoztatót, kilenc videoriportot, hat a számvevőszéki munkát összefoglaló tájékoztatót, négy partneri találkozót, két televíziós interjút, egy rendezvényt bemutató videót és egy online konferenciát rendeztünk, illetve készítettünk a stúdióban. Emellett itt készült hat videó Luxemburg vonzerejéről és tíz belső használatú videó is.

Digitális integráció
és automatizálás

Folytatódott az ellenőrzési információs rendszerek integrációja azzal a céllal, hogy javuljon a meglévő rendszerek közötti interoperabilitás, és zökkenőmentesebb legyen a felhasználói élmény. Ezek fő ellenőrzési dokumentációs rendszerünket (ASSYST) és az ellenőrzés-irányítási rendszert (AMS) foglalják magukban. Elindítottuk új dokumentumjóváhagyási munkafolyamat-kezelő rendszerünket (PASS), amelyet integráltunk a minősített elektronikus aláírást lehetővé tevő EU Sign rendszerrel. Bevezettünk a dokumentumok áttekintését megkönnyítő és felgyorsító eszközöket is. A számvevőszéki adattárház használatát több jelentéssel bővítettük, miáltal lehetővé vált az adatok interaktív megjelenítése és nyomon követése.

Fejlett adattudománnyal
kapcsolatos szolgáltatások
és informatikai ellenőrzés

A 2021-ben létrehozott DATA-csoport (ellenőrzési adatok és technológia) folytatta a Számvevőszék ellenőrzési céljait támogató technológia jobb felhasználására irányuló fejlesztési terv végrehajtását.

A DATA-csoport tagjai szorosan együttműködtek az ellenőrző csoportokkal, hogy megértsék azok speciális munkafolyamatait és igényeit. Az igények összetettségétől függően a munka nagyságrendje – mind az adattudósok, mind az informatikai ellenőrök esetében – a rövid távú együttműködéstől az ellenőrzési feladatokban való teljes körű részvételig terjedt.

A DATA-csoport több, az Európai Számvevőszék egészére kiterjedő projektben vett részt, volt, amelyikben vezetőként. Ezek a következő projektek voltak:

kísérleti projekt annak értékelésére, hogy miként használható eredményesen az Európai Bizottság e-közbeszerzési platformja;
adatszakértők bevonása az NGEU-munkacsoportba;
fejlett szövegbányászati és szemantikai keresési funkciókkal rendelkező eszköz-prototípus kifejlesztése a Számvevőszék saját dokumentumaihoz;
a számvevők támogatása a 2022-ben létrehozott „adattudományi infrastruktúra” keretében rendelkezésre álló lehetőségek közül a legjobbak kiválasztásában, lehetővé téve az adatfeldolgozást, valamint a fejlett elemzést és megjelenítést.

A mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésének rendkívüli felgyorsulását követően, különösen a generatív MI területén, a DATA-csoport elemzést készített a Számvevőszéket és ellenőrzési munkánkat érintő, mesterséges intelligenciával kapcsolatos lehetőségekről és kihívásokról. Ezt követően a csoport tagjai megkezdték az MI ellenőrzési folyamatban való alkalmazására vonatkozó stratégiára irányuló javaslat kidolgozását.

Innováció

Új innovációs megközelítés került bevezetésre, amely új típusú, ún. „rövid innovációs projekteken” (SIP) és egy új technológiák tesztelésére szolgáló innovációs laboratórium létrehozásán alapul. A SIP-eket rendszerint olyan felhasználók indítják el, akik egy új eszközt vagy technológiát szeretnének a gyakorlatban kipróbálni; ehhez az informatikai részleg projektmenedzsert bocsát rendelkezésükre, aki a technológiai és informatikai irányítási aspektusokat tartja szem előtt. Az első ilyen projektek között volt például a drónok használata az ASSYST helyébe lépő kereskedelmi ellenőrzés-irányítási eszközök ellenőrzése és tesztelése során, valamint a generatív MI használata.

Ezzel párhuzamosan megkezdődött a mesterséges intelligenciával foglalkozó multidiszciplináris kompetenciaközpont létrehozására irányuló munka, amelynek feladata a Számvevőszék fent említett MI-stratégiájának támogatása lesz.

A Számvevőszék továbbra is aktívan részt vett a digitális átalakulással foglalkozó intézményközi bizottság kialakulóban lévő technológiákkal foglalkozó csoportjában, amely 2023-ban elsősorban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkára összpontosított.

Vizuális kommunikáció

Hozzáférhetőbbé tesszük
kiadványainkat

A meggyőző vizuális anyagok és az adatvizualizáció használata egyre fontosabb a partnereinkkel való kapcsolattartás és az uniós polgárok elérése szempontjából. A Számvevőszék kommunikációs osztályának grafikai tervezéssel foglalkozó csoportja 2023-ban is közvetlenül támogatta az ellenőrző csoportok munkáját, és igényeiknek és a Számvevőszék vizuális identitásának megfelelő infografikákat és illusztrációkat készített számukra.

A kommunikációban a vizuális elemek használata láthatóbbá és érthetőbbé teheti ellenőrzési munkánk eredményeit, így hozzáférhetőbbé teheti azokat a polgárok és az érdekelt felek számára, ez pedig növeli ellenőrzési munkánk értékét, és fokozza jelentéseink hatását. Új weboldalunk 2023. áprilisi elindítása – korszerűbb megjelenítésével és jobb funkcióival – szintén ezt a célt szolgálja.

Ellenőrzési módszertan

AWARE

Az AWARE (Accessible Web-based Audit Resource) nevű belső digitális platformunk ismerteti ellenőrzési módszertanunkat és iránymutatásainkat. A platform a Számvevőszék honlapján keresztül érhető el. Ezzel a nagyközönség egyablakos hozzáférést nyert ellenőrzési módszertanunkhoz.

Szakmai képzés

2023: túlléptük a szakmai képzésre
vonatkozó célértéket

2023-ban ismét túlléptük a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség ajánlásaival összhangban meghatározott szakmai képzési célt, amely a számvevőknek évi 5 nap, a nem ellenőrzéssel foglalkozó munkatársaknak pedig évi 2 nap nem nyelvi jellegű képzésnek felel meg.

