Európai Számvevőszék 2018 Tevékenységi jelentés

Cover image

Európai Számvevőszék

Magunkról

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió külső ellenőre,

1977-ben hozták létre és az Unió hét intézményének egyike.

Székhelyünk Luxembourgban van, és mintegy 900 ellenőrző, támogató és adminisztratív alkalmazottat foglalkoztatunk az Európai Unió minden országából.

A számvevőszéki tagok testületébe a tagok mindegyikét más-más uniós tagállam delegálja.

Munkánk

A számvevők azt ellenőrzik, hogy az Unió megbízhatóan vezeti-e a könyvelését, helyesen alkalmazza-e pénzügyi szabályait, valamint hogy az uniós szakpolitikák és programok elérik-e a kitűzött céljaikat és megfelelő értékarányosságot biztosítanak-e.

Munkánk során elősegítjük az Unió pénzügyi gazdálkodásának javítását, valamint ösztönözzük az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot. Felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújtunk, jelezzük a hiányosságokat és a sikereket, és iránymutatással szolgálunk az uniós döntéshozóknak és jogalkotóknak.

Észrevételeinket és ajánlásainkat az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának, a nemzeti kormányoknak és parlamenteknek, valamint a szélesebb nyilvánosságnak mutatjuk be.

Az Európai Számvevőszék tagjaiból álló testület, 2018. május 1.


Elnöki előszó

Kedves Olvasó!

A 2018–2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiánk célja, hogy független ellenőrzés révén ösztönözze az Európai Unióba vetett bizalmat a lakosság körében. Ennek során a következőkre összpontosítunk: az uniós fellépések teljesítményének értékelése, üzeneteink egyértelmű közvetítése a nagyközönség felé, valamint az általunk végzett munka értékének növelése az érdekelt felek számára.

E tevékenységi jelentés áttekintést biztosít 2018-ban végzett munkánkról, amikor rekordszámú különjelentést, jelentést és véleményt tettünk közzé. Emellett információkat találhatnak benne a munkatársainkról, a vezetőségünkről és a pénzügyeinkről.

Jelentéseink pártatlan értékelést nyújtanak az uniós szakpolitikákról és programokról, valamint az uniós alapok pénzgazdálkodásának minőségéről az Unióban és azon túl. Ellenőrizzük, hogy az uniós kiadások megfelelnek-e a szabályoknak, illetve hogy a szakpolitikák és a programok optimálisan használják-e fel a rendelkezésükre álló pénzeszközöket.

Várakozással tekintünk a hivatalba lépő új Európai Parlamenttel és Bizottsággal folytatandó közös munka elé, amelynek célja, hogy tovább javítsuk az Unió pénzgazdálkodását és biztosítsuk az Unió eredményességét.

A jelentés jól mutatja azon törekvésünket, hogy a szervezetünket a jövő kihívásaihoz igazítsuk, és továbbra is a közszférára irányuló ellenőrzés élvonalában tartsuk.

Klaus-Heiner Lehne
elnök

Gyors áttekintés a 2018-as évről

Tevékenységeink

Stratégia

Eredmények elérése a stratégiai
célkitűzések megvalósítása terén

A 2018-as a jelenlegi, 2020-ig tartó stratégiánk első éve. E három év alatt a következő stratégiai célokat kívánjuk elérni:

  • a megbízhatósági nyilatkozat többletértékének növelése a jelenlegi uniós pénzgazdálkodással összefüggésben;
  • az uniós fellépések teljesítménnyel kapcsolatos szempontjainak előtérbe helyezése;
  • egyértelmű üzenetek közvetítése célközönségeink felé.

Abban is egyetértünk, hogy szervezetünket jobban hozzá kell igazítani az általunk létrehozott termékekhez.

Stratégiánk gyakorlati megvalósítása érdekében olyan cselekvési tervet fogadtunk el, amely a fent említett célok teljesítésére törekszik és segít abban, hogy továbbra is a közszférára irányuló ellenőrzés élvonalában maradjunk. 2018 végén mindezek az intézkedések még folyamatban voltak. Ezzel párhuzamosan már elindítottuk stratégiánk végrehajtásának független társintézményi értékelését, amely 2019 végén fog lezárulni – további információkért lásd: A Számvevőszék elszámoltathatósága című fejezet.

Középpontban a termékeinkkel kapcsolatos tájékoztatás

Egyértelmű üzenetek közvetítése
célközönségeink felé

A kommunikáció kulcsfontosságú annak a stratégiai célnak az eléréséhez, hogy egyértelmű üzeneteket közvetítsünk célközönségeink – az uniós politikák és programok ellenőrzéséért és irányításáért felelős uniós és tagállami politikai hatóságok, az egyéb legfőbb állami számvevőszékek, a vállalkozások és ipari szervezetek, a tudományos szakemberek, és végül, de nem utolsósorban legfőbb érdekeltünk, a nagyközönség – felé.

2018-ban jelentősen megnőtt a médiai érdeklődése a munkánk iránt. A tudósításokban kiemelt szerepet kaptak különjelentéseink, amelyekre egyre több figyelem fordul mind a nemzeti médiában, mind az unióval foglalkozó tájékoztatási csatornákban – további információkért lásd: a Médiajelenlét című fejezetet.

Új és jobb kommunikációs termékek

Ellenőrzési előzetesek
Betekintés a folyamatban lévő
ellenőrzési munkába

2017 második felében indítottuk el azt a kísérleti projektünket, amelynek keretében a nyilvánosság tájékoztatást kap a közelgő vagy a közelmúltban megkezdett ellenőrzési feladatokról.

2018-ban 12 ellenőrzési előzetest (korábbi nevén háttértájékoztató) adtunk ki, amelyek célja a vizsgált szakpolitika vagy programok iránt érdeklődők tájékoztatása. Az ebben foglalt információk egy adott, folyamatban lévő ellenőrzési feladat megkezdése előtt végzett előkészítő munkán alapulnak.

Az ellenőrzési előzetesek hozzájárultak ahhoz, hogy közzétételi tevékenységünk az év során folyamatos és kiegyensúlyozott legyen, így 2018 volt az első olyan év, amikor minden hónapban jelent meg számvevőszéki kiadvány. Ezek a kommunikációs termékek 2019-ben is meg fognak jelenni.

ECA Journal
Betekintés intézményünk
tevékenységeibe

Az uniós pénzgazdálkodás javítására vonatkozó megállapításainkat és ajánlásaikat bemutató ellenőrzési jelentéseinktől eltérően, magazinunk mindennapi munkavégzésünkre és azokra a személyekre fókuszál, akik a különböző területeken elkészítik jelentéseinket.

A magazint nemrégiben alakítottuk át és kristályosítottuk ki témaválasztékát, így minden egyes szám újabb, átfogó témát mutat be.

2018-ban magazinunk olyan témákat vett górcső alá, mint az uniós előcsatlakozási támogatás, a Parlament finanszírozása és ellenőrzése, az uniós pénzügyi és gazdasági irányítás, illetve a különjelentéseink, a munkaprogramunk, a nemzetközi együttműködés és az intézményünk időtállóvá válását szolgáló jövőbe tekintő tevékenységek.

Letöltések

Ellenőrzés

A teljesítmény fokozott előtérbe
helyezése

Az uniós költségvetés különböző területeire vonatkozóan különféle ellenőrzéseket végzünk:

  • a teljesítmény-ellenőrzések az uniós szakpolitikák és programok eredményességét, hatékonyságát és gazdaságosságát illetően – ezek az értékarányossági ellenőrzések egy adott irányítási vagy költségvetési területre vonatkoznak. Témáink megválasztásakor és feladataink megtervezésekor tekintetbe vesszük a teljesítmény- és szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését;
  • a pénzügyi és a szabályszerűségi ellenőrzések az éves beszámolók megbízhatóságát és a mögöttes pénzügyi tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét vizsgálják – ez főként a megbízhatósági nyilatkozat, valamint az adott költségvetési területekhez tartozó rendszerek szabályoknak való megfelelésére vonatkozó értékelések. Véletlenszerű mintavételen alapuló megközelítést alkalmazunk annak érdekében, hogy minden egyes elköltött euró ellenőrzésére ugyanolyan eséllyel kerüljön sor.

Ellenőrzéseink az Unió előtt álló kihívásokat tükröző témákra összpontosítanak, amelyek többek között a természeti erőforrások fenntartható és környezetbarát felhasználása, a növekedés és befogadás, a migráció és a globális fejlődés kihívásai, az egységes piac és a bankunió, valamint az Európai Unió elszámoltathatóságának és hatékonyságának biztosítása.

Az ellenőrzési munkánk során összegyűjtött bizonyítékok alapján jelentéseink egyértelmű következtetéseket vonnak le az uniós költségvetési számvitel és pénzgazdálkodás állapotáról, valamint arról, hogy az Unió milyen mértékben teljesítette a szakpolitikai célkitűzéseit. Ez segíti intézményünket abban, hogy gyakorlati és költséghatékony ajánlásokat tudjon adni.

Ellenőrzéseinket a közszféra ellenőrzésére vonatkozó, nemzetközileg elfogadott standardokkal összhangban végezzük. Munkánk során a következő lépéseken haladunk végig:

Munkatervezés

Az ellenőrzés prioritásai a
kiemelt figyelmet érdemlő uniós
kérdésekre irányulnak

A számvevőszéki tagok évente fogadják el munkaprogramjainkat.

2018 januárjában Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke ismertette a 2018. évi munkaprogramunkat az európai parlamenti Bizottsági Elnökök Értekezletével, és felkérte az Európai Parlament valamennyi bizottságát, hogy – az érdekelt felekkel folytatott éves konzultációs folyamat részeként – javasoljanak lehetséges ellenőrzési témákat a 2019. évi munkaprogramunkhoz.

2018 októberében közzétettük a 2019. évi munkaprogramunkat, amely az első munkaprogram az új stratégia keretében, ebben meghatároztuk az ellenőrzési prioritásainkat, és részletesen bemutattuk az év során közzétenni kívánt 36 jelentést és áttekintő jellegű termékünket. Ezek a feladatok legalább részben lefednek 29-et a Parlament által javasolt 69 témából, ami 42%-os arányt jelent (2017: 32%).

Annak megállapítása érdekében, hogy az Uniónak sikerült-e elérnie az ígért eredményeket, ellenőrzéseink a továbbiakban is olyan kiemelt figyelemmel kísért témaköröket érintenek, mint a fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás, a növekedés és a társadalmi befogadás, a migráció, a biztonság és a globális fejlődés, az egységes piac, valamint az Unió elszámoltathatósága és hatékonysága.

Terepmunka

3761 ellenőrzéssel töltött nap az
Unióban és azon kívül

Noha ellenőrzési munkánk döntő részét luxembourgi székhelyünkön végezzük,

számvevőink számos helyszíni látogatást tesznek legfőbb ellenőrzött szervezetünknél, az Európai Bizottságnál, illetve más uniós intézményeknél, ügynökségeknél és szerveknél vagy uniós külképviseleteken, a tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságainál, valamint uniós forrásokat kezelő nemzetközi szervezeteknél.

Ezenkívül helyszíni vizsgálatokat végzünk az uniós források egyéb felhasználóinál az Unió területén belül és azon kívül is. E vizsgálatok során követjük az ellenőrzési nyomvonalat és közvetlen ellenőrzési bizonyítékokat szerzünk azoktól, akik uniós szakpolitikák és programok irányításában részt vesznek, uniós pénzeszközöket szednek be, illetve kifizetéseket folyósítanak azokból, valamint a források végső kedvezményezettjeitől is.

Az egyes tagállamokban, illetve kedvezményezett országokban végzett ellenőrzési munka gyakorisága és intenzitása az ellenőrzés típusától függ. 2018-ban számvevőink a tagállamokban és az Unión kívül összesen 3 761 napot (2017: 3 670) töltöttek helyszíni ellenőrzéssel.

Az ellenőrzést végző csoportok általában két vagy három ellenőrből állnak, a vizsgálatok hossza pedig néhány naptól néhány hétig terjed. Az Unión belül a helyszíni vizsgálataink gyakran az érintett tagállamok legfőbb ellenőrző intézményével együttműködve történnek.

Számvevőink ezenkívül 2 723 napot (2017: 2 300) töltöttek a brüsszeli és luxembourgi székhelyű uniós intézményeknél, Unió-szerte a decentralizált ügynökségeknél és szerveknél, nemzetközi szervezeteknél, többek között az ENSZ-nél és az OECD-nél, valamint könyvvizsgáló magáncégeknél. Az ellenőrzési munkát egyre nagyobb mértékben videokonferenciák és más információs technológiák, pl. biztonságos adat- és dokumentummegosztás révén végezzük az ellenőrzési bizonyítékok beszerzése és alátámasztása érdekében.

