Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform:
Az uniós beruházások élénkítésére létrehozott platform hatása egyelőre elenyésző

Összefoglalás

I

Az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot a gazdasági válságot követően a beruházások fellendítését célzó Európai Beruházási Terv részeként hozták létre 2015‑ben, az Európai Stratégiai Beruházási Alappal egyidejűleg. A Platform célja a reálgazdaságra irányuló beruházások ösztönzése azáltal, hogy a más uniós programok keretében elérhetőeken felül további tanácsadási szolgáltatásokat nyújt a projektgazdáknak. A Platform a Bizottság és az Európai Beruházási Bank közötti partnerség formájában működik, a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézetekkel, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal együttműködésben.

II

Ellenőrzésünk célja annak értékelése volt, hogy a Platform eredményes eszköznek bizonyult-e a beruházások ösztönzése terén. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a Platform:

1. kialakítása révén megfelel-e a már meglévő egyéb uniós forrásokból elérhető tanácsadási szolgáltatásoktól eltérő, új szolgáltatások iránti igényeknek;
2. a tervek szerint működött-e és elérte-e céljait, többek között a partnerekkel való együttműködés terén;
3. hozzájárult-e a beruházás céljára megfelelő projektek kínálatának növeléséhez.

III

Ellenőrzésünk a Platform 2015. évi alapításától 2018 decemberéig vizsgálta annak tevékenységeit. Áttekintettünk a Platformmal kapcsolatos dokumentumokat, interjút készítettünk az EBB és a bizottsági szolgálatok munkatársaival, elemeztük a Platform irányítási adatait, megvizsgáltunk egy, a Platform által tanácsadási támogatásra adott megbízásokból vett mintát, valamint felmérést végeztünk a Platformmal együttműködő nemzeti fejlesztési bankok és intézetek és a Platform által nyújtott tanácsadási szolgáltatásban részesült kedvezményezettek körében.

IV

2018 júniusában a Bizottság javaslatot tett az InvestEU program létrehozására a 2021–2027-es programozási időszakra, amelynek részeként az új InvestEU Tanácsadó Platform váltaná fel a jelenlegi Platformot és több más központi irányítású uniós tanácsadási kezdeményezést. Jelentésünk a tervezett új platform szempontjából releváns elemzéseket és ajánlásokat ad közre.

V

Következtetésünk szerint a Platform 2018 végéig még nem bizonyult eredményes eszköznek a beruházások ösztönzésében. Megállapítottuk, hogy a Platformot anélkül hozták létre elvileg keresletvezérelt eszközként, hogy érdemi előzetes értékelést készítettek volna arról, hogy az milyen tanácsadási igényeket fog kielégíteni, valószínűleg milyen szintű kereslet mutatkozik majd iránta, illetve hogy milyen erőforrásokra lesz szüksége. A gyakorlatban a Platform a rendelkezésére álló erőforrásokhoz képest kevés olyan megkeresést kapott, amely alapján megbízást lehetett indítani.

VI

Megállapítottuk továbbá, hogy a Platform nagyrészt teljesítette azt a célkitűzést, hogy személyre szabott tanácsadási szolgáltatásokat nyújtson a kedvezményezettek nagyfokú megelégedésére. A Platform azonban nem rendelkezett kellőképpen egyértelmű stratégiával, illetve nem hozta létre az ahhoz szükséges kritériumokat és eljárásokat, hogy célzottan oda juttassa a támogatást, ahol az potenciálisan a legnagyobb hozzáadott értéket generálhatná a beruházási projektek kínálata terén, holott rögzítette az ehhez leginkább szükséges információkat. Megállapítottuk, hogy egyes kedvezményezettek megkérdőjelezték a Platform által nyújtott támogatás addicionalitását a többi tanácsadási forráshoz képest, és hogy az időszak alatt az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott pénzügyi műveleteknek alig több mint 1%-a kapcsolódott a Platformtól származó megbízáshoz. Bár a megbízások túlnyomó része kiemelt prioritást élvező ágazatokhoz és tagállamokhoz kapcsolódott, csak kis részük érintette a legnagyobb tanácsadási igényű tagállamok prioritást élvező ágazatait. Ezért proaktívabb megközelítésre lett volna szükség a kielégítetlen tanácsadási igények jobb megcélzásához. Emellett – a Platform erőfeszítései ellenére – a jogi háttér összetettsége, valamint a nemzeti fejlesztési bankok változó együttműködési készsége és kapacitása miatt lassan fejlődött ki a földrajzi lefedettség javítására irányuló együttműködés a partnerekkel.

VII

Végezetül kevés bizonyítékot találtunk arra nézve, hogy a Platform 2018 végéig jelentős mértékben hozzájárult volna a beruházás céljára alkalmas projektek kínálatának növeléséhez. A Platform nem rendelkezett megfelelő eljárásokkal annak nyomon követésére, hogy a megbízásai nyomán milyen beruházásokra került sor az időszak során, ami megnehezítette a Platform ezzel kapcsolatos teljesítményének nyomon követését és értékelését. A Platform ezenkívül túl kevés megbízást teljesített 2018 végéig ahhoz, hogy jelentős mértékben hozzájárulhasson a beruházások fellendítéséhez. Ezenfelül mivel a Platform által nyújtott támogatás főként korai szakaszban lévő projektekhez kapcsolódott, lehetséges, hogy csak hosszabb távon jár majd érezhető hatással.

VIII

Megállapításaink alapján a következőkre irányuló ajánlásokat fogalmazzuk meg:

• a Platform tevékenységeihez való hozzáférés javítása;
• a prioritások jobb érvényesítése a támogatás célirányosítása során;
• jobb teljesítménymérés.

IX

Végezetül javasoljuk, hogy a Platform működtetése során szerzett főbb tapasztalatokat hasznosítsák a 2021–2027-es időszakban működő InvestEU program keretében.

Bevezetés

01

Az európai beruházásoknak a 2008. évi pénzügyi és gazdasági válság kezdete óta megfigyelhető lassulására reagálva az Európai Bizottság („a Bizottság”) és az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014 novemberében elindította az Európai Beruházási Tervet¹. Ez a terv három „pillérre” épült:

• az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)², amely uniós költségvetési garancia fedezete mellett biztosít finanszírozást a beruházásoknak;
• az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP, illetve „a Platform”), amely technikai segítséget nyújt a magán- és közszférabeli projektgazdáknak, valamint a Beruházási Projektek Európai Portálja („a Portál”), egy online platform, amely segít az uniós székhelyű projektgazdáknak befektetőt találni projektjeikhez;
• a beruházások előtt álló akadályok Európa-szerte történő felszámolását és az európai beruházási feltételek javítását célzó intézkedések.

02

Az Európai Beruházási Terv második pillére a beruházásra alkalmas projektek kínálatának bővítése és fejlesztése révén hivatott biztosítani, hogy a beruházási források eljussanak a reálgazdaságba. Az Unió 2015-ben rendeletet tett közzé az ESBA, a Platform és a Portál létrehozásáról³. A rendelet szerint a „platform célja, hogy – az EBB és a Bizottság meglévő tanácsadó szolgálataira építve – tanácsadással segítse a beruházási projektek meghatározását, előkészítését és kidolgozását, és központi technikai tanácsadó platformként szolgáljon az Unión belüli projektfinanszírozás számára”. A Platformot azzal a szándékkal hozták létre, hogy támogatást nyújtson az ESBA kiemelt, többek között az energiára, a közlekedési infrastruktúrára, a környezetvédelemre, az erőforrás-hatékonyságra és a kkv-kra vonatkozó szakpolitikáihoz, valamint adott esetben segítse a projektgazdákat az ESBA keretében nyújtott uniós garancia felhasználásához szükséges támogathatósági kritériumok teljesítésében⁴. Az ESBA-rendelet azt is előírta, hogy a Platformnak együtt kell működnie a hasonló uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű szolgálatokkal a széles körű lefedettség, az ismeretek megosztása és a projektek előkészítése érdekében.

03

A 2014–2020-as többéves pénzügyi keret (TPK) során az Unió számos egyéb kezdeményezés keretében is nyújtott tanácsadási támogatást. Ezek a beruházási tanácsadási kezdeményezések különböző szakpolitikai ágazatokat fedtek le, továbbá összegeik, a támogatást nyújtó fél és a kedvezményezettek által fizetendő díjak is eltérőek voltak. Az e tanácsadási támogatási kezdeményezésekre előirányzott költségvetés összesen évente mintegy 100 millió eurót (a részleteket lásd: I. melléklet, tehát a 2014–2020-as TPK hét évében 700 millió eurót tett ki. A Platformot 2015 közepén hozták létre azzal a céllal, hogy a már rendelkezésre állókon felül további tanácsadási szolgáltatásokat nyújtson⁵.

04

A Platform a Bizottság és az EBB közötti partnerség formájában működik. A Platformmal kapcsolatos intézkedéseket az Unió és az EBB közötti 2014. évi, jelenleg hatályos pénzügyi és igazgatási keretmegállapodás (FAFA) értelmében aláírt partnerségi keretmegállapodás (FPA) rögzíti. A Platform az Európai Régiók Beruházásait Támogató Közös Program (JASPERS) és az Európai Helyi Energiahatékonysági Támogatás (ELENA) után a harmadik legjelentősebb olyan uniós technikai segítségnyújtási forrás, amely tanácsadási szolgáltatásokat biztosít. Az uniós költségvetés a Platform éves költségvetésének 75%-át (legfeljebb 20 millió euró) fedezi, a fennmaradó 25%-ot (legfeljebb 6,6 millió euró) pedig az EBB finanszírozza. A Platform költségvetését és munkaprogramjait rendszerint három-négy éves végrehajtási időszakról rendelkező egyedi éves támogatási megállapodások határozzák meg. A Platformot egy négytagú koordinációs bizottság irányítja, amely a Bizottság és az EBB két-két képviselőjéből áll. A koordinációs bizottság felelős a stratégia és a szakpolitika felülvizsgálatáért, a Platform tevékenységeinek felügyeletéért, az érdekeltek felé történő beszámolásért, a szolgáltatások kidolgozásáért és az árszabási politika jóváhagyásáért. A Platform napi működését az EBB munkatársaiból álló csoport biztosítja. Az EBB minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a Platform tevékenységéről és költségvetéséről.

05

A Platform tanácsadási szolgáltatásokra irányuló megkeresések kezelésével foglalkozik (lásd: 1. ábra). A Platform vagy közvetlenül saját weboldalán keresztül, vagy ún. szakértői forrásokból – az EBB szolgálataitól, a nemzeti fejlesztési bankoktól és intézetektől vagy a Bizottságtól – kap tanácsadási megkereséseket. A Platform támogató csoportja nyilvántartásba veszi a megkereséseket és meghatározza, milyen típusú válaszadásra van szükség („előválogatás”). Adott esetben további információkat kérhet be, az általános jellegű kérdéseket átirányíthatja a legilletékesebb uniós, EBB- vagy helyi szolgálathoz („átirányítás”), részletesebb választ állíttathat össze az EBB szolgálatainak visszajelzését igénylő kérdésekre („puha tanácsadás”), vagy előirányozhatja a Platform erőforrásait és megszervezheti az EBB szolgálatai vagy külső konzulensek általi tanácsadást („megbízás”). A megbízások néha konkrét beruházási projekteket vagy projektcsoportokat érintenek („projektspecifikus”), máskor pedig általánosabb jellegűek és a beruházásra alkalmas projektek kínálatára vonatkoznak („nem projektspecifikus”). A Platform törekszik a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézetekkel való együttműködésre is, hogy helyi szinten ösztönözze a támogatáskéréseket és segítse a tanácsadást. A Platform ezenfelül jelenleg négy tagállamban (Bulgária, Horvátország, Görögország és Románia) az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által irányított, kisvállalkozásoknak tanácsadást biztosító programnak is támogatást nyújt.

