Szinergiák a Horizont 2020 és az európai strukturális és beruházási alapok között A szinergiák lehetőségét még nem aknázzák ki maradéktalanul

Összefoglaló

I Az Európa 2020 stratégiában a Bizottság hangsúlyozta, hogy a kutatásnak és az innovációnak kiemelkedő szerep jut a társadalmi és gazdasági jólét és a környezeti fenntarthatóság kialakításában. A kutatást és az innovációt két fő alap támogatta: a Horizont 2020 elnevezésű nyolcadik uniós kutatási és innovációs keretprogram, 76,4 milliárd euró költségvetési előirányzattal, valamint az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok), elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, amelyből közel 41,0 milliárd eurót kötöttek le kutatási és innovációs tevékenységekre. Jóllehet a Horizont 2020 és az esb-alapok egyaránt támogatták a kutatást és az innovációt, célkitűzéseiket, végrehajtásukat, irányítási módjukat és prioritásaikat tekintve eltértek egymástól.

II Első alkalommal a Horizont 2020 és az esb-alapok 2014–2020-as időszakra szóló jogi kerete tartalmazta azt a konkrét felhívást, hogy teremtsenek szinergiákat a két program között. A szinergia azt jelenti, hogy két vagy több program együttesen nagyobb hatást ér el, mint az egyes beavatkozások külön-külön. A szinergia igen különböző formákat ölthet, például az esb-alapok támogathatják a kutatás terén folyó kapacitásépítési tevékenységeket, hogy növeljék a kedvezményezettek esélyét arra, hogy később a kompetitívebb Horizont 2020-finanszírozáshoz is hozzájussanak (felfelé irányuló szinergiák), vagy az esb-alapok finanszírozhatják a Horizont 2020 projektek eredményeinek kiaknázását vagy továbbfejlesztését (lefelé irányuló szinergiák).

III Különjelentésünk a legfrissebb a Számvevőszék azon kiadványainak sorában, amelyek a kutatási és innovációs tevékenységekhez nyújtott uniós támogatást veszik górcső alá, és kiegészíti a Horizont 2020-ban való részvétel bővítését célzó intézkedésekről szóló 15/2022. sz. különjelentésünket.

IV Az ellenőrzés során értékeltük, hogy a Bizottság és az érintett nemzeti/regionális végrehajtó hatóságok megfelelő intézkedésekkel igyekeztek-e szinergiákat teremteni a Horizont 2020 és az esb-alapok között. Megvizsgáltuk, hogy ezek a szervek kellő jelentőséget tulajdonítottak-e a szinergiák kialakítását elősegítő tényezőknek, és hogy terveztek-e meg és hajtottak-e végre szinergiák megteremtésére irányuló intézkedéseket.

V Megállapítottuk, hogy egyes, a szinergiák kialakítását elősegítő tényezők még nem valósultak meg teljes mértékben, és a végrehajtás a szinergia típusától függően változó volt. Például a két program jogi keretei közötti különbségeken túlmenően, amelyeket a Bizottság a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan már kezelt, a két program kutatás és innováció területén tevékenykedő érdekelt felei továbbra is csak korlátozottan működtek együtt. A Bizottság és a nemzeti/regionális hatóságok számára megnehezítette a lehetséges szinergiák azonosítását és feltárását, hogy az esb-alapok projektjeire vonatkozóan nem állt rendelkezésre a Horizont 2020 program adatbázisával átjárható, integrált adatbázis. Ráadásul a szinergiákat nyomon követő rendszer híján a Bizottságnak nem állt módjában rendszeresen azonosítani és népszerűsíteni a jól bevált gyakorlatokat.

VI Megállapítottuk, hogy az esb-alapok stratégiai dokumentumai – vagyis az intelligens szakosodási stratégiák és az operatív programok – csak kevéssé vették tekintetbe a Horizont 2020 prioritásait. Ráadásul e dokumentumokban meglehetősen tágan határozták meg a prioritásokat, ami korlátozta a szinergiateremtés lehetőségét.

VII Az esb-alapok irányító hatóságai nem hajtották végre a stratégiai dokumentumokban előirányzott összes, szinergiát elősegítő intézkedést. Így például csak nagyon kis mértékben került sor a Horizont 2020 projektek eredményeinek további kiaknázását célzó, lefelé irányuló szinergiák létrehozására irányuló intézkedésekre. Ennek két fő okát lehet meghatározni: i. a Horizont 2020 támogatások kedvezményezettjei ritkán gondoltak arra, hogy az esb-alapok keretében lehetségesek lennének lefelé irányuló szinergiák; ii. az irányító hatóságok nem tudták, hogyan teremthetnének lefelé irányuló szinergiákat, illetve hogyan lelhetik fel a Horizont 2020 projektek eredményeit. Ezenkívül az irányító hatóságok kevéssé vettek részt a Bizottság kapacitásépítő intézkedéseiben, és nem népszerűsítették kellőképpen a szinergiára irányuló elképzeléseket.

VIII Végül pedig egyes, a Horizont 2020 keretében pozitívan értékelt, de annak forráshiánya miatt nem finanszírozott projektpályázatok minőségi védjegyet – kiválósági pecsétet – kaptak, hogy könnyebben jussanak finanszírozáshoz az esb-alapokból vagy bármely más forrásból. A mintánkban szereplő operatív programok esetében azonban végül csak néhányuk részesült finanszírozásban az esb-alapokból.

IX Ajánlásokat fogalmaztunk meg arra vonatkozóan, hogy a Bizottság:

• hogyan javíthatná a kutatásban és innovációban érdekelt felek közötti együttműködést;
• miként aknázhatná ki az adatbázisokban rejlő lehetőségeket a szinergiák elősegítésére;
• hogyan használhatná ki jobban a lefelé irányuló szinergiákat;
• milyen módon javíthatná a kiválósági pecsétet elnyert projektekkel kapcsolatos információáramlást.

Bevezetés

A Horizont 2020 és a strukturális alapok a kutatás és az innováció szolgálatában

01 Az Európa 2020 stratégiájában a Bizottság hangsúlyozta, hogy a kutatásnak és az innovációnak (K+I) kiemelkedő szerep jut az Európai Unióban a társadalmi és gazdasági jólét és a környezeti fenntarthatóság kialakításában. A Bizottság 2019–2024-es időszakra szóló prioritásai azt mutatják, hogy uniós szinten továbbra is kiemelt jelentőségű a K+I, mivel az kulcsszerepet játszik a hat prioritásból legalább négyben (európai zöld megállapodás, emberközpontú gazdaság, a digitális korra felkészült Európa és Európa globális szerepének erősítése).

02 A 2014–2020-as időszakban a K+I minden eddiginél több befektetésben részesült az uniós költségvetésből. A K+I támogatásában a két legfontosabb alap a Horizont 2020 elnevezésű nyolcadik kutatási és innovációs keretprogram (Horizont 2020), illetve az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) voltak, amely utóbbiak 95%-át az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) irányozták elő. A Horizont 2020 teljes költségvetési előirányzata 76,4 milliárd eurót, az ERFA keretében K+I-tevékenységekre lekötött uniós finanszírozás pedig közel 41 milliárd eurót tett ki. Ez együttesen a 2014–2020-as időszakra szóló uniós költségvetés 12%-át képviselte. A K+I-re fordítható uniós költségvetés a 2021–2027-es időszakban tovább nőtt (például az új keretprogram költségvetése 95,5 milliárd eurót, az ERFA-ból K+I-célokra szánt összeg 56 milliárd eurót, a jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt, K+I-re fordítható költségvetés pedig 2022 márciusában 44,4 milliárd eurót tett ki).

03 A Bizottság elősegíti szinergiák kialakítását. E szinergiák alatt e jelentésben az esb-alapok és a Horizont 2020 keretében biztosított uniós kutatásfinanszírozás olyan céllal történő összehangolását értjük, hogy mindkét eszköz eredményessége és hatékonysága növekedjen, és ezáltal az innovációs eredményeket tekintve nagyobb hatást érjenek el.

04 A szinergiákat elsőként egy 2007-es bizottsági közlemény említette, és jelentőségük azóta egyre nőtt. Első alkalommal a Horizont 2020¹ és az esb-alapok² 2014–2020-as időszakra szóló jogi kerete tartalmazta azt a konkrét felhívást, hogy a végrehajtó szervek alakítsanak ki szinergiákat a két program között. A Horizont Európa (a Horizont 2020 utódja) és a kohéziós politikát végrehajtó alapok (az esb-alapok utódja) 2021–2027-es időszakra szóló jogi kerete még nagyobb hangsúlyt helyez a szinergiákra. Ezek konkrétan a következők:

• a Horizont Európa rendelet, amely külön figyelmet fordít a kohéziós és a K+I-politikák közötti koordinációra és kiegészítő jellegre. A rendelet IV. melléklete teljes egészében a szinergiákkal foglalkozik;
• a kohéziós politikát végrehajtó alapokat szabályozó közös rendelkezésekről szóló rendelet, amely hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok és a Bizottság erősítsék a Horizont Európával való koordinációt, és teremtsenek szinergiákat és kiegészítő jelleget a két eszköz között.

05 A szinergiákról szóló 2014-es bizottsági útmutató dokumentum³ leírja a Horizont 2020 és az esb-alapok közötti lehetséges szinergiák különböző típusait (lásd: 1. ábra):

06 A 2. ábra a Horizont 2020 és az esb-alapok közötti felfelé, illetve lefelé irányuló szinergiák logikáját mutatja be.

07 Jóllehet az esb-alapok és a Horizont 2020 és egyaránt jelentős támogatást nyújt a K+I számára, a szinergiák megtervezése és végrehajtása összetett, mivel a két alap több tekintetben is különbözik (a további részleteket lásd: I. melléklet):

• Célkitűzések: A Horizont 2020 forrásaiból a kiválóságot kívánják finanszírozni, az esb-alapok célja pedig a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése révén. Ez abban is tükröződik, hogy az egyes országokban hogyan oszlottak meg a Horizont 2020-ból, illetve az esb-alapokból a K+I-re lekötött források (lásd: II. melléklet);
• Irányítás: A Horizont 2020-at a Bizottság közvetlenül (azaz uniós szintű projektpályázati felhívások révén) irányította, míg az esb-alapokat a Bizottság és a tagállamok megosztott irányítás keretében (azaz nemzeti/regionális szintű projektpályázati felhívások révén) hajtották végre;
• Végrehajtás: A Horizont 2020-at a Bizottság által előkészített többéves munkaprogramokon keresztül hajtották végre, az esb-alapokat pedig a nemzeti/regionális hatóságok által előkészített és a Bizottság által jóváhagyott operatív programok alapján hajtották végre.
• A prioritások meghatározása: Az esb-alapok K+I-re fordítható részét a 2014–2020-as időszakban az „intelligens szakosodási stratégiáknak” megfelelően kellett elkölteni, amelyeket a tagállamok vagy régiók dolgoztak ki. Az intelligens szakosodási stratégiák „olyan nemzeti és regionális innovációs stratégiák, amelyek prioritásokat határoznak meg annak érdekében, hogy versenyelőnyt építsenek ki a saját kutatási és innovációs erősségek fejlesztésén és ezen erősségek üzleti szükségletekkel való összehangolásán keresztül […], elkerülve mindeközben az erőfeszítések megkettőzését és szétaprózottságát”⁴. A Horizont 2020 forrásait a rendelet által meghatározott fő prioritási területek szerint, valamint e területeken belül a Bizottság által a bizottsági eljárásrend révén (azaz egy valamennyi tagállam képviselőiből álló bizottság bevonásával) elfogadott munkaprogramokban meghatározott témáknak megfelelően költötték el.

08 A szinergiák különösen lényegesek azon országok számára, amelyek K+I-teljesítménye szerényebb, és ebből adódóan kevésbé vesznek részt a Horizont 2020-ban (lásd: 15/2022. sz. különjelentés). Ezek az országok viszont az esb-alapokból a legnagyobb K+I finanszírozást érhetik el (lásd: II. melléklet).

Feladatok és felelősségi körök

09 Az 1. táblázat a Horizont 2020 és az esb-alapok kialakításában, végrehajtásában és nyomon követésében részt vevő fő érdekelt feleket mutatja be. További részletekkel az I. melléklet szolgál.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

10 Miután a vonatkozó jogalapok először a 2014–2020-as időszak tekintetében hívtak fel a Horizont 2020 és az esb-alapok közötti szinergiák megteremtésére (lásd: 04. bekezdés), ellenőrzésünk arra kívánt fényt deríteni, hogy ez milyen mértékben valósult meg. A szinergiák növekvő fontosságára és a kialakításuk elmaradása esetén elszalasztott lehetőségekre tekintettel döntöttünk az ellenőrzés végrehajtása mellett, valamint azért, hogy kiegészítsük nemrégiben közzétett 15/2022. sz. különjelentésünket, amely a gyengén teljesítő országok Horizont 2020-ban való részvételének bővítését célzó intézkedéseket vette nagyító alá. A Horizont 2020 rendelet csakugyan előírja, hogy az esb-alapokkal megteremtett szinergiák és a Horizont 2020-ban való részvétel bővítését célzó intézkedések segítsék elő Európában a K+I területén fennálló különbségek megszüntetését.

11 Ellenőrzésünk azt a kérdést vizsgálta, hogy a Bizottság és a nemzeti/regionális végrehajtó hatóságok megfelelő intézkedésekkel igyekeztek-e szinergiákat teremteni a Horizont 2020 és az esb-alapok között. Ennek érdekében a következőket értékeltük:

• a Bizottság és a nemzeti/regionális végrehajtó hatóságok kellő jelentőséget tulajdonítottak-e a szinergiák kialakítását elősegítő tényezőknek;
• a Bizottság és a nemzeti/regionális végrehajtó hatóságok eredményesen tervezték és valósították-e meg a szinergiákat.

12 Ellenőrzési munkánk a 2014–2020-as időszak szinergiateremtésére terjedt ki, és számos forrásból származó bizonyítékokat vizsgáltunk meg (a módszertannal kapcsolatos további részletekért lásd: III. melléklet):

• a Bizottságtól származó releváns dokumentumok áttekintése, valamint a Bizottság munkatársai által kitöltött kérdőívek és a velük lefolytatott interjúk;
• elemzési adatok vizsgálata;
• a Horizont 2020 munkaprogramok és támogatási megállapodások szövegbányászati elemzése;
• egy öt tagállamból (Portugália, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország és Románia) álló minta releváns dokumentumainak elemzése, valamint interjúk ezen országok irányító hatóságaival és nemzeti kapcsolattartó pontjaival. Ezeket az országokat K+I teljesítményük, az esb-alapok K+I-célokra való rendelkezésre állása és a Horizont 2020-ban való részvételük alapján választottuk ki;
• 27 operatív program irányító hatóságainak (válaszadási arány: 64%) és 78 nemzeti kapcsolattartó pontnak (válaszadási arány: 67%) küldtünk ki felmérést valamennyi tagállamban;
• a helyszínen szakértőkkel készített interjúk.

Észrevételek

A szinergiák kialakítását elősegítő tényezők nem mindegyike kapott kellő figyelmet

13 A szinergiák megteremtése összetett feladat, mivel az esb-alapok keretében, illetve a Horizont 2020 keretében biztosított uniós finanszírozás számos tekintetben eltér egymástól (lásd: 06. bekezdés). Dokumentumokat tekintettünk át, és visszajelzéseket kaptunk a Bizottságtól és a nemzeti érdekelt felektől, akik rámutattak több, a szinergiateremtés sikerét vagy kudarcát meghatározó tényezőre. Ilyenek például: a szabályok és előírások összehangoltságának foka, az érintett szereplők közötti együttműködés uniós és tagállami szinten, a vonatkozó adatok rendelkezésre állása, valamint a nemzeti és regionális szinten rendelkezésre álló igazgatási kapacitás.

14 Ezért értékeltük a következőket:

• a szabályok és rendelkezések megkönnyítették-e a szinergiák kialakítását;
• az uniós és nemzeti szinten folytatott együttműködés megfelelő volt-e a szinergiák megteremtéséhez;
• a Bizottság megfelelő adatokkal és monitoringeszközökkel rendelkezett-e a potenciális szinergiák azonosításához és ösztönzéséhez;
• a Bizottság megfelelően támogatta-e a nemzeti/regionális közigazgatások kapacitásépítését.

A Bizottság reagált a szabályok és rendelkezések szinergiateremtést gátló hiányosságaira

15 A Bizottság megbízásából végzett több vizsgálat⁵ rámutatott arra, hogy nincsen összhang a Horizont 2020-ra irányadó rendelkezések, az esb-alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet és az állami támogatásra vonatkozó szabályok keretében a kapcsolódó általános csoportmentességi rendelet között, és a vizsgálatok ebben a szinergiateremtést gátló akadályt láttak. Ellenőrzési munkánk, különösen felméréseink és a szakértőkkel, irányító hatóságokkal és nemzeti kapcsolattartó pontokkal lebonyolított interjúk megerősítették ezt a következtetést, rámutatva így a szabályozói rendelkezések összehangolásának fontosságára.

16 A Bizottság válaszképpen több kiigazításra tett javaslatot, amelyeket a 2021–2027-es időszakra szóló vonatkozó rendeletek át is vettek (lásd: IV. melléklet). Példák az elvégzett változtatásokra:

• a kohéziós politikát végrehajtó alapoknak el kell fogadniuk a Horizont Európa keretében már értékelt feltételeket, akár a Horizont 2020 keretében társfinanszírozott projektekkel, akár a kiválósági pecséttel díjazott projektekkel kapcsolatban;
• össze kell hangolni a támogatható tevékenységnek minősülés kritériumait, az elszámolható költségek kiszámításának módszereit, valamint az állami támogatási szabályokat a két program által társfinanszírozott projektek vagy kiválósági pecséttel rendelkező projektek esetében;
• az esb-alapokból származó támogatásokat lehetséges a Horizont Európa keretében létrehozott európai partnerségekhez (összehangolt K+I kezdeményezésekben a Bizottság és magán-, illetve közszférabeli partnerek között kialakított partnerségek) való nemzeti hozzájárulásként felhasználni;
• az egyes Kohéziós Alapok eredeti nemzeti előirányzatának legfeljebb 5%-át lehetséges bármely másik, közvetlen vagy közvetett irányítás keretében végrehajtott eszközbe (többek között a Horizont Európába) átcsoportosítani.

17 Mivel ezeket a változtatásokat csak a 2021–2027-es időszakra vezették be, a gyakorlatban még nem dőlt el, hogy beválnak-e a hozzájuk fűzött remények, ha igen, milyen mértékben, és hogy valóban pozitív hatással lesznek-e a szinergiákra.

Az esb-alapok és a Horizont 2020 irányításában részt vevő szervek alig működtek együtt

18 A közös rendelkezésekről szóló rendelet⁶ és a Horizont 2020 rendelet⁷ hangsúlyozta a két program közötti koordináció és szoros kölcsönhatás fontosságát. Mint azt az 1. táblázat említi, az esb-alapok és a kutatási és innovációs keretprogram mind uniós, mind nemzeti/regionális szinten külön irányítási struktúrákkal rendelkeznek. 2016-ban az Európai Parlament Kutatószolgálata hangsúlyozta a bizottsági főigazgatóságok közötti koordináció szerepét a széttagolt megközelítések leküzdése érdekében, uniós és tagállami szinten egyaránt⁸. Ez a koordináció rendszeres és strukturált információcserével érhető el.

19 Egy a Bizottság által 2018-ban közzétett jelentés⁹ megállapította, hogy a Bizottságnál és a tagállamokban még mindig jelen van az elszigetelt részeket kezelő hozzáállás. Megállapította, hogy „a minisztériumok vagy főosztályok az EB különböző szerveivel tárgyalnak, amelyek eltérő és olykor egymással ütköző feladatokkal, prioritásokkal és működési kultúrával rendelkeznek”, és azt ajánlotta, hogy kezdjenek meg és intézményesítsenek strukturált párbeszédet, mégpedig egy „szinergiákra törekvő” programmal rendelkező fórum formájában.

20 Mint megállapítottuk, ezen ajánlás dacára a 2016-ban feltárt hiányosságok egy része 2021-ben még mindig fennállt. Megjegyzendő, hogy a részt vevő két legfontosabb főigazgatóság (a DG RTD és a DG REGIO) jól együttműködött a 2021–2027-es rendeletek elkészítése során. A Bizottság azonban nem indított rendszeres és strukturált párbeszédet, amelybe bevonták volna az érintett bizottsági főigazgatóságokat és a két program kialakításáért és végrehajtásáért felelős nemzeti szereplőket.

21 Konkrétan csak kis számban találtunk példát arra, hogy meghatározott témákról strukturált párbeszéd folyt a Bizottság főigazgatóságai és nemzeti/regionális érdekelt felek között. Egy ilyen példa, amelyet az érdekelt felek kedvezően értékeltek, a „kiválósági pecsét gyakorlatközössége” volt (lásd: 1. háttérmagyarázat).

22 Ami a nemzeti szerveket illeti, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet, valamint „A nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatainak a Horizont 2020 keretében történő létrehozására vonatkozó minimumszabályok és irányadó elvek” című dokumentum több kommunikációt és együttműködést írt elő az esb-alapok irányító hatóságai és a Horizont 2020 nemzeti kapcsolattartó pontjai között.

23 Megállapítottuk, hogy a mintánkba tartozó öt tagállamból kettő, mégpedig Portugália és Szlovénia esetében a nemzeti kapcsolattartó pontok és az irányító hatóságok jól együttműködtek egymással. A másik három tagállam esetében csekély mértékű együttműködés és információcsere valósult meg. Felméréseink megerősítették, hogy a válaszadó irányító hatóságok és nemzeti kapcsolattartó pontok többsége továbbra is elszigetelten működik, vagyis az irányító hatóságok (esb-alapok) és a nemzeti kapcsolattartó pontok (Horizont 2020) alig működnek együtt (a felmérések további részleteit lásd: III. melléklet):

• A felmérésünkre választ adó irányító hatóságok 41%-a azt állította, hogy nincs strukturált együttműködés a nemzeti kapcsolattartó pontokkal. Ezenfelül a válaszadók 59%-a azt mondta, hogy nem vagy csak ritkán szervez olyan eseményeket, amelyeken a két közösség érintett érdekelt felei (a Horizont 2020 és az esb-alapok kedvezményezettjei, valamint más érdekelt felek) találkozhatnak;
• a felmérésünkre választ adó nemzeti kapcsolattartó pontok 85%-a szerint az irányító hatóságokkal való együttműködés szintje alacsony vagy nagyon alacsony, vagy egyáltalán nincs együttműködés. Ezen túlmenően a nemzeti kapcsolattartó pontok 75%-a arról számolt be, hogy kevés vagy nagyon kevés ismerettel rendelkezik az esb-alapok programjai révén a K+I-hez nyújtott támogatásról, sőt, egy részük kijelentette, hogy az esb-alapok ismerete nem tartozik a feladatkörébe.

24 Egy 2020-as jelentés, amely az Interreg Central Europe program keretében az esb-alapokból finanszírozott kísérleti projektek pályázati felhívásából levont tanulságokról szólt¹⁰, szintén rámutatott, hogy nagyobb szükség lenne az együttműködésre a Horizont 2020 és az esb-alapok érdekelt felei között (lásd: 2. háttérmagyarázat). A kísérleti felhívásra azért került sor, mert az uniós finanszírozású projektek által létrehozott tudást helyben nem hasznosították maradéktalanul, és a K+I eredményei gyakran nem jutottak el az uniós régiók érintett érdekelt feleihez. Ennek oka a kutatók és a regionális érdekelt felek közötti kommunikáció, koordináció és együttműködés hiánya volt.

A szinergiák azonosítását és nyomon követését akadályozta a megfelelő adatok hiánya

25 A Bizottság Közös Kutatóközpontja által közzétett jelentés szerint a Horizont 2020 és az esb-alapok adatbázisainak kölcsönösen átjárhatóvá tétele nagyban elősegítené a szakpolitikák nyomon követését és értékelését, valamint a szinergiák azonosítását és kialakítását¹¹.

26 A dokumentáció áttekintése és a Bizottság munkatársainak visszajelzései alapján feltártuk, hogy milyen előnyökkel járnak a kölcsönösen átjárható (a Horizont 2020 és az esb-alapok projektjeit lefedő) adatbázisok i. a szakpolitikák nyomon követése és értékelése, valamint ii. a szinergiák szempontjából (lásd: 3. ábra).

27 Elemeztük, hogy a Bizottság tett-e lépéseket a Horizont 2020 és az esb-alapok projektjei kölcsönösen átjárható adatbázisainak létrehozására, valamint hogy a Bizottság és a tagállamok feltárták-e i. a szinergiák létrehozása szempontjából potenciállal bíró területeket, és ii. a meglévő szinergiákat a bevált gyakorlatok példáinak azonosítása érdekében.

28 A 2014–2020-as időszakban külön-külön adatbázis szolgáltatott információkat nemcsak a Horizont 2020, hanem az esb-alapok által finanszírozott projektekről is:

• A Horizont 2020 projektekre vonatkozóan a Bizottság csak belső adatbázissal rendelkezett, amíg 2018-ban el nem indult a nyílt Horizont 2020 eredménytábla. Az új eredménytábla a finanszírozott projektekre és kedvezményezettjeikre vonatkozó adatokat tartalmaz, országok és régiók, szervezeti típusok és prioritási területek (pl. energia, egészségügy és űrkutatás) szerinti bontásban;
• Az esb-alapok által társfinanszírozott projektek esetében 2022 márciusáig nem létezett integrált adatbázis. Ehelyett az irányító hatóságok – jogi kötelezettségeiknek megfelelően¹² – az operatív programjaikhoz kapcsolódó weboldalakon rögzítették és tették közzé az esb-alapok által társfinanszírozott projektekre vonatkozó információkat. 2022 márciusában a Bizottság elindította a Kohesiót, az esb-alapok által társfinanszírozott projektek integrált adatbázisát. A Kohesio jelenleg a 2014–2020-as időszak projektjeit tartalmazza, de a Bizottság azt a 2021–2027-es időszakra is ki akarja terjeszteni. A Kohesio azonban nem kölcsönösen átjárható a Horizont 2020-adatbázissal.

29 Ezeket az eltérő adatbázisokat nehéz volt a Horizont 2020 és az esb-alapok keretében hasonló prioritási területeket érintő és így szinergiák kialakítására alkalmas projektek azonosítására felhasználni, mivel:

• a Horizont 2020 és az intelligens szakosodási stratégiák prioritásaira nem vonatkozott közös osztályozás (taxonómia);
• az esb-alapok irányító hatóságok által rögzített adatait nem szabványosították teljeskörűen, és ezek többnyire nemzeti nyelven készültek;
• az irányító hatóságok nem rögzítették módszeresen a projektek intelligens szakosodási stratégiák szerinti prioritásait. Ez valószínűleg továbbra is gondot fog okozni, mivel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet nem írja elő, hogy a tagállamok beszámoljanak arról, milyen prioritási területekre irányulnak az intelligens szakosodási stratégiák projektjei.

30 Ebből adódóan a meglévő adatbázisok nem tették lehetővé az Unió által finanszírozott főbb K+I projektek és a hozzájuk kapcsolódó beruházások feltérképezését (pl. a földrajzi elterjedtségre vagy arra vonatkozó információk biztosításával, hogy mely prioritások esetében valósulhatnak meg nagyobb eséllyel szinergiák). Ez akadályozta a szinergiák megteremtését és a szakpolitikák nyomon követését a 3. ábrán bemutatottak tekintetében.

31 Ezenfelül az esb-alapok és a Horizont 2020 közötti szinergiák nyomon követésének hasznos volta ellenére (lásd: 25. bekezdés) azt tapasztaltuk, hogy sem a Bizottság, sem az általunk elemzett operatív programokért felelős irányító hatóságok nem követték szisztematikusan nyomon e szinergiákat.

32 Ezen túlmenően a Bizottság szintjén a következő hiányosságokat állapítottuk meg a szinergiák azonosítása és végrehajtásuk nyomon követése terén:

• a felfelé irányuló szinergiák felismerését segítő információ: bár a Bizottság rendelkezik egy szövegbányászati eszközzel (CORTEX), amely elméletileg képes a meglévő felfelé irányuló szinergiák azonosítására, a gyakorlatban ez nem használható, mivel a Horizont 2020 projektpályázatokban nincs külön mező, amelyben jelölnék az esb-alapok által társfinanszírozott korábbi projektekhez fűződő kapcsolatokat;
• a Horizont 2020-projektek nyomon követése: noha a befejezett Horizont 2020-projektek kutatási eredményeinek felhasználására vonatkozó adatok segíthetnek a meglévő lefelé irányuló szinergiák azonosításában, a Bizottság nem gyűjt ilyen információkat;
• nemzeti szinten rendelkezésre álló információk: az esb-alapok által társfinanszírozott, kiválósági pecséttel megjelölt projektekre vonatkozó információkat nem gyűjtik módszeresen és nem jelentik a Bizottságnak.

Az irányító hatóságok kevéssé veszik igénybe a kapacitásépítési intézkedéseket

33 Mivel a Horizont 2020 és az esb-alapok is saját szabályokkal, végrehajtási mechanizmusokkal és érdekelt felekkel rendelkeztek, a nemzeti és regionális szintű szinergiákat biztosító K+I-intézkedések megtervezéséhez és végrehajtásához kulcsfontosságúak voltak a megfelelő irányítási és igazgatási kapacitások. Ez még inkább érvényes a 2021–2027-es időszakra, amikor megnövekedett a K+I-re szánt uniós finanszírozás.

34 A következőket elemeztük:

• a Bizottság által a nemzeti érdekelt feleknek, különösen az irányító hatóságoknak a szinergiákkal kapcsolatos szakértelmük növeléséhez nyújtott támogatás;
• a nemzeti érdekelt felek fogadókészsége.

35 A Bizottság különböző intézkedésekkel támogatta a nemzeti érdekelt feleket abban, hogy növeljék tudásukat a szinergiák területén. Így például:

• 2014-ben a Bizottság útmutató dokumentumot tett közzé a különböző intézkedésekről (köztük a promóciós és képzési tevékenységekről, a koordinációs gyakorlatokról és a nyomon követésről), amelyeket a Bizottság szervezeti egységeinek, az irányító hatóságoknak és a nemzeti kapcsolattartó pontoknak a szinergiák kialakítása érdekében meg kell hozniuk. Az öt kiválasztott tagállam irányító hatóságai elismerték, hogy az útmutató dokumentum elősegítette a szinergiákkal kapcsolatos tudatosság növelését, de azt is, hogy azt kevéssé használták fel. 2022 júliusában a Bizottság új iránymutatást tett közzé a Horizont Európa és az ERFA közötti szinergiákról;
• a Bizottság a szakpolitikai támogató eszköz (a Horizont 2020 programon belül a nemzeti K+I ökoszisztémák reformjainak előmozdítására szolgáló eszköz) részeként egy olyan tevékenységet folytatott, amelynek keretében többek között előmozdították a bevált gyakorlatok cseréjét a szinergiák területén. A résztvevők különösen arról osztották meg tapasztalataikat, hogy i. hogyan lehet támogatni a keretprogramokban való nemzeti részvételt, és ii. hogyan lehet maximalizálni a Horizont 2020 és az esb-alapok közötti szinergiákat¹³. Megállapítottuk azonban, hogy e tevékenységben csak 11 tagállam (Belgium, Bulgária, Ciprus, Spanyolország, Horvátország, Magyarország, Lettország, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Svédország, valamint megfigyelőként Németország) képviselői vettek részt;
• a Bizottság konferenciákon (pl. az Innovatív régiók hete Európában; a Régiók és Városok Európai Hete) és harmadik felek által szervezett konkrét eseményeken népszerűsítette a szinergiára irányuló elképzeléseket.

36 Végül az Európai Parlament volt az, amely a szinergiák megteremtésének támogatására a 2014–2020-as időszakban a legfontosabb kezdeményezést – a „Stairway to Excellence” projektet (S2E) – elindította és finanszírozta. A Bizottság Közös Kutatóközpontja a Regionális Politikai Főigazgatósággal együttműködve hajtotta végre a S2E projektet, amely segítette a tagállamokat és a régiókat i. az esb-alapok és a Horizont 2020 közötti szinergiák kiaknázásában, ii. a nemzeti és regionális intelligens szakosodási stratégiák eredményes végrehajtásában és általában az innovatív kiválóságra való törekvésben. A projekt 2020-ban lezárult, és a 2021–2027-es időszakban nem folytatódik. A mintánkban szereplő öt tagállamból három nemzeti érdekelt felei úgy nyilatkoztak, hogy részt vettek a projekt tevékenységeiben, és nagyfokú elégedettségüknek adtak hangot.

37 Megjegyezzük továbbá, hogy a Bizottság által szervezett kapacitásépítési tevékenységekben kevesen vettek részt. Felmérésünk szerint a részvétel 44% és 7% között mozgott: előbbi a promóciós rendezvények, utóbbi a képzési tevékenységek esetében (lásd: 4. ábra).

38 A szerény részvétel ellenére az ellenőrzés során felkeresett irányító hatóságok és nemzeti kapcsolattartó pontok úgy nyilatkoztak, hogy szívesen látnának több képzést és egyéni szaktanácsadást, a bevált gyakorlatok jobb megosztását.

39 Végezetül felmérésünk során az irányító hatóságok úgy nyilatkoztak, hogy ők maguk csak nagyon kevés intézkedés révén támogatták a két program közötti szinergiák létrehozását (lásd: 5. ábra).

A stratégiai dokumentumokban előirányzott szinergiák különböző mértékben valósultak meg

40 A Bizottság szinergiákról szóló 2014-es iránymutatása (lásd: 35. bekezdés) kimondta, hogy „rendkívül fontos az alapok közötti optimális szinergiák biztosítása [...], valamint a közfinanszírozás hatásának és hatékonyságának maximalizálása. Az Európai Parlament és a Tanács világossá tette, hogy ez a megközelítés már nem csak „jó, ha van”, hanem azt „meg kell valósítani”. Ez a szinergiák szisztematikus megközelítését követelte meg valamennyi érintett fél részéről, és azt jelentette, hogy az intelligens szakosodási stratégiákban és az operatív programokban meghatározott szinergiák köréhez helyben megfelelő összehangolt erőfeszítéseket kellett párosítani, hogy biztosítsák azok megvalósítását.

41 Ezért felmértük, hogy:

• az intelligens szakosodási stratégiák és a kapcsolódó operatív programok tartalmaznak-e a Horizont 2020-szal való szinergiák megteremtésére irányuló intézkedéseket;
• ténylegesen megvalósították-e a szinergiák különböző típusait, konkrétan:

1. a lefelé irányuló szinergiákat;
2. a felfelé irányuló szinergiákat;
3. a kiválósági pecsétet elnyert projektek alternatív finanszírozását.

42 Ezen túlmenően a mintába felvett valamennyi irányító hatóság kiegészítő finanszírozást (lásd: 05. bekezdés) nyújtott a Horizont 2020 „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése” programterületén belül egy meghatározott projekttípushoz („Partnerségalakítás” vagy „EKT-professzúra” projektek). A felmérésünkre válaszoló irányító hatóságok 44%-a (16-ból 7) úgy nyilatkozott, hogy operatív programjaik tartalmaznak ilyen intézkedéseket, 31%-uk (16-ból 5) pedig azt mondta, hogy azokat végre is hajtották. Mivel azonban a kiegészítő finanszírozással már foglalkoztunk a bővítési intézkedésekről szóló legutóbbi különjelentésünkben (15/2022. sz. különjelentés), itt nem elemezzük tovább a témát.

Az esb-alapok stratégiai dokumentumai előirányoztak szinergiákat, de változó szintű részletességgel

43 Ahhoz, hogy a szinergiák megvalósulhassanak, azokat megfelelően meg kell tervezni a stratégiai dokumentumokban, különösen az intelligens szakosodási stratégiákban (lásd: 06. bekezdés) és az esb-alapokon belüli operatív programokban.

44 Az intelligens szakosodási stratégiákra vonatkozó 2012-es bizottsági útmutató szerint e stratégiák keretében a nemzeti/regionális K+I beruházásoknak néhány globálisan versenyképes területre kell összpontosulniuk, elkerülendő a forrásfelhasználás elaprózódását. A K+I beruházásokkal kapcsolatos stratégiai tervezést megkönnyíti, ha azok nemzeti/regionális szinten korlátozott számú kiemelt gazdasági tevékenységre, illetve konkrét technológiai területre összpontosulnak. Az útmutató azt is megállapítja, hogy az intelligens szakosodási stratégiák kapcsán a prioritások megállapításának eredményes összhangot kell teremtenie i. az átfogó, az uniós szakpolitikákkal összehangolt célkitűzések meghatározása és ii. az intelligens szakosodás prioritásainak (vagy részterületeinek) meghatározása között.

45 Ami az intelligens szakosodási stratégiák prioritásainak meghatározását illeti, különböző tanulmányok¹⁴ megállapították, hogy e stratégiák esetében „a célkitűzések burjánzása figyelhető meg”. Így például az intelligens szakosodási stratégiák prioritásainak meghatározásáról szóló 2021-es bizottsági tanulmány¹⁵ megállapítása szerint e stratégiák prioritási területeinek tematikus választéka több államban igen széles. A tanulmány az irányító hatóságok által közzétett 2 324 projektpályázati felhívást is elemezte, és megállapította, hogy a felhívások jelentős többsége (74%) egyszerre foglalkozott az intelligens szakosodási stratégiák valamennyi prioritásával.

46 Mivel az intelligens szakosodási stratégiák prioritásai nem voltak eléggé célirányosak, valamint a pályázati felhívások általában – ahelyett, hogy figyelembe vették volna „az ágazati és technológiai sajátosságokat, mint ahogyan az az intelligens szakosodás alapvető logikájából következne”¹⁶ –, e stratégiák bármely prioritása számára nyitottak voltak, ezért csökkent a kritikus tömeg elérésének és ily módon a szinergiák kialakításának lehetősége.

47 Ezért elemeztük, hogy az intelligens szakosodási stratégiák és a kapcsolódó operatív programok a mintánkban szereplő öt tagállamban magukban foglaltak-e szinergiateremtési célú intézkedéseket. Azt is megvizsgáltuk, hogy az intelligens szakosodási stratégiák említették-e külön a Horizont 2020 keretében támogatott európai partnerségeket. Ez utóbbiak az uniós szakpolitikai prioritásokra irányuló összehangolt K+I kezdeményezések révén igyekeznek partnerséget teremteni a Bizottság és magán, illetve állami partnerek (köztük az esb-alapokat kezelő szervek) között.

48 A következőket állapítottuk meg:

• A mintában szereplő intelligens szakosodási stratégiák közül csak egy (Románia) említette, hogy konkrét európai partnerségekkel kíván szinergiákat kialakítani úgy, hogy vissza nem térítendő támogatásokat nyújt nemzeti jogalanyoknak, amelyek így részt tudnak venni e partnerségekben;
• A mintában szereplő öt operatív programból három (Portugália, Románia és Szlovénia) említette, hogy (egyes) prioritásai kapcsolódnak a Horizont 2020 prioritásaihoz. Ahol a nemzeti/regionális hatóságok tudatában vannak e kapcsolódásnak, ott proaktívan tudnak közeledni az érdekelt felekhez, hogy megismertessék velük a Horizont 2020 kutatás terén kínált lehetőségeit és elősegítsék az európai partnerségekkel ápolt kapcsolatokat (pl. vissza nem térítendő támogatások nyújtásával).
• Valamennyi intelligens szakosodási stratégia és a vonatkozó operatív programok is tartalmaztak szinergiák létrehozását célzó intézkedéseket. A mintában szereplő egyes tagállamokban azonban igen különböző volt, hogy az intelligens szakosodási stratégiák ezt mennyire részletezték: egyes országokban csak kevéssé, illetve általánosságokban utaltak a szinergiákat célzó intézkedésekre (Horvátország és Lengyelország), míg mások (Szlovénia, Románia és Portugália) több intézkedést részletesen is leírtak.

49 A 3. háttérmagyarázat példákat ismertet az operatív programokban tervbe vett szinergiákra.

A tervezett felfelé irányuló szinergiákat általában végrehajtották

50 A felfelé irányuló intézkedések (lásd: 05. bekezdés) jellemzően a kutatási infrastruktúra fejlesztését célzó támogatást takarnak, illetve a K+I területén működő érdekelt felek abban való segítését, hogy projektpályázatokat készítsenek elő a versenyen alapuló Horizont 2020 pályázati felhívásokra. Ez a támogatás kiváltképp azon tagállamok számára volt releváns, amelyeknél a keretprogramokban való részvétel aránya tartósan alacsony, különösen a jóváhagyott projektek szempontjából. Az egyes országok keretprogramban való részvételének mértékét ugyan számos változó befolyásolja (lásd: 15/2022. sz. különjelentés), a részvételt befolyásoló egyik legfontosabb tényező mégis a pályázati folyamat támogatásához rendelkezésre álló finanszírozás.

51 Az irányító hatóságok körében végzett felmérésünkből az derült ki, hogy a válaszadók 50%-a (16-ból 8) irányzott elő felfelé irányuló szinergiák kialakítását célzó intézkedéseket, míg ténylegesen 44%-uk (16-ból 7) hajtott végre ilyen intézkedéseket.

52 A mintában szereplő operatív programokra irányuló elemzésünk megállapítása szerint valamennyi operatív program előirányzott és végrehajtott a K+I infrastruktúra – például kiválósági központok – fejlesztését célzó intézkedéseket. Ilyen intézkedésekre példa Romániában a fotonukleáris fizika területén eszközölt infrastrukturális beruházás, vagy Szlovéniában kiválósági központokba és egy nemzeti szuperszámítógép-központba való beruházás.

53 Azt is megállapítottuk, hogy a mintában szereplő öt operatív programból négy (Lengyelország, Portugália, Románia és Szlovénia) előirányzott és végrehajtott olyan intézkedéseket, amelyekkel közvetlenül kívánták segíteni a K+I területén tevékenykedő nemzeti érdekelt felek részvételét a Horizont 2020-ban. E négy tagállamból kettőben azonban (Lengyelország és Románia) e támogatást csak a Horizont 2020 elindulása után több (Lengyelország esetében öt, Románia esetében hét) évvel később biztosították.

54 Egy 2016-os kutatási dokumentum¹⁷ és egy uniós költségvetésből finanszírozott projekt zárójelentésének¹⁸ megállapítása szerint ezek a támogatási programok kulcsfontosságúak a keretprogramban való részvétel fokozásához, ily módon pedig a felfelé irányuló szinergiák kialakításának valószínűségéhez. Megállapítottuk, hogy ezek a tagállamok, amelyek későn hajtották végre támogatási programjaikat az esb-alapok keretében, egyúttal azon országok közé tartoztak, amelyekben a Horizont 2020-ban való részvétel mértéke is a legalacsonyabb (lásd: 15/2022. sz. különjelentés, 6. ábra):

• ami az egy főre jutó Horizont 2020 finanszírozást illeti, Lengyelország és Románia voltak a legkevesebb támogatásban részesülő tagállamok;
• a kutatók teljes munkaidős egyenértékéhez viszonyított Horizont 2020 finanszírozás szempontjából Lengyelország állt a lista legalján.

Hiányoztak a lefelé irányuló szinergiák

55 A közös rendelkezésekről szóló rendelet szerint az intelligens szakosodási stratégiáknak fel kell ölelniük olyan eszközöket biztosító, felülről lefelé irányuló fellépéseket, amely eszközökkel „a Horizont 2020 és az azt megelőző programok kutatási és innovációs eredményei kiaknázhatók és a piacon terjeszthetők, különös hangsúlyt helyezve egy innovációbarát környezet kialakítására az üzleti élet és az ipar [...] számára”.

56 Ezenfelül a szinergiákról szóló 2014-es bizottsági útmutató szerint (lásd: 35. bekezdés) a Bizottságnak a Horizont 2020 végrehajtásakor az esb-alapok által társfinanszírozott projektek esetében ösztönöznie kell a Horizont 2020 projektek eredményeinek (és a korábbi kutatási keretprogramokból származó projekteredményeknek) a lefelé irányuló felhasználását.

57 A Bizottság általunk megkérdezett munkatársai kiemelték, hogy a keretprogram hatásának és az Unión belüli tudásáramlásnak a növelése szempontjából igen fontos a Horizont 2020-ból származó eredmények kihasználása, tekintet nélkül arra, hogy a technológiát mely országban fejlesztették ki. A K+I eredményeinek határokon átnyúló kiaknázása különösen hasznos azon országok és régiók esetében, amelyek alacsony szinten vesznek részt a keretprogramban (lásd: 15/2022. sz. különjelentés), mivel ezek ily módon hozzáférhetnek korszerű technológiákhoz és felhasználhatják azokat.

58 Amikor nem használják ki a lefelé irányuló szinergiákat, akkor nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy a K+I eredményeit átvigyék a gyakorlatba, pedig ezen eredmények felhasználásával területi gondokat lehetne megoldani, biztosítva egyben az uniós finanszírozás hatását.

59 Ezért a következőket elemeztük:

• végrehajtották-e az irányító hatóságok az operatív programok lefelé irányuló szinergiák kialakítását célzó intézkedéseit;
• a Bizottság előmozdította-e a lefelé irányuló szinergiák kialakítását Horizont 2020 munkaprogramjai (ezen belül a pályázati felhívások) révén;
• a Horizont 2020 kedvezményezettjei ténylegesen terveztek-e lefelé irányuló szinergiákat.

60 Noha a Bizottság hangsúlyt helyezett a lefelé irányuló szinergiákra, az irányító hatóságok körében végzett felmérésünk tanúsága szerint a válaszadóknak csak 44%-a (15-ből 7) irányzott elő ilyen szinergiák kialakítására irányuló intézkedéseket. Ráadásul végül csak 13%-uk (15-ből 2) hajtotta végre ezeket. Tény, hogy a szinergiákra irányuló összes intézkedés közül a lefelé irányuló szinergiákat célzó intézkedéseket hajtották végre messze a legkisebb mértékben.

61 A mintánkban szereplő tagállamok öt operatív programja hasonló képet mutatott, mivel egyik sem indított el intézkedéseket a Horizont 2020 révén létrehozható lefelé irányuló szinergiákra nézve. Továbbá, egyik OP sem mérlegelte azt a lehetőséget, hogy az esb-alapok felhasználásával alakítson ki lefelé irányuló szinergiákat a K+I olyan eredményei révén, amelyeket a Horizont 2020 keretében más tagállamokban vagy régiókban fejlesztettek ki.

62 Azt is megállapítottuk, hogy a mintában szereplő öt operatív programból négy említette az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést, vagyis egy olyan eszközt, amelyben benne rejlik a lefelé irányuló szinergiák megteremtésének lehetősége. Ebben az esetben a közbeszerző szerv úgy lép fel, mint olyan innovatív megoldások (termékek vagy szolgáltatások) első vásárlója, amelyek nagy léptékben, kereskedelmi jelleggel még nem elérhetőek. A négy operatív programból azonban csak egy (Lengyelország) hajtott végre ténylegesen innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzési intézkedéseket, és a Horizont 2020 projektek eredményeinek felhasználását konkrétan ez az egy sem említette.

63 Megállapításunk szerint annak fő okát, hogy az irányító hatóságok nem törekedtek lefelé irányuló szinergiákra, a tudás és az információk hiányában kell keresni, mivel:

• azok nem mindig látták meg a lefelé irányuló szinergiák és a kapcsolódó hasznok gondolatának lényegét;
• azoknak kevés ismeretük volt a szinergiateremtésről és arról, hogyan lehet azonosítani a Horizont 2020 releváns eredményeit. Ezenfelül a Horizont 2020 és az esb-alapok közötti kapcsolódáskereső eszköz (például egy kölcsönösen átjárható adatbázis) hiánya akadályozta a szinergiák kialakítására alkalmas potenciális projektek azonosítását. Az Interreg kísérleti felhívásból származó tanulságokról szóló jelentés (lásd: 24. bekezdés) hasonló következtetésekre jutott;
• gyakran nem ismerték a CORDIS-t, a Horizont 2020 projektek eredményeinek elterjesztésére és felhasználására szolgáló Horizont 2020 adatbázist.

64 Szövegbányászati eszközökkel elemeztük a lefelé irányuló szinergiák megteremtésének lehetőségét hordozó intézkedésekhez kapcsolódó Horizont 2020 munkaprogramokat. Azokat a munkaprogramokat választottuk ki, amelyeket a Horizont 2020 végén (2018–2020-as időszak) tettek közzé. Megállapítottuk, hogy ezek mindegyike legalább egyszer említette az esb-alapokkal kapcsolatos lefelé irányuló szinergiákat.

65 Ezek az említések azonban általában csak a pályázókat igen általános információkkal eligazító bevezetésben szerepeltek, a részletesebb információkkal szolgáló egyedi pályázati felhívásokban már nem. A 632 pályázati felhívásra kiterjedő elemzésünk eredménye szerint ezeknek mindössze 2%-a említette a lefelé irányuló szinergiákat.

66 Elvégeztük a Horizont 2020 intézkedésekből származó 13 603 olyan támogatási megállapodás szövegbányászati elemzését is, amelyek szerintünk magukban hordozzák lefelé irányuló szinergiák lehetőségét. Ezek az összes Horizont 2020 támogatási megállapodás 38%-át és az összes lekötött Horizont 2020 forrás 63%-át tették ki. Ezt az elemzést egy 100 projektből álló minta részletes áttekintésével egészítettük ki. Megállapítottuk, hogy a 13 603 projektnek csak 4,8%-a mérlegelte ilyen szinergiák megteremtését (lásd: 6. ábra). Továbbá a javaslatoknak csak 2,2%-a említette konkrétan az intelligens szakosodási stratégiákat.

67 Ezen túlmenően elvégeztük az egyik Horizont 2020 eszköz, az „Európai Kutatási Tanács általi koncepcióigazolás” keretében végrehajtott projektek részletes elemzését. Célját tekintve ez az eszköz különösen alkalmas lefelé irányuló szinergiák megteremtésére, mivel arra irányul, hogy segítse feltárni az EKT-támogatásoknak köszönhetően keletkező elképzelések kereskedelmi és társadalmi innovációs potenciálját. Megállapítottuk, hogy az „EKT általi koncepcióigazolás” projektjeinek mindössze 0,5%-ában mérlegelték a lefelé irányuló szinergiák létrehozásának lehetőségét.

A kiválósági pecsét nyújt lehetőségeket, de azokat csak kevéssé aknázták ki

68 A kiválósági pecsét egy minőségi védjegy, amelyet az uniós K+I keretprogramok keretében benyújtott projektjavaslatoknak ítélnek oda (lásd: 05. bekezdés). A Horizont 2020 keretében hozták létre a kiválósági pecsétek tulajdonosainak segítésére, hogy azok a Horizont 2020-on kívül más forrásokból, többek között az esb-alapokból is tehessenek szert pályázatfinanszírozásra. Ez egyúttal lehetőséget adott más finanszírozó szerveknek arra, hogy éljenek a Bizottság projektértékelési eljárásának lehetőségeivel.

69 A Bizottság 2015-ben vezette be a kiválósági pecsétet a kis- és középvállalkozások (kkv-k) által a Horizont 2020 „kkv-támogató eszköze” keretében benyújtott projektek számára, amely eszköz később „Európai Innovációs Tanács (EIT) akcelerátor” néven lett ismert. A kiválósági pecsétet a későbbiekben a következő három Horizont 2020 eszközre is alkalmazták: „Marie Skłodowska-Curie-cselekvések”, a doktori és posztdoktori képzést támogató Horizont 2020 program; „Partnerségalakítás” (lásd: 15/2022. sz. különjelentés); valamint az „EKT általi koncepcióigazolás” keretében nyújtott támogatások (lásd: 67. bekezdés).

70 Értékeltük, hogy az irányító hatóságok megfelelően éltek-e a kiválósági pecsét mint védjegy eszközével, és finanszíroztak-e ilyen projekteket. Az irányító hatóságok körében végzett felmérésünkből kiderült, hogy a válaszadók körében az operatív programok keretében előirányzott szinergiák leggyakoribb típusa a kiválósági pecséttel rendelkező projektek alternatív finanszírozással való ellátása volt: az operatív programok 63%-a (16-ból 10) mérlegelte ilyen intézkedések megtételét, 50%-uk (16‑ból 8) pedig végül végre is hajtott ilyen intézkedéseket. Maga a Bizottság nem rendelkezik teljes körű információkkal az esb-alapokból finanszírozott, kiválósági pecséttel rendelkező projektek számáról.

71 A mintában szereplő operatív programok elemzése alapján azonban azt állapítottuk meg, hogy a kiválósági pecséttel rendelkező projekteket támogató intézkedések végrehajtásának mértéke változóan alakult:

• egyetlen operatív program (Horvátország) kivételével az összes többi tartalmazott olyan intézkedéseket, hogy a „kkv-támogató eszköz”/„EIT akcelerátor” keretében kiválósági pecséttel rendelkező projekteknek lehessen alternatív finanszírozást nyújtani. Amint a 2. táblázat mutatja, végül három operatív program (Lengyelország, Portugália és Szlovénia) biztosított ilyen finanszírozást, egy pedig (Románia) felhívást tett közzé, arra azonban csak kis számú javaslat érkezett be, és egyik sem kapott támogatást;
• két operatív program (Lengyelország és Szlovénia) tartalmazott és hajtott végre olyan intézkedéseket, amelyek keretében alternatív finanszírozást nyújtottak a kiválósági pecséttel rendelkező „Marie Skłodowska-Curie” projektek számára;
• a mintában szereplő operatív programok egyike sem tartalmazott olyan intézkedéseket, amelyek támogatták volna az „Partnerségalakítás” vagy az „EKT általi koncepcióigazolás” program kiválósági pecséttel rendelkező projektjeit. Megjegyezzük, hogy az „EKT általi koncepcióigazolás” program esetében a kiválósági pecsét kezdeményezése 2018-ban ugyan elindult, ám 2019-ben az információtechnológiai rendszerek problémái miatt abba is maradt. A Bizottság szerint a kezdeményezést várhatóan 2023-ban indítják el újra.

72 A „kkv-támogató eszköz” / „EIT akcelerátor” program keretében kiválósági pecséttel rendelkező projektek eredményes támogatását a 2014–2020-as időszakban megítélésünk szerint két fő adminisztratív akadály hátráltatta: i. különbözőek voltak az állami támogatási szabályok; ii. az irányító hatóságoknak kevés volt az információjuk a kiválósági pecsét védjeggyel bíró projektekről.

73 Az egyes állami támogatási szabályrendszerek összehangolatlansága miatt a Horizont 2020 és az esb-alapok finanszírozási intenzitása között jelentős volt az eltérés, mivel a Horizont 2020 lényegesen magasabb támogatási arányokat tudott biztosítani a kedvezményezetteknek. A Bizottság erre reagálva 2021 júliusában (hat évvel a kiválósági pecsét bevezetése után) módosította a vonatkozó állami támogatási rendeletet (az általános csoportmentességi rendelet), hogy megoldja a kkv-k e problémáját. A Horizont Európa keretében kivételes esetekben a közepes piaci tőkeértékű vállalatok közül a kisebbek is válhatnak kiválóságipecsét-tulajdonosokká. A finanszírozás intenzitásának különbsége ezekben az esetekben is fennmarad.

74 A kiválósági pecséttel rendelkező projektekkel kapcsolatos támogatások jóváhagyása előtt az irányító hatóságoknak továbbra is meg kell felelniük az alábbi kritériumoknak, amikor a projektek támogathatóságáról döntenek:

• az állami támogatási szabályoknak való megfelelés: a kedvezményezett vállalkozásoknak i. a Bizottság kkv-fogalommeghatározása szerinti kkv-knak kell lenniük; ii. nem lehetnek nehéz helyzetben lévő vállalkozások. A pályázó saját nyilatkozatot nyújt be, amelyet a Bizottság a kiválósági pecséttel rendelkező projektek esetében nem ellenőriz;
• a kohéziós politikáról szóló rendeletnek való megfelelés: a javasolt projektnek összhangban kell lennie a nemzeti/regionális intelligens szakosodási stratégia prioritásaival, meg kell felelnie az ERFA-programnak, és az ERFA hatálya alá kell tartoznia¹⁹.

75 Interjúink során a mintában szereplő öt tagállam négy irányító hatósága megjegyezte, hogy nincs olyan automatikus értesítési mechanizmus, amely strukturált és átfogó tájékoztatást – többek között a kiválósági pecsét tulajdonosának elérhetőségére vonatkozó információt – nyújtana a kiválósági pecséttel rendelkező nemzeti/regionális projektekről.

76 Tény, hogy a Bizottság csak összesített információkat szolgáltatott; részletes információkat kérésre adtak meg. A 2021–2027-es időszakra vonatkozóan a Bizottság a kiválósági pecsét védjegyet elnyert projektekre vonatkozó információkat elérhetőbbé kívánja tenni.

77 Portugália példaként szolgál arra, hogy milyen előnyökkel jár egy olyan rendszer létrehozása, amely biztosítja ezt az információáramlást. Portugália finanszírozott legnagyobb arányban (32%) kiválósági pecséttel rendelkező projekteket, ami különösen az ilyen információk megszerzésére, feldolgozására és továbbítására vonatkozó hatékony rendszerének (lásd: 4. háttérmagyarázat) és az ilyen projekteket célzó egyedi felhívásoknak volt köszönhető. A mintánkban szereplő többi országban nem találtunk hasonló rendszereket.

Következtetések és ajánlások

78 Általános következtetésünk az, hogy a Horizont 2020 és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) közötti szinergiák a szinergiák különböző típusai szerint más-más mértékben valósultak meg: míg például a felfelé irányuló szinergiák kialakítása céljából tervbe vett intézkedéseket jól hajtották végre, lefelé irányuló szinergiák létrehozását célzó intézkedésekre alig került sor. Ennek több oka is van: a Bizottság és a nemzeti/regionális hatóságok szinergiateremtési lehetőségeit korlátozta a szabályok és rendelkezések összehangolatlansága, a két program kutatás és innováció terén működő érdekelt felei közötti együttműködés korlátozott volta, valamint az adatbázisok közötti átjárhatóság hiánya. Ráadásul a szinergiákat nyomon követő rendszer híján a Bizottságnak nem állt módjában rendszeresen azonosítani és népszerűsíteni a jól bevált gyakorlatokat.

79 Több olyan tényezőt tártunk fel, amelyek segítik a Horizont 2020 és az esb-alapok közötti szinergiák létrehozását. Az első a szabályokkal és rendelkezésekkel kapcsolatos. Ezek nem voltak megfelelően összehangolva a 2014–2020-as időszakban, de a Bizottság e hiányosságokra reagálva változtatásokat eszközölt, amelyek majd a 2021–2027-es időszakban lépnek hatályba. A 2021–2027-es időszakra bevezetett változtatások eredményét a gyakorlatban még nem lehet látni (lásd: 15–17. bekezdés).

80 A Bizottságon belüli és a tagállamokkal való együttműködés, valamint a tagállami szintű együttműködés – a szinergiák teremtését segítő második tényező – csak részben valósult meg. Megállapítottuk, hogy a Bizottság főbb főigazgatóságai jól működtek együtt a 2021–2027-es szabályozási keret előkészítése során. A Bizottság azonban nem szervezett rendszeres és strukturált párbeszédet a Regionális Politikai Főigazgatóság, a Kutatási Főigazgatóság, valamint a nemzeti szintű programok kialakításáért és végrehajtásáért felelős érdekelt felek részvételével. A tagállamok szintjén is elszigetelt részeket kezelő hozzáállás érvényesült, vagyis az irányító hatóságok (esb-alapok) és a nemzeti kapcsolattartó pontok (Horizont 2020) nem egyesítették rendszerszerűen erőiket szinergiák kialakítása érdekében (lásd: 18–24. bekezdés).

1. ajánlás. Az esb-alapok és a keretprogramok irányításában részt vevő szervek közötti együttműködés javítása

A koordináció és az információcsere javítása érdekében a Bizottság:

1. alakítson ki rendszeres strukturált párbeszédet a Bizottság és a tagállamok érintett szerveinek részvételével szakpolitikai szinten (kutatási politika és kohéziós politika) és a végrehajtás szintjén (Horizont Európa és Európai Regionális Fejlesztési Alap);
2. munkálkodjon a tagállamokkal közösen az ilyen jellegű együttműködés nemzeti/regionális szintű előmozdításán.

Megvalósítás céldátuma: 2023 vége

81 A harmadik tényező az adatok hozzáférhetőségével és nyomon követésével kapcsolatos. Ahhoz, hogy szinergiákat tudjunk kialakítani a különböző (az esb-alapok által társfinanszírozott, illetve a Horizont 2020 keretprogram által finanszírozott) projektek között vagy a kutatói közösségek között, elengedhetetlen, hogy ne csak a projektekről, hanem a kedvezményezettekről is rendelkezzünk információkkal (lásd: 25–26. bekezdés).

82 Az esb-alapok esetében azonban nem állt rendelkezésre olyan integrált adatbázis, amely Unió-szerte az összes társfinanszírozott projektet egybegyűjtötte volna. Ilyen integrált adatbázis 2022 márciusában, ellenőrzési munkánk lezárását követően lépett csak működésbe. Az új keretprogram és az esb-alapok adatbázisai azonban egyelőre még nem teljesen átjárhatóak (lásd: 27–29. bekezdés).

83 Megállapítottuk, hogy a Bizottság nem követte szisztematikusan nyomon a szinergiákat. Ennek következtében a Bizottságnak nem állt módjában rendszeresen azonosítania a bevált gyakorlatok példáit, és nem tudta azokat népszerűsíteni a tagállami hatóságok körében. A nyomon követési tevékenység támogatásának több potenciálisan sikeres módjára mutattunk rá, ám ezekkel a Bizottság jelenleg nem él. Ilyenek: i. a Bizottság szövegbányászati eszköze, amely alkalmas lehet a felfelé irányuló szinergiák azonosítására; ii. a Horizont 2020 keretprogram projektjeinek nyomon követése a lefelé irányuló szinergiák azonosítására; iii. az esb-alapok által társfinanszírozott, kiválósági pecsét védjeggyel ellátott projektekről nemzeti szinten rendelkezésre álló információk, amelyeket nem gyűjtenek össze és nem jelentenek rendszeresen a Bizottságnak (lásd: 30–31. bekezdés).

2. ajánlás. Az adatokban rejlő lehetőségek kiaknázása a szinergiák elősegítésére

A projektadatok rendelkezésre állásának javítása és ezáltal a szinergiák kialakításának és nyomon követésének megkönnyítése érdekében a Bizottság:

1. használja fel a keretprogram és a kohéziós politikát végrehajtó alapok (az esb-alapok utódja) adatbázisait a szakpolitikai vagy tematikus területek feltérképezésére, megkönnyítve ezáltal, hogy egymásra találjanak az egyes projektek, illetve az egyes kedvezményezettek;
2. használja fel a meglévő eszközöket (amilyenek például a CORTEX vagy a „kiválósági pecsét gyakorlatközössége”) a meglévő szinergiák nyomon követésére, valamint a bevált gyakorlatok példáinak azonosítására és népszerűsítésére.

Megvalósítás céldátuma: 2024 vége

84 A negyedik tényező a nemzeti érdekelt felek szakértelme és vezetői kapacitása. A Bizottság számos támogató intézkedést tett, hogy a tagállamok növelhessék a nemzeti érdekelt felek kapacitásait. A legintenzívebb támogatást a Stairway to Excellence (a kiválósághoz vezető út) projekt nyújtotta, amelyet a Bizottság irányított, de az Európai Parlament finanszírozott. Ez volt egyúttal az a támogató intézkedés, amelyet a mintában szereplő öt tagállam érdekelt felei is legmagasabbra értékeltek. Ez az intézkedés a 2021–2027-es időszakban nem folytatódik (lásd: 33–36. bekezdés).

85 Noha az irányító hatóságok egyértelműen szükségesnek találták a további kapacitásépítést, mégis csak kevéssé vettek részt a Bizottság által szervezett promóciós és képzési eseményeken. Ráadásul ők maguk sem népszerűsítették aktívan a szinergiára irányuló elképzeléseket (lásd: 37–39. bekezdés).

86 Ahhoz, hogy a szinergiák rendszerszerűen megvalósuljanak, már korai szakaszban be kell építeni őket a stratégiai tervezésbe. Az intelligens szakosodási stratégiákban meghatározott prioritások gyakran meglehetősen tágak voltak, ami korlátozta a beruházások összpontosításának lehetőségét. Emellett néhány esetben nem volt kapcsolódás a Horizont 2020 prioritásokhoz, illetve az európai partnerségekhez. Megállapítottuk, hogy az intelligens szakosodási stratégiákban tervbe vett, szinergiák megteremtésére irányuló intézkedések tükröződtek a vonatkozó operatív programokban, de a programok ezen intézkedéseit csak részben hajtották végre (lásd: 43–49. bekezdés).

87 A szinergiák a szinergia típusától függően változó mértékben valósultak meg. Míg a felfelé irányuló szinergiákat általában megvalósították, a lefelé irányulóakról ez sokkal kevésbé mondható el. A lefelé irányuló szinergiák irányító hatóságok általi korlátozott végrehajtásának fő oka az volt, hogy nem ismerték magát a koncepciót, az ilyen intézkedések végrehajtásának módját, illetve nem tudták, hogyan találhatják meg a Horizont 2020 projekt eredményeit (lásd 55–61. és 63. bekezdés).

88 Ezenfelül a mintánkba felvett öt operatív program közül csak egy hajtott végre innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést, azaz alkalmazott olyan eszközt, amely alkalmas lefelé irányuló szinergiák kialakítására, míg négy program tervezte annak végrehajtását (lásd: 62. bekezdés).

89 Jóllehet a Bizottság Horizont 2020 munkaprogramjai általánosságban megemlítették a lefelé irányuló szinergiákat, a Horizont 2020 konkrét pályázati felhívásaiban ritkán szerepelt ilyen említés. Hasonlóképpen csak kevés Horizont 2020 projekt irányozta elő a lefelé irányuló szinergiák kialakításának lehetőségét az esb-alapok esetében (lásd: 64–67. bekezdés).

3. ajánlás. Lefelé irányuló szinergiák fokozott alkalmazása

A lefelé irányuló szinergiák használatának fokozása érdekében a Bizottság:

1. támogassa az irányító hatóságokat olyan intézkedések kialakításában és végrehajtásában, amelyekkel lefelé irányuló szinergiák teremthetők a Horizont 2020 és a Horizont Európa keretprogram projektjeivel;
2. népszerűsítse a keretprogram által finanszírozott kutatási projektek eredményein alapuló innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést a nemzeti és regionális hatóságok (irányító hatóságok és mások) körében;
3. népszerűsítse a Horizont Európa keretprogram kedvezményezettjeinek körében, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap milyen lehetőséget hordoz a projekteredményeik bevezetésére és kereskedelmi hasznosítására, adott esetben az intelligens szakosodási stratégiákkal összhangban.

Megvalósítás céldátuma: 2024 vége

90 Megállapítottuk, hogy a mintában szereplő öt olyan programot, amely kiválósági pecsétet elnyert projekteket támogatott, csak korlátozott mértékben hajtottak végre. Ez részben annak tudható be, hogy az operatív programok nem mindig tartalmaztak a kiválósági pecséttel rendelkező projekteket támogató programokat, valamint az állami támogatási szabályok nem voltak összehangolva. Ezenkívül nem bocsátottak rendszerszerűen az irányító hatóságok rendelkezésére a kiválósági pecsétet elnyert projektekre vonatkozó strukturált és átfogó információkat. Maga a Bizottság nem rendelkezik teljes körű információkkal az esb-alapokból finanszírozott, kiválósági pecséttel rendelkező projektek számáról (lásd: 68–77. bekezdés).

4. ajánlás. A kiválósági pecsétet elnyert projektekkel kapcsolatos információáramlás javítása

A Bizottság bocsássa rendszeresen valamennyi irányító hatóság rendelkezésére a tagállamában vagy régiójában kiválósági pecsétet elnyert projektpályázatokra vonatkozó adatokat.

Megvalósítás céldátuma: 2023 vége

A jelentést 2022. október 11-i luxembourgi ülésén fogadta el a Mihails Kozlovs számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. A Horizont 2020 és a kohéziós politikát végrehajtó alapok közötti különbségek

II. melléklet. Statisztika

III. melléklet. Módszertan

Ellenőrzésünk módszertanilag a következőképp járt el:

1. nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok és belső bizottsági dokumentumok, például jogi szövegek, iránymutatások és értékelések áttekintése;
2. különféle forrásokból származó adatok statisztikai elemzése: CORDA, Horizont 2020 eredménytábla, Eurostat és az esb-alapok által társfinanszírozott projektekre vonatkozó adatok;
3. szövegbányászati elemzés, amely a következőkből áll:
   
   
   1. a szövegbányászati elemzésben felhasználandó paraméterek (szavak és kifejezések) meghatározása, például intelligens szakosodási stratégia, esb-alapok vagy Interreg;
   2. a legutóbbi (2018–2020) Horizont 2020 munkaprogramok elemzése az i. pontban megjelölt szavak és kifejezések felhasználásával;
   3. a Horizont 2020 munkaprogramok véletlenszerűen kiválasztott mintájának (11 munkaprogram) részletes elemzése a szinergiák konkrét említésének a ii. pontban kapott találatokban való azonosítása érdekében.
4. a Horizont 2020 támogatási megállapodások szövegbányászati elemzése, amely a következőkből áll:
   
   
   1. azon Horizont 2020-projektek azonosítása, amelyekben benne rejlik lefelé irányuló szinergiák létrehozásának lehetősége; ilyenek az Európai Kutatási Tanács általi koncepcióigazolás programja, a Horizont 2020 2. pillére és a Horizont 2020 3. pillére alá tartozó projektek (a közös támogató intézkedések kivételével). Eredményként 13 603 támogatási megállapodást kaptunk, amelyek az összes Horizont 2020-projekt 38%-át adják, és az összes lekötött Horizont 2020 forrás 63%-át teszik ki.
   2. a szövegbányászati elemzés során felhasználandó paraméterek (szavak és kifejezések) meghatározása, együttműködve a Bizottság munkatársaival, mint például: kohéziós politika; intelligens szakosodási stratégia; operatív program; esb-alapok; irányító hatóság stb.;
   3. az i. lépés alapján kapott Horizont 2020 támogatási megállapodások CORTEX (az Európai Bizottság szövegbányászati eszköze) segítségével történő szövegbányászati elemzése, a ii. lépésben megjelölt szavak és kifejezések felhasználásával, hogy azonosítsuk az esb-alapokat említő projekteket;
   4. részletes elemzés a iii. lépés eredményeként azonosított sokaság véletlenszerűen kiválasztott, statisztikailag reprezentatív mintája (100 projekt) alapján, hogy megkülönböztessük a lefelé irányuló szinergiákra törekvő projekteket azoktól, amelyek más összefüggésben említették az esb-alapokat (pl. a résztvevők korábbi tapasztalatai az esb-alapok által támogatott projektekkel kapcsolatban);
   5. a iii. lépésben azonosított „EKT általi koncepcióigazolás” projektek (16 projekt) részletes elemzése, hogy megkülönböztessük a lefelé irányuló szinergiákra törekvő projekteket azoktól, amelyek más összefüggésben említették az esb-alapokat (pl. a résztvevők korábbi tapasztalatai az esb-alapok által támogatott projektekkel kapcsolatban).
5. a nemzeti érdekelt felek véleményeinek összegyűjtését célzó online felmérések, amelyeket a következőknek küldtünk ki:
   
   
   • 27 irányító hatóság (tagállamonként egy), amelyek tagállamonként a K+I-re irányuló beruházásokkal rendelkező legnagyobb operatív programokat irányítják, 64%-os válaszadási aránnyal. Az operatív programok az ERFA keretében (a 2014–2020-as időszakban) lekötött teljes uniós K+I kiadások mintegy 63%-át képviselték;
   • 78 nemzeti kapcsolattartó pont, a nemzeti kapcsolattartó pontok véletlenszerűen kiválasztott mintája, 67%-os válaszadási aránnyal;
6. a Bizottságnak elküldött kérdőívek és a Bizottsággal készített interjúk;
7. szakértőknek elküldött kérdőívek és velük készített interjúk;
8. kérdőívek és tényellenőrző videokonferenciák az irányító hatóságokkal és a nemzeti kapcsolattartó pontokkal, valamint egy intelligens szakosodási stratégiákból és a kapcsolódó operatív programokból álló, öt tagállamból (Horvátország, Portugália, Lengyelország, Románia és Szlovénia) származó minta elemzése. Ezeket az országokat K+I teljesítményük, az esb-alapok K+I céljából való rendelkezésre állása és a Horizont 2020-ban való részvételük alapján választottuk ki.

A kiválasztott operatív programok a K+I-re irányuló ERFA-beruházások 34%-át teszik ki (2014–2020-as időszak). A vonatkozó beavatkozási kódok (melyeket a DG REGIO adott meg) a következők:

• 002 Kutatási és innovációs folyamatok a nagyvállalatokban;
• 056 Beruházások a kkv-kben, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban;
• 057 Beruházások a nagyvállalatokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban;
• 058 Kutatási és innovációs infrastruktúra (állami);
• 059 Kutatási és innovációs infrastruktúra (magánszférabeli);
• 060 Kutatási és innovációs tevékenységek az állami kutatóközpontokban;
• 061 Kutatási és innovációs tevékenységek a magán-kutatóközpontokban;
• 062 Technológiatranszfer, valamint az egyetemek és a kkv-k közötti együttműködés;
• 063 Csoportos támogatás és üzleti hálózatok;
• 064 Kutatási és innovációs folyamatok a kkv-kben;
• 065 Kutatási és innovációs infrastruktúra, folyamatok, technológiatranszfer és együttműködés.

IV. melléklet. Szinergiák az uniós rendeletekben: 2014–2020-as időszak kontra 2021–2027-es időszak

Betűszavak és rövidítések

CORDIS: Közösségi Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálat

CORTEX: Szövegbányászati eszköz (Core Text mining)

DG RTD: Az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága

DG REGIO: Az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága

EIC: Európai Innovációs Tanács

ERC: Európai Kutatási Tanács

ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap

Horizont 2020: Horizont 2020

JRC: Közös Kutatóközpont

K+I: Kutatás és innováció

Kkv: Kis- és középvállalkozás

KP: keretprogram

NCP: Nemzeti kapcsolattartó pont

OP: Operatív program

S3: Intelligens szakosodási stratégia

SoE: Kiválósági pecsét

Glosszárium

Európa 2020 stratégia: Az Európai Unió tízéves stratégiája, amelyet 2010-ben indítottak el, hogy fellendítse a növekedést és munkahelyeket teremtsen.

Európai Innovációs Tanács: Az Unió innovációs vezérprogramja, amely az úttörő technológiák és innovációk azonosítását, fejlesztését és léptékváltását mozdítja elő.

Európai Kutatási Tanács: A tudományos közösség által valamennyi területen kezdeményezett innovatív kutatások támogatására létrehozott uniós szerv.

Európai partnerségek: Kezdeményezés, amelynek keretében az Európai Bizottság a tagállamok magán-, illetve intézményi partnereivel együttműködve összehangolt támogatást nyújt a kutatási és innovációs tevékenységekhez.

Európai Regionális Fejlesztési Alap: Uniós alap, amely a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló beruházások finanszírozásával erősíti a gazdasági és társadalmi kohéziót.

Európai strukturális és beruházási alapok: Az öt fő uniós alap, amelyek mindegyike a gazdasági fejlődés támogatását célozza az Unió egészében: az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap.

Finanszírozás elosztása a kiválóság mértéke alapján: Az elosztás versenypályázati felhívások, valamint független és érdemeken alapuló szakmai értékelés alapján történik, aminek során kizárólag a legjobb projekteket választják ki, a földrajzi eloszlást nem veszik figyelembe.

Intelligens szakosodási stratégia: Olyan nemzeti vagy regionális innovációs stratégia, amely prioritásokat határoz meg annak érdekében, hogy versenyelőnyt építsenek ki a kutatási és innovációs erősségek fejlesztésén és ezen erősségek üzleti szükségletekkel való összehangolásán, valamint az innovációs teljesítményben teremtett konvergencián keresztül.

Interreg: A régiók közötti, határokon átnyúló és transznacionális együttműködés keretrendszere, amely irányt szab a szakpolitikai tapasztalatcseréknek és a közös fellépések végrehajtásának.

Irányító hatóság: Egy tagállam által valamely uniós finanszírozású program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság (illetve magánszervezet).

Kötelezettségvállalás: Valamely költségvetési összeg olyan konkrét kiadási tételek finanszírozására való elkülönítése, mint például egy szerződés vagy támogatási megállapodás.

Közös Kutatóközpont: A Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja, amely tudományos tanácsadást és támogatást nyújt az uniós szakpolitikákhoz.

Közvetlen irányítás: Olyan folyamat, amelynek keretében – a megosztott és a közvetett irányítástól eltérően – maga a Bizottság irányít egy uniós alapot vagy programot.

Nemzeti kapcsolattartó pont: Valamely uniós tagállam vagy egyéb részt vevő ország kormánya által felállított és finanszírozott szervezet, amely az adott országon belül segítséget és iránymutatást nyújt a Horizont 2020, illetve a Horizont Európa program pályázóinak és kedvezményezettjeinek.

Operatív program: Az Unió által finanszírozott kohéziós projektek végrehajtásának meghatározott időszakra szóló kerete, amely tükrözi a Bizottság és az egyes tagállamok közötti partnerségi megállapodásokban meghatározott prioritásokat és célkitűzéseket.

Partnerségalakítás: A részvétel bővítését célzó olyan intézkedés, amely vezető tudományos intézményeket a kutatás és innováció terén kevésbé jól teljesítő tagállamokkal és régiókkal kapcsol össze, kiválósági központok fogadó régiókban való létrehozásával, illetve a meglévő kiválósági központok korszerűsítésével.

Részvétel bővítését célzó intézkedés: Egyedi intézkedés, amely a kapacitásépítés elősegítésére, a vezető kutatóintézetek és a kutatás és innováció terén kevésbé jól teljesítő uniós régiók közötti kapcsolatok létrehozására, valamint szakértői szakpolitikai támogatás nyújtására szolgál.

A Bizottság válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=62446

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=62446

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve megfelelőségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a piacszabályozás és versenyalapú gazdaság ellenőrzésére szakosodott, Mihails Kozlovs számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara végezte. Az ellenőrzést Ivana Maletić számvevőszéki tag vezette, Sandra Diering kabinetfőnök és Tea Vlainić kabinetattasé, Marion Colonerus ügyvezető, Juan Antonio Vazquez Rivera feladatfelelős, valamint Marco Montorio és Katja Mravlak számvevők támogatásával. Nyelvi támogatás: Laura McMillan.

Balról jobbra: Katja Mravlak, Ivana Maletić, Tea Vlainić, Juan Antonio Vazquez Rivera, Marco Montorio, Sandra Diering, Marion Colonerus.

Végjegyzetek

¹ Az 1291/2013/EU rendelet (33) preambulumbekezdése és 21. cikke.

² Az 1303/2013/EU rendelet I. melléklete, 4.3. pont.

³ Enabling synergies between the ESIFs, H2020 and other research, innovation and competitiveness-related Union programmes.

⁴ 1303/2013/EU rendelet.

⁵ MLE on National Practices in Widening Participation and Strengthening Synergies, Európai Bizottság, 2018; Synergies between FPs for Research and Innovation and European Structural and Investment Funds, Európai Bizottság, 2017.

⁶ I. melléklet, 4.3. pont.

⁷ (33) preambulumbekezdés

⁸ Maximisation of synergies between the European Structural and Investment Funds and other EU Instruments to attain Europe 2020 Goals, az Európai Parlament Kutatószolgálata, 2016.

⁹ „Widening Participation and Strengthening Synergies”, kölcsönös tanulási projekt, Európai Bizottság, 2018.

¹⁰ Capitalisation through coordination across EU funds, Európai Bizottság, 2020.

¹¹ Dataset of projects co-funded by the ERDF during the multi-annual financial framework 2014-2020, Közös Kutatóközpont, 2019.

¹² Az1303/2013/EU rendelet 46. cikkének (2) bekezdése.

¹³ MLE on National Practices in Widening Participation and Strengthening Synergies, Európai Bizottság, 2018.

¹⁴ Smart Specialisation: what gets lost in translation from concept to practice?, Regional Studies Association, 2020; How ‘smart’ are smart specialisation strategies?, University Association for Contemporary European Studies, 2020.

¹⁵ Study on prioritisation in Smart Specialisation Strategies in the EU, Európai Bizottság, 2021.

¹⁶ Lásd: előző lábjegyzet.

¹⁷ „Who gets Horizon 2020 research grants? Propensity to apply and probability to succeed in a two-step analysis”, Enger, S.G., Castellacci, F., Scientometrics 109, 1611–1638. o., 2016.

¹⁸ A MIRRIS (Mobilizing institutional reforms for better R&I systems/institutions in Europe) projekt zárójelentése, 2016. június.

¹⁹ Az (EU) 1060/2021 rendelet 73. cikke.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

PDF	ISBN 978-92-847-8942-9	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/683863	QJ-AB-22-021-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-8911-5	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/318	QJ-AB-22-021-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2022

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6-2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni:

1. és 3. ábra – ikonok: Az ábrák kidolgozása a Flaticon.com eszközeinek felhasználásával történt. © Freepik Company S.L. Minden jog fenntartva.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
• az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).

Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.