2019 Az uniós számvevőszéki ellenőrzésről röviden

Az Európai Számvevőszék 2019. évi éves jelentéseinek bemutatása

A 2019. évi „Az uniós számvevőszéki ellenőrzésről röviden” A 2019. évi „Az uniós számvevőszéki ellenőrzésről röviden” áttekintést nyújt az Unió általános költségvetését és az Európai Fejlesztési Alapot tárgyaló 2019. évi éves jelentéseinkről, amelyekben bemutatjuk a beszámolók megbízhatóságára, valamint az azok alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatunkat. A dokumentum ismerteti továbbá a bevételekkel és az uniós költségvetés, illetve az Európai Fejlesztési Alap fő kiadási területeivel kapcsolatos fő megállapításainkat, a költségvetési és pénzgazdálkodással kapcsolatos megállapításainkat, valamint korábbi ajánlásaink hasznosulását.

A jelentések teljes szövege megtalálható itt: eca.europa.eu.

Az Európai Számvevőszék az Unió független külső ellenőre. Figyelmeztetünk a kockázatokra, biztosítékot nyújtunk, rávilágítunk a hiányosságokra és a bevált gyakorlatokra, valamint útmutatást adunk az uniós döntéshozóknak és jogalkotóknak az uniós szakpolitikák és programok irányításának tökéletesítéséhez. Munkánkkal biztosítjuk, hogy az uniós polgárok megtudhassák, mire fordítják a pénzüket.

A kiadvány 23 nyelven és a következő formátumban érhető el:
PDF
PDF General Report

Elnöki előszó

A 2019-es pénzügyi évről szóló éves jelentésünket, a 2014–2020-as időszak utolsó előtti jelentését, az Unió és tagállamai számára kihívásokkal teli időszakban készítettük el. Az Európai Unió külső ellenőreiként minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy a COVID-19 világjárvány kitörése óta továbbra is eredményesen láthassuk el uniós közpénzellenőrzési feladatainkat.

Az elmúlt évekhez hasonlóan azt állapíthatjuk meg, hogy az Unió beszámolója megbízható és valós képet ad az Unió pénzügyi helyzetéről. A Számvevőszék hitelesítő véleményt ad az Európai Unió 2019. évi beszámolójának megbízhatóságáról. A 2019. évi bevételek jogszerűek és szabályszerűek voltak, és nem tartalmaztak lényeges hibát.

2019-re az ellenőrzött kiadások általános hibaarányára vonatkozó becslésünk 2,7% (2018: 2,6%).

Az uniós kiadások több jelentős területén mutatkoznak bizonyos pozitív fejlemények. Ahol külön értékelést adunk, az „Igazgatás” területén a hibaszint a lényegességi küszöb alatt van; a „Természeti erőforrások” esetében megállapításunk szerint – a becsült hibaszintünket (1,9%) és a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokat figyelembe véve – közel áll a lényegességi küszöbhöz. Megjegyzendő, hogy a „Természeti erőforrások” kiadásainak 70%-át kitevő közvetlen kifizetések jelentős mértékben a lényegességi küszöb alatt maradtak. Ugyanakkor a „Természeti erőforrások”, a „Kohézió” és a „Versenyképesség” fennmaradó részét továbbra is lényeges hibaszint jellemzi.

Évek óta úgy ellenőrizzük az Unió bevételeit és kiadásait, hogy megkülönböztetjük azokat a költségvetési területeket, ahol a jogszerűség és a szabályszerűség kockázatát magasnak ítéljük, illetve azokat, ahol alacsonynak ítéljük őket. Az elmúlt három évben korlátozott véleményt adtunk ki a kiadásokról. A nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak megfelelően azért tehettünk így, mert megítélésünk szerint a hibák nem voltak általános érvényűek és főként a magas kockázatú kiadásokra korlátozódtak.

Az uniós költségvetés összetétele és időbeli alakulása miatt az ellenőrzött sokaságban a magas kockázatú kiadások mértéke a 2018. évi 61 milliárd euróról 66,9 milliárd euróra nőtt, és 2019-ben azok az az évi ellenőrzési sokaságunk jelentős részét, mintegy 53%-át tették ki. Ugyanakkor a kockázatos kiadásokat továbbra is lényeges hibaszint jellemzi: az ilyen típusú kiadások hibaszintjét 4,9%-ra becsüljük (2018: 4,5%). Ezért elutasító véleményt adunk a kifizetésekről.