06

A Platform által nyújtott támogatás a köz- és magánszférabeli projektgazdák – így nemzeti fejlesztési bankok és intézetek, beruházási platformok és alapok, valamint regionális és helyi közszervek – számára is elérhető. A Platform a közszférabeli projektgazdáknak ingyenes szolgáltatást nyújt, a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) kiszabott díjak pedig nem haladhatják meg a költségek egyharmadát. Az 1. háttérmagyarázat példát mutat be egy projektspecifikus megbízásra.

07

Az ESBA-rendelet végrehajtásának első két évéről készített felülvizsgálat után az Unió úgy határozott, hogy meghosszabbítja az ESBA-t és kiterjeszti annak hatókörét, és 2017 decemberében ennek megfelelően módosította az ESBA-rendeletet (ESBA 2.0)⁶. Az ESBA 2.0 rendelet a Platformmal kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek kiemelik a projektstrukturálás, az innovatív pénzügyi eszközök és köz-magán partnerségek, valamint a több tagállamot vagy régiót lefedő beruházási platformok számára nyújtandó célzott támogatás szükségességét. Az új rendelkezések ezenfelül felszólítják a Platformot arra, hogy proaktívabban ösztönözze az ESBA-projektek kínálatának fejlesztését a nehézségekkel küzdő tagállamokban, valamint az olyan szakpolitikai prioritások kapcsán, mint az éghajlatvédelmi fellépések, a körforgásos gazdaság, a digitális ágazat és a határokon átnyúló beruházások.

08

2018 júniusában a Bizottság a következő TPK-ra vonatkozó javaslatcsomagjának részeként javaslatot tett az InvestEU program bevezetésére⁷. A rendelettervezet egy, a Bizottság által (fő partnerként az EBB-vel együttműködve) irányított és működtetett tanácsadó platform – az InvestEU – létrehozásáról rendelkezik, amely a 2014–2020-as TPK keretében működő Platform és tizenkét egyéb tanácsadási kezdeményezés helyébe lép. A javaslat egyszerűsíteni és észszerűsíteni kívánja a beruházások támogatására irányuló, meglévő, központi irányítású uniós tanácsadási kezdeményezéseket. Az új platform éves költségvetése körülbelül 72 millió euró lenne.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

09

Ellenőrzésünk célja annak értékelése volt, hogy a Platform eredményes eszköznek bizonyult-e a beruházások ösztönzése terén. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a Platform:

1. kialakítása révén megfelel-e az egyéb uniós forrásokból elérhető, már meglévő tanácsadási szolgáltatásoktól eltérő, új szolgáltatások iránti igényeknek;
2. a tervek szerint működött-e és elérte-e céljait, többek között a partnerekkel való együttműködés terén;
3. hozzájárult-e a beruházás céljára megfelelő projektek kínálatának növeléséhez.

10

Ellenőrzésünk a Platform kialakítását és a 2018 végéig való működését vizsgálta. A 2015–2018-as időszakban közel 70 millió euró támogatást irányoztak elő az uniós költségvetésből a Platform számára. Ellenőrzésünk az Európai Beruházási Terv második pillérének csak egy részét fedte le, és nem terjedt ki a Beruházási Projektek Európai Portáljára. A Platform csak egyike a különböző uniós technikai segítségnyújtási eszközöknek (I. melléklet).

11

Jelentésünk a 2021–2027-es időszakra tervezett InvestEU Tanácsadó Platform szempontjából releváns elemzéseket, következtetéseket és ajánlásokat ad közre. Az új platform szélesebb hatáskörrel és több forrással fog rendelkezni elődjénél.

12

Megállapításainkat a Platformmal kapcsolatos kulcsfontosságú dokumentumok és a már meglévő tanácsadási kezdeményezések dokumentumalapú áttekintésére, az EBB munkatársaival és a Bizottság tisztviselőivel készített interjúkra, a Platform által kezelt adatok elemzésére, a Platform által teljesített megkeresések egy mintájának áttekintésére, valamint a Platformmal együttműködő nemzeti fejlesztési bankok és intézetek és a Platform részéről jelentős tanácsadási támogatásban részesült kedvezményezettek körében végzett felmérésekre alapoztuk (a módszertanról bővebben lásd: II. melléklet).

Észrevételek

A Platformot „keresletvezérelt eszközként”, érdemi előzetes értékelés nélkül hozták létre

13

Annak elemzése érdekében, hogy a Platformot megfelelő módon hozták-e létre ahhoz, hogy megfeleljen a kiegészítő tanácsadási szolgáltatások iránti igényeknek, áttekintettük az elvégzett előkészítő értékeléseket és megvizsgáltuk a Platform tevékenységét és forrásfelhasználását. Megítélésünk szerint a Platform tevékenységeinek célirányosítása és a megfelelő költségvetés meghatározása érdekében a Bizottságnak előzetesen értékelnie kellett volna:

1. a Platform által kielégítendő – eleddig kielégítetlen – tanácsadási igényeket, köztük azokat, amelyeket még nem fedtek le már meglévő uniós tanácsadási kezdeményezések (annak biztosítása érdekében, hogy a Platform által nyújtott támogatás kiegészítse a rendelkezésre álló egyéb tanácsadási szolgáltatásokat⁸);
2. a valószínűsíthető keresletet, azaz a Platformhoz valószínűleg beérkező, a Platform általi támogatásra jogosult megkeresések számát.

A Platform létrehozása előtt nem készült érdemi előzetes értékelés

14

Elviekben minden uniós költségvetési kiadással járó tevékenységre irányuló javaslat esetében egyedi előzetes értékelést kell készíteni⁹. Az ESBA-ra vonatkozó 2015. januári bizottsági jogalkotási javaslatot az uniós beruházásokkal foglalkozó különleges munkacsoport (tagállamok, Bizottság, EBB) jelentése kísérte, amely kiemelte, hogy általános igény mutatkozik a kiegészítő uniós szintű tanácsadási szolgáltatások iránt. Megállapítottuk, hogy mielőtt a Platform megkezdte volna működését, nem készítettek hivatalos és célzott előzetes értékelést, amely meghatározta volna az új kezdeményezés pénzügyi vonzatait.

15

Az előzetes értékelés hiánya az ESBA-rendeletnek a Platformmal kapcsolatos rendelkezéseiben is tükröződött. Noha a rendelet előirányzott egy költségvetést a Platform számára, nem írt elő célértékeket vagy elvárásokat azt illetően, milyen szintű tanácsadási szolgáltatást lenne kívánatos nyújtani a földrajzi területek, szakpolitikai ágak vagy a Platform tevékenységei tekintetében, illetve hogy milyen megközelítést kellene alkalmazni a tanácsadási igények kielégítése kapcsán.

16

Röviddel a Platform létrehozását követően a Platform koordinációs bizottsága tanulmányt¹⁰ készíttetett, hogy felmérje a kielégítetlen tanácsadási igényeket az Unióban. A tanulmány ahhoz kívánt segítséget nyújtani az EBB-nek és a Bizottságnak, hogy azok kialakítsanak egy közép-, illetve hosszú távú stratégiát kifejezetten arra a célra, hogy segítsék a Platformot a prioritásainak meghatározásában, ami magában foglalja többek között annak megállapítását, hogy az milyen területeken, hogyan és konkrétan mire összpontosítsa erőforrásait. A felmérésből kiderült, hogy mely uniós tagállamoknak van a legnagyobb igénye tanácsadási szolgáltatásokra a különböző ágazatokban (1. táblázat). A tanulmány egyik legfontosabb következtetése szerint a tanácsadási szolgáltatások iránti igények és az ezek számára elérhető kínálat közötti eltérés fő oka az volt, hogy a projektgazdák nehézségekkel szembesültek a tanácsadási szolgáltatásokhoz való hozzáférés, azok kifizetése, valamint megfelelő szolgáltatók felkutatása terén. E következtetés rámutatott, hogy a Platformnak aktív intézkedéseket kell tennie a hozzáférhetőségi problémák kezelése érdekében. A legelőbbre rangsorolt országok javarésze olyan kohéziós ország volt, amely csak kismértékben használta ki az ESBA forrásait¹¹.

17

Ami annak biztosítását illeti, hogy a Platform által nyújtott támogatás kiegészítse a más uniós programok keretében rendelkezésre álló tanácsadási szolgáltatásokat, a Platform jogi és szerződéses keretrendszereiről készített áttekintésünkből kiderül, hogy működésének kezdetén nem határozták meg egyértelműen a Platform e tanácsadási szolgáltatásokkal való komplementaritását. Az ESBA-rendelet nem ismertette, hogy az egyéb uniós programok keretében már létező tanácsadási szolgáltatások kapcsán melyek azok a hiányosságok, amelyeket a Platform által nyújtott tanácsadási szolgáltatásoknak meg kell szüntetniük. A Platform szerződéses keretrendszerében csak két olyan egyértelműen meghatározott körülményt találtunk, amely esetében úgy ítéltük meg, hogy a Platform által nyújtott támogatás kiegészítette a már létező egyéb tanácsadási kezdeményezéseket. Ezek egyike az Európai Helyi Energiahatékonysági Támogatás (ELENA) energiahatékonysági, megújulóenergia- és közlekedési projekteket célzó beruházási eszköze, a másik pedig az InnovFin kutatási és innovációs tanácsadási támogatási mandátumának a kutatásra irányuló beruházásokkal foglalkozó ága volt.

18

Véleményünk szerint bár a Bizottság és az EBB elvileg keresletvezérelt eszközként hozta létre a Platformot, nem készített érdemi előzetes értékelést arról, hogy az milyen tanácsadási igényeket fog kielégíteni, valószínűleg milyen szintű kereslet mutatkozik majd iránta, illetve hogy milyen erőforrásokra lesz szüksége. Más szóval, a Platform abból kiindulva kezdte meg működését, hogy a hozzá beérkező támogatási kérelmek elsősorban a mindeddig kielégítetlen tanácsadási igényeket fogják tükrözni.

A Platform 2018 végéig a rendelkezésre álló forrásokhoz képest kevés olyan megkeresést kapott, amely alapján megbízást lehetett indítani

19

A Platform beruházásösztönző képessége nagymértékben függ a beérkező megkeresések számától, illetve attól, hogy a megkeresések milyen arányban támogathatók és keletkeztetnek tényleges megbízásokat.

20

A Platform 1091 megkeresést kapott, ami a 2015 közepétől 2018 végéig tartó időszakra nézve átlagosan kevesebb mint napi egy megkeresést jelent. Legnagyobb arányban a projektgazdáktól érkeztek megkeresések közvetlenül a Platform weboldalán keresztül (41%); a fennmaradó megkeresések az EBB szolgálataitól, az EBRD-től, a nemzeti fejlesztési bankoktól és intézetektől, valamint a Bizottságtól (úgynevezett „szakértői forrásokból”) érkeztek be. Bár évről évre nőtt a beérkező megkeresések teljes száma, a Platform weboldalán keresztül kapott megkeresések száma csökkent (2. ábra). Ez a visszaesés részben arra vezethető vissza, hogy mióta 2017-ben újratervezték a weboldalt, bizonyos megkereséseket automatikusan egyéb szolgálatokhoz továbbítanak. Ezzel egyidőben nőtt a szakértői forrásokból – különösen az EBB szolgálataitól – érkező megkeresések száma.

