2019-ben végrehajtott tevékenységeink
AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
ÉVES TEVÉKENYSÉGI JELENTÉSE

Az Európai Számvevőszék tagjai (2020. január).

Európai Számvevőszék

Elnöki előszó

Kedves Olvasó!

2019-ben az Unió több változáson ment keresztül: választások zajlottak le az Európai Parlamentnél és hivatalba lépett az új Európai Bizottság. A stratégiai prioritásokat átalakították és jelentős szakpolitikai stratégiai csomagok léptek életbe, köztük az európai „zöld megállapodás” és 2020 elején az „Európa digitális jövője”. Az év vége felé az is világossá vált, hogy az Unió immár 27 tagállamot számlál.

Az Európai Unió emellett pénzügyi tekintetben is fontos válaszút előtt áll. A következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások célegyenesében vagyunk: e tárgyalások kimenetele fogja meghatározni, hogy az Unió milyen pénzügyi kapacitásokkal rendelkezik majd az elkövetkező hét évben. Jelenleg minden uniós intézménynek az eddigi eredményekre építve tovább kell javítania az Unió pénzgazdálkodását és biztosítania kell az Unió eredményességét.

Külső ellenőrként pártatlan értékelést nyújtunk az uniós szakpolitikákról és programokról, valamint az uniós alapok pénzgazdálkodásának minőségéről az Unióban és az Unión kívül. Ellenőrizzük, hogy az uniós kiadások megfelelnek-e a szabályoknak, illetve hogy a szakpolitikák és a programok optimálisan használják-e fel a rendelkezésükre álló pénzeszközöket.

E jelentés áttekintést biztosít 2019-ben végzett munkánkról, amikor számos rendkívül időszerű témával foglalkozó különjelentést, áttekintő kiadványt és véleményt tettünk közzé. Emellett információkat találhatnak benne a munkatársainkról, a vezetőségünkről és a pénzügyeinkről. Reméljük, hasznosnak találják majd ezeket az információkat.

Éves tevékenységi jelentésünk megjelenésekor minden eddiginél súlyosabb közegészségügyi kihívással, a COVID-19 világjárvánnyal kell szembenéznie az Európai Uniónak és tagállamainak. Intézményünk a luxemburgi hatóságok egészségügyi és biztonsági utasításait követve azonnal reagált a rendkívüli helyzetre.

Szeretném valamennyi munkatársunknak megköszönni, hogy munkájukat mindezek ellenére megfelelően végzik, és hogy rugalmasan alkalmazkodtak a jelenlegi helyzethez. Össze kell tartanunk és mindent meg kell tennünk azért, hogy ebben a vészterhes időszakban továbbra is eredményesen elláthassuk az Unió külső ellenőreként ránk bízott feladatokat.

Klaus-Heiner Lehne
elnök

Tevékenységeink

Stratégia

Ahhoz, hogy intézményünket továbbra is a közszférára irányuló ellenőrzés élvonalában tartsuk, többéves stratégiák formájában határozzuk meg az ellenőrzési munkánkra alkalmazandó hosszú távú iránymutatásokat, emellett pedig a folyamatos fejlődés célját szem előtt tartva szervezeti változásra vonatkozó kezdeményezéseket is kidolgozunk.

2019 végén lezárult jelenlegi, 2018–2020-as stratégiánk második éve. E hároméves időszakra nézve stratégiai céljaink a következők: megbízhatósági nyilatkozatunk hozzáadott értékének növelése, az uniós fellépések teljesítménnyel kapcsolatos szempontjainak előtérbe helyezése, valamint egyértelmű üzenetek közvetítése célközönségeink felé. A stratégia gyakorlati megvalósításához mindezeket a célokat felölelő cselekvési tervet fogadtunk el.

Az elmúlt két évben komoly előrelépést tettünk stratégiai céljaink megvalósítása terén. A szóban forgó területeken egy sor kezdeményezést és projektet indítottunk el, több esetben még a cselekvési terven is túlmutató célokkal, többek között:

• kísérleti projekt keretében a megbízhatósági nyilatkozat kibocsátásakor új, igazoló jelentésen alapuló megközelítést alkalmazunk;
• jelentősen növeltük teljesítmény-ellenőrzéseink és áttekintő kiadványaink számát, továbbá az Unió kiadásaira és szabályozói fellépéseire is kiterjesztettük ellenőrzési témáink körét;
• hatékonyabban kommunikálunk az Európai Parlamenttel és gyakrabban jelenünk meg mind a hagyományos, mind a közösségi médiában.

Az év során egy négy legfőbb ellenőrző intézményből (Észtország, Hollandia, Dánia, Egyesült Államok) álló csoport elvégezte stratégiánk szakértői értékelését. A társintézményeink által készített jelentést 2020 márciusában tették közzé, pont időben ahhoz, hogy értékes információkkal szolgálhasson 2021-től kezdődő új stratégiánk kidolgozásához.

Az uniós fellépések teljesítményének és szabályszerűségének ellenőrzése

Teljesítmény-ellenőrzéseink az uniós szakpolitikák és programok eredményességét, hatékonyságát, illetve gazdaságosságát vizsgálják. Ezek az ellenőrzések az Unió előtt álló kihívásokat tükröző témákra összpontosítanak, amelyek többek között a természeti erőforrások fenntartható és környezetbarát felhasználása, a növekedés és befogadás, a migráció és a globális fejlődés kihívásai, az egységes piac és a bankunió, valamint az Európai Unió elszámoltathatóságának és hatékonyságának biztosítása. Céljuk annak elősegítése, hogy az Unió elérje szakpolitikai célkitűzéseit.

Pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseink foglalják magukban az éves beszámolók megbízhatóságáról, valamint az ezek alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló megbízhatósági nyilatkozatot. Emellett kiválasztott szabályszerűségi ellenőrzések révén is vizsgáljuk az Unió költségvetési számvitelét és pénzgazdálkodását, illetve azt, hogy az uniós források beszedésével és kiadásával kapcsolatos irányítási és kontrollrendszerek megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és tagállami szabályoknak.

Ellenőrzéseinket a közszféra ellenőrzésére vonatkozó, nemzetközileg elfogadott standardokkal összhangban végezzük.  

Munkaprogram

Ellenőrzési munkánk során 2019-ben is alkalmaztuk a stratégiai előrejelzést, hogy ezen előretekintő megközelítés révén hatékonyabban kezelhessük az Unió számára a jövőben jelentkező fő kihívásokat.

Ebből a célból hoztuk létre a Stratégiai Előrejelzéssel Foglalkozó Tanácsadó Bizottságot. Az öt számvevőszéki tagból álló bizottság egyik feladata jelenleg a 2020 utáni stratégia előkészítésének felügyelete.

2019 októberében közzétett munkaprogramunk ismerteti az elkövetkező évekre vonatkozó ellenőrzési prioritásainkat, és részletesen bemutatja azt a 41 jelentést és áttekintést, amelynek közzétételét 2020-ra tervezzük.

A 2020-ra és az azt követő évekre tervezett ellenőrzéseink nyomán az uniós polgárok és politikai döntéshozók számára olyan független jelentéseket készítünk, amelyek az Unió jövője szempontjából döntő fontosságú kérdéseket érintenek.

Ellenőrzési munkaprogramunkat függetlenül, de nem elszigetelődve állítjuk össze, ezért döntő fontosságú számunkra intézményi partnereinkkel – elsősorban az Európai Parlamenttel – való együttműködés. Mint már korábban is tettük, 2019 elején is felkértük a parlamenti bizottságokat, hogy javasoljanak lehetséges ellenőrzési témákat munkaprogramunk előkészítéséhez.

Helyszíni ellenőrzések

Noha ellenőrzési munkánk döntő részét luxembourgi székhelyünkön végezzük, számvevőink számos helyszíni látogatást tesznek legfőbb ellenőrzött szervezetünknél, az Európai Bizottságnál, illetve más uniós intézményeknél, az ügynökségeknél és szerveknél, a tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságainál, a harmadik országokban működő uniós külképviseleteken, valamint uniós forrásokat kezelő nemzetközi szervezeteknél.

Ezenkívül helyszíni vizsgálatokat végzünk az uniós források egyéb felhasználóinál az Unió területén belül és azon kívül is. E vizsgálatok során követjük az ellenőrzési nyomvonalat és közvetlen ellenőrzési bizonyítékokat szerzünk azoktól, akik uniós szakpolitikák és programok irányításában részt vesznek, uniós pénzeszközöket szednek be, illetve kifizetéseket folyósítanak azokból, valamint a források végső kedvezményezettjeitől is.

