A szomszédos országokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködés uniós támogatása A támogatás értékes, de nagyon későn került végrehajtásra, a koordinációval kapcsolatos problémák pedig megoldásra várnak

Összefoglaló

I A határokon átnyúló együttműködés az Unió külső határai mentén 16 országra kiterjedő európai szomszédságpolitika alapvető alkotóeleme. Egészen a közelmúltig ez maradt az Unió és Oroszország között még fennálló csekély együttműködés egyik területe. A 2014–2020-as időszakra a Bizottság 15 közös programot hozott létre a szomszédos országokkal (az ENI CBC-programjai). Ezek az összesen közel 1 milliárd eurós uniós hozzájárulással dotált programok mind a tagállamok, mind az ezekkel közös szárazföldi vagy tengeri határral rendelkező szomszédos országok javát szolgálják.

II Ellenőrzésünket olyan időszakban végeztük, amikor a 2014–2020-as programok végrehajtása a végéhez közeledett. Jelentésünk hasznosnak bizonyulhat majd a 2021–2027-es finanszírozási időszakra javasolt programok kialakítása során.

III Célunk annak megállapítása volt, hogy a programok eredményesen erősítették-e az Unió külső határain átnyúló területi együttműködést. E fő ellenőrzési kérdés megválaszolásához az alábbiakat vizsgáltuk meg:

• a programok olyan egyértelműen azonosított szükségleteket és prioritásokat céloztak-e meg, amelyek közösek voltak az Unió külső határai mentén fekvő régiókban, és kiegészítették az egyéb uniós finanszírozású programokat;
• a projekteket hatékonyan és eredményesen választották-e ki és hajtották-e végre;
• a Bizottság és az irányító hatóságok eredményesen alkalmazták-e a nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat, és levonták-e a tanulságokat a 2021–2027-es finanszírozási időszakra javasolt, határokon átnyúló programok irányításának megerősítése érdekében.

IV Megállapítottuk, hogy a programok ugyan releváns szükségletekre irányultak, de az egyéb uniós finanszírozású programokkal való komplementaritásuk nem volt elégséges, a szomszédos országokban működő uniós képviseleteket pedig nagyobb mértékben be lehetett volna vonni. Néhány kivételtől eltekintve a projekteket hatékonyan és eredményesen választották ki és hajtották végre. Ugyanakkor hiányosságokat állapítottunk meg a programok eredményeinek nyomon követésére szolgáló keretrendszerben, ami az eredmények összesítését és az előnyöknek a projekt lezárását követő fenntarthatóságára vonatkozó beszámolást illeti. A programoknak sikerült elérniük, hogy kiegyensúlyozott legyen az uniós, illetve a szomszédos országok projektrésztvevőinek eloszlása. Biztosítékokat vezettek be a csalás kockázatának csökkentésére; a programok azonban nem tudják eredményesen használni a Bizottság által ajánlott csalásbejelentő informatikai eszközt, mivel a részt vevő nem uniós országok nem férnek hozzá a rendszerhez.

V Következtetésünk szerint a 2014–2020-as programok releváns és értékes támogatást nyújtottak a régióknak az Unió külső határainak mindkét oldalán. A programok végrehajtásának megkezdése azonban jelentős késedelmet szenvedett, így azok ellenőrzésünk idején még folyamatban voltak. Ezért még túl korai lett volna értékelni átfogó eredményességüket. A 2021–2027-es programok jogi kerete hasznosítja a levont tanulságokat. A bevezetett módosítások megkönnyíthetik a programok végrehajtásának megkezdését. Ugyanakkor további kockázatokat is hordoznak, és mérséklik a nagyszabású infrastrukturális projektek Bizottság általi felügyeletét, pedig ezek stratégiai jelentőségűek lehetnek a partnerországokkal fenntartott kapcsolatokban.

VI A szomszédos országokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködés előtt kihívások állnak: az Ukrajna elleni orosz invázióra adott szélesebb körű válasz részeként a Bizottság felfüggesztette az Oroszországot és Belaruszt érintő programok finanszírozási megállapodásait. Az invázió komoly kétségeket ébresztett a 2021–2027-es finanszírozási időszakra javasolt programok felével kapcsolatban is. Délen a Földközi-tengeri medence program továbbra is fórumot biztosít a részt vevő országok közötti párbeszédhez és együttműködéshez. Az izraeli és arab résztvevők közös projektjeinek száma azonban még mindig alacsony, habár az ilyen közös projekteknek már önmagában a léte is sikernek tekinthető.

VII Ellenőrzésünk alapján azt javasoljuk, hogy a Bizottság:

• javítsa a részleges földrajzi átfedéssel bíró programok közötti koordinációt;
• vonja be jobban az uniós képviseleteket;
• igazítson az igényekhez egy csalásbejelentő informatikai eszközt;
• nyújtson iránymutatást a fenntarthatóságnak a projekt lezárása utáni nyomon követéséhez;
• a nagyszabású infrastrukturális projektekről konzultáljon az összes érintett részleggel;
• fokozza a közös mutatók alkalmazását.

Bevezetés

A szomszédos országokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködés

01 A határokon átnyúló együttműködés (CBC) az Unió külső határai mentén 16 országra kiterjedő európai szomszédságpolitika alapvető alkotóeleme (térképet lásd: I. melléklet). Egészen a közelmúltig ez maradt az Unió és Oroszország között még fennálló csekély együttműködés egyik területe. Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) CBC-programjai¹ mind a tagállamok, mind az ezekkel közös szárazföldi vagy tengeri határral rendelkező szomszédos országok javát szolgálják. A 2014–2020-as finanszírozási időszakban az ENI CBC-programjainak három stratégiai célkitűzése volt²:

• a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása a közös határok mindkét oldalán található régiókban;
• a közös kihívások kezelése a környezetvédelem, a közegészségügy, a biztonság és a védelem terén;
• a személyek, az áruk és a tőke mobilitását biztosító jobb feltételek és módozatok előmozdítása.

02 A 2014–2020-as időszakra a Bizottság 15 CBC-programot (valamint egy technikai támogatást finanszírozó projektet) hozott létre, amelyek összesen közel 1 milliárd euró értékben egyesítenek az ENI-ből és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó forrásokat. A programok egyszerre járulnak hozzá az Unió külső és regionális szakpolitikáihoz³. A 15 program közül hét az Oroszországgal való együttműködésre, hat program a keleti, a fennmaradó két program pedig a déli szomszéd országokra terjed ki. Az 1. ábra felsorolja az egyes programokat és feltünteti a programonkénti keretösszegeket.

03 Az Oroszországgal folytatott együttműködést támogató uniós finanszírozási programok többségét a Krím 2014-es jogellenes annektálása miatt felfüggesztették⁴. Az ENI CBC-programok 2022. március elejéig kivételt képeztek, de ekkor az Unió – válaszul az Ukrajna elleni 2022. február 24-i orosz invázióra – felfüggesztette az Oroszországgal és Belarusszal kötött finanszírozási megállapodásokat.

Irányítási rendszer

04 Az ENI-finanszírozású, határokon átnyúló együttműködésről szóló végrehajtási rendelet⁵ meghatározza az összes programszerv szerepét és feladatkörét. Az ENI CBC-programokat vagy pályázati felhívások útján kiválasztott projektek, vagy közvetlen odaítéléssel kiválasztott nagyszabású infrastrukturális projektek (LIP) révén hajtják végre. A projektek kiválasztásáért és teljesítményük nyomon követéséért a közös monitoringbizottságok felelősek. Ezekben nemzeti, regionális és helyi (tagállami és harmadik országbeli) hatóságok vesznek részt, valamint az Európai Bizottság mint megfigyelő. A tagállamok által kijelölt irányító hatóságok a Bizottságnak számolnak be, és az ENI CBC-programokat – az Unión kívüli projekteket is (amelyeket a Bizottság jellemzően közvetlenül hajtana végre) – a megosztott irányítás elvével összhangban hajtják végre. Például a Délkelet-Finnország–Oroszország program irányító hatóságaként a finnországi Dél-Karélia regionális tanácsa jár el. A legtöbb irányító hatóság számára ez a többi európai strukturális és beruházási alap kezeléséhez hozzáadódó feladat. A 2. ábra bemutatja egy standard CBC-program programszerveit és ismerteti a szerepüket.

05 Az ENI-finanszírozás átfogó irányításáért az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR) felelős. Ez együttműködik a tematikus szakpolitikákért felelős egyes más bizottsági részlegekkel, valamint az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és az uniós képviseletekkel. Az ENI CBC-programjait 2019 végéig a DG NEAR irányította, 2020. január 1-jével ezeket áthelyezték a Regionális és Várospolitikai Főigazgatósághoz (DG REGIO)⁶. Az újonnan áthelyezett ENI CBC-programok mellett a DG REGIO volt felelős a balti-tengeri régió és a Duna transznacionális programjaiért (mindkettőt részben az ENI finanszírozta), valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében a határokon átnyúló együttműködési programokért is.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

06 Ellenőrzésünk célja annak megállapítása volt, hogy az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) határokon átnyúló együttműködési programjai eredményesen javították-e az Unió külső határain átnyúló területi együttműködést. E fő ellenőrzési kérdés megválaszolásához az alábbi három alkérdést vizsgáltuk:

1. Az ENI CBC-programok olyan egyértelműen azonosított szükségleteket és prioritásokat céloztak-e meg, amelyek közösek voltak az Unió külső határai mentén fekvő régiókban, és kiegészítették-e az egyéb uniós finanszírozású programokat?
2. Az ENI CBC-projekteket hatékonyan és eredményesen választották-e ki és hajtották-e végre?
3. A Bizottság és az irányító hatóságok eredményesen alkalmazták-e a nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat, és levonták-e a tanulságokat a 2021–2027-es finanszírozási időszakra javasolt, határokon átnyúló programok (Interreg NEXT) irányításának megerősítése érdekében?

07 Az ellenőrzés a végrehajtás végéhez közeledő ENI CBC-programokra összpontosított (amelyeknél a tevékenységek befejezésére jogszabályban előírt határidő 2023. december 31.), azzal a céllal, hogy hasznosítsa tanulságaikat a 2021–2027-es finanszírozási időszakra javasolt programok kialakításakor. A megfelelő pénzügyi és földrajzi lefedettség érdekében az északi, keleti és déli régiókban is értékeltük a 2014–2020-as időszak legjelentősebb programjait. Ez a három program együttesen a 2014–2020-as időszakra tervezett teljes ENI CBC-finanszírozás mintegy 44%-át teszi ki (lásd: 3. ábra):

• Délkelet-Finnország–Oroszország (SEFR), irányító hatóság Lappeenrantában;
• Lengyelország–Belarusz–Ukrajna (PL-BY-UA), irányító hatóság Varsóban;
• Földközi-tengeri medence (MED), irányító hatóság Cagliariban (Szardínia);

08 A 2014–2020-as ENI CBC-programok kidolgozására, végrehajtására és nyomon követésére, valamint a soron következő, 2021–2027-es CBC-programok számára hasznosítható tanulságokra figyelemmel elemeztük a Bizottság és az EKSZ által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokat. Emellett több interjút is készítettünk a Bizottság olyan különböző részlegeinek képviselőivel, mint az EKSZ, a TESIM (az ENI CBC-programokhoz kapcsolódó technikai támogatási projekt) és az Interact program (az Unió belső Interreg programjainak technikai támogatása), valamint a jordániai, libanoni, oroszországi, ukrajnai és tunéziai uniós képviseletek képviselőivel.

09 2021 októberében és novemberében helyszíni vizsgálatokat végeztünk Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban és Ukrajnában. A (2021 decemberére tervezett) szardíniai vizsgálatot a Covid19-világjárvány miatt videokonferenciákkal váltottuk ki. Találkoztunk az irányító hatóságokkal és más programszervekkel, valamint az általunk részletesen megvizsgált 15 projekt (a három program öt-öt projektje; lásd: III. melléklet) képviselőivel. E projektek kiválasztása lényegességük, a különböző tematikus célkitűzések hatóköre és a végrehajtás előrehaladása figyelembevételével történt. E projektek értékelését a IV. melléklet foglalja össze.

10 A szomszédos országokkal folytatott programok mellett léteznek az uniós tagállamok közötti, valamint a csatlakozás előtt álló országokkal folytatott határokon átnyúló programok is. Ezekre a programokra ellenőrzésünk nem terjedt ki, mivel azoknak eltérő a jogalapja és mások a jellemzői, illetve a közelmúltban már értékelés tárgyát képezték:

• Az Unión belül a határokon átnyúló együttműködés az európai területi együttműködés (közismert nevén Interreg) tágabb szakpolitikai keretének része. Az ERFA mintegy 10,1 milliárd eurót különített el a területi együttműködésre. Az Unión belüli, határokon átnyúló együttműködési programokról a közelmúltban tettünk közzé különjelentést⁷.
• Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz nemcsak olyan határokon átnyúló programokat finanszíroz, amelyek az Unió külső határai mentén valósulnak meg (pl. Horvátország és Szerbia között), hanem az egyes csatlakozás előtt álló országok (pl. Szerbia és Montenegró) között megvalósulókat is. A Bizottság a közelmúltban értékelte⁸ a határokon átnyúló együttműködési programok teljesítményét a csatlakozás előtt álló országok körében.