Számvevőink átlagosan 6,7 nap nem nyelvi jellegű képzésen vettek részt (2022: 6,9, 2021: 8,5), ebből 4,5 nap volt a főtevékenységhez kapcsolódó (ellenőrzési témájú) képzés. Nem számvevői pozícióban dolgozó munkatársaink átlagosan 3,0 képzési napon vettek részt (2022: 3,6, 2021: 4,2). Csakúgy, mint 2022-ben, e két mutató esetében az előző évhez viszonyított enyhe csökkenést az magyarázza, hogy fokozatosan visszatérünk a tantermi/jelenléti képzésekhez, amelyek jobb tanulási élményt biztosítanak, de természetüknél fogva kisebb kapacitással rendelkeznek, mint az online alternatívák.

Személyre szabott
számvevői képzések

Szakmai Továbbképzési Csoportunk folyamatosan arra törekszik, hogy magas színvonalú képzést nyújtson munkatársaink számára, különös tekintettel az alaptevékenységünkkel (az ellenőrzéssel) kapcsolatos képzésekre. Az egyik legfontosabb prioritás az, hogy ellenőrzési kamaráinkkal együttműködve bővítsük az ellenőrzési területeinkkel, vagyis az uniós szakpolitikai területekkel kapcsolatos ismereteket. 2023-ban számos szakpolitikai területre vonatkozó képzést szerveztünk az ellenőrzési kamarák számára, amelyek az év elején meghatározott kiemelt témákkal foglalkoztak.

Folytattuk munkatársaink képzését a NextGenerationEU (NGEU) és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) témájában is. Ezen belül kiemelt képzésként, az Európai Közigazgatási Intézettel együttműködve kétnapos képzést rendeztünk az RRF-ről. Emellett képzéseket szerveztünk az RRF kockázatairól, kihívásairól és lehetőségeiről, valamint megbeszéléseket tartottunk az RRF-ről, amelyeken külső szakértők ismertették véleményüket az eszközhöz kapcsolódó témákról.

2023 júniusában aktualizáltuk az adatok és a technológia ellenőrzés során történő felhasználásáról szóló képzési programunkat. November végén kísérleti képzésre került sor a mesterséges intelligencia bevezetéséről, amelyet 2024-ben további ülések követnek majd.

Új kompetenciakeret
a számvevők számára

2023 februárjában indítottuk el azt a projektünket, amelynek célja új kompetenciakeretet meghatározása számvevőink számára. Akeret meghatározza a Számvevőszék pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőreinek hatásköreit, amelyek alapvető fontosságúak feladataik sikeres elvégzéséhez. A keret az INTOSAI iránymutatására és a 15 legfőbb ellenőrző intézménnyel folytatott konzultációnk során kapott észrevételekre épül. A projekt már a zárószakaszban van, várhatóan 2024 első felében fog lezárulni. Alapul szolgál majd a tanulási és fejlesztési igények felméréséhez, és a Számvevőszék alaptevékenységi képzési kínálatát a kulcskompetenciák alapján fogja strukturálni.

Fordítás

2023-ban több mint 208 000 oldalt fordítottunk és lektoráltunk (2022: 227 003), ezen belül 12 900 oldal fordítása kiszervezett munka keretében történt. A nyelvi csoportok számítógépes fordítástámogatási eszközöket és gépi fordítási technológiákat használnak, amelyekkel észszerűsíthető a fordítási folyamat. Az év során 52 kiadványt készítettünk a Számvevőszék szerkesztői és vizuális identitásra vonatkozó előírásait alkalmazva és figyelembe véve. Fordítóink részt vettek ellenőrzési tevékenységeinkben is, nyelvi támogatást nyújtva a helyszíni ellenőrzések során, a virtuális és hibrid üléseken, valamint a jelentések elkészítésében, így biztosítva a dokumentumok jól érthető megfogalmazását. Emellett részt vettek a kommunikációs munkában, nyelvi tanácsadást nyújtottak és azáltal is javították a kiadványok minőségét, hogy a mondanivalót – például kulturális adaptálás révén – az adott célközönséghez igazították.

Kiberbiztonság

Kiberbiztonság:
egyre növekvő fenyegetések

A Számvevőszék informatikai biztonsági csoportja gondoskodik arról, hogy az informatikai szolgáltatásokat biztonságosan vehessük igénybe. Ezt a hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító intézményközi csoport, a CERT-EU támogatásával valósítják meg. Ez a támogatás különösen hasznosnak bizonyult a 2023 júliusában bekövetkezett kiberbiztonsági esemény kezelése során, amikor is kérdésessé vált egyik informatikai átjárónk biztonsága. További vizsgálatok nyomán azonban kiderült, hogy más adatvédelmi incidens nem történt, és nem törtek fel semmilyen más rendszert.

Folytatódott a 2022–2024. évi kiberbiztonsági terv végrehajtása, és számos intézkedésre került sor: ezek egy része már lezárult, más része még folyamatban van. Az egyik legrelevánsabb intézkedés az volt, hogy a VPN-megoldás helyett a „zéró bizalom” biztonsági elven alapuló távoli hozzáférési technológiát vezettük be.

Az első számú kiberfenyegetés továbbra is az adathalászat volt. A Számvevőszék megerősítette az e-mailekkel kapcsolatos biztonsági megoldásokat, hogy jobban ki tudja védeni a rosszindulatú e-maileket.

2023-ban több adathalászat elleni kampányra is sor került, köztük egy intézményközi szintűre is, a Számvevőszék vezetésével. Az adathalász üzeneteket felismerő és bejelentő számvevőszéki alkalmazottak száma növekedett, miközben bevezettük egy olyan új eszköz használatát is, amely segítségével célzott adathalászati kampányokat folytathatunk.

Az ISO-csoport egyik fő célja továbbra is a kibertudatosság növelése volt a Számvevőszék munkatársai körében. Az olyan hagyományos kommunikációs formák, mint például a képzések és a hírlevelek mellett számos interjúformátumban készült videót is közzétettek, ezek ugyanis eredményes és korszerű kommunikációs technikának bizonyultak.

A Számvevőszék teljesítette az Európai Bizottság által működtetett SECABC rendszerbe való belépés feltételeit is. A rendszer célja, hogy megkönnyítse a titkosított e-mailek cseréjét az uniós intézmények, szervek és ügynökségek között.

Az egyéb intézkedések közé tartozik a „továbbítás megakadályozása” opció aktiválása az Outlookban, valamint a TikTok alkalmazás betiltása.

Végezetül a Számvevőszék aktívan részt vett az új intézményközi kiberbiztonsági rendelet előkészítésében, és annak számos rendelkezését már most is alkalmazza.