Törekszünk arra, hogy az Unió költségvetési rendeletében meghatározott célnak megfelelően 13 hónapon belül lezárjuk ellenőrzéseinket.

Az ellenőrző csoportok általában két vagy három ellenőrből állnak, a vizsgálatok hossza pedig néhány naptól néhány hétig terjed. Az Unión belül a helyszíni vizsgálataink általában az érintett tagállamok legfőbb ellenőrző intézményével együttműködve történnek.

Az egyes tagállamokban, illetve kedvezményezett országokban végzett ellenőrzési munka gyakorisága és intenzitása az ellenőrzés típusától függ. 2019-ben számvevőink a tagállamokban és az Unión kívül összesen 3605 napot (2018: 3671) töltöttek helyszíni ellenőrzéssel.

Számvevőink ezenkívül 2504 napot (2018: 2723) töltöttek a brüsszeli és luxembourgi székhelyű uniós intézményeknél, Unió-szerte a decentralizált ügynökségeknél és szerveknél, nemzetközi szervezeteknél, többek között az ENSZ-nél és az OECD-nél, valamint könyvvizsgáló magáncégeknél.

Az ellenőrzési munkát egyre nagyobb mértékben videokonferenciák és más információs technológiák, pl. biztonságos adat- és dokumentummegosztás révén végezzük az ellenőrzött szervezetekkel való kapcsolattartás érdekében.

Ellenőrzési jelentések, áttekintő kiadványok és vélemények

Ellenőrzési jelentéseink, áttekintéseink és véleményeink az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Ezek segítik az Európai Parlamentet és a Tanácsot abban, hogy figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítását, és hogy – kiváltképp az éves zárszámadási eljárás keretében – elszámoltathassák az uniós költségvetés kezelésének felelőseit.

Különjelentéseink és áttekintő kiadványaink

Az elmúlt években, amint 2018–2020-as stratégiánkban is megfogalmaztuk, nagyobb figyelmet szenteltünk az uniós fellépések teljesítménye értékelésének.

2019-ben 36 különjelentést és áttekintő kiadványt tettünk közzé, amelyek számos olyan kihívással foglalkoztak, amelyekkel az Unió a különböző kiadási területeken szembesül. Ilyenek például az élelmiszerbiztonsági politika, a megújuló energiák, az e-kereskedelem, a határellenőrzések, a költségvetési irányítás vagy a kiválasztott uniós intézmények etikai keretrendszere.

Különjelentéseinkben azt vizsgáljuk, hogy a kiválasztott uniós szakpolitikák és programok célkitűzései teljesültek-e, az eredményeket hatékonyan és eredményesen érték-e el, és az uniós fellépés képvisel-e többletértéket, azaz több eredményt ért-e el annál, amit a nemzeti szinten megvalósított intézkedések révén el lehet érni. Ajánlásokat is megfogalmazunk, amelyek meghatározzák, hogyan lehet pénzt megtakarítani, jobb működést elérni, elkerülni a pazarlást, vagy eredményesebb módon elérni a kitűzött szakpolitikai célokat.

Áttekintéseink korábban közzétett ellenőrzéseink vagy más nyilvánosan elérhető információk alapján, gyakran több témát átfogó nézőpontból mutatják be és elemzik az adott témát, esetleg olyan területek vagy kérdések elemzését adják közre, amelyek kapcsán még nem végeztünk ellenőrzést, illetve felmérik az adott témával vagy problémával kapcsolatos tényállást. Az ellenőrzésektől eltérően nem keresnek választ értékelő kérdésekre és nem nyújtanak bizonyosságot.

A következő oldalakon betekintést nyújtunk tevékenységünkbe és példákat mutatunk be 2019-ben készült, különböző szakpolitikai területeket érintő jelentéseinkből.  

Fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás

1/2019. sz. tájékoztató: Az Európai Unió válaszlépései a dízelbotrányra

2015-ben derült fény arra, hogy a dízelüzemű járművek esetében eltérések mutatkoztak a laboratóriumi kibocsátási adatok és a közúti adatok között. Tanulmányok rámutattak az úgynevezett „kiiktató eszközök” használatára, amelyeknek köszönhetően a hivatalos vizsgálatok idején alacsonyabb volt a kibocsátás, mint a szokásos járművezetés során. Egyes tagállamokban a kibocsátási botrány nyomán a típusjóváhagyó hatóságok újra elvégezték a dízelüzemű személyszállító járművek tesztelését. E vizsgálatok tanúsága szerint szinte valamennyi Euro 5 és Euro 6 besorolású dízelüzemű könnyű haszongépjármű közúti kipufogógáz-kibocsátása jelentősen meghaladta a vonatkozó NOx-határértékeket, néha több mint tízszeresen is.

Megvizsgáltuk, hogy az Unió és tagállamai milyen intézkedéseket hoztak válaszul a „dízelbotrányra”. Vizsgálatunk kitért arra is, hogy 2015 szeptembere után milyen változásokat vezettek be a járművek kibocsátásának mérésére irányuló rendszerben.

Megállapítottuk, hogy felgyorsult a típus-jóváhagyási és kibocsátás-ellenőrzési uniós rendszerre vonatkozó jogszabály-módosítások üteme. A Bizottság immár felülvizsgálhatja a nemzeti típusjóváhagyó hatóságok munkáját, maga is vizsgálhat járműveket, és visszavonhat vagy felfüggeszthet típusjóváhagyásokat. Ezenkívül jelenleg az érdekelt harmadik felek is végezhetnek kibocsátási teszteket. Az Európai Bizottság néhány tagállam ellen kötelezettségszegési eljárást indított. Megállapításunk szerint több tagállam a korábbinál nagyobb hajlandóságot mutatott a gépjármű-forgalmat érintő korlátozások bevezetésére a levegő minőségének javítása érdekében, és több európai város alacsony kibocsátású övezeteket alakított ki, ahol az autóforgalom korlátozott vagy tiltott.

Az e témával kapcsolatos munkánkat tájékoztatóként mutattuk be, mivel a bevezetett jogszabály-módosítások a közeljövőre nézve még nem járnak mérhető hatással. Tájékoztatónkban nem fogalmazunk meg ajánlásokat.

Kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások

8/2019. sz. különjelentés: A szél- és napenergia felhasználása villamosenergia-termelésre: az uniós célkitűzések megvalósításához jelentős intézkedésekre van szükség

Villamos energia előállítható nem megújuló energiaforrásokból, köztük fosszilis tüzelőanyagokból, nem megújuló hulladékból és nukleáris anyagokból hagyományos reaktorokban, vagy megújuló energiaforrásokból (ilyen például a víz-, szél-, napenergia, biomassza stb). A megújuló energiaforrásokat fűtő- és hűtőenergia, valamint közlekedési célú üzemanyag előállításához is használják.

Jelenleg az Unió összes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 79%-a a fosszilis tüzelőanyagok energiatermelésre történő felhasználásából ered. A megújuló energiaforrásokból származó villamos energia részarányának növelése segíteni fogja az Uniót az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos cél elérésében. A tagállamok döntenek arról, hogy miként hasznosíthatják energiaforrásaikat a legmegfelelőbb módon, és hogyan szervezik meg energiaellátásukat. Az Unió a tagállamokat úgy támogathatja, hogy kiegészítő finanszírozást nyújt a megújulóenergia-beruházásokhoz.

Értékeltük, hogy az Unió és a tagállamok milyen eredményeket értek el a megújuló energia részarányával kapcsolatos célok teljesítése tekintetében, amely szerint annak 2020-ig 20%-ot, 2030-ig pedig 32%-ot kellene elérnie a globális uniós szintű energiatermelésben. Németországban, Görögországban, Spanyolországban és Lengyelországban vizsgáltuk, hogy eredményes volt-e a szél- és napenergiából származó villamosenergia termelésének pénzügyi támogatása.

Megállapítottuk, hogy az energiaszerkezeten belül 2005-től kezdve jelentős mértékben javult a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya, azonban ez a trend 2014 után lelassult. Az Unióban 2005 és 2017 között megkétszereződött – mintegy 15%-ról közel 31%-ra emelkedett – a megújuló energiaforrások villamosenergia-termelésen belüli részaránya. Ez a növekedés elsősorban a szél- és a napenergiát hasznosító technológiáknak tudható be. Az uniós tagállamok körülbelül fele számára a célkitűzések megvalósítása jelentős kihívást jelent majd.