2020 júliusában az Európai Tanács politikai megállapodásra jutott a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret és az ideiglenes helyreállítási eszköz, a „Next Generation EU” tárgyában. Ez a megállapodás történelmi elmozdulást jelent az Unió pénzügyeiben. A COVID-19 válság gazdasági és társadalmi hatásainak kezeléséből kifolyólag az Unió az előző hétéves időszakhoz képest lényegesen többet fog költeni: az uniós kifizetések az első években gyakorlatilag megduplázódnak. A válság idején létfontosságú, hogy az uniós kiadások gyorsan eredményeket hozzanak, és így érzékeltessék az európai együttműködés és szolidaritás hozzáadott értékét.

Egyre fontosabbá válik tehát az uniós pénzügyek megbízható és eredményes kezelése. Ez mind a Bizottság, mind a tagállamok, de az Európai Számvevőszék részéről is fokozott felelősséggel jár. Az elkövetkező években továbbra is aktív és látható szerepet fogunk játszani mindenfajta uniós pénzügy elszámoltathatóságának és átláthatóságának támogatásában, mind az uniós költségvetést, mind az „Next Generation EU” eszközön keresztül nyújtott pénzügyi támogatást tekintve.

Klaus-Heiner LEHNE
az Európai Számvevőszék elnöke

Összesített eredmények

Legfontosabb megállapítások

A 2019. évi megbízhatósági nyilatkozat összefoglalója

A Számvevőszék hitelesítő véleményt ad az Európai Unió 2019. évi beszámolójának megbízhatóságáról.

A 2019. évi bevételek jogszerűek és szabályszerűek voltak, és nem tartalmaztak lényeges hibát.

A 2019-es pénzügyi év kiadásairól szóló véleményünk elutasító.

  • Összességében a 2019. évi uniós költségvetés kiadásainak becsült hibaszintje 2,7% volt (2018: 2,6%). A magas kockázatú (főként visszatérítésen alapuló) kiadásokat, amelyekre gyakran összetett szabályok vonatkoznak, lényeges, 4,9%-os hibaszint jellemezte (2018: 4,5%). Ebben az évben e kiadástípus aránya – főként a „Kohézió” területén történt növekedés miatt – 53,1%-ra nőtt, így ellenőrzési sokaságunk jelentős részét tette ki. Az előző három évvel ellentétben tehát a hiba általános érvényű, ami a kiadásokra nézve elutasító vélemény kiadását vonja maga után.
  • Az utólagos ellenőrzések hiányosságai befolyásolják az Európai Bizottság szabályszerűségi információit. Ez tükröződik a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összegre vonatkozó becsléseiben, amelyek alacsonyabbak, mint a „Kohézió” és a „Versenyképesség” esetében általában becsült hibaszintek. A „Természeti erőforrások” kifizetéskor kockázatosnak minősülő összegének bizottsági becslése összhangban áll a saját becslésünkkel.
  • 2019-ben a „Kohézió” területén jelentős mértékben megnőtt a kifizetési kérelmek szintje az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) esetében. Ugyanakkor a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret (TPK) hatodik évében az esb-alapok tagállami felhasználása továbbra is a tervezettnél lassabban haladt. Ez hozzájárult az esb-alapok fennálló kötelezettségvállalásainak növekedéséhez.
  • Az ellenőrzéseink során felmerülő valamennyi csalásgyanús esetet jelentjük az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF). A 2019. évi megbízhatósági nyilatkozatunk kapcsán megvizsgált 747 tranzakció közül kilencben találtunk ilyet.

Az uniós költségvetésről, illetve a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott tevékenységekről szóló 2019. évi éves jelentésünk teljes szövege letölthető a honlapunkról (eca.europa.eu).

Az ellenőrzés tárgya

A 2019. évi uniós költségvetés számokban

Az Európai Parlament és a Tanács (a „többéves pénzügyi keret” nevű) hosszabb távú, hét éves időtartamra elfogadott költségvetés keretében fogadja el az éves uniós költségvetést. A jelenlegi időszak 2014-től 2020-ig tart.

A költségvetés megfelelő felhasználása végső soron a Bizottság felelőssége. 2019-ben az uniós kiadások összesen 159,1 milliárd eurót tettek ki, ami az uniós tagállamok összes államháztartási kiadása 2,1%-ának, illetve az uniós bruttó nemzeti összjövedelem 1,0%-ának felel meg.

