ERFA-támogatás a kkv-k versenyképességének javítására: tervezési hiányosságok rontják a finanszírozás eredményességét

Összefoglaló

I A kis- és középvállalkozások (kkv) az Unió gazdaságának alappillérei, és az uniós politika célja, hogy növelje versenyképességüket. Az Európai Regionális és Fejlesztési Alap (ERFA) e célkitűzés megvalósításához nyújt támogatást. A kkv-k versenyképességének javítása az ERFA második legnagyobb tematikus célkitűzése volt a 2014–2020-as programozási időszakban, mintegy 40,3 milliárd eurós költségvetéssel.

II Megvizsgáltuk, hogy az ERFA a 2014–2020-as időszakban hozzájárult-e a kkv-k versenyképességének javításához: ehhez felmértük, hogy az ERFA-programok, a pályázati felhívások és a kiválasztási eljárások miként vették figyelembe a kkv-k igényeit annak érdekében, hogy növeljék a kedvezményezett kkv-k versenyképességét. A 3. tematikus célkitűzésre (A kkv-k versenyképességének javítása) irányuló ERFA-programokat választottunk ki Németországban, Olaszországban, Lengyelországban és Portugáliában. Mintánk összesen 24 projektből állt.

III A 2014–2020-as időszakban a tagállamok számára nem írták elő, hogy az ERFA-programoknak a kkv-k versenyképességére irányuló intézkedéseit összehangolják a nemzeti, illetve regionális stratégiákkal.

IV A tervek szerint az ERFA 2019 végéig az Unióban lévő összesen közel 25 millió kkv-ból 0,8 millió (3,3%) számára nyújtott volna közvetlen támogatást. Ellenőrzésünk során kiderült, hogy a tagállamok változatos finanszírozási megközelítéseket alkalmaztak nemzeti vagy regionális ERFA-programjaikban. Több tagállamban arra törekedtek, hogy minél nagyobb számú kkv-t finanszírozzanak, ahelyett, hogy a kkv-k versenyképességét korlátozó tényezőket vették volna célba. Ez aztán gyakran olyan kisléptékű projekteket eredményezett, amelyek nem biztosították a kkv-k versenyképességének valódi javulásához szükséges kritikus finanszírozást.

V Az ellenőrzés által érintett négy tagállam tekintetében összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy a 2014–2020-as ERFA-támogatás élénkítette a kkv-k beruházási hajlandóságát. Versenyképességük eredményes növelését azonban hátráltatták a tagállamok irányító hatóságai által alkalmazott finanszírozási megközelítés hiányosságai. Konkrétan a következőket állapítottuk meg:

• A legtöbb ERFA-program esetében a projektpályázati felhívások nem tudták elhárítani a kedvezményezett kkv-k versenyképessége előtt álló valamennyi akadályt. Ehelyett csupán egyedi termelőberuházásokat – például új gépek beszerzését – társfinanszíroztak. Ebből következően az ERFA-projektek sok esetben nem hoztak bizonyítható javulást a kkv-k versenyhelyzetében műveleteik és piaci helyzetük, nemzetközivé válásuk, pénzügyi helyzetük vagy innovációs képességük tekintetében.
• Az ERFA-projektek finanszírozására túlnyomórészt versenyeztetés nélküli felhívások és kiválasztási eljárások keretében került sor, amelyekben a kiválasztási minimumkövetelményeket teljesítő valamennyi pályázat finanszírozásban részesült.
• Az ERFA-finanszírozást pénzügyi eszközök – tehát visszafizetendő támogatások, többek között hitelek, garanciák vagy sajáttőke-finanszírozások – helyett vissza nem térítendő támogatások formájában biztosították. Az ellenőrzésünkben vizsgált egyetlen kkv sem említette a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségét a versenyképességet korlátozó főbb tényezők között. A visszafizetendő támogatási formák használata több vállalkozás finanszírozását tette volna lehetővé.

VI A mintánkban szereplő kedvezményezett kkv-k némelyikének ugyan sikerült javítania versenyképességét az ERFA által finanszírozott projektnek köszönhetően, de többségüknek nem. Több vállalkozás uniós finanszírozás nélkül is ugyanazt a beruházást hajtotta volna végre. Néhány esetben az ERFA-finanszírozás kedvezőtlenül hatott a kedvezményezett kkv-kkal ugyanazon a piacon versenyző nem kedvezményezett kkv-k gazdasági kilátásaira. Ez csökkentette az uniós támogatás átfogó hatását.

VII Megállapításainkat az ERFA-programok következő, 2021–2027-es időszakra szóló generációjának elindításával összefüggésben fogalmazzuk meg, és javasoljuk, hogy a Bizottság kérje fel a tagállamokat a következőkre és ezekhez nyújtson támogatást számukra:

• vizsgálja felül az ERFA pályázati felhívásainak kialakítását;
• vizsgálja felül az ERFA-ból nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére vonatkozó kiválasztási eljárásokat;
• részesítse előnyben a visszatérítendő támogatások felhasználását a kkv-k versenyképességének előmozdításához.

Ezek bizonyosan segíteni fogják a Bizottságot és a tagállamokat abban, hogy a 2021–2027-es programozási időszak során az ERFA-forrásokat eredményesebben tudják a kkv-k versenyképességének növelésére felhasználni.

Bevezetés

Kis- és középvállalkozások az Unióban

01 2018-ban az Unió 28 tagállamában közel 25 millió vállalkozás működött. Szinte valamennyi (99,8%) a kis- és középvállalkozások (kkv) kategóriájába tartozott, és 92,9%-uk 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatott. A kkv-k működésüket a gazdaság csaknem összes ágazatában, valamint rendkívül sokszínű helyi és nemzeti környezetben folytatják. Lehetnek innovatív induló vállalkozások vagy hagyományos vállalkozások, és sokféle tulajdonosi szerkezettel rendelkezhetnek (lásd: 1. háttérmagyarázat).

02 A kkv-k a munkahelyek és a gazdasági növekedés szempontjából fontos szerepet töltenek be: az uniós munkaerő 63%-át foglalkoztatják és az uniós hozzáadott érték 52%-át állítják elő (lásd: 1. táblázat). A kkv-k száma tagállamonként eltérő, 2018-ban Olaszországban volt a legtöbb (3,7 millió), Máltán pedig a legkevesebb (31 700).

A kkv-kra vonatkozó uniós politika középpontjában a versenyképesség áll

03 A szubszidiaritás elvével¹ összhangban a tagállamok és a Bizottság közösen felelősek a kkv-k támogatásáért. Az EUMSZ 173. cikkén² alapuló uniós politika célja, hogy az üzleti környezet javítására irányuló kezdeményezések révén fokozza a kkv-k versenyképességét, és növelje az akár globális versenyben is helytállásra képes ipari bázis termelékenységét, miközben biztosítja a munkahelyteremtést és az erőforrás-hatékonyságot. A kkv-kat érintő szakpolitikák végrehajtása elsődlegesen a tagállamok felelőssége. A Bizottság szabályozási kezdeményezések, uniós finanszírozás, tudatosítás és a bevált gyakorlatok cseréje révén támogatja a kkv-kat.

04 Az uniós politika fő stratégiai kerete a kkv-k támogatása tekintetében a 2014–2020 közötti időszakban az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA)³, amelynek célja a kkv-k működési környezetének javítása. A keretrendszer kibővítésére az alábbiak révén került sor:

• az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés⁴ 2016-ban;
• a 2020. évi kkv-stratégia⁵, amely nagyobb hangsúlyt fektetett a kkv-k zöld és digitális átállásának segítésére.

05 Végezetül a kkv-kat az olyan átfogóbb szakpolitikákban is figyelembe veszik, mint az uniós iparpolitika⁶, az Európa 2020 stratégia⁷ és legutóbb az európai zöld megállapodás⁸.

A kkv-k versenyképessége csökken a nagyvállalatokéhoz képest

06 A Bizottság meghatározása szerint a versenyképesség a vállalkozás azon képessége, hogy a költségek csökkentése, a termelékenység növelése, a termék-, illetve szolgáltatásminőség javítása, differenciálása és az azokkal kapcsolatos innováció, valamint a marketing és a márkaépítés javítása révén előnyt szerezzen a piacon⁹.

07 A vállalatok versenyképességének mérésére szolgáló fő mutató a termelékenység. Emellett további módjai is vannak a versenyképesség értékelésének¹⁰:

• A múltbeli vagy jelenlegi versenyképesség mérhető a vállalkozások jövedelmezőségével, az exportot is magában foglaló piaci részesedésével, a túlélési és növekedési aránnyal;
• Más mutatók a piacok dinamikus jellegét tükrözik, és a jövőbeli versenyképességi potenciálról adnak képet, főként a vállalkozásnak a kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) területén meglévő kapacitására nézve.