21

Az ezen időszak során kapott megkeresések többsége nem vezetett a Platform általi támogatást igénylő megbízáshoz. A beérkezett 1091 megkeresésnek 2018. december 31-én mintegy 22%-a előválogatási szakaszban volt (értékelés alatt vagy további információra várva), 52%-ukat pedig átirányítandóként vagy puha tanácsadásra váróként sorolták be. A Platformhoz beérkezett megkeresések 26%-a nyomán jött létre megbízás (1091-ből 285 esetben – 3. ábra). A megbízást eredményező megkeresések aránya forrásonként eltérő. A weboldalon keresztül kapott megkereséseknél jelentősen alacsonyabb volt annak a valószínűsége, hogy azok alapján megbízást kezdeményezzenek, mint a szakértői forrásból érkező megkeresések esetében. A Platform weboldalán keresztül kapott megkeresések kevesebb mint 3%-a nyomán (447-ből 14 esetben) jött létre megbízás. Még azt követően is alacsony (2018‑ban 4,1%) maradt a weboldalon keresztül beérkezett megkeresések alapján indult megbízások aránya, hogy 2017-ben a weboldalon keresztül beérkező bizonyos megkeresések esetében bevezették az automatikus átirányítást. Ezzel szemben a szakértői forrásból kapott megkeresések mintegy 27%-a eredményezte megbízás indítását. Ez némiképp azt is tükrözi, hogy a szakértői források már végeztek bizonyos mértékű előzetes szűrést, mielőtt továbbították volna a támogatáskérést a Platformhoz. Az EBRD például a hozzá beérkező támogatáskérések mindegyikét szűrésnek vetette alá, mielőtt továbbította volna azokat a Platformhoz. A Platform nem kapott információt az EBRD-hez beérkező megkeresések számáról, így arról sem, hogy azok eredményeképpen milyen arányban indult megbízás.

22

A kisszámú megbízás a Platform költségvetésének felhasználásában is tükröződött: a Platform az első három és fél év alatt csak kis részét költötte el a rendelkezésre álló forrásoknak (2. táblázat). A 2015–2018-as időszakban 68,1 millió euró értékű kötelezettségvállalási előirányzatot bocsátottak a Platform rendelkezésére az uniós költségvetésből. Megállapítottuk, hogy a Platform tevékenységének első éveiben a költségvetés végrehajtási szintje elmaradt a várakozásoktól (2015-ben csak 36%, 2016-ban 42%). Következésképpen a Bizottság 2015-ben és 2016-ban 18 millió euró értékű költségvetési előirányzatot csoportosított át a Platform költségvetési sorából más uniós költségvetési sorokra. A Bizottság által ezen időszak során a Platform tevékenységei kapcsán az EBB-nek kifizetett 43,3 millió euró a szerződéses kerettel összhangban jelentős mértékű előfinanszírozást is tartalmazott. 2018. december 31-én a Platformnak az uniós költségvetéshez rendelhető tényleges elszámolható költségei 26,2 millió eurót tettek ki a 2015–2018-as időszakban, ami az uniós költségvetésből rendelkezésre álló összegnek csak 26%-a.

23

Véleményünk szerint a Platform létrehozását arra a feltevésre alapozták, hogy a később megvalósultakhoz képest több olyan támogatási megkeresést fog kapni, amely alapján megbízást lehet indítani. Következésképpen működésének első három és fél évében a Platform csak kis részét költötte el a rendelkezésre álló finanszírozásnak.

A Platform által nyújtott tanácsadási szolgáltatások a kedvezményezettek nagyfokú megelégedésére szolgáltak, de nem voltak kellőképpen célzottak

24

A Platform legfontosabb műveleti célkitűzése az volt, hogy jó minőségű, a kedvezményezettek egyedi szükségleteire szabott tanácsadási támogatást nyújtson, figyelembe véve a tanácsadási támogatásra vonatkozó prioritásokat. Megvizsgáltuk, hogy:

• az egyes kedvezményezettek – felmérésünk alapján – meg voltak-e elégedve a kapott támogatással;
• a megbízások – a Platform stratégiájának, eljárásainak és rendelkezésre álló irányítási információinak elemzése alapján – tükrözték-e a tanácsadási támogatási prioritásokat;
• a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézetekkel együttműködésben végrehajtott fejlesztések hozzájárultak-e a tanácsadási igények megfelelő földrajzi lefedettségének biztosításához.

A kedvezményezettek igen elégedettek voltak a személyre szabott tanácsadással

25

A Platform 2015 és 2018 között 285 megbízást teljesített köz- és magánszektorbeli kedvezményezettek számára. A megbízások nagyrészben (88%) konkrét projektekre irányuló technikai vagy pénzügyi tanácsadásból álltak. A fennmaradó megbízások (12%) projekttől független pénzügyi tanácsadáshoz, a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézetekkel való együttműködéshez, valamint általános problémákhoz kapcsolódtak (4. ábra).

26

A felmérésünkben¹² megkérdezett kedvezményezettek általában nagyfokú elégedettségről számoltak be a kapott tanácsadási szolgáltatások legfontosabb szempontjait illetően. A válaszadók közel 80%-a jelezte, hogy nagymértékben vagy igen nagy mértékben meg volt elégedve a Platform tanácsadási folyamatának zökkenőmentességével, és 90%-uk nyilatkozott úgy, hogy a támogatás igazodott az igényeikhez (5. ábra).

27

Véleményünk szerint a végrehajtott megbízások tekintetében a Platform nagyrészt teljesítette azt a célkitűzést, hogy személyre szabott tanácsadási szolgáltatásokat nyújtson a kedvezményezettek megelégedésére.

A Platform nem rendelkezett egyértelmű stratégiával és eljárásokkal a támogatás célirányosítására

28

Megállapítottuk, hogy 2018. december 31-ig nem fogadtak el hivatalos stratégiát a Platform által nyújtott támogatás célirányosítására, bár a Platform szerződéses kerete előírta, hogy a koordinációs bizottság vizsgálja felül és fogadja el a stratégiát¹³, valamint a koordinációs bizottság által megbízott külső tanácsadó megállapította, hogy a Platformnak jobban célirányosítania kellene tevékenységeit¹⁴.

29

2018 februárjában a koordinációs bizottság úgy döntött, hogy a Platform éves munkaprogramjai megfelelően tükrözik annak de facto stratégiáját¹⁵. Szerintünk azonban ezek a programok nem fejtik ki kellőképpen, hogy a Platform tevékenységei kialakításuknál fogva hogyan járulnak hozzá a beruházások fellendítéséhez, valamint nem tartalmaznak a finanszírozási időszak végéig (2020) teljesítendő célértékeket vagy elvárt eredményeket a tanácsadási támogatás prioritásai tekintetében.

30

A Platform kritériumokat dolgozott ki a felkérések befogadhatóságának értékelésére. Megállapítottuk azonban, hogy a Platform nem dolgozott ki kritériumokat és eljárásokat annak meghatározására, hogy az egyes potenciális megbízások magas, közepes vagy alacsony értéket képviselnek-e a beruházási projektek kínálatához való valószínűsíthető hozzájárulásuk tekintetében. Arra számítottunk, hogy a Platform az alábbiakhoz hasonló egyértelmű kritériumokat dolgozott ki annak érdekében, hogy az ESBA-rendeletben előírt prioritások alapján meg lehessen ítélni az egyes megbízások értékét:

• addicionalitás – az ESBA-rendelet előírja, hogy a Platform által nyújtott támogatásnak ki kell egészítenie a meglévő uniós tanácsadási támogatási kezdeményezéseket;
• a támogatás típusa – a Platform bevett politikája az volt, hogy először a projektspecifikus kérelmeket kell előnyben részesíteni, majd azokat a nem projektspecifikus kérelmeket, amelyek közvetve hozzájárulhatnak a beruházási projektek kínálatának növeléséhez¹⁶;
• a projekt fő jellemzőin (pl. életszakasz és a beruházás mérete) alapuló potenciális hatás – a nagyobb, érettebb projektek nagyobb valószínűséggel fognak megvalósulni, és nagyobb mértékben fognak hozzájárulni a beruházások fellendítéséhez, mint a korábbi fejlődési szakaszban lévő, kisebb projektek;
• ágazat vagy földrajzi terület – az igényfelmérés során a tagállamokra és ágazatokra vonatkozóan meghatározott prioritásoknak megfelelő megbízások „magasabb értékűnek” tekintendők (16. bekezdés).

31

Bár nem dolgozott ki kritériumokat a potenciális megbízások értékének megállapításához, a Platform nyilvántartásba vette a szükséges információk többségét (ha nem is mindegyiket), különös tekintettel a következőkre:

• addicionalitás – a megbízások leírása hivatkozást tartalmazott az ESBA-rendelet vonatkozó cikkeire. Azt azonban nem ismertette, miért alkalmasabb a Platform a megbízások végrehajtására, mint a többi meglévő uniós tanácsadási szolgáltatás. A 2. háttérmagyarázat példát mutat be egy olyan esetre, ahol nem dokumentálták megfelelően az indokot.

• a támogatás típusa – a Platform 2018-tól kezdődően rögzítette a tanácsadási támogatásnak az ESBA 2.0 rendeletben meghatározott prioritásaira¹⁷ vonatkozó információkat.
• potenciális hatás – a projektek kiforrottságát csak 2018 második félévétől rögzítették az irányítási rendszerekben, és a beruházások volumenére vonatkozó információkat nem vették módszeresen nyilvántartásba a vizsgált időszakban.
• ágazat és földrajzi terület – a Platform megfelelően kategorizálta a megbízásokat az ESBA tevékenységi ágazatai szerint és tagállamonként.

32

Véleményünk szerint a Platform nem rendelkezett kellőképpen egyértelmű stratégiával, illetve nem hozta létre az ahhoz szükséges kritériumokat és eljárásokat, hogy célzottan oda juttassa a támogatást, ahol az a legnagyobb értéket generálhatná, holott rögzítette az ehhez leginkább szükséges információkat.

A megbízások a prioritást élvező ágazatokra és tagállamokra irányultak, de a kielégítetlen tanácsadási igényeket jobban szem előtt tartó, proaktívabb megközelítésre lett volna szükség

33

A Platformról rendelkezésre álló irányítási információk és egyéb ellenőrzési bizonyítékok alapján elemeztük, hogy a Platform megbízásai milyen mértékben tükrözték a tanácsadási szolgáltatás elsődleges prioritásait (30. és 31. bekezdés), konkrétan a következőket:

• addicionalitás a többi köz- vagy magánszférabeli tanácsadási forráshoz képest;
• hozzájárulás a beruházásra alkalmas projektek kínálatának bővítéséhez, beleértve a következőket:

1. ESBA-támogatásra jogosult projektek, valamint éghajlatpolitikai, a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó, digitális és határokon átnyúló projektek;
2. pénzügyi eszközök, beruházási platformok és köz-magán partnerségek;

• a legnagyobb tanácsadási igényű ágazatok és területek lefedése.

34

Felmérést készítettünk a kedvezményezettek egy mintáján annak értékelésére, hogy a kapott tanácsadási támogatást más köz- vagy magánszférabeli tanácsadó szervtől is megkaphatták volna-e. Megállapítottuk, hogy a válaszadók közel 50%-a arról számolt be, hogy ugyanezt a tanácsadási támogatást más köz- vagy magánszférabeli tanácsadó szervtől is megszerezhette volna.

35

Ami a beruházás céljára megfelelő projektek kínálatát illeti, megállapítottuk, hogy szinte minden megbízás (285-ből 265, azaz 92%) projektspecifikus volt. A Platform 55 megbízást rögzített az EBB pénzügyi műveleteihez kapcsolódóként. 28 megbízás kapcsolódott az ESBA-hoz, ebből 12 érintett olyan projektet, amely már részesült ESBA-támogatásban, vagyis az EBB által végrehajtandó pénzügyi műveletet már jóváhagyták, aláírták vagy kifizették, továbbá három kapcsolódott törölt projekthez, 13 pedig olyan projekthez, amelynek jóváhagyása még folyamatban volt.Összességében 2018 végéig az összes jóváhagyott ESBA-támogatással rendelkező pénzügyi művelet alig több mint 1%-ához (1031-ből 12 db¹⁸) kapcsolódott a Platform által végrehajtott megbízás.

36

Megállapítottuk továbbá, hogy a 285 megbízás közül 45 kapcsolódott éghajlatpolitikai fellépéshez (16%), 9 a körforgásos gazdasághoz (3%), 16 a digitális ágazathoz (6%) és 12 határokon átnyúló projektekhez (4%). Ezenfelül a Platform 30 megbízást (2018: 17) indított potenciálisan innovatív pénzügyi eszközök, 12-t (2018: 7) potenciális beruházási platformok¹⁹ és 16-ot (2018: 4) potenciális köz-magán partnerségek²⁰ kapcsán. Ezekben az esetekben a Platform nagyon korai szakaszban nyújthat támogatást, amikor még nincs garancia arra, hogy az érintett eszközök, platformok, illetve partnerségek valóban létrejönnek (3. háttérmagyarázat).

