Bevezetés:
mire vonatkoznak ezek az iránymutatások?
Az észszerű alkalmazkodás az uniós jog értelmében 2000 óta
kötelező a munkáltatók számára1.
Ugyanakkor sem a fogalom, sem a gyakorlat nem eléggé ismert
az EU-ban, és az emberek nem mindig tudják, hol találnak
információt és támogatást2.
Ezek az iránymutatások információkkal, gyakorlati példákkal és referenciákkal segítik a munkáltatókat e követelmény teljesítésében. A fogyatékosságügyi platform3 tagjai és a szociális partnerek segítségével készültek, akik nemcsak javaslatokat, hanem a bevált gyakorlatokra vonatkozó példákat is előterjesztettek. Az iránymutatások értékes forrásként szolgálhatnak a munkahelyi gyakorlatok oly módon történő kiigazításához, hogy jobban támogassák az általános munkaerőt, valamint befogadóbb és rugalmasabb munkakörnyezetet teremtsenek minden munkavállaló számára, függetlenül a képességeiktől.
Függetlenül attól, hogy Ön munkáltató vagy vállalattulajdonos, vezető vagy csoportvezető, humánerőforrás-szakértő vagy egyszerűen munkavállaló-e, az e kiadványban szereplő gyakorlati ismeretek és bevált gyakorlati példák célja arra ösztönözni Önt, hogy a fogyatékossággal élő személyek toborzása, alkalmazása és megtartása során olyan alkalmazkodást segítő megoldásokat vagy kiigazításokat alkalmazzon, amelyek mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára előnyösek4. Az észszerű alkalmazkodás gyakorlati vonatkozásainak és hátterének ismerete lehetővé teszi, hogy jobban ki tudja használni a fogyatékossággal élő személyzet képességeit és hozzájárulásait, ami gazdagítja a munkahelyét és előnyös lesz a szervezete számára.
Az iránymutatások elsősorban a munkáltatókra vonatkoznak, de rendkívül fontosak számos érdekelt fél, például a munkáltatói szövetségek, a szakszervezetek, a hatóságok, az egyenlőséggel foglalkozó szervek5, a civil társadalom és a fogyatékossággal élő személyek számára is. Az iránymutatások a következők által, az alábbi célokból alkalmazhatók:
- munkáltatói szövetségek: az inkluzivitás kultúrájának előmozdítása a tagszervezeteik között, valamint az alkalmazkodás és az esélyegyenlőség közös filozófiájának előmozdítása,
- szakszervezetek és civil társadalom: a befogadóbb munkaügyi gyakorlatok támogatása, az észszerű alkalmazkodás alapvető szükségességével kapcsolatos tudatosság és megértés növelése,
- hatóságok: a szakpolitikák kialakítása, a szabályozási keretek megerősítése és a munkahelyi inkluzivitás előmozdítására irányuló stratégiáik megalapozása, és végül
- a fogyatékossággal élő személyek: annak jobb megértése, hogy milyen jogokkal rendelkeznek és milyen alkalmazkodási megoldásokra számíthatnak a munkahelyükön, valamint hatékony kiállás az őket érintő követelmények mellett.
1. Jogi kötelezettségek, szakpolitika és háttér1
„Mindenkinek joga van a munkavállaláshoz és szabadon választott vagy elfogadott foglalkozás gyakorlásához. Az uniós polgárokat az Unió bármely tagállamában megilleti a szabad álláskeresés, munkavállalás, letelepedés és szolgáltatásnyújtás joga.”
Az Európai Unió Alapjogi Chartája
1.1. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (UN CRPD)2
Valamennyi uniós tagállam aláírta és ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi jog értelmében mindegyikük köteles ezen egyezménnyel összhangban megvédeni a fogyatékossággal élő személyek jogait. Az Európai Unió saját jogán is részes fele az egyezménynek.
Az egyezmény paradigmaváltást jelent a fogyatékossággal élő
személyekkel kapcsolatos attitűdökben és megközelítésekben:
elmozdulást onnan, hogy a fogyatékossággal élő személyeket a
jótékonyság, az orvosi kezelések és a szociális védelem
„tárgyának” tekintik, annak megértése felé, hogy a
fogyatékossággal élő személyek jogokkal rendelkező „alanyok”,
akik képesek döntéseket hozni, és a társadalom aktív
tagjaiként élni.
A munkáltatók kötelesek észszerű alkalmazkodást biztosítani
annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek el
tudják látni a munkával kapcsolatos feladatokat. Az
észszerű alkalmazkodás indokolatlan elmulasztása a hátrányos
megkülönböztetés tilalmára vonatkozó nemzeti vagy európai
jogszabályok, valamint az ENSZ-egyezmény értelmében a
fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés tiltott formájának
minősülhet.
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek a munkáról és foglalkoztatásról szóló 27. cikke3, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottság 8. sz. általános észrevétele (2022)4 különösen releváns a fogyatékossággal élő személyek munkához és foglalkoztatáshoz való joga szempontjából. A 27. cikk megtilt mindennemű, a fogyatékosság alapján történő, a munkavállalás bármely formájával kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést, beleértve a munkaerő-toborzást, az alkalmazást és a foglalkoztatás folytonosságát, a szakmai előmenetelt, valamint a biztonságos és egészséges munkakörülményeket. A 8. sz. általános észrevétel tisztázza a kormányok 27. cikk szerinti kötelezettségeit, hangsúlyozva, hogy a munkához való jog alapvető emberi jog, amely létfontosságú más emberi jogok érvényesítéséhez. Ez az emberi méltóság elválaszthatatlan és szerves alkotóeleme, mivel megerősíti az egyén értékét és a társadalomhoz való hozzájárulási potenciálját.
„A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő
személyek munkavállaláshoz való jogát, másokkal azonos
alapon; ez magában foglalja egy, a fogyatékossággal élő
személyek számára nyitott, befogadó és hozzáférhető
munkaerő-piacon szabadon választott és elfogadott munka
révén nyerhető megélhetés lehetőségének jogát.”
A fogyatékossággal élő személyek
jogairól szóló ENSZ-egyezmény 27. cikke
1.2. A foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv5
Az Európai Unióban a munkáltatók kötelesek észszerű alkalmazkodást biztosítani a fogyatékossággal élő munkavállalók számára. A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv) tartalmazza a fogyatékossággal élő személyekre és az észszerű alkalmazkodásra vonatkozó uniós jogszabályok legrelevánsabb rendelkezéseit.
„Az egyenlő bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatban történő végrehajtása céljából ésszerű intézkedéseket kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a munkaadóknak meg kell tenniük a megfelelő és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetővé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel, az előmenetel, az át- vagy továbbképzés, kivéve, ha az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a munkaadóra. Ezt a terhet nem lehet aránytalanul nagynak tekinteni, amennyiben az adott tagállam fogyatékügyi politikájának intézkedései ezt kielégítően ellensúlyozzák.”
A foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv 5. cikke
1.3. Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)
Fogyatékosságügyi politikájának részeként az EU támogatni kívánja a tagállamokat a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának előmozdításában.
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030)6 keretet biztosít e szakpolitika számára, amelynek célja a fogyatékossággal élő személyek életminőségének javítása.
A stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyike a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó csomag7, amely a munkáltatóknak, a munkáltatói szervezeteknek, a hatóságoknak és a civil társadalomnak szóló iránymutatások, gyakorlatok és tanulási lehetőségek összessége, amelyek célja, hogy javítsák a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci eredményeit. Ezek az iránymutatások a csomag részét képezik.
2022 decemberében az Európai Unió Tanácsa felszólította a tagállamokat, hogy hajtsák végre a vonatkozó iránymutatásokat, támogassák a fogyatékossággal élő személyek szakképzését, könnyítsék meg a munkaerőpiacra való átmenetet, valamint határozzanak meg nemzeti célokat a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására és a felnőttképzésben való részvételre vonatkozóan8.
A szociális jogok európai pillérének 17. alapelve9 kifejezetten a fogyatékossággal élő személyek befogadására vonatkozik. Így fogalmaz:
„A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van egyrészt olyan jövedelemtámogatásra, amely méltósággal élhető életet biztosít számukra, másrészt olyan szolgáltatásokra, amelyek lehetővé teszik részvételüket a munkaerőpiacon és a társadalomban, harmadrészt pedig a szükségleteiknek megfelelően átalakított munkakörnyezetre.”
A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló közelmúltbeli irányelv új jelentéstételi követelményeket ír elő az EU-ban működő vállalkozások számára. Bevezeti különösen azt a követelményt, hogy jelentést kell készíteni a vállalat sokszínűségi politikájáról (a fogyatékosságra is kiterjedően), amelyet a vállalat igazgatási, irányító és felügyelő szerveire alkalmaznak10.
1.4. Nemzeti szakpolitikák és jogalkotás
Mind a 27 uniós tagállam rendelkezik a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelvet átültető és végrehajtó nemzeti és regionális jogszabályokkal, ami azt is jelenti, hogy a munkáltatók valamennyi országban kötelesek észszerű alkalmazkodást biztosítani. Egyes országok azonban csak tágan határozzák meg, hogy mi számít észszerű alkalmazkodásnak, és mi tekinthető aránytalan tehernek.
A legtöbb országban vissza nem térítendő támogatások, segélyek és logisztikai támogatás, valamint a tervezéshez és a végrehajtáshoz nyújtott támogatások állnak rendelkezésre az észszerű alkalmazkodás költségeinek fedezésére.
11 uniós országban adókedvezményben részesülnek azok a munkáltatók, akik fogyatékossággal élő munkavállalókat alkalmaznak a nyílt munkaerőpiacon, míg 13 országban az ilyen munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási vagy egészségbiztosítási járulékokat csökkentik. A legtöbb ország bértámogatást kínál a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának ösztönzésére, amelyet egyre nagyobb mértékben vesznek igénybe.
Az Európai Fogyatékosügyi Fórum feltérképezte azokat az uniós országokat, ahol támogatják az észszerű alkalmazkodás költségeit11 (lásd alább).
A legtöbb ország figyelemfelkeltő kezdeményezéseket
hajtott végre, valamint tájékoztatást, tanácsadást és
támogatást nyújt a fogyatékossággal élő személyek
foglalkoztatásához. Egyes országokban léteznek olyan
rendszerek, amelyek megkönnyítik a fogyatékossággal élő
álláskeresők és a potenciális munkáltatók közötti
kapcsolattartást, és díjazzák a helyes gyakorlatot folytató
munkáltatókat. Helyenként nemzeti jogszabályban írják elő a
szervezetek számára, hogy fogyatékosügyi vezetőt vagy a
fogyatékossággal élő munkavállalók támogatásáért felelős
személyt jelöljenek ki.
Ha szeretne többet megtudni a fogyatékossággal élő személyek
Európai Unión belüli helyzetéről, az Európai Bizottság
honlapján megtekintheti a fogyatékossággal élő személyek
egyenlőségéről szóló, egyes országokra vonatkozó jelentéseket
(lásd az Európai Fogyatékosügyi Szakértők jelentéseit)12. A
jelentések rávilágítanak azokra a körülményekre, amelyekkel a
fogyatékossággal élő személyek szembesülnek a különböző
országok munkaerőpiacán belül és azokon túl. Ez segítheti Önt
abban, hogy kiigazítsa a fogyatékossággal élő személyekre
vonatkozó munkaerő-felvételi és -megtartási stratégiáit. Az Ön
részéről tett ilyen proaktív erőfeszítések – vagyis ha a
fogyatékossággal élő személyek életének tágabb összefüggésében
vizsgálja a foglalkoztatást – hozzá fognak járulni egy
befogadóbb munkaerőpiac létrehozásához, amely tiszteletben
tartja az esélyegyenlőség, a tisztességes munkakörülmények,
valamint a szociális védelem és befogadás elvét (a szociális
jogok európai pillérének valamennyi aspektusát).
EU Member states that provide support for reasonable accomodation in the form of grant, tax subsidies or direct provision of equipment, ect.
| EU state members that provide it (24) |
| 1 | Ireland |
| 2 | Portugal |
| 3 | Netherlands |
| 4 | Belgium |
| 5 | Luxembourg |
| 6 | France |
| 7 | Spain |
| 8 | Denmark |
| 9 | Germany |
| 10 | Italy |
| 11 | Malta |
| 12 | Sweden |
| 13 | Finland |
| 14 | Estonia |
| 15 | Lithuania |
| 16 | Poland |
| 17 | Czechia |
| 18 | Austria |
| 19 | Slovenia |
| 20 | Croatia |
| 21 | Slovakia |
| 22 | Hungary |
| 23 | Romania |
| 24 | Bulgaria |
| EU state members that provide it to a limited extent (2) |
| 25 | Latvia |
| 26 | Greece |
| EU state members that do not provide (1) | |
| 27 | Cyprus |
1.5. Az Európai Unió Bírósága
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) feladata annak megítélése, hogy az uniós jogot valamennyi uniós országban megfelelően értelmezik és alkalmazzák-e. Ez alapvető fontosságú a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv szempontjából, különösen az észszerű alkalmazkodás biztosítására vonatkozó kötelezettség tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti bíróságok Unió-szerte ne eltérően alkalmazzák a szabályokat.
A HK Danmark ügyében hozott, mérföldkőnek számító ítéletében az EUB megállapította, hogy az észszerű alkalmazkodás – a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 2. cikkére való hivatkozással értelmezve – tág fogalommeghatározással rendelkezik, amelyet „úgy kell értelmezni, hogy annak azon különféle akadályok megszüntetése a célja, amelyek korlátozzák a fogyatékos személy teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását a szakmai életben”. Az észszerű alkalmazkodás fogalma nemcsak anyagi, hanem szervezeti intézkedéseket is magában foglal, amelyek kiterjedhetnek a munkavégzés sebességének vagy ritmusának módosítására is. Így a munkaidő csökkentése észszerű alkalmazkodást jelenthet, amennyiben a kevesebb munkaóra lehetővé tenné a munkavállaló számára, hogy továbbra is részt vegyen a foglalkoztatásban13.
A közelmúltban a Ca Na Negreta-ügyben hozott ítéletében az EUB egyértelművé tette, hogy a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv védi a munkavállalót az automatikus elbocsátással szemben, ha a fogyatékosság a munkaviszony alatt következik be, oly módon, hogy az tartósan képtelenné teszi a munkavállalót a munkaszerződésében meghatározott feladatok ellátására. A munkáltató köteles észszerű alkalmazkodást biztosítani vagy fenntartani annak érdekében, hogy a munkavállaló a munkahelyén maradhasson; a munkáltató csak akkor bocsáthatja el a munkavállalót, ha bizonyítani tudja, hogy az ilyen alkalmazkodási intézkedés aránytalan terhet jelentene14.
Mindenki számára előnyös, ha a munkáltató befogadó
A JOGI ÉS ETIKAI KÖTELEZETTSÉGEKNEK VALÓ MEGFELELÉS
A foglalkoztatási egyenlőségről szóló uniós irányelv mellett számos ország rendelkezik a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási esélyegyenlőségére és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó jogi követelményekkel15.
A fogyatékossággal élő személyek aktív toborzásával és alkalmazásával a munkáltatók biztosítják e kötelezettségek betartását, és tanúsítják a társadalmi felelősségvállalás, az emberi jogok és az etikus üzleti gyakorlatok iránti elkötelezettségüket.
BEFOGADÁS ÉS SOKSZÍNŰSÉG
A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása az inkluzív és sokszínű munkahelyi kultúra iránti elkötelezettségről tanúskodik, határozott üzenetet közvetítve arról, hogy a szervezet nagyra értékeli a sokszínűséget, és elkötelezett az esélyegyenlőség biztosítása mellett. A munkavállalói szerepvállalást előmozdító munkahelyek vonzerőt jelenthetnek a rendelkezésre álló legkiválóbb tehetségek számára.
HOZZÁFÉRÉS A SOKFÉLE TEHETSÉGHEZ
A fogyatékossággal élő személyek alkalmazása a készségek, képességek és perspektívák széles skálájához biztosít hozzáférést, különösen a munkaerőhiánnyal összefüggésben. Tapasztalataik új ötleteket és kreatív megközelítéseket eredményezhetnek a kihívások leküzdéséhez.
A MUNKAVÁLLALÓK FOKOZOTT ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS LOJALITÁSA
A fogyatékossággal élő munkavállalók nagyfokú elkötelezettségről és lojalitásról tesznek tanúbizonyságot. Az inkluzív munkahelyen dolgozó munkavállalók értékesnek és elismertnek érzik magukat. Ez pedig hozzájárul a munkavállalói szerepvállalás és a termelékenység fokozásához, a fluktuáció csökkentéséhez és a szervezeten belüli pozitív személyzeti kapcsolatok előmozdításához.
ÜGYFÉLKÖRÉNEK ÉS PIACI JELENLÉTÉNEK BŐVÍTÉSE
A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása hozzásegítheti a szervezeteket ahhoz, hogy jobban megértsék és kielégítsék sokszínű ügyfélkörük igényeit. Ez új üzleti lehetőségekhez, az ügyfél-elégedettség javulásához és a piac bővüléséhez vezethet. Az ügyfelek nagyobb valószínűséggel támogatják azokat a vállalatokat, amelyek előnyben részesítik a sokszínűséget és a befogadást, ami hozzájárul a márka pozitív imázsához és hírnevéhez.
POZITÍV SZERVEZETI KULTÚRA ELŐMOZDÍTÁSA
A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásával a szervezetek olyan pozitív és inkluzív szervezeti kultúrát mozdítanak elő, amely tiszteletben tartja a valamennyi munkavállaló közötti egyenlőség elvét, és fenntartja a közösségi érzést, a csapatmunkát és a munkavállalói erkölcsöt. Ez a pozitív kultúra vonzza a legkiválóbb tehetségeket és segíti azok megtartását, ami elkötelezettebb és termelékenyebb munkaerőt eredményez.
2. Észszerű alkalmazkodás: Mit jelent mindez a gyakorlatban?
2.1. Alapvetések
Az észszerű alkalmazkodás célja, hogy a munkavégzés módjának kisebb eltérései révén lehetővé tegye a fogyatékossággal élő személyek számára a foglalkoztatáshoz való hozzáférést, az abban való részvételt vagy az előmenetelt, hogy a fogyatékossággal élő munkavállalók a fogyatékossággal nem rendelkező munkavállalókkal azonos munkaeredményeket érjenek el és egyenlő esélyekkel rendelkezzenek.
Más szóval az észszerű alkalmazkodás a munkakörben vagy a munkakörnyezetben bekövetkező minden olyan változtatás, amely ahhoz szükséges, hogy a fogyatékossággal élő munkavállaló el tudja látni a munkáját.
Az észszerű alkalmazkodáshoz való jog az uniós jog hatálya alá tartozó valamennyi munkával kapcsolatos tevékenységre kiterjed, az álláspályázati folyamattól a munkaviszony megszüntetéséig. Kiterjed továbbá az előléptetésre, a munkakörülményekre, a képzésre és a személyzetnek kínált esetleges béren kívüli juttatásokra is.
Mikortól él a kötelezettség?
Munkáltatóként az észszerű alkalmazkodásra vonatkozó kötelezettsége attól a pillanattól kezdődik, amikor egy fogyatékossággal élő személy olyan helyszínekhez vagy helyzetekhez való hozzáférést kér, amelyek jelenleg nem hozzáférhetőek, például olyan akadályok miatt, amelyek gátolhatják őt az állásinterjún való részvételben vagy az álláshirdetés elolvasásában.
Olyan munkavállalóknál is kialakulhat fogyatékosság, például egy baleset vagy betegség következtében, akik korábban nem szembesültek jelentős akadályokkal. Előfordulhat, hogy ezek a munkavállalók a munkahelyen olyan módosításokat igényelnek, amelyek korábban nem voltak szükségesek.
Proaktív intézkedéseket kell hoznia a szervezeti politikáiban vagy gyakorlataiban, illetve a fizikai munkakörnyezetben esetlegesen meglévő akadályok azonosítása és felszámolása érdekében, hogy egyenlő hozzáférést és esélyegyenlőséget biztosítson a fogyatékossággal élő személyek számára. Jó kiindulópont lehet egy olyan megközelítés, amely mindenki számára rugalmas munkafeltételeken alapul. Ez nemcsak a fogyatékossággal élő személyek, hanem más alkalmazottak, például az idősebb munkavállalók megtartásában is segíthet.
Ne feledje, hogy az észszerű alkalmazkodást a foglalkoztatás minden szakaszában – nevezetesen a munkaerő-felvételben, a munkaerő megtartásában és a szakmai előmenetelben egyaránt – végre kell hajtani.
Ezek az iránymutatások kifejtik, hogy a munkáltató miként tudja biztosítani, hogy a fogyatékossággal élő személyek szükségleteihez való alkalmazkodás érdekében hozott intézkedések elégségesek, hatékonyak és gyakorlatiasak legyenek, és hogy az egyes munkavállalók sajátos igényeihez igazodjanak.
A következő gyakorlati intézkedések segíthetik Önt abban, hogy eleget tegyen a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv 5. cikkében foglalt kötelezettségeknek:
- Inkluzív munkaerő-felvételi folyamat
Annak biztosítása, hogy a munkaerő-felvételi folyamat inkluzív és hozzáférhető legyen a fogyatékossággal élő jelöltek számára, többek között kommunikációs támogatás révén. - Inkluzív szakmai előmenetel és képzés
Annak biztosítása, hogy Ön nemcsak az adott munkakör betöltése során gondoskodik az észszerű alkalmazkodásról, hanem abból a célból is, hogy a fogyatékossággal élő személyek részesülhessenek a szakmai előmenetel és a képzés előnyeiből. - Támogató technológiák bevezetése
A foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv hangsúlyt fektet az egyenlő hozzáférésre. Ehhez támogató technológiák, például képernyőolvasók vagy hangfelismerő szoftverek bevezetésével lehet igazodni annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek hatékonyan végezhessék munkájukat. - A digitális hozzáférhetőség biztosítása
Annak szem előtt tartása, hogy nem mindenki használja könnyedén a szabványos informatikai rendszereket, platformokat és szoftvereket. El kell végezni az ilyen eszközök értékelését és kiigazítását annak érdekében, hogy azok mindenki számára befogadóak és hozzáférhetőek legyenek. - A hozzáférhető kommunikáció előmozdítása
Hozzáférhető kommunikációs csatornák létrehozása, például feliratozási szolgáltatások használata az értekezletek során, hallástámogató eszközök, vagy jelnyelvi tolmácsok biztosítása a jelnyelvi felhasználók számára, a munkahelyen belüli inkluzív párbeszéd előmozdítása a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelvben foglaltaknak megfelelően. - A fizikai hozzáférhetőség biztosítása
Annak biztosítása, hogy a munkahelyek fizikailag akadálymentesek legyenek a fogyatékossággal élő személyek számára. Ide tartoznak a rámpák, felvonók, akadálymentes WC-k és egyéb átalakított létesítmények és berendezések. - A rugalmas munkafeltételek elősegítése
Olyan környezet kialakítása, amelyben a rugalmas munkafeltételek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő munkavállalók számára a munkavégzést és a körülményeik kezelését. Ezeknek az alkalmazkodási megoldásoknak elő kell mozdítaniuk az esélyegyenlőséget, lehetővé téve a fogyatékossággal élő munkavállalók számára, hogy bizonyítsák képességeiket és hatékonyan el tudják látni munkahelyi feladataikat. - A megbélyegzéssel kapcsolatos
tudatosságnövelés
A fogyatékossággal kapcsolatos megbélyegzés és előítéletek tudatosítása, valamint az ezek elleni munkahelyi fellépés. - Együttműködés a civil társadalmi
szervezetekkel
Szoros együttműködés a fogyatékossággal élő személyekkel és az őket képviselő szervezetekkel, hogy hasznosítani tudjuk tudásukat, szakértelmüket és erőforrásaikat. - Támogató hálózatok előmozdítása
Mentori programok vagy társas támogató csoportok létrehozása a fogyatékossággal élő munkavállalók társadalmi és szakmai befogadásának megkönnyítése érdekében, megtestesítve a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv lényegét, amely szerint mindenki számára méltányos hozzáférést kell biztosítani.