2018-ban a tagállamokban és nem uniós országokban végzett helyszíni ellenőrzésekkel eltöltött napok száma

Megjegyzés: Az összesített értékek a kerekítéseknek köszönhetően eltérőek lehetnek.

Küzdelem az uniós költségvetés terhére elkövetett csalások ellen

Kilenc csalásgyanús eset

Az uniós költségvetés kárára elkövetett csalások elleni küzdelemben szorosan együttműködünk az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF). Minden olyan esetben értesítjük az OLAF-ot, amikor ellenőri munkánk során az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység gyanúja merül fel. Az ilyen eseteket az OLAF kivizsgálja, majd dönt arról, hogy nyomozást indít-e az adott ügyben, szükség szerint a tagállami hatóságokkal is együttműködve.

Noha ellenőrzéseinket nem kifejezetten csalások feltárásának céljával végezzük, előfordulhat, hogy találunk olyan eseteket, amelyek kapcsán felmerül a gyanú, hogy szabálytalan vagy tisztességtelen tevékenységre kerülhetett sor. 2018-ban kilenc olyan esetről értesítettük az OLAF-ot, amely kapcsán ellenőrzési munkánk során csalás gyanúja merült fel (2017: 13 eset).

Az uniós költségvetésről szóló éves jelentéseinkben további tájékoztatást adunk az OLAF-hoz továbbított csalásgyanús esetek jellegéről és az OLAF által az ilyen esetekben javasolt visszatérítésekről.

Kiadványok

Rekordszámú kiadvány 2018-ban

Ellenőrzési jelentéseink, áttekintéseink és véleményeink az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Ezek segítik az Európai Parlamentet és a Tanácsot abban, hogy figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítását, és hogy – kiváltképp az éves zárszámadási eljárás keretében – elszámoltathassák az uniós költségvetés kezelésének felelőseit, azaz elsősorban az Európai Bizottságot, de a többi uniós intézményt és szervet is. A tagállami nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak ugyancsak fontos szerep jut a megosztott irányítás alá tartozó területeken, többek között a mezőgazdaság és a kohéziós politika területén, amelyre az uniós költségvetés túlnyomó többsége irányul.

A különjelentések és áttekintő jellegű kiadványok száma (2015–2018)

Kiadványaink a következők szerint csoportosíthatók:

Különjelentések és éves jelentések:
  • különjelentések, amelyek adott kiadási vagy szakpolitikai területre, illetve költségvetési vagy irányítási kérdésre vonatkozó, kiválasztott ellenőrzések eredményeit mutatják be;
  • éves jelentések, amelyek főként az uniós költségvetés és az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseinek eredményeit tartalmazzák, de költségvetési gazdálkodással, valamint teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat is vizsgálnak;
  • különálló éves jelentések, amelyeket külön tesszük közzé és az uniós ügynökségekre, decentralizált szervekre és közös vállalkozásokra vonatkoznak.
Vélemények és áttekintő jellegű kiadványok:
  • vélemények a pénzgazdálkodást jelentősen befolyásoló új vagy átdolgozott jogszabályokról, amelyek megfogalmazása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) értelmében kötelező jelleggel, más intézmény kérésére vagy saját kezdeményezésre történik;
  • tájékoztatók, amelyek szakpolitikai vagy irányítási kérdéseket leíró vagy elemző, szűkebb témakörre összpontosító dokumentumok;
  • állapotfelmérések, amelyek az összetett, tágan értelmezett szakpolitikai területekre vagy irányítási kérdésekre összpontosító, az adott témát több szempontból, átfogó módon bemutató, a tájékoztatókhoz hasonló dokumentumok;
  • gyorsvizsgálatok, amelyek konkrét kérdésre vagy problémára összpontosítva állapítják meg a kapcsolódó tényeket, és szükség esetén elemzést is nyújtanak e tények értelmezéséhez.

Végezetül az ellenőrzési előzeteseink soron következő vagy folyamatban lévő ellenőrzési feladatokról nyújtanak háttér-információt – további részletekért olvassa el a Középpontban a termékeinkkel kapcsolatos tájékoztatás című fejezetet.

Minden kiadványunk megtalálható honlapunkon (eca.europa.eu), és e jelentés végén is felsoroltuk őket.

Különjelentések

A különjelentések középpontjában az
uniós fellépések teljesítményének
értékelése áll

A 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiánkkal összhangban fokozottan előtérbe helyeztük az uniós fellépések teljesítményének értékelését, ezzel biztosítva, hogy az uniós polgárok pénzügyi hozzájárulása értékarányos beruházásokat eredményezzen. 2018-ban 35, az uniós kiadások különböző területeire vonatkozó különjelentést tettünk közzé (2017: 28), amelyek az Unió előtt álló kihívásokra irányulnak, többek között a légszennyezés, a nagy sebességű vasút, a törökországi menekülteket támogató eszköz, a bankfelügyelet és a nem kormányzati szervezetek finanszírozása kapcsán.

Ezekben a különjelentésekben azt vizsgáltuk, hogy a kiválasztott uniós szakpolitikák és programok célkitűzései teljesültek-e, az eredményeket hatékonyan és eredményesen érték-e el, és az uniós finanszírozás képvisel-e többletértéket, azaz több eredményt ért-e el annál, amit a nemzeti szinten megvalósított intézkedések révén el lehet érni. Ajánlásokat is megfogalmazunk, amelyek meghatározzák, hogyan lehet pénzt megtakarítani, jobb működést elérni, elkerülni a pazarlást, vagy költséghatékonyabb módon elérni a kitűzött szakpolitikai célokat. 2018. évi különjelentéseink közül kettőt emelnénk ki: az egyik az európai nagy sebességű vasút, a másik pedig a törökországi menekülteket támogató eszköz kérdésével foglalkozik.

Számvevőink törekednek arra, hogy az Unió költségvetési rendeletével összhangban 13 hónapon belül elkészítsék különjelentéseiket.

Különjelentés a középpontban
Nagy sebességű vasút Európában: az uniós hálózat hiánya rosszul működő mozaikot eredményez

A nagy sebességű vasút számos előnnyel jár az utasok számára: kényelmes, biztonságos, rugalmas és környezeti szempontból fenntartható közlekedési mód. Ezen túlmenően javítja az Unió egyes régiói közötti összeköttetéseket, ezáltal versenyképesebbé teszi őket és közelebb hozza az embereket egymáshoz, így pedig hozzájárul az európai integrációhoz.

Ellenőrzésünket az utas szemszögéből közelítettük meg, ezért elemeztük a különböző csatlakozásokat, a menetidőket, valamint az üzleti és a szabadidős célból utazók számára kínált jegyárakat. Vizsgáltuk továbbá, hogy a nagy sebességű vasútvonalakra irányuló, uniós társfinanszírozású beruházások költséghatékonyak és eredményesek, valamint jól átgondoltak és megtervezettek voltak-e.

Felkeresett országok Érintett időszak: 2000–2017
10 nagy sebességű vasútvonal 4 határokon átnyúló összeköttetés
30 projekt Több mint 5000 km hosszúságú vasútvonal

Megállapítottuk, hogy az európai nagy sebességű vasúti hálózat továbbra is egy nemzeti vonalakból álló, nem kellő hatékonysággal működő és kevés kapcsolódást felmutató mozaik. Mindeddig nem született olyan reális hosszú távú terv, amely az Unió meglévő hálózatán belül a különböző részek összekapcsolására irányul, a nemzeti határokon átnyúló nagy sebességű vonalak kiépítése nem jelent prioritást a nemzeti kormányok számára, az Európai Bizottságnak pedig nincs hatásköre ennek kikényszerítésére. Ebben a helyzetben a nagy sebességű vasútvonalak kialakítására nyújtott uniós társfinanszírozás többlet értéke alacsony. Szerencsére jó hírekkel is tudunk szolgálni: Európában egyenletesen nő a nagy sebességű vasutat igénybe vevő utasok száma, hiszen az 1990. évi durván 15 milliárd utaskilométerrel szemben a kereslet 2016-ban már több mint 124 milliárd utaskilométer volt.

A jelentést előterjesztettük az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának és Költségvetési Ellenőrző Bizottságának, valamint az Európai Unió Tanácsának. Mindkét intézmény üdvözölte jelentésünket és jóváhagyta következtetéseinket. A jelentést bemutattuk több tagállami közigazgatási szerv és legfőbb ellenőrző intézmény, valamint kutatók, iparági érdekelt felek és a sajtó számára is.

A jelentés Unió-szerte jelentős sajtóvisszhangot kapott, különösen Spanyolországban, Németországban és az uniós és pénzügyi tematikájú médiában, illetve nagy érdeklődés kísérte a közösségi médiában is.

ES – El cinco días: Los auditores de la UE critican la incoherencia de los trazados del AVE

DE – Die Zeit: Bahnlinien: Ausbau schneller Zugstrecken in EU zu teuer und zu langsam

IT – La Repubblica: Alta velocità nell'Ue, la Corte dei Conti europea boccia la rete

UK – Financial Times: Bloc criticised over high-speed rail strategy

Különjelentés a középpontban
A Törökországi Menekülteket Támogató Eszköz: hasznos segítség, de fokozni kell a költséghatékonyságot

Világszerte Törökország ad otthont a legnagyobb menekültnépességnek, közel 4 millió embernek. Ebből mintegy 3,5 millióan szíriaiak, akiknek a túlnyomó többsége a menekülttáborokon kívül él. A törökországi menekülteket támogató eszköz az Uniótól és a tagállamoktól származó, összesen 6 milliárd eurós költségvetésből biztosít finanszírozást, a menekülteknek és a befogadó közösségeknek nyújtott humanitárius és egyéb segítségnyújtás céljára. A politikai megállapodás arra is kötelezi Törökországot, hogy vessen véget a Törökországból az Unióba irányuló irreguláris migrációnak.

Felkeresett országok Érintett időszak: 2016. január – 2018. március
10 humanitárius projekt, amelyek az alapvető szükségletek, a védelem, az egészségügyi ellátás és az oktatás biztosítására irányulnak A szerződésekbe foglalt humanitárius segítségnyújtás teljes összegének 33%-a (458 millió euró) Végrehajtó partnerek, többek között az ENSZ-ügynökségek, a nemzetközi nem kormányzati szervezetek

Megállapítottuk, hogy az eszköz gyors választ adott a válságra. A humanitárius projektek segítették a menekültek alapvető szükségleteinek kielégítését, de költséghatékonyságuk néha elmaradt a várttól, illetve nem teljesítették maradéktalanul az eszköz azon célját, hogy eredményesen koordinálja a támogatásokat. Valamennyi ellenőrzött humanitárius projekt hasznos segítséget nyújtott a menekülteknek. A szükséghelyzeti szociális védőháló kialakítására irányuló projekt például 1,3 millió menekültnek nyújtott készpénz alapú segítséget. Mindazonáltal a projektek fele továbbra sem érte el a várt eredményeket, azaz egy olyan tartós, kedvező hatást, amelyet további pénzügyi támogatás nélkül is fenn lehet tartani, és tíz projektből kilencet meg kellett hosszabbítani.

A nem kormányzati szervezetek által irányított egyes projektek időben történő végrehajtását főképpen a nehéz működési környezet akadályozta. A Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kellett bevezetnie a projektek figyelemmel kísérése érdekében, azonban a török hatóságok elutasították az ellenőrzési mintánkban szereplő, összesen 1,1 milliárd euró értékű, két készpénztámogatási projekt kedvezményezettjeinek az adataihoz való hozzáférést, ami miatt sem a Bizottság, sem számvevőink nem tudták a nyilvántartásba vételüktől a kifizetésig nyomon követni a projektek végső kedvezményezettjeit.

A Számvevőszék a jelentést az Európai Parlament Fejlesztési, Külügyi és Költségvetési Ellenőrző Bizottságainak közös ülésén, majd később az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság számára mutatta be. A javaslatot a bővítéssel és az Unióhoz való csatlakozásról tárgyaló országokkal foglalkozó tanácsi munkacsoport, valamint a sajtó számára is bemutattuk.

A jelentés jelentős érdeklődést váltott ki a média részéről, különösen Németországban, de Dániában, Ausztriában, a Benelux államokban és a földközi-tengeri országokban, valamint az uniós témákkal foglalkozó médiában is.