11 Elismerjük, hogy Oroszország 2022. február 24-i, Belarusz által elősegített Ukrajna elleni inváziója jelentős hatást gyakorolt az Oroszországot, Belaruszt, Ukrajnát vagy Moldovát érintő valamennyi ENI CBC-programra, valamint a kapcsolódó projektek fenntarthatóságára. Az SEFR és a PL-BY-UA programok keretében finanszírozott projektekről adott értékelésünk az inváziót megelőző, 2021. év végi helyzetet tükrözi, amikor ellenőrzésünk helyszíni szakaszát befejeztük. Az ellenőrzést követő, 2022. február-júniusi fejleményeket a 85–88. bekezdésben foglaljuk össze.

Észrevételek

Az ENI CBC-programok tényleges szükségletekre irányultak, de az egyéb uniós finanszírozású programokkal való komplementaritásuk nem volt elégséges, és indulásuk jelentős késedelmet szenvedett

12 Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy az ENI CBC-programok:

1. azonosították-e azokat a prioritásokat, amelyek mentén – az érintett érdekelt felek bevonásával – kezelhetők a határ menti régiók közös kihívásai;
2. meghatározzák-e, hogy miként tudják kiegészíteni a többi uniós finanszírozású programot és hogyan működnek együtt azokkal;
3. időben jöttek-e létre ahhoz, hogy elősegítsék a projektek végrehajtásának megkezdését.

A programok prioritásait a határ menti régiók közös kihívásaival összhangban határozták meg, részvételen alapuló módon

Válasz a határ menti régiók kihívásaira

13 A közös operatív programok az uniós tagállamok és a partnerországok által kidolgozott olyan alapdokumentumok, amelyek meghatározzák az egyes ENI CBC-programok keretét és prioritásait. Az általunk részletesen értékelt három program irányító hatóságai 2015 júniusában nyújtották be a Bizottságnak a közös operatív programokat. Ezek részletesen elemezték a határ menti régiók előtt álló kihívásokat, valamint az e régiók közötti fokozott együttműködésben rejlő lehetőségeket.

14 A Bizottság elemezte az egyes közös operatív programok tervezetét, különösen annak értékelése céljából, hogy azok megfelelnek-e az ENI CBC végrehajtási rendeletének⁹, és részletes észrevételekkel válaszolt az irányító hatóságoknak. Egy, az Oroszországgal fennálló kétoldalú kapcsolatokat érintő vitás kérdés kivételével (lásd: 80. bekezdés) a Bizottság főigazgatóságai és az EKSZ kedvező véleményt adtak, és csak kisebb módosításokat javasoltak a közös operatív programokban.

15 Az általunk értékelt három közös operatív program mindegyike négy tematikus célkitűzést tartalmazott. Egy-egy operatív programon belül maximálisan ennyi célkitűzés választható az uniós programozási dokumentumban szereplő 11 célkitűzés közül¹⁰. Kiválasztásuk tükrözi a részt vevő országok között elért konszenzust. Megállapítottuk, hogy a tematikus célkitűzések összhangban voltak a régiók kihívásainak és gyengeségeinek a közös operatív programokban ismertetett elemzésével. A 4. ábra bemutatja a 15 ENI CBC-program által kiválasztott tematikus célkitűzéseket és az előirányzott finanszírozást. Egyik program sem választotta a 9., „A fenntartható energia és az energiabiztonság előmozdítása és az ezzel kapcsolatos együttműködés” vagy a 11. „Egyéb területek” tematikus célkitűzést.

16 Az előző (2007–2013) finanszírozási időszakra vonatkozóan a Bizottság a célkitűzések 26 példáját sorolta fel „kizárólag szemléltető céllal”¹¹, vagyis a programok szabadon kidolgozhattak más célkitűzéseket is. A Bizottság utólagos értékelésének megállapítása szerint ezek a programok nem voltak kellően összefogottak, ezért a Bizottság javasolta, hogy hatásuk maximalizálása érdekében erősítsék stratégiai fókuszukat¹². Bár a 2014–2020-as programok legfeljebb négyet választhattak ki a 11 előre meghatározott tematikus célkitűzés közül, a tematikus lefedettség igen széles maradt, a kulturális örökségtől a szervezett bűnözés elleni küzdelemig. Ez viszont csökkentette az egyes programok összevethetőségét, és megnehezítette az eredmények általános szakpolitikai szintű nyomon követését (lásd: 60–71. bekezdés).

17 A 2021–2027-es finanszírozási időszakra vonatkozóan a Bizottság úgy határozott, hogy tovább egyszerűsíti a programok hatókörét: öt közös szakpolitikai célkitűzést határozott meg az összes programra vonatkozóan¹³, két további egyedi célkitűzést pedig az Interreg programokra nézve¹⁴.

A nemzeti és regionális hatóságok hozzájárulása a szükségletek és prioritások meghatározásához

18 Minden programot „valamennyi részt vevő ország közös megállapodásával” kellett előkészíteni¹⁵. A PL-BY-UA és az SEFR programok esetében a nemzeti és regionális hatóságokat szorosan bevonták a szükségletek és prioritások meghatározásába: részt vettek a közös programozási bizottságokban, amelyek 2013 és 2015 között kidolgozták az első közös operatív programokat. Az SEFR program esetében az, hogy az irányító hatóság Dél-Karélia regionális tanácsa, erős regionális dimenziót ad a programnak, és bevonja a helyi érdekelt feleket a programozásba. Ezzel szemben a 112 régióra kiterjedő MED program esetében a 13 részt vevő országot a nemzeti központi hatóságok képviselték (négy országból regionális képviselők is érkeztek).

19 Emellett minden programnak az uniós hozzájárulás legalább 10%-ának megfelelő társfinanszírozást kellett biztosítania, ugyanakkor szabadon határozhatta meg annak forrását, összegét és elosztását¹⁶. Az összes programhoz nyújtott uniós hozzájárulás mintegy 950 millió eurót tett ki. Ezt egyéb forrásokból származó 270 millió euró egészítette ki, így az ENI CBC-programjai számára rendelkezésre álló teljes finanszírozás 1,2 milliárd euróra emelkedett. Az 5. ábra bemutatja a programok finanszírozási forrásait.

20 Egyes esetekben a részt vevő országok fontosnak tartották, hogy a programok nemzeti forrásokból történő társfinanszírozását a kötelező 10% fölé emeljék. Például Finnország és Oroszország mintegy 25%-kal járult hozzá az SEFR program finanszírozásához, a fennmaradó 50%-ot pedig az Unió fedezte. Ez is mutatta, hogy a részt vevő országok erősen magukénak érzik a programot. Más esetekben a társfinanszírozást kizárólag a projekt kedvezményezettjei fedezték. A 6. ábra bemutatja az egyes ENI CBC-programok finanszírozási forrásait.

21 A 2007–2013-as programok Bizottság általi utólagos értékelése a nemzeti társfinanszírozás növelését ajánlotta a többi szomszédos országgal való kiegyensúlyozottabb partnerség elérése érdekében¹⁷. A Bizottság azonban nem szorgalmazta – például a 2021–2027-es finanszírozási időszak elején tartott tájékoztató szemináriumokon –, hogy a szomszédságpolitikai partnerországok nagyobb hozzájárulást fizessenek.

A civil társadalom hozzájárulása a szükségletek és prioritások meghatározásához

22 A civil társadalom képviselőivel három program előkészítéséről konzultáltak. Mindhárom irányító hatóság a partnerországokban működő fiókirodák segítségével nyilvános konzultációkat szervezett a programok szükségleteiről és prioritásairól. Ezeken számosan részt vettek, köztük a civil társadalom és nem kormányzati szervezetek képviselői, helyi és regionális döntéshozók, illetve kkv-k. Ezek a konzultációk hasznosak voltak a programok iránti helyi felelősségvállalás előmozdítása, valamint a programok relevanciájának és a régiók fejlesztési stratégiáival való összhangjának biztosítása szempontjából.

Az ENI CBC-programok meghatározzák, hogy miként egészítik ki a többi uniós programot és stratégiát, de az operatív koordináció nem volt elégséges

Koherencia, illetve a más uniós programokkal és makroregionális stratégiákkal való komplementaritás

23 Mindhárom megvizsgált közös operatív program kapcsán megfogalmazták, hogy megfelelő koordinációra és koherenciára van szükség más olyan uniós szakpolitikákkal, programokkal és stratégiákkal, amelyekkel ezek földrajzi és tematikus szempontból átfedésben vannak. A Bizottság erőfeszítéseket tett a projektek kettős finanszírozásának elkerülése és a lehetséges szinergiák azonosítása érdekében. Ezért a közös operatív programok tervezetének felülvizsgálata során (lásd: 13. bekezdés) a Bizottság azt ajánlotta az irányító hatóságoknak, hogy részletesebben írják le a program és más kezdeményezések közötti koordinációt, és a támogatások odaítélése előtt szervezzenek informális konzultációt a Bizottsággal a kiválasztott projektekről.

24 A lengyelországi és szardíniai irányító hatóságok figyelembe vették ezeket az ajánlásokat, és az egyes pályázati felhívások végén, a projektszerződések megkötése előtt benyújtották a Bizottságnak a közös monitoringbizottságuk által kiválasztott projektek listáját. Az irányító hatóságok és a közös monitoringbizottságok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vették a Bizottság és az uniós képviseletek egyes projektekkel kapcsolatos észrevételeit. Ezzel szemben az SEFR program nem hozott létre ilyen informális koordinációs mechanizmust a Bizottsággal vagy más uniós programokkal.

25 A legtágabb földrajzi hatókörű MED program (amely hét uniós tagállamra és hat mediterrán partnerországra terjed ki¹⁸) számos, a földközi-tengeri térséget érintő kezdeményezéssel átfedésben van. Egyedülálló abban a tekintetben, hogy a (többnyire kétoldalú) ENI CBC-programoktól eltérően projektjeiben négy-öt, sőt néha még több országból vesznek részt. E tekintetben az ENI határokon átnyúló együttműködésen alapuló MED projektjei erősen hasonlítanak az ENI regionális programjaira¹⁹. A közös operatív program tartalmaz egy sor táblázatot, amelyek összefoglalják, hogy milyen a MED program koherenciája az egyes dél-mediterrán országokkal folytatott egyéb kétoldalú uniós programokkal. E táblázatokban azonban nem szerepelnek az ENI regionális programjai, ami ahhoz vezethet, hogy nem aknázzák ki a komplementaritás egyes lehetőségeit.

26 A három közös operatív program meghatározta a releváns uniós makroregionális stratégiákat, és értékelte a programok és a célkitűzéseik közötti szinergiákat és komplementaritást. E stratégiák közé tartozott a Duna régióra vonatkozó stratégia, a balti-tengeri stratégia, valamint az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégia. Emellett a szomszédos országok részt vesznek három fontos regionális kezdeményezésben: ezek a keleti partnerség²⁰, az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) és az Északi Dimenzió. A II. melléklet bemutatja a stratégiák és kezdeményezések földrajzi kiterjedését. A Bizottság és az uniós képviseletek, amelyekkel történt konzultáció az ENI CBC-projektjeiről, meggyőződtek arról, hogy azok kiegészítették az e keretek között kidolgozott projekteket, és nem voltak átfedésben azokkal.

27 Az MED program esetében az utólagos értékelés kiemelte, hogy meg kell erősíteni az UMT-vel folytatott együttműködést²¹. Ennek nyomán az irányító hatóság 2019. április 10-én egyetértési megállapodást kötött az UMT-vel. E szorosabb együttműködésnek konkrét példája volt az UMT titkárságának részvétele a MED program által szervezett három pályázati felhívás közül az utolsó előkészítésében²².

Komplementaritás más, részben egymást átfedő, határokon átnyúló programokkal

28 A három program mindegyike földrajzilag átfedésben van több más, (belső és külső) határokon átnyúló programmal: az SEFR 6, a PL-BY-UA 9, a MED pedig 21 egyéb programmal. Emellett e programoknak több tematikus célkitűzése is megegyezik. Bizonyos szintű koordinációra sor került. Például az Interact program és a TESIM technikai támogatási projekt által szervezett tájékoztató rendezvények lehetőséget kínáltak a CBC-programok irányító hatóságai számára arra, hogy kapcsolatba lépjenek egymással, megvitassák a közös kihívásokat és megosszák egymással a bevált gyakorlatokat. Eseti alapon, ha az irányító hatóságoknak a kiválasztási folyamat során kétségei támadtak a projektekkel kapcsolatban, más programokkal is konzultáltak. A MED program irányító hatósága csak egy esetben küldte el a kiválasztott „standard” projektek listáját más CBC-programok hatóságainak egy programközi konzultáció részeként.