Ezek az intézkedések nem jelenthetnek indokolatlan terhet az Ön szervezete számára, figyelembe véve annak méretét és pénzügyi kapacitását, valamint a felmerülő különböző – pénzügyi és nem pénzügyi – költségeket. Érdemes lehet megvizsgálni, hogy van-e lehetőség állami finanszírozás vagy más típusú támogatás igénybevételére a szükséges intézkedések végrehajtásához. További részletekért lásd ezen iránymutatások „Pénzügyi támogatás” című szakaszát.
2.2. Az észszerű alkalmazkodás öt módszere
Léteznek kiegészítő módszerek az észszerű munkahelyi alkalmazkodás rövid időn belüli megvalósítására. Az egyes országokra vonatkozó további információkért tekintse meg az EDE jelentéseit: Striving for an inclusive labour market [Törekvés a befogadó munkaerőpiacra]16
Léteznek kiegészítő módszerek az észszerű munkahelyi alkalmazkodás rövid időn belüli megvalósítására. Az egyes országokra vonatkozó további információkért tekintse meg az EDE jelentéseit: Striving for an inclusive labour market [Törekvés a befogadó munkaerőpiacra], vagy az Equinet-féle, a konkrét nemzeti ítélkezési gyakorlatokat felsoroló vitaanyagot, beleértve a fogyatékossággal élő személyek egyedi eseteiről szóló mellékletet is17.
Támogató technológia biztosítása
Támogathatja a munkájuk során akadályokkal szembesülő munkavállalókat azzal, hogy segítő technológiát biztosít számukra – például a szöveg nagyítására használható számítógépes programot, valamint speciális, nagy méretű képernyőt, vagy telefonhoz csatlakoztatható hallássegítő eszközöket. Érdemes – például a helyi önkormányzatokkal együtt – tájékozódni a különböző támogató eszközök és informatikai megoldások költségeinek fedezésére szolgáló finanszírozásról.
Az észszerű alkalmazkodás túlmutat a munkahely akadálymentessé tételén, így például az asztalokhoz, mosdókhoz és kijáratokhoz való hozzáférés biztosításán. Annak biztosítása, hogy egy fogyatékossággal élő személy hozzáférhessen a munkaállomásához vagy az étkezdéhez, bizonyos kiigazításokra lehet szükség (például az ajtók átalakítása, az emberek különböző helyiségekbe költöztetése, bútorok mozgatása vagy cseréje, rámpák biztosítása), de azt is biztosítani kell, hogy a fogyatékossággal élő személyzet megfelelően fel legyen szerelve a rájuk bízott feladatok elvégzéséhez szükséges eszközökkel.
Személyi segítségnyújtás
A személyi segítségnyújtási szolgáltatások segíthetik a fogyatékossággal élő személyeket a feladatok megértésében, megszervezésében és végrehajtásában. Ilyen lehet például a munkahelyi kísérő igénybevétele, vagy személyre szabott értékelés elvégzése a munkaerő-felvételi folyamat, a képzés vagy a feladatok kiigazítása érdekében. A személyre szabott értékelések az akadályokkal szembesülő egyes munkavállalók erősségeire és a rájuk vonatkozó követelményekre összpontosítanak. A munkáltató ezt követően felmérheti azokat a területeket, ahol a munkavállaló a legnagyobb potenciállal rendelkezik. Számos honlap biztosít személyi asszisztensekhez való hozzáférést a munkáltatók, a munkaügyi központok és az egyének számára.
A munkaterület kiigazítása
(a távmunkát is beleértve)
A fogyatékossággal élő munkavállalóknak nyújtott foglalkoztatási támogatás a munkaterület átalakítására is kiterjedhet. Ez számos intézkedést magában foglalhat, az irodák vagy tágabb értelemben a telephely bútorainak, berendezéseinek és létesítményeinek átalakításától a befogadást és a hozzáférhetőséget megkönnyítő építészeti változtatások végrehajtásáig, egy csendes tér, egyéni munkaterület vagy akár a távmunka biztosításáig. Mind az állami, mind a magánszektorban működő munkáltatók kínálhatják a távmunkát az észszerű alkalmazkodás egyik formájaként. Ennek eredményeként például a súlyos testi fogyatékossággal élő kerekesszékesek, vagy a látássérült személyek számára a különböző észszerű alkalmazkodási megoldások kombinációja teheti akadálymentessé a munkavállalást. Előfordulhat, hogy a speciális informatikai berendezéseket és/vagy asztalt az adott személy otthonában kell telepíteni, nem pedig az irodában, különösen, ha tömegközlekedés nem használható. Az informatikai berendezéseknek hozzáférhetőnek kell lenniük, és hozzáférhető kommunikációs csatornákat is magukban kell foglalniuk (például virtuális ülések során beszédet írott szöveggé alakító alkalmazás).
Fontos azonban, hogy a távmunkát ne előírják, hanem lehetőségként kínálják fel. Az otthoni munkavégzés befolyásolhatja az egyén azon képességét, hogy elismertesse a munkáját és előléptetésben részesüljön. Növelheti a magányt és az elszigeteltséget, és többletköltségeket (például energiaköltségeket) is generálhat a munkavállaló számára. Ezért tanácsos előzetes kockázatértékelést végezni (beleértve a pszichoszociális kockázatokat is).
Kötetlen munkaidő
A munkanap átalakítása nem jár különleges eszközökkel vagy fizikai átalakításokkal, és nem igényel állami támogatást. Itt az egyetlen követelmény a munkaidő módosítása. Előfordulhat, hogy a fogyatékossággal élő munkavállalóknak hosszabb ebédszünetet kell tartaniuk, mint a legtöbb kollégájuk, vagy esetleg szeretnének korábban munkába érkezni vagy tovább maradni, hogy kihasználhassák azokat az időszakokat, amikor a munkahely csendesebb, ami csökkenti az érzékszervi túlterheltséget.
A rugalmas munkafeltételek intézményesítése elengedhetetlen az inkluzivitás kultúrájának előmozdításához. Ez az eljárás nem függhet egyes vezetők mérlegelési jogkörétől, hanem be kell épülnie a szervezeti politikákba, biztosítva az észszerű alkalmazkodás strukturált megközelítését. Ily módon a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási biztonsága és pénzügyi stabilitása nem sérül, miközben egyedi szükségleteiket elismerik és figyelembe veszik.
Rugalmas feladatkörök
A munkahelyi feladatok újraszervezése (az ún. munkakör-átalakítás, munkakörátszabás) részét képezheti egy olyan támogatott foglalkoztatási stratégiának, amely az esetleges akadályok ellenére lehetővé teszi az emberek számára, hogy munkát vállaljanak. E megoldások kialakítása a foglalkoztatás kezdeti időszakában elkezdődhet, személyre szabott értékelésekkel. A munkakör-átalakítás révén biztosított észszerű alkalmazkodás a munkakörök cseréjét vagy a szakmai feladatok munkakörök közötti cseréjét jelenti, amelyre annak érdekében kerül sor, hogy a fogyatékossággal élő személy egyéni készségeit a lehető legjobban ki lehessen aknázni, és így azokat a feladatokat tudja ellátni, amelyekben a legjobb képzettséggel rendelkezik vagy a legsikeresebb. Például egy értelmi fogyatékossággal élő személy, aki nem képes pénzforgalom lebonyolítására, még képes lehet arra, hogy egy üzletben vagy piacon dolgozzon, kiszolgálja a vásárlókat és átadja nekik az árukat.
A szervezeti alkalmazkodás mellett fontos, hogy a vezetők és a munkatársak barátságos hozzáállást tanúsítsanak a fogyatékossággal élő kollégákkal szemben. Ehhez a munkavállalóknak meg kell érteniük, hogy a különleges intézkedések a fogyatékossággal élő személyek munkájának megkönnyítésére vannak érvényben, nem pedig azért, hogy kiváltságokat biztosítsanak számukra. Ha a fogyatékossággal élő személyek jól érzik magukat és – a logisztikai megoldásokon túlmutatóan – szociálisan is beilleszkednek a munkahelyen, valószínűleg hatékonyabban látják el feladataikat, és úgy érzik, hogy a csapat szerves részét képezik.
2.3. Mi nem számít észszerű alkalmazkodásnak?
Egyes gyakorlatok vagy változások tévesen észszerű alkalmazkodásnak tekinthetők, de nem feltétlenül felelnek meg a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv vagy az ENSZ-egyezmény követelményeinek. Az észszerű alkalmazkodás különbözik az akadálymentességtől. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény akadálymentességre vonatkozó általános észrevétele kimondja, hogy az akadálymentesség csoportokra, míg az észszerű alkalmazkodás egyénekre vonatkozik18.
Azt is egyértelművé teszi, hogy az akadálymentesség előfeltétel, míg az észszerű alkalmazkodás ezt követi, mint a tartósan fennálló akadályok leküzdésének és az egyéni követelményeknek való megfelelés egyik módja19. Az akadálymentesség bizonyos körülmények között az észszerű alkalmazkodás egyik eleme is lehet. Ezenkívül, ha az akadálymentesség már megvalósult, az észszerű alkalmazkodás a műszaki eszközök vonatkozásában már sokkal egyszerűbb és kevésbé költséges.
i. Minimális, csekély hatású kiigazítások
A munkahelyén eszközölt kisebb változtatások nem feltétlenül elegendőek az észszerű alkalmazkodás követelményeinek teljesítéséhez. Az olyan kiigazítások, mint például a nagyobb betűméret biztosítása a számítógép képernyőjén, vagy mentor kijelölése a fogyatékossággal élő munkavállaló segítésére – bár hasznosak –, előfordulhat, hogy nem kezelik megfelelően azokat az akadályokat, amelyekkel a munkavállaló a munkája ellátása vagy pályafutása során szembesül. Az észszerű alkalmazkodást biztosító megoldásokat úgy kell kialakítania, hogy azok megfeleljenek az alkalmazottai sajátos igényeinek, lehetővé téve számukra, hogy teljes mértékben részt vegyenek a munkahelyi feladatokban.
ii. A kifejezett igénynek nem megfelelő kiigazítások
Ha a munkáltató olyan szolgáltatást nyújt, amely nem felel meg a fogyatékossággal élő személy által kifejezett követelményeknek, az a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerint nem számít észszerű alkalmazkodásnak. Az olyan kiigazítások, mint például az értekezletek zárt feliratozása a siket munkavállalók számára – a nemzeti jelnyelvi tolmácsolás helyett – önmagukban nem kezelik megfelelően azokat a kihívásokat, amelyekkel a siket munkavállalóknak munkájuk ellátása során szembe kell nézniük.
iii. Ideiglenes megoldások
Felvetődhet a kérdés, hogy észszerű alkalmazkodásnak tekinthető-e az ideiglenes vagy rövid távú megoldások nyújtása – például annak lehetővé tétele, hogy a mozgáskorlátozott munkavállaló rövid ideig otthonról dolgozzon, vagy időszakos szabadság biztosítása. Bár az ideiglenes intézkedések bizonyos helyzetekben megfelelőek lehetnek, előfordulhat, hogy nem elegendőek a munkavállaló hosszú távú szükségleteinek kielégítésére, ezért szinte biztosan meg kell vizsgálnia a tartósabb jellegű alkalmazkodási lehetőségeket. Más szóval az észszerű alkalmazkodási intézkedéseket és eljárásokat be kell építeni a munkahelyi eljárásokba.
iv. Szegregációs vagy kirekesztő gyakorlatok
A munkáltatók úgy gondolhatják, hogy a fogyatékossággal élő munkavállalók elkülönítése az észszerű alkalmazkodás egyik formája – például a fogyatékossággal élő munkavállalók külön munkaterületen történő foglalkoztatása vagy a kollégákkal való interakciójuk korlátozása. Ez olykor hasznos lehet, például olyan körülmények között, amikor a munkavállaló lényegesen könnyebbnek találja a koncentrálást és a munkavégzést, amikor másoktól távol van. Az ilyen megoldások kidolgozása során azonban körültekintően kell eljárni. A fogyatékossággal élő munkavállalóknak szükségük van a kollégáikkal való interakcióra. A munkakörnyezet ennek, és általában a fogyatékossággal élő munkavállalók egyéni preferenciáinak és képességeinek a rovására történő átalakítása nem minősülne észszerű alkalmazkodásnak; állandósítaná a megbélyegzést, akadályozná a fogyatékossággal élő munkavállalók karrierfejlesztési lehetőségeit, és aláásná a munkahelyi beilleszkedésüket. Más szóval szegregáció lenne. Az észszerű alkalmazkodás célja az egyenlő részvétel és befogadás elősegítése, nem pedig az egyének fogyatékosságuk miatti elkülönítése.
v. Protézisek és ortézisek használatának tilalma
A protézisek és ortézisek olyan személyes használatra szánt gyógyászati termékek, amelyek egy testrészt vagy funkciót korrigálnak, javítanak vagy helyettesítenek. Ilyenek például a hallókészülékek vagy implantátumok, a műkarok vagy -lábak, a kerekesszékek és a szemüvegek. A közigazgatási szervek néha úgy döntenek, hogy ezen eszközök némelyike (főként a hallókészülékek vagy hallásjavító implantátumok) nem használható a közszolgálati versenyvizsgák során, kivéve, ha a fogyatékossággal élő személy „észszerű alkalmazkodást” kért. Ez figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy ezek az eszközök (például szemüvegek, implantátumok és kerekesszékek) nem akadálymentesítési intézkedéseknek vagy észszerű alkalmazkodásnak minősülnek, hanem az illető személytől elválaszthatatlanok és annak sajátjai. A munkáltatóknak tisztában kell lenniük ezzel, és fontolóra kell venniük az ilyen eszközök használatának lehetővé tételét a munkaerő-felvételi folyamatok során.
3. A tehetségek előtt álló akadályok lebontása: a fogyatékossággal kapcsolatos modern megközelítés elfogadása
Európa-szerte folyamatosan változik a fogyatékossággal és a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos hozzáállásunk. A fogyatékosság helyett az egyénekre összpontosító és az akadályok leküzdésében segítséget nyújtó inkluzív megközelítés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a munkahelyén hatékony kiigazításokat biztosítson annak érdekében, hogy valamennyi munkavállalója boldogulhasson egy kölcsönösen támogató, termelékeny környezetben.
Összpontosítson a tehetségre, az érdemekre, kompetenciákra és készségekre, a fogyatékossággal élő személyek esetében éppúgy, mint ahogyan a fogyatékossággal nem rendelkező alkalmazottak esetében is tenné.
Ha a fogyatékosság az egyén munkáját befolyásolja, kérdezze meg az illetőt, hogy milyen stratégiákat alkalmaz a mindennapi életben a munkahelyen kívüli akadályok kezelésére. E stratégiák némelyike a munkahelyen is alkalmazható lehet.
Az alkalmazkodást személyközpontú módon kell megterveznie, figyelembe véve a különböző fogyatékossággal élő személyek sajátos igényeit, kihívásait és erősségeit. A munkavállalókkal folytatott nyílt és tiszteletteljes párbeszéd segíthet meghatározni és megérteni egyedi szükségleteiket.
Vegye fel a kapcsolatot a munkahelyen működő szakszervezetekkel annak érdekében, hogy kollektív tárgyalások révén mérlegeljék az észszerű alkalmazkodási megoldásokat.
Az észszerű alkalmazkodás többről szól, mint pusztán a jogszabályok betartása. A foglalkoztatással összefüggésben a fogyatékossággal kapcsolatos ideális megközelítésnek a következő szempontok szerint kellene alakulnia:
- személyközpontú,
- holisztikus,
- biopszichoszociális,
és magában kell foglalnia a következőket:
- befogadás,
- jóllét,
- az önrendelkezés elősegítése,
- akadálymentesítés,
- a fogyatékosság különböző típusainak elismerése.
Mit foglal magában a biopszichoszociális megközelítés?
A biopszichoszociális megközelítés elismeri, hogy a fogyatékosság nem csupán biológiai tényezőkre vonatkozik, hanem egy olyan mentális vagy fizikai állapotra vagy károsodásra utal, amely az adott személyt érinti; inkább a biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők kombinációját foglalja magában, és az egyént helyezi az észszerű alkalmazkodási folyamat középpontjába, figyelembe véve egyedi szükségleteiket, preferenciáikat és erősségeiket.
A biopszichoszociális modell elismeri, hogy a fogyatékosság többdimenziós. Miközben figyelembe veszi az adott személy fogyatékosságát és krónikus betegségeit, tekintettel van azokra a pszichológiai szempontokra (kognitív és érzelmi tényezők) és társadalmi szempontokra is (a társadalmi akadályokkal, attitűdökkel és befogadással kapcsolatban), amelyek együttesen alakítják ki az adott személy fogyatékossággal kapcsolatos tapasztalatait.
E megközelítés személyközpontú aspektusa az egyén egyedi szükségleteire, preferenciáira és erősségeire összpontosít, felismerve, hogy minden fogyatékossággal élő személy, bár sajátos kihívásokkal néz szembe, egyéni képességekkel rendelkezik. Egyenmegoldás nem kínálható. Az alkalmazottaival folytatott érdemi beszélgetések révén Ön megértheti sajátos körülményeiket, és ennek megfelelően alakíthatja ki az alkalmazkodást célzó megoldásokat. Ez az egyénre szabott megközelítés elősegíti a felelősségvállalás, a méltóság és a tisztelet érzését, ami nagyobb elégedettséghez és hatékonysághoz vezet az alkalmazkodási folyamat során.
3.1. A fogyatékosságok széles körének figyelembevétele
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben felvázolt különböző típusú fogyatékosságokat figyelembe véve, valamint az alkalmazkodásra vonatkozó átfogó és személyközpontú megközelítést alkalmazva olyan befogadó munkakörnyezeteket teremthet, amelyek egyenlő esélyeket biztosítanak a fizikai, érzékszervi, értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyzet számára, ideértve az idősödő munkaerőt is.
Testi fogyatékosság
Rendkívül sokféle körülmény befolyásolhatja egy személy mobilitását, ügyességét vagy fizikai működését. Ilyenek például a gerincvelő-sérülések, az izomdisztrófia és a végtagvesztés.
Biztosítania kell a munkahelyen belüli fizikai hozzáférhetőséget, beleértve a rámpákat, a kapaszkodókat, a széles folyosókat, a kijelölt átjárókat, a felvonókat és az akadálymentesített illemhelyeket. Az észszerű alkalmazkodás magában foglalhatja az állítható asztalokat vagy munkaállomásokat, a támogató-segítő eszközöket, a módosított berendezéseket és az akadálymentes parkolóhelyeket.
Érzékszervi fogyatékosságok
A látáskárosodás a részleges látástól a teljes vakságig, míg a halláskárosodás a részleges hallástól a siketségig terjedhet. A hallássérültek közül egyesek beszélt nyelven, mások jelnyelven kommunikálnak.
Állítható asztalokat és székeket, képernyőolvasókat, Braille-írásos anyagokat, beszéd-szöveg konvertereket, feliratozást, jelnyelvi tolmácsokat biztosíthat azok számára, akik valamely jelnyelven kommunikálnak, illetve hallássegítő eszközöket azok számára, akik beszélt nyelven kommunikálnak. A kommunikáció lehetővé tétele érdekében hozzáférhető dokumentumokra vagy alternatív formátumokra lehet szükség. Tartsa az értekezleteket akadálymentes helyen, és biztosítsa azok anyagait hozzáférhető formátumokban, például Braille-írással vagy képernyőolvasók által olvasható elektronikus változatokban.
Értelmi fogyatékosságok
Ezek közé tartoznak a kognitív működés és az adaptív készségek korlátai. Az értelmi fogyatékossággal élő személyeknek további támogatásra lehet szükségük a munkaköri feladatok megértéséhez és ellátásához.
Egyértelmű utasításokat, egyszerűsített anyagokat és képzést kell nyújtania. Az alkalmazkodási intézkedések magukban foglalhatják a munkafolyamatok módosítását, az összetett feladatok részfeladatokra bontását, több idő biztosítását a feladatok elvégzésére, a vizuális segítségnyújtást, valamint a munkahelyi coach-ok vagy mentorok által nyújtott támogatást.
Pszichoszociális fogyatékosságok
Egyes mentális egészségi állapotok befolyásolhatják az érintett személy érzelmi jóllétét és mindennapi működését – ilyenek például a depresszió, a szorongásos zavarok, a bipoláris zavarok vagy a poszttraumás stressz-zavar.
Támogató és megbélyegzésmentes munkakörnyezetet kell kialakítania, rugalmas időbeosztást biztosítva, valamint a mentális egészséggel kapcsolatos képzést és tudatosságot elősegítve. Az észszerű alkalmazkodás magában foglalhatja a munkaidő módosítását, a tanácsadást, a stressz csökkentését célzó munkahelyi átalakításokat vagy egy csendes tér kijelölését.
Az akadálymentesség az észszerű alkalmazkodás biztosításának egyik kulcsfontosságú eleme. Magában foglalja mind a fizikai, mind a digitális akadálymentességet, a termékek és szolgáltatások akadálymentességét20, valamint a kommunikációt. Az akadálymentesítéssel a munkáltatók elkötelezettséget mutatnak a befogadó munkahelyek kialakítása iránt.
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben felvázolt számos, különböző típusú fogyatékosságokat figyelembe véve, valamint az alkalmazkodásra vonatkozó átfogó és személyközpontú megközelítést alkalmazva a munkáltatók olyan befogadó munkakörnyezeteket teremthetnek, amelyek egyenlő esélyeket biztosítanak a fizikai, érzékszervi, értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyzet számára.