08 Az Unió egészét tekintve a 2011 és 2018 közötti Eurostat statisztikák¹¹ azt mutatják, hogy a kkv-k (azaz a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások) versenyképessége jelentősen csökkent a nagyvállalatokhoz képest. Ezt a tendenciát három fő mutató szemlélteti:

• a forgalom növekedése a kkv-k esetében nyolcszor kisebb volt, mint a nagyvállalatok esetében, ami a kkv-k piaci részesedésének jelentős csökkenését vonta magával (lásd: 1. ábra);

• az új munkahelyeket szinte kivétel nélkül a nagyvállalatok teremtették, így a kkv-k részesedése a teljes foglalkoztatáson belül 67%-ról 63%-ra csökkent (lásd: 2. ábra);

• az üzleti tevékenységekből származó bevételt tükröző hozzáadott érték 11%-kal nőtt a nagyvállalatoknál, de stagnált a kkv-k esetében. Ennek eredményeképpen a kkv-k 2018-ban a hozzáadott érték 52%-át állították elő, szemben a 2011. évi 58%-kal (lásd: 3. ábra).

09 Ezenkívül 2018-ban a nemzetközi üzleti tevékenységet folytató uniós kkv-k aránya is alacsony volt: 2,7%-uk exportált az Unión kívülre, 4,9%-uk más tagállamokba. Összehasonlításképp a nagyvállalatok 59%-a exportált az Unión kívülre, 58%-a pedig más tagállamokba¹².

A kkv-knak biztosított uniós források

Az ERFA a kkv-k egyik legnagyobb uniós finanszírozási forrása, kifejezetten a versenyképességre vonatkozó tematikus célkitűzéssel

10 Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) és különösen az Európai Regionális és Fejlesztési Alap (ERFA) a legnagyobbak közé tartoznak a kkv-k számára pénzügyi támogatást nyújtó programok közül. A 2014–2020-as időszakban az ERFA 54,4 milliárd eurót különített el a kkv-kkal kapcsolatos intézkedésekre egyedi prioritások, más néven „tematikus célkitűzések” révén.

11 A 2014–2020-as időszakra vonatkozó tematikus ERFA-célkitűzések többsége közvetlenül vagy közvetve hozzájárulhat a kkv-k versenyképességének növeléséhez. A 3. tematikus célkitűzés (A kkv-k versenyképességének javítása) az ERFA keretében rendelkezésre bocsátott források tekintetében a második legnagyobb: 2021 júniusáig a 201,5 milliárd eurós teljes összegből 40,3 milliárd eurót irányoztak elő erre a célkitűzésre az uniós költségvetésből (lásd: 4. ábra).

12 Az I. melléklet beavatkozási kódok szerint összegzi az ERFA keretében több tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan hozott kkv-finanszírozási intézkedések különböző típusait. A 3. tematikus célkitűzés elsősorban a kkv-k versenyképességi potenciáljának fejlesztését támogatja a következő beruházási prioritások mentén:

• a vállalkozói készség ösztönzése;
• új vállalati modellek kidolgozása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával;
• új termékek és szolgáltatások kidolgozására irányuló fejlett kapacitások támogatása;
• segítségnyújtás a kkv-knak, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni.

13 Összességében a kkv-k ERFA-támogatásának háromnegyedét (75%) nyújtják közvetlen támogatás útján.

14 Az EBB-csoport és a következő uniós programok szintén nyújtottak finanszírozást: COSME (kkv-k versenyképessége)¹³, Horizont 2020 (kutatás és innováció)¹⁴ és Kreatív Európa (kultúra)¹⁵.

A Covid19-világjárvány nyomán a kkv-k számára felszabadított további uniós források

15 2020-ban az Unió elfogadta a CRII, illetve CRII+ rendeleteket¹⁶, hogy a 2014–2020-as időszak fennmaradó forrásait rugalmasabban lehessen felhasználni a Covid19-világjárvány gazdasági hatásainak enyhítésére. A kezdeményezések olyan rugalmas megoldásokat is bevezettek, amelyek révén a tagállamok könnyebben költhetik el az uniós forrásokat. E tekintetben a legfontosabb változások 2021 októberéig a következők voltak:

• az általános termelőberuházásokra fordítható ERFA-források további 5,8 milliárd euróval növekedtek, ami 38%-kal több, mint a 2019-ben tervezett összeg;
• az ERFA-forrásokból 1,6 milliárd eurót (hozzávetőleg 5%) csoportosítottak át a fejlettebb régióknak¹⁷;
• középpontba került a működő tőke támogatása és a nehézségekkel küzdő kkv-k segítése.

16 2020 decemberében a Tanács és az Európai Parlament elfogadta a Next Generation EU (NGEU) kezdeményezésre vonatkozó bizottsági javaslatot¹⁸, amely magában foglalja a REACT-EU eszközt. Ennek célja, hogy 2021 és 2022 folyamán áthidalja a 2021–2027-es programok elfogadásáig tartó, potenciálisan finanszírozáshiányos időszakot. 2021 októberében 6,6 milliárd eurót kitevő ERFA-forrást (azaz a REACT-EU teljes költségvetésének 19%-át¹⁹) különítettek el a kkv-k versenyképességére és vállalkozásfejlesztésére. Jelenleg folyik arra vonatkozó ellenőrzésünk, hogy a Bizottság hogyan reagált a CRII, a CRII+ és a REACT-EU révén a Covid19-világjárványra²⁰.

17 A 2021–2027-es programozási időszakban az Unió továbbra is támogatást nyújt a kkv-k versenyképességét növelő intézkedésekhez:

• az ERFA²¹ továbbra is ugyanazon szakpolitikai célkitűzések (K+F+I, IKT és készségek fejlesztése) keretében támogatja a kkv-k versenyképességét;
• a REACT-EU eszközből 2021 októberéig (2020-as árakon) további 6,6 milliárd eurót különítettek el a 2014–2020-as időszakban a vállalkozások ERFA-finanszírozására;
• a Horizont Európa 7,1 milliárd eurót irányzott elő kifejezetten a kkv-k innovációjára²², az InvestEU pedig a kkv-kat és közepes piaci tőkeértékű vállalatokat célzó üzleti beruházásokat fog finanszírozni;
• a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF)²³ ugyancsak fog támogatást nyújtani a kkv-k részére. Ezt a finanszírozást 2023-ig kell elkülöníteni, és 2026-ig kell felhasználni.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

18 Ellenőrzésünk során megvizsgáltuk, hogy az ERFA miként segítette a kkv-k versenyképességének növelését a 2014–2020-as programozási időszakban. Vizsgálatunk elsősorban a következőkre irányult:

• a tagállamok irányító hatóságai egymáshoz hasonló megközelítéseket alkalmaztak-e a nemzeti és regionális ERFA-programjaik keretében a kkv-k versenyképességének növelésére irányuló intézkedések kidolgozása során a 3. tematikus célkitűzéshez tartozó források célzottabbá tétele és az átfogó kkv-elérési cél elérése tekintetében;
• az ERFA-támogatás hozzájárult-e a kkv-k versenyképességének növeléséhez;
• az ERFA-program finanszírozási megközelítése megfelelt-e a kkv-k igényeinek a négy tagállamban;
• az ERFA-programok keretében szervezett pályázati felhívások és kiválasztási eljárások, valamint a kifizetett finanszírozás azt célozták-e, hogy maximalizálják az ERFA-kiadásoknak a kkv-k versenyképességére gyakorolt hatását.

19 Ellenőrzésünk a 2014–2020-as, azon belül a 2019 végéig tartó időszakra összpontosított:

• A 3. tematikus célkitűzésre (A kkv-k versenyképességének javítása) irányuló ERFA-programokat választottunk ki Németországban, Olaszországban, Lengyelországban és Portugáliában. Abszolút értékben ez a négy tagállam irányozta elő a legnagyobb összeget a 3. tematikus célkitűzés keretében (lásd: 5. ábra). Minden egyes tagállamban két regionális operatív programot vizsgáltunk meg a 2014–2020-as időszakból. E nyolc program esetében összesen 16, a 3. tematikus célkitűzéshez kapcsolódó pályázati felhívást és kiválasztási eljárást értékeltünk. Ezenfelül minden tagállamban megvizsgáltunk egy nemzeti vagy tematikus operatív programot is a regionális operatív programokkal való koordináció és kiegészítő jelleg értékelése céljából, Németország kivételével, ahol nem volt ilyen program.
• Az egyes regionális operatív programokon belül három-három projektet vizsgáltunk meg, így alakult ki a 24 projektből álló teljes mintánk (lásd: II. melléklet). Ezek közül 22 közvetlenül kkv-beruházásokat, míg kettő kkv-kat segítő szervezeteket támogatott.
• A projektek kiválasztásakor a pályázati felhívás működésének szemléltetése volt a cél.