DE – Der Spiegel: Rechnungshof kritisiert Mängel bei EU-Flüchtlingshilfe

FR – EurActiv: La Cour des comptes plutôt satisfaite de l’aide aux réfugiés en Turquie

ES – Euronews: Turquía debe rendir cuentas por la gestión de los refugiados

UK – EU Observer: EU unable to fully trace €1 bn spent on refugees in Turkey

Éves jelentések

Éves jelentés a 2017. évi uniós költségvetésről
Ellenjegyzett beszámoló, hitelesítő vélemény a
bevételekről, korlátozott vélemény a kiadásokról

Minden évben ellenőrizzük az uniós költségvetés bevételeit és kiadásait, és megvizsgáljuk, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy az uniós és tagállami szintű bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e a pénzügyi szabályoknak. Emellett a 2014‑2020-as többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetei szerint külön értékeljük az uniós költségvetés egyes főbb tevékenységi területeit, és tájékoztatást nyújtunk a költségvetési és pénzgazdálkodásról, valamint a teljesítménnyel kapcsolatos szempontokról. Ezenkívül elemezzük, hogy miért történtek hibák, javaslatokat teszünk ezek javítására, és megvizsgáljuk a korábbi ajánlásaink hasznosulását.

Az uniós költségvetésről szóló legutóbbi, 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésünk keretében számvevőink 700, a kedvezményezetteknek folyósított kifizetést vettek fel a mintájukba és ellenőriztek a költségvetés minden kiadási területéről, összesen mintegy 100 milliárd euró értékben. Más szóval körülbelül 700 olyan esetet értékeltünk, amikor uniós forrásokból került sor kiemelt infrastrukturális projektek, kkv-k, kutatási szervezetek, mezőgazdasági termelők, diákok támogatására az uniós országokban, illetve más kedvezményezettek számára a nem uniós országokban.

Fő adatok
2017. évi uniós kiadások 137,4 milliárd euró
Ellenőrzött összeg 100,2 milliárd euró (703 kifizetési tranzakció)
Beszámoló Megbízható és valós – a megbízhatóságot hitelesítő ellenjegyzést adtunk ki
Bevételek Jogszerű és szabályszerű – hitelesítő vélemény
Kiadások Jogszerű és szabályszerű, a költségtérítések kivételével – korlátozott vélemény (elutasító vélemény helyett)
Továbbra is csökken a becsült hibaszint

Ez az átfogó munka képezi a megbízhatósági nyilatkozatunk alapját, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerinti megbízatásunkkal összhangban be kell nyújtanunk az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A korábbi évekhez hasonlóan hitelesítő véleményt adtunk ki a beszámolókról és az uniós bevételekről. Ezenkívül immár a második egymást követő évben fogalmazhattunk meg korlátozott (vagyis nem elutasító) véleményt az uniós kifizetésekről.

Tehát az ellenőrzött 2017. évi kiadások jelentős részét nem jellemezte lényeges hibaszint. Továbbá a 2017-ben teljesített kifizetések becsült hibaszintje 2,4% volt, vagyis alacsonyabb a 2016. évi 3,1%-nál és a 2015. évi 3,8%-nál.

Az uniós költségvetés főbb kiadási területeire jellemző becsült hibaszintek (2015–2017)
A Parlament zárszámadási eljárásának
kezdete

Éves jelentésünk közzététele jelöli egyben a Parlament zárszámadási eljárásának kezdetét, amelynek során az Unió társjogalkotója és költségvetési hatósága – a Tanács ajánlása alapján – dönt arról, hogy a Bizottság és más szervek megfelelően gazdálkodtak-e az uniós költségvetéssel, és ha igen, akkor mentesítést ad nekik.

Éves jelentésünket a közzététel napján, október 4-én mutattuk be az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) előtt, majd ezt követően a Parlament plenáris ülésén, a Gazdasági és Pénzügyi Tanács, valamint 14 tagállam parlamentje és tagállami hatóságai előtt.

Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke és Lazaros S. Lazarou számvevőszéki tag bemutatja éves jelentésünket az Európai Parlament 2018. novemberi plenáris ülésén Strasbourgban.

Az igazoló jelentésen alapuló
megközelítésre való áttérés

A 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiánkban foglaltaknak megfelelően megtettük az első lépéseket a megbízhatósági nyilatkozatra vonatkozó ellenőrzési megközelítésünk módosítása felé. A kohéziós kiadások tekintetében értékeltük a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kontroll- és bizonyossági keretet, valamint a Bizottság által szolgáltatott szabályszerűségi információk megbízhatóságát. Ez jelentette az első lépést afelé, hogy a megbízhatósági nyilatkozat elkészítésekor lehetőleg az igazoló jelentésen alapuló megközelítést alkalmazzuk.

A módosított, igazoló jelentésen alapuló megközelítés célja elsősorban az, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az Európai Bizottságnál és az uniós kiadásokat kezelő tagállami hatóságoknál alkalmazott belső kontrollok különböző rétegeire. Ezáltal egyszerűbbé válik a fennmaradó hiányosságok feltárása mind az Európai Bizottságnál, mind a tagállamok szintjén, ami lehetővé teszi az elszámoltathatóság előmozdítását és az uniós pénzgazdálkodás további javítását. Ezt a megközelítést csak akkor alkalmazzuk, ha a nemzetközi ellenőrzési standardokban meghatározott, ehhez szükséges feltételek teljesülnek.

Éves jelentés az Európai Fejlesztési Alapokról
Elutasító vélemény
a kifizetésekről

Az Európai Fejlesztési Alapok (EFA) uniós fejlesztési együttműködési támogatásokat nyújtanak az afrikai, karibi és csendes-óceáni államoknak, illetve a tengerentúli országoknak és területeknek. Finanszírozásukról az uniós tagállamok gondoskodnak, irányításuk – az uniós költségvetés keretén kívül – az Európai Bizottság, illetve az Európai Beruházási Bank feladata.

Az EFA-król szóló ellenőri véleményünkkel kapcsolatos főbb információkat az alábbiakban ismertetjük.

Fő adatok
2017. évi EFA-költségvetés 4,3 milliárd euró
Ellenőrzött összeg 3,5 milliárd euró
Beszámoló Megbízható és valós – a megbízhatóságot hitelesítő ellenjegyzést adtunk ki
Bevételek Jogszerű és szabályszerű – hitelesítő vélemény
Kiadások Lényeges hibaszint jellemzi – elutasító vélemény

Különálló éves jelentések

Ügynökségek és egyéb szervek
Egy kivétellel valamennyi uniós
ügynökség hitelesítő véleményt
kapott

Az uniós ügynökségek székhelyei különböző uniós országokban találhatóak, alkalmazottaik száma mintegy 11 000 fő. A rendelkezésükre álló teljes 2017. évi költségvetés mintegy 3,5 milliárd euró volt (az Egységes Szanálási Testületet [ESZT] nem számítva), ami a teljes uniós költségvetés mintegy 2,7%-ának felel meg. Az ESZT költségvetésének forrásait hitelintézetek hozzájárulása biztosítja, 2017-ben ennek összege 6,6 milliárd euró volt.

Az Amszterdamba költöző Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ,
épülete Londonban.

Új megközelítés: egyetlen jelentés
a 41 uniós ügynökségről

2018-ban úgy döntöttünk, hogy az uniós ügynökségekről szóló pénzügyi ellenőrzés eredményeit felhasználóbarátabb formában tárjuk olvasóink elé. Noha minden egyes ügynökségről adtunk ki egyedi megbízhatósági nyilatkozatot, csak egyetlen, valamennyi ügynökségre kiterjedő éves jelentést készítettünk, amely magában foglalja az „Az uniós ügynökségek ellenőrzéséről röviden” című összefoglaló dokumentumot is. Emellett a korábbi évekhez hasonlóan közzétettük az Európai Iskolákról, illetve az Egységes Szanálási Testület, a Bizottság és a Tanács függő kötelezettségeiről szóló éves jelentéseinket.

Az ügynökségek a tagállamokban

* Az Egyesült Királyság Unióból való kilépésre vonatkozó döntését követően a Tanács úgy határozott, hogy az EMA-t, valamint az EBH-t 2019-ben áthelyezi Amszterdamba, illetve Párizsba.

Főbb következtetések

A 2017. december 31-ével záruló évre vonatkozóan az ügynökségekre irányuló ellenőrzésünk megerősítette a pozitív eredményeket, amelyekről az előző években beszámoltunk. Ennek keretében:

  • hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt adtunk valamennyi ügynökség beszámolójának megbízhatóságáról;
  • valamennyi ügynökség esetében hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt adtunk a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;
  • valamennyi ügynökség esetében hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt adtunk a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalról adott elutasító ellenőri vélemény kivételével, ahol több problémát is feltártunk.
Közös vállalkozások
Egy kivétellel valamennyi uniós kutatási
közös vállalkozás hitelesítő véleményt
kapott

A közös vállalkozások az Unió által az ágazatokkal, a kutatócsoportokkal és a tagállamokkal létrehozott köz-magán társulások, amelyek fontos szerepet játszanak az uniós kutatási politika meghatározott elemeinek végrehajtásában. A közös vállalkozások közszektorbeli tagja az Unió képviseletében eljáró Bizottság, magánszektorbeli tagjai pedig különböző partnerek az adott ágazati és kutatási csoportokból. A közös vállalkozások egyik fő célja, hogy a magánszektorbeli ágazati és kutatási tagoktól származó hozzájárulások révén megtöbbszörözzék az uniós hozzájárulásokat, ebben rejlik többletértékük.

Főbb következtetések

  • Megbízhatónak találtuk az Európai Unió közös vállalkozásainak 2017. évi beszámolóját.
  • A bevételekről és a kifizetési tranzakciókról hét közös vállalkozás esetében hitelesítő véleményt bocsátottunk ki, a Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek Közös Vállalkozás esetében korlátozott véleményt adtunk ki, mivel a számvevők olyan hiányosságokat találtak, amelyek egyes esetekben megakadályozták a belső kontroll eredményes működését.

Vélemények

A Számvevőszék véleményeket tesz közzé az új vagy felülvizsgált jogszabályokra vonatkozó bizottsági javaslatokról, ilyen módon is hozzájárul az Unió pénzügyi irányításának javításához. Amennyiben e javaslatok jelentős pénzügyi hatással járnak, a vélemények kidolgozását jogszabály írja elő számunkra. Ezeket elsősorban a jogalkotó hatóságok – az Európai Parlament és a Tanács – használják fel munkájuk során. Más intézmények is felkérhetnek minket arra, hogy alkossunk véleményt konkrét kérdésekről, vagy saját kezdeményezésünkre is kibocsáthatjuk őket.

2018-ban minden korábbi évet meghaladva tíz véleményt tettünk közzé az uniós irányítás különböző területeiről. Ezek főként a Bizottság új többéves pénzügyi keretre irányuló jogalkotási javaslataihoz, többek között a közös agrárpolitika (KAP) reformjához kapcsolódtak, de érintették az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) eredményességét és a jövőbeli Európai Ügyészséggel (EPPO) való együttműködését, valamint az uniós finanszírozásnak a jogállamiság feltételéhez való kötését és a visszaélést bejelentő személyek védelmét is.

Középpontban a KAP reformjáról szóló vélemény
Környezetbarátabb, szigorúan
teljesítményalapú és elszámoltathatóbb KAP-
ra van szükség

Amikor az Európai Bizottság közzétette a 2020 utáni új KAP-ra vonatkozó javaslatát, hangsúlyozta, hogy a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos uniós célkitűzések kiemelt prioritást fognak élvezni.

A KAP reformjáról szóló véleményünkben azonban megjegyeztük, hogy a javasolt szakpolitikai lehetőségek közül számos nagyon hasonló a jelenlegi KAP rendelkezéseihez. Konkrétan a költségvetés legnagyobb részét továbbra is a mezőgazdasági termelőknek kiutalt, a tulajdonukban levő vagy általuk használt termőterület méretén alapuló közvetlen kifizetések teszik ki. Megállapítottuk továbbá, hogy ez az eszköz nem a leghatékonyabb módja az életképes jövedelem támogatásának és számos környezetvédelmi aggály kezelésére sem alkalmas. Úgy véljük továbbá, hogy a KAP uniós éghajlatváltozási célkitűzésekhez tett hozzájárulásáról készített bizottsági becslés nem tűnik reálisnak, és ajánlásunk szerint a következő KAP-ra vonatkozó terveknek környezetbarátabbnak, szigorúan teljesítményalapúnak és elszámoltathatóbbnak kell lenniük.

A jelentéseinkhez hasonlóan a véleményt is bemutattuk az Európai Parlament bizottságainak – nevezetesen a Mezőgazdasági és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottságnak –, a Tanácsnak, a környezetvédelem és a mezőgazdaság ágazati szereplőinek, valamint a sajtónak.