3.2. Az idősödő munkaerő támogatása
Az észszerű alkalmazkodás elveit az idősödő munkaerő igényeinek figyelembevételére is kiterjesztve építhet a befogadó munkakörnyezet alapjaira. Ha megragadja az ergonómia javítására kínálkozó lehetőségeket, és lehetővé teszi a rugalmas munkaidőt, a fokozatos nyugdíjazási lehetőségeket és a folyamatos készségfejlesztést, az előnyös lehet az idősebb munkavállalók számára, miközben a munkahelyet mindenki szempontjából alkalmazkodóképesebbé és rugalmasabbá teszi. Ez a többgenerációs megközelítés összhangban van a társadalmi fenntarthatóság tágabb céljaival, és biztosítja, hogy a munkahely sokszínű, inkluzív és termelékeny tér legyen.
Általánosan elterjedt, de gyakran tévesen feltételezzük, hogy az idősek fogyatékossága egyszerűen az öregedési folyamat következménye, és nagyon fontos, hogy ezt megkérdőjelezzük. Ügyeljen arra, hogy különbséget tegyen az életkorral összefüggő változások és az olyan sajátos fogyatékosságok között, amelyek különleges támogatást és alkalmazkodást igényelhetnek. Ha az időskori fogyatékosságot nem ismerik el kellőképpen, az akadályok néha észrevétlenek maradnak, ami akadályozhatja, hogy a fogyatékossággal élő idősek teljes mértékben hozzáférjenek a foglalkoztatási lehetőségekhez.
Munkáltatóként rugalmas időbeosztással, távmunka-lehetőségekkel, ergonómiailag kialakított munkaterületekkel, valamint az idősebb, különösen a fogyatékossággal élő személyek igényeihez igazított folyamatos tanulási lehetőségekkel támogató környezeteket hozhat létre. Ezzel nemcsak szervezeti kultúráját gazdagítja, hanem az alább felsorolt módokon versenyelőnyét is erősíti a piacon.
- Tapasztalat és szakértelem
Az idősebbek sokéves tapasztalatot halmoztak fel, és gazdag tudástárral rendelkeznek. Évtizedes tapasztalataikból táplálkozó meglátásaik felbecsülhetetlen értékűek lehetnek a döntéshozatalban, a problémamegoldásban, a fiatalabb alkalmazottak mentorálásában és az ügyfélkapcsolati feladatokban. - Sokszínűség és innováció
A különböző korosztályokat magában foglaló, sokszínű munkaerő elősegíti a különböző nézőpontok kialakulását, ami kulcsfontosságú az innováció szempontjából. A különböző élettapasztalatok és nézőpontok gazdagíthatják a kollektív gondolkodást, és elősegíthetik a kreatív megoldásokat. - Költséghatékonyság
Azáltal, hogy rugalmas munkaidő-beosztást vagy távmunka-lehetőségeket kínálnak, a vállalkozások megőrizhetik az idősebb munkavállalók felbecsülhetetlen értékű szakértelmét, a hagyományos irodai munkavégzéshez képest potenciálisan alacsonyabb költségek mellett. - Munkáltatói márkaépítés
Ha életkorbarát munkáltatóként ismerik el, az javíthatja a márka imázsát. Ez ugyanis a befogadás és a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségről tanúskodik, ami szélesebb körből vonzza a tehetségeket, és jó visszhangra talál a fogyasztók körében. - Jogszabályi megfelelés és kockázatcsökkentés
A befogadásra és az észszerű alkalmazkodásra vonatkozó politikák betartása bizonyítja a jogi normáknak való megfelelést, és megelőzi az idősebb munkatársak vagy a szakértelem elvesztésével kapcsolatos kockázatokat.
3.3. Fogyatékossággal élő személyzet felvétele észszerű alkalmazkodással: a várható előnyök
Támogatott és értékelt személyzet
Az észszerű alkalmazkodás mint jog előmozdítása hozzájárulhat egy befogadóbb, sokszínűbb és támogatóbb munkahely, valamint a méltányosság és az esélyegyenlőség kultúrájának megteremtéséhez. Azt az egyértelmű üzenetet közvetíti, hogy a fogyatékossággal élő alkalmazottakat nagyra értékelik és támogatják, és hogy az akadályokkal szembesülők is nyugodtan felvállalhatják magukat a munkahelyükön. Ez még az álláspályázatok számát is növelheti, hiszen több fogyatékossággal élő személyt ösztönözhet a jelentkezésre.
A munkaerő jobb megtartásához vezető megfelelő támogatás
A megfelelő alkalmazkodási megoldásokban részesülő munkavállalók nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy támogatják és megbecsülik őket, és hogy képesek arra, hogy a lehető legjobban végezzék a munkájukat. Ez pedig javíthatja a munkahelyi elégedettséget, a lojalitást és a szervezeten belüli általános megtartási arányokat.
Nagyobb hatékonyság és termelékenység
Ha a munkavállalók rendelkezésre állnak a fogyatékossággal kapcsolatos akadályok leküzdéséhez szükséges alkalmazkodási megoldások, hatékonyabban és eredményesebben láthatják el munkaköri feladataikat; az optimalizált munkakörülmények lehetővé teszik számukra, hogy teljes mértékben kiaknázzák készségeiket és képességeiket, javítva a termelékenységet és a teljesítményt. Az Európai Fogyatékosügyi Fórum 7. európai emberi jogi jelentését a fogyatékossággal élő személyek munkához való jogának szentelte. A jelentés idézi a fogyatékossággal élő személyek termelékenységéről szóló számos más jelentés megállapításait. Egy humánerőforrás-menedzserek körében végzett tanulmányban például az szerepel, hogy a fogyatékossággal élő, észszerű alkalmazkodási megoldásokban részesülő munkavállalók 72%-a átlagos, átlag feletti vagy kiváló teljesítményt nyújt21.
Az inkluzív vállalatok gazdasági előnyei
A Világgazdasági Fórum egyik tanulmánya kimutatta, hogy az elemzett négyéves időszakban a befogadóbb vállalatok 28%-kal magasabb bevételt, kétszer annyi nettó jövedelmet és 30%-kal magasabb haszonkulcsot értek el, mint a kevésbé befogadóak22.
A szervezet hírnevének javítása
Az észszerű alkalmazkodás mint jog előmozdítása jól mutatja a szervezetnek a sokszínűség, a befogadás és a jogi kötelezettségek betartása iránti elkötelezettségét. Ez a kötelezettségvállalás mind belső, mind külső körökben növeli a szervezet hírnevét, segít a legkiválóbb tehetségek vonzásában, az ügyfelekkel és az érdekeltekkel való pozitív kapcsolatok fenntartásában, miközben a vállalatot társadalmilag felelős és befogadó munkáltatóként pozícionálja.
Pozitív munkahelyi kultúra és fenntartható munkaerő
A pozitív munkahelyi kultúra segít a fogyatékossággal kapcsolatos megbélyegzés és előítéletek felszámolásában, és ösztönzi a tiszteletet és a megértést. A kiigazítások az idősödő munkaerő érdekeit is szolgálhatják, figyelembe véve a fogyatékosságból eredő sajátos akadályokat, ugyanakkor megkülönböztetve ezeket az idősebb munkavállalók életkorral összefüggő változásaitól. Az ilyen inkluzív kultúra minden munkatárs számára előnyös, és hozzájárul egy olyan környezet megteremtéséhez, ahol a sokszínűséget ünneplik, és mindenki megbecsültnek és támogatottnak érzi magát.
3.4. A tudatosságnövelés módja
A munkáltatók egyre inkább felismerik és megértik az észszerű alkalmazkodás lehetséges előnyeit, és aktívan népszerűsítik azt mint bevett gyakorlatot.
Szervezetén vagy vállalatán belül többféle módon felhívhatja a figyelmet az észszerű alkalmazkodás fontosságára és előnyeire.
• Képzés és munkaértekezletek
A fogyatékossággal kapcsolatos tudatosságról és az észszerű alkalmazkodásról szóló képzések és műhelytalálkozók (amelyeket vezethet például az Ön szervezetének humánerőforrás-osztálya) alkalmat adhatnak arra, hogy a vezetők és más alkalmazottak oktatásban részesüljenek a fogyatékossággal élő munkavállalók jogairól, az alkalmazkodás előnyeiről és az alkalmazkodási intézkedések megvalósításával kapcsolatos bevált gyakorlatokról. Az interaktív munkaértekezleteken a résztvevők megvizsgálhatják az előttük álló kihívásokat és lehetőségeket, és megvitathatnak különböző esettanulmányokat és forgatókönyveket.
• Kommunikációs kampányok
A figyelemfelhívó kampányok felhasználhatók az észszerű alkalmazkodás fontosságának hangsúlyozására és az inkluzivitás kultúrájának ösztönzésére. A belső hírlevelek, intranetes oldalak és digitális jelzések segítségével megoszthatja az észszerű alkalmazkodás előnyeit élvező alkalmazottaktól származó információkat, sikertörténeteiket és beszámolóikat, nemcsak a tudatosság növelése érdekében, hanem a tévhitek megdöntése és az észszerű alkalmazkodással kapcsolatos pozitív hozzáállás előmozdítása érdekében is.
• Vezető szerep, elkötelezettség és bajnokok
Az igazgatóknak, felső- és középvezetőknek segíteniük kell az észszerű alkalmazkodás ügyének előmozdítását. Ha Ön vezető szerepet tölt be, és tanúbizonyságot tud tenni elkötelezettségéről, ezzel megadja az alaphangot, és ösztönzi az észszerű alkalmazkodás szervezeten belüli szélesebb körű alkalmazását és elfogadottságát.
• Együttműködés a fogyatékossággal foglalkozó szervezetekkel
A fogyatékossággal foglalkozó külső szervezetekkel, érdekképviseleti csoportokkal vagy szakértőkkel kialakított partnerségek további szakértelmet és iránymutatást nyújthatnak. Meglátásaik és erőforrásaik révén az Ön szervezete jobban megértheti az észszerű alkalmazkodást és a fogyatékossággal élő munkavállalók tapasztalatait, ami új ötletekhez és megközelítésekhez vezethet.
• Értékelés és folyamatos fejlesztés
Gyűjtsön visszajelzéseket az alkalmazottaktól, a HR-személyzettől és a vezetőktől, hogy meghatározhassák a fejlesztendő területeket, kezelhessék a kihívásokat és megünnepelhessék a sikereket. A folyamatos nyomon követés és értékelés segítheti az Ön szervezetét az általa alkalmazott megközelítés tökéletesítésében, a személyzet tudatosságának növelésében és az észszerű alkalmazkodás előnyeinek maximalizálásában.
A „nyilvánosságról való döntés” modellje
A „nyilvánosságról való döntés” modellje elismeri az egyén azon jogát, hogy eldöntse, felfedi-e fogyatékosságát vagy sem. Lehetővé teszi az emberek számára, hogy akkor beszélgessenek az észszerű alkalmazkodásról, amikor készen állnak és hajlandóak erre.
Ez azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő személy megtarthatja a rá vonatkozó személyes adatok feletti ellenőrzést.
Ez a megközelítés tiszteletben tartja az egyéni autonómiát, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy saját tempójukban osszák meg másokkal fogyatékossági státuszukat és vitassák meg alkalmazkodási lehetőségeiket (esetleg rugalmas alkalmazkodási folyamatot alkalmazva).
Az erre irányuló egyéni döntés tiszteletben tartása előmozdítja a magánélet védelmét és a titoktartást, biztosítva, hogy az érzékeny személyes adatokat csak az érintett személyekkel, például a HR-személyzettel vagy a felügyelőkkel osszák meg, ami segít a nyílt és őszinte beszédterek fenntartásában.
Mivel olyan környezetet teremt, amelyben az egyének nem kényszerülnek a fogyatékosságuk nyilvánosságra hozatalára, ez a modell csökkentheti a megbélyegzést és a megkülönböztető bánásmód kockázatát, így az akadályokkal szembesülő személyzet munkáját képességeik, készségeik és teljesítményük, nem pedig fogyatékosságuk alapján értékelhetik.
3.5. Az észszerű alkalmazkodás megvalósítása
Az észszerű alkalmazkodást biztosító, jól szervezett folyamat révén fenntartható megoldást találhat a fogyatékossággal élő munkatársai számára. A biztosított alkalmazkodási megoldásoknak eredményesnek és hatékonynak kell lenniük, és az egyénhez kell igazodniuk. A rendelkezésre bocsátott megoldásoknak hosszú távon fenntarthatóknak kell lenniük. Előfordulhat, hogy alapos értékelést kell végeznie a fogyatékossággal élő munkavállalók vonatkozásában, figyelembe véve az esetleg rendelkezésre álló szakértői javaslatokat, és be kell vonnia alkalmazottait a döntéshozatali folyamatba. Tevékenységének azt a célt kell szolgálnia, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyek kielégítik az azon munkavállalók közvetlen szükségleteit, akik munkájuk során egyébként akadályokba ütköznének, ugyanakkor figyelembe kell vennie a hosszú távú fenntarthatóságot is.
Az észszerű alkalmazkodás megvalósításának folyamatát a jogi kötelezettségek és a megkülönböztetés elleni jogszabályok vezérlik. Ha kétségei vannak a pontos követelményekkel kapcsolatban, forduljon az illetékes helyi hatósághoz vagy munkáltatói szervezethez, amely segíthet a vonatkozó jogszabályok azonosításában. A törvény betartása védi a fogyatékossággal élő munkavállalók jogait, csökkenti a jogviták vagy a diszkriminációval kapcsolatos keresetek kockázatát, miközben tisztességes és méltányos munkakörnyezetet teremt és tart fenn.
A munkáltatók és a szakszervezetek közötti kollektív tárgyalások és szociális párbeszéd fontos szerepet játszanak a fogyatékossággal élő személyek érdekében történő észszerű munkahelyi alkalmazkodást célzó intézkedések megtárgyalásában és végrehajtásában. Ezen együttműködésen alapuló megbeszélések révén a szakszervezetek a fogyatékossággal élő munkavállalók erőteljes szószólóiként, kollektív erejüket latba vetve befolyásolhatják és biztosíthatják a szükséges kiigazításokat. A konkrét szükségletek kezelése és az inkluzív légkör előmozdítása révén az ilyen párbeszéd erősíti az esélyegyenlőség iránti elkötelezettséget, ami mindenki számára hozzáférhetővé és támogatóvá teszi a munkahelyeket.
3.6. Inkluzív gyakorlatok a foglalkoztatás különböző szakaszaiban
A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása olyan utazás, amely a felvételi szakasztól kezdődik, magában foglalja a munkaerő megtartását, valamint a zökkenőmentes szakmai előmenetel előmozdítását. Ez a szakasz azokat a lépéseket ismerteti, amelyeket a munkáltatók a foglalkoztatás egyes szakaszaiban megtehetnek az inkluzív munkakörnyezet előmozdítása érdekében.
I. Munkaerő-felvétel
A sokszínű munkaerő bevonása az inkluzív munkaerő-felvételi folyamattal kezdődik. Munkáltatóként Ön reflektorfényben áll, aki mellett a munkaerő-közvetítő ügynökségek és a hatóságok támogató szerepet töltenek be.
Együttműködés
- Működjön együtt fogyatékossággal élő személyek felvételében szakértelemmel rendelkező, szakosodott munkaerő-felvételi ügynökségekkel.
- Lépjen kapcsolatba a hatóságokkal iránymutatásért és támogatásért annak biztosítása érdekében, hogy eleget tegyen a jogi követelményeknek.
Akadálymentesítés
- Biztosítsa, hogy az álláshirdetések hozzáférhetőek és inkluzívak legyenek, szükség esetén alternatív formátumokat vagy megfogalmazást biztosítva.
- Az álláshirdetésben fel kell kérni a pályázókat, hogy jelezzék, vannak-e konkrét igényeik, vagy szükségük van-e alkalmazkodási intézkedésekre ahhoz, hogy részt tudjanak venni az interjún.
- Tegye a meghallgatási folyamatot befogadóvá és akadálymentessé, észszerű alkalmazkodást – például jelnyelvi tolmácsot vagy akadálymentes helyszínt, hallássegítő eszközöket, beszéd-szöveg konvertert – kínálva.
Tudatosság és képzés
Szervezzen figyelemfelhívó programokat és képzéseket a tévhitek eloszlatása és a fogyatékossággal élő jelölteket üdvözlő légkör előmozdítása érdekében. A képzési programok szervezésével kapcsolatos további információkért lásd „Az észszerű alkalmazkodással kapcsolatos kommunikáció elősegítése” című szakaszt.
II. A munkaerő megtartása
A munkaerő megtartása döntő fontosságú a kedvező munkakörnyezet kialakítása szempontjából. Nemcsak arról van szó, hogy az alkalmazottakat a bérjegyzékben tartsuk, hanem jólétük és termelékenységük biztosításáról is.
Észszerű alkalmazkodás
- Kínáljon észszerű alkalmazkodást túl nagy késedelem nélkül.
- Hozzon létre befogadó és akadálymentes munkahelyeket, és biztosítson támogató technológiát.
- Biztosítson személyi segítségnyújtást.
- Kínáljon rugalmas munkaidőt és távmunkalehetőségeket (ha a fogyatékossággal élő munkavállalók ezt igénylik).
- Igazítsa a munkaköri feladatokat a fogyatékossággal élő személyek képességeihez.
- Akadálymentesítse a közlekedést.
- Használjon hozzáférhető kommunikációs eszközöket.
- Kínáljon munkába való visszatérést segítő programot azon munkavállalók számára, akiknek a munkavégzési képességüket befolyásoló balesetből, betegségből vagy egyéb állapotból való felépülés céljából kellett elhagyniuk a munkahelyüket.
- Végezzen rendszeres ellenőrzéseket a fennálló igények megértése és kezelése érdekében.
Támogató hálózatok
A fogyatékossággal élő munkavállalók társadalmi és szakmai integrációjának elősegítése érdekében támogassa az egymás közötti támogató csoportokat, például a fogyatékossággal élő munkavállalók erőforráscsoportját, valamint a mentorprogramokat.
Folyamatos tanulás és fejlődés
Kínáljon készségfejlesztési és képzési lehetőségeket; biztosítson megfelelő és hozzáférhető helyszíneket és tananyagokat.
III. Szakmai előmenetel
A méltányos munkahelyhez elengedhetetlen, hogy valamennyi munkavállaló tekintetében előmozdítsák a növekedés és a lehetőségek kultúráját.
Teljesítményértékelés
- Biztosítsa, hogy a teljesítőképesség-értékelések méltányosak és elfogulatlanok legyenek, valamint hogy az egyén képességein és eredményein alapuljanak.
- Ösztönözze a nyílt párbeszédet a fogyatékossággal élő munkavállalók törekvéseinek és karriercéljainak megértése érdekében.
Előléptetési lehetőségek
Mozdítsák elő az átlátható előléptetési folyamatot, biztosítva, hogy fogyatékosságuktól függetlenül minden munkavállaló hozzáférjen a szakmai előmeneteli lehetőségekhez. Ha egy személy rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges megfelelő képesítéssel és tapasztalattal, és képes versenyezni a munkakörre való előléptetésért, mérlegelni kell, hogy szükség van-e észszerű alkalmazkodásra.
Kapacitásépítés
Kínáljon vezetői képzést és mentori programokat a fogyatékossággal élő munkavállalók magasabb beosztásokra való felkészítése érdekében.
Együttműködés külső partnerekkel
Működjön együtt fogyatékossággal foglalkozó érdekképviseleti csoportokkal és a foglalkozási rehabilitációs szolgálatokkal, hogy iránymutatást kapjon a szakmai előmenetel megkönnyítésével kapcsolatban.
Az észszerű alkalmazkodás és befogadás valamennyi foglalkoztatási szakaszban való alkalmazása nem csupán jogi követelmény; jelentősen hozzájárul a harmonikus és termelékeny munkakörnyezethez. A munkáltatók – külső partnerekkel együttműködve – kulcsfontosságú szerepet játszanak a hozzáférhetőség, az esélyegyenlőség és a növekedés kultúrájának valamennyi munkavállaló tekintetében történő előmozdításában, szilárd alapot teremtve a progresszív és társadalmilag felelős vállalkozás számára.
A munkaerő-felvétel, a munkaerő megtartása és a szakmai előmenetel mind ugyanazon folyamat részei, amelynek célja az inkluzív munkakörnyezet előmozdítása. Ebben a szakaszban bemutattuk, hogy ezek a foglalkoztatási szakaszok mennyire összefüggnek egymással. Ezek az iránymutatások átfogóan ismertetik azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy a foglalkoztatás teljes életciklusa során támogató és befogadó munkahelyi környezetet biztosítsanak.
3.7. Az észszerű alkalmazkodással kapcsolatos kommunikáció elősegítése
Számos stratégia létezik a hatékony kommunikáció biztosítására, amikor a személyzet észszerű alkalmazkodást kér és kap.
Világos, inkluzív és hozzáférhető kommunikációs csatornák
A fogyatékossággal élő munkavállalók számára lehetővé kell tenni, hogy olyan kommunikációs csatornákat használhassanak, amelyeken keresztül könnyen hozzáférnek az alkalmazkodási folyamattal kapcsolatos információkhoz. Létrehozhat egy erre a célra szolgáló e-mail-címet, például egy olyan segélyvonallal vagy weboldallal együtt, amelyen keresztül a személyzet észszerű alkalmazkodás iránti kérelmet nyújthat be, és felvilágosítást kérhet, ha meg kell vitatnia egyéni igényeit. Az akadálymentesség maximalizálása érdekében a releváns információkat könnyen érthető nyelven és többféle formátumban kell rendelkezésre bocsátania.
Az észszerű alkalmazkodást célzó, átlátható politikák és eljárások
Megbízhat egy munkatársat a sokszínűség és befogadás felügyeletével. A fogyatékossággal élő munkatársakkal együttműködve kidolgozhatnak egy, a szervezeti politikával kapcsolatos dokumentumot vagy útmutató anyagot az észszerű alkalmazkodásról. Fontos, hogy a fogyatékossággal élő személyeket bevonják az ilyen iránymutatás kidolgozási folyamatába, hiszen ez áll összhangban az inkluzivitás elvével, valamint a számos adatvédelmi tisztviselő által alkalmazott és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez kapcsolódó „Semmit rólunk nélkülünk!” elvvel. Az Ön politikáinak és eljárásainak egyértelműen fel kell vázolniuk az alkalmazkodási folyamatot, a vonatkozó dokumentumokat pedig valamennyi munkavállaló számára hozzáférhetővé kell tenni, beleértve a fogyatékossággal élőket is, hogy világosan értsék az érintett lépéseket. Egyértelműen fel kell tüntetni azokat a személyeket vagy szervezeti egységeket, akikkel vagy amelyekkel kapcsolatba kell lépniük. A politikáknak és iránymutatásoknak hangsúlyt kell fektetniük a titoktartásra, és meg kell győzniük a személyzetet, hogy bármit kérnek is alkalmazkodás céljából, azt bizalmasan és érzékenyen kezelik.