Elemzésünk nem terjed ki a Covid19-világjárvány nyomán létrehozott szükséghelyzeti mechanizmusokra (lásd: 15–16. bekezdés), de magában foglalja a módosított programok felülvizsgálatát. Nem vizsgáltuk továbbá a turisztikai felhívásokat és kedvezményezetteket, a pénzügyi közvetítőket és a pénzügyi eszközök felhasználását magában foglaló intézkedéseket, mivel ezekkel a témákkal korábbi ellenőrzéseinkben²⁴ már foglalkoztunk

20 Az ERFA által a kkv-knak nyújtott közvetlen pénzügyi támogatást magában foglaló 22 projekt esetében megvizsgáltuk, hogyan alakult a vállalatok általános versenyképessége a projekt befejezését követően. Elsősorban a működésüket, a piaci helyzetüket, a nemzetközivé válásukat²⁵, a pénzügyi helyzetüket és az innovációs képességüket értékeltük. Adott esetben adatbázisokat is felhasználtunk arra, hogy a kedvezményezett kkv-k teljesítményét összehasonlítsuk más hasonló (tehát hasonló árbevétellel, alkalmazotti létszámmal rendelkező és ugyanazon helyi és regionális piacokon versenyző) vállalkozásokkal (lásd: 36. bekezdés).

21 Áttekintettük a Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának (DG REGIO) és a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságának (DG GROW) a dokumentumait.

22 Megvizsgáltuk továbbá a négy tagállam irányító hatóságai, kedvezményezett kkv-i és harmadik felei által rendelkezésre bocsátott releváns dokumentumokat, jelentéseket elemeztünk és értékeltük az uniós finanszírozású projektekkel kapcsolatos adatokat.

23 Interjút készítettünk a kiválasztott tagállamok hatóságaival és a mintánkban szereplő mind a 24 kedvezményezettel, kérdőíveket töltettünk ki velük, valamint konzultáltunk az érintett egyetemekkel, kkv-kutatóközpontokkal, vállalkozói szövetségekkel és más regionális, nemzeti és uniós szintű szervezetekkel.

24 Az érvényben lévő egészségügyi és járványvédelmi korlátozások miatt valamennyi interjút – beleértve a kedvezményezett kkv-kkal tartottakat is – virtuális környezetben tartottuk és nem volt lehetőség helyszíni ellenőrzések végzésére. Ebből következően nem tudtuk teljes körűen értékelni a társfinanszírozott beruházások valódiságát, és az ERFA-programokat végrehajtó nemzeti hatóságok által a Bizottságnak bejelentett monitoringadatok pontosságát sem tudtuk ellenőrizni.

25 Tekintettel a kkv-knak az Unió gazdaságában betöltött jelentős szerepére és az érintett ERFA-támogatás magas összegére, jelentésünk hasznos információkkal segítheti a Bizottságot és a tagállamokat abban, hogy a 2021–2027-es időszakban eredményesebben használják fel az ERFA-forrásokat a kkv-k versenyképességének növelésére.

Észrevételek

A tagállamok nem eléggé célirányosan használják fel az ERFA forrásait a kkv-k versenyképességének javítására

26 Áttekintettük, hogy a tagállamok hogyan alakították ki ERFA-programjaikat és finanszírozási megközelítésüket a kkv-k versenyképességének növelését célzó intézkedések támogatására. Ehhez górcső alá vettük, hogy a tagállami finanszírozási megközelítések a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező területeket célozták-e meg, megvizsgáltuk, hogy a 2014–2020-as időszakban milyen arányban tervezték elérni a kkv-kat, és azt, hogy az egyes kedvezményezett kkv-k átlagosan mekkora támogatásra számíthattak.

Fennáll a veszélye annak, hogy az ERFA-támogatás nem éri el az eredményekhez szükséges kritikus tömeget, mivel a programoknak nem kellett a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező területeket megcélozniuk

27 A 2014–2020-as programozási időszakban az ERFA-rendelet nem írta elő a tagállamok számára arra vonatkozó stratégiák kidolgozását, miként lehet a 3. tematikus célkitűzés keretében a legjobban előmozdítani a kkv-k versenyképességét. Összehasonlításképpen az 1. tematikus célkitűzés (Kutatás és innováció) keretében nyújtott ERFA-finanszírozás vonatkozásában a tagállamoknak intelligens szakosodást célzó kutatási és innovációs stratégiákat (RIS3) kellett kidolgozniuk, amelyek alapján azonosíthatóak a legnagyobb versenyelőny lehetőségét rejtő területek, illetve amelyeknek megfelelően a tagállamok kialakíthatják programjaikat.

28 Ami a 3. tematikus célkitűzést illeti, a Bizottság csak annak alátámasztására kérte fel tagállamokat, hogy ERFA-intézkedéseik összhangban vannak a kkv-k üzleti környezetének javítását célzó európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA)²⁶ stratégiai keretével. A Bizottság arra ösztönözte a tagállamokat, hogy a kkv-k versenyképességét szolgáló források elosztásakor kezeljék prioritásként a RIS3-stratégiákban meghatározott területeket. Azonban a Bizottságnak csak kevés mozgástere volt annak biztosítására, hogy az ERFA-finanszírozás a legnagyobb növekedési potenciállal bíró területeket célozza meg, mivel nem volt olyan jogi követelmény, amely előírta volna az ERFA-intézkedések összehangolását a kkv-k versenyképességére vonatkozó nemzeti/regionális stratégiákkal.

29 A 2021–2027-es programozási időszak során feljogosító feltételek vonatkoznak a kkv-k finanszírozására az 1.1. (K+F+I) és az 1.4. egyedi célkitűzés (készségek fejlesztése) keretében, de nincsenek feljogosító feltételek, amikor az ERFA-programból különítenek el forrásokat az 1.3. egyedi célkitűzésre (kkv-k versenyképessége²⁷).

30 A 2014–2020-as programozási időszakban a tagállamok többféle megközelítést alkalmaztak arra, hogy ERFA-támogatást különítsenek el a kkv-k versenyképességére a 3. tematikus célkitűzés keretében. Luxemburg és Hollandia egyáltalán nem különített el ERFA-forrásokat a kkv-k versenyképességére, míg mások ERFA-támogatásuk jelentős részével így tettek. Lengyelország, Olaszország és Portugália különítette el abszolút értékben a legnagyobb összegeket, míg az ERFA-források teljes összegéhez viszonyítva Portugália, az Egyesült Királyság és Svédország különítette el a legnagyobb arányú összegeket (lásd: 5. ábra).

31 A 2014–2020-as időszakra vonatkozó ERFA-támogatás célja az volt, hogy 2023-ig elérje az összes uniós kkv 3,3%-át, a 2020. évi program felülvizsgálatát követően pedig 6,1%-át (lásd: 33. bekezdés). 2019 végéig az ERFA a közel 25 millió uniós kkv-ból 0,5 millió részére (1,9%) nyújtott közvetlen támogatást.

32 A tagállamok ERFA-programjai ugyancsak eltérő megközelítést alkalmaztak a 3. tematikus célkitűzés keretében finanszírozott kkv-k számát illetően (lásd: 6. ábra): Írországban például a tervek szerint több mint 67 000 kkv (vagyis az összes kkv több mint 25%-a) részesült volna finanszírozásban 2019-ben. Abszolút számokban kifejezve Franciaország célozta meg a legnagyobb számú vállalkozást, mintegy 160 000 kkv támogatását irányozta elő. Ehhez képest voltak olyan tagállamok, amelyek csak néhány száz vállalkozás támogatását tűzték ki célul, mint például Ausztria, ahol 435 kkv részesült támogatásban²⁸.

33 Az ERFA-programok átlagosan mintegy 42 000 eurót biztosítottak az egyes kedvezményezett kkv-k részére. Elemzésünk azonban azt mutatja, hogy jelentős eltérések voltak az egyes kedvezményezett kkv-k részére ténylegesen kifizetett tagállami finanszírozás tekintetében: az összegek az Ausztriában projektenként kifizetett 392 000 eurótól az Írországban folyósított kevesebb mint 1000 euróig terjedtek. Mindent egybevéve 2019-ben hat uniós tagállam (Írország, Franciaország, Dánia, Svédország, Spanyolország és az Egyesült Királyság) különített el projektenként átlagosan kevesebb mint 30 000 eurót. Ha egy projektre ilyen alacsony összegű finanszírozás jut, fennáll a kockázata annak, hogy a támogatás nem éri el a kkv-k versenyképességének valódi javulásához szükséges kritikus mértéket.

34 2019-ben már nagyban folyt az ERFA-programok végrehajtása, és a megcélzott kkv-k több mint fele már részesült támogatásban (lásd: III. melléklet). A Covid19-járvány miatt felül kellett vizsgálni a programokat, hogy a járvány alatt támogatást lehessen biztosítani a kkv-k részére (lásd még: 15–16. bekezdés). Ezért a célértékeket felfelé módosították, és a támogatással megcélzott kkv-k száma csaknem megkétszereződött (a 2019. évi 800 000 kkv-ról 1,5 millió kkv-ra 2020-ban). A célértékre különösen Olaszország volt jelentős hatással, mivel hatszor több kkv támogatását tűzte ki célul, ami több mint félmillióval több vállalkozás támogatását jelenti. Öt további tagállam szintén több mint kétszeresére növelte célértékeit. Ellenőrzésünk idején még nem állt módunkban felmérni, hogy a felülvizsgált célok reálisak-e, és hogy az érintett tagállamok képesek lesznek-e eredményesen támogatni a megnövekedett számú kkv-t.