29 Mivel azonban a projektkiválasztás során általában hiányzik a strukturált koordináció, határokon átnyúló programok esetében előfordulhat, hogy nem aknázzák ki a komplementaritás és az egymást erősítés lehetőségeit. A Bizottság által a 2021–2027-es időszakot megelőzően elvégzett háttérelemzés megerősítette, hogy szükség van ilyen koordináció létrehozására²³.

Az uniós képviseletek bevonása

30 Az ENI CBC-programjainak kialakításáról konzultációra került sor a partnerországokban működő uniós képviseletekkel. Az egyes pályázati felhívások végén a Bizottság az irányító hatóságok általi szerződéskötést megelőzően összefoglaló információkat küldött a közös monitoringbizottságok által kiválasztott projektekről az érintett országokban működő uniós képviseleteknek²⁴. Ezek észrevételeket tettek avégett, hogy a CBC-projektek összhangban legyenek a más forrásokból finanszírozott projektekkel. A Bizottság és az EKSZ alkalmanként kikérte tanácsukat az ENI CBC-projektekről, valamint a programokat érintő általánosabb kérdésekről.

31 Az általunk megkérdezett öt uniós képviselet közül azonban négy²⁵ jelezte, hogy szorosabban be kell vonni őket a kiválasztási folyamatba (például megfigyelőként, tanácsadói minőségben) és a projektek nyomon követésébe, mivel:

• ők nem a (megosztott irányítás alá tartozó) ENI CBC-projektekre, hanem a kétoldalú uniós segítségnyújtásra összpontosítanak (ez nagyobb portfólió, és közvetlen irányításuk alatt áll), noha a két terület között potenciálisan teremthetők kapcsolatok;
• kevés információ áll rendelkezésükre a más forrásokból finanszírozott projektekkel való lehetséges átfedések (illetve szinergiahiány) értékeléséhez, mivel az általuk észrevételezésre megkapott listák csak összefoglalót tartalmaznak a kiválasztott ENI CBC-projektekről. Az oroszországi képviselettel csak a nagyszabású infrastrukturális projektekről konzultáltak, a „standard” projektekről nem;
• nem vesznek részt a projektek nyomon követésében. Emiatt nem tudják észlelni, ha egy projekt rosszul teljesít, és felkészületlenek, amikor sikertelen visszafizettetések esetén be kell avatkozniuk;
• alkalmanként a politikai párbeszéd és a magas szintű találkozók során utalnak sikeres ENI CBC-projektekre, de nem rendszeresen, mivel nem rendelkeznek kellő információval az ilyen sikertörténetekről;
• konzultáltak velük arról, hogy a 2021–2027-es időszak új programjaiban mely prioritások lennének megfelelőek, és erről írásbeli észrevételeket tettek egy közös dokumentumban²⁶. Az öt képviselet egyikét sem hívták meg azonban a Közös Programozási Bizottság 2021–2027-es üléseire.

32 Noha az irányító hatóságok központi szerepet játszanak a megosztott irányításban, az ENI CBC-programjai hozzájárulnak az Unió külpolitikájához. Mivel azonban az uniós képviseleteket nem vonják be szisztematikusan, azok nem tudják teljes mértékben feltárni, hogy a programok mennyiben egészítik ki a többi uniós szakpolitikát, és nem tudják kihasználni a határokon átnyúló sikeres együttműködés politikai előnyeit. Ezt az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) 2007–2013-as CBC-programjainak Bizottság általi utólagos értékelése is megállapította, amely „az uniós képviseletek aktívabb bevonását” javasolta²⁷. Hasonlóképpen legalább két uniós képviselet ajánlotta írásban a Bizottságnak, hogy az egyfelől az uniós képviseletek, másfelől a programok és projektek közötti koordinációt szorosabbra kell fűzni és hivatalossá kell tenni. Emellett a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata arról számolt be, hogy „nagyon jelentősek a hiányosságok” a bizottsági főigazgatóságok, az EKSZ és az uniós képviseletek közötti koordinációban az egyes országoknak nyújtott teljes uniós támogatást (az uniós belső politikák külső dimenzióját is) illetően. A Bizottság azonban nem követte nyomon e megállapítások és ajánlások hasznosulását a 2021–2027-es Interreg NEXT programokra vonatkozóan (lásd: 73–79. bekezdés).

A programok jelentős késedelmet szenvedtek, ami csökkentette az ENI CBC-projektek végrehajtására rendelkezésre álló időt

A közös operatív programok létrehozása

33 A közös operatív programokat jelentős késéssel indították el. A három megvizsgált közös operatív program tervezetét 2015 júliusában nyújtották be, és ezt követően a Bizottságnak körülbelül hat hónapjába telt azok jóváhagyása. 2017 decemberéig a Bizottság mindhárom program keretében finanszírozási megállapodást írt alá legalább egy nem uniós országgal, tehát valamennyi jogszabályban előírt határidőt betartották. A programok elindításának későbbi lépései azonban hosszú időt vettek igénybe, és késleltették a projekt végrehajtásának megkezdését, amire csak a finanszírozási időszak ötödik vagy hatodik évében kerülhetett sor (lásd: 7. ábra).

34 A késedelmek okai programonként eltérőek voltak:

• A PL-BY-UA program esetében a Bizottság csak 2018 júliusában, hét hónappal a Belarusszal kötött finanszírozási megállapodás hatálybalépését követően zárta le az irányító hatóság kijelölésének hivatalos folyamatát, annak ellenére, hogy ugyanezt a minisztériumot már kijelölték más uniós források kezelésére Lengyelországban.
• Az SEFR program esetében az akadályt a finanszírozási megállapodásnak az orosz Duma általi ratifikálása jelentette, amelyre csak 2018 augusztusában került sor.
• A Bizottság csak 2019 májusában jelölte ki a MED program irányító hatóságát, méghozzá annak ellenére, hogy „jelentős hiányosságokat” állapított meg az irányítási és kontrollrendszerben. Ellenőrzésünk idején még mindig előfordultak kisebb hiányosságok. Például a program közös monitoringbizottsága még nem hagyott jóvá egy, a csalás elleni intézkedésekről szóló feljegyzést. A program közös technikai titkárságát csak 2020 februárjában hozták létre, ezért az első pályázati felhívás egészét az irányító hatóság bonyolította le, a két fiókiroda támogatásával – pedig a hatóság ezt a feladatot általában a titkárságra bízná. Ráadásul az utolsó (Egyiptommal kötött) finanszírozási megállapodást csak 2018 januárjában írták alá.

35 A MED program késedelmes létrehozása közvetlenül kihatott a pályázati felhívások szervezésére, mivel az első pályázati felhívás során kiválasztott projektek végrehajtása csak 2019-ben kezdődhetett meg. Ezek a késedelmek azután a második pályázati felhívás során kiválasztott – eredetileg „stratégiai” projekteknek szánt – projektek költségvetésének, időtartamának és hatókörének jelentős csökkentését vonták maguk után. Az utolsó pályázati felhívásra (2020, „tőkésítési” projektek) csak azért kerülhetett sor, mert a Bizottság időközben a Covid19-világjárvány miatt meghosszabbította a programok végrehajtási időszakára jogszabályban előírt határidőt (lásd: 52. bekezdés).

Előkészítő intézkedések

36 A programok végrehajtásának időben történő megkezdése érdekében a három irányító hatóság (az ENI CBC végrehajtási rendelete által engedélyezett) „előkészítő intézkedéseket” hajtott végre, amelyeket a körülményekhez igazítottak. Az első pályázati felhívásokat a hatóságok még a Bizottság általi hivatalos kijelölésük előtt, valamint a partnerországokkal kötött finanszírozási megállapodások hatálybalépése előtt szervezték meg (a projektfinanszírozás feltétele az irányító hatóság sikeres kijelölése és a finanszírozási megállapodások ratifikálása). Ezek az előkészítő intézkedések azonban nem tudták ellensúlyozni a közös operatív programok létrehozása során tapasztalt jelentős késedelmeket.

A projekteket zömmel hatékonyan és eredményesen választották ki és hajtották végre, de az eredmények nyomonkövetési és a beszámolási keretében hiányosságok voltak

37 Ebben a részben a következőket értékeljük:

1. átlátható volt-e az alkalmazott kiválasztási folyamat és azt úgy alakították-e ki, hogy a relevancia, a határokon átnyúló dimenzió és a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából legmegfelelőbb projekteket válassza ki;
2. a Bizottság és az irányító hatóságok adtak-e iránymutatást a programok irányításához és a projektek végrehajtásához, többek között a csalás kockázatának csökkentését szolgáló biztosítékokra vonatkozóan;
3. kielégítő-e az ENI CBC-projektek által tett előrehaladás a végrehajtásban, és a projektek elérték vagy valószínűsíthetően elérik-e a kívánt eredményeket;
4. az ENI CBC-programok és -projektek megbízható nyomonkövetési és értékelési keretet alkalmaztak-e.

Az alkalmazott kiválasztási eljárás nagyrészt átlátható volt, és úgy alakították ki, hogy a legmegfelelőbb ENI CBC-projekteket válassza ki

A projektek relevanciájának, határokon átnyúló dimenziójának és fenntarthatóságának értékelése

38 A három program keretében kiírt pályázati felhívások kiválasztási kritériumai azt igyekeztek biztosítani, hogy a kiválasztott projektpályázatok megfeleljenek a közös operatív programban azonosított kihívásoknak, relevánsak legyenek a program célkitűzései és a kiválasztott prioritások szempontjából, előmozdítsák a határokon átnyúló együttműködést és tartós hatást gyakoroljanak a határ menti régiók fejlődésére. E kritériumok programonként és az egyes pályázati felhívások szerint eltérő súllyal estek latba. Azon kockázat minimálisra csökkentéséhez azonban elegendőek voltak, hogy egy pályázat úgy lépje át a kiválasztási minimumküszöböt, hogy relevanciáját és határokon átnyúló hatását megfelelően kifejtették volna.

A projektek rangsorolása

39 Az értékelési szakaszba való felvétel előtt minden benyújtott projektjavaslatnak adminisztratív és támogathatósági megfelelőségi ellenőrzésen kellett átesnie. Az egyes felhívások végén a három program az értékelési folyamat során odaítélt pontszámok alapján rangsorolta a pályázatokat. A három program kiválasztási folyamata átlátható volt, azzal az egy kivétellel, hogy az SEFR program keretében benyújtott egyes projektjavaslatok újrapontozásának indokolását nem dokumentáltak megfelelően (lásd: 1. háttérmagyarázat).

A projektek kedvezményezettjeinek földrajzi egyensúlya

40 A pályázati felhívások értelmében a támogathatósághoz minden projektnek legalább egy uniós és legalább egy szomszédos, nem uniós országból származó kedvezményezettet kellett tudnia felmutatni. A 8. ábra tanúsága szerint a három programnak sikerült elérnie az uniós és nem uniós országokból származó projektrésztvevők egyenletes eloszlását, ha figyelembe vesszük a kedvezményezettek valamennyi típusát (vezető kedvezményezett vagy más) és minden projektkategóriát (pályázati felhívások útján, illetve közvetlen odaítéléssel kiválasztottak).

41 A három program költségvetésének megoszlása is kiegyensúlyozott volt. A MED program kifejezetten előírta, hogy minden projekt közvetlen költségeinek legalább 50%-át a földközi-tengeri partnerországokban végrehajtott tevékenységekre kell fordítani. Emiatt a program költségvetésének mintegy 48%-át uniós országok, 52%-át pedig földközi-tengeri partnerországok kapták. A másik két programnak is sikerült kiegyensúlyozottan elosztania költségvetését a partnerországok között²⁸.

42 Az uniós országok vezető kedvezményezettjei azonban továbbra is elsőbbséget élveztek a partnerországokból származókkal szemben. A 9. ábra tanúsága szerint a vezető kedvezményezetteknek csak mintegy egyharmada származott nem uniós országból. A MED program keretében a vezető kedvezményezettek száma is jelentősen eltért az egyes részt vevő országok között: Olaszországból, Spanyolországból és Görögországból együtt 60 vezető kedvezményezett származott, míg a fennmaradó tíz ország mindegyikében nulla és öt között volt a számuk.

43 A nem uniós országokból származó vezető kedvezményezettek alacsony aránya nagyjából azonos volt a 2007–2013-as ENPI-programokban is. Arányuk csak a MED program esetében nőtt 6%-ról 16%-ra. A három program irányító hatóságai hasonló indokokkal magyarázták az alulreprezentáltságot: a nem uniós országokból származó kedvezményezetteknek gyakran nincs tapasztalatuk az uniós projektekkel, nem könnyű feladat számukra a támogatási kérelem benyújtása, adminisztratív terhekkel szembesülnek (adott esetben akár nehezen tudnak pénzt külföldre átutalni), vagy nincsen meg a szükséges nyelvtudásuk.