Külső mediáció
Ha az egyén és a munkáltató közötti megállapodás nem könnyen érhető el, Ön pártatlan külső közvetítő segítségét kérheti. Ez segíthet abban, hogy megállapodásra jussanak, és kölcsönösen elfogadható döntést hozzanak arról, hogy milyen kiigazításokat kell eszközölni.
Oktatás és képzés mindenki számára
A szervezeteknek azt tanácsoljuk, hogy biztosítsanak képzési vagy oktatási programokat az észszerű alkalmazkodás folyamatának tudatosítása és megértése érdekében. Szükség esetén maguknak a fogyatékossággal élő munkavállalóknak is képzést kell biztosítani annak érdekében, hogy megértsék, hogyan tudnak hatékonyan eligazodni a folyamatban. Fontos biztosítani, hogy a fogyatékossággal élő alkalmazottak megértsék jogaikat. A szervezeteknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerint a fogyatékosság változó fogalom, amely a fogyatékossággal élő személyek, valamint a hozzáállásbeli és környezeti akadályok közötti kölcsönhatás eredménye. Nem minden fogyatékosság látható. A szervezet észszerű alkalmazkodási folyamatában tükröződnie kell annak, hogy az egyezmény az orvosi és jótékonysági alapú megközelítés helyett az emberi jogokon alapuló megközelítés felé mozdul el.
A HR-személyzetnek és bárkinek, aki szerepet játszik az észszerű alkalmazkodás összehangolásában, képzésre lesz szüksége, beleértve a vonatkozó jogszabályokkal és bevált gyakorlatokkal, valamint a kérelmek érzékeny kezelésével kapcsolatos képzést is. Ugyancsak képzést kell biztosítani a csoportvezetők és más vezetők számára, akiknek elő kell segíteniük a támogató és befogadó környezet fenntartását osztályukon vagy szervezetükön belül – azaz olyan helyet kell kialakítaniuk, ahol a fogyatékossággal élő munkavállalók megkapják az akadályok leküzdéséhez szükséges alkalmazkodási megoldásokat, hogy munkájukat a lehető legjobb lehetőségeik szerint, kollégáik számára érthető és támogatott módon végezhessék.
Ki nyújthat képzést?
- Belső szakértők.
Ha az Ön szervezetén belül működik sokszínűséggel és befogadással foglalkozó osztály vagy dolgoznak a fogyatékossággal élő személyek jogaival és az észszerű alkalmazkodással foglalkozó szakértők, ők lehetnek az ideális jelöltek a képzés lebonyolításához. - Külső tanácsadók.
Olyan szakértők is megbízhatók a képzés megtartásával, akik a munkahelyi sokszínűségre, a befogadásra és a fogyatékossággal kapcsolatos jogszabályoknak való megfelelésre szakosodtak. - Kormányzati szervek.
Egyes országokban vannak olyan kormányzati szervezetek, amelyek a munkahelyi sokszínűséggel és befogadással foglalkoznak. Ezek gyakran biztosítanak képzési forrásokat, sőt akár közvetlen képzési szolgáltatásokat is. - Nonprofit szervezetek és érdekképviseleti
csoportok.
A fogyatékossággal élő személyek jogaira és befogadására összpontosító szervezetek gyakran nyújtanak képzési szolgáltatásokat, vagy ajánlhatnak szakértő oktatókat.
Hogyan kell megszervezni a képzést?
- A szükségletek felmérése.
A képzés előtt mérje fel, milyen típusú képzésre van szükség: általános tudatosításra, a jogszabályoknak való megfelelést középpontba állítóra, vagy a HR-munkatársaknak és a vezetőségnek szóló speciális képzésre. - A tanterv kidolgozása.
Az igényfelmérés alapján dolgozzon ki képzési tantervet. Ez magában foglalhat prezentációkat, műhelytalálkozókat, esettanulmányokat és interaktív üléseket. - A képzés módja.
Döntse el, hogy a képzés jelenléti, online vagy hibrid lesz-e. Bármilyen módon tartják is, biztosítsák, hogy a képzés inkluzív és hozzáférhető legyen. - Ütemezés.
Tervezze meg, hogy a képzésekre mikor kerül sor. Válasszon olyan időpontokat, amikor a legtöbben jelen lehetnek. - Vonja be a fogyatékossággal élő személyeket.
Amennyiben lehetséges, a fogyatékossággal élő személyeket vonják be mind a képzés tervezésébe, mind annak megvalósításába annak biztosítása érdekében, hogy az valóban inkluzív legyen. - Visszajelzés és értékelés.
A képzés lebonyolítását követően gyűjtsön visszajelzéseket a résztvevőktől, hogy felmérje a program hatékonyságát és a javításra szoruló területeket. - Folyamatos képzés.
Fontolják meg, hogy a képzést folyamatossá tegyék, és rendszeresen frissítsék azt a jogszabályokat vagy a belső politikákat érintő változások fényében. - Dokumentáció.
Vezessen nyilvántartást arról, hogy ki vett részt a képzéseken, mikor tartották őket, és milyen anyagok felhasználásával. Ez fontos lehet a jogszabályoknak való megfelelés és a későbbi belső értékelések szempontjából.
A képzés tervezésének és lebonyolításának módszeres jellege révén biztosíthatja, hogy a képzés hatékonyan szolgálja a befogadóbb környezet előmozdítására irányuló célját.
Személyre szabott kommunikáció és konzultáció
Ha egy fogyatékossággal élő munkavállaló észszerű alkalmazkodást kér, nyílt és tiszteletteljes párbeszédet kell folytatni vele. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy bizalmas és megértő környezetben kifejezhesse sajátos igényeit és aggályait. Ha ki kell dolgozni a munkavállaló által igényelt alkalmazkodási intézkedések részleteit, akkor neki is aktívan részt kell vennie az előtte álló akadályokkal kapcsolatos döntéshozatalban és problémamegoldásban. Más szóval meg kell hallgatni a véleményét, és figyelembe kell venni a nézőpontját. Ez a megközelítés elősegíti a felelősségvállalás érzését és a folyamat inkluzivitását. Dolgozzák fel a kérést, amint lehet.
Ön mint munkáltató így folytathat nyílt párbeszédet a munkavállalóval, és így vonhatja be aktívan az észszerű alkalmazkodás kialakításába.
1. AZ IGÉNY ELSŐ KIFEJEZÉSE
A munkavállaló közli az észszerű alkalmazkodás iránti igényét, anélkül, hogy feltétlenül felfedné fogyatékosságának konkrét jellegét – kivéve, ha ez nem esik nehezére.
A munkáltató tudomásul veszi a kérést, és kifejezi hajlandóságát a lehetséges megoldások megvitatására. Az első megbeszélést célszerű mielőbb megtartani.
2. A KÖRÜLMÉNYEK KIALAKÍTÁSA
Bizalmas kezelés. Erősítse meg, hogy a megbeszélés bizalmas jellegű, és csak azokkal osztják meg, akiknek tudniuk kell róla.
Tiszteletteljes légkör. Teremtsen olyan barátságos légkört, amely megkönnyíti a munkavállaló számára, hogy őszintén elmondhassa igényeiket.
3. SZÜKSÉGLETEK ÉS KIHÍVÁSOK
A munkavállaló ismerteti azokat a konkrét kihívásokat, amelyekkel fogyatékossága miatt a munkahelyen szembe kell néznie.
A munkáltató kifejtendő kérdéseket tesz fel, hogy jobban megértse ezeket a kihívásokat, anélkül, hogy feltételezéseket fogalmazna meg.
4. JAVASOLT ALKALMAZKODÁSI INTÉZKEDÉSEK
A munkavállaló javaslatokat tesz olyan észszerű alkalmazkodási megoldásokra, amelyekkel kezelni tudja ezeket a kihívásokat.
A munkáltató a szervezet operatív kapacitása alapján további javaslatokkal vagy kiigazításokkal válaszol.
5. JOGI KERET
A munkáltató felvázolja a munkavállaló törvényes jogait, valamint a munkáltató vonatkozó jogszabályok és politikák szerinti kötelezettségeit.
A munkavállaló megerősíti, hogy érti mindezeket, és ha pontosításra van szükség, kérdéseket tesz fel.
6. KÖLTSÉGEK ÉS LOGISZTIKA
A munkáltató megvitatja a javasolt alkalmazkodási intézkedések költségével vagy megvalósíthatóságával kapcsolatos aggályokat.
A munkavállaló alternatívákat kínál, vagy megosztja az azzal kapcsolatos meglátásait, hogy a hasonló megoldások máshol mennyire voltak hatékonyak.
7. A VÉGREHAJTÁS ÜTEMEZÉSE
A munkáltató észszerű időkeretet biztosít, amelyen belül az alkalmazkodási intézkedéseket végre fogja hajtani.
A munkavállaló tudomásul veszi az ütemtervet, vagy szükség esetén tovább tárgyal a kérdésről.
8. NYOMON KÖVETÉS ÉS FELÜLVIZSGÁLAT
A két fél megállapodik abban, hogyan fogják értékelni az alkalmazkodási intézkedések hatékonyságát, és mikor fognak újra összeülni a megoldás sikerének felülvizsgálata érdekében.
9. DOKUMENTÁCIÓ
A munkáltató írásban összefoglalja a megbeszélés legfontosabb pontjait, a megállapodás szerinti intézkedéseket és az ütemtervet, és ezt megosztja a munkavállalóval.
A munkavállaló áttekinti, hogy
pontos-e a dokumentum, majd jóváhagyja azt.
Ennek késedelem nélkül meg kell történnie.
3.8. Iránymutatás nyújtása
Iránymutatást és tanácsadást kell nyújtani a fogyatékossággal élő munkavállalók, a vezetők, az alkalmazkodási intézkedések iránti kérelmek feldolgozásáért felelős személyzet, valamint a fogyatékossággal élő munkavállalókat a szervezeti egységükbe vagy csapatukba fogadó csoportvezetők vagy kollégák igényeinek való megfelelés érdekében.
A fogyatékossággal élő munkavállaló számára
Ha a munkahelyén akadályokba ütközik, akkor munkáltatójának oktatási segédanyagokat és képzési anyagokat kell biztosítania Önnek a jogairól, a rendelkezésére álló különböző észszerű alkalmazkodási lehetőségekről, valamint minden egyéb felajánlott támogatásról és útmutatásról. Előfordulhat, hogy fogyatékossággal foglalkozó támogató hálózatokhoz, szakszolgálatokhoz vagy egyéb erőforrásokhoz irányítják.
Ki kell alakítani az igények, az aggályok és a visszajelzések kifejezésére szolgáló csatornákat, és nyomon követés révén biztosítani kell az intézkedések hatékonyságát. Idővel szükség esetén módosítani kell az alkalmazkodási intézkedéseket.
Az alkalmazkodási kérelmek feldolgozásáért felelős alkalmazottak számára
Önnek átfogó képzésben kell részesülnie a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosságról, az észszerű alkalmazkodásról, a jogi kötelezettségekről és a kérelmek feldolgozásával kapcsolatos bevált gyakorlatokról.
Iránymutatást kell kidolgozni az alkalmazkodást kérő munkavállalókkal való hatékony kommunikációról is, amely kiterjed az aktív meghallgatásra, a titoktartásra és a koncepció alapos megértésére, az empátiára és a tiszteletre.
Egyértelmű eljárásokat és iránymutatásokat kell kidolgozni az alkalmazkodás iránti kérelmek feldolgozására vonatkozóan (részletesen kitérve a határidőkre és a dokumentációs követelményekre). Önnek folyamatos támogatásban és erőforrásokban kell részesülnie, beleértve a szakértői tanácsadáshoz és a közvetítőkhöz való hozzáférést, valamint a vonatkozó képzési és fejlesztési lehetőségeket.
A fogyatékossággal élő munkavállalókat fogadó csoportok és csoportvezetők számára
Folyamatos képzésben és iránymutatásban kell részesülnie a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosságról, a befogadó munkakörnyezet előmozdításáról és a sokszínű csoportok irányításáról. A lehető legnagyobb mértékű megértés és együttműködés elérése érdekében nyílt párbeszédet kell folytatnia a fogyatékossággal élő munkavállalókkal.
3.9. Kevésbé költséges alkalmazkodási megoldások keresése: az egyensúly megteremtése
Fontos, hogy egyensúlyt teremtsenek az egyes személyek sajátos szükségleteinek kielégítéséhez szükséges alkalmazkodás, valamint a gyakorlatiasság és a költségek között. A cél az, hogy észszerű költségek mellett megtalálják a legegyszerűbb alkalmazkodási megoldásokat, amelyek hatékonyan megfelelnek a munkavállaló igényeinek és egyéni körülményeinek.
Azáltal, hogy személyre szabott megközelítést alkalmaz a fogyatékossággal élő alkalmazottak egyedi szükségleteinek és körülményeinek kezelésére, testre szabott megoldásokat kínálhat, amelyek hatékonyan kezelik az akadályokat és előmozdítják az esélyegyenlőséget.
Az Egyesült Államokban működő munkahelyi alkalmazkodási hálózat egyik tanulmánya feltárta, hogy a munkahelyi alkalmazkodási megoldások 60%-a költségmentesen megvalósítható, míg az átlagos költség alkalmazottanként 500 USD (491 EUR)23. Az alkalmazkodási megoldások hozzájárulnak a munkavállalók megtartásához, a jelenlét és a termelékenység javításához, valamint a biztosítási költségek megtakarításához24.
A hatékonyság, a munkaerő-megtartás és a termelékenység maximalizálása
Az észszerű alkalmazkodás elsődleges célja, hogy lehetővé tegye a fogyatékossággal élő munkavállalók számára feladataik hatékony ellátását. Bár a költség és a megvalósíthatóság egyértelműen fontos szempont lesz, elsőbbséget kell élveznie annak, hogy az alkalmazkodási megoldások mennyire hatékonyan elégítik ki a munkavállaló igényeit. Minél jobban igazodnak az alkalmazkodási megoldások a fogyatékossággal élő munkavállalók konkrét, személyes igényeihez, annál kedvezőbb hatást gyakorolnak a megtartásra és a termelékenységre.
3.10.Nyomon követés és felülvizsgálat
Az észszerű alkalmazkodás nyomon követésének és felülvizsgálatának folyamata elengedhetetlen a folyamatos hatékonyság biztosításához, valamint az esetlegesen szükségessé vált változtatások vagy kiigazítások kezeléséhez.
Fontos, hogy folyamatosan értékelje a rendelkezésre bocsátott megoldás hatékonyságát. Ez magában foglalhatja a rendszeres ellenőrző találkozókat, a munkahelyi teljesítmény mérőszámainak áttekintését, a felügyelőktől vagy kollégáktól kapott visszajelzések összegyűjtését, illetve a munkavállaló arra vonatkozó saját észrevételeinek meghallgatását, hogy az alkalmazkodási megoldás megkönnyítette-e munkáját, és ha igen, hogyan. Az alkalmazkodás hatékonyságának értékelése révén Ön azonosítani tudja a javításra szoruló területeket, vagy alternatív megoldásokat találhat, ha a rendelkezésre bocsátott megoldás nem elégíti ki megfelelően a munkavállaló igényeit.
A fogyatékossággal élő munkavállalók igényei idővel változhatnak, ezért fontos, hogy elvégezze a szükséges változtatásokat vagy kiigazításokat. Szükség lehet az alkalmazkodási megoldások kiigazítására új információk vagy a munkavállaló körülményeiben bekövetkezett változások, például az állapotában bekövetkezett változás vagy új munkaköri kötelezettségei fényében. Nyílt és átlátható kommunikációt kell folytatnia a munkavállalóval annak megállapításához, hogy a hatékonyság fenntartása érdekében szükség van-e alternatív megoldásokra vagy meglévőek módosítására.
E nyomonkövetési és felülvizsgálati folyamat során alapvető fontosságú, hogy pontos dokumentációt és nyilvántartást vezessenek. Ez magában foglalja az alkalmazkodási intézkedés részleteinek, az esetleges változtatásoknak, a munkavállaló visszajelzéseinek és a nyomonkövetési folyamat eredményeinek a dokumentálását. A dokumentáció segít a rendelkezésre bocsátott alkalmazkodási megoldások történetének nyomon követésében, megkönnyíti a jövőbeli hivatkozásokat és biztosítja a jogi követelményeknek való megfelelést.
Az észszerű alkalmazkodást illetően a legjobb, ha a folyamatos fejlesztést szem előtt tartó gondolkodásmódot követjük. Vezetőként vagy igazgatóként tanuljon az egyes alkalmazkodási eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatokból, azonosítsa a bevált gyakorlatokat és hajtsa végre a szükséges változtatásokat. Az észszerű alkalmazkodást célzó intézkedések hatékonyságának rendszeres felülvizsgálata vagy értékelése rendkívül hasznosnak bizonyulhat a jövőbeli döntéshozatal során.
4. Információ és támogatás
While implementing accommodations for staff
with disabilities often incurs changes and costs, both
financial and practical assistance are available.
Míg a fogyatékossággal élő személyzet szükségleteihez való
alkalmazkodás gyakran változásokat és költségeket von maga
után, mind pénzügyi, mind gyakorlati segítségnyújtás
rendelkezésre áll.
Számos uniós országban pénzügyi támogatás áll rendelkezésre az észszerű alkalmazkodással kapcsolatos költségek egy részének vagy egészének fedezésére. Ez történhet vissza nem térítendő támogatások vagy segélyek formájában, néha a megfelelő alkalmazkodási megoldások felkutatásához és a támogatások vagy segélyek igényléséhez nyújtott logisztikai támogatással együtt. A pénzügyi támogatás összege Európa-szerte jelentősen eltér, csakúgy, mint a finanszírozható alkalmazkodási intézkedések fajtái, de a rendszerek általában a fogyatékossággal élő személyek által használt munkaállomások átalakítását finanszírozzák. Bizonyos esetekben a munkahelyi coach-ok díjának vagy az utazási költségeknek a kifizetéséhez is igénybe vehető segítség.
A támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a szakmai vagy technikai segítségnyújtásnak kapcsolódnia kell a fogyatékossághoz, és azt konkrét munkatevékenységekhez vagy egyéb kapcsolódó feladatokhoz kell felhasználni. A munkahelyen használt technikai segédeszközök – mind a szoftverek, mind a hardverek – az alkalmazkodás sajátos formájának tekinthetők. Ezek olykor lehetővé teszik a fogyatékossággal élő munkavállalók számára, hogy olyan feladatokat is elvégezzenek, amelyeket egyébként egyáltalán nem tudnának.
Az állami finanszírozás fedezheti az egyénnek nyújtott, a munkasegédeszköz használatára irányuló képzés költségeit. A megítélt összeget eseti alapon határozzák meg, és az különböző kritériumoktól függ, mint például a károsodás mértéke, az intézkedések teljes költsége és a fogyatékossággal kapcsolatos azon költségek összege, amelyek egyébként a munkáltatónál felmerülnének.
Kifejezetten a súlyos fogyatékossággal élő személyeket foglalkoztató új munkahelyek létrehozásának költségeire kaphat támogatást, például egy védett műhelyben eltöltött időszakot követően. Ilyen körülmények között a támogatott álláshelyeket hosszú távon az ilyen személyek számára kell fenntartani.
Az észszerű alkalmazkodáshoz nyújtott segélyek vagy támogatások bizonyos körülmények között a legtöbb uniós országban rendelkezésre állnak, bár az összegek eltérőek, és a pályázati eljárások időnként adminisztratív terhekkel járnak. Megjegyzendő, hogy a támogatásokat részben vissza kell téríteni, ha a munkáltató meghatározott időn belül felmondja a szerződést.
Egyes uniós országokban a munkáltatók logisztikai támogatást kaphatnak az észszerű alkalmazkodás megtervezéséhez és megvalósításához, adott esetben a pénzügyi támogatás mellett. Ezt a támogatást gyakran az állami szektor nyújtja, akár főáramú szervezeteken, akár kormányzati szerveken, például a foglalkoztatási szolgálaton keresztül, bár egyes országokban szakosodott szervezetek nyújtanak támogatást a munkáltatóknak a fogyatékossággal élők foglalkoztatásához.
Ezen iránymutatások végén a „Pénzügyi támogatás” című fejezetben uniós szinten kiválasztott szervezetek és támogatási források szerepelnek.
4.1. Hová fordulhat segítségért?
- A foglalkoztatási, munkaügyi, szociális ügyekért vagy fogyatékossági jogokért felelős nemzeti, regionális vagy helyi kormányzati szervek hivatalos honlapjai gyakran nyújtanak tájékoztatást azokról a vissza nem térítendő vagy egyéb támogatásokról és támogatási programokról, amelyek segíthetik a munkáltatókat az észszerű alkalmazkodás kialakításában.
- Egyes fogyatékosügyi és foglalkoztatási szervezetek, egyesületek és nem kormányzati szervezetek (NGO-k) a munkáltatók és a fogyatékossággal élő egyének támogatására specializálódtak. Gyakran biztosítanak erőforrásokat, iránymutatást és tájékoztatást az észszerű alkalmazkodáshoz rendelkezésre álló pénzügyi és logisztikai támogatásról. Példaként említhető az Európai Fogyatékosügyi Fórum25 és az Európai Vakok Szövetsége26. Az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek európai hálózata áttekintést nyújt számos európai ország közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatáról27.
- Az Európai Bizottság és különböző igazgatóságai tájékoztatást nyújtanak a munkáltatók számára az észszerű alkalmazkodást szolgáló finanszírozási lehetőségekről, programokról és forrásokról, és a különböző uniós weboldalak gyakran emelik ki a fogyatékossággal élők jogaival, a foglalkoztatással és a társadalmi befogadással kapcsolatos kezdeményezéseket.
- A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet „A méltányosság előmozdítása” című sorozatának célja, hogy mérettől és gazdasági ágazattól függetlenül segítse a munkáltatókat abban, hogy a foglalkoztatási ciklus minden szakaszában biztosítsák az észszerű alkalmazkodást28.
- A vállalkozástámogató központok, a kereskedelmi kamarák, a szakmai vagy ágazati szervezetek és a vállalkozói szövetségek gyakran bocsátanak rendelkezésre iránymutatást és erőforrásokat a munkáltatók számára, beleértve a pénzügyi támogatásra, a vissza nem térítendő támogatásokra és a logisztikai segítségre vonatkozó információkat is.
- A helyi munkaközvetítő ügynökségek vagy munkaügyi központok is rendelkezhetnek információkkal a munkáltatóknak nyújtott vissza nem térítendő vagy más típusú támogatásokról, vagy támogatási programokról.