37

Ami az ágazatokat illeti, a Platform az ESBA tevékenységi ágazataival összhangban kategorizálta a megbízásokat (6. ábra). A megbízások többsége (285-ből 215, azaz 83%) az igényfelmérésben azonosított magasabb prioritású ágazatokhoz (közlekedés, energia, környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság, kis- és középvállalkozások [kkv] és közepes piaci tőkeértékű vállalkozások), a többi pedig alacsonyabb prioritást élvező ágazatokhoz kapcsolódott. A megbízások nagy részét az EBRD kkv-k javára hajtotta végre négy országban (285-ből 133, azaz 47%).

38

Ami a földrajzi eredetet illeti, megállapítottuk, hogy a megbízások 58%-a a legmagasabb tanácsadási igényűként besorolt²¹ tagállamokhoz kapcsolódott (Bulgária, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia). Megállapítottuk továbbá, hogy ennek oka főként az volt, hogy az EBRD számos megbízást (113) hajtott végre Romániában, Bulgáriában és Horvátországban. Elemzésünk szerint az EBB által közvetlenül irányított megbízásoknak 32%-a (152-ből 49) kapcsolódott a legmagasabb tanácsadási igényű tagállamokhoz (7. ábra). Nyolc megbízás kapcsolódott ESBA-műveletekhez, amelyeket öt kohéziós országban hajtottak végre.

39

Bár a megbízások 83%-a nagyobb prioritást élvező ágazatokhoz, 58%-uk pedig a tanácsadási igényekről szóló tanulmány szerint kiemelt prioritást élvező tagállamokhoz kapcsolódott (1. táblázat), megállapítottuk, hogy a megbízásoknak mindössze 10%-a kapcsolódott a kiemelt prioritású tagállamok prioritást élvező ágazataihoz (energia, közlekedés, környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság – lásd: 8. ábra).

40

Szerintünk bár a megbízások többsége a prioritást élvező ágazatokra és tagállamokra irányult, a kielégítetlen tanácsadási igényeket jobban szem előtt tartó, proaktívabb megközelítésre lett volna szükség.

A Platform erőfeszítései ellenére lassan fejlődött ki a földrajzi lefedettség javítására irányuló együttműködés a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézetekkel

41

A helyi szintű partnerekkel folytatott együttműködés kulcsfontosságú eszközt jelentett a Platform számára azon célkitűzésének teljesítéséhez, hogy megszüntessea tagállamok tanácsadási igényeinek kielégítése terén mutatkozó réseket. Ennek érdekében a Platform törekedett arra, hogy megállapodások révén együttműködést építsen ki a helyi partnerintézményekkel, különösen a tagállami fejlesztési bankokkal és intézetekkel, valamint az EBRD-vel. Ezen együttműködés célja a tudásmegosztás ösztönzése, a Platformhoz beérkező megkeresések számának növelése, valamint a helyi szintű tanácsadási szolgáltatások megerősítése volt. Megvizsgáltuk, hogy az időszak során hogyan alakult a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézetekkel, valamint az EBRD-vel folytatott együttműködés.

42

Az ESBA-rendelet²² értelmében a Platformnak törekednie kellett arra, hogy együttműködési megállapodást kössön minden egyes tagállam nemzeti fejlesztési bankjával vagy intézetével, illetve proaktív tanácsadási támogatást nyújtson az ilyen intézménnyel nem rendelkező tagállamoknak. A Bizottság és az EBB közötti partnerségi keretmegállapodás a következők vonatkozásában írja elő a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézetekkel való együttműködést:

1. az ismeretek és bevált gyakorlatok megosztása és terjesztése;
2. helyi belépési pont biztosítása a Platform potenciális kedvezményezettjei számára;
3. tanácsadási szolgáltatások nyújtása a Platform részéről.

43

Megállapítottuk, hogy 2018. december 31-éig a Platform 25 együttműködési megállapodást írt alá egyetértési megállapodás formájában 20 tagállam nemzeti fejlesztési bankjával és intézetével (III. melléklet), amelyek meghatározzák a Platformmal való együttműködés szintjét. A 9. ábra az egyetértési megállapodás tárgyát képező együttműködés jellegét mutatja be. A Platform öt tagállamban (Bulgária, Franciaország, Lengyelország, Litvánia és Németország) két-két nemzeti fejlesztési bankkal, illetve intézménnyel is aláírt egyetértési megállapodást. Nyolc tagállammal – Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Görögország, Luxemburg, Málta és Románia – nem született egyetértési megállapodás. Az egyetértési megállapodás aláírása hivatalos keretet biztosított a Platform tevékenységével összefüggő ismeretek megosztása számára. Felmérésünkben a nemzeti fejlesztési bankok és intézetek az ismeretek és a bevált gyakorlatok megosztását említették leggyakrabban az egyetértési megállapodás megkötésének okaként. Ezzel kapcsolatban az ilyen együttműködés keretében végrehajtott legfontosabb fellépés a Platform tevékenységeivel kapcsolatos ismeretterjesztő kommunikációs rendezvények szervezése volt. A 20 intézményből 7 úgy nyilatkozott, hogy 2018. december 31-ig semmiféle együttműködési tevékenységre nem került sor.

44

Bár a 2015–2018-as időszakban a Platformhoz beérkező megkeresések viszonylag kis része (1091-ből 62, azaz 6%) származott nemzeti fejlesztési bankoktól és intézetektől, az időszak során növekvő tendencia volt tapasztalható (2015: 3 megkeresés, 2018: 28 megkeresés). Noha a megkeresések 18 tagállamból érkeztek, közel 80%-uk mindössze 9 tagállam (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) nemzeti fejlesztési bankjától vagy intézetétől származott. A Platform 2018. december 31-ig összesen 17 ilyen megkeresést talált alkalmasnak arra, hogy azok alapján a Platform további támogatásával járó megbízást kezdeményezzen (az EBB által közvetlenül irányított megbízások 11%-a).

45

Az együttműködés fejlesztésének lassúsága hátterében többek között a megfelelő szerződéses keret létrehozásának nehézségei álltak. Megállapítottuk, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott, a Platform által biztosított tanácsadási szolgáltatásokra irányuló, az EBB és a nemzeti fejlesztési bankok és intézetek által aláírt megállapodások megkötéséhez módosítani kellett az Unió és az EBB közötti szerződéseket. Különösen is ez volt a helyzet a partnerségi keretmegállapodás 2017. májusi módosításakor. Ezenfelül a 2016. évi egyedi támogatási megállapodást 2017 decemberében módosították, hogy az meghatározza a Platform által a nemzeti fejlesztési bankoknak és intézeteknek nyújtott pénzügyi támogatás feltételeit, beleértve azt a követelményt is, hogy az érintett intézményeknek megfelelő nyilvántartást kell vezetniük, hogy az EBB ellenőrizni tudja a Platformtól kapott támogatás felhasználását.

46

Az együttműködés létrejöttét lassította az is, hogy a nemzeti fejlesztési bankoknak és intézeteknek bővíteniük kellett kapacitásaikat a megkeresések feldolgozásához és a Platform általi szolgáltatások helyi szintű biztosításához. A Platform lépéseket tett e probléma megoldása érdekében. 2016. évi költségvetésében 7 millió eurós összeget különített el a nemzeti fejlesztési bankok és intézetek kapacitásfejlesztési szükségleteinek és a tanácsadási szolgáltatások helyi szintű nyújtásának támogatására és kezelésére²³. A Platform felkérte a nemzeti fejlesztési bankokat és intézeteket, hogy pályázati felhívás keretében tegyenek javaslatot kezdeményezésekre. A Platform legfeljebb 75%-os támogatást ajánlott fel az elfogadott javaslatokhoz kapcsolódó, támogatható tanácsadási és személyzeti költségek fedezéséhez. Az ajánlatok a következőkre vonatkozhattak:

• beruházási tanácsadás nyújtása a Platform részéről;
• szervezeti kapacitás létesítése vagy fejlesztése;
• tudástranszfer a helyi tanácsadói kapacitás fejlesztése érdekében.

47

A kapacitásépítésre irányuló pályázati felhívást 2017 decemberében tették közzé. A Platform felkérte a nemzeti fejlesztési bankokat és intézeteket, hogy 100–500 ezer euró összegű kezdeményezésekre nyújtsanak be javaslatokat. A Platform 2020 júniusáig tervezte nyitva tartani a pályázati felhívást, amennyiben folyamatosan rendelkezésre áll finanszírozás. A tervek szerint háromhavonta került volna sor a javaslatok elfogadására. A javaslatok első köre 2018 februárjában érkezett be. Kilenc nemzeti fejlesztési bank és intézet nyújtott be javaslatot, ebből hat javaslat részesült kedvező elbírálásban, és a sikeres pályázók meghívást kaptak a finanszírozási megállapodással kapcsolatos tárgyalásokra. A tárgyalások elhúzódása miatt 2018. december 31-ig csak egyetlen finanszírozási megállapodást írtak alá. 2018 végéig költség nem merült fel.

48

A pályázati felhívás elbírálási eljárásáról készített elemzésünk alapján megállapítottuk, hogy bizonyos kulcsfontosságú értékelési kritériumok nem játszottak döntő szerepet a javaslatok elbírálásában. A 2018 végéig aláírt egyetlen finanszírozási megállapodás esetében például a sikeres pályázó csak az elérhető pontok kevesebb mint felét kapta meg a javaslat kiforrottságára és a várható eredményekre vonatkozó kritérium kapcsán, amelyek együttesen kevesebb mint 20%-át tették ki a teljes megítélt pontszámnak. Fennáll tehát a kockázat, hogy a megítélt támogatás nem fog jelentős hatást gyakorolni a helyi szintű tanácsadási szolgáltatásokra.

49

Ami az EBRD-t illeti, az EBB 2017 márciusában megállapodást írt alá, amely értelmében a Platform támogatást nyújt az EBRD kisvállalkozásoknak tanácsadást biztosító programja számára. A Platform által a programhoz nyújtott támogatás eredetileg Bulgária, Görögország és Románia kkv-ágazata gazdasági fejlődésének és versenyképességének megerősítésére irányult. A 2016. évi egyedi támogatási megállapodás egy későbbi módosítása²⁴ révén Horvátország is bekerült a kedvezményezett országok közé. Hogy az EBRD eleget tudjon tenni e feladatának, a Bizottságnak és az EBB-nek módosítania kellett a Platform működéséről szóló partnerségi keretmegállapodást és a 2016. évi egyedi támogatási megállapodást. Ezek a módosítások bonyolultabbá tették a Platform átfogó jogi és szerződéses keretét. A Platform 5,0 millió eurót állított költségvetésbe az EBRD-vel való együttműködés céljára, ebből az EBRD 2018 végéig 2,4 millió eurót vett kötelezettségvállalásba.

50

Véleményünk szerint a jogi háttér összetettsége, valamint a nemzeti fejlesztési bankok és intézetek változó együttműködési készsége és kapacitása hozzájárultak ahhoz, hogy lelassult az előrehaladás a Platform által támogatott tanácsadási szolgáltatások, illetve az azok iránti kereslet földrajzi lefedettségének javítása terén. Miután végül létrejött, az EBRD-vel folytatott együttműködés nagyszámú megbízást keletkeztetett az érintett ágazatban és négy országban (6. és 7. ábra).

Kevés bizonyíték támasztja alá, hogy a Platform jelentős mértékben hozzájárult volna a beruházás céljára alkalmas projektek kínálatának növeléséhez

51

Hogy valódi hatást gyakorolhasson, a Platformnak növelnie kellett a beruházás céljára alkalmas projektek kínálatát. E célt elsődlegesen megbízások végrehajtásán keresztül kívánták megvalósítani. Megvizsgáltuk az azzal kapcsolatos bizonyítékokat, hogy milyen hatást gyakorolt a Platform által nyújtott támogatás a beruházás céljára alkalmas projektek kínálatára, különös tekintettel az ESBA-hoz kapcsolódó projektekre²⁵.

