2021. évi tevékenységeink
Az Európai Számvevőszék éves tevékenységi jelentése

Cover image

Európai Számvevőszék

Magunkról

  • az Európai Számvevőszék az Európai Unió külső ellenőre;
  • az 1975. évi Brüsszeli Szerződés hozta létre, majd 1977 októberében kezdte meg működését;
  • 1993 óta, a Maastrichti Szerződés értelmében teljes jogú európai intézmény;
  • székhelye Luxembourgban található;
  • 27 tagú kollektív testület, amelybe uniós tagállamonként egy-egy tag delegálható, a tagokat az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács nevezi ki;
  • mintegy 900 alkalmazottat foglalkoztat az Európai Unió minden országából.

Munkánk

  • feladatunk annak ellenőrzése, hogy az Unió megbízhatóan vezeti-e a könyvelését, helyesen alkalmazza-e pénzügyi szabályait, valamint hogy az uniós szakpolitikák és programok elérik-e a kitűzött céljaikat és megfelelő értékarányosságot biztosítanak-e;
  • elősegítjük az Unió pénzgazdálkodásának javítását, valamint ösztönözzük az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot;
  • felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújtunk, jelezzük a hiányosságokat és a sikereket, és iránymutatással segítjük az uniós döntéshozók és jogalkotók munkáját;
  • észrevételeinket és ajánlásainkat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a nemzeti kormányoknak és parlamenteknek, valamint a szélesebb nyilvánosságnak mutatjuk be.

Elnöki előszó

Tisztelt Olvasó!

A Covid19-világjárvány még 2021-ben is súlyosan érintette az Európai Uniót és tagállamait.

Ebben a nehéz időszakban az Unió minden korábbinál nagyobb mértékű pénzügyi támogatást biztosít. A 2021 és 2027 közötti többéves pénzügyi keret (TPK) részeként elfogadott hagyományos költségvetési forrásokon kívül az Unió elindította a Next Generation EU (NGEU) nevű kezdeményezést, amely egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon alapuló, többletforrásokat biztosító helyreállítási csomag.

Ennek fényében januárban új stratégiát fogadtunk el a 2021–2025-ös időszakra, amelynek keretében három stratégiai célra fogunk összpontosítani. Az elkövetkező években ezek szolgálnak majd iránytűként számunkra az uniós pénzügyek ellenőrzésére irányuló tevékenységeinkhez, a szükséges szervezeti változtatások elvégzéséhez, és erőforrásaink hatékony és eredményes felhasználásához.

Tevékenységi jelentésünk áttekintést nyújt az új stratégiánk végrehajtásának első évében, 2021-ben elvégzett munkánkról. Emellett információkat találhatnak benne vezetőségünkről, munkatársainkról, az ellenőrzéstámogatásról és a pénzügyeinkről.

A jelenlegi világjárvány ellenére egész évben fenntartottuk az üzletmenet-folytonosságot, és mindig alkalmazkodni tudtunk a változó munkafeltételekhez.

2021-ben valamennyi éves jelentésünket a hivatalos határidőkön belül tettük közzé. Emellett 32 különjelentést és áttekintést adtunk ki, és észszerű korlátok között tudtuk tartani a kapcsolódó késedelmeket.

Továbbra is független és objektív jelentéseket fogunk készíteni az Unió jövője szempontjából meghatározó témákban, rámutatunk, hogy mi működik jól, felhívjuk a figyelmet arra, ami nem, és változtatásokat javaslunk: az uniós polgárok, valamint az uniós és a tagállami szintű intézményi érdekelt feleink és partnereink, csakúgy, mint eddig, számíthatnak ránk ebben.

A jelen helyzetben szolidaritást vállalunk Ukrajnával. Határozottan elítéljük Ukrajna orosz megszállását, és az orosz támadás áldozatainak humanitárius segítségnyújtást szerveztünk. Európa sötét időkön megy keresztül. Ezért most még fontosabb, mint valaha, hogy az Európai Unió egységesnek mutatkozzon.

Reméljük, hasznosnak találják majd az idei tevékenységi jelentésünkben szereplő információkat.

Klaus-Heiner Lehne
elnök

Gyors áttekintés a 2021. évről

Tevékenységeink

Munkánk a Covid19-járvány idején

Üzletmenet-folytonosság a Covid19-világjárvány idején

2021-ben továbbra is a Covid19-járvánnyal kapcsolatos utazási és közegészségügyi korlátozások keretein belül dolgoztunk. Helyszíni ellenőrzéseket csakúgy, mint korábban, igen korlátozott mértékben tudtunk csak végezni. Tovább dolgoztunk munkamódszereink átalakításán, az új helyzet függvényében.

Munkatársainknak sikerült folyamatosan alkalmazkodniuk a változó munkakörülményekhez, és gyorsan megtanulniuk az új eszközök használatát. Egyértelművé vált, hogy szükség esetén gyorsan át tudjuk alakítani munkamódszereinket, miközben továbbra is eredményesen végezzük a közpénzek ellenőrzését az Unióban.

Ellenőrzési jelentéseinket, véleményeinket és áttekintéseinket sikerült időben elkészíteni. Érdemi következtetéseket vontunk le és releváns ajánlásokat fogalmaztunk meg, amelyekhez a munkát olykor teljesen virtuálisan végeztük el. Törekedni fogunk arra, hogy a jövőben sikeresen alkalmazzuk az elmúlt két év tapasztalatait, és növeljük helyszíni látogatásaink hozzáadott értékét és hatékonyságát úgy, hogy virtuális munkával kombináljuk őket.

A 2021–2025-ös időszakra vonatkozó új stratégiánk

Évek óta többéves stratégiák vázolják fel ellenőrzési munkánk hosszú távú irányát, illetve ezeket a stratégiákat alkalmazzuk a folyamatos fejlesztést célzó szervezeti változtatások előmozdítására, valamint arra, hogy továbbra is élen járjunk a közszféra ellenőrzése terén.

2021: új stratégiánk első éve

2021 végén lezárult új, 2021–2025-ös stratégiánk első éve. Az ötéves időszakra vonatkozó stratégiai céljaink: az elszámoltathatóság, az átláthatóság és az ellenőrzési keretek javítása az uniós fellépések valamennyi típusa tekintetében, ellenőrzéseink azon területekre és témákra való összpontosítása, ahol a legnagyobb hozzáadott értéket érhetjük el, valamint megalapozott ellenőrzési bizonyosság nyújtása változó környezetben, nehéz körülmények között is.

Stratégiánk gyakorlati megvalósítása érdekében megállapodtunk az egyes célokra és célkitűzésekre vonatkozó végrehajtási intézkedésekről, kijelöltük a felelősségi köröket és kitűztük a határidőket. Idén számos intézkedés terén nagy előrelépéseket tettünk, ezek a következők:

  • felülvizsgáltuk éves jelentésünket és az azt támogató, a megbízhatósági nyilatkozat alapjául szolgáló ellenőrzéssel kapcsolatos megközelítésünket;
  • kidolgoztuk stratégiai ellenőrzési megközelítésünket a Next Generation EU (NGEU) kezdeményezéshez, és ezen belül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz;
  • csalás elleni cselekvési tervet dolgoztunk ki;
  • felülvizsgáltuk munkaprogramozási rendszerünket;
  • stratégiánk végrehajtásának nyomon követéséhez meghatároztuk a releváns teljesítménymutatókat;
  • új kommunikációs stratégiát dolgoztunk ki.

Az uniós fellépések teljesítményének és szabályszerűségének ellenőrzése

Teljesítmény-, pénzügyi, illetve szabályszerűségi ellenőrzés

Ellenőrzéseink alapján független és objektív jelentéseket készítünk az uniós polgárok és szakpolitikusok számára az Unió jövője szempontjából legfontosabb kérdésekről, amelyek kiemelik a jól működő területeket, és felhívják a figyelmet az esetleges hiányosságokra.

Teljesítmény-ellenőrzéseink az uniós szakpolitikák és programok eredményességét, hatékonyságát, illetve gazdaságosságát vizsgálják. Ezek az ellenőrzések az Unió előtt álló kihívásokat tükröző témákra összpontosítanak, ilyenek többek között:

  •   a természeti erőforrások fenntartható és környezetbarát felhasználása;
  •   a növekedés és befogadás;
  •   a migráció és a globális fejlődés kihívásai;
  •   az egységes piac és a bankunió;
  •   valamint az Európai Unió elszámoltathatóságának és hatékonyságának biztosítása.

Céljuk annak elősegítése, hogy az Unió elérje szakpolitikai célkitűzéseit.

Az uniós költségvetésre, valamint az Európai Fejlesztési Alapok (EFA) költségvetéseire irányuló pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseink magukban foglalják az éves beszámolók megbízhatóságáról, valamint az ezek alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló megbízhatósági nyilatkozatunkat.

Emellett kiválasztott szabályszerűségi ellenőrzések révén is vizsgálhatjuk az Unió költségvetési számvitelét és pénzgazdálkodását, illetve azt, hogy az uniós források beszedésével és kiadásával kapcsolatos irányítási és kontrollrendszerek megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és tagállami szabályoknak.

Végezetül mi vagyunk több uniós ügynökség, decentralizált szerv és közös vállalkozás, valamint az Európai Iskolák külső ellenőre.

Ellenőrzéseinket a közszféra ellenőrzésére vonatkozó, nemzetközileg elfogadott standardokkal összhangban végezzük.

Munkaprogram

Munkaprogramunk 2022-re és az azt követő évekre

A 2022-re és az azt követő évekre vonatkozó munkaprogramunk, amelyet 2021 decemberében tettünk közzé, ismerteti az elkövetkező évekre vonatkozó ellenőrzési prioritásainkat, és részletesen bemutatja azt a 79 különjelentést és áttekintést, amelynek közzétételét 2022-re és az azt követő évekre tervezzük.

A 2022. évi új ellenőrzési feladatok több mint kétharmada nagymértékben igazodik a 2021–2025-ös időszakra szóló stratégiánkban meghatározott irányvonalakhoz, különösen azon célterületek és témák tekintetében, amelyeken a legnagyobb hozzáadott értéket biztosíthatjuk. Az általunk meghatározott négy stratégiai terület a következő: az Unió gazdasági versenyképessége; az Unió biztonságát érintő fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség, valamint a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság európai értékei iránti tisztelet; az éghajlatváltozás, a környezet és a természeti erőforrások; a költségvetési politikák és a közfinanszírozás az Unióban. Mindezeken túl 16 jelentést tervezünk közzétenni a Covid19-járványra adott uniós válaszokkal kapcsolatos kérdésekről, például az oltóanyagok beszerzéséről, valamint egy sor ellenőrzést a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről (Next Generation EU (NGEU) kezdeményezés).

Ellenőrzési munkaprogramunkat függetlenül, de nem elszigetelődve állítjuk össze: bevonjuk intézményi partnereinket, és köztük is elsősorban az Európai Parlamentet. Mióta 2015-ben elkezdődött ez a párbeszéd, folyamatosan nőtt a parlamenti bizottságok által tett javaslatok száma: míg 2015-ben 37 ilyen javaslatot kaptunk, a 2022-re és az azt követő évekre vonatkozó munkaprogramunkra már 164 ellenőrzési javaslat érkezett. E javaslatok közel kétharmadát teljes mértékben vagy részben átvettük a folyamatban lévő vagy jövőbeli munkáinkhoz, néhány témával pedig legújabb jelentéseink foglalkoznak. Most első alkalommal tíz tagállami állandó képviselettől is kaptunk összesen nyolc további ellenőrzési ötletet.

Helyszíni ellenőrzések

Noha ellenőrzési munkánk döntő részét luxembourgi székhelyünkön végezzük, szokásos körülmények között számvevőink számos helyszíni látogatást tesznek legfőbb ellenőrzött szervezetünknél, az Európai Bizottságnál, illetve más uniós intézményeknél, az ügynökségeknél és szerveknél, a tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságainál, a nem uniós országokban működő uniós külképviseleteken, valamint uniós forrásokat kezelő nemzetközi szervezeteknél.

Ezenkívül rendszerint helyszíni vizsgálatokat is végzünk az uniós források egyéb felhasználóinál az Unió területén belül és azon kívül is. Evizsgálatok során követjük az ellenőrzési nyomvonalat és közvetlen ellenőrzési bizonyítékokat szerzünk azoktól, akik uniós szakpolitikák és programok irányításában részt vesznek, uniós pénzeszközöket szednek be, illetve kifizetéseket folyósítanak azokból, valamint a források végső kedvezményezettjeitől is. 2021-ben a legtöbb ilyen ellenőrzést virtuálisan végeztük el.

Törekszünk arra, hogy az Unió költségvetési rendeletében meghatározott célnak megfelelően 13 hónapon belül jóváhagyjuk ellenőrzéseinket.