Áttekintő jellegű kiadványok: állapotfelmérések, tájékoztatók és gyorsvizsgálatok

A nyilvános információk és saját munkánk
elemző áttekintése
Állapotfelmérések

2018-ban két állapotfelmérést készítettünk. Az elsőben, amely az uniós jog gyakorlati alkalmazására vonatkozik, amellett érveltünk, hogy meg kell erősíteni az uniós jog tagállamok általi alkalmazásának bizottsági felügyeletét. A másik a mobilitással és a közlekedéssel foglalkozott, amelyekről megállapítottuk, hogy kiemelt szerepet töltenek be az európai integrációban. Viszont aggályosnak találjuk, hogy a kapcsolódó beruházások lemaradásban vannak, mivel a közlekedési infrastruktúrára irányuló beruházások csökkenése fékezi az uniós közlekedési hálózat korszerűsítését.

Tájékoztatók

2018-ban hat tájékoztató dokumentumot bocsátottunk ki, ötöt a jövőbeli többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslatokról, egyet pedig a migránsok uniós integrációjáról. A többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos észrevételeink elsősorban az Unió kiadási prioritásainak meghatározására irányuló javasolt folyamatra, az uniós költségvetés rugalmasságára, a teljesítményorientáltságra és az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére, valamint az elszámoltathatóságra és az ellenőrzési keretekre összpontosítottak.

Üdvözöltük a Bizottságnak a 2020 utáni időszakra vonatkozó uniós költségvetés korszerűsítésére irányuló törekvéseit, ugyanakkor számos lehetséges kockázatra is felhívtuk a figyelmet, feltártunk számos hiányosságot és javasoltunk konkrét megoldásokat. Hangsúlyoztuk, hogy a parlamenti felügyeletnek szilárd elszámoltathatósági eljárásokon kell nyugodnia és főszabályként az Európai Számvevőszéket kell kinevezni az Európai Unió által létrehozott összes szerv külső ellenőrévé.

Gyorsvizsgálatok

2018-ban közzétettünk egy kohéziós kiadásokkal kapcsolatos gyorsvizsgálatot, amelyben megállapítottuk, hogy a hozzáadottérték-adó (héa) visszatérítése kapcsán gyakoriak a hibák, és e területen az uniós források felhasználása nem mindig volt a lehető leghatékonyabb. Úgy véltük, hogy a 2020 utáni időszakban tanácsos lenne felhagyni a közszervek uniós társfinanszírozású kiadásai kapcsán felmerülő héa visszatérítésével.

Jelentős események

2018 folyamán számos rendezvényt tartottunk azzal a céllal, hogy ismertessük nézeteinket arról, miként lehet előmozdítani az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot, illetve javítani az uniós pénzgazdálkodást.

Konferencia a pénzügyi eszközökről

2018 januárjában Vilniusban a litván pénzügyminisztériummal közösen magas szintű konferenciát tartottunk a pénzügyi eszközök felhasználásáról. A konferencia lehetőséget biztosított az uniós és litván intézmények magas szintű szakértői, illetve a gyakorló szakemberek és egyéb köz- és magánszférabeli szereplők közötti eszmecserére.

Szimpózium a parlamentek közfinanszírozásáról

2018 márciusában az európai nemzeti parlamentek közfinanszírozásáról szóló kétnapos nemzetközi szimpóziumnak adtunk otthont, amelynek célja a parlamentek autonómiájának megvitatása és az európai államok költségvetési rendszereinek áttekintése volt.

A Global Audit Leadership Forum (GALF)

2018 áprilisában adtunk otthont az ötödik GALF-találkozónak, amelyen a világ mintegy húsz legfőbb ellenőrző intézményének vezetői és küldöttei vettek részt. A megbeszélések középpontjában a politikai környezetben végzett teljesítmény-ellenőrzések gyakorlata és korlátai, valamint az ellenőrzési megállapítások digitális világban való közzétételének kihívásai és lehetőségei álltak.

Az ötödik GALF-találkozón több mint 20 nemzetközi legfőbb ellenőrző intézmény vezetője vett részt a Számvevőszéken 2018 áprilisában.

Európa-nap – nyílt napok az Európai Unióban

2018 májusában részt vettünk az Európa-nap brüsszeli, strasbourgi és luxembourgi rendezvényein. A Számvevőszék információs standjainál szolgálatot teljesítő számvevőink tájékoztatták a látogatókat intézményünk szerepéről és tevékenységéről, és saját tapasztalataik alapján betekintést nyújtottak ellenőrzéseink menetébe. A jövőben is fogunk számvevőszéki nyílt napokat szervezni, és nyilvános rendezvényeken is részt fogunk venni, hogy közelebb kerülhessünk a polgárokhoz.

Szimpózium a jó közigazgatásról

2018 szeptemberében részt vettünk az ENSZ fenntartható fejlődési céljairól és a jó közigazgatásról szóló, Good Public Administration and Benefits for Citizens – The Role of Parliamentary Control Bodies (A jó közigazgatás és annak előnyei a polgárok számára – A parlamenti ellenőrző szervezetek szerepe) elnevezésű szimpóziumon, amelyet az Osztrák Számvevőszék, a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI) titkársága és az osztrák ombudsman szervezett.

Konferencia az uniós jog alkalmazásáról

2018 szeptemberében az uniós jog alkalmazásáról szóló konferenciának adtunk otthont, amelynek keretében az uniós jog gyakorlati megvalósításáról szóló állapotfelmérésünk alapján megvitattuk az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az ellenőrzés szükségességét. Erre az eseményre a Régiók Bizottsága brüsszeli székházában került sor.

Konferencia az e-kereskedelemről és az adózásról

2018 októberében konferenciát szerveztünk az e-kereskedelemről és a digitális kor adózási kihívásairól. A felszólalók és a résztvevők megvitatták az e-kereskedelemre vonatkozó aktuális héa-adózási modell kockázatait és modern, például blokklánc-technológiát alkalmazó alternatív adózási modellekre tettek javaslatokat.

Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) konferenciája

2018 novemberében részt vettünk az EIOPA Frankfurtban megrendezett 8. éves konferenciáján. A konferencián több mint 400 látogató vett részt a pénzügyi szolgáltatások ágazatából, tudományos körökből, fogyasztói szervezetektől, a médiától, nemzetközi szervezetektől, uniós szervektől és a nemzeti hatóságoktól. A rendezvényen bemutattuk az európai biztosítási ágazat felügyeletének és pénzügyi stabilitásának ellenőrzésével kapcsolatos munkánkat, amely az EIOPA-ról szóló 2018. évi különjelentésünk témája.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 24. konferenciája (COP24)

2018 decemberében, Katowicében részt vettünk az ENSZ éghajlat-változási konferenciáján (COP24). Bemutattuk a levegőminőség ellenőrzésével, a levegőminőség által az éghajlatváltozásra, valamint az éghajlatváltozás által a levegőminőségre gyakorolt hatás ellenőrzésével kapcsolatos munkánkat, valamint megvitattuk az elsivatagosodás és a talajromlás uniós kihívásait – mindkét témát 2018-ban közzétett különjelentésben tárgyaltuk.

Janusz Wojciechowski, számvevőszéki tag ismerteti a levegőminőségről szóló különjelentésünket (2018. december, Katowice).

Vissza az iskolába

Munkatársaink az egész év során részt vettek az uniós intézmények „Vissza az iskolába” programjában. 7 tagállamból 17 munkatársunk tért vissza középiskolájába, és számoltak be a diákoknak az Unióról, intézményünk szerepéről, valamint az Unión belüli tanulási és az uniós intézményekben elérhető munkalehetőségekről.

Kapcsolattartás az intézményi szereplőkkel

Munkánk hatása azon múlik, hogy
az mennyire hasznos az intézményi
szereplők számára

Szorosan együttműködünk az Európai Parlamenttel, az Európai Unió Tanácsával és a nemzeti parlamentekkel, mivel munkánk hatása nagymértékben függ attól, hogy hogyan tudják hasznosítani ellenőrzési eredményeinket és ajánlásainkat.

Európai Parlament

A parlamenti bizottságokban
rekordszámú jelentést vitattak meg

Az Európai Számvevőszék tagjait és az ellenőrző csoportokat rendszeresen felkérik, hogy megállapításaikat és ajánlásaikat mutassák be a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának, valamint a Parlament egyéb bizottságainak és szerveinek. 2018 folyamán 33 különjelentést, 4 véleményt és 6 áttekintő jellegű kiadványt terjesztettünk a Parlament elé. Összesen 74 ülésen vettünk részt a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal (2017: 60) és 38 ülésen 13 másik parlamenti bizottsággal és munkacsoportokkal, valamint egy parlamenti képviselőcsoporttal.

Az Európai Számvevőszék és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának éves együttes ülésére 2018 februárjában került sor. 2018 áprilisában Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke részt vett az Európai Parlament 2016. évi zárszámadásról szóló plenáris vitáján. 2018 októberében mutatta be 2017. évi éves jelentésünket a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak, majd a Parlament plenáris ülésén.

Tanács

Első alkalom mutattunk be
különjelentést az ECOFIN Tanácsnak

2018 folyamán 21 ülést tartottunk a Költségvetési Bizottsággal, amely fő tárgyalópartnerünk a Tanácsnál. Ezenkívül 44 alkalommal tartottunk tájékoztatást egyéb illetékes tanácsi előkészítő szervek számára (2017: 27). Az év során összesen 37 különjelentést, 4 véleményt és 3 áttekintő jellegű kiadványt terjesztettünk a Tanács elé (2017: 27).

2018 januárjában – a Tanács bolgár elnöksége alatt – Lehne elnök találkozott Bulgária pénzügyminiszter-helyettesével, hogy releváns ellenőrzési megállapításokról folytassanak eszmecserét a 2016. évi zárszámadási eljárás fényében.

2018 márciusában Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke és Neven Mates, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásról szóló különjelentésért felelős számvevőszéki tag ismertették a jelentést az uniós pénzügyminiszterek számára az ECOFIN Tanács ülésén. Ez volt az első alkalom, hogy különjelentést terjesztettünk az uniós pénzügyminiszterek ECOFIN Tanácsa elé.

Továbbá Lehne elnök ismertette 2017. évi éves jelentésünket az ECOFIN Tanács novemberi ülésén is, amelyet a Tanács osztrák elnöksége alatt tartottak. Az ülés előtt találkozott az ECOFIN Tanács elnöki posztját betöltő osztrák szövetségi pénzügyminiszterrel és a 2019 első felében a Tanács elnökségét betöltő Románia államháztartási miniszterével, hogy megvitassák a 2017. évi éves jelentésünket és a kapcsolódó zárszámadási eljárást, és hogy tájékoztassa őket a Számvevőszék egyéb idevágó munkájáról.

Tagállami kormányok és parlamentek

Az Európai Számvevőszék elnöke öt
tagállamban tett látogatást, hogy magas
szintű kormányzati képviselőkkel tartson
eszmecserét

Az év folyamán Lehne elnök több uniós tagállamot (Ausztria, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Írország és Románia) keresett fel, ahol magas szintű kormányzati képviselőkkel találkozott. Ezek a látogatások néha hivatalos állami rendezvényen vagy magas szintű konferencián való részvétellel párosultak.

Ezenkívül a számvevőszéki tagok 14 tagállamban mutatták be 2017. évi éves jelentésünket a nemzeti parlamenteknek, illetve egyéb nemzeti hatóságoknak. Emellett további erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy néhány különjelentésünket a nemzeti parlamentek illetékes parlamenti bizottságainak is bemutassuk. Alkalmanként a nemzeti parlamenti képviselőkből álló küldöttségek is látogatást tesznek intézményünkbe, miközben mi tovább kutatjuk, hogyan fokozhatjuk a nemzeti parlamentekkel folytatott együttműködésünket.

Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke és George Pufan,
a Számvevőszék tagja eszmecserét tart Klaus Iohanisszal,
Románia köztársasági elnökével (2018. október, Bukarest).

Együttműködés a legfőbb ellenőrző intézményekkel

Az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei

Aktív együttműködés az uniós legfőbb ellenőrző
intézményekkel: az elszámoltathatóság és az uniós
bankfelügyeletre vonatkozó ellenőrzési intézkedések
hiányosságainak kezelésére irányuló közös felhívás

Az uniós számvevőszékekkel folytatott együttműködésünk elsősorban az uniós legfőbb ellenőrző intézmények vezetőinek kapcsolattartó bizottsága keretében zajlik. 2018 októberében tevékenyen részt vettünk az éves kapcsolattartó bizottsági ülésen, amelynek elnökségét a horvát legfőbb ellenőrző intézmény látta el, és amelynek ez utóbbi adott otthont. A megbeszélések fő témája a polgárokkal való interakció, illetve a legfőbb ellenőrző intézmények nyitottabbá válása volt.

Klaus-Heiner Lehne, az Európai Számvevőszék elnöke beszédet tart az uniós legfőbb ellenőrző intézmények éves kapcsolattartó bizottsági ülésén, Dubrovnik, Horvátország, 2018. október.