Nem követték nyomon megfelelően a Platform megbízásai nyomán létrejövő beruházásokat

52

A Platform eljárásai csak a megbízások végrehajtásának („output”) nyomon követéséről rendelkeznek, annak figyelemmel kíséréséről azonban nem, hogy a megbízások beruházás céljára megfelelő projekteket eredményeztek-e („eredmények”) (4. háttérmagyarázat). Miután megszületett a megállapodás a megbízásról, a Platform tanácsadója kapcsolatba lépett az EBB érintett szolgálatával, hogy biztosítsa a megbízás megfelelő végrehajtását. A Platform tanácsadója felelt annak ellenőrzéséért, hogy a megbízásokat a megfelelő határidőre és költségvetésen belül teljesítsék, míg az EBB szakértő szolgálata volt felelős a támogatás nyújtásáért és a kedvezményezettel való kommunikációért. A Platform nem követte nyomon módszeresen (az EBB szolgálataitól vagy a kedvezményezettektől kapott információk alapján), hogy a projekt végül részesült-e finanszírozásban az EBB-től vagy az ESBA-ból, illetve más forrásból, illetve hogy a beruházás valóban megvalósult-e. A Platformnak különösen nem állt módjában ellenőrizni, hány lezárt megbízásnak sikerült az EBB-n kívül más beruházókat bevonzania.

53

2018 októberében a Platform elkezdett visszajelzési nyomtatványokat kiküldeni a szolgáltatásait igénybe vevő kedvezményezetteknek. Ezek a nyomtatványok több szempontból – többek közt az igények kielégítése, a kapott szaktanács minősége és a projekt utóélete tekintetében – vizsgálták a kedvezményezettek elégedettségét a tanácsadási szolgáltatással. Ellenőrzésünk időpontjáig a Platform nem készített elemzést a kedvezményezettektől kapott visszajelzésekről.

54

A Platform 2017 júliusában alapvető teljesítmény- és monitoringmutatókat dolgozott ki, majd ezeket 2018 februárjában felülvizsgálta és frissítette, hogy azok tükrözzék a 2017 decemberében elfogadott ESBA 2.0 rendelet új prioritásait. Tökéletlenségeket tártunk fel a Platform 8 alapvető outputmutatójából 5, valamint annak mind a 6 eredménymutatója esetében (további részletekért lásd: V. melléklet). Megállapítottuk továbbá, hogy a keret nem tartalmazott az innovatív pénzügyi eszközök és a köz-magán partnerségek igénybevételét vizsgáló mutatókat, holott ezeket a szempontokat az ESBA 2.0 rendelet új prioritásként vezette be.

55

Véleményünk szerint a Platformnak az ellenőrzött időszakban nem volt megfelelő eljárása a projektspecifikus megbízások nyomán létrejövő beruházások nyomon követésére. A megbízások eredményével kapcsolatos információk hiánya és a bizonyos mutatókat érintő hiányosságok megnehezítették a Platform vonatkozó teljesítményének nyomon követését és értékelését.

A Platform által indított megbízások közül 2018 végéig csak keveset sikerült lezárni

56

Megállapítottuk, hogy a Platform 2018 végéig mindössze 89 tanácsadási megbízást zárt le, ebből 27-et az EBB szolgálatai közvetlenül irányítottak és főként közszektorbeli kedvezményezettekre irányultak, 62-t pedig az EBRD-vel együttműködésben hajtották végre, ezek magánszektorbeli kkv-khoz kapcsolódtak. Az EBB által irányított megbízások költsége átlagosan 85 000 euró körül alakult és lezárásukhoz kicsivel több mint 14 hónapra volt szükség, míg az EBRD által irányított megbízások mintegy 18 000 euróba kerültek és kevesebb mint 6 hónap alatt készültek el. A 89 lezárt megbízás közül azon 32 esetében, amelyek kapcsán információk állnak rendelkezésre, az EBB által irányított, lezárt megbízásokhoz kapcsolódó beruházások becsült átlagértéke 301 millió euró, míg az EBRD-vel együttműködésben végrehajtott, kkv-khoz kapcsolódó, lezárt megbízásoké 1,3 millió euró volt. 2018. december 31-ig három lezárt megbízás kapcsán hagytak jóvá vagy írtak alá ESBA-műveletet.

57

A legtöbb lezárt megbízás romániai kkv-khoz kapcsolódott (89-ből 51, azaz 57%), mivel ebben az országban igen nagyszámú megbízásra került sor az EBRD-vel együttműködésben. A közvetlenül az EBB szolgálatai által irányított 27 lezárt megbízás közül egyazon tagállamban a legtöbbet (négyet) Lengyelországban hajtották végre, és 2018. december 31-ig 13 tagállamban nem került sor megbízás lezárására.

58

A lezárt megbízások túlnyomó többsége projektspecifikus volt (89-ből 85, azaz 96%) és nagyrészt korai szakaszban lévő projektekkel kapcsolatos technikai tanácsadásra irányult (85-ből 77). Következésképp nem lehetünk biztosak abban, hogy ezeknek a projekteknek sikerül-e beruházáshoz jutniuk.

59

Véleményünk szerint a Platform túl kevés megbízást zárt le 2018 végéig ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljon a beruházásra alkalmas projektek kínálata tekintetében, tekintve, hogy ezek közül csak három esetében hagytak jóvá vagy írtak alá ESBA-műveletet. A lezárt megbízások nagymértékben a romániai és bulgáriai kkv-ágazatra koncentrálódtak. Mivel a Platform által nyújtott támogatás főként korai szakaszban lévő projektekhez kapcsolódott, lehetséges, hogy csak hosszabb távon jár majd érezhető hatással. Az egyedi megbízások nyomán keletkező esetleges nagyberuházások értéke azonban sokszorosan meghaladhatja a tanácsadási szolgáltatások költségeit.

Következtetések és ajánlások

60

Következtetéseink a Platform 2018 végén fennálló szervezetére és működésére vonatkoznak. Megállapítjuk, hogy a Platform eddig az időpontig nem bizonyult eredményes eszköznek az uniós beruházások ösztönzésében.

61

Megállapítottuk, hogy a Platformot anélkül hozták létre elvileg keresletvezérelt eszközként, hogy érdemi előzetes értékelést készítettek volna arról, hogy az milyen tanácsadási igényeket fog kielégíteni, valószínűleg milyen szintű kereslet mutatkozik majd iránta, illetve hogy milyen erőforrásokra lesz szüksége. A gyakorlatban a Platform a rendelkezésére álló erőforrásokhoz képest kevés olyan megkeresést kapott, amely alapján megbízást lehetett indítani. A közvetlenül a Platform weboldalán keresztül beérkezett, illetve a nemzeti fejlesztési bankoktól és intézetektől kapott megkeresések nyomán kevés olyan megbízás született, amelyhez a Platform támogatására lett volna szükség (13–23. bekezdés).

1. ajánlás. A Platform tevékenységeihez való hozzáférés javítása

A Platform koordinációs bizottsága fokozza a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézetekkel a Platform által nyújtott támogatáshoz való helyi hozzáférés érdekében folytatott együttműködést.

Határidő: a Platform fennmaradó végrehajtási időszakában (2020 végéig)

62

Megállapítottuk, hogy a végrehajtott megbízások tekintetében a Platform nagyrészt teljesítette azt a célkitűzést, hogy személyre szabott tanácsadási szolgáltatásokat nyújtson a támogatásban részesülő kedvezményezettek nagyfokú megelégedésére. Ugyanakkor nem rendelkezett kellőképpen egyértelmű stratégiával, illetve nem hozta létre az ahhoz szükséges kritériumokat és eljárásokat, hogy célzottan oda juttassa a támogatást, ahol az a legnagyobb értéket generálhatná, holott rögzítette az ehhez leginkább szükséges információkat. Megállapítottuk, hogy egyes kedvezményezettek megkérdőjelezték a Platform által nyújtott támogatás addicionalitását a többi tanácsadási forráshoz képest, és hogy az időszak alatt az ESBA által támogatott pénzügyi műveleteknek alig több mint 1%-a kapcsolódott a Platformtól származó megbízáshoz. Bár a megbízások túlnyomó része kiemelt prioritást élvező ágazatokhoz és tagállamokhoz kapcsolódott, csak kis részük érintette a legnagyobb tanácsadási igénnyel rendelkező tagállamok prioritást élvező ágazatait. Ezért proaktívabb megközelítésre lett volna szükség a kielégítetlen tanácsadási igények jobb megcélzásához. Emellett – a Platform erőfeszítései ellenére – a jogi háttér összetettsége, valamint a nemzeti fejlesztési bankok és intézetek változó együttműködési készsége és kapacitása miatt lassan fejlődött ki a földrajzi lefedettség javítására irányuló együttműködés a partnerekkel. Miután végül létrejött, az EBRD-vel folytatott együttműködés nagyszámú megbízást keletkeztetett a négy érintett ország kkv-ágazatában (25–50. bekezdés).

2. ajánlás. A prioritások jobb érvényesítése a támogatás célirányosítása során

A Platform koordinációs bizottsága törekedjen támogatásának és erőforrásainak jobb célirányosítására a következők révén:

1. a tanácsadási támogatás értékének megállapítására irányuló sajátos kritériumok meghatározása, beleértve a más uniós programokkal való addicionalitást, a támogatás típusát, a beruházásokra gyakorolt potenciális hatást, valamint az ágazatokat és földrajzi területeket;
2. a potenciális megbízások értékének felmérésére szolgáló szűrési eljárások fejlesztése, hogy a Platform minél nagyobb mértékben hozzájárulhasson a tanácsadási támogatás tekintetében meghatározott prioritásokhoz;
3. a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézetekkel való együttműködés továbbfejlesztése a Platform által támogatott tanácsadási szolgáltatások, illetve az azok iránti kereslet földrajzi lefedettségének javítása érdekében.

Határidő: a Platform fennmaradó végrehajtási időszakában (2020 végéig)

63

Megállapítottuk továbbá, hogy a Platformnak az ellenőrzött időszakban nem volt megfelelő eljárása az általa végrehajtott megbízások nyomán létrejövő beruházások nyomon követésére. A megbízások eredményével kapcsolatos információk hiánya és a Platform egyes teljesítménymutatóit érintő hiányosságok megnehezítették a Platform vonatkozó teljesítményének nyomon követését és értékelését. A Platform mindenesetre túl kevés megbízást zárt le 2018 végéig ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljon a beruházásra alkalmas projektek kínálata tekintetében. A Platform összesen csak 89 megbízást zárt le 2018 végéig, és ezek közül három esetében hagytak jóvá vagy írtak alá ESBA-műveletet. A lezárt megbízások nagymértékben a romániai és bulgáriai kkv-ágazatra koncentrálódtak. A legtöbb megbízás a beruházás korai szakaszában lévő projektekhez kapcsolódott, ezért lehetséges, hogy csak hosszabb távon járnak majd érezhető hatással. Az egyedi megbízások nyomán keletkező esetleges nagyberuházások értéke ugyanakkor sokszorosan meghaladhatja a tanácsadási szolgáltatások költségeit. Összességében kevés bizonyítékot találtunk arra nézve, hogy a Platform 2018 végéig jelentős mértékben hozzájárult volna a beruházás céljára alkalmas projektek kínálatának növeléséhez (53–59. bekezdés).

3. ajánlás. Jobb teljesítménymérés

Teljesítményének nyomon követése és javítása érdekében a Platform koordinációs bizottsága:

1. kövesse nyomon a tanácsadási támogatás eredményeit (azaz hogy a megbízások beruházás céljára megfelelő projekteket eredményeznek-e);
2. dolgozzon ki mutatókat és adott esetben célértékeket az eredmények méréséhez;
3. a Platform teljesítményének jobb értékelése érdekében vesse össze a Platform egyes lezárt projektspecifikus megbízásainak tényleges költségeit azoknak a várható beruházások tekintetében elért eredményeivel.