2021: a Covid19-járvánnyal kapcsolatos korlátozások továbbra is hátráltatják a helyszíni ellenőrzéseket

Az ellenőrző csoportok általában két vagy három számvevőből állnak, a helyszíni vizsgálatok hossza pedig néhány naptól néhány hétig terjed. Az Unión belüli helyszíni vizsgálataink általában az érintett tagállamok legfőbb ellenőrző intézményével együttműködve történnek.

2021 legnagyobb részében az utazási korlátozások és a közegészségügyi intézkedések (határzárak, karanténszabályok, tesztelési követelmények stb.) továbbra is korlátozták lehetőségeinket a helyszíni ellenőrzések elvégzése tekintetében.

Ezért a Covid19-járvány előtti évekhez képest számvevőink jóval kevesebb napot töltöttek helyszíni ellenőrzésekkel. Összesen 857 napot töltöttek a tagállamokban és az Unión kívül, míg e napok száma 2020-ban 1190, 2019-ben pedig 3605 volt. Számvevőink ezenkívül 299 napot töltöttek az uniós intézményeknél, az Unió számos országában található decentralizált ügynökségeknél és szerveknél, közös vállalkozásoknál és nemzetközi szervezeteknél, többek között az ENSZ-nél és az OECD-nél, valamint könyvvizsgáló magáncégeknél. 2020-ban és 2019-ben e napok száma 627, illetve 2504 volt.

A korlátozott számú helyszíni ellenőrzést a távellenőrzés fokozott alkalmazásával és a bizonyítékok elektronikus úton történő gyűjtésével kompenzáltuk. Az ellenőrzött szervezetekkel videokonferenciák és más információs technológiák, pl. biztonságos adat- és dokumentummegosztás révén tartottuk a kapcsolatot.

Jelentéseink

Ellenőrzési jelentéseink, áttekintéseink és véleményeink az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Ezek segítik az Európai Parlamentet és a Tanácsot abban, hogy figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítását, és hogy elszámoltathassák az uniós költségvetés kezelésének felelőseit, kiváltképp az éves zárszámadási eljárás keretében.

Különjelentések és áttekintések

2021-ben 32 különjelentést és áttekintést tettünk közzé, amelyek számos, az uniós kiadások és szakpolitikák különböző területein az Unió előtt álló kihívással foglalkoztak. Ezek közé tartozott az éghajlat-politika, a környezetvédelem, a digitalizáció, a migráció, a tőkepiaci unió és a jogállamiság, hogy csak néhányat említsünk. A jelentések közül kettő a Covid19-világjárványhoz kapcsolódott, az egyik az uniós közegészségügyi válaszintézkedésekről, a másik pedig a légi utasok jogairól szólt. Megkezdtük továbbá a Next Generation uniós helyreállítási kezdeményezés, és különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vizsgálatát.

Különjelentéseinkben azt vizsgáljuk, hogy a kiválasztott uniós szakpolitikák és programok célkitűzései teljesültek-e, az eredményeket hatékonyan és eredményesen érték-e el, és az uniós fellépés képvisel-e többletértéket, azaz több eredményt ért-e el annál, amit a nemzeti szinten megvalósított intézkedések révén lehetséges lett volna. Ezekben a jelentésekben ajánlásokat is megfogalmazunk arra nézve, hogyan lehet több pénzt megtakarítani, jobb működést elérni, elkerülni a pazarlást, vagy eredményesebb módon elérni a kitűzött szakpolitikai célokat.

Áttekintéseink korábban közzétett ellenőrzéseink vagy más nyilvánosan elérhető információk alapján, gyakran több témát átfogó nézőpontból mutatják be és elemzik az adott témát, esetleg olyan területek vagy kérdések elemzését adják közre, amelyek kapcsán még nem végeztünk ellenőrzést, illetve felmérik az adott témával vagy problémával kapcsolatos tényállást. Az ellenőrzésektől eltérően nem keresnek választ értékelő kérdésekre és nem nyújtanak bizonyosságot.

A következő oldalakon betekintést nyújtunk tevékenységünkbe és példákat mutatunk be 2021-ben készült, különböző szakpolitikai területeket érintő különjelentéseinkből.

Fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás

16/2021. sz. különjelentés: Közös agrárpolitika és éghajlat-politika – Az uniós éghajlat-politikai kiadások fele a közös agrárpolitikához kapcsolódik, ám a mezőgazdasági üzemek kibocsátásai mégsem csökkennek

Az élelmiszertermelés a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 26%-áért felelős. E kibocsátások nagy részét a mezőgazdaság, különösen az állattenyésztési ágazat adja. 2013 óta az éghajlat-politika a közös agrárpolitika (KAP) egyik fő célkitűzése. A Bizottság a 2014–2020-as időszakban több mint 100 milliárd eurót – vagyis a közös agrárpolitika teljes költségvetésének több mint egynegyedét – fordította az éghajlatváltozás enyhítésére és az ahhoz való alkalmazkodásra.

Megvizsgáltuk, hogy a közös agrárpolitika támogatott-e olyan éghajlatváltozás-mérséklési gyakorlatokat, amelyek csökkenthetik a mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Vizsgáltuk azt is, hogy a KAP a 2014–2020-as időszakban jobban ösztönözte-e az éghajlatváltozás-mérséklés eredményes gyakorlatainak elterjedését, mint a 2007–2013-as időszakban.

Megállapítottuk, hogy a KAP-forrásokból a 2014–2020-as időszakban éghajlat-politikára elkülönített 100 milliárd euró csekély hatást gyakorolt a mezőgazdasági kibocsátásokra, azok ugyanis 2010 óta nem változtak jelentősen. A közös agrárpolitika által támogatott intézkedések zöme csekély éghajlatváltozás-mérséklési potenciállal bír. A KAP ritkán finanszíroz magas éghajlatváltozás-mérséklési potenciállal bíró intézkedéseket.

Javasoltuk, hogy a Bizottság tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a KAP csökkentse a mezőgazdaságból származó kibocsátásokat, tegyen lépéseket a megművelt lecsapolt szerves talajok kibocsátásának csökkentésére, és rendszeresen számoljon be arról, hogy a KAP hogyan járul hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez.

Kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások

15/2021. sz. különjelentés: A légi utasok jogai a Covid19-világjárvány idején – a Bizottság igyekezete ellenére sérültek az alapvető jogok

Az utóbbi három évtizedben az utazás területén robbanásszerű növekedés következett be Európában. Az Unió harmonizálta az utasjogok védelmét. A Covid19-válság a gazdaság számos ágazatára jelentős hatást gyakorolt, a leginkább érintett két ágazat az utazás és az idegenforgalom volt. A számos járattörlés nyomán rengeteg érintett utas kérte a jegy árának megtérítését. A tagállamok példátlan mértékű támogatást nyújtottak a légitársaságok és az utazásszervezők számára, akik súlyos likviditási problémákkal szembesültek.

Értékeltük, hogy a Covid19-válság hogyan érintette a légi utasok jogait és megvizsgáltuk, hogy érvényesült-e a légi utasok információhoz való hozzáféréshez és a jegyár visszatérítéséhez való joga. Megvizsgáltuk azt is, hogy a tagállamok állami támogatások révén hogyan segítették a légitársaságokat, és hogy ez a támogatás függött-e az utasok jogainak védelmétől.

Megállapítottuk, hogy a Covid19-válság kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a légi utasok nem kapnak teljes körű tájékoztatást a jogaikról, így elveszíthetik az őket megillető pénzösszegeket. Megállapítottuk továbbá, hogy a Bizottság ideiglenes állami támogatási keretének köszönhetően a tagállamok soha nem látott mértékű, 34,7 milliárd euró értékű állami támogatást nyújthattak a légitársaságoknak és az utazásszervezőknek. Noha a Bizottság tisztázta, hogy a tagállamok összekapcsolhatják a légi utasok jogainak védelmét az állami támogatással, a légitársaságoknak nyújtott támogatás esetében ez nem történt meg. Megállapítottuk ezenkívül, hogy a Bizottság megpróbálta ugyan védeni a légi utasok jogait, de végrehajtási hatásköre korlátozott.

Javasoltuk a Bizottságnak, hogy tegyen lépéseket a légi utasok jogainak jobb védelméért és az utasok jobb tájékoztatásáért, működjön együtt a tagállamokkal a közöttük folyó koordináció javítása érdekében, és tegyen további lépéseket azért, hogy a légitársaságoknak nyújtott állami támogatás szorosabban kapcsolódjon az utazásért kifizetett összegek visszatérítéséhez, hozzon intézkedést a légi utasok jogainak védelmét szolgáló eszközök és jogszabályok továbbfejlesztése érdekében, továbbá mérlegelje, hogy az ajánlások más közlekedési módok esetében is relevánsak-e.

Külső fellépések, biztonságpolitika és jogérvényesülés

08/2021. sz. különjelentés: A Frontexnek a külső határok igazgatásához nyújtott támogatása – mindeddig nem eléggé eredményes.

A Schengeni Egyezmény egy egységes, belső határellenőrzés nélküli, szabad mozgást biztosító térséget hozott létre az aláíró országok között. A külső határok őrizete és ellenőrzése – amely a belső biztonság szavatolását és a határokon jelentkező potenciális fenyegetések megelőzését is célozza – nélkülözhetetlen a személyek és áruk térségen belüli szabad mozgásának megkönnyítéséhez. 2016-ban a Frontex neve Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségre módosult, és az Ügynökség felhatalmazást kapott, hogy előmozdítsa az európai integrált határigazgatást az Unió külső határain, ahol továbbra is a tagállamok viselik a felelősséget.

2019-ben tovább bővültek az Ügynökség hatáskörei: a támogatási és koordinációs szerep mellett immár operatív szerepet is kapott. Ez az erőforrások exponenciális növelését vonta maga után, ami egy 10 000 fős operatív személyzetből álló készenléti alakulat 2027-ig történő létrehozását és évi 900 millió eurós átlagos költségvetést jelent.

Értékeltük, hogy a Frontex eredményesen végezte-e elsődleges tevékenységeit, és így hozzájárult-e az európai integrált határigazgatás végrehajtásához. Megvizsgáltuk továbbá, hogy a Frontex mennyire volt felkészült az új és kibővített megbízatásának teljesítésére.

Megállapítottuk, hogy a Frontex által az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben a tagállamok, illetve a schengeni társult országok számára nyújtott támogatás nem kellően eredményes. Megállapítottuk továbbá, hogy a Frontex 2016. évi megbízatását nem teljesítette hiánytalanul, illetve 2019. évi megbízatásával kapcsolatban felhívtuk a figyelmet több kockázatra.

Javasoltuk az információcsere keretének és az európai helyzetképnek a tökéletesítését, a közös integrált kockázatelemzési modell aktualizálását és bevezetését, valamint a más információforrásokhoz való hozzáférés biztosítását, a sebezhetőségi értékelésben rejlő lehetőségek kiaknázását, a Frontex operatív válaszlépéseinek javítását és a Frontex új megbízatásából fakadó kihívások kezelését.

Piacszabályozás és versenyalapú gazdaság

13/2021. sz. különjelentés: A bankszektoron belüli pénzmosás elleni küzdelemre irányuló uniós fellépések széttagoltak, végrehajtásuk pedig nem megfelelő

A pénzmosás során a bűncselekményekből származó jövedelmet – illegális eredetének elleplezése végett – beszivárogtatják a rendes gazdaságba, és ezáltal „legitimizálják”. Európán belül az Europol a gyanús ügyletek értékét több száz milliárd euróra becsüli – ami az uniós bruttó hazai termék 1,3%-ának felel meg.

Az Unió 1991-ben fogadta el az első pénzmosási irányelvét, hogy fellépjen a pénzmosásból adódóan a belső piacot fenyegető veszélyekkel szemben, és a későbbiekben megelőzze a terrorizmus finanszírozását. Ezt az irányelvet legutóbb 2018-ban aktualizálta. A pénzmosási irányelv eredményessége a tagállami szintű végrehajtástól függ. Több uniós szerv is szerepet játszik, például a Bizottság (a szakpolitika kialakítása, az átültetés nyomon követése), az Európai Bankhatóság (elemzés, az uniós jog megsértésének kivizsgálása, standardalkotás) vagy az Európai Központi Bank (a bankok prudenciális felügyelete, beleértve a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat is).

Megvizsgáltuk, hogy megfelelően hajtják-e végre a pénzmosás elleni uniós intézkedéseket a bankszektorban.

Megállapítottuk, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését célzó intézkedések és az azonosított kockázatok elleni fellépés tekintetében uniós szinten összességében intézményi széttagoltság és gyenge koordináció tapasztalható. A gyakorlatban a pénzmosás elleni és a terrorizmusfinanszírozás elleni fellépések felügyelete még mindig nemzeti szinten történik, az uniós felügyeleti keret pedig továbbra sem elegendő az egyenlő feltételek biztosításához.

