2021: Az uniós ügynökségek ellenőrzéséről röviden

Összefoglaló

I Az Európai Számvevőszék az Európai Unió pénzügyeinek külső ellenőre¹. Ilyen minőségünkben az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tevékenykedünk, és elősegítjük az Unió pénzgazdálkodásának javítását².

II Ez a dokumentum az uniós ügynökségekre és más uniós szervekre (a továbbiakban együttesen: „az ügynökségek”) irányuló, a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves ellenőrzésünk eredményeit mutatja be, valamint az ügynökségekkel kapcsolatos olyan ellenőrzési eredményeket, amelyek más jellegű ellenőrzéseinkből – többek között az ugyanebben az évben az összeférhetetlenség kockázatával kapcsolatos horizontális témákban végzett munkánkból – származnak.

III A 2021. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozóan az ügynökségekre irányuló ellenőrzésünk az előző évek beszámolóiban foglaltakhoz hasonló pozitív eredményeket hozott. Az egyes ügynökségek tekintetében kiadott megbízhatósági nyilatkozatunk révén:

hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt adtunk valamennyi ügynökség beszámolójának megbízhatóságáról;
valamennyi ügynökség esetében hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt adtunk a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;
valamennyi ügynökség esetében hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt adtunk a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről – kivételt képez ez alól az eu-LISA, amely esetében korlátozott ellenőri véleményt bocsátottunk ki.

IV Mindezek ellenére a legtöbb ügynökség esetében felhívtuk a figyelmet bizonyos javítási lehetőségekre, amint arról a figyelemfelhívó megjegyzéseket és egyéb kérdéseket tárgyaló bekezdésekben, valamint az ellenőri véleménytől független észrevételekben beszámoltunk. 33 ügynökség kapcsán összesen 77 olyan észrevételt fogalmaztunk meg, amelyek további fejlesztésre szoruló területekre irányulnak (többek között a közbeszerzésre, a költségvetési gazdálkodásra, a munkaerő-felvételre és az irányítási és kontrollrendszerekre).

V Emellett a következő intézkedéseket is javasoltuk a javítási lehetőségek kiaknázására:

Az érintett ügynökségek javítsák tovább közbeszerzési eljárásaikat, hogy biztosítsák a közbeszerzések lehető legjobb értékarányosságát, a vonatkozó szabályok teljes körű betartása mellett. Konkrétan a keretszerződések végrehajtásakor az ügynökségek kizárólag a keretszerződésben meghatározott áruk és szolgáltatások beszerzésére irányuló egyedi szerződéseket köthetnek.
A túlzott mértékű átvitelek problémájának megoldása érdekében az érintett ügynökségek dolgozzanak tovább költségvetés-tervezésük és költségvetés-végrehajtási ciklusaik javításán.
Az uniós ügynökségek hálózata vegye fel a kapcsolatot a Bizottsággal és a jogalkotókkal, hogy javaslatot tegyen a szabályozási keret módosítására, amelyben meghatározza az uniós ügynökségek testületi tagjaira az összeférhetetlenség és a forgóajtó-jelenség tekintetében alkalmazandó minimumszabályokat.
Az ügynökségek erősítsék meg a forgóajtó-jelenség potenciális eseteivel kapcsolatos belső eljárásaikat és kontrolljaikat, hogy biztosítsák az alkalmazandó szabályoknak való teljes körű megfelelést.
Az ügynökségek a testületi tagjaik tekintetében vezessenek be általában az összeférhetetlenségre, illetve külön a forgóajtó-jelenségre vonatkozó belső szabályokat.
Az ügynökségek aktívan kövessék nyomon a vezető beosztású tisztviselőik szakmai tevékenységét (beleértve azokat is, akik két éven belül hagyták el az ügynökséget) annak érdekében, hogy fel tudják tárni a forgóajtó-jelenség bejelentetlen eseteit, és biztosítani tudják az előzetesen előírt korlátozások betartását.

Ellenőrzésünk tárgya

01 Az uniós ügynökségek önálló jogi személyek, amelyeket másodlagos jogszabály hozott létre olyan technikai, tudományos vagy irányítási feladatok elvégzésére, amelyek segítséget nyújtanak az uniós intézményeknek szakpolitikáik kialakításában és végrehajtásában. A különböző tagállamokban működő ügynökségek jelentős befolyással bírnak az európai polgárok mindennapi életének olyan alapvető területein, mint az egészségügy, a biztonság, a védelem, vagy a szabadság és a jog érvényesülése.

02 Háromféle uniós ügynökség létezik: decentralizált ügynökségek, a Bizottság végrehajtó ügynökségei és egyéb szervek. A köztük lévő különbségeket az alábbiakban ismertetjük.

03 Az évek során egyre nőtt az ügynökségek száma. Amint az 1. ábra mutatja, 2021. évi jelentésünk 44 ügynökségre terjed ki, vagyis hárommal többre, mint a 2020. évi jelentésünk. A három új ügynökség a következő:

az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA), amely 2019. október 17-én kezdte meg működését, és 2021. május 26. óta pénzügyileg önálló;
az Európai Ügyészség (EPPO), amely 2021. június 1-jén kezdte meg működését, és 2021. június 24. óta pénzügyileg önálló;
az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség (HaDEA), amelyet 2021. február 16-án hoztak létre.

1. ábra. Az ügynökségek számának alakulása időrendben

04 Valamennyi végrehajtó ügynökség székhelye Brüsszelben van. A decentralizált ügynökségek és egyéb szervek székhelyei az Unió egész területén, különböző tagállamokban találhatók (lásd: 2. ábra). Az ügynökségek székhelyéről a Tanács, illetve a Tanács és az Európai Parlament közösen határoz.

2. ábra. Ügynökségi székhelyek az egyes tagállamokban

A decentralizált ügynökségek konkrét szakpolitikai igényeket elégítenek ki

05 A 33 decentralizált ügynökség³ fontos szerepet játszik az uniós szakpolitikák előkészítésében és végrehajtásában, különösen a technikai, tudományos, operatív, illetve szabályozói feladatok ellátása terén. Céljuk konkrét szakpolitikai igények kielégítése és az európai együttműködés erősítése az Unió és a tagállami kormányok technikai és speciális szakértelmének egyesítése révén. Az ügynökségeket tanácsi vagy európai parlamenti és tanácsi rendelettel határozatlan időre hozzák létre.

Az Európai Bizottság végrehajtó ügynökségei uniós programokat hajtanak végre

06 A Bizottság hét végrehajtó ügynöksége⁴ az uniós programokhoz kapcsolódó végrehajtási és operatív feladatokat lát el, például támogatja az érdekelt feleket az európai zöld megállapodás végrehajtásában (CINEA) és a Horizont Európa bizonyos projektjeinek irányításában (REA). Ezeket az ügynökségeket meghatározott időtartamra (jelenleg a 2028. december 31-ig tartó időszakra) hozzák létre.

Az egyéb szervek más specifikus megbízatásokkal bírnak

07 A négy egyéb szerv az EIT, az EPPO, az ESA és az ESZT. Az EIT független, decentralizált uniós szerv, amely vissza nem térítendő támogatások nyújtásával tudományos, üzleti és oktatási erőforrásokat egyesít az Unió innovációs képességének javítására. Az EPPO az uniós költségvetést érintő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatásáért felelős független uniós szerv. Az ESA feladata, hogy az Euratom-Szerződésnek megfelelően garantálja az uniós felhasználók megfelelő nukleáris fűtőanyaggal való rendszeres és méltányos ellátását. Az ESZT az európai bankunió egységes szanálási mechanizmusának központi hatósága. Feladata a fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló bankok rendezett módon történő szanálása úgy, hogy az a lehető legkisebb hatást gyakorolja az uniós tagállamok reálgazdaságára és államháztartására. Jelentésünk kiegészítéseképpen minden évben jelentést készítünk az ESZT függő kötelezettségeiről is⁵.

Az ügynökségek különböző forrásokból és a TPK különböző fejezeteiből részesülnek finanszírozásban

08 2021-ben az összes ügynökség teljes költségvetése (az ESZT kivételével) 4,1 milliárd euró volt (2020: 3,7 milliárd euró). Ez az Európai Unió 2021. évi általános költségvetésének 2,5%-át teszi ki (2020: 2,3%) (lásd: 3. ábra).

09 Az ESZT 2021. évi költségvetése 9,7 milliárd eurót tett ki (2020: 8,1 milliárd euró). Ez az összeg a bankoknak az Egységes Szanálási Alap létrehozásához (9,6 milliárd euró) és az ESZT igazgatási kiadásainak finanszírozásához (119 millió euró) nyújtott hozzájárulásaiból áll.

10 A decentralizált ügynökségek és egyéb szervek költségvetése azok személyzeti, igazgatási és operatív kiadásait is fedezi. A végrehajtó ügynökségek a Bizottság költségvetéséből finanszírozott programokat hajtanak végre. Saját költségvetésük, amelynek összege 2021-ben 326 millió euró volt (2020: 273 millió euró), csak saját személyzeti és igazgatási kiadásaikat fedezi. A végrehajtó ügynökségek 2021-ben 13,1 milliárd eurót (kifizetési előirányzatok) fordítottak a programoknak a Bizottság nevében történő végrehajtására (2020: 14,9 milliárd euró).

