2022. évi
tevékenységeink
Az Európai Számvevőszék
éves tevékenységi jelentése
Európai Számvevőszék
Magunkról
- az Európai Számvevőszék az Európai Unió külső ellenőre;
- az 1975. évi Brüsszeli Szerződés hozta létre, majd 1977 októberében kezdte meg működését;
- 1993 óta, a Maastrichti Szerződés értelmében európai intézmény;
- székhelye Luxembourgban található;
- 27 tagú kollektív testület, uniós tagállamonként egy-egy taggal, akiket az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács nevez ki;
- mintegy 950 alkalmazottat foglalkoztat az Európai Unió minden országából.
Munkánk
- feladatunk annak ellenőrzése, hogy az Unió megbízhatóan vezeti-e a könyvelését, helyesen alkalmazza-e pénzügyi szabályait, valamint hogy az uniós szakpolitikák és programok elérik-e a kitűzött céljaikat és megfelelő értékarányosságot biztosítanak‑e;
- elősegítjük az Unió pénzgazdálkodásának javítását, valamint ösztönözzük az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot;
- felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújtunk, jelezzük a hiányosságokat és
a sikereket, és iránymutatással segítjük az uniós döntéshozók és jogalkotók munkáját; - észrevételeinket és ajánlásainkat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a nemzeti kormányoknak és parlamenteknek, valamint a szélesebb nyilvánosságnak mutatjuk be.
Elnöki előszó
Tisztelt Olvasó!
Miközben még mindig küzdöttek a Covid19-világjárvány és a gyors éghajlatváltozás hatásaival, 2022-ben az Uniónak és tagállamainak emellett az Oroszország által Ukrajna ellen indított agresszív háború nyomán fellépő súlyos energia-, biztonsági és migrációs válsággal is szembe kellett néznie. Mindezek az események érezhető hatást gyakorolnak az uniós polgárok életére csakúgy, mint az Unió gazdaságára és globális kapcsolataira.
Ebben a nehéz időszakban az Unió minden korábbinál nagyobb mértékű pénzügyi támogatást biztosít. A 2021–2028-as időszakban az Unió 1,8 billió euró elköltése fölött rendelkezik. Ebből 0,8 billió euró a „Next Generation EU” (NGEU) helyreállítási eszköz finanszírozására szolgál.
Külső ellenőrként pártatlan értékelést nyújtunk az uniós szakpolitikákról és programokról, valamint az uniós alapok pénzgazdálkodásának minőségéről az Unióban és az Unión kívül. Ellenőrizzük, hogy az uniós kiadások megfelelnek-e a szabályoknak, illetve hogy a szakpolitikák és a programok optimálisan használják-e fel a rendelkezésükre álló pénzeszközöket. Az elkövetkező években a 2021–2025-ös időszakra szóló stratégiánkat követve törekszünk az uniós pénzügyek ellenőrzésére, a szükséges szervezeti változtatások elvégzésére és erőforrásaink hatékony és eredményes felhasználására.
Tevékenységi jelentésünk áttekintést nyújt az új stratégiánk végrehajtásának második évében, 2022-ben elvégzett munkánkról és megjelent kiadványainkról. Emellett információkat találhatnak benne vezetőségünkről, munkatársainkról, az ellenőrzéstámogatásról és a pénzügyeinkről.
2022-ben valamennyi éves jelentésünket a hivatalos határidőkön belül tettük közzé. Emellett 29 különjelentést és áttekintést is kiadtunk. Végezetül kibocsátottunk 8 véleményt is, amelyek többek között az Unió általános költségvetésére alkalmazandó új pénzügyi szabályokkal, a REPowerEU terv finanszírozásával, egy diverzifikált finanszírozási stratégiával mint általános hitelfelvételi módszerrel, valamint a Szociális Klímaalap létrehozásával foglalkoztak.
Továbbra is szolidárisak vagyunk Ukrajnával, és határozottan elítéljük Ukrajna orosz invázióját. Az Uniónak továbbra is szolidaritásról és egységről kell tanúbizonyságot tennie. Mi az Unió független külső ellenőreként minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy ezentúl is ellássuk feladatainkat.
Továbbra is független és objektív jelentéseket fogunk készíteni az Unió jövője szempontjából meghatározó témákban, rámutatunk, hogy mi működik jól, felhívjuk a figyelmet arra, ami nem, és változtatásokat javaslunk: az uniós polgárok, valamint az uniós és a tagállami szintű intézményi érdekelt feleink és partnereink változatlanul számíthatnak ránk mindebben.
Reméljük, hasznosnak találják majd az idei tevékenységi jelentésünkben szereplő információkat.
Tony Murphy
Elnök
Gyors áttekintés a 2022. évről
Tevékenységeink
A 2021–2025-ös időszakra vonatkozó stratégiánk
Évek óta többéves stratégiák támogatnak minket ellenőrzési munkánk megtervezésében, a folyamatos fejlesztést célzó szervezeti változtatások előmozdításában, valamint abban, hogy a közszféra-ellenőrzés fejlesztésének élvonalában maradjunk.
a stratégia végrehajtása terén
2022 végén lezárult 2021–2025. évi stratégiánk második éve. Az ötéves időszakra vonatkozó stratégiai céljaink: az elszámoltathatóság, az átláthatóság és az ellenőrzési keretek javítása az uniós fellépések valamennyi típusa tekintetében, ellenőrzéseink azon területekre és témákra való összpontosítása, ahol
a legnagyobb hozzáadott értéket érhetjük el, valamint megalapozott ellenőrzési bizonyosság nyújtása változó környezetben, nehéz körülmények között is.
Stratégiánk gyakorlati megvalósítása érdekében megállapodtunk az egyes célokra és célkitűzésekre vonatkozó végrehajtási intézkedésekről, kijelöltük a felelősségi köröket és kitűztük a határidőket. Idén számos intézkedés terén ismét nagy előrelépéseket tettünk, ezek a következők:
- a stratégiai területeket megfelelően lefedő ellenőrzési feladatok kiválasztása;
- több ellenőrzés megkezdése a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) kapcsán, beleértve az RRF kiadásairól szóló első ellenőrzési véleményünket, összhangban a „Next Generation EU” (NGEU) kezdeményezésre vonatkozó stratégiai megközelítésünkkel;
- tudásmenedzsment-keretrendszerünk korszerűsítése;
- a csalással és a jogállamisággal kapcsolatos stratégiai ellenőrzési megközelítések kidolgozása;
- kiválasztott feladatok termelékenységi elemzésének elvégzése a fejlesztésre szoruló területek azonosítása érdekében;
- cselekvési terv kidolgozása a társintézményekkel való együttműködésünkhöz.
Az uniós fellépések teljesítményének és szabályszerűségének ellenőrzése
szabályszerűségi ellenőrzések
Ellenőrzéseink alapján független és objektív jelentéseket készítünk az uniós polgárok és szakpolitikusok számára az Unió jövője szempontjából meghatározó témákban, rámutatunk, hogy mi működik jól, felhívjuk a figyelmet arra, ami nem, és változtatásokat javaslunk.
Teljesítmény-ellenőrzéseink az uniós szakpolitikák és programok gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét vizsgálják. Középpontjukban az Uniót foglalkoztató olyan kérdéskörök állnak, mint például:
- az éghajlatváltozás, a környezet és a természeti erőforrások;
- az Unió gazdasági versenyképessége;
- az Unió biztonságát érintő fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség, valamint
a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság európai értékei iránti tisztelet; - költségvetési politikák és közfinanszírozás az Unióban.
Céljuk annak elősegítése, hogy az Unió elérje szakpolitikai célkitűzéseit.
Pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseink az uniós költségvetésre, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre és az Európai Fejlesztési Alapok (EFA) költségvetéseire terjednek ki. Megbízhatósági nyilatkozatot adunk az éves beszámolókról, valamint az ezek alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről.
Emellett kiválasztott szabályszerűségi ellenőrzések révén is vizsgálhatjuk az Unió költségvetési számvitelét és pénzgazdálkodását, illetve azt, hogy az uniós források beszedésével és kiadásával kapcsolatos irányítási és kontrollrendszerek megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és tagállami szabályoknak.
Végezetül mi vagyunk számos uniós ügynökség, decentralizált szerv és közös vállalkozás, valamint az Európai Iskolák külső ellenőre.
Ellenőrzéseinket a közszféra ellenőrzésére vonatkozó, nemzetközileg elfogadott standardokkal összhangban végezzük.
Munkaprogram
a 2023. és azt követő évekre
A 2023-ra és az azt követő évekre vonatkozó munkaprogramunk (a továbbiakban: „2023+” munkaprogram), amelyet 2022 novemberében tettünk közzé, ismerteti az elkövetkező évekre meghatározott ellenőrzési prioritásainkat, és azt, hogy mely 82 különjelentés és áttekintés közzétételét tervezzük 2023-ra és az azt követő évekre. A munkaprogram szorosan igazodik a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó stratégiánkban meghatározott prioritási területekhez.
Az „Éghajlatváltozás, környezet és természeti erőforrások” stratégiai prioritási terület keretében 21 ellenőrzést tervezünk, amelyek számos témát vesznek górcső alá, köztük az energiabiztonságot,
a szennyezést, az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépéseket és a fenntartható élelmiszer-termelést.
„Az Unió biztonságát érintő fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség, valamint a szabadság,
a demokrácia és a jogállamiság európai értékei iránti tisztelet” elnevezésű stratégiai prioritási terület keretében 14 feladatot tűztünk ki magunk elé olyan területeken, mint a fogyatékossággal élők esélyegyenlősége, a jogállamiság, a katonai mobilitás és a menekülteknek nyújtott támogatás.
Az „Unió gazdasági versenyképessége” prioritás keretében 12 jelentést tervezünk közzétenni többek között az iskolák digitalizálásáról, a hidrogénszállításról és a mesterséges intelligenciáról.
A „Költségvetési politikák és közfinanszírozás az Unióban” prioritás keretében hét ellenőrzést tervezünk végrehajtani, például az uniós bankfelügyelet, a közvetlen külföldi befektetések és az uniós források visszafizettetése témájában.
A helyreállítási eszköz, más néven a „Next Generation EU” (NGEU) kezdeményezés, amely rövid időtávra akár 0,8 billió eurót bocsáthat rendelkezésre, szintén kiemelt helyen szerepel a napirendünkön. 12, az NGEU-t vizsgáló ellenőrzési jelentést tervezünk közzétenni, amelyek főként a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt vizsgálják majd.
Ellenőrzési munkaprogramunkat függetlenül, de nem elszigetelten állítjuk össze: bevonjuk intézményi partnereinket, köztük is elsősorban az Európai Parlamentet. Aparlamenti bizottságok 131 ellenőrzési javaslatot nyújtottak be a „2023+” munkaprogramunkra vonatkozóan. E javaslatok közel kétharmadát teljes mértékben vagy részben beépítettük a folyamatban lévő vagy jövőbeli feladatainkba, néhány javasolt témával pedig már közelmúltbeli jelentéseinkben foglalkoztunk. Kilenc tagállami állandó képviselettől is kaptunk nyolc további ellenőrzési ötletet. Együttműködésünk túlmutat az uniós intézményeken: 2022-ben hat nemzeti parlament is megtisztelt bennünket 29 ellenőrzési javaslattal az Unió és tagállamai előtt álló jelenlegi kihívásokra vonatkozóan.
Helyszíni ellenőrzések
Noha ellenőrzési munkánk döntő részét luxembourgi székhelyünkön végezzük, számvevőink számos helyszíni látogatást tesznek legfőbb ellenőrzött szervezetünknél, az Európai Bizottságnál, illetve más uniós intézményeknél, ügynökségeknél és szerveknél, a tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságainál, a nem uniós országokban működő uniós külképviseleteken, valamint uniós forrásokat kezelő nemzetközi szervezeteknél.
Ezenkívül helyszíni vizsgálatokat is végzünk az uniós források egyéb felhasználóinál az Unió területén belül és azon kívül is.Evizsgálatok során követjük az ellenőrzési nyomvonalat és közvetlen ellenőrzési bizonyítékokat szerzünk azoktól, akik uniós szakpolitikák és programok irányításában részt vesznek, uniós pénzeszközöket szednek be, illetve kifizetéseket folyósítanak azokból, valamint a források végső kedvezményezettjeitől is. 2022-ben a Covid-korlátozások lazítását követően jelentősen növeltük helyszíni ellenőrzéseink számát, de ellenőrzéseink egy részét még mindig virtuálisan végeztük el. Törekedni fogunk arra, hogy a jövőben sikeresen alkalmazzuk a pandémiás évek tapasztalatait, és azáltal is növeljük helyszíni látogatásaink hozzáadott értékét és hatékonyságát, hogy virtuális munkával kombináljuk őket.
Az ellenőrző csoportok általában két vagy három számvevőből állnak, a helyszíni vizsgálatok hossza pedig néhány naptól néhány hétig terjed. Az Unión belüli helyszíni vizsgálataink általában az érintett tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeivel együttműködve történnek.