Javasoltuk elsősorban a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok egyértelműbb prioritásként történő kezelését, keretrendszer bevezetését az uniós jog megsértésével kapcsolatos bejelentésekhez, valamint iránymutatások kiadását a nemzeti és az uniós szintű felügyeleti szervek közötti szabványosított információcsere elősegítésére.

Uniós finanszírozás és igazgatás

10/2021. sz. különjelentés: A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az uniós költségvetésben – a szavak után eljött a tettek ideje

A nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapvető értéke. A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése azt jelenti, hogy a szakpolitikai döntéshozatal és végrehajtás valamennyi szakaszában és területén aktívan elő kell mozdítani a nők és a férfiak közötti egyenlőséget. A Bizottság elkötelezte magát a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének megvalósítása mellett, az Európai Parlament és a Tanács pedig hangsúlyozta, hogy az Uniónak teljesítenie kell a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó magas szintű kötelezettségvállalásait.

A Bizottság lassúnak minősíti a nemek közötti teljes egyenlőség megvalósítása felé tett előrehaladást. Az Európai Parlament elismeri, hogy a világjárvány súlyosbította a nemek közötti meglévő strukturális egyenlőtlenségeket, és amellett érvelt, hogy a Covid19 utáni helyreállítást célzó fellépések során a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést kell alkalmazni, valamint le kell vonni a korábbi gazdasági válságoknak a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt káros hatásaival kapcsolatos tanulságokat.

Megvizsgáltuk, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása érdekében a 2014 óta tartó időszakban ténylegesen alkalmazták-e az uniós költségvetések kapcsán a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének elvét. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy megfelelő-e a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését támogató bizottsági keret, hogy az Unió költségvetési ciklusa kapcsán figyelembe vették-e a nemek közötti egyenlőséget, és hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját integrálták-e az általunk kiválasztott öt uniós finanszírozási programba.

Megállapítottuk, hogy a Bizottság mindeddig nem tett eleget a nemek közötti egyenlőség uniós költségvetésen belüli általános érvényesítésére irányuló kötelezettségvállalásának. A Bizottság nemi esélyegyenlőségi stratégiája nem ösztönzi kellőképpen, intézményi kerete pedig egyelőre nem támogatja teljes mértékben a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését. Emellett az uniós költségvetési ciklus nem vette kellőképpen figyelembe a nemek közötti egyenlőséget, és a Bizottság kevés figyelmet fordított az általunk megvizsgált szakpolitikák és programok nemi szempontú elemzésére.

Javasoltuk elsősorban a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének támogatására szolgáló intézményi keret megerősítését, az uniós finanszírozási programok és eszközök kapcsán nemi szempontú elemzés készítését a kapcsolódó szükségletekről és hatásokról, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzések és mutatók használatát az előrehaladás nyomon követése érdekében, valamint rendszer kidolgozását a nemek közötti egyenlőséget támogató források nyomon követésére és a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményekről való éves rendszerességű beszámolásra.

Éves jelentések és különálló éves jelentések

Az éves jelentések főként az uniós költségvetésre és az Európai Fejlesztési Alapokra (EFA) irányuló, a megbízhatósági nyilatkozat keretében végzett ellenőrzéseink eredményeit tartalmazzák, de kitérnek a teljesítményre, valamint a költségvetési és pénzgazdálkodási szempontokra is.

Különálló éves jelentéseink az uniós ügynökségekre, más uniós szervezetekre, közös vállalkozásokra, valamint az Európai Iskolákra irányuló éves ellenőrzéseinket mutatják be.

Emellett jelentést teszünk közzé az Egységes Szanálási Testület (ESZT) feladatai teljesítésének következtében felmerülő függő kötelezettségekről is.

A 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés az Európai Unió költségvetéséről

Minden évben ellenőrizzük az Unió bevételeit és kiadásait, és ennek keretében megvizsgáljuk, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy az annak alapjául szolgáló bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és tagállami pénzügyi szabályoknak.

Emellett a többéves pénzügyi keret (TPK) vonatkozó (al)fejezetei szerint külön értékeljük az uniós költségvetés egyes főbb területeit is. Ezenkívül elemezzük, hogy miért és hol történtek hibák, javaslatokat teszünk ezek javítására, és megvizsgáljuk a korábbi ajánlásaink hasznosulását.

Ez az átfogó munka képezi a megbízhatósági nyilatkozatunk alapját, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerinti megbízatásunkkal összhangban be kell nyújtanunk az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Uniós költségvetés: hitelesítő vélemény a beszámolóról és a bevételekről

A 2020. évi pénzügyi évre nézve hitelesítő véleményt adtunk ki a beszámolóról és az Unió bevételeiről.

Uniós költségvetés: elutasító vélemény a kiadásokról

Az Unió 2020. évi kiadásai összesen 173,3 milliárd eurót tettek ki, ami az EU-27 és az Egyesült Királyság együttes bruttó nemzeti jövedelme 1,1%-ának felel meg.

Számvevőink a teljes, mintegy 148 milliárd euró értékű ellenőrzött sokaságból egy 728, a kedvezményezetteknek folyósított, a költségvetés minden kiadási területét felölelő kifizetést tartalmazó mintát teszteltek. Más szóval olyan eseteket értékeltünk, amikor uniós forrásokat folyósítottak kiemelt infrastrukturális projektek, kkv-k, kutatási szervezetek, mezőgazdasági termelők, diákok támogatására az uniós országokban, illetve más kedvezményezettek számára a nem uniós országokban.

A 2020. évi pénzügyi évre vonatkozóan elutasító véleményt adtunk ki az uniós kiadásokról.

Becsült hibaszint: 2,7%
(2020. évi kiadások)

A 2020. évi pénzügyi év tekintetében a kiadások egészére vonatkozóan 1,8% és 3,6% közöttire becsültük a hibaszintet. Ennek a tartománynak a középpontja, az ún. legvalószínűbb hibaszint, 2,7% (csakúgy, mint a 2019. évi pénzügyi évben).

Megjegyzés: A hibaszintet standard statisztikai módszerekkel becsüljük meg. 95%-os konfidenciaszint mellett állítjuk, hogy a sokaságban a hibaszint az alsó és a felső hibahatár között van (részletesebben lásd: a 2020. évi éves jelentés 1. fejezetének 1.1. melléklete).

Ellenőrzési sokaságunk több mint 50%-át ismét lényeges hiba jellemezte

A 2020. évi pénzügyi évben a magas kockázatú kiadások ellenőrzési sokaságunk 59%-át tették ki, míg a megelőző évben ez az arány 53% volt. A magas kockázatú kiadások becsült hibaszintje 4,0%, míg a 2019. évi pénzügyi évben 4,9% volt.

Az uniós kiadások az alábbi két kiadástípussal jellemezhetőek, amelyek kockázati profilja jól elkülönül egymástól:

  • Alacsony kockázatú kiadások – jogosultságalapú kifizetések: Ezek azon alapulnak, hogy a kedvezményezettek megfelelnek-e bizonyos (kevésbé összetett) feltételeknek: ilyenek többek között a hallgatói és kutatói ösztöndíjak (a „Versenyképesség” területen), a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatások („Természeti erőforrások”), valamint az uniós alkalmazottak bére és nyugdíja („Igazgatás”).
  • Magas kockázatú kiadások – költségtérítések: Az Unió a támogatható tevékenységekhez kapcsolódó, támogatásra jogosult költségeket téríti meg (itt összetettebb szabályrendszer érvényes). Ilyen formában nyújtják a támogatásokat például a kutatási projekteknél (a „Versenyképesség” területen), a regionális és vidékfejlesztési beruházásoknál (a „Kohézió” és a „Természeti erőforrások” területen) és a fejlesztési támogatási projekteknél (a „Globális Európa” területen).
A TPK hibára leginkább hajlamos fejezetei:
„Versenyképesség a növekedésért és a
foglalkoztatásért”, illetve „Gazdasági,
társadalmi és területi kohézió”

A 2020. évi pénzügyi évben a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” volt a többéves pénzügyi keret hibára leginkább hajlamos alfejezete, ezt pedig a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” alfejezet követte.

Megjegyzés: A becsült hibaszintet az ellenőrzési munkánk – elsősorban a tranzakciókból vett minták tesztelése – során azonosított számszerűsíthető hibák alapján állapítjuk meg. A mintavételhez és a hibaszint megbecsléséhez standard statisztikai módszereket alkalmazunk (lásd: a 2020. évi éves jelentés 1. fejezetének 1.1. melléklete).

A csalásgyanús eseteket továbbítottuk az OLAF-hoz és az EPPO-hoz

Az Unió külső ellenőreként nincsen felhatalmazásunk a csalásgyanús esetek kivizsgálására. Ellenőrzéseink célja tehát nem kifejezetten a csalások felderítése. Ennek ellenére számvevőink rendszeresen tárnak fel olyan eseteket, ahol csalárd tevékenység gyanúja merülhet fel.

2021. évi ellenőrzési munkánk során 15 csalásgyanús esetet jelentettünk az OLAF-nak. 2020-ban hat ilyen esetről számoltunk be. Az uniós költségvetésről szóló éves jelentésünk további információkkal szolgál e csalásgyanús esetek jellegéről és az ezekhez kapcsolódó, az OLAF által javasolt pénzügyi visszafizettetésekről.

2021 júniusában együttműködést kezdtünk az Európai Ügyészséggel (EPPO) is, a két szervezet közötti, 2021. szeptember 3-án kötött igazgatási megállapodás alapján. Két olyan esetet továbbítottunk az EPPO-hoz, amelyeket 2021. évi ellenőrzési munkánk során tártunk fel.

Éves teljesítményjelentés
Éves teljesítményjelentés: kétéves kísérleti projektünk

Éves jelentésünket kísérleti jelleggel két különálló részre bontottuk; ez a kétéves kísérleti projekt a 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentéssel kezdődött. A jelentés második része az uniós költségvetés keretében végrehajtott kiadási programok teljesítményével foglalkozik.

Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság és a társjogalkotók felhasználták-e, és ha igen, hogyan használták fel a többéves pénzügyi keretek (TPK) korábbi időszakainak tanulságait a 2021–2027-es időszakra vonatkozó kiadási programok tervezésének és teljesítményének javítása érdekében.

Ellenőrzésünk kitért a 2014–2020-as TPK keretében az uniós programok által elért eredmények vizsgálatára is. Célunk az volt, hogy megállapítsuk, mennyi releváns teljesítményinformáció áll rendelkezésre, és hogy ezen információk alapján értékeljük az uniós kiadási programok tényleges teljesítményét.

Ennek kapcsán áttekintettük az éves irányítási és teljesítményjelentést (AMPR) is, amely a Bizottság legfőbb magas szintű teljesítményjelentése az uniós költségvetésről.

Nyomon követtük a 2017-ben közzétett különjelentéseinkben megfogalmazott ellenőrzési ajánlások hasznosulását is.

A 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés az Európai Fejlesztési Alapokról
Európai Fejlesztési Alapok: hitelesítő vélemény a beszámolóról és a bevételekről, lutasító vélemény a kiadásokról

A fejlesztési együttműködési segélyek nyújtásában az Európai Unió fő eszközei az 1959-ben létrehozott Európai Fejlesztési Alapok (EFA) voltak. Céljuk a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés elősegítése az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokban és a tengerentúli országokban és területeken (TOT), valamint ezek integrálása a világgazdaságba. Finanszírozásukról az uniós tagállamok gondoskodnak, irányításuk az uniós költségvetésen kívül az Európai Bizottság, illetve az Európai Beruházási Bank (EBB) feladata. Lezárásukig továbbra is külön-külön hajtják végre azokat, és felhasználásukról is külön-külön számolnak be.

A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret esetében az AKCS-országoknak és a TOT-oknak nyújtott fejlesztési együttműködési támogatást már az uniós költségvetésből finanszírozzák.

A korábbi évekhez hasonlóan az EFA beszámolóira és bevételeire nézve hitelesítő véleményt fogalmaztunk meg, az EFA kiadásaira nézve azonban a 2020. évi pénzügyi évre korlátozott véleményt bocsátottunk ki. A kiadások általunk becsült hibaszintje 3,8% volt (a 2019. évi pénzügyi évben: 3,5%).

Különálló éves jelentések az uniós ügynökségekről

Az uniós ügynökségek önálló jogi személyek, amelyek olyan műszaki, tudományos vagy irányítási feladatok elvégzésére jöttek létre, amelyek segítséget nyújtanak az uniós intézményeknek szakpolitikáik kialakításában és végrehajtásában. Az ügynökségek száma összesen 43.