Azt javasoltuk, hogy a Bizottság sürgesse a tagállamokat, hogy azok támogassák a további fejlesztést: aukciók útján osszák ki az új megújulóenergia-kapacitásokat, mozdítsák elő az állampolgárok részvételét, egyszerűsítsék az adminisztratív eljárásokat és számolják fel a hálózati hiányosságokat. Javasoltuk továbbá, hogy a statisztikai adatok időszerűségének javításához a Bizottság vizsgálja felül a tagállamokra vonatkozó jogszabályi követelményeket.

Külső fellépések, biztonságpolitika és jogérvényesülés

24/2019. sz. különjelentés: Migránsok menedékjoga, áthelyezése és kiutasítása: ideje többet tenni, hogy az eredmények kevésbé maradjanak el a kitűzött céloktól

2015-ben az Európai Uniónak példa nélküli szintű migrációval és ennek folyományaként kiugróan nagy számú menedékjog iránti kérelemmel kellett szembenéznie. Az elmúlt években azonban a migráció mértéke visszatért a válság előtti szintre. A következő szervezetek munkatársaival készítettünk interjúkat: az Európai Bizottság, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (közismertebb nevén Frontex). Felkerestük az uniós finanszírozású projektek végrehajtásában részt vevő nemzeti hatóságokat, valamint nemzetközi és nem kormányzati szervezeteket, továbbá megvizsgáltunk összesen 20, Görögországban és Olaszországban végrehajtott, uniós támogatási intézkedést. E két tagállamot rendkívüli mértékben érintették a migrációs áramlások.

Azt értékeltük, hogy az uniós finanszírozás megvalósította-e célkitűzéseit, illetve a menekültügyi és kiutasítási eljárások eredményesek és gyorsak voltak-e. Vizsgáltuk továbbá, hogy az ideiglenes szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmusok teljesítették-e célszámaikat és elérték-e célkitűzéseiket.

Megállapítottuk, hogy a nyilvántartásba vétel és az ujjnyomatvétel aránya jelentősen javult a hotspotokon. Mindazonáltal a migránsok nagy része továbbra is úgy halad tovább más uniós tagállamokba és nyújt be ott menedékjog iránti kérelmet, hogy ujjnyomataik nincsenek felvéve az EURODAC adatbázisba. A menekültügyi eljárások végrehajtását emellett mindkét tagállamban továbbra is hosszú feldolgozási idő és szűk keresztmetszetek jellemzik. A kérelmezők nagy részét (Görögországban 80%, Olaszországban 89%) ténylegesen áthelyezték. A Bizottság azonban 2018 februárja óta nem követi nyomon a folyamatot a migránsokat fogadó országokban. Görögországból és Olaszországból az Unió egészéhez hasonlóan alacsony a visszatérések száma.

Azt javasoltuk, hogy a következő Bizottság tegyen megfelelő lépéseket a szükséghelyzeti támogatás irányításának javítására. A Bizottság emellett egy önkéntes áthelyezési mechanizmus jövőbeli kialakításakor támaszkodjon a korábbi tapasztalatokra. Fokozni kell továbbá az EASO által a menekültügyi eljárásokhoz nyújtott támogatást, és ki kell igazítani a Frontex által nyújtott visszaküldési támogatást.

Piacszabályozás és versenyalapú gazdaság

10/2019. sz. különjelentés: A bankok egész Unióra kiterjedő stressztesztje: példátlan mennyiségű információt nyújt a bankokról, de több koordinációra és kockázatközpontúságra lenne szükség

Az Unió egészére kiterjedő stresszteszt azt értékeli, hogy egy általános sokk milyen lehetséges hatást gyakorolna a nagy európai bankok pénzügyi helyzetére és életképességére. Az Európai Bankhatóság (EBH) feladata, hogy az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) együttműködve az egész Unióra kiterjedő stresszteszteket kezdeményezzen és koordináljon. Az Unióban 2011 óta végeznek stresszteszteket, mindeddig kizárólag alulról felfelé haladó megközelítés keretében, ami azt jelenti, hogy a sokkforgatókönyv eredményeit a bankok számítják ki az EBH által jóváhagyott módszertan alapján.

Értékeltük az Európai Bankhatóságnak (EBH) adott megbízatás keretében végzett, az egész Unióra kiterjedő banki stresszteszt végrehajtását.

Megállapítottuk, hogy a stresszteszt-folyamat kezdetén az EBH nem határozta meg, mely kockázatokat és milyen súlyosságot ítél relevánsnak a folyamat tekintetében. A stresszforgatókönyv kidolgozását végző ERKT ennélfogva nagymértékben az EKB-tól, valamint a tagállami központi bankoktól és hatóságoktól kapott információkra és észrevételekre támaszkodott. Ennek eredményeképpen az EBH nem rendelkezett kellő kontrollal a folyamat fontos szakaszai felett. Az Egyesült Államokban a felügyeleti hatóságok fentről lefelé haladó módszertant követnek, ami jóval több kontrollt biztosít számukra a bankok által kiszámított eredmények felett. Az Unióban az EBH szerepköre ezzel szemben a stressztesztelési tevékenységek kezdeményezésére és nagy vonalakban történő koordinálására, valamint a vonatkozó módszertan kidolgozására korlátozódik. Az EBH stressztesztje azt értékelte, mennyire sérülékeny a rendszer és a bankok egy gazdasági visszaeséssel szemben, nem pedig azt, hogy azok hogyan reagálnának egy a rendszert érintő súlyos pénzügyi sokkra. Noha az EBH célja az volt, hogy széles körben tesztelje a bankokat, egyes nagyobb kockázatot képviselő bankokat mégis kizártak a stressztesztből. Az EBH alulról felfelé haladó megközelítése eredményeként csökkent a bankok által előállított eredmények megbízhatósága és összehasonlíthatósága.

Azt javasoltuk, hogy az EBH gyakoroljon intenzívebb ellenőrzést a stresszteszt-folyamat felett, és a jelenlegi alulról felfelé haladó megközelítés kiegészítéseképpen vezessen be felülről lefelé haladó megközelítést is. Ahhoz továbbá, hogy a jövőben a stressztesztek megfeleljenek a céljuknak, azaz értékeljék a kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni ellenálló képességet, fordítsanak kellő figyelmet az uniós pénzügyi rendszerből eredő kockázatokra és írják elő a minimális stressz-szintet, valamint tegyenek egyértelmű megállapításokat a bankok ellenálló képességéről. Végezetül a bankokat ne pusztán a méret, hanem részben a kockázatok alapján válogassák be a stressztesztbe.

Uniós finanszírozás és igazgatás

14/2019. sz. különjelentés: „Ossza meg velünk véleményét!” Nyilvános konzultációi révén a Bizottság meg tudja szólaltatni a polgárokat, de tájékoztató tevékenysége kívánnivalót hagy maga után

A „minőségi jogalkotás” egy munkamódszer, amelynek célja annak biztosítása, hogy a politikai döntéseket nyíltan és átláthatóan, a rendelkezésre álló legpontosabb információk alapján hozzák meg, és a polgárok és más érdekelt felek, így például a civil társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervezetek teljes körűen részt vegyenek a döntéshozatalban. A Bizottság feladata, hogy az uniós fellépések valamennyi területén konzultáljon a polgárokkal és az érdekképviseleti szervezetekkel. A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások meghatározzák az érdekelt felekkel való konzultáció fogalmát, amelyben a polgárok „érdekelt félként” vesznek részt. Amikor a Bizottság szakpolitikai kezdeményezést készít elő vagy meglévő beavatkozásokat értékel, az érdekelt felekkel folytatott konzultációk – különösen a nyilvános konzultációk – révén gyűjti össze a polgárok és más érdekelt felek véleményét. A Bizottság átlagosan évi több mint 100 nyilvános konzultációt bonyolít le.

Értékeltük, hogy a Bizottság nyilvános konzultációi eredményesen szólították-e meg a polgárokat és az érdekelt feleket, és hasznosították-e válaszaikat. Megvizsgáltuk a bizottsági keret kialakítását, valamint azt, hogy a Bizottság hogyan készítette elő és bonyolította le a kiválasztott nyilvános konzultációkat, hogyan nyújtott információkat azokról és hogyan hasznosította a konzultációk eredményét. Megvizsgáltunk egy olyan mintát, amely öt főigazgatóság által 2016 és 2018 között lebonyolított 26 nyilvános bizottsági konzultációból állt, és véleményfelmérés révén tájékozódtunk arról, hogy mennyire voltak elégedettek a nyilvános konzultációk részvevői.