A Bizottság és az irányító hatóságok hasznos iránymutatást nyújtottak a projektek végrehajtásához és a csalás kockázatának csökkentéséhez

Részvétel a közös monitoringbizottságokban és iránymutatás nyújtása

44 A közös monitoringbizottságok felelősek a program végrehajtásának és a programok célkitűzései felé tett előrehaladásnak a nyomon követéséért (lásd: 04. bekezdés). A Bizottság megfigyelőként részt vett az SEFR és a MED programok által szervezett legtöbb közös monitoringbizottsági ülésen. Interjúink során mindkét irányító hatóság kedvezően értékelte a Bizottság támogatását és aktív részvételét. A PL-BY-UA program esetében azonban a Bizottság 2016 és 2020 között a közös monitoringbizottság öt ülése közül csak egyen vett részt. A TESIM egyik tisztviselője megfigyelőként részt vett a három program valamennyi közösmonitoringbizottság-ülésén.

45 Interjúink tanúsága szerint az irányító hatóságok, a közös technikai titkárságok és a fiókirodák elégedettek voltak a Bizottságtól kapott iránymutatással és segítséggel, amely szükség esetén nagyon gyorsan érkezett Hasonlóan értékelték a TESIM testreszabott technikai támogatását is. Ez utóbbi hasznos képzést is biztosított, többek között a program-/projektirányításról, és tájékoztató formanyomtatványokat készített a kedvezményezettek számára, például a közbeszerzésről vagy az állami támogatásról. Végezetül az általunk megkérdezett valamennyi projektkedvezményezett nagyon pozitív visszajelzést adott az irányító hatóságokkal, a közös titkárságokkal és a fiókirodákkal fenntartott kapcsolatról.

A csalás kockázatának csökkentését szolgáló biztosítékok

46 A három program irányító hatóságai megítélésük szerint elégséges iránymutatást kaptak a csalás kockázatának csökkentésére vonatkozóan. Konkrétan a TESIM iránymutatást dolgozott ki a programszervek és a nemzeti hatóságok számára a kockázatkezelésről, többek között a csalás és a korrupció kockázatairól²⁹. Ezen útmutatóval összhangban a három program projektszinten értékelte a kockázatokat a projektjavaslatok támogathatósági és adminisztratív ellenőrzése keretében, és rendszeres kockázatértékelést végzett a folyamatban lévő projektekről. Az ellenőrzött 2014–2020-as programok esetében a három irányító hatóság megerősítette, hogy ellenőrzésünk idején egyetlen projektet sem jelentettek csalásgyanús esetként.

47 Az ENI CBC-programokra vonatkozó bizottsági iránymutató feljegyzés arra ösztönözte az irányító hatóságokat, hogy a szabálytalanságok bejelentésére használjanak egy erre a célra létrehozott, „szabálytalanságkezelő rendszer” elnevezésű informatikai eszközt³⁰. Ehhez a rendszerhez azonban csak néhány nem uniós ország (pl. Svájc és a csatlakozás előtt álló országok) csalás elleni testületei férnek hozzá.

48 A partnerországokkal aláírt finanszírozási megállapodások rendelkezéseket tartalmaztak a szabálytalanságok, a csalás és a korrupció megelőzésére: egyes szakaszaik megkönnyítik, hogy a jogosulatlanul elköltött forrásokat vissza lehessen fizettetni a partnerországokban letelepedett kedvezményezettekkel. Ezek a szakaszok azonban a magánszervezetekre nem vonatkoznak. Ráadásul két földközi-tengeri partnerországgal olyan finanszírozási megállapodások köttettek, amelyek egyes államilag finanszírozott szerveket, például az önkormányzatokat és az állami vállalatokat kizárták a „közintézmény” fogalomköréből. A rendelkezések alapján tehát ez a két ország csak a központi kormányzati szervek által jogosulatlanul elköltött pénzeszközöket köteles visszafizetni, márpedig ezek a szervek ritkán vesznek részt CBC-projektekben.

49 Az általunk vizsgált három program irányító hatóságai biztosítékokat vezettek be a sikertelen visszafizettetések számának csökkentésére, különösen a nem uniós országok magánszférabeli kedvezményezettjeivel kapcsolatban (például bankgaranciák, a projektfinanszírozás korlátozott maximális aránya vagy szakaszos kifizetések). Emellett honlapjukon szerepel a visszaélések bejelentésére szolgáló online eszköz, vagy közvetlenül hivatkoznak arra. A korábbi programcsomagok (2007–2013) tapasztalata szerint a kedvezményezettektől be nem hajtható összegek általában elég alacsonyak. 2021 októberére a „vitatott visszafizettetések” összege 5,9 millió eurót tett ki³¹. Ez az Unió által a 2007–2013-as programok számára elkülönített 947 millió eurós teljes összeg mintegy 0,6%-a. A partnerországok magánszférabeli kedvezményezettjei számára elengedett teljes összeg még alacsonyabb volt: 210 891 euró, azaz a teljes uniós előirányzat 0,02%-a³².

Az ellenőrzött projektek jó úton haladtak a kívánt outputok elérése felé, de egyes projektek határokon átnyúló hatása gyengébb volt

A projektek végrehajtása

50 A 2014–2020-as ENI CBC-programok végrehajtásának megkezdése jelentős késedelmet szenvedett (lásd: 33. bekezdés). A 10. ábra bemutatja három program 2021 végéig elért előrehaladását.

51 Általánosságban elmondható, hogy a Covid19-világjárvány miatt a projekteket ki kellett igazítani (főként tevékenységeket kellett áthelyezni az internetre és az ütemtervek határidejeit meghosszabbítani). Mindhárom irányító hatóság rugalmasan kezelte a késedelmeket és az egyéb végrehajtási nehézségeket. Az SEFR és a MED programok irányító hatóságai a világjárvány kezdetén felmérték valamennyi projekt helyzetét, hogy azonosítsák a lehetséges problémákat és megállapodjanak az enyhítő intézkedésekről. A világjárvány következményei csak a PL-BY-UA program esetében vezettek projekttörléshez: hat projekt kedvezményezettjei a Covid19-világjárványt jelölték meg a projekt megszüntetésének egyik okaként. Ennek a programnak azonban sikerült 3 millió euró megtakarítást átcsoportosítania 12 egészségügyi vonatkozású, határokon átnyúló együttműködési projekthez a világjárvány elleni küzdelem érdekében (e projektek egyike sem szerepelt a mintánkban). Hasonlóképpen a MED program projektjei közül négy kiigazította tevékenységeit a világjárvány leküzdése érdekében: egyikük, a (mintánkban szereplő) Aquacycle projekt úgy módosította a szennyvíz megfigyelését, hogy ki lehessen mutatni a Covid19-vírust is.

52 A világjárványra reagálva a Bizottság módosította a végrehajtási rendeletet³³, nagyobb költségvetési rugalmasságot biztosítva valamennyi ENI CBC-programnak, és egy évvel, 2023. december 31-ig meghosszabbította a tevékenységek befejezésének határidejét.

53 A Covid19-világjárványon kívül a földközi-tengeri partnerországokban egyes projektekre a nehéz gazdasági helyzet is kihatott (pl. Libanonban a súlyos pénzügyi válság). E projektek esetében az irányító hatóság és a közös technikai titkárság (a TESIM-mel konzultálva) segítséget nyújtott a pénzügyi nehézségek leküzdéséhez, például a külföldről történő kifizetések fogadásához.

54 A III. melléklet ismerteti a részletesen megvizsgált 15 projektet. A IV. melléklet áttekintést nyújt a különböző értékelt szempontok eredményeiről.

55 A 15 projekt közül hatot a terveknek megfelelően hajtottak végre az alkalmazási kör, a költségvetés és az ütemterv tekintetében. További öt projekt esetében kisebb problémák merültek fel, és néhány kiigazításra volt szükség, főként a Covid19-világjárvány miatt. A fennmaradó négy projektet nem hajtották végre kielégítően, és azok jelentős késedelmet szenvedtek.

A projektek outputjai, eredményei és határokon átnyúló hatása

56 Az ellenőrzésünk idején rendelkezésre álló információk alapján úgy ítéljük meg, hogy a tizenöt ellenőrzött projektből hét megvalósította vagy valószínűsíthetően megvalósítja a tervezett outputokat és végeredményeket. Három projekt ütközött nehézségekbe, de ezek is felzárkóztak, és fő kedvezményezettjeik és partnereik elkötelezettek a tervezett outputok megvalósítása mellett. Egy projekt megvalósította fő outputját, de a határokon átnyúló együttműködés fő végeredménye még nem valósult meg (lásd: 59. bekezdés). A fennmaradó négy projekt esetében nem tudtuk megerősíteni, hogy elérték-e vagy valószínűsíthetően elérik-e a kívánt eredményeket. Ennek oka a zárójelentések hiánya (két projekt), a Covid19-cel kapcsolatos utazási korlátozások (egy projekt), egy esetben pedig a projektről való beszámolás hiányosságai voltak.

57 Ellenőrzésünk céljából a következő fogalommeghatározást használtuk az ellenőrzött projektek „határokon átnyúló hatásának” értékelésére: „olyan tevékenységek partnerek általi közös végrehajtása, amelyek a határokon átnyúló kapcsolatok és a fenntartható, határokon átnyúló partnerségek erősítését, illetve a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés előtt álló, határokon átnyúló akadályok felszámolását eredményezik”³⁴. A 15 projekt közül kilencnek volt erős határokon átnyúló dimenziója (vagy a folyamatban lévő projektek esetében határokon átnyúló potenciális előnyei). A projektek végrehajtásában a határ mindkét oldaláról vettek részt aktívan partnerek (bár aktivitásuk mértéke eltérő lehetett, szerepüktől függően). Ugyanígy valószínűsíthető volt, hogy a határ mindkét oldalán található régiók látják hasznát – legalábbis bizonyos mértékben – az egyes projektek eredményeinek. Értékelésünkre azonban még Oroszország Ukrajna elleni inváziója előtt került sor. Az erre adott szélesebb körű válasz részeként a Bizottság felfüggesztette az Oroszországot és Belaruszt érintő programok finanszírozási megállapodásait, ezért az ezen országokat érintő projektek határokon átnyúló dimenziója megszűnt. A konfliktus következményei bizonytalanságot keltettek az Ukrajnát és Moldovát érintő programok keretében finanszírozott egyes projektek hosszú távú, határokon átnyúló előnyeivel kapcsolatban is.

58 Öt másik projekt esetében megállapítottuk, hogy a határokon átnyúló hatás gyengébb volt (egyesek esetében a Covid19-cel kapcsolatos utazási korlátozások miatt). Például a tuberkulózis kockázatának csökkentésére irányuló projekt esetében a lengyel projektpartner által beszerzett diagnosztikai eszközöket már használták tüdőbetegségek, így a Covid19-hez kapcsolódó betegségek diagnosztizálására is. 2021. októberi (az Ukrajna elleni orosz inváziót megelőző) látogatásunk során azonban a rzeszówi kórházban kifejtették, hogy ott a közelmúltban egyetlen ukrán beteg sem részesült kezelésben. Az eszközök használatára vonatkozó statisztikák alapján nem világos, hogy a felszerelés milyen mértékben járult hozzá a tuberkulózis diagnosztizálásához és terjedésének megállításához, ami pedig a legfontosabb a projekt határokon átnyúló célkitűzései közül. Ráadásul a rzeszówi és az alsóapsai (Nizsnya Apsa, Ukrajna) kórházak közötti együttműködés szigorúan a projekt végrehajtására és az elérendő eredményekre korlátozódott, és nem volt kilátás az együttműködés folytatására. Ez ellentétes a „határokon átnyúló hatás” meghatározásában kifejezett „határokon átnyúló, fenntartható partnerségek” fogalmával (a projektek fenntartható eredményekkel kapcsolatos kilátásairól a 69–71. bekezdésben adunk értékelést).

59 Végül: a mintánkban szereplő egyik projektnek egyáltalán nincs határokon átnyúló dimenziója: ez az Ukrajna és Lengyelország határához vezető 885-ös regionális út (lásd: 2. háttérmagyarázat).

Noha az irányító hatóságok megfelelően nyomon követik a projekteket, a programok szintjén elért általános eredményekről és azok fenntarthatóságáról kevés az információ

Mutatók

60 A 2014–2020-as programok programozási dokumentuma³⁵ közös outputmutatók használatát írta elő a programok nyomon követésének és értékelésének megkönnyítése érdekében. A dokumentum tervbe vette azt is, hogy „a mutatókat a lánc egészének mentén összesítsék, az egyes projektektől a programprioritásokon át a tematikus célkitűzésekig, a határokon átnyúló együttműködés egészéig, végül pedig az ENI szintjéig”. A dokumentum előírta, hogy az Interact ENPI (a TESIM elődje) által kidolgozott 38 közös outputmutató közül a programoknak „legalább néhányat” magukévá kell tenniük. A programok túlnyomó többsége azonban saját egyedi outputmutatókat határozott meg, és a közös outputmutatók közül keveset alkalmazott (lásd: 11. ábra).