4.2. Partnerségek
Az egyes munkáltatók partnerség keretében külső szervekkel működhetnek együtt annak érdekében, hogy meghatározzák és végrehajtsák az egyes munkavállalók igényeihez való észszerű alkalmazkodást. A munkaügyi központokkal és más munkaerő-toborzó szervezetekkel, foglalkozási rehabilitációs központokkal vagy civil társadalmi szervezetekkel való partnerségek mellett a munkáltatók üzemorvosokkal, foglalkozás-egészségügyi csoportokkal vagy szakszervezetekkel is együttműködhetnek.
A legtöbb uniós országban léteznek valamilyen formában olyan partnerségek, amelyek segítik a munkáltatókat az észszerű alkalmazkodásban; gyakran tanácsadással vagy támogatással segítik a megfelelő alkalmazkodási intézkedések meghatározását. Bár ezek olykor állami szervek, például a fogyatékossággal élő személyek munkába állásáért felelős munkaügyi hivatalok keretében is működhetnek, a nem kormányzati szervezetek és a munkáltatói szervezetek is gyakran részt vesznek e feladatok ellátásában.
Európa-szerte számos példa van olyan partnerségekre, amelyek olyan támogatásokat nyújtanak, mint a pénzügyi támogatás, tanácsadás (egyéni tanácsadás a megfelelő alkalmazkodásról, útmutatók a munkáltatók számára, tanácsadás a fogyatékosság-barát munkahelyek kialakításával kapcsolatban), támogató hálózatok (vállalatok részvételével, pl. csökkent munkaképességű munkaerő felvétele terén tapasztalattal rendelkező munkáltatók hálózata), munkakoordinátor a részleges munkaképességgel rendelkezők számára megfelelő munkalehetőségek és feladatok azonosítása érdekében, adatbázisok (az alkalmazkodási intézkedések rögzítése egy adatbázisban és közvetítői szolgáltatások a munkafeltételekről való megállapodás érdekében). A munkáltatókkal való partnerségben olykor foglalkozás-egészségügyi szakértők is részt vesznek.
Az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) a foglalkoztatással és a munkavállalói jogokkal kapcsolatos munkájának részeként Európa-szerte jelentős szerepet játszik a fogyatékossággal élő személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodás elősegítésében. Az ESZSZ a munkavállalókat és a szakszervezeteket képviselő vezető uniós szervezetként támogatja a munkavállalók – köztük a fogyatékossággal élők – jogait és érdekeit, és annak biztosításán dolgozik, hogy a munkahelyi politikák, a kollektív szerződések és a munkaügyi jogszabályok előmozdítsák az inkluzív gyakorlatokat és az észszerű alkalmazkodást. Az ESZSZ aktívan együttműködik a munkáltatókkal, a politikai döntéshozókkal és az érdekelt felekkel annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékossággal élő munkavállalók szükségleteire, és előmozdítsa a fogyatékossággal élők bevonását célzó intézkedések integrálását.
Egyes országokban, például Spanyolországban a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek keretmegállapodásokat, nemzeti és tartományi kollektív szerződéseket, valamint vállalati vagy szervezeti szintű megállapodásokat írtak alá olyan intézkedésekről, mint az alkalmazkodás és adott esetben az áthelyezés.
4.3. Bevált gyakorlatok
The 'SZEMLÉLTETŐ PÉLDÁK' section of the Guide- lines presents best practices for ensuring reasonable accommodation (RA) by employers. Below is an overview of potential measures that can be implemented. For more detailed information, please refer to the 'SZEMLÉLTETŐ PÉLDÁK' section.
Technikai intézkedések
- A munkaállomás átalakítására szolgáló berendezések (például videónagyító, ergonómiai ülés), pl. p X
- Látássérült személyeknek szánt szoftverek
- Kommunikációs berendezések érzékszervi károsodással élő személyek számára
- Egyszerű szimbólumok használata értelmi fogyatékossággal élő személyek számára
- Kontrasztos színek használata a munkakörnyezetben, ezáltal segítve a látássérült munkatársakat az eligazodásban
- Hozzáférhető videokonferencia-platformok használata (beszéd-szöveg átalakítóval)
- Hallássérült személyek számára vizuális riasztások használata (például vészhelyzet, csengő, telefonhívás, vagy akár a munkanap kezdetének és végének jelzésére)
Szervezeti intézkedések
- A munkaterület, a helyiségek és a berendezések kiigazítása
- Fizikai/építészeti módosítások a munkahelyre való belépés megkönnyítése érdekében
- Csendes tér vagy egyéni munkaterület biztosítása a koncentráció elősegítése érdekében
- A távmunka lehetőségének felkínálása
- Humán segítségnyújtás, például jelnyelvi tolmács, kész beszélt nyelvi kódoló, mentor vagy segítő munkatárs
- A munkaidő kiigazítása, például részmunkaidő vagy a csoport többi részétől eltérő munkaidő – azaz olyan egyénileg meghatározott óraszám, amelyre nem vonatkozik kollektív munkaidő-beosztás
- Gyakoribb szünetek a munkanap során (például a cukorbetegségben szenvedő munkavállalók esetében)
- Egyszerűsített nyelven zajló kommunikáció az értelmi fogyatékossággal élő személyek számára
- Ülés (egyébként álló munkaállomáson)
- A munkautasítások jelnyelvre fordítása vagy könnyen olvasható és érthető nyelvezettel való megfogalmazása
- A fogyatékossággal élő munkavállaló lakóhelyéhez földrajzilag közeli munkahelyre történő beosztás
- Jármű átalakítása annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személy el tudjon utazni a munkahelyére és vissza, ha a tömegközlekedés nem hozzáférhető
- Az akadálymentesség és a kommunikáció szempontjainak figyelembevétele az üléshelyszínek kiválasztása során
- Csoportátalakítás vagy feladatmegosztás a csoporton belül (a feladatok átcsoportosítása)
- A fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelése
Bevált gyakorlat a végrehajtásban
- A munkaköri leírásban szerepeltetendő funkcionális korlátok és a szükséges támogatás meghatározása
- A fogyatékossággal élő munkavállaló szükségleteinek és preferenciáinak lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele az észszerű alkalmazkodás megvalósítása során.
- Az alkalmazkodási megoldások hatékonyságának nyomon követése, a szükséges kiigazítások elvégzése
- Konzultáció szakértőkkel, pl. a fogyatékossággal élők befogadásával foglalkozó tanácsadókkal, humánerőforrás-szakemberekkel, valamint a munkajog és a fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó jogi szakemberekkel.
4.4. További információforrások
Számos európai állam rendelkezik saját kiadványokkal és a munkáltatóknak szóló egyéb információkkal az észszerű alkalmazkodásról. Ezeket készíthetik a minisztériumok, az esélyegyenlőségi szervek vagy a foglalkoztatási szolgálatok, vagy néha a közszféra fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására szakosodott egységei. Ezenkívül számos országban szerepet játszanak a munkáltatói szervezetek, a szakszervezetek és a nem kormányzati szervezetek (köztük az adatvédelmi tisztviselők) is.
Az egyéb források közé tartoznak a fogyatékossággal kapcsolatos integrációs kezdeményezések, a tudományos folyóiratok, jogi anyagok (például az ítélkezési gyakorlat összefoglalói), munkáltatói fogyatékossági eszköztárak (amelyeket gyakran állami szervek vagy nonprofit szervezetek, illetve fogyatékosság-specifikus kezdeményezések révén dolgoznak ki), webináriumok és online képzések, valamint ágazatspecifikus szövetségek útmutatásai.
Az európai szinten felkereshető szervek átfogó listáját az alábbiakban, a „Pénzügyi támogatás” című fejezetben találja.
PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS
A munkáltatók számára az észszerű munkahelyi alkalmazkodás biztosításához nyújtott pénzügyi támogatás fő forrásai a nemzeti, regionális és helyi szintű alapok. További információk az EDE Striving for an inclusive labour market [Törekvés a befogadó munkaerőpiacra] című országjelentéseiben találhatók.29
Néhány uniós finanszírozási forrás
Kiegészítésként európai uniós finanszírozás is felhasználható az észszerű alkalmazkodásra, valamint az akadálymentesség és a munkahelyi befogadás előmozdítására.
- Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
https://ec.europa.eu/regional_policy/funding/erdf_hu - Az Európai Szociális Alap (ESZA+)
https://ec.europa.eu/european-social-fund-plus/hu - A Kohéziós Alap
https://ec.europa.eu/regional_policy/funding/cohesion-fund_en?etrans=hu
- Horizont Európa30
Az EU kutatási és innovációs programja, a Horizont Európa finanszírozási lehetőségeket biztosít a fogyatékossággal és a hozzáférhetőséggel kapcsolatos projektekhez. A szervezetek olyan konkrét pályázati felhívások keretében vagy témákban pályázhatnak finanszírozásra, amelyek az inkluzív technológiákra, a támogató-segítő eszközökre vagy az inkluzív munkahelyi tervezésre összpontosítanak. A program olyan innovatív megoldások és technológiák fejlesztését támogatja, amelyek megkönnyítik az észszerű munkahelyi alkalmazkodást.
A szervezetek azonosíthatják az Európai Bizottság vagy különböző uniós ügynökségek által közzétett releváns pályázati felhívásokat vagy finanszírozási lehetőségeket. Ezek a felhívások jellemzően a hozzáférhetőséggel és az észszerű alkalmazkodással kapcsolatos konkrét célkitűzéseket, támogathatósági kritériumokat és finanszírozási prioritásokat határoznak meg. A szervezeteknek gondosan át kell tekinteniük az iránymutatásokat, el kell készíteniük a projektjavaslatot, és azt a megadott határidőn belül be kell nyújtaniuk.
A pályázati eljárás az adott finanszírozási programtól vagy kezdeményezéstől függ. A szervezeteknek jellemzően projektjavaslatot kell benyújtaniuk, amelyben felvázolják az észszerű alkalmazkodási projektjük célkitűzéseit, tevékenységeit, várható eredményeit és költségvetését. A jogosultsági kritériumok közé tartozhat a projekt uniós prioritásokhoz való igazodása, potenciális hatása, partnerségi követelményei és pénzügyi fenntarthatósága. Előfordulhat, hogy a szervezeteknek bizonyítaniuk kell a hasonló projektek végrehajtásával kapcsolatos kapacitásukat, szakértelmüket és tapasztalataikat.
Az észszerű alkalmazkodásra irányuló kezdeményezések uniós finanszírozásának biztosítása számos előnnyel jár. Először is pénzügyi forrásokat biztosít a munkahelyi hozzáférhetőséget és befogadást előmozdító projektek végrehajtásához. Emellett lehetőséget kínál az ugyanazon a területen tevékenykedő más szervezetekkel és szakértőkkel való hálózatépítésre, együttműködésre és tudáscserére. Sőt, az uniós finanszírozásban való részesülés növeli a szervezet munkájának láthatóságát és hitelességét, ami nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt fokozott elismeréshez vezethet.
A pályázati folyamat, a jogosultsági kritériumok és az uniós finanszírozás biztosításával járó lehetséges előnyök megértésével a szervezetek olyan forrásokat mozgósíthatnak, mint az ESBA, a Horizont Európa és az EaSI, hogy előmozdítsák a fogyatékossággal élő munkavállalók munkahelyi hozzáférhetőségét, befogadását és esélyegyenlőségét.
Tájékoztatást és tanácsadást nyújtó szervezetek
- Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF)
A fogyatékossággal élő személyeket képviselő legnagyobb európai ernyőszervezet, amely a fogyatékossággal élő személyek jogainak szószólója a különböző fogyatékossági típusok tekintetében. https://www.edf-feph.org/ - Idősek európai platformja (AGE)
Célja az olyan társadalom előmozdítása minden korosztály számára, amelyben mindenkinek egyenlő esélye van arra, hogy életének minden szakaszában bekapcsolódjon és részt vegyen. https://www.age-platform.eu/ - A támogatott foglalkoztatás európai uniója
(European Union of Supported Employment, EUSE)
A támogatott foglalkoztatás fejlesztését elősegítő nem kormányzati szervezet, amely folyamatos segítségnyújtással segíti a fogyatékossággal élő személyeket a minőségi foglalkoztatáshoz való hozzáférésben. https://euse.org/about-euse/ - Inclusion Europe
Az értelmi fogyatékossággal élő személyek és családjaik jogaira és befogadására összpontosító szervezet. https://www.inclusion-europe.eu/ - Európai Hálózat a Független Életért (European
Network on Independent Living, ENIL)
Kiáll a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelhez és a közösségbe való beilleszkedéshez fűződő jogaiért. https://enil.eu/ - Mental Health Europe (MHE)
Célja a mentális egészségügyi problémákkal küzdő személyek jogainak és jóllétének előmozdítása. https://www.mhe-sme.org/ - Európai Vakok Szövetsége (EBU)
A vakok és gyengén látók érdekeit képviseli Európában. https://www.euroblind.org/ - Siketek Európai Uniója (EUD)
Előmozdítja a siketek jogait és a jelnyelvek elismerését Európában. https://www.eud.eu/ - Európai Diszlexia Egyesület (European Dyslexia
Association, EDA)
A diszlexiában szenvedő személyek jogainak és szükségleteinek szószólója Európa-szerte. https://eda-info.eu/ - Autism-Europe
Nemzetközi szövetség, amely az autizmus spektrumzavarral küzdő személyek jogainak és befogadásának előmozdítására összpontosít. https://www.autismeurope.org/ - A Fogyatékos Emberek Számára Szolgáltatást
Nyújtó Szervezetek Európai Szövetsége (EASPD)
Fogyatékossággal – többek között fizikai, értelmi és érzékszervi fogyatékossággal – élő személyekkel foglalkozó szolgáltatókat képvisel. https://www.easpd.eu/ - Európai Down-szindróma Egyesület (European Down
Syndrome Association, EDSA)
Kiáll a Down-szindrómás személyek jogaiért és jóllétéért. https://www.edsa.eu/ - Családügyi Szervezetek Európai Szövetsége
(COFACE)
A fogyatékossággal élő személyek és családjaik jogaiért és befogadásáért száll síkra Európában. www.coface-eu.org - Hallássérült Gyermekek Szüleinek Európai
Szövetsége (European Federation of Parents of Hearing
Impaired Children, FEPEDA)
Előmozdítja a siket és nagyothalló gyermekek, fiatalok és családjaik egyenlő jogait. https://fepeda.eu/ - A szklerózis multiplex európai platformja
(European Multiple Sclerosis Platform, EMSP)
A sclerosis multiplexben szenvedők életminőségének javítására törekszik Európában. https://emsp.org/ - A Nagyothallók Európai Szövetsége (European
Federation of Hard of Hearing People, EFHOH)
Európa-szerte a nagyothallók érdekeit képviseli. https://www.efhoh.org/ - Neurológiai Egyesületek Európai Szövetsége
(European Federation of Neurological Associations, EFNA)
A neurológiai rendellenességekben, többek között epilepsziában, Parkinson-kórban és szklerózis multiplexben szenvedő személyek támogatására és érdekeinek érvényesítésére összpontosít. https://www.efna.net/ - Állami foglalkoztatási szolgálatok európai
hálózata
Az állami foglalkoztatási szolgálatok hatékonyságának maximalizálása érdekében hozták létre. https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1100&langId=hu
A felsorolás nem teljes. Európa-szerte számos egyéb nemzeti, regionális és helyi szintű szervezet és szövetség támogatja a fogyatékossággal élő személyek jogait. További információkért lásd az EDE Striving for an inclusive labour market [Törekvés a befogadó munkaerőpiacra] című országjelentései31.
SZEMLÉLTETŐ PÉLDÁK
Az észszerű alkalmazkodás alábbi példákkal illusztrált módszerei bemutatják, hogy a munkáltatók milyen intézkedéseket tehetnek az észszerű alkalmazkodásra vonatkozó (2000/78/EK irányelv32 szerinti) jogi kötelezettség teljesítése és a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának biztosítása érdekében. E módszerek alkalmazásával az észszerű alkalmazkodási intézkedések rövid időn belül végrehajthatók.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a módszerek itt bemutatott listája nem kimerítő.
1. módszer
Támogató technológiák rendelkezésre bocsátása
A munkáltatók segítséget és támogatást kaphatnak ahhoz, hogy a munkájuk során akadályokba ütköző személyeket alkalmazzanak azáltal, hogy segítő technológiát biztosítanak számukra. Ezért hasznos tájékozódni a különböző támogató-segítő eszközök és informatikai megoldások elérhetőségéről és hozzáférhetőségéről.