2018 novemberében az Unió 28 legfőbb ellenőrző intézményének vezetőivel együtt felszólítottuk a nemzeti kormányokat és parlamenteket, valamint az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy orvosolják az uniós bankfelügyeletre vonatkozó elszámoltathatósági és ellenőrzési intézkedések hiányosságait.

Részt vettünk továbbá a Kapcsolattartó Bizottság több munkacsoportjának, például a hozzáadottérték-adó területén végzett tevékenységekkel foglalkozó munkacsoportnak, a költségvetés-politikai ellenőrzéssel foglalkozó hálózatnak, az Európa 2020 stratégiával foglalkozó ellenőrző hálózatnak és az európai bankunióval foglalkozó munkacsoportnak a tevékenységeiben, valamint a közszférát érintő pénzügyi beszámolás és a közbeszerzési ellenőrzés területén végzett egyéb tevékenységekben.

Emellett a mi koordinálásunkkal készült el 14 uniós legfőbb ellenőrző i ntézmény által 2013 és 2017 között készített ellenőrzési jelentések alapján a Kapcsolattartó Bizottság első ellenőrzési kompendiuma, Ifjúsági munkanélküliség és a fiatalok munkaerő-piaci integrációja címmel. A kompendium egy új típusú kiadvány, amely az ellenőrzéssel kapcsolatos üzenetek célzottabb közvetítését szolgálja mind a Kapcsolattartó Bizottság partnerei, mind a szélesebb közönség felé.

INTOSAI/EUROSAI

2018 során is aktívan részt vettünk a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI) tevékenységeiben, különösen – 2016 decembere óta – a szakmai standardalkotó bizottság (PSC) alelnökeként, valamint a pénzügyi ellenőrzési és számviteli, szabályszerűségi ellenőrzési és teljesítmény-ellenőrzési albizottságok tagjaként. Aktívan részt vettünk továbbá más INTOSAI munkacsoportok – nevezetesen az INTOSAI szakértői értékelésekkel foglalkozó albizottsága, a környezeti ellenőrzés munkacsoportja, a pénzügyi modernizációval és a szabályozási reformmal foglalkozó munkacsoport, valamint a számvevők professzionalizálásával foglalkozó munkacsoport – tevékenységeiben is.

Emellett aktívan közreműködtünk az EUROSAI, az INTOSAI európai regionális csoportjának tevékenységében is, különösen a környezeti ellenőrzéssel foglalkozó munkacsoportban, az információs technológiákkal foglalkozó munkacsoportban és az ellenőrzési és etikai munkacsoportban, továbbá számos műhelytalálkozón és szemináriumon is részt vettünk.

Az uniós tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményei

A tagjelölt és potenciális tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó1, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország) legfőbb ellenőrző intézményei számára is támogatást nyújtunk, főként a Kapcsolattartó Bizottsághoz hasonló hálózat, illetve az OECD által koordinált tevékenységek támogatása révén. 2018-ban a hálózathoz tartozó legfőbb ellenőrző intézményekből hét ellenőr vett részt gyakornoki programunkban. Ezenkívül aktívan részt vettünk a hálózat által szervezett találkozókon és tevékenységekben, többek között a pénzügyi ellenőrzés és az informatikai ellenőrzés témájában.

1 Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

A Számvevőszék vezetősége

A számvevőszéki tagok testülete

A számvevőszéki tagok megbízatási ideje hat év, és megbízatásuk megújítható. Feladataikat teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében látják el, erről a hivatalba lépése előtt minden számvevőszéki tag az Európai Bíróság előtt tesz esküt.

A számvevőszéki tagok mindegyikét más-más uniós tagállam delegálja. A tagokat az egyes tagállami kormányok jelölése alapján az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően az Európai Unió Tanácsa nevezi ki. A Számvevőszék nem játszik szerepet a tagok jelölésének, illetve kinevezésének folyamatában.

2018-ban a Tanács a következő négy új számvevőszéki tagot nevezte ki:

  • 2018. március 1-jével: Eva Lindström (Svédország), Tony Murphy (Írország) és Hannu Takkula (Finnország), 2018. május 1-jével: Annemie Turtelboom (Belgium);

A Tanács megújította továbbá öt meglévő képviselő hivatali idejét:

  • 2024. február 29-ig Pietro Russo (Olaszország), Baudilio Tomé Muguruza (Spanyolország), Bettina Jakobsen (Dánia) és João Figueiredo (Portugália), és 2024. december 31-ig Iliana Ivanova (Bulgária) hivatali idejét.

A Számvevőszék testülete 2018-ban 18 alkalommal ült össze (2017-ben: 21 alkalommal).

Az Európai Számvevőszék testületének ülése, 2019. február 28., Luxembourg.

Elnök

A tagok maguk közül választják meg a Számvevőszék elnökét hároméves, megújítható időtartamra. Szerepe szerint az elnök primus inter pares, azaz első az egyenlők között. Az elnök feladatai közé tartozik az intézmény szervezeti stratégiájának kialakítása, a tervezési és teljesítménymenedzsment, a kommunikációs és médiakapcsolatok fenntartása, a jogi kérdések és a belső ellenőrzés. Az intézmény külkapcsolatai során is az elnök képviseli az intézményt. Az elnöki tisztséget 2016 szeptembere óta Klaus-Heiner Lehne tölti be.

Klaus-Heiner Lehne, az Európai Számvevőszék elnöke beszédet tart a számvevőszéki tagok testületének és a Bizottság testületének éves ülésén, 2018. február, Luxembourg.

Az elnök és a tagok

Ellenőrzési kamarák és bizottságok

A tagok az öt kamara valamelyikéhez tartoznak. Jelentéseinket, áttekintő kiadványainkat és véleményeinket a kamarák készítik és fogadják el. Minden kamara egy-egy uniós szakpolitikai témakör szerint végzi munkáját. A kamarák élén az elnök áll, akit az adott kamarában tevékenykedő számvevőszéki tagok közül választanak. Minden tag maga felelős a saját ellenőrzési feladataiért és munkáját egy kabinet támogatja. Az ellenőrzési munkát a kamarákhoz tartozó igazgatóságokon dolgozó szakmai ellenőrök végzik.

2018 decembere óta az öt kamara elnöke Nikolaos Milionis, Iliana Ivanova, Bettina Jakobsen, Neven Mates és Lazaros S. Lazarou. Danièle Lamarque az Ellenőrzés-minőségi Bizottság, Oscar Herics az Etikai Bizottság, Samo Jereb az Ellenőrzési Bizottság elnöke, Rimantas Šadžius pedig az intézményi kapcsolatokért felelős számvevőszéki tag.

Az általános stratégiai és igazgatási kérdésekben az Igazgatási Bizottság, illetve adott esetben a tagok testülete dönt, mindkét esetben az elnök vezetésével.

A Számvevőszék munkáját a különböző területekért felelős tíz igazgatóság végzi: a kamarákhoz öt igazgatóság, az ellenőrzés-minőség területéhez egy igazgatóság tartozik, az elnökhöz szintén egy, a főtitkárhoz pedig három.

A főtitkár és az igazgatók

A teljesítmény mérése

A 2018–2020-as stratégiával
kapcsolatos új fő
teljesítménymutatókról szóló
jelentések első éve

2008 óta hét fő teljesítménymutatót (KPI) alkalmazunk, amelyek tájékoztatják a vezetést arról, hogyan halad a kitűzött célok elérése, segítik a döntéshozatalt, és tájékoztatják partnereinket a teljesítményünkről. A Számvevőszék 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiájának kialakítása során az erre időszakra vonatkozó fő teljesítménymutatóinkat is aktualizáltuk. 2018 tehát az első év, amikor jelentést készíthetünk ezekről a mutatókról.

Az öt fő teljesítménymutató széles körű áttekintést nyújt arról, hogy intézményünk hogyan teljesít tevékenységeinek terjesztése, hatása és megítélése tekintetében.

  • KPI 1 – Ajánlásaink végrehajtása
  • KPI 2 – Az érdekelt felek visszajelzései a munkánkról
  • KPI 3 – Részvételünk az Európai Parlament, a Tanács és a nemzeti parlamentek ülésein
  • KPI 4 – Közzétett különjelentéseink (és hasonló kiadványaink) száma
  • KPI 5 – Médiamegjelenéseink

A közzétett különjelentéseink és hasonló kiadványaink száma

Nyomon követjük az év során közzétett jelentések számát és megjelenésük idejét. Ez jelzi számunkra, mennyire pontosan terveztünk.

2018-ban 44 jelentést tettünk közzé (35 különjelentést, hat tájékoztatót, két állapotfelmérést és egy gyorsvizsgálatot), szemben az adott évre tervezett 47 jelentéssel. A munkaprogramunkban szereplő kiválasztott ellenőrzéseken kívül 10 véleményt is kibocsátottunk.

Különjelentéseink és hasonló kiadványaink

Részvétel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a nemzeti parlamentek ülésein

Ellenőrzési jelentéseink túlnyomó többségét az Európai Parlament illetékes bizottsága és az Európai Unió Tanácsa elé terjesztjük. Ezen túlmenően a Számvevőszék legtöbb tagja éves jelentéseinket tagállamuk parlamentje előtt is bemutatja.

2018-ban a Számvevőszék képviselői 133 alkalommal vettek részt az Európai Parlament (2017: 91), 65 alkalommal a Tanács (2017: 47), 50 alkalommal pedig nemzeti parlamentek ülésein (2017: 19). 2017-hez képest ez jelentős növekedést jelent.

A Számvevőszék részvétele az Európai Parlament, a Tanács és a nemzeti parlamentek ülésein (2018)

Médiajelenlét

Az online és a közösségi médiában a
megjelenésünk közel
megháromszorozódott

2018-ban intenzívebbé tettük kapcsolatunkat a sajtóval és a nem intézményi szereplőkkel, és bővítettük tevékenységünket a közösségi médiában. 76 sajtóközleményt

  • adtunk ki az Unió 23 hivatalos nyelvén (2017: 57); és
  • 20 sajtótájékoztatót tartottunk Brüsszelben (2017: 16), beleértve az éves jelentéshez kapcsolódó tematikus és tagállami sajtótájékoztatókat is.

Helyszíni látogatásokat is szerveztünk Brüsszelben és a tagállamokban dolgozó újságírók számára, és néhány kiválasztott jelentésről tájékoztatót tartottunk ágazati szereplők, nem kormányzati szervezetek és agytrösztök számára.

A tagállamokban dolgozó újságírók helyszíni látogatáson vesznek részt, 2018. november, Luxembourg.

A tevékenységeinkkel és intézményünkkel kapcsolatos médiamegjelentéseket nyomon követjük, ezek a jelentés tárgyától és összetettségétől függően jelentősen változhatnak. Ugyanakkor azt is el kell ismernünk, hogy külső tényezők is erősen befolyásolhatják a média érdeklődését egy-egy kiadványunk iránt. Ha például jelentésünket egy fontos eseménnyel vagy politikai fejleménnyel egy időben tesszük közzé, ez nagymértékben növelheti a nagyközönség téma iránti érdeklődését.

Médiamegjelenéseink – a közösségi médiát is beleértve – közel megháromszorozódtak: az online cikkek és a közösségi médiában megjelent hivatkozások száma 2017-ben mintegy 15 500, 2018‑ban pedig már több mint 44 000 volt. A közösségi médiában 2018‑ban összesen mintegy 11 millió alkalommal jelentek meg a Számvevőszék hivatalos profilján kiadványainkról közzétett bejegyzések, ami közel 18-szor több, mint 2017-ben.

Sajtóvisszhang szempontjából
egyértelműen a különjelentések
számítanak kiemelt
kiadványainknak

A kommunikáció és a médiamegjelenések tekintetében jelenleg egyértelműen a különjelentések számítanak kiemelt kiadványnak: 2018-ban a legnagyobb sajtóvisszhangot kapott 15 kiadványunk közül 12 különjelentés volt.

2018-ban különjelentéseinkről több mint 11 000 online cikk jelent meg, ami több mint kétszerese a 2017. évi megjelenéseknek. Ez a szám 2013-ban, amikor megkezdtük a médiamegjelenések nyomon követését, 1 500 volt.

Ugyanakkor 2017-hez képest a különjelentésenkénti átlagos médialefedettség is 60%-kal nőtt. Médiamegjelenéseink számát tehát nem csak a jelentések számának növekedése, hanem a kiadványaink iránti fokozott érdeklődés is fellendítette.

Médiamegjelenések: éves jelentések, különjelentések és általában a Számvevőszék
A legnagyobb médiafigyelmet az európai Nagy
sebességű vasútról szóló különjelentésünk kapta,
több mint 4 400 online cikkel és közösségimédia-
bejegyzéssel

2018-ban a legnagyobb számú médiamegjelenés az európai nagy sebességű vasúthálózatról, az EKB banki válságkezelésének működési hatékonyságáról, illetve a Törökországi Menekülteket Támogató Eszközről szóló különjelentéseinket kísérte.