61 A három program irányító hatóságai azzal magyarázták a közös outputmutatók ritka alkalmazását, hogy a program tevékenységei sokkal szélesebb körűek, mint amire a 38 előre meghatározott közös outputmutató kiterjed. Mivel azonban a programok legtöbb outputjára a közös outputmutatók nem terjednek ki, a Bizottságnak igen nehéz lesz összesítenie az outputokat és átfogó szakpolitikai szinten értékelnie az ENI CBC-programok eredményeit.

62 A közös outputmutatók mellett az Interact ENPI a programok részére a végeredmény-mutatók kidolgozására vonatkozóan is készített iránymutatást³⁶, a programok azonban nem voltak kötelesek alkalmazni ezt. 2016-ban egy, a TESIM által szervezett nyomonkövetési és értékelési munkacsoport megállapította, hogy az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz 15 CBC-programja „az eredménymutatók széles skálájával (összesen 129-cel) bír, és azokat alig lehet az [ENI] eszköz szintjén összesíteni”³⁷.

63 Hasonló hiányosságokat állapítottunk meg a projektszinten meghatározott mutatókkal kapcsolatban. Konkrétan az SEFR program keretében ezek főként az egyes projektekre vonatkoztak, ami lehetetlenné tette a program egészére vonatkozó összesítésüket. A MED program a maga részéről kódokat alkalmazó besorolási rendszer révén igyekezett biztosítani, hogy a projektspecifikus mutatókat össze lehessen kapcsolni a program által meghatározott outputmutatókkal. A mintánkban szereplő három projekt azonban ugyanazt a kódot használta különböző outputok mérésére. A program szintjén összesítve ezek a mutatók ezért sok különböző elemet tartalmaznak, és nem adnak ki világos képet. Csak a PL-BY-UA program tette kötelezővé a projektek számára, hogy kizárólag egy előre meghatározott listáról válasszanak ki mutatókat. Ez a követelmény megkönnyíti a mutatók összesítését és az adott program általános előrehaladásának mérését.

A projektek nyomon követése

64 A megosztott irányítás elvével összhangban a Bizottság nem követi nyomon közvetlenül a projekteket, és e téren az irányító hatóságokra támaszkodik (miközben végső soron továbbra is felelős marad az uniós alapok kezeléséért). E tekintetben a Bizottság a közös monitoringbizottság ülésein kap alapinformációkat a programok előrehaladásáról, ha részt vesz azokon (lásd: 44. bekezdés), valamint évente csupán egyszer tájékoztatást kap az irányító hatóságoktól, amikor azok benyújtják éves jelentéseiket. Ezekben a jelentésekben azonban a nagyszabású infrastrukturális projektek kivételével nem szerepelnek projektspecifikus információk.

65 Az általunk vizsgált három program irányító hatóságai közös technikai titkárságaik és fiókirodáik segítségével olyan monitoringfolyamatot dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a projektek átfogó nyomon követését. Része a folyamatnak a napi nyomon követés (a közös technikai titkárság és a kedvezményezettek közötti rendszeres kommunikáció), a nyitóüléseken való részvétel (SEFR és MED programok), a projektek időszakos kockázatértékelése, a vezető kedvezményezettek által benyújtott pénzügyi és szöveges előrehaladási jelentések elemzése, helyszíni ellenőrzések, valamint a kockázatértékelések alapján kiválasztott projektek nyomonkövetési célú felkeresése.

66 A mintánkban szereplő mind a 15 projekt benyújtotta az előrehaladása igazolásához szükséges dokumentációt, és megítélésünk szerint 14 esetében megfelelő a nyomon követés. Szükség esetén e projektek közül kilencnél helyszíni vizsgálatra került sor (vagy 2022 első félévére terveztek ilyen vizsgálatokat). A (2. háttérmagyarázatban leírt) LIP885 nyomon követését csak részben találtuk kielégítőnek, mivel ennél nem történt helyszíni vizsgálat, pedig ez a PL-BY-UA program keretében finanszírozott legnagyobb projekt. Egy ilyen vizsgálat már a projekt életciklusának korábbi szakaszában feltárhatta volna a határátkelőhely hiányát.

Eredményorientált nyomon követés

67 A bizottsági végrehajtási rendelet előírja az irányító hatóságok számára, hogy végezzenek „a napi monitoringon felül eredményorientált program- és projektmonitoringot” is³⁸. A TESIM iránymutatást készített az eredményorientált nyomon követésről, amely kiemelte, hogy a projektek teljesítményét fontos relevancia, hatékonyság, eredményesség és fenntarthatóság szempontjából értékelni³⁹. Az irányító hatóságok azonban eltérően viszonyultak az eredményorientált nyomon követéshez. Az SEFR program minden, 1 millió eurót meghaladó költségvetéssel bíró vagy nagy kockázatúnak értékelt projekt esetében előírta az eredményorientált nyomon követést, és 2021 végéig tíz projektnél került sor ilyenre. A MED program keretében 2022 elején történtek az ilyen nyomon követéssel kapcsolatos legelső vizsgálatok a projekteknél. Ezzel szemben a PL-BY-UA program keretében ilyenekre nem került sor és nem is terveznek ilyeneket.

68 A 2021–2027-es finanszírozási időszakra vonatkozó új Interreg-rendelet már nem írja elő a programok vagy projektek eredményorientált nyomon követését. A programokra ugyanaz a teljesítmény-ellenőrzési keret vonatkozik, mint az európai strukturális és beruházási alapok programjaira⁴⁰. A jogi keret bevezeti a programok tagállamok általi kötelező értékelését⁴¹. A projektekre vonatkozóan azonban az új keret nem irányoz elő az eredményorientált nyomon követéshez hasonló mechanizmust a projektek teljesítményének a relevancia, a hatékonyság, az eredményesség és a fenntarthatóság szempontjából történő független értékelésére.

Az eredmények fenntarthatósága

69 Mindhárom program már a kiválasztási szakaszban értékelte fenntarthatóság szempontjából a projektjavaslatokat (lásd: 38. bekezdés), és előírta, hogy a projektek a zárójelentésükben számoljanak be a fenntarthatóságról. Az SEFR program irányító hatósága a projektek teljes életciklusa során, minden szakaszban nyomon követi a projektek fenntarthatóságát: a kiválasztási szakaszban a kiválasztási kritériumok részeként, a végrehajtási szakaszban a projekt kockázatértékelésének részeként, majd a beszámolási szakaszban a projektek zárójelentéseiben. A fenntarthatóságnak a projekt teljes életciklusa során való figyelembevétele növeli a tartós előnyök valószínűségét, és ezt jól bevált gyakorlatnak tekintettük.

70 A fenntarthatóságról adott, a IV. mellékletben összefoglalt értékelésünk a fenntartható eredmények elérését alapjában a projektek kilátásainak szintjén vizsgálta, mivel helyszíni vizsgálataink idején egyes projektek még folyamatban voltak (lásd: 56. bekezdés). A rendelkezésre álló dokumentumok és a projektpartnerekkel folytatott interjúink alapján úgy véljük, hogy az általunk megvizsgált 15 projekt közül 11-nek jó esélye volt arra, hogy fenntartható előnyöket biztosítson. Három projekt esetében a fenntarthatóság külső tényezőktől függ (pl. a Covid19-világjárvány alakulása, a nemzeti jogszabályok módosításainak elfogadása). Végül a tuberkulózis kockázatának csökkentésére irányuló projekt esetében nem volt kilátás a partnerek közötti folyamatos együttműködésre (lásd: 58. bekezdés). Értékelésünkre az Ukrajna elleni orosz invázió előtt került sor, amely komoly kétségeket ébresztett a Belaruszt, Oroszországot vagy Ukrajnát érintő projektek eredményeinek fenntarthatóságát illetően.

71 Egyedi jogi fenntarthatósági követelmények vonatkoznak azokra a projektekre, amelyek infrastruktúra-összetevőt tartalmaznak: a lezárást (azaz az irányító hatóság végső kifizetésének beérkezését) követő öt éven keresztül továbbra is teljesíteniük kell eredeti célkitűzéseiket⁴². Más típusú projektek esetében viszont a Bizottság nem írt elő hasonló követelményt a határokon átnyúló előnyök vagy a létrehozott partnerségek fenntarthatóságának bizonyítására. A 2014–2020-as programok sem írták elő a projektek számára, hogy a lezárásukat követően beszámoljanak eredményeik fenntarthatóságáról. A lengyel közös technikai titkárság a fenntarthatóság bizonyos szempontjainak értékelését tervezi a lezárt projektekből vett minta (legalább 10%) esetében. Interjúnk során a MED program irányító hatósága kifejtette: fontolóra vette annak bevezetését, hogy a projekteknek „fenntarthatósági jelentéseket” kelljen benyújtani (pl. egy vagy két évvel a projekt lezárását követően).

A NEXT-programok hasznosítják a levont tanulságokat, de további kockázatokkal és jelentős hatású politikai kihívásokkal néznek szembe

72 Ebben a részben a következőket vizsgáljuk:

1. amikor javaslatot tett a 2021–2027-es időszakra vonatkozó jogszabályi keretre, figyelembe vette-e a Bizottság a 2007–2013-as és a 2014–2020-as időszakban végrehajtott, határokon átnyúló együttműködési programok tanulságait; a jogszabályokban ebből adódó módosítások megkönnyítik-e az Interreg NEXT programok időben történő beindítását;
2. szolgálhatnak-e a tervezett outputok megvalósításán túl az ENI CBC-programok bizalomépítő intézkedésként is.

A módosítások a levont tanulságokból következnek, de bizonyos egyszerűsítési intézkedések a bizottsági felügyelet csökkenését eredményezik

Levont tanulságok

73 A Bizottság elvégezte a 2007–2013-as határokon átnyúló együttműködési programok utólagos értékelését, és az eredményeket felhasználta az új Interreg-rendeletre irányuló, 2018 májusában előterjesztett javaslatában⁴³. Az ENI CBC-programjainak létrehozása terén tapasztalható jelentős késedelmek (lásd: 33. bekezdés) miatt azonban a 2014–2020-as programok félidős értékelése, az egyes ENI-CBC-programok eredményorientált nyomon követésének eredményei, az új 2021–2027-es programok háttérelemzése⁴⁴, valamint a stratégiai programozásról szóló közös dokumentum⁴⁵ nem állt időben rendelkezésre ahhoz, hogy a Bizottság javaslatához alapul szolgálhasson.

74 A 2021 júniusában elfogadott Interreg-rendelet számos olyan szabályozási módosítást tartalmaz, amely tükrözi a levont tanulságokat és releváns az Interreg NEXT programok – a határokon átnyúló együttműködési programok jelenlegi csomagjának utódai – szempontjából⁴⁶. Ezek az intézkedések egyszerűsítik az Interreg NEXT programok irányítását, és felgyorsíthatják a programok létrehozását (lásd: 82–84. bekezdés). A módosítások azonban további kockázatokkal járnak, ami rávilágít a Bizottság és az EKSZ általi szoros nyomon követés fontosságára (lásd: 76–84. bekezdés). A legfontosabb módosítások a következőkre vonatkoznak:

1. az ENI CBC-programok összehangolása az Interreg programokkal;
2. az irányító hatóságok kijelölésére vonatkozó eljárás megszüntetése;
3. a finanszírozási megállapodások aláírásának határideje;
4. a részt vevő országok felelőssége a magánszférabeli kedvezményezettekkel való visszafizettetésekért;
5. egyszerűsített eljárás a nagyszabású infrastrukturális projektekre nézve;
6. közös output- és eredménymutatók.