Megjegyzés: Az ELA-t és az EPPO-t 2020-ban nem ellenőriztük, mivel pénzügyileg még nem voltak önállóak. A térkép magában foglalja a legújabb ügynökséget, a HADEA-t (Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség) is, amelyet 2021. április 1-jén hoztak létre. Ezzel egy időben a CHAFEA megszűnt, az INEA és az EASME pedig CINEA (Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség), illetve Eismea (Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség) néven folytatja tevékenységét. Emellett 2021. május 12-től a GSA EUSPA (Az Európai Unió Űrprogramügynöksége) néven folytatja tovább tevékenységét.

Hitelesítő vélemény három kivételével az összes uniós ügynökségről a 2020. évi pénzügyi évre vonatkozóan

A 2020. évi pénzügyi évben a megbízatásunk alá tartozó összes ügynökség teljes költségvetése (az ESZT kivételével) 3,7 milliárd euró volt, ami az Unió 2020. évi általános költségvetése 2,2%-ának felelt meg. A 2019. évi pénzügyi évre nézve ezek az adatok 3,3 milliárd euró és 2,2% voltak.

Az ügynökségekre irányuló ellenőrzésünk összességében megerősítette azokat a pozitív eredményeket, amelyekről már a korábbi években beszámoltunk. A 41 ügynökség beszámolójáról és a bevételekről hitelesítő véleményt adtunk ki. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER), a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Ügynökség (eu-LISA) és a Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) kivételével valamennyi ügynökség esetében ellenjegyeztük a beszámoló alapjául szolgáló kifizetéseket. E három ügynökség esetében korlátozott véleményt bocsátottunk ki, főként a közbeszerzési eljárások szabálytalanságai és a költségvetési műveletek engedélyezéséhez kapcsolódó megbízási eljárások hiányosságai miatt.

A 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó különálló éves jelentés a közös vállalkozásokról

A közös vállalkozások az Unió által az ágazatokkal, a kutatócsoportokkal és a tagállamokkal létrehozott köz-magán társulások, amelyek fontos szerepet játszanak a kutatás és innováció stratégiai területein megvalósított piacvezérelt projektek támogatása, és ezen keresztül az uniós kutatási politika végrehajtása terén.

A kilenc közös vállalkozás közül nyolc a Horizont 2020 program konkrét kutatási és innovációs fellépéseit hajtja végre a közlekedés, az energia, az egészségügy, a bioalapú iparágak, az elektronikai alkatrészek és rendszerek, valamint a digitális kutatás területén. A kilencedik közös vállalkozást, a Fusion for Energy-t az Euratom finanszírozza: ennek feladata, hogy biztosítsa az Unió hozzájárulását a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktorhoz (ITER).

Hitelesítő vélemény valamennyi közös vállalkozásról a 2020. évi pénzügyi évre vonatkozóan

A 2020. pénzügyi évre vonatkozóan valamennyi közös vállalkozás beszámolójáról, bevételeiről és kifizetéseiről hitelesítő véleményt bocsátottunk ki.

A korábbi évekhez hasonlóan azonban a Fusion for Energy (F4E) Közös Vállalkozás 2020. évi éves beszámolójáról szóló ellenőri véleményünket figyelemfelhívó megjegyzés egészítette ki, amely elsősorban az ITER-projekt végrehajtásával kapcsolatos további költségnövekedés és késedelmek kockázatára mutat rá.

Különálló éves jelentések az Európai Iskolákról és az Egységes Szanálási Testület függő kötelezettségeiről

Kiadtuk éves jelentésünket a 13 Európai Iskola 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó konszolidált éves beszámolójának áttekintéséről. Noha áttekintésünk során nem találtunk lényeges hibát a beszámolóban, továbbra sem tudtuk megerősíteni, hogy az iskolák pénzgazdálkodása teljes mértékben megfelelt azok pénzügyi szabályzatának és személyzeti szabályzatának.

Éves rendszerességgel jelentést készítünk az Egységes Szanálási Testület, a Tanács és a Bizottság azon függő kötelezettségeiről is, amelyek az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet szerinti feladataik ellátásából erednek. A 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó jelentésünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy az ESZT és a Bizottság méltányos erőfeszítést tett annak érdekében, hogy – amikor erre oka volt – beszámoljon a függő kötelezettségekről.

Az Európai Parlament zárszámadási eljárásának kezdete

Éves jelentésünk közzétételével kezdetét veszi a zárszámadási eljárás, amelynek során az Európai Parlament – a Tanács ajánlása alapján – dönt arról, hogy a Bizottság és más szervek megfelelően gazdálkodtak-e az uniós költségvetéssel. Ha igen, akkor „mentesítést” ad nekik.

2021 októberében kezdtük el bemutatni 2020. évi éves jelentéseinket az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának és a Tanács Költségvetési Bizottságának. Ezt követően azokat az Európai Parlament plenáris ülésén, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Tanács előtt is ismertettük.

2021 folyamán emellett 20 tagállam nemzeti parlamentjének és kormányának is bemutattuk éves jelentéseinket.

Vélemények

A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékra és a saját források rendelkezésre bocsátására vonatkozó bizottsági javaslatok vizsgálata

Az Unió független külső ellenőreként véleményeket teszünk közzé az új vagy felülvizsgált jogszabályokra vonatkozó bizottsági javaslatokról, ilyen módon is hozzájárulunk az Unió pénzügyi irányításának javításához. Amennyiben e jogalkotási javaslatok jelentős pénzügyi hatással járnak, a vélemények kibocsátását uniós jogszabály írja elő számunkra. Más intézmények is felkérhetnek minket arra, hogy alkossunk véleményt egyéb konkrét kérdésekről. Véleményeinket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtjuk be.

2021-ben két ilyen véleményt tettünk közzé. Az első a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról szóló jogalkotási javaslatra vonatkozik. A második a meglévő szabályok olyan módosításaihoz kapcsolódik, amelyek célja a kiszámíthatóság növelése a tagállamok számára, valamint a saját források rendelkezésre bocsátásakor alkalmazandó vitarendezési eljárások tisztázása.

Egyéb kommunikációs termékek

Ellenőrzési előzetesek

Ellenőrzési előzeteseink folyamatban lévő (teljesítmény-)ellenőrzésekről nyújtanak tájékoztatást. Céljuk a vizsgált szakpolitika, illetve programok iránt érdeklődők tájékoztatása az ellenőrzés megkezdése előtt végzett előkészítő munka alapján.

2021-ben hat ellenőrzési előzetest bocsátottunk ki (2020-ban 14-et).

ECA Journal

Az ECA Journal egyes számai egy-egy konkrét témát járnak körül, elsősorban ellenőrzési szempontból: a cikkek szerzői az uniós intézmények munkatársai, illetve külső partnerek.

2021-ben három szám jelent meg, a következő témákban: „Stratégiai tervezés a gyorsan változó világban”, „Az új KAP új távlatokat teremt” és „Katasztrófák és válságkezelés”.

Konferenciák és webináriumok

2021-ben több konferenciát és webináriumot is szerveztünk, illetve azokban társszervezőként vettük részt. Ezek többségét továbbra is távesemények formájában rendeztük meg, amelyek minden érdeklődő előtt nyitva álltak.

Öt példa:

A portugál Tribunal de Contas és a Számvevőszék uniós kérdésekről szóló közös konferenciája

Az Unió portugál elnöksége keretében a portugál Tribunal de Contas és a Számvevőszék 2021. június 21–22-én Lisszabonban konferenciát szervezett „Európai alapok – irányítás, ellenőrzés és elszámoltathatóság” címmel. Ez volt az első személyes részvétellel megrendezett találkozó a Covid19-világjárvány 2020 eleji kezdete óta. A két legfőbb ellenőrző intézmény küldöttségei magas szintű portugál képviselőkkel is találkoztak, és a következő témákat vitatták meg: a többéves pénzügyi kerettel és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel kapcsolatos prioritások és kihívások, az uniós finanszírozás és az éghajlatvédelmi átállás, a digitális jövő, az államháztartás fenntarthatósága, valamint az európai alapok irányítása és kontrollja.

Pénzügyi irányítás az Unióban

2021. július 9-én a Számvevőszék virtuális magas szintű konferenciának adott otthont az uniós pénzügyi irányítás témájában. A konferencia célja vitaindítás volt az uniós pénzügyi ágazat ellenálló képességéről, és arról, hogy az ágazat készen áll-e a következő válságra és a gazdasági helyreállítás támogatására. A konferencián, amelyet Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke nyitott meg, az uniós és nemzetközi intézmények, a tagállamok, a pénzügyi ágazat és a tudományos körök elismert előadói és szakértői vettek részt.

A Covid19-világjárvány és annak Európa jövőjére gyakorolt hatásai

2021. október 6-án a Számvevőszék hibrid műhelytalálkozót szervezett Federica Mogherinivel, az Európa Tanulmányok Szakkollégiumának rektorával, az Unió volt külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével és az Európai Bizottság volt alelnökével, amelynek fő témája az Európa jövőjéről szóló konferencia volt. Federica Mogherini kiemelte a világjárvány számos aspektusát, amelyek véleménye szerint az Európa jövőjéről szóló vitákban is szerepet kapnak. A Számvevőszék munkatársait felkérték, hogy ne csak számvevőként, hanem uniós polgárként is fejtsék ki elképzeléseiket Európa jövőjéről.

A balti államok tőkepiacainak fejlesztése

2021. október 1-jén Vilniusban került sor a 8. Nemzetközi Pénzügyi Piaci Konferenciára, „A balti államok tőkepiacainak fejlesztése” címmel. A konferencia a „Tőkepiaci unió: lassú indulás egy nagyratörő cél felé” című 25/2020. számú különjelentésünkben megfogalmazott ajánlásokat és következtetéseket vette alapul. Az eseményen számos magas szintű előadó, többek között Ingrida Šimonytė, a Litván Köztársaság miniszterelnöke és Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke is részt vett, és megvitatásra került, hogyan alakítható ki legjobban egy egységes tőkepiac, amely eredményes befektetési és finanszírozási lehetőségeket biztosít a polgároknak, a vállalkozásoknak és a kormányzatoknak egyaránt.

COP Éghajlatváltozási Konferencia

Az ENSZ 2021. évi, Glasgowban megrendezett éghajlatváltozási konferenciájával – a COP26 csúcstalálkozóval – egyidejűleg a Számvevőszék két kapcsolódó esemény társszervezője volt: részt vett az EUROSAI-jal közösen szervezett beszélgetésben arról, hogy a külső ellenőrök hogyan járulhatnak hozzá az éghajlat-politikai fellépés megvalósításához, továbbá az Európai Beruházási Bankkal (EBB) közösen szervezett egy eseményt arról, hogyan irányítható finanszírozás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Eva Lindström, a Számvevőszék tagja, ismertette a fenntartható finanszírozásra vonatkozó számvevőszéki ellenőrzés eredményeit, az EBB elnökhelyettese, Ambroise Fayolle pedig bemutatta az Bank új alkalmazkodási tervét.

Innováció és digitális ellenőrzés

A Számvevőszék fokozta erőfeszítéseit, hogy ellenőrzései során a modern technológiában és az új technikákban rejlő lehetőségeket felhasználva több és pontosabb információval szolgáljon az elszámoltathatósági folyamatban. ASzámvevőszék a 2021–2025-ös stratégiájában is kiemelt prioritásként jelölte meg a technológia és az adatok nagyobb mértékű használatát az ellenőrzések során.

Fejlesztési terv az adatok és a technológia fokozott felhasználásáról az ellenőrzések során

2021 júliusában a Számvevőszék elfogadta az adatoknak és a technológiának az ellenőrzések során történő fokozott felhasználására vonatkozó fejlesztési tervét. A terv célokat és célkitűzéseket határoz meg az elkövetkező öt évre annak érdekében, hogy a Számvevőszék ellenőrzési célkitűzéseinek megvalósításához jobban ki lehessen használni a technológiában rejlő lehetőségeket.

DATA: új csapat az ellenőrzés szolgálatában

A terv elfogadását követően a Számvevőszék létrehozta a D.A.T.A. (Data and Technology for Audit, adatok és technológia az ellenőrzésben) nevű új munkacsoportot. ADATA egy szakemberekből – főként adatelemzőkből és informatikai számvevőkből – álló központosított csoport, amelynek feladata az ellenőrzési csoportok támogatása és a fejlesztési terv Számvevőszéken belüli végrehajtása.

A csoportot 2021 folyamán, külső és belső munkaerő-felvétel révén alakítottuk ki, elsősorban az Európai Számvevőszék innovációs laboratóriuma, az ECAlab adatelemzőinek a bevonásával. Ezzel egy lépéssel közelebb kerülünk az ECAlab korábbi kísérleti projektjeinek és szolgáltatásainak kiterjesztett alkalmazásához.