1.1. Autizmus spektrumzavarral küzdő projektmenedzser a gyógyszeriparban
| Ország | Ausztria |
|---|---|
| Munkáltató | Vezető gyógyszeripari vállalat |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Autizmus spektrumzavar, amely fókuszált környezetet igényel a nagy koncentrációt és pontosságot igénylő ismétlődő feladatok végzéséhez |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Csendes irodahelyiség, amely lehetővé teszi a munkavállaló számára, hogy külső zavaró tényezőktől mentesen dolgozzon |
| Célkitűzés | A projektmenedzser egyedi erősségeihez igazodva megkönnyíteni a műszaki berendezések strukturálásával és igazgatásával kapcsolatos feladatait |
| Előny a munkáltató számára | A munkavállalók aprólékos összpontosítást és pontosságot igénylő feladatokra való természetes hajlamának támogatása jobb minőségű munkaeredményekhez vezet. A csendes iroda biztosítása kismértékű kiigazítás, amely jelentős megtérülést eredményez alapvető fontosságú, magas színvonalú munka formájában. Azt is bizonyítja, hogy a munkáltató elkötelezett az inkluzív munkakörnyezet mellett, ami sokféle tehetséget vonz, és esetlegesen az ebből a sokféleségből eredő innovációkhoz vezet |
| Költség | Minimális, mivel az intézkedés egy csendes irodahelyiség rendelkezésre állását foglalja magában |
1.2. Látássérült kiskereskedelmi dolgozó az üzletben
| Ország | Ausztria |
|---|---|
| Munkáltató | Szupermarketlánc |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Látássérülés |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Felolvasó és szkenneralkalmazással felszerelt mobiltelefon |
| Célkitűzés | Annak lehetővé tétele, hogy a munkavállaló olyan feladatokat láthasson el, mint a termékek utántöltése a polcokon és az új alkalmazottak képzése |
| Előny a munkáltató számára | Egy kis technológiai beruházás révén a szupermarket nemcsak a feladatok hatékony elvégzését biztosítja, hanem az alkalmazottnak a termékek lelőhelyére vonatkozó alapos ismereteit is hasznosítja az új alkalmazottak képzéséhez. Ez növeli a termelékenységet, és tanulási környezetet teremt valamennyi munkavállaló számára. Az üzlet befogadó munkahelyként is hírnevet szerez, amely változatos ügyfélkört vonzhat, és megkülönböztetheti a versenytársaktól |
| Költség | Minimális, tekintettel arra, hogy egy kisebb technológiai befektetés történt |
1.3. Látássérült telefonos ügyfélszolgálati koordinátor
| Ország | Ausztria |
|---|---|
| Munkáltató | Vezető szolgáltató az osztrák lakóingatlan-piacon |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Látássérülés |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Speciális olvasóeszközök és speciális számítógép-képernyő |
| Célkitűzés | Annak lehetővé tétele, hogy a munkavállaló hatékonyan koordinálja a hívásokat, és eredményesen kezelje az ügyfelek kérdéseit |
| Előny a munkáltató számára | A munkáltató számára előnyös, hogy egy elkötelezett, hatékony telefonos ügyfélszolgálati koordinátor áll rendelkezésre, aki a segítő technológiáknak köszönhetően könnyedén kezelheti az összetett ügyfélinterakciókat. Ezek a kiigazítások nemcsak egy hozzáértő, lojális munkaerő megtartásához járulnak hozzá, hanem a magasabb szintű fogyasztói elégedettséghez és a fogyasztók megtartásához is. Emellett az inkluzív munkakörnyezet előmozdításával a vállalat társadalmilag felelős szervezetként növeli hírnevét, ami vonzóbbá teszi a potenciális ügyfelek és alkalmazottak számára |
| Költség | Minimális vagy mérsékelt, figyelembe véve a speciális eszközök beszerzését |
1.4. Látássérült számviteli és informatikai szakember
| Ország | Ausztria |
|---|---|
| Munkáltató | Nonprofit szervezet a tisztességes kereskedelmi ágazatban |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Látássérülés |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Elektromos nagyító, képernyőolvasó, monitorolvasó nyomtatott anyagokhoz és speciális lámpák |
| Célkitűzés | A szülési szabadságot követően a helyszíni szolgáltatásokról a számviteli és informatikai szakterületre történő átmenet megkönnyítése |
| Előny a munkáltató számára | A támogató technológiákba történő viszonylag szerény befektetéssel a szervezet megtart egy olyan képzett és sokoldalú alkalmazottat, aki képes mind számviteli, mind informatikai feladatok ellátására. Ez nemcsak azt biztosítja, hogy a kulcsfontosságú szerepeket tapasztalt, elkötelezett egyén töltse be, hanem határozott üzenetet közvetít a szervezet inkluzivitás iránti elkötelezettségéről is. A munkavállalói készségek és a testre szabott munkatér együttese javítja a termelékenységet és a munka minőségét, ami végső soron a szervezet küldetésének és eredményességének javát szolgálja |
| Költség | Minimális vagy mérsékelt, figyelembe véve a támogató technológiákba való beruházást |
1.5. Vak és látássérült szereplők
| Ország | Horvátország |
|---|---|
| Munkáltató | Vakok számára létrehozott horvát színház, amely arról híres, hogy a legkiválóbb hazai rendezőket, drámaírókat és díszlettervezőket vonzza |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Látássérülés |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Testreszabott tér, szcenográfia, forgatókönyvek, rendezési stílusok, valamint a színészek számára egy látó kísérő alkalmazása |
| Célkitűzés | A vak és látássérült színészek feladatainak megkönnyítése, valamint a színpadtér megismeréséhez és az abban való eligazodáshoz szükséges eszközök biztosítása számukra |
| Előny a munkáltató számára | A színház nemcsak a tehetségével, hanem innovatív és alkalmazkodó megközelítéseivel is kitűnik, aminek köszönhetően a határokat feszegető kreativitás és befogadás színházának hírében áll. Az alkalmazkodási megoldások lehetővé teszik a rendkívül tehetséges, elkötelezett színészek alulreprezentált csoportjának alkalmazását, ezáltal gazdagítva a színház produkcióit és diverzifikálva tehetségbázisát. A különböző képességekkel rendelkező színészek alkalmazása új távlatokat nyit a történetmesélésben, ami szélesebb és elkötelezettebb közönséget vonzhat |
| Költség | Mérsékelt, tekintettel az átalakított térre és munkamódszerekre |
1.6. Látássérült munkavállalók a bankszektorban
| Ország | Ciprus |
|---|---|
| Munkáltató | Körülbelül 500 főt foglalkoztató bank |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Látássérülés, beleértve a vakságot és a részleges látást |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Testreszabott segédtechnológia, például képernyőolvasók, nagyítók és speciális asztali beállítások |
| Célkitűzés | Az egyes munkaállomások hozzáigazítása a három látássérült alkalmazott igényeihez, biztosítva, hogy feladataikat hatékonyan el tudják látni |
| Előny a munkáltató számára | A társadalmi felelősségvállalás és a szabályozási követelmények teljesítésén túl a bank sokszínű munkaerőt nyer, amely egyedülálló perspektívát kínál, és potenciálisan szélesebb ügyfélkört vonz. A támogató technológia biztosítása egyúttal inkluzív kultúrát is jelez, ami erősíti a munkáltatói márkát, és potenciálisan vonzza a legjobb tehetségeket. A bank ezen alkalmazottak elkötelezettségéből és készségeiből is profitál, akik részben azért motiváltak, mert a munkáltató kész kielégíteni szükségleteiket |
| Költség | Mérsékelt, a testre szabott támogató technológiákba való beruházás |
1.7. Időgazdálkodási kihívásokkal küzdő grafikus tervező
| Ország | Dánia |
|---|---|
| Munkáltató | Tervező ügynökség |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Stresszt és súlyos depressziót követő időgazdálkodással kapcsolatos kihívások |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Egy olyan alkalmazás, amely segíti a grafikus tervezőt a feladatok és részfeladatok hatékony kezelésében és elosztásában |
| Célkitűzés | Lehetővé tenni, hogy a grafikus tervező a munkájára összpontosíthasson, azáltal, hogy biztosítják számára azokat az eszközöket, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy jobban be tudja osztani az idejét |
| Előny a munkáltató számára | Azáltal, hogy egyszerű, de hatékony alkalmazkodási megoldást kínál, a munkáltató megtartja a tehetséges grafikus tervező munkatársat, aki ma már termelékenyebb és koncentráltabb. Ez a beruházás nemcsak a munkavállaló teljesítményét növeli, hanem azt is jelzi az összes munkavállalónak, hogy a vállalat elkötelezett a jóllétük és sikerük mellett, és ezáltal potenciálisan növeli az általános munkahelyi morált és termelékenységet |
| Költség | Minimális, mivel az alkalmazkodási megoldás egy időgazdálkodást támogató szoftveralkalmazást tartalmaz |
1.8. Felfelé ívelő karrierrel rendelkező kerekesszékes munkavállaló
| Ország | Dánia |
|---|---|
| Munkáltató | Vállalat |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Progresszív betegségben szenvedő kerekesszékes munkavállaló |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Először is speciális berendezésekkel felszerelt otthoni irodát hoztak létre a munkavállaló számára. Tervek készültek kerekesszékes felvonók és automatizált bejárati ajtók beszerelésére, valamint a kerekesszékkel való megközelíthetőség érdekében a munkaállomás és a mellékhelyiségek átalakítására. A folyamatban számos érdekelt fél, köztük kulcsfontosságú személyek és fogyatékossággal foglalkozó tanácsadók is részt vettek |
| Célkitűzés | Egy magasan képzett munkavállaló szükségleteinek kielégítése, aki jelentősen hozzájárulhat a vállalat célkitűzéseihez, de kerekesszékkel megközelíthető környezetet igényel |
| Előny a munkáltató számára | A magasan képzett munkavállaló szakértelmének kiaknázása javítja a termelékenységet, és egyedülálló perspektívát biztosít a csapat számára. A vállalat átfogó alkalmazkodásra vonatkozó kötelezettségvállalása szintén növeli a befogadó és alkalmazkodóképes munkáltatóként szerzett hírnevét, ami versenyelőnyt jelenthet mind a tehetségszerzésben, mind az ügyfélkapcsolatokban |
| Költség | Mérsékelt, de figyelembe véve a megtartott tehetségeket, hosszú távon megtérülő költség |
1.9. Mozgáskorlátozott alkalmazott egy bútoripari vállalkozásnál
| Ország | Észtország |
|---|---|
| Munkáltató | Közepes méretű, körülbelül 45 alkalmazottat foglalkoztató bútorgyártó vállalat |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Korlátozott mobilitás és kézmozgás; fizikai munkavégzésre, ezen belül nagyobb távolságok megtételére vagy a kezek vállmagasság fölé emelésére való képtelenség |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A munkáltató úgy alakította át a munkaterületet, hogy a lehető legkisebbre csökkentse a nagyobb távolságok megtételének szükségességét, és technikai segítséget kért az Észt Munkanélküliségi Biztosítási Alaptól. Az Alap pneumatikus emelőeszközt biztosított, és megtérítette a vákuumos emelő költségeit |
| Célkitűzés | A munkakörnyezet kiigazítása és a szükséges eszközök biztosítása annak érdekében, hogy a munkavállaló a mobilitásbeli korlátozottsága ellenére kényelmesen és hatékonyan tudjon dolgozni |
| Előny a munkáltató számára | A munkáltató egy elhivatott és munkaképes alkalmazottat nyer, aki gazdagítja a munkahelyi sokszínűséget, és adott esetben jogosult a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatását célzó kormányzati ösztönzőkre |
| Költség | Minimális, amelyet az Észt Munkanélküliségi Biztosítási Alap finanszíroz |
1.10. Munkavállalói sokszínűség egy lámpagyártó vállalatnál
| Ország | Finnország |
|---|---|
| Munkáltató | Fogyatékossággal élő személy által vezetett, 20 alkalmazottat foglalkoztató lámpagyártó vállalat |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Különbözőek, többek között fogyatékosság, életkor, menekült jogállás és bevándorlói státuszt. A munkaerő mintegy 30%-a kiszolgáltatott csoportokba tartozik |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A munkáltató közvetlenül érkezésük után biztosítja a látássérült munkavállalók számára szükséges világító és látásjavító berendezéseket |
| Célkitűzés | Olyan befogadó munkahelyi környezet kialakítása, ahol – hátterétől vagy egészségi állapotától függetlenül – mindenkinek lehetősége van munkát vállalni |
| Előny a munkáltató számára | Előmozdítja a sokszínűséget és a befogadást, és számos nézőpontot és tapasztalatot biztosít a vállalat számára. Javíthatja a vállalat méltányos munkáltatóként való megítélését is |
| Költség | Mérsékelt, a munkáltató által finanszírozott, aki úgy döntött, hogy bürokratikus akadályok miatt nem igényel állami pénzügyi támogatást |
1.11. Munkahelyi átalakítások – A szükséges kiigazítások végrehajtása
| Ország | Franciaország |
|---|---|
| Munkáltató | A Bonduelle csoport |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Munkahelyi alkalmazkodást igénylő fogyatékosság |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Az elismert fogyatékossággal élő munkavállalók munkahelyeinek módosítása az akadályok felszámolása és a lehető legtöbb munkahely akadálymentessé tétele érdekében. A módosítások magukban foglalhatják a munkaállomások ergonómiai átalakítását, különböző speciális felszereléseket, a közlekedési segítségnyújtást, az akadálymentesség javítását, a képzést, a különböző fogyatékosságokhoz használható kommunikációs eszközöket, valamint a különböző károsodások esetén alkalmazott speciális szoftvereket/hardvereket |
| Célkitűzés | A munkaállomások akadálymentessé tétele az üzemorvos és más érintett szereplők, köztük a szakszervezetek által ajánlott szükséges kiigazítások végrehajtása révén |
| Előny a munkáltató számára | A fogyatékossággal élő munkavállalók befogadásának és az akadálymentességnek az elősegítése |
| Költség | A költségeket meghatározott feltételek mellett a Handipol alap és az Agefiph fedezte, a számlák maximális összegének korlátozásával. Amennyiben a költségvetés személyenként meghaladja az évi 5000 eurót, konzultálni kell a Bizottsággal |
1.12. Zaj iránti túlérzékenységtől szenvedő, számítógépes támogatást biztosító szakember
| Ország | Franciaország |
|---|---|
| Munkáltató | Számítógépes támogató szolgáltatásokat nyújtó vállalat |
| A munkavállaló előtt álló akadály | A hyperacusis olyan hallási körülmény, amely túlságosan érzékennyé teszi az egyént a mindennapi zajokra, kényelmetlenséget okozva és befolyásolva a munkahelyi teljesítményt |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Üzemorvossal folytatott konzultáció az alkalmazást megelőző ergonómiai értékelés céljából; binaurális fejhallgató vásárlása a külső zajoktól való elszigeteléshez; képernyőszűrő felszerelése a túlzott fényerő csökkentése érdekében; speciális szék adaptálása a nagyobb kényelem érdekében; a billentyűzet és az egér meghosszabbítása a körülötte lévő kollégák számára a zaj csökkentése érdekében |
| Célkitűzés | Annak lehetővé tétele, hogy a munkavállaló a feladataira összpontosíthasson, anélkül, hogy a mindennapi irodai zajok megzavarnák, ezáltal javítva termelékenységét és jóllétét |
| Előny a munkáltató számára | A munkavállalók teljesítményének és termelékenységének javulása, valamint a munkahelyi kultúra javulása, mivel a kollégák szolidaritásról és megértésről tettek tanúbizonyságot. A munkáltató holisztikus megközelítést alkalmazott, amely már a felvételi szakasztól kezdve magában foglalta az orvosi és ergonómiai szakértelmet, és mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára előnyösnek bizonyult |
| Költség | Mérsékelt, mivel az ergonómiai berendezések és a konzultáció költségeit a munkáltató vállalta, de mindez a termelékenység növekedéséhez vezetett, ami értékes beruházást eredményezett |
1.13. Baloldali bénulással küzdő könyvelő
| Ország | Franciaország |
|---|---|
| Munkáltató | Vállalat |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Bal oldali hemiplegia (bénulás), amely befolyásolja a mozgást és a finommotoros készségeket a test bal oldalán |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Előzetes megbeszélés egy ergonómussal és az érdekelt felekkel a célok és a használandó eszközök meghatározására; a munkaállomáson végzett megfigyelések, amelyek rávilágítanak a munkavállaló által tapasztalt nehézségekre, mint például a helyiség kialakítása, a bútorok elrendezése és a nem támogató szék; tevékenységi jelentés benyújtása a javasolt szervezeti és anyagi megoldásokkal; a munkavállaló számára többféle íróasztali lehetőség biztosítása, amelyből választhat, és ezáltal a munkavállaló bevonása a döntéshozatalba |
| Célkitűzés | A munkaterület oly módon történő átalakítása, amely kompenzálja a munkavállaló fogyatékosságát, lehetővé téve számára, hogy hatékonyan folytassa könyvelői munkáját |
| Előny a munkáltató számára | A szakképzett munkaerő megtartása újbóli felvétel vagy átképzés szükségessége nélkül, valamint a munkatársak moráljának javítása, ami a munkáltató elkötelezettségét mutatja a befogadás és a munkavállalók jólléte iránt |
| Költség | Mérsékelt, beleértve az ergonómiai értékelés, a bútorok és a munkáltató által fedezett egyéb tartozékok költségeit |
1.14. Hallássérült ápoló egy gyermekonkológiai osztályon
| Ország | Németország |
|---|---|
| Munkáltató | Mintegy 3400 alkalmazottal és több kapcsolt kórházzal rendelkező egészségügyi vállalat |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Halláskárosodás, különösen korlátozott érzékelés bizonyos helyzetekben, például zajban vagy hangzavarban, illetve telefonáláskor |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Megerősített jelzőberendezések az osztályon, beleértve a vizuális figyelmeztetéseket a nővérállomás központi kijelzőin és a folyosókon; rádiós jelzőrendszert telepítettek, amely jeleket küld az Infusomatokról a nővér által viselt vevőkészülékre; egy új, hangerőszabályzóval, rezgésbeállítással, villogó fényjelzőkkel és a nővér hallókészülékével való összeköttetést biztosító Bluetooth-kapcsolattal felszerelt vezeték nélküli telefont is telepítettek |
| Célkitűzés | Annak lehetővé tétele, hogy a képzett ápoló a halláskárosodása ellenére is hatékonyan el tudja látni feladatait a gyermekonkológiai osztályon |
| Előny a munkáltató számára | E speciális alkalmazkodási megoldások végrehajtása biztosítja egy magasan képzett szakápoló érzékeny egészségügyi környezetben való megtartását. Jól példázza továbbá a szervezet elkötelezettségét a befogadó munkaerő iránt, amely javíthatja a morált, vonzhatja a legkiválóbb tehetségeket, és megerősítheti a vállalat hírnevét az egészségügyi ágazatban |
| Költség | Mérsékelt, de a munkavállalók megtartása, a jobb betegellátás és a hírnévépítés révén jelentős hosszú távú értéket teremt |
1.15. Kerekesszéket használó köztisztviselő
| Ország | Olaszország |
|---|---|
| Munkáltató | Kormányhivatal |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Testi fogyatékosság, amely a kerekesszék használata miatt megnehezíti a számára kijelölt parkoló megközelítését |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A munkavállaló kérésére azonnali belépőkártya biztosítása egy akadálymentes parkolóhelyre, amely könnyebben megközelíthető kerekes székkel |
| Célkitűzés | Megkönnyíteni a munkavállaló számára a munkába érkezést és a munkából való távozást, hogy ne kelljen megküzdenie a kevésbé hozzáférhető parkolóhely megközelítéséből adódó nehézségekkel. A munkavállaló így időben és jókedvűen érkezik a munkahelyére, készen állva a produktív közreműködésre |
| Előny a munkáltató számára | A parkolóhelyek kijelölésének kiigazításával járó költségek és erőfeszítések minimálisak. A munkavállaló kérését haladéktalanul teljesítették, így könnyebbé és kevésbé stresszessé vált a napi munkába járása. A munkáltató rugalmasságot tanúsított és gyorsan intézkedett a munkavállaló sajátos igényeinek kielégítése érdekében. Mindez egyben azt is jól mutatja, hogy még a kisebb fellépések is hozzájárulhatnak a befogadóbb munkakörnyezethez, ami mind a munkavállalók, mind a munkáltatók javát szolgálja |
| Költség | Minimális, mivel csak parkolóhely áthelyezéséről volt szó |
1.16. Észszerű alkalmazkodás egy mozgásszervi fogyatékossággal élő munkavállaló esetében
| Ország | Olaszország |
|---|---|
| Munkáltató | ASL (helyi egészségügyi hatóság) |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Munkahelyi nehézségek egy szívbetegség által súlyosbított mozgásszervi fogyatékosság miatt |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A munkaállomás áthelyezése egy teljesen akadálymentes irodába, valamint a munkaórák módosítása a súlyos fogyatékosság miatti szükségletek kielégítése érdekében |
| Célkitűzés | Inkluzív és támogató munkakörnyezet elősegítése a munkavállaló megváltozott körülményeire tekintettel |
| Előny a munkáltató számára | A munkavállalók teljesítményének, megtartásának és moráljának javulása a jobb alkalmazkodást biztosító munkahelynek köszönhetően, növelve a lojalitást és az elégedettséget. A fogyatékossággal élő munkavállalók fokozott támogatása, és olyan munkahely kialakítása, amely értékeli a befogadást és odafigyel a speciális egyéni igényekre |
| Költség | Minimális vagy mérsékelt, beleértve az irodai módosítások vagy kiigazítások potenciális költségét, amelyet ellensúlyoz a munkavállalók elégedettségének és termelékenységének javulása |
1.17. Újonnan felvett, testi fogyatékossággal élő munkavállaló
| Ország | Luxemburg |
|---|---|
| Munkáltató | Mintegy 300 oktatóval és 7000 hallgatóval rendelkező luxembourgi felsőoktatási intézmény |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Testi fogyatékosságok, amelyek különleges ülőhely- és asztalbeállítást igényelnek |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Együttműködés a helyi foglalkozás-egészségügyi szolgálatokkal a munkavállaló igényeinek azonosítása érdekében; az ajánlások alapján speciális szék és állítható íróasztal biztosítása |
| Célkitűzés | Kényelmes és funkcionális munkaterület létrehozása, amely lehetővé teszi a munkavállaló számára, hogy hatékonyan lássa el munkáját |
| Előny a munkáltató számára | A szakértőkkel folytatott konzultáció biztosítja, hogy a munkahelyi alkalmazkodás megfelelő és hatékony legyen, ezáltal javítva a munkavállaló teljesítményét és elégedettségét. Mindez előmozdítja az inkluzivitás kultúráját, amely növelheti az intézmény hírnevét és vonzóvá teheti a tehetségek szélesebb köre számára |
| Költség | Mérsékelt, tekintve, hogy a speciális bútorok beszerzését és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokkal való konzultációt foglalta magában |
1.18. Hosszú ideje foglalkoztatott, zárványtestes inklúziós testes miozitiszben (IBM) szenvedő alkalmazott
| Ország | Hollandia |
|---|---|
| Munkáltató | Olyan vállalat, ahol 35 éve dolgozik a munkavállaló |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Az IBM, egy ritka izombetegség, amely súlyosan befolyásolja a munkavállaló mobilitását és izomerejét |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A munkavállaló feladatainak átalakítása: vízvezeték-szerelő helyett egy másik pozícióba helyezése, amelyet fizikailag is el tud látni. Speciális székek, különösen egy állítható magasságú, görgős szék és egy nyeregzsámoly beszerzése, hogy az alumíniumosztályon végzett munka során minimálisra csökkentsék a lábak megterhelését. A munkavállaló nagyra értékeli az alkalmazkodási megoldásokat és azt, hogy továbbra is képes hozzájárulni a vállalat tevékenységéhez. Bár munkájának jellege megváltozott, úgy érzi, hogy új szerepe is értékes és kiteljesedhet benne |
| Célkitűzés | Lehetővé tenni, hogy a munkavállaló az egészségi állapota ellenére tovább dolgozhasson, megőrizve ezzel a vállalat számára általa létrehozott értékét és a munkaképességből fakadó személyes elégedettségét |
| Előny a munkáltató számára | egy tapasztalt és elkötelezett alkalmazott megtartása, megőrizve az intézményi tudást. Mindez a munkavállalók jólléte és az inkluzivitás iránti elkötelezettségről tanúskodik. Az UWV (Munkavállalói Biztosítási Hivatal) részleges pénzügyi támogatást biztosított az alkalmazkodás megvalósításához, csökkentve a költségeket |
| Költség | Mérsékelt, főként a speciális ülőhelyek költsége. Ezt azonban az UWV támogatja, csökkentve a munkáltatóra háruló pénzügyi terheket |
1.19. Gyengén látó értékesítő a telemarketingben
| Ország | Lengyelország |
|---|---|
| Munkáltató | Jól ismert telemarketing-cég |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Az értékesítő gyengén látó, ami hatással lehet arra, hogy képes-e teljeskörűen használni a szabványos irodai technológiát |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Az alkalmazott látási korlátaihoz jobban illeszkedő, adaptált számítógép; a munkavállaló munkaállomásán kérésre elhelyezett nagyító és beszédszintetizáló berendezés |
| Célkitűzés | Annak lehetővé tétele, hogy a munkavállaló hatékonyan irányíthassa a telemarketing csapatot; mindemellett cél a befogadó munkahely előmozdítása is, ahol fogyatékosságától függetlenül mindenki teljes mértékben hozzá tud járulni a cég tevékenységéhez. Ezek az alkalmazkodási intézkedések segítik a munkavállalót a fogyatékosságából adódó alkalmi nehézségek kezelésében, miközben kiválóan végzi a munkáját |
| Előny a munkáltató számára | Megtartja a rendkívül rátermett és empatikus csapatvezetőt, aki könnyen kapcsolatot teremt a fogyatékossággal élő beosztottakkal. Az intézkedések meghatározzák a befogadás normáit, ezáltal erősítve a munkáltatói márkaépítést, és potenciálisan szélesebb körből vonzva a tehetségeket. Hozzájárulnak az általánosan pozitív munkakultúrához. A munkáltató észszerű alkalmazkodás iránti elkötelezettsége kettős célt szolgál: lehetővé teszi a munkavállaló számára, hogy gyenge látása ellenére hatékonyan dolgozzon, és növeli a csapat általános hatékonyságát |
| Költség | Mérsékelt, figyelembe véve a speciális számítógépes hardverek és szoftverek beszerzését |
1.20. Hallássérült raktárkezelő
| Ország | Portugália |
|---|---|
| Munkáltató | Fagylaltüzem |
| A munkavállaló előtt álló akadály | A pályázó hallássérült, ami megnehezíti a megrendelések telefonon történő kezelését, ami a vállalat szokásos eljárása |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A telefonos rendelési rendszer számítógéppel történő helyettesítése, amely a megrendeléseket e-mailben fogadja a raktárban. A telefonalapú rendelési rendszerről az e-mail-alapú rendelési rendszerre való áttérés egyszerű, de hatékony megoldás, amely nemcsak a munkavállaló javát szolgálja, hanem a vállalat megrendelési folyamatát is egyszerűsítheti |
| Célkitűzés | A jelölt raktárvezetői szerepének megkönnyítése, hatékonyan lehetővé téve számára a raktárkészlet kezelését, a megrendelések teljesítését és az üzletekkel való koordinációt anélkül, hogy auditív kommunikációra lenne szüksége. A pályázó kommunikációs akadályok nélkül láthatja el vezetői feladatait, ami a munkahelyén termelékenyebbé és hatékonyabbá teszi. Halláskárosodása már nem korlátozza a raktár hatékony kezelésére való képességét |
| Előny a munkáltató számára | Az alkalmazkodási intézkedések egyszerűsítik a rendelési folyamatot, potenciálisan hatékonyabbá teszi azt, és csökkentik a telefonon keresztüli rendelések során esetlegesen előforduló téves kommunikáció kockázatát. Mindez határozott üzenetet közvetít a vállalat sokszínűség és befogadás iránti elkötelezettségéről, javítva a vállalat hírnevét. Bővíti a tehetségbázist, hiszen azt jelzi, hogy a vállalat kész az eljárásait úgy kiigazítani, hogy az alkalmas legyen a fogyatékossággal élő, képzett jelöltek fogadására |
| Költség | Minimális vagy közepes, tekintettel az e-mailes megrendelések kezeléséhez szükséges számítógép és az esetleges szoftver kezdeti telepítésére |
1.21. Többszörös egészségkárosodásban szenvedő kórházi adminisztratív alkalmazott
| Ország | Svédország |
|---|---|
| Munkáltató | Állami kórház |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Többszörös károsodás, például izomdisztrófia, látásvesztés és kognitív túlterhelésre való érzékenység |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Látásvesztés esetén használatos speciális számítógépes program és képernyő; tágas iroda a mosdók közelében és kijelölt kerekesszékes parkoló; saját irodai tér a kognitív túlterhelés elkerülése érdekében; pihenőszék az irodában; hosszabb ebédszünetek; kéthetenkénti megbeszélések a főnökével, hogy áttekintsék a beosztását és előre tervezzenek |
| Célkitűzés | Megkönnyíteni a munkavállaló adminisztratív feladatok ellátásában betöltött szerepét azáltal, hogy kielégítik többszörös igényeit, és biztosítják, hogy munkahelye fizikai, vizuális és kognitív szempontból egyaránt támogassa őt |
| Előny a munkáltató számára | Megtart egy értékes alkalmazottat, aki az adminisztratív feladatok terén speciális készségekkel rendelkezik. Meghatározza az átfogó és észszerű alkalmazkodásra vonatkozó normát, növelve a kórház mint befogadó munkáltató hírnevét. Előmozdítja a munkavállalók jóllétét és munkájukkal való elégedettségét, ami valószínűleg javítja az általános termelékenységet. A svédországi kórház magas színvonalat határoz meg arra vonatkozóan, hogy a munkáltatók hogyan hozhatnak a minimális kiigazításokon túlmutató intézkedéseket annak érdekében, hogy valóban előmozdítsák a befogadó munkakörnyezetet |
| Költség | Mérsékelt vagy nagyobb, figyelembe véve speciális berendezések beszerzését, az irodai módosításokat és az ütemezési kiigazításokat |
1.22. Megállapodás az ENEDIS-nél végzendő szakmai integrációról, a fogyatékossággal élő személyek munkahelymegtartásának és karrierfejlesztésének fenntartásáról a 2021–2023-as időszakban
| Ország | Franciaország |
|---|---|
| Munkáltató | ENEDIS |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Egyes fogyatékosságok szükségessé teszik a munkaállomás vagy bizonyos eszközök átalakítását ahhoz, hogy a munkavállaló megtarthassa munkahelyét vagy visszatérhessen oda. A vállalat üzemorvosa a szakszervezetekkel egyeztetve módosításokat javasol, amelyeket a lehető leggyorsabban elvégeznek, mielőtt a munkavállaló megkezdi tevékenységét |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A szakszervezetek és a munkáltató között létrejött megállapodás a munkaállomások átalakításával kapcsolatos szolgáltatásokról és felszerelésekről rendelkezett, beleértve a távmunkára jellemző helyzeteket is, az üzemorvos ajánlásának megfelelően. A távmunka esetében kiigazításokra kerül sor a munkavállaló otthoni munkájának megkönnyítése érdekében, lehetőség szerint megismételve az irodai munkaállomás fizikai kiigazításait |
| Célkitűzés | Megbízható keret biztosítása a vállalaton belül a fogyatékossággal élő munkavállalók számára ahhoz, hogy hozzáférjenek a szükséges kiigazításokhoz és alkalmazkodási megoldásokhoz mind a munkahelyen, mind a távmunka során |
| Előny a munkáltató számára | A szükséges kiigazítások és alkalmazkodási megoldások megkönnyítésével a munkáltató támogatja a fogyatékossággal élő személyek befogadását és folyamatos foglalkoztatását |
| Költség | A vállalat „fogyatékossági költségvetést” irányzott elő a munkaállomások kiigazításával és a távmunkához szükséges átalakításokkal kapcsolatos szolgáltatások és felszerelések biztosítására, beleértve az otthoni munkaállomások fizikai átalakítását és a kompenzációs felszereléseket is |
2. módszer
Személyi segítségnyújtás
Azok, akik memória- vagy koncentrációs problémákkal küzdenek, személyi segítségnyújtási szolgáltatások igénybevételével még mindig hasznosíthatják tudásukat. Számos honlap biztosít személyi asszisztensekhez való hozzáférést a munkáltatók, a munkaügyi központok és az egyének számára. Jó példa erre a Dániában működő „Handicap og Job”. A munkáltatók az ehhez hasonló forrásokból tájékozódhatnak a személyi segítségnyújtásról és segédeszközökről, a friss diplomások bértámogatásáról és a mentori támogatásról. A személyre szabott értékelések az akadályokkal szembesülő egyes munkavállalók erősségeire és szükségleteire összpontosítanak, és a munkáltató ezt követően mérlegelheti, hogy a munkavállaló hol rendelkezik a legnagyobb potenciállal.