Épületeink

Befogadó, biztonságos
és környezetbarát munkahely

Szilárd meggyőződésünk, hogy a jó munkakörülmények kulcsfontosságúak a Számvevőszék stratégiai céljainak eléréséhez. A munkakörnyezet ugyanis közvetlen hatással van a személyzet jólétére, és segít abban, hogy a Számvevőszék vonzó munkahellyé váljon.

Törekszünk arra, hogy minden munkatársunk számára fenntartható munkahelyet, együttműködésen alapuló, jóllétorientált, biztonságos, befogadó és környezetbarát munkakörnyezetet biztosítsunk.

Tevékenységünket jelenleg Luxembourg Kirchberg negyedében, három részből álló saját tulajdonú épületünkben („K1”, „K2” és „K3” épületek) folytatjuk, amely egyetlen, integrált műszaki egységként működik. Emellett vészhelyzeti helyreállítási központunk számára is bérelünk irodákat Luxembourgban.

Környezetgazdálkodás

Uniós intézményként valamennyi tevékenységünk során kötelességünk betartani a gondos környezetgazdálkodás elvét. Elkötelezettek vagyunk tehát a környezeti hatásunk folyamatos csökkentése mellett. Éves rendszerességgel nyomon követjük és elemezzük a tevékenységeink által generált üvegházhatásúgáz-kibocsátás mennyiségét.

A Számvevőszék büszke arra, hogy megszerezte a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítását. Sikeresen üzemeltetjük az EMAS előírásainak megfelelő környezetközpontú irányítási rendszerünket és teljes mértékben megfelelünk az ISO 14001:2015 szabvány tanúsítási követelményeinek.

Miután az EMAS-tanúsítás 2025-ig történő megújítása sikeres volt, 2023 októberében sor került az EMAS éves külső hitelesítési ellenőrzésére. Jó eredményeket sikerült elérni, nem találtak szabálytalanságokat, és felfigyeltek több bevált gyakorlatra.

Végezetül jóváhagyták a 2023–2025-ös időszakra szóló új EMAS cselekvési tervet.

Az energiaválság kezelése

A „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című bizottsági és tanácsi terv bevezetését követően a Számvevőszék is intézkedéseket hozott az energiaválság kezelésére. A 2022–2023-as időszakban 21%-os csökkenést értünk el az előző öt év átlagos fogyasztásához képest.

A Számvevőszék emellett továbbra is figyelembe veszi a luxemburgi kormány ajánlását is, amely a hatóságok által üzemeltetett épületek hőmérsékletének 20°C-ra történő korlátozását helyezi kilátásba.

A Számvevőszék épületeinek 2022. évi energetikai ellenőrzését követően megtettük az épületek energiafogyasztásának csökkentéséhez szükséges lépéseket, például 2023 nyarán több intézkedést is végrehajtottunk: a légkondicionált területeken növeltük a hőmérsékletet, az épületek egyes területein kikapcsoltuk a szellőztető- és hűtőrendszereket, a K1 és K2 folyosókon és lépcsőházakban pedig a világítást a minimális biztonsági világításra csökkentettük.

A kibocsátások 2030-ig történő
csökkentésének ütemterve

2022-ben tanulmány készült arról, hogy milyen mértékben csökkenthető a Számvevőszék üvegházhatásúgáz-kibocsátása. A kibocsátáscsökkentés lehetséges mértékét az éves szénlábnyom-számítások és a Számvevőszék valamennyi szervezeti egységével és személyzetével 2022 tavaszán folytatott konzultáció során összegyűjtött ötletek alapján értékelték. Az operatív csoportok a kibocsátás csökkentésére vonatkozóan 371 ötletet vettek figyelembe és értékeltek, és ezek alapján három ütemterv született. E reflexió alapján új környezetvédelmi programot fogadtunk el a 2023–2025-ös időszakra.

Fenntarthatósági jelentések

Második, a 2022. évre vonatkozó számvevőszéki fenntarthatósági jelentésünket 2023-ban tettük közzé. A fenntarthatósági jelentés azt értékeli és méri, illetve arról számol be, hogy az adott szervezet hogyan kezeli és kontrollálja az általa a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre gyakorolt lényeges hatásokat. A fenntarthatósági jelentés áttekintést nyújt tevékenységeink hatásairól, emellett pedig beszámol arról, hogyan vizsgáljuk ellenőrzéseink során azt, hogy az uniós források támogatják-e a fenntartható és inkluzív növekedést Európában és világszerte. Emellett tájékoztatást nyújt szervezeti felépítésünk hatásáról és arról is, hogyan törekszünk igazgatásunk kialakítása révén is e küldetés megvalósítására.

2023. évi fenntarthatósági jelentésünk e jelentés mellékletében olvasható.

Bevezetés

01 Ez a melléklet ismerteti, milyen módon törekszik az Európai Számvevőszék arra, hogy fenntartható intézményként működjön. A tartalom megválasztásakor a Global Reporting Initiative¹ (GRI) normáit vettük alapul, hozzáigazítva azokat a Számvevőszék mint közintézmény helyzetéhez és jellemzőihez. A melléklet ismerteti, hogyan kezeljük munkánk belső és külső gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait.

02 Ez a harmadik alkalom, hogy beszámolunk a fenntarthatóságról. A 2021. évi első jelentés itt érhető el, a 2022. évi második pedig itt található. Figyelmébe ajánljuk, hogy két korábbi jelentésünk hasznos kiegészítése lehet a 2023. évi jelentésnek.

03 E dokumentum elkészítésekor bizonyos – különösen az erőforrás-felhasználásra vonatkozó – adatok még nem álltak rendelkezésre. Ahol ez volt a helyzet, ott a 2022. évi számadatokat használtuk.

04 Az Európai Számvevőszék tevékenységeivel és ellenőrzési jelentéseivel kapcsolatos további információkért látogasson el honlapunkra: www.eca.europa.eu. Ön emellett:

követhet minket X (korábbi nevén Twitter) csatornánkon
meglátogathatja LinkedIn és Facebook oldalunkat
megtekintheti videóinkat a YouTube csatornán

¹ A Global Reporting Initiative nemzetközi nonprofit szervezet. A GRI ingyenes fenntarthatósági beszámolási iránymutatásokat készít, amelyeket a vállalatok és a szervezetek felhasználnak gazdasági, környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményükről történő beszámolásukhoz. A GRI fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó kerete segíti a vállalatokat abban, hogy a vonatkozó információkat egyértelmű és összehasonlítható módon azonosítsák, gyűjtsék össze és számoljanak be azokról.