Innováció és kialakulóban lévő technológiák

Bár a hangsúly eltolódott arra, hogy nagyobb léptékben kínáljunk kézzelfogható megoldásokat számvevőink számára, a kutatás és az innováció iránti igény továbbra is jelentős. Az ECAlab és a DATA csapata révén folytattuk az olyan technológiák kísérleti alkalmazását, mint a szövegbányászat, a folyamatbányászat és a mesterséges intelligencia. Létrehoztunk például egy robotizált folyamatautomatizálási (RPA) szolgáltatást az ellenőrzési bizonyítékok központi és automatizált gyűjtéséhez, amellyel gyorsítható és megbízhatóbbá tehető az igazoló dokumentumok letöltése. Az RPA használatára 17 ellenőrzési feladat során került sor.

Aktívan részt vettünk a digitális átalakulással foglalkozó intézményközi bizottság kialakulóban lévő technológiákkal foglalkozó csoportjában, és olyan technológiák bevezetésén dolgoztunk az uniós intézményeken belül, mint a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság vagy a blokklánc. 2021 szeptemberében úgy döntöttünk, hogy az uniós intézményekkel és szervekkel való együttműködés keretében egy olyan megközelítést igyekszünk kidolgozni, amely a megosztott könyvelési technológiáknak a sajátos szükségleteink kielégítését szolgáló kiaknázására irányul.

Az ECAlab emellett folytatta a nemzetközi tudásmegosztás előmozdítását a TiNA-hálózaton keresztül: ez a Számvevőszék által létrehozott hálózat a tagállami legfőbb ellenőrző intézmények szakembereit tömöríti tudásmegosztás és együttműködés céljával az ellenőrzési célú technológia és innováció területén.

Intézményi kapcsolatok

Szorosan együttműködünk az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, a nemzeti parlamentekkel és a tagállami kormányokkal, mivel munkánk hatása nagymértékben függ attól, hogyan tudják hasznosítani ellenőrzési megállapításainkat és ajánlásainkat.

Európai Parlament

2021 márciusában a Bizottsági Elnökök Értekezlete (CCC) meghívta a Számvevőszék elnökét a 2020–2025-ös stratégiánkra, valamint a 2021-re, illetve 2022-re és az azt követő évekre vonatkozó munkaprogramunkról folytatandó eszmecserére.

A Számvevőszék tagjai és ellenőrző csoportjaink továbbá rendszeresen meghívást kapnak az EP bizottságainak és szerveinek, elsősorban a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak (CONT) az üléseire, ahol alkalmuk nyílik bemutatni ellenőrzéseink eredményeit.

2021 nagy részében az EP továbbra is hibrid formában szervezte plenáris és bizottsági üléseit. A világjárványhoz kapcsolódó korlátozások ellenére a Számvevőszék 147 alkalommal jelent meg az EP előtt, ami éves szinten az eddigi legmagasabb szám.

2021-ben intézményünk tagjai összesen 19 különjelentést és négy áttekintést ismertettek a CONT bizottság előtt. A Számvevőszék jelentésekért felelős tagjai a 2020. évi mentesítés kapcsán 13, a 2019. évi mentesítés kapcsán pedig öt CONT-meghallgatáson vettek részt.

Emellett intézményünk tagjai 46 alkalommal mutattak be különjelentéseket, áttekintéseket és véleményeket 17 további EP-bizottságnak. Ezen ülések egy részére összevontan került sor, amikor több bizottság is érdeklődött ugyanazon jelentés iránt.

Az Európai Unió Tanácsa

A Tanács előkészítő szervei általában valamennyi különjelentésünkkel foglalkoznak, közvetlenül azok megjelenése után, áttekintéseinkkel, illetve véleményeinkkel azonban nem feltétlenül. 2021-ben 28 különjelentést és egy véleményt mutattunk be két tanácsi bizottságnak (Gazdasági és Pénzügyi Bizottság és Pénzügyi Szolgáltatások Bizottsága) és 18 tanácsi munkacsoportnak.

2021-ben emellett Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke és a Számvevőszék más tagjai hat megbeszélésen vettek részt az Európai Unió állandó képviselőivel. ATanács Költségvetési Bizottsága továbbá felkérte a Számvevőszék érintett vezetőségét, hogy mutassa be intézményünk 2021–2025-ös stratégiáját, a 2021-re, 2022-re és az azt követő évekre vonatkozó munkaprogramokat, az ügynökségek ellenőrzésére vonatkozó digitális stratégiát, valamint a 2022. évi költségvetés-tervezetet.

A Tanács elnöksége: Portugália 2021. január – 2021. június Szlovénia: 2021. július – 2021. december

Az Európai Unió Tanácsának legtöbb ülése virtuálisan került megrendezésre. A Számvevőszék tagjai ugyanakkor részt vettek néhány személyes részvétellel megrendezett ülésen is, ezek például a következők voltak:

  • 2021 áprilisában João Figueiredo, a Számvevőszék tagja az uniós környezetvédelmi miniszterek informális tanácsi ülésén, Lisszabonban ismertette a Számvevőszék környezetvédelmi munkájához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
  • 2021 novemberében Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke és Tony Murphy, a Számvevőszék tagja Szlovénia pénzügyminiszterével mint az ECOFIN Tanács elnökével találkozott, mielőtt az uniós pénzügyminiszterek előtt bemutatták volna a 2020. évi éves jelentést.

A nemzeti parlamentek és a tagállami kormányok

Találkozók a nemzeti parlamentekkel

2021-ben – a folyamatban lévő járvány miatt bevezetett korlátozások ellenére – 21 tagállam nemzeti parlamentje előtt, összesen 97 ülés keretében mutattuk be munkánkat. Ezek nagy részére személyesen került sor (80 személyes és 17 virtuális ülés).

Találkozók a tagállami kormányokkal

Tagjaink és vezetőségünk 2021-ben összesen 107 ülésen ismertették munkánkat 20 tagállam kormányaival és kormányzati szerveivel. Ezek nagy részére személyesen került sor (81 személyes és 26 virtuális ülés).

Európai Bizottság

Eszmecsere az ellenőrzött szervezetekkel a legmagasabb szinten

A Számvevőszék tagjai és a biztosok rendszeres kétoldalú kapcsolatot tartanak fenn a tervezett és folyamatban lévő ellenőrzési feladatokkal kapcsolatban.

Évek óta bevett gyakorlat az is, hogy intézményünk tagjai éves ülések keretében találkoznak európai bizottsági kollégáikkal.

2021-ben azonban a Covid19-járvány miatt megállapodás született arról, hogy ezt az éves ülést egy későbbi időpontra halasztják.

Együttműködés más legfőbb ellenőrző intézményekkel

Az Európai Unió Legfőbb Ellenőrző Intézményeinek Kapcsolattartó Bizottsága

A 27 tagállam legfőbb ellenőrző intézményével folytatott együttműködésünk elsősorban az uniós legfőbb ellenőrző intézmények vezetőinek kapcsolattartó bizottsága keretében zajlik. A fórum elősegíti az európai uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei és az Európai Számvevőszék közötti dialógust és az információk megosztását.

2021-ben – Belgium és Németország legfőbb ellenőrző intézményeivel együtt – együttműködési tevékenységet indítottunk a Next Generation EU végrehajtása kapcsán, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásának uniós és nemzeti szintű ellenőrzésére vonatkozóan. Kezdeményezésünk igen kedvező fogadtatásban részesült, mivel 18 uniós legfőbb ellenőrző intézmény számvevői és ellenőrzési vezetői éltek azzal a lehetőséggel, hogy rendszeresen találkozzanak és megvitassák a vonatkozó kérdéseket és ellenőrzési módszereket.

Az éves ülés elhalasztása

Szokásos körülmények között a Kapcsolattartó Bizottság évente ülésezik. A 2020 októberére tervezett éves ülést azonban a Covid19-járvány miatt 2022-re halasztottuk. A Számvevőszék 2021 novemberében időközi online ülést szervezett.

2021 júliusában ellenőrzési kompendiumot adtunk ki a Covid19-világjárványra adott válaszintézkedésekről

2021 júliusában a Kapcsolattartó Bizottság nevében közzétettük az „Ellenőrzési kompendium a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos kihívásokról” című kiadványt, amely tájékoztatást nyújt a világjárvány nemzeti és nemzetek feletti hatásáról, illetve az ilyen szinten tett válaszlépésekről, valamint áttekintést ad az uniós legfőbb ellenőrző intézmények által 2020-ban végzett és közzétett vonatkozó ellenőrzésekről.

Ez volt az ellenőrzési kompendiumok negyedik kiadása: ezeket a kiadványokat a Kapcsolattartó Bizottság immár éves rendszerességgel teszi közzé.

Ellenőrzési célú technológiai és innovációs hálózat

Az Ellenőrzési célú technológiai és innovációs hálózaton (TINA) belül más uniós legfőbb ellenőrző intézményekkel közösen, 2020 novemberében elindított tudásmegosztási és együttműködési platformunkra eddig 26 uniós legfőbb ellenőrző intézmény, a Bizottság és a Számvevőszék 498 felhasználója regisztrált.

A hálózat 12 élő online rendezvényt szervezett olyan témákban, mint a robotizált folyamatautomatizálás, a folyamatbányászat, a blokklánc és a kiberbiztonság, munkaülésenként átlagosan 60. résztvevővel.

Az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrzési intézményei

Támogatjuk az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó[*], Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország) legfőbb ellenőrző intézményeit is.

2021-ben támogattuk a SIGMA-t (kormányzás- és vezetésfejlesztési támogatási program), az OECD és az Európai Unió közös kezdeményezését, a Covid19-járványhoz kapcsolódó közkiadások ellenőrzésével foglalkozó műhelytalálkozók szervezésében.

[*] Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

INTOSAI

2021-ben is aktívan részt vettünk a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI) tevékenységeiben. A Szakmai Standardokkal Foglalkozó Bizottság (PSC) alelnökeként közreműködtünk az INTOSAI stratégiai tervezéssel foglalkozó munkacsoportjában, és aktívan együttműködtünk a többi munkacsoport elnökével. 2021 novemberében részt vettünk az INTOSAI igazgatótanácsának virtuális ülésén.

Részt vettünk a szakmai standardalkotó bizottság (PSC) albizottságaiban és más INTOSAI-munkacsoportok tevékenységeiben és projektjeiben is, különösen a környezetvédelmi ellenőrzés, a nagy adathalmazok, a pénzügyi modernizáció és a szabályozási reform, valamint a közpolitikák és -programok értékelése terén. Részt vettünk továbbá az INTOSAI számvevők professzionalizálásával foglalkozó munkacsoportjában és az INTOSAI fejlesztési kezdeményezésben.

EUROSAI

Aktívan hozzájárultunk emellett a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Szervezetének (EUROSAI) tevékenységeihez is, és részt vettünk az INTOSAI Európai Regionális Csoportjában, különösen annak a környezetvédelmi ellenőrzéssel, az információtechnológiákkal, a katasztrófákra és elemi csapásokra elkülönített források ellenőrzésével, valamint az ellenőrzési etikával foglalkozó munkacsoportjaiban.

2021-ben folytattuk a „Felkészülés a jövőbeli kockázatokra és éghajlati válságokra: Eljött az idő, hogy az ellenőrzés a hosszú távú kilátásokkal foglalkozzon?” nevű projektcsoport munkáját, amelyet az Egyesült Királyság nemzeti számvevőszékével közösen irányítunk a „Forward thinking and emerging issues” (Előremutató hozzáállás és újonnan felmerülő kérdések) portfólió keretében. Emellett aktívan részt vettünk a Covid19-járvány kapcsán tett válaszlépések ellenőrzésével foglalkozó projektcsoport munkájában is.

Az EUROSAI tagjaival együtt kísérő rendezvényt szerveztünk a COP26 keretében „Az éghajlat-politikai fellépés megvalósítása” címmel.

A Számvevőszék vezetősége

Tagok

A Számvevőszék kollektív testületként látja el feladatait, amelybe minden uniós tagállam egy-egy tagot delegál. A tagokat az egyes tagállami kormányok jelölése alapján az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács nevezi ki. Intézményünk nem játszik szerepet a tagok jelölésének, illetve kinevezésének folyamatában.

A számvevőszéki tagok megbízatási ideje hat év, és megbízatásuk megújítható. Feladataikat teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében látják el, erre hivatalba lépése előtt minden számvevőszéki tag az Európai Bíróság előtt ünnepélyesen kötelezettséget vállal.

A Tanács 2021-ben Marek Opiołát nevezte ki új lengyel tagnak, aki 2021. február 1-jén vette át a korábbi lengyel tag, Janusz Wojciechowski megbízatását. Janusz Wojciechowskit még 2019-ben nevezték ki az Európai Unió mezőgazdasági biztosává.