Az ERFA-források nem javították jelentősen a támogatott kkv-k versenyképességét

35 Megvizsgáltuk a kkv-knak nyújtott közvetlen ERFA pénzügyi támogatást magában foglaló 22 projektből álló mintánkat, hogy felmérjük azok aktuális és potenciális versenyképességének alakulását a projekt megvalósítását követően. Értékeltük a kkv-k:

• tevékenységeit és piaci helyzetét (forgalomnövekedés, piaci részesedés, költségek, nyereségesség, munkatermelékenység);
• nemzetközivé válását (exportintenzitás, exportrészesedés, jelenlét az új külföldi piacokon);
• pénzügyi helyzetét (pénzügyi önállóság, likviditási ráta);
• innovációs képességét (termék- vagy szolgáltatásinnováció, kutatási és fejlesztési tevékenységek).

Értékeltük továbbá, hogy az ERFA-támogatás a versenyképességi tényezőket átfogó módon célozta-e meg, lehetővé téve, hogy a kkv-k jobban megfeleljenek a jövő kihívásainak.

36 Adott esetben, a kedvezményezett kkv-k gazdasági és pénzügyi teljesítményét összehasonlítottuk az ágazati referenciaértékekkel és az ugyanazon regionális vagy helyi piacokon versengő (a forgalom és az alkalmazottak tekintetében) hasonló vállalkozások teljesítményével. Ehhez az összevetéshez európai és nemzeti statisztikákat és kereskedelmi adatbázisokat használtunk (a mutatókra vonatkozó további részletekért lásd: IV. melléklet).

A vizsgált kkv-k némelyike profitált az ERFA-támogatásból, a többség azonban nem

37 A mintánkban szereplő kedvezményezett kkv-kban az ERFA-támogatás ösztönözte a beruházásokat: a kedvezményezettek a támogatást új berendezések beszerzésére (22 projektből 14) vagy a gyártóüzemek bővítésére (22 projektből 6) fordították, hogy így bővítsék termelési kapacitásukat.

38 Az ellenőrzött kkv-k zöme a versenyképesség kapcsán kisebb járulékos változtatásokat hajtott végre, de nem minden versenyképességi tényező javult, például az export-, illetve a kutatási és fejlesztési kapacitás sem. A 2. háttérmagyarázat bemutatja, hogy az ERFA-projektek miként mozdították elő két kedvezményezett kkv versenyképességét. Mindkét projekt lehetővé tette, hogy az érintett kkv-knak az intenzív verseny ellenére is csak kisebb változtatásokat kelljen végrehajtaniuk a piacon maradáshoz.

39 Átfogó értékelésünk szerint a vizsgált projektek zöme legjobb esetben is csak részleges – a kedvezményezett kkv adott termékéhez, szolgáltatásához vagy eljárásaihoz köthető – javulást ért el. Bár az ERFA-támogatás bizonyos szempontból ért el javulást, de összességében nem hozott észrevehető változást a kkv-k versenyképességében. Ez kétségeket vet fel az ERFA-támogatás előnyeivel kapcsolatban (lásd: 40–46. bekezdés).

A kedvezményezett kkv-k csaknem felében nőtt a nyereségesség

40 Az ERFA-finanszírozás a mintánkban szereplő 22 kkv közül 14 esetében segített növelni a forgalmat, ugyanakkor 10 kkv esetében a jövedelmezőség növekedése volt tapasztalható. A tevékenységük és piaci helyzetük értékeléséhez használt másik három kritérium tekintetében kisebb javulás mutatkozott. Egynegyedük javította piaci részesedését, míg körülbelül egyharmaduk csökkentette költségeit, illetve javította a munkatermelékenységet (lásd: 7. ábra). A megkérdezett kedvezményezett kkv-k többsége arról számolt be, hogy külső tényezők (új termék vagy márka megjelenése a piacon, változó piaci trendek, belső átszerveződések) sok esetben összességében nagyobb hatást fejtettek ki, mint a projekt.

Az elemzett kkv-k valamivel több mint egyharmada fokozta exporttevékenységét

41 Nem minden kkv exportorientált. Az ERFA-projekt megkezdése előtt a mintában szereplő 22 kkv közül 17 értékesítette termékeit elsősorban a helyi, regionális vagy nemzeti piacon. A kkv-k fele forgalmának kevesebb mint 10%-át exportálta, vagy egyáltalán nem exportált.

42 Elemzésünk szerint a 22 kedvezményezett kkv közül kilenc fokozta nemzetközi tevékenységét az ERFA-támogatást követően. Ebből hét kkv sikeresen fokozta exportintenzitását, öt kkv növelte nemzetközi forgalmát, négynek pedig sikerült új külföldi piacokra belépnie (lásd: 8. ábra).

43 Néha még akkor sem nőtt az export, amikor a vállalkozások konkrét terjeszkedési vagy diverzifikálási kezdeményezések révén próbáltak az új nemzetközi piacokra bejutni. Ezek a kezdeményezések főként kkv-k kereskedelmi vásárokon való részvételét magukban foglaló projekteket jelentettek, amelyeket azonban nem egészített ki nemzetközivé válási vagy exportpiacszerzési stratégia, a célpiacok alapos elemzése vagy a személyzet nemzetközi kereskedelmi képzése.

A kedvezményezett kkv-k kevesebb mint egyharmada javította pénzügyi helyzetét

44 Elemzésünk arra is rámutatott, hogy a mintánkban szereplő 22 kkv közül nyolc javította pénzügyi mutatóit: jobbá tette a hosszú távú kötelezettségvállalások teljesítésére irányuló képességét (pénzügyi önállóság), közülük hatan javították a rövid lejáratú adósságok kifizetésére irányuló képességüket is (likviditási ráta). A többi kkv pénzügyi helyzete a projektet követően vagy nem mutatott jelentős változást, vagy romlott (lásd: 9. ábra).

Szinte minden projekt törekedett a termék- és szolgáltatásinnováció előmozdítására, de csak kevés használta ki teljesen a K+F+I lehetőségeit

45 A 22 projektből 21 ruházott be innovációba, főként termékeik vagy szolgáltatásaik, de akár folyamataik tekintetében is. A legtöbb projekt inkrementális innovációs fejlesztést hajtott végre olyan új berendezések beszerzésével, amelyek lehetővé tették a kkv jelenlegi termékei egyedi műszaki jellemzőinek fejlesztését. Kilenc esetben úgy véltük, hogy az ERFA-projekt növelheti a kkv-k versenyképességét (lásd: 10. ábra). A kilenc esetből hatban a kkv-k olyan termékeket fejlesztettek ki, amelyek még nem léteztek azon a piacon, amelyen tevékenykedtek (ebből az egyik szabadalmat is bejegyzett szellemi tulajdona oltalmára).

46 Három ERFA-projekt a kedvezményezett kkv-k hosszú távú kutatási és fejlesztési kapacitására is kedvező hatást gyakorolt (lásd: 10. ábra). A többi 19 projekt nem foglalkozott ezzel fő tényezővel, így korlátozta a kkv-k versenyképességét. Észrevételeztük továbbá, hogy a mintánkban szereplő kkv-k túlnyomó többsége a kutatás, fejlesztés és innováció terén nem működött együtt más szervezetekkel (lásd: 62. bekezdés).

Az ERFA-támogatás néhány esetben kiszorító hatást eredményezett

47 Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok célja a versenytorzulások és az állami beavatkozás esetleges negatív hatásainak korlátozása²⁹. A kkv-k versenyképességének javítását célzó ERFA-támogatás – amelyet az állami hatóságok ítélnek oda állami források felhasználásával – előnyt biztosít a támogatásra kiválasztott vállalkozások számára. Az ERFA-támogatás azonban mentesülhet az állami támogatási szabályok alól, ha az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy az nem torzítja a versenyt³⁰.

48 Öt olyan esetet találtunk, amelyben az ERFA-finanszírozás kedvezőtlenül hatott az ugyanazon a piacon versenyző nem kedvezményezett kkv-k gazdasági kilátásaira, és ebből következően a kkv-k általános versenyképességére (két konkrét esethez lásd: 3. háttérmagyarázat). Ezt nevezik „kiszorító hatásnak”, amelynek kockázata különösen magas, ha a támogatás főképp helyi, illetve regionális piacokon működő kkv-kat céloz meg.

Az egyedi projektek támogatása korlátozza az ERFA potenciális hatását

49 Megvizsgáltuk, hogy az ERFA-programok finanszírozási megközelítése megfelelt-e a kkv-k igényeinek a négy tagállamban, és hozzájárult-e versenyképességük növeléséhez.