2022-ben növeltük helyszíni ellenőrzéseink számát az előző két évhez képest, amikor még érvényben voltak a Covid-járvánnyal kapcsolatos utazási és közegészségügyi korlátozások. Összesen 2039 napot töltöttünk látogatással a tagállamokban és az Unión kívül: az ilyen napok száma 2021-ben 857,
2020-ban 1190, 2019-ben pedig 3605 volt. Számvevőink ezenkívül 945 munkanapot töltöttek az uniós intézményeknél, az Unió számos országában található decentralizált ügynökségeknél és szerveknél, közös vállalkozásoknál és nemzetközi szervezeteknél, többek között az ENSZ-nél és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnél (OECD), valamint könyvvizsgáló magáncégeknél. 2021-ben, 2020-ban és 2019-ben az ilyen napok száma 299, 627, illetve 2504 volt.
Mindeközben a korábbinál jobban kihasználtuk a távellenőrzés és az elektronikus bizonyítékgyűjtés lehetőségét. Az ellenőrzött szervezetekkel történő kapcsolattartásra videokonferenciákat és más információs technológiákat, pl. biztonságos adat- és dokumentummegosztást használtunk.
Jelentéseink
Ellenőrzési jelentéseink, áttekintéseink és véleményeink az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Ezek segítik az Európai Parlamentet és a Tanácsot abban, hogy figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítását, és hogy elszámoltathassák az uniós költségvetés kezelésének felelőseit, kiváltképp az éves mentesítési eljárás keretében.
Különjelentések és áttekintések
2022-ben 29 különjelentést és áttekintést tettünk közzé, amelyek számos, az uniós kiadások és szakpolitikák különböző területein az Unió előtt álló kihívással foglalkoztak. Ezek közé tartoztak az éghajlat-politikai fellépések, az energiahatékonyság, az 5G hálózatok, a kiberbiztonság, a KAP területén elkövetett csalások és a jogállamiság, hogy csak néhányat említsünk. A jelentések közül három kapcsolódott a Covid19-hez: egy a világjárvány idején az Unión belüli szabad mozgást, egy az uniós intézmények rezilienciáját, egy pedig az oltóanyag-beszerzést tárgyalta. Véglegesítettük továbbá a „Next Generation EU” helyreállítási kezdeményezésről szóló első különjelentésünket, amelynek tárgya
a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek Bizottság általi értékelése volt.
Különjelentéseinkben azt vizsgáljuk, hogy a kiválasztott uniós szakpolitikák és programok célkitűzései teljesültek-e, az eredményeket eredményesen és hatékonyan érték-e el, és az uniós fellépés képvisel-e többletértéket, azaz több eredményt ért-e el annál, amit a nemzeti szinten megvalósított intézkedések révén lehetséges lett volna. Ezekben a jelentésekben ajánlásokat is megfogalmazunk arra nézve, hogyan lehet takarékosabban és jobban működni, elkerülni a pazarlást, vagy eredményesebb módon elérni a kitűzött szakpolitikai célokat.
Áttekintéseink korábban közzétett ellenőrzéseink vagy más nyilvánosan elérhető információk alapján, gyakran több témát átfogó, általánosabb nézőpontból mutatják be és elemzik az adott témát, esetleg olyan területek vagy kérdések elemzését adják közre, amelyek kapcsán még nem végeztünk ellenőrzést, illetve felmérik az adott témával vagy problémával kapcsolatos tényállást. Az ellenőrzésektől eltérően nem keresnek választ értékelő kérdésekre és nem nyújtanak bizonyosságot.
A következő oldalakon betekintést nyújtunk tevékenységünkbe és példákat mutatunk be 2022-ben készült, különböző szakpolitikai területeket érintő különjelentéseinkből.
Fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás
Az Európai Unió már a Covid19-világjárvány korai szakaszában prioritásként határozta meg az oltóanyagok kérdését, és az egészségügyi válság megszüntetése érdekében kezdettől a biztonságos és hatékony oltóanyag kifejlesztésére összpontosított. Az Unió lépéseket tett annak érdekében, hogy az oltóanyagok kifejlesztésének szokásos 10–15 éves időtartamát sikerüljön 12–24 hónapra lerövidíteni. 2021 novemberéig a Bizottság 71 milliárd euró értékű szerződést írt alá a tagállamok nevében legfeljebb 4,6 milliárd adag Covid19-oltóanyag beszerzésére. E szerződések többsége előzetes beszerzési megállapodás, amelyben a Bizottság megosztja az oltóanyag-gyártókkal a vakcina kifejlesztésének kockázatát, és az uniós költségvetésből történő előzetes kifizetések révén támogatja a méretarányos gyártási kapacitás előkészítését. 2021 első felében némileg akadozott az Unió vakcinaellátása, de az év végére már közel 952 millió adag oltóanyagot szállítottak az uniós tagállamokba, és az Unió felnőtt lakosságának 80%-át sikerült teljesen beoltani.
Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság és a tagállamok 2021 végéig eredményesen jártak-e el a Covid19-vakcina beszerzése terén.
Megállapítottuk, hogy az Unió testre szabott központosított oltóanyag-beszerzési rendszert hozott létre, amely különböző vállalatokból és eltérő technológiákból össze tudta állítani a potenciális vakcina-előállítók kezdeti portfólióját, ám később kezdte meg a beszerzést, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Megállapítottuk azt is, hogy a tárgyalások az Unió költségvetési rendeletében meghatározott közbeszerzési eljárást követték, de a folyamat középpontjában az ajánlattételi felhívás kiküldését megelőző előzetes tárgyalások álltak. Az Unió legnagyobb szerződésének előzetes tárgyalásairól, amelyeket közvetlenül az Európai Bizottság elnöke folytatott, nem kaptunk tájékoztatást. A szerződések feltételrendszere idővel változott, és a 2021-ben aláírt szerződések már a 2020. évieknél szigorúbban rendelkeztek olyan alapvető kérdésekben, mint a szállítási határidők és a gyártás helye. Az ellátási gondok megoldására azonban a Bizottság csak kevéssé lehetett befolyással. Amikor az Unió 2021 első felében súlyos ellátási hiányokkal szembesült, világossá vált, hogy a legtöbb szerződés nem tartalmaz külön rendelkezéseket az ellátási zavarok kezelésére. Megállapítottuk továbbá, hogy a Bizottság még nem vizsgálta és nem értékelte ki közbeszerzési folyamatát, hogy levonja a tanulságokat a jövőre nézve.
Ajánlásaink között szerepelt, hogy a Bizottság dolgozzon ki közbeszerzési iránymutatásokat világjárványok esetére, illetve összegezze a tanulságokat a jövőbeli tárgyalócsoportok számára, végezzen kockázatértékelést az Unió közbeszerzési megközelítésére nézve és javasoljon megfelelő intézkedéseket azzal kapcsolatban, valamint tesztelje szimulációkkal az aktualizált pandémiás közbeszerzési rendszer valamennyi összetevőjét, így az információ- és adatgyűjtést is, tapintson rá a gyenge pontokra és javításra szoruló területekre, valamint tegye közzé az eredményeket.
Kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások
A távközlési rendszerek „ötödik generációja”, vagyis az 5G, új globális vezeték nélküli szabvány, amely a korábbiaknál sokkal nagyobb adatkapacitást és átviteli sebességet biztosít. Az 5G szolgáltatások alapvető fontosságúak az innovatív alkalmazások széles köre számára, amelyek révén gazdaságaink számos ágazata átalakulhat, és javulhat a polgárok mindennapi élete. Az 5G ezért stratégiai jelentőséggel bír az egységes piac egésze szempontjából. A Bizottság a 2016. évi 5G cselekvési tervében azt a célt tűzte ki, hogy 2025-re a városi területeken és a főbb közlekedési útvonalak mentén megszakítás nélküli 5G lefedettséget kell biztosítani. 2021 márciusában kibővítette a célkitűzést: 2030-ra valamennyi lakott területre terjedjen ki az 5G lefedettség. Bár az 5G számos növekedési lehetőséget hordoz magában, bizonyos kockázatokkal is jár. A fenyegetések határokon átnyúló jellege miatt az egyik tagállam jelentős sebezhetősége vagy az egyik tagállamban bekövetkező kiberbiztonsági esemény az Unió egészét érintené. Az 5G uniós szintű kiépítése összesen akár 400 milliárd euróba is kerülhet. A 2014–2020-as időszakban az Unió több mint 4 milliárd euró értékben finanszírozott 5G projekteket.
Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság eredményesen támogatta-e a tagállamokat az 5G-hálózatok kiépítésére és az 5G-re vonatkozó biztonsági aggályok összehangolt kezelésére vonatkozó uniós célkitűzések elérésében.
Megállapítottuk, hogy késedelmek tapasztalhatók az 5G-hálózatok tagállami bevezetése terén. 2020 végéig 23 tagállam indított kereskedelmi 5G szolgáltatásokat, elérve azt a köztes célt, hogy legalább egy nagyvárosban legyen 5G-hozzáférés. A 2025. és 2030. évi uniós célkitűzések azonban nem szerepelnek minden tagállam nemzeti 5G-stratégiájában vagy széles sávra vonatkozó tervében. A tagállamok lemaradása az 5G megvalósításának terén kétségessé teszi az uniós célkitűzések elérhetőségét. A Bizottság mind „kemény”, mind „puha” jogi kezdeményezések, iránymutatás és az 5G-vel kapcsolatos kutatás finanszírozása révén támogatta a tagállamokat
a 2016. évi 5G cselekvési terv végrehajtásában. Nem határozta meg azonban egyértelműen
az 5G szolgáltatások elvárt minőségét. Megállapítottuk továbbá, hogy az 5G kiberbiztonsági uniós eszköztár meghatároz egy lehetséges közös intézkedéscsomagot az 5G hálózatot fenyegető főbb biztonsági kockázatok kezelésére. Mivel azonban az előterjesztett intézkedések egyike sem bír jogilag kötelező erővel, a Bizottságnak nincs hatásköre ezek érvényre juttatására. Ezért továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy az eszköztár önmagában nem szavatolja, hogy a tagállamok összehangolt módon kezeljék a hálózatbiztonsági szempontokat.
Ajánlásaink között szerepelt, hogy a Bizottság ösztönözze az 5G-hálózatok Unió-szerte egységes és időben történő kiépítését, törekedjen arra, hogy a tagállamok alkalmazzanak összehangolt megközelítést az 5G biztonságossága kapcsán, valamint kísérje figyelemmel a tagállamoknak
az 5G-vel kapcsolatos biztonságra vonatkozó hozzáállását, és mérje fel, hogyan befolyásolja ezek eltérő volta az egységes piac eredményes működését.
Külső fellépések, biztonságpolitika és jogérvényesülés
01/2022. sz. különjelentés: A nyugat-balkáni országok jogállamiságához nyújtott uniós támogatás:
a törekvések ellenére nem szűntek meg egyes alapvető problémák
Az Európa Tanács meghatározása szerint a jogállamiság egy többdimenziós koncepció, amelynek értelmében – többek között – minden közhatalom mindig a törvény által meghatározott korlátok között, a demokrácia és az alapvető jogok értékeivel összhangban, valamint független és pártatlan bíróságok ellenőrzése alatt jár el. Az Unió átvette ezt a meghatározást, és a jogállamiságot az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) a tagállamok közös értékeként rögzíti. A jogállamiság az uniós külpolitika egyik vezérelve, egyben az uniós tagság alapvető és szükséges feltétele. A hat nyugat-balkáni ország tagjelöltként (Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia) vagy potenciális tagjelöltként (Bosznia-Hercegovina, Koszovó1) tekint a csatlakozás elé. Ezek az országok több forrásból is részesülnek finanszírozásban, de a régió vezető donora az Unió. Az uniós pénzügyi támogatás főleg az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön (az ellenőrzés időpontjában az IPA II) keresztül jut el ezen országokhoz. A jogállamiság az IPA II kilenc prioritási területének egyike volt, és célzott költségvetési juttatás keretében részesült támogatásban, amelynek összege a 2014 és 2020 közötti időszakban 700 millió eurót tett ki.
Megvizsgáltuk, hogy a nyugat-balkáni jogállamisághoz a 2014 és 2020 közötti időszakban nyújtott támogatás eredményes volt‑e.
Megállapítottuk, hogy bár az uniós fellépés a technikai és operatív területeken hozzájárult a reformokhoz, például az igazságszolgáltatás hatékonyságának javításához és a vonatkozó jogszabályok kidolgozásához, összességében mégis kevéssé befolyásolta az alapvető jogállamisági reformokat a régióban. Ennek egyik fő oka, hogy belföldön hiányzik a kellő politikai akarat a szükséges reformokhoz. Megállapítottuk továbbá, hogy a jogállamisággal kapcsolatos civil társadalmi fellépéshez az országon belül nyújtott uniós támogatás nem elégséges a terület igényeihez képest, és hatását nem követik kellőképpen nyomon. A véleménynyilvánítás szabadsága az a terület, ahol mind a hat országban a legkevesebb fejlődés tapasztalható. Egyes országokban csökken a csatlakozáshoz szükséges reformok társadalmi támogatottsága. Emellett megállapítottuk, hogy az IPA II nem tartalmaz szigorú feltételességi záradékokat, amelyek a jogállamisági reformok megrekedése esetén megszorításokat írnának elő más ágazatok finanszírozásában.