Öt közösségimédia-fiókunk:

Követőink száma 2018-ban Növekedés 2017-hez képest Jelenlét összesen*
7 674 31% 3 419 137
10 080 23% 256 268
4 800 83% 9 590 234
869 27% 117 800
1 134 149% n.a.

* Bejegyzéseink megjelenésének száma összesen.

A közösségi médiában – különösen a Facebookon, a Twitteren és a LinkedInen – való jelenlétünk és szerepvállalásunk egész évben exponenciális növekedést mutatott: ez a fajta megjelenés kommunikációs tevékenységünk nélkülözhetetlen részévé vált, és lehetővé tette számunkra, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjünk a polgárokkal. Követőink és bejegyzéseink megjelenésének száma nőtt (ez utóbbi az ún. „jelenlét”).

Munkánk hatása és megítélése

Jelentéseink hasznosnak és
hatásosnak bizonyulnak

Jelentéseink hatását és megítélését a partnereink által adott értékelések és az uniós pénzgazdálkodás tökéletesítésére tett ajánlásaink hasznosulásának vizsgálata alapján értékeljük.

2018 elejétől kezdődően megkértük partnereinket (az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot, az uniós ügynökségeket, a tagállamok állandó képviseleteit, a tagállami ügynökségeket és a legfőbb ellenőrző intézményeket, a nem kormányzati szervezeteket, a tudományos köröket, a médiát és más feleket), hogy adjanak visszajelzést jelentéseink hasznosságáról és valószínű hatásáról. Ezt meghatározott számú különjelentésre és felülvizsgálatra, valamint az éves jelentésre vonatkozó, anonimizált elektronikus felmérések útján tettük: a kérdőíveket mindenkinek elküldtük, aki korábban kapott példányt jelentéseinkből. A felmérés azt is lehetővé teszi partnereink számára, hogy minőségi visszajelzést adjanak a jelentésekről, és általános javaslatokat tegyenek a Számvevőszék munkájára vonatkozóan.

Összességében a válaszadók 87%-a vélte úgy, hogy a jelentéseink hasznosak a munkájukhoz, és 78%-uk találta úgy, hogy azok érezhető hatással járnak.

Ajánlásaink hasznosulása

Ajánlásaink többségét
végrehajtották

2018-tól kezdve az Európai Bizottság vezetői teljességi nyilatkozata helyett az ellenőrök által végzett nyomonkövetési gyakorlatra alapozzuk ezt a mutatót. 2018-ban a 2014-ben közzétett éves jelentésünkben és különjelentéseinkben megfogalmazott ajánlásokat elemeztük.

Ez az elemzés azt mutatja, hogy a 2014. évi éves jelentésünkben megfogalmazott ajánlások 74%-át és a 2014. évi különjelentéseinkben szereplő ajánlások 94%-át teljes egészében, a legtöbb tekintetben vagy néhány tekintetben végrehajtották.

A Számvevőszék ajánlásainak végrehajtása a kibocsátás éve szerint

Munkatársaink

A munkaerő megoszlása

2018 végén intézményünkben 834 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott dolgozott. A Számvevőszék létszámterve 853 állandó és ideiglenes álláshelyet tartalmazott, ebből 541-et az ellenőrzési kamarákban (112-t a számvevőszéki tagok kabinetjeiben).

A Számvevőszék munkatárai: az ellenőrzéssel, a fordítással, az adminisztrációval és az elnökséggel kapcsolatos álláshelyek

Emellett év végén 76 szerződéses alkalmazottat és 15 kirendelt nemzeti szakértőt foglalkoztattunk.

Munkaerő-felvétel

Munkatársaink sokrétű elméleti és szakmai háttérrel rendelkeznek. Munkaerő-felvételi politikánk az uniós intézmények általános alapelveit és foglalkoztatási feltételeit követi, és a szervezet minden szintjén esélyegyenlőségre törekszik.

2018-ban 79 alkalmazottat vettünk fel: 15 tisztviselőt, 32 ideiglenes alkalmazottat, 22 szerződéses alkalmazottat és 10 kirendelt nemzeti szakértőt.

Ezenkívül háromtól öt hónapig tartó szakmai gyakorlati lehetőségeket is biztosítottunk 60 egyetemi végzettséggel rendelkező gyakornok számára.

Életkor szerinti megoszlás

Életkori megoszlás szerint a 2018. december 31-én aktív foglalkoztatásban álló munkatársaink közel fele legfeljebb 44 éves.

64 igazgatónk és csoportvezetőnk közül 30 (47%) 55 éves vagy annál idősebb. Ezért a következő 5–10 évben a nyugdíjazások miatt a felső szintű vezetői állomány megújulásával kell számolni.

Életkor szerinti megoszlás

Megjegyzés: A kerekítések miatt előfordulhat, hogy a teljes összeg nem egyezik az egyedi adatok összegével.

A nemek egyensúlya

Egyenlő karrierlehetőségeket biztosítunk valamennyi munkatársunk számára, nemre való tekintet nélkül. Általánosságban sikerült elérnünk a nemek arányának egyensúlyát munkatársaink között, ellenőreink és adminisztratív munkatársaink 45%-a nő.

A nemek egyensúlya felelősségi szint szerint

Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a vezetőség minden szintjén javítsuk a nemek egyensúlyát. Az elmúlt évek során, 2015 vége és 2018 vége között, 7%-ról közel 24%-ra növeltük a nők arányát a vezetői beosztásokban.

Ezenkívül a 2018–2020-as időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi politikánk az életkorral és a csökkent munkaképességgel kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozik.

A vezetők állampolgársága és neme

Ellenőrzés-támogatás

Szakmai képzés

Képzés nélkül személyzetünk és intézményünk nem
lehet időtálló

Célunk, hogy számvevőinknek – a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség ajánlásainak megfelelően – évente átlagosan 40 órás (5 nap) szakmai képzést biztosítsunk. 2018-ban a számvevőnkénti 6,9 nap szakmai képzéssel ismét túlteljesítettük ezt a célt.

Tovább bővítettük a számvevőknek és az ellenőrzéssel nem foglalkozó munkatársainknak szóló képzési kínálatot, és ahogy korábban is, támogattuk a számvevőket a különböző tanúsítások megszerzésében. Folytattuk a belső és külső szakértők által tartott előadások már eddig is sikeres sorozatát az ellenőrzés és egyéb, a számvevői munka szempontjából releváns területek fejleményeiről.

Az év során folytattuk a nem vezetői beosztásban dolgozó munkatársaink teljesítményét jutalmazó díj odaítélésének hagyományát, amellyel a díjazott az általa választott speciális külső képzésen vehet részt.

Szakmai továbbképzéssel töltött napok átlagos száma évenként
A tudományos körökkel való
gyümölcsöző együttműködés

Partnerségi megállapodást írtunk alá az Európa Tanulmányok Szakkollégiumával (Bruges, Belgium), amely számos területen – többek között a képzés, a szakmai gyakorlat és a jelentéskészítés terén – folytatott együttműködésről rendelkezik. Emellett együttműködési megállapodást kötöttünk az Európai Közigazgatási Intézettel és más szervezetekkel is, amely megállapodások lehetővé teszik, hogy munkatársaink részt vegyenek az e szervek által szervezett képzéseken.

Folytattuk és továbbfejlesztettük együttműködésünket az Université de Lorraine (Lotaringia, Franciaország) egyetemmel: ismételten meghirdettük a „Közjogi szervezetek és szakpolitikák ellenőrzése” posztgraduális egyetemi képzést és a „Közjogi szervezetek irányítása” mesterképzési programot, valamint egy új, „A könyvvizsgálatban alkalmazott statisztika alapjai” című posztgraduális képzési programot is kidolgoztunk.

Végezetül: belső képzéseinken más legfőbb ellenőrző intézményektől érkező ellenőrök is részt vettek, és néhányan közülük esettanulmány bemutatása keretében meg is osztották tapasztalataikat az Európai Számvevőszék által megrendezett képzési napon, amelyen több mint 450 fő vett részt.

Interaktív online tanfolyamok
szervezése a nyilvánosság számára

Megkezdtük a teljesítmény-ellenőrzéssel kapcsolatos nyilvános e-oktatási kurzusunkat: eddigi két interaktív előadásunkat több mint 150-en követték a világ minden tájáról.

Fordítás

2018-ban a Fordítás, Nyelvi Szolgáltatások és Kiadványok Igazgatósága több mint 251 000 oldalt fordított le és lektorált, ami 2017-hez képest több mint 18%-os növekedést jelent. Ez a növekedés a fordítási munka nagyobb arányú kiszervezését is eredményezte. Jelenleg valamennyi fordítócsoport harmonizált munkamódszereket alkalmaz.

A fordítók egyre nagyobb mértékben vettek részt az ellenőrzési tevékenységeinkben is, nyelvi támogatást nyújtva az ellenőrzési látogatások során, valamint a legtöbb jelentés elkészítésében. Ez további szinergiákat hozott létre számvevőinkkel.

A kiadványokért felelős csoport mára teljes mértékben az igazgatóság részévé vált. Intézményünknél tehát a teljes jelentéskészítési lánc immár – a nyelvi felülvizsgálattól a fordításig és a közzétételig – egyetlen, racionalizált munkafolyamatba ágyazódik be.

Információtechnológia, munkakörnyezet és innováció

Informatikai, Munkakörnyezet- és Innovációs Igazgatóságunk segíti munkatársainkat az információs technológiák hatékony és eredményes felhasználásában, az innováció és a tudásmenedzsment előmozdításában. Ennek az igazgatóságunknak a feladata épületeink kezelése is.

Információkezelés

Elindítottuk a tECAway-kezdeményezést, amely utazó munkatársaink számára biztosít hálózati hozzáférést, és amely lehetővé teszi számukra, hogy bárhonnan és bármikor hozzáférjenek az Európai Számvevőszék digitális erőforrásaihoz és szolgáltatásaihoz.

Új harmonizált dokumentumkezelési rendszert hoztunk létre, és többfunkciós eszközöket vezettünk be a nyomtatás, fénymásolás és szkennelés céljára. Várakozásaink szerint ezek az újítások mind az információbiztonság, mind a papírfogyasztás terén előnyökkel fognak járni.

Elfogadtunk egy új kiberbiztonsági irányítási modellt, és jelenleg valósítjuk meg kiberbiztonsági tervünket.

Valamennyi informatikai projekt és tevékenység végrehajtása során kellő figyelmet fordítottunk az üzletmenet folytonosságára, biztosítva a kritikus rendszerek teljes körű rendelkezésre állását.

Innováció

Létrehoztuk az ECAlab részlegünket, egy interdiszciplináris innovációs laboratóriumot, amely az ellenőrzésnek az adatok és a technológia felhasználásával történő digitális átalakítására összpontosít. A laboratórium olyan technológiák alkalmazásával kísérletezik a konkrét ellenőrzési feladatok kapcsán, mint például a mesterséges intelligencia, a természetes nyelvi feldolgozás és a szövegbányászat. Ezt a támogatási lehetőséget már több feladat és kiadvány készítése során is felhasználták.

Egy blokklánc-technológiák használatára vonatkozó kísérleti projektet is lebonyolítottunk az ellenőrzési bizonyítékok és kiadványok hitelesítése során. Az uniós tagállamok és a Bizottság által létrehozott európai blokklánc-partnerség az ennek eredményeként létrejött prototípust, az ún. „ECA nyilvántartást” is kiválasztotta, hogy része legyen annak az európai blokklánc-infrastruktúrának, amelynek kifejlesztése 2019-ben kezdődik meg.

Tudásmenedzsment

2018 júliusában a Pisai Egyetemmel és a Mérlegképes Könyvelők Szövetségével (ACCA) közösen rendeztük meg első éves nyári egyetemünket a közpénzek ellenőrzése témájában, amelynek célja a szakma szempontjából releváns, újonnan felmerülő globális kérdések vizsgálata volt. A nyári egyetemen, amelynek fő témája az ellenőrzéshez használt adatelemzés volt, 45 fő vett részt más legfőbb ellenőrző intézményektől, uniós intézményektől és egyetemektől.

Az eseményen a blokkláncról is tartottunk egy konferenciát, amelynek célja az általa kínált lehetőségek és az uniós kiadások ellenőrzésére vonatkozó gyakorlati alkalmazások feltárása volt. A konferencia elsősorban a többi uniós intézmény résztvevőinek szólt.

Épületek

Tevékenységünket jelenleg egy három részből álló („K1”, „K2” és „K3”) épületben folytatjuk, amely egyetlen, integrált műszaki egységként működik. Emellett vészhelyzeti helyreállítási központunk számára is bérelünk irodákat Luxembourgban.

