Adatminőség a költségvetés-támogatásban: a változó részletek kifizetéséhez használt egyes mutatók és az ellenőrzések hiányosságai

Összefoglalás

A költségvetés-támogatás olyan uniós támogatás, amelynek keretében a partnerország államkincstárába azzal a feltétellel utalnak pénzt, hogy az adott ország teljesíti a megállapodás szerinti kifizetési feltételeket. Átlagosan 1,69 milliárd euró értékű éves kifizetéseivel az Európai Unió nyújtja a legtöbb költségvetés-támogatást. A költségvetés-támogatás kifizetésére rögzített, illetve változó részletekben kerülhet sor. Az uniós költségvetés-támogatási kifizetések mintegy 44%-a történik változó részletekben. Ez az arány az Unió egyes szomszédos országaiban eléri a 90%-ot. A változó részletekből kifizetett összegek nagysága a partnerországok teljesítményétől függ, amit előre meghatározott teljesítménymutatókkal mérnek.

Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság releváns és megbízható teljesítményadatokat használt-e fel a költségvetés-támogatás változó részleteinek folyósításakor. Következtetésünk szerint a megvizsgált teljesítménymutatók egyharmadának kialakítása olyan volt, hogy gyengítette azok relevanciáját, akárcsak az, hogy nem tették lehetővé az eredmények objektív mérését. Ezenkívül nem mindig volt megbízható annak bizottsági értékelése sem, hogy a változó részletekre vonatkozó mutatók teljesültek-e, ami néhány nem kellően indokolt kifizetést eredményezett.

A változó részletekre vonatkozó teljesítménymutatókat ugyan hozzáigazították a partnerországok ágazati fejlesztési stratégiáihoz, ám többségük inkább a rövid távú intézkedésekre, semmint az olyan hosszabb távú eredményekre összpontosított, mint például az idővel tapasztalható előrelépés a fenntartható fejlesztési célok felé. Továbbá a mutatók több mint egyharmadának vagy túl általános volt a meghatározása, vagy bázisértékei helytelenek voltak, sőt, volt amelyik nem is rendelkezett ilyenekkel. Ez eltérő értelmezéseket tett lehetővé arra nézve, hogy megvalósultak-e a célértékek, ami összetettebbé és kevésbé objektívvé tette a folyósítási kérelmek vizsgálatát.

Az általunk vizsgált változó részletű kifizetések többsége elérte azt a szándékolt ösztönző hatást, hogy a partnerországok kellően nagyra törő célokat kitűzve előre tudjanak lépni reformmenetrendjükben. Az általunk talált néhány kivétel olyan mutatókkal volt kapcsolatos, amelyeket vagy könnyű volt megvalósítani, vagy amelyeket más adományozók vagy az Unió által fizetett külső szakértők által végzett munkával már megvalósítottak. Az egyes változó részletű kifizetéseknél alkalmazott mutatók száma a 24 szerződés közül 6 esetében túl magas volt, ami még bonyolultabbá tette a folyósítási folyamatot.

A változó részletű kifizetésekre vonatkozó folyósítási kérelmekhez elemzés is tartozik arról, hogy teljesültek-e az elfogadott feltételek és teljesítménymutatók. Ezeket a kérelmeket a partnerországok dolgozzák ki, így a mögöttes teljesítményadatok megbízhatósága ezen országok adatelőállítási képességétől függ. Megállapításunk szerint a 24 kiválasztott szerződésből a Bizottság csak öt esetében vont le kifejezetten következtetést arra nézve, hogy a változó részletű kifizetések mutatóinak kiszámításához szükséges teljesítményadatok megbízhatóak-e. A folyósítási kérelmek vizsgálatakor az uniós külképviseletek számos eljárást folytattak le ezen adatok megbízhatóságának ellenőrzésére. Ezen eljárások némelyike nem biztosítja, hogy a változó részletek kifizetése megbízható adatokon alapuljon, így alkalmazásuk nem teljesen indokolt.

A mutatók teljesülésére, valamint a változó részletek kifizetéseinek újraszámítására vonatkozó bizottsági értékelések újbóli elvégzése alapján 234 millió euróból 16,7 millió eurónál állapítottunk meg eltéréseket. Ebből az összegből 13,3 millió euró nem volt kellően megindokolva, vagy nem volt összhangban a szerződéses rendelkezésekkel. 3,4 millió eurót úgy fizettek ki, hogy tényleges előrelépés nem történt. Ezenfelül három változó részletben 26,3 millió eurót fizettek ki Moldovának úgy, hogy nem dokumentálták kellően a kifizetéseket alátámasztó okokat.

Hat ajánlást teszünk a Bizottságnak a következők érdekében:

• alkalmazzon több végeredmény-mutatót a változó részletek esetében;
• javítsa a teljesítménymutatók kialakítását;
• őrizze meg a változó részletek ösztönző hatását;
• egyszerűsítse a folyósítási eljárást a változó részletek esetében;
• javítsa annak értékelését, hogy az egyes országok mennyire képesek szolgáltatni a változó részletek esetében alkalmazott teljesítményadatokat;
• tökéletesítse a változó részletek folyósításánál alkalmazott teljesítményadatok ellenőrzését.

Bevezetés

A költségvetés-támogatás fogalma

A költségvetés-támogatás olyan uniós támogatás, amelynek keretében a partnerország államkincstárába azzal a feltétellel utalnak pénzt, hogy az adott ország teljesíti a megállapodás szerinti kifizetési feltételeket. Az így kapott finanszírozás a partnerország költségvetésének részévé válik, és ezt az ország tetszése szerint használhatja fel. A Bizottság a költségvetés-támogatást olyan eszközként írja le, amely eredményes támogatást nyújt, és tartós eredményeket hoz az uniós partnerek reformtörekvései és a fenntartható fejlesztési célok támogatása terén.

A finanszírozási források átutalásán túl a költségvetés-támogatás a következőket is magában foglalja: i. a reformokról vagy fejlesztési eredményekről szóló párbeszéd a partnerországokkal, amelyeket a költségvetés-támogatás is elősegít, ii. az elért eredmények értékelése, iii. kapacitásfejlesztési támogatás. A költségvetés-támogatás elmozdulást jelent a hagyományos tevékenységközpontú (pl. projektekre irányuló) támogatástól az eredményközpontú támogatás felé.

A világon a legtöbb költségvetés-támogatást az Európai Unió nyújtja (egyrészt az uniós költségvetésből, másrészt az Európai Fejlesztési Alapokon keresztül). A 2014 és 2017 közötti időszakban az Unió a kétoldalú fejlesztési támogatási költségvetésének mintegy 11%-át különítette el költségvetés-támogatásra (lásd: I. melléklet): évente átlagosan mintegy 2,13 milliárd eurót) 2017-ben az Unió 90 országnak és területnek nyújtott összesen 1,8 milliárd euró összegű költségvetési támogatást. Az érvényben lévő összes költségvetés-támogatási szerződés teljes lekötött összege 12,7 milliárd euró. Az 1. ábra régiók szerinti bontásban mutatja be ezeket a számadatokat, mind az általános költségvetés, mind az Európai Fejlesztési Alap vonatkozásában.

(millió euró)

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság „Budget Support Trends & Results 2018” (Költségvetés-támogatási trendek és eredmények, 2018) c. dokumentuma alapján.

Az uniós költségvetés-támogatás nyújtásának egyik feltétele, hogy a kedvezményezett ország releváns és hiteles szakpolitikákat dolgozzon ki és azokat eredményesen hajtsa végre. A költségvetési rendelet értelmében egy ország akkor tekinthető költségvetés-támogatásra jogosultnak, ha¹:

• A partnerország államháztartási gazdálkodása kellően átlátható, megbízható és hatékony;
• A partnerország kellően hiteles és megfelelő ágazati vagy nemzeti szakpolitikákat hajt végre;
• A partnerország a stabilitást előtérbe helyező makrogazdasági politikákat vezetett be;
• A partnerország megfelelő és időben történő hozzáférést vezetett be az átfogó és megbízható költségvetési információkhoz.

A Bizottság a költségvetés-támogatási szerződések következő három típusát alkalmazza:

1. a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatos szerződés (SDGC), amely támogatja a fenntartható fejlesztési célok megvalósulása felé tartó nemzeti szakpolitikákat és stratégiákat.
2. az ágazati reformra vonatkozó teljesítésszerződés (SRPC), amely konkrét ágazati reformokat támogat.
3. az állam- és rezilienciaépítési szerződés (SRBC), amelynek révén törékeny helyzetű országok részesülnek finanszírozásban a létfontosságú állami funkciók biztosításához vagy a demokratikus kormányzás felé tartó folyamatok támogatásához.

Az Európai Bizottság költségvetés-támogatási programjainak túlnyomó többsége a konkrét ágazati reformokat támogató SRPC-szerződéseken alapul (2017-ben az összes érvényben lévő költségvetés-támogatási kötelezettségvállalás 74%-a). A finanszírozás nagyságát tekintve az ilyen szerződések keretében támogatott négy legnagyobb ágazat az oktatás, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az egészségügy, valamint az energiaügy.

A változó részletek mint az eredmények elérésének ösztönzői

A Bizottság minden egyes folyósítás előtt elemzi a költségvetés-támogatási szerződéshez csatolt általános feltételek teljesülését. A legtöbb esetben ezek a feltételek a költségvetés-támogatásra való jogosultság kritériumaival kapcsolatosak (lásd: 04. bekezdés). A költségvetés-támogatás kifizetésére rögzített, illetve változó részletekben kerülhet sor. A rögzített részletet vagy teljes egészében (ha minden feltétel teljesül), vagy egyáltalán nem folyósítják (ha egy vagy több feltétel nem teljesül). A változó részletek arra szolgálnak, hogy szakpolitikáik végrehajtásának javítására ösztönözzék a partnerországokat; kifizetésük egyes meghatározott teljesítménymutatók és célértékek szerint elért teljesítmény alapján történik, ha az általános feltételek mindegyike teljesül. A kifizetés lehet teljes vagy részleges. A változó részletek esetén alkalmazott teljesítménymutatók választhatók akár a partnerország által már használt monitoringrendszerek mutatói közül, vagy meghatározhatók a partnerországgal és más adományozókkal egyeztetett közös teljesítményértékelési keret alapján.

Közpolitikák esetében különböző típusú teljesítménymutatókat lehet alkalmazni (lásd: 1. háttérmagyarázat). A Bizottság általában végeredmény-mutatók alkalmazását ajánlja, de a partnerország vagy -ágazat sajátos viszonyainak függvényében más típusú mutatók is megfelelőek lehetnek.

Minden teljesítménymutatóhoz pénzügyi érték kapcsolódik. A Bizottság a változó részletben kifizetett összegeket többek között úgy számítja ki, hogy összeadja az adott ország által teljesített egyes teljesítménymutatókhoz tartozó összegeket. Más szóval: minél több mutatót teljesít a partnerország, annál nagyobb arányban részesül a változó összegű részletből.

2017-ben a költségvetés-támogatási szerződésekhez kapcsolódó bizottsági kifizetések 44%-a változó részletekkel volt kapcsolatos². Ez az arány az Unió egyes szomszédos országaiban eléri a 90%-ot. A konkrét ágazati reformokat támogató SRPC-szerződésekhez kapcsolódóan 2017-ben folyósított változó részletek országonkénti lebontását a 2. ábra mutatja be.

Forrás: Európai Számvevőszék, az EB adatai alapján.

A változó részletek kifizetése

A változó részletek folyósítása a partnerország folyósítási kérelmével indul. E kérelem egy elemzést is tartalmaz arra nézve, hogy a kapcsolódó teljesítménymutatók milyen mértékben teljesültek. Az uniós külképviseletek megvizsgálják a kérelmeket, és értékelő feljegyzést készítenek. E feljegyzés alapján és a költségvetés-támogatási irányítóbizottság jóváhagyását követően a Bizottság dönt a változó részlet kifizetendő összegének nagyságáról (lásd: 3. ábra).

A partnerország folyósítási kérelmét kísérő teljesítményelemzés az ország saját monitoring- és értékelési rendszereiből származó adatokon alapul. A változó részletek folyósításához tehát ezek a rendszerek szolgálnak elsődleges információforrásként.

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság költségvetés-támogatási iránymutatásai alapján.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

A fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus, amelyet 2017-ben fogadtak el, elismeri, hogy a költségvetés-támogatás központi szerepet játszik a partnerországok fenntartható fejlesztési célok elérésére irányuló erőfeszítéseinek támogatásában. Figyelembe véve, hogy a változó részletek a költségvetés-támogatási kifizetések jelentős részét teszik ki, valamint azt, hogy a kifizetések alapjául szolgáló teljesítményadatok maguktól a kedvezményezett országoktól származnak, az adatok helytelen vagy megbízhatatlan volta esetén azt lehetne mondani, hogy a költségvetés-támogatási kifizetések az eredeti szándékkal ellentétben nem tényleges eredményeket jutalmaznak. Ha ez így volna, az komolyan megkérdőjelezné a költségvetés-támogatás lényegi célját. Ellenőrzésünk ezért elsősorban a változó részletek esetében alkalmazott teljesítménymutatók mennyiségére és minőségére (relevanciájára és megbízhatóságára), valamint a kifizetési kérelmek Bizottság általi vizsgálatára irányult.

A fő ellenőrzési kérdés a következő volt: „Releváns és megbízható teljesítményadatokat használt-e fel a Bizottság a költségvetés-támogatás változó részleteinek folyósításakor?” A kérdés megválaszolása érdekében azt a következő alkérdésekre bontottuk:

1. Tartalmaztak-e a költségvetés-támogatási szerződések olyan mutatókat, amelyek lehetővé teszik a releváns eredmények eredményes nyomon követését a támogatott ágazatokban?
2. Eredményesen ellenőrizte a Bizottság a változó részletek folyósítási kérelmeiben megadott teljesítményadatok megbízhatóságát?

Az ellenőrzés egy 24 ágazati reformra vonatkozó teljesítésszerződésből álló mintára terjedt ki (lásd: II. melléklet) abban a nyolc partnerországban, amely 2017-ben a legnagyobb összegű kifizetésekben részesült a változó részletekből³. Abban az évben ezek az országok a változó részletekhez kapcsolódó összes kifizetés 43,29%-ában részesültek. A kiválasztott szerződésekkel kapcsolatban ellenőrzött változó részletek összesen 248 teljesítménymutatót alkalmaztak. A 2017-ben teljesített kifizetésekről és az ellenőrzött ágazatokról a III. melléklet szolgál részletekkel.

A kiválasztott szerződések esetében megvizsgáltuk a Bizottság arra vonatkozó értékelését, hogy az érintett országok rendszerei mennyire képesek megbízható teljesítményadatokat szolgáltatni. Megvizsgáltuk a költségvetés-támogatási szerződés rendelkezéseinek kialakítását is, különös tekintettel a változó részletek esetében alkalmazott teljesítménymutatók minőségére. Végül megvizsgáltuk, hogy a Bizottság miként ellenőrzi a változó részletekkel kapcsolatos folyósítási kérelmekben szereplő adatokat. Ezen ellenőrzések vizsgálatakor dokumentumalapú vizsgálatot végeztünk a Bizottság által készített kifizetési aktákra nézve, valamint ismételten elvégeztük a célértékek elérésének értékelését és a változó részletek kifizetéseinek kiszámítását. Ezt követően összevetettük következtetéseinket a Bizottság következtetéseivel.

Az ellenőrzés során ezt a három országot kerestük fel: Jordánia, Grúzia és Bolívia. E helyszíni vizsgálatok során, melyeket 2019 februárja és márciusa között végeztünk, interjút készítettünk bizottsági munkatársakkal, a nemzeti hatóságok képviselőivel és más adományozókkal/érdekelt felekkel. A többi kiválasztott ország esetében is elvégzett eljárásokon kívül ebben a három országban ismételten elvégeztük a változó részletekkel kapcsolatos folyósítási kérelmekre és a kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó bizottsági ellenőrzéseket, és eredményeinket összevetettük a Bizottság által végzett vizsgálat eredményeivel. Emellett összevetettük a partnerországok által bejelentett teljesítményadatokat a külső szakértőktől és adományozóktól származó egyéb bizonyítékforrásokkal, hogy értékeljük az előbbiek megbízhatóságát.

Észrevételek

A változó részletekre vonatkozó mutatók relevanciáját gyengíti a kidolgozásuk

A következőket vizsgáltuk meg: i. relevánsak-e a teljesítménymutatók a költségvetés-támogatási szerződések céljainak elérése szempontjából, és összhangban vannak-e az adott ország szakpolitikáival; ii. megbízható alapot adnak-e az értelmezhető eredmények nyomon követéséhez.

A mutatók összhangban állnak az országok ágazati stratégiáival, de inkább a rövid távú intézkedésekre, semmint a hosszabb távú eredményekre összpontosítanak

A költségvetés-támogatást a Bizottság a támogatásnyújtás eredményalapú eszközének tekinti. Míg a projektalapú támogatásokat a támogatható kiadásokra folyósítják, addig a költségvetés-támogatás változó részleteinek folyósítására akkor kerül sor, ha a partnerországok megfelelnek az általános feltételeknek és – kiválasztott teljesítménymutatókkal mért módon – teljesítik a korábban közös megegyezéssel célként kitűzött eredményeket. Ezért a változó részletek relevanciája attól függ, hogy ezek a teljesítménymutatók értelmezhető eredményeket mérnek-e.

Amint azt az 1. háttérmagyarázatban bemutattuk, a mutatóknak ötféle típusa létezik. Az input-, folyamat- és outputmutatók a leginkább az állami kiadási programok napi szintű irányítása szempontjából relevánsak. A végeredmény- és hatásmutatók olyan hosszú távú hatásokat mérnek, mint például a reformok és a programok előrehaladása a kitűzött célok felé; ilyenek például a fenntartható fejlesztési célok. A 4. ábra azt szemlélteti, hogy milyen különböző típusú mutatókat alkalmaztak a bolíviai költségvetés-támogatási programok egyikében.

Forrás: Az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának az Unió külső fellépéseiben alkalmazott eredménylánca.

A költségvetés-támogatási iránymutatások a fenti mutatók bármelyikének használatát lehetővé teszik. A Bizottság szerint azonban előnyben kell részesíteni a végeredmény-mutatókat, mivel ezek ösztönzik a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt, szakpolitikai mozgásteret hagynak a partnerországoknak szakpolitikáik és az azok megvalósításához szükséges stratégiáik megválasztásában, és igényt támasztanak a jó minőségű statisztikai információk iránt. Minél nagyobb a partnerország kormányzatának azon képességébe vetett bizalom, hogy az megbízható adatokat tud előállítani, annál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a végeredmény-mutatókra. Úgy véljük továbbá, hogy a hatásmutatók is hasznosak lehetnek az eredmények – különösen a fenntartható fejlesztési célok elérése – mérésének szempontjából.

Az ellenőrzött szerződésekben szereplő 248 mutatóra vonatkozó elemzésünk szerint azok összhangban vannak a partnerországok ágazati stratégiáival. A változó részletek kifizetéseinek folyósítása azonban elsősorban az input-, a folyamat- és az outputmutatók alapján történik, amelyek együttesen az összes mutató 87%-át teszik ki. Végeredményt és hatást csupán 33 mutató (13%) mért – lásd: 5. ábra.

Forrás: Európai Számvevőszék.

Megállapításunk szerint a legtöbb végeredmény- és hatásmutatót alacsonyabb, illetve alacsony és közepes jövedelmű országokban alkalmazták, míg a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országokban, például Jordániában és Grúziában, amelyek jobb kapacitással rendelkeznek teljesítményadatok előállításához, végeredmény-mutatót csak négyet alkalmaztak, hatásmutatót pedig egyáltalán nem. Ez arra utal, hogy a mutatók kiválasztása nem feltétlenül függ az ország fejlettségétől.

Az ellenőrzött változó részletek esetében alkalmazott inputmutatók elsősorban áruk beszerzésével (18 eset), illetve a költségvetési előirányzatok növekedésével voltak kapcsolatosak (9 eset). A megnövelt költségvetés vagy felszerelések beszerzése potenciálisan változásokat idézhet elő egy adott területen, de nem jelenti automatikusan azt, hogy jelentős előrelépésre kerül sor.

Hasznos szerepet játszhatnak a folyamatmutatók, különösen akkor, ha a szakpolitika célja az, hogy változásokat érjen el a szabályozási keretben. Az iránymutatások szerint azonban e mutatóknak nem csupán a folyamatokra kellene összpontosítaniuk, hanem minőségi szempontokat is mérniük kellene, pl. azt, hogy pontosan mire terjedjen ki egy létrehozandó egység hatóköre stb.⁴ A valóságban azonban ez korántsem volt mindig így. A 2. háttérmagyarázat néhány példával szolgál olyan mutatókra, amelyek nem írtak elő minimális minőségi követelményeket a benyújtandó információk tartalmára vagy szerkezetére nézve. Ez megnehezíti annak biztosítását, hogy a változó részletek a folyamatok jó minőségét jutalmazzák.

A mutatók egyharmada nem teszi lehetővé az eredmények objektív értékelését

A valamely közpolitika végrehajtása terén elért haladás mérésére használt mutatóknak konkrétnak kell lenniük, számszerű és mérhető célértékekkel, valamint adott esetben megbízható bázisértékekkel bírniuk. Ellenkező esetben nem lehet objektíven mérni az elért haladást. A mutatókban, bázisértékekben és célértékekben meg kell egyezni a költségvetés-támogatási szerződések kidolgozásakor, és pontosítani kell őket a finanszírozási megállapodásban. Az iránymutatások szerint ugyan kerülni kell a mutatók módosítását, mégis előfordulhat, hogy a szerződés teljesítése során akár új fejlemények nyomán, akár a bázisértékek meghatározása vagy a mutatók kiszámítása során felmerült hibák kijavítása végett módosítani kell a célértékeket.

Elemzésünk tanúsága szerint 72 mutató (vagyis mintánk 29%-a) nem volt eléggé konkrét. A nem kellően konkrét mutatók különösen a folyósítási kérelmek vizsgálata során okozhatnak gondot, mivel fennáll az eltérő megítélés kockázata arra nézve, hogy teljesültek-e a célértékek. Így aztán a változó részlet kifizetendő összegének kiszámításakor egészen különböző eredmények születhetnek.

A mutatók 29%-ának megfogalmazása túl általános volt, számszerű célértékek nélkül, gyakran csak olyan szavakkal, mint „javítás”, „nagyobb összpontosítás”, vagy „bizonyítékok szolgáltatása”. Megállapítottuk, hogy a konkrét mutatók száma a mezőgazdasági ágazat szerződéseiben a legmagasabb (86,5%), míg az államháztartási gazdálkodás terén csak a mutatók 60%-a volt konkrét. A 3. háttérmagyarázat példákat hoz a nem konkrét mutatókra és arra, hogy ezek hogyan befolyásolják a változó részletek kifizetéseinek kiszámítását.

Találtunk azonban pozitív példákat is, amikor a Bizottság igyekezett felmérni az olyan mutatók tekintetében elért haladást is, amely mutatókat nem volt könnyű elemezni. A 4. háttérmagyarázatban bemutatott esetben a Bizottság a teljes adományozói közösséghez képest élen járt az oktatás területén.

Az eredménymutatók 41%-ánál hiányoztak vagy helytelenek voltak a bázisértékek

Annak, hogy az eredmények mérése hatékony lehessen, a konkrét módon és egyértelműen meghatározott mutatókon kívül más előfeltételei is vannak. Valamely előrelépés csak akkor mérhető, ha a kitűzött célérték összevethető a beavatkozás előtti helyzettel: más szóval a bázisértékkel. Azon 85 vizsgált mutató közül, ahol szükséges volt a bázisérték megléte (vagyis az előrehaladást elemző mutatók esetében⁵), 35-nél tártunk fel az alábbiakkal kapcsolatos problémákat: i. a szükséges bázisértékek hiánya (15), ii. helytelen vagy elavult bázisértékek (20).

15 mutató esetében nem volt meghatározott bázisérték. Ezek a mutatók a 24 kiválasztott költségvetés-támogatási szerződés közül négyben (6., 7., 8. és 17.) találhatóak. A bázisértékek hiányának fő oka az volt, hogy a partnerországok a költségvetés-támogatási szerződés érvényességének kezdete előtt nem követték nyomon a helyzetet. Ugyanakkor találtunk példákat arra is, hogy a Bizottság hasonló helyzetben a költségvetés-támogatási szerződés első változó részletét használta fel arra, hogy felkérje a partnerországot a bázisérték kiszámítására. Más esetekben a Bizottság végezte el a hiányzó bázisérték kiszámításához szükséges munkát (azaz felméréseket végzett). Megítélésünk szerint ezek követendő gyakorlatok. Az 5. háttérmagyarázat ad példát arra, hogy milyen munkát kell a Bizottságnak végeznie, ha a későbbi részletekre nézve akarja pontosan felmérni az érintett mutató tekintetében elért haladást.

Emellett 20 mutató helytelen vagy elavult bázisértékekkel bírt. Ezen esetek közül 11-ben a bázisértékek helyes kiszámítása szempontjából releváns új adatok csak a költségvetés-támogatási szerződés aláírását követően váltak elérhetővé. Bár a vonatkozó finanszírozási megállapodás módosítható úgy, hogy figyelembe vegye a helyes bázisértéket, a Bizottság ezekben az esetekben nem tett így. A helytelen vagy elavult bázisértékek alkalmazása azt is eredményezte, hogy egyes mutatókhoz a tényleges bázisértéknél alacsonyabb célértéket rendeltek. Erre a 6. háttérmagyarázat mutat be néhány példát.

A mutatók általában kifejtik a szándékolt ösztönző hatást, de túl sok van belőlük

A költségvetés-támogatás egyik elsődleges célkitűzése arra ösztönözni a partnerországokat, hogy kövessék az elfogadott reformok útját. Ehhez szükséges, hogy a változó részleteknél alkalmazott mutatók érdemi erőfeszítést követeljenek meg a kedvezményezett országtól. A kapcsolódó célértékeknek is meg kell találniuk az arany középutat az ambíció és a könnyű teljesíthetőség között⁶.

Megállapításunk szerint a legtöbb megvizsgált változó részlet valóban arra ösztönözte a partnerországokat, hogy végrehajtsák fejlesztési stratégiáik egyes részeit. 11 kiválasztott mutató esetében azonban nagyon könnyű volt teljesíteni a kitűzött célértékeket. Ezek között négy olyan mutató is van, ahol helytelen bázisértékek alkalmazása miatt nagyon alacsony célértékeket határoztak meg (lásd: 31–32. bekezdés). A 7. háttérmagyarázat néhány példával szolgál a szerény ösztönző hatást kifejtő mutatókra. Ezenfelül három szerződéssel kapcsolatos 12 további mutató esetében (az érintett országok Moldova (16. sz. szerződés), Bolívia (10. sz. szerződés) és Pakisztán (23. sz. szerződés) voltak) a célértékeket az Unió vagy más adományozók által biztosított technikai segítségnyújtás révén teljesítették. Véleményünk szerint az ilyen mutatókat az érintettek kevéssé érzik a magukénak, és azok ösztönző hatása gyenge, mivel nincsen szükség a partnerországok jelentős részvételére.

Az iránymutatások szerint a változó részletekhez kapcsolódó mutatók száma legyen általában 3 és 10 között. Ha túl sok a mutató, az gyengíti az ösztönző hatást és bonyolultabbá teszi a nyomon követést. Az ellenőrzött szerződések részletenként 4–34 mutatót tartalmaztak⁷. Ezek a mutatók további – gyakran több célértékkel rendelkező – részmutatókra voltak bontva. A moldovai vízumliberalizációs cselekvési terv végrehajtását támogató szerződés (15. sz. szerződés) például 95 független célértéket tartalmazott. Ilyen magas számú mutató és célérték nem segíti elő, hogy a költségvetés-támogatási szerződések a fő szakpolitikai célkitűzésekre összpontosítsanak. Azt, hogy a mutatók nagy száma problémás lehet, belső bizottsági dokumentumok is elismerték, ám ez nem befolyásolta a szerződések megfogalmazását (lásd: 8. háttérmagyarázat).

A mutatók teljesülésére nézve végzett bizottsági ellenőrzés minősége változó volt, így egyes kifizetések nem voltak kellően indokoltak

A kedvezményezett országok által benyújtott folyósítási kérelmek elemzést is tartalmaznak a költségvetés-támogatási szerződéseik által támogatott ágazatokban elért előrehaladásról, valamint tájékoztatnak a megállapodás szerinti feltételek és teljesítménymutatók teljesüléséről. A dosszié általában tartalmaz egy jelentést az adott területen (ágazatban) elért haladásról, külön jelentéseket az egyes feltételek teljesüléséről és adatlapokat az egyes mutatókról, igazoló dokumentumokkal (pl. a statisztikai hivatal levelei, felmérési jelentések stb.). A költségvetés-támogatás folyósítási folyamatát a 3. ábra mutatja be.

A partnerország kérelmei az ország saját monitoring- és értékelési rendszereiből származó adatokon alapulnak. A folyósítási döntésekhez tehát ezek a rendszerek szolgálnak elsődleges információforrásként. Az egyes országok adatgyűjtési, -tárolási, -elemzési és -felhasználási kapacitása és rendszerei azonban eltérnek egymástól. Ebből következően a költségvetés-támogatási műveletek megkezdése előtt a Bizottságnak értékelnie a meglévő rendszereket, amelyek a változó részletek későbbi kifizetéseinél felhasználható teljesítménymutatókat állítanak elő. Elsősorban az uniós külképviseleteknek kell meghatározniuk, hogy a statisztikai rendszerekkel, az adatok elérhetőségével és a szakpolitikai elemzéssel kapcsolatos hiányosságok jelentős mértékben gyengítik-e az egyes országok folyósítási kérelmeinek érvényességét.

Az áttekintett szerződéseknél megvizsgáltuk, hogy a változó részletek teljesítménymutatóinak kiválasztásakor a Bizottság alapos értékelést adott-e a teljesítményadatok megbízhatóságáról. Ellenőriztük továbbá azt is, hogy a Bizottság mélyrehatóan átvizsgálta-e a változó részletekkel kapcsolatos folyósítási kérelmeket, és helyesen számította-e ki a folyósítandó összeget.

A Bizottság nem vont le következtetést arra nézve, hogy az egyes országok mennyire képesek előállítani a mutatókhoz szükséges adatokat

Az uniós külképviseleteknek áttekintést kell nyújtaniuk a partnerország monitoring- és értékelési rendszereiről (átfogóan az országra nézve, valamint az ágazati reformokat támogató SRPC-szerződések tekintetében az adott ágazatról), értékelve, hogy az adott ország közpolitikája összhangban van-e az uniós célkitűzésekkel, és hogy az intézményi kapacitás elégségesnek tekinthető-e a szakpolitika végrehajtásához. Az iránymutatások ezenkívül előírják, hogy a költségvetés-támogatási szerződések kidolgozását megelőzően készüljön elemzés az adatok megbízhatóságáról és rendelkezésre állásáról, illetve értékelés a statisztikai rendszerek hiányosságairól.

A Bizottság értékeléseit az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) által kidolgozott kritériumok alapján elemeztük. Az Eurostat kifejlesztett egy Snapshot nevű eszközt az uniós külképviseletek részére, hogy a fejlődő országokban fel tudják mérni az egyes nemzeti statisztikai rendszerek erősségeit és gyengeségeit. Megállapításunk szerint a Bizottság költségvetés-támogatási iránymutatásai megfelelnek az eszköz főbb előírásainak. A Snapshot mégis átfogóbb jellegű, és részletesen eligazít arra nézve, hogy melyek a statisztikai rendszerek értékelése szempontjából releváns egyedi területek⁸. Ezt az eszközt a külképviseletek munkatársai általában nem ismerik.

A monitoring- és értékelési rendszerekre irányuló bizottsági értékelésre vonatkozó áttekintésünk tanúsága szerint a gyakorlatban a Bizottság általában leírja és értékeli az iránymutatásokban említett tényezőket, de ezek a tényezők több dokumentumban elszórva jelennek meg. Annak ellenére azonban, hogy a szerződések többségében (24 szerződés közül 18-ban) megemlítettek egyes ágazatspecifikus hiányosságokat, a Bizottság csak az öt jordániai szerződés esetében vont le kifejezetten következtetéseket a változó részletek mutatóinak kiszámításához szükséges teljesítményadatok megbízhatóságát illetően⁹. Az adatok megbízhatóságára vonatkozó következtetés levonása fontos a mutatók kiválasztása, a nyomon követés és a folyósításhoz szükséges elemzések szempontjából.

A Bizottság ellenőrizte a folyósítási kérelmeket alátámasztó adatok megbízhatóságát, de ezt nem mindig tette kellő alapossággal

Az uniós külképviseleteknek a változó részlet folyósítását megelőzően meg kell vizsgálniuk a partnerországok által benyújtott folyósítási kérelmeket (beleértve a kapcsolódó teljesítménymutatók értékeit). Számos különböző ellenőrzési eljárást találtunk, és nem mindegyikük szolgált a későbbi kifizetések igazolásához szükséges bizonyossággal.

A Bizottság általában véve három különböző típusú ellenőrzési eljárást alkalmazott: i. dokumentumalapú ellenőrzés és a mutatók értékének a partnerországok által megadott adatok felhasználásával történő újrakiszámítása, ii. ugyanez a módszer, kiegészítve a szolgáltatott adatok megbízhatóságának ellenőrzésére szolgáló helyszíni vizsgálatokkal, iii. a teljesítménymutatók kiszámításának, illetve a partnerország által szolgáltatott adatoknak külső szakértők általi ellenőrzése.

Az uniós kiküldetések tisztviselői helyszíni vizsgálatokat végeztek, hogy kiegészítsék az elemzést és ellenőrizzék a 24 általunk vizsgált szerződés közül 14 esetében szolgáltatott adatok egy részét (lásd: 9. háttérmagyarázat), és – néhány esetben saját helyszíni vizsgálatuk kiegészítéseként – 16 szerződés esetében külső szakértőket bíztak meg a változó részletekhez kapcsolódó feltételek teljesülésének vizsgálatával. A szomszédos országokban rendszeres volt a szakértők alkalmazása, míg a többi ellenőrzött országban a külképviseletek 13 szerződés közül csak 5 esetében alkalmaztak szakértőt.

A költségvetés-támogatási iránymutatások ajánlása szerint hasznos, ha szakértők is részt vesznek azokban az ellenőrzési eljárásokban, amelyeknél komoly kétségek merülnek fel a szolgáltatott adatok minőségét illetően. Ha azonban nem születik egyértelmű következtetés arra nézve, hogy képesek-e a partnerországok ilyen adatok előállítására (lásd: 39–41. bekezdés), nehéz eldönteni, hogy valóban szükség van-e ilyen szakértői támogatásra. Az ellenőrzött szerződések esetében egy szakértői helyszíni ellenőrzés átlagos költsége körülbelül 110 000 euró volt.

Megállapításunk szerint a 24 kiválasztott szerződés közül hat¹⁰ esetében nem voltak eredményesek a változó részletek kifizetésének alapjául szolgáló adatokra irányuló további bizottsági ellenőrzések . Ezt elsősorban az okozta, hogy az uniós külképviseletek teljes mértékben megbíztak a partnerországok által szolgáltatott teljesítményadatok pontosságában, vagy a külső szakértők által a Bizottság megbízásából végzett ellenőrzési munkában, és ezenfelül nem ellenőrizték a benyújtott adatokat. Ilyen esetekben a Bizottság számára nehezebb azonosítani a folyósítási kérelmekben szereplő megbízhatatlan teljesítményadatokat, ami növeli annak kockázatát, hogy nem indokolt változó részletkifizetésekre kerül sor. A 10. háttérmagyarázat példával szolgál a Bizottság által fel nem tárt, de külső felülvizsgálat során azonosított hiányosságokra.

Egyes változó részletek esetében a partnerországok által szolgáltatott teljesítményadatok nem indokolták a kifizetéseket

Az általunk felülvizsgált, összesen 234 millió euró összegű változó részlet esetében nyolc ország közül ötnél a változó részletekre vonatkozó mutatók teljesülését alátámasztó bizonyítékokra vonatkozó értékelésünk a Bizottság által elfogadott eredményekhez képest 13,3 millió euró eltérést mutatott, és a változó részletek kifizetéseinél az eltérések 19%-át egy ország (Pakisztán) adta. Megállapítottuk továbbá, hogy a Bizottság helytelenül megadott bázisértékekhez kapcsolódó mutatók alapján folyósított két ország számára 3,4 millió eurót. Mivel a célértéket sikerült teljesíteni, szerződéses kötelezettség volt a kifizetés, pedig a mutatóval mért területen nem történt tényleges előrelépés. Ezeket az összegeket az egyes felkeresett országokra nézve a 1. táblázat foglalja össze.

1. táblázat. Eltérések a Bizottság értékeléseitől

Forrás: Európai Számvevőszék.

A következő főbb problémákat állapítottuk meg: i. egyes célértékeket a kitűzött határidők lejárta után, késéssel teljesítettek; ii. az eredmények mérésénél helytelenül megállapított bázisértékekből indultak ki; iii. a mutatók teljesítésének igazolására nem megfelelő vagy nem elégséges bizonyíték állt rendelkezésre; iv. egyes célértékeket egyáltalán nem teljesítettek. A bizottsági értékelésekhez képest tapasztalt eltérések típusait és arányát a 6. ábra szemlélteti.

Forrás: Európai Számvevőszék.

Az egyik olyan esetet, amikor úgy ítéltük meg, hogy a partnerországok nem helytálló bizonyítékokat szolgáltattak, a 11. háttérmagyarázat szemlélteti.

Négy szerződésben öt olyan mutatót¹¹ találtunk, amelyek célkitűzéseit a pénzügyi megállapodásokban meghatározott határidő után sikerült elérni. Öt további mutató¹² esetében úgy véljük, hogy noha a partnerországok nem teljesítették a célértékeket, a Bizottság teljesültnek tekintette azokat. Példákat a 12. háttérmagyarázat mutat be mindkét esetre nézve.

Három olyan esetet találtunk, ahol a Bizottság a pénzügyi megállapodások rendelkezéseinek megfelelően folyósította a kifizetéseket, mivel a partnerországok teljesítették a kitűzött célértékeket. Mivel azonban egyes bázisértékek vagy célértékek meghatározása nem volt megfelelő, a megcélzott ágazatokban valójában nem történt előrelépés. A 13. háttérmagyarázatban néhány ilyen esetről olvashatók további részletek.

Az 1. táblázatban számszerűsített eltérések mellett két változó részlet kifizetésének helyességét sem sikerült megerősítenünk, mivel nem állt rendelkezésre az öt mutató¹³ kapcsán bejelentett értékeket alátámasztó elegendő bizonyíték (példákat a 14. háttérmagyarázat mutat be). Ezek a mutatók 3,77 millió euró folyósított összegnek felelnek meg.

Nem kellően dokumentált kifizetések Moldovának

Noha ez nem kapcsolódik közvetlenül a teljesítménymutatók ellenőrzéséhez, megállapítottuk azt is, hogy a Bizottság három változó részletben 26,3 millió eurót fizetett ki Moldovának úgy, hogy a kifizetéseket alátámasztó okokról nem készült kellő dokumentáció (lásd: 15. háttérmagyarázat).

Következtetések és ajánlások

Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság releváns és megbízható teljesítményadatokat használt-e fel a költségvetés-támogatás változó részleteinek folyósításakor. Következtetésünk szerint a megvizsgált teljesítménymutatók egyharmadának kialakítása olyan volt, hogy gyengítette azok relevanciáját, akárcsak az, hogy nem tették lehetővé az eredmények objektív értékelését. Ezenkívül nem mindig volt megbízható annak bizottsági értékelése sem, hogy a változó részletekre vonatkozó mutatók teljesültek-e, ami néhány nem kellően indokolt kifizetést eredményezett.

Megállapításunk szerint a változó részletekre vonatkozó teljesítménymutatók ugyan jól igazodtak a partnerországok ágazati fejlesztési stratégiáihoz, legtöbbjük azonban inkább a rövid távú intézkedésekre összpontosított, mintsem az olyan hosszabb távú eredményekre, mint például a fenntartható fejlesztési célok felé tett előrelépés. A 248 vizsgált mutatónak csak 13%-a mért a támogatott ágazatokban tapasztalható végeredményeket vagy hatásokat (lásd: 22–25. bekezdés). A végeredmény-mutatók alkalmazása lehetővé tenné, hogy a Bizottság jobban tudja mérni a hosszú távú eredményeket a támogatott ágazatokban, ideértve a fenntartható fejlesztési célok felé tett előrelépést is.

A Bizottság növelje azoknak a változó részleteknek az arányát, ahol a kifizetés a végeredmény-mutatók teljesítése alapján történik.

Határidő: 2021 vége

A mutatók több mint egyharmadának vagy túl általános volt a meghatározása, vagy helytelen bázisértékeken alapult, vagy nem is alapult bázisértékeken. Ez eltérő értelmezéseket tett lehetővé arra nézve, hogy megvalósultak-e a célértékek, ami összetettebbé és kevésbé tárgyilagossá tette a folyósítási kérelmek vizsgálatát (lásd: 26–32. bekezdés).

A Bizottság tökéletesítse minőségellenőrzési intézkedéseit avégett, hogy a változó részletekhez kapcsolódó teljesítménymutatók objektív módon mérjék a partnerországok által elért eredményeket. Különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

1. Olyan konkrét teljesítménymutatók alkalmazása, amelyek nem tesznek lehetővé eltérő értelmezéseket;
2. Bázisértékek és célértékek alkalmazása

Határidő: 2021 vége

A költségvetés-támogatás változó részleteinek fontos célja, hogy ösztönzésük révén a partnerországok előrelépjenek reformmenetrendjükben. A megvizsgált változó részletek nagy többségénél találtunk olyan mutatókat, amelyek megtalálták az arany középutat az ambíció és a teljesíthetőség között, és megítélésünk szerint ezek a szándékolt ösztönző hatást gyakorolták. Az általunk talált néhány kivétel olyan mutatókkal volt kapcsolatos, amelyek célértékét vagy a bázisértékek pontatlansága miatt könnyű volt megvalósítani, vagy amelyek más adományozók vagy az Unió által fizetett külső szakértők munkájával már megvalósultak (lásd: 33–34. bekezdés).

Javasoljuk, hogy a Bizottság:

1. ügyeljen rá, hogy az alapadatok a szerződés aláírása előtt aktuálisak legyenek, vagy szükség esetén a szerződés végrehajtása során a költségvetés-támogatási szerződés módosításával korrigálja a bázisértékeket;
2. kerülje el az olyan helyzeteket, amikor a partnerország kizárólag az Unió által finanszírozott technikai segítségnyújtás révén teljesíti a célértékeket.

Határidő: 2021 vége

Az egyes változó részletekhez gyakran túl sok mutató kapcsolódott, több, mint amennyit a bizottsági iránymutatások ajánlanak. Ez tovább bonyolította a folyósítási folyamatot (lásd: 35. bekezdés).

A Bizottság ne alkalmazzon részmutatókat, hogy ezáltal a mutatók tényleges száma az iránymutatásokban meghatározott maximumra korlátozódjék.

Határidő: 2021 vége

A változó részletekkel kapcsolatos folyósítási kérelmek azt kimutató teljesítményadatokat tartalmaznak, hogy a megállapodás szerinti feltételek és teljesítménymutatók milyen mértékben teljesültek. Mivel ezeket a kérelmeket a partnerországok dolgozzák ki, a mögöttes teljesítményadatok megbízhatósága ezen országok adatelőállítási képességétől függ. Megállapítottuk, hogy a Bizottság általában véve értékelte a partnerországok kapacitását a monitoring- és értékelési rendszereik fő elemeinek vizsgálata révén, amint azt a költségvetés-támogatásra vonatkozó iránymutatások előírják. A 24 kiválasztott szerződésből azonban a Bizottság csak öt esetében vont le következtetést arra nézve, hogy a változó részletű kifizetések mutatóinak kiszámításához szükséges teljesítményadatok megbízhatóak-e (lásd: 36–41. bekezdés). Az adatok megbízhatóságára vonatkozó következtetés levonása fontos a mutatók kiválasztása, a nyomon követés és a folyósításhoz szükséges elemzések szempontjából.

Költségvetés-támogatási műveleteinek megtervezésekor a Bizottság értékelje a változó részlet kifizetésének alapjául szolgáló teljesítményadatok megbízhatóságát. Az értékelés vonjon le arra vonatkozó határozott következtetést, hogy az ezen adatok előállítására használt rendszerek kellően megbízhatóak-e; az értékelés alapulhat más elismert szervezetek már elvégzett értékelésein.

Határidő: 2021 vége

Megállapítottuk, hogy az uniós külképviseletek számos különböző ellenőrzési eljárás révén vizsgálták a folyósítási kérelmeket. Egyes esetekben az uniós külképviseletek munkatársai helyszíni vizsgálat révén ellenőrizték a partnerországok által szolgáltatott adatokat, míg máskor további ellenőrző munka nélkül, teljes mértékben támaszkodtak ezekre az adatokra, illetve a Bizottság megbízásából szakértők által végzett külső felülvizsgálatokra. Ez nem biztosítja a változó részletek későbbi kifizetéséhez szükséges bizonyosságot (lásd: 42–46. bekezdés).

Javasoljuk, hogy a Bizottság:

1. vizsgálja felül a a folyósítási kérelemben a partnerország által szolgáltatott teljesítményadatok igazoló dokumentumait, kivéve, ha már egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy ezek az adatok megbízhatóak;
2. külső felülvizsgálatok felhasználásakor a feladatmeghatározásban írja elő a partnerországok által szolgáltatott főbb teljesítményadatok megbízhatóságának ellenőrzését. A változó részlet folyósítása előtt a Bizottság ellenőrizze, hogy a szakértők betartották-e ezt a követelményt.

Határidő: 2021 vége

Amikor újra elvégeztük a mutatók teljesítésére és a változó részletek kifizetéseinek újraszámítására vonatkozó bizottsági értékelést, eltéréseket állapítottunk meg a Bizottság által kifizetett összegekhez képest. Összességében a rendelkezésre álló teljesítményadatok alapján úgy becsüljük, hogy a változó részletekhez kapcsolódó, felülvizsgált, összesen 234 millió eurós összeghez képest 16,7 millió euró az eltérés. Ebből az összegből 13,3 millió euró nem volt kellően megindokolva, vagy nem volt összhangban a szerződéses rendelkezésekkel. 3,4 millió eurót úgy fizettek ki, hogy tényleges előrelépés nem történt. Ezenfelül három változó részletben 26,3 millió eurót fizettek ki Moldovának úgy, hogy nem dokumentálták kellően a kifizetéseket alátámasztó okokat (lásd: 47–53. bekezdés).

A jelentést 2019. november 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Bettina JAKOBSEN számvevőszéki tag elnökölte III. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner Lehne
elnök

Mellékletek

I. melléklet. A költségvetési támogatás részesedése a kétoldalú hivatalos fejlesztési támogatási kötelezettségvállalásokban

Forrás: Európai Számvevőszék, a https://stats.oecd.org/ alapján.

II. melléklet. Ellenőrzött szerződések

III. melléklet. A változó részletek folyósítása 2017-ben az ágazati reformra vonatkozó teljesítésszerződések esetében

Forrás: Európai Számvevőszék (az ellenőrzéshez kiválasztott országok vastag betűvel).

IV. melléklet. Összefoglaló értékelés

MEGJEGYZÉS: I: Igen; N: Nem; P: Részben.

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a külső fellépések, biztonságpolitika és jogérvényesülés kiadási területéért felelős, Hannu Takkula számvevőszéki tag elnökölte III. Kamara végezte Turo Hentilä kabinetfőnök és Helka Nykänen kabinetattasé, valamint Alejandro Ballester Gallardo ügyvezető, Piotr Zych feladatvezető és Eva Coria Paramas, Roberto Ruiz Ruiz, Söveges Erika és Nita Tennilä számvevők támogatásával. Nyelvi támogatás: Richard Moore.

Balról jobbra: Turo Hentilä, Helka Nykänen, Hannu Takkula, Alejandro Ballester Gallardo, Nita Tennilä, Piotr Zych, Söveges Erika, Roberto Ruiz Ruiz

Végjegyzetek

¹ Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 236. cikkének (1) bekezdése, 2018. július.

² Európai Bizottság, Budget Support – Trends and Results (Költségvetés-támogatási trendek és eredmények), 2018, 61. o.

³ Marokkó kivételével, mivel erről az országról a Számvevőszék 2020-ban tesz közzé különjelentést.

⁴ Költségvetés-támogatási iránymutatások, 2017, 138. o.

⁵ Mintánkban 163 olyan mutató szerepel, ahol a célértékhez nem szükséges bázisértéket rendelni, mivel ezek nem egy adott változó alakulását mérik (pl. „törvény jóváhagyása” vagy „megtartott ülések száma”). Ezeket a mutatókat mostani értékelésünkben nem vesszük figyelembe.

⁶ Költségvetés-támogatási iránymutatások, 2017, 139. o.

⁷ Ebben a számban nincsenek benne a korábbi évek részleteinek mutatói.

⁸ A Snapshot a statisztikai rendszerek értékeléséhez szükséges következő fő területekre nézve szolgál elemzési módszerekkel: i. a nemzeti és ágazati szintű statisztikák készítését és a monitoringot támogató jogi, intézményi és stratégiai keretek; ii. a források megfelelő volta (vagyis a humán erőforrások mennyisége és minősége, a berendezések, a finanszírozás); iii. az adatminőség meghatározói (vagyis a minőség melletti elkötelezettség, a szakmai függetlenség, a pártatlanság, az objektivitás, a módszertan és a megfelelő eljárások); iv. kapcsolat a felhasználókkal (vagyis relevancia, hozzáférhetőség).

⁹ Az 1., 2., 3., 4. és 5. sz. szerződés.

¹⁰ A 2., 5., 13., 14., 23, és 24. sz. szerződés.

¹¹ A 20. sz. szerződés 2. mutatója, a 6. sz. szerződés 1.2. mutatója, az 1. sz. szerződés 5. mutatója, valamint a 16. sz. szerződés 2.1. és 2.2 mutatója.

¹² A 23. sz. szerződés 5., 6. és 8. mutatója, a 24. sz. szerződés 6.2. mutatója és a 6. sz. szerződés 1.7. mutatója.

¹³ A 22. sz. szerződés 3. és 6. mutatója, valamint az 5. sz. szerződés 1.2 és 3. mutatója.

Kronológia

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2019

© Európai Unió, 2019

A többszörözés a forrás feltüntetésével engedélyezett.
Az európai uniós szerzői jogi védelem alatt nem álló fényképeket és más anyagokat közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától származó előzetes hozzájárulás birtokában lehet csak felhasználni vagy többszörözni.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.