Ajánlásaink között szerepelt, hogy a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szilárdítsa meg a bővítési folyamat során a jogállamisági reformok előmozdítására szolgáló mechanizmust, támogassa intenzívebben a jogállamiság reformja és a média függetlensége iránt elkötelezett civil társadalmat, az IPA III keretében alkalmazza következetesebben a feltételrendszert, valamint fokozza a projektekkel kapcsolatos beszámolást és azok nyomon követését.
1 Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van a Koszovóval kapcsolatos helyzetről szóló 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal (ENSZ BT 1244/1999) és a Nemzetközi Bíróság 2010. július 22-i, a Koszovó függetlensége egyoldalú kinyilvánításának a nemzetközi joggal való összhangjáról szóló tanácsadó véleményével.
Piacszabályozás és versenyalapú gazdaság
2020 júliusában az Európai Tanács a Covid19-világjárványra válaszul megállapodott egy több mint 800 milliárd euró összegű helyreállítási alap, a „Next Generation EU” eszköz létrehozásáról. Ennek központi eleme az összesen akár 723,8 milliárd eurót is kitevő Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF). Az RRF célja, hogy enyhítse a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait, valamint fenntarthatóbbá és a jövőre nézve reziliensebbé tegye az uniós gazdaságokat és társadalmakat, különös hangsúlyt helyezve a zöld és
a digitális átállásra. A tagállamok – hogy részesülhessenek az RRF-támogatás előnyeiből – nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervre (RP) irányuló javaslatokat nyújtottak be a Bizottságnak. A Bizottság feladata, hogy az RRF-rendeletben meghatározott kritériumok alapján értékelje a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, és e tekintetben iránymutatást és támogatást nyújtson
a tagállamoknak.
Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság megfelelően értékelte-e a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, és hogy az értékelési folyamatot és a tagállamoknak nyújtott iránymutatást eredményesen bonyolították-e le.
Megállapítottuk, hogy az eljárás összetettségét és az időbeli korlátokat is figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek bizottsági értékelése összességében megfelelő volt. Ugyanakkor több hiányosságot, kockázatot és a jövőben figyelmet érdemlő területet azonosítottunk, például tárgyalások nyomán létrejött kifizetési profilokat, nem egyértelműen meghatározott vagy kevéssé nyomon követett mérföldköveket és célokat, illetve az értékelés idején még nem teljes körűen működő kontrollrendszereket.
Ajánlásaink között szerepelt, hogy a Bizottság javítsa az értékelési eljárásokat és a dokumentációt, a tagállamok körében mozdítsa elő a bevált gyakorlatok cseréjét, kövesse nyomon, hogy a végrehajtott intézkedések mennyiben követik az országspecifikus ajánlásokat, javítsa a jelentős károkozás elkerülését célzó elv nyomon követését és az átláthatóságot, biztosítsa, hogy a mérföldköveket és a célokat megfelelően meghatározzák és hogy azokra egyértelmű ellenőrzési mechanizmusok vonatkozzanak, valamint ellenőrizze a nyomon követésre és a kontrollokra vonatkozó egyedi mérföldköveknek való megfelelést, és ösztönözze a bizottsági adatbányászati és kockázatértékelő eszköz használatát.
Uniós finanszírozás és igazgatás
Az Európai Unió és a tagállamok együttes felelősséget viselnek az Unió pénzügyi érdekeinek védelméért az uniós források felhasználása kapcsán. A „feketelistázás” (más néven kizárás) a nemzetközi szervek és a nemzeti hatóságok által a közpénzügyek védelme érdekében alkalmazott egyik legfontosabb eszköz. Célja annak elkerülése, hogy nem megbízható – például csalásban, korrupcióban, szakmai kötelességszegésben, pénzmosásban vagy adófizetés elmulasztásában vétkes – kedvezményezettekkel kössenek pénzügyi megállapodásokat. 2020-ban az Európai Unió mintegy 150 milliárd eurót fizetett ki pénzügyi megállapodások keretében. 2016 óta a Bizottság felelős a korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) működtetéséért az uniós kiadások azon egynegyede (39 milliárd euró) tekintetében, amelyet közvetlen vagy közvetett irányítás keretében kezel. A nemzeti hatóságok bevonásával irányított uniós kiadások háromnegyede (111 milliárd euró) esetében a tagállamoknak be kell tartaniuk bizonyos kizárással kapcsolatos kötelezettségeket, de nem kötelesek konkrét kizárási rendszereket vagy adatbázisokat létrehozni.
Megvizsgáltuk, hogy a kizárást eredményesen alkalmazzák-e az uniós források megbízhatatlan kedvezményezettekkel szembeni védelmére.
Megállapítottuk, hogy a kizárást nem alkalmazzák eredményesen az uniós források megbízhatatlan kedvezményezettekkel szembeni védelmére. Bár az EDES széles körben rendelkezik kizárási helyzetekről és döntéshozatali eljárásai megalapozottak, a kizárást indokoló helyzetben lévő kedvezményezettek azonosítását szolgáló mechanizmusok hiányosságai miatt a bizottsági részlegek csak kevés kizárást regisztráltak a rendszerben. A megosztott irányítás esetében, ahol az EDES nem alkalmazandó, a tagállami megközelítések eltérései miatt általában elmondható, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló kizárást kevésbé eredményesen alkalmazzák.
Ajánlásaink között szerepelt, hogy a Bizottság terjessze ki a kizárások hatókörét, erősítse meg az EDES végrehajtását, javítsa az EDES nyomon követését a közvetett irányítás terén, terjessze ki
az EDES hatókörét a megosztott irányításra, valamint jobban használja fel az adatokat és a digitális eszközöket kizárási célokra.
Éves jelentések és különálló éves jelentések
Az éves jelentések főként az uniós költségvetésre, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre és az Európai Fejlesztési Alapok (EFA) költségvetésére irányuló, a megbízhatósági nyilatkozat keretében végzett ellenőrzéseink eredményeit tartalmazzák, de kitérnek a teljesítményre, valamint költségvetési és pénzgazdálkodási szempontokra is.
Különálló éves jelentéseink az uniós ügynökségekre, más uniós szervezetekre, közös vállalkozásokra, valamint az Európai Iskolákra irányuló éves ellenőrzéseinket mutatják be.
Emellett jelentést teszünk közzé az Egységes Szanálási Testület (ESZT) feladatai teljesítésének következtében felmerülő függő kötelezettségekről is.
A 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés az Európai Unió költségvetéséről
Minden évben ellenőrizzük az Unió bevételeit és kiadásait, és ennek keretében megvizsgáljuk, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy az annak alapjául szolgáló bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és tagállami pénzügyi szabályoknak.
Emellett a többéves pénzügyi keret (TPK) és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vonatkozó (al)fejezetei szerint külön értékeljük az uniós költségvetés minden egyes fő területét is. Ezenkívül elemezzük, hogy miért és hol történtek hibák, javaslatokat teszünk ezek kijavítására, és megvizsgáljuk korábbi ajánlásaink végrehajtását.
Ez az átfogó munka képezi a megbízhatósági nyilatkozatunk alapját, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti megbízatásunkkal összhangban be kell nyújtanunk az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
a beszámolóról és a bevételekről
A 2021. évi pénzügyi évre nézve hitelesítő véleményt adtunk a beszámolóról és az Unió bevételeiről.
a kiadásokról
Az Unió 2021. évi kiadásai összesen 181,5 milliárd eurót tettek ki, ami az EU-27 együttes bruttó nemzeti jövedelme 1,3%-ának felel meg.
A 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan elutasító véleményt adtunk az uniós kiadásokról.
(2021. évi költségvetési kiadások)
A 2021. évi pénzügyi év tekintetében 2,2% és 3,8% közöttire becsültük a költségvetési kiadások hibaszintjét. Ennek a tartománynak a középértéke – más néven a legvalószínűbb hibaszint – a tavalyi évhez képest 2,7%-ról 3,0%-ra nőtt.
Megjegyzés: A hibaszintet standard statisztikai módszerekkel becsüljük meg. 95%-os konfidenciaszint mellett állítjuk, hogy a sokaságban a hibaszint az alsó és felső hibahatár között van.
ismét több mint 50%-át
jellemezte lényeges hiba
A 2021. évi pénzügyi évben a magas kockázatú kiadások ellenőrzési sokaságunk 63,2%-át tették ki, míg a megelőző évben ez az arány 59% volt. A magas kockázatú kiadások becsült hibaszintje 4,7%, míg a 2020. évi pénzügyi évben 4,0% volt.
Az uniós kiadások jellemzően kétféle típusúak, jól elkülönülő kockázati profillal:
- Alacsony kockázatú kiadások – jogosultságalapú kifizetések: Ezek alapja, hogy a kedvezményezettek megfelelnek-e bizonyos (kevésbé összetett) feltételeknek: ilyenek többek között a hallgatói és kutatói ösztöndíjak (az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” területén), a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatások („Természeti erőforrások és környezet”), valamint az uniós alkalmazottak bére és nyugdíja („Európai közigazgatás”).
- Magas kockázatú kiadások – költségtérítések: Az Unió a támogatható tevékenységekhez kapcsolódó, támogatásra jogosult költségeket téríti meg (itt összetettebb szabályrendszer érvényes). Ezek lehetnek például kutatási projektek (az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” keretében), regionális és vidékfejlesztési beruházások („Kohézió, reziliencia és értékek” és „Természeti erőforrások és környezet”) és fejlesztési támogatási projektek („Szomszédság és a világ”).
TPK-fejezetek
az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság”
és a „Kohézió, reziliencia és értékek”
A 2021. évi pénzügyi évben az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” volt a többéves pénzügyi keret hibára leginkább hajlamos alfejezete, ezt a „Kohézió, reziliencia és értékek” alfejezet követte.
a kiadásokról
2021 tekintetében első alkalommal az RRF kiadásaival is foglalkozunk, azaz külön véleményt adunk az eszköz keretében teljesített kiadásokról. Ennek oka az, hogy az RRF mint ideiglenes eszköz végrehajtása és finanszírozása alapvetően más módon történik, mint a TPK rendes költségvetési kiadásaié. Ellenőrzési sokaságunk az egyetlen (Spanyolországnak teljesített) 2021. évi, 11,5 milliárd euró összegű kifizetésből állt. Spanyolország kifizetési kérelme 52 mérföldkövet tartalmazott, amelyeket Spanyolország teljesítettnek tekintett.
Az RRF kiadásairól hitelesítő véleményt adtunk. Értékelésünket a kifizetési feltételre alapoztuk, azaz arra, hogy a mérföldkövek és célok kielégítően teljesültek-e. Ezért megvizsgáltuk, hogy a Bizottság elegendő és megfelelő bizonyítékot gyűjtött-e az e feltétel teljesítéséről adott értékelésének alátámasztására. Az egyéb uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelés nem képezi ezen értékelés részét. A megszerzett ellenőrzési bizonyítékok összességében azt mutatják, hogy a Spanyolországnak folyósított első kifizetés 52 mérföldkövéből egyet nem sikerült kielégítően teljesíteni. A Bizottság még nem határozott meg módszert a mérföldkő vagy cél nemteljesítéséből eredő hatás számszerűsítésére. Mi úgy véljük, hogy a hiba nem lényeges.
továbbított csalásgyanús esetek
Az Unió külső ellenőreként nincsen felhatalmazásunk a csalásgyanús esetek kivizsgálására. Ellenőrzéseink tehát nem kifejezetten a csalások felderítésére irányulnak. Amennyiben számvevőink olyan eseteket tárnak fel, ahol csalárd tevékenység gyanúja merül fel, ezeket az eseteket bejelentjük az illetékes hatóságoknak.
2022-ben 14, ellenőrzési munkánk során feltárt csalásgyanús esetet jelentettünk az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF). Ebből hat esetet az Európai Ügyészséghez (EPPO) is továbbítottunk. 2021-ben 15 csalásgyanús esetet jelentettük az OLAF-nak és ebből kettőt az EPPO-nak. Az uniós költségvetésről szóló éves jelentésünk további információkkal szolgál a csalásgyanús esetek jellegéről és az ezekhez kapcsolódó, az OLAF által javasolt pénzügyi visszafizettetésekről.
Éves teljesítményjelentés
kísérleti projektünk
utolsó éve
Éves jelentésünket kísérleti jelleggel két különálló részre bontottuk; ez a kísérleti projekt a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentéssel lezárult. A jelentés második része az uniós költségvetés keretében végrehajtott kiadási programok teljesítményével foglalkozik.
A 2021. évi teljesítményjelentés fő témája a következő öt horizontális szakpolitikai prioritás általános érvényesítése az uniós költségvetésben:
- az éghajlatváltozás elleni küzdelem,
- a biológiai sokféleség megőrzése;
- a nemek közötti egyenlőség;
- az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG);
- a digitális átállás.
Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság beépítette-e a horizontális szakpolitikai prioritásokat az uniós költségvetésbe, nyomon követte-e a kiadásokat, és pontosan beszámolt-e az eredményekről.
Megvizsgáltuk továbbá, hogy a Bizottság megfelelő teljesítménymérési keretet alkalmazott-e
a kiválasztott 11 program horizontális prioritásaihoz nyújtott uniós költségvetési támogatás mérésére.
Emellett nyomon követtük a 2018-ban közzétett különjelentéseinkben megfogalmazott ellenőrzési ajánlások hasznosulását is.
A 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés az Európai Fejlesztési Alapokról
hitelesítő vélemény
a beszámolóról és a bevételekről,
elutasító vélemény a kiadásokról
Az 1959-ben létrehozott Európai Fejlesztési Alapok (EFA) voltak az Európai Unió fő eszközei a fejlesztési együttműködési segélyeknek az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokhoz, valamint a tengerentúli országokhoz és területekhez (TOT) történő eljuttatásában. Finanszírozásukról az uniós tagállamok gondoskodnak, irányításuk az uniós költségvetésen kívül az Európai Bizottság, illetve az Európai Beruházási Bank (EBB) feladata. Lezárásukig továbbra is külön hajtják végre azokat, és felhasználásukról is külön számolnak be.
A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret esetében az AKCS-országoknak és a TOT-területeknek nyújtott fejlesztési együttműködési támogatást már az uniós költségvetésből finanszírozzák.
2021-ben az EFA-kiadások összesen 3,4 milliárd eurót tettek ki.
A korábbi évekhez hasonlóan a 2021. évi pénzügyi évre az EFA beszámolóira és bevételeire nézve hitelesítő véleményt fogalmaztunk meg, az EFA kiadásaira nézve azonban elutasító véleményt bocsátottunk ki. A kiadások általunk becsült hibaszintje 4,6% volt (a 2020. évi pénzügyi évben: 3,8%).
Különálló éves jelentések az uniós ügynökségekről
Az uniós ügynökségek önálló jogi személyek, amelyek olyan műszaki, tudományos vagy irányítási feladatok elvégzésére jöttek létre, amelyek segítséget nyújtanak az uniós intézményeknek szakpolitikáik kialakításában és végrehajtásában. Az ügynökségek száma összesen 44.
egy kivételével az összes uniós ügynökségről
a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan
A 2021. évi pénzügyi évben a megbízatásunk alá tartozó összes ügynökség teljes költségvetése (az ESZT kivételével) 4,1 milliárd euró volt, ami az Unió 2021. évi általános költségvetése 2,5%-ának felelt meg. A 2020. évi pénzügyi évre nézve ezek az adatok 3,7 milliárd euró és 2,2% voltak.
Az ügynökségekre irányuló ellenőrzésünk összességében megerősítette azokat a pozitív eredményeket, amelyekről már a korábbi években beszámoltunk. A 44 ügynökség beszámolójáról és bevételeiről hitelesítő véleményt adtunk. A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Ügynökség (eu-LISA) kivételével valamennyi ügynökség esetében a beszámoló alapjául szolgáló kifizetéseket is ellenjegyeztük. Ezen ügynökségre nézve elsősorban a közbeszerzési eljárások szabálytalanságai alapján adtunk korlátozott véleményt.
A 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó különálló éves jelentés a közös vállalkozásokról
A közös vállalkozások (JU) általában az Európai Bizottság és az ipar közötti uniós köz-magán társulások, de néhány esetben részesei ezeknek kutatási vagy kormányközi szervezetek, illetve részt vevő tagállamok is. Fő feladatuk a tudományos ismeretek piacképes, áttörést jelentő innovációkká való átalakításának előmozdítása az ágazat és a kutatási partnerek által is osztott stratégiai jövőkép keretében.
A Tanács 2021-ben új rendeleteket fogadott el, amelyek tizenegy közös vállalkozást hoztak létre a Horizont Európa és a Digitális Európa programok – a 2021–2027-es pénzügyi időszak többéves kutatási és innovációs programjai – keretében megvalósuló fellépések végrehajtására. Ezek a közös vállalkozások saját kutatási és innovációs menetrendjüket hajtják végre a közlekedés, az energia, az egészségügy, a bioalapú iparágak, a kulcsfontosságú digitális technológiák, a szuper-számítástechnika és az intelligens hálózati rendszerek területén.
A tizenegy közös vállalkozás közül nyolc már az előző (Horizont 2020) programban is működött: ezek az új programok keretében új jogi személyként, új néven és kibővített vagy kissé módosított feladatkörrel folytatják tevékenységüket. A már működő közös vállalkozások mellett három újat is létrehoztak: ezek az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás, a Globális Egészségügy Közös Vállalkozás, valamint az Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont. E három új közös vállalkozás ellenőrzését a Számvevőszék csak azt követően fogja megkezdeni, hogy azok pénzügyileg függetlenné válnak, amire várhatóan 2023-ban kerül majd sor.
Emellett létezik még egy közös vállalkozás, a Fusion for Energy, amelyet az Euratom finanszíroz: ennek feladata, hogy biztosítsa az Unió hozzájárulását a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktorhoz (ITER).
valamennyi közös vállalkozásról
a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan
A 2021. pénzügyi évre vonatkozóan valamennyi közös vállalkozás beszámolójáról, bevételeiről és kifizetéseiről hitelesítő véleményt bocsátottunk ki.
A korábbi évekhez hasonlóan azonban a Fusion for Energy (F4E) Közös Vállalkozás 2021. évi éves beszámolójáról szóló ellenőri véleményünket figyelemfelhívó megjegyzés egészítette ki, amely elsősorban az ITER-projekt végrehajtásával kapcsolatos további költségnövekedés és késedelmek kockázatára mutat rá.
Különálló éves jelentések az Európai Iskolákról és az Egységes Szanálási Testület függő kötelezettségeiről
A 2021. évi pénzügyi évre nézve is kiadtuk éves jelentésünket a 13 Európai Iskola konszolidált éves beszámolójának áttekintéséről. Noha áttekintésünk során nem találtunk lényeges hibát a beszámolókban, továbbra sem tudtuk megerősíteni, hogy az iskolák pénzgazdálkodása teljes mértékben megfelelt azok pénzügyi és személyzeti szabályzatának.
Éves rendszerességgel jelentést készítünk az Egységes Szanálási Testület, a Tanács és a Bizottság azon függő kötelezettségeiről is, amelyek az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet szerinti feladataik ellátásából erednek. A 2021. évi pénzügyi évről szóló jelentésünk következtetése szerint semmi olyasmi nem jutott tudomásunkra, ami miatt azt kellene feltételeznünk, hogy az Egységes Szanálási Testület, a Bizottság és a Tanács szanálási feladatainak ellátásából eredő függő kötelezettségeket lényeges hibák jellemezték volna.
az Európai Parlament
mentesítési eljárásának kiindulópontja
Éves jelentésünk közzétételével kezdetét veszi a mentesítési eljárás, amelynek során az Európai Parlament – a Tanács ajánlása alapján – dönt arról, hogy a Bizottság és más szervek megfelelően gazdálkodtak-e az uniós költségvetéssel. Ha igen, akkor „mentesítést” ad nekik.
2021. évi éves jelentéseinket először 2022 októberében mutattuk be, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának és a Tanács Költségvetési Bizottságának. Ezt követően azokat az Európai Parlament plenáris ülésén, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Tanács előtt is ismertettük.
2022 folyamán emellett 21 tagállam nemzeti és regionális parlamentjeinek és kormányának is bemutattuk éves jelentéseinket.
Vélemények
javaslatainak vizsgálata
Az Unió független külső ellenőreként véleményeket teszünk közzé az új vagy felülvizsgált jogszabályokra vonatkozó bizottsági javaslatokról, ilyen módon is hozzájárulunk az Unió pénzügyi irányításának javításához. Amennyiben e jogalkotási javaslatok jelentős pénzügyi hatással járnak, a vélemények kibocsátását uniós jogszabály írja elő számunkra. Más intézmények is felkérhetnek minket arra, hogy alkossunk véleményt egyéb konkrét kérdésekről. Véleményeinket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtjuk be.
2022-ben nyolc ilyen véleményt tettünk közzé. Ezek elsősorban az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályok módosítására irányuló bizottsági jogalkotási javaslatokkal foglalkoztak, de a témák között volt az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállására és finanszírozására vonatkozó új szabályok bevezetése, a tagállamok felhatalmazása nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiknek a REPowerEU-terv finanszírozására való felhasználására, egy diverzifikált finanszírozási stratégia mint általános hitelfelvételi módszer bevezetése, valamint a Szociális Klímaalap.
ECA Journal – a Számvevőszék lapja
Az ECA Journal egyes számai egy-egy konkrét témát járnak körül, elsősorban ellenőrzési szempontból: a cikkek szerzői az uniós intézmények munkatársai, illetve külső partnerek.
2022-ben két száma jelent meg Cohesion and NextGenerationEU: concord or clash? és The EU Recovery and Resilience Facility: a jump to a resilient Europe? címmel.
Konferenciák és webináriumok
2022-ben több, minden érdeklődő előtt nyitva álló konferenciát és webináriumot is szerveztünk, illetve azokban társszervezőként vettük részt.
Két példa:
az uniós paradigmaváltásról
2022. június 29-én, az Európa jövőjéről szóló konferencia részeként a Számvevőszék Németország, Litvánia és Svédország legfőbb ellenőrző intézményeivel együttműködve webináriumot szervezett „Uniós paradigmaváltás – új prioritások a legfőbb ellenőrző intézmények számára uniós és nemzeti szinten?” címmel. A webinárium a migráció, az energiahatékonyság és a védelem igen aktuális kérdéseivel foglalkozott. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői arról folytattak eszmecserét, hogy az ellenőrző intézmények hogyan tudnak alkalmazkodni változó feladataikhoz, az új paradigmához. A webinárium lehetőséget adott a résztvevőknek arra, hogy kérdéseket tegyenek fel és a konferencia szellemében előadják elképzeléseiket.
a pénzmosás elleni küzdelemről
2022. szeptember 16-án a Számvevőszék magas szintű szemináriumot szervezett a pénzmosás elleni küzdelemről. Az uniós intézmények, a tagállamok, az IMF, a bankfelügyelet és az ipar képviselői megvitatták a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni uniós felügyeletnek az Európai Bizottság által javasolt új modelljét, valamint a tárgyalások során eddig elért eredményeket. Olyan témák is terítékre kerültek, mint az elvárások és a megvalósíthatóság, az eredményes végrehajtás és a jövőállóság. Különös figyelmet fordítottak az új Pénzmosás Elleni Hatóság (AMLA) javasolt irányítási rendszerére, valamint arra, hogy az új szerv hogyan tud majd eredményesen együttműködni más uniós és nemzeti ellenőrző hatóságokkal anélkül, hogy szükségtelen szabályozási terhet róna az ágazatra.
Az ellenőrzés digitális transzformációja
A Számvevőszék továbbra is törekszik ellenőrzési folyamatai hatékonyságának javítására azáltal, hogy fokozza meglévő rendszereinek integrációját és interoperabilitását. Ezzel párhuzamosan a technológia auditcélokra való felhasználásának javítását célzó fejlesztési terv részeként automatizálást, informatikai ellenőrzést és fejlett adatelemzési tevékenységeket vezetett be. Emellett folytatta olyan kialakulóban lévő technológiák feltárására irányuló innovációs tevékenységeit, amelyek révén újszerű módon lehet támogatni az ellenőrzési munkát.
A világjárvány nyomán csökkentek az emberek és szervezetek távoli munkavégzésének és találkozásának technológiai és pszichológiai akadályai, és ezzel egyidejűleg javultak digitális készségeik is. Ez alól a Számvevőszék sem volt kivétel. Munkaértekezleteinket rendszeresen távülések és hibrid ülések formájában tartjuk meg, különösen ha azokban külső érdekeltek, például ellenőrzött felek és más uniós és nemzetközi szervek is részt vesznek: ezáltal csökkent az intézmény célkitűzéseinek eléréséhez szükséges kiküldetések száma.
Üléstermeinket csúcskategóriás videokonferencia-eszközökkel szereltük fel, amellett hordozható eszközöket is beszereztünk, amelyek a Számvevőszék épületeiben bárhol lehetővé teszik csoportértekezletek lebonyolítását.
Végül – az intézmény kommunikációs tevékenységét támogatandó – egy tárgyalótermet virtuális TV-stúdióvá alakítottunk át, ahonnan lehetőség nyílik sajtótájékoztatók, hibrid konferenciák (akár tolmácsolással), illetve egyéb tájékoztatási vagy oktatási célú események minőségi közvetítésére.
és automatizáció
A néhány évvel ezelőtt az ellenőrzött szervezetekkel való biztonságos dokumentum- és adatcsere céljából bevezetett platformunkat (ECAFiles) integráltuk fő ellenőrzés-irányítási rendszerünkkel (ASSYST) és az elszámolási folyamat irányítási rendszerével (CLEAR), ami lehetővé teszi az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezetekkel folytatott kommunikáció egyszerűsítését és javítását.