Honnan érkezik a bevétel?

2019-ben a bevétel összesen 163,9 milliárd eurót tett ki. Az uniós költségvetés finanszírozása többféle módon történik. A legnagyobb részt (105,5 milliárd euró) a tagállamok fizetik be, bruttó nemzeti jövedelmükkel (GNI) arányosan. A költségvetés egyéb forrásai közé tartoznak a vámok (21,4 milliárd euró), a tagállamok által beszedett hozzáadottérték-adón alapuló hozzájárulás (17,8 milliárd euró), valamint például az európai uniós megállapodásokból és programokból eredő hozzájárulások és visszatérítések (12,6 milliárd euró).

Mire fordítják a kiadásokat?

Az Unió éves költségvetése számos különböző területet finanszíroz, például ezeket:

  • a strukturálisan gyengébb régiók gazdasági fejlődésének előmozdítása
  • az innováció és a kutatás előmozdítása
  • közlekedési infrastrukturális projektek
  • képzés munkanélküliek számára
  • gazdálkodás és a biológiai sokféleség előmozdítása
  • az éghajlatváltozás elleni küzdelem
  • határigazgatás
  • szomszédos és fejlődő országoknak nyújtott támogatás.

A költségvetés kb. kétharmada ún. „megosztott irányítás” keretében kerül felhasználásra, amelynek során az egyes tagállamok elosztják a forrásokat, kiválasztják a projekteket és kezelik az uniós kiadásokat (pl. a „Természeti erőforrások” vagy a „Kohézió” kiadásai esetében).

Az Unió költségvetéséről adott megbízhatósági nyilatkozatunk

Minden évben ellenőrizzük az Unió bevételeit és kiadásait, és ennek keretében megvizsgáljuk, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy az annak alapjául szolgáló bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és nemzeti szabályoknak.

Ez a munka képezi a megbízhatósági nyilatkozatunk alapját, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében nyújtunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A kiadásokat azon a ponton vizsgáljuk meg, amikor az uniós források végső kedvezményezettjei elvégezték a tevékenységeket vagy kifizették a költségeket, és amikor a Bizottság elfogadta a kiadásokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tranzakciók általunk vizsgált sokasága időközi és végső kifizetésekből állt. Előfinanszírozási kifizetéseket csak akkor vizsgáltunk, ha azokat 2019-ben számolták el.

2019-re vonatkozóan az általunk ellenőrzött sokaság értéke összesen 126,1 milliárd euró volt.
Az 1. ábra bemutatja a 2019-es kifizetéseket a TPK fejezetei szerint, valamint az ellenőrzésünk által érintett sokaságot.

1. ábra

A 2019. évi kiadások és ellenőrzött sokaság

Idén a „Természeti erőforrások” fejezet tette ki teljes ellenőrzési sokaságunk legnagyobb részét (47%), ezt a „Kohézió” (23%) és a „Versenyképesség” (13%) követte.

További információért az ellenőrzési megközelítésünkről és arról, hogyan alkotjuk meg a kiadásokról alkotott véleményünket, lásd: Háttérinformációk.

Megállapításaink

Az Unió beszámolója megbízható és valós képet ad

Az Unió 2019. évi beszámolója minden lényeges szempontból híven és a közszférára vonatkozó nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően tükrözi az Unió év végi pénzügyi eredményeit, valamint eszközeit és kötelezettségeit.

Ennek alapján – csakúgy, mint 2007 óta minden évben – hitelesítő véleményt adhatunk a beszámoló megbízhatóságáról.

A 2019. évi bevételek jogszerűek és szabályszerűek

Megállapítjuk, hogy a bevételek lényeges hibától mentesek. Ezen túlmenően megvizsgáltunk bevétellel kapcsolatos kiválasztott rendszereket, és azokat összességében véve eredményesnek ítéltük, kivéve a hagyományos saját forrásokra (TOR) vonatkozó bizottsági és egyes tagállami fő belső kontrollmechanizmusokat, amelyek csak részben voltak eredményesek. A vámbevétel-kiesés csökkentését célzó tagállami kontrollok tekintetében is jelentős hiányosságokat állapítottunk meg; e hiányosságok kezeléséhez uniós fellépésre van szükség.