Határidő: a Platform fennmaradó végrehajtási időszakában (2020 végéig, illetve a 3. ajánlás iii. pontja esetében 2021 végéig)

64

Végezetül ellenőrzésünk kimutatta, hogy a Platform létrehozása során elkövetett kialakítási hibák korrigálása nehéznek bizonyult a végrehajtási szakaszban, és azok befolyásolták a teljesítményt. A 2021–2027-es InvestEU program keretében a Bizottság által irányított és működtetett InvestEU Tanácsadó Platform a tervek szerint 13 jelenleg is létező központi irányítású uniós tanácsadási kezdeményezést fog felváltani, köztük a Platformot is. A javaslat egyszerűsíteni és javítani kívánja a beruházás támogatására irányuló tanácsadási szolgáltatások koordinálására és nyújtására vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket.

4. ajánlás. A Platform működése során levont tanulságok hasznosítása az InvestEU Tanácsadó Platform kapcsán

A két kezdeményezés közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása, valamint a Platform működtetése során szerzett főbb tapasztalatoknak a jövőbeni InvestEU Tanácsadó Platform kapcsán történő hasznosítása érdekében a Bizottság:

1. a 2015–2020-as időszak során szerzett tapasztalatok alapján mérje fel a tanácsadási igényeket és a célzott tanácsadási kezdeményezések iránti valószínű keresletet;
2. célirányosítsa a tanácsadási támogatást a mindeddig lefedetlen igényekre és az InvestEU garancia keretében potenciálisan támogatható projektek fejlesztésére;
3. a tanácsadási szolgáltatások földrajzi lefedettségének javítása érdekében építsen a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézetekkel való közvetlen együttműködésre;
4. a helyi szinten való jelenlét formájában fejlesszen ki proaktívabb megközelítést a tanácsadási szolgáltatások iránti megkeresések ösztönzésére;
5. az új InvestEU Tanácsadó Platform honlapjának kialakítása és e honlap használatának ösztönzése révén javítsa a tanácsadási szolgáltatásokhoz való hozzáférést;
6. dolgozzon ki megfelelő, a tanácsadási szolgáltatások nyújtásának költségeire és hasznaira egyaránt kiterjedő monitoring- és teljesítményértékelési keretrendszert.

Határidő: 2021 vége

A jelentést 2020. március 31-i luxembourgi ülésén fogadta el a Tony Murphy számvevőszéki tag elnökölte V. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. A jelenlegi TPK központi irányítású uniós technikai segítségnyújtási kezdeményezései

Technikai segítségnyújtási kezdeményezés	Technikai segítségnyújtást irányító szerv	Technikai segítségnyújtást biztosító szolgáltató(k)	Díj alapja	Költségmegosztás az EU és az EBB között		A kedvezményezett által fedezett költség	Összeg (uniós költségvetés)	Végrehajtási időszak
				EU	EBB		(euró)
EIAH (Platform)	EBB	EBB/egyéb pénzügyi intézmények (EBRD/NPBI)/külső tanácsadók	Költségfedezet (FAFA-kulcsok)	75%	25%	Kizárólag magánforrás, ebből kkv max. 33%	110 000 000	2015–2020
ELENA	EBB	Külső tanácsadók	A biztosított technikai segítségnyújtás 6%-a	100%	0	A biztosított technikai segítségnyújtás legalább 10%-a	279 000 000	2014–2020
H2020 – energiahatékonysági pályázat – projektfejlesztési támogatás)	EASME	Külső tanácsadók	n.a.				50 000 000	2014–2020
Az InnovFin tanácsadó részlege	EBB	EBB	Költségfedezet (FAFA-kulcsok)	100%	0	0	28 000 000	2014–2020
EEEF, Európai Bizottság, technikai segítségnyújtás	Az EBB hatáskör-átruházási megállapodása az EEEF alapkezelőjével (DB)	Külső tanácsadók	A biztosított technikai segítségnyújtás 6,5%-a	100%	0	Az előirányzott technikai segítségnyújtás 10%-a	20 000 000	2012–2017
CEF	EBB	EBB/külső tanácsadók	Költségfedezet (FAFA-kulcsok)	90%	10%	0	1 262 170 a Jaspersnek 2015-ben 3 000 000 a Jaspersnek 2018-ban	2015–2018
NCFF	EBB	Külső tanácsadók	A lekötött uniós hozzájárulás 5%-a	100%	0	0 (a kedvezményezettől eseti alapon pénzügyi hozzájárulás kérhető)	10 000 000	2015–2019 + (meghosszabbítás mérlegelés alatt)
PF4EE	EBB	EBB / pénzügyi közvetítők	A lekötött uniós hozzájárulás 6%-a	100%	0	0	3 200 000	2014–2019
EEEF technikai segítségnyújtási eszköz	EEEF-alapkezelő	Az EEEF által alkalmazott külső tanácsadók	A kifizetett technikai segítségnyújtás 20%-a	_	_	0	A források rendelkezésre állásának függvényében (az EEEF többlépcsős bevételi rendszere)	2017+
CEF _ Tagállamok	Vasúti pályahálózat-működtető/minisztériumok	Külső tanácsadók	Valós költségek	100%	0	0	17 021 785	2014–2020
Intelligens szakosodási platform az ipari modernizációért	GROW	Külső tanácsadók		100%	n.a.		1 500 000	2018–2020
Várostámogatási eszköz	ENER/EASME	Végrehajtó ügynökség		n.a.			16 000 000	2019–2023
Szigettámogatási eszköz	ENER	Külső		n.a.			10 000 000	2018–2020
EaSI	EMPL	Külső tanácsadók					13 000 000
JASPERS	EBB	EBB	Költségfedezet (FAFA-kulcsok)	80%	20%	0	233 650 000	2014–2020
ÖSSZESEN							795 633 955

II. melléklet. Ellenőrzési módszertan

Megállapításainkat a következőkre alapoztuk:

• A Platformhoz és a már meglévő tanácsadási kezdeményezésekhez kapcsolódó kulcsfontosságú dokumentumok áttekintése, beleértve a következőket:
• jogalap és szakpolitikai dokumentumok;
• pénzügyi és szerződéses keret;
• irányítási dokumentáció (pl. a Platform koordinációs bizottságának dokumentumai);
• irányítási eljárások;
• éves munkaprogramok;
• tevékenységi jelentések.
• Interjúk az EBB és a Platform munkatársaival, valamint az érintett bizottsági szolgálatok (DG ECFIN, DG RTD, DG GROW, DG MOVE, DG ENER, DG REGIO) tisztviselőivel.
• A Platform irányítási rendszerében 2018. december 31-én tárolt, a tanácsadási szolgáltatások iránti megkeresésekre vonatkozó adatok elemzése.
• A Platformhoz beérkezett, tanácsadási szolgáltatások nyújtására irányuló 18 megkeresés – köztük 15 ún. megbízás, tehát olyan megkeresés, amelyhez a Platform egyedi erőforrásokat rendelt – kezelésének felülvizsgálata:

Mintaelem #	Megkeresés azonosítószáma	Megkeresés éve	Ország	A tanácsadási beavatkozás fő ágazata	Megkeresés állapota
1	0021	2015	Szlovénia	A közlekedési infrastruktúrák, valamint a közlekedést szolgáló berendezések és innovatív technológiák fejlesztése	Megbízás kiadva
2	0263	2016	Portugália	A közlekedési infrastruktúrák, valamint a közlekedést szolgáló berendezések és innovatív technológiák fejlesztése	Lezárva
3	0228	2016	Ciprus	Környezet és erőforrás-hatékonyság	Lezárva
4	0187	2016	Románia	Humán tőke, kultúra és egészségügy	Megbízás kiadva
5	0196	2016	Luxemburg	Információs és kommunikációs technológiák fejlesztése és telepítése	Megbízás kiadva
6	0608	2017	Írország	Kutatás, fejlesztés és innováció	Megbízás kiadva
7	0414	2017	Bulgária	Egyéb	Megbízás kiadva
8	0440	2017	Nem országspecifikus	Kutatás, fejlesztés és innováció	Megbízás kiadva
9	0405	2017	Nem országspecifikus	Az energetikai ágazat fejlesztése	Megbízás kiadva
10	0521	2017	Franciaország	A közlekedési infrastruktúrák, valamint a közlekedést szolgáló berendezések és innovatív technológiák fejlesztése	Lezárva
11	0002ELENA	2017	Dánia	Környezet és erőforrás-hatékonyság	Megbízás kiadva
12	0594	2017	Franciaország	Kutatás, fejlesztés és innováció	Megbízás kiadva
13	0370	2017	Lengyelország	Környezet és erőforrás-hatékonyság	Lezárva
14	0437	2017	Lengyelország	Humán tőke, kultúra és egészségügy	Megbízás kiadva
15	0843	2018	Franciaország	Mezőgazdaság	Megbízás kiadva
16	0711	2018	Horvátország	Egyéb	Megbízás kiadva
17	0777	2018	Nem országspecifikus	Környezet és erőforrás-hatékonyság	Megbízás kiadva
18	0016EBRD	2018	Románia	Információs és kommunikációs technológiák fejlesztése és telepítése	Lezárva

• A 2018. december 31-én a Platformmal együttműködő nemzeti fejlesztési bankok és intézetek körében végzett felmérés, amelyet 2019. február 28-án küldtünk ki a Platformmal együttműködő 25 nemzeti fejlesztési banknak és intézetnek. A válaszadás végső határideje 2019. április 9. volt. A kérdőívet 18 tagállam 20 intézménye válaszolta meg.
• A Platform által az adott időszakban nyújtott támogatás végső kedvezményezettjei körében készített elektronikus felmérés. A kérdőívet a Platform támogatásában részesülő 88 végső kedvezményezettnek küldtük ki 2019. március 4-én, a válaszadási határidő 2019. április 12. volt. 24 uniós tagállamból 43 kedvezményezett válaszolta meg a kérdőívet.

III. melléklet. Az EBB és a nemzeti fejlesztési bankok és intézetek között aláírt egyetértési megállapodások (2015–2018)

Ország	Intézmény neve	Aláírt megállapodás	Együttműködés szintje26
Ausztria	Austria Wirtschaftsservice Gesellschaft mbH (AWS)	2016	1
Belgium	Participatiemaatschappij Vlaanderen (PMV)	2018	1
Bulgária	Pénzügyi Eszközök Alapkezelője, Bulgária (FMFIB)	2016	1,2
Bulgária	Bolgár Fejlesztési Bank (BDB)	2015	1
Csehország	Ceskomoravska Zarucni a Rozvojova Banka (CMZRB)	2016	1
Finnország	Finnvera	2017	1,2
Franciaország	Bpifrance	2016	1,3
Franciaország	Caisse des Dépôts et Consignations (CDC)	2016	1,2,3
Hollandia	Holland Beruházási Ügynökség (NIA)	2016	1
Horvátország	Hrvatska Banka za Obnovu i Razvitak (HBOR)	2015	1
Írország	Strategic Banking Corporation of Ireland (SBCI)	2016	1,2,3
Lengyelország	Bank Gospodarstwa Krajowego (BGK)	2016	1,2
Lengyelország	Lengyel Bankszövetség, nemzeti kapcsolattartó pont (ZBP)	2016	1,2
Lettország	Attistibas finansu institûcija Altum (ALTUM)	2015	1,2,3
Litvánia	Investiciju ir versio garantijos (INVEGA)	2016	1,2
Litvánia	Állami Beruházásfejlesztési Ügynökség (VIPA)	2016	1,2,3
Magyarország	Magyar Fejlesztési Bank (MFB)	2015	1,2,3
Németország	NRW.Bank	2017	1
Németország	Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW)	2016	1
Olaszország	Cassa Depositi e Prestiti (CDP)	2016	1,3
Portugália	Instituiçâo Financeira de Desenvolvimento (IFD)	2018	1,2
Spanyolország	Instituto de Credito Oficial (ICO)	2016	2
Svédország	Almi Företagspartner (ALMI)	2016	1
Szlovákia	Szlovák Beruházási Holding (SIH)	2016	1,2
Szlovénia	SID Banka (SID)	2015	1,2,3