2.1. Az Antwerpeni Üzleti Iskola helyettes kutatója
| Ország | Belgium |
|---|---|
| Munkáltató | Antwerp Management School (AMS) |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Értelmi fogyatékosság |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Akadálymentes munkaerő-felvételi folyamat; az egyén szükségleteihez igazított észszerű alkalmazkodás; a kollégák bevonása és képzése az újonnan felvett munkatársak támogatására, valamint egy mentori rendszer bevezetése. Az egyén megkapta első fizetett állását, és úgy érezte, hogy érdemben beilleszkedett a munkahelyén |
| Célkitűzés | Annak lehetővé tétele, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személy helyettes kutatóként dolgozhasson, érdemi kutatási feladatokat látva el egy csapat tagjaként |
| Előny a munkáltató számára | Bizonyította a sokszínű és befogadó munkakörnyezet értékét. Sikeres mentorálási rendszert hozott létre, amelyet a jövőbeli új alkalmazottakra is alkalmazni fognak, ami minden új kolléga számára megkönnyíti a belépést. Az intézkedések az inkluzív környezet előmozdítása révén javították a csapatdinamikát. A kezdeményezés erősebb hatást is kifejtett: a mentori rendszer olyan sikeres lett, hogy most már minden új munkavállalóra alkalmazzák |
| Költség | Minimális vagy mérsékelt, figyelembe véve a munkaerő-felvételi folyamat kiigazítását, a munkaterületet vagy eszközöket érintő észszerű alkalmazkodási megoldásokat, valamint a mentori rendszer létrehozását |
2.2. Rokkantsági nyugdíjas egy autószerelő műhelyben
| Ország | Dánia |
|---|---|
| Munkáltató | Helyi autószerelő műhely |
| A munkavállaló előtt álló akadály | A munkavállaló tanulási akadályozottsággal él, amely további támogatást igényel a feladatok megértéséhez és elkezdéséhez |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Bértámogatás a munkavállaló heti 20 órában történő alkalmazásához, valamint egy személyi asszisztens heti 10 órában történő alkalmazásához, aki segíti őt az eligazodásban és feladatai ellátásában |
| Célkitűzés | Lehetőséget biztosítani a fogyatékossággal élő nyugdíjasnak arra, hogy olyan környezetben dolgozzon, ahol jól érzi magát, olyan területen, amelyen szakképzettséggel rendelkezik, így hozzájárulhat a műhely munkájához. A személyi asszisztens segíti az alkalmazottat abban, hogy alkalmazkodjon a feladataihoz, lehetővé téve számára, hogy ellássa azokat |
| Előny a munkáltató számára | A rokkantnyugdíjas foglalkoztatása diverzifikálja a munkaerőt, és a munkáltató jogosult lehet állami bértámogatásra, ami pénzügyi ösztönzőként szolgál. A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása javíthatja a műhely társadalmi felelősségvállalási profilját is, ami több olyan ügyfelet vonzhat, akik értékelik az inkluzív vállalkozásokat |
| Költség | Minimális vagy mérsékelt, tekintettel arra, hogy a személyi asszisztens heti 10 órában történő foglalkoztatásának költségét részben ellensúlyozzák a kormány által a rokkantnyugdíjas foglalkoztatásáért nyújtott bértámogatások |
2.3. Memóriaproblémákkal küzdő titkárnő
| Ország | Dánia |
|---|---|
| Munkáltató | Vállalat |
| A munkavállaló előtt álló akadály | A titkárnő egy agyi sérülés miatt memóriaproblémákkal küzd, ami megnehezíti számára, hogy megtervezze és strukturálja a munkanapját |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Reggelenként egyórás személyi segítségnyújtás, amely keretében egy munkatárs segíti a titkárnőt a napi feladatok megszervezésében |
| Célkitűzés | Biztosítani a titkárnő számára a titkársági feladatok hatékony ellátásához szükséges támogatást, ezáltal biztosítva szakmai fejlődését és munkahelyi elégedettségét. Ez abban is segít, hogy a nap folyamán végig elkötelezett és produktív maradjon |
| Előny a munkáltató számára | Megtart egy értékes alkalmazottat, akinek szerepe döntő fontosságú az irodai tevékenységek zavartalan működése szempontjából. A heti öt órás személyi segítségnyújtásra kapott támogatás hozzájárul a kifizetési költségekhez, és az asszisztens jelenléte nemcsak a titkárnőnek kedvez, hanem egyszerűsíti az irodai tervezést is, ezáltal javítva az általános termelékenységet |
| Költség | Minimális vagy mérsékelt, figyelembe véve, hogy a költségeket a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának támogatására nyújtott, heti öt órára járó támogatás ellensúlyozza |
2.4. Autizmussal élő informatikus mérnök
| Ország | Portugália |
|---|---|
| Munkáltató | Multinacionális vállalat az energiaágazatban |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Az informatikus mérnök autista, ami befolyásolhatja azt a képességét, hogy megfeleljen bizonyos tanulmányi követelményeknek, részt vegyen csoportos tevékenységekben, írásbeli teszteken és interjúkon, és zökkenőmentesen beilleszkedjen egy csapatba |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Rugalmasság a felsőfokú végzettségre vonatkozó követelményekben: eredetileg mesterfokozatra volt szükség, de a pályázó diplomáját elfogadták; személyre szabott munkaerő-felvételi folyamat: a pályamunkát és az írásbeli teszteket a pályázó igényeinek megfelelően, egyénileg bonyolították le; integrációs szakasz: a vállalat olyan munkaterületet és csapatot választott ki, amely a legjobban megfelel az alkalmazott profiljának, és találkozókat tartott a jövőbeli vezetőkkel a tudatosságnövelés és a napi rutinokkal kapcsolatos tanácsadás céljából |
| Célkitűzés | Annak lehetővé tétele, hogy a pályázó teljes mértékben részt vehessen a munkaerő-felvételi folyamatban, és a munkaerő érdemi részévé váljon, tiszteletben tartva az állapota miatti egyedi kihívásokat és erősségeit |
| Előny a munkáltató számára | A munkáltató speciális képességekkel rendelkező, szakképzett számítástechnikai mérnököt szerez. Az inkluzív környezet előmozdítása a vállalati társadalmi felelősségvállalásról tanúskodik, és szélesebb tehetségbázist vonzhat. A jövőbeli vezetők figyelmét felhívják a csoportjaik sokszínűségére, ami javítja vezetői készségeiket és előmozdítja a befogadóbb munkakörnyezetet |
| Költség | Minimális, tekintettel a felvételi eljárás kiigazításának költségeire, beleértve az egyénre szabott tesztekre és pályamunkára fordított időt, valamint a vezetők által a tudatosságnövelés céljából tartott találkozókra fordított időt |
2.5. A munkaerő-felvételi folyamat kiigazítása és munkahelyi tanácsadás az autista alkalmazottak számára
| Ország | Dánia |
|---|---|
| Munkáltató | Különböző vállalatok és szervezetek |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Minden autista személy egyedi, és személyre szabott támogatásra van szüksége a munkavállaláshoz, például a kommunikáció hozzáférhetőségének biztosításához és a munkahelyi érzékszervi szükségletek kielégítéséhez |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A munkaügyi tanácsadó cég támogatást nyújt a munkáltatóknak, hogy az autista jelöltek számára hozzáférhető felvételi folyamatot biztosítson, támogatást nyújtson a munkába álláshoz és rendszeres tanácsadást biztosítson a munkahelyen az autista munkavállaló(k) és a vezetők számára |
| Célkitűzés | A munkaügyi tanácsadó cég segít az autista emberek készségeinek és jellemzőinek olyan munkakörökkel való összehangolásában, amelyek megfelelnek sajátos munkamódszereiknek, ugyanakkor kiaknázzák kivételes erősségeiket is. Segítenek nekik megtalálni azokat a munkáltatókat, akik a lehető legjobban ki tudják aknázni képességeiket, miközben megfelelően kezelik az előttük álló kihívásokat |
| Előny a munkáltató számára | A munkáltatók támogatást kapnak ahhoz, hogy különböző képességekkel rendelkező csapatokat építsenek ki |
| Költség | Mérsékelt |
3. módszer
A
munkaterület átalakítása
(a távmunkát is beleértve)
A fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel élő munkavállalók foglalkoztatásának támogatása magában foglalja a munkaterület kiigazítását, beleértve a távmunkát is. A köz- és a magánszektor munkáltatói nemcsak a bútorokat, a berendezéseket és a helyiségeket tudják átalakítani, hanem a távmunkára is lehetőséget kínálhatnak. Ennek eredményeként például a súlyos testi fogyatékossággal élő kerekesszékesek, vagy a látássérült személyek adott esetben távmunkát is végezhetnek.
3.1. Kerekesszékes bíró
| Ország | Belgium |
|---|---|
| Munkáltató | Közigazgatási bírósági rendszer |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Testi fogyatékosság egy síbalesetet követően, amely kvadriplégiás (mind a négy végtagot érintő) bénulást eredményezett, és kihívást jelent a hagyományos tárgyalóterem megközelítése és az ott történő munkavégzés terén |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Munkaállomást alakítottak át a bíró otthonában, ahol heti három-négy napon távmunkát végezhet; az egyéb alkalmazkodási megoldások közé tartozik a rugalmas munkaidő és a munkaterület-módosítások pénzügyi támogatása |
| Célkitűzés | Annak lehetővé tétele, hogy a bíró visszatérhessen a feladataihoz, és hatékonyan hozzájáruljon az igazságszolgáltatási rendszerhez, fogyatékossággal nem rendelkező kollégáival egyenrangú módon |
| Előny a munkáltató számára | Megtart egy tapasztalt bírót, ezáltal fenntartva az igazságszolgáltatás minőségét. Tanúbizonyságot tesz a befogadás és a sokszínűség iránti elkötelezettségről, amely a jövőben potenciálisan sokszínűbb tehetségeket vonzhat. Precedenst teremt a közszférán belüli észszerű alkalmazkodásra |
| Költség | Mérsékelt, figyelembe véve az otthoni munkaállomás kialakításának költségeit |
3.2. Látássérült számítógép-kezelő
| Ország | Románia |
|---|---|
| Munkáltató | Informatikai vállalat |
| A munkavállaló előtt álló akadály | A munkavállaló látássérült, ami megnehezíti a szokásos számítógépes eszközök használatát, és a nem akadálymentes tömegközlekedés miatt befolyásolja a munkába járását |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A munkáltató fedezte a munkavállaló által online rendelt speciális felszerelés költségeit; rugalmasabb határidőket kínálnak neki több projekt kezelésére, és többnyire otthonról dolgozhat; a kollégák további támogatást nyújtanak azokhoz a feladatokhoz, amelyeket a munkavállaló támogató szoftvere nem tud kezelni |
| Célkitűzés | Annak lehetővé tétele, hogy a munkavállaló hatékonyan működhessen számítógép-kezelőként és hozzájárulhasson a vállalat projektjeihez, miközben figyelembe veszik látáskárosodását |
| Előny a munkáltató számára | Tartósan alkalmaz egy tehetséges számítógép-üzemeltetőt, aki értékes készségekkel tud hozzájárulni a csapat munkájához. Növeli a vállalat inkluzivitással kapcsolatos hírnevét, ami változatosabb tehetségeket vonzhat. Az alkalmazkodási intézkedések mindemellett támogató és együttműködő munkakörnyezetet teremtenek |
| Költség | Mérsékelt, tekintettel a speciális számítógépes berendezések beszerzésére és a szoftverek adaptálására |
4. módszer
Kötetlen munkaidő
A fogyatékossággal élő személyek egyéni igényeihez igazított munkanap lehetővé teheti számukra, hogy szerepet vállaljanak a munkaerőpiacon. Ez egy olyan megoldás, amely önmagában nem igényel különleges eszközöket vagy fizikai átalakításokat, sem pedig állami támogatást. Itt az egyetlen követelmény, hogy a munkáltatónak helyet kell biztosítania a fogyatékossággal élő munkavállalók számára, akiknek esetleg másképp kell működniük, mint a legtöbb más munkavállalónak.
4.1. Több fogyatékossággal élő gyermeket nevelő informatikai szakember
| Ország | Horvátország |
|---|---|
| Munkáltató | Nagy távközlési vállalat |
| A munkavállaló előtt álló akadály | A munkavállaló egy több fogyatékossággal élő gyermek édesanyja, és aktívan kiáll a gyermek jogai mellett. Ehhez rugalmas munkaidő-beosztásra és támogató csapatkörnyezetre van szüksége |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A vállalat kötetlen munkaidőt biztosít, és ösztönzi a csoportján belüli minőségi együttműködést; a vállalati kultúra elősegíti a kollegialitást, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkavállaló egyensúlyt tudjon teremteni szakmai kötelezettségei és aktív érdekérvényesítő és anyai szerepe között |
| Célkitűzés | Annak lehetővé tétele, hogy az édesanya fogyatékossággal élő gyermeke gondozása mellett továbbra is magas színvonalú szakmai munkát végezhessen |
| Előny a munkáltató számára | Megtart egy 20 éve a vállalatnál dolgozó, nagy tapasztalattal rendelkező, magasan képzett informatikai szakembert. Emellett növeli a munkáltató befogadó és támogató munkáltatóként szerzett hírnevét, ami hozzájárul ahhoz, hogy 2020-ban a fogyatékossággal élők tekintetében az év egyik munkáltatójává válasszák |
| Költség | Minimális vagy mérsékelt költség, amely főként a rugalmas és támogató munkakörnyezet biztosítására irányuló vezetői erőfeszítések tekintetében jelentkezik |
4.2. Mentális egészségügyi problémákkal diagnosztizált informatikai szakember
| Ország | Dánia |
|---|---|
| Munkáltató | Induló informatikai vállalkozások kisvállalkozói központja |
| A munkavállaló előtt álló akadály | A skizofrénia egyik formájára vonatkozó mentális egészségügyi diagnózis, amelyből kifolyólag a munkavállalónak eltérő munkaidő-beosztásra, a munkaidőben pedig pszichológiai konzultációkra van szüksége |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A munkáltató lehetővé teszi a munkavállaló számára, hogy túlnyomórészt éjszaka dolgozzon, mivel akkor a legproduktívabb; azt is figyelembe veszik, hogy munkaidőben hetente egyszer pszichológussal kell konzultálnia |
| Célkitűzés | Annak lehetővé tétele, hogy a munkavállaló az egyéni igényeinek megfelelően hatékonyan tudjon dolgozni, miközben hozzájárul a központ azon céljaihoz, hogy segítséget nyújtson az induló informatikai vállalkozásoknak |
| Előny a munkáltató számára | A munkáltató egy elkötelezett informatikai szakembert nyer, akinek egyedi munkaideje előnyös lehet az éjjel-nappali figyelmet igénylő projektek esetében. Emellett az inkluzív megközelítés pozitív példát mutat a központ többi vállalkozása számára, előmozdítva a sokszínűség és az elfogadás kultúráját |
| Költség | Minimális, elsősorban a vezetői rugalmasságra terjed ki, hogy alkalmazkodjanak a munkavállaló munkaidejéhez és pszichológiai konzultációs igényeihez |
5. módszer
Rugalmas feladatkörök
A munkakör-átalakításként ismert gyakorlat a támogatott foglalkoztatási stratégia részét képezi, és segítheti azokat, akik speciális akadályokba ütköznek a munkavállalás és a részvétel terén. E megoldások kialakítása már a foglalkoztatás kezdeti időszakában elkezdődhet, személyre szabott értékelésekkel. A munkakör-átalakítás révén biztosított észszerű alkalmazkodás lehetővé teszi a munkakörök vagy szakmai feladatok cseréjét, amelyre annak érdekében kerül sor, hogy a fogyatékossággal élő személy egyéni készségeit a lehető legjobban ki lehessen aknázni, és így azokat a feladatokat tudja ellátni, amelyekben a legjobb képzettséggel rendelkezik vagy a legsikeresebb.
5.1. Inkluzív tanulószerződéses gyakorlati képzés a gépészet területén
| Ország | Ausztria |
|---|---|
| Munkáltató | Globális tevékenységet folytató gépészmérnöki vállalkozás |
| A munkavállaló előtt álló akadály | A fogyatékossággal élő fiatal tanulók nehézségekbe ütközhetnek a standard hároméves szakképzésen belüli, tanulószerződéses gyakorlati gépészeti képzés terén |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A vállalat egy nem kormányzati szervezettel partnerségben személyre szabott, kétéves szakképzési programot kínál, amely lehetővé teszi a tanulószerződéses tanulók számára, hogy a gépészet olyan konkrét részeire összpontosítsanak, amelyek igazodnak egyéni erősségeikhez és képességeikhez; a program a szakmai tevékenységet külön feladatokra bontva elemzi az egyes tanulók számára legmegfelelőbb feladatokat |
| Célkitűzés | Olyan inkluzív oktatás nyújtása, amely a fogyatékossággal élő fiatal tanulók számára elismert gépészeti szakképzettséget biztosít. A végső cél az, hogy felkészítsék őket az általános munkaerőpiacra való belépésre és adott esetben a vállalaton belüli jövőbeli foglalkoztatásra |
| Előny a munkáltató számára | Ezzel az inkluzív programmal a vállalat hozzájárul a társadalmi felelősségvállaláshoz, és új tehetségeket azonosíthat, csökkentve a tanulószerződéses gyakorlati képzési programok lemorzsolódási arányát. Az inkluzív szakképzési program növeli a vállalat megbecsültségét, és utat nyit a sokszínűbb munkaerő előtt |
| Költség | Mérsékelt, amely magában foglalja a nem kormányzati szervezettel való partnerséget, a gyakornoki program testreszabását és a programnak a vállalat telephelyén való lebonyolítását |
5.2. Látássérült méhész
| Ország | Horvátország |
|---|---|
| Munkáltató | Családi tulajdonban lévő méhészeti gazdaság |
| A munkavállaló előtt álló akadály | A méhész látássérült, ami megnehezíti a látást igénylő feladatokat, például a berendezések kezelését, a beszerzést és a minőség-ellenőrzést |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A méhész képességeihez igazított számítógép, valamint az általa tervezett, személyre szabott eszközök és segédeszközök használata; szakmai előadásokból álló képzésen vett részt, egy tapasztalt méhész mentorálása mellett |
| Célkitűzés | A méhészeti tevékenység valamennyi aspektusának kezelése, a beszerzéstől és értékesítéstől kezdve a marketingig, a terméktervezésig és a minőség-ellenőrzésig, miközben az eszközöket és módszereket egyedi szükségleteihez igazítja |
| Előny a munkáltató számára | A méhész saját családi gazdaságának vezetőjeként sikeresen szakmává alakította a hobbiját. Az átalakított eszközök és a képzés nemcsak a feladatok hatékony ellátását teszik lehetővé, hanem több termékminőségi díj odaítélését is eredményezték |
| Költség | Minimális vagy mérsékelt, figyelembe véve az adaptált számítógépet és a testre szabott eszközök fejlesztését |
5.3 Employees at a hotel
| Ország | Litvánia |
|---|---|
| Munkáltató | Egy vilniusi szálloda |
| A munkavállaló előtt álló akadály | A különböző fogyatékossággal élő személyek olyan korlátokkal szembesülhetnek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy a hagyományos szállodai szerepek valamennyi aspektusát hatékonyan ellássák |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A munkakör-átalakítás olyan stratégia, amely magában foglalja a munkakörök egyéni elbíráláson alapuló testreszabását a fogyatékossággal élő személyek egyedi készségeinek kiemelése érdekében |
| Célkitűzés | A munkakörök oly módon történő kialakítása, hogy a fogyatékossággal élő személyek maximalizálni tudják produktivitásukat és munkahelyi elégedettségüket, ezáltal elősegítve a munkahelyi sokszínűséget és befogadást |
| Előny a munkáltató számára | Kiaknázzák a fogyatékossággal élő munkavállalók egyedi készségeit és kompetenciáit, potenciálisan pótolva olyan munkakörök vagy feladatok hiányosságait, amelyeket más munkavállalók esetleg nem tudnak olyan jól ellátni. Növelik a munkahelyi sokszínűséget, nyomatékosítva a munkáltató társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségét |
| Költség | Minimális vagy mérsékelt, figyelembe véve, hogy az egyéni értékelésekhez és a munkakörök átalakításához kapcsolódó kezdeti költségeket ellensúlyozzák a speciális feladatok hatékonyabb ellátásából fakadó előnyök |
Példák rendszerszintű intézkedésekre
Az észszerű alkalmazkodás konkrét példáiból levonható értékes tanulságok mellett számos olyan rendszerszintű, nemzeti szinten alkalmazható stratégia is létezik. Ezeket a stratégiákat a közintézmények, a szakszervezetek és a magánszektor egyaránt kezdeményezhetik. E rendszerszintű intézkedések végrehajtásával az észszerű alkalmazkodás megkönnyítése zökkenőmentesen beépül a foglalkoztatási folyamat valamennyi szakaszába: a munkaerő-felvételbe, a munkaerő megtartásába és a szakmai előmenetelbe. Ez nemcsak a befogadó és sokszínű munkahelyeket mozdítja elő, hanem a munkaerő általános termelékenységét és morálját is növeli. A munkáltatók kulcsszereplők ebben az átalakulásban, és e gyakorlatok átvételével vezető szerepet játszhatnak abban, hogy méltányosabb és hozzáférhetőbb munkakörnyezetet teremtsenek a fogyatékossággal élő személyek számára.