Megállapítottuk, hogy a Bizottság által a nyilvános konzultációra alkalmazott keret magas színvonalú. Emellett a mintánkban szereplő bizottsági nyilvános konzultációk teljesítménye összességében kielégítő volt és a résztvevők is ilyennek érzékelték azt. Hiányosságokat tártunk fel a Bizottság tájékoztatási és visszajelzési tevékenységében: nem mindig használtak változatos kommunikációs csatornákat, nem voltak arra nézve egyértelmű kritériumok, hogy egy adott felmérés miért nem állt rendelkezésre az Unió minden hivatalos nyelvén, a felmérések néha hosszúak és bonyolultak voltak.

Javasoltuk, hogy a konzultációs tevékenységeket népszerűsítsék szélesebb körben és tegyék célzottabbá, hogy így növeljék a folyamat láthatóságát és több ember részvételét tegyék lehetővé. Emellett azt is javasoltuk, hogy a Bizottság fejlessze tovább a nyilvános konzultációk hasznosulásáról való beszámolást. Végezetül az európai polgári kezdeményezés keretében a polgároknak a jogalkotási javaslatok kezdeményezésébe való bevonása szintén tökéletesítésre szorul.

Ellenőrzési előzetesek

Ellenőrzési előzeteseink folyamatban lévő (teljesítmény-)ellenőrzésekről nyújtanak tájékoztatást. Céljuk a vizsgált szakpolitika, illetve programok iránt érdeklődők tájékoztatása az ellenőrzés megkezdése előtt végzett előkészítő munka alapján. 2019-ben 18 ellenőrzési előzetest bocsátottunk ki (2018: 12).

Éves jelentések és különálló éves jelentések

Az éves jelentések főként az uniós költségvetésre és az Európai Fejlesztési Alapokra (EFA) irányuló, a megbízhatósági nyilatkozat keretében végzett ellenőrzéseinek eredményeit tartalmazzák.

Különálló éves jelentéseink az uniós ügynökségekre, decentralizált szervezetekre, közös vállalkozásokra, valamint az Európai Iskolákra irányuló éves pénzügyi ellenőrzéseinket mutatják be.

Emellett jelentést teszünk közzé az Egységes Szanálási Testület (ESZT) feladatai teljesítésének következtében felmerülő függő kötelezettségekről is.

Éves jelentés a 2018. évi uniós költségvetésről

Minden évben ellenőrizzük az Unió bevételeit és kiadásait, és ennek keretében megvizsgáljuk, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy az annak alapjául szolgáló bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és tagállami pénzügyi szabályoknak.

Emellett a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret (TPK) vonatkozó (al)fejezetei szerint külön értékeljük az uniós költségvetés egyes főbb területeit is. Ezenkívül elemezzük, hogy miért és hol történtek hibák, javaslatokat teszünk ezek javítására, és megvizsgáljuk a korábbi ajánlásaink hasznosulását. Végezetül pedig tájékoztatást nyújtunk a költségvetési és pénzgazdálkodásról, valamint a teljesítménnyel kapcsolatos szempontokról.

Ez az átfogó munka képezi a megbízhatósági nyilatkozatunk alapját, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerinti megbízatásunkkal összhangban be kell nyújtanunk az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

2018-ban az uniós kiadások 156,7 milliárd eurós összege az uniós tagállamok összesített államháztartási kiadásának 2,2%-át, illetve az Unió bruttó nemzeti jövedelmének 1%-át tette ki.

Számvevőink a teljes, mintegy 120 milliárd euró értékű ellenőrzött sokaságból egy 728, a kedvezményezetteknek folyósított, a költségvetés minden kiadási területét felölelő kifizetést tartalmazó mintát teszteltek. Más szóval olyan eseteket értékeltünk, amikor uniós forrásokból került sor kiemelt infrastrukturális projektek, kkv-k, kutatási szervezetek, mezőgazdasági termelők, diákok támogatására az uniós országokban, illetve más kedvezményezettek számára a nem uniós országokban.

A 2018. évi pénzügyi évre nézve hitelesítő véleményt adtunk ki a beszámolókról és az Unió bevételeiről. Ezenkívül immár a harmadik egymást követő évben fogalmazhattunk meg korlátozott véleményt az uniós kifizetésekről.

Csakúgy, mint korábban, a 2018. pénzügyi évre nézve is azt állapítottuk meg, hogy az uniós kiadásokat érintő hibák nem általános érvényűek és hogy a kiadások a magas kockázatú kifizetések kivételével (ezek főként költségtérítésen alapuló kiadások, amelyekre összetett szabályok vonatkoznak) jogszerűek és szabályszerűek voltak.

Összességében, 2,6%-os hibaarány mellett a Bizottság és a tagállamok folytatták az előző két évben tapasztalt előrelépéseket (2017. évi pénzügyi év: 2,4%; 2016. évi pénzügyi év: 3,1%). Ezt igen biztató jelnek tekintjük.

A 2018. évi pénzügyi évben a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” volt a TPK hibára leginkább hajlamos (al)fejezete, ezt a „Természeti erőforrások” és a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” fejezetek követték.

Éves jelentés az Európai Fejlesztési Alapokról

Az Európai Fejlesztési Alapok az Európai Unió fő eszközei a fejlesztési együttműködési segélyek nyújtásában. Célja a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés elősegítése az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokban és a tengerentúli országokban és területeken, valamint ezek integrálása a világgazdaságba. Finanszírozásukról az uniós tagállamok gondoskodnak, irányításuk az uniós költségvetésen kívül az Európai Bizottság, illetve az Európai Beruházási Bank (EBB) feladata.

A 2018. évi pénzügyi évben – a korábbi évekhez hasonlóan – az EFA beszámolóira és bevételeire nézve hitelesítő véleményt, az EFA kiadásaira nézve pedig korlátozott véleményt bocsátottunk ki.

Az uniós ügynökségekről és a közös vállalkozásokról szóló különálló éves jelentések

Az uniós ügynökségek önálló jogi személyek, amelyek olyan műszaki, tudományos vagy irányítási feladatok elvégzésére jöttek létre, amelyek segítséget nyújtanak az uniós intézményeknek szakpolitikáik kialakításában és végrehajtásában. Az ügynökségek száma összesen 43.

A közös vállalkozások az Unió által az ágazatokkal, a kutatócsoportokkal és a tagállamokkal létrehozott köz-magán társulások, amelyek fontos szerepet játszanak az uniós kutatási politika meghatározott elemeinek végrehajtásában. A közös vállalkozások közszektorbeli tagja az Unió képviseletében eljáró Bizottság. A közös vállalkozások száma összesen 8.

Megjegyzés: Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból.

A 2018. évi pénzügyi évben (az ESZT kivételével) az összes ügynökség együttes költségvetése 4,2 milliárd eurót tett ki (ez a 2017. évi 3,5 milliárd eurós költségvetéshez képest 20%-os növekedést jelent), ami a 2018. évi általános uniós költségvetés 2,9%-ának felel meg (2017: 2,7%)

A 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az ügynökségekre irányuló pénzügyi ellenőrzésünk összességében megerősítette azokat a pozitív eredményeket, amelyekről már a korábbi években beszámoltunk. Az EASO kivételével (amely esetében a kifizetésekről korlátozott véleményt bocsátottunk ki) hitelesítő véleményt bocsátottunk ki valamennyi ügynökség beszámolójáról, a bevételekről és a beszámolók alapjául szolgáló kifizetésekről.

Szintén hitelesítő véleményt bocsátottunk ki valamennyi közös vállalkozás beszámolójáról, bevételeiről és kifizetéseiről.

Éves jelentésünk közzététele jelöli egyben a zárszámadási eljárás kezdetét, amelynek során az Európai Parlament – a Tanács ajánlása alapján – dönt arról, hogy a Bizottság és más szervek megfelelően gazdálkodtak-e az uniós költségvetéssel. Ha igen, akkor „mentesítést” ad nekik.

Az Unió általános költségvetéséről és az EFA-król szóló éves jelentéseinket 2019 októberében mutattuk be az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága előtt, majd ezt követően a Parlament plenáris ülésén, a Gazdasági és Pénzügyi Tanács, valamint 21 tagállam parlamentje és tagállami hatóságai előtt.  