75 Emellett a határokon átnyúló projektek nehézségeinek kezelése és az állami támogatási szabályoknak való megfelelésük megkönnyítése érdekében a Bizottság úgy határozott, hogy bizonyos feltételek mellett az Interreg NEXT projektekben részt vevő kedvezményezetteknél felmerült költségekhez nyújtott támogatás legyen „összeegyeztethető a belső piaccal” és mentesüljön az állami támogatások bejelentési kötelezettsége alól⁴⁷. Ez meg fogja könnyíteni a projektek megtervezését és végrehajtását.

a) Az ENI CBC összehangolása az Interreg programokkal

76 A leglényegesebb változás az, hogy az Interreg-rendelet⁴⁸ egyetlen szabályrendszer keretében egyesíti az összes – mind az uniós, mind a nem uniós országokkal folytatott – uniós finanszírozású Interreg programot, megőrizve ugyanakkor az Interreg NEXT programok bizonyos sajátosságait. Ezek a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzet közi Együttműködési Eszköz által társfinanszírozott programok továbbra is magasabb, az ENI CBC szerinti arányokhoz hasonló előfinanszírozási és társfinanszírozási arányt élveznek. Az Interreg-szabályokkal való összehangolás egyszerűsítheti az eljárásokat, és fokozhatja a szinergiákat a belső és külső határokon átnyúló együttműködés programjai között. A Bizottság emellett gyakrabban fog projektadatokat kapni: az irányító hatóságoknak évente négyszer kell beszámolniuk a pénzügyi végrehajtásról, évente kétszer pedig az elért output- és eredménymutatókról⁴⁹.

b) Az irányító hatóságok kijelölési eljárásának megszüntetése

77 Az Interreg-rendelet megszünteti az irányító hatóságok kijelölési eljárását, amely a 2014–2020-as programok esetében csak 2018-ban vagy 2019-ben fejeződött be (lásd még: 33. bekezdés). Ez kiküszöbölheti a programvégrehajtás jelenlegi késedelmeinek egyik okát. A 2014–2020-as MED program kijelölési eljárása során azonban a Bizottság „jelentős hiányosságokat” tárt fel a program irányítási és kontrollrendszerében. Az eljárás megszüntetése tehát azzal a kockázattal jár, hogy a jövőben ilyen jelentős hiányosságok feltáratlanul maradhatnak.

c) A finanszírozási megállapodások aláírásának határideje

78 A következő finanszírozási időszakra vonatkozóan az Interreg-rendelet határidőt állapít meg a finanszírozási megállapodás legalább egy nem uniós ország általi aláírására, az ENI CBC végrehajtási rendeletéhez hasonlóan. Emellett a rendelet új aláírási határidőt állapít meg az összes többi részt vevő ország számára⁵⁰. Ezért az új földközi-tengeri, illetve fekete-tengeri medence program kapcsán valamennyi partnerország érdeke, hogy a támogathatóság érdekében kellő időben írja alá a finanszírozási megállapodásokat.

d) A részt vevő országok felelőssége a magánszférabeli kedvezményezettekkel való visszafizettetésekért

79 A nem uniós országokban letelepedett kedvezményezettekkel szembeni visszafizettetésre vonatkozó rendelkezések (lásd még: 48. bekezdés) vitás pontnak bizonyultak a 2014–2020-as programok finanszírozási megállapodásairól folytatott tárgyalások során. A 2021–2027-es időszakra vonatkozóan az új Interreg-rendelet nem tesz különbséget aszerint, hogy a kedvezményezettek magán- vagy állami szervezetek-e⁵¹, vagyis a nem uniós országok azért is felelősek lesznek, ha nem jár sikerrel a magánszférabeli kedvezményezetteknek előírt visszafizettetés. Ez a rendelkezés tovább erősíti az Unió pénzügyi érdekeinek a behajthatatlan összegekkel szembeni védelmét. Ugyanakkor a partnerországok ezt „különösen problémás módosításként” érzékelik⁵². Ez azt jelenti, hogy a visszafizettetésekkel kapcsolatos viták miatt elhúzódhatnak az új finanszírozási megállapodásokról szóló tárgyalások, vagy a viták olyan kedvezőtlen következményekkel járhatnak, mint például a magánszférabeli kedvezményezettek kizárása bizonyos Interreg NEXT programokból.

e) Egyszerűsített eljárás a nagyszabású infrastrukturális projektekre nézve

80 A 2014–2020-as időszakban a nagyszabású infrastrukturális projekteket bele kellett foglalni a közös operatív programok tervezetébe, és azokat a Bizottságnak két szakaszban jóvá kellett hagynia. Az Interreg NEXT programok esetében már nem ez a helyzet: elég lesz egy későbbi szakaszban megküldeni a Bizottságnak a tervezett nagyszabású infrastrukturális projektek listáját és egy rövid stratégiai dokumentumot, pusztán tájékoztatás végett⁵³. A nagyszabású infrastrukturális projektek finanszírozásának korlátját (ez a 2014–2020-as időszakban a programokhoz nyújtott uniós hozzájárulás legfeljebb 30%-át tehette ki) szintén megszüntették. Ez mérsékelni fogja az ilyen projektek Bizottság általi felügyeletét, noha ezek a projektek stratégiai jelentőségűek lehetnek a partnerországokkal fenntartott kapcsolatokban. Például a 2014–2020-as program keretében egy szolgálatközi konzultációt követően a Bizottság kedvezőtlen véleményt adott két nagyszabású infrastrukturális projektre vonatkozó javaslatról, mivel a közlekedés terén Oroszországgal néhány „kérdés rendezésre várt”. A finn hatóságokkal folytatott megbeszéléseket követően a Bizottság alternatív megoldást javasolt; a projektek végül mégsem valósultak meg.

f) Közös output- és eredménymutatók

81 A 2021–2027-es finanszírozási időszakra vonatkozóan a Bizottság a teljesítménymutatók jelentős fejlesztését javasolta (lásd még: 60–62. bekezdés). Az Interreg-rendelet 34. cikke az ERFA-rendeletben meghatározott közös output- és eredménymutatókra hivatkozik⁵⁴. Ez utóbbi egy olyan átfogó csomagot ír elő, amely 96 közös outputmutatóból (ebből 13 mutató kifejezetten Interreg programokra irányul) és 65 közös eredménymutatóból áll (hét Interreg eredménymutatóval). A Bizottság részletes iránymutatást készített a programokra vonatkozóan a közös mutatók helyes alkalmazása érdekében⁵⁵. A 34. cikk azonban nem kötelezi a programokat arra, hogy csak a közös mutatókat alkalmazzák, és lehetővé teszi számukra, hogy az ERFA-rendeletben meghatározottakon túl programspecifikus mutatókat is kidolgozzanak. Ezért semmi sem szavatolja, hogy a Bizottság a jövőben könnyen tudja majd összesíteni az Interreg NEXT programok által elért eredményeket.

Az Interreg NEXT programok időben történő létrehozását elősegítő intézkedések

82 A Bizottság már 2018 májusa és júniusa között megbeszéléseket kezdeményezett az új finanszírozási időszakról, amikor a jövőbeli finanszírozási eszközökre vonatkozó jogalkotási javaslatokat terjesztett elő. A Bizottság és az EKSZ már 2020 januárjában iránymutatásokat (közös dokumentumot) nyújtott be a tagállamoknak az Interreg NEXT programok programozásáról⁵⁶. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azonban csak 2020 decemberében sikerült megállapodnia az átfogó pénzügyi keretről, majd 2021 júniusában tudták elfogadni a végleges Interreg-rendeletet.

83 2022 januárjában a Bizottság határozott az egyes Interreg NEXT programok pénzügyi előirányzatairól és földrajzi területeiről⁵⁷. A teljes előirányzat a 2014–2020-as időszakban érvényes 1053 millió euróról⁵⁸ a 2021–2027-es időszakra 1125 millió euróra nőtt (6,9%-os növekedés). Két új ország – Algéria és Törökország – csatlakozott a Parlamenti Vegyes Bizottsághoz az új MED program előkészítésében. 2022 januárjában azonban Lengyelország úgy döntött, hogy nem folytatja a PL-BY-UA formátumot, hanem csak Ukrajnával készít új programot, nyitva hagyva a lehetőségét, hogy Belarusz is csatlakozzon, ha ott a helyzet a jövőben jelentősen megváltozik⁵⁹. 2022 augusztusában a Bizottság elfogadta az Interreg NEXT többéves stratégiai dokumentumát⁶⁰. 2022 októberétől – az új finanszírozási időszak második évének végén – hét Interreg NEXT programtervezetet nyújtottak be hivatalosan a Bizottsághoz.

84 Még ha az új programok időt takaríthatnak is meg azzal, hogy az irányító hatóságok kijelölési eljárása elmarad (lásd: 77. bekezdés), végrehajtásuk megkezdése az új finanszírozási megállapodások aláírásától és hatálybalépésétől is függ, amely megállapodásokat egyes országokban ratifikálni is kell. A jelenlegi SEFR és MED programok esetében a finanszírozási megállapodások letárgyalása és ratifikálása jelentős késedelmet okozott (lásd: 33. bekezdés). A következő időszakra az Interreg-rendelet határidőt állapít meg a finanszírozási megállapodások aláírására (lásd: 78. bekezdés). Az új határidő azonban valószínűleg nem fogja csökkenteni a ratifikálási késedelmeket, mert az a partnerországok nemzeti jogszabályain múlik.

A politikai kihívások és Oroszország Ukrajna elleni inváziója fényében kitűnik, hogy milyen fontosak a programok a részt vevő országok közötti együttműködés javítása szempontjából, de azok korlátait is megmutatja

85 A Bizottság és az EKSZ szerint a regionális szintű előnyök biztosítása mellett a szomszédos országokkal folytatott, határokon átnyúló programoknak egy másik fontos célja is van: az Unió és a nem uniós országok közötti bizalom kiépítése és fenntartása, valamint az emberek közötti kapcsolatok erősítése.

86 2022 februárjáig a határokon átnyúló együttműködés azon kevés területek egyike maradt, ahol az Unió továbbra is társfinanszírozta az Oroszországgal folytatott együttműködést (lásd: 03. bekezdés). Az Unió és Oroszország közötti kapcsolatokban tapasztalható feszültségek ellenére, amelyek időnként befolyásolták a programokat (lásd: 80. bekezdés), a közös monitoringbizottság és a Parlamenti Vegyes Bizottság fórumot kínált a finn és orosz minisztériumok és regionális hatóságok közötti folyamatos párbeszédhez, amelyben a Bizottság képviselője gyakran vett részt megfigyelőként. A Parlamenti Vegyes Bizottság legutóbbi ülésére 2022. február 21-én került sor.

87 Az Ukrajna elleni 2022. február 24-i orosz invázió azonban véget vetett az ilyen együttműködésnek. A Bizottság gyorsan reagált:

• egy szélesebb körű válasz részeként a Bizottság 2022. március elején úgy határozott, hogy felfüggeszti az Oroszországgal és a katonai agressziót támogató Belarusszal a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó finanszírozási megállapodásokat és programozási folyamatot⁶¹;
• a Bizottság 2022. március 8-án jogalkotási javaslatot terjesztett elő „Az európai menekültekre irányuló kohéziós fellépés” (CARE) nevű kezdeményezésre, amely lehetővé teszi az uniós kohéziós finanszírozás átcsoportosítását az ukrán menekültek támogatására⁶²;
• 2022 júliusában a Bizottság jogalkotási javaslatot mutatott be az ENI CBC végrehajtási szabályainak olyan értelmű kiigazítására, hogy az ENI CBC-finanszírozást ukrán menekültek támogatására lehessen fordítani, illetve segítséget nyújtandó azon programok uniós kedvezményezettjeinek, amelyek finanszírozási megállapodásait felfüggesztették⁶³.

88 Az invázió komoly kétségeket ébresztett az Oroszországot és Belaruszt érintő 17 újonnan javasolt Interreg NEXT program közül 9-cel kapcsolatban (lásd: 83. bekezdés). A kilenc program együttesen mintegy 304 millió eurót tesz ki, ami a tervezett összes előirányzat közel 30%-a.

89 Délen a MED program továbbra is elősegíti a földközi-tengeri partnerországok közötti együttműködést. A vegyes bizottság fórumként szolgál a hét részt vevő uniós tagállam, Izrael és az öt részt vevő arab ország⁶⁴ minisztériumai és nemzeti hatóságai számára, míg a Bizottság képviselője megfigyelőként vesz részt. Nagyszámú projektrésztvevő kerül ki az egyes földközi-tengeri partnerországokból, például 42 fő Palesztinából és 11 Izraelből. Fontos azonban megjegyezni, hogy e két ország minden projektpartnere csupán három projekt résztvevői közül kerül ki a program keretében finanszírozott 80 projekt közül⁶⁵, bár igaz az is, hogy az ilyen közös projektek létezése már önmagában is sikernek tekinthető. Az irányító hatóság szerint hasonló a helyzet az izraeli és jordániai résztvevők közötti közös projektek esetében, mivel mindkét oldalon társadalmi nyomás hat az ilyen együttműködés ellen. E projektek esetében a partnerek kilétét nem hozzák nyilvánosságra, a támogatási szerződéseikkel összhangban.

Következtetések és ajánlások

90 Következtetésünk szerint a 2014–2020-as időszakban a szomszédos országokkal közös, uniós finanszírozású, határokon átnyúló (ENI CBC-) programok releváns és értékes támogatást nyújtottak a régióknak az Unió külső határainak mindkét oldalán. A programok végrehajtásának megkezdése azonban jelentős késedelmet szenvedett, így azok ellenőrzésünk idején még folyamatban voltak. Ezért még túl korai lett volna értékelni átfogó eredményességüket. Emellett a programok hiányosságokat mutatnak az eredmények nyomon követése és az azokról való beszámolás terén. Ráadásul a jelenlegi politikai kihívások nagy hatással lesznek a 2021–2027-es időszakra javasolt programok felére (az ún. „Interreg NEXT”).

91 A három általunk részletesen értékelt program a határ menti régiók szükségleteivel összhangban álló prioritásokat állapított meg és tematikus célkitűzéseket választott ki. Ezeket részvételen alapuló módon dolgozták ki, az érdekelt felek széles körének, többek között a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak, valamint a civil társadalom képviselőinek bevonásával. A programok elismerték, hogy megfelelő koordináció és koherencia szükséges más uniós szakpolitikákkal, programokkal, makroregionális stratégiákkal és kezdeményezésekkel. Mindhárom program részleges földrajzi és tematikus átfedést mutat más ENI CBC-programokkal. A projektek kiválasztása és végrehajtása során azonban továbbra sem került sor rendszeres koordinációra (lásd: 13–29. bekezdés).