3. ábra. Az ügynökségek finanszírozási forrásai 2021-ben

11 A legtöbb ügynökséget, köztük valamennyi végrehajtó ügynökséget, szinte teljes mértékben az Unió általános költségvetése finanszírozza. A többi ügynökség finanszírozása részben vagy egészben az ágazatoknak felszámított díjakból és illetékekből, valamint a tevékenységeikben részt vevő országok közvetlen hozzájárulásaiból történik. A 4. ábra az ügynökségeket a bevétel forrása szerinti bontásban mutatja.

4. ábra. Az ügynökségek 2021. évi költségvetése a bevétel forrása szerinti bontásban

Megjegyzés: Az ábra nem tartalmazza az egyéb bevételeket és a költségvetési tartalékokat.

Forrás: Az ügynökségek 2021. évi végleges éves beszámolói, az Európai Számvevőszék összeállítása alapján.

12 Az 5. ábra az ügynökségek 2021. évi költségvetését mutatja be. A költségvetés lebontása a kiadások típusa szerint (I. cím: személyzeti költségek, II. cím: igazgatási kiadások, III. cím: operatív kiadások, illetve az egyéb alkalmazott címek), nem pedig tevékenységek szerint történik. Összességében az ügynökségek személyzeti és igazgatási költségvetése a TPK 7. fejezetére (Európai közigazgatás) rendelkezésre álló összes kifizetési előirányzat mintegy 14%-át teszi ki. Összehasonlításképpen: ez az arány a Bizottság esetében 47%, a Parlament esetében 18%, az EKSZ esetében 9%, a Tanács esetében pedig 5%.

5. ábra. Az ügynökségek 2021. évi kiadásai költségvetési címenként

13 A 6. ábra azt mutatja be, hogy 2021 végén hány alkalmazottat foglalkoztattak az egyes ügynökségek. Az ügynökségek összesen 14 431 főt foglalkoztattak (2020: 12 881). Ez a szám az állandó tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak, valamint a kirendelt nemzeti szakértők által 2021. december 31-én betöltött álláshelyek tényleges számának felel meg. Az Unió általános költségvetésében jóváhagyott létszámterveket alapul véve a teljes uniós személyzet mintegy 17%-a dolgozik az ügynökségeknél. Összehasonlításképpen: ez az arány a Bizottság esetében 50%, a Parlament esetében 14%, a Tanács esetében 6%, az EKSZ esetében pedig 4%.

6. ábra. Az alkalmazottak létszáma ügynökségenként 2021 végén

Az EUIPO, a CPVO és az ESZT kivételével a költségvetési és zárszámadási eljárások valamennyi ügynökségnél hasonlóak

14 A legtöbb decentralizált ügynökség és egyéb szerv, valamint a Bizottság összes végrehajtó ügynöksége esetében az éves költségvetési és zárszámadási eljárásokért az Európai Parlament és a Tanács felelős. A zárszámadási eljárás időbeli lefolyását a 7. ábra szemlélteti.

7. ábra. A legtöbb ügynökségre érvényes zárszámadási eljárás

15 Két teljes mértékben önfinanszírozó decentralizált ügynökség (CPVO és EUIPO) költségvetési és zárszámadási eljárását azonban nem az Európai Parlament és a Tanács, hanem az ügynökség saját igazgatási tanácsa, illetve költségvetési bizottsága hajtja végre⁶. Hasonlóképpen az ESZT éves költségvetési és zárszámadási eljárása a Testület kizárólagos felelőssége.

Az uniós ügynökségek hálózata megkönnyíti az ügynökségek közötti együttműködést és az érdekelt felekkel folytatott kommunikációt

16 Az uniós ügynökségek hálózata (EUAN) olyan ügynökségközi együttműködési platform, amelyet az ügynökségek a láthatóságuk növelése, a hatékonyságnövekedési lehetőségek feltárása és az egyértelműen uniós hozzáadott értéket teremtő fellépések ösztönzése céljából hoztak létre. A Hálózat azon a felismerésen alapul, hogy az ügynökségeknek összehangoltabban kell kommunikálniuk az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal a mindannyiukat érintő kérdésekről, és központi platformot biztosít az információk összegyűjtéséhez és valamennyi ügynökség körében történő terjesztéséhez. Az EUAN 2015-ben hagyta jóvá első többéves stratégiáját, amely tartalmazta a hálózat tevékenységeit és célkitűzéseit vázoló éves munkaprogramok révén végrehajtandó prioritásokat. 2020-ban az EUAN jóváhagyta második többéves stratégiáját (2021–2027)⁷, amely a Bizottság politikai és stratégiai irányvonalán alapul két stratégiai pillér mentén:

az EUAN mint a közigazgatási kiválóság példaképe,
az EUAN mint megbízható intézményi partner.

17 Az EUAN elnöki tisztét rotációs alapon minden évben másik ügynökség tölti be; a Közös Támogató Hivatal által koordinált plenáris ülésekre évente kétszer kerül sor. A Számvevőszék együttműködik az EUAN-nal: megosztja bevált gyakorlatait a résztvevőkkel, és tájékoztatást nyújt az ellenőrzési folyamatokról és eredményekről.

18 Az EUAN munkájának és mindkét többéves stratégiájának középpontjában a szolgáltatások, az ismeretek és a szakértelem megosztása áll. Az együttműködésre példaként hozható fel a szolgáltatások megosztása a katasztrófák utáni helyreállítás, a számvitel, a közös közbeszerzés, a Covid19-járvánnyal kapcsolatos kérdések és az adatvédelem területén.

Ellenőrzésünk

Megbízatásunk

19 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében a következőket ellenőriztük:

mind a 44 ügynökség beszámolója, amelyek a pénzügyi kimutatásokból (azaz a mérlegből, az eredménykimutatásból, a pénzforgalmi kimutatásból, a nettó eszközállomány változásainak kimutatásából, valamint a főbb számviteli politikák összefoglalásából és egyéb magyarázó megjegyzésekből) és a 2021. december 31-ével záruló pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló (valamennyi költségvetési műveletet és megjegyzést összevontan bemutató) jelentésből állnak, valamint
a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

20 Ellenőrzésünk eredményei alapján az Európai Parlament és a Tanács, illetve a zárszámadásért felelős egyéb hatóságok rendelkezésére bocsátunk egy megbízhatósági nyilatkozatot az egyes ügynökségek beszámolójának megbízhatóságára, valamint az utóbbi alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére nézve. A megbízhatósági nyilatkozatokat adott esetben jelentős ellenőrzési észrevételeinkkel is kiegészítjük.

A csalásgyanús eseteket jelentjük az illetékes uniós szerveknek, az OLAF-nak és az EPPO-nak

21 Együttműködünk az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás és egyéb jogellenes cselekmény gyanúját felvető ügyekben, továbbá az EPPO-val az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények gyanúja esetén. Ha ellenőrzési munkánk során gyanús esettel találkozunk, minden esetben értesítjük az OLAF-ot vagy az EPPO-t, bár ellenőrzéseinket nem kifejezetten úgy tervezzük meg, hogy alkalmasak legyenek a csalások felderítésére.

Folytatódik a Számvevőszék ellenőrzési eljárásainak digitalizálása

22 Amint a korábbi években már említettük jelentéseinkben⁸, a Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy az uniós ügynökségek éves ellenőrzése alkalmat kínál az automatizált ellenőrzési eljárásokban rejlő lehetőségek tesztelésére. Az ügynökségek ellenőrzése mintegy 200 ellenőrzési eljárást ölel fel, amelyek többek között a kifizetéseket, a munkabéreket, a beszerzéseket, a költségvetést, a munkaerő-felvételt és az éves beszámolót vizsgálják. A 2021. évi pénzügyi évre valamennyi ügynökségre kiterjesztettük a bérekkel és az adatok kivonatolásával kapcsolatos eljárások alkalmazását. A kötelezettségvállalások és kifizetések jogszerűségének és szabályszerűségének, valamint az éves beszámoló megbízhatóságának tesztelését továbbra is csak az uniós végrehajtó ügynökségek esetében végeztük el, mivel azok kellően hasonló informatikai környezetben működnek.

23 Terveink között szerepel annak vizsgálata, hogy a digitális ellenőrzési technikák alkalmazását más területekre és valamennyi ügynökségre ki tudnánk-e terjeszteni. E tekintetben azonban komoly akadályokkal nézünk szembe, mivel – amint az 8. ábra mutatja – továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a szabványosított informatikai eszközök használatában, különösen a decentralizált ügynökségek esetében. Emellett bár egyes ügynökségek ugyanazokat az informatikai rendszereket alkalmazzák, tapasztalatunk szerint mégsem egészen egyformán használják ezeknek az eszközöknek bizonyos funkcióit. Ez a következetlenség szintén akadályozza a digitális ellenőrzési eljárások alkalmazásának kiterjesztését. A 2022. pénzügyi évre kísérleti projektet indítunk az uniós ügynökségek közbeszerzéseire vonatkozó ellenőrzés egyes részeinek digitalizálására.