Becslésünk szerint a 2019-es évre nőtt a hibaarány

A kiadások egészét tekintve a hibaszintet 1,8% és 3,6% közöttire becsüljük. Ennek a tartománynak a felezőpontja, az úgynevezett „legvalószínűbb hiba”, 2,7% (lásd: 2. ábra). Ez további növekedést jelent az előző két évhez képest (2017: 2,4%, 2018: 2,6%).

2. ábra

Az uniós költségvetés egészére vonatkozó becsült hibaszint (2015–2019)

Megjegyzés:

A hibaszintet standard statisztikai módszerekkel becsüljük meg. 95%-os konfidenciaszint mellett állítjuk, hogy a sokaságban a hibaszint az alsó és a felső hibahatár között van (részletesebben lásd: a 2019. évi éves jelentés 1. fejezetének 1.1. melléklete).

Ellenőrzési sokaságunk több mint felét lényeges hiba jellemzi

2019-ben ismételten megállapítottuk, hogy a kiadások folyósításának módja hatással van a hibakockázatra. Ebben az összefüggésben különbséget teszünk nagy kockázatú, főként költségtérítés-alapú, illetve kis kockázatú, főként jogosultságalapú kifizetések között (lásd: alábbi háttérmagyarázat).

Mi a jogosultság-, illetve a költségtérítés-alapú kifizetés?

Az uniós kiadások az alábbi két kiadástípussal jellemezhetőek, amelyek kockázati profilja jól elkülönül egymástól:

  • Jogosultságalapú kifizetések, amelyek azon alapulnak, hogy a kedvezményezettek megfelelnek-e bizonyos (kevésbé összetett) feltételeknek: ilyenek többek között a hallgatói és kutatói ösztöndíjak (a „Versenyképesség” területén), a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatások („Természeti erőforrások”), valamint az uniós alkalmazottak bére és nyugdíja („Igazgatás”).
  • Költségtérítések, amikor az Unió támogatható tevékenységek támogatható költségeit téríti vissza (összetettebb szabályrendszer alapján): ilyenek a kutatási projektek (a „Versenyképesség” keretében), a regionális és vidékfejlesztési beruházások („Kohézió” és „Természeti erőforrások”) és a fejlesztési támogatási projektek („Globális Európa”).

A magas kockázatú kiadásoknál feltárt leggyakoribb hibák a következők voltak:

  • nem támogatható projektek és a belső piaci szabályok (különösen a közbeszerzési szabályok) megsértése a „Kohézió” területén;
  • a „Vidékfejlesztés, piaci intézkedések, környezetvédelem, éghajlat-politika és halászat” nem támogatható kedvezményezettjei, tevékenységei vagy költségei, amelyek a „Természeti erőforrások” területén teljesített kifizetések mintegy 30%-át teszik ki;
  • nem támogatható költségek a „Kutatás” terén, vagyis a „Versenyképesség” terület kifizetéseinek mintegy 55%-át kitevő programok költségei;
  • A közbeszerzési szabályok be nem tartása, szabálytalan támogatás-odaítélési eljárások, igazoló dokumentumok hiánya és nem támogatható költségek a „Globális Európa” területén.

2019-ben a nagy kockázatú kiadások nőttek az előző három évhez képest, és az ellenőrzési sokaságunk többségét, 53%-át tették ki. Ez a növekedés nagyrészt a „Kohézió” ellenőrzési sokaságának 4,8 milliárd eurós növekedésével magyarázható. A magas kockázatú kiadások becsült hibaszintje 4,9% volt (2018-ban 4,5%).

Az alacsony kockázatú kiadásokra (ezek az elsősorban jogosultságalapú kifizetések tették ki ellenőrzött sokaságunk fennmaradó 47%-át) vonatkozó becsült legvalószínűbb hibaarány az általunk alkalmazott 2%-os lényegességi küszöb alatt maradt (lásd: 3. ábra).

3. ábra

A hibaarányok a kockázat szintjét tükrözik

A 4. ábra összeveti a különböző kiadási területek 2015 és 2019 közötti becsült hibaszintjét. Az eredményekről bővebben a „A bevételi és kiadási területek részletes bemutatása” című fejezetben, illetve a 2019. évi éves jelentés vonatkozó fejezeteiben számolunk be.

4. ábra

A kiválasztott uniós kiadási területekre (2015–2019) vonatkozó, általunk becsült hibaszintek

Megjegyzés:

A becsült hibaszintet az ellenőrzési munkánk – elsősorban a tranzakciókból vett minták tesztelése – során azonosított számszerűsíthető hibák alapján állapítjuk meg. A mintavételhez és a hibaszint megbecsléséhez standard statisztikai módszereket alkalmazunk (lásd: a 2019. évi éves jelentés 1. fejezetének 1.1. melléklete).