K1

A K1 épület 1988-ban nyílt meg, jelenleg 310 munkatársunk számára találhatók benne irodák, valamint tárgyalótermek. Az alagsori szinteken parkolók, műszaki berendezések, tárolóhelyiségek, a könyvtár és a fő irattár, míg a legfelső emeleten csak műszaki berendezések találhatók.

A K1 épület korszerűsítésére 2008-ban került sor olyan módon, hogy megfeleljen az országos egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. A K1 épületben alkalmazott technológiát lehetőség szerint a K2 és a K3 épületben alkalmazott technológiához igazították.

K2

A K2 épület 2003-ban épült meg. Az alagsori szinteken parkolók, műszaki berendezések, tárolóhelyiségek és egy edzőterem található. A legfelső emeletet teljes egészében műszaki berendezések foglalják el. A többi emeleten – legfeljebb 241 alkalmazott elhelyezésére alkalmas – irodák, valamint tárgyalótermek, egy tolmácsfülkékkel is ellátott konferenciaterem, videokonferencia-termek, kávézó és alapfelszereltségű konyhák helyezkednek el.

Terveink között szerepel a K2 épület korszerűsítése, a munkahelyek kialakításának optimalizálása és néhány műszaki berendezés modernizálása. E projektre vonatkozóan 2019-ben fog elkészülni egy részletes tanulmány, és a kapcsolódó munkálatok várhatóan az év végén kezdődhetnek meg.

2014 márciusában a Tanács és az Európai Parlament is egyetértett azzal, hogy az ehhez szükséges munkálatok költségeit a Számvevőszék a – már néhány éve elkészült – K3 épület megépítéséhez rendelkezésre bocsátott költségvetés fennmaradó összegéből állja.

K3

A K3 épület 2012-ben épült meg. Az alagsori szinteken parkolók, műszaki berendezések, tárolóhelyiségek, ki- és berakodás számára fenntartott helyek, hulladéktárolók, nyomda, konyhák és irattárak találhatók. A földszinten helyezkedik el az ebédlő, a kávézó és az oktatótermek. Az épület emellett helyt ad 503 munkatársunk elhelyezésére alkalmas irodáknak, valamint tárgyalótermeknek és egy informatikai helyiségnek. A hatodik emeleten fogadótermek, egy konyha és műszaki berendezések találhatók. A K3 épület „nagyon jó” BREEAM-minősítést kapott: a BREEAM a világon a legfejlettebb, az épületek fenntarthatóságát értékelő és tanúsító rendszer.

A Számvevőszék épületei Luxembourg Kirchberg városrészében.

A Számvevőszék biztonságának megerősítése

2018 során lezárult az intézményünk biztonságának javítását és munkatársaink védelmét célzó projekt. A korszerű biztonsági ellenőrző központ, valamint a munkatársak és látogatók számára kiépített külső akkreditációs és beléptető központ 2018 szeptemberében kezdte meg működését.

A Számvevőszék főépülete (K1) és az új biztonsági ellenőrző központ, rue Alcide De Gasperi, Luxembourg.

Környezetgazdálkodás

Uniós intézményként valamennyi tevékenységünk során kötelességünk betartani a gondos környezetgazdálkodás elvét. Elkötelezettek vagyunk tehát a környezeti hatásunk folyamatos csökkentése mellett.

A Számvevőszék büszke arra, hogy megszerezhette a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítását. Jelenleg sikeresen üzemeltetjük az EMAS előírásainak megfelelő környezetközpontú irányítási rendszerünket és teljes mértékben megfelelünk az ISO 14001:2015 szabvány tanúsítási követelményeinek.

Célunk, hogy szisztematikusan csökkentsük a széndioxid-kibocsátásunkat, és rendszeresen elemezzük a tevékenységeink által generált üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátása 2017-ben 10 451 tonna szén-dioxid-egyenérték (tCO2e) volt, ami 3%-os csökkenést jelent a 2016. évi adatokhoz képest. 2018-ban már a negyedik egymást követő évben elemeztük a szénlábnyomunkat, ennek eredményei 2019 második felében lesznek elérhetőek honlapunkon.

A Számvevőszék elszámoltathatósága

Pénzügyi információk

Intézményünk finanszírozása az Európai Unió általános költségvetéséből történik, az igazgatási kiadások keretében.

2018-ban költségvetésünk összege mintegy 146 millió euró volt, ami az összes uniós kiadás kevesebb mint 0,1%-ának, illetve az Unió összes igazgatási kiadásai körülbelül 1,5%-ának felel meg. A 2018. évi költségvetés végrehajtási aránya 96% volt.

A 2018. évi költségvetés végrehajtása

2018. ÉVI PÉNZÜGYI ÉV Végleges előirányzatok Kötelezettségvállalások %-os felhasználás Kifizetések
1. cím: Az intézménynél dolgozó személyek (ezer euró)
10. Az intézmény tagjai 12 265 11 245 92% 11 186
12. Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak 105 044 102 543 98% 102 528
14. Egyéb alkalmazottak és külső szolgáltatások 6 335 5 914 93% 5 825
162. Utazás 3 450 3 050 88% 2 537
161 + 163 + 165. Az intézménynél dolgozó személyekkel kapcsolatos egyéb kiadások 2 990 2 883 96% 2 221
Részösszeg (1. cím) 130 084 125 635 97% 124 297
2. cím. Épületek, bútorok, berendezések és egyéb operatív költségek
20. Ingatlantulajdon 2 956 2 945 99% 1 822
210. Informatika és távközlés 8 708 8 707 99% 4 714
212 + 214 + 216. Bútorok és kapcsolódó költségek 1 129 1 066 94% 749
23. Folyó igazgatási kiadások 557 353 63% 241
25. Ülések, konferenciák 708 581 82% 332
227. Tájékoztatás és kiadványok 1 874 1 197 64% 922
Részösszeg (2. cím) 15 932 14 849 93% 8 780
Számvevőszék összesen 146 016 140 484 96% 133 077

2019. évi költségvetés

A 2019. évi költségvetés összege a 2018. évihez képest 0,6%-os növekedést mutat.

KÖLTSÉGVETÉS 2019 2018
1. cím: Az intézménynél dolgozó személyek (ezer euró)
10. Az intézmény tagjai 11 474 12 515
12. Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak 107 666 106 600
14. Egyéb alkalmazottak és külső szolgáltatások 6 381 5 745
162. Utazás 3 450 3 450
161 + 163 + 165. Az intézménynél dolgozó személyekkel kapcsolatos egyéb kiadások 3 098 2 990
Részösszeg (1. cím) 132 069 131 300
2. cím. Épületek, bútorok, berendezések és egyéb operatív költségek
20. Ingatlantulajdon 2 984 2 930
210. Informatika és távközlés 7 605 7 492
212 + 214 + 216. Bútorok és kapcsolódó költségek 998 1 157
23. Folyó igazgatási kiadások 548 555
25. Ülések, konferenciák 700 706
27. Tájékoztatás és kiadványok 1 986 1 876
Részösszeg (2. cím) 14 821 14 716
Számvevőszék összesen 146 890 146 016

Belső és külső ellenőrzés

Belső ellenőrzés

Belső Ellenőrzési Szolgálatunk (IAS) kockázatkezelési tanácsokat ad intézményünk számára, továbbá független, objektív bizonyosságot nyújtó és tanácsadó szolgáltatásokat nyújt az intézményünk által teremtett többletérték növelése és intézményünk működésének javítása céljából. Az IAS tevékenységét a – három számvevőszéki tagból és egy külső szakértőből álló – belső ellenőrző bizottság felügyeli. A bizottság rendszeresen nyomon követi az IAS éves munkaprogramjában meghatározott különböző feladatok terén elért haladást és biztosítja az IAS függetlenségét.

2018-ban az IAS ellenőrizte intézményünk kiberbiztonsági rendszereit, valamint a külső területvédelemhez kapcsolódó építési munkálatokat, felülvizsgálta kockázatkezelési stratégiánk végrehajtását és az engedélyezésre jogosult tisztviselők által benyújtott éves nyilatkozatokat is. Emellett nyomon követte korábbi ajánlásainak megvalósulását, és meggyőződött arról, hogy megtörtént-e az elfogadott cselekvési tervek végrehajtása.

2018-ban az IAS ellenőrzései nem tártak fel olyan hiányosságokat, amelyek jellegüknél vagy nagyságrendjüknél fogva megkérdőjeleznék az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a Számvevőszék pénzügyi műveleteinek jogszerűsége és szabályszerűsége biztosítása érdekében bevezetett belső kontrollrendszerek általános megbízhatóságát.

A belső ellenőrzés eredményeiről minden évben beszámolunk az Európai Parlament és a Tanács számára.

Külső ellenőrzés

Éves beszámolónkat független külső ellenőr ellenőrzi. Ez fontos szempont intézményünk számára: saját magunkkal szemben is ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elveket alkalmazzuk, mint az általunk ellenőrzött szervezetekkel szemben. Külső ellenőrünk, a PricewaterhouseCoopers Sàrl által a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó számvevőszéki beszámolóról készített jelentés 2018. május 17-én jelent meg.

A külső ellenőr véleményei – 2017. évi pénzügyi év

A pénzügyi kimutatásainkat illetően:

„Véleményünk szerint a pénzügyi kimutatások az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló többször módosított 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (költségvetési rendelet) (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) és a költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló többször módosított 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.) összhangban valós és hű képet ad az Európai Számvevőszék 2017. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen fordulónappal végződő év működési eredményéről, pénzforgalmáról és a nettó eszközállomány változásairól.

Az erőforrások általunk történő felhasználását és a kontrolleljárásainkat illetően:

„Az e jelentésben leírt munkánk során semmi olyasmi nem jutott tudomásunkra, ami miatt azt kellene hinnünk, hogy minden lényeges szempontot és a fent leírt kritériumokat figyelembe véve:

  • a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat nem rendeltetésszerűen használták fel;
  • az alkalmazott kontrolleljárások nem biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek."

Zárszámadás

A többi uniós intézményhez hasonlóan a Számvevőszék is a zárszámadási eljárás hatálya alá tartozik. 2018 áprilisában az Európai Parlament a 2016-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében mentesítést adott a Számvevőszék főtitkárának. Mint minden évben, figyelmesen megvizsgáltunk minden olyan kérdést, amely a zárszámadás során ellenőrzési tevékenységünk és irányítási feladataink tekintetében felmerült, megtettük a megfelelő lépéseket, és az ezek nyomán tett intézkedéseinkről részletesen beszámoltunk az Európai Parlamentnek.

2019. március 26-án az Európai Parlament megadta a 2017. évre vonatkozó mentesítést a főtitkár számára. Ennek értelmében 2017-re vonatkozó beszámolónk lezárult és elfogadásra került.

Partneri felülvizsgálatok

A partneri felülvizsgálatok az egyes legfőbb ellenőrző intézmények képességeinek más legfőbb ellenőrző intézmények általi független és átlátható értékelését foglalják magukban. Az ebben részt vevő legfőbb ellenőrző intézmények a részvétel során továbbra is tiszteletben tartják a többi legfőbb ellenőrző intézmény függetlenségét.

2018-ban Észtország, Dánia, Hollandia és az Amerikai Egyesült Államok legfőbb ellenőrző intézményét kértük fel, hogy mérjék fel, a 2018 és 2020 közötti időszak felénél jó úton haladunk-e kitűzött stratégiai céljaink elérése felé, és hogy a stratégia végrehajtására irányuló eddigi fellépéseink valószínűleg elérik-e a kívánt hatást. A partneri felülvizsgálatról készült jelentés közzétételére várhatóan 2019-ben kerül sor.

Ezzel egy időben a lengyel és az egyesült királyságbeli legfőbb ellenőrző intézményekkel együttműködve megkezdtük a litván legfőbb ellenőrző intézmény partneri felülvizsgálatának előkészítését. E partneri felülvizsgálat fő célja annak értékelése lesz, hogy a litván nemzeti számvevőszék ellenőrzési módszerei megfelelnek-e a nemzetközi standardoknak.

Az év során megbízást adtunk egy független külső értékelés készítésére etikai keretrendszerünkről. A vizsgálatot jelenleg végzi a lengyel és a horvát legfőbb ellenőrző hivatal. Az erről szóló jelentés várhatóan 2019-ben készül el.

A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő nyilatkozata

Alulírott, az Európai Számvevőszék főtitkára, felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként:

  • kijelentem, hogy az ezen jelentésben szereplő információk valósak és pontosak;
  • továbbá, hogy észszerű bizonyossággal rendelkezem arról, hogy:
    • az ezen jelentésben leírt feladatok ellátásához rendelt erőforrásokat a kijelölt célokra használtuk fel, a gondos pénzgazdálkodás elveivel összhangban;
    • az alkalmazott kontrolleljárások biztosítják a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez szükséges garanciákat, valamint a csalásra vagy csalás gyanújára vonatkozó állítások megfelelő kezelését;
    • a kontrollköltségek és -haszon aránya megfelelő.