1. KLAPjob: rugalmas állások értelmi fogyatékossággal élő személyek számára
| Ország | Dánia |
|---|---|
| Munkáltató | Különböző önkormányzatok, vállalatok és szervezetek a „KLAPjob” elnevezésű kezdeményezés keretében |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Az értelmi fogyatékossággal és más kognitív nehézségekkel küzdő személyek kihívásokkal szembesülnek a hagyományos foglalkoztatási környezetben |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A KLAPjob rugalmas, testre szabott foglalkoztatást kínál támogatott bérekkel, és abban segíti a jelölteket, hogy megtalálják a készségeiknek és preferenciáiknak megfelelő munkaköröket |
| Célkitűzés | Lehetővé tenni az értelmi és egyéb kognitív fogyatékossággal élő személyek számára, hogy olyan érdemi munkát találjanak, amely megfelel képességeiknek, ezáltal növelve társadalmi befogadásukat és függetlenségüket |
| Előny a munkáltató számára | A munkáltatók a támogatás igénybevételével csökkenthetik az általuk fizetett órabért, miközben diverzifikálják a munkaerőt és teljesítik a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos célokat |
| Költség | Minimális, mivel a munkáltatók 3 eurós órabér-támogatást kapnak, ami ellensúlyozhatja az esetlegesen szükséges alkalmazkodási intézkedésekkel kapcsolatos költségeket |
2. Oktatófilmek
| Ország | Dánia |
|---|---|
| Munkáltató | Szociális Szolgáltatások Nemzeti Testülete |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Fogyatékosságok széles köre |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Egy 10 filmből álló sorozat, amely bevált gyakorlatokat mutat be különböző foglalkoztatási helyzetekben a fogyatékossággal élő személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodásra. Az észszerű alkalmazkodás bevált gyakorlatait ismertető, 10 filmből álló sorozat célja, hogy segítse a fogyatékossággal élő személyeket az elhelyezkedésben vagy munkahelyük megtartásában |
| Célkitűzés | A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásával vagy foglalkoztatásban tartásával kapcsolatos kihívások és a szükséges alkalmazkodás tudatosítása. A filmek célja a munkáltatók és a munkavállalók oktatása |
| Előny a munkáltató számára | Ezen oktatási segédanyagok biztosításával a Szociális Szolgáltatások Nemzeti Testülete megerősíti tudásplatformként betöltött szerepét, és ösztönzi a jobb munkahelyi gyakorlatokat. Ez cserébe magasabb foglalkoztatási arányt eredményezhet a fogyatékossággal élő személyek körében, ami mind a munkaerőpiac, mind a társadalom egészének javát szolgálja |
| Költség | Mérsékelt, tekintettel a platform profiljára |
3. Észszerű alkalmazkodási útlevél
| Ország | Írország |
|---|---|
| Munkáltató | Mind: magán- és közszektor |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Észszerű alkalmazkodás kérése és az ahhoz való hozzáférés |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Az észszerű alkalmazkodásról való megállapodás és annak végrehajtása |
| Célkitűzés | Annak lehetővé tétele, hogy a fogyatékossággal élő személyek zökkenőmentesen kérhessenek személyre szabott, észszerű alkalmazkodási intézkedéseket és részesülhessenek azok előnyeiből. Az észszerű alkalmazkodás ily módon történő alkalmazása megszünteti a folyamattal kapcsolatos félretájékoztatást |
| Előny a munkáltató számára | A fő munkáltatói szervezet és a fő szakszervezet állapodott meg erről az útlevélről. Ezáltal mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára megnyugtató biztosítékot nyújtanak az észszerű alkalmazkodási eljárással kapcsolatban |
| Költség | Nincs |
4. Az értelmi fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának elősegítése
| Ország | Málta |
|---|---|
| Munkáltató | Mind |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Elfogultság az értelmi fogyatékossággal élő személyek felvételével szemben |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Egy 17 filmből álló sorozat – önéletrajz, amely bemutatja az értelmi fogyatékossággal élő személyek képességeit |
| Célkitűzés | Tájékoztatás arról, hogy amennyiben támogatást kapnak, az értelmi fogyatékossággal élő személyek értékes alkalmazottak. A videókon a résztvevők munkáltatói, munkaügyi tanácsadói, kollégái, terapeutái, valamint szociális munkások és más, velük dolgozó személyek hozzászólásai jelennek meg. Bemutatják, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyek gyakran más értékes készségekkel és képességekkel – például elszántsággal, pontossággal, kreativitással, csapatmunkával és tanulási szándékkal – járulnak hozzá a munkahelyi feladatokhoz |
| Előny a munkáltató számára | Ezeket a videós önéletrajzokat a Máltai Egyetem YouTube-csatornáján elérhető online erőforráscsomag részeként használják, amely bemutatja a bennük rejlő lehetőségeket, ezáltal forrást biztosít a munkáltatók és a különböző szakemberek számára, hogy értékelni tudják az értelmi fogyatékossággal élő személyek képességeit, valamint az egyetemi oktatók és a hallgatók számára, hogy felhasználhassák ezen anyagokat a tanítás, a tanulás és a kutatás során |
| Költség | Mérsékelt |
5. A munkáltatóknak nyújtott észszerű alkalmazkodási támogatás
| Ország | Egyesült Királyság |
|---|---|
| Munkáltató | REISS |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Egy hallássérült egyénnek nehézséget okoz, hogy megértse a kollégákat az értekezleteken és a személyzeti rendezvényeken |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Az „Access to Work” (munkavállaláshoz való hozzáférés) olyan foglalkoztatási program, amely személyre szabott támogatások révén támogatja a munkáltatókat, a munkavállalókat és az önálló vállalkozókat |
| Célkitűzés | A hallássérült személyek támogatása, akiknek kommunikációs támogatásra van szükségük a fontos személyzeti rendezvényeken és értekezleteken. Ez lehetővé teszi a munkavállalók bevonását és érdemi részvételét |
| Előny a munkáltató számára | A munkáltató az „Access to Work” program keretében kapott támogatás révén biztosíthatja a személyzet teljes körű befogadását anélkül, hogy saját magának kellene fedeznie a beszéd szöveggé alakításának költségeit. A munkáltató bátran támogathatja a munkavállalót abban, hogy a munkahelyen maradjon |
| Költség | A támogatás a professzionális kommunikációs támogatás (beszéd szöveggé alakítása) költségeit fedezi. A program és a munkáltatók közötti költségmegosztás különböző százalékarányban történik a hallássegítő eszközök tekintetében. A támogatás maximális összege alkalmazottanként és évente 59 200 GBP (68 000 EUR) |
6. Hivatásos és akkreditált nemzeti jelnyelvi tolmácsok biztosítása a siket alkalmazottak számára politikai megbízatásuk teljesítése érdekében
| Ország | Változó |
|---|---|
| Munkáltató | Az Európai Unió, a nemzeti parlamentek és/vagy a képviselőcsoportok |
| A munkavállaló előtt álló akadály | A tájékoztatást és a kommunikációt a nemzeti beszélt nyelveken biztosítják, ami azt jelenti, hogy a siketek nem tudnak teljes mértékben hozzájárulni munkakörnyezetükhöz a nyelvi különbségek, valamint a nemzeti jelnyelven elérhető információk hiánya miatt |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Az Európai Parlament/a politikai pártok/a nemzeti kormányok gondoskodtak arról, hogy hivatásos és akkreditált nemzeti jelnyelvi tolmácsokat biztosítsanak a politikai mandátummal rendelkező siketek számára. Az intézkedés célja az volt, hogy felszámolja azokat a kommunikációs akadályokat, amelyek gátolják őket abban, hogy teljes mértékben hozzájáruljanak a munkahelyükhöz, és hogy halló partnereikkel azonos módon végezhessék munkájukat |
| Célkitűzés | Növelni a siketek lehetőségeit arra, hogy – megélhetési forrásként – érdemi politikai mandátummal rendelkezzenek, és ezáltal növelni az esélyegyenlőséget mindenki számára a társadalom minden területén |
| Előny a munkáltató számára | A munkáltatók elősegíthetik a munkahelyi sokszínűséget és befogadást, és hozzájárulhatnak a fogyatékossággal élők marginalizálódásának csökkentéséhez, valamint ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők ne teherként, hanem gazdasági hozzájárulóként jelenjenek meg a társadalomban |
| Költség | Változó, de összhangban az akadálymentességnek, az egyenlőségnek és a megkülönböztetésmentességnek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben (5., 9. és 27. cikk) meghatározott elveivel, közfinanszírozásból kell fedezni |
7. A fogyatékossággal élő személyek állapotával foglalkozó nemzeti megfigyelőközpont kísérleti projektje, amelynek célja a fogyatékossággal élő egyéni munkavállalók gondozását végző műszaki egység biztosítása
| Ország | Olaszország |
|---|---|
| Munkáltató | A megállapodás potenciálisan alkalmazandó valamennyi nagyvállalati munkáltatóra |
| A munkavállaló előtt álló akadály | A fogyatékossággal élő munkavállalók speciális támogatásának hiánya a vállalatokon belül |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | A fogyatékossággal élő munkavállalók egyéni problémáinak kezelésével foglalkozó műszaki egységek létrehozása a nagyvállalatokon belül |
| Célkitűzés | A fogyatékossággal élő munkavállalók munkakörülményeivel foglalkozó, személyre szabott projektek létrehozása kollektív tárgyalásokon keresztül, képzett szakemberek (fogyatékosságügyi vezetők stb.) irányításával |
| Előny a munkáltató számára | A fogyatékossággal élő munkavállalók szükségleteihez való jobb alkalmazkodás, a befogadóbb munkakörnyezet előmozdítása és az egyéni igények kielégítése |
| Költség | A vállalat méretétől és forrásaitól függően változó, de jellemzően egy befogadó munkahely előmozdítására irányuló beruházásként merül fel |
8. Hétórás munkanap a fogyatékossággal élő személyek számára
| Ország | Lengyelország |
|---|---|
| Munkáltató | Valamennyi munkavállalóra vonatkozó rendelkezés |
| A munkavállaló előtt álló akadály | A 8 órás munkanap fizikai és pszichológiai terhei |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Az NSZZ „Solidarność” sikeresen küzdött azért, hogy a hivatalosan elismert fogyatékossággal élő emberek számára újra standard foglalkoztatási formaként vezessék be a hétórás munkanapot. A szakszervezet által az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványt érvényesnek ítélték, így módosították a törvényt |
| Célkitűzés | A fogyatékossággal élő munkavállalók munkaterhének csökkentése |
| Előny a munkáltató számára | Az inkluzivitás kultúrájának kialakítása |
| Költség | Napi egy munkaóra költsége |
9. Kollektív szerződés az ökológiai átmenetért és a területi kohézióért felelős miniszternél
| Ország | Franciaország |
|---|---|
| Munkáltató | Az Ökológiai Átállásért és Területi Kohézióért Felelős Minisztérium |
| A munkavállaló előtt álló akadály | Egyes fogyatékossági helyzetek különböző jellegű speciális alkalmazkodást – többek között különböző emberi, technikai vagy szervezeti intézkedéseket – igényelhetnek, hogy kezelni tudják a munkavállalók fogyatékosságuk miatt felmerülő nehézségeit. A munkavállalók felszerelése alapvető fontosságú e kihívások hatékony ellensúlyozásához, lehetővé téve a fogyatékossággal élő munkavállalók számára, hogy ugyanúgy végezhessék feladataikat, mint bármely más munkavállaló a munkaerőpiacon |
| Észszerű alkalmazkodási intézkedés | Az üzemorvos ajánlásai szerint, a prevenciós tanácsadóval konzultálva biztosított észszerű alkalmazkodás. Az üzemorvos tájékoztatja a vezetőséget a munkavállaló sajátos szükségleteiről és arról, hogy miért indokolható az alkalmazkodás. Üzemorvos hiányában engedéllyel rendelkező orvoshoz vagy a kezelőorvoshoz is lehet fordulni |
| Célkitűzés | Ismert intézkedések és támogatási rendszerek megvalósítása a szükséges alkalmazkodás és támogatás érdekében, beleértve a FIPHFP (Fogyatékossággal élők közszolgálatba való beilleszkedését segítő alap) által biztosított források felhasználását |
| Előny a munkáltató számára | Fokozott inkluzivitás és akadálymentesség, biztosítva, hogy a fogyatékossággal élő munkavállalók hatékonyan végezhessék feladataikat a munkaerőn belül |
| Költség | A FIPHFP által a szükséges segédeszközök és képzés tekintetében fedezett végrehajtási költségek |
Végjegyzetek
1 A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról [2000] HL L303/16, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32000L0078.
2 COM(2021) 139 final.
3 A bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartása (europa.eu).
4 Világgazdasági Fórum (WEF) (2019): What Companies Gain by Including People with disabilities [Mit nyernek a vállalatok a fogyatékossággal élők bevonásával?], április 23., https://www.weforum.org/ agenda/2019/04/what-companies-gain- persons-disabilities-inclusion.
5 Egyenlőséggel foglalkozó szervek – Európai Bizottság (europa.eu).
1 Lásd még: i. az EDE összefoglaló jelentése – Waddington, L. (2023): Striving for an inclusive labour market in Europe: Positive actions and reasonable accommodation to facilitate hiring and employment of persons with disabilities involving employers and employer initiatives [Törekvés a befogadó munkaerőpiacra Európában: Pozitív intézkedések és észszerű alkalmazkodás a fogyatékossággal élő személyek felvételének és foglalkoztatásának megkönnyítése érdekében, a munkáltatók és a munkáltatói kezdeményezések bevonásával], ii. az EDE statisztikai jelentése – Grammenos, S. (2023): The employment of persons with disabilities – Statistics, Data 2020 [A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása – Statisztika, 2020. évi adatok], és iii. az Európai Fogyatékosügyi Szakértők (European Disability Expertise, EDE) weboldala: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1532&langId=en.
2 Lásd: https://www.un.org/development/desa/disabilities/convention-on-the-rights-of-persons-with-disabilities/convention-on-the-rights-of-persons-with-disabilities-2.html, különösen a 2. és 5. cikk.
5 A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról [2000] HL L303/16, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32000L0078.
6 További információkért lásd https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_21_810.
7 Lásd: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1597&langId=hu.
8 Lásd: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14495-2022-INIT/hu/pdf.
9 Lásd: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1226&langId=hu.
10 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról.
11 További információkért lásd: Európai emberi jogi jelentés, 7. szám – 2023, The Right to Work: The employment situation of persons with disabilities in Europe [A munkához való jog: a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási helyzete Európában], Európai emberi jogi jelentés, 7. szám, 2023 (edf-feph.org), 49. o.
12 Lásd: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1540&langId=hu.
13 2013. április 11-i ítélet, HK Danmark, C-335/11 és C-337/11, ECLI:EU:C:2013:222.
14 A Bíróság 2024. január 18-i ítélete, Ca Na Negreta, C-631/22, ECLI:EU:C:2024:53.
15 További információkért lásd: az EDE összefoglaló jelentése – Waddington, L. (2023): Striving for an inclusive labour market in Europe: Positive actions and reasonable accommodation to facilitate hiring and employment of persons with disabilities involving employers and employer initiatives [Törekvés a befogadó munkaerőpiacra Európában: Pozitív intézkedések és észszerű alkalmazkodás a fogyatékossággal élő személyek felvételének és foglalkoztatásának megkönnyítése érdekében, a munkáltatók és a munkáltatói kezdeményezések bevonásával].
16 Lásd: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1540&langId=hu.
17 Lásd: Reasonable-Accommodation-Discussion-Paper.pdf (equineteurope.org), 23–26. o. és a melléklet, https://urldefense.com/v3/__https:/equineteurope.org/wp-content/uploads/2021/03/Annex-_Reasonable-Accomodation.pdf__;!!DOxrgLBm!HUfzVgkJ6dC-UBcYKNd8PNF2sRuplVhh8vAyQhiRmIwcCm2JuRJ11F5lcV5YR1W7kP6NG3trjk4bc3wvVcIUdj9YbztZBFNIwuVF$.
18 A fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság (2014), 2. sz. általános észrevétel az akadálymentesítésről, https://www.ohchr.org/en/documents/general-comments-and-recommendations/general-comment-no-2-article-9-accessibility-0.
19 A koncepciónak az egyenlőségi jogi gyakorlatokban való megvalósításáról bővebben lásd: Az Equinet 2021. évi vitaanyaga a fogyatékossággal élő személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodásról: a gyakorlati végrehajtás kihívásainak feltárása, valamint az Európai Bizottság 2016. évi, a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetésmentességgel foglalkozó jogi szakértők európai hálózata.
20 Lásd: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1202&langId=hu.
21 Bővebben lásd: Európai emberi jogi jelentés, 7. szám – 2023, The Right to Work: The employment situation of persons with disabilities in Europe [A munkához való jog: a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási helyzete Európában], Európai emberi jogi jelentés, 7. szám, 2023 (edf-feph.org), 69. o.
22 Bővebben lásd: Európai emberi jogi jelentés, 7. szám – 2023, The Right to Work: The employment situation of persons with disabilities in Europe [A munkához való jog: a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási helyzete Európában], Európai emberi jogi jelentés, 7. szám, 2023 (edf-feph.org), 69. o.
23 További információkért lásd: Európai emberi jogi jelentés, 7. szám – 2023, The Right to Work: The employment situation of persons with disabilities in Europe [A munkához való jog: a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási helyzete Európában], Európai emberi jogi jelentés, 7. szám, 2023 (edf-feph.org), 77. o.
24 További információkért lásd: Európai emberi jogi jelentés, 7. szám – 2023, The Right to Work: The employment situation of persons with disabilities in Europe [A munkához való jog: a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási helyzete Európában], Európai emberi jogi jelentés, 7. szám, 2023 (edf-feph.org), 77. o.
25 Lásd: Promoting diversity and inclusion through workplace adjustments: [A sokszínűség és a befogadás előmozdítása munkahelyi kiigazítások révén: gyakorlati útmutató].
26 Lásd: EBU guidance on reasonable accommodation for visually impaired employees and applicants_Sept2023.pdf (euroblind.org) [Az EBU iránymutatása a látássérült munkavállalók és pályázók igényeihez való észszerű alkalmazkodásról, 2023. szeptember].
27 Lásd: Annex-_Reasonable-Accomodation.pdf (equineteurope.org) [Függelék – Észszerű alkalmazkodás].
28 Lásd: https://www.ilo.org/global/topics/equality-and-discrimination/WCMS_536630/lang--en/index.htm.
29 Lásd az EDE weboldalát: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1532&langId=en.
30 A Horizont Európáról további információkért lásd: https://research-and-innovation.ec.europa.eu/funding/funding-opportunities/funding-programmes-and-open-calls/horizon-europe_hu.
31 Lásd az EDE weboldalát: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1532&langId=en.
32 Lásd: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32000L0078.
JOGI NYILATKOZAT
A kézirat leadásának időpontja: 2023. október
Ez a dokumentum az Európai Bizottság részére készült, azonban kizárólag a szerzők véleményét tükrözi, és az Európai Bizottság nem felelős az e kiadvány további felhasználásából fakadó következményekért. Az Európai Unióról további információt a https://www.europa.eu honlapon talál.
Luxembourg: az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023
Az európai bizottsági dokumentumok további felhasználására vonatkozó politika a bizottsági dokumentumok további felhasználásáról szóló, 2011. december 12-i 2011/833/EU bizottsági határozat alapján kerül végrehajtásra (HL L 330., 2011.12.14., 39. o.). Eltérő rendelkezés hiányában e dokumentum további felhasználása a „Creative Commons Attribution 4.0 International (CC-BY 4.0)” licencnek megfelelően engedélyezett (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/). Ez azt jelenti, hogy a további felhasználás a forrás megfelelő feltüntetésével és minden változtatás jelzésével megengedett.
© Európai Unió, 2024
| ISBN 978-92-68-19095-1 | doi:10.2767/417261 | KE-02-24-601-HU-C | |
| ISBN 978-92-68-19096-8 | doi:10.2767/728310 | KE-02-24-601-HU-N | |
| HTML | ISBN 978-92-68-19144-6 | doi:10.2767/901070 | KE-02-24-601-HU-Q |
KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?
Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).
Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást
- az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
- a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
- az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.
INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?
Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).
Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).
Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).
Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.