Portugál tagunk, João Figueiredo sajnos 2021. június 29-én elhunyt. A mandátumának kitöltéséhez szükséges jelölési eljárás 2021 végén még folyamatban volt.

2021-ben a tagok testülete 20 alkalommal ülésezett. A világjárvány miatt a legtöbb ilyen ülésre hibrid formában került sor, egyes tagok a Számvevőszék épületében, mások virtuálisan vettek részt ezeken. Az üléseken 97%-os volt a részvételi arány. A tagok kamarai és bizottsági üléseken is részt vettek (lásd még: Ellenőrzési kamarák és bizottságok).

A Számvevőszék 2021. évi éves szemináriuma:
az NGEU eszköz, a kommunikációs stratégia,
valamint a 2022-re és az azt követő évekre
vonatkozó munkaprogram megvitatása

A Számvevőszék tagjai, a főtitkár és az igazgatók évente egyszer kétnapos szemináriumot szerveznek, hogy megvitassák az intézmény hosszú távú stratégiájával, munkájával és szervezeti felépítésével kapcsolatos fontos kérdéseket.

A Számvevőszék idei szemináriumán a tagok a következő alapvető fontosságú témákat vitatták meg:

  • a megbízhatósági nyilatkozat jövője;
  • a Next Generation EU eszköz;
  • a teljesítményjelentések jövője;
  • a koronavírus-válságból levont tanulságok;
  • a Számvevőszék részvétele az Európa jövőjéről szóló konferencián;
  • a Számvevőszék kommunikációs stratégiája;
  • a 2022-re és az azt követő évekre vonatkozó munkaprogram.

Az elnök

Az elnök feladatai közé tartozik az intézmény stratégiájának kialakítása, a tervezési és teljesítménymenedzsment, a kommunikációs és médiakapcsolatok fenntartása, az intézményi kapcsolattartás, a jogi kérdések és a belső ellenőrzés. A Számvevőszék külkapcsolatai során is az elnök képviseli az intézményt.

Elnökünket a tagok maguk közül választják ki hároméves, megújítható időtartamra. Ezt követően a megválasztott személy látja el az egyenlő felek közötti első szerepet (primus inter pares), elnököl a Számvevőszék ülésein, és biztosítja a Számvevőszék határozatainak végrehajtását.

Az elnöki tisztséget 2016 szeptembere óta Klaus-Heiner Lehne tölti be, akit 2019 szeptemberében újraválasztottak.

Megjegyzés: 2022. februári állapot.

Ellenőrzési kamarák és bizottságok

A tagok az öt ellenőrzési kamara valamelyikéhez tartoznak. Jelentéseinket, áttekintő kiadványainkat és véleményeinket a kamarák fogadják el. Az ellenőrzési kamarák feladataikat tagjaik között osztják meg. Saját ellenőrzési feladataiért minden tag elszámolással tartozik a kamara és a számvevőszéki testület felé. Az ellenőrzési munkát az ellenőrzési kamarákhoz tartozó igazgatóságokon dolgozó szakosodott számvevők végzik.

Az egyes ellenőrzési kamarák elnökét a kamara tagjai kétéves, megújítható időtartamra választják meg. 2021 decembere óta öt kamaraelnökünk Samo Jereb, Iliana Ivanova, Bettina Jakobsen, Mihails Kozlovs és Tony Murphy.

Az Ellenőrzés-minőségi Bizottság feladata az Európai Számvevőszék ellenőrzési irányelveinek, standardjainak és módszertanának gondozása, az ellenőrzések támogatása és fejlesztése, valamint az ellenőrzések minőségének felügyelete. A bizottság az egyes ellenőrzési kamarák egy-egy képviselőjéből áll, elnöke Jan Gregor.

Az Igazgatási Bizottság és adott esetben a tagok testülete (ezek esetében az elnöki tisztet a Számvevőszék elnöke látja el) szélesebb körű stratégiai és adminisztratív kérdésekben hoz döntéseket. Az Igazgatási Bizottság tagjai a Számvevőszék elnöke, a kamarák elnökei, az Ellenőrzés-minőségi Bizottság elnöke, valamint az intézményközi kapcsolatokért felelős számvevőszéki tag (2021 decembere óta Rimantas Šadžius tölti be ezt a tisztséget).

2021-ben 95 kamarai ülésre, 12 igazgatási bizottsági ülésre és kilenc ellenőrzés-minőségi bizottsági ülésre került sor. A világjárvány miatt a legtöbb ülést hibrid formában tartották meg. Az üléseken 98%-os, 96%-os, illetve 96%-os volt a részvételi arány.

További bizottságaink: az Etikai Bizottság (elnöke: Joëlle Elvinger), a Belső Ellenőrzési Bizottság (elnöke: Ivana Maletić) és az Előrejelzéssel Foglalkozó Tanácsadó Bizottság (elnöke: Helga Berger, 2021 decemberi állapot).

Felső vezetésünk a főtitkárból és az igazgatókból áll. Intézményünkben összesen tíz igazgatóság van: a kamarákhoz öt igazgatóság, az Ellenőrzés-minőségi Bizottsághoz egy igazgatóság tartozik, az elnökséghez szintén egy, a főtitkársághoz pedig három.

2021. január 1-jén hatéves időtartamra Zacharias Kolias lépett hivatalba a Számvevőszék főtitkáraként.

Megjegyzés: 2022. februári állapot.

A teljesítmény mérése

Fő teljesítménymutatókat (KPI) alkalmazunk, amelyek tájékoztatják a vezetést arról, hogyan halad a kitűzött stratégiai célok elérése, emellett segítik a döntéshozatalt, és tájékoztatják intézményi partnereinket a teljesítményünkről. 2021–2025-ös stratégiánk mentén aktualizáltuk a fő teljesítménymutatókat. A következő öt fő teljesítménymutató széles körű áttekintést nyújt arról, hogy intézményünk hogyan teljesít tevékenységeinek terjesztése, hatása és megítélése tekintetében:

  • a közzétett és a tervezett jelentések aránya;
  • médiajelenlét;
  • munkánk hatása és megítélése (az érdekelt felek visszajelzései);
  • más intézmények, nemzeti parlamentek és tagállami kormányok ülésein való részvételünk, valamint nemzetközi tevékenységeink;
  • a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtása.
A Covid19-járvánnyal kapcsolatos korlátozások ellenére 2021-ben 32 jelentést tettünk közzé

2021-ben a Covid19-járvány okozta nehéz körülmények ellenére 32 jelentést tettünk közzé, vagyis ugyanannyit, mint 2020-ban. A 32 jelentésből 27 különjelentés, öt pedig áttekintés volt. Ez azonban nyolccal kevesebb, mint a 2021-re és az azt követő évekre vonatkozó munkaprogramban tervezett 40 jelentés, néhány ellenőrzés ugyanis késedelmet szenvedett az év folyamán.

Közzétett jelentéseink száma

2021-ben összesen 55 kiadványt tettünk közzé.

Médiajelenlét

2021: intézményünk iránt növekedett a médiafigyelem

2021-ben mintegy 67 000 online cikk és közösségimédia-bejegyzés kapcsolódott ellenőrzési jelentéseinkhez, más kiadványainkhoz vagy általában a Számvevőszékhez. A korábbi évekhez képest ez jelentős növekedést jelent a médiafigyelem tekintetében (2020: 32 000; 2019: 51 000).

A médiafigyelem a jelentés tárgyától és összetettségétől függően nagymértékben változhat. Külső tényezők, mint például egy fontos esemény vagy szakpolitikai fejlemény, szintén befolyásolhatják a média érdeklődését kiadványaink iránt. Vészhelyzetekben – például a Covid19-világjárvány idején – a média figyelme elsősorban a válsággal kapcsolatos kérdésekre irányul.

A Covid19-járvány miatti kijárási korlátozások óta virtuálisan népszerűsítettük kiadványainkat, aminek köszönhetően növelni tudtuk kapcsolataink számát az újságírókkal, ez pedig kedvezően hatott az intézményünkre irányuló médiafigyelemre.

Az előző évekhez képest jelentősen megnőtt az ellenőrzési jelentéseink iránti érdeklődés. Ugyanez volt a helyzet más kiadványok és általában a Számvevőszék tekintetében is, amelyek esetében a médiafigyelem a Covid19-járvány előttihez közeli szintet ért el.

Interakció a sajtóval

2021-ben 49 sajtóközleményt tettünk közzé 23 uniós nyelven, emellett bizonyos nyelveken háttéranyagokat és a sajtó munkatársai számára készített tudnivalókat és azonnal felhasználható hanganyagokat is kibocsátottunk. Emellett állásfoglalásokat készítettünk a befolyásos újságokban való közzététel céljából, és interjúkat adtunk nagy Európa-szerte jelenlévő, rádió- és televízióállomásokat és írott sajtót is magukban foglaló médiaorgánumoknak. Ezenkívül 26 online sajtótájékoztatót tartottunk, beleértve az egyes tagállamokban az éves jelentésünk kapcsán tartott sajtótájékoztatókat is. Tájékoztatóinkon összesen 527 újságíró vett részt, akik közül a legtöbben az uniós tagállamok főbb nemzeti médiaorgánumait képviselték.

Egymillió látogatás a Számvevőszék honlapján

2021-ben ismét több mint egymillió látogatást számolhattunk honlapunkon, az egyedi látogatók száma mintegy 546 000 volt.

Lelassult közösségimédia-tevékenység

A közösségimédia-felületek lehetővé teszik számunkra, hogy közvetlenül is kapcsolatba lépjünk a polgárokkal. 2021-ben a Covid19-válság kapcsán tovább csökkentettük a közösségi médiában való tevékenységünket; közösségimédia-csatornáinkon összesen 718 közösségimédia-bejegyzést tettünk közzé a Számvevőszékről és annak munkájáról (2020: 1007 bejegyzés).

2021-ben továbbra is megosztottuk az ECA Journal cikkeit a közösségi médiában. Így bejegyzéseink 28%-a az ECA Journalban már korábban megjelent cikk volt (2020: 32%).

2021: tovább nőtt a közösségi médiában a követőink száma

2021 végéig három közösségimédia-fiókunknak (Twitter, LinkedIn, Facebook) mintegy 39 000 követője volt (2020: 35 000).

Munkánk hatása és megítélése

Felméréseink válaszadóinak 83%-a hasznosak találja jelentéseinket a munkájához

Folyamatosan értékeljük, hogy jelentéseink olvasói (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az uniós ügynökségek, a tagállamok állandó képviseletei, a tagállami ügynökségek és a legfőbb ellenőrző intézmények, a nem kormányzati szervezetek, a tudományos körök, a média és más felek munkatársai) szerint munkánk valószínűleg milyen hatást vált ki és mennyiben hasznos.

2018 óta anonimizált elektronikus felmérések keretében kérjük olvasóinkat arra, hogy adjanak minőségi visszajelzést egyes kiválasztott jelentéseinkről, és általában véve tegyenek javaslatokat munkánk kapcsán.

2021-ben összességében a közel 500 válaszadó 83%-a vélte úgy, hogy a jelentéseink hasznosak a munkájukhoz, és 79%-uk találta úgy, hogy azok érezhető hatással járnak. Ez hasonló a tavalyi eredményhez (2020: 84%, illetve 75%).

Részvételünk más intézmények, nemzeti parlamentek és tagállami kormányok ülésein, valamint nemzetközi tevékenységeink

A részvételek száma jelentősen nőtt

2021-ben összesen 419 alkalommal mutattuk be munkánk eredményeit az Európai Parlament bizottságai, a Tanács előkészítő szervei, valamint nemzeti parlamentek és tagállami kormányok előtt.

Emellett 154 nemzetközi tevékenységben vettünk részt. Ezek közé tartoztak a nemzetközi állami ellenőrző szervezetek, különösen az INTOSAI és az EUROSAI tevékenységei, valamint a más legfőbb ellenőrző intézményekkel közösen megrendezett kétoldalú rendezvények, konferenciák, találkozók és a szélesebb közönséget célzó események.

2021-ben aktualizáltuk – a tagállami kormányokra és a nemzetközi tevékenységekre is kiterjesztettük – a részvételeinkre vonatkozó fő teljesítménymutatónkat.

Összességében jelentősen fokoztuk együttműködésünket az európai és nemzetközi érdekelt felekkel, amely téren meghaladtuk a Covid19-világjárvány előtti szintet is.

A Számvevőszék ajánlásainak végrehajtása

2017. évi ajánlásaink szinte mindegyikét végrehajtották

Ajánlásaink végrehajtását számvevőink által végzett nyomon követés révén mérjük. 2021-ben a 2017-ben közzétett jelentéseinkben megfogalmazott ajánlásokat elemeztük.

Az elemzés azt mutatta, hogy a 2017-ben közzétett éves jelentésünkben megfogalmazott 35 ajánlás 94%-át és a 2017. évi különjelentéseinkben szereplő 161 ajánlás 89%-át teljes egészében, illetve néhány vagy a legtöbb tekintetben végrehajtották.