1. ajánlás. A programok közötti koordináció javítása

A Bizottság:

1. az Interreg NEXT programok tervezetének felülvizsgálatakor értékelje, hogy a részleges földrajzi átfedést mutató programok elkötelezték-e magukat a programközi koordináció, a komplementaritás és a szinergiák biztosítása mellett;
2. nyomonkövetési feladatának ellátása során ellenőrizze a létrehozott programközi koordináció eredményes végrehajtását.

Megvalósítás céldátuma a): 2022. december 31.

Megvalósítás céldátuma b): 2023. június 30.

92 Az érintett uniós képviseletekkel konzultációra került sor arról, hogy milyen a kiválasztott projektek komplementaritása az egyéb (uniós és más) forrásokból finanszírozott projektekkel. Mivel azonban az ENI CBC-programok hozzájárulnak az Unió külpolitikájához, a határokon átnyúló sikeres együttműködés politikai előnyeinek kiaknázásához elengedhetetlen az uniós képviseletek szorosabb bevonása a kiválasztási folyamatba (például tanácsadói minőségben megfigyelőként) és a projektek nyomon követésébe (lásd: 30–32. bekezdés).

2. ajánlás. Az uniós képviseletek fokozottabb bevonása

Tanácsadói minőségében a Bizottság megfigyelőként rendszeresen vonja be az EKSZ-t és az érintett uniós képviseleteket a közös programozási bizottságok és közös monitoringbizottságok munkájába.

Megvalósítás céldátuma: 2023. március 31.

93 A 2014–2020-as programok jelentős késéssel indultak, főként a „kijelölési eljárás” és a partnerországokkal kötendő finanszírozási megállapodások letárgyalása miatt. Az irányító hatóságok által végrehajtott „előkészítő intézkedések” ellenére a projektek végrehajtása csak a finanszírozási időszak ötödik vagy hatodik évében kezdődhetett meg (lásd: 33–36. bekezdés).

94 A projektpályázati felhívások igyekeztek biztosítani, hogy a kiválasztott pályázatok megfelelően leírást adjanak a projekt relevanciájáról, határokon átnyúló hatásáról és hosszú távú fenntarthatóságáról. A három program kiválasztási folyamata átlátható volt, eltekintve egy, a Délkelet-Finnország–Oroszország program keretében megfelelő írásbeli indokolás nélkül végzett újrapontozástól. A programoknak sikerült elérniük, hogy kiegyensúlyozott legyen az uniós, illetve a nem uniós országok projektrésztvevőinek eloszlása. Az uniós országok vezető kedvezményezettjei azonban továbbra is elsőbbséget élveznek a partnerországokból származókkal szemben (lásd: 37-43. bekezdés).

95 Az általunk megkérdezett programszervek nagyra értékelték a Bizottságtól kapott iránymutatást és a TESIM technikai támogatási projektet, többek között a csalás kockázatának csökkentésére vonatkozóan. A potenciális csalások bejelentésére szolgáló bizottsági informatikai eszköz (a szabálytalanságkezelő rendszer) azonban csak korlátozottan volt használható az ENI CBC-programok esetében, mivel a részt vevő nem uniós országok nem fértek hozzá a rendszerhez. Az irányító hatóságok hasznosnak találták a Bizottság részvételét a közös monitoringbizottságok ülésein. Az általunk megkérdezett valamennyi projektkedvezményezett nagyon kedvezően nyilatkozott a programszervekkel folytatott kommunikációról (lásd: 44–49. bekezdés).

3. ajánlás. Egy csalásbejelentő informatikai eszköz igényekhez való alkalmazása

A Bizottság tegye lehetővé, hogy a nem uniós országokban működő (a finanszírozási megállapodásokban azonosított) csalás elleni szervek közvetlenül a szabálytalanságkezelő rendszeren keresztül jelentsék az esetleges szabálytalanságokat.

Megvalósítás céldátuma: 2023. december 31.

96 Az általunk ellenőrzött projektek többsége jó úton halad a kívánt outputok és végeredmények felé; a Covid19-világjárvány azonban szükségessé tett némi projektkiigazítást. Az irányító hatóságok rugalmasan kezelték a világjárvány okozta késedelmeket és egyéb végrehajtási nehézségeket. Míg a legtöbb projekt jelentős potenciállal rendelkezett arra, hogy határokon átnyúló előnyöket biztosítson, öt projektnek gyengébb volt a határokon átnyúló hatása, egyes esetekben részben a Covid19-cel kapcsolatos utazási korlátozások miatt. Az egyik projektnek – egy regionális közútnak – mindmáig nincsen semmilyen határokon átnyúló dimenziója (lásd: 50–59. bekezdés).

97 A három program többnyire programspecifikus teljesítménymutatókat határozott meg, és csak néhány közös outputmutatót alkalmazott az előrehaladás nyomon követésére. Emiatt a Bizottságnak igen nehéz lesz átfogó szakpolitikai szinten összesítenie az ENI CBC-programok eredményeit. Hasonló hiányosságokat állapítottunk meg a projektek szintjén meghatározott mutatókkal kapcsolatban is (lásd: 60–63. bekezdés).

98 Az irányító hatóságok egy kivételével megfelelően követték nyomon a mintánkban szereplő valamennyi projektet. Az eredményorientált monitoring fontos eszköz a projektek teljesítményének a relevancia, a hatékonyság, az eredményesség és a fenntarthatóság szempontjából történő független értékeléséhez. Az irányító hatóságok azonban eltérően álltak hozzá a projektek ilyen nyomon követéséhez. Ezenkívül a projektek eredményorientált nyomon követése a 2021–2027-es programok esetében már nem lesz kötelező (lásd: 64–68. bekezdés).

99 A fenntarthatóságról adott értékelésünk a fenntartható eredmények elérését a projektek kilátásainak szintjén vizsgálta, és az Ukrajna elleni orosz inváziót megelőzően került rá sor. Az értékelés megmutatta: a mintában szereplő projektek zömének jó esélye volt arra, hogy fenntartható előnyöket biztosítson. Három projekt esetében a fenntarthatóság olyan külső tényezőktől függött, mint például a Covid19-világjárvány alakulása, egy másik esetben pedig nem volt kilátás a projektpartnerek közötti folyamatos együttműködésre. A programok azonban nem írják elő, hogy a projektek a lezárásuk után is beszámoljanak eredményeik fenntarthatóságáról (lásd: 69–71. bekezdés).

4. ajánlás. Iránymutatás nyújtása a fenntarthatóságnak a projekt lezárása utáni nyomon követéséhez

A Bizottság tanács és támogatás formájában nyújtson iránymutatást az (ENI CBC és Interreg NEXT programok által finanszírozott) projektek fenntarthatóságának nyomon követéséhez, javasolva, hogy a bizonyos értéket meghaladó, illetve infrastrukturális komponenssel rendelkező projektek számoljanak be az irányító hatóságoknak a projekt lezárását követően az eredményeik fenntarthatóságáról.

Megvalósítás céldátuma: 2023. december 31.

100 Az Interreg-rendelet egyetlen szabályrendszer keretében egyesíti az összes – mind az uniós, mind a nem uniós országokkal folytatott – határokon átnyúló programot, ugyanakkor megőrzi az Interreg NEXT programok néhány sajátos jellemzőjét. A rendelet a korábbi programcsomagok tanulságaira épít, és olyan módosításokat vezet be, amelyek egyszerűsítik az új programok irányítását és megkönnyíthetik végrehajtásuk megkezdését. A módosítások azonban további kockázatokkal járnak, ami rávilágít a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat általi szoros nyomon követés fontosságára (lásd: 73–79. bekezdés).

101 A 2021–2027-es időszakra vonatkozóan nem lesz korlátozás a tekintetben, hogy a nagyszabású infrastrukturális projektekben az uniós hozzájárulás milyen arányban álljon a program teljes költségvetésével. Az ilyen projekteket a továbbiakban a Bizottságnak nem kell jóváhagynia. Ez mérsékelni fogja a nagyszabású infrastrukturális projektek Bizottság általi felügyeletét, pedig ezek a projektek stratégiai jelentőségűek lehetnek a partnerországokkal fenntartott kapcsolatokban (lásd: 80. bekezdés).

5. ajánlás. Konzultáció valamennyi érintett részleggel a nagyszabású infrastrukturális projektek kapcsán

Tekintettel a nagyszabású infrastrukturális projekteknek a partnerországokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokban betöltött stratégiai jelentőségére, a Bizottság gondoskodjon arról, hogy a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) konzultáljon valamennyi érintett főigazgatósággal, az Európai Külügyi Szolgálattal és az uniós képviseletekkel a tervezett projektek listájáról és a vonatkozó stratégiai feljegyzésekről.

Megvalósítás céldátuma: 2022. december 31.

102 A 2021–2027-es finanszírozási időszakra vonatkozóan a Bizottság átfogó output- és eredménymutatókat dolgozott ki, olyanokat is, amelyeket kifejezetten az Interreg programokra szánt. A közös mutatók azonban nem szavatolják a könnyű összesíthetőséget, mivel az egyes programok további programspecifikus mutatókat is kidolgozhatnak (lásd: 81. bekezdés).

6. ajánlás. A közös mutatók fokozott alkalmazása

Az Interreg NEXT programok tervezetének felülvizsgálatakor a Bizottság értékelje, hogy a mutatók összhangban vannak-e egymással, és bátorítsa a közös output- és eredménymutatók lehető legszélesebb körű alkalmazását.

Megvalósítás céldátuma: haladéktalanul

103 A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat már 2018-ban megbeszéléseket kezdeményezett a 2021–2027-es finanszírozási időszakról. A jogi keret késedelmes elfogadása miatt azonban csak 2022 folyamán hét Interreg NEXT programtervezetet nyújtottak be a Bizottsághoz jóváhagyásra. Az új programok végrehajtásának megkezdése attól is függ, hogy mennyi időt vesz igénybe az új finanszírozási megállapodások letárgyalása, illetve egyes esetekben a ratifikálásuk is (lásd: 82–84. bekezdés).

104 Amellett, hogy regionális szinten előnyöket biztosítottak, a határokon átnyúló programok hozzájárultak az Unió és a szomszédos országok közötti, illetve az egyes szomszédos országok közötti bizalom kiépítéséhez és fenntartásához. Egészen a közelmúltig a határokon átnyúló programok maradtak az Unió és Oroszország közötti együttműködés és folyamatos párbeszéd nagyon kevés területének egyike. Az Ukrajna elleni orosz invázióra adott szélesebb körű válasz részeként a Bizottság felfüggesztette a határokon átnyúló programokra vonatkozó finanszírozási megállapodásokat Oroszországgal és Belarusszal. 2022 júliusában a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújtott be azzal a céllal, hogy ENI CBC-finanszírozás révén lehessen támogatni az ukrán menekülteket, illetve a felfüggesztett programok uniós kedvezményezettjeit. Az invázió azonban komoly kétségeket ébresztett a javasolt Interreg NEXT programok felének jövőjét illetően (lásd: 85–88. bekezdés).

105 Délen a Földközi-tenger medencéjére vonatkozó program közös monitoringbizottsága továbbra is fórumot biztosít a hét részt vevő uniós tagállam, Izrael és az öt részt vevő arab ország közötti párbeszédhez és együttműködéshez. Az izraeli és arab résztvevők közös projektjeinek száma azonban még mindig alacsony, habár az ilyen közös projekteknek már önmagában a léte is sikernek tekinthető (lásd: 89. bekezdés).

 

A jelentést 2022. november 8-i luxembourgi ülésén fogadta el a Bettina Jakobsen számvevőszéki tag elnökölte III. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. Az ENI CBC-programok térképe

II. melléklet. Az uniós makroregionális stratégiák és a szomszédos országokkal kapcsolatos uniós regionális kezdeményezések földrajzi hatóköre

III. melléklet. Részletes vizsgálatra kiválasztott projektek

IV. melléklet. Az ellenőrzött ENI CBC-projektekre vonatkozó értékelésünk áttekintése

Betűszavak és rövidítések

CBC: Határokon átnyúló együttműködés

COI: Közös outputmutató

DG NEAR: Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága

DG REGIO: Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság

EKSZ: Európai Külügyi Szolgálat

ENI: Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz

ENPI: Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz

EOM: Eredményorientált monitoring

ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap

IH: Irányító hatóság

Interreg NEXT: A szomszédos partnerországokkal közösen, a 2021–2027-es finanszírozási időszakban végrehajtandó, határokon átnyúló programok.

Interreg: Az Unión belüli interregionális együttműködési programok neveként általánosan használt rövidítés.