A Bizottság által, illetve az általunk becsült hibaszint összehasonlítása

A Bizottság minden főigazgatósága (DG) éves tevékenységi jelentést készít. Ennek része a megbízhatósági nyilatkozat, amelyben a főigazgató bizonyosságot ad arról, hogy a jelentés megfelelően mutatja be a pénzügyi információkat, és hogy a felelősségi körébe tartozó tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek. E célból valamennyi főigazgatóság becslést nyújt be kiadásai hibaszintjéről.

A TPK azon fejezetei esetében, amelyekre vonatkozóan külön értékelést nyújtunk, összevetettük a Bizottság becsléseit az általunk becsült megfelelő hibaszintekkel.

Az összevetés szerint a Bizottság számadatai a „Versenyképesség” és a „Kohézió” területén alacsonyabbak a mi becslésünknél. Ez a kontrollrendszer kritikus részét képező utólagos ellenőrzések során feltárt hiányosságokból adódik. Ezekről a hiányosságokról a TPK egyes különböző fejezeteiről szóló részekben számolunk be részletesebben.

Összességében a Bizottság 2019. évi kifizetéskori kockázatra vonatkozó becslése 2,0%. Ez a mi saját hibabecsléseink tartományának (1,8% és 3,6% között) alsó végén található érték.

Kilenc csalásgyanús esetet jelentettünk az OLAF-nak

Csaló az, aki dokumentumot hamisít vagy információt rejt el annak érdekében, hogy pénzügyi vagy egyéb gazdasági előnyhöz jusson. Az uniós költségvetés általunk becsült hibaszintje ezért nem az esetleges csalás mércéje, és nem is a gyenge hatékonyságé vagy a pazarlásé, hanem azon pénzösszegekre vonatkozó becslés, amelyek kifizetésének nem kellett volna megtörténnie, mivel felhasználásuk nem a vonatkozó szabályok és rendelkezések szerint történt.

Az ellenőrzéseink során felmerülő minden csalásgyanús esetet jelentünk az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), amely határoz arról, hogy – adott esetben a nemzeti hatóságokkal együttműködve – kivizsgálja-e az ilyen eseteket és hozzon-e intézkedéseket. 2019-ben a 2019. évi megbízhatósági nyilatkozatunkhoz megvizsgált 747 tranzakció közül kilenc csalásgyanús ügyet utaltunk az OLAF-hoz, ami hasonló az előző években bejelentett esetek számához. Ezek közül az OLAF öt ügyben indított vizsgálatot, négy esetben pedig úgy döntött, hogy nem indít vizsgálatot.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a főbb megállapításokról a 2019. évi éves jelentésünk 1. fejezete tartalmaz. Éves jelentésünk teljes szövege megtalálható a honlapunkon (eca.europa.eu).

Költségvetési és pénzgazdálkodás 2019-ben

A rendelkezésre álló költségvetést szinte teljes mértékben felhasználták

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet felső összegeket határoz meg a TPK mind a hét évére vonatkozóan (a továbbiakban: „a TPK felső határai”). Külön felső határok vonatkoznak az Unió új pénzügyi kötelezettségeire (kötelezettségvállalási előirányzatok), valamint az uniós költségvetésből teljesíthető kifizetésekre (kifizetési előirányzatok).

5. ábra

A költségvetés végrehajtása 2019-ben

2019-ben a kötelezettségvállalási előirányzatokat szinte teljes mértékben felhasználták: a 166,2 milliárd eurós végleges költségvetésből 165,2 milliárd eurót (99,4%). Amint azt a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 3. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi, ezek az előirányzatok és felhasználásuk kismértékben meghaladták a TPK felső határát (164,1 milliárd euró). Ez főként a következő speciális eszközök alkalmazásának volt köszönhető: a sürgősségisegély-tartalék, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a rugalmassági eszköz, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, a rendkívüli tartalék, az ifjúsági munkanélküliség kezelését és a kutatás erősítését célzó specifikus rugalmasság, valamint a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék.

2019-ben a kifizetési előirányzatokra 166,7 milliárd euró állt rendelkezésre a TPK felső határa szerint, valamint 148,5 milliárd euró a költségvetési hatóság végleges költségvetése szerint. A kifizetett összeg az előirányzott összegnél 19 milliárd euróval kevesebb, vagyis 146,2 milliárd euró volt.