Ahol az ellenőrzött szervezetek adatbázisaihoz nem volt programalapú hozzáférés, 2021-ben elindítottuk a robotizált folyamatautomatizálási szolgáltatásunkat, amely alternatívát kínál az adatbázisokból származó dokumentumok manuális letöltésére, mentésére és ellenőrzésére, feltéve, hogy a dokumentumokat a szükséges, használható formátumban bocsátják rendelkezésünkre.
szolgáltatások
A 2021-ben a D.A.T.A. projektünk (ellenőrzési adatok és technológia) számára létrehozott új csoport folytatta a Számvevőszék ellenőrzési céljait támogató technológia jobb felhasználását célzó fejlesztési terv végrehajtását.
A D.A.T.A. csapat tagjai szorosan együttműködtek az ellenőrző csoportokkal, hogy megértsék azok speciális munkafolyamatait és igényeit. Az igények összetettségétől függően a munka nagyságrendje
a rövid távú tanácsadástól az ellenőrzési feladatokban való teljes körű részvételig terjedt.
A D.A.T.A. csoport több, a Számvevőszék egészére kiterjedő projektben vállalt (alkalmanként vezető) szerepet: adatszakértőként működtek közre az NGEU munkacsoportban, adattudományi közösséget hoztak létre a számvevők számára, továbbá értékelték egy új, számvevőszéki felhasználásra szánt szemantikai keresőmotor terveit és megvalósíthatóságát.
Létrehoztunk egy „adattudományi infrastruktúrát” is, amely lehetővé teszi az adatfeldolgozást, valamint elsősorban strukturálatlan adatkészletek és nagy adathalmazok fejlett elemzését és vizualizációját.
Ezzel párhuzamosan informatikai részlegünk 2022 októberében elindította az „adatraktár mint szolgáltatás” projektet, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy különböző fokú önállósággal dolgozzanak fel és elemezzenek strukturált adatokat, ami az alapszintű felhasználók esetében például előre meghatározott jelentések lekérését, a magas szintű felhasználók esetében pedig akár adatfeldolgozást, illetve eseti jelentések és vizualizációs ábrák készítését is jelentheti.
Folytatódott a TiNA hálózat és platform keretében az ellenőrzési technológia és innováció területén az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeivel folytatott együttműködés. Tizenegy online eseményre került sor a TiNA keretében a kiberbiztonsági ellenőrzéstől és a biztonságos adattovábbítástól az adatelemzést és a folyamatbányászatot segítő speciális eszközök használatáig terjedő témákban.
A Számvevőszék továbbra is aktívan részt vett a digitális átalakulással foglalkozó intézményközi bizottság kialakulóban lévő technológiákkal foglalkozó csoportjában, és olyan technológiák bevezetésén dolgoztunk az uniós intézményeken belül, mint a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság vagy
a blokklánc. Javaslat született egy olyan közös projektre, amelynek célja a megosztott könyvelési technológiák használatának ösztönzése az ellenőrzött szervezetekkel folytatott információcsere biztonságának fokozása érdekében.
Intézményi kapcsolatok
Szorosan együttműködünk az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, a nemzeti és regionális parlamentekkel és a tagállami kormányokkal, mivel munkánk hatása nagymértékben függ attól, hogyan hasznosítják ellenőrzési megállapításainkat és ajánlásainkat.
Európai Parlament
2022-ben az Európai Parlament (EP) fokozatosan újra elkezdte lehetővé tenni a többi intézmény és szerv számára a plenáris és bizottsági üléseken való személyes részvételt. Így a Számvevőszék 2022-ben kicsivel kevesebb, 134 alkalommal jelent meg ilyen üléseken (2021: 147 alkalom, mind online), de az előző évvel ellentétben többnyire személyesen.
A Parlament bizottságai és szervei – különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) – rendszeresen felkérik a Számvevőszék tagjait és ellenőrző csoportjait, hogy üléseiken ismertessék munkájuk eredményeit.
2022 folyamán intézményünk tagjai összesen 16 különjelentést és egy áttekintést ismertettek a CONT bizottság előtt. Részt vettek továbbá a CONT bizottságnak a 2021. évi mentesítéshez kapcsolódó 16 nyilvános meghallgatásán, köztük azon, amelyen Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke bemutatta
a 2021. évi éves jelentésünket.
Ezenkívül a számvevőszéki tagok 14 másik EP-bizottság előtt is 27 ízben bemutattak különjelentéseket és áttekintéseket, főként más érdekelt bizottságokkal együtt tartott üléseken.
2022 márciusában a Bizottsági Elnökök Értekezlete meghívta a Számvevőszék elnökét a „2022+” munkaprogramunkról folytatandó eszmecserére, valamint a „2023+” munkaprogramunkkal kapcsolatos konzultációra. Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék előző elnöke részt vett a Parlament 2020. évi mentesítéssel kapcsolatos plenáris ülésén. Októberben Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke találkozott Roberta Metsolával, a Parlament elnökével, és a Parlament plenáris ülése előtt ismertette a 2021. évi éves jelentésünket. AII. Kamara tagjai júniusban találkoztak a REGI bizottság koordinátoraival, hogy megvitassák a további együttműködést, a CONT bizottság pedig novemberben látogatást tett a Számvevőszéknél, hogy eszmecserét folytasson a Testülettel.
Az Európai Unió Tanácsa
A számvevőszéki megjelenések száma a 2021. évi 68 alkalommal szemben 2022-ben jelentősen, 82 alkalomra nőtt.
A Tanács előkészítő szervei általában valamennyi különjelentésünkkel foglalkoznak, közvetlenül azok megjelenése után, áttekintéseinkkel, illetve véleményeinkkel azonban nem feltétlenül. 2022-ben 26 különjelentést és három véleményt mutattunk be 19 különböző tanácsi bizottságnak és munkacsoportnak.
2022-ben a Számvevőszék képviselői emellett 29, az uniós költségvetés 2020. és 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítésével foglalkozó ülésen is részt vettek. A Tanács Költségvetési Bizottsága továbbá felkérte a Számvevőszék vezetőségét, hogy ismertesse a „2023+” munkaprogramját és 2023. évi költségvetés-tervezetét.
Franciaország: 2022. január – június
Csehország: 2022. július – december
A Covid19-járvánnyal kapcsolatos korlátozások enyhítése miatt a Számvevőszék képviselői ismét fizikailag is részt vehettek az Unió Tanácsának ülésein. Ugyanakkor a kapcsolattartás részben továbbra is távoli eléréssel történik. Ez az új munkamódszer lehetővé tette, hogy szorosabban együttműködjünk az Unió Tanácsával, például egyes jelentésekről célzott technikai tájékoztatókat tartsunk az Unió melletti állandó képviseleteknek.
2022 júliusában Klaus‑Heiner Lehne, a Számvevőszék akkori elnöke találkozott Csehország miniszterelnökével, uniós ügyekért felelős miniszterével és pénzügyminiszterével, hogy megvitassák
a tanácsi elnökség prioritásait. Iliana Ivanova és Jan Gregor számvevőszéki tagok szeptemberben informális találkozón vettek részt a kohéziós politikáért felelős miniszterekkel. Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke novemberben találkozott a svéd miniszterelnökkel és pénzügyminiszterrel. 2022 decemberében Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke és Jan Gregor, a Számvevőszék tagja találkozót tartott a cseh pénzügyminiszterrel mint az ECOFIN Tanács elnökével, mielőtt az uniós pénzügyminiszterek előtt bemutatták volna a 2021. évi éves jelentést. Emellett a Számvevőszék tagjai
és vezetői 2022-ben 14 találkozón vettek részt az Unió melletti állandó képviseletek képviselőivel.
A nemzeti és regionális parlamentek és a tagállami kormányok
a nemzeti és regionális parlamentekkel
A Számvevőszék tagjai és munkatársai 2022 folyamán 20 tagállam nemzeti és regionális parlamentjei előtt, 88 ülésen mutatták be munkánkat.
a tagállami kormányokkal
Tagjaink és vezetőségünk 2022-ben 133 ülésen ismertették munkánkat 22 tagállam kormányaival és kormányzati szerveivel.
Európai Bizottság
a legmagasabb szinten
A Számvevőszék tagjai és a biztosok rendszeres kétoldalú kapcsolatot tartanak fenn a tervezett és folyamatban lévő ellenőrzési feladatokkal kapcsolatban.
Évek óta bevett gyakorlat az is, hogy intézményünk tagjai éves ülések keretében találkoznak európai bizottsági kollégáikkal. Ezek az ülések lehetőséget nyújtanak arra, hogy áttekintsük az eddigi tapasztalatokat, és elgondolkozzunk azon, hogyan erősíthetjük meg még inkább együttműködésünket.
2022 júliusában ez a hagyomány folytatódott, amikor Klaus‑Heiner Lehne akkori számvevőszéki elnök meghívta Luxembourgba a biztosi testületet, és kétoldalú találkozót tartott Ursula von der Leyen elnökkel. A Számvevőszék tagjai és a biztosok négy vitacsoportban ültek össze, amelyek az európai zöld megállapodásról, a digitális átállásról, a globális dimenzióról, valamint az európai gazdaságélénkítést, illetve az uniós gazdasági kormányzási kerethez való kapcsolódást ösztönző uniós költségvetésről cseréltek eszmét.
Együttműködés más legfőbb ellenőrző intézményekkel
Az Európai Unió Legfőbb Ellenőrző Intézményeinek Kapcsolattartó Bizottsága
A 27 tagállam legfőbb ellenőrző intézményeivel folytatott együttműködésünk elsősorban az uniós legfőbb ellenőrző intézmények vezetőinek kapcsolattartó bizottsága keretében zajlik. A fórum elősegíti az európai uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei és az Európai Számvevőszék közötti párbeszédet és az információk megosztását.
2022-ben folytattuk a Covid19-cel kapcsolatos uniós hálózati ellenőrzést, amelynek eredményeként a Kapcsolattartó Bizottság honlapján számos tájékoztatót tettünk közzé a legfőbb ellenőrző intézmények
e témával kapcsolatos 2020. és 2021. évi munkájáról. Emellett folytattuk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásának ellenőrzésére irányuló együttműködési tevékenységünket is. Ez utóbbi esetében 22 uniós legfőbb ellenőrző intézményt képviselő auditmenedzserek és számvevők találkoztak rendszeresen, hogy megvitassák az NGEU-val kapcsolatos véglegesített, folyamatban lévő és tervezett ellenőrzéseiket.
2022 májusában mi adtunk otthont a Kapcsolattartó Bizottság éves ülésének. 2019 óta ez volt az uniós legfőbb ellenőrző intézmények vezetőinek első személyesen megrendezett találkozója, bár 2021 novemberében virtuális formában már sor került egy magas szintű rendezvényre. A megbeszélések fő témája az volt, hogy mely stratégiai feladatok és kihívások várnak az uniós legfőbb ellenőrző intézményekre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nemzeti és uniós szintű hozzáadott értékének vizsgálata során.
Az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményei
Támogatást nyújtunk az uniós tagjelölt országok (Albánia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország és Ukrajna) és a potenciális tagjelölt országok (Bosznia-Hercegovina, Koszovó2) legfőbb ellenőrző intézményeinek is.
2022-ben támogattuk a SIGMA-t (kormányzás- és vezetésfejlesztési támogatási program), amely az OECD és az Európai Unió közös kezdeményezése, a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményeit összefogó hálózat párizsi találkozójának megszervezésében.
2 Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van a Koszovóval kapcsolatos helyzetről szóló 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal (ENSZ BT 1244/1999) és a Nemzetközi Bíróság 2010. július 22-i, a Koszovó függetlensége egyoldalú kinyilvánításának a nemzetközi joggal való összhangjáról szóló tanácsadó véleményével.
INTOSAI
2022-ben is aktívan részt vettünk a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI) tevékenységeiben. A Szakmai Standardokkal Foglalkozó Bizottság (PSC) alelnökeként közreműködtünk az INTOSAI stratégiai tervezéssel foglalkozó munkacsoportjában, és aktívan együttműködtünk a többi munkacsoport elnökeivel. Szeptemberben szintén mi rendeztük meg a PSC irányítóbizottságának 21. ülését, ahol sikeresen elfogadták a standardok keretének korszerűsítéséről szóló jelentést, amelynek elkészítését a Számvevőszék irányította.
2022 novemberében részt vettünk az INTOSAI XXIV. kongresszusán (INCOSAI) Rio de Janeiróban. A kongresszusra háromévente kerül sor. Ez az INTOSAI legfelső szerve, ahol a szervezet legfontosabb igazgatási döntései születnek. A kongresszuson elfogadták az INTOSAI 2023–2028-as időszakra szóló stratégiai tervét, és a Számvevőszék átvette a brazil legfőbb ellenőrző intézménytől a PSC elnöki tisztét. Ebben a minőségében a Számvevőszék jelenleg tagja az INTOSAI igazgatótanácsának.