Munkatársaink

A munkaerő megoszlása

2021 végén a Számvevőszéken – csakúgy, mint a megelőző években – az állandó és ideiglenes álláshelyek száma 853 volt. Ezekből 527 fő az ellenőrzési kamarákban, azon belül 104 a számvevőszéki tagok kabinetjében dolgozott.

Emellett év végén 92 szerződéses alkalmazottat és 25 kirendelt nemzeti szakértőt foglalkoztattunk (2020: 83, illetve 15).

Munkaerő-felvétel

Munkaerő-felvételi politikánk az uniós intézmények általános alapelveit és foglalkoztatási feltételeit követi, munkatársaink pedig széles körű tudományos és szakmai háttérrel rendelkeznek.

2021-ben 80 új alkalmazottat vettünk fel (2020: 62): ezen belül 16 tisztviselőt, 21 ideiglenes alkalmazottat, 30 szerződéses alkalmazottat és 13 kirendelt nemzeti szakértőt.

A számvevőknek szóló ASPIRE programunk célja, hogy segítse az újonnan érkezők szakmai integrációját, lehetővé téve számukra, hogy az első három évben munkahelyi tapasztalatot szerezzenek különböző ellenőrzési feladatokban és célzott képzési tevékenységekben vegyenek részt.

Mindemellett három–öt hónapos időtartamra 56 szakmai gyakornoki állást is biztosítottunk (2020: 44) egyetemi végzettséggel rendelkező gyakornokok számára. 2021-ben gyakornokaink származási országukból dolgoztak a márciusi és májusi időszakban, az októberi időszakban azonban már a Számvevőszék más munkatársaihoz hasonló hibrid formában, ötvözve a helyszíni és a távoli munkavégzést.

Életkor szerinti megoszlás

2021 végén aktív szolgálatban lévő alkalmazottaink háromnegyede (76%) 40–59 éves volt, ez az arány megfelel a 2020. évi adatoknak.

Igazgatóink és ügyvezetőink közel háromnegyede (73%) 50 éves vagy annál idősebb (2020: 80%). Ezért a következő 5–10 évben a nyugdíjazások miatt a vezetői állomány jelentős megújulásával kell számolni.

Esélyegyenlőség

Összességében a nők és a férfiak egyenlő arányban vesznek részt munkaerő-állományunkban.

Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy szervezetünk valamennyi szintjén egyenlő karrierlehetőségeket biztosítsunk munkatársaink számára. A nők és a férfiak egyenlő arányban képviseltetik magukat munkaerő-állományunkban, 2021-ben igazgatóink és ügyvezetőink több mint egyharmada (36%) nő volt (2020: 35%).

A Számvevőszéken az ellenőrzés terén dolgozó ügyvezetők között a nők aránya elérte a 37,5%-ot (2020-ban: 29%), ami közel jár a 2027-re kitűzött 40%-os célhoz. A 2021–2025-ös időszakra vonatkozó új többéves szakpolitikai és cselekvési tervünk szerint 2021-ben az esélyegyenlőségi politika helyett egy szélesebb körű, a sokszínűségre és a befogadásra összpontosító megközelítésre tértünk át.

Ugyanígy továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy vezetőségünkben javítsuk a földrajzi egyensúlyt.

Ellenőrzés-támogatás

Ellenőrzési módszertan

AWARE

2021-ben honlapunkon elérhetővé tettük az AWARE (Accessible Web-based Audit Resource, Hozzáférhető Webalapú Ellenőrzési Forrás) belső digitális platformot. Ezen a közös hozzáférési ponton keresztül a nagyközönség elérheti mind ellenőrzési módszertanunkat, mind iránymutatásainkat.

Szakmai képzés

Az online tanulás konszolidálása

Amint előre látható volt, 2021-ben az online tanulás vált a szokásos tanulási formává. Az előző évben szerzett tapasztalatok alapján rekordszámú (616) tanulási tevékenységet tudtunk szervezni különböző témákban, az ellenőrzéstől az adatvédelemig. A közegészségügyi helyzet néhány alkalommal lehetővé tette a hibrid vagy tantermi képzést.

Az online tevékenységek nagy számának és a résztvevők számára vonatkozó korlátozások hiányának köszönhetően pozitívan alakultak a képzési mutatók, amelyek 2020-hoz képest jelentősen növekedtek.

2021: túlléptük a szakmai képzésre vonatkozó célértéket

Idén ismét túlléptük a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség ajánlásaival összhangban meghatározott szakmai képzési célt, amely a számvevőknek évi 5 nap, a nem ellenőrzéssel foglalkozó munkatársaknak pedig évi 2 nap nem nyelvi jellegű képzésnek felel meg.

Számvevőink átlagosan 8,5 napot (2020-ban: 5,4 napot), míg a nem ellenőrzéssel foglalkozó munkatársaink átlagosan 4,2 napot (2020-ban: 3,1 napot) töltöttek képzéssel.

Személyre szabott ellenőri képzések

Prioritásunk, hogy megfelelő és időszerű képzések nyújtásával támogassuk a Számvevőszék ellenőrzési tevékenységét. Ezért továbbra is testre szabott tanfolyamokat szerveztünk különböző témákban. E témák közé tartozott a körforgásos gazdaság, a Covid19-válság alatti szabad mozgás, a jó költségvetési kormányzás, az átalakulóban lévő széntermelő régiók, a közbeszerzés, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keret, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az Uniós Vámkódex.

Fokoztuk a csalás, az etika és a feddhetetlenség területével kapcsolatos képzési tevékenységünket is: számos tanfolyamot és előadást szerveztünk a kapcsolódó témákról. Meghívtuk az OLAF, az Európai Ügyészség, az Eurojust és a Transparency International oktatóit és előadóit, hogy osszák meg munkatársainkkal tudásukat és tapasztalataikat.

Tematikus programok

Csakúgy, mint 2020-ban, korábbi képzési napunk helyett 2021-ben is virtuális képzési hetet rendeztünk. Megragadva az alkalmat arra, hogy túllépjünk a fizikai határokon, Európán kívüli előadókat is meghívtunk. Az Auditvásár (Audit Fair) nevű eseményünkön (a megjelenés sorrendjében) Ausztrália, Dél-Afrika, Brazília, Japán és Kanada legfőbb ellenőrző intézményei szerepeltek. Egyéb igen érdekes előadásokat is hallhattunk többek között a környezetvédelem, a kommunikáció és az adatelemzés témájában.

2021 októberében került sor a kilencedik európai kiberbiztonsági hónap (ECSM) megrendezésére: a kezdeményezés célja az online biztonság előmozdítása és az uniós polgárok kiberbiztonsággal kapcsolatos tudatosságának növelése. A Számvevőszék megtiszteltetésnek tartotta, hogy az Európai Bizottsággal közösen rendezhette meg a nyitórendezvényt. Sűrű, egy egész hónapra szóló programot készítettünk, amelyben az uniós intézmények és a luxemburgi társintézményeik legfőbb kiberbiztonsági szakértői vettek részt.

2021 novemberében megrendeztük az első „Közérthető Nyelvi Napokat” is a Számvevőszéken. Az Európai Számvevőszék legjobb különjelentéseit ünneplő és díjazó Clear Language (Közérthető Nyelv) Díj köré szerveződő tematikus hét lehetőséget kínált arra, hogy előtérbe helyezzük a világos írásmódot és megvitassuk azokat a nehézségeket, amelyekkel a nagyközönség megszólítása során szembe kell néznünk.

Képzés és figyelemfelkeltés az új hibrid környezettel kapcsolatban

2021-ben folytattuk a pályaorientációs tanácsadóknak, mentoroknak, belső facilitátoroknak és bizalmas kapcsolattartó személyeknek szóló képzési programunkat. Igyekeztünk támogatni munkatársainkat az új hibrid környezetben való munkavégzésben és a reziliencia növelésében, ezért több előadást és műhelytalálkozót szerveztünk olyan témákban, mint a Covid19-járvány, a magány és a munkahelyi zaklatás, a kijárási korlátozások alatti zaklatás, a tudatos jelenlét (mindfulness), valamint a munkaszünetek tiszteletben tartásának fontossága a távmunka során.

Fordítási Igazgatóság

2021-ben több mint 227 000 oldal fordítását és lektorálását biztosítottuk (2020: 223 000), ezen belül 29 800 oldal fordítása kiszervezett munka keretében történt. Fordítóink részt vettek ellenőrzési tevékenységeinkben is, nyelvi támogatást nyújtva a helyszíni ellenőrzések során, a virtuális megbeszéléseken, valamint a jelentések elkészítésében. Emellett részt vettek a kommunikációs munkában, nyelvi tanácsadást nyújtottak és azáltal is javították a kiadványok minőségét, hogy a mondanivalót – például kulturális adaptálás révén – az adott célközönséghez igazították.

Felvettük új ír nyelvi csoportunk tagjait, képzéseket nyújtottunk számukra, és célunk, hogy 2022-től kezdve ez a csoport is hasonló mennyiségű fordítást tudjon végezni, mint más nyelvi csoportok.

Információbiztonság

2021: újabb, feladatokkal teli év a kiberbiztonság tekintetében

Mivel a Számvevőszék munkatársai a Covid19-világjárvány miatt továbbra is teljes mértékben csatlakoztatott eszközökkel végezték a munkát, a kiberbiztonság 2021-ben is különösen fontos kérdés volt. Vissza-visszatértek a kibertámadások és az adatvédelmi incidensek, de új alkalmazások telepítésével szilárdabb védelmet biztosíthattunk intézményünk számára.

Új információosztályozási politikánk tavalyi elfogadását követően iránymutatásokat dolgoztunk ki a Számvevőszék információinak osztályozására vonatkozóan, amelynek része az ezen információkhoz való hozzáférés belső megosztási platformon keresztül történő biztosítására vonatkozó iránymutatás is.

Elfogadtuk a 41–2021. sz. határozatunkat az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról. Felkértük az Európai Bizottság képviselőit, hogy értékelés céljával látogassanak el megerősített adminisztratív területünkre, hogy jóváhagyást kaphassunk az „EU-restricted” minősítéssel ellátott adatok feldolgozásához.

Ezen időszak főbb eredményei a következők voltak:

  • A Számvevőszék első két szimulációs adathalászati kampánya a felhasználók kibertudatosságának mérésére irányult.
  • Az EU Sign eszközt már elfogadják az Európai Számvevőszék hivatalos elektronikus aláírási módjaként. Az EU Sign az Európai Bizottság által nyújtott elektronikus aláírási szolgáltatás.
  • Új eszköz telepítése az érzékeny adatbázisok és fájlok védelmére.

A 2021. év kihívást jelentett a sebezhetőségek kezelése tekintetében, mivel a fenyegetések nagy száma miatt az informatikai csoportok részéről azonnali fellépésre volt szükség a kritikus szoftverhibák orvoslása érdekében.

Épületeink

Tevékenységünket jelenleg egy három részből („K1”, „K2” és „K3”) álló épületben folytatjuk, amely egyetlen, integrált műszaki egységként működik. Emellett vészhelyzeti helyreállítási központunk számára is bérelünk irodákat Luxembourgban.

A jelenlegi Covid19-válság miatt személyzetünk szinte teljes egészében otthon dolgozott 2021-ben, és a külső látogatásokat a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kellett. Amint az oltóanyagok rendelkezésre álltak, a Számvevőszék személyzetének többségét beoltották. Ez az új Covid19-fertőzések nyári csökkenésével párosulva lehetővé tette a Számvevőszék számára, hogy az ősz folyamán munkatársai számára rendszeres irodai munkavégzést írjon elő. Más uniós intézményekkel összhangban a Számvevőszék 2021. szeptember 13-tól kezdődően legalább heti két hivatali napot vezetett be (havi átlagként). Az Omicron variáns megjelenését követően ez heti egy napra csökkent.

Ugyanakkor minden szükséges egészségvédelmi és biztonsági intézkedést végrehajtottunk annak érdekében, hogy az épületekben tartózkodó alkalmazottak a lehető legjobb körülmények között dolgozhassanak, amíg a helyzet normalizálódik.

2021-ben a Számvevőszék üléstermeit úgy alakították át, hogy lehetővé váljanak a hibrid ülések.

K1

A K1 épület 1988-ban nyílt meg, jelenleg 310 munkatársunk számára találhatók benne irodák, valamint tárgyalótermek. Az alagsori szinteken parkolók, műszaki berendezések, tárolóhelyiségek, a könyvtár és a fő irattár, míg a legfelső emeleten csak műszaki berendezések találhatók.

A K1 épület korszerűsítésére 2008-ban került sor olyan módon, hogy megfeleljen az országos egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. A K1 épületben alkalmazott technológiát lehetőség szerint a K2 és a K3 épületben alkalmazott technológiához igazították.