Tovább nő a fennálló kötelezettségvállalások összege

A fennálló kötelezettségvállalások összege tovább nőtt, 2019 végére elérte a 298,0 milliárd eurót (lásd: 6. ábra). Ez az összeg 2019-ben 2,7 évnyi kötelezettségvállalási előirányzattal volt egyenértékű, azaz magasabb volt, mint az előző TPK azonos évében, 2012-ben (akkor 2,3 év). A fennálló kötelezettségvállalások történelmileg magas szintjének két fő oka egyrészt az, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok rendszeresen magasabbak a kifizetési előirányzatoknál, másrészt pedig, hogy a kifizetési igények a következő TPK idejére halasztódnak, főként az esb-alapok késedelmes végrehajtása miatt.

6. ábra

Az év végén fennálló kötelezettségvállalások (2007–2019)

Az esb-alapok felhasználása lassabban zajlik, mint az előző TPK idején

2019 végén az esb-alapok összesített felhasználási aránya alacsonyabb volt, mint az előző TPK idején: a jelenlegi TPK kapcsán az esb-alapok teljes allokációjának mindössze 40%-át (465 milliárd euró) fizették ki, míg 2012 végén, az előző TPK megfelelő évében ez az arány 46% volt. A jelenlegi TPK során csak kilenc tagállamban volt magasabb a felhasználási arány, mint az előzőben (lásd: 7. ábra).

7. ábra

Felhasználási arány tagállamonként – 2019 kontra 2012

A megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökön keresztül nyújtott uniós támogatásnak kevesebb mint egyötöde jutott el a végső kedvezményezettekhez

A megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök (FISM) az uniós költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatás (hitelek, garanciák és tőkebefektetések) célba juttatására szolgáló közvetítő eszközök. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül az esb-alapokból összesen 16,9 milliárd eurót különítettek el ilyen eszközökre (lásd: 8. ábra). 2019. év elejéig 7,0 milliárd eurót fizettek ki a FISM eszközöknek. Ebből az összegből 2,8 milliárd euró jutott el a végső kedvezményezettekhez hitelek, garanciák és tőkebefektetések formájában. Ezért a jelenlegi TPK hatodik évének elejéig a FISM eszközökön keresztül lekötött összes esb-finanszírozásnak csak mintegy 17%-a jutott el a végső kedvezményezettekhez.

8. ábra

A végső kedvezményezetteknek történő kifizetések a megosztott irányítású pénzügyi eszközök keretében

Az uniós költségvetést érintő fő kockázatok az elkövetkező években

Előfordulhat, hogy a kifizetési előirányzatok nem lesznek elegendőek a COVID-19-hez kapcsolódó, 2020-ban előreütemezett kiadások fedezésére

2020 májusában az Európai Parlament és a Tanács módosításokat fogadott el a 2020. évi uniós költségvetésre vonatkozóan, és több olyan intézkedést fogadott el, amelyek a COVID-19 világjárvány gazdasági hatásainak kezelése érdekében kiegészítő likviditást és kivételes rugalmasságot biztosítanak az esba-alapok kiadásai számára.

Az egyik ilyen intézkedés szerint 2020-ban és 2021-ben 14,6 milliárd euró kifizetési előirányzatot ütemeznek előre a COVID-19-hez kapcsolódó intézkedésekre, és ebből 8,5 milliárd eurót 2020-ban bocsátanak rendelkezésre. Figyelembe véve az esb-alapok 2020-ban rendelkezésre álló, a COVID-19 járványhoz kapcsolódó kiadásokra leköthető és kifizethető összes forrását, fennáll annak a kockázata, hogy a 2020-as kifizetési előirányzatok nem lesznek elegendőek az összes szükséglet fedezésére.

A Bizottság beszámolójában szereplő teljes kockázat nem veszi figyelembe az ESBA garanciaalapját

A Bizottság évente számol be az uniós költségvetés által közvetlenül fedezett kölcsönökkel és a garanciával fedezett pénzügyi műveletekkel kapcsolatban az uniós költségvetés által viselt kockázatokról. 2019. december 31-én a Bizottság a következőkről számolt be:

  • az ilyen típusú műveletek tőkére és kamatokra egyaránt vonatkozó, összesített kockázatát 72,7 milliárd euróra becsülték.
  • az éves kockázat (vagyis az a maximális összeg, amelyet az Uniónak egy adott pénzügyi évben az összes ilyen művelet nem teljesülése esetén kellene kifizetnie) 4,5 milliárd eurót tett ki.