Ez a bizonyosság saját megítélésemen és a rendelkezésemre álló információkon alapul, többek között az átruházás révén engedélyezésre jogosult tisztviselők jelentésein és nyilatkozatain, a belső ellenőr jelentésein és a külső ellenőr korábbi pénzügyi évekre vonatkozó jelentésein.

Megerősítem, hogy nincsen tudomásom semmi olyasmiről, ami e jelentésben nem szerepel és sérthetné az intézmény érdekeit.

Luxembourg, 2019. március 28.

Eduardo Ruiz García
Főtitkár

Melléklet.2018-as kiadványaink:
különjelentések, éves jelentések,
vélemények és áttekintő jellegű
kiadványok

Különjelentések

  • 01/2018. sz. különjelentés: Az európai régiók beruházásait támogató közös program (JASPERS) – ideje javítani a célzottságot
  • 02/2018. sz. különjelentés: Az EKB banki válságkezelésének működési hatékonysága
  • 03/2018. sz. különjelentés: A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás ellenőrzése
  • 04/2018. sz. különjelentés: A Mianmarnak (Burma) nyújtott uniós támogatás
  • 05/2018. sz. különjelentés: A megújuló energia a fenntartható vidékfejlesztés szolgálatában: jelentős potenciális szinergiák, amelyek azonban nagyrészt kiaknázatlanok
  • 06/2018. sz. különjelentés: A munkavállalók szabad mozgása: az alapvető szabadság biztosítva van, de az uniós források célzottabb felhasználása elősegítené a munkavállalók mobilitását
  • 07/2018. sz. különjelentés: A Törökországnak nyújtott előcsatlakozási támogatás egyelőre csak korlátozottan eredményes
  • 08/2018. sz. különjelentés: A vállalkozások termelőberuházásaihoz nyújtott uniós támogatás: legyen hangsúlyosabb a beruházások tartóssága
  • 09/2018. sz. különjelentés: Köz-magán társulások az Európai Unióban: széles körben tapasztalhatóak hiányosságok, kevés előny valósult meg
  • 10/2018. sz. különjelentés: A mezőgazdasági termelők alaptámogatási rendszere: működik ugyan, de az egyszerűsítés, a célirányosítás és a támogatások szintjének konvergenciája szempontjából nem jelentős a hatása
  • 11/2018. sz. különjelentés: A vidékfejlesztési projektek finanszírozásának új lehetőségei egyszerűbbek, de nem kellően eredményorientáltak
  • 12/2018. sz. különjelentés: Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul
  • 13/2018. sz. különjelentés: A terrorizmushoz vezető radikalizáció kezelése: a Bizottság megfelelően reagált a tagállamok szükségleteire, de hiányosságok mutatkoztak a koordináció és az értékelés terén
  • 14/2018. sz. különjelentés: Az uniós vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kiválósági központok: további eredményekre van szükség
  • 15/2018. sz. különjelentés: A nigeri és mali belső biztonsági erők kapacitásának megerősítése:
    korlátozott és lassú a haladás
  • 16/2018. sz. különjelentés: Az uniós jogszabályok utólagos felülvizsgálata: átgondolt rendszer hiányosságokkal
  • 17/2018. sz. különjelentés: A Bizottság és a tagállamok a 2007–2013-as programok utolsó éveiben tettek ugyan intézkedéseket a források alacsony felhasználását illetően, de nem az eredmények elérése állt a középpontban
  • 18/2018. sz. különjelentés: Teljesül-e a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának fő célkitűzése?
  • 19/2018. sz. különjelentés: Nagy sebességű vasút Európában: az uniós hálózat hiánya rosszul működő mozaikot eredményez
  • 20/2018. sz. különjelentés: Az Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezetnek nyújtott uniós támogatás: újra kell gondolni a hangsúlyokat
  • 21/2018. sz. különjelentés: Az ERFA és az ESZA projektjeinek kiválasztása és monitoringja a 2014–2020-as időszakban továbbra is nagyrészt outputorientált
  • 22/2018. sz. különjelentés: Mobilitás az Erasmus+ program keretében: Több millióan vesznek részt a mobilitási programokban és számos területen jön létre Európai hozzáadott érték, a teljesítmény mérése azonban fejlesztésre szorul
  • 23/2018. sz. különjelentés: Légszennyezés: egészségünk védelme még mindig nem elégséges
  • 24/2018. sz. különjelentés: A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint az innovatív megújuló energiák kereskedelmi léptékű demonstrálása az Európai Unióban: a múlt évtizedben nem sikerült elérni a kívánt eredményeket
  • 25/2018. sz. különjelentés: Az árvízvédelmi irányelv: előrehaladás a kockázatok értékelése terén, a tervezés és a végrehajtás azonban javításra szorul
  • 26/2018. sz. különjelentés: A vámügyi informatikai rendszerek sorozatos késedelmei: mi okozott problémát?
  • 27/2018. sz. különjelentés: A Törökországi Menekülteket Támogató Eszköz: hasznos segítség, de fokozni kell a költséghatékonyságot
  • 28/2018. sz. különjelentés: A Horizont 2020 keretprogramban bevezetett, egyszerűsítést célzó intézkedések többsége könnyítést jelentett a kedvezményezettek számára, ám még mindig vannak fejlődési lehetőségek
  • 29/2018. sz. különjelentés: Az EIOPA nagymértékben hozzájárul a biztosítási ágazat felügyeletéhez és stabilitásához, de továbbra is komoly nehézségekkel szembesül
  • 30/2018. sz. különjelentés: Az uniós utasjogok számos területre kiterjednek, de az utasok továbbra is csak küzdelmek árán élhetnek velük
  • 31/2018. sz. különjelentés: Állatjólét az Európai Unióban: a gyakorlati végrehajtás elmarad az ambiciózus céloktól
  • 32/2018. sz. különjelentés: Az Európai Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért kellően rugalmas, de nem elég célirányos eszköz
  • 33/2018. sz. különjelentés: Az elsivatagodás elleni küzdelem az Európai Unióban: a növekvő fenyegetés határozottabb fellépést követel meg
  • 34/2018. sz. különjelentés: Az uniós intézmények irodahelyiségei: Vannak példák a megfelelő irányítási gyakorlatra, de a különböző hiányosságokra is
  • 35/2018. sz. különjelentés: A nem kormányzati szervezeteknek juttatott uniós finanszírozás átláthatósága: több erőfeszítésre lenne szükség

Éves jelentések és különálló éves jelentések

  • A 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentés
  • A 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapból (EFA) finanszírozott tevékenységekről
  • Éves jelentés a 41 uniós ügynökségről a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan
  • Az Európai Unió nyolc kutatási közös vállalkozásának 2017. évi éves számvevőszéki ellenőrzéséből származó eredmények összefoglalása
  • Jelentés az Európai Iskolák 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról
  • Jelentés az Egységes Szanálási Testület, a Tanács és a Bizottság 806/2014/EU rendelet szerinti feladatai teljesítésének következtében felmerülő függő kötelezettségeiről a 2017. pénzügyi évre vonatkozóan

Vélemény

  • 1/2018. sz. vélemény a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló, 2018. május 2-i európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatról
  • 2/2018. sz. vélemény az uniós jogi keretbe beágyazott Európai Valutaalap létrehozására irányuló 2017. december 6-i javaslattal kapcsolatos ellenőrzési és elszámoltathatósági megfontolásokról
  • 3/2018 sz. vélemény a tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
  • 4/2018. sz. vélemény az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
  • 5/2018. sz. vélemény az Európai Unió saját forrásainak új rendszerére irányuló bizottsági javaslatról
  • 6/2018. sz. vélemény az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapítására irányuló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatról
  • 7/2018. sz. vélemény a 2020 utáni közös agrárpolitikára vonatkozó bizottsági rendeletjavaslatokról
  • 8/2018. sz. vélemény a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek (OLAF-rendelet) az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az OLAF vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. május 23-i bizottsági javaslatról
  • 9/2018. sz. vélemény a csalás elleni uniós program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
  • 10/2018. sz. vélemény a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

Áttekintések

  • Tájékoztató: Az uniós pénzügyek jövője: Az uniós költségvetés működésének reformja
  • Tájékoztató: A KAP jövője
  • Tájékoztató: Hozzájárulás a „Horizont 2020” keretprogramot követő uniós kutatási programok egyszerűsítéséhez
  • Tájékoztató az Unión kívülről érkezett migránsok integrációjáról
  • Tájékoztató: A kohéziós politika 2020 utáni megvalósításának egyszerűsítése
  • Tájékoztató: A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslat
  • Állapotfelmérés: Az uniós jog gyakorlati megvalósítása: az Európai Bizottság az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése szerinti felügyeleti feladatköre
  • Állapotfelmérés: A sikeres közlekedési ágazat felé az Unióban: a megoldásra váró feladatok
  • Gyorsvizsgálat: Héa-visszatérítés a kohézió területén: az uniós források felhasználása gyakran szabálytalan és elmarad az optimálistól

Ellenőrzési előzetesek

  • Állatjólét az Európai Unióban
  • Élelmiszerbiztonság az Európai Unióban
  • A szélenergia- és fotovoltaikus napenergia-termelés az Európai Unióban
  • Az uniós bioélelmiszerek
  • Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) hozzájárulása az uniós biztosítási ágazat felügyeletéhez és pénzügyi stabilitásához
  • A Törökországi Menekülteket Támogató Eszköz
  • A határokon átnyúló uniós egészségügyi ellátás
  • Az uniós jogszabályok előkészítésekor folytatott nyilvános konzultációk
  • Az elsivatagodás az Európai Unióban
  • A határokon átnyúló e-kereskedelem esetében a héa és a vámok beszedéséről
  • A leginkább rászorulókat támogató európai segítségnyújtási alap
  • Az uniós versenypolitika végrehajtása

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBURG

Telefon. +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2019

PDF ISBN 978-92-847-1848-1 ISSN 2362-955X doi:10.2865/855 QJ-AA-19-001-HU-N
HTML ISBN 978-92-847-1811-5 ISSN 2362-955X doi:10.2865/751611 QJ-AA-19-001-HU-Q

© Európai Unió, 2019
A sokszorosítás a forrás feltüntetésével engedélyezett.

A következő fényképek felhasználásához vagy reprodukálásához közvetlenül a szerzői jog tulajdonosaitól kell engedélyt kérni:
30. oldal © Francia Vöröskereszt
31. oldal © Európai Gyógyszerügynökség

A következő fényképek esetében a reprodukálás megengedett, feltéve, hogy feltüntetik a szerzői jog tulajdonosát, a forrást és a fénykép készítőjének, illetve az építésznek a nevét:
1., 5., 12., 13., 14., 24., 28., 38., 40., 43., 44., 46., 47., 48., 49., 53. oldal © Európai Unió / Európai Számvevőszék
9. oldal © Európai Unió / Európai Számvevőszék, ECA Journal.
20. oldal, balról jobbra és fentről lefelé:
* © Európai Unió / Európai Parlament
* © Európai Unió, 2005 / az Európai Bizottság Audiovizuális Szolgálata / Alain Schroeder
* © Európai Unió, 2010 / Carlos Juan
* © Európai Unió, 2008 / Európai Parlament
* © Európai Unió, 2013 / AFP / Ronny Hartmann
* © Európai Unió, 2016 / Yasin Akgul
* © Európai Unió, 2017 / Mauro Bottaro
* © Európai Unió, 2017 / Frank Molter
* © Európai Unió, 2017 / Mauro Bottaro
22.oldal © Európai Unió, 2008 / Európai Parlament
23. oldal © Európai Unió / Eurostat – GISCO, 02/2018. Forrásadat: © EuroGeographics © DG MOVE
25. oldal © Európai Unió / Eurostat – GISCO, 03/2019. Közigazgatási határok: © EuroGeographics © ENSZ-FAO ©Geonames
35. oldal © Európai Unió, 2008 / Laurent Chamussy
66. és 67. oldal © Európai Unió / Európai Számvevőszék. Az épületeket tervező építészek: Paul Noël (1988) és Jim Clemes (2004 és 2013).

A kiadvány 23 nyelven és a következő formátumban érhető el:

PDF
PDF General Report

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: http://europa.eu/contact

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

  • az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
  • a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
  • e-mailen: http://europa.eu/contact.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: http://europa.eu

Uniós kiadványok
Az EU Bookshopból uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: http://publications.europa.eu/eubookshop. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: http://europa.eu/contact).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai:
http://eur-lex.europa.eu/

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.