K2

A K2 épület 2003-ban nyílt meg. Az alagsori szinteken parkolók, műszaki berendezések, tárolóhelyiségek és egy edzőterem található. A legfelső emeletet teljes egészében műszaki berendezések foglalják el. A többi emeleten – akár 241 alkalmazott elhelyezésére is alkalmas – irodák, valamint tárgyalótermek, egy tolmácsfülkékkel is ellátott konferenciaterem, videokonferenciatermek, kávézó és alapfelszereltségű konyhák helyezkednek el.

Jelenleg folyik a K2 épület korszerűsítése, a munkahelyek kialakításának optimalizálása és néhány műszaki berendezés modernizálása céljából. A Covid19-válság kezdetén a munkálatok kezdete késedelmet szenvedett, de végül 2020 novemberében elindulhattak, és várhatóan 2022 végéig be is fejeződnek.

2014 márciusában a Tanács és az Európai Parlament is egyetértett azzal, hogy az ehhez szükséges munkálatok költségeit a Számvevőszék a – néhány évvel korábban elkészült – K3 épület megépítéséhez rendelkezésre bocsátott költségvetés fennmaradó összegéből állja.

K3

A K3 épület 2012-ben nyílt meg. Az alagsori szinteken parkolók, műszaki berendezések, tárolóhelyiségek, ki- és berakodás számára fenntartott helyek, hulladéktárolók, nyomda, konyhák és irattárak találhatók. A földszinten helyezkedik el az ebédlő, a kávézó és az oktatótermek. Az épület emellett helyt ad 503 munkatársunk elhelyezésére alkalmas irodáknak, valamint tárgyalótermeknek és egy informatikai helyiségnek. A hatodik emeleten fogadótermek, egy konyha és műszaki berendezések találhatók. A K3 épület „nagyon jó” BREEAM-minősítést kapott: a BREEAM a világon a legfejlettebb, az épületek fenntarthatóságát értékelő és tanúsító rendszer.

A Számvevőszék épületei Luxembourg Kirchberg városrészében.

Környezetgazdálkodás

Uniós intézményként valamennyi tevékenységünk során kötelességünk betartani a gondos környezetgazdálkodás elvét. Elkötelezettek vagyunk tehát a környezeti hatásunk folyamatos csökkentése mellett. Éves rendszerességgel nyomon követjük és elemezzük a tevékenységeink által generált üvegházhatásúgáz-kibocsátás mennyiségét.

A Számvevőszék büszke arra, hogy megszerezhette a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítását. Sikeresen üzemeltetjük az EMAS előírásainak megfelelő környezetközpontú irányítási rendszerünket és teljes mértékben megfelelünk az ISO 14 001:2015 szabvány tanúsítási követelményeinek.

Vitathatatlan, hogy 2020 márciusa óta a világjárvány kedvező hatást gyakorolt környezeti mutatóinkra, az alábbiak szerint:

  • a munkával kapcsolatos utazásból és ingázásból származó szén-dioxid-kibocsátás drasztikusan csökkent;
  • a személyzet helyszíni jelenlétéhez közvetlenül kapcsolódó mutatók – például a papír- és vízfogyasztás, valamint hulladék keletkezése – jelentősen csökkentek a tömeges távmunka miatt;
  • az energiafogyasztás is csökkent, bár kisebb mértékben, a kijárási korlátozások és a kihasználtság csökkenése idején, amikor a személyzet többnyire otthonról dolgozott.

2019-ben üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk összesen 6144 tonna szén-dioxid-egyenérték (tCO2e) volt, ami 43%-os csökkenést jelent 2014-hez, vagyis ahhoz az évhez képest, amikor mérni kezdtük szén-dioxid-kibocsátásunkat.

Fenntarthatósági jelentések

A Számvevőszék különálló jelentésben fogja bemutatni a fenntarthatóság érdekében 2021-ben tett fellépéseket.

A Számvevőszék elszámoltathatósága

Pénzügyi információk

Intézményünk finanszírozása az Európai Unió költségvetésének igazgatási kiadások fejezetéből történik.

2021-ben költségvetésünk összege mintegy 153,7 millió euró volt.

Költségvetésünk az összes uniós igazgatási kiadás mintegy 1,5%-át (az összes uniós kiadás kevesebb mint 0,1%-át) teszi ki.

A 2021. évi költségvetés végrehajtása

2021. ÉVI PÉNZÜGYI ÉV Végleges előirányzatok Kötelezettségvállalások Felhasznált, % (kötelezettség-vállalások/elő-irányzatok) Kifizetések
1. cím: Az intézménynél dolgozó személyek (ezer euró)
10. Az intézmény tagjai 10 654 10 138 95% 10 111
12. Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak 114 511 112 601 98% 112 601
14. Egyéb alkalmazottak és külső szolgáltatások 7 835 7 152 91% 6 861
162. Helyszíni ellenőrzések 1 529 383 25% 266
161 + 163 + 165. Az intézménynél dolgozó személyekkel kapcsolatos egyéb kiadások 2 660 2 519 95% 2 144
Részösszeg (1. cím) 137 189 132 793 97% 131 983
2. cím: Épületek, bútorok, berendezések és egyéb működési költségek
20. Ingatlantulajdon 4 306 4 306 100% 2 282
210. Informatika és távközlés 9 141 9 141 100% 4 484
212 + 214 + 216. Bútorok és kapcsolódó költségek 880 837 95% 470
23. Folyó igazgatási kiadások 385 324 84% 296
25. Ülések, konferenciák 496 90 18% 69
27. Tájékoztatás és kiadványok 1 325 1 074 81% 739
Részösszeg (2. cím) 16 533 15 772 95% 8 340
Számvevőszék összesen 153 722 148 565 97% 140 323

A 2022. évi költségvetés

A 2022. évi költségvetés összege a 2021. évihez képest 5,48%-os növekedést mutat.

2021. ÉVI PÉNZÜGYI ÉV 2022 2021
1. cím: Az intézménynél dolgozó személyek (ezer euró)
10. Az intézmény tagjai 11 715 10 704
12. Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak 120 838 114 120
14. Egyéb alkalmazottak és külső szolgáltatások 8 444 7 861
162. Helyszíni ellenőrzések 2 452 2 988
161 + 163 + 165. Az intézménynél dolgozó személyekkel kapcsolatos egyéb kiadások 2 732 2 613
Részösszeg (1. cím) 146 181 138 286
2. cím: Épületek, bútorok, berendezések és egyéb működési költségek
20. Ingatlantulajdon 3 778 3 358
210. Informatika és távközlés 8 228 8 171
212 + 214 + 216. Bútorok és kapcsolódó költségek 944 901
23. Folyó igazgatási kiadások 574 565
25. Ülések, konferenciák 675 696
27. Tájékoztatás és kiadványok 1 761 1 745
Részösszeg (2. cím) 15 960 15 436
Számvevőszék összesen 162 141 153 722

Megjegyzés: A közölt számadatok az eredeti költségvetésre vonatkoznak.

Belső és külső ellenőrzés

Belső ellenőrzés

Belső Ellenőrzési Szolgálatunk (IAS) kockázatkezelési tanácsokat ad intézményünk számára, továbbá független, objektív bizonyosságot nyújtó és tanácsadó szolgáltatásokat biztosít az intézményünk által teremtett többletérték növelése és intézményünk működésének javítása céljából. Az IAS tevékenységét a – három számvevőszéki tagból és egy külső szakértőből álló – Belső Ellenőrzési Bizottság felügyeli, amely rendszeresen nyomon követi az IAS éves munkaprogramjában meghatározott különböző feladatok terén elért haladást és biztosítja az IAS függetlenségét.

A Belső Ellenőrzési Szolgálat 2021-ben folytatta a Számvevőszék kockázatkezelési politikájának felülvizsgálatát, és a következő három vizsgálatra vonatkozóan adott ki jelentést: „Esélyegyenlőség”, „Csaláskezelés” és „Üzletmenet-folytonosság és a személyzet védelmét célzó intézkedések a Covid19-válság idején”. A Belső Ellenőrzési Szolgálat két másik vizsgálat („Informatikai irányítás” és „A munkaerő-felvételi eljárás”) esetében is lezárta a főbb ellenőrzési feladatokat, ezekről 2022-ben bocsát ki jelentést.

A Belső Ellenőrzési Szolgálat összességében nem tárt fel olyan hiányosságokat, amelyek jellegüknél vagy nagyságrendjüknél fogva megkérdőjeleznék a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő által a Számvevőszék 2021. évi pénzügyi műveleteinek jogszerűsége és szabályszerűsége biztosítása érdekében bevezetett belső kontrollrendszerek általános megbízhatóságát.

Külső ellenőrzés

Éves beszámolónkat független külső ellenőr ellenőrzi. Ez azért fontos, mert saját magunkkal szemben is ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elveket alkalmazzuk, mint az általunk ellenőrzött szervezetekkel szemben.

Külső ellenőrünk, a PricewaterhouseCoopers Sàrl 2021. május 6-án tette közzé a 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó számvevőszéki beszámolóról készített jelentést.

A külső ellenőr véleményei – 2020. évi pénzügyi év

A pénzügyi kimutatásainkat illetően:

„Véleményünk szerint a mellékelt pénzügyi kimutatások az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.) összhangban valós és hű képet ad az Európai Számvevőszék (az intézmény) 2020. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen fordulónappal végződő év működési eredményéről, pénzforgalmáról és a nettó eszközállomány változásairól.”

Erőforrás-felhasználásunkat és kontrolleljárásainkat illetően:

„Az e jelentésben leírt ellenőrzési tevékenységeink elvégzése alapján semmi olyasmi nem jutott tudomásunkra, ami miatt – minden lényeges szempontot és a fent leírt kritériumokat figyelembe véve – azt kellene feltételeznünk, hogy:

  • a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat nem a szándékolt célokra használták volna fel;
  • az alkalmazott kontrolleljárások nem biztosítanák a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek."

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

PDF ISBN 978-92-847-7466-1 ISSN 2362-955X doi:10.2865/710182 QJ-AA-22-001-HU-N
HTML ISBN 978-92-847-7447-0 ISSN 2362-955X doi:10.2865/36959 QJ-AA-22-001-HU-Q
PRINT ISBN 978-92-847-7473-9 ISSN 1831-130X doi:10.2865/438255 QJ-AA-22-001-HU-C

A kiadvány 24 nyelven és a következő formátumban érhető el:

PDF
PDF General Report

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2022.

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

A következő fényképek továbbfelhasználása megengedett, feltéve, hogy feltüntetik a szerzői jog tulajdonosát, a forrást és – amennyiben rendelkezésre áll – a fénykép készítőjének a nevét:

* © Európai Unió 2022., forrás: Európai Számvevőszék.

* © Európai Unió, forrás: Európai Bizottság / Jennifer Jacquemart.

* © Európai Unió, forrás: Európai Bizottság / John Charlton.

* © Európai Unió, forrás: Európai Bizottság / Xavier Lejeune,

* © Európai Unió, forrás: Európai Bizottság / Boryana Katsarova.

* © Európai Unió 2021., forrás: Európai Számvevőszék.

* © Európai Unió, forrás: Európai Bizottság / Seyllou Diallo / Stefan Heunis.

* © Európai Unió, forrás: Európai Parlament / Daina Le Lardic.

* © Európai Unió 2022., forrás: Európai Számvevőszék.

* © Európai Unió 2022., forrás: Európai Számvevőszék.

* © Európai Unió 2021., forrás: Európai Parlament.

Az alábbi képek esetében a sokszorosítás a forrás feltüntetésével engedélyezett:

* © Európai Unió 2021., forrás: Az Európai Unió Legfőbb Ellenőrző Intézményeinek Kapcsolattartó Bizottsága.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni:

* © Getty Images / Xavier Lejeune; © Getty Images / Stadratte; © Getty Images / gorodenkoff.

* © Getty Images / Darwel.

* © Getty Images / RADZONIMO.

* © Getty Images / EmirMemedovski.

* © Getty Images / insta_photos.

* © Getty Images / serts.

* © Getty Images / Jevtic.

* © Getty Images / Denis Suslov.

* © Getty Images / Vertigo3d.

* © Getty Images / typhoonski.

* © Getty Images / tommy.

* © Pixabay / Alexas Fotos; © Getty Images / valio84sl & beijingstory; © Nuno André Ferreira.

* © MicroStockHub/Getty Images.

* © A Litván Köztársaság Pénzügyminisztériuma / Litván Bankszövetség.

* © UKCOP26.ORG

* © GLOBAL VIEW SPRL – fotó: Simon Schmitt. Építészek: Paul Noël (1988) és Jim Clemes (2004 és 2013).

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

  • az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
  • a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
  • e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: https://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (https://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.