A Bizottság által bejelentett teljes kockázat összege nem tartalmazza az ESBA-hoz kapcsolódó műveleteket. 2019. december 31-én az uniós költségvetésnek az ESBA-garanciával kapcsolatos esetleges jövőbeli kifizetéseknek való kitettsége az aláírt műveletek tekintetében 22 milliárd euró volt, amelyből 17,7 milliárd eurót folyósítottak. Ha ezt a folyósított összeget hozzáadnák a Bizottság által számított teljes kockázathoz, az jelentősen, 90,5 milliárd euróra növelné a teljes kockázatot (2018. december 31-én: 90,3 milliárd euró) (lásd: 9. ábra).

9. ábra

Az uniós költségvetés kitettsége

Újra kell értékelni az uniós költségvetés jövőbeni kitettségét

A költségvetési rendelet 210. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a költségvetési biztosítékokból és a pénzügyi támogatásokból származó, az uniós költségvetés által viselt függő kötelezettségeket akkor kell fenntarthatónak tekinteni, ha a több évre előre jelzett alakulásuk a TPK-rendeletben rögzített korlátokon és az éves kifizetési előirányzatokra vonatkozó felső határon belül marad. Jelenleg ez a helyzet. A COVID-19 válságot követően várható gazdasági visszaesés enyhítése érdekében azonban az elkövetkező években jelentősen több hitelre és garanciára lehet szükség az uniós költségvetésből. Fokozott a kockázata annak is, hogy a kedvezményezettek nem tudják visszafizetni ezeket a hiteleket, vagy hogy garanciák lehívására kerül sor.

Ellenőrzési megbízatásunk az EBB műveleteinek csak egy részére terjed ki

Az EBB csoport – az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) – az uniós költségvetésből, illetve az EBB csoport saját forrásaiból finanszírozott vagy fedezett műveletekkel járul hozzá az Unió célkitűzéseinek megvalósításához. A pénzügyi eszközök alkalmazásának növekedésével az EBB csoport egyre jelentősebb szerepet töltött be az uniós szakpolitikák támogatásában a legutóbbi többéves pénzügyi keretek folyamán.

Jelenleg a Bizottság, az EBB és a Számvevőszék közötti háromoldalú megállapodás alapján ellenőrizzük az EBB csoport műveleteit Ezek az ellenőrzések az Európai Unió által a Banknak adott megbízatás alapján végzett hitelműveletekre, valamint a Bank által kezelt, az Európai Unió általános költségvetésében szereplő és az általa garantált műveletekre irányulnak. A megállapodás 2020-ban hatályát veszti, az utódmegállapodásról jelenleg folynak a tárgyalások.

Jelenleg azonban az EBB műveleteinek nagy része – a nem az uniós költségvetésből finanszírozott vagy támogatott műveletek – kívül esik ellenőrzési megbízatásunkon és ezért a háromoldalú megállapodás sem vonatkozik rá. Tekintettel arra, hogy ezek a műveletek jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós célkitűzések eléréséhez, valamint arra, hogy az EBB egyre nagyobb szerepet játszik az uniós költségvetés végrehajtásában, úgy véljük, hogy a műveletek szabályszerűségének és teljesítményének független külső vizsgálata előnyös lenne.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

  • szorosan kövesse nyomon a kifizetési igényeket és intézményi hatáskörén belül tegyen lépéseket a kifizetési előirányzatok rendelkezésre állásának biztosítására, figyelembe véve a COVID-19 járványból eredő rendkívüli szükségleteket;
  • az uniós költségvetés kitettségéről szóló beszámolójába foglalja bele a hitel- és garanciaműveletekhez kapcsolódó valamennyi kockázatot, beleértve az ESBA garanciaalapja által generált kockázatokat is;
  • értékelje újra, hogy az uniós költségvetés kockázati kitettségét csökkentő meglévő mechanizmusok elégségesek és megfelelőek-e a COVID-19 válság körülményei között.

Javasoljuk azt is, hogy az Európai Parlament és a Tanács szólítsa fel az EBB-t, hogy tegye lehetővé a Számvevőszék számára valamennyi finanszírozási tevékenységének ellenőrzését, a konkrét uniós megbízatás alá nem tartozóakét is.