8. ábra. Továbbra sem teljes körű a szabványosított informatikai eszközök használata, különösen a decentralizált ügynökségeknél

Véleményeink

A 2021. pénzügyi évre vonatkozó éves ügynökségi ellenőrzések eredményei pozitívak

24 Az ügynökségek 2021. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóira irányuló ellenőrzésünk összességében pozitív eredményeket hozott (lásd: 9. ábra). Ugyanakkor észrevételeket fogalmaztunk meg a beszámolók megbízhatóságát és a beszámoló alapjául szolgáló kifizetéseket érintő szabálytalanságokról és hiányosságokról, különösen a közbeszerzések kapcsán.

9. ábra. Éves ellenőri vélemények az ügynökségek beszámolójáról, bevételéről és kifizetéseiről (2019–2021)

Hitelesítő vélemény valamennyi ügynökség beszámolójának megbízhatóságáról

25 A 2021. évi pénzügyi év tekintetében a Számvevőszék mind a 44 ügynökség beszámolójára nézve hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt bocsát ki (lásd: 9. ábra)

A figyelemfelhívó megjegyzések fontosak az EMA, a Frontex, az ESZT és az EIGE beszámolójának megértéséhez

A figyelemfelhívó megjegyzéseket tárgyaló bekezdések célja

A figyelemfelhívó megjegyzések olyan bekezdések a szövegben, amelyek a beszámoló, illetve az annak alapjául szolgáló bevételek és kifizetések megértéséhez alapvető fontosságú – a beszámolóban bemutatott vagy közzétett – kérdésekre hívják fel az olvasók figyelmét.

26 A 2021. évi pénzügyi évben négy ügynökség – az EMA, a Frontex, az ESZT és az EIGE – esetében szerepeltettünk jelentésünkben figyelemfelhívó megjegyzést.

27 Az EMA beszámolójában az Ügynökség korábbi londoni irodáinak bérleti szerződésével kapcsolatos fontos információk szerepelnek. A bérleti szerződés 2039-ig szól és nem tartalmaz felmondási záradékot, de a helyiségeket a főbérlő hozzájárulásával ki lehet adni vagy át lehet engedni. 2019 júliusában, miután az EMA megegyezésre jutott a főbérlővel, korábbi irodáit az eredeti szerződéssel összhangban lévő feltételekkel, 2019. júliusi hatállyal bérbe adta. A tovább-bérlési szerződés az EMA bérleti szerződésének lejártáig, 2039 júniusáig van hatályban. Mivel az EMA továbbra is részese a bérleti szerződésnek, felelősségre vonhatják a szerződéses feltételek szerint járó teljes összeg kifizetéséért, amennyiben az albérlő nem teljesíti kötelezettségeit. 2021. december 31-én az EMA által a bérleti szerződés lejártáig fizetendő bérletidíj-, kapcsolódó szolgáltatásidíj- és főbérlői biztosításidíj-tartozás teljes becsült összege 383 millió euró volt.

28 A Frontex finanszírozása az uniós költségvetésből és a schengeni térség nem uniós országainak hozzájárulásaiból történik. A Frontex beszámolójában szerepel egy olyan közzététel, hogy a schengeni térség nem uniós országainak hozzájárulásait helytelenül számították ki. Ebből kifolyólag a schengeni térség nem uniós országai a szükségesnél 2,6 millió euróval kevesebbet fizettek be, ami az uniós költségvetésből került kompenzálásra. Mivel azonban 2021-ben többlet keletkezett, mindez nem gyakorolt hatást a 2021. évi eredménykimutatásban foglalt működési bevételre.

29 Az ESZT-vel szemben peres eljárás folyik az Egységes Szanálási Alapba fizetendő hozzájárulások beszedésével, illetve szanálási hatóságként végzett feladataival kapcsolatban. Az ESZT beszámolója ismerteti a bizonyos bankok és nemzeti szanálási hatóságok, valamint az ESZT közötti, előzetes hozzájárulásokkal kapcsolatos közigazgatási fellebbezéseket és bírósági eljárásokat, valamint az ESZT ellen a Törvényszék és az Európai Unió Bírósága előtt indított egyéb jogi eljárásokat. Az, hogy ezek milyen esetleges hatást gyakorolnak az ESZT-nek a 2021. december 31-én zárult pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira (különös tekintettel a függő kötelezettségekre, a céltartalékokra és a kötelezettségekre), az ESZM-rendelet 92. cikkének (4) bekezdése értelmében különálló éves ellenőrzés tárgyát képezi.

30 Az EIGE beszámolójában szerepel egy függő kötelezettség, amely akkor válik ténylegessé, ha a litván legfelsőbb bíróság az intézetet elmarasztaló határozatot hoz egy kölcsönzött munkavállalókkal kapcsolatos folyamatban lévő ügyben. A potenciális pénzügyi hatás 22 000 euróra tehető.

Az Ukrajna ellen indított orosz háborús agresszió hatása

31 Három ügynökség (EASO, EUSPA és ESZT) esetében felhívtuk a figyelmet az Ukrajna elleni orosz háborús agressziónak az ügynökségek tevékenységeire gyakorolt hatása kapcsán közzétett adatokra. Az EASO további emberi és pénzügyi erőforrásokat kért, mivel az ukrán menekülteket befogadó tagállamok egyre nagyobb mértékben igényik a közreműködését. Az EUSPA tevékenységeit az orosz Szojuz hordozórakéták Galileo műholdakhoz kapcsolódó használatának megszakítása érintette. Az ESZT pedig úgy értékelte, hogy a háború miatt megnőtt a pénzügyi stabilitást érintő kockázat, különösen a bankoknak az orosz, belarusz és ukrán partnerekkel szembeni kitettségével kapcsolatos hitelkockázat és a háború hatásainak leginkább kitett belföldi cégeknek nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos kockázat.

Hitelesítő vélemény az ügynökségek beszámolójának alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

32 A Számvevőszék a 2021. évi pénzügyi év vonatkozásában valamennyi ügynökség esetében hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt ad a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről (lásd: 9. ábra).

A figyelemfelhívó megjegyzést tárgyaló bekezdés segít jobban megérteni az ESZT bevételeit

33 Az ESZT-ről szóló jelentésünkben is szerepeltettünk figyelemfelhívó megjegyzést tárgyaló bekezdést, mivel az Egységes Bankszanálási Alapba befizetett előzetes hozzájárulásokhoz kapcsolódó ESZT-bevételek egy része jogvita tárgyát képezi. Ez releváns az ESZT bevételéről kialakított véleményünk szempontjából, mivel a peres eljárás kimenetelétől függően előfordulhat, hogy az ESZT köteles lesz újraszámítani egyes bankok által befizetendő hozzájárulások összegét.

Az egyéb kérdéseket tárgyaló bekezdés egy, az ESZT bevételei szempontjából különös jelentőséggel bíró kérdéssel foglalkozik

Az egyéb kérdéseket tárgyaló bekezdések célja

Az egyéb kérdéseket tárgyaló bekezdések a beszámolókban be nem mutatott, illetve közzé nem tett fontos kérdéseket ismertetnek, amelyek azonban relevánsak a beszámoló, illetve az annak alapjául szolgáló bevételek és kifizetések megértéséhez.

34 A 2021. évi pénzügyi évben csak az ESZT esetében szerepeltettünk jelentésünkben egyéb kérdéseket tárgyaló bekezdést. Az ESZM-rendelet nem hozza létre az ESZT számára az Egységes Bankszanálási Alapba fizetendő előzetes hozzájárulás kiszámításához a bankok által rendelkezésre bocsátott információk megbízhatóságát biztosító, átfogó és egységes kontrollkeretet. Az ESZT azonban elvégzi az információk következetességi és analitikus ellenőrzését, valamint a bankok szintjén alkalmanként utólagos ellenőrzést is végez. Ezenfelül az ESZT nem adhat ki részletes információkat az egyes bankok kockázatok szerint kiigazított hozzájárulásainak kiszámításáról, mivel azok összefüggnek egymással, és más bankokra vonatkozó bizalmas információkat is tartalmaznak. Ez befolyásolhatja a számítások átláthatóságát. Megjegyeztük, hogy a 2021. és 2022. évi hozzájárulások kiszámításához az ESZT bevezetett egy konzultációs szakaszt, amellyel javította az átláthatóságot a bankok számára. E konzultáció során az ESZT olyan adatokat közölt, amelyek lehetővé tették a bankok számára, hogy próbaszámításokat végezzenek a 2021. és 2022. évi előzetes hozzájárulásokra vonatkozóan.

Hitelesítő vélemény az ügynökségek beszámolójának alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről, az eu-LISA kivételével

35 A 2021. évi pénzügyi év tekintetében az éves beszámolók alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan 44 ügynökségből 43-ra nézve hitelesítő (korlátozás nélküli) ellenőri véleményt bocsátottunk ki (lásd: 9. ábra).

36 Az eu-LISA esetében korlátozott ellenőri véleményt adtunk. Az általunk megvizsgált 28 kifizetésből hat nem volt szabályszerű (lásd: 1. háttérmagyarázat). E kifizetések közül három egy egyedi szerződéshez kapcsolódott, amely úgy hajtott végre egy keretszerződést, hogy nem adott részletes információt (leszállított mennyiség, szállítás időpontja) az igényelt szolgáltatásokról, így nem hozott létre egyértelmű jogi kötelezettséget. Kezdeti mintánkon kívül más olyan kifizetéseket is találtunk, amelyek ugyanezen szerződéshez kapcsolódtak és amelyeket szintén érintett ez a szabályszerűtlenség. A másik három, a kezdeti mintánkban szereplő szabályszerűtlen kifizetés három különböző egyedi szerződéshez kapcsolódott, amelyek alapvetően eltértek a vonatkozó keretszerződésektől. A teljes érintett kiadási összeg 18,11 millió euró. Ez a 2021-ben az eu-LISA rendelkezésére álló teljes kifizetési előirányzat 6,2%-ának felel meg,

1. háttérmagyarázat

A költségvetés-tervezést és a beszerzéseket érintő problémák az eu-LISA-nál

A 2019. pénzügyi évre nézve kockázatokról számoltunk be azon gyakorlatok kapcsán, hogy az eu-LISA-nak még az előtt juttatnak forrásokat, hogy a fejlesztendő informatikai rendszerekre vonatkozó követelményeket meghatározó jogszabályokat elfogadták volna. Megállapításunk szerint ezek a kockázatok ténylegesen problémát okoztak: az eu-LISA időhiánnyal küzdött a források határidő előtti lekötése és elköltése kapcsán, és részben ez is hozzájárult a beszerzési eljárások és a szerződések végrehajtása terén bekövetkezett szabályszerűtlenségi esetekhez. E szabályszerűtlenségi esetek többek között a következők voltak: az egyik egyedi szerződésben nem szerepelt információ a beszerzett szolgáltatások mennyiségéről és a leszállítás időpontjáról, továbbá egyes szerződések hatályát, tartamát és értékét a költségvetési rendelet által megengedett rugalmasságot meghaladó mértékben változtatták meg. Mindezek miatt korlátozott véleményt fogalmaztunk meg az eu-LISA 2021. évi kifizetéseinek jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A szerződések végrehajtása kapcsán megfigyelt hasonló szabályszerűtlenségi esetek miatt a múlt évben is korlátozott véleményt bocsátottunk ki az eu-LISA 2020. évi kifizetéseinek jogszerűségéről és szabályszerűségéről.

1. javasolt intézkedés

Az eu-LISA tökéletesítse beszerzési eljárásait és szerződéskezelését, különösen az egyedi szerződések alapján beszerzett szolgáltatások és javak meghatározása tekintetében, valamint úgy, hogy a szerződések hatályát, tartamát és értékét csak a költségvetési rendelet által megengedett rugalmasság határain belül változtatja meg.

Az eu-LISA vegye fel a kapcsolatot a Bizottsággal és javasoljon változtatásokat a többéves költségvetés-tervezés tekintetében, hogy az Ügynökség rendszerfejlesztésre csak akkor kapjon forrásokat, ha a vonatkozó követelményeket előíró jogszabályokat (többek között a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási rendeleteket) már elfogadták, és a projektek hatóköre kellő részletességgel meghatározható.

A figyelemfelhívó megjegyzést tárgyaló bekezdés segít jobban megérteni a Frontex kifizetéseit

37 A Frontex beszámolójából kiderül, hogy 2021-ben 18,1 millió eurót kitevő kifizetést teljesítettek egy költségvetési kötelezettségvállalás végrehajtására, amelyet anélkül vittek át 2020-ról 2021-re, hogy arra a Frontex 2020 vége előtt az uniós költségvetési rendelet előírásainak megfelelően jogi kötelezettséget vállalt volna. Erről a kérdésről 2020. évi különálló éves jelentésünkben⁹ már beszámoltunk. 2021-ben a kifizetések teljes összege 18 375 458 euró volt. A Frontex 2021-ben utólagos jogi kötelezettségvállalásokat tett a szabálytalanság orvosolására.

Egyéb kérdéseket tárgyaló bekezdések a HaDEA kifizetései szempontjából különös jelentőséggel bíró kérdésekről

38 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az (EU) 2021/173 bizottsági végrehajtási határozat¹⁰ felhatalmazta a DG SANTE főigazgatóját arra, hogy a HaDEA ideiglenes igazgatójaként eljárjon mindaddig, amíg a HaDEA nem rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges operatív kapacitással. 2021. február 19-én a DG SANTE főigazgatója ezt a hatáskört átruházta a DG SANTE egy másik tisztviselőjére, akit egyúttal a HaDEA ideiglenes igazgatójává is kinevezett. A HaDEA pénzügyi szabályzatának 26. cikke lehetővé teszi a költségvetési hatáskörök átruházását. Ez azonban nem értelmezhető úgy, hogy az lehetővé tenné az ideiglenes igazgató teljes hatáskörének átruházását, mivel ez ellentétes lenne a bizottsági végrehajtási határozattal.

Észrevételeink rámutatnak a fejlesztésre szoruló területekre

39 33 ügynökség kapcsán összesen 77 olyan észrevételt fogalmaztunk meg, amelyek további fejlesztésre szoruló területekre irányulnak. Ezek között szerepel az a két észrevétel, amely az eu-LISA esetében kibocsátott korlátozott vélemény alapjául szolgált, valamint a HaDEA kapcsán felmerülő egyéb kérdéseket tárgyaló bekezdésben foglalt észrevétel. Összehasonlításképp, a 2020. évi pénzügyi évre nézve 60 észrevételt fogalmaztunk meg. Ezen észrevételek többsége a közbeszerzési eljárások, az irányítási és kontrollrendszerek és a költségvetési gazdálkodás hiányosságaira vonatkozik. A szabálytalan kifizetések legjelentősebb forrását továbbra is a közbeszerzési eljárások hiányosságai jelentik.

40 A 10. ábra és a 11. ábra azt mutatja meg, hogy jelentésünkben a 33 ügynökségnél hány különböző típusú észrevételt tettünk.

10. ábra. Észrevételek száma ügynökségenként

11. ábra. Észrevételek száma a gyakori hiányosságok típusa szerint

A közbeszerzési hiányosságok száma nő és továbbra is ezek jelentik a szabálytalan kifizetések fő forrását

41 A közbeszerzések szabályozásának célja az ajánlattevők közötti tisztességes verseny biztosítása, valamint az áruk és szolgáltatások legjobb áron történő beszerzése, tiszteletben tartva az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét. Mind a 44 ügynökségnél végeztünk közbeszerzést érintő ellenőrzést. 22 ügynökség esetében (ACER, BEREC Hivatal, CdT, CEPOL, CPVO, EASO, EBH, EEA, EIGE, EIOPA, EISMEA, ELA, EMA, EMSA, ENISA, ESMA, EUIPO, eu-LISA, EU-OSHA, Eurofound, Eurojust, Frontex) számoltunk be olyan szerződésekről, amelyeket különböző típusú közbeszerzési hiányosságok érintettek, többek között a korábbi években bejelentett szabálytalan közbeszerzési eljárásokból eredő, a 2021. évi pénzügyi évben teljesített kifizetések. A 2. háttérmagyarázat példákat mutat be a közbeszerzési szerződések végrehajtása során tapasztalt tipikus szabálytalanságokra.

2. háttérmagyarázat

Szerződések szabálytalan végrehajtása: egy példa

A CEPOL 2022 márciusáig érvényes, utazási szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződéssel rendelkezett, amelynek hatálya nem terjedt ki egyes Unión kívüli országokra. Az ezen országokba irányuló utazási szolgáltatásokat 2020 végéig más szerződések szabályozták. 2021 nyarán a kiszámíthatatlan utazási helyzet ellenére valószínűvé vált, hogy a CEPOL-nak személyes részvétellel megrendezett tevékenységeket kell szerveznie nem uniós országokban. A helyzet és a különböző lehetőségek értékelését követően a CEPOL úgy döntött, hogy a meglévő keretszerződést használja az ezen országokban zajló eseményekre is, bár azok nem tartoztak a szerződés hatálya alá. Ez nem felelt meg a költségvetési rendeletnek. A CEPOL ezt a határozatot rögzítette a kivétel-nyilvántartásban. Az ehhez kapcsolódóan 2021-ben teljesített 76 590 euró összegű kifizetések szabálytalanok.

42 Megjegyezzük, hogy az elmúlt három pénzügyi évben nőtt a közbeszerzések kapcsán megfogalmazott észrevételeink száma (a 2019. évi 20-ról és a 2020. évi 18-ról 2021-ben 34-re), csakúgy mint az érintett ügynökségek száma (a 2019. évi 11-ről és a 2020. évi 14-ről 2021-ben 22-re). Amint azt a 12. ábra mutatja, a 2019. évi pénzügyi év óta két ügynökségre (CEPOL és EMA) nézve minden egyes évben megfogalmaztunk új közbeszerzési észrevételt.

12. ábra. Az elmúlt három évben egyre gyakoribbá váltak a közbeszerzési hiányosságokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos észrevételeink

2. javasolt intézkedés

Az ügynökségeket érintő ellenőrzéseink során továbbra is a közbeszerzési hiba a leggyakrabban feltárt hibatípus. Az érintett ügynökségek javítsák tovább közbeszerzési eljárásaikat, hogy biztosítsák a közbeszerzések lehető legjobb értékarányosságát, a vonatkozó szabályok teljes körű betartása mellett.

Konkrétan a keretszerződések végrehajtásakor az ügynökségek kizárólag a keretszerződésben meghatározott áruk és szolgáltatások beszerzésére irányuló egyedi szerződéseket köthetnek. Az ügynökségeknek arról is gondoskodniuk kell, hogy megfeleljenek a meglévő szerződések módosítására vonatkozóan a költségvetési rendeletben meghatározott feltételeknek.

Az irányítási és kontrollrendszereket hiányosságok jellemzik

43 16 ügynökség (ACER, Cedefop, CEPOL, EASA, EBH, EIOPA, EISMEA, EIT, ELA, ENISA, EPPO, ESMA, Europol, EUSPA, Frontex és HaDEA) esetében a beszerzéseket, illetve a munkaerő-felvételt érintőeken kívüli, további hiányosságokról is beszámolunk az irányítási és kontrollrendszerek tekintetében. E 16 ügynökség esetében észrevételeink a következőkkel kapcsolatosak: potenciális összeférhetetlenségek, hiányzó előzetes/utólagos ellenőrzések, a költségvetési és jogi kötelezettségvállalások nem megfelelő kezelése, valamint a problémák kivétel-nyilvántartásban történő feltüntetésének elmaradása.

44 A 11. ábra az általunk feltárt belsőkontroll-hiányosságok leggyakoribb típusait szemlélteti, a 3. háttérmagyarázat az összeférhetetlenség kockázatával összefüggő hiányosságokra mutat be példákat.

3. háttérmagyarázat

Az irányítási problémák és az összeférhetetlenség gátolja az uniós ügynökségek eredményességét

A három uniós felügyeleti hatóság – EBH, EIOPA, ESMA – feladata, hogy a pénzügyi szolgáltatások felügyelete terén biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket. Alapító rendeleteik különböző rendelkezéseket tartalmaznak annak biztosítására, hogy a felügyeleti tanács tagjai „függetlenül és objektíven [járjanak] el, kizárólag az Unió érdekeit szem előtt tartva”, illetve nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást […] sem tagállami kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól”¹¹.

Az európai felügyeleti hatóságok eljárási szabályzata értelmében a felügyeleti tanács összeférhetetlenséggel érintett tagjai nem vehetnek részt a tanács szóban forgó üggyel kapcsolatos megbeszélésein és szavazásain. Ezek a tagok azonban továbbra is jelen lehetnek az ülésen, ha az ellen senki sem emel kifogást (EBH és EIOPA) vagy ha a tagok többségi szavazással nem határoznak a kizárásukról (ESMA). Ez – legalábbis úgy tűnhet – kockázatot jelent a tanács függetlenségére nézve.

Az utóbbi években több különjelentésben is beszámoltunk az európai felügyeleti hatóságokat érintő irányítási problémákról és azoknak a hatóságok célkitűzéseire gyakorolt káros hatásairól.

A bankok stressztesztjéről szóló különjelentésünkben¹² megállapítottuk, hogy a nemzeti hatóságokat jelentős mértékben bevonják az EBH irányítási struktúrájába, mivel az EBH felügyeleti tanácsa a nemzeti felügyeleti szervek képviselőiből áll, akiknek kinevezését az uniós szerveknek nem kell jóváhagynia. Ez feszültségekhez okozhat, mivel megtörténhet, hogy a felügyeleti tanács tagjai a tágabb európai érdekeket figyelmen kívül hagyva tisztán tagállami érdekek előmozdítására törekednek.

A biztosítási ágazat felügyeletéről szóló különjelentésünkben¹³ megállapítottuk, hogy az EIOPA munkájának hatékonysága és eredményessége gyakran a nemzeti hatóságok hozzájárulásának minőségétől és együttműködési hajlandóságától függött. Az EIOPA jelenlegi irányítási struktúrája hatáskört biztosít a nemzeti hatóságoknak annak befolyásolására, hogy milyen mértékben vizsgálják felül a munkájukat, valamint e felülvizsgálatok következtetéseinek befolyásolására. A felügyeleti tanács hagyja jóvá az összes olyan főbb dokumentumot, mint az EIOPA felügyeleti stratégiája. Ez veszélyeztetheti az EIOPA függetlenségét és akadályozhatja célkitűzéseinek elérését.

A pénzmosás elleni küzdelemről szóló különjelentésünkben¹⁴ megállapítottuk, hogy az EBH munkatársai alaposan kivizsgálták az uniós jog potenciális megsértésének eseteit, ám írásos bizonyítékot találtunk arra, hogy a felügyeleti tanácsánál lobbitevékenység zajlott azon időszak alatt, amikor a tanács egy potenciális ajánlásról folytatott vitát. A felügyeleti tanács végül elutasította az ajánlástervezetet.

A beruházási alapokról szóló különjelentésünkben¹⁵ megállapítottuk, hogy az ESMA-nak nehéz eredményesen használnia az eszközeit. A nehézségek között olyan problémák szerepeltek, amelyeket az ESMA irányítási struktúrájára, a nemzeti hatóságok jóakaratától való függésére és saját felügyeleti tanácsának hajlandóságára lehetett visszavezetni. Megállapítottuk, hogy mind az előbbiek, mind az utóbbi inkább „nem invazív” konvergenciaeszközöket alkalmaztak, amelyek eredményessége azonban mindeddig nem volt kimutatható, és amelyek révén gyakran nem is jött létre eredményes és konzisztens felügyeleti tevékenység. Ez korlátozta az ESMA eredményességét.

Valamennyi esetben javasoltuk a Bizottságnak, hogy fontolja meg az európai felügyeleti hatóságok irányítási struktúrájára vonatkozó olyan változtatások előterjesztését, amelyek lehetővé tennék, hogy azok eredményesebben éljenek hatásköreikkel. 2019-ben a jogalkotó azonban nem fogadta el a Bizottság által javasolt felülvizsgált irányítási struktúrát¹⁶.

A munkaerő-felvételi hiányosságok gyakran az értékelési folyamathoz kötődnek

45 Kilenc ügynökség (BEREC Hivatal, Cedefop, EBH, EIGE, EMA, EPPO, EUSPA, Frontex, ESZT) esetében a munkaerő-felvételi eljárás különböző vetületeihez – többek között az értékelési eljárásokhoz és álláshirdetésekhez – kapcsolódó hiányosságokról számolunk be. A 11. ábra bemutatja a munkaerő-felvételi eljárásokkal kapcsolatos hiányosságok leggyakoribb típusait.

A költségvetési gazdálkodás hiányosságai jellemzően nagy összegű átviteleket vagy késedelmes kifizetéseket eredményeznek

46 10 ügynökség (ACER, Cedefop, EACEA, EPPO, ERCEA, EUIPO, eu-LISA, FRA, Frontex, HaDEA) esetében a költségvetési gazdálkodás különböző aspektusaival kapcsolatos hiányosságokról – például az előirányzatok túlságosan nagy összegű átviteleiről és nagyarányú késedelmes fizetésről – számolunk be. A 11. ábra bemutatja a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos hiányosságok leggyakoribb típusait.

47 A 13. ábra ügynökségenként és költségvetési címenként nyújt áttekintést az átvitelek szintjéről. Bár az uniós költségvetési rendelet nem állapít meg felső határokat az ilyen átvitelekre nézve, és számos esetben indokolhatja azokat a műveletek többéves jellege, a túlzott mértékű átvitel a munkaprogramok vagy a közbeszerzési tervek végrehajtásának késedelmére utalhat. A jelenség hátterében ugyanakkor strukturális probléma, a költségvetési tervezés hiányossága vagy akár az évenkéntiség költségvetési elvének megsértése is állhat. Ilyen hiányosságról négy ügynökség (ACER, EACEA, eu-LISA, FRA) kapcsán számolunk be.

13. ábra. Az egyes költségvetési címeket érintő átvitelek szintje

3. javasolt intézkedés

A túlzott mértékű átvitelek problémájának megoldása érdekében az érintett ügynökségek dolgozzanak tovább költségvetés-tervezésük és költségvetés-végrehajtási ciklusaik javításán.

A forgóajtó-jelenség potenciális eseteinek ügynökségek általi kezelése: hiányosságok és bevált gyakorlatok

48 A 2021. évi pénzügyi év tekintetében az ügynökségek beszámolóinak megbízhatóságára és bevételeik és kifizetéseik jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó rendszeres ellenőrzési munkánkat kiegészítettük annak elemzésével, hogy az ügynökségek hogyan kezelik a forgóajtó-jelenség potenciális eseteit. A 4. háttérmagyarázat kifejti, hogy milyen esetekben áll fenn a forgóajtó-jelenség, és hogy az ilyen esetek hogyan kapcsolódnak az összeférhetetlenségnek, illetve a szakpolitikai kezdeményezések elakadásának a kockázatához.

4. háttérmagyarázat

Mi a forgóajtó-jelenség és miért fontos?

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a következőképpen határozza meg a forgóajtó-jelenség fogalmát: „A köz- és magánszektorbeli beosztások közötti munkahelyváltás miatt felmerülhet az összeférhetetlenségnek és a szakpolitikai kezdeményezések elakadásának a kockázata. Amikor egy adott beosztás szűk vagy a korábbi köztisztviselő által közvetlenül irányított területet fed le, az ún. forgóajtó-jelenség abban mutatkozik meg, hogy az érintettet tisztességtelen előnyhöz juttatja a korábban betöltött közfunkcióban szerzett információk, kapcsolatok vagy bármely egyéb előny révén. Néhány esetben a köztisztviselők hajlamosak lehetnek olyan döntések meghozatalára, illetve úgy tűnhet, hogy olyan döntéseket hoznak, amelyek nem a köz érdekét, hanem a korábbi vagy jövőbeli munkáltató érdekeit szolgálják.”¹⁷

Az uniós összefüggésben az európai ombudsman kifejti, hogy¹⁸ „azt, amikor egy köztisztviselő a magánszektorba vándorol, gyakran a „forgóajtó-jelenség” megnevezéssel illetik. Ez kockázatot jelenthet az uniós intézmények integritására, mivel értékes belső tudás kerülhet át a magánszektorba, a volt tisztviselő lobbitevékenységet folytathat volt kollégáinál, illetve a hivatalban lévő tisztviselőket befolyásolhatja a jövőbeli foglalkoztatás lehetősége”.

Uniós intézménynél vagy szervnél, például egy ügynökségnél végzett munka mellett vállalt fizetett külső tevékenység hasonló kockázatokkal járhat, mint amelyek az uniós közszolgálat elhagyását követő új munkahely betöltésekor állnak fenn.

49 Az ügynökségek esetében fokozottan fennáll a fogóajtó-jelenség kockázata, mivel azok főként ideiglenes alkalmazottakat foglalkoztatnak, ami nagyarányú személyzeti fluktuációt von maga után, illetve mivel irányítási modelljük testületeket foglal magában, amelyekben a tagok megbízatása rendszerint viszonylag rövid időszakra szól. Néhány ügynökség esetében ezt a kockázatot tovább súlyosbítja a jelentős szabályozási hatáskörök (pl. EBH, EIOPA, ESMA) vagy az iparági kapcsolatok (pl. EASA, ECHA, EFSA) megléte. Azért döntöttünk a téma vizsgálata mellett, mert az nemcsak az uniós ügynökségek megfelelő működése, hanem azok jó hírneve és tágabb értelemben az Unió jó hírneve szempontjából is fontos.

50 Ellenőrzésünk során olyan 2019 és 2021 közötti eseteket vizsgáltunk, amelyekben a jelenleg vagy korábban foglalkoztatott vezető beosztású alkalmazottak (ügyvezető igazgatók, igazgatók és AD14–16 besorolási fokozatú tisztviselők) egy ügynökség elhagyását követően munkát vállaltak vagy ügynökségi foglalkoztatásuk mellett fizetett külső tevékenységet végeztek. Ugyancsak górcső alá vettünk ügynökségi testületek jelenlegi és volt tagjait érintő hasonló eseteket: ezeket néhány ügynökség kizárólag a saját belső szabályzata alapján értékelte. Ellenőrzésünk hatóköre 40 ügynökségre terjedt ki. Csak a Chafeát – amely 2021-ben megszűnt – és három olyan ügynökséget (ELA, EPPO, HaDEA) nem vettünk figyelembe a vizsgálat során, amely 2021-ben kezdte meg működését vagy vált önálló szervezetté. Az 5. háttérmagyarázat a vonatkozó jogi normákat ismerteti.

5. háttérmagyarázat

A forgóajtó-jelenség kockázatának kezelésére szolgáló uniós jogi keret

A forgóajtó-jelenség potenciális eseteinek és a kapcsolódó összeférhetetlenségi kockázatoknak a kezelésére szolgáló szabályokat elsősorban az Unió személyzeti szabályzata¹⁹ határozza meg. Ez a szabályzat az uniós intézmények és szervek, többek között az uniós ügynökségek volt és jelenlegi személyzetére alkalmazandó. A szabályzat a következőket írja elő:

A személyzet tagjainak tájékoztatniuk kell az ügynökséget, ha az uniós közszolgálatból való kilépésüket követő két éven belül munkába kívánnak állni.
Mielőtt megadná vagy elutasítaná az arra vonatkozó engedélyt, hogy a volt alkalmazottak külső tevékenységet végezhetnek vagy új állást tölthetnek be, az ügynökségnek konzultálnia kell a vegyes bizottsággal.
Ha egy ügynökség megítélése szerint fennáll az összeférhetetlenség kockázata, akkor az érintett személyzeti tag számára megtilthatja az állás elfogadását, vagy a jóváhagyást feltételekhez kötheti.
Az ügynökségnek volt vezető beosztású tisztviselői számára meg kell tiltania továbbá, hogy a szolgálatból való kilépésüket követő tizenkét hónapig az intézmény személyzetével kapcsolatban lobbitevékenységet vagy tanácsadást folytassanak.
Az ügynökségek évente közzéteszik a lobbitevékenység vagy tanácsadás kockázata tekintetében vizsgált esetek felsorolását is.

Ezek a szabályok azonban nem vonatkoznak az ügynökségi testületek tagjaira, mivel ők nem minősülnek az ügynökségi személyzet részének. Mindazonáltal kilenc ügynökség rendelkezik e területre vonatkozó belső szabályokkal.

A jelenlegi jogi keret nem tartalmaz egyértelmű követelményeket a megfelelésre és a nyomon követésre nézve

51 Amint azt az 5. háttérmagyarázatban említettük, a személyzeti szabályzat rendelkezései (azon belül a forgóajtó-jelenségre és tágabb értelemben az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok) jellegüknél fogva nem alkalmazandóak az ügynökségi testületek tagjaira, akik nem képezik az ügynökségi személyzet részét. Nem érintik továbbá az ügynökségek tudományos bizottságainak, szakértői csoportjainak és más hasonló testületeinek a tagjait sem. Ez joghézagot eredményez, mivel nincs olyan közös jogalap, amely minimumkövetelményeket határozna meg az uniós ügynökségeknél dolgozó személyek ezen kategóriáira vonatkozóan az összeférhetetlenség és a forgóajtó-jelenség kockázatával kapcsolatban. Az ilyen esetekben alkalmazandó szabályok meghatározása az egyes ügynökségekre hárul.

52 A forgóajtó-jelenség kockázatának kezelésére szolgáló uniós jogi keret nagyon kevés kötelezettséget határoz meg az uniós intézmények és szervek (többek között az uniós ügynökségek) számára annak nyomon követésére, hogy a jelenlegi és volt személyi állomány megfelel-e a forgóajtó-jelenségre vonatkozó követelményeknek. A keret nem határozza meg sem az ilyen nyomon követés módját, sem az e célra felhasználható eszközöket. Következésképpen az ügynökségek zöme nem végez ilyen nyomonkövetési tevékenységet, és vélhetőleg továbbra is számos olyan eset feltáratlanul marad, amikor nem tettek bejelentést forgóajtó-jelenségről, illetve amikor nem teljesültek a szolgálatból kilépő személyzetre az új állásuk kapcsán kiszabott korlátozások.

53 A forgóajtó-jelenség és a kapcsolódó összeférhetetlenségi kockázatok nyomon követésére és kezelésére szolgáló szabályok nem hangsúlyozzák eléggé az érintett uniós intézmények és szervek azon kötelezettségét, hogy évente közzé kell tenniük a lobbitevékenység vagy tanácsadás kockázata tekintetében vizsgált esetek felsorolását. Az európai ombudsman 2017-ben már beszámolt erről a kérdésről (lásd: 6. háttérmagyarázat). A személyzeti szabályzat vonatkozó szabályai azóta is változatlanok.

6. háttérmagyarázat

Az európai ombudsman nagyobb átláthatóságra szólított fel a lobbitevékenységgel és tanácsadással kapcsolatos esetek értékelésében

Egy 2017. évi jelentésben²⁰ az európai ombudsman kijelentette, hogy valamennyi értékelt esetre vonatkozóan közzé kell tenni az információkat, függetlenül attól, hogy az intézmény megítélése szerint a bejelentett szakmai tevékenység magában foglalhat vagy foglal-e lobbitevékenységet vagy tanácsadást. Ez szükséges a 16. cikk (3) és (4) bekezdése eredményes és észszerű alkalmazásának biztosításához. Az európai ombudsman kijelentette, hogy a közzéteendő információknak a következőket kell tartalmaznia:

az érintett vezető beosztású alkalmazott neve;
a vezető beosztású alkalmazott szolgálatból való kilépésének időpontja;
a vezető beosztású alkalmazott által betöltött poszt típusa és az uniós közszolgálatban az elmúlt három év során ellátott feladatainak leírása;
a jövőbeli munkáltató neve és az új munkahelyen ellátandó feladatok típusának leírása; adott esetben a tervezett önálló vállalkozói tevékenységek leírása;
a vonatkozó nyilvántartási bejegyzésre mutató link, amennyiben a jövőbeli munkáltató vagy a saját tulajdonú vállalkozás szerepel az uniós átláthatósági nyilvántartásban;
az intézmény részletes értékelése az ügyről, beleértve a tevékenység – kockázatcsökkentő intézkedésekkel vagy anélkül való – engedélyezésével kapcsolatos következtetését, valamint egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a tervezett tevékenység magában foglalhat-e lobbizást és tanácsadást, és így szükséges-e lobbi- és tanácsadási tilalom előírása.

4. javasolt intézkedés

Az uniós ügynökségek hálózata vegye fel a kapcsolatot a Bizottsággal és a jogalkotókkal, hogy javaslatot tegyen a szabályozási keret módosítására, amelyben meghatározza az uniós ügynökségek testületi tagjaira az összeférhetetlenség és a forgóajtó-jelenség tekintetében alkalmazandó minimumszabályokat. Adott esetben hasonló szabályokat kell alkalmazni a tudományos bizottságok, szakértői csoportok és a személyzeti szabályzat hatályán kívül eső hasonló testületek tagjaira is.

Az ügynökségek többnyire teljesítik jogi kötelezettségeiket

54 Az ügynökségnek 30 munkanap áll rendelkezésére a határozat közzétételére abban az esetben, ha egy jelenlegi vagy volt alkalmazott arról értesíti az ügynökséget, hogy új állást kíván vállalni. A külső tevékenységek esetében nem szabtak ilyen határidőt. A határozathozatal előtt az ügynökségnek konzultálnia kell a vegyes bizottsággal.

55 Az elmúlt három évben (2019–2021) az általunk megvizsgált 40 ügynökségből 20 foglalkozott forgóajtó-jelenség potenciális eseteivel vezető beosztású munkatársaik kapcsán. Mindössze öt ügynökség értékelt olyan eseteket, amelyek új állást vagy külső tevékenységet vállaló testületi tagokhoz kapcsolódnak. Amint azt a 14. ábra mutatja, összesen 71 esetet értékeltek, ebből 43 eset kötődött vezető beosztású alkalmazotthoz és 28 testületi tagokhoz. Ezek a számadatok az ügynökségektől kapott információkon alapulnak, az ügynökségek viszont általában az érintett személyzet és testületi tagok önbevallására támaszkodtak. Nem végeztünk vizsgálatot a be nem jelentett esetek feltárása céljából.

14. ábra. Az ügynökségek zöme alig vagy egyáltalán nem értékelt eseteket

56 Megvizsgáltunk egy 17 ilyen esetből álló mintát és következtetésünk szerint az ügynökségek általában megfeleltek az alkalmazandó jogi követelményeknek. Az általunk hat ügynökségnél (lásd: 15. ábra) feltárt jogsértések az értékelt esetek listájának közzétételére, a vegyes bizottsággal tartandó konzultációra, illetve a hivatalos határozat 30 munkanapon belüli meghozatalára vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódtak.

15. ábra. Hat ügynökségnél találtunk eljárási jogsértést

5. javasolt intézkedés

Az ügynökségek erősítsék meg a forgóajtó-jelenség potenciális eseteivel kapcsolatos belső eljárásaikat és kontrolljaikat, hogy biztosítsák az alkalmazandó szabályoknak való teljes körű megfelelést. Konkrétan:

a hivatalos határozatokat hozzák meg a megadott határidőn belül;
határozathozatal előtt valamennyi eset kapcsán konzultáljanak a vegyes bizottsággal;
tegyék közzé a lobbitevékenység vagy tanácsadás kockázata tekintetében vizsgált esetek felsorolását.

A forgóajtó-jelenség potenciális eseteinek kezelésekor csak néhány ügynökség tesz többet a jogszabályban előírt minimumkövetelményeknél

57 Kilenc ügynökség (EBH, EIOPA, EIT, EMA, ESMA, EUIPO, Europol, FRA és ESZT) vezetett be saját belső szabályokat az ügynökségek testületi tagjainak tevékenységeire vonatkozó uniós jogszabályi rendelkezések hiányának kezelésére (lásd: 7. háttérmagyarázat).

7. háttérmagyarázat

A forgóajtó-jelenségre vonatkozó szabályok (az EMA és az EIT példája)

Az EMA belső szabályai értelmében a testületi tagok (és póttagjaik) kötelesek haladéktalanul értesíteni az EMA-t, amennyiben gyógyszeripari vállalatnál szándékoznak szakmai tevékenységet kezdeni. Az ilyen értesítés beérkezését követően az EMA haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett személy a továbbiakban korlátozások mellett vehessen részt a testület tevékenységeiben. Hasonló szabályok vonatkoznak az EMA tudományos bizottságainak és szakértői csoportjainak tagjaira is.

Az EIT magatartási kódexet alkalmaz, amely szabályozza az igazgatótanács tagjainak összeférhetetlenségét. A kódex tiltja az igazgatótanács tagjai számára, hogy az intézettől való távozásukat követő két éven belül fizetett vagy fizetetlen tisztséget töltsenek be az EIT tudományos és innovációs társulásaiban részt vevő vagy EIT-támogatásban részesülő bármilyen vállalkozásban, kutatóközpontban vagy egyetemen.

58 A többi 31 ügynökség csak jelenlegi és volt alkalmazottai tekintetében foglalkozik a forgóajtó-jelenség potenciális eseteivel. Következésképp az ügynökségek testületi tagjai kapcsán a forgóajtó-jelenség potenciális eseteinek csak egy kis része kerül értékelésre (lásd: 16. ábra). Ez vélt vagy tényleges összeférhetetlenséget eredményezhet, ami adott esetben a következőkhöz vezethet:

a döntéseket nem a közérdek, hanem a testületi tag jövőbeli munkáltatója érdekeinek szem előtt tartásával hozzák meg;
bizonyos magánszektorbeli jogalanyok tisztességtelen előnyhöz jutnak bennfentes információk vagy kapcsolatok, illetve lobbitevékenység révén.

16. ábra. A forgóajtó-jelenség ügynökségi testületi tagokhoz kapcsolódó potenciális eseteit kevés alkalommal értékelik

6. javasolt intézkedés

Az ügynökségek a testületi tagjaik tekintetében vezessenek be általában az összeférhetetlenségre vonatkozó, illetve külön a forgóajtó-jelenségre vonatkozó belső szabályokat.

59 Általánosságban megállapítottuk, hogy az ügynökségek a forgóajtó-jelenség potenciális eseteinek és a kapcsolódó összeférhetetlenségi kockázatoknak a feltárása tekintetében szinte kizárólag az érintett alkalmazottak önbevallásaira támaszkodnak. Az ügynökségek többsége nem tesz semmilyen lépést annak feltárására, hogy jelenlegi alkalmazottai folytatnak-e bejelentetlen külső tevékenységet, illetve volt alkalmazottaik vállaltak-e új munkát az ügynökség tájékoztatása nélkül. Azt sem követik nyomon, hogy a korábbi alkalmazottaik betartják-e az új munkahelyük kapcsán számukra előírt korlátozásokat. Négy esetben azonban találtunk helyes gyakorlatra példákat, ahol az ügynökségek eljárásokat vezettek be ezek nyomon követésére (lásd: 8. háttérmagyarázat).

8. háttérmagyarázat

Mindössze négy ügynökség (BEREC Hivatal, ESZT, EBH, ESMA) rendelkezik a forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos szabályok betartásának nyomon követésére szolgáló eljárásokkal

A BEREC Hivatal eljárásokat vezetett be annak szúrópróbaszerű ellenőrzésére, hogy a volt alkalmazottak teljesítik-e a személyzeti szabályzat 16. cikke értelmében fennálló kötelezettségeiket. Ezek az ellenőrzések a vezető beosztású alkalmazottakra és azokra a munkatársakra összpontosítanak, akik számára tilos volt bizonyos szakmai tevékenység folytatása vagy az új állást bizonyos korlátozások mellett fogadhatták el.

Az ESZT megfelelőségi ellenőrzések elvégzésére irányuló eljárásokat vezetett be (többek között nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok felhasználásával) azon volt alkalmazottak tekintetében, akik két éven belül hagyták el a szervezetet.

7. javasolt intézkedés

Az ügynökségek aktívan kövessék nyomon a vezető beosztású tisztviselőik szakmai tevékenységét (beleértve azokat is, akik két éven belül hagyták el az ügynökséget) annak érdekében, hogy fel tudják tárni a forgóajtó-jelenség bejelentetlen eseteit, és biztosítani tudják az előzetesen előírt korlátozások betartását.

A Számvevőszék által kiadott, ügynökségeket is érintő egyéb kiadványok

60 A kifejezetten az ügynökségekre vonatkozó ellenőrzési jelentéseken kívül a Számvevőszék 2021 folyamán és 2022 első felében számos olyan különjelentést is közzétett az uniós szakpolitikák végrehajtásáról, amelyekben utalás történt egyes ügynökségekre (a teljes listát lásd a 17. ábrán).

17. ábra. 2021-ben és 2022 első felében kiadott, ügynökségeket is említő egyéb számvevőszéki különjelentések

Az ügynökségek hasznosítják a korábbi évek ellenőrzési észrevételeit

61 Tájékoztatást nyújtunk az ügynökségek által a korábbi évek megjegyzései nyomán tett intézkedések helyzetéről. A 18. ábra tanúsága szerint azon 139 észrevétel esetében, amelyekkel 2020 végéig nem foglalkoztak, 2021-ben 67 esetben lezárult, míg 39 esetben folyamatban volt a korrekciós intézkedés. 22 ügynökség (ACER, BEREC Hivatal, CEPOL, CPVO, EASA, EASO, EFSA, EISMEA, EIT, EMA, EMCDDA, ERA, ESMA, ETF, EUIPO, eu-LISA, Eurofound, Eurojust, Europol, FRA, Frontex és ESZT) esetében összesen 48 korábbi évekből származó és még végre nem hajtott észrevételről számolunk be, amelyek közül 9 végrehajtása már esedékes lett volna.

18. ábra. Hogyan törekedtek az ügynökségek a korábbi évek észrevételeinek hasznosítására

62 A 9. háttérmagyarázat ismerteti az észrevételek hasznosítása kapcsán e dokumentumban alkalmazott különböző státuszokat, és példákkal szemlélteti a vonatkozó tipikus helyzeteket.

9. háttérmagyarázat

Az észrevételeinkben szóvá tett hiányosságok orvoslása terén elért előrehaladás szintjei

Végrehajtva: Az ügynökség az észrevétel nyomán fejlesztéseket vezetett be, amelyeket az ügynökség bizonyítékkal támasztott alá és a Számvevőszék ellenőrzött.

Folyamatban: Néhány bizonyíték korrekciós intézkedések megtételére utal, de a korrekciós folyamat végrehajtása még nem teljes, illetve nem befejezett.

Végrehajtandó: Az észrevétel nyomán az ügynökség nem tett válaszlépést, illetve nem fejezte ki egyet nem értését.

n.a.: Az észrevétel már érvényét vesztette, vagy a szóban forgó észrevétel alapjául szolgáló szerződés lejárt. Akkor is alkalmazandó, ha a körülmények változása miatt a probléma kezelésének költsége meghaladja az előnyöket.

Az uniós ügynökségek és más szervek rövidítéseinek jegyzéke

Betűszó	Teljes név	Betűszó	Teljes név
ACER	Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége	EMA	Európai Gyógyszerügynökség
BEREC Hivatal	Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Működését Segítő Ügynökség	EMCDDA	A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja
CdT	Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	EMSA	Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség
Cedefop	Európai Szakképzésfejlesztési Központ	ENISA	Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség
CEPOL	Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége	EPPO	Európai Ügyészség
Chafea	Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség	ERA	Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége
CINEA	Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség	ERCEA	Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége
CPVO	Közösségi Növényfajta-hivatal	ESA	Euratom Ellátási Ügynökség
EACEA	Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	ESMA	Európai Értékpapírpiaci Hatóság
EASA	Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége	ETF	Európai Képzési Alapítvány
EASO	Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal	EUIPO	Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala
EBH	Európai Bankhatóság	eu-LISA	A Szabadságon, A Biztonságon És A Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-Rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Uniós Ügynökség
ECDC	Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	EU-OSHA	Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség
ECHA	Európai Vegyianyag-ügynökség	Eurofound	Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért
EEA	Európai Környezetvédelmi Ügynökség	Eurojust	Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége
EFCA	Európai Halászati Ellenőrző Hivatal	Europol	A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége
EFSA	Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	EUSPA	Az Európai Unió Űrprogramügynöksége
EIGE	A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete	FRA	Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége
EIOPA	Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság	Frontex	Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség
EISMEA	Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség	HADEA	Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség
EIT	Európai Innovációs és Technológiai Intézet	REA	Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség
ELA	Európai Munkaügyi Hatóság	ESZT	Egységes Szanálási Testület

Ellenőrző csoport

Harmadik sor (balról jobbra): Janis Gaisonoks, Marco Corradi, Peter Eklund, Joao Pedro Bento, Ivo Koppelmaa, Emmanuel Djoffon (számvevők).

Második sor (balról jobbra): Sergio Gascon Samper (számvevő), Alexandra Mazilu (grafikus), Nikolaos Alampanos, Armin Hosp, Leonidas Tsonakas, Paulo Oliveira (számvevők), Ioanna Michali (asszisztens).

Első sor (balról jobbra): Rimantas Šadžius (számvevőszéki tag), Julio Cesar Santin Santos, Mirko Gottmann (számvevők), Michal Machowski (ügyvezető), Christine Becker (számvevő), Mindaugas Pakstys (kabinetfőnök).

Az ellenőrző csoport további tagjai (nem szerepelnek a fotón): John Sweeney (ügyvezető), Di Hai, Matthias Blaas (attasék), Iveta Adovica, Santiago Fuentes, Joaquin Hernandez Fernandez, Marc Hertgen, Tomas Mackevicius, Hans Christian Monz, Roberto Sanz Moratal, Svetoslava Tashkova, (számvevők), Chantal Kapawa (asszisztens).

Szeretnénk külön megemlékezni Alex Brenninkmeijerről (1951–2022), az Európai Számvevőszék tagjáról, aki 2022 áprilisáig vezette ezt az ellenőrzést.

Végjegyzetek

¹ Az EUMSZ 285–287. cikke (HL C 326., 2012.10.26., 169–171. o.).

² Munkánkról részletesebb tájékoztatást tevékenységi jelentéseinkben, az uniós költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentéseinkben, különjelentéseinkben, állapotfelméréseinkben, valamint az új, illetve átdolgozott uniós jogszabályokkal és a pénzgazdálkodást érintő egyéb határozatokkal kapcsolatos véleményeinkben olvashat (www.eca.europa.eu).

³ ACER, BEREC Hivatal, Cedefop, CdT, CEPOL, CPVO, EASA, EASO, EBH, ECDC, ECHA, EEA, EFCA, EFSA, EIGE, EIOPA, ELA, EMA, EMCDDA, EMSA, ENISA, ERA, ESMA, ETF, EUIPO, eu-LISA, EU-OSHA, EUSPA, Eurofound, Eurojust, Europol, FRA, Frontex.

⁴ CINEA, EACEA, EISMEA, ERCEA, HaDEA, REA és Chafea (utóbbi 2021. április 1-jével megszűnt).

⁵ Lásd: a 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó jelentésünk.

⁶ 01/2014. sz. áttekintés: „Hiátusok, átfedések és kihívások: állapotfelmérés az uniós elszámoltathatósági és közpénz-ellenőrzési rendszerekről”, 84. bekezdés.

⁷ Az uniós ügynökségek hálózatának 2021–2027. évi stratégiája, Brüsszel, 2020. november 9.

⁸ Az Európai Unió ügynökségeiről szóló, a 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés 2.34–2.41. bekezdése.

⁹ Az uniós ügynökségekről szóló 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés 3.30.15. bekezdése.

¹⁰ A Bizottság (EU) 2021/173 végrehajtási határozata az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség, az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség, az Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség, az Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség, Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége és az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról.

¹¹ Az 1093/2010/EU, 1094/2010/EU és 1095/2010/EU rendeletek 42. cikke.

¹² A Számvevőszék 10/2019. sz. különjelentése: „A bankok egész Unióra kiterjedő stressztesztje: példátlan mennyiségű információt nyújt a bankokról, de több koordinációra és kockázatközpontúságra lenne szükség”.

¹³ A Számvevőszék 29/2018. sz. különjelentése: „Az EIOPA nagymértékben hozzájárul a biztosítási ágazat felügyeletéhez és stabilitásához, de továbbra is komoly nehézségekkel szembesül”.

¹⁴ A Számvevőszék 13/2021. sz. különjelentése: „A bankszektoron belüli pénzmosás elleni küzdelemre irányuló uniós fellépések széttagoltak, végrehajtásuk pedig nem megfelelő”.

¹⁵ A Számvevőszék 04/2022. sz. különjelentése: „Befektetési alapok: Az uniós intézkedések nyomán még nem jött létre a befektetők javát szolgáló valódi egységes piac”.

¹⁶ A Bizottság javaslata az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról, COM(2017) 536 final.

¹⁷ OECD Public Integrity Handbook, 13.3.2. fejezet.

¹⁸ Az európai ombudsman forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos munkája.

¹⁹ Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzata és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei, 12.,12b.,16. és 17. cikk.

²⁰ Az európai ombudsman jelentése a volt vezető beosztású alkalmazottakra vonatkozó információknak az egyéves lobbi- és érdekképviseleti tilalom végrehajtása érdekében történő közzétételéről.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

PDF	ISBN 978-92-847-8830-9		doi:10.2865/963277	QJ-AH-22-001-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-8852-1		doi:10.2865/049758	QJ-AH-22-001-HU-Q

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).

Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.

Bevezető az Európai Számvevőszéknek az uniós ügynökségekről szóló 2021. évi éves jelentéséhez