Részt vettünk a szakmai standardalkotó bizottság (PSC) albizottságaiban és más INTOSAI-munkacsoportok tevékenységeiben és projektjeiben is, különösen a környezetvédelmi ellenőrzés, a nagy adathalmazok, a pénzügyi modernizáció és a szabályozási reform, valamint a közpolitikák és -programok értékelése terén. Ezen túlmenően mi vezettük a legfőbb ellenőrző intézmények minőségirányításáról szóló ISSAI 140 standard frissítésére irányuló projektet is, és együttműködtünk az INTOSAI Fejlesztési Kezdeményezéssel (IDI) az új standard végrehajtási iránymutatásának kidolgozásában.
EUROSAI
Aktívan kivettük részünket emellett az INTOSAI európai regionális csoportjának, a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Szervezetének (EUROSAI) tevékenységében is, különösen annak a környezetvédelmi audittal, az információtechnológiákkal és a katasztrófákra és elemi csapásokra elkülönített források ellenőrzésével foglalkozó munkacsoportjaiban, valamint az etikai hálózat munkájában.
2022-ben a „Forward thinking and emerging issues” (Előremutató hozzáállás és újonnan felmerülő kérdések) portfólió keretében folytattuk az Egyesült Királyság nemzeti számvevőszékével közösen irányított „Felkészülés a jövőbeli kockázatokra és éghajlati válságokra: Eljött az idő, hogy az ellenőrzés a hosszú távú kilátásokkal foglalkozzon?” nevű projektcsoport munkáját. Emellett aktívan részt vettünk a Covid19-járvány kapcsán tett válaszlépések ellenőrzésével foglalkozó projektcsoport munkájában is.
A Számvevőszék vezetősége
Tagok
A Számvevőszék kollektív testületként látja el feladatait, amelybe minden uniós tagállam egy-egy tagot delegál. A tagokat az egyes tagállami kormányok jelölése alapján az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács nevezi ki. Intézményünk nem játszik szerepet a tagok jelölésének, illetve kinevezésének folyamatában.
A számvevőszéki tagok megbízatási ideje hat év, és megbízatásuk megújítható. Feladataikat teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében látják el, erre hivatalba lépése előtt minden számvevőszéki tag az Európai Bíróság előtt ünnepélyesen kötelezettséget vállal.
2022-ben a Tanács több új tagot is kinevezett: Szlovénia részéről Jorg Kristijan Petrovičot (május 7-i hatállyal), Hollandia részéről Stef Blokot (szeptember 1-i hatállyal), Máltáról George Marius Hyzlert (október 1-i hatállyal), Ciprus részéről Lefteris Christoforou-t (november 2-i hatállyal), valamint Litvánia részéről Laima Liucija Andrikienė-t (november 16-i hatállyal). A Tanács emellett (május 7-i hatállyal) további hat évre megújította a jelenlegi cseh, lett és lengyel számvevőszéki tagok – Jan Gregor,
Mihails Kozlovs és Marek Opioła – megbízatását.
Korábbi holland tagunk, Alex Brenninkmeijer sajnos 2022. április 14-én elhunyt.
Az új portugál tag kinevezéséhez szükséges jelölési eljárás 2022 végén még folyamatban volt.
2022-ben a tagok testülete 25 ülést tartott. Az üléseken 93%-os volt a részvételi arány. A tagok kamarai és bizottsági üléseken is részt vettek (lásd még: Ellenőrzési kamarák és bizottságok).
hatékonyságunk növelése és
erőforrásaink kihasználásának optimalizálása
jövőbeni ellenőrzéseink során
A Számvevőszék tagjai, a főtitkár és az igazgatók évente egyszer kétnapos szemináriumon vitatják meg az intézmény hosszú távú stratégiájával, munkájával és szervezeti felépítésével kapcsolatos fontos kérdéseket.
Az idei szemináriumon a tagok a következő alapvető fontosságú témákat vitatták meg:
- hogyan tehető hatékonyabbá és termelékenyebbé különjelentéseink elkészítése;
- a Számvevőszék magatartási kódexének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdések;
- „2023+” munkaprogramunk.
Elnök
Az elnök feladatai közé tartozik az intézmény stratégiájának kialakítása, a tervezési és teljesítménymenedzsment, a kommunikációs és médiakapcsolatok fenntartása, az intézményi kapcsolattartás, a jogi kérdések és a belső ellenőrzés. A Számvevőszék külkapcsolatai során is az elnök képviseli az intézményt.
Elnökünket a tagok maguk közül választják ki hároméves, megújítható időtartamra. Ettől kezdve a megválasztott személy primus inter pares szerepet tölt be (első az egyenlők között), elnököl a tagok testületének ülésein, és biztosítja a határozatok végrehajtását.
2022. október 1-jén Tony Murphy vette át Klaus‑Heiner Lehnétől a Számvevőszék elnöki tisztségét.
Megjegyzés: 2023. februári állapot.
Ellenőrzési kamarák és bizottságok
A tagokat hozzárendelik az öt ellenőrzési kamara valamelyikéhez: a kamarák fogadják el jelentéseink, áttekintő kiadványaink és véleményeink nagy többségét. Az ellenőrzési kamarák feladataikat a hozzájuk beosztott számvevőszéki tagok között osztják meg. Saját ellenőrzési feladataiért minden tag elszámolással tartozik a kamara és a számvevőszéki testület felé. Az ellenőrzési munkát az ellenőrzési kamarákhoz tartozó igazgatóságokon dolgozó szakosodott számvevők végzik.
Az egyes ellenőrzési kamarák elnökét a kamara tagjai kétéves, megújítható időtartamra választják meg. 2022. október 11. óta öt kamaraelnökünk Joëlle Elvinger, Annemie Turtelboom, Bettina Jakobsen, Mihails Kozlovs és Jan Gregor.
Az Ellenőrzés-minőségi Bizottság feladata az Európai Számvevőszék ellenőrzési irányelveinek, standardjainak és módszertanának gondozása, az ellenőrzések támogatása és fejlesztése, valamint az ellenőrzések minőségének felügyelete. A bizottság az egyes ellenőrzési kamarák egy-egy képviselőjéből áll, 2022. november 2. óta elnöke Iliana Ivanova.
Az Igazgatási Bizottság és adott esetben a tagi testület (az elnöki tisztet mindkettő esetében a Számvevőszék elnöke látja el) szélesebb körű stratégiai és adminisztratív kérdésekben hoz döntéseket. Az Igazgatási Bizottság tagjai a Számvevőszék elnöke, a kamarák elnökei, az Ellenőrzés-minőségi Bizottság elnöke, valamint az intézményközi kapcsolatokért felelős számvevőszéki tag (2022. október 10. óta Eva Lindström tölti be ezt a tisztséget).
2022-ben 113 kamarai ülésre, 15 igazgatási bizottsági ülésre és 10 ellenőrzés-minőségi bizottsági ülésre került sor. Az üléseken 95%-os, 94%-os, illetve 89%-os volt a részvételi arány.
Emellett több más bizottság is működik, köztük Joëlle Elvinger elnökletével az etikai bizottság, Hannu Takkula vezetésével a Belső Ellenőrzési Bizottság és Helga Berger elnöklésével a Stratégiai Előrejelzéssel Foglalkozó Tanácsadó Bizottság.
Felső vezetésünk a főtitkárból és az igazgatókból áll. Intézményünkben összesen tíz igazgatóság van: a kamarákhoz öt igazgatóság, az Ellenőrzés-minőségi Bizottsághoz egy igazgatóság tartozik, az elnökséghez szintén egy, a főtitkársághoz pedig három.
Megjegyzés: 2023. februári állapot.
A teljesítmény mérése
Fő teljesítménymutatókat (KPI) alkalmazunk, amelyek tájékoztatják a vezetést arról, hogyan halad
a kitűzött stratégiai célok elérése, emellett segítik a döntéshozatalt, és tudósítják intézményi partnereinket a teljesítményünkről. 2021–2025-ös stratégiánk mentén aktualizáltuk a fő teljesítménymutatókat. A következő fő teljesítménymutatók nagy vonalakban tájékoztatnak arról, hogy intézményünk hogyan teljesít tevékenységeinek terjesztése, hatása és megítélése tekintetében:
- a közzétett jelentések száma (a tervezett jelentések arányában);
- médiajelenlét;
- munkánk hatása és megítélése (az érdekelt felek visszajelzései);
- megjelenéseink más intézmények, nemzeti és regionális parlamentek és tagállami kormányok előtt, illetve a nemzetközi színtéren;
- a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtása.
29 jelentést tettünk közzé (2021-ben: 32). Ebből 28 különjelentés, egy pedig áttekintés volt.
Médiajelenlét
növekedett a médiafigyelem
2022-ben mintegy 130 000 online cikk és közösségimédia-bejegyzés kapcsolódott ellenőrzési jelentéseinkhez, más kiadványainkhoz vagy általában a Számvevőszékhez. A korábbi évekhez képest ez
a médiafigyelem komoly növekedését jelenti (2021: 67 000; 2020: 32 000).
A médiafigyelem a jelentés tárgyától és összetettségétől függően nagymértékben változhat. Külső tényezők, mint például egy fontos esemény vagy szakpolitikai fejlemény, szintén befolyásolhatják a média érdeklődését kiadványaink iránt. Vészhelyzetekben – például a Covid19-világjárvány vagy
az Oroszország által Ukrajna ellen indított agresszív háború idején – a média figyelme elsősorban a válsággal kapcsolatos kérdésekre irányul.
A Covid19-járvány miatti lezárások óta virtuálisan népszerűsítettük kiadványainkat, és ennek köszönhetően növelni tudtuk kapcsolataink számát az újságírókkal.
2022-ben 41 sajtóközleményt tettünk közzé 24 uniós nyelven, emellett bizonyos nyelveken háttéranyagokat és a sajtó munkatársai számára készített tudnivalókat és azonnal felhasználható hanganyagokat is kibocsátottunk. Emellett rádiós, televíziós és az írott sajtóban megjelenő interjúkat adtunk számos európai ország médiaorgánumainak. Éves jelentésünk kapcsán 14 online sajtótájékoztatót és 9 országspecifikus sajtótájékoztatót tartottunk. Tájékoztatóinkon összesen 350 újságíró vett részt, legtöbben az uniós tagállamok főbb nemzeti médiaorgánumait képviselték.
a Számvevőszék honlapján
2022-ben több mint másfél millió látogatást számlálhattunk honlapunkon, az egyedi látogatók száma mintegy 600 000 volt.
tovább nőtt
a követőink száma
2022 végén három közösségimédia-fiókunknak (Twitter, LinkedIn, Facebook) több mint 45 000 követője volt (2021: 39 000).
Munkánk hatása és megítélése
hasznosnak találja jelentéseinket
a munkájához
Folyamatosan értékeljük, hogy jelentéseink olvasói (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az uniós ügynökségek, a tagállamok állandó képviseletei, a tagállami ügynökségek és legfőbb ellenőrző intézmények, a nem kormányzati szervezetek, a tudományos körök, a média és más érdekelt felek munkatársai) szerint munkánk valószínűleg milyen hatást vált ki és mennyiben hasznos.
2018 óta anonimizált elektronikus felmérések keretében kérjük olvasóinkat arra, hogy adjanak minőségi visszajelzést egyes kiválasztott jelentéseinkről, és általában véve tegyenek javaslatokat munkánk kapcsán.
2022-ben összességében a mintegy 450 válaszadó 82%-a ítélte úgy, hogy jelentéseink hasznosak a munkájához, és 78%-uk találta úgy, hogy azok érezhető hatással járnak. Ez hasonló a tavalyi eredményhez (2021: 83%, illetve 79%).
Megjelenéseink más intézmények, nemzeti és regionális parlamentek és tagállami kormányok ülésein, valamint nemzetközi tevékenységeink
az érdekelt felekkel
Összegezve elmondható, hogy 2022-ben ismét magas szintű volt kapcsolattartásunk az érdekelt felekkel, Európában és azon túl egyaránt. 437 alkalommal (2021: 419) mutattuk be munkánk eredményeit az Európai Parlament bizottságai, a Tanács előkészítő szervei, valamint nemzeti és regionális parlamentek és tagállami kormányok előtt.
Emellett 178 nemzetközi tevékenységben vettünk részt, többek között nemzetközi közpénzellenőrzési szervezetek, különösen az INTOSAI és az EUROSAI tevékenységeiben, valamint más legfőbb ellenőrző intézményekkel közösen rendezett kétoldalú rendezvényeken, konferenciákon, találkozókon és szélesebb közönséget célzó eseményeken (2021: 154).
A Számvevőszék ajánlásainak végrehajtása
szinte mindegyikét
végrehajtották
Ajánlásaink végrehajtását számvevőink által végzett nyomon követés alapján mérjük. 2022-re nézve azokat az ajánlásainkat elemeztük, amelyeket a 2018-ban közzétett jelentéseinkben intéztünk a Bizottsághoz és más intézményekhez.
Az elemzés tanúsága szerint a nyomon követett ajánlások közül a 2018. évi éves jelentésünkben megfogalmazott 14 ajánlás 100%-át, illetve a 2018-ban kiadott különjelentéseinkben szereplő 325 ajánlás 85%-át teljes egészében, illetve néhány vagy a legtöbb tekintetben végrehajtották.