Az ERFA-támogatás zömét egyedi projektekre különítették el a kkv-k versenyképességét korlátozó főbb tényezők figyelembe vétele nélkül

50 Mindent összevetve a 2014–2020-as programozási időszak és több tematikus célkitűzés tekintetében együttesen 40,6 milliárd eurót (a teljes ERFA-finanszírozás 75%-át) irányoztak elő kkv-k támogatására, adott kkv-ra irányuló egyedi projektek révén (lásd: I. melléklet). A 11 ERFA-programból, valamint a 3. tematikus célkitűzés keretében támogatott 24 projektből és az ezekhez kapcsolódó 16 pályázati felhívásból álló mintán végzett elemzésünk (lásd még: 63. bekezdés) rávilágít arra, hogy ezek a projektek csak kevéssé eredményeztek továbbgyűrűző hatásokat. Ez azt jelenti, hogy az egyes, vizsgált kkv-nak nyújtott ERFA-támogatás előnyei nem jelentkeztek a közvetlen pénzügyi támogatásban egyáltalán nem részesülő kkv-knál.

51 Felkértük továbbá a mintánkban szereplő kkv-kat, hogy azonosítsák a versenyképességük növelését hátráltató főbb tényezőket (lásd: 11. ábra). A kkv-k többsége több akadályról számolt be: leggyakrabban a szakképzett munkaerő felkutatásával kapcsolatos nehézségeket, szabályozási akadályokat és adminisztratív terheket említettek. Ezek az eredmények a Bizottság, az EKB és az EBB más, közelmúltban megjelent tanulmányainak³¹ megállapításait tükrözik.

52 Ugyanakkor a megvizsgált nyolc regionális ERFA-program mindegyikénél megállapítottuk, hogy a projektek általában egy konkrét versenyképességi tényezőre koncentráltak, de nem foglalkoztak a vállalkozások tágabb értelemben vett igényeivel. Ez csökkentheti az ERFA-támogatás eredményességét.

53 A mintánkban szereplő projektek nagyrészt új gyártógépek vagy technológiailag fejlettebb berendezések beszerzésére összpontosítottakirányultak. Ezek révén a kedvezményezettek növelhették termelési kapacitásukat, és jobb minőségű és fejlettebb jellemzőkkel rendelkező termékeket gyárthattak. Ugyanakkor nem minden projekt elégítette ki kellőképpen az alapvető szükségleteket, ami szükséges lenne a projekt eredményességéhez, és egyes esetekben a kkv-k jelentős források beruházásával sem növelték általános versenyképességüket (lásd: 4. háttérmagyarázat).

54 Elemzésünkből az is kiderült, hogy az ellenőrzött projektek egyike sem foglalkozott a szakképzett munkaerő rendelkezésre állásának problémájával (a mintánkban szereplő kkv-k ezt nevezték meg a versenyképességüket korlátozó fő tényezőként). Például egyetlen projekt sem kombinálta a beruházási támogatást a vállalkozásban megtalálható készségek bővítésével. Noha az utóbbi tevékenységeket rendszerint az ESZA-ból támogatják, észrevételeztük, hogy csak két pályázati felhívás tette lehetővé az ERFA- és az ESZA-támogatás egyetlen projektben történő kombinálását.

55 Megvizsgáltuk továbbá azt, hogy az irányító hatóságok tevékenyen keresték-e annak lehetőségeit, hogy a kkv-k versenyképességének növelése érdekében miként lehet a legjobban meghatározni és kiszolgálni azok szükségleteit. Elemzésünk arra enged következtetni, hogy a legtöbb vizsgált pályázati felhívásban megvolt a lehetőség egy átfogóbb megközelítés alkalmazására, amely a kkv-k versenyképessége előtt álló akadályok közül egyszerre többet is kezelni tudott volna. A legtöbb felhívás például előírta a kkv-k számára, hogy projektpályázatukba foglaljanak bele egy üzleti tervet, amely meghatározza sajátos igényeiket és kihívásaikat.

56 Megállapításunk szerint azonban a legtöbb irányító hatóság nem használta fel ezeket az üzleti terveket egy pénzügyi és nem pénzügyi támogatási csomagjavaslat összeállításához. Ehelyett a terveket leginkább a javasolt beruházás relevanciájának értékeléséhez használták fel.

57 A legtöbb pályázati felhívás nem tette lehetővé a kkv-k versenyképességének egyszerre több részterületére (pl. K+F+I, produktív innováció, szakképesítés és nemzetközivé válás) vonatkozó projektpályázatok benyújtását. A 14 vizsgált felhívás közül mindössze három irányult egyszerre több tényező kezelésére (lásd: 5. háttérmagyarázat). Emiatt a kkv-knak több felhívásra kellett pályázniuk, ha több, a versenyképességüket korlátozó tényezőt akartak kezelni.

58 Az irányító hatóságok nem törekedtek a pénzügyi és nem pénzügyi támogatást kombináló pályázati felhívások kidolgozására sem, egyetlen kivétellel (lásd: 6. háttérmagyarázat).

Kevés figyelmet fordítanak a kkv-k innovációs és kutatási kapacitására

A vállalkozás vagy a piac számára új termékekhez nyújtott ERFA-finanszírozás célértékei nem kellően ambiciózusak

59 2020-ig az ERFA-nak célértékei értelmében 23 153 vállalkozást kellett volna támogatnia a vállalkozás által gyártott új termékek bevezetésében³², illetve 2023-ig 8 209 vállalkozás számára kellett volna segítséget nyújtania piaci forgalomba kerülő új termék bevezetéséhez³³. Ez azt jeleneti, hogy a 2014–2020-as időszakban a tervek szerint a kkv-k mindössze mintegy 2%-a fog ERFA-támogatásban részesülni.

60 Az általunk vizsgált felhívások zöme segítette a kkv-kat a számukra innovatív termékek, szolgáltatások vagy folyamatok kidolgozásában (lásd: 45. bekezdés). Ugyanakkor nem ösztönözték eredményesen a kkv-kat arra, hogy új termékeket vezessenek be a piacon, fejlesszék a kutatást és a fejlesztést vagy olyan szervezetekkel működjenek együtt, amelyek nem üzleti környezetben működnek. A 7. háttérmagyarázat ismerteti a mintánkban szereplő fokozottan K+F+I fókuszú néhány példa egyikét.

A vizsgált kedvezményezett kkv-k egyharmada működött együtt kutatóintézetekkel

61 A kutatóintézetekkel folytatott együttműködéssel orvosolható a kkv-k versenyképességét érintő egyik fő hiányosság: a K+F+I output üzleti termékekben vagy szolgáltatásokban való nem megfelelő hasznosítása. A mintánkban szereplő 22 kkv közül hat nyilatkozott úgy, hogy már működött együtt kutatóintézetekkel vagy részt vett kollektív K+F projektekben (lásd: 8. háttérmagyarázat).

Az egyszerre több kkv-t is támogató projektek ritkák, azonban sok kkv részesül a tanácsadási szolgáltatások előnyeiből

62 A több kkv közös igényeit és lehetőségeit figyelembe vevő kollektív projektek révén a vállalkozások megoszthatják a kockázatokat, csökkenthetik a kockázatkerülést, közösen viselhetik a költségeiket és gyorsabban elérhetik célkitűzéseiket. Elemzésünk szerint azonban a mintánkban szereplő projektek közül csak néhányat valósítottak meg vállalkozáscsoportok vagy más szervezetek (pl. vállalkozói szövetségek, technológiai központok stb.). A 9. háttérmagyarázat egy ilyen kollektív projektre mutat be példát, amely pozitív továbbgyűrűző hatást fejtett ki számos további kkv-ra is.

63 Az általunk megkérdezett kkv-k kiemelték, hogy a kollektív fellépésekre szükség van a helyi termelés előmozdításához vagy védelméhez, de az üzleti hálózatoknak kevés hozzáadott értéket tulajdonítottak. Az ilyen hálózatokhoz való hozzáférést egyik vállalkozás sem tekintette versenyelőnynek.

64 A nagyvállalatokhoz képest a kkv-k belső irányítási struktúrái kevésbé átfogóak és kevésbé fejlettek. Ezért a kkv-k egyik legfontosabb igénye a magas színvonalú tanácsadáshoz, személyre szabott képzéshez és hálózatépítési lehetőségekhez való hozzáférés³⁴ (lásd: 10. háttérmagyarázat példája).

65 2019-ben az ERFA a támogatott vállalkozások 44%-ának (861 600-ból 382 000-nek) nyújtott nem pénzügyi támogatást (tanácsadást, útmutatást és konzultációs szolgáltatást) 2020-ban az újraprogramozás és az ERFA-támogatásban részesülő kkv-k számának ebből következő növekedése miatt ez az arány 27%-ra esett vissza (1,5 millióból 400 000 kkv)³⁵.