IV. melléklet. A Platform teljesítményértékelési kerete

1. A platform tevékenységeihez (azaz a „végtermékekhez”) kapcsolódó bemeneti, illetve tevékenységi mutatók (IA)
2. E tevékenységek közvetlen hatásaihoz kapcsolódó outputmutatók (OI)
3. A kedvezményezetteknek nyújtott tanácsadási szolgáltatások révén elért eredményekhez kapcsolódó végeredmény-, illetve eredménymutatók (OR)

KPI sz. – Outputmutató	9 fő teljesítménymutató (KPI)	Meghatározás		12 fő monitoringmutató (KMI)	Meghatározás	KMI sz.
OI.1	A feldolgozott és kiosztott megkeresések száma és megoszlása (beleértve a beruházási platformokat is) (OI.1)	A Platform által feldolgozott és megbízást eredményező megkeresések számát méri (ágazatok, országok, köz-/magántámogatók, a szükséges segítségnyújtás típusa szerinti megoszlás).		Megkeresések forrása: a Platform weboldala, az EBB szolgálatai, külső partnerek, Bizottság, egyéb (IA.1)	A Platformhoz beérkezett megkeresések forrását méri (webportál, EBB, nemzeti fejlesztési bankok, Bizottság, egyéb).	IA.1
OI.2	A technikai segítségnyújtást eredményező megkeresések aránya és megoszlása (beleértve a kiegészítő megkeresések becsült arányát) (OI.2)	Az összes kiosztott megkeresésen belül a technikai segítségnyújtást eredményező megkeresések százalékos arányát méri.		A beruházásra kész készültségi szintet elérő projektek becsült aránya és a generált beruházások száma (OR.1)	Azon beérkezett megkeresések százalékos arányát méri, amelyek elérték a beruházásra kész készültségi szintet, valamint amelyek megvalósultak a reálgazdaságban.	OR.1
				Generált beruházások száma és volumene (az ESBA révén és az ESBA-n kívül)	A Platformhoz beérkezett megkeresések nyomán keletkezett beruházások számát és volumenét méri.	OR.2
				Beruházási platformok létrehozásához nyújtott támogatások száma (OR.3)	A tanácsadásban részesült potenciális beruházási platformok számát méri.	OR.3
				Létrehozott beruházási platformok száma (OR.4)	A létrehozott beruházási platformok számát méri.	OR.4
				Addicionalitási mutató, amely a hozzáadott értékre vonatkozó mérőszámokat használ (OR.5)	A Platform által az egyes kategóriákban (pl. készségek, támogathatóság, volumen, nagyságrend/többrétűség) megvalósított technikai segítségnyújtási projektek számát méri.	OR.5
OI.3	Átlagos első válaszadási idő (OI.3)	A beérkezett megkeresések kézhezvétele és a benyújtójának küldött első válasz időpontja között eltelt időt méri. Tevékenységmutatónak tekintendő.		Elégedettségi felmérés (OI.7)	A Platform felhasználói és kedvezményezettjei által egy hivatalos visszajelzési eljárás keretében kifejezett elégedettséget méri.	OI.7
OI.4	Külső partnerségek száma (OI.4)	A nemzeti fejlesztési bankokkal és intézetekkel, nemzetközi pénzügyi intézményekkel, tagállamokkal, irányító hatóságokkal, tagállami hatóságokkal, illetve egyéb felekkel (pl. egyesületek) aláírt megállapodások és egyetértési megállapodások számát méri.		A szolgáltatóvá előlépő külső partnerségek száma (az egyetértési megállapodás szerinti 3. szintű együttműködés) (OR.6)	Azon külső partnerségek számát méri, amelyek a Platform égisze alatt szolgáltatóként elérték a 3. együttműködési szintet.	OR.6
OI.5	A több partner részvételével megszervezett és lezajlott rendezvények, találkozók és munkaértekezletek száma (OI.5)	A Platform által szervezett rendezvények számát, illetve azt méri, hogy a Platform, illetve a tanácsadási részleg képviselői hány alkalommal vettek részt külső rendezvényeken.		A több partner részvételével megszervezett és lezajlott rendezvényeken, találkozókon és munkaértekezleteken való részvétel szintje (OI.8)	A lebonyolított rendezvények, találkozók és munkaértekezletek résztvevőinek számát és típusát méri.	OI.8
OI.6	Az éves költségvetésen belül a lekötött és felhasznált összegek százalékos aránya (OI.6)	Az éves költségvetési előirányzaton belül a lekötött és felhasznált rész százalékos arányát méri.		A Platform partnerei mint szolgáltatók (az egyetértési megállapodás szerinti 3. szint) által a Platformhoz kapcsolódó tanácsadási szolgáltatásokhoz rendelt becsült idő (OI.9)		OI.9
OI.10	A beérkező és kimenő projektek kiforrottsága (kiosztott projektek)			Más uniós finanszírozási forrásokkal (ESB-alapok, CEF, H2020) kombinációban támogatott projektek száma (OI.12)	A Platform és mellette más uniós finanszírozási források által támogatott projektek összegét méri.
OI.11	A Platform által támogatott projektek száma (pl. éghajlatpolitika, körforgásos gazdaság, digitális gazdaság, határokon átnyúló projektek)			A kohéziós politika keretében támogatásban részesülő, illetve nem részesülő tagállamokban végrehajtott, kiosztott projektek földrajzi egyensúlyának helyreállítási aránya (OI.13)	A Platform által kiosztott projekteknek a kohéziós és nem kohéziós országok közötti megoszlását méri.
IA.3	A nemzeti fejlesztési bankoktól és intézetektől beérkezett kérelmek száma	A nemzeti fejlesztési bankoktól és intézetektől a Platformhoz beérkezett megkeresések számát méri.

V. melléklet. A Platform output- és eredménymutatóinak számvevőszéki elemzése

A Platform által használt outputmutató	Leírás	Fenntartások
IA.3	„A nemzeti fejlesztési bankoktól és intézetektől beérkezett kérelmek száma”	Ez az új mutató nem kapcsolódik a módosított ESBA-rendelethez, és már korábban is meg lehetett volna határozni, mivel a Platformhoz beérkezett megkeresések forrásának olyan alkategóriáját méri, amelyet egy másik fő monitoringmutató már lefed (IA.1: „Megkeresések forrása”).
OI.2	„A technikai segítségnyújtást eredményező megkeresések aránya és megoszlása”	Ez a mutató az összes kiosztott megkeresésen belül a technikai segítségnyújtást eredményező megkeresések százalékos arányát méri. Ugyanakkor más típusú megkeresések is eredményezhetnek szakértelmet igénylő beavatkozást (pl. általános információk, javasolt együttműködés, finanszírozási kérelem vagy pénzügyi tanácsadás).
OI.3	„Átlagos válaszadási idő”	Ez a mutató nem a Platform tevékenységének outputjait méri. A megkeresésre adandó első válaszhoz szükséges idő a tanácsadási folyamat egyik elemének mérőszáma.
OI.5	„Az éves költségvetésen belül a lekötött és felhasznált összegek százalékos aránya”	Ez a mutató inkább az inputot (a Platform által nyújtott támogatás felhasználása), semmint az outputot (nyújtott szolgáltatások) méri.
OI.10	„Kiosztott projektek kiforrottsága a tanácsadás előtt és után”	Ellenőrzésünk idején (azaz a 2018. évi technikai jelentésben) nem álltak rendelkezésre adatok az új mutatóra vonatkozóan. A Platform csak 2018 második felében kezdte meg a beérkező projektek kiforrottságára vonatkozó információk rögzítését az irányítási rendszerekben (a kimenő projektek kiforrottságát illetően pedig még nem rögzítettek adatokat).
OI.11	„A Platform által támogatott projektek száma (pl. éghajlatpolitika, körforgásos gazdaság, digitális gazdaság, határokon átnyúló projektek)”	Ellenőrzésünk idején (azaz a 2018. évi technikai jelentésben) nem álltak rendelkezésre adatok az új mutatóra vonatkozóan, azonban megjegyezzük, hogy a rögzített információk hasznosságát korlátozza, hogy nem használnak külön kódot az egyes prioritásokhoz.

A Platform által használt eredménymutató	Meghatározás	Fenntartások
OR.1	„A beruházásra kész készültségi szintet elérő projektek becsült aránya és a generált beruházások száma”	Ez a mutató azon beérkezett megkeresések százalékos arányát méri, amelyek elérték a beruházásra kész készültségi szintet, valamint amelyek alapján tényleges beruházásra került sor. A Platform vezetősége arról számolt be, hogy 2018. december 31-ig a 104 kiosztott projektből 47 esetében valósult meg tényleges beruházás. A bejelentett számadat nem felel meg a mutató meghatározásának, és azt nem támasztják alá a vezetői adatbázisban szereplő adatok.
OR.2	„Generált beruházások száma és volumene (az ESBA révén és az ESBA-n kívül)”	A Platform vezetősége 16 olyan projektről számolt be, amelyek az ESBA-n kívül, illetve 28 olyan projektről, amelyek az ESBA-n keresztül generáltak beruházásokat 2018. december 31-ig. A beszámolás nem felel meg a mutató meghatározásának (nem világos, hogy a „generált beruházások száma” mire utal). A generált beruházások euróban kifejezett volumenét nem rögzítik szisztematikusan a vezetői adatbázisban, és az nem szerepel a technikai jelentésben.
OR.3 és OR.4	„Beruházási platformok létrehozásához nyújtott támogatások száma” és „Létrehozott beruházási platformok száma”	Ezek a mutatók a javasolt és létrehozott beruházási platformok számát mérik. A Platform vezetősége arról számolt be, hogy 2018. december 31-én 33 potenciális beruházási platform létrehozását tervezték, és ezek közül 16 valósult meg a gyakorlatban. A Platform vezetősége a számvevőknek szóló magyarázó feljegyzésében arról számolt be, hogy csak 12 kiosztott megkeresés kapcsolódott beruházási platformok potenciális létrehozásához. A Platform nem vezet nyilvántartást a ténylegesen létrehozott beruházási platformokról.
OR.5	„Addicionalitási mutató, amely a hozzáadott értékre vonatkozó mérőszámokat használ”	Ezt a mutatót a Platform által teljesített megbízások száma alapján határozzák meg az egyes kategóriák tekintetében (pl. készségek, támogathatóság, volumen és lépték, illetve a megkeresés többdimenziós szempontjai). Nem világos, hogy milyen „eredményekről” kell beszámolni e mutató kapcsán, mivel a technikai jelentés 2.5.2. és 2.5.3. szakasza statisztikai elemzést nyújt a beérkezett megkeresések kezeléséről.
OR.6	„A szolgáltatóvá előlépő külső partnerségek száma”	A mutató azon külső partnerségek számát méri, amelyek a Platform égisze alatt elérték a 3. együttműködési szintet. Ezt a mutatót inkább a Platform tevékenységének mérőszámaként kellene besorolni.