Kötelesek vagyunk éves jelentést készíteni az Egységes Szanálási Testület, a Tanács és a Bizottság bankszanálási feladatai teljesítésének következtében felmerülő függő kötelezettségeiről. 2018. évi jelentésünkben megállapítottuk, hogy az ESZT számviteli bemutatása javult, a függő kötelezettségekről való nemzeti beszámolás terén azonban még van javítanivaló.

Emellett éves rendszerességgel készítünk jelentést az Európai Iskolák éves beszámolójáról is. A 2018. évi pénzügyi kimutatásokra irányuló vizsgálatunk 13 Európai Iskola esetében tárt fel lényeges hibaszintet.

A digitalizáció lényege, hogy a technológiában rejlő lehetőségeket arra használjuk, hogy több és pontosabb információkkal szolgáljunk az elszámoltathatósági folyamatban. A digitális átalakulás ellenőrzési munkánk és szervezetünk szempontjából is fontos szerepet játszik.

Felállítottunk egy öt számvevőszéki tagból álló, Digitalizációval Foglalkozó Irányítóbizottságot, amelynek feladata ezen átalakulási folyamat irányítása az elkövetkező években.

2019-ben – az ellenőrzés területén első jelentősebb kezdeményezésként – kísérleti programot indítottunk el, amelynek keretében automatizáltuk a végrehajtó ügynökségek pénzügyi ellenőrzését. A kísérleti program során a hagyományos és a digitális eszközöket párhuzamosan használjuk.

Vélemények

Véleményeket teszünk közzé az új vagy felülvizsgált jogszabályokra vonatkozó bizottsági javaslatokról, ilyen módon is hozzájárulunk a Bizottság minőségi jogalkotásának javításához. Amennyiben e jogalkotási javaslatok jelentős pénzügyi hatással járnak, a vélemények kidolgozását uniós jogszabály írja elő számunkra. Más intézmények is felkérhetnek minket arra, hogy alkossunk véleményt egyéb konkrét kérdésekről. Véleményeinket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtjuk be.

2019-ben három véleményt tettünk közzé: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalára irányuló javaslatról, az Egységes Szanálási Testület (ESZT) pénzügyi szabályzatára vonatkozó javaslatról, valamint a Közösségi Növényfajta-hivatal pénzügyi szabályzatára irányuló javaslatról.

2019 elején tettük közzé a Számvevőszék észrevételeiről készült összefoglalót a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (TPK). E jelentésünkben elsősorban az Unió kiadási prioritásainak meghatározására irányuló javasolt folyamatra, az uniós költségvetés rugalmasságára, a teljesítményorientáltságra és az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére, valamint az elszámoltathatóságra és az ellenőrzési keretekre összpontosítottunk.

Áttekintésünk elsősorban a Bizottság 2018. évi javaslatairól kiadott véleményeinken, kisebb részben pedig az Unió pénzügyeivel foglalkozó közelmúltbeli tájékoztatóinkon és egyéb jelentéseinken, illetve mindeddig összegyűjtött tapasztalatainkon alapul.

Az év során kiadványaink a lehetőségekhez mérten kiegyensúlyozott arányban jelennek meg. A csúcsidő októberben, éves jelentéseink közzétételekor jelentkezik.

Horizontális témák

Küzdelem az Unió pénzügyi érdekei ellen elkövetett csalások ellen

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) elsődleges szerepet tölt be az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások elleni küzdelemben.

Ville Itälä, az OLAF főigazgatója,
Klaus-Heiner Lehne, az Európai Számvevőszék elnöke,
Eduardo Ruiz García, az Európai Számvevőszék főtitkára.

2019-ben egy igazgatási megállapodást is aláírtunk, amely meghatározza az OLAF-fal való együttműködésünket szabályozó operatív rendelkezéseket, beleértve a képzések, műhelytalálkozók és az alkalmazottak számára szervezett csereprogramok koordinálását is.

Intézményünk az Unió külső ellenőre. Ellenőrzéseink célja azonban nem kifejezetten a csalások felderítése. Ennek ellenére ellenőreink rendszeresen tárnak fel olyan eseteket, ahol csalárd tevékenység gyanúja merülhet fel.

2019-ben tíz csalásgyanús esetet jelentettünk az OLAF-nak (2018: kilenc esetet): nyolcat ellenőrzési munkánk során tártunk fel, kettőről pedig feljelentés útján szereztünk tudomást. Az uniós költségvetésről szóló éves jelentésünk további információkkal szolgál e csalásgyanús esetek jellegéről és az ezekhez kapcsolódó, az OLAF által javasolt pénzügyi visszafizettetésekről.

2019-ben két különjelentésünk kapcsolódott szorosan az uniós kiadásokat érintő csalás elleni küzdelemhez: az 1/2019. sz., „Az uniós kiadásokat érintő csalások elleni küzdelem: intézkedésre van szükség” című és a 6/2019. sz. „A csalások kezelése az uniós kohéziós kiadások terén: az irányító hatóságoknak hatékonyabbá kell tenniük a csalások felderítését, a válaszlépéseket és a koordinációt” című különjelentésünk.

Végezetül az Európai Számvevőszék lapjának, az ECA Journal-nak az egyik különszáma külön foglalkozik a csalás és a korrupció elleni küzdelemmel, valamint az Unió pénzügyi érdekei védelmével.

Középpontban a fenntarthatóság

Az elmúlt években – amikor főként környezetvédelmi és éghajlati kérdésekkel foglalkoztunk – kiemelt ellenőrzési témaként kerültek elő a fenntarthatósággal kapcsolatos aggályok.

2019-ben a fenntarthatósággal kapcsolatos munkánk a fenntarthatósági jelentésekről szóló gyorsvizsgálat elkészítésével is kiegészült. Ez a gyorsvizsgálat áttekintést nyújtott arról, hogy az uniós intézmények hogyan teszik közzé a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat, illetve hogy miként járultak hozzá az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaihoz.

Emellett otthont adtunk az Európai Számvevőszék fenntarthatósági beszámolásról szóló fórumának is, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet erre a témára, és együttműködésre ösztönözze a főbb érdekelt feleket.

Ellenőrző csoport: „Fenntarthatósági jelentések: az uniós intézmények és ügynökségek értékelése” című gyorsvizsgálat.

Intézményi kapcsolatok

Szorosan együttműködünk az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a tagállamok nemzeti parlamentjeivel, mivel munkánk hatása nagymértékben függ attól, hogy hogyan tudják hasznosítani ellenőrzési eredményeinket és ajánlásainkat.

Ellenőrzési jelentéseinket az illetékes európai parlamenti bizottságok és a tanácsi munkacsoportok elé terjesztjük. Emellett éves jelentéseinket, valamint különjelentéseinket és áttekintéseinket a nemzeti parlamenteknek is bemutatjuk.

2019-ben tovább növekedett azoknak a jelentéseinknek a száma, amelyeket bemutattunk intézményi partnereinknek, főként annak köszönhetően, hogy egyre több jelentésünket ismertetjük a nemzeti parlamentek előtt. Az Európai Parlament előtt kevesebb jelentést mutattunk be, ennek oka pedig többek között a 2019. április közepe és 2019 szeptembere közötti parlamenti szünet volt.

2019 a változás éve volt számos uniós intézmény élén: intézményünk elnöke megválasztásukat követően találkozott az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével.

Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke és David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Európai Parlament

Tagjaink és ellenőrző csoportjaink rendszeresen meghívást kapnak az EP bizottságainak és szerveinek, különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak az üléseire.

A választásokat követően figyelemfelhívó kampány keretében tájékoztattuk az európai parlamenti képviselőket az Unió külső ellenőreként végzett munkánkról. Emellett műhelytalálkozókat is szerveztünk az Európai Parlament munkatársai számára.

Végül 2019 októberében elindítottuk Kiadványportálunkat, amely felhasználóbarátabb hozzáférést biztosít jelentéseinkhez nemcsak az európai parlamenti képviselők, hanem a nagyközönség számára is.

Az Európai Unió Tanácsa

2019-ben ellenőrző csoportjaink 26 különjelentést nyújtottak be 22 tanácsi munkacsoportnak és két bizottságnak (2018: 40 jelentést 27 munkacsoportnak).

Emellett két áttekintésünket is bemutattuk: az egyiket a Költségvetési Bizottság számára egy Romániában tartott informális tanácsi ülésen, a másikat pedig a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrenddel foglalkozó munkacsoport számára.