JMC: Közös monitoringbizottság

JOP: Közös operatív program

JPC: Közös programozási bizottság

JTS: Közös technikai titkárság

LIP: Nagyszabású infrastrukturális projekt

MED: Földközi-tengeri medence program

PL-BY-UA: Lengyelország-Belarusz-Ukrajna program

SEFR: Délkelet-Finnország–Oroszország program

TESIM: Uniós finanszírozású technikai segítségnyújtási projekt – Technikai támogatás az ENI CBC-programok végrehajtásához és irányításához

UfM: Unió a Mediterrán Térségért

Glosszárium

Európai Regionális Fejlesztési Alap: Uniós alap, amely a régiók közötti társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló beruházások finanszírozásával erősíti a gazdasági és társadalmi kohéziót az Unióban.

Európai területi együttműködés: A határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés keretrendszere, amely irányt szab a szakpolitikai cseréknek és az együttes fellépések végrehajtásának (közismert nevén Interreg).

Határokon átnyúló együttműködés: Egy vagy több tagállam és az Unió külső szárazföldi és tengeri határai mentén fekvő egy vagy több harmadik ország vagy terület közötti együttműködés, nagyobb transznacionális területeket lefedő vagy tengeri medencék körül folytatott transznacionális együttműködés.

Irányító hatóság: Egy tagállam által valamely uniós finanszírozású program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság.

Közös monitoringbizottság: Valamely operatív program végrehajtását felügyelő szerv, amely tagállami hatóságok, harmadik országbeli hatóságok és – megfigyelőként – a Bizottság képviselőiből áll.

Közös operatív program: Meghatározza a tagállam(ok) és a harmadik ország(ok) prioritásait, tematikus célkitűzéseit, és felvázolja, hogy a forrásokat (uniós, tagállami és harmadik országbeli társfinanszírozás) hogyan fogják felhasználni a projektek finanszírozására. A részt vevő tagállam(ok) és harmadik ország(ok) közös operatív programot készítenek, amelyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia, mielőtt sor kerülhetne az uniós költségvetésből történő kifizetésekre.

Közös programozási bizottság: A szükségleteket és prioritásokat meghatározó és az operatív program tervezetét kidolgozó szerv, amely a tagállami hatóságok, a harmadik országok hatóságai és – megfigyelőként – a Bizottság képviselőiből áll.

Közös technikai titkárság: A határokon átnyúló programok irányító hatóságait és monitoringbizottságait segítő hivatal, amelynek további feladata a kedvezményezettek tájékoztatása a finanszírozási lehetőségekről, illetve a projektvégrehajtás támogatása.

Nagyszabású infrastrukturális projekt: Az ENI CBC esetében olyan projekt, amely építési beruházásokat, tevékenységeket vagy szolgáltatásokat foglal magában, és amelynek költségvetése legalább 2,5 millió eurót különít el infrastruktúra beszerzésére. E projektek kiválasztása közvetlen odaítéléssel történik.

Vezető kedvezményezett: A projektpartnerek által kijelölt szervezet, amely a teljes projekt irányításáért és koordinálásáért felelős, és közvetlenül az irányító hatóságnak tartozik elszámolással a projekttevékenységek operatív és pénzügyi előrehaladásáért.

A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=62741

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=62741

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve megfelelőségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a külső fellépések, biztonságpolitika és jogérvényesülés kiadási területeiért felelős, Bettina Jakobsen számvevőszéki tag elnökölte III. Kamara végezte. Az ellenőrzést kezdetben Leo Brincat számvevőszéki tag vezette Romuald Kayibanda kabinetfőnök és Annette Farrugia kabinetattasé támogatásával.

Az ellenőrzést Bettina Jakobsen számvevőszéki tag fejezte be Katja Mattfolk kabinetfőnök és Aino Rantanen kabinetattasé, Michael Bain ügyvezető, Jiri Lang feladatfelelős, valamint Karel Meixner és Söveges Erika számvevők támogatásával. Nyelvi támogatás: Michael Pyper. Grafika: Giuliana Lucchese.

Végjegyzetek

¹ E jelentés alkalmazásában „ENI CBC-programnak” a szomszédos országokkal (az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokkal és Oroszországgal) megvalósított, a 2014 és 2020 közötti időszakban uniós finanszírozásban részesülő, határokon átnyúló együttműködési programokat nevezzük.

² Programming document for EU support to ENI Cross-Border Cooperation (2014-2020), a Bizottság és az EKSZ közös dokumentuma, 2014.10.8., 4. o.

³ DG REGIO 2020, Éves tevékenységi jelentés – mellékletek, 7I. melléklet: Assurance for ENI CBC (100. o.).

⁴ Az Európai Tanács következtetései, EUCO 147/14, 2014.7.16., 6. pont.

⁵ A Bizottság 897/2014/EU végrehajtási rendelete az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből finanszírozott, határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtásáról.

⁶ A DG AGRI 2019. évi éves tevékenységi jelentése, 2020.6.25., 15. o.

⁷ 14/2021. sz. különjelentés: „Interreg együttműködési programok: több potenciál rejlik az Európai Unió határrégióiban”.

⁸ Európai Bizottság, Mid-term evaluation of cross border cooperation programmes between IPA II beneficiaries, 2021. augusztus.

⁹ A Bizottság (EU) 897/2014 végrehajtási rendelete.

¹⁰ Programming document for EU support to ENI Cross-Border Cooperation (2014-2020), 6.3. pont.

¹¹ ENPI CBC Strategy Paper 2007-2013, 25-26. o.

¹² Európai Bizottság, Ex-post Evaluation of ENPI CBC programmes 2007-2013, 2018. január, 1. ajánlás, 57. o.

¹³ Az ERFA- ról és a Kohéziós Alapról szóló (EU) 2021/1058 rendelet 3. cikke. Az ERFA és a Kohéziós Alap egyedi célkitűzései a következők: (1) versenyképesebb és intelligensebb Európa, (2) zöldebb Európa, (3) jobban összekapcsolt Európa, (4) szociálisabb és befogadóbb Európa, (5) a polgárokhoz közelebb álló Európa.

¹⁴ Az ERFA és a külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló (EU) 2021/1059 rendelet 14. cikke. Az Interreg-specifikus célkitűzések a következők: (1) az együttműködés jobb irányítása és (2) biztonságosabb és veszélytelenebb Európa.

¹⁵ A 897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke.

¹⁶ A 897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 12. és 13. cikke.

¹⁷ A 2007–2013-as ENPI CBC-programok utólagos értékelése, 3.1. ajánlás, 61. o.

¹⁸ Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália, Spanyolország és Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Palesztina és Tunézia. * A „Palesztina” megnevezés e jelentésben nem értelmezhető a palesztin állam elismeréseként és nem érinti az egyes uniós tagállamok e kérdésre vonatkozó álláspontját. Algéria 2019-ben csatlakozott hivatalosan, tizennegyedik országként a programhoz; a finanszírozási megállapodást azonban még nem írták alá.

¹⁹ Lásd: a Bizottság honlapja a déli szomszédságbeli partnerekkel folytatott regionális együttműködésről.

²⁰ 2020 októberében a Tanács úgy határozott, hogy csökkenti az együttműködést a belarusz központi hatóságokkal, és nem politikai szinten folytatja a keleti partnerség keretében megvalósuló együttműködést, fokozva ugyanakkor az együttműködést a civil társadalommal. 2021. június 28-ával a belarusz hatóságok felfüggesztették a keleti partnerségben való részvételüket.

²¹ A 2007–2013-as ENPI CBC-programok utólagos értékelése, 2.1. ajánlás, 59. o.

²² A MED program honlapján közzétett, tőkésítési projektekre vonatkozó felhívás.

²³ Az NDICI jövőbeli CBC-programjainak háttérelemzése, zárójelentés-tervezet, 2019. november 22., 1. melléklet, 2. melléklet és 5. melléklet.

²⁴ Az SEFR program esetében ez a konzultáció a nagyszabású infrastrukturális projektekre korlátozódott.

²⁵ A jordániai, a libanoni, az oroszországi és a tunéziai uniós képviselet; az ukrajnai képviselet volt az egyetlen kivétel.

²⁶ Bizottság és EKSZ, Joint paper on Interreg NEXT Strategic Programming 2021-2027, 2020.1.20.

²⁷ A 2007–2013-as ENPI CBC-programok utólagos értékelése, 2.1. ajánlás, 59–60. o.

²⁸ A Keep.eu adatbázisban szereplő, 2022. április 5-én letöltött adatok alapján.

²⁹ TESIM, Managing the risks of the ENI CBC programmes, 2019. július, 4.4. szakasz.

³⁰ 2017. szeptember 11-i feljegyzés, Ares(2017)4429026, 2. o.

³¹ Az ENI CBC-programjainak 2021. októberi állása, a TESIM által konszolidált és a Bizottságnak benyújtott pénzügyi adatok.

³² TESIM, Measures to minimise the risk of Partner Country liabilities, 2021. november, 2. o.

³³ A Bizottság (EU) 2020/879 végrehajtási rendelete.

³⁴ Specific terms of reference for the mid-term evaluation of cross border cooperation programmes between IPA II beneficiaries, 8. o.

³⁵ Programming document for EU support to ENI Cross-Border Cooperation (2014-2020), 6.5. pont.

³⁶ Guidance for developing result indicators in ENI CBC programmes, Interact ENPI, 2014. december.

³⁷ A TESIM által szervezett nyomonkövetési és értékelési munkacsoport 2016. december 13–14-i ülésének eredményei, 4. o.

³⁸ A 897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet. 78. cikkének (3) bekezdése.

³⁹ Factsheet on result-oriented monitoring, 2019.9.19., 3. o.

⁴⁰ További részletekért lásd: a Bizottság szolgálati munkadokumentuma: Performance, monitoring and evaluation of the European Regional Development Fund, the Cohesion Fund and the Just Transition Fund in 2021-2027, SWD(2021) 198 final.

⁴¹ Lásd: az (EU) 2021/1060 rendelet (a közös rendelkezésekről szóló rendelet) 41–45. cikke.

⁴² A 897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 39. cikkének (3) bekezdése.

⁴³ A Bizottságnak az Interreg-rendeletre irányuló COM(2018) 374 javaslata, 2018.5.29.

⁴⁴ Background analysis on the future NDICI CBC programmes, zárójelentés-tervezet, 2019. november.22.

⁴⁵ Joint paper on Interreg NEXT Strategic Programming 2021-2027.

⁴⁶ A 22 szabályozási módosítás teljes áttekintését lásd: TESIM, Key features of Interreg NEXT and main changes compared to the ENI CBC Implementing Rules, 2021 júliusában frissítve.

⁴⁷ Lásd: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló (EU) 2021/1237 bizottsági rendelet (5) preambulumbekezdése és 20. cikke.

⁴⁸ Az (EU) 2021/1059 rendelet.

⁴⁹ Uo., 32. cikk.

⁵⁰ Uo., 59. cikk, (2) és (3) bekezdés.

⁵¹ Uo., 52. cikk, (3) bekezdés.

⁵² TESIM, CBC NEXT: the voices of Partner Countries were heard, 2021.7.1.

⁵³ Az (EU) 2021/1059 rendelet 57. cikkének (3) és (4) bekezdése.

⁵⁴ Az (EU) 2021/1058 rendelet 1. melléklete.

⁵⁵ Az egyes mutatók „módszertani leírását” lásd: a teljesítményről, nyomon követésről és értékelésről szóló, 2021. július 8-i SWD(2021) 198 bizottsági szolgálati munkadokumentum 1. melléklete.

⁵⁶ Joint paper on Interreg NEXT strategic programming 2021-2027.

⁵⁷ Az (EU) 2022/74 bizottsági végrehajtási határozat és az (EU) 2022/75 bizottsági végrehajtási határozat.

⁵⁸ Ez magában foglalja a közép-atlanti térségre vonatkozó programra eredetileg elkülönített 100 millió eurót, amely programot később töröltek.

⁵⁹ A Bizottság erre a hónapra vonatkozó végrehajtási határozatai még nem tükrözték ezt a változást. Lásd: Modification of the Programme for the years 2021-2027, újságcikk, 2022.1.11

⁶⁰ A Bizottság C(2022) 5740 végrehajtási határozat a külső határokon átnyúló együttműködési programokra vonatkozó többéves stratégiai dokumentum megállapításáról, 2022.8.12.

⁶¹ Sajtóközlemény,A Bizottság felfüggeszti az Oroszországgal és Belarusszal folytatott határokon átnyúló együttműködést és transznacionális együttműködést, 2022.3.4.

⁶² A javaslat a közös rendelkezésekről szóló rendelet és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló rendelet módosításaiból áll. Lásd: a Bizottság 2022. március 8-i sajtóközleménye.

⁶³ Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz által támogatott programokra vonatkozó, a programvégrehajtási zavarhoz kapcsolódó egyedi rendelkezések megállapításáról szóló rendeletre irányuló COM(2022) 362 bizottsági javaslat.

⁶⁴ Egyiptom, Jordánia, Libanon, Palesztina és Tunézia.

⁶⁵ Az Artolio, Decost, SME4smartcities projektek.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

PDF	ISBN 978-92-847-9122-4	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/47896	QJ-AB-22-025-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-9133-0	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/256582	QJ-AB-22-025-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2022

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6-2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
• az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).

Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.