VI. melléklet. A Platformhoz intézett kérelmek, amelyek esetében EBB- vagy ESBA-műveletet hagytak jóvá vagy írtak alá

Megkeresés azonosítószáma a Platformnál	Ország	Ágazat	Megkeresés beérkezésének dátuma	Állapot a Platformnál, 2018.12.31.	EBB/ESBA általi aláírás dátuma	EBB/ESBA általi jóváhagyás dátuma
858	Lengyelország	Környezet és erőforrás-hatékonyság	2018.10.25.	Értékelés folyamatban	2018.09.05.
843	Franciaország	Mezőgazdaság	2018.10.01.	Megbízás kiadva	2018. 11. 23.
815	Románia	Környezet és erőforrás-hatékonyság	2018.08.13.	Megbízás kiadva	2018.12.17.
766	Lengyelország	Az energetikai ágazat fejlesztése	2018.05.22.	Megbízás kiadva	2019.01.02.
706	Litvánia	Környezet és erőforrás-hatékonyság	2018.03.13.	Megbízás kiadva		2018.10.09.
622	Olaszország	Környezet és erőforrás-hatékonyság	2017.12.08.	Megbízás kiadva	2019.05.22.
621	Bulgária	A közlekedési infrastruktúrák, valamint a közlekedést szolgáló berendezések és innovatív technológiák fejlesztése	2017.12.06.	Lezárva (nem nyitottak megbízást, a megkeresést átirányították)	2018.12.20.
590	Lengyelország	Humán tőke, kultúra és egészségügy	2017.11.07.	Megbízás kiadva	2018.05.15.
565	Franciaország, Spanyolország, Portugália	Egyéb	2017.09.20.	Megbízás kiadva	2018.11.12.
461	Belgium	Az energetikai ágazat fejlesztése	2017.05.03.	Megbízás kiadva		2018.05.15.
437	Lengyelország	Humán tőke, kultúra és egészségügy	2017.04.25.	Megbízás kiadva	2017.10.18.
003	Lettország	A közlekedési infrastruktúrák, valamint a közlekedést szolgáló berendezések és innovatív technológiák fejlesztése	2015.07.22.	Megbízás kiadva		2017.07.18.

Betűszavak és rövidítések

BPEP: Beruházási Projektek Európai Portálja

CEF: Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

EaSI: A foglalkoztatás és szociális innováció európai uniós programja

EBB: Európai Beruházási Bank

EBRD: Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

EBTP: Európai Beruházási Tanácsadó Platform

EEEF: Európai Energiahatékonysági Alap

ELENA: Európai Helyi Energiahatékonysági Támogatás

ESBA: Európai Stratégiai Beruházási Alap

Esb-alapok: Európai strukturális és beruházási alapok

ESBA-rendelet: Az (EU) 2017/2356 rendelettel módosított (EU) 2015/2017 tanácsi rendelet

EU: Európai Unió

FAFA: Az Unió és az EBB közötti pénzügyi és igazgatási keretmegállapodás

FPA: Az Unió és az EBB közötti partnerségi keretmegállapodás a Platformról

H2020: Horizont 2020

InnovFin: Az EBB kutatási és innovációs projektekkel kapcsolatos tanácsadó részlege

JASPERS: Európai Régiók Beruházásait Támogató Közös Program

K+F+I: Kutatás, fejlesztés és innováció

Kkv: Kis- és középvállalkozás

KPI/KMI: Fő teljesítménymutatók/fő monitoringmutatók

NPBI: Nemzeti fejlesztési bankok és intézetek

PF4EE: Energiahatékonysági Magánfinanszírozási Eszköz

Platform: Európai Beruházási Tanácsadó Platform

TPK: Többéves pénzügyi keret

Glosszárium

A Platform által felszámított díjak: Az EBB által a Platform szolgáltatásaiért felszámított díjak.

A Platform költségvetése: A Platform elszámolható költségeinek fedezésére rendelkezésre álló források.

Beruházási platform: Egy tagállamon belül, egy meghatározott szélesebb földrajzi területen vagy egy adott ágazatban megvalósuló beruházási projektek finanszírozása érdekében létrehozott speciális eszköz.

Beruházási Projektek Európai Portálja (BPEP): A Bizottság által működtetett internetes portál, amelyen keresztül az uniós székhelyű – állami vagy magán – projektgazdák kapcsolatba léphetnek a potenciális befektetőkkel világszerte.

ELENA eszköz: Az EBB és az Európai Bizottság közös kezdeményezése a Horizont 2020 program keretében, amely pénzügyi támogatást nyújt az energiahatékonysággal, az elosztott megújuló energiával és a városi közlekedéssel kapcsolatos programok végrehajtásához kapcsolódó technikai segítségnyújtás céljára.

Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA): Az Európai Beruházási Bank (EBB) és a Bizottság által elindított beruházástámogatási mechanizmus, célja magánberuházások mozgósítása az Unió számára stratégiai fontosságú projektek részére. Más néven „Juncker-terv”. Jelenleg már az EBB-csoport része.

Európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok): Az öt fő uniós alap, amelyek mindegyike a gazdasági fejlődés támogatását célozza Unió-szerte: az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap. Az öt alapra közös szabályok vonatkoznak.

InnovFin tanácsadási támogatás: Az EBB tanácsadási szolgáltatása, amely azzal kapcsolatban nyújt támogatást, hogyan kell strukturálni a kutatási és innovációs projekteket a finanszírozáshoz való hozzáférésük javítása érdekében. Ez hosszú távon növeli a projektek végrehajtásának esélyét. A szolgálat emellett tanácsadást nyújt a beruházási feltételek nem projektspecifikus tevékenységek révén történő javításához.

InvestEU Alap: A tervek szerint az InvestEU Alap lesz az ESBA és a jelenlegi központilag irányított pénzügyi eszközök utódprogramja (kivéve a külső fellépésekre irányuló pénzügyi eszközöket).

InvestEU Tanácsadó Platform: A jelenlegi Platformot 2021-től felváltó mechanizmus, amely más technikai segítségnyújtási kezdeményezésekre (pl. ELENA és az InnovFin tanácsadási támogatás) is építve nyújt támogatást az InvestEU Alap célkitűzéseivel összhangban.

JASPERS: Technikai segítségnyújtási partnerség az Európai Bizottság, az EBB és az EBRD között, amely független tanácsadást nyújt a kedvezményezett országoknak az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által társfinanszírozandó nagyprojektek minőségi előkészítéséhez.

Koordinációs bizottság: A Platformot egy négytagú koordinációs bizottság irányítja, amely a Bizottság és az EBB két-két képviselőjéből áll. A koordinációs bizottság felelős a stratégia és a szakpolitika felülvizsgálatáért, a Platform tevékenységeinek felügyeletéért, az érdekeltek felé történő beszámolásért, a szolgáltatások kidolgozásáért és az árszabási politika jóváhagyásáért.

Köz-magán partnerség: Hosszú távú szerződéses megállapodás a kormányzat és egy magánpartner között, amelyben az utóbbi közszolgáltatást nyújt és finanszíroz, és osztozik a kapcsolódó kockázatokban.

Nemzeti fejlesztési bankok és intézetek: Hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személyek, amelyek valamely tagállamtól vagy valamely központi, regionális vagy helyi szintű tagállami szervezettől megbízást kapnak arra, hogy fejlesztési tevékenységeket végezzenek.

Pénzügyi eszköz: Az uniós költségvetésből tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, hitelek vagy garanciák, illetve más kockázatmegosztási eszközök formájában kapott pénzügyi támogatás.

Technikai segítségnyújtás: Tanácsadási támogatás projektgazdák és pénzügyi közvetítők finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos kapacitásának növeléséhez a beruházási projektek valamennyi szakaszában.

„Technikai segítségnyújtás” operatív program: Céljuk az ország igazgatási kapacitásának megerősítése az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) irányítása és végrehajtása terén.

Ellenőrző csoport

A Számvevőszék különjelentésekben mutatja be az uniós szakpolitikákra és programokra, illetve egy adott költségvetési területhez kapcsolódó, irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló ellenőrzéseinek eredményeit. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést az uniós finanszírozásra és igazgatásra szakosodott, Tony Murphy számvevőszéki tag elnökölte V. Kamara végezte. Az ellenőrzést Annemie Turtelboom számvevőszéki tag vezette Florence Fornaroli kabinetfőnök, Celil Ishik kabinetattasé, James Mcquade igazgatói asszisztens, Ralph Otte ügyvezető és Felipe Andrés Miguélez feladatfelelős, valamint Aino Nyholm, Ilias Nikolakopoulos és Martin Puc számvevők támogatásával.

A COVID-19 járvány és a szigorú kijárási korlátozás miatt nem tudunk képet közölni az ellenőrző csoportról.

Végjegyzetek

¹ COM(2014) 903 final, Brüsszel, 2014. november 26.

² 2019-ben a Számvevőszék „Az Európai Stratégiai Beruházási Alap: még tenni kell az ESBA teljes sikeréért” címmel különjelentést tett közzé erről a témáról.

³ Az (EU) 2017/2396 európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 345., 2017.12.27., 34. o.).

⁴ A ESBA-rendelet 6. cikke.

⁵ A ESBA-rendelet 14. cikkének (2) bekezdése.

⁶ Az (EU) 2017/2356 rendelet.

⁷ Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról (COM(2018) 439 final).

⁸ Az ESBA-rendelet 14. cikkének (2) bekezdése.

⁹ Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 362., 2012.12.20., 1. o.) 18. cikkének (1) bekezdése.

¹⁰ A PWC tanulmánya: Market gap analysis for advisory services under the Hub, 2016. október.

¹¹ A Számvevőszék 3/2019. sz. különjelentése, 37. o.

¹² A megkérdezett 88 kedvezményezett közül 43 válaszolta meg a felmérést, a válaszadási arány tehát 48,86% volt.

¹³ Az EU és az EBB közötti, a Platformról szóló partnerségi keretmegállapodás 4. cikkének (3) bekezdése.

¹⁴ A PWC tanulmánya: Market gap analysis for advisory services under the Hub, 2016. október.

¹⁵ A koordinációs bizottság 2018. februári ülésének jegyzőkönyve.

¹⁶ A Platformnak a Bizottság főigazgatóságaival való együttműködésre vonatkozó elvei és munkafolyamata.

¹⁷ Az ESBA 2.0 rendelet értelmében a tanácsadási szolgáltatások új prioritásai közé tartoznak az ESBA-támogatásra jogosult projektek, az éghajlatpolitikai, digitális és határokon átnyúló projektek, valamint az innovatív pénzügyi eszközökhöz, beruházási platformokhoz vagy köz-magán partnerségekhez kapcsolódó projektek.

¹⁸ Forrás: Az EBB ESBA-ra vonatkozó adatai, 2019. január.

¹⁹ Az (EU) 2015/1017 (ESBA-) rendelet 2. cikke (4) bekezdésének meghatározása szerint.

²⁰ Ez a három kategória átfedheti egymást, így nem lehet százalékos arányt számítani.

²¹ A PWC által a Platform számára készített igényfelmérési tanulmány.

²² Az ESBA-rendelet 14. cikkének (6) bekezdése.

²³ A 2016. évi egyedi támogatási megállapodás értelmében.

²⁴ A 2016. évi egyedi támogatási megállapodás új melléklete az EBB által az EBRD-nek nyújtott pénzügyi támogatás feltételeiről.

²⁵ Az ESBA-rendelet 6. cikke meghatározza az uniós garancia igénybevételére vonatkozó ESBA jogosultsági kritériumokat.

²⁶ 1. szint: az ismeretek és bevált gyakorlatok megosztása és terjesztése;
2. szint: helyi belépési pont biztosítása a Platform potenciális kedvezményezettjei számára;
3. szint: tanácsadási szolgáltatások nyújtása a Platform részéről.

Kronológia

Esemény	Dátum
Az ellenőrzési feladatterv elfogadása / az ellenőrzés megkezdése	2018.12.05.
A jelentéstervezet hivatalos megküldése a Bizottságnak (illetve más ellenőrzött szervezeteknek)	2020.01.28.
A végleges jelentés elfogadása az egyeztetési eljárás után	2020.03.31.
A Bizottság (illetve más ellenőrzött szervezetek) hivatalos válaszainak beérkezése az összes uniós nyelven	2020.04.21.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2020

PDF	ISBN 978-92-847-4655-2	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/459452	QJ-AB-20-010-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-4642-2	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/956549	QJ-AB-20-010-HU-Q

SZERZŐI JOGI NYILATKOZAT

© Európai Unió, 2020

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és üzenete nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

9. ábra: Térképvázlat ©OpenStreetMap, a Creative Commons Attribution-ShareAlike 2.0 licenc (CC BY-SA) alá tartozó adatközlők.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licencét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alatt található intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.