Eszmecserét folytattunk továbbá a Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottsággal az Európai Központi Bankkal kötött egyetértési megállapodásról, valamint a Költségvetési Bizottsággal a 2020. évi költségvetés-tervezetünkről, és 2019 decemberében bemutattuk 2020. évi munkaprogramunkat.

2019 októberében az eurócsoport elnöke látogatást tett intézményünknél, és ez lehetőséget nyújtott a gazdasági és monetáris unió jelenlegi helyzetének és jövőbeli reformjának, valamint az Unió pénzügyi és gazdasági kormányzásához való lehetséges hozzájárulásunknak a megvitatására. Ezenkívül 2019 májusában az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoport elnöke találkozott intézményünk tagjaival.

Tagállami kormányok és nemzeti parlamentek

Intézményünk tagjai rendszeresen ellátogatnak a nemzeti parlamentekbe és kormányhoz. 2019-ben 90 előadást tartottunk 21 tagállamban (2018: 50 prezentáció 14 tagállamban). Ez minden korábbinál magasabb szám.

Európai Bizottság

Évek óta bevett gyakorlat, hogy tagjaink éves ülések keretében találkoznak bizottsági kollégáikkal. Ezek az ülések lehetőséget nyújtanak arra, hogy áttekintsük az eddigi tapasztalatokat, és elgondolkozzunk azon, hogyan javíthatjuk tovább együttműködésünket.

A Számvevőszék tagjai és a biztosok testülete, 2019. június.

Európai Központi Bank

Andrea Enria, az Európai Központi Bank felügyeleti testületének elnöke, Alex Brenninkmeijer, a Számvevőszék tagja, Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke,
2019. október.

Együttműködés a legfőbb ellenőrző intézményekkel

Az Európai Unió Legfőbb Ellenőrző Intézményeinek Kapcsolattartó Bizottsága

Az uniós számvevőszékekkel folytatott együttműködésünk elsősorban az Európai Unió Legfőbb Ellenőrző Intézményeinek Kapcsolattartó Bizottsága keretében zajlik. Az uniós legfőbb ellenőrző intézmények hálózata lehetővé teszi számunkra, hogy az Unióban és tagállamaiban népszerűsítsük a független külső ellenőrzést.

2019 júniusában részt vettünk a bizottság éves ülésén, amelynek elnökségét a lengyel legfőbb ellenőrző intézmény látta el, és amelynek ez utóbbi adott otthont. A fő megbeszéléseken a Digitális Európa által az Unió legfőbb ellenőrző intézményei számára jelentett kihívások és lehetőségek megvitatására került sor.

Ezen az ülésen – csakúgy, mint minden harmadik évben – átvettük a kapcsolattartó bizottság elnöki tisztét.

A Kapcsolattartó Bizottság ülése, Varsó, 2019. június.  

2019 decemberében a Kapcsolattartó Bizottság nevében közzétettük az ellenőrzési kompendiumok sorozatának második kiadását arról, hogy az Európai Unióban hogyan történik a közegészségügy ellenőrzése.

INTOSAI

2019-ben is aktívan részt vettünk a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI) tevékenységeiben, különösen – 2016 decembere óta – a szakmai standardalkotó bizottság (PSC) alelnökeként, valamint a pénzügyi ellenőrzési és számviteli, szabályszerűségi ellenőrzési és teljesítmény-ellenőrzési albizottságok tagjaként.

Részt vettünk más INTOSAI-munkacsoportok tevékenységeiben és projektjeiben is, különösen a környezetvédelmi ellenőrzés, a nagy adathalmazok, a pénzügyi modernizáció és a szabályozási reform, valamint a közpolitikák és programok értékelése terén. Részt veszünk továbbá az INTOSAI számvevők professzionalizálásával foglalkozó munkacsoportban (TFIAP), az INTOSAI fejlesztési kezdeményezésben (IDI) és a pénzügyi ellenőrzési és számviteli albizottság (FAAS) ISSAI 200 felülvizsgálati projektjében.

Emellett 2019 szeptemberében Moszkvában részt vettünk a XXIII. INTOSAI kongresszuson (INCOSAI). A konferencia két fő témát érintett részletesen: a közigazgatás fejlesztését szolgáló információtechnológia, valamint a nemzeti prioritásokat és célokat elősegítő legfőbb ellenőrző intézmények témáját.

EUROSAI

Aktívan hozzájárultunk továbbá a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Szervezetének (EUROSAI) munkájához is, és részt vettünk az INTOSAI Európai Regionális Csoportjában, különösen annak a környezetvédelmi ellenőrzéssel, az információtechnológiákkal, a katasztrófákra és elemi csapásokra elkülönített források ellenőrzésével, valamint az ellenőrzéssel és az etikával foglalkozó munkacsoportjaiban.

Több műhelytalálkozón és szemináriumon is részt vettünk, és 14 másik európai legfőbb ellenőrző intézménnyel együtt hozzájárultunk a levegőminőségről szóló közös jelentés közzétételéhez.

2019 októberében megrendeztük az EUROSAI környezetvédelmi ellenőrzéssel foglalkozó munkacsoportjának 17. éves ülését, valamint a biológiai sokféleségről szóló közös konferenciát.

Végezetül 2019 márciusában Izraelben részt vettünk a harmadik EUROSAI-ASOSAI „Új kérdések és vészhelyzetek” című közös konferencián, 2019 novemberében Lisszabonban pedig az első közös EUROSAI-AFROSAI-szemináriumon, amelynek házigazdája a portugál számvevőszék volt.

Az EUROSAI környezetvédelmi ellenőrzéssel foglalkozó munkacsoportjának éves ülése, 2019. október. 

Az uniós tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményei

A tagjelölt és potenciális tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó^*, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország) legfőbb ellenőrző intézményei számára is támogatást nyújtunk, főként a Kapcsolattartó Bizottsághoz hasonló hálózat, illetve az OECD által koordinált tevékenységek támogatása révén.

2019-ben a hálózathoz tartozó legfőbb ellenőrző intézményekből tíz ellenőr vett részt gyakornoki programunkban.

Aktívan részt vettünk a hálózat ülésein és tevékenységeiben is, amelyek olyan témákkal foglalkoztak, mint a hatásnövelő jelentéstételi gyakorlatok és a digitális ellenőrzés.

Más uniós legfőbb ellenőrző intézmények szakértői értékelése

A szakértői értékelés egy adott legfőbb ellenőrzési intézmény szervezeti felépítésének, illetve működésének egy vagy több elemére irányuló, egy vagy több legfőbb ellenőrzési intézmény hivatásos szakértőiből álló csoport által végzett külső és független értékelés. Ebben az esetben nem ellenőrzésről, hanem önkéntes szakértői értékelésről és tanácsadásról van szó.

Szakértői értékelési ülés, Vilnius, 2019. június.

^* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

A Számvevőszék vezetősége

A Számvevőszék tagjai

A Számvevőszék kollektív testületként látja el feladatait, amelybe minden uniós tagállam egy-egy tagot delegál. A tagokat az egyes tagállami kormányok jelölése alapján az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács nevezi ki. Intézményünk nem játszik szerepet a tagok jelölésének, illetve kinevezésének folyamatában.

A számvevőszéki tagok megbízatási ideje hat év, és megbízatásuk megújítható. Feladataikat teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében látják el, erre hivatalba lépése előtt minden számvevőszéki tag az Európai Bíróság előtt ünnepélyesen kötelezettséget vállal.

Az Európai Számvevőszék testületének ülése, 2019. július 18., Luxembourg.

2019-ben a Tanács a következő négy új számvevőszéki tagot nevezte ki: Viorel Ștefan (Románia) 2019. július 1-jétől, Ivana Maletić (Horvátország) 2019. július 15-től, Joëlle Elvinger (Luxemburg) és François-Roger Cazala (Franciaország) pedig 2020. január 1-jétől. A Tanács emellett három meglévő képviselő hivatali idejét újította meg: Alex Brenninkmeijer (Hollandia), Nikolaos Milionis (Görögország) és Klaus-Heiner Lehne (Németország).

Phil Wynn Owen (az Egyesült Királyság képviselője) 2020. január 31-ig volt a számvevőszéki testület tagja.

Mivel Janusz Wojciechowski 2019 decemberében európai biztosi kinevezést kapott, 2020 márciusától ki kell jelölni, majd ki kell nevezni egy lengyel tagot.