Gazdasági normák

Gazdasági teljesítmény

05 A Számvevőszékre vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket az Európai Unió működéséről szóló szerződés² határozza meg. 2023-ban költségvetésünk összege 175,1 millió euró volt (2022-ben 162,1 millió euró), 98%-os (2022-ben 98,5%, 2021-ben 97%) végrehajtási aránnyal. Költségvetésünk az összes uniós igazgatási kiadás mintegy 1,5%-át (az összes uniós kiadás kevesebb mint 0,1%-át) teszi ki.

06 Éves beszámolónkat a Számvevőszék számvitelért felelős tisztségviselője készíti el, és azt minden évben külső ellenőr ellenőrzi. Az ellenőrzött éves beszámolót és a külső ellenőr jelentéseit a Számvevőszék megküldi az Európai Bizottságnak konszolidációs céllal, illetve az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

07 Költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló éves jelentésünkben áttekintést adunk költségvetésünk végrehajtásáról, és bemutatjuk azokat az eseményeket, amelyek jelentős hatást gyakoroltak munkánkra. A Számvevőszék a jelentést megküldi az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

² 310–325. cikk.

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai és az Európai Unió

08 Legfőbb ellenőrző intézményként a Számvevőszék az ellenőrzései révén értékes hozzájárulással segíti elő az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 17 fenntartható fejlődési céljának elérését. Megbízatásunkkal és prioritásainkkal összhangban valamennyi fenntartható fejlődési célt illetően nyomon követjük a végrehajtást és előrehaladást, azonosítjuk az elért eredményeket.

09 Nem végeztünk ugyan kifejezetten a fenntartható fejlődési célok végrehajtására összpontosító ellenőrzéseket, de több jelentést tettünk közzé a célok egyike vagy több cél szempontjából releváns témákról. 2023-ban 35 különjelentést és áttekintést jelentettünk meg. E jelentések 89%-a (2022-ben 62%) tárgyalt olyan témát, amely releváns az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése szempontjából. Az alábbi táblázat szemlélteti a jelentéseink és az egyes fenntartható fejlődési célok közötti kapcsolatot. E témában itt találhatóak rendszeresen frissített információk.

1. táblázat. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival kapcsolatos tartalom a Számvevőszék 2023. évi jelentéseiben

Jelentés	Kapcsolódó fenntartható fejlődési célok
01/2023. sz. különjelentés: „Az utazást megkönnyítő eszközök az Európai Unióban a Covid19-világjárvány idején: A kezdeményezések között voltak sikeresek és olyanok is, amelyeket nemigen vettek igénybe”.	n.a.
02/2023. sz. különjelentés: „A kohéziós politika szabályainak átdolgozása a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben: A forrásokat rugalmasabban használják fel, de át kell gondolni a kohéziós politika mint válságelhárítási eszköz szerepét”.
03/2023. sz. különjelentés: „A belső villamosenergia-piac integrációja: Összetett jogi struktúra, késedelmek, irányítási hiányosságok és nem teljes körű piacfelügyelet hátráltatják az ambiciózus célkitűzés maradéktalan megvalósítását”.
04/2023. sz. különjelentés: „Az Éghajlatváltozás elleni globális szövetség(+): Az eredmények elmaradtak az ambícióktól”.
05/2023. sz. különjelentés: „Az Európai Unió pénzügyi környezete: A széttagolt szerkezet miatt további egyszerűsítésre és jobb elszámoltathatóságra van szükség”.	n.a.
06/2023. sz. különjelentés: „Összeférhetetlenség az uniós kohéziós és mezőgazdasági kiadások terén: Létezik egy keretrendszer, de az átláthatósági és felderítési intézkedések még nem tökéletesek”.
07/2023. sz. különjelentés: „A Bizottság Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó kontrollrendszerének kialakítása: A tervezett átfogó ellenőrzések dacára az új teljesítési modellben uniós szinten továbbra is megbízhatósági és elszámoltathatósági hiányosságok mutatkoznak”.
08/2023. sz. különjelentés: „Intermodális áruszállítás: Nem fognak egyhamar eltűnni a kamionok az Unió útjairól”.
09/2023. sz. különjelentés: „A mezőgazdasági termékek ellátási láncainak biztosítása a Covid19-világjárvány idején: Az Unió gyorsan reagált, de a tagállamok nem elég célzott módon jártak el”.
10/2023. sz. különjelentés: „A védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés (PADR): Egyes tapasztalatok hasznosultak, de az időkorlátok és a csekély eredmények miatt az uniós védelmi kiadások növelésének tesztkörnyezeteként a PADR a vártnál kisebb értéket hozott”.
11/2023. sz. különjelentés: „Az iskolák digitalizációjához nyújtott uniós támogatás: Jelentős beruházások, de a tagállamok kellő stratégiai fókusz nélkül használták fel az uniós finanszírozást”.
12/2023. sz. különjelentés: „A bankok hitelkockázatának uniós felügyelete: Az EKB erőteljesebben lépett fel, de a hitelkockázat megfelelő kezelésével és fedezetével kapcsolatos bizonyosság növeléséhez még többre van szükség”.
13/2023. sz. különjelentés: „Engedélyezett gazdálkodók: Jól kialakított vámügyi program – kiaknázatlan lehetőségekkel és egyenetlen végrehajtással”.
14/2023. sz. különjelentés: „A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) programozása: A programok átfogóak, de a források elosztásának módszerét és a hatás nyomon követését hiányosságok jellemzik”.
15/2023. sz. különjelentés: „Az Unió akkumulátorokkal kapcsolatos iparpolitikája: Új stratégiai lendületre van szükség”.
16/2023. sz. különjelentés: „Az NGEU bizottsági adósságkezelése: Biztató kezdet, de jobban kell igazodni a bevált gyakorlatokhoz”.
17/2023. sz. különjelentés: „Körforgásos gazdaság: Az uniós fellépések ellenére a tagállamokban lassú az átállás”.
18/2023. sz. különjelentés: „Az Unió éghajlat- és energiapolitikai céljai: A 2020-as célok megvalósultak, de kevés jel utal arra, hogy a 2030-as célok elérését célzó intézkedések elegendőek lesznek”.
19/2023. sz. különjelentés: „A fenntartható talajgazdálkodás érdekében tett uniós fellépések: Nem elég ambiciózusak az előírások és nem megfelelő a célkiválasztás”.
20/2023. sz. különjelentés: „A fogyatékossággal élők támogatása: Az uniós fellépések a gyakorlatban kevés hatással jártak”.
21/2023. sz. különjelentés: „A Reflektorfény kezdeményezés a nők és lányok elleni erőszak felszámolására: Ambiciózus fellépés, mindeddig csekély hatással”.
22/2023. sz. különjelentés: „Tengeri megújuló energia az Unióban: A fejlesztési tervek ambiciózusak, de továbbra is kihívást jelent a fenntarthatóság biztosítása”.
23/2023. sz. különjelentés: „A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és telepítése az Unióban: Nem világos a versenyképességre gyakorolt hatás, a környezetvédelmi ambíció szerény”.
24/2023. sz. különjelentés: „Intelligens városok: A széttagoltság kérdésessé teszi az érdemi megoldások széles körű alkalmazhatóságát”.
25/2023. sz. különjelentés: „Az uniós akvakultúra-politika: A nagyobb mértékű uniós finanszírozás ellenére a termelés stagnál és az eredmények nem egyértelműek”.
26/2023. sz. különjelentés: „A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítménymonitoring-kerete: Méri a végrehajtás előrehaladását, de a teljesítményt nem tudja tükrözni”.
27/2023. sz. különjelentés: „Az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítása: Történtek kezdeti lépések, de továbbra is jelentős akadályok hátráltatják a biztonságot és a közrendet fenyegető kockázatok eredményes kezelését”.	n.a.
28/2023. sz. különjelentés: „Közbeszerzés az Európai Unióban: A 2021. évvel záródó 10 évben csökkent a verseny a kivitelezési munkálatokra, az árukra és a szolgáltatásokra odaítélt szerződéseknél”.
29/2023. sz. különjelentés: „A közlekedésben használt fenntartható bioüzemanyagok uniós támogatása: Nem világos, milyen irányt vesz a szakpolitika”.
01/2023. sz. áttekintés: „Uniós finanszírozás a kohéziós politika és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén: Összehasonlító elemzés”.	n.a.
02/2023. sz. áttekintés: „A növekvő mennyiségű veszélyes hulladék kezelésére irányuló uniós fellépések”.
03/2023. sz. áttekintés: „Élő állatok szállítása az Európai Unióban: kihívások és lehetőségek”.
04/2023. sz. áttekintés: „Az uniós források kezelésének digitalizálása”.
05/2023. sz. áttekintés: „Az Unió gazdasági kormányzásának reformja: lehetőségek, kockázatok és kihívások”.
06/2023. sz. áttekintés: „A Bizottság uniós költségvetésre vonatkozó, 2022. évi éves irányítási és teljesítményjelentése”.

Közbeszerzési gyakorlatok

10 A Számvevőszék valamennyi közbeszerzési gyakorlatára a költségvetési rendelet³ szabályai érvényesek, és az abban meghatározott közbeszerzési eljárásokat alkalmazzuk az áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások beszerzése során. Az Általános feltételek árubeszerzési, szolgáltatási és kivitelezési szerződések nyilvános dokumentum, amely elérhető honlapunkon, és meghatározza, hogy milyen szerződéses viszonyban áll az Európai Számvevőszék a beszállítókkal, szolgáltatókkal és vállalkozókkal.

11 2023-ban a Számvevőszék összesen 23 426 750,05 euró értékben vásárolt árukat és szolgáltatásokat (2022-ben 5 512 853 euró, 2021-ben 15 215 515 euró), amelyből a helyi beszállítóktól történő beszerzések 21 453 665,05 eurót tettek ki (2022-ben 4 848 701 euró, 2021-ben 10 144 812 euró). A helyi beszállítókra fordított kiadások aránya 91,58% volt (2022-ben 88%, 2021-ben 67%).

12 Az átláthatóság érdekében nyilvánossá tesszük közbeszerzési gyakorlatainkat és eljárásainkat. Honlapunk felsorolja a Számvevőszék ajánlati felhívásait, bemutatja az alacsony és közepes értékű szerződések tervezését, a szerződések éves jegyzékét, valamint az Európai Számvevőszék árubeszerzési, szolgáltatási és kivitelezési szerződéseire vonatkozó általános feltételeket.

³ Az Európai Parlament és a Tanács 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról.

A korrupció elleni küzdelem

13 Ami a korrupciós kockázat szempontjából megvizsgált műveleteket illeti, különbséget kell tennünk külső és belső műveletek között. „Külső műveletek”: az uniós költségvetés alá tartozó műveletek vagy tranzakciók, amelyeket ellenőrzési munkánk részeként ellenőrzünk.

14 Nem tartozik a Számvevőszéknek mint az Unió külső ellenőrének a megbízatásába, hogy kivizsgálja az Unió pénzügyi érdekeit esetleg sértő, csalásgyanús eseteket. Nem könnyű a csalásokat standard ellenőrzési eljárások révén felderíteni, mégis minden évben előfordul, hogy ellenőrzési munkánk során csalásgyanús esetekre bukkanunk. Ezeket az eseteket a szervezeteink között kialakított együttműködési mechanizmusokon és csatornákon keresztül jelentjük az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának, az OLAF-nak. Ha szükségesnek tartjuk, egyidejűleg az Európai Ügyészségnek (EPPO) is tehetünk bejelentést.

15 2023-ban belső műveletekkel kapcsolatban nem került sor csalási eset bejelentésére.

16 Ami a megelőzésre irányuló képzést illeti, 2023-ban 24 (2022-ben 21, 2021-ben 15) képzést szerveztünk a korrupcióellenes politikákról és eljárásokról, összesen 175 óra (2022-ben 156 óra, 2021-ben 76 óra) időtartamban.

17 Ezeken a rendezvényeken 1069 személy⁴ (2022-ben 612, 2021-ben 1011) vett részt, és azok nyitva álltak a Számvevőszék valamennyi munkatársa, köztük a számvevőszéki tagok előtt is.

⁴ Az ábra a résztvevők összlétszámát mutatja.

Szociális normák

Foglalkoztatottak száma

18 Éves munkaprogramunk célkitűzései elérésének záloga munkatársaink hozzáértése és motivációja. Kulcskérdés ezért, hogy sikerüljön megfelelő időben felvenni a megfelelő személyeket, és létfontosságú a munkatársak szerepvállalását ösztönző politika. A 2. táblázat a 2023 végi személyzeti helyzetet mutatja be állampolgárság és az alkalmazottak típusa szerint:

2. táblázat – A Számvevőszék munkatársai 2023.12.31-én⁵

Ország	Tisztviselők	Ideiglenes alkalmazottak	Szerződéses alkalmazottak	Kirendelt nemzeti szakértők	Teljes alkalmazotti létszám
Ausztria	7	5		1	13
Belgium	44	7	9		60
Bulgária	28	7			35
Horvátország	3	6	2	1	12
Ciprus	4	4	1		9
Cseh Köztársaság	26	4	1	1	32
Dánia	6	4			10
Észtország	9	4	1		14
Finnország	13	5		1	19
Franciaország	79	24	18	3	124
Németország	63	14	2		79
Görögország	36	18	6	3	63
Magyarország	24	6	2		32
Írország	10	8	1		19
Olaszország	52	13	7		72
Lettország	10	5	1	1	17
Litvánia	14	5	5		24
Luxemburg	3	4	5	1	13
Málta	5	6			11
Hollandia	8	4			12
Lengyelország	52	7	4	2	65
Portugália	26	9	9		44
Románia	46	9	2	2	59
Szlovákia	9	3		3	15
Szlovénia	10	6	3		19
Spanyolország	44	11	7	1	63
Svédország	13	2		1	16
Ukrajna		1		5	6
Egyesült Királyság	9	3			12
Összesen	653	204	86	26	969

Forrás: Európai Számvevőszék.

2023 végén 969 fő⁶ (2022-ben 954 fő) állt a Számvevőszék alkalmazásában, akiknek 67,4%-a tisztviselő (2022-ben 68,2%). Munkatársakat az Unió mind a 27 tagállamából, valamint az Egyesült Királyságból veszünk fel. A 2023. évi munkaerő-felvétellel kapcsolatos információkért lásd e dokumentum fő részében a „Munkaerő-felvétel” című szakaszt.

19 A Számvevőszék nemek közötti egyensúlyára vonatkozó statisztikákat lásd a fő dokumentum „Esélyegyenlőség” című részében.

20 2022. január 1-jén a Számvevőszék hibrid munkamodellt fogadott el, amely humánerőforrás-gazdálkodásunk alapvető elemeként rugalmas megközelítést vezetett be a munkaidőre nézve. Azóta az alapértelmezett munkarend a rugalmas munkaidő, ami lehetővé teszi munkatársaink számára, hogy jobban egyensúlyba hozzák munkájukat és magánéletüket, figyelembe véve ugyanakkor a szolgálat igényeit is. Ez a munkarend jó hatással van a nemek közötti egyensúlyra és a szervezeti hatékonyságra is.

21 A Számvevőszék részt vesz egy Johannes Hahn biztos által indított, azt célzó magas szintű kezdeményezésben, hogy Luxemburg mint munkahely vonzóbbá váljon, s e célból megállapodásra törekszik a valamennyi luxembourgi székhelyű uniós intézmény által végrehajtandó konkrét intézkedésekről. Az intézmények megállapodtak abban, hogy négy munkacsoportot állítanak fel 12 egyedi intézkedés kidolgozására. Az egyik munkacsoport elnöki tisztét a Számvevőszék humánerőforrás-igazgatója tölti be. Ez a grémium két almunkacsoportból áll: az egyiknek a témája a közös intézményközi kommunikáció, a másiknak a tevékenységi köre pedig az európai tudományos körökkel fenntartott kapcsolatok előmozdítása az ún. REA hálózat révén, amelyet a Számvevőszék irányít.

⁵ Ez a táblázat a Számvevőszéknél 2023. december 31-én ténylegesen állásban lévő munkatársakat (857 állandó és ideiglenes alkalmazott, 26 kirendelt nemzeti szakértő és 86 szerződéses alkalmazott) mutatja be. A táblázatban nem szerepel a 25 számvevőszéki tag. Szintén megjegyzendő, hogy az állandó és ideiglenes álláshelyek száma (amely a fő dokumentum 50. oldalán szerepel) ennél magasabb (mégpedig 882 álláshely), mivel az magában foglalja a 2023 végén betöltetlen álláshelyeket is.

⁶ A 25 számvevőszéki tag nélkül.

Esélyegyenlőség, sokszínűség és befogadás

22 A Számvevőszék mint munkahely biztosítja az esélyegyenlőséget. Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy intézményünk valamennyi szintjén egyenlő karrierlehetőségeket biztosítsunk munkatársaink számára. Az esélyegyenlőség elvét a személyzeti szabályzat 1. cikke rögzíti, amely tiltja a bármilyen alapon történő megkülönböztetést. Ennek részeként a munkahelyen teljes egyenlőségnek kell érvényesülnie a férfiak és nők között.

23 A Számvevőszék 2023-ban is aktívan folytatta a 2021-ben elindított sokszínűségi és befogadási politikájának végrehajtását. Része volt ennek a munkatársainknak szóló esélyegyenlőségi iránymutatások frissített változatának belső közzététele, a közvetítők és bizalmi személyek felvételére irányuló különböző belső és külső pályázati felhívások, valamint a hosszú távú betegszabadságot követően a munkába való visszatérésre vonatkozó iránymutatások aktualizálása. 2023 eleje óta mentális elsősegély is munkatársaink rendelkezésére áll.

24 Szintén 2023-ban a Számvevőszék tagja lett az International Dual Career Network (IDCN) luxemburgi csoportjának. Az IDCN világszervezet, tevékenységének középpontjában munkavállalóink élettársai és házastársai szakmai előmenetelének és jóllétének támogatása áll. Az IDCN szolgáltatások széles körét kínálja: többek között tájékoztat a helyi munkaerőpiacról, segítséget nyújt önéletrajzok elkészítéséhez, hálózatépítési eseményeket szervez, és tagjain keresztül segít kapcsolatokat kiépíteni a helyi üzleti körökkel. A Számvevőszék Luxemburgban élő munkatársainak élettársai és házastársai tagjai lehetnek az IDCN hálózatnak.

25 Idén a Számvevőszék a jó közigazgatásért járó ombudsmani díjra nevezettek egyike. Ez a nevezés az európai fogyatékosságügyi tudatossági hét alkalmából szervezett eseményeink elismerése, a „Kiválóság a sokszínűség és a befogadás terén” kategóriában. Ezzel a díjjal az európai ombudsman olyan tevékenységekért tüntet ki uniós szerveket, amelyek látható és közvetlen pozitív hatással vannak az emberek életére Európában és azon kívül. A cél e példák szélesebb közönséghez való eljuttatása és a bevált gyakorlatok intézményeken belüli terjesztése.

26 2023-ban nem számoltak be olyan esetről, amely hátrányos megkülönböztetésre utalt volna.

Az egyesülés szabadsága és a kollektív tárgyalás

27 A foglalkoztatás jogalapját az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata, illetve az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek képezik.

28 A Számvevőszék személyzetének joga van az egyesülési szabadsághoz. Ezt a munkavállalói szakszervezetekkel 2018-ban megkötött keretmegállapodás szabályozza. A megállapodás többek között szabályozza a szakszervezetek szerepét és feladatait, az egyeztetési eljárásokat, valamint a személyzet sztrájkhoz való jogát. A megállapodást eddig csak az Union Syndicale Luxembourg (USL) írta alá.

29 Az alkalmazottakat a személyzeti bizottság is képviseli, amelynek tagjai különböző besorolási fokozatokból, illetve csoportokból verbuválódnak. A személyzeti bizottság a munkatársak által felvetett bármely kérdést megvitathat a Számvevőszék adminisztrációjával.

30 A személyzeti bizottság létrehozásáról a személyzeti szabályzat 9. cikke rendelkezik, amely előírja, hogy a bizottsággal több területen – így az előléptetés, a minősítés és a korengedményes nyugdíjazás terén – is konzultálni kell. A személyzeti bizottság különböző tanácsadó bizottságokban (szakmai képzés, informatika és információ, egészségvédelem és biztonság, étkeztetés) is képviselteti magát. Emellett véleményt nyilvánít egyes olyan adminisztratív kérdésekről, mint a belső versenyvizsgák, a munkaerő-felvétel, a szerződések megújítása, az átsorolás és a kiküldetések.

31 2023-ban a Számvevőszéken a belépéskor a minimálbér az FG I. besorolási csoport 3. besorolási fokozatának 3. fizetési fokozatába tartozó szerződéses alkalmazottak alapbére volt, ami 3119,25 euró havi fizetésnek felelt meg. Összehasonlításképpen: Luxemburgban egy szakképzett munkavállaló havi minimálbére 2023-ban 3085,11 euró volt.

Képzés és oktatás

32 A világjárvány óta a jelenleg érvényben lévő hibrid munkakörnyezetben a képzések mind online, mind személyes jelenléttel zajlanak. 2023-ban összesen 544 oktatási tevékenységet szerveztünk (2022-ben: 663) különböző témákban, összesen 12 041. résztvevővel (az előző évben: 16 014). Képzési tevékenységeinkről további információkat lásd: e dokumentum fő részének „Szakmai képzés” című fejezete.

Környezetvédelmi szabványok

Környezetvédelmi politikánk

33 A Számvevőszék 2014-ben fogadta el első környezetvédelmi politikáját (EMAS). Az EMAS folyamat hároméves ciklusokon alapul. 2022 végén harmadik EMAS-ciklusunk zárult le sikeresen, EMAS-tanúsítványunk ⁷ ekkor további három évre nyert megújítást.

34 E politika révén a Számvevőszék kötelezettséget vállalt a következőkre:

a szennyezés megelőzésére és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések meghozatala;
a hatékony energiafelhasználás előmozdítása, valamint a villamosenergia- és vízfogyasztás csökkentését célzó intézkedések meghozatala;
hatékonyabb papírfelhasználás a fogyasztás csökkentése érdekében;
környezetvédelmi kritériumok beépítése a közbeszerzési eljárásokba;
a hulladékgazdálkodás bevált gyakorlatainak bevezetése;
minden munkatársunk ösztönzése arra, hogy szem előtt tartsák a fenntarthatóságot és aktívan elősegítsék a szakpolitikai célok elérését.

35 2023 márciusában ezért új és ambiciózus célkitűzéseket határoztunk meg a 2023–2025-ös időszakra, beleértve egy aktualizált cselekvési tervet is.

⁷ A Számvevőszék megfelel a nemzetközileg elfogadott ISO 14001:2015 (Környezetközpontú irányítási rendszer) minőségi szabvány tanúsítási követelményeinek, és hivatalosan ISO 14001 tanúsítvánnyal rendelkezik.

A környezeti eredmények összefoglalása

36 Rendszeresen figyelemmel kísérjük közüzemi fogyasztásunkat, és különféle intézkedésekkel igyekszünk csökkenteni azt. Több intézkedést tettünk például energiafogyasztásunk csökkentése érdekében: korszerűsítettük a szellőzőrendszereket, a hagyományos villanykörtéket folyamatosan alacsonyabb fogyasztású LED-lámpákra cseréljük, valamint a nyári hónapokban lerövidítettük a szellőzési és hűtési időszakot.

37 A közüzemi fogyasztásra vonatkozó adatok általában a következő év második negyedévében állnak rendelkezésre, így e jelentés elkészítésekor 2023-ra vonatkozóan azok még nem voltak ismeretesek. Ezért a 2022. évi fogyasztási tendenciákat elemeztük, a 2021. éviekkel összevetve azokat.

3. táblázat – A 2022. évi közüzemi fogyasztás 2021-hez képest, valamint a 2014 óta érvényesülő tendenciák

Egy évben	2014 óta
Villamos energia	3,57 MWh/TME	− 2,7%	− 34,5%
Fűtés (szabványosított fogyasztás)	3,08 MWh/TME	− 6,0%	− 22,2%
Papír	2929,33 oldal/TME	+ 46,5%	− 83,5%
Kibocsátás	8,25 tCO2e/TME	+ 3,9%	− 29,5%
Hulladék^⁹	109,13 kg/TME	+ 39,9%	− 33,7%
Víz	7,37 m³/TME	+ 24,0%	− 45,3%

38 A vízre, a keletkezett hulladék mennyiségére és a papírfogyasztásra vonatkozó mutatók jelentős növekedése mind azzal függ össze, hogy a Covid19-korlátozások feloldását követően a személyzet visszatért a Számvevőszék épületeibe. Ahogy a személyzet fokozatosan visszatért az irodába, úgy nőtt a Számvevőszék étkezdéjében az étkezések száma, akárcsak a vízfogyasztás és a hulladék keletkezése.

39 Környezetvédelmi erőfeszítéseink részeként nyomon követjük szénlábnyomunkat, hogy csökkenteni tudjuk azt. Üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk 2022-ben összesen 7989 tCO₂e volt, ami 2014 óta 25%-os csökkenést jelent. Ez korábbi cselekvési terveink közvetlen következménye.

⁸ TME: teljes munkaidős egyenérték.

⁹ A mérési tartományok 2014 és 2022 között nem egyenértékűek.

1. ábra – ÜHG-kibocsátás összesen 2022-ben

2. ábra – A Számvevőszék teljes szénlábnyomának változása 2014 óta

Biológiai sokféleség

40 Tevékenységeink kevés hatással vannak a biológiai sokféleségre, mégis figyelemmel kísérjük és értékeljük ezeket súlyosságuk, gyakoriságuk és szintjük tekintetében. Ha egy probléma jelentőssé válik, intézkedéseket hozunk a kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében.

41 2023-ban kiterjedt elemzést végeztünk tevékenységünk és létesítményeink biológiai sokféleségre gyakorolt hatásairól. A legjelentősebb hatás a mobilitással és az épületek használatával volt kapcsolatos. A legnagyobb hatás a munkával kapcsolatos utazásokból (főként a helyszíni ellenőrzésekből) és a napi ingázásból eredt. A második legnagyobb hatás az épületek használatával (energiafogyasztás, berendezések használata, informatikai erőforrások és berendezések, valamint étkeztetés) volt kapcsolatos.

42 A negatív hatások ellensúlyozására igyekszünk olyan látszólag szerény fellépésekkel és projektekkel hatni a biológiai sokféleség terén, amelyek jelentősen növelik munkatársaink tudatosságát. 2023-ban példaként említhetőek a következő intézkedések:

A Számvevőszék ökoközösségének tevékenységei: önkéntesek közösségi kertet gondoznak a Számvevőszék területén, és vetőmagkönyvtárat hoztak létre; partnerséget kötöttünk a natur &ëmwelt Fondation Hëllef fir d’Natur nevű helyi nem kormányzati szervezettel, és egy helyi erdőbe fákat ültettünk (két alkalommal összesen mintegy 1000 fát telepítettünk); és a „Javítsd magad!” kezdeményezés keretében önkéntesek megjavították kollégáik törött háztartási tárgyait.
Méhészet: a sikeres méhtartásnak köszönhetően több méhcsalád él a Számvevőszék területén, így saját mézet állítunk elő. Ezt a tevékenységet önkéntesek irányítják. Az általunk termelt mézet protokollajándékként használjuk fel.
Az új környezetvédelmi cselekvési tervünkben első alkalommal határoztunk meg mérhető biodiverzitási célt: 2025 végéig 1%-kal készülünk megnövelni zöldterületünket.
Első alkalommal szerveztünk munkatársaink számára biológiai sokféleségre irányuló workshopot a biológiai sokféleség csökkenésének hatásáról és vízgazdálkodási témájú szakkirándulást tettünk a Ban de Gasperich víztornyában.

Ismeretterjesztés

43 Tavaly is szerveztünk rendezvényeket, előadásokat és tudásmegosztási alkalmakat munkatársaink számára, és megosztottuk ismereteinket és jelentéseink megállapításait az uniós intézményekkel:

Részt vettünk az uniós intézményközi EMAS-napokon, ahol bemutattuk 2022. évi fenntarthatósági jelentésünket, az uniós ügynökségek energiaválságra adott válaszáról és a fenntarthatósági beszámolásról szóló jelentésünket, valamint a „Javítsd magad!” kezdeményezést.
2023-ban megállapodást írtunk alá Luxemburg Közlekedési Minisztériumával egy arra irányuló mobilitási terv kidolgozásáról, hogy munkatársaink fokozzák aktív mobilitásukat.
A tavalyi évvel kezdve szorosabban nyomon követjük a hulladékkezelést, speciális szoftverek használatával és elektronikus mérlegek beszerzésével.
Különböző környezetvédelmi tudatosságnövelő képzési modulokat szerveztünk munkatársaink számára, többek között online képzést az újonnan belépő munkatársaknak „Climate Fresk” néven (az éghajlatváltozás tudományos hátteréről) és egy előadást a rendszerszintű kockázatelemzésről.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: https://eca.europa.eu/hu/contact
Weboldal: https://eca.europa.eu
Twitter: @EUauditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2024

PDF	ISBN 978-92-849-2000-6	ISSN 2362-955X	doi:10.2865/908	QJ-AA-24-001-HU-N
HTML	ISBN 978-92-849-2007-5	ISSN 2362-955X	doi:10.2865/428310	QJ-AA-24-001-HU-Q
PRINT	ISBN 978-92-849-2025-9	ISSN 1831-130X	doi:10.2865/448482	QJ-AA-24-001-HU-C

A kiadvány 24 nyelven és a következő formátumban érhető el:

PDF

SZERZŐI JOGOK

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

A következő fényképek továbbfelhasználása megengedett, feltéve, hogy feltüntetik a szerzői jog tulajdonosát, a forrást és – amennyiben rendelkezésre áll – a fénykép készítőjének a nevét:

* (2. sor, jobbra): © Európai Unió, 2021. Forrás: Európai Bizottság – fotó: Christophe Licoppe. Az épület építészei: André Polak, Lucien De Vestel és Jean Gilson.

Melléklet. 2023. évi fenntarthatósági jelentésünk:

Borító: © Európai Unió, 2017. Forrás: Európai Számvevőszék. Az épületek építészei: Paul Noël (1988) és Jim Clemes (2004 és 2013).

1. táblázat – A fenntartható fejlődési célokat ábrázoló ikonok: Copyright © ENSZ. Minden jog fenntartva. E kiadvány tartalmát az ENSZ nem hagyta jóvá és az nem tükrözi az ENSZ vagy munkatársainak nézeteit. Az ENSZ hivatalos nyelveitől eltérő nyelvek esetében az ikonok vagy a Trello weboldaláról származnak, vagy azokat az Európai Számvevőszék készítette. A fenntartható fejlődési célokat ábrázoló ikonok szövegének az ENSZ hivatalos nyelveitől eltérő nyelvekre való fordításáért az ENSZ nem vállal sem felelősséget, sem azokból eredő kötelezettséget.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni:

Melléklet. 2023. évi fenntarthatósági jelentésünk:

*, * A táblázatok és az ábrák kidolgozása a Flaticon.com eszközeinek felhasználásával történt. © Freepik Company S.L. Minden jog fenntartva.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi honlapjai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).

Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.

Európai Számvevőszék 2023. évi tevékenységeink