Az ERFA kiválasztási eljárásai nem eléggé versenyalapúak, és a támogatások zömét visszatérítendő támogatás helyett vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják

66 A műveletek kiválasztásáért az ERFA-programok tagállami végrehajtását végző irányító hatóságok felelnek³⁶. Ennek során biztosítaniuk kell, hogy a műveletek hozzájáruljanak a megfelelő prioritás szerinti egyedi célkitűzések és eredmények eléréséhez. A pályázati felhívás típusát (versenyeztetéses vagy versenyeztetés nélküli) a konkrét célkitűzésnek és a támogatás várt eredményeinek megfelelően kell kiválasztani. Konkrétan a 2021–2027-es időszak tekintetében a közös rendelkezésekről szóló rendelet előírja, hogy az alkalmazott kiválasztási kritériumokat úgy kell meghatározni, hogy maximalizálni lehessen az esb-alapok hozzáadott értékét és hozzájárulását.

67 Megvizsgáltuk, hogy az ERFA-programok hogyan szervezték meg kiválasztási eljárásaikat, illetve azt, hogy csak az arra leginkább érdemes projektjavaslatoknak nyújtottak-e uniós finanszírozást. Megvizsgáltuk továbbá, hogy a programok keretében milyen mértékben alkalmazták az ERFA-projektek különböző finanszírozási formáit – többek között a pénzügyi eszközöket (azaz a visszafizetendő támogatásokat, például hiteleket, garanciákat vagy sajáttőke-finanszírozást) és a vissza nem térítendő támogatásokat – a kkv-k versenyképességének javítására, valamint azt is, hogy mérlegelték-e, hogy a kedvezményezett kkv-knak milyen típusú finanszírozásra van szükségük.

A legtöbb ERFA-program kiválasztási eljárását nem úgy alakították ki, hogy a legversenyképesebb projektjavaslatoknak ítéljék oda a finanszírozást

68 Elemzésünk kimutatta, hogy az ellenőrzés keretében megvizsgált legtöbb felhívás nem biztosította a pályázók közötti versenyt, mivel a pályázatok túlnyomó többségének csak a kiválasztási minimumkövetelményeket kellett teljesítenie (lásd: 11. háttérmagyarázat). A pályázati felhívások zömében a többi projekt pontszámától függetlenül minden olyan projektet kiválasztottak, amely elérte a minimális pontszámot. Egy korábbi jelentésünkben³⁷ már felhívtuk a figyelmet arra, hogy a kiválasztási eljárások során nem valósul meg verseny az egyes projektpályázatok között.

69 A felhívások időbeli feltételei szintén nehezíthetik a legígéretesebb projektek kiválasztását:

• A zárt pályázati felhívások (vagyis a határidős eljárások) arra késztetik a vállalkozásokat, hogy akkor nyújtsanak be pályázatot, amikor a forrásokat rendelkezésre bocsátják, nem pedig akkor, amikor a forrásokra szükségük van. Ez különösen lényeges kérdés az innováció támogatása szempontjából, mivel a zárt pályázati felhívásokkal nem biztos, hogy kielégíthető a vállalkozások rendszeres innovációra és a piaci tendenciák követésére irányuló igénye³⁸. Az általunk ellenőrzött felhívások többsége zárt pályázati felhívás volt.
• A határozatlan ideig érvényes, folyamatos projektkiválasztással és finanszírozással zajló nyílt eljárások nem biztosítják a pályázatok közötti versenyt. A kiválasztási minimumpontszámot elérő valamennyi projekt finanszírozásban részesül, amennyiben van még rendelkezésre álló forrás, az időzítési szempontok tehát fontosabbak az érdemieknél.

Ezekre a hátrányokra az időközi határidőkkel rendelkező nyílt eljárások adhatnak megoldást, amelyek biztosítják a pályázatok közötti versenyt és azt, hogy a legmagasabb pontszámot elérő projektek kapjanak finanszírozást.

Az ERFA főként vissza nem térítendő támogatásokkal segíti a kkv-k versenyképességét, noha a pénzügyi eszközök és a visszatérítendő támogatások eredményesebbek lennének

70 A Bizottság hosszú évek óta azt tanácsolja a tagállamok irányító hatóságainak, hogy a kkv-knak ne kizárólag vissza nem térítendő támogatást nyújtsanak, mivel vannak arra utaló jelek, hogy az uniós támogatás eredményessége ugyanolyan (vagy majdnem ugyanolyan) marad, ha a támogatást csökkentik vagy pénzügyi eszközökkel (többek között visszatérítendő támogatással, például hitellel vagy garanciával) helyettesítik³⁹.

71 Ennek ellenére a 2014–2020-as programozási időszakban továbbra is a vissza nem térítendő támogatás maradt a kkv-k versenyképességéhez nyújtott közvetlen pénzügyi támogatás messze legelterjedtebb formája. Összességében a kkv-k versenyképességére előirányzott teljes ERFA-finanszírozás 66%-át tették ki az ilyen támogatások (lásd: 12. ábra).

72 Elemzésünk rámutatott, hogy a mintánkban szereplő 22 kkv közül 18 kizárólag vissza nem térítendő támogatásban részesült. Ezzel összefüggésben találtunk egy olyan innovatív megközelítést Portugáliában, amely a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatásokat ötvözve arra ösztönzi a kedvezményezett kkv-kat, hogy túlteljesítsék a projekt célértékeit, feltéve hogy azok kellően ambiciózusak (lásd: 12. háttérmagyarázat).

73 Kérdőívre adott válaszaiban egyetlen kkv sem nyilatkozott úgy, hogy a tőkehozzáférés esetleg akadályozná a versenyképességet (lásd: 11. ábra). Mégis igénybe vettek vissza nem térítendő támogatást, hogy új, a költségeket potenciálisan csökkentő gépeket vásároljanak, noha a beruházás egészét vagy legalább egy részét kamatmentes vagy alacsony kamatozású hitelekből is fedezni lehetett volna. Így fokozni lehetett volna a rendelkezésre álló ERFA-források hatását és jóval több kkv-t lehetett volna támogatásban részesíteni.

A legtöbb kedvezményezett kkv ERFA-támogatás vagy más közfinanszírozás nélkül is ugyanazokat a beruházásokat valósította volna meg

74 Elemzésünk azt is kimutatta, hogy a 22 kkv közül 19 ERFA- vagy más közfinanszírozás nélkül is ugyanazokat vagy hasonló beruházásokat valósított volna meg (lásd: 50. bekezdés). Két kkv arról számolt be, hogy változatlan módon ruháztak volna be, 17 pedig úgy nyilatkozott, hogy később végezték volna el a beruházást vagy csökkentették volna a beruházás mértékét.

75 Mindössze három kedvezményezett kkv válaszolt úgy, hogy köztámogatás nélkül nem hajtotta volna végre a beruházást. Ez megerősíti azt, amiről korábbi jelentéseinkben⁴⁰ már beszámoltunk, hogy az ilyen típusú ERFA támogatási rendszerekben fennáll a holtteherhatás kockázata. A holtteherhatás csak úgy védhető ki, hogy a finanszírozás olyan projekteket céloz meg, amelyeket a magánszervezet a pénzügyi hasznot meghaladó költségek okán egyébként nem hajtana végre.

Következtetések és ajánlások

76 A 2014–2020-as időszakban az ERFA-rendelet nem írta elő a tagállamoknak, hogy az ERFA-programoknak a kkv-k versenyképességére irányuló intézkedéseit összehangolják a nemzeti, illetve regionális stratégiákkal. Ezért a Bizottságnak csekély mozgástere volt annak biztosítására, hogy az ERFA-finanszírozás a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező területeket célozza meg (lásd: 26–29. bekezdés).

77 A Covid19-világjárvány kitörése előtti utolsó év, azaz 2019 végéig az ERFA az Unióban lévő összesen közel 25 millió kkv-ból 0,8 millió kkv (3,3%) közvetlen támogatását kívánta megvalósítani. Megállapításunk szerint a tagállami megközelítések eltérőek voltak: egyesek az ERFA-támogatással néhány száz vállalkozást céloztak meg, míg mások szélesebb körben osztották el a finanszírozást. Írországban például több mint 67 000 kkv (vagyis az országban található összes kkv több mint 25%-a) részére szándékoztak ERFA-finanszírozást nyújtani, míg az osztrák ERFA-program mindössze 435 vállalkozást támogatott. Következésképpen az egy kkv-ra jutó finanszírozás összege tagállamonként nagymértékben eltér. Amennyiben az ERFA-programok a rendelkezésre álló forrásokat túl sok kkv között osztják szét, potenciálisan nagy lesz a kockázata annak, hogy az ERFA-támogatás nem éri el a kkv-k versenyképességének valódi javulásához szükséges kritikus mértéket (lásd: 30–33. bekezdés).

78 2020-ban a Covid19-világjárványra adott válaszként számos tagállam átszervezte ERFA-programjait a CRII, CRII+ és a REACT-EU kezdeményezések kapcsán. Ezen átprogramozás nyomán a kkv-k további finanszírozáshoz juthattak, és a finanszírozással jóval több kkv-t lehetett megcélozni. Ez különösen igaz Olaszországra, ahol az ERFA-támogatás jelenleg több mint 630 000 kkv-ra (azaz további több mint félmillió vállalkozásra) irányul (lásd: 34. bekezdés).

79 Az ellenőrzésünk által érintett négy tagállam tekintetében a kkv-k versenyképességének javítására irányuló 2014–2020-as ERFA-támogatás élénkítette a kkv-k beruházási hajlandóságát. Versenyképességük növelésének eredményességét azonban csökkentették a tagállamok irányító hatóságai által alkalmazott finanszírozási megközelítés következő hiányosságai (lásd: 35–48. bekezdés):

• A legtöbb projektpályázati felhívás nem foglalkozott a kedvezményezett kkv-k versenyképességét hátráltató valamennyi releváns akadállyal, csupán egyedi termelőberuházásokhoz (például új gépek beszerzése) nyújtott társfinanszírozást. Sok általunk vizsgált az ERFA-projektek nem hoztak bizonyítható javulást a kkv-k versenyhelyzetében műveleteik és piaci helyzetük, nemzetközivé válásuk, pénzügyi helyzetük vagy innovációs képességük tekintetében.
• A pályázatok elvétve finanszíroztak olyan más értéknövelő folyamatra irányuló beruházást, amelyek célja a kkv-k hosszú távú versenyképességének növelése (pl. a kkv-k K+F+I képességeinek növelése vagy új piacokra való bejutásának előmozdítása). Kevés projekt kínált a kkv-kra szabott tanácsadási szolgáltatásokat a versenyképesség sajátos akadályainak leküzdéséhez.
• A projektek vállalkozáscsoportok helyett elsősorban egyedi kkv-kat támogattak, így az ERFA kevésbé tudott eljutni a kkv-khoz.
• A projektek finanszírozására túlnyomórészt versenyeztetés nélküli felhívások és kiválasztási eljárások keretében került sor, amelyekben a támogathatósági minimumkövetelményeket teljesítő valamennyi pályázat finanszírozásban részesült.
• A finanszírozást visszatérítendő támogatási formák helyett vissza nem térítendő támogatások formájában biztosították. Az ellenőrzésünkben vizsgált egyetlen kkv sem említette a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségét a versenyképesség növelését hátráltató főbb akadályok között. A visszafizetendő támogatási formák használata több vállalkozás finanszírozását tette volna lehetővé

80 Megállapítottuk továbbá, hogy több vállalkozás uniós finanszírozás nélkül is ugyanazt a beruházást hajtotta volna végre. Néhány esetben az ERFA-támogatás kedvezőtlenül hatott a kedvezményezett kkv-kkal ugyanazon a regionális vagy nemzeti piacon versenyző nem kedvezményezett kkv-k gazdasági kilátásaira. Ez csökkentette az uniós támogatás átfogó nettó hatását (lásd: 49–75. bekezdés).

1. ajánlás. Az ERFA pályázati felhívásai kialakítását felül kell vizsgálni

A Bizottság kérje fel a tagállamokat, hogy olyan pályázati felhívásokat dolgozzanak ki, amelyek a kkv-k versenyképességét nagyobb valószínűséggel eredményesen növelő pályázatok benyújtását ösztönzik, és ehhez nyújtson támogatást számukra. A gyakorlatban ez olyan felhívások közzétételét jelenti, amelyek ez az alábbiakra irányulnak:

1. Egyszerre több, a projekten belüli versenyképességet korlátozó tényező kezelése. Ezek lehetnek többek között a kutatás és az innováció ötvözése a beruházásokkal, a képzés és a kapacitásépítés támogatása, az exportpiaci stratégia kialakítása stb.
2. A kkv-k és más szervezetek (pl. egyéb kkv-k, vállalkozói szövetségek, egyetemek, illetve kutatószervezetek) közötti együttműködés megerősítése.
3. A kkv-k tanácsadó szolgáltatásokban és hálózatokban (például az Enterprise Europe Network, klaszterszervezetek, üzleti innovációs központok, az Európai Üzleti és Innovációs Központok Hálózata, stb.) való részvételének támogatása.

Határidő: 2023 vége.

2. ajánlás. Az ERFA-ból nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére vonatkozó kiválasztási eljárásokat felül kell vizsgálni

A Bizottság kérje fel a tagállamokat és támogassa őket abban, hogy vizsgálják felül az ERFA kiválasztási eljárásait, különös tekintettel a vissza nem térítendő támogatások formájában nyújtott finanszírozásra, hogy a projektek kiválasztására a következők teljesülése mellett kerüljön sor:

1. nem versenyeztetéses eljárást kizárólag indokolt esetben alkalmazható;
2. ambiciózus kiválasztási kritériumok és küszöbértékek alkalmazása, hogy a támogatás összege, a vállalt tevékenységek és a célkitűzések megvalósítása a lehető legjobban kapcsolódjon egymáshoz.

Határidő: 2023 vége.

3. ajánlás. A visszatérítendő támogatások felhasználását előnyben kell részesíteni a kkv-k versenyképességének előmozdításához

A Bizottság kérje fel a tagállamokat arra és támogassa őket abban, hogy:

1. A kkv-k versenyképességének finanszírozása során élvezzenek elsőbbséget a pénzügyi eszközök, azaz a visszatérítendő támogatások, például a hitelek, garanciák vagy sajáttőke-finanszírozások.
2. A vissza nem térítendő támogatásokat kizárólag akkor alkalmazzák, amikor azokra egyértelműen szükség van (például a piaci hiányosságok kezelése), vagy amikor azokra konkrét szakpolitikai célkitűzések (például a körforgásos, zöld és igazságosabb gazdaságra vonatkozó előírások) elérését szolgálják. A vissza nem térítendő támogatásokat lehetőség szerint pénzügyi eszközökkel összefüggésben kell nyújtani.

Határidő: 2023 vége.

A jelentést 2022. április 6-i luxembourgi ülésén fogadta el az Iliana Ivanova számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. 2014–2020-as időszak: kkv-knak nyújtott ERFA-finanszírozás beavatkozási kódok szerint (millió euró)

II. melléklet. A kiválasztott projektek jegyzéke

III. melléklet. ERFA-finanszírozás a 3. tematikus célkitűzéshez és a 2023-ig elérendő kkv-k tervezett/tényleges száma tagállamok szerint (2019 vége); 2020-ban a Covid19-világjárvány miatt eszközölt változások

IV. melléklet. A kkv-k versenyképességében bekövetkezett változás értékelésére használt mutatók

Betűszavak és rövidítések

ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap

Esb-alapok: Európai strukturális és beruházási alapok

ESZA: Európai Szociális Alap

K+F: Kutatás-fejlesztés

K+F+I: Kutatás, fejlesztés és innováció

Kkv: Kis- és középvállalkozás

NGEU: Next Generation EU

OP: Operatív program

RIS3: Intelligens szakosodási stratégia

RRF: Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

SBA: Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag

TO: Tematikus célkitűzés

TO1: 1. tematikus célkitűzés: a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése

TO3: 3. tematikus célkitűzés: a kkv-k versenyképességének fokozása

Glosszárium

Európai Regionális Fejlesztési Alap: Uniós alap, amely a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló beruházások finanszírozásával erősíti a gazdasági és társadalmi kohéziót.

Európai strukturális és beruházási alapok: Az öt fő uniós alap, amelyek mindegyike a gazdasági fejlődés támogatását célozza Unió egészében: az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap.

Feljogosító feltétel: Az adott célkitűzés eredményes és hatékony végrehajtásának előfeltétele.

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: A Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítését és a helyreállítás ösztönzését célzó uniós pénzügyi támogatási mechanizmus, amely ugyanakkor a zöld és digitális átalakulást is előmozdítja.

Holtteherhatás: Olyan helyzet, amikor egy uniós finanszírozásban részesülő tevékenység köztámogatás nélkül is megvalósult volna.

Intelligens szakosodási stratégia: Olyan nemzeti vagy regionális innovációs stratégia, amely prioritásokat határoz meg annak érdekében, hogy versenyelőnyt építsenek ki a kutatási és fejlesztési erősségek fejlesztésén és ezen erősségek üzleti szükségletekkel való összehangolásán, valamint az innovációs teljesítményben teremtett konvergencián keresztül.

Irányító hatóság: Egy tagállam által valamely uniós finanszírozású program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság (illetve magánszervezet).

Kiszorító hatás: Egy kkv teljesítményének állami támogatásból eredő javulása a versenytársai kárára.

Operatív program: Az Unió által finanszírozott kohéziós projektek végrehajtásának meghatározott időszakra szóló alapvető kerete, amely tükrözi a Bizottság és az egyes tagállamok közötti partnerségi megállapodásokban meghatározott prioritásokat és célkitűzéseket.

Programozási időszak: Az az időszak, amelyen belül valamely uniós kiadási programot megterveznek és végrehajtanak.

Tematikus célkitűzés: Egy beruházási prioritás tervezett átfogó eredménye, amelyet a végrehajtás céljára egyedi célkitűzésekre bontanak le.

Többéves pénzügyi keret: Az Unió általában hét évre szóló kiadási terve, amely hat fő fejezetben határozza meg a prioritásokat (szakpolitikai célkitűzések alapján) és a felső határokat. Ez biztosítja azt a struktúrát, amelyen belül meghatározzák az éves uniós költségvetéseket, az egyes kiadási kategóriák kiadásainak korlátozásával. A jelenlegi többéves pénzügyi keret a 2021–2027-es időszakot fedi le, az előző a 2014–2020-ast.

Vállalkozás: Gazdasági tevékenységet folytató szervezet.

Versenyképesség: Egy vállalkozás esetében az alacsonyabb költségek, a megnövekedett termelékenység, a termékek és szolgáltatások fejlesztése, differenciálása és innovációja, valamint a jobb marketing és márkaépítés révén szerzett előny.

A Bizottság válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61108

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61108

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve megfelelőségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások kiadási területeire szakosodott, Iliana Ivanova számvevőszéki tag elnökölte II. Kamara végezte. Az ellenőrzést Pietro Russo számvevőszéki tag vezette Chiara Cipriani kabinetfőnök, Benjamin Jakob kabinetattasé, Niels-Erik Brokopp ügyvezető, Enrico Grassi feladatfelelős, valamint Angela Ramallo Ros, Angelika Zych és Sara Pimentel számvevők közreműködésével.

Balról jobbra: Sara Pimentel, Enrico Grassi, Pietro Russo, Angela Ramallo Ros, Benjamin Jakob, Niels-Erik Brokopp.

Végjegyzetek

¹ Az EUSZ 5. cikke.

² Az EUMSZ 173. cikke („Az Unió és a tagállamok biztosítják az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét.”).

³ „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act”, COM(2008) 394 végleges, 2008. június 25. és annak felülvizsgálata: COM(2011) 78 végleges, 2011. február 23.

⁴ „Európa új éllovasai: az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés”, COM(2016) 733 final.

⁵ „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért”, COM(2020) 103 final.

⁶ „Integrált iparpolitika a globalizáció korában – A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása”, COM(2010) 614 végleges, 2010. október 28. és annak aktualizált változata: „Új európai iparstratégia”, COM(2020) 102 final, 2020. március 10., illetve „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében”, COM(2021) 350 final, 2021. május 5.

⁷ „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”, COM(2010) 2020 végleges, 2010. március 3.

⁸ „Az európai zöld megállapodás”, COM(2019) 640 final, 2019. december 11.

⁹ Európai Bizottság, Draft thematic guidance fiche for desk officers on SME competitiveness, 2. verzió, 2014. március 13.

¹⁰ Lásd például: a Bizottság megbízásából készült jelentés, Background documents for the European Semester - Measuring Competitiveness, Ares (2018)1159686, 2018. március 1.

¹¹ Az Eurostat statisztikái csak az alkalmazottak számán alapuló méret szerint megkülönböztetett vállalkozásokról állnak rendelkezésre.

¹² Az Eurostat kereskedelmi tevékenységre vonatkozó adatai alapján, amelyek a vállalkozásokat méret szerint csoportosítják.

¹³ Az 1287/2013/EU rendelet a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program létrehozásáról (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

¹⁴ Az 1291/2013/EU rendelet a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

¹⁵ Az 1295/2013/EU rendelet a Kreatív Európa program létrehozásáról (HL L 347., 2013.12.20., 221. o.).

¹⁶ Az (EU) 2020/460 rendelet az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés – CRII), 2020. március 30., az (EU) 2020/558 rendelet az 1301/2013/EU és az 1303/2013/EU rendeletnek az európai strukturális és beruházási alapok COVID-19-járványra adott válaszlépésekre történő felhasználásához kivételes rugalmasságot biztosító egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról (A koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés – CRII+), 2020. április 23.

¹⁷ Európai Bizottság, Coronavirus dashboard: EU cohesion Policy response to the crisis.

¹⁸ A Bizottság közleménye, „Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért”, COM(2020) 456 final, 2020. május 27.

¹⁹ Nyílt hozzáférésű adatok portálja, REACT-EU eredménytábla.

²⁰ Európai Számvevőszék, Munkaprogram a 2022. és azt követő évekre, 2021. december.

²¹ A 2021. június 24-i (EU) 2021/1058 rendelet, (HL L 231., 2021.6.30., 60. o.).

²² A 2021. április 28-i (EU) 2021/695 rendelet a Horizont Európa létrehozásáról. Az Európai Innovációs Tanács számára elkülönített költségvetés 70%-át.

²³ A 2021. február 12-i (EU) 2021/241 rendelet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.): „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, beleértve a gazdasági kohéziót, a foglalkoztatást, a termelékenységet, a versenyképességet, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, valamint az erős kkv-kat magában foglaló, jól működő belső piacot”.

²⁴ „A pénzügyi eszközök szerepe az uniós költségvetés végrehajtásában” című, 19/2016. sz. különjelentés, és „A turizmusnak nyújtott uniós támogatás: új stratégiai orientációra és jobb finanszírozási koncepcióra van szükség” című, 27/2021. sz. különjelentés.

²⁵ Lásd még: 07/2022. sz. különjelentés, „A kkv-k nemzetköziesítését segítő eszközök”.

²⁶ 3.1. előzetes feltétel: „Konkrét intézkedésekre került sor a kisvállalkozói intézkedéscsomag figyelembevételével a vállalkozói szellem előmozdításának támogatása érdekében”.

²⁷ Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló (EU) 2021/1060 rendelet 15. cikke és kapcsolódó IV. melléklete a tematikus feljogosító feltételekről (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

²⁸ Közös ERFA-mutató: „Támogatásban részesülő vállalkozások összesen” (CO01). Az esb-alapok nyílt hozzáférésű adatportáljának adatai alapján.

²⁹ Az EUMSZ VII. címének 1. fejezete és a csoportmentességről szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendelet.

³⁰ Lásd: a csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok (a 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet a csekély összegű támogatásokról, HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) és az általános csoportmentességi rendelet (a 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról, HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

³¹ Európai Bizottság, 486. Eurobarométer gyorsfelmérés, SMEs, start-ups, scale-ups and entrepreneurship, 2020. szeptember; Európai Központi Bank, Survey on the access to finance of enterprises (SAFE), 2021. június; Európai Beruházási Bank, Regional Cohesion in Europe 2020–2021 - Insights from the EIB Investment Survey, 2021. szeptember.

³² 2020-ban 2023-ra a 3. tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan a CO29 közös outputmutató (Kutatás, innováció: Új termékek gyártása céljából támogatott vállalkozások száma) tekintetében kitűzött célérték.

³³ 2020-ban 2023-ra a 3. tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan a CO28 közös outputmutató (Kutatás, innováció: Új termékek forgalomba hozatala céljából támogatott vállalkozások száma) tekintetében kitűzött célérték.

³⁴ A kohéziós politika 2007–2013-as programjainak utólagos bizottsági értékelése: Support to SMEs – Increasing Research and Innovation in SMEs and SME Development, 2016. február.

³⁵ Az esb-alapok nyílt hozzáférésű adatportálja. 2020-ban 2023-ra a 3. tematikus célkitűzéshez kapcsolódóan a CO04 közös outputmutató (Nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások [tanácsadás]) tekintetében kitűzött célérték.

³⁶ Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

³⁷ „Az ERFA és az ESZA projektjeinek kiválasztása és monitoringja a 2014–2020-as időszakban továbbra is nagyrészt outputorientált” című, 21/2018. sz. különjelentés.

³⁸ Európai Bizottság, Regional policy for smart growth of SMEs, Guide for Managing Authorities and bodies in charge of the development and implementation of Research and Innovation Strategies for Smart Specialisation, 2013.

³⁹ Európai Bizottság, What are counterfactual impact evaluations teaching us about enterprise and innovation support?, 2012, DG REGIO.

⁴⁰ „A Kkv-garanciaeszköz ellenőrzése” című, 4/2011. sz. különjelentés; „Éves jelentés a 2013. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról” (HL L 398., 2014.11.12., 1. o.); „A vállalkozások termelőberuházásaihoz nyújtott uniós támogatás: legyen hangsúlyosabb a beruházások tartóssága” című, 8/2018. sz. különjelentés.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

PDF	ISBN 978-92-847-7958-1	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/563948	QJ-AB-22-010-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-7967-3	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/787561	QJ-AB-22-010-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2022

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és üzenete nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: https://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (https://data.europa.eu/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.