A Számvevőszék testülete 2019-ben 21 alkalommal ült össze (2018: 18 alkalommal). 

Elnök

Az elnök feladatai közé tartozik az intézmény szervezeti stratégiájának kialakítása, a tervezési és teljesítménymenedzsment, a kommunikációs és médiakapcsolatok fenntartása, az intézményi kapcsolattartás, a jogi kérdések és a belső ellenőrzés. Az intézmény külkapcsolatai során is az elnök képviseli az intézményt.

Elnököt a tagok maguk közül választanak hároméves, megújítható időtartamra. Szerepe szerint az elnök primus inter pares, azaz első az egyenlők között.

Az elnöki tisztséget 2016 szeptembere óta Klaus-Heiner Lehne tölti be, akit 2019 szeptemberében újraválasztottak.

Az elnök és a tagok

Megjegyzés: 2020. márciusi állapot.  

Ellenőrzési kamarák és bizottságok

A tagok az öt kamara valamelyikéhez tartoznak. Jelentéseinket, áttekintő kiadványainkat és véleményeinket a kamarák készítik és fogadják el.

A kamarák élén a kamaraelnök áll, akit az adott kamarában tevékenykedő számvevőszéki tagok maguk közül választanak. 2019 decembere óta öt kamaraelnökünk Nikolaos Milionis, Iliana Ivanova, Bettina Jakobsen, Alex Brenninkmeijer és Lazaros S. Lazarou. Hivatali ideje lejártáig, 2019 decemberéig, az ellenőrzés-minőségért felelős számvevőszéki tag Danièle Lamarque volt, aki egyben az Ellenőrzés-minőségi Bizottság elnöki tisztét is betöltötte.

A kamarák feladataikat tagjaik között osztják meg. Saját ellenőrzési feladataiért minden tag elszámolással tartozik a kamara és a számvevőszéki testület felé. A tagok munkáját a kabinetjeik segítik. Az ellenőrzési munkát a kamarákhoz tartozó igazgatóságokon dolgozó szakmai ellenőrök végzik.

Az ellenőrzési kamarákban betöltött szerepe mellett néhány számvevőszéki tag további feladatokat is vállalt: Oscar Herics vezette az Etikai Bizottságot, Samo Jereb az Ellenőrzési Bizottságot, Eva Lindström a Digitalizációval Foglalkozó Irányítóbizottságot, João Figueiredo a Stratégiai Előrejelzéssel Foglalkozó Tanácsadó Bizottságot. Az intézményi kapcsolatokért felelős tagunk Rimantas Šadžius volt.

Az általános stratégiai és igazgatási kérdésekben az Igazgatási Bizottság, illetve adott esetben a tagok testülete dönt, mindkét esetben az elnök vezetésével. 

Felső vezetésünk a főtitkárból és az igazgatókból áll. Intézményünkben összesen tíz igazgatóság van: a kamarákhoz öt igazgatóság, az Ellenőrzés-minőségi Bizottsághoz egy igazgatóság tartozik, az elnökhöz szintén egy, a főtitkárhoz pedig három.

Felső vezetésünk

Megjegyzés: 2020. márciusi állapot.

A teljesítmény mérése

Fő teljesítménymutatókat (KPI) alkalmazunk, amely tájékoztatja a vezetést arról, hogyan halad a kitűzött stratégiai célok elérése, emellett segíti a döntéshozatalt, és tájékoztatja intézményi partnereinket a teljesítményünkről. A fő teljesítménymutatók széles körű áttekintést nyújtanak arról, hogy intézményünk hogyan teljesít a tevékenységeiről szóló tájékoztatás, valamint tevékenységeinek a hatása és megítélése tekintetében.

Nyomon követjük az év során közzétett jelentéseink számát és megjelenésük idejét. Ez jelzi számunkra, mennyire pontosan terveztünk.

2019-ben összesen 36 jelentést tettünk közzé: 25 különjelentést és 11 áttekintést. Ez megfelel a munkaprogramunkban tervezett kiadványok számának.

Közzétett különjelentéseink és áttekintéseink száma

Mindezek mellett hat éves jelentést, három véleményt, 18 ellenőrzési előzetest és négy további kiadványt is közzétettünk. Az év során összesen 67 kiadványt készítettünk.

Médiajelenlét

Nyomon követjük a tevékenységeinkkel és intézményünkkel kapcsolatos médiamegjelenéseket is, ezek a jelentés tárgyától és összetettségétől függően jelentősen változhatnak. Ugyanakkor külső tényezők is erősen befolyásolhatják a média érdeklődését egy-egy kiadványunk iránt. Ha például jelentésünket egy fontos eseménnyel vagy politikai fejleménnyel egy időben tesszük közzé, ez nagymértékben növelheti a nagyközönség téma iránti érdeklődését.

2019-ben összesen több mint 50 000 ingyenesen letölthető online cikket és közösségimédia-bejegyzést regisztráltunk.

2019-ben jelentős növekedést tapasztaltunk közösségimédia-bejegyzéseink számában, többek között annak köszönhetően, hogy az év során egyre aktívabban használták ezeket a kommunikációs csatornákat.

2019-ben a következők révén tettük intenzívebbé kapcsolatunkat a sajtóval és a médiával:

• 61 sajtóközleményt adtunk ki az Unió 23 hivatalos nyelvén (2018: 76), emellett bizonyos nyelveken háttéranyagokat és a sajtó munkatársai számára készített tudnivalókat is kibocsátottunk;
• 25 sajtótájékoztatót tartottunk (2018: 20), beleértve az éves jelentéshez kapcsolódó tematikus és tagállami sajtótájékoztatókat is. Sajtótájékoztatóinkra általában Brüsszelben kerül sor.

Helyszíni látogatásokat is szerveztünk Brüsszelben és a tagállamokban dolgozó újságírók számára, és néhány kiválasztott jelentésről tájékoztatót tartottunk ágazati szereplők, nem kormányzati szervezetek és agytrösztök számára.

A tagállamokban dolgozó újságírók helyszíni látogatáson vesznek részt, 2019. november, Luxembourg.

A honlapunkon tett látogatások száma 2019-ben első alkalommal haladta meg az egymilliót. Összesen mintegy 511 000 személy tekintette meg weboldalunkat.

A közösségi médiában – különösen a Facebookon, a Twitteren és a LinkedInen – való jelenlétünk és szerepvállalásunk egész évben növekedést mutatott: ez a fajta megjelenés kommunikációs tevékenységünk nélkülözhetetlen részévé vált, és lehetővé tette számunkra, hogy közvetlenül is kapcsolatba lépjünk a polgárokkal.

2019 végéig három közösségimédia-fiókunk mintegy 29 500 követőt vonzott (2018: mintegy 22 500).

Munkánk hatása és megítélése

Folyamatosan értékeljük, hogy partnereink (az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság, az uniós ügynökségek, a tagállamok állandó képviseletei, a tagállami ügynökségek és a legfőbb ellenőrző intézmények, a nem kormányzati szervezetek, a tudományos körök, a média és más felek) szerint munkánk milyen valószínű hatást vált ki és mennyiben hasznos.

2018 óta rendszeresen felkérjük partnereinket, hogy anonimizált elektronikus felmérésekben adjanak visszajelzést néhány kiválasztott különjelentésről és áttekintésről, valamint az éves jelentésről. A felmérés azt is lehetővé teszi partnereink számára, hogy minőségi visszajelzést adjanak a jelentésekről, és általános javaslatokat tegyenek a Számvevőszék munkájára vonatkozóan.

2019-ben összességében a válaszadók 88%-a vélte úgy, hogy a jelentéseink hasznosak a munkájukhoz, és 81%-uk találta úgy, hogy azok érezhető hatással járnak. Ez hasonló a tavalyi eredményhez.

Ajánlásaink hasznosulása

Ajánlásaink végrehajtását számvevőink által végzett nyomon követés alapján mérjük. 2019-ben a 2015-ben közzétett éves jelentésünkben és különjelentéseinkben megfogalmazott ajánlásokat elemeztük.

Ez az elemzés azt mutatja, hogy a 2015. évi éves jelentésünkben megfogalmazott ajánlások 96%-át és a 2015. évi különjelentéseinkben szereplő ajánlások 94%-át teljes egészében, a legtöbb tekintetben vagy (legalább) néhány tekintetben végrehajtották.

A Számvevőszék elszámoltathatósága

Pénzügyi információk

Intézményünk finanszírozása az Európai Unió általános költségvetéséből történik, az igazgatási kiadások fejezet keretében.