Többet szeretne tudni erről a témáról? A főbb költségvetési és pénzgazdálkodási megállapításokról szóló teljes körű tájékoztatást a 2019. évi éves jelentésünk 2. fejezete tartalmazza.

A bevételi és kiadási területek részletes bemutatása

Bevételek

163,9 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Ellenőrzésünk az Unió bevételi oldalára irányult, amelyből az uniós kiadások finanszírozása történik. Megvizsgáltunk a saját források kezelésére irányuló egyes fő kontrollrendszereket, valamint egy, a bevételi tranzakciókból vett mintát.

A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló tagállami hozzájárulások az Unió összes bevételének 64%-át tették ki 2019-ben, míg a hozzáadottérték-adóból (héa) származó bevételek a 11%-át. Ezeket a hozzájárulásokat a tagállamok által rendelkezésre bocsátott makrogazdasági statisztikák és becslések alapján számítják ki.

A hagyományos saját források – vagyis a tagállami közigazgatási szervek által az Unió megbízásából beszedett behozatali vámok – az Unió bevételének további 13%-át tették ki. A fennmaradó 12% egyéb forrásokból (pl. az uniós megállapodásokból és programokból származó hozzájárulások és visszatérítések, késedelmi kamatok és bírságok, valamint egyéb bevételek) származott.

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg Lényeges hiba jellemezte?
163,9 milliárd euró Nem – 2019-ben és 2018-ban lényeges hibától mentes
Megelőző és korrekciós intézkedések

A bevételhez kapcsolódó, általunk vizsgált rendszerek összességében eredményesek voltak, míg a hagyományos saját forrásokra irányuló bizottsági és egyes tagállami fő belső kontrollmechanizmusok csak részben voltak eredményesek. A vámbevétel-kiesés csökkentését célzó tagállami kontrollok tekintetében is jelentős hiányosságokat állapítottunk meg, amelyek kezeléséhez uniós fellépésre van szükség.

A tavalyi évhez hasonlóan több hiányosságot találtunk a megállapított, de még be nem szedett vámok tagállami kezelésében. Ilyen hiányosság volt konkrétan a vámtartozások bejelentésének késedelme és az ilyen tartozások késedelmes behajtatása. Ismételten észrevételeztük, hogy túl sokáig tartott, míg a Bizottság orvosolni tudta a tagállamokban a héaalapú saját források és a hagyományos saját források tekintetében feltárt hiányosságokat.

Ezenkívül két jelentős hiányosságot állapítottunk meg a vámbevétel-kiesés (a tagállamok hagyományos saját forrásainak számviteli rendszerében nem szereplő kieső összegek) csökkentését célzó tagállami kontrollok tekintetében. Az egyik hiányosság, hogy a vámunióban nem harmonizálták uniós szinten a behozatal alulértékelésével kapcsolatos kockázat csökkentését célzó vámellenőrzések végrehajtását; a másik pedig az, hogy a tagállamok az áruátengedést követő ellenőrzések céljára nem képesek azonosítani az uniós szinten legkockázatosabb gazdasági szereplőket.

A Bizottság az egymást követő negyedik évben fogalmazott meg fenntartást az éves tevékenységi jelentésében a beszedett hagyományos saját források értékének pontosságára nézve. Ez a fenntartás az Egyesült Királyságban feltárt olyan esetekre vonatkozik, amikor Kínából behozott textiltermékeket és cipőket alulértékeltek. Mivel az Egyesült Királyság nem volt hajlandó fedezni a 2,1 milliárd eurós becsült kieső összeget, a Bizottság 2019 márciusában a Bíróság elé vitte az ügyet. Az eljárás folyamatban van.

A Bizottság 2020 áprilisában befejezte a tagállamok GNI-jének többéves ellenőrzési ciklusát, és több fenntartást fogalmazott meg a GNI-adatok tagállamok általi összeállításának módjával kapcsolatban.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

  • nyújtson rendszeres támogatást a tagállamoknak ahhoz, hogy az áruátengedést követő ellenőrzésekhez a legkockázatosabb importőröket tudják kiválasztani, különösen azáltal, hogy uniós szinten összegyűjti és elemzi a vonatkozó behozatali adatokat, és megosztja a tagállamokkal elemzésének eredményeit;
  • a hagyományos saját forrásokkal kapcsolatban a tagállamokban feltárt hiányosságok megoldására alