A Galileo és a Kopernikusz uniós űrprogramok: a szolgáltatásokat elindították, igénybevételüket azonban jobban kell ösztönözni

Összefoglalás

A Galileo globális navigációs műholdrendszer és a Kopernikusz Föld-megfigyelési program az uniós űrpolitika vezérprogramjai. Pontosabb navigációt és időzítést tesznek lehetővé, értékes adatokat szolgáltatnak a Földről, és segítenek nyomon követni a környezet, a föld és az óceánok változásait. A programok jelentős és hosszú távú költségekkel járnak az uniós költségvetés számára, ezek összege 2020 végéig mintegy 18 milliárd eurót tett ki.

A 2016. évi európai űrstratégiában a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy jobban kiaknázza az uniós űrprogramokban rejlő lehetőségeket, amennyiben azok előnyeit a lehető legnagyobb mértékben a társadalom és az uniós gazdaság javára fordítja. Célzott intézkedéseket hozott létre és finanszírozott az űrszolgáltatások, -adatok és -alkalmazások használatának ösztönzésére, és elkötelezte magát amellett, hogy az uniós jogszabályok – ahol ez indokolt és hasznos – támogassák az űrszolgáltatások igénybevételét.

Ellenőrzésünk során értékeltük azokat a 2014 óta meghozott bizottsági intézkedéseket, amelyek célja a Galileo és a Kopernikusz uniós űrprogramokból származó szolgáltatások igénybevételének előmozdítása a várt gazdasági és társadalmi előnyök elérése érdekében. A következőket vizsgáltuk meg: a Bizottság a) átfogó és előretekintő stratégiát dolgozott-e ki a szolgáltatások igénybevételének előmozdítására, az összes érintett szereplő bevonásával, b) megbízható rendszereket hozott-e létre e szolgáltatások előnyeinek értékelésére és a programok stratégiai célkitűzései elérésének nyomon követésére, c) olyan intézkedéseket finanszírozott-e, amelyek eredményesen hozzájárultak a szolgáltatások mérhető igénybevételéhez, és d) megfelelő intézkedéseket hozott-e az űrszolgáltatások igénybevételét támogató szabályozási keret létrehozására.

Ellenőrzésünk célja az volt, hogy felmérje a Bizottság által az űrszolgáltatások igénybevételének előmozdítása érdekében hozott intézkedések eredményességét. Várakozásunk szerint ellenőrzési eredményeink és ajánlásaink hozzáadott értéke abban rejlik majd, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretben segítik a Bizottságot az uniós űrszolgáltatások igénybevételének eredményes előmozdításában, és a programok célkitűzéseihez képest elért eredmények jobb nyomon követésében.

Általánosan azt a következtetést fogalmaztuk meg, hogy a Galileo és a Kopernikusz uniós űrprogramok értékes szolgáltatásokat és adatokat biztosítanak, amelyeket a Bizottság ugyan többféleképpen is támogatott, ám nem aknázta ki maradéktalanul a programokban rejlő lehetőségeket, és nem tett eleget ahhoz, hogy a várt előnyök eléréséhez szükséges jelentős beruházások megtérüljenek.

A Galileo-szolgáltatások már most is növelik a navigáció pontosságát, és egyes uniós szakpolitikák nyomon követése során jól használhatóak a Kopernikusz-adatok, de a Bizottság még nem rendelkezik olyan átfogó stratégiával, amely ösztönözné az uniós űrprogramok igénybevételét, és amely uniós és tagállami szinten valamennyi érintett szereplőre és szervezetre kiterjedne. Továbbá a Bizottság igénybevételt ösztönző megközelítései csak részben kapcsolódnak konkrét, mérhető, elfogadott, reális és határidőhöz kötött (SMART) stratégiai célkitűzésekhez, amelyek világosan ismertetik, hogy pontosan mit kell elérni.

A Bizottság a saját megközelítésében nem foglalkozott a szolgáltatási piacok széttagoltságával, és kevés információt kapott arról, hogy a tagállamok a szolgáltatások közigazgatásaikban való alkalmazása és az igénybevétel támogatása terén milyen – jelentős mértékben eltérő – stratégiákat és megközelítéseket alkalmaznak.

Az Unióban nincs általánosan elismert fogalmi statisztikai keret az űrszolgáltatások előnyeinek becslésére, és a Bizottság becslései módszertan és lefedettség szempontjából hiányosságokat mutatnak. Ez megnehezíti a programok előnyeinek megbízható megbecslését. Az alkalmazott fő teljesítménymutatók csak alapinformációkat nyújtanak, és nem mérik a programok fő célkitűzéseinek elérését.

A Bizottság fellépései a navigáció terén kifejlesztett új technológiáknak, a Kopernikusz-adatokhoz való hozzáférésnek és azok felhasználásának, a programokkal kapcsolatos ismeretek terjesztésének és a piaci elterjedésnek a támogatására irányultak. Egyes fő intézkedések célkitűzései és hatásai azonban nem voltak egyértelműek, és a szinergiákban rejlő lehetőségeket egyelőre még nem használják ki. Ezenkívül a Galileo egyes alapvető funkciói még nem állnak rendelkezésre, ami gyengítheti az e szolgáltatásokkal kapcsolatos piacszerzésre való képességét.

A Bizottság a közúti biztonság és a vészhelyzeti szolgáltatások terén fogadott el rendeleteket, hogy elősegítse a Galileo igénybevételét, de más területeken, illetve piaci szegmensekben még nemigen történt fellépés. Annak megállapítására sem készült mindeddig átfogó elemzés, hogy a Kopernikusz használatát hol lehetne jobban előmozdítani az uniós jogszabályokban. Sem a Bizottság, sem a tagállamok szintjén nincs szisztematikus áttekintés az űrszolgáltatások használatát potenciálisan gátló szabályozási, illetve adminisztratív akadályokról.

Az uniós űrprogramokban rejlő lehetőségek jobb kihasználása érdekében a Bizottság:

1. dolgozzon ki átfogó stratégiát az uniós űrszolgáltatások igénybevételének támogatására;
2. dolgozzon ki fogalmi kereteket az uniós űrprogramok előnyeinek megbecsléséhez és a teljesítménymérés javításához;
3. biztosítsa a Galileo teljes körű működőképességét és biztosítson az uniós űrszolgáltatások igénybevételére irányuló célzottabb fellépést;
4. használja ki jobban a szabályozási keretet az uniós űrszolgáltatások igénybevételének támogatására.

Bevezetés

Az Unió űrprogramjai

Az 1990-es években az Európai Unió űrprogramok kidolgozásába kezdett. E kezdeményezés eredeti célja az volt, hogy műholdas rádiónavigációs támogatást nyújtson a transzeurópai közlekedési hálózatoknak. Emellett szükség volt egy globális műholdas Föld-megfigyelési rendszerre is, amely az éghajlatváltozás hatásainak megértéséhez és enyhítéséhez információkkal szolgál a környezetről, és biztosítja a polgári biztonságot.

Az Unió jelenleg a következő három kiemelt űrprogrammal rendelkezik:

• Az 1999-ben indított Galileo egy polgári globális navigációs műholdrendszer (GNSS). A program célja, hogy más meglévő rendszerektől függetlenül nagyon pontos navigációs és időjeleket biztosítson. Jelenleg 26 műhold van keringési pályán. A Galileo 2016 óta nyújtja kezdeti szolgáltatásait: nyilvános szolgáltatást a műholdas rádiónavigáció tömeges alkalmazása céljára, például gépjármű-navigációhoz vagy mobiltelefon-szolgáltatásokhoz, „kormányzati ellenőrzésű szolgáltatást” (PRS) a biztonság és védelem területén működő kormányzati felhasználók számára, valamint kutató-mentő szolgáltatást, amely vészhelyzetekben segíti a gyorsabb lokalizálást és mentést. A tervek szerint a következő néhány évben újabb szolgáltatások is elérhetővé válnak; az új funkciókat is bevezető második generációs Galileo előkészítése már jelenleg is tart, és előreláthatólag 2024-ben elindítják az első műholdakat.
• Az EGNOS, az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás 2009 óta nyújt navigációs szolgáltatásokat a légi, tengeri és szárazföldi felhasználóknak az amerikai globális helymeghatározó rendszerből (GPS) származó adatok pontosságának javítása révén. Az EGNOS három geostacionárius műholdból és 40 földi állomásból áll¹.
• A Kopernikusz célja, hogy pontos és megbízható Föld-megfigyelési információkat biztosítson a környezetvédelem, a mezőgazdaság, az éghajlat-politika, a biztonság, a tengerfelügyelet és más uniós szakpolitikák területén. Ez a világ legnagyobb ilyen jellegű programja, egyben az Unió hozzájárulása a Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszeréhez (GEOSS)². A Kopernikusz 2014-ben, az első műholdjának fellövésével kezdte meg működését. Jelenleg nyolc műholdja van keringési pályán (ezek a „Sentinelek”), és a jövőben további műholdakat fognak felbocsátani.

Az uniós műholdas rendszerek kiépítése és üzemeltetése jelentős és hosszú távú költségekkel jár az uniós költségvetés számára. A programok kezdetétől 2020 végéig az összes uniós kiadás összege több mint 18 milliárd euró volt. A Galileo és az EGNOS finanszírozása teljes mértékben az Unió költségvetéséből történik³. A Kopernikusz-programot körülbelül kétharmad részben az uniós költségvetésből finanszírozzák, a költségek fennmaradó részét pedig az Európai Űrügynökség (ESA) és más harmadik felek fedezik.

A műholdas rendszerek üzemeltetése és az új műholdak telepítése a jövőben is jelentős költségekkel jár majd az uniós költségvetés számára. A 2021-ben kezdődő új egységes űrprogram, amely a meglévő kiemelt programokat foglalja magában, 2027-ig több mint 14 milliárd eurós költségvetést fog biztosítani a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz működésének finanszírozására és továbbfejlesztésére⁴.

Az uniós űrprogramok értéklánca

Mindhárom kiemelt programot elsősorban az indokolja, hogy az Uniónak független hozzáférésre van szüksége a navigációs, időmeghatározási és Föld-megfigyelési adatokat és információkat nyújtó űrszolgáltatásokhoz. Az e programok által nyújtott szolgáltatásoknak elő kell mozdítaniuk a GNSS és Föld-megfigyelésen alapuló alkalmazások és szolgáltatások piacának növekedését is, mind az Unió belső piacán, mind azon kívül. Ezzel új piaci lehetőségek nyílhatnak, amiből támogatást nyerhet az Európa 2020 stratégia, valamint annak intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló célkitűzései⁵.

Az űrtevékenységek értékláncában általában a következők között tesznek különbséget:

• az upstream ágazat: ez olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek előkészítik az űrinfrastruktúra fejlesztését, a műholdak és földi állomások gyártását, az űrbeli telepítést és az üzemeltetést;
• a downstream ágazat: ebbe tartozik az űradatok beszerzése és tárolása, a jeleket vagy műholdas képadatokat felhasználó termékek vagy szolgáltatások fejlesztése (közreműködő felhasználók), valamint azok a végfelhasználók, akik üzleti tevékenységükben vagy mindennapi életükben használnak navigációt, időmeghatározási szolgáltatásokat vagy Föld-megfigyelési alkalmazásokat⁶.

Az uniós űrprogramok esetében ezt az értékláncot az 1. ábra mutatja be.

Forrás: Európai Számvevőszék.

A Bizottság 2016. évi európai űrstratégiája

Az európai űrpolitika hosszú távú jövőképét⁷ a Bizottság a 2016-ban elfogadott európai űrstratégiában vázolta fel. Tekintettel az űrinfrastruktúrára irányuló jelentős beruházásokra és az azokhoz kapcsolódó jelentős működési költségekre, a négy stratégiai cél egyikeként az uniós űrprogramokban rejlő lehetőségek jobb kiaknázását határozta meg úgy, hogy azok előnyeit a lehető legnagyobb mértékben a társadalom és az uniós gazdaság javára fordítja. Az uniós űrprogramok már meglévő keretéből kiindulva a Bizottság e stratégiában elkötelezte magát amellett, hogy ösztönzi az űrszolgáltatások, -adatok és -alkalmazások használatát az uniós szakpolitikákban, amennyiben azok eredményes megoldásokat kínálnak⁸. A Bizottság kötelezettséget vállalt annak biztosítása mellett is, hogy az uniós jogszabályok – a nemzeti és regionális szintű kísérő intézkedésekkel összhangban – támogassák az űrszolgáltatások igénybevételét, amennyiben az indokolt és hasznos. Két állásfoglalásában az Európai Parlament is támogatta ezeket a kötelezettségvállalásokat⁹.

Az űrprogramok keretében, illetve az Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramjának részeként célzott uniós finanszírozást bocsátottak rendelkezésre az űrszolgáltatások bevezetésének támogatására¹⁰. A 2014–2020-as időszakban a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség (GSA) és a Kopernikusz-programmal megbízott szervezetek összesen mintegy 565 millió eurót vettek kötelezettségvállalásba. A 2. ábra ezt az összeget szervezetekre és programokra lebontva mutatja be.

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság adatai alapján (2020. június 30-ig kötelezettségvállalásba vett összegek).

Az uniós űrprogramok irányítása

A Bizottság, az ESA, valamint számos más uniós és nem uniós szervezet a tagállamokkal együttműködve, közösen irányítja az uniós űrprogramokat.

A Bizottság szerepe

Az uniós űrprogramokért a Bizottság viseli az általános felelősséget, felügyeli végrehajtásukat, és éves munkaprogramokat készít a Galileo és a Kopernikusz számára. Emellett közvetlenül irányítja a Galileo- és a Kopernikusz-szolgáltatások igénybevételét támogató intézkedések egy részét.

Mindkét program esetében a Bizottság elnököl a tagállamok és a programokban közvetlenül részt vevő szervezetek képviselőiből álló bizottságban, és biztosítja az ezek közötti koordinációt. A Kopernikusz esetében egy külön munkacsoport (az úgynevezett „felhasználói fórum”) segíti ezt a bizottságot a felhasználói igények feltárásában, a szolgáltatások szabályszerűségének ellenőrzésében és a közszektorbeli felhasználók koordinálásában.

Az Európai Űrügynökség szerepe

Az 1975-ben létrehozott ESA kormányközi szervezet, amely széleskörű szakmai tapasztalattal rendelkezik az űrágazatban¹¹. Bár nem uniós szerv, alapvető szerepet játszik az uniós programokban, szakértelmével segíti a programok technikai koordinációját, valamint a műholdas rendszerek tervezését, fejlesztését, beszerzését és üzemeltetését¹². Ezzel párhuzamosan az ESA saját programokkal rendelkezik, amelyek támogatják a GNSS-ből származó jeleket felhasználó helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási technológiák fejlesztését, és előmozdítják a Föld-megfigyelés eredményeinek tudományos és üzleti alkalmazásokban való felhasználását.

Az Európai GNSS Ügynökség szerepe

A GSA az infrastruktúrák felügyeletéért, a szolgáltatások nyújtásának biztosításáért, valamint a Galileo és az EGNOS piacainak figyeléséért és fejlesztéséért felelős uniós ügynökség. A GSA irányította továbbá az „Alapvető elemek” programot, amely a Galileóhoz és az EGNOS-hoz használt, piackész lapkakészletek, antennák és vevőkészülékek fejlesztését, valamint az Unió Horizont 2020 programjának e két rendszerre irányuló projektjeit támogatta. Az új űrprogram keretében a GSA helyébe utódprogramként az Európai Unió új Űrprogramügynöksége (EUSPA) lép, amelynek feladatai közé tartozik a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz szolgáltatásai igénybevételének előmozdítása.

A Kopernikusz-programmal megbízott szervezetek és ezek szolgáltatásai

A Kopernikusz-program a következő három komponensből áll, amelyek irányításával különböző uniós és nem uniós szervezeteket bíztak meg (lásd: 3. ábra):

• technikai koordináció; a Sentinel műholdaknak, illetve az ESA, a tagállamok, illetve más nemzetközi partnerek közreműködő misszióinak üzemeltetése („űrkomponens”), valamint nyers adatok rendelkezésre bocsátása. Ezek irányítását megosztva végzi az ESA és a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT), egy másik nem uniós szervezet. A későbbi Sentinel 4., 5. és 6. sz. missziót is az EUMETSAT működteti majd;
• a Kopernikusz-szolgáltatások nyújtása („szolgáltatási komponens”),
• kiegészítő adatok gyűjtése olyan földi, tengeri vagy légi megfigyelési rendszerekből („lokális komponens”), amelyekért vagy a tagállamok felelősek, vagy amelyek önkéntes közreműködőktől származnak.

Forrás: Európai Bizottság.

A Kopernikusz-szolgáltatások a szárazföld, a tengeri környezet, a légkör és az éghajlatváltozás figyeléséhez, a vészhelyzet-kezeléshez és a biztonsági alkalmazásokhoz kapcsolódó adattermékek vagy alkalmazások. Ezek a Sentinelekből és más műholdakból származó nyers adatok, valamint kiegészítő adatok kombinációját jelentik. Több mint 500 ilyen termék létezik, számuk folyamatosan változik (lásd: az 1. háttérmagyarázat példái). A nyers adatok és a termékek felhasználói elsősorban szakértők, akik ezeket más adatokkal kombinálva vagy kutatási célokra használják, vagy a végfelhasználók, például a hatóságok, a vállalkozások vagy a fogyasztók számára kifejlesztett alkalmazásokká alakítják ezeket. A Kopernikusz-adatokat és -szolgáltatásokat a program finanszírozza, de azokat díjmentesen nyújtják, és főszabályként nem zavarhatják a kereskedelmi szolgáltatások kínálatát.

1. háttérmagyarázat

A Kopernikusz-termékek (példák)

CORINE felszínborítás (CLC)

A CLC a felszínborításra és a földhasználatra vonatkozóan valamennyi tagállam számára harmonizált információkat biztosít. A CLC-adatok használhatók például városi vagy területrendezést támogató alkalmazások vagy elemzések, illetve térinformatikai termékek, például navigációs szoftverek fejlesztésére.

A Földközi-tengeri hullámok elemzése és előrejelzése

A termék hullámelemzést és hullám-előrejelzést végez a Földközi-tengerre vonatkozóan. Az adatokat többek között kikötői hatóságok, kutatási és mentési missziók vagy kereskedelmi hajózási vállalkozók munkáját segítő alkalmazásokhoz használják fel.

Források: Kopernikusz szárazföld-monitoring szolgáltatás, Kopernikusz tengerikörnyezet-monitoring szolgáltatás.

A tagállamok szerepe

A tagállamok fontos szerepet játszanak az uniós űrszolgáltatások igénybevételében. Partnerségi együttműködést folytatnak az Unióval és más szervezetekkel, de saját űrstratégiát vagy űrprogramot fogadhatnak el, és saját intézkedéseket hozhatnak az uniós űrprogramok által nyújtott szolgáltatások igénybevételének támogatására. Ezeket nem kötelesek egyeztetni a Bizottsággal. A Galileo PRS (lásd: 02. bekezdés) közvetlenül foglalkozik a nemzeti hatóságok igényeivel. A Kopernikusz „alapfelhasználói” az uniós vagy más nemzetközi intézményekkel és szervekkel együtt azok az európai, nemzeti, regionális, illetve helyi hatóságok, amelyeknek feladata közszolgáltatás vagy szakpolitika meghatározása, végrehajtása vagy nyomon követése¹³;

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

Ellenőrzésünk célja az volt, hogy felmérjük, mennyire voltak eredményesek az uniós űrprogramokból származó szolgáltatások elterjedésének előmozdítása érdekében a Bizottság által hozott intézkedések az e szolgáltatások által nyújtott várható gazdasági és társadalmi előnyök elérése szempontjából.

Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a Bizottság:

1. valamennyi érintett szereplőt bevonva, átfogó és előretekintő stratégiát dolgozott-e ki az uniós űrprogramok által nyújtott szolgáltatások igénybevételének előmozdítására;
2. megbízható rendszereket hozott-e létre az uniós űrprogramok által nyújtott előnyök értékelésére és a stratégiai célkitűzések elérésének nyomon követésére;
3. eredményes intézkedéseket tett-e a szolgáltatások igénybevételének növelése érdekében;
4. megfelelő intézkedéseket hozott-e egy olyan szabályozási keret létrehozása érdekében, amely támogatja a Kopernikusz és a Galileo által nyújtott szolgáltatások igénybevételét.

Ellenőrzésünk eredményei és ajánlásaink azáltal nyújtanak hozzáadott értéket, hogy segítik a Bizottságot abban, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretben eredményesebben mozdítsa elő a Galileo és a Kopernikusz űrprogramok által nyújtott űrszolgáltatások igénybevételét, és jobban nyomon kövesse a programokhoz kapcsolódó célkitűzések megvalósítását.

Ennek kapcsán áttekintettük a Bizottság, a GSA és a Kopernikusz-programmal megbízott szervezetek azon megközelítéseit és intézkedéseit, amelyeket a Galileo és a Kopernikusz űrprogramjai által nyújtott szolgáltatások igénybevételének támogatása érdekében alkalmaztak.

Ellenőrzési mintánk 30 olyan fellépésből állt, amelyek 2014 óta részesültek finanszírozásban. A minta a Bizottság és más szervezetek olyan intézkedéseit foglalta magában, amelyek célja az uniós űrszolgáltatások igénybevételének jelentős növelése, de emellett az Unió Horizont 2020 programja keretében a projektekkel kapcsolatos támogatásokat is tartalmazott. A projektek minőségének értékeléséhez és általános technikai támogatáshoz külső szakértők szolgáltatásait is igénybe vettük.

Csehországban, Németországban, Franciaországban és Olaszországban felkerestük továbbá a nemzeti űrpolitika koordinálásáért és végrehajtásáért felelős szervezetek képviselőit is. Ezeket a tagállamokat azon országok közül választottuk ki, amelyek saját stratégiákat vagy terveket fogadtak el az uniós űrprogramok által nyújtott űrszolgáltatások igénybevételének támogatására. Találkoztunk emellett az európai feldolgozóipari ágazatokat képviselő különböző érdekelt szervezetek¹⁴ képviselőivel is.

Sajátos hatóköre és korlátozott pénzügyi jelentősége miatt nem vettük be ellenőrzésünk hatókörébe az EGNOS-t, és a Galileo PRS igénybevételével kapcsolatos intézkedéseket sem, amelyekre egyedi rendelkezések és fellépések vonatkoznak.

Észrevételek

Az űrszolgáltatások igénybevételére vonatkozó átfogó uniós stratégia még kidolgozásra vár

Az uniós űrszolgáltatások igénybevételével kapcsolatos egyes célkitűzések nem voltak kellően meghatározva

Amint arra fentebb már rámutattunk (lásd: 05. bekezdés), mindkét uniós űrprogram szorosan kapcsolódik a GNSS és a Föld-megfigyelésen alapuló alkalmazások és szolgáltatások piaca növekedésének előmozdítására irányuló célkitűzéshez, és ezáltal az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés általános szakpolitikai célkitűzéseit is támogatja. Mivel azonban a programokat szabályozó jogi keret csak nagyon általánosan határozza meg ezeket a célkitűzéseket, megvizsgáltuk, hogy a Bizottság kidolgozott-e egy átfogó és előretekintő, az összes érintett szereplőt bevonó stratégiát a szolgáltatások igénybevételének támogatására, és reális célokat és elérendő eredményeket határozott-e meg.

A 2016. évi űrstratégia (lásd: 07. bekezdés) igen általánosan írja le a Galileo- és a Kopernikusz-szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó célkitűzéseket és intézkedéseket: A Bizottság törekedett az uniós űrprogramok által nyújtott előnyök maximalizálására, az űrágazat jobb beágyazására a többi szakpolitikába és gazdasági területbe uniós szinten és az összes tagállamban is, valamint az űrprogramok által a társadalom és a tágabb értelemben vett uniós gazdaság számára nyújtott előnyök optimalizálására¹⁵. Felsorolt néhány olyan általános intézkedést is, amelyeket e célkitűzés elérése érdekében végre kell hajtani, mint például a Galileo bevezetése bizonyos piacokra, tájékoztató kampányok szervezése és a Kopernikusz-felhasználók hálózatainak támogatása, valamint a Kopernikusz-adatokhoz való hozzáférés javítása¹⁶.

A stratégiában a Bizottság nem határozta meg az elérendő előnyöket, és nem adott meg egyértelmű célszámokat, illetve prioritásokat. Azt sem fejtette ki, hogy mi várható el reálisan az előnyök „maximalizálása” címén. Az előnyök megvalósulásához nem rendelt határidőket, és nem határozott meg olyan megfelelő mutatókat sem, amelyek lehetővé tennék számára az előnyök megvalósulásának nyomon követését. Mindez már kezdettől fogva megnehezítette annak értékelését, hogy a végrehajtott intézkedések révén megvalósultak-e a stratégiai célkitűzések és a kívánt eredmények.

A Galileo és a Kopernikusz igénybevételének előmozdítására irányuló bizottsági megközelítéshez csak részben tartoznak mérhető célok

A Bizottság mindkét űrprogram esetében éves munkaprogramokat készít, ezekhez tartoznak az intézkedéseket és a kapcsolódó költségvetéseket részletesen tartalmazó végrehajtási tervek is¹⁷. Az éves munkaprogram célja, hogy lehetővé tegye a fellépések finanszírozását és a Bizottság, a GSA és a Kopernikusz-programmal megbízott szervezetek programmal kapcsolatos tevékenységeinek nyomon követését.

A Galileo esetében a Bizottság még nem dolgozott ki átfogó stratégiát az igénybevétel támogatására. Emellett az éves munkaprogram olyan általános célkitűzéseket említ, mint a „figyelemfelkeltés” vagy a „piaci elterjedés fokozása és a szabványok megerősítése”, továbbá meghatározza a fő intézkedéseket és mérföldköveket, számos intézkedés esetében ugyanakkor nincsenek mérhető célok, és az elért eredmények nem egyértelműek, és nem is határidőhöz kötöttek. A 2018. évi munkaprogramban például a Bizottság „célzott alkalmazási projektek és figyelemfelkeltő tevékenységek révén kívánta előmozdítani a Galileo és EGNOS szolgáltatások Unión kívüli piaci elterjedését”, és biztosítani kívánta, hogy „a Galileo és az EGNOS megfelelően szerepeljen a szakpolitikai dokumentumokban, és beépüljön az autonóm járművekkel kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységekbe”. E munkaprogramból az azonban nem derül ki elég világosan, hogy a piaci elterjesztés tekintetében pontosan milyen eredményeket vártak, és hogy a Bizottság mikorra várta azok elérését.

A GSA elfogadott egy piacfejlesztési stratégiát, és többéves programozási dokumentumaiban mint uniós ügynökség konkrét, mérhető, elfogadott, reális és határidőhöz kötött stratégiai célkitűzéseket határozott meg teljesítménykeretének részeként. Emellett egyértelmű célszámokat és elérendő eredményeket határozott meg tevékenységeire vonatkozóan. A Galileo-programban játszott szerepéből adódóan a stratégia a GNSS-szolgáltatások európai piacának fejlesztésére összpontosított, pedig az a potenciális piacnak csak egy részét képezi.

A Kopernikusz esetében a Bizottság még nem dolgozott ki átfogó stratégiát az igénybevétel támogatására. A Kopernikusz-programmal megbízott szervezetek tevékenységeinek kiegészítése céljából, a beavatkozáshoz kapcsolódó hiányosságok és a szükségletek elemzése¹⁸ alapján azonban a Bizottság 2016-ban létrehozta a Kopernikusz-felhasználókat célzó tevékenységek keretrendszerét, a következő célokkal: i. figyelemfelkeltés; ii. a Kopernikusz-adatokhoz és -szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése; iii. a továbbfelhasználók támogatása; iv. a bizottsági fellépések multiplikátorhatása a tagállamoknál és a Kopernikusz-programmal megbízott szervezeteknél. A keretrendszer emellett meghatározott több alapvető fontosságú intézkedést is az igénybevétel támogatására¹⁹. E fellépések többsége a Kopernikusz éves munkaprogramjának részévé vált. Sokuk esetében azonban az éves munkaprogram csak homályosan határozta meg a várt outputot (például: „a tudatosság növelése” vagy a „jobb láthatóság”). A Bizottság nem készített más programozási dokumentumokat, amelyek ismertették volna, hogy mit kívánt elérni „a nemzeti, regionális vagy helyi érdekelt felekkel való együttműködés” vagy „a Kopernikusz ágazatközi dimenziójának erősítése” révén (lásd: 1. táblázat).

2019-ben a Bizottság az egységes uniós tőkefinanszírozási eszköz keretében létrehozta az InnovFin űrkutatási kísérleti projektet (ISEP), hogy ösztönözze az olyan tőkealapokba történő befektetéseket, amelyek stratégiái az űrtechnológiák upstream és downstream technológiáira, kereskedelmi hasznosítására és piaci elterjedésére irányulnak. A világűrrel kapcsolatos projektek elvben az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA) is támogathatók, de ellenőrzésünk lezárásáig ez az alap csak az upstream űriparban biztosított támogatást, de űripari projektek a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós programból (COSME)²⁰ és – a nemzeti szintű intelligens szakosodási stratégiák keretében – az Európai Regionális Fejlesztési Alapból²¹ is részesültek támogatásban. Mivel azonban ezeket az eszközöket nem kifejezetten az igénybevétel támogatására alakították ki, nem is követik nyomon őket kifejezetten ebből a szempontból. Így az sem ismert, hogy milyen mértékben járulnak hozzá az uniós űrszolgáltatások elterjedéséhez.

A Bizottság megfelelően használja fel a Kopernikusz-adatokat a szakpolitikák nyomon követése során, de még ki kell dolgoznia egy átfogó stratégiát az adatok további felhasználásának ösztönzésére

2015-ben a Bizottság feltérképezte a Kopernikusz-adatok Bizottságon belüli lehetséges felhasználási módjait, például a szakpolitikák nyomon követése vagy a Föld-megfigyelés alkalmazásának uniós jogalkotási szövegekben való előmozdítása céljából.

2019-ben a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által végzett belső értékelés megállapította, hogy bár a Bizottság számos részlege elismerte a globális nyomon követés előnyeit, és elemzésekhez fel is használt adatokat, ám teljes mértékben nem aknázták ki a Kopernikusszal és a Föld-megfigyeléssel kapcsolatos adatokat és információkat²². Az értékelést azonban – amely nem terjedt ki uniós ügynökségekre, sem más uniós szervekre – mindeddig nem követte a hiányosságok alaposabb elemzése, és a Bizottság még nem dolgozott ki stratégiát a Kopernikusz- és más Föld-megfigyelési adatok Bizottságon és más uniós intézményeken vagy szerveken belüli, valamennyi releváns szakpolitikai területre kiterjedő felhasználásának további fokozására.

Nem volt világosan meghatározva, hogy milyen szerepet töltsenek be az igénybevétel támogatásában a Kopernikusz-programmal megbízott szervezetek, és azok eltérő megközelítést követtek

A 377/2014/EU rendelet előírja, hogy a Kopernikusz-programmal megbízott szervezeteknek biztosítaniuk kell a program eredményeinek közszféra általi igénybevételét. 2014 és 2020 között ezek a szervezetek mintegy 43 millió euró összköltségvetéssel rendelkeztek az igénybevétel támogatására (lásd: 4. ábra).

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság adatai alapján (2020. június 30-ig kötelezettségvállalásba vett összegek).

Megállapításunk szerint a Bizottság és a Kopernikusz-programmal megbízott szervezetek közötti hatáskör-átruházási megállapodások nem határozzák meg egyértelműen az utóbbiak feladatait az igénybevétel támogatása terén. A promóciós tevékenységekre rendelkezésre álló költségvetések jelentős eltéréseket mutattak, és igen eltérőek voltak a szervezetek Kopernikusz-szolgáltatások és -termékek népszerűsítésére vonatkozó megközelítései is. A Mercator Océan International, a Kopernikusz tengeri környezetvédelmi nyomonkövetési szolgáltatásáért (CMEMS) felelős szervezet például elfogadott egy stratégiát a felhasználók általi igénybevételre, amelynek keretében a szolgáltatást új felhasználói közösségek körében is igyekezett terjeszteni. Emellett költségvetést különített el a CMEMS népszerűsítését szolgáló demonstrációs példák (pl. a downstream alkalmazások egyes kisprojektjei) azonosításának támogatására is.

Másrészt például a Kopernikusz szárazföld-monitoring szolgáltatásának páneurópai komponenséért felelős Európai Környezetvédelmi Ügynökség nem rendelkezett az igénybevételre vonatkozó stratégiával, és csak igen szerény költségvetést különített el ezeknek a szolgáltatásoknak a támogatására, noha ez a komponens az igénybevétel szempontjából nagy jelentőséggel bír²³. Nem rendelkezett elegendő információval arról sem, hogy kik voltak a szolgáltatások felhasználói, és hogy mire használták az adatokat.

A tagállamok igénybevételre vonatkozó stratégiáit kevéssé hangolják össze

A tagállamok és az ESA szorosan együttműködnek az uniós űrprogramokban, de űrstratégiáikat, illetve űrintézkedéseiket nem kötelesek összehangolni a Bizottsággal vagy a GSA-val. Bár a helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási technológiák fejlesztését támogató programot létrehozó ESA és a GSA között nagyon szoros az együttműködés, 2019 előtt a GSA mégis csak kevés információt kapott a Galileo-szolgáltatások igénybevételét támogató tagállami stratégiákról és intézkedésekről.

2019-ben a GSA megvizsgálta a tagállamok nemzeti űrprogramjairól hozzáférhető információkat, és megállapította, hogy 18 tagállam rendelkezik nemzeti űrstratégiával²⁴. Négy tagállam egyedi nemzeti programot fogadott el a Galileo és EGNOS szolgáltatások igénybevételének támogatására, programjukat azonban nem hangolták össze a GSA-val²⁵. A GSA és a tagállamok olyan közös ütemtervekben sem állapodtak meg, amelyek révén az intézkedések a leginkább uniós támogatásra szoruló szegmensekre összpontosulhatnának, illetve amelyek elősegítenék a tagállami források mozgósítását.

A Kopernikusz esetében a tagállamok fontos szerepet játszanak, mivel a program fő felhasználói a nemzeti, regionális és helyi hatóságok. 2016. évi elemzésében²⁶ a Bizottság jelentős különbségeket állapított meg a tagállamok között fejlettségi szakaszaik szempontjából. A Bizottság ugyan több intézkedést is végrehajtott, ám azok nem álltak össze egy átfogó stratégiai megközelítéssé, amely külön figyelembe venné az igénybevételt támogató intézkedések kialakítása során felmerülő eltérő szükségleteket. Ezt a Bizottság 2018. évi hatásvizsgálatának eredményei is tükrözik. Ezek szerint a Kopernikusz-program nem tudott kellő számú potenciális felhasználót vonzani a hagyományos űrfelhasználói közösségeken kívül, továbbá az űradatokat nagyobb mértékben kell integrálni más szakpolitikai területekbe és gazdasági ágazatokba²⁷.

Európában Föld-megfigyelési adatokat felhasználó alkalmazásokat – egy maréknyi nagyobb piaci szereplőtől eltekintve – számos mikro-, kis- és középvállalkozás²⁸ fejleszt. A keresleti oldalon 2016-ban az európai Föld-megfigyelési downstream piac több mint felét a közszféra tette ki. A kereslet azonban igen széttagolt, az űrszolgáltatások potenciális felhasználói köre nagyszámú nemzeti, regionális vagy helyi hatóságból áll, ami akadályozhatja az űrszolgáltatások költséghatékony használatát a hatóságok és a tagállamok körében.

A kiválasztott négy tagállamban jelentős különbségeket állapítottunk meg a tekintetben, hogy a hatóságok hogyan integrálták az uniós űrprogramokat a nemzeti szakpolitikákba és hogyan támogatták a programok eredményeinek igénybevételét (lásd: 2. háttérmagyarázat).

Az említett tagállami kezdeményezéseknek köszönhetően úgy tűnt, ígéretesek lesznek az űralkalmazások használatának fokozásával kapcsolatos tervek, ám ezek továbbra is csak az érintett tagállamokra korlátozódtak, és nem irányultak kifejezetten az uniós piacra. Megállapításunk szerint a Bizottság nem rendelkezett naprakész áttekintéssel az ilyen nemzeti kezdeményezések általános helyzetéről, és azokat nem vette figyelembe saját stratégiai megközelítésében.

Az uniós űrprogramok előnyökkel járnak, de ezek mértékéről csekély információ áll rendelkezésre

Nincs elismert fogalmi keret az űrszolgáltatások előnyeinek értékelésére

Az űrszolgáltatások nyújtása számos gazdasági és társadalmi előnnyel jár, amelyek egyaránt származhatnak az upstream és a downstream ágazatokból (lásd: 5. ábra):

Forrás: Európai Számvevőszék.

Az űrinfrastruktúra területén nincs elismert fogalmi keret az előnyök becslésére, és az űrszolgáltatásokból származó előnyökre vonatkozó statisztikai adatok összegyűjtésére sem létezik strukturált rendszer. Nem létezik hivatalos meghatározás az űrgazdaság értékláncára, és az úgynevezett „downstream tevékenységek” fogalmának sincs elfogadott meghatározása.

2012-ben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közzétett egy kézikönyvet az űrgazdaság méréséről, amely módszereket és forrásokat, valamint mutatókészletet is javasol³¹. Bár a Bizottság felhasznált néhány, a kézikönyvből származó információt, azt nem tartotta alkalmasnak az uniós űrgazdaság mérésére, és a Kopernikusz és a Galileo társadalmi-gazdasági előnyeinek meghatározására – más európai űrágazati szereplők megközelítéséhez hasonló – saját megközelítést alkalmazott. Kialakított fogalmi keretek hiányában nehéz az űrszolgáltatásokból származó előnyöket megbízhatóan felmérni, azokat összevetni más gazdasági ágazatokkal, illetve az űrprogramokra vonatkozó költség-haszon elemzést elkészíteni.

A Bizottság által az űrszolgáltatások előnyeinek meghatározására használt módszertant hiányosságok jellemzik

A Bizottság 2018-ban azt nyilatkozta, hogy az uniós űrprogramok által nyújtott szolgáltatásoknak az uniós gazdasági növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatása végső soron kárpótol majd az uniós űrprogramokra irányuló jelentős közberuházásokért³². Ezt a kijelentést több, az uniós űrprogramokból származó előnyök becslésével foglalkozó tanulmány is alátámasztotta. Az ilyen becslések fontosak az új űrprogramok hatásának értékelése során is. A programok előnyeit ezért megbízható és adott esetben következetes módszertan, valamint reális adatok alapján kell megbecsülni. Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság megbízható és a két program tekintetében egységes módszertant alkalmazott-e, továbbá hogy a tanulmányok megbízható adatforrások alapján készültek-e.

Az űrprogramok gazdasági előnyeit az űrágazat upstream és downstream ágazataiban működő vállalatok bruttó hozzáadott értékével (GVA) lehet kifejezni. A GVA a termelési ágazatban létrehozott értéknek felel meg és a javak és szolgáltatások előállítási folyamata során realizált összes jövedelem és a termelési és importadók és -támogatások egyenlegének összegeként fejezhető ki. A Kopernikusz és a Galileo által termelt jövedelem becslésére használt bizottsági módszer azonban nem volt összhangban az Unió bruttó hazai termékének (GDP) kiszámításához használt, az 549/2013/EU rendelet által létrehozott fogalmi kerettel³³, és emiatt pontatlan volt az ilyen típusú előnyök mérése.

A Galileo előnyeinek kiszámítására szolgáló módszertan eltért a Kopernikusznál alkalmazottól. A nem pénzbeli előnyökhöz – ilyen előnyök például az éghajlatváltozás enyhítésének elősegítése vagy a GNSS-nek köszönhetően megmentett életek – pénzben kifejezett értékeket rendeltek, ami ugyanazon előnyök tekintetében különböző értékeléseket eredményezett. Az uniós űrprogramokból származó előnyök kiszámításának hiányosságaira a 3. háttérmagyarázat mutat be példákat. A növekedésre és a foglalkoztatásra gyakorolt gazdasági hatást ennek következtében alá-, a programok tényleges általános előnyeit pedig túlbecsülhetik.

A Bizottság nem rendelkezik információkkal és releváns fő teljesítménymutatókkal az igénybevétel nyomonkövetéséhez

A Galileo és az EGNOS esetében az 1285/2013/EU rendelet, a Kopernikusz esetében pedig a 377/2014/EU rendelet, valamint az uniós űrprogram létrehozásáról szóló új rendelet is előírja, hogy a Bizottságnak rendszeresen figyelemmel kell kísérnie a teljesítményt. E rendeletek alapvető teljesítménymutatókat³⁴ is meghatároznak. A műszaki szempontokon – például a szolgáltatások vagy az adatok rendelkezésre állásán – kívül a Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie a szolgáltatásoknak a gazdaság különböző ágazataira gyakorolt hatását, és értékelnie kell, hogy az uniós iparágak ténylegesen növelik-e piaci részesedésüket a műholdas navigáció globális downstream piacán és a Föld-megfigyelés területén. Ehhez olyan releváns mutatók meghatározására van szükség, amelyek megalapozhatják a programok hatásainak értékelését.

A Galileo esetében a GSA általában hasznos és összességében konzisztens fő teljesítménymutatókkal szolgál az elért haladás méréséhez. Ezen output- és eredménymutatók száma mostanra azonban 97-re nőtt, ami miatt bonyolulttá vált a nyomon követésük. Egyes mutatók nem szerepelnek érdemi összefüggésben, ami megnehezíti értelmezésüket. Például az a mutató, amely a Galileót felhasználó termékeket forgalmazó vállalatok számát jelzi, megmutatja az éves változásokat, azt viszont nem, hogy az adott piacokon ezek a vállalatok milyen mértékben képviseltetik magukat. Ehhez adódik, hogy nincsenek mutatók arra vonatkozóan, milyen költségekkel és hasznokkal jár, hogy egyes piacok stratégiai és gazdasági jelentősége miatt a GSA azok fejlesztésére törekszik más piacokkal szemben. Ellenőrzésünk befejezésekor a GSA már dolgozott egy új, egyszerűbb mutatórendszeren.

A Kopernikusz-szolgáltatások igénybevétele tekintetében a Bizottság figyelemmel kíséri az olyan fő paramétereket, mint például az ESA-nál vagy a többi megbízott szervezetnél regisztrált Kopernikusz-felhasználók növekvő száma, a letöltött adatmennyiség, illetve az e területen szervezett képzések vagy promóciós események száma. A felhasználók számáról azonban csak részleges információ áll rendelkezésre, mivel ők a nemzeti adatterjesztési platformokon vagy más harmadik feleknél is regisztrálhatnak. Az ESA és a többi megbízott szervezet számára arra vonatkozóan is nehéz információt gyűjteni, hogy valójában ki és milyen célokra használja fel a Kopernikusz-adatokat. A Bizottság nem határozta meg egyértelműen a Kopernikusz-programmal megbízott szervezeteknek a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos fő teljesítménymutatóit, és az ezekhez kapcsolódó beszámolás harmonizálása sem történt meg. A szervezett képzések vagy promóciós rendezvények száma alapján a szolgáltatások tényleges igénybevételére nézve is nehéz volt következtetést levonni.

A 377/2014/EU rendelet előírta a Bizottság számára, hogy egyedi eredménymutatók segítségével kövesse nyomon a Kopernikusz-adatok és -információk felhasználását. Ezek a mutatók többek között a fő felhasználókra, például a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságokra, a piaci elterjedésre, a meglévő piacok bővülésére, új piacok létrehozására és az európai downstream szolgáltatók versenyképességére irányultak³⁵. A Kopernikusz lehetséges alkalmazásainak sokfélesége miatt azonban a Bizottság nehezen tud megfelelő összesített adatokat gyűjteni ezekhez a mutatókhoz. A Bizottság 2019-ben közzétett piaci jelentésében jelezte, hogy 2017-ben az európai Föld-megfigyelési vállalkozások mintegy 72%-a már használt Kopernikusz-adatokat vagy szolgáltatásokat, míg ez az adat 2016-ban 66% volt³⁶. A jelentés szerint ugyanakkor nagyon kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a fő felhasználók milyen mértékben alkalmazták a Kopernikuszt, illetve hogy a szolgáltatások milyen mértékben járultak hozzá az európai downstream szolgáltatók versenyképességének megerősítéséhez.

Jelentős előrelépés történt a Galileo-szolgáltatások igénybevételének lehetővé tétele terén, de egyes fő funkciók még hiányoznak az előnyök teljes kiaknázásához

A GPS és az orosz GLONASS után a Galileo a harmadik olyan GNSS, amely navigációs és időmeghatározási szolgáltatásokat nyújt. 2016-ban, a kezdeti szolgáltatások beindulásakor, a Galileo már nyolc éves késésben volt az eredeti tervekhez képest³⁷. A GPS a világ első nyílt GNSS-rendszereként jelentős előnyben volt, a legtöbb vevőkészülék jelenleg is ezt a rendszert használja. Bár a Galileo-szolgáltatások pontosabbnak bizonyultak, mint a többi GNSS szolgáltatás, egy 2019-ben bekövetkezett nemkívánatos eseményt követően, amely miatt azok hat napig elérhetetlenné váltak, az érintett feleknek (a GSA, a Bizottság és az ESA) következetesen a Galileo stabilitását, megbízhatóságát és ellenálló képességét növelő intézkedéseken kellett dolgozniuk. Emellett hamarosan más szolgáltatók is hasonló pontossági szintet érhetnek el. Jelenleg folyik nagyobb pontosságú GPS műholdak új generációjának telepítése a világűrben, ezek a műholdak várhatóan a következő években lépnek működésbe.

Ezzel kapcsolatban a GSA-nak meg kellett határoznia a Galileo-szolgáltatások szempontjából legrelevánsabb piaci szegmenseket, és intézkedéseket kellett kidolgoznia e piacok fejlesztésére. Megvizsgáltuk, hogy a GSA eredményes piackutatást végzett-e, fellépéseit egyértelműen megállapított igényekre alapozta-e, azok az igénybevétel támogatására irányultak-e, és mérhető hatást gyakoroltak-e a Galileo-szolgáltatások igénybevételére.

A Galileo-szolgáltatások további sikere különösen a fő funkciók rendelkezésre állásától függ

Megállapításunk szerint a GSA eredményesen határozta meg, hogy melyek a GNSS-szolgáltatások jelenlegi fő piaci szegmensei – például okostelefonok, gépjárműgyártók vagy földmérő berendezések gyártása – és ezek követelményei.

A GSA szoros kapcsolatokat alakított ki világszerte a készülékek gyártóival, és előmozdította a Galileo-rendszer befogadására alkalmas chipek és vevőkészülékek piaci elérhetőségét. E törekvés egyik fő eredménye az volt, hogy 2020-ra a GNSS lapkakészletek piacának több mint 95%-át képviselő vezető beszállítók már a Galileo-rendszer befogadására alkalmas chipeket és modulokat állítottak elő, a Galileo-kompatibilis vevőkészülékek számos piaci szegmensben rendelkezésre állnak és rendszerint interoperábilisak a többi GNSS-rendszerrel. Ez hozzájárul a navigáció általános pontosságának javításához, de nem jelenti azt, hogy a berendezések vagy vevőkészülékek elsősorban Galileo-jeleket használnának. A GPS piaci elterjedése még mindig erős, és időbe fog telni, hogy a különböző piaci szegmensekben a legtöbb felhasználó Galileo-kompatibilis technológiákat vezessen be.

A Galileo alapvető fontosságú funkciói (ún. „megkülönböztető elemei”) a nagy pontosságú szolgáltatás (HAS) és a navigációs üzenethitelesítési szolgáltatás (OSNMA). Az OSNMA digitális aláírással biztosítja a navigációs jelek hitelességét. A titkosított Galileo-jelet küldő kereskedelmi hitelesítési szolgáltatás (CAS) biztosítja a jelvisszajátszási támadások elleni védelmet. Más GNSS nem nyújtja ezeket a szolgáltatásokat, ezek tehát kifejezetten a Galileo termékelőnyei. A CAS egyben az egyetlen olyan Galileo-szolgáltatás, amelyet a Bizottság díj ellenében kívánt rendelkezésre bocsátani, és amely így bevételt jelenthet az uniós költségvetés számára.

Bár a tervek szerint 2020 végére teljes mértékben működőképesnek kellett volna lennie, a Galileo még nem érte el ezt a státuszt. Mind a HAS, mind az OSNMA fejlesztése még késedelmesebbé vált. A tesztelést 2021-re tervezik, hogy az iparágak kompatibilis vevőkészülékeket tudjanak validálni, de előfordulhat, hogy a szolgáltatások 2024 előtt még nem állnak rendelkezésre. A CAS meghatározása még jelenleg is folyik, és nem világos, hogy mikor kezdi meg működését. Bár ez a potenciális piacok kialakítása szempontjából nem jelent akadályt, abban viszont gátolhatja a Galileót, hogy e szolgáltatások tekintetében piaci részesedést szerezzen, és még az előtt kiaknázza a Galileóra irányuló beruházásokat, hogy más GNSS-rendszerek hasonló szolgáltatásokat nyújtanának.

A Galileo-szolgáltatások fejlesztését és alkalmazását támogató intézkedések jó minőségűek, de eredményes igénybevételük fejlesztését továbbra is kockázatok kísérik

2014 óta a GSA mintegy 22 millió eurót költött piacfejlesztésre, valamint a Galileo és EGNOS szolgáltatások igénybevételének támogatására. 2020 közepéig emellett a GSA 141 millió euró összegű támogatást ítélt oda 79 projekt számára a Horizont 2020 program keretében, és mintegy 41 millió eurós támogatást finanszírozott 14 projekt számára az Alapvető Elemek program keretében.

Megállapítottuk, hogy a projektpályázati felhívások közzétételétől egy adott projekt befejezéséig több mint négy év telhet el. Meglátásunk szerint a gyorsan változó technológiai piacokon általában nagy a kockázata annak, hogy a projektek eredményei már rendelkezésre állásuk előtt elavulnak.

Mintánk részeként (lásd: 21. bekezdés) áttekintettünk nyolc olyan intézkedést, amelyet a GSA a Horizont 2020 program vagy az Alapvető Elemek program keretében, vagy a piacfejlesztési tevékenysége részeként támogatott, és amelyek ellenőrzésünk időpontjáig már befejeződtek. Megállapítottuk, hogy az intézkedések általában valamely egyértelműen megállapított technikai szükségletre irányultak vagy ígéretes piacot céloztak meg, technikai minőségük megfelelő volt, valamint az output és az időzítés tekintetében megvalósították a kitűzött célokat. Egyes piacok azonban még fejlődőben vannak, és csak hosszabb távon lehet majd felmérni, hogy a projektek mennyiben járulnak hozzá a szolgáltatások elterjedéséhez. Más esetekben az elterjedés attól függhet, hogy az innovatív megoldások potenciális vásárlói rendelkeznek-e a szükséges finanszírozással (lásd: 4. háttérmagyarázat).

A Kopernikusz-adatok felhasználását támogató bizottsági intézkedések széttagoltak voltak, és nem használták ki a szinergiákat

A Bizottság néhány fő intézkedéséhez nem rendeltek egyértelmű célkitűzéseket, azok széttagoltak voltak, és nem kaptak megfelelő finanszírozást

2014 óta a Bizottság mintegy 30 millió euróval közvetlenül támogatta a Kopernikusz igénybevételét. Emellett mintegy 83 millió euró állt rendelkezésre a Kopernikusz-adatokhoz való hozzáférés új módjainak elősegítésére. A Kopernikusz igénybevételének a Horizont 2020 programból történő támogatása érdekében 194 millió euró összegű támogatást ítéltek oda 79 projekt számára, különös tekintettel a Kopernikusz-szolgáltatások piaci elterjesztésére és fejlesztésére. Mintánk részeként megvizsgáltunk a Bizottság által közvetlenül támogatott hat fő intézkedést (lásd: 30. bekezdés) és nyolc, a Horizont 2020 program keretében finanszírozott projektet, amelyek célja az igénybevétel támogatása volt, és amelyek ellenőrzésünk időpontjáig befejeződtek.

A Kopernikusz ismertségének növelése érdekében a Bizottság létrehozta a Copernicus Academy és a Copernicus Relays hálózatokat. A Copernicus Academy célja, hogy támogassa az egyetemek és kutatóközpontok általi igénybevételt azáltal, hogy képzési anyagokat és célzott információkat bocsát a közfinanszírozású kutatószervezetek rendelkezésére; a Copernicus Relays hálózatok célja a felhasználói igények jobb feltérképezése, a tudatosság növelése nemzeti, regionális és helyi szinten, valamint a bevált gyakorlatok terjesztése.

Megállapításunk szerint a Bizottság 2017 óta sikeresen együttműködött a Copernicus Academy több mint 160 tagjával mind a 27 tagállamban és egyes harmadik országokban, valamint a Copernicus Relays több mint kilencven partnerével, köztük nemzeti hatóságokkal, kormányzati szervekkel, innovációs klaszterekkel, az űrágazatban működő vállalatokkal, valamint egyetemi intézetekkel és nonprofit szervezetekkel. 2019-ben a Copernicus Relays mintegy 200 figyelemfelkeltő rendezvényt szervezett. A partnerek azonban nem részesülnek közvetlen finanszírozásban, és nincs információ arról, hogy hozzájárulnak-e a felhasználók általi strukturált igénybevételhez, amely hosszú távú hatást gyakorolna a nemzeti, regionális vagy helyi szinteken.

A 2016. évi európai űrstratégiában foglaltaknak megfelelően a Bizottság induló vállalkozásokat is támogatott. E célból az innovatív ötletek támogatására pénzdíjakat tűzött ki, illetve támogatott („Hackathons”, illetve „Masters”), valamint létrehozta az Accelerator és az Incubation programot. Míg a Copernicus Accelerator program évente mintegy 40 innovatív vállalatnál finanszírozott tapasztalt mentorok által végzett képzéseket, a Copernicus Incubation a Kopernikuszt használó mintegy 20 innovatív vállalatnak nyújtott 50 000 euró összegű támogatást azon a támogatáson felül, amelyet már más inkubációs kezdeményezések keretében, például az ESA saját üzleti inkubátorházai révén kaptak. A támogatásban részesülő induló vállalkozások száma azonban alacsony volt, és a Bizottság nem tisztázta az e programok támogatásával kapcsolatos céljait. A vállalkozástámogatási vagy inkubációs időszak lezárulta után nem követték nyomon az induló vállalkozások által elért előrehaladást. Ezért egyelőre nem lehet felmérni, hogy ez a két kezdeményezés hozzájárult-e az induló vállalkozások eredményes és hatékony támogatásához.

Egy másik fő intézkedés, a Caroline Herschel partnerségi keretmegállapodás célja az érdekelt tagállamokkal való szorosabb együttműködés volt. A partnerségi keretmegállapodás értelmében 22 tagállam közintézményei, például űrügynökségei vagy kutatóintézetei, projekteket javasolnak a Bizottságnak, és támogatást ítélnek oda három egyedi célkitűzés (a továbbiakban: szint) alá tartozó fellépések finanszírozására, míg az uniós költségvetés a költségek akár 85%-át is fedezheti (lásd: 2. táblázat).

A partnerségi keretmegállapodás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a nemzeti partnerekkel közösen közvetlenül támogassa az igénybevételt, és ezáltal megerősítse fellépéseinek hatását. Amiatt azonban, hogy számos fellépés – például a különböző szintekhez tartozó műhelytalálkozók, képzések vagy projektek – kisebb és egyedi jellegű volt, a végrehajtás széttagolt maradt. Nagyrészt homályos maradt, hogy mi a várt általános hatás és hogy milyen kapcsolat áll fenn az igénybevételt támogató nemzeti stratégiákkal. A program például tartalmazott a bevált gyakorlatok katalógusának kidolgozására irányuló intézkedéseket, ösztönzendő a Kopernikusz potenciális új felhasználóit a közszférában, és tudatosítandó, hogyan lehetnek a Kopernikusz-szolgáltatások a közigazgatás hasznára. Mivel a Föld-megfigyelési adatok felhasználása összetett és külön szakértelmet igényel, a partnerségi keretmegállapodás által támogatott fellépésekhez olyan kiegészítő intézkedésekre van szükség, mint például szakértők felvétele a nemzeti közigazgatásba, ez azonban nincs biztosítva.

A program első évére, 2018-ra a Bizottság 6 millió euró összegű hozzájárulást irányzott elő a költségvetésben. Ellenőrzésünk idején azonban számos projekt késedelmet mutatott, főként a támogatási megállapodások vagy szerződések aláírásának és az előfinanszírozási megállapodásoknak a késedelmei miatt. A 2019. évi éves munkaprogramban szereplő intézkedések esetében a 8 millió euró összegű tervezett uniós finanszírozásra csak jelentős késedelemmel került sor. Az egyedi támogatási megállapodásokat tehát csak 2020 szeptemberében lehetett aláírni, de ekkor a 2020. évi munkaprogram intézkedéseinek finanszírozása még bizonytalan volt.

A Horizont 2020 program keretében finanszírozott projektek általában jó minőségűek, de a Kopernikusz igénybevételére gyakorolt hatásuk nem értékelhető

A Horizont 2020 program fontos pillére volt a Kopernikusz igénybevételének támogatására irányuló bizottsági törekvéseknek. A program űrrel foglalkozó része célzott intézkedéseket tartalmazott, de a Föld-megfigyelési adatokat felhasználó pályázók a Horizont 2020 munkaprogramok nem űrrel foglalkozó részei keretében is támogathatók voltak³⁸.

Áttekintettük a 2014/2015. évi és a 2016/2017. évi Horizont 2020 munkaprogramokban a Kopernikusz-szolgáltatások igénybevételére irányuló pályázati felhívásokat, és nyolc befejezett projekt esetében elemeztük, hogy ezek hozzájárultak-e a Kopernikusz-szolgáltatások jelentős elterjedéséhez.

Az általunk megvizsgált projektek technikailag valószerűek voltak, és a munkaprogramokban meghatározott célkitűzések többségét teljesítették. A kifejezetten a piaci elterjesztést célzó hat projekt közül három esetében azonban nem volt egyértelmű, hogy a kedvezményezetteknek sikerült-e olyan szolgáltatásokat kifejleszteniük, amelyek jelentős forgalmat generálnak a résztvevők számára, vagy jelentősen növelik a Kopernikusz használóinak körét. Megállapítottuk továbbá, hogy egyes pályázati felhívások esetében igen ambiciózusan számoltak a várt hatással, mivel a támogatásban részesülő projektek kis száma miatt valószínűtlen volt e célkitűzés elérése (lásd: 5. háttérmagyarázat).

A Bizottság elősegíti a Kopernikusz-adatokhoz való hozzáférést, de a szinergiákban rejlő lehetőségeket jelenleg még nem használják ki

A Kopernikusz-adatokhoz és -termékekhez való megfelelő hozzáférés alapvető fontosságú a szolgáltatások igénybevételének eredményes ösztönzéséhez. Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság költséghatékony és szinergiákon alapuló megközelítést alkalmazott-e a Kopernikusz-adatokhoz és -szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása terén.

Az ESA és az EUMETSAT olyan adatközpontokat hozott létre, ahol a felhasználók letölthetik a Sentinelek nyers adatait. Az infrastruktúra részeként tizenhárom uniós tagállam finanszírozott és működtetett a Kopernikusz-adatokat visszaadó nemzeti tükrözött webhelyeket, az együttműködési földi szegmenseket (CollGS)³⁹, amelyek közül néhány további szolgáltatásokat is nyújt felhasználói számára. A szolgáltatási komponensekkel megbízott szervezetek saját adathozzáférési megoldásaik révén tették elérhetővé a Kopernikusz-termékeket.

Mivel a Kopernikusz-program által létrehozott adatok és információk mennyisége nehézséget jelentett a hagyományos adatletöltés szempontjából, 2016-ban létrejött egy munkacsoport a Bizottság, az ESA, az EUMETSAT, a tagállamok és a Kopernikusz-programban részt vevő országok képviselőiből. A munkacsoport a Kopernikusz-adatok és -termékek elérhetőségét javító megoldásokra tett javaslatokat⁴⁰. E kezdeményezés keretében a Bizottság finanszírozta az adat- és információ-hozzáférési szolgáltatások (DIAS) létrehozását. Integrált földi szegmenst azonban még nem fejlesztettek ki, és a Kopernikusz-adatok továbbra is az ESA, a Kopernikusz-programmal megbízott szervezetek, a tagállamok és a magánüzemeltetők által működtetett különböző platformokon érhetők el.

Az adat- és információ-hozzáférési szolgáltatások (DIAS) az Unióban található innovatív, digitális, felhőalapú platformok, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy nagy mennyiségű Kopernikusz- és egyéb űradatot használjanak fel úgy, hogy azokat nem kell saját számítógépes hálózatukra továbbítaniuk és ott tárolniuk. A cél az volt, hogy fokozódjon a verseny e platformok, illetve a platformok és a már meglévő szolgáltatások között, valamint hogy további kereskedelmi szolgáltatásokkal kombinálva a platformok gazdaságilag fenntarthatóak és hosszú távon a közfinanszírozástól függetlenek legyenek.

A DIAS-platformok létrehozásakor bizonytalan volt, hogy azok hány olyan potenciális felhasználóval számolhatnak, akik hajlandóak lennének fizetni a szolgáltatásokért, és ezzel biztosítanák a platformok gazdasági fenntarthatóságát. A Bizottság végül úgy határozott, hogy 2021-ig öt ilyen platformot támogat. Számuk miatt azonban nehéz volt, hogy elegendő számú felhasználót vonjanak be a kritikus tömeg elérése, a hálózati hatások kihasználása és ezáltal a hasonló szolgáltatásokat nyújtó nem uniós üzemeltetőkkel való eredményes verseny érdekében. Mióta a DIAS-platformok 2018 közepén megkezdték működésüket, szolgáltatásaikat az aktív Kopernikusz-felhasználók teljes számához képest rendkívül kevesen veszik igénybe, és jelenleg igen kevés felhasználó fizet néhány szolgáltatásért. Azáltal, hogy arra ösztönözte a kedvezményezetteket, hogy adataik feldolgozására ezt az új eszközt használják, a Bizottság nem mozdította elő kellően az igénybevételt támogató egyéb célzott eszközök – például a Horizont 2020 – keretében nyújtott szolgáltatások használatát.

A Bizottság jelenleg még nem rendelkezik stratégiával arra vonatkozóan, hogy miként lehetne költséghatékony módon integrálni a Kopernikusz-adatokhoz való hozzáférést és azok feldolgozását: A tizenhárom együttműködési földi szegmens közül csak egyet valósítottak meg DIAS-infrastruktúrával, érdeklődést mutatva a konvergencia iránt. A Bizottság mindeddig azt sem tisztázta, hogy a Kopernikuszhoz és más űradatokhoz való hozzáférés és azok feldolgozása hogyan integrálható az „európai nyílt tudományosadat-felhő” nevű kezdeményezésébe⁴¹. Ez a kezdeményezés a tudományos adatok tárolására, megosztására és újrafelhasználására, valamint a különböző adatkészletek – többek között a Föld-megfigyelési adatok – kölcsönös hasznosítására szolgáló eszközök kifejlesztésével igyekszik kezelni az uniós adatinfrastruktúrák széttagoltságát.

A szabályozási intézkedések megkönnyíthetik az uniós űrszolgáltatások igénybevételét, de továbbra is tapasztalhatók hiányosságok

2016. évi európai űrstratégiájában a Bizottság elkötelezte magát amellett is, hogy (indokolt és hasznos esetben) szabályozási intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a Galileót meghatározott piacokra vagy területekre bevezesse, hosszabb távon pedig szabványosítási intézkedések révén ösztönözze az űrtechnológiai megoldások elterjedését.

Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság csakugyan talált-e ilyen lehetőségeket szabályozási vagy szabványosítási intézkedések meghozatalára az űrszolgáltatások igénybevételének támogatása érdekében, és tett-e lépéseket ezek kihasználására. Mivel az űrszolgáltatások igénybevételét gátolhatják meglévő jogi rendelkezések (például a világűrből származó adatok felhasználását vagy űrszolgáltatások igénybevételét tiltó közigazgatási szabályok) is, ezért megvizsgáltuk azt is, hogy a Bizottság és a kiválasztott tagállamok tettek-e lépéseket az ilyen akadályok feltárása és felszámolása érdekében.

A szabályozás megkönnyítette a Galileo-kompatibilis eszközök használatát, de további intézkedésekre van szükség

A műholdas navigációs és időmeghatározási szolgáltatásokra számos műszaki szabvány és szabályozás vonatkozik. Ezek lehetnek uniós vagy nemzeti szabályok, illetve nemzetközi megállapodások vagy szabványügyi szervezetek által meghatározott szabványok. Az ilyen intézkedések támogathatják az űrszolgáltatások igénybevételét, mivel lehetővé teszik a berendezések gyártói számára termékeik szabványosítását és a rendszerek interoperabilitását. Mivel a műholdas navigációs rendszerek rádiófrekvenciákat használnak, szabványokra a jelek interferenciákkal szembeni védelme érdekében is szükség van.

A Bizottság a közúti biztonság és a veszélyhelyzetek területén már fogadott el szabályozási intézkedéseket a Galileo-szolgáltatások igénybevételének megkönnyítésére⁴². Ezek a kezdeményezések eredményesen támogatták az új autók és mobiltelefonok Galileo-kompatibilis lapkakészletekkel való felszerelését, ami lehetővé tette, hogy a valamely vészhelyzetre reagáló személyek gyorsabban eljuthassanak a baleset helyszínére. Emellett 2020-ban frissítették azt a nemzetközi szabványt, amely a GPS-t határozta meg az eszközök elsődleges navigációs jeleként, lehetővé téve így az eszközgyártók számára, hogy a GNSS-t válasszák elsődleges jelként, ami valószínűleg hozzá fog járulni a Galileo-szolgáltatások szélesebb körű igénybevételéhez.

2017-ben egy bizottsági tanulmány feltárta, hogy melyek a Galileo és az EGNOS piaci elterjedését támogató szabványosítás hiányosságai és a szabványosításra irányuló jövőbeli igények, és ütemterveket javasolt a különböző piaci szegmensek számára⁴³. A Bizottság kidolgozta továbbá az Európai Rádiónavigációs Tervet, amely számba veszi a meglévő és a kialakulóban lévő rádiónavigációs rendszereket, és áttekintést nyújt a rádiónavigációra vonatkozó uniós jogszabályokról⁴⁴. A tagállamokkal folytatott konzultációt követően a Bizottság három olyan kiemelt területet határozott meg, ahol a szabályozás vagy a szabványosítás előnyös lehet⁴⁵:

• Intelligens közlekedés és mobilitás: pilótával történő légi közlekedés, pilóta nélküli és autonóm légi járművek, intelligens közúti közlekedési rendszerek, tengeri közlekedés és vasúti közlekedés;
• Intelligens összekapcsolhatóság: Helyalapú szolgáltatások (például az okostelefonokban), a dolgok internete (IoT) néven ismert összekapcsolt eszközök, valamint a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartás;
• Intelligens infrastruktúrák: időmeghatározási és szinkronizálási szolgáltatások olyan kritikus infrastruktúrákban, mint az energia, a távközlés vagy a közlekedés.

Ellenőrzésünk lezárásáig mérsékelt előrelépés történt: A Galileo 2020. évi munkaprogramjába belefoglalták a Bizottság és a GSA által a Galileo kompatibilis downstream szabványok kidolgozásával kapcsolatban végzett tevékenységek feltérképezését, és folyamatban vannak a légi közlekedéssel, a közúti közlekedéssel és a tengeri alkalmazásokkal kapcsolatos tanulmányok és projektek. Az eredményesség érdekében azonban ezekben az ágazatokban kiegészítő ágazatspecifikus szabályozási intézkedésekre van szükség. A GNSS fontos alkalmazási területein a szabványokat nemzetközi szerveknek kell elfogadniuk, ez pedig összetett és időigényes lehet. Az érintett területeken, például a közúti szállításra és a logisztikára, az önvezető autókra vagy a drónokra vonatkozóan, mindmáig nincs vagy csak hiányosan van ágazatspecifikus szabályozás. A Bizottság jelenleg figyelemmel kíséri ezeket a kihívásokat, de nincs ütemterv arra, hogy minden egyes szakpolitika vagy piaci szegmens tekintetében megfelelő szabályozást vagy szabványokat bocsássanak ki, ami tovább könnyítené a Galileo elfogadását.

A PRS-en kívül a közigazgatási rendszerek intelligens összekapcsolhatóságának és összekapcsolódásának területén is csekély előrelépést figyeltünk meg: Jelenleg még nincsenek olyan szabványok, amelyek megerősítenék a Galileo pozícióját a dolgok internetén vagy a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokban. A polgárok közigazgatási hivatalokkal való összekapcsolása érdekében tett bizottsági fellépések egyelőre – a digitálisplatform-projekt részeként – a műholdas navigációt használó mezőgazdasági termelőkre korlátozódtak.

Rendeleteiben a Bizottság nem mozdítja elő kellőképpen a Föld-megfigyelés alkalmazását

A Bizottság által 2015-ben végzett feltérképezés (lásd: 32. bekezdés) során azt állapították meg, hogy az uniós jogszabályok elősegíthetik az uniós szakpolitikák hatékonyabb végrehajtását és az adminisztratív terhek csökkentését. Jelentős előrelépés volt egy a tagállamokat arra bátorító jogalap elfogadása, hogy a közös agrárpolitika végrehajtásának nyomon követésére felhasználják a Föld-megfigyelést⁴⁶. Más ágazatokban ugyanakkor csekély előrelépést figyeltünk meg, pedig a jogszabályok itt is elősegíthetnék a Kopernikusz és más Föld-megfigyelési adatok felhasználásának jobb előmozdítását. Az uniós jogi rendelkezések közül eddig csak nagyon kevés – például a földhasználatról és az erdőgazdálkodás nyomon követéséről szóló, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó uniós célkitűzés teljesítésére irányuló (EU) 2018/841 rendelet – írta elő, hogy adatgyűjtés céljából a lehető legjobban ki kell használni a Kopernikuszt és a Galileót⁴⁷. A Bizottság arról sem végzett átfogó elemzést, hogy az uniós jogszabályok mely területeken tudnák jobban előmozdítani a Föld-megfigyelési adatok felhasználását.

Kevés intézkedésre került sor az űrszolgáltatások igénybevételét korlátozó szabályozási és adminisztratív akadályok feltárása terén

A műszaki szabványokon kívül, amelyek akadályozhatják az uniós űrprogramokban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását (lásd: 81. bekezdés), szabályozási vagy adminisztratív akadályok is gátolhatják a Föld-megfigyelési és navigációs szolgáltatások igénybevételét, például a bűnüldözésben, vagy ott, ahol a közbeszerzési szabályok nem teszik lehetővé az ilyen szolgáltatások igénybevételét. Ezenkívül a Sentinel-adatokon alapuló új technológiák használatához jelentős változtatásokra lehet szükség az adminisztratív eljárásokban és az informatikai rendszerekben⁴⁸.

Megállapítottuk, hogy a Bizottság nem rendelkezik szisztematikus áttekintéssel arról, hogy a tagállami közigazgatási hivatalok hogyan használtak fel űradatokat, és voltak-e szabályozási akadályai az adatok felhasználásának. Olaszországban a nemzeti hatóságok magas szintű munkacsoportot hoztak létre, hogy feltárják a Kopernikusz és a Galileo által biztosított termékek és szolgáltatások igénybevételét érintő lehetséges nemzeti és európai szabályozási akadályokat, de e munka eredményei még nem álltak rendelkezésre. Csehországban, Németországban és Franciaországban a nemzeti hatóságok még nem végeztek ilyen elemzést.

Következtetések és ajánlások

Általános következtetésünk az, hogy a Galileo és a Kopernikusz uniós űrprogramok értékes szolgáltatásokat és adatokat nyújtanak, és a Bizottság ezeket ugyan különböző módokon elősegítette, de a bennük rejlő lehetőségeket nem aknázta ki teljes körűen. Több erőfeszítésre van szükség a várt társadalmi és gazdasági előnyök elérése és ezáltal az Unió belső piacának megerősítése érdekében tett jelentős beruházások hasznosításához.

A 2016. évi európai űrstratégiában a Bizottság törekedett arra, hogy maximalizálja az európai űrprogramok gazdasági és társadalmi előnyeit, de nem határozott meg egyértelmű célszámokat és prioritásokat, nem tisztázta, hogy mi lehetne reálisan elvárható „maximizálás” címén, és nem határozott meg időkeretet sem e célkitűzések elérésére (24–26. bekezdés).

Még nincsen átfogó stratégia az uniós űrprogramok elterjedésének előmozdítására, és a Bizottság megközelítései csak részben kapcsolódnak konkrét, mérhető, elfogadott, reális és határidőhöz kötött (SMART) stratégiai célkitűzésekhez, amelyek világosan ismertetik, hogy pontosan mit kell elérni (27–31. bekezdés).

A Bizottság belső célokra megfelelően használja fel a Kopernikusz-adatokat a szakpolitikai nyomon követés során. Az adatokban rejlő lehetőségeket azonban nem használja ki teljes mértékben, és nem dolgozott ki a Bizottságon és más uniós intézményeken vagy szerveken belüli felhasználásuk további fokozására irányuló stratégiát (32. és 33. bekezdés).

A Bizottság nem határozta meg egyértelműen a Kopernikusz-programmal megbízott szervezetek szerepét az igénybevétel támogatásában. Emiatt nem mindegyikük rendelkezett célzott stratégiával, és az igénybevétel támogatásával kapcsolatos megközelítésük is eltérő volt (34. és 36. bekezdés).

A Bizottság és a GSA csak kevés információt kapott az igénybevételt célzó tagállami stratégiákról és megközelítésekről. A kiválasztott tagállamok eltérő megközelítéseket alkalmaztak, de – az űrágazatnak a nem űripari szereplőkkel való jobb összekapcsolására irányuló ígéretes kezdeményezések ellenére – arról nem készült átfogó elemzés, hogy a Kopernikusz-szolgáltatások mely területeken javíthatnák a közigazgatás hatékonyságát és eredményességét. Ezenkívül a Bizottság saját megközelítésében még nem foglalkozott az űrszolgáltatások piacának széttagolt struktúrájával (37–42. bekezdés).

Az uniós űrszolgáltatások további igénybevételének eredményesebb támogatása érdekében a Bizottság:

1. dolgozzon ki egy olyan átfogó stratégiát a Galileo- és Kopernikusz-szolgáltatások igénybevételének támogatására, amely magában foglalja az összes érintett szereplőt és szervezetet a különböző szinteken, tisztázza szerepüket, és reális és mérhető célokat határoz meg;
2. a tagállamokkal együtt határozza meg, hogy az uniós űrszolgáltatások mely területeken javíthatnák a közigazgatás hatékonyságát és eredményességét azzal a céllal, hogy kezelhető legyen a piacok széttagolt szerkezete.

Határidő: 2023

Az űrszolgáltatások nyújtása több gazdasági és társadalmi előnnyel is jár, de nincs általánosan elismert fogalmi és statisztikai keret az ilyen előnyök megbecslésére, ami megnehezíti ezek megbízható számszerűsítését és az űrprogramok költségeihez való viszonyításával azok kontextusba helyezését (43–45. bekezdés).

Az előnyök Bizottság általi becslése módszertan és lefedettség tekintetében hiányosságokat mutat. A két program előnyeinek értékelése nem volt összevethető, és előfordulhat, hogy egyes előnyöket túl- vagy alulbecsülnek (46–48. bekezdés).

A Bizottságnak releváns fő teljesítménymutatók segítségével rendszeresen nyomon kell követnie a programok végrehajtása során elért eredményeket. A Galileo esetében a GSA ugyan általában véve konzisztens output- és eredménymutatókkal rendelkezik, de a mutatók nagy száma növeli az összetettséget, és néha megnehezíti az értelmezést. A Kopernikusz esetében a mutatók csak a legalapvetőbb információkat nyújtják a szolgáltatások igénybevételéről, és nem tájékoztatnak a program fő célkitűzéseinek eléréséről (49–52. bekezdés).

Az űrszolgáltatások gazdasági és társadalmi előnyeinek megbízhatóbb és következetesebb becslése, valamint a fő célkitűzések elérésének eredményesebb nyomon követése érdekében a Bizottság:

1. dolgozzon ki fogalmi keretet az uniós űrprogramok gazdasági és társadalmi előnyeinek becslésére, bevonva más érdekelt feleket, például az OECD-t, az ESA-t és a tagállamokat, valamint megalapozott módszerek és megbízható adatok alapján harmonizálja az uniós űrprogramok előnyeinek értékelését;
2. megfelelő teljesítménymutatók alapján kövesse nyomon az űrprogramokban meghatározott célkitűzések elérését.

Határidő: 2024

Számos érintett piaci szegmensben jelentős előrelépés történt a Galileo-kompatibilis vevőkészülékek alkalmazásának lehetővé tétele és az elterjedés terén, de a Galileo fő funkcióinak rendelkezésre állása jelentősen késik, ami gyengítheti az e szolgáltatásokkal kapcsolatos piacszerzésre való képességét (55–58. bekezdés).

A Galileo-szolgáltatások igénybevételének támogatására hozott intézkedések technikailag megfelelő minőségűek voltak, és megvalósították az output és az időzítés tekintetében kitűzött célokat. Számos áttekintett projekt esetében azonban még nem ismert, hogy az innovatív termékek fejlesztése jelentős piaci elterjedést eredményez-e, ezt csak hosszabb távon lehet értékelni (59–61. bekezdés).

A Kopernikusz-programmal kapcsolatos fő bizottsági intézkedések célja a program ismertségének növelése, az induló vállalkozások támogatása és a tagállamokkal való szorosabb együttműködés volt a program igénybevételének fokozása érdekében. Egyes fellépések célkitűzéseit és hatását azonban nem határozták meg egyértelműen, a felhasználók általi strukturált igénybevételhez való hozzájárulásuk nem volt egyértelmű, és némelyikük nem rendelkezett kellő finanszírozással (62–68. bekezdés).

A Kopernikusszal kapcsolatos fellépések esetében a Horizont 2020 program keretében a Bizottság által támogatott projektek általában jó minőségűek voltak, de kis számuk miatt nem valószínű, hogy elérik a várt hatást. Egyes projektek esetében nem volt egyértelmű, hogyan segítik elő az igénybevételt (69–71. bekezdés).

A Bizottság elősegítette a Kopernikusz-adatokhoz és a felhőalapú szolgáltatásokhoz való hozzáférést, de az adatokat jelenleg több csatornán keresztül biztosítják. A szinergiák lehetőségét egyelőre nem aknázzák ki, és a Bizottság nem tisztázta, hogy a Kopernikusz hogyan integrálható az „európai nyílt tudományosadat-felhő” kezdeményezésbe (72–77. bekezdés).

Az igénybevétel támogatása, valamint az űradatokhoz és -termékekhez való hatékony hozzáférés biztosítása érdekében a Bizottság:

1. dolgozza ki a Galileo megkülönböztető elemeinek teljes körű működőképességéhez szükséges műszaki és jogalkotási intézkedéseket;
2. határozza meg egyértelműen a fő intézkedések célkitűzéseit és várható hatását, és törekedjen a tagállami intézkedésekkel való komplementaritásra;
3. a tagállamokkal és más érintett szereplőkkel együttműködésben dolgozzon ki hosszú távú keretet a Kopernikusz-adatokhoz és -termékekhez való hozzáférés fenntarthatóbb és integráltabb megközelítéséhez és törekedjen a Kopernikusznak az uniós felhőalapú infrastruktúrákba való integrálására.

Határidő: 2024

A bizottsági szabályozás hozzájárult a közúti biztonság és a vészhelyzetek területén alkalmazott eszközök Galileo-kompatibilitásához, ami várhatóan a Galileo-szolgáltatások szélesebb körű használatát fogja eredményezni. A kiemelt területeken azonban még tart más intézkedések előkészítése, és még mindig nincs olyan ütemterv, amely megmutatná, hogy az egyes szakpolitikai területeken vagy piaci szegmensekben mikor várható a szabályozás és mikor készülnek el a szabványok (80–84. bekezdés).

A Föld-megfigyelés terén a Bizottság nem ösztönözte kellő mértékben az uniós jogszabályokban a Kopernikusz-adatok felhasználását, és mindeddig nem végzett átfogó elemzést arról, hogy az uniós jogszabályok hol mozdíthatnák elő jobban azok használatát (85. bekezdés).

Az űrszolgáltatások igénybevételét szabályozási vagy adminisztratív akadályok is gátolhatják, a Bizottság és a kiválasztott tagállamok azonban nem rendelkeztek szisztematikus áttekintéssel az ilyen akadályokról és azok felszámolásának módjáról (86. és 87. bekezdés).

Az uniós űrprogramok keretében nyújtott szolgáltatások kiterjedtebb igénybevételének ösztönzése és elősegítése érdekében a Bizottság:

1. készítsen elemzést arról, hogy az uniós jogszabályok, illetve szabványok hol segítenék elő a Kopernikusz-adatok és -termékek lehető legjobb felhasználását;
2. a tagállamokkal együtt tárja fel azokat a szabályozási és adminisztratív akadályokat, amelyek gátolják az uniós űrszolgáltatások igénybevételét, és támogassa a tagállamokat ezen akadályok felszámolásában;
3. határozzon meg menetrendet minden olyan piaci szegmensre vonatkozóan, ahol a szabályozás vagy a szabványosítás elősegítheti a Galileo használatát, és a menetrendeket szorosan kövesse nyomon.

Határidő: 2024

A jelentést 2021. március 23-i luxembourgi ülésén fogadta elaz Alex Brenninkmeijer számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner Lehne
elnök

Mellékletek

I. melléklet. Az uniós űrprogramok költségvetése

II. melléklet. A 2016. évi európai űrstratégia fő intézkedései

III. melléklet. A Galileo-szolgáltatások igénybevételét megkönnyítő szabályozási intézkedések

Mozaikszavak és rövidítések

AWP: Éves munkaprogram

C3S: A Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatása

CAMS: A Kopernikusz légkörmonitoring szolgáltatása

CEMS: A Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatása

CLMS: A Kopernikusz szárazföld-monitoring szolgáltatása

CMEMS: A Kopernikusz tengerikörnyezet-monitoring szolgáltatása

CollGS: Együttműködésen alapuló földi szegmens

CORINE: A környezetvédelmi információk összehangolására irányuló uniós program

COSME: A kis- és középvállalkozásokat támogató uniós program

DIAS: Adat- és információ-hozzáférési szolgáltatások

EBA: Európai Beruházási Alap

EBB: Európai Beruházási Bank

ECMWF: Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja

EGNOS: Európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás

ESA: Európai Űrügynökség

EUMETSAT: Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete

EUSPA: Az Európai Unió Űrprogramügynöksége

GIS: Földrajzi Információs Rendszer

GLMS: A Kopernikusz globális szárazföld-monitoring szolgáltatása

GNSS: Globális navigációs műholdrendszer

GSA: Európai GNSS Ügynökség

IoT: A dolgok internete

JRC: Közös Kutatóközpont

OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

PRS: Kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás

Glosszárium

A Kopernikusz alapfelhasználói: A Kopernikusz-programról szóló rendelet alkalmazásában valamely közszolgáltatás vagy szakpolitika meghatározásával, végrehajtásával, érvényesítésével vagy nyomon követésével megbízott uniós intézmény vagy szerv, illetve európai, nemzeti, regionális vagy helyi hatóság.

Európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS): Műholdas rendszer, amely javítja a GPS-ből származó jeleket, és alkalmassá teszi azokat olyan biztonsági szempontból kritikus alkalmazásokra, mint a légi közlekedés.

Földi szegmens: Az űreszközrendszer minden olyan földi eleme, amely az űreszköz vezérlésére és az adatok továbbítására szolgál.

Galileo: Európai globális műholdas navigációs rendszer.

Kopernikusz-program: Az Unió Föld-megfigyelési programja, amely műholdaktól és Föld-alapú érzékelőktől gyűjt és dolgoz fel adatokat környezeti és biztonsági információk szolgáltatása céljából.

Sentinelek: A Kopernikusz-program keretében Föld-megfigyelési adatokat szolgáltató műholdflotta.

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a piacszabályozás és a versenyalapú gazdaság ellenőrzésére szakosodott, Alex Brenninkmeijer számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara végezte. Az ellenőrzést Mihails Kozlovs számvevőszéki tag vezette Edīte Dzalbe kabinetfőnök és Laura Graudiņa kabinetattasé, John Sweeney ügyvezető, Sven Kölling feladatfelelős, valamint Agnieszka Plebanowicz, Maria-Isabel Quintela és Aleksandar Latinov számvevők támogatásával.

Végjegyzetek

¹ Az EGNOS-ra és a Galileóra vonatkozó szabályokat az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló, 2013. december 11-i 1285/2013/EU rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 1. o.) határozza meg.

² A Kopernikusz-programot a 2010. szeptember 22-i 911/2010/EU rendelettel (HL L 276., 2010.10.20., 1. o.) létrehozott korábbi GMES Föld-megfigyelési uniós kezdeményezésre építve a 2014. április 3-i 377/2014/EU rendelet (HL L 122., 2014.4.24., 44. o.) hozta létre.

³ Részletesebben lásd: I. melléklet.

⁴ Az Unió űrprogramjának és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2018) 447 final, 2018.6.6.

⁵ Lásd: az 1285/2013/EU rendelet 2. cikke és a 377/2014/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése.

⁶ Lásd például: OECD (2007), The Space Economy at a Glance 2007, OECD Publishing.

⁷ Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 189. cikke, HL C 326., 2012.10.26, 47. o.

⁸ A Bizottság 2016. október 26-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Űrstratégia Európa számára, COM(2016) 705 final.

⁹ Az Európai Parlament 2016. június 8-i állásfoglalása az űripari termékek piaci bevezetéséről (2016/2731(RSP)) és 2017. szeptember 12-i állásfoglalása az európai űrstratégiáról (2016/2325(INI)).

¹⁰ Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

¹¹ Az ESA tagállamai Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Finnország és Svédország, valamint nem uniós tagállamokként Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság. Lettország és Szlovénia az ESA társult tagjai.

¹² Az 1285/2013/EU rendelet 15. cikke és a 377/2014/EU rendelet 10. cikke.

¹³ A 377/2014/EU rendelet 3. cikkének (9) bekezdése.

¹⁴ Távérzékelési Vállalatok Európai Szövetsége, Galileo Services, Űrtechnológiát Alkalmazó Európai Régiók Hálózata (NEREUS).

¹⁵ Lásd: COM(2016) 705 final, 3. o.

¹⁶ A 2016. évi űrstratégiában előirányzott főbb intézkedések felsorolását lásd: II. melléklet.

¹⁷ Az 1285/2013/EU rendelet 27. cikke és a 377/2014/EU rendelet 12. cikkének (2) bekezdése.

¹⁸ Copernicus User Uptake Engaging with public authorities, the private sector and civil society.

¹⁹ Fostering the uptake of Copernicus and space applications; DG GROW (2016), 2017 júliusában frissített változat.

²⁰ Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

²¹ Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 289. o.).

²² Copernicus and Earth Observation in Support of EU policies – Part I: Copernicus Uptake in the European Commission, 2020.

²³ Copernicus Market report, 2019, 32. o.

²⁴ Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Írország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Finnország és Svédország.

²⁵ Belgium, Írország, Ausztria és Finnország.

²⁶ Lásd: 18. lábjegyzet.

²⁷ Az Unió űrprogramjának és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum; SWD(2018) 327 final, 2018.6.6, 11. o.

²⁸ A Távérzékelési Vállalatok Európai Szövetségének (EARSC) 2020. évi ágazati felmérése.

²⁹ Plan d’applications satellitaires (2018).

³⁰ Strategic Plan „Space Economy” (2016).

³¹ OECD (2012): OECD Handbook on Measuring the Space Economy, OECD Publishing.

³² Az Unió űrprogramjának és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat; SWD(2018) 327 final, 2018.6.6., 7. o.

³³ Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 549/2013/EU rendelete az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

³⁴ Az 1285/2013/EU rendelet 12. és 34. cikke és a 377/2014/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése. Az Unió űrprogramjának a létrehozásáról szóló jövőbeli rendelet 101. cikke (lásd: 4. lábjegyzet).

³⁵ A 377/2014/EU rendelet 4. cikke (3) bekezdésének c) és d) pontja.

³⁶ Copernicus Market Reports, 2016 és 2019, 8. o.

³⁷ Lásd még: 7/2009. sz. különjelentés. A Galileo program fejlesztési és validációs szakaszának irányítása.

³⁸ Lásd: a Horizont 2020 keretprogram kétéves munkaprogramjai 5. fejezetének iii. pontja.

³⁹ Belgium, Csehország, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Ausztria, Portugália, Románia és Finnország. Spanyolország, Magyarország és Lengyelország nemzeti platformok fejlesztésén is dolgozott, illetve tervezett létrehozni ilyen platformokat.

⁴⁰ Operational Implementation Plan - Proposed approach to implement the roadmap and annexes of the Integrated Ground Segment and Big Data Governance Task Force, 2016.6.15.

⁴¹ A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai számításifelhő-kezdeményezés – versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában, COM(2016) 178 final, 2016. április 19.

⁴² Lásd: III. melléklet.

⁴³ Overview of EGNSS downstream standardisation and assessment of gaps and future needs, 2018.2.1.

⁴⁴ Európai rádiónavigációs terv, 2018.3.9.

⁴⁵ Bizottsági szolgálati munkadokumentum: EGNSS downstream standards development, SWD(2019) 454, 2019.12.20.

⁴⁶ A Bizottság (EU) 2018/746 végrehajtási rendelete (2018. május 18.) a 809/2014/EU végrehajtási rendeletnek az egységes kérelmek és a kifizetési kérelmek módosítása, valamint az ellenőrzések tekintetében történő módosításáról (HL L 125., 2018.5.22., 1. o.).

⁴⁷ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018. 6. 19., 1. o.).

⁴⁸ 4/2020. sz. különjelentés: „Új képalkotó technológiák a közös agrárpolitika ellenőrzésében: összességében egyenletes, az éghajlat- és környezetvédelmi monitoring terén azonban lassúbb előrehaladás”.

⁴⁹ Kucera, J., Janssens-Maenhout, G., Brink, A., Greidanus, H., Roggeri, P., Strobl, P., Tartaglia, G., Belward A., M. Dowell, Copernicus and Earth observation in support of EU policies – Part I: Copernicus uptake in the European Commission (Kopernikusz és Föld-megfigyelés az uniós szakpolitikák érdekében – I. rész: A Kopernikusz igénybevétele az Európai Bizottságban), EUR 30030 EN, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2020, ISBN 978-92-76-14559-2, doi:10.2760/024084, JRC118879.

⁵⁰ Kopernikusz-munkaértekezlet: A Kopernikusz felhasználói igénybevételével kapcsolatos tevékenységek közötti szinergiák elősegítése európai és nemzeti szinten, 2019. június 19.

⁵¹ https://www.nist.gov/news-events/news/2019/10/economic-benefits-global-positioning-system-us-private-sector-study

⁵² COM(2020) 66 final, 2020.2.19.

Időrendi áttekintés

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2020

SZERZŐI JOGI NYILATKOZAT

© Európai Unió, 2021

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licensz alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és üzenete nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

5. ábra: ikonok: Pixel perfect, https://flaticon.com.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licenszét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alatt található intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.