Munkatársaink
A munkaerő megoszlása
2022 végén intézményünkben az állandó és ideiglenes álláshelyek száma 873 (előzőleg 853) volt. A 20 új álláshelyet a költségvetési hatóság ideiglenes jelleggel biztosította az NGEU eszköz ellenőrzése céljából. 549 fő az ellenőrzési kamarákban, azon belül 104 a számvevőszéki tagok kabinetjeiben dolgozott.
Emellett év végén 91 szerződéses alkalmazottat és 33 kirendelt nemzeti szakértőt foglalkoztattunk (2021: 92, illetve 25).
Munkaerő-felvétel
Munkaerő-felvételi politikánk az uniós intézmények általános alapelveit és foglalkoztatási feltételeit követi, munkatársaink pedig széles körű tudományos és szakmai háttérrel rendelkeznek.
2022-ben 107 új alkalmazottat (2021: 80) vettünk fel: 33 tisztviselőt, 47 ideiglenes alkalmazottat, 16 szerződéses alkalmazottat és 11 kirendelt nemzeti szakértőt.
A számvevőknek szóló ASPIRE programunkat 2017-ben vezettük be: célja, hogy segítse az újonnan érkezők szakmai integrációját, lehetővé téve számukra, hogy a munkahelyen töltött első három évükben tapasztalatot szerezzenek különböző ellenőrzési feladatokban, és célzott képzési tevékenységekben vegyenek részt.
Mindemellett három–öt hónapos időtartamra 60 szakmai gyakornoki állást is biztosítottunk (2021: 56) egyetemi végzettséggel rendelkező gyakornokok számára. 2022-ben gyakornokaink a márciusi, májusi és októberi időszakban is a Számvevőszék más munkatársaihoz hasonló hibrid formában dolgoztak, ötvözve a helyszíni és a távoli munkavégzést.
Életkor szerinti megoszlás
2022 végén az aktív szolgálatban lévő alkalmazottaink háromnegyede (76%) 40–59 éves volt, ez az arány megfelel a 2021. évi adatoknak.
A vezetők 72%-a volt legalább 50 éves (2021: 73%). Ezért a következő 5–10 évben a nyugdíjazások miatt a vezetői állomány megújulásával kell számolni.
Esélyegyenlőség
Összességében a nők és a férfiak egyenlő arányban vesznek részt munkaerő-állományunkban.
Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy szervezetünk valamennyi szintjén egyenlő karrierlehetőségeket biztosítsunk munkatársaink számára. A nők és a férfiak egyenlő arányban képviseltetik magukat munkaerő-állományunkban, és 2022-ben igazgatóink és ügyvezetőink több mint egyharmada (39%) volt nő (2021: 36%).
A Számvevőszéken az ellenőrzés terén dolgozó ügyvezetők között a nők aránya elérte a 41,4%-ot (2021-ban: 37,5%), ami meghaladja a 2027-re kitűzött 40%-os célt. A Számvevőszék2021–2025-ös időszakra szóló sokszínűségi és befogadási cselekvési tervével összhangban 2022-ben közzétettük az első (2021-re vonatkozó) éves sokszínűségi és befogadási (D+I) jelentést. Első alkalommal kezdeményeztük továbbá a Számvevőszék épületeinek akadálymentesítési ellenőrzését is.
Ugyanígy továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy vezetőségünkben javítsuk a földrajzi egyensúlyt.
Etika
A Számvevőszék 2022-ben etikai keretrendszerének két fontos dokumentumát is frissítette: az etikai iránymutatásokat, valamint a tiszteletteljes és zaklatásmentes munkahelyre irányuló politikát. Az etikai iránymutatások aktualizálását megelőzően egy külső tanácsadó értékelte az etikai keretet és ajánlásokat tett azzal kapcsolatban.
Az Etikai Bizottság olyan etikai kérdéseket vitat meg, amelyek a megítélése szerint relevánsak a Számvevőszék standardjai és jó hírneve szempontjából; ide tartoznak többek között tagjainak külső tevékenységei. A bizottság három tagból áll, akiket az elnök javaslatára a tagok testülete hároméves, egyszer megújítható időtartamra nevez ki. Közülük ketten a Számvevőszék tagjai, a harmadik pedig az intézményen kívüli személy, akit képességei, tapasztalata és szakmai képességei alapján választanak ki.
Ellenőrzés-támogatás
Ellenőrzési módszertan
Az AWARE (Accessible Web-based Audit Resource) nevű belső digitális platformunk ismerteti ellenőrzési módszertanunkat és iránymutatásainkat. Ezt a platformot tavaly elérhetővé tettük a honlapunkon, Ezzel a nagyközönség egyablakos hozzáférést nyert ellenőrzési módszertanunkhoz.
Szakmai képzés
képzésre vonatkozó célértéket
2022-ben ismét túlléptük a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség ajánlásaival összhangban meghatározott szakmai képzési célt, amely a számvevőknek évi 5 nap, a nem ellenőrzéssel foglalkozó munkatársaknak pedig évi 2 nap nem nyelvi jellegű képzésnek felel meg.
Számvevőink átlagosan 6,9 nap nem nyelvi jellegű képzésen vettek részt (2021: 8,5, 2020: 5,4), ebből 5,0 nap volt a főtevékenységhez kapcsolódó (ellenőrzési témájú) képzés. Nem számvevői pozícióban dolgozó munkatársaink átlagosan 3,6 képzési napon vettek részt (2021: 4,2, 2020: 3,1). Mindkét mutató esetében a tavalyi évhez viszonyított csökkenést az magyarázza, hogy fokozatosan visszatérünk a tantermi/jelenléti képzésekhez, amelyek jobb tanulási élményt biztosítanak, de természetüknél fogva kisebb kapacitással rendelkeznek, mint az online alternatívák.
Miközben folyamatosan törekedtünk arra, hogy gazdag képzési kínálatot nyújtsunk, különös figyelmet fordítottunk a főtevékenységhez kapcsolódó (ellenőrzési témájú) képzésekre. Ennek nyomán számos új kurzus és új kezdeményezés született, például az alábbiak:
- Szakpolitikai területekkel kapcsolatos képzések: 2022-ben az egyik legfontosabb prioritás az volt, hogy ellenőrzési kamaráinkkal együttműködve bővítsük az ellenőrzési területeinkkel, vagyis az uniós szakpolitikákkal kapcsolatos ismereteket. E kezdeményezés keretében 12 képzést szerveztünk.
- Nagy figyelmet fordítottunk egy új területre, a „Next Generation EU” (NGEU) kezdeményezésre és azon belül is különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre (RRF). Kiemelt képzési kezdeményezésként, az Európai Közigazgatási Intézettel együttműködve kétnapos képzést rendeztünk az RRF-ről. Már hat alkalommal megtartottuk ezt az online tanfolyamot, amely bevezeti a résztvevőket az RRF-rendelet részleteibe és sajátosságaiba, és bemutatja a tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek végrehajtását.
- Új képzési programok a feladatfelelősök számára, illetve az adatok és a technológia felhasználásáról az ellenőrzések során: véglegesítettük a feladatfelelősök kompetenciakeretét, amelynek alapján célzott képzési programot dolgoztunk ki a feladatfelelősök három kulcskompetenciája – projektmenedzsment, eredményes kommunikáció és vezetői készségek – mentén. Emellett a Számvevőszék adatcsoportjával együttműködve megkezdtük ellenőrzési munkatársaink továbbképzését az adatok és a technológia használata terén.
munkakörnyezet:
képzés és figyelemfelkeltés
Képzéseket szerveztünk munkatársaink és a vezetők számára arról is, hogyan tájékozódjanak a hibrid munkáról szóló új határozat 2022 áprilisi hatálybalépése óta fennálló új hibrid valóságban. A „Vissza az irodába” program júniustól októberig tartott, olyan különböző tevékenységekkel, mint tanfolyamok, prezentációk, műhelyfoglalkozások és fotópályázatok. 2022 novemberében kötelező tanfolyamot szerveztek a vezetők számára.
Folytattuk a karriertanácsadóknak, mentoroknak, belső segítőknek és bizalmas kapcsolattartó személyeknek szóló képzési programunkat is.
Fordítás
2022-ben több mint 203 000 oldalt fordítottunk és lektoráltunk (2021: 227 003), ezen belül 21 133 oldal fordítása kiszervezett munka keretében történt. Fordítóink részt vettek ellenőrzési tevékenységeinkben is, nyelvi támogatást nyújtva a helyszíni ellenőrzések során, a virtuális és hibrid üléseken, valamint a jelentések elkészítésében. Emellett részt vettek a kommunikációs munkában, nyelvi tanácsadást nyújtottak és azáltal is javították a kiadványok minőségét, hogy a mondanivalót – például kulturális adaptálás révén – az adott célközönséghez igazították.
Ez volt az első olyan év, amikor az összes számvevőszéki terméket ír nyelvre is azonnal lefordítottuk, így azok közzététele időben megtörténhetett.
Kiberbiztonság
a kiberbiztonság tekintetében
A Covid19-válság nyomán exponenciálisan megnőtt a kiberbűnözés és az államok által szponzorált kibertámadások száma. A Számvevőszék informatikai biztonsági csoportjának minden eddiginél nagyobb feladatot jelentett, hogy megóvja informatikai szolgáltatásaink biztonságát. Ez nem valósulhatott volna meg a hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító intézményközi csoport, a CERT-EU értékes támogatása nélkül.
Megkezdődött a 2022–2024. évi kiberbiztonsági terv végrehajtása, és számos – részben már lezárult, részben még folyamatban lévő – intézkedés született. Ezenkívül a CERT-EU támogatásával kidolgoztunk egy ütemtervet a „zéró bizalom” biztonsági modellre való áttéréshez, amely a kiberbiztonsági terv egyik alapelve. Az új paradigmát elsőként alkalmazó rendszer az új távelérési platform, amely 2023 első negyedévében felváltja a jelenlegi VPN-megoldást.
2022-ben több adathalászat elleni kampányra is sor került, köztük egy intézményközi szintűre is. A kampányok sikeresnek bizonyultak: az adathalász üzeneteket felismerő és bejelentő számvevőszéki alkalmazottak számának növekedését figyelhettük meg.
A CERT-EU külön ülést tartott a Számvevőszék felső vezetésével, hogy tájékoztassa őket a veszélyeket illető jelenlegi helyzetről és a kezelésre váró stratégiai prioritásokról.
Az év során a főtitkár új informatikairendszer-naplózási és -ellenőrzési politikát hagyott jóvá. Az új szabályzat célja, hogy biztonságot adjon felhasználóinknak és biztosítsa a rendszeraudit- és a naplóadatok használatának átláthatóságát, miközben garantálja rendszereink biztonságát.
Végezetül a Számvevőszék aktívan részt vett az új intézményközi kiberbiztonsági szabályok előkészítésében. Ezek jelenleg még jóváhagyás alatt állnak, a Számvevőszék azonban számos rendelkezésüket már most alkalmazza.
Épületeink
környezetbarát
munkahely
Szilárd meggyőződésünk, hogy a jó munkakörülmények kulcsfontosságúak a Számvevőszék stratégiai céljainak eléréséhez. A munkakörnyezet ugyanis közvetlen hatással van a személyzet jólétére, és segít abban, hogy a Számvevőszék vonzó munkahellyé váljon.
Törekszünk arra, hogy minden munkatársunk számára fenntartható munkahelyet, együttműködésen alapuló, jóllétorientált, biztonságos, befogadó és környezetbarát munkakörnyezetet biztosítsunk.
Tevékenységünket jelenleg egy három részből álló („K1”, „K2” és „K3”) épületben folytatjuk, amely egyetlen, integrált műszaki egységként működik. Emellett vészhelyzeti helyreállítási központunk számára is bérelünk irodákat Luxembourgban.
K1
A K1 épület 1988-ban nyílt meg, jelenleg 310 munkatársunk számára találhatók benne irodák, valamint tárgyalótermek.
A K1 épület korszerűsítésére 2008-ban került sor olyan módon, hogy megfeleljen az országos egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. A K1 épületben alkalmazott technológiát lehetőség szerint a K2 és a K3 épületben alkalmazott technológiához igazították.
K2
A K2 épület 2003-ban nyílt meg, és akár 241 alkalmazott elhelyezésére is alkalmas irodáknak, valamint tárgyalótermeknek, egy tolmácsfülkékkel is ellátott konferenciateremnek, videokonferencia-termeknek, kávézónak és alapfelszereltségű konyháknak ad otthont.
A K2 épület korszerűsítésen esett át a munkahelyek kialakításának optimalizálása és a műszaki berendezések modernizálása céljából, amelyeknek így nagyban javult a környezeti hatékonysága.
K3
A K3 épület 2012-ben nyílt meg. A földszinten helyezkedik el az ebédlő, a kávézó és az oktatótermek. Az épület emellett helyt ad 503 munkatársunk elhelyezésére alkalmas irodáknak, valamint tárgyalótermeknek és egy informatikai helyiségnek. A K3 épület „nagyon jó” BREEAM-minősítést kapott: a BREEAM a világon a legfejlettebb, az épületek fenntarthatóságát értékelő és tanúsító rendszer.
A Számvevőszék épületei Luxembourg Kirchberg városrészében.
Környezetgazdálkodás
Uniós intézményként valamennyi tevékenységünk során kötelességünk betartani a gondos környezetgazdálkodás elvét. Elkötelezettek vagyunk tehát a környezeti hatásunk folyamatos csökkentése mellett. Éves rendszerességgel nyomon követjük és elemezzük a tevékenységeink által generált üvegházhatásúgáz-kibocsátás mennyiségét.
A Számvevőszék büszke arra, hogy megszerezte a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítását. Sikeresen üzemeltetjük az EMAS előírásainak megfelelő környezetközpontú irányítási rendszerünket és teljes mértékben megfelelünk az ISO 14001:2015 szabvány tanúsítási követelményeinek.
Az EMAS külső megfelelőségi ellenőrzésére 2022 októberében került sor. Jó eredményeket sikerült elérni, nem találtak szabálytalanságokat, és számos jó gyakorlatra figyeltek fel. Így nem volt akadálya a 2023–2025-ös időszakra szóló EMAS-tanúsítványunk jóváhagyásának.
A Számvevőszék további lépéseket tesz azért, hogy sikerüljön 15%-kal csökkentenie gázfogyasztását, amint azt tavaly júliusban a Bizottság és a Tanács „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” elnevezésű csomagja javasolta. A Számvevőszék emellett figyelembe veszi a luxemburgi kormány közelmúltbeli ajánlását is, amely a hatóságok által üzemeltetett épületek hőmérsékletének 20°C-ra történő korlátozását helyezi kilátásba.
2022-ben a Számvevőszék épületeinek energetikai ellenőrzése során különböző energiamegtakarítási lehetőségek merültek fel, és ennek nyomán már meg is kezdődött egy, az energiafogyasztás csökkentésére irányuló ambiciózus terv végrehajtása.
csökkentésének ütemterve
2022-ben elindítottunk egy projektet az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentésére. A projekt három sarokköve:
- épületeink környezeti hatásának csökkentése;
- a környezetbarát mobilitás felkarolása, figyelembe véve, hogy ellenőrzési munkánk szempontjából elengedhetetlen helyszíni ellenőrző látogatásokat végezni;
- a személyzet tudatosságának és elkötelezettségének előmozdítása.
A 2021. évre vonatkozó, első számvevőszéki fenntarthatósági jelentést 2022 szeptemberében fogadta el a Számvevőszék testülete. Az intézményi felelősségvállalás alapvető célja annak biztosítása, hogy a szervezet tevékenysége pozitív hatással legyen a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra. Ez az a három alappillér, amelyen az intézményi felelősség – azaz a fenntarthatóság – nyugszik. A fenntarthatóság tehát a szervezet tevékenységeinek etikájával függ össze, és azzal, hogy az hosszú távon életképes módon működik-e.
A fenntarthatóság azonban nem csupán a környezetbarátabbá válást jelenti, hanem a gazdasági hatásról, az etikáról és a kormányzásról, a törvények és rendeletek tiszteletben tartásáról, és mindenekelőtt magukról az emberekről is szól. A Számvevőszék a munkatársait tartja a legértékesebb erőforrásának, és számos kezdeményezést és intézkedést hajtunk végre a személyzet jólétének optimalizálása érdekében.
A jelentés áttekintést kínál működésünk gazdasági, környezeti és társadalmi hatásairól, miközben azt vizsgáljuk, hogy az uniós források támogatják-e a fenntartható és inkluzív növekedést Európában és világszerte. Emellett tájékoztatást nyújt szervezeti felépítésünk hatásáról és arról is, hogyan törekszünk igazgatásunk kialakítása révén is e küldetés megvalósítására.
A Számvevőszék fenntarthatósági jelentését ezentúl évente közzétesszük internetes honlapunkon.
A Számvevőszék elszámoltathatósága
Pénzügyi információk
Intézményünk finanszírozása az Európai Unió költségvetésének igazgatási kiadások fejezetéből történik.
2022-ben költségvetésünk összege mintegy 162,1 millió euró volt.
Költségvetésünk az összes uniós igazgatási kiadás mintegy 1,5%-át (az összes uniós kiadás kevesebb mint 0,1%-át) teszi ki.
A 2022. évi költségvetés végrehajtása
| 2022. ÉVI PÉNZÜGYI ÉV | Végleges előirányzatok | Kötelezettség-vállalások | Felhasznált, % (kötelezettség-vállalások/ előirányzatok) |
Kifizetések |
| 1. cím: Az intézménynél dolgozó személyek | (ezer euró) | |||
| 10. Az intézmény tagjai | 11 590 | 11 084 | 96% | 10 630 |
| 12. Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak | 120 203 | 118 984 | 99% | 118 984 |
| 14. Egyéb alkalmazottak és külső szolgáltatások | 9 089 | 9 055 | 99% | 8 783 |
| 162. Helyszíni ellenőrzések | 1 647 | 1 647 | 100% | 1 227 |
| 161 + 163 + 165. Az intézménynél dolgozó személyekkel kapcsolatos egyéb kiadások |
2 752 | 2 564 | 93% | 2 156 |
| Részösszeg (1. cím) | 145 281 | 143 334 | 99% | 141 780 |
| 2. cím: Épületek, bútorok, berendezések és egyéb működési költségek | ||||
| 20. Ingatlantulajdon | 4 908 | 4 9053 | 99% | 2 274 |
| 210. Informatika és távközlés | 8 879 | 8 879 | 100% | 5 617 |
| 212 + 214 + 216. Ingó javak és kapcsolódó költségek | 847 | 783 | 92% | 534 |
| 23. Folyó igazgatási kiadások | 540 | 478 | 89% | 378 |
| 25. Ülések, konferenciák | 381 | 185 | 48% | 138 |
| 27. Tájékoztatás és kiadványok | 1 305 | 1 145 | 88% | 834 |
| Részösszeg (2. cím) | 16 860 | 16 375 | 97% | 9 775 |
| Európai Számvevőszék összesen | 162 141 | 159 709 | 99% | 151 555 |
3 Beleértve a határozat útján történő átvitelt is.
A 2023. évi költségvetés
A 2023. évi költségvetés összege a 2022. évihez képest 7,97%-os növekedést mutat.
| 2022. ÉVI PÉNZÜGYI ÉV | 2023 | 2022 |
| 1. cím: Az intézménynél dolgozó személyek | (ezer euró) | |
| 10. Az intézmény tagjai | 11 777 | 11 715 |
| 12. Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak | 131 876 | 120 838 |
| 14. Egyéb alkalmazottak és külső szolgáltatások | 9 779 | 8 444 |
| 162. Helyszíni ellenőrzések | 2 453 | 2 452 |
| 161 + 163 + 165. Az intézménynél dolgozó személyekkel kapcsolatos egyéb kiadások |
2 601 | 2 732 |
| Részösszeg (1. cím) | 158 486 | 146 181 |
| 2. cím: Épületek, bútorok, berendezések és egyéb működési költségek | ||
| 20. Ingatlantulajdon | 4 274 | 3 778 |
| 210. Informatika és távközlés | 8 452 | 8 228 |
| 212 + 214 + 216. Ingó javak és kapcsolódó költségek | 894 | 944 |
| 23. Folyó igazgatási kiadások | 588 | 574 |
| 25. Ülések, konferenciák | 580 | 675 |
| 27. Tájékoztatás és kiadványok | 1 786 | 1 761 |
| Részösszeg (2. cím) | 16 574 | 15 960 |
| Európai Számvevőszék összesen | 175 060 | 162 141 |
Megjegyzés: A közölt számadatok az eredeti költségvetésre vonatkoznak.
Belső és külső ellenőrzés
Belső ellenőrzés
Belső Ellenőrzési Szolgálatunk (IAS) független, objektív bizonyosságot nyújtó és tanácsadó szolgáltatásokat biztosít a Számvevőszék által teremtett többletérték növelése és intézményünk működésének javítása céljából. Hogy segítse a Számvevőszéket stratégiájának és célkitűzéseinek megvalósításában, az IAS szisztematikus és fegyelmezett megközelítést alkalmazva értékeli a Számvevőszék irányításának, kockázatkezelésének és belső kontrolljának eredményességét és ösztönzi annak javítását. Az IAS tevékenységét a – három számvevőszéki tagból és egy külső szakértőből álló – Belső Ellenőrzési Bizottság felügyeli, amely rendszeresen nyomon követi az IAS éves munkaprogramjában meghatározott különböző feladatok terén elért haladást és biztosítja az IAS függetlenségét.
Az IAS 2022-ben folytatta a Számvevőszék kockázatkezelési politikájának felülvizsgálatát, és két vizsgálatra vonatkozóan adott ki jelentést az informatikai irányítás és a munkaerő-felvételi eljárás témájában. Az IAS emellett két másik vizsgálat („Az Európai Számvevőszék épületpolitikája – a K2 felújítása” és „Az értékelési és promóciós folyamatok”) esetében is lezárta a főbb ellenőrzési feladatokat, ezekről 2023-ben bocsát ki jelentést.
A Belső Ellenőrzési Szolgálat összességében nem tárt fel olyan hiányosságokat, amelyek jellegüknél vagy nagyságrendjüknél fogva megkérdőjeleznék a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő által a Számvevőszék 2022. évi pénzügyi műveleteinek jogszerűsége és szabályszerűsége biztosítása érdekében bevezetett belső kontrollrendszerek általános megbízhatóságát.
Külső ellenőrzés
Éves beszámolónkat független külső ellenőr ellenőrzi. Ez azért fontos, mert saját magunkkal szemben
is ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elveket alkalmazzuk, mint az általunk ellenőrzött szervezetekkel szemben.
Külső ellenőrünk, az ACG Auditing & Consulting Group S.r.l. 2022. május 5-én tette közzé a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolónkról készített jelentését, amelyben hitelesítő véleményt adott a beszámolóról.
A külső ellenőr véleményei – 2021. évi pénzügyi év
A pénzügyi kimutatásainkat illetően:
„Véleményünk szerint a pénzügyi kimutatások az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.) összhangban valós és hű képet adnak az Európai Számvevőszék 2021. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen fordulónappal végződő év működési eredményéről, pénzforgalmáról és a nettó eszközállomány változásairól.”
Erőforrás-felhasználásunkat és kontrolleljárásainkat illetően:
„Az e jelentésben ismertetett ellenőrzési munka alapján véleményünk szerint a Számvevőszék minden lényegi szempontból megfelelt a fent leírt kritériumoknak:
- a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat a szándékolt céloknak megfelelően használták fel;
- az alkalmazott kontrolleljárások biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.”
Elérhetőség
EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG
Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors
Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).
Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023
| ISBN 978-92-847-9782-0 | ISSN 2362-955X | doi:10.2865/809288 | QJ-AA-23-001-HU-N | |
| HTML | ISBN 978-92-847-9798-1 | ISSN 2362-955X | doi:10.2865/735530 | QJ-AA-23-001-HU-Q |
| ISBN 978-92-847-9838-4 | ISSN 1831-130X | doi:10.2865/897494 | QJ-AA-23-001-HU-C |
A kiadvány 24 nyelven és a következő formátumban érhető el:
 |
SZERZŐI JOGOK
© Európai Unió, 2023
Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.
Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.
Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.
Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.
A következő fényképek továbbfelhasználása megengedett, feltéve, hogy feltüntetik a szerzői jog tulajdonosát, a forrást és – amennyiben rendelkezésre áll – a fénykép készítőjének a nevét:
* © Európai Unió 2022., forrás: Európai Számvevőszék.
* © Európai Unió 2022., forrás: Európai Számvevőszék.
* © Európai Unió 2022., forrás: Európai Számvevőszék.
* © Európai Unió 2022., forrás: Európai Számvevőszék.
* © Európai Unió 2022., forrás: Európai Számvevőszék.
* © Európai Unió 2022., forrás: Európai Számvevőszék.
* © Európai Unió 2022., forrás: Európai Parlament / Alexis Haulot.
* © GLOBAL VIEW SPRL – fotó: Simon Schmitt. Építészek: Paul Noël (1988) és Jim Clemes (2004 és 2013).
Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni:
* (balra fent): © depositphotos.com/ mrdoomits.
* (jobbra fent): © depositphotos.com/ Xavier Lejeune.
* (balra középen): © depositphotos.com/ adriaticphoto.
* (az oldal közepén): © depositphotos.com/ halfpoint.
* (jobbra középen): © depositphotos.com/ fran11.
* (lent): © stock.adobe.com/ denizbayram.
* © stock.adobe.com/ Weyo.
* © shutterstock.com/ jamesteohart.
* © Getty Images / Tonkovic.
* © stock.adobe.com/ Negro Elkha.
* © depositphotos.com/ Tashatuvango.
* © depositphotos.com.
* © shutterstock.com/ Billy Miaron.
Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.
Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.
Az Európai Számvevőszék logójának használata
Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.
KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?
Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).
Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást
- az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
- a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
- az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.
INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?
Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).
Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).
Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).
Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.