2019-ben költségvetésünk csaknem 147 millió euró volt, amelynek 98%-át az év során felhasználtuk.

Költségvetésünk az összes uniós kiadás kevesebb mint 0,1%-ának, illetve az Unió összes igazgatási kiadásai körülbelül 1,5%-ának felel meg.

A 2019. évi költségvetés végrehajtása

2020. évi költségvetés

A 2020. évi költségvetés összege a 2019. évihez képest 4,3%-os növekedést mutat.

Belső és külső ellenőrzés

Belső ellenőrzés

Belső Ellenőrzési Szolgálatunk (IAS) kockázatkezelési tanácsokat ad intézményünk számára, továbbá független, objektív bizonyosságot nyújtó és tanácsadó szolgáltatásokat biztosít az intézményünk által teremtett többletérték növelése és intézményünk működésének javítása céljából. Az IAS tevékenységét a – három számvevőszéki tagból és egy külső szakértőből álló – Belső Ellenőrzési Bizottság felügyeli, amely rendszeresen nyomon követi az IAS éves munkaprogramjában meghatározott különböző feladatok terén elért haladást és biztosítja az IAS függetlenségét.

2019-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat három kiválasztott feladatot végzett el: „Az Ellenőrzés-minőségi Bizottság által jelentett kockázatok és kihívások”, „A számvevőszéki tagok és a magas besorolású tisztviselők utazási költségei, a számvevőszéki tagok reprezentációs költségei és a Számvevőszék gépjárműflottájának használata”, valamint „A Számvevőszék szakmai képzési tevékenységei”.

A Belső Ellenőrzési Szolgálat felülvizsgálta továbbá kockázatkezelési politikánkat és három, a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők által benyújtott éves nyilatkozatot is. Emellett nyomon követte korábbi ajánlásainak végrehajtását is, meggyőződött arról, hogy megtörtént-e az elfogadott cselekvési tervek végrehajtása, és tanácsot adott a Számvevőszék új belső ellenőrzési keretével kapcsolatban.

Belső ellenőrünk nem tárt fel olyan hiányosságokat, amelyek jellegüknél vagy nagyságrendjüknél fogva komolyan megkérdőjeleznék a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő által a Számvevőszék 2019. évi pénzügyi műveleteinek jogszerűsége és szabályszerűsége biztosítása érdekében bevezetett belső kontrollrendszerek általános megbízhatóságát.

Külső ellenőrzés

Éves beszámolónkat független külső ellenőr ellenőrzi. Ez azért fontos, mert saját magunkkal szemben is ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elveket alkalmazzuk, mint az általunk ellenőrzött szervezetekkel szemben.

Külső ellenőrünk, a PricewaterhouseCoopers Sàrl 2019. április 4-én tette közzé a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó számvevőszéki beszámolóról készített jelentést.

A külső ellenőr véleményei – 2018. évi pénzügyi év

A többi uniós intézményhez hasonlóan a Számvevőszék is a zárszámadási eljárás hatálya alá tartozik.

2019 márciusában az Európai Parlament a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésünk végrehajtása tekintetében mentesítést adott főtitkárunknak. Ennek értelmében 2017-re vonatkozó beszámolónk lezárult és elfogadásra került.

Mint minden évben, figyelmesen megvizsgáltunk minden olyan kérdést, amely a zárszámadás során ellenőrzési tevékenységünk és irányítási feladataink tekintetében felmerült, megtettük a megfelelő lépéseket, és az ezek nyomán tett intézkedéseinkről részletesen beszámoltunk az Európai Parlamentnek.

Végezetül 2019-ben a lengyel és horvát legfőbb ellenőrző intézmények külső értékelésnek vetették alá etikai keretünket. Jelentésüket 2020 januárjában véglegesítették.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő nyilatkozata

A költségvetési rendelet 74. cikkének (9) bekezdése értelmében:
A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő nyilatkozata

Alulírott, az Európai Számvevőszék főtitkára, megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként:

• kijelentem, hogy az ezen jelentésben szereplő információk, valamint a feladataim ellátásával kapcsolatos további, pénzügyi és vezetői információkat, köztük kontrollok eredményeit is tartalmazó belső információk valósak és pontosak,
• továbbá, hogy észszerű bizonyossággal rendelkezem arról, hogy:
  • az ezen jelentésben leírt feladatok ellátásához rendelt erőforrásokat a kijelölt célokra használtuk fel, a gondos pénzgazdálkodás elveivel összhangban;
  • az alkalmazott kontrolleljárások biztosítják a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez szükséges garanciákat, valamint a csalásra vagy csalás gyanújára vonatkozó állítások megfelelő kezelését;
  • a kontrollköltségek és -haszon aránya megfelelő.

Ez a bizonyosság saját megítélésemen és a rendelkezésemre álló információkon alapul, többek között a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők jelentésein és nyilatkozatain, a belső ellenőr jelentésein és a külső ellenőr korábbi pénzügyi évekre vonatkozó jelentésein.

Megerősítem, hogy nincsen tudomásom semmi olyasmiről, ami e jelentésben nem szerepel és sérthetné az intézmény érdekeit.

Luxembourg, 2020. március 26.

Eduardo Ruiz García
Főtitkár

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2020

SZERZŐI JOGI NYILATKOZAT

© Európai Unió, 2020

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és üzenete nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

A következő fényképek továbbfelhasználása megengedett, feltéve, hogy feltüntetik a szerzői jog tulajdonosát, a forrást és – amennyiben rendelkezésre áll – a fénykép készítőjének, illetve az építésznek a nevét:

2. o., © Európai Unió, 2020, forrás: Európai Számvevőszék.
6., 32., 33., 38. (lent), 41., 42., 43., 50., 58., 60., 63. és 64. o., © Európai Unió, 2019, forrás: Európai Számvevőszék.
15. o., első sor, jobbra, © Európai Unió, 2010 / Carlos Juan.
15. o., második sor, középen, © Európai Unió, 2013, forrás: Európai Parlament / Bauweraerts Didier.
17. o., © Európai Unió, 2013, forrás: Európai Parlament / Jennifer Jacquemart.
19. o., © Európai Unió, 2015 / Angelos Tzortzinis.
21. o., © Európai Unió, 2016, forrás: Európai Parlament / Fred Marvaux.
26. o., bal oldalon, © Európai Unió, 2019 / Anouk Delafortrie.
26. o., jobb oldalon, © Európai Unió, 2019 / Lisa Hastert.
28. o., © Európai Unió, 2019, forrás: Európai Parlament / Benoit Bourgeois.
35. o., bal oldalon, © Európai Unió, 2019, forrás: Európai Parlament (20191022_EP-093734A_DLL_007).
35. o., középen, © Európai Unió, 2019, forrás: Európai Bizottság.
35. o., jobb oldalon, © Európai Unió, 2019, forrás: Európai Tanács.
38. o., fent, © Európai Unió, 2019, forrás: Európai Bizottság, Audiovizuális Szolgálat / Etienne Ansotte.
62. o., © Európai Unió, 2019, forrás: Európai Számvevőszék. Az épületek építészei: Paul Noël (1988) és Jim Clemes (2004 és 2013).

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

7. és 8. oldal: ikonok: Pixel perfect, https://flaticon.com.

12. o., balról jobbra:
© GeoVille által feldolgozott, módosított Kopernikusz Sentinel-adatok (2018) felhasználásával;
© Shutterstock / Andrey_Popov;
© Shutterstock / G-Stock Studio.

13. o., balról jobbra:
© Shutterstock / Antonio Guillem;
© Shutterstock / Gorodenkoff;
© Shutterstock / igorstevanovic.

15. o., első sor, bal oldalon, © Shutterstock / Billion Photos;
15. o., első sor, középen, © Shutterstock / Gorodenkoff;
15. o., második sor, bal oldalon, © Shutterstock / LMWH;
15. o., második sor, jobb oldalon, © Shutterstock / Photolines;

15. o., utolsó sor, balról jobbra:
© Shutterstock / Syda Productions;
© Shutterstock / Jenson;
© Az EUROCONTROL jóvoltából.

18. o., © Shutterstock / Bannafarsai_Stock.
20. o., © Shutterstock / pisaphotography.
26. o., középen, © MCI Benelux, 2019.
39. o., © NIK (Najwyższa Izba Kontroli), Varsó, 2019.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licencét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alatt található intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.