Fedezzük fel Európát!
Szia! Üdvözlünk az EU-ban!
Különböző országokból származunk, és más-más nyelvet beszélünk, de az európai kontinens a közös otthonunk. Az országok az Európai Unió (EU) megalapításának legelejétől kezdve együttműködnek annak érdekében, hogy segítsenek egymásnak, és biztosítsák az uniós országok békés együttélését. Hamarosan a te nemzedéked veszi át a stafétát. Ti vagytok az Unió jövője!
Ismerjük hát meg egy kicsit jobban az EU-t közösen! Az első négy részből megtudhatod, hogy mi az Európai Unió, hogyan jött létre, és miként befolyásolja a mindennapjaidat. A kiadványt végigolvashatod az elejétől, vagy kiválaszthatod a számodra legérdekesebb részeket.
Menet közben lehetőséged lesz hozzászólni az egyes részekben javasolt beszélgetésekhez, fejtörőink segítségével pedig utánajárhatsz, hogy mennyi új ismeretet szereztél. A feladatok és a fejtörők megoldásai az 5. részben találhatók.
A 6. részben feltüntetett további források segítenek többet megtudni az EU-ról.
Még több tudnivalóért, fejtörőért és játékért érdemes ellátogatnod a Tanulósarok honlapjára.
Készen állsz? Akkor rajta, vágjunk bele!
| HTML | ||||
|---|---|---|---|---|
| Ez a kiadvány a következő formátumokban érhető el |  |
 |
 |
Az EU: Egyesülve a sokféleségben
Az európai kontinens nemcsak földrajzi, hanem kulturális szempontból is igen sokszínű. 44 országnak és több mint 700 millió embernek ad otthont.
Az európai országok közül 27-nek van egy fontos közös jellemzője: mind az Európai Unió része vagyunk. Nemcsak a saját országunk állampolgárai és lakosai, hanem egyúttal az EU-é is.
Különböző kultúrákkal és hagyományokkal rendelkezünk, azonban számos közös cél és érték egyesít minket. Ezt fejezi ki az EU mottója: „Egyesülve a sokféleségben”.
Mi az Európai Unió?
Az Európai Unió olyan európai országok – úgynevezett tagállamok – közötti partnerség, amelyek úgy döntöttek, hogy egyesítik erőiket egy jobb jövő megteremtése érdekében. Az uniós országok szorosan együttműködnek azzal a céllal, hogy valamennyi polgáruk életét jobbá tegyék, ugyanakkor tiszteletben tartják az egyes tagállamok egyedi kultúráját és hagyományait.
Az EU nem volt mindig akkora, mint napjainkban. Amikor az európai országok 1952-ben megkezdték a gazdasági együttműködést, közösségük csak a következő hat tagból állt: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország. Ahogyan a 3. részben látni fogod, idővel egyre több ország döntött úgy, hogy csatlakozik hozzájuk. Az EU-nak jelenleg 27 tagállama van.
A térképen az összes uniós ország szerepel. Vajon mindnek meg tudod nevezni a fővárosát?
| 1 – AUSZTRIA |  |  | I – NICOSIA | 15 – LETTORSZÁG | | | XV – LJUBLJANA |
| 2 – BELGIUM | | | II – VARSÓ | 16 – LITVÁNIA | | | XVI – LUXEMBOURG |
| 3 – BULGÁRIA | | | III – PÁRIZS | 17 – LUXEMBURG | | | XVII – VALLETTA |
| 4 – CIPRUS | | | IV – BRÜSSZEL | 18 – MAGYARORSZÁG | | | XVIII – RIGA |
| 5 – CSEHORSZÁG | | | V – ATHÉN | 19 – MÁLTA | | | XIX – MADRID |
| 6 – DÁNIA | | | VI – BÉCS | 20 – NÉMETORSZÁG | | | XX – POZSONY |
| 7 – ÉSZTORSZÁG | | | VII – DUBLIN | 21 – OLASZORSZÁG | | | XXI – VILNIUS |
| 8 – FINNORSZÁG | | | VIII – AMSZTERDAM | 22 – PORTUGÁLIA | | | XXII – BUKAREST |
| 9 – FRANCIAORSZÁG | | | IX – ZÁGRÁB | 23 – ROMÁNIA | | | XXIII – LISSZABON |
| 10 – GÖRÖGORSZÁG | | | X – SZÓFIA | 24 – SPANYOLORSZÁG | | | XXIV – STOCKHOLM |
| 11 – HOLLANDIA | | | XI – PRÁGA | 25 – SVÉDORSZÁG | | | XXV – RÓMA |
| 12 – HORVÁTORSZÁG | | | XII – TALLINN | 26 – SZLOVÁKIA | | | XXVI – BERLIN |
| 13 – ÍRORSZÁG | | | XIII – HELSINKI | 27 – SZLOVÉNIA | | | XXVII – BUDAPEST |
| 14 – LENGYELORSZÁG | | | XIV – KOPPENHÁGA |
A hat alapító ország Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország volt. Dánia, az Egyesült Királyság és Írország 1973. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, kilencre növelve a tagállamok számát. Görögországot, mely 1981-ben vált tagországgá, 1986-ban Portugália és Spanyolország követte a sorban. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország is belépett az Európai Unióba. A legnagyobb bővítésre 2004-ben került sor, amikor 10 ország csatlakozott az EU-hoz: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. Bulgária és Románia 2007-ben lett tag. Ezt követően Horvátország volt az utolsó ország, amely csatlakozott az EU-hoz (2013-ban).
Az EU-nak van kilenc olyan régiója is, amelyek földrajzilag igen távol helyezkednek el az európai kontinenstől. Ezek a tengerentúli területek (más néven „legkülső régiók”) a következők: Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Mayotte, Réunion és Saint-Martin (Franciaország), Azori-szigetek és Madeira (Portugália), Kanári-szigetek (Spanyolország).
Az európai kontinenst a görög mitológia egyik hercegnőjéről, Európéról nevezték el. A mítosz szerint Zeusz – az ég és a villámok istene – beleszeretett, és Kréta szigetére vitte, hogy együtt éljenek.
© Renaud Camus
Egyesülve…
Noha az uniós országok sokfélék, fontos értékek, szimbólumok és célok egyesítik őket. Emellett számos uniós ország ugyanazt a pénznemet használja: az eurót. Ha meg akarjuk érteni, hogy mit jelképez az EU, fontos átlátnunk, hogy mi a közös nevező a tagországok között.
KÖZÖS UNIÓS ÉRTÉKEK
Az EU-hoz csatlakozó valamennyi ország ugyanazon értékek mellett kötelezi el magát. Ezeket a „szerződések” (1) elnevezésű jogi dokumentumok tartalmazzák. A szerződésekben szereplő szabályok nyújtanak iránymutatást az Unió tevékenységéhez.
Amikor az országok csatlakoznak az EU-hoz, ígéretet tesznek arra, hogy tiszteletben tartják ezeket az értékeket, és védelmet nyújtanak az összes uniós polgárnak. Uniós polgárként vagy lakosként neked is magadénak kell érezned és tiszteletben kell tartanod ezeket az értékeket.
Az Európai Unió értékei
-
EMBERI MÉLTÓSÁG
Minden embernek joga van a méltósághoz, és tiszteletet érdemel.
-
DEMOKRÁCIA
Ez többek között azt jelenti, hogy szavazhatunk és jelöltként indulhatunk a választásokon. Az EU és az uniós országok képviseleti demokráciák.
-
JOGÁLLAMISÁG
Az EU és tagállamai demokratikusan írott jogszabályokat követnek. A jogállamiság megköveteli az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét.
-
SZABADSÁG
Minden uniós polgár szabad. Ez azt jelenti például, hogy szabadon gondolkodhatunk és fejezhetjük ki magunkat, megválaszthatjuk vallásunkat, és jogunk van az oktatáshoz, a magánélethez és a tulajdonhoz.
-
EGYENLŐSÉG
Minden uniós polgár egyenlő. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, és senkit sem ér hátrányos megkülönböztetés a neme, vallási nézetei, faji háttere vagy egyéb személyes jellemzői miatt.
-
EMBERI JOGOK
Az emberi jogok azok az alapvető jogok és szabadságok, amelyek a világon mindenkit megilletnek, a születésétől a haláláig. Idetartozik például a méltóság, a méltányosság, az egyenlőség, a tisztelet és a függetlenség. Ezeket a jogokat jogszabályok határozzák meg és védik.
Az értékeket és az uniós polgárként minket megillető jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikke kifejezetten említi a gyermekek jogait. Vess egy pillantást az Európai Unió gyermekek jogairól szóló tervére, amelyet a gyermekek számára és a gyermekekkel együtt alkottak meg.
Az EU-ban jogellenes valakit hátrányos megkülönböztetésben részesíteni szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt. Az LMBTI-személyek (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek) jogait például tiszteletben kell tartani az oktatás, a foglalkoztatás és az egészségügy területén.
Mit jelentenek számodra az uniós értékek? Hogyan tudod kifejezni az osztályteremben, otthon, nyaralás közben vagy a barátaid körében, hogy tiszteletben tartod az emberi méltóságot és az emberi jogokat?
KÖZÖS UNIÓS SZIMBÓLUMOK
Minden országnak megvan a saját zászlója, himnusza és nemzeti ünnepe. Az Európai Unió esetében sincs ez másként.
Az európai zászló az uniós országok közötti egységet és harmóniát jelképezi. Kék színű, 12 db, kört formáló aranycsillaggal, mivel mind a szám, mind a forma a tökéletességet és a teljességet testesíti meg. Az EU vezetői 1985-ben fogadták el az Európai Unió hivatalos lobogójaként. EU-szerte megpillanthatod parlamentekre, műemlékekre és más épületekre tűzve. Ez azt mutatja, hogy az uniós országok egységet alkotnak és közösen lépnek fel.
Az európai himnusz az Örömóda. Friedrich von Schiller egyik verse inspirálta. A híres zeneszerző és zongorista, Ludwig van Beethoven a vers alapján szerezte a 9. szimfóniát. Később ennek egy részletét választották Európa himnuszául. A szabadság, a béke és a szolidaritás európai eszméit képviseli. Beethoven szimfóniájában a kórus németül énekli a verset, az európai himnuszban azonban nincs szöveg, csak zene.
Az Európa-napot május 9-én ünnepeljük. Robert Schuman, Franciaország külügyminisztere 1950-ben ezen a napon egy olyan új együttműködési forma ötletét vetette fel, amely elképzelhetetlenné tenne egy újabb háborút az európai országok között. A történelembe Schuman-nyilatkozat néven bevonult dokumentum volt az első nagy lépés az EU ma ismert formájának kialakítása felé. Ezért ünnepeljük meg minden évben ezen a napon az Európában honoló békét és egységet. Nézz utána, hogyan emlékeznek meg az országodban erről a különleges napról!
Itt hallgathatod meg az európai himnuszt.
Milyen szimbólumai vannak az országodnak? Honnan erednek? Ismered-e más uniós országok jelképeit?
Láttad-e már az európai zászlót a saját országodban? Hol?
KÖZÖS UNIÓS CÉLOK
Az uniós országokat nemcsak közös értékek és szimbólumok egyesítik, hanem egy sor célkitűzésben is megállapodtak, amelyek vezérfonalul szolgálnak az Európai Unió egészének tevékenységéhez. Amikor az EU vezetői az összes uniós ország nevében közös döntést hoznak, gondosan szem előtt tartják ezeket a célokat annak érdekében, hogy ne bomoljon meg az egység az országok között. A 4. részben bővebben olvashatsz arról, hogy ki mit csinál az EU-ban.
Az Európai Unió nyolc célja
- Béke, az uniós értékek előmozdítása és mindenki jólléte
- Szabadság, biztonság és igazságosság
- Erős és fenntartható európai gazdaságok
- Társadalmi befogadás és egyenlőség
- Tudományos és technológiai fejlődés
- Szolidaritás az uniós országok között
- Az európai kultúrák és nyelvek tiszteletben tartása
- Gazdasági és monetáris unió
AZ EURÓ
Számos uniós ország ugyanazt a pénznemet használja: az eurót. Az euró mára 20 uniós tagállamban vette át a nemzeti valuta helyét, és naponta több mint 347 millió ember használja. Ezek az országok együtt alkotják az euróövezetet.
Az euróbankjegyeket Reinhold Gerstetter német grafikus és formatervező alkotta meg. Különböző építészeti stílusú ajtókat és ablakokat ábrázolnak, ami a nyitottságot és az összetartozást jelképezi. Bár az euróbankjegyek minden országban azonosak, az érmék kissé különböznek egymástól. Az egyik oldalon – amelyet Luc Luycx, a Belga Királyi Pénzverde tervezője készített – Európa térképe látható. Ez minden ország esetében megegyezik. A másik oldalon mindegyik ország saját formatervezési mintát választott.
Az euróövezethez tartozó uniós tagállamok: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. Egyes országok uniós országok ugyan, de nem használják az eurót. Idetartozik Bulgária, Csehország, Dánia, Lengyelország, Magyarország, Románia és Svédország.
Meg tudod mondani, hogy melyik országból származnak ezek az euróérmék?
Ez a honlap a segítségedre lehet.
…a sokféleségben!
A közös célok érdekében folytatott együttműködés során az uniós országok örömmel tekintenek egymás gazdag kultúrájára és hagyományaira, amelyek egyedülállóvá és sokszínűvé teszik az EU-t. Az élet érdekesebb attól, hogy különbözőek vagyunk – ez pedig az EU országaira is igaz! Ennek megfelelően az uniós országok a közöttük lévő eltéréseket épp olyan nagyra értékelik, mint a hasonló tulajdonságaikat.
UNIÓS NYELVEK
Európában több mint 200 nyelvet beszélnek. Az Európai Uniónak 24 hivatalos nyelve van: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén. Többségük három nagy csoporthoz tartozik, melyek a germán, a latin és a szláv nyelvcsalád.
Lássuk, hogyan köszönnek egymásnak az emberek reggelente az EU hivatalos nyelvein!
GERMÁN
ANGOL: Good morning
DÁN: God morgen
HOLLAND: Goedemorgen
NÉMET: Guten Morgen
SVÉD: God morgon
LATIN
FRANCIA: Bonjour
OLASZ: Buongiorno
PORTUGÁL: Bom dia
ROMÁN: Bună dimineaţa
SPANYOL: Buenos días
SZLÁV
BOLGÁR: Dobró útro
CSEH: Dobré ráno
HORVÁT: Dobro jutro
LENGYEL: Dzień dobry
SZLOVÁK: Dobré ráno
SZLOVÉN: Dobro jutro
Ezekben a példákban jól kirajzolódnak az egyes nyelvcsaládokhoz tartozó nyelvek közötti hasonlóságok. Vannak azonban olyan uniós nyelvek is, amelyek nem ezekhez a nyelvcsaládokhoz tartoznak.
Lássuk, hogyan köszönnek egymásnak az emberek reggelente ezeken a nyelveken!
ÉSZT: Tere hommikust
FINN: Hyvää huomenta
GÖRÖG: Kalimera
ÍR: Dia dhuit
LETT: Labrīt
LITVÁN: Labas rytas
MAGYAR: Jó reggelt
MÁLTAI: L-Għodwa t-Tajba
Tudj meg többet az uniós nyelvekről, és nézd meg, hogyan beszélik őket: https://europa.eu/!NFfYPk
A sokféle hivatalos uniós nyelv azt jelenti, hogy kapcsolatba léphetsz az EU-val, és hazád hivatalos nyelvén kaphatsz választ, feltéve, hogy az az Unió hivatalos nyelvei közé tartozik. A politikusok szintén a saját nyelvükön kommunikálhatnak, amennyiben az a hivatalos uniós nyelvek egyike. Az együttműködésben fordítók és tolmácsok segítik őket. Az EU határozatai mind a 24 hivatalos nyelven elérhetők. Így a nyilvánosság nyomon követheti a történéseket.
Tanulsz-e valamilyen másik uniós nyelvet az iskolában? Nagyon különbözik a tiédtől?
Hány nyelvet ismersz? Van-e olyan nyelv, amelyet szívesen megtanulnál? Miért?
Felismered ezeket a műemlékeket? Párosítsd a fényképet a megfelelő uniós országgal!
© Cris from Lisboa • © Florin Şarpe • © Pixabay - Elstef • © Dennis Jarvis • © Arild Vågen • © Krzysztof Golik • © Ad Meskens • © Hotice Hsu • © Penny Morlock • © C messier • © Diliff • © Fawksik
EURÓPAI TÁJAK ÉS MŰEMLÉKEK
Az Európai Unió igen változatos tájakkal büszkélkedhet az alpesi legelőktől a lápvidékeken át az Adriai-tenger türkizkék vizéig. Az EU gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik, és fenséges műemlékeknek ad otthont, amelyek világszerte ismertek. Minden uniós tagország bővelkedik a csodás látnivalókban: reneszánsz palotákban, gótikus katedrálisokban, gyönyörű parkokban és terekben.
Ez csupán ízelítő az uniós országok sokszínű kultúrájából. Rengeteg további felfedeznivaló vár még rád! A Mit kell tudni az EU-ról? című játékból többet is tanulhatsz az EU egyes országairól.
Feladat: 1. rész utáni fejtörő
Meg tudsz nevezni két dolgot, amely egyesíti az uniós országokat?
Hány uniós ország nem használja az eurót?
Hány hivatalos nyelve van az Európai Uniónak?
Mit jelképeznek az uniós zászlón a csillagok?
Ki tudod fejteni, hogy mik azok az emberi jogok, és hogyan kapcsolódnak az EU-hoz?
Az EU a mindennapokban
Noha nem mindig tudatosul bennünk, az Európai Unió fontos szerepet játszik mindennapi életünkben. Ebben a részben bemutatunk néhányat az Unión belüli élet számos előnye közül.
Határok nélküli élet
Az Európai Unió megkönnyíti polgárai számára, hogy szabadon mozogjanak az egyes uniós országok között. A polgárok bármelyik uniós országban élhetnek, tanulhatnak vagy dolgozhatnak.
Az Európa Önökért honlap gyakorlati segítséget és tanácsokat kínál az élethez, munkavállaláshoz és utazáshoz más uniós országokban.
Az EU támogatja azokat az embereket, akik külföldön szeretnének időt tölteni, hogy nyelvet tanuljanak, új élményekkel gazdagodjanak és más kultúrákat ismerjenek meg. Számos lehetőség kínálkozik a más országokban zajló élet megtapasztalására. A továbbiakban utánajárhatsz, mikből válogathatsz!
Tanulás, önkéntesség és felfedezés
Ha szívesen tanulnál, képeznéd magad vagy vennél részt ifjúsági csereprogramban 33 országban – Európa-szerte és azon túl –, nézd meg, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az Erasmus+ program keretében! A program mind uniós, mind nem uniós országokból származó tizenévesek és felnőttek előtt nyitva áll, legyen szó diákokról, tanárokról vagy más munkavállalókról.
Hallgasd meg, milyen tapasztalatokat szereztek azok a fiatalok, akik Erasmus+ ifjúsági csereprogramban vettek részt.
Az Európai Szolidaritási Testületnek köszönhetően a fiatal felnőttek külföldön (vagy a hazájukban) vállalhatnak önkéntes munkát egy számukra fontos ügy előmozdítása érdekében. A lehetőségek határtalanok: magukban foglalhatják egy új gördeszkapark megépítését, a rászorulók segítését vagy akár egy tengerparti takarítási akciót.
A DiscoverEU program 18 éves fiatalok számára teszi lehetővé, hogy legfeljebb 1 hónapra szóló ingyenes utazási igazolványt kapjanak, amellyel bejárhatják az EU-t.
Munkavállalás az EU-ban
Tudod már, hogy mihez akarsz kezdeni az iskola vagy az egyetem befejezése után, vagy még mérlegeled a lehetőségeket? Nem is olyan könnyű eldönteni, hogy milyen szakmát válasszunk. A munkába állás azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy fel kell hagynod az EU felfedezésével. Uniós polgárként más uniós országokban is dolgozhatsz, és ehhez még munkavállalási engedélyre sem lesz szükséged. Ugyanúgy hozzáférsz a munkaerőpiachoz, és ugyanolyan munkafeltételek, jogok és kötelezettségek vonatkoznak rád, mint az adott ország lakosaira.
Néha nehéz lehet az álláskereséshez szükséges további készségek és képesítések megszerzése. Az uniós ifjúsági garanciarendszer segít a fiataloknak elsajátítani a munkáltatók által megkívánt készségeket. Ez történhet munkavégzés közbeni oktatás vagy egyéni pályaorientáció formájában is.
Az EURES-portált hasznosnak találhatod, amikor elkezdesz állást, szakmai gyakorlatot vagy tanulószerződéses gyakorlati képzést keresni egy másik uniós országban. Emellett a munkáltatóknak is segít más EU-s országokban tartózkodó jelölteket találni betöltetlen állásaikra.
Szeretnél külföldön tanulni vagy önkéntes munkát vállalni? Hová mennél szívesen? Milyen előnyökkel járna egy ilyen tapasztalat számodra?
Utazás az EU-ban
Az évtizedek során Európában egyre könnyebbé vált az utazás. A legtöbb uniós ország a schengeni térség része lett, és megszüntette a határellenőrzéseket. Ez azt jelenti, hogy ha a 23 uniós országban (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia) vagy négy nem uniós országban (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) utazol, nem kell bemutatnod az útleveledet.
A határátlépés azonban csak az első lépés.
Utazás az EU-ban
Uniós lakosként ugyanúgy használhatod a mobiltelefonodat, mint otthon! Korábban rendkívül drága volt a külföldi telefonálás és mobilos adatfelhasználás. Manapság ezek a barangolási díjak már nincsenek érvényben, és ugyanannyiba kerül a mobilhasználat, mint a hazádban.
Továbbra is nézheted a kedvenc tévésorozatodat, mivel az EU gondoskodik arról, hogy mindenütt hozzáférj a digitális előfizetéseidhez.
Az EU védi a jogaidat, így ha az utazásodat törlik – legyen szó akár buszról, vonatról, hajóról vagy repülőgépről –, visszaigényelheted a pénzed. Az EU az egyetlen olyan terület a világon, ahol az utasokat teljes körű utasjogok illetik meg.
Ha baleset ér vagy megbetegszel, amikor az EU-ban utazol, az európai egészségbiztosítási kártya jóvoltából ugyanolyan költségek fejében fordulhatsz orvoshoz vagy hívhatsz mentőt, mint a helyiek:
Ha veszélybe kerülsz valamelyik uniós országban, bármilyen telefonról díjmentesen hívhatod az európai sürgősségi telefonszámot, a 112-t.
Az uniós finanszírozás pozitív változásokat hoz a lakóhelyed mindennapjaiba
Az Európai Unió a munkahelyteremtés támogatásával, új infrastruktúrák kiépítésével és a közszolgáltatások, például az iskolák és a kórházak korszerűsítésével járul hozzá az emberek életminőségének javításához. Nézz körül a lakóhelyeden – előfordulhat, hogy az EU közelebb van hozzád, mint hinnéd!
Az EU az évek során több ezer projekt finanszírozását segítette. Példák:
szabadtéri múzeum a cseh–német határon;
új sportlétesítmény Lengyelország egyik vidéki körzetében;
iskolai gyümölcs-, zöldség- és tejosztás valamennyi uniós országban;
új úszómedence Brüsszelben;
az athéni metró meghosszabbítása.
Böngéssz az uniós finanszírozású projektek között Európa különböző régióiban: https://kohesio.ec.europa.eu/hu/ és https://europa.eu/!VR9drg
Az EU számos olyan kezdeményezést bonyolít le, amelyek keretében az európai városok versenybe szállhatnak valamilyen címért, és bemutathatják eredményeiket. Az európai városok minden évben olyan címek megszerzéséért versengenek, mint az Európa Kulturális Fővárosa, az Európa Innovációs Fővárosa, az Európa Ifjúsági Fővárosa és az Európa Zöld Fővárosa.
Fogyasztói jogok és biztonság
Az Európai Unió emellett olyan konkrét jogszabályok és előírások révén is hatással van a mindennapjaidra, amelyek garantálják a biztonságodat, és az EU-ban mindenütt védik a fogyasztók jogait.
Bizonyos termékeknek – például az élelmiszereknek, a játékoknak és a kozmetikumoknak – szigorú biztonsági követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy az EU-n belül értékesíthessék őket.
Az EU-ban több mint 100 000 szakértő ellenőrzi az élelmiszer-biztonságot, amíg az étel eljut a gazdaságból az asztalodra.
Az uniós jog ezenkívül minimum 2 éves garanciát biztosít számodra, ha fogyasztási cikkeket vásárolsz. Ha tehát egy év elteltével elromlik a mosógéped, díjmentesen javítható vagy cserélhető, függetlenül attól, hogy hol vásároltad az EU-ban.
Az uniós jognak köszönhetően az online vásárlások esetében jogodban áll lemondani a megrendelést, vagy 14 napon belül visszaküldeni az árut, ha meggondoltad magad.
Ha problémád adódik egy másik uniós országban vásárolt termékkel, kapcsolatba léphetsz az Európai Fogyasztói Központok Hálózatával.
Jogodban áll pontos tájékoztatást kapni a megvásárolt termékek minőségéről, függetlenül attól, hogy hol tartózkodsz épp az EU-ban. Az EU címkézési szabályai segítségével gyorsan és könnyen utánajárhatsz, hogy egy termék ökológiai gazdaságból származik, energiahatékony vagy hagyományos módszerekkel készül-e. Ez azt jelenti, hogy teljesen megalapozott döntéseket hozhatsz a vásárlás során.
Nézz körül az otthonodban vagy az üzletekben, és figyeld meg, hány címkét látsz ezek közül! Tudod-e, hogy mit jelentenek?
Felzárkózás a digitális korhoz
Sokan nem tudják elképzelni az életet internet vagy digitális technológiák nélkül. Gyakran online nézünk filmet, online intézzük a vásárlást, és a tájékozódáshoz használt térképeket is az interneten nyitjuk meg.
Az Európai Unióban azonban nem mindenki rendelkezik egyforma lehetőségekkel a technológia elérése és használata terén – különösen azok nem, akik nagyvárosoktól távoli térségekben élnek. Az EU folyamatosan arra törekszik, hogy minden uniós polgár számára biztosítsa az internet-hozzáférést. Az uniós finanszírozású Wifi4EU kezdeményezésnek köszönhetően EU-szerte 8000 közösségben alakítottak ki Wi-Fi elérési pontokat. Azokban a múzeumokban, könyvtárakban, parkokban és más nyilvános helyeken ingyenesen csatlakozhatsz az internethez, ahol a Wifi4EU szimbólumot látod.
Az internet-hozzáférés számos előnnyel jár, például könnyedén hozzáférünk az információkhoz és a hatékony szolgáltatásokhoz, ám kockázatokat is rejt magában. A gyermekbarát internet nevű program segítséget nyújt a gyermekeknek és a fiataloknak a biztonságos internet- vagy mobiltechnológia-használatban.
Mi a mesterséges intelligencia?
Láttál-e már robotot? Tudtad-e, hogy az okostelefonod szintén mesterséges intelligenciát használ? A Digitális felfedezők animációs sorozatból mindent megtudhatsz Európa digitális jövőjéről.
Az EU élvonalbeli technológiai és médiavállalatokat (például Twitter és Disney) győzött meg arról, hogy csatlakozzanak a gyermekek jobb online védelmét szolgáló szövetséghez. A szövetség tagjai kötelezettséget vállalnak amellett, hogy megfelelőbbé teszik az online tereket a fiatalok számára például az internetes megfélemlítés és a káros tartalmak felszámolásával.
A közösségi média, az online boltok és a mobilalkalmazások megkövetelik, hogy olyan vállalkozásokra bízd a személyes adataidat, amelyek esetében fennáll az adatok elvesztésének vagy ellopásának veszélye. Az EU általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) köszönhetően személyes adataid – neved, címed, életkorod stb. – védelmet élveznek. Nem használhatók fel az engedélyed nélkül, vagy olyan célokra, amelyekhez nem járultál hozzá.
Az internet egyszerűvé és gyorssá tette az információk keresését és az azokhoz való hozzáférést. A pontatlan vagy káros információk azonban gyorsan terjeszthetők az interneten, különösen a közösségimédia-platformokon. Az EU aktívan felfedi az ilyen dezinformációt, és együttműködik a közösségimédia-vállalatokkal, hogy korlátozza annak terjedését.
Mindannyian kivehetjük a részünket a félrevezető információk terjedésének megakadályozásából a világhálón. Milyen kérdéseket kell feltenned magadnak, mielőtt megosztanál egy hírt a közösségi médiában? Hasznos tippek az összeesküvés-elméletek felismeréséhez.
A környezet védelme
Sokféleképpen lelhetjük örömünket a természetben, például finom ételeket ehetünk vagy mesés tájakon sétálhatunk. Ami viszont ennél is fontosabb: a levegő, a víz, az energia és a nyersanyagok szempontjából is függünk a természettől. A szennyezés nem áll meg az országhatároknál, ezért az országoknak együtt kell működniük a környezet megóvása érdekében. Az éghajlatváltozás minden eddiginél sürgetőbbé teszi a környezet védelmét. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy továbbra is kiélvezhessük az értékekben gazdag természeti környezetet.
Az EU „európai zöld megállapodás” nevű tervében azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2050-ig Európa legyen az első klímasemleges kontinens.
A Natura 2000 hálózat mintegy 2000 állat- és növényfajt és 230 élőhelytípust véd az EU-ban. Ez az EU szárazföldi területe 18%-ának és vizei 6%-ának felel meg. Így ez a legnagyobb, védett területeket magában foglaló hálózat az egész világon!
Az EU LIFE programja környezetvédelmi és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó projektek számára nyújt pénzügyi támogatást, és az elmúlt 30 évben több mint 6000 projektet társfinanszírozott.
Böngéssz a saját országod projektjei között.
Az uniós jogszabályoknak köszönhetően az EU-ban szinte mindenütt tiszta ivóvizet ihatunk, és tiszta vízben úszhatunk. Tengereink más szempontból is tisztábbá válnak: az EU betiltotta az egyszer használatos műanyagokat – ezek teszik ugyanis ki az összes tengeri hulladék 70%-át. Az Unió a talaj, a levegő és a víz szennyezésének minimalizálása érdekében támogatja a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat. A vegyi anyagokat tartalmazó és veszélyes növényvédő szerek, valamint a műtrágyák használatára vonatkozó korlátozásokat vezetett be.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem az EU egyik kiemelt prioritása. Az Európai Unió tagországai ezért a következő vállalásokat tették 2030-ig:
az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és energiafelhasználás radikális csökkentése;
nagyobb arányú energia előállítása megújuló forrásokból (például szél-, napvagy vízenergiából).
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben fontos szerepet játszik, hogy miként jutunk hozzá az energiához. Ezekből a videókból még több ismeretet szerezhetsz a témában:
https://learning-corner.learning.europa.eu/learning-corner/learning-materials/eu-energy-policy_hu
Az EU-ban átlagosan minden ember naponta több mint egy kilogramm szemetet dob ki. Nézd meg a videót:
https://learning-corner.learning.europa.eu/learning-corner/learning-materials/food-waste_hu
Magadra ismersz-e a videóban?
Milyen apróságokat tehetnél a mindennapok során azért, hogy környezetbarátabb életmódot folytass?
További tudnivalók arról, hogy mit tesz az EU a környezetvédelemért és az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében.
A tudomány és az innováció támogatása
A tudomány és a technológia szinte teljesen áthatja mindennapi életünket: az elfogyasztott élelmiszerektől kezdve a bevett gyógyszereken és az igénybe vett egészségügyi ellátáson át egészen az általunk használt közlekedési eszközökig, valamint a munkavégzésünk módjáig és a szabadidős programjainkig mindent át- és átsző. Az Európai Unió segíti az európai tudósokat, kutatókat és innovátorokat abban, hogy javítsanak az életminőségünkön, és megküzdjenek a világ legnagyobb kihívásaival.
Az EU tudományos kutatásokat finanszíroz. Kutatási és innovációs programja segítségével a tudósok képesek voltak elérni például a következőket:
az első kép elkészítése egy fekete lyukról (Event Horizon Telescope);
a Földhöz hasonló, lakható bolygók felfedezése;
olyan módszer kialakítása, amellyel kimutatható a rákos megbetegedés az emberek leheletéből.
Nézz utána, milyen további tudományos felfedezéseket eredményezett az uniós finanszírozás.
Az EU szeretné, ha több nő és lány képviseltetné magát a tudományban. Minden évben meghirdeti a Női Innovátorok Európai Uniós Díját, amely az innováció területén tevékenykedő női vezetőket jutalmazza, és arra inspirálja a jövő nemzedékét, hogy szegődjenek a nyomukba.
A Covid19-világjárvány alatt az EU segítséget nyújtott a vakcinagyártóknak az oltóanyagok kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos költségek fedezésében. A tudományos munkatársak a világjárvány kezdete után kevesebb mint egy évvel számos biztonságos és hatékony oltóanyagot tudtak előállítani a Covid19 ellen.
Az uniós országok összefogtak, hogy az EU egész területén megvásárolhassák és forgalmazhassák a vakcinákat.
Eszedbe jut valamilyen probléma, amelyet szeretnéd, ha megoldana a tudomány? Miért?
Az EU műholdas Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz a világ legfejlettebb olyan rendszere, amely bolygónk figyelemmel kísérésére, valamint az éghajlati és környezeti változások nyomon követésére szolgál.
Az EU a világban
Az Európai Unió nemcsak a mi mindennapi életünkre van hatással, hanem a világ többi részén is jelentős szerepet tölt be.
Az EU világszerte számos országgal – például az Egyesült Államokkal, Japánnal és Kanadával – kötött olyan kereskedelmi megállapodásokat, amelyek megkönnyítik a közös üzleti tevékenységet. Az összes, uniós tárgyalásokat követően megkötött kereskedelmi megállapodás átlátható, és megköveteli a kereskedelmi partnerektől a munkavállalói jogok és a környezet védelmét.
Az EU egyik legfontosabb értéke az uniós országok közötti és az egyéb országokkal vállalt szolidaritás. Az EU igyekszik felszámolni a szegénységet, fenntartani a békét és humanitárius támogatást nyújtani a rászorulóknak. Egy, a világ több mint 40 országában működő, humanitárius szakértőkből álló kiterjedt hálózat lehetővé teszi az EU számára, hogy élelmiszert, menedékhelyet, orvosi ellátást és oktatást biztosítson a világ legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő embereinek.
Az uniós országok együttesen a világ legnagyobb humanitárius támogatói.
Ha Európában vagy a világ más részein váratlan katasztrófák következnek be, az uniós országok a polgári védelmi mechanizmusként ismert, koordinált reagálási rendszeren keresztül tudnak segítséget és támogatást nyújtani. A rendszert 2001 óta több mint 420 alkalommal aktiválták különféle vészhelyzetekben.
További tudnivalók az EU szerepéről a világban:
a fejlesztés és együttműködés területén.
a humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem területén.
Feladat: 2. rész utáni fejtörő
Igaz vagy hamis? Az EU csak akkor befolyásolja a mindennapjaidat, ha külföldre utazol.
Milyen program teszi lehetővé, hogy külföldön önkéntes munkát vállalj egy olyan ügyben, amely közel áll a szívedhez?
Igaz vagy hamis? Az EU-ban a vásárlást követő egy hónapon belül visszaküldheted az interneten vásárolt termékeket.
Mi a Natura 2000?
El tudod magyarázni, hogyan védi az EU a személyes adataidat (például név, életkor, lakcím)?
Az EU: időutazás
Az Európai Unió nem volt mindig ugyanolyan, mint napjainkban. Sőt, nem is feltétlenül ezen a néven ismerték az emberek. Lépésről lépésre hozták létre, és az alapítóit inspiráló törekvések még ma is iránymutatásul szolgálnak az EU működéséhez. Íme néhány történelmi esemény, amelynek fontos szerepe volt az EU létrehozásában, valamint az évek során bekövetkezett számos változásban.
1945
Véget ér Európában a II. világháború. A háború rengeteg halálos áldozatot követelt, és az európai bombázások során teljes városokat romboltak porig. Az emberek eltökélten megfogadják, hogy többé nem következhet be hasonló pusztítás.
A Schuman-nyilatkozat.
Május 9-én Robert Schuman beszédet mond, amelyben bemutatja tervét az európai politikai együttműködés egy esetleges új formájáról. Az elképzelés szerint az európai nemzetek közösen irányítanák a szén- és acéltermelést, mivel ez azt jelentené, hogy egyetlen ország sem tudna titokban felfegyverkezni a többiek ellen.
Olvasd végig a Schuman-nyilatkozatot!
1950
1951
Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország aláírja az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződést. Ennek szellemében úgy döntenek, hogy együttműködnek, és segítenek újjáépíteni a háború által megtépázott Európát.
A Római Szerződések aláírása. A hat ország között olyan olajozott az együttműködés, hogy más területeken is egyesítik erőiket. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) (2) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) létrehozása. Az Európai Szén- és Acélközösséggel közösen alkotják az Európai Közösségek néven ismert szervezetet.
1957
1962
A közös agrárpolitika kidolgozása. Ez az egyik legrégebbi uniós szakpolitika, amely támogatja a mezőgazdasági termelőket, és biztosítja, hogy Európa stabil, megfizethető, biztonságos és jó minőségű élelmiszer-ellátással rendelkezzen.
A tagok száma hatról kilencre emelkedik. Dánia, az Egyesült Királyság és Írország csatlakozik az Európai Közösségekhez.
1973
1979
Lezajlanak az első közvetlen európai parlamenti választások.
Az európai polgárok most először szavazhatnak arról, hogy ki képviselje őket az Európai Parlamentben. Az európai választások ötévenként követik egymást.
Görögország 10. tagállamként csatlakozik az Európai Közösségekhez.
1981
1986
Portugália és Spanyolország az Európai Közösségek tagjává válik, így a partnerségben részt vevő országok száma 12-re nő.
Létrejön az Erasmus program, amely külföldi tanuláshoz, képzéshez és önkéntes munkához segíti hozzá a fiatalokat.
1987
1992
A Maastrichti Szerződés aláírása. Megalakul az Európai Unió. A szerződés bevezeti az európai polgárságot, és egyértelmű szabályokat határoz meg a jövőbeli euróra vonatkozóan. Megerősíti továbbá a kül- és biztonságpolitikát, valamint fokozza az együttműködést a bel- és igazságügy területén.
A Schengeni Megállapodás minden határellenőrzést megszüntet a hét aláíró ország között (jelen állás szerint 27 ország írta alá a dokumentumot – a részleteket lásd a 2. részben).
1995
1995
Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz. Ezzel a tagállamok száma 15-re emelkedik.
Aláírják a Nizzai Szerződést. Fő célja az uniós intézmények reformja annak érdekében, hogy készen álljanak az Unió történetének legnagyobb bővítésére (3).
2001
2002
12 uniós országban az euróbankjegyek és -érmék válnak a hivatalos fizetőeszközzé (a további részletekért lásd az 1. részt).
10 új ország csatlakozik az EU-hoz: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. Korábban soha nem vált még egyszerre ennyi ország az EU tagjává.
2004
2007
Bulgária és Románia belép az Unióba, amely így 27 tagállammal rendelkezik.
A Lisszaboni Szerződés aláírása. Új struktúrát vezet be, amely hangsúlyosabb szerepet biztosít az EU-nak a világban, és nagyobb jelentőséget tulajdonít a polgárok és a nemzeti kormányok véleményének.
2007
2012
Az EU Nobel-békedíjat kap, amiért Európa többségét háborús kontinensből békés földrésszé alakította. Az Unió a díj összegét olyan gyermekek segítésére fordítja, akiknek nincs lehetőségük békés környezetben felnőni.
Horvátország a 28. tagállam, amely csatlakozik az EU-hoz.
2013
2017
A barangolási díjak eltörlése. Az EU lakosai az Unió területén bárhol többletköltségek nélkül telefonálhatnak, szöveges üzeneteket küldhetnek és csatlakozhatnak az internethez a mobiltelefonjukkal.
Brexit. Egy 2016-os népszavazást követően az Egyesült Királyság hivatalosan kilép az EU-ból.
2020
2020
NextGenerationEU. A Covid19- világjárvány alatt sok vállalkozás esik el a bevételeitől, és számos ember munkanélkülivé válik. A NextGenerationEU további 750 milliárd eurót biztosít az uniós országok számára, hogy segítse gazdaságaik fenntartható újjáépítését. Lásd: https://europa.eu/!76DVKp
Elindul az új Erasmus+ program. Az előző költségvetés közel kétszeresének köszönhetően 10 millió különböző korú és hátterű ember részesül támogatásban Európában és azon túl annak érdekében, hogy más országokban szerezhessen a megszokottól eltérő tapasztalatokat (további részletekért lásd a 2. részt).
2021
Az EU összes intézkedése azokon a szerződéseken alapul, amelyeket a tárgyalásokat és a megállapodásokat követően valamennyi uniós ország aláírt. Ugyanakkor eltart egy ideig – néha több évig –, mire egy szerződés működésbe lép. Ez az oka annak, hogy esetenként két különböző időpontot látunk ugyanannál a szerződésnél: az „aláírás napját” és a „hatálybalépés napját”.
SZERETNÉL TÖBBET MEGTUDNI ARRÓL, HOGYAN FEJLŐDÖTT AZ EU AZ ÉVEK SORÁN?
Az EU-idővonallal visszautazhatsz az időben, és áttekintheted, milyen fontos mérföldkövek formálták az EU-t az idők során olyanná, amilyennek ma ismerjük.
A mai életünk színteréül szolgáló EU-t számos nagy – férfi és női – gondolkodó inspirálta. Lendületük és motivációjuk nélkül nem élhetnénk olyan békében és stabilitásban, amelyet manapság alapvetőnek tekintünk. Ismerkedj meg az EU úttörőivel.
Feladat: 3. rész utáni fejtörő
Meg tudod-e nevezni az EU hat alapító országát? Mi az 1951-ben alapított közösség neve?
Melyik évben csatlakozott a saját országod az EU-hoz? Tagja-e az euróövezetnek? Része-e a schengeni térségnek?
Legutóbb melyik ország csatlakozott az EU-hoz?
Milyen díjat ítéltek oda az EU-nak 2012-ben, és milyen okból?
Kik az EU úttörői?
Az EU: hogyan működik?
Talán hallottál már a „Brüsszel” által hozott döntésekről. Gyakran így utalnak az Európai Unióra, mivel itt található a legtöbb uniós intézmény székhelye. Pontosan mi a szerepük, és milyen döntéseket hozhatnak? Milyen szerepet játszanak a nemzeti kormányok az EU-ban? Ez a rész az EU működését mutatja be. Arról is tájékozódhatsz, hogy hogyan tudod európai szinten hallatni a hangod.
Kik az Unió főbb szereplői?
Az európai országok egyértelműen megállapodtak arról, hogy mit szabad és mit nem szabad tennie az Európai Uniónak. Ez lényegében azt jelenti, hogy az EU-nak csak akkor kell fellépnie, ha egy célkitűzés jobban megvalósítható uniós, mint nemzeti, regionális vagy helyi szinten. A szabályokat az uniós szerződések határozzák meg, amelyekről a 3. részben szereztél ismereteket.
Vegyük végig az uniós intézményeket, ahol az uniós országok főbb szereplői találkoznak, és megvitatják a jogszabályokat, valamint döntést hoznak róluk.
AZ EURÓPAI PARLAMENT
Az uniós polgárok hangja.
Hol található?
Strasbourg (Franciaország), Brüsszel (Belgium) és Luxembourg (Luxemburg).
Kik dolgoznak ott?
- 705 európai parlamenti képviselő (angol rövidítéssel MEP). Az európai parlamenti képviselőket nem az állampolgárságuk szerint csoportosítják. Több országból származó, hasonló politikai nézeteket valló csoportokhoz tartoznak.
- Az uniós országok polgárait képviselik.
- Az uniós polgárok közvetlenül választják meg őket ötévente. Az egyes országok nevében eljáró európai parlamenti képviselők száma az ország népességétől függ.
Ki az elnök?
Roberta Metsola –, aki megbízatását az európai parlamenti képviselőktől kapta.
Mivel foglalkozik?
- Az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával közösen megvitatja és elfogadja az uniós jogszabályokat.
- Az Európai Unió Tanácsával együtt meghatározza az uniós költségvetést.
- Nyomon követi az uniós források megfelelő felhasználását, és felügyeli a többi uniós intézményt, különösen az Európai Bizottságot. Megválasztja az Európai Bizottság elnökét, és jogában áll jóváhagyni vagy meneszteni az egész Európai Bizottságot.
További tudnivalók az Európai Parlamentről.
AZ EURÓPAI TANÁCS
Az Európai Tanács az uniós országok közötti politikai együttműködés legmagasabb szintjét képviseli.
Hol található? Brüsszel (Belgium).
Kik dolgoznak ott?
Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői és az elnök.
Ki az elnök?
Charles Michel –, akit a nemzetek vezetői (az uniós országok állam-, illetve kormányfői) választottak meg.
Mivel foglalkozik?
Az Európai Tanács meghatározza az EU fő prioritásait és általános szakpolitikai irányvonalát, de nem fogad el jogszabályokat. Ez ugyanis az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a feladata. Üléseit csúcstalálkozóknak nevezzük, amelyekre Brüsszelben kerül sor évente legalább négy alkalommal.
További tudnivalók az Európai Tanácsról.
További részletekért nézd meg ezt a rövid dokumentumfilmet a Tanácsról:
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA
Az uniós országok kormányait az Európai Unió Tanácsa, más néven a Tanács vagy Miniszterek Tanácsa képviseli.
Hol található? Brüsszel (Belgium).
Kik dolgoznak ott?
- Miniszterek az EU összes országából. Országuk érdekeit képviselik az EU-ban.
- A megvitatandó téma határozza meg, hogy melyik kormányminiszternek kell részt vennie. Ha az ülés a szennyezésről szól, az uniós országok környezetvédelmi miniszterei találkoznak, ha pedig a mezőgazdaságról van szó, a mezőgazdaságért felelős miniszterek vesznek részt az ülésen, és így tovább.
Hogyan működik az elnökség?
Az uniós országok felváltva elnökölnek az üléseken – egy ország hat hónapig tölti be a Tanács elnöki tisztét.
Járj utána, melyik ország tölti be jelenleg az elnöki posztot.
Mivel foglalkozik?
- Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen megvitatja és elfogadja az uniós jogszabályokat.
- Az Európai Parlamenttel együtt meghatározza az uniós költségvetést.
- Megszabja és átülteti a gyakorlatba az EU kül- és biztonságpolitikáját. Döntéseket hoz például nemzetközi megállapodásokról és az Unió bővítéséről.
További tudnivalók az Európai Unió Tanácsáról.
Bizonyos döntések esetében a Tanács többségi szavazással határozhat, míg másoknál minden országnak egyet kell értenie. A nagy horderejű döntéseknél – például ha új tagország belépését kell jóváhagyni – minden uniós ország minisztereinek egységes álláspontot kell képviselniük.
További tudnivalók a szavazás szabályairól a Tanácsban.
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG
Az Unió általános érdekeit képviseli.
Hol található? Brüsszel (Belgium).
Kik dolgoznak ott?
- Egy elnök és 26 biztos.
További tudnivalók a jelenlegi biztosokról.
- Minden uniós tagállam kijelöl egy biztost, akit az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia. Feladatuk nem az, hogy országuk álláspontját képviseljék, hanem hogy szem előtt tartsák az EU közös érdekeit. Ennek keretében minden biztos az uniós tevékenység egy adott területéért felel.
Ki az elnök?
Ursula von der Leyent a nemzeti vezetők (az uniós országok állam-, illetve kormányfői) nevezték ki az Európai Parlament jóváhagyásával.
Mivel foglalkozik?
- Az Európai Bizottság felelős az új uniós jogszabályok, köztük az uniós költségvetés megtervezéséért, elkészítéséért és előterjesztéséért.
- Uniós szakpolitikákat kezel és ültet át a gyakorlatba, valamint végrehajtja a költségvetést.
- Biztosítja, hogy az uniós országok kövessék az európai jogot.
- Világszerte képviseli az EU-t az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ (4)) karöltve.
Noha a Bizottság székhelye Brüsszelben van, valamennyi uniós országban rendelkezik képviselettel. Az EU-nak világszerte vannak olyan képviseletei, amelyek az EU nagykövetségeiként járnak el. A 6. részben további részleteket olvashatsz a világ különböző pontjain működő uniós hivatalokról.
További tudnivalók az Európai Bizottságról.
Az Európai Parlamentet, az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot gyakran említik együttesen az EU „intézményi háromszögeként”, mivel eltérő szerepeik ellenére összefügg a tevékenységük.
Tanulmányozd az alábbi grafikont, amely bemutatja az intézmények működését!
Az – állam-, illetve kormányfőkből álló – Európai Tanács meghatározza az Unió prioritásait.
Ezek alapján az Európai Bizottság új jogszabályokat javasol.
Az Európai Parlament a Miniszterek Tanácsával közösen felülvizsgálja és módosítja, elfogadja vagy elutasítja a javaslatokat. Miután megállapodásra jutnak, elfogadják a jogszabályokat.
Az Európai Bizottság gondoskodik arról, hogy valamennyi uniós ország betartsa az új uniós jogszabályokat. Ellenkező esetben felléphet velük szemben.
Az Európai Tanács => meghatározza az EU prioritásait. Az Európai Bizottság => új jogszabályokat javasol => végrehajtja a költségvetést => gondoskodik arról, hogy az uniós országok betartsák az uniós jogszabályokat. Az Európai Parlament => elfogadja a jogszabályokat és a költségvetést A Miniszterek Tanácsa => elfogadja a jogszabályokat és a költségvetést. Felülvizsgálja a javasolt jogszabályokat, és módosítja, elfogadja vagy elutasítja azokat. A megállapodás létrejötte után => új jogszabály!
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
biztosítja, hogy az uniós jogszabályokat minden uniós országban betartsák és megfelelően alkalmazzák. Ha egy ország nem alkalmazza helyesen a jogszabályokat, az Európai Bizottság hivatalos figyelmeztetésben részesítheti; ha az ország nem tartja be a szabályokat, a Bizottság a Bírósághoz fordulhat. A Bíróság székhelye Luxembourgban található, és tagállamonként egy bíróból áll.
További tudnivalók más uniós intézményekről és szervekről, amelyekről már hallhattál:
Nem minden uniós munkavállaló politikus. Az EU-s intézményeknél jogászok, fordítók, tolmácsok és más szakértők is dolgoznak. Ha érdekelne egy ilyen típusú pályafutás, első lépésként szakmai gyakorlatra pályázhatsz valamelyik intézményben.
A szakmai gyakorlatokról itt tudhatsz meg többet.
A legtöbb uniós intézményt meglátogathatod! Nemegyszer iskolák és fiatalok számára is szerveznek látogatásokat. Az intézmények virtuális formában is meglátogathatók!
További információk.
Milyen előnyökkel jár a polgárok, a kormányok és a közös európai érdekek szempontjából, ha az EU-ban képviselik őket? Melyek a hátrányok? Most, hogy elolvastad ezt a részt, mit gondolsz: helytálló-e azt mondani, hogy „Brüsszel” döntött valamiről?
A véleményed fontos számunkra!
Az EU létrehozta a gyermekrészvételi platformot, hogy te is elmondhasd a véleményedet. Ez egy olyan biztonságos hely, ahol megoszthatod a döntéshozókkal, mit gondolsz a fontos témákról. Más gyermekekkel is felveheted a kapcsolatot, beszélgethetsz, vitázhatsz velük, és tanulhatsz a jogaidról. Ezenkívül gyermekbarát nyelvezeten tanulhatsz a jogszabályokról és szakpolitikákról, és felveheted a kapcsolatot a lakóhelyed közelében található szervezetekkel.
Áttekintetted, hogyan döntenek az uniós országok a közös jogszabályokról az uniós intézményeken belül. Ez a folyamat nem lenne teljes a te hangod nélkül! Európai polgárként több módon is beleszólhatsz az uniós szakpolitikákba, ha eléred a választójogi korhatárt (ami a legtöbb uniós országban 18, Görögországban 17, Ausztriában és Máltán pedig 16 év). Belgium és Németország 16 évre csökkentette az európai választásokra vonatkozó választójogi korhatárt.
Először is szavazhatsz az országod általános választásain. Ahogyan ebben a részben megtanultad, a választott kormány képviseli az országodat az Európai Unió Tanácsában, amely fontos szerepet játszik az uniós jogszabályokkal kapcsolatos döntések meghozatalában.
Az Európai Parlament tagjait (európai parlamenti képviselők) ötévente választják, és néhányan már elég idősek lesztek 2024-ben, hogy szavazhassatok az európai választásokon, tehát fontos figyelemmel kísérni, mi folyik az Európai Parlamentben:
https://www.europarl.europa.eu/portal/hu
A megválasztott európai parlamenti képviselők a polgárokat képviselik, és a Tanáccsal együtt ők döntenek az uniós jogszabályokról, amelyek életünk számos területét érintik, például:
– hogy milyen növényvédő szereket biztonságos használni az Unióban termesztett élelmiszerekhez;
– hogy mennyibe kerül egy telefonhívás egy másik uniós országból;
– hogy biztonságosak-e a gyermekjátékok;
– hogy tiszta-e a levegő, amelyet belélegzünk és a víz, amelyet megiszunk és amelyben úszunk;
– hogy mennyire könnyű egy másik uniós ország egyetemén tanulni.
Hogyan képviselnek minket az európai parlamenti képviselők? Nézd meg ezt a videót, hogy megértsd, hogyan képviselik az érdekeinket az általunk megválasztott európai parlamenti képviselők:
https://www.europarl.europa.eu/at-your-service/hu/be-heard/elections
A kidolgozott jogszabályokról online nyilvános konzultációk segítségével megoszthatod a véleményedet, vagy visszajelzést adhatsz. A Bizottság az új uniós jogszabályokra vonatkozó javaslatok előterjesztése előtt ilyen konzultációk során kéri ki a polgárok és az érdekelt felek véleményét.
Tekintsd át a legutóbbi nyilvános konzultációkat:
https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say_hu
Európai polgári kezdeményezéseket indíthatsz, vagy részt vehetsz ilyenekben. Felkérheted az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot valamilyen jogszabályra egy olyan ügyben, amely közel áll a szívedhez. Ugyanakkor a kezdeményezés mérlegeléséhez össze kell gyűjtened 1 millió embert az EU-ból, akiknek támogatniuk kell és alá kell írniuk az indítványodat.
Tekintsd át részletesebben a legutóbbi európai polgári kezdeményezéseket:
https://europa.eu/citizens-initiative/_hu
Ebből a videóból megismerheted a polgári kezdeményezés folyamatának lépéseit:
https://audiovisual.ec.europa.eu/hu/video/I-158444
A „Right2Water” elnevezésű első uniós polgári kezdeményezés keretében 1,6 millió aláírás gyűlt össze. Ennek eredményeként a Bizottság javaslatot nyújtott be az emberek által fogyasztott víz minőségének javítására Európa-szerte. 2021-ben a javaslatból új uniós jogszabály lett.
Az uniós ifjúsági párbeszéd vagy az Európai Ifjúsági Fórum keretében megoszthatod másokkal a számodra fontos kérdéseket. Ezek nyilvános viták az uniós döntéshozókkal, például európai parlamenti képviselőkkel, valamint nemzeti, regionális és helyi politikusokkal. További tudnivalók az Európai Ifjúsági Portálról.
Szerinted mire kell összpontosítaniuk az uniós döntéshozóknak? Ha megoszthatnád a gondolataidat az uniós döntéshozókkal, milyen témá(ka)t vetnél fel?
Feladat: 4. rész utáni fejtörő
Minek az angol nyelvű rövidítése a „MEP”, és kiket képviselnek ők? Hány MEP van?
Mi a különbség az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa között?
Ha az országod oktatási minisztere uniós találkozóra megy, melyik intézmény lesz az értekezlet házigazdája?
Igaz vagy hamis? Az Európai Bizottság jogszabályokat fogad el az EU-ban.
Legalább hány európai polgárnak kell támogatnia egy európai polgári kezdeményezést?
Köszönjük, hogy felfedezted velünk az EU-t, és nyomon követted kontinensünk történetét a pusztító háborútól az együttműködés és a nagyszerű lehetőségek időszakáig.Köszönjük, hogy felfedezted velünk az EU-t, és nyomon követted kontinensünk történetét a pusztító háborútól az együttműködés és a nagyszerű lehetőségek időszakáig.
Az EU története nem ért véget. A kontinens új kihívásokkal néz szembe: idetartozik az éghajlatváltozás, a Covid19-világjárvány következményei, a régiók közötti feszültségek és a digitális átalakulás – hogy csak néhányat említsünk. Sokat kell tennünk annak érdekében, hogy Európa továbbra is békét és jólétet tudjon biztosítani polgárai számára.
Most, hogy megtanultad a legfontosabbakat az EU-ról, ideje, hogy te is továbbírd a történetet.
Melyek azok a jelentős kihívások, amelyeket a saját országodnak és az EU-nak le kell küzdenie a jövőben? A 2. rész inspirációul szolgálhat, vagy a hírekből is meríthetsz ötleteket. Szerinted mely kihívásokra kell az EU-nak összpontosítania, és miért?
Miután döntöttél a legfontosabb jövőbeli kihívásról, gondold át, hogy mit tehetne az EU ezzel kapcsolatban. Ha együtt vagytok a tanteremben, vesd össze ötleteidet az osztálytársaid elképzeléseivel!
Mely kihívásokat emlegetik a leggyakrabban? Meg tudtok állapodni arról, hogy melyik a három legfontosabb válaszlépés, amelyet az EU-nak meg kell tennie e kihívások leküzdése érdekében?
A feladatok megoldásai
1. rész
Keresd meg az uniós országokat és fővárosokat!
1. Ausztria: Bécs; 2. Belgium: Brüsszel; 3. Bulgária: Szófia; 4. Ciprus: Nicosia; 5. Csehország: Prága; 6. Dánia: Koppenhága; 7. Észtország: Tallinn; 8. Finnország: Helsinki; 9. Franciaország: Párizs; 10. Görögország: Athén; 11. Hollandia: Amszterdam; 12. Horvátország: Zágráb; 13. Írország: Dublin; 14. Lengyelország: Varsó; 15. Lettország: Riga; 16. Litvánia: Vilnius; 17. Luxemburg: Luxembourg; 18. Magyarország: Budapest; 19. Málta: Valletta; 20. Németország: Berlin; 21. Olaszország: Róma; 22. Portugália: Lisszabon; 23. Románia: Bukarest; 24. Spanyolország: Madrid; 25. Svédország: Stockholm; 26. Szlovákia: Pozsony; 27. Szlovénia: Ljubljana
Találd ki, hogy melyik országból származik az érme!
1. Olaszország; 2. Spanyolország; 3. Luxemburg; 4. Észtország; 5. Málta; 6. Ausztria; 7. Finnország; 8. Görögország; 9. Szlovénia; 10. Németország
1. © Ministero dell'Economia e delle Finanze, Italia – 2. © Ministerio de Asuntos Económicos y Transformación Digital, España – 3. © Banque Centrale du Luxembourg – 4. © Eesti Pank – 5. © Bank Centrali ta' Malta – 6. © Münze Österreich AG – 7. © Valtiovarainministeriö – Finansministeriet, Suomi – 8. © Hellenic Republic Ministry of Finance - Υπουργείο Οικονομικών της Ελληνικής Δημοκρατίας – 9. © Ministrstvo za Finance, Slovenija – 10. © Bundesverwaltungsamt, Deutschland
Párosítsd a nevezetességeket az uniós országokkal!
1. Atomium • Belgium; 2. Rilai kolostor • Bulgária; 3. Károly híd • Csehország; 4. Nyhavn • Dánia; 5. Brandenburgi kapu • Németország; 6. Toompeai vár és Pikk Hermann torony • Észtország; 7. Szent Patrik-székesegyház • Írország; 8. Athéni Akropolisz • Görögország; 9. Szent Család-templom • Spanyolország; 10. Eiffel-torony • Franciaország; 11. Banski dvori, a horvát kormány székhelye • Horvátország; 12. Pisai ferde torony • Olaszország; 13. Keríniai vár • Ciprus; 14. Turaida vár • Lettország; 15. Gediminas-torony • Litvánia; 16. Nagyhercegi palota • Luxemburg; 17. Országház • Magyarország; 18. Szent János-társkatedrális • Málta; 19. Szélmalmok • Hollandia; 20. Schönbrunni kastély • Ausztria; 21. Királyi palota (Wawel) • Lengyelország; 22. Belém-torony • Portugália; 23. Törcsvári kastély • Románia; 24. Bledi-tó • Szlovénia; 25. Pozsonyi vár • Szlovákia; 26. Helsinki katedrális • Finnország; 27. Avicii Arena (Globen) • Svédország
1. rész utáni fejtörő
Az uniós országokat ugyanazok az értékek, szimbólumok és célok egyesítik, és bizonyos tagállamoknak a pénzneme – az euró – is közös.
A 27 uniós országból 20 használja az eurót – vagyis 7 tagállam nem.
Az Európai Uniónak 24 hivatalos nyelve van.
Az uniós zászló csillagai az egységet és harmóniát jelképezik.
Az emberi jogok olyan alapvető jogok, amelyek minden embert megilletnek a születésétől kezdve. Kétféleképpen kapcsolódnak az EU-hoz: az emberi jogok az EU közös értékei közé tartoznak, és az EU Alapjogi Chartája védi őket.
2. rész
Felismered ezeket a címkéket? Mit jelentenek?
A CE-jelölés azt jelzi, hogy a termék megfelel az uniós biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek. Feltüntetése kötelező az EU-ban forgalmazott termékek esetében, függetlenül attól, hogy melyik országban gyártották őket.
Az uniós ökocímkét olyan termékek kapják meg, amelyek az életciklusuk egésze alatt – a nyersanyagkitermeléstől kezdve az előállításon és forgalmazáson át egészen az ártalmatlanításig – szigorú környezetvédelmi előírásoknak felelnek meg. Ma több mint 75 000, uniós piacon értékesített termék rendelkezik uniós ökocímkével.
Az EU ökológiai logója azt jelzi, hogy a termék biotermék, és az EU-ban állítják elő. A logó csak olyan termékeken tüntethető fel, amelyek legalább 95%- ban ökológiai összetevőket tartalmaznak, és megfelelnek a fennmaradó 5%-ra vonatkozó szigorú feltételeknek.
Az uniós energiacímkék azt ismertetik, hogy az elektronikus berendezések hogyan osztályozhatók egy A-tól G-ig terjedő skálán (vagy a berendezéstől függően A+++ és D közötti tartományban). A színkód egy betűhöz kapcsolódik: a zöld a leginkább, a piros pedig a legkevésbé energiahatékony.
Az uniós földrajzi jelzések rendszere azoknak a termékeknek az elnevezéseit védi, amelyek meghatározott uniós régiókból származnak, különleges tulajdonságokkal rendelkeznek vagy jó hírnévnek örvendenek.
További információk: https://europa.eu/!38PqNk
Milyen kérdéseket kell feltenned magadnak, mielőtt megosztanál valamilyen tartalmat a közösségi médiában?
Megbízható-e a forrás – neves hírcsatornától származnak-e a hírek?
Fel van-e tüntetve a szerző neve, és megtalálhatók-e a korábbi publikációi?
Hihető-e a hír, és megerősítik-e más, megbízható források?
Félelmet és/vagy felháborodást próbált-e kiváltani belőled a cím vagy a tartalom?
2. rész utáni fejtörő
Hamis – az EU számos módon jelen van mindennapi életedben, az általa finanszírozott megannyi projekttől kezdve (például a közlekedési összeköttetések vagy a levegőminőség javítása a lakóhelyeden) egészen azokig a jogszabályokig, amelyeket azért hoz, hogy megvédje a jogaidat, amikor online vagy offline vásárolsz!
Az Európai Szolidaritási Testület az a program, amely lehetővé teszi, hogy önkéntes munkát vállalj külföldön egy olyan ügy érdekében, amely közel áll a szívedhez.
Hamis – ha meggondolod magad, két heted van visszaküldeni az interneten vásárolt terméket.
A Natura 2000 védett területek hálózata az EU-ban.
Az EU általános adatvédelmi rendeletének köszönhetően személyes adataid – a neved, címed, életkorod stb. – védelmet élveznek. Nem használhatók fel az engedélyed nélkül, vagy olyan célokra, amelyekhez nem járultál hozzá.
3. rész
3. rész utáni fejtörő
Az EU hat alapító országa Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország. Az 1951-ben alapított közösséget Európai Szén- és Acélközösségnek nevezték.
A helyes válasz megtalálásához tekintsd át az 1–3. részben található térképeket és információkat!
Legutóbb Horvátország csatlakozott az EU-hoz, 2013-ban.
Az EU 2012-ben Nobel-békedíjat kapott, amiért Európa többségét háborús kontinensből békés földrésszé alakította.
Az EU úttörői azok a jövőbe tekintő nők és férfiak, akik hozzájárultak a mai formájában ismert Unió megalkotásához.
4. rész
4. rész utáni fejtörő
A MEP rövidítés európai parlamenti képviselőt jelent. Az európai parlamenti képviselők (MEP) uniós polgárokat képviselnek, és összesen 705 van belőlük.
Az Európai Tanács egybegyűjti az uniós állam-, illetve kormányfőket, hogy döntsenek az EU politikai prioritásairól és az Unió jövőjével kapcsolatos főbb célokról. Ezzel szemben az Európai Unió Tanácsa az a szerv, ahol a nemzeti kormányok miniszterei megvitatják és elfogadják az uniós jogszabályokat egy adott témában.
Ha az országod oktatási minisztere uniós találkozóra megy, az Európai Unió Tanácsánál kerül sor az értekezletre.
Hamis – az Európai Bizottság az Európai Tanács által meghatározott, általános célokon alapuló jogszabályokat javasol. A jogszabályokat az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa fogadja el.
Az európai polgári kezdeményezéseket minimum 1 millió, legalább hét különböző országból származó uniós polgárnak kell támogatnia, mivel ennyi aláírásra van szükség ahhoz, hogy a Bizottság mérlegeljen egy ilyen kezdeményezést.
További tudnivalók az EU-ról
Reméljük, hogy a kiadvány elolvasása után több ismerettel rendelkezel az EU-ról és annak működéséről, és jobban átlátod, hogyan befolyásolja mindez a mindennapjaidat. Íme néhány ötlet, ha folytatnád a felfedezést:
Tájékozódás az EU-ról – az interneten
TANULÓSAROK
Az Unió intézményközi honlapja 5–18 évesek és tanáraik, illetve szüleik számára. Játékokat, videókat és számos egyéb oktatási anyagot tartalmaz, amelyek az EU összes hivatalos nyelvén rendelkezésre állnak.
https://europa.eu/learning-corner/home_hu
EUROPA
Az EU hivatalos honlapja, ahol tájékozódhatsz az uniós szakpolitikákról, megtalálod az uniós intézmények honlapjára mutató hivatkozásokat stb.
https://europa.eu/european-union/index_hu
EURÓPAI IFJÚSÁGI PORTÁL
Tájékoztatást nyújt az európai és Európán kívüli lehetőségekről, álláshelyekről, oktatásról, fiatalok számára elérhető utazásokról stb.
EURÓPA ÖNÖKÉRT
A honlapon az uniós polgárok számos politikai témában kaphatnak tanácsot.
https://europa.eu/youreurope/citizens/index_hu.htm
UNIÓS KIADVÁNYOK
Különféle, EU-ról szóló PDF-, e-könyv- és nyomtatott formátumú kiadványokat felölelő honlap.
https://op.europa.eu/hu/web/general-publications/publications
Tájékozódás az EU-ról – személyesen
EU-szerte több száz helyi európai uniós információs központ létezik. Keresd meg az otthonodhoz legközelebb eső központ címét itt:
https://europa.eu/european-union/contact_hu
Tájékozódás az EU-ról – telefonon vagy e-mailben
EUROPE DIRECT
A szolgálat feladata, hogy megválaszolja a kérdéseidet az EU-val kapcsolatban:
bárhonnan díjmentesen felhívhatod az EU-n belül, és olyan telefonközpontoshoz kapcsolnak majd, aki beszéli a nyelved (5):
00 800 6 7 8 9 10 11 (egyes szolgáltatók díjat számolhatnak fel ezekért a hívásokért),
a következő standard telefonszámon: +32 22999696 vagy
e-mailben: https://europa.eu/european-union/contact_hu
Emellett minden uniós országban tájékozódhatsz az EU-ról a következő helyeken:
Az Európai Bizottság képviseletei
https://ec.europa.eu/info/about-european-commission/contact/representations-member-states_hu
Az Európai Parlament kapcsolattartó irodái
https://www.europarl.europa.eu/at-your-service/hu/stay-informed/liaison-offices-in-your-country
A világ más részein a következő forrásokból tájékozódhatsz az EU-ról:
Az Európai Unió küldöttségei
https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/area/geo_hu
Kövesd az Európai Bizottságot a közösségi médiában!
@europeancommission
European Commission
@EU_Commission
EU Spotify-----------------------------
1 Szerződés: Olyan jelentős megállapodás, amely két vagy több nemzetre nézve kötelező érvényű. Az uniós szerződések az évek során formálták az EU működését, és napjainkban is ezek jelentik a partnerség fő vezérfonalát.
2 Az EGK megalapításával kapcsolatban az egyik fő elképzelés egy közös piac kialakítása volt, hogy az országok könnyebben folytathassanak üzleti tevékenységet egymással.
3 Bővítés: Az EU bővítésének nevezzük, ha egy ország vagy országok egy csoportja csatlakozik az Unióhoz.
4 Az Európai Külügyi Szolgálat felel a kül- és biztonságpolitikáért, míg a Bizottság foglalkozik a kereskedelemmel, a humanitárius segítségnyújtással és a más országokkal vagy szervezetekkel kötött nemzetközi megállapodásokkal, például a Párizsi Megállapodással.
5 A Europe Direct ingyenesen hívható telefonszáma csak akkor érhető el, ha az EU területéről telefonálsz.
A Fedezzük fel Európát! című kiadvány a következő oldalon érhető el:
https://europa.eu/learning-corner/home_hu
https://op.europa.eu/hu/publications
Európai Bizottság
Kommunikációs Főigazgatóság
Szerkesztői szolgáltatások és célzott tájékoztatás
1049 Brüsszel
BELGIUM
A kézirat frissítve: 2023. április
Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023
| ISBN 978-92-76-60348-1 | doi:10.2775/4706 | NA-03-22-253-HU-C | ||||
| ISBN 978-92-76-60340-5 | doi:10.2775/55317 | NA-03-22-253-HU-N | ||||
| HTML | ISBN 978-92-76-99423-7 | doi:10.2775/319400 | NA-03-22-253-HU-Q |
© Európai Unió, 2023
Az Európai Bizottság dokumentumainak további felhasználása a bizottsági dokumentumok további felhasználásáról szóló, 2011. december 12-i 2011/833/EU bizottsági határozat (HL L 330., 2011.12.14., 39. o.) alapján történik.
Ellenkező értelmű megjegyzés hiányában e dokumentum további felhasználása a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 nemzetközi (CC BY 4.0) licenc alapján engedélyezett (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/deed.hu). Ez azt jelenti, hogy a további felhasználás a forrás megfelelő megnevezésével és az esetleges változtatások feltüntetésével megengedett.
A nem az Európai Unió tulajdonában lévő elemek felhasználása vagy sokszorosítása érdekében közvetlenül a szerzői jog tulajdonosához kell engedélyért fordulni.
Illusztrációk: © Thomas d’Addario
Az összes kép © Európai Unió, ha a szöveg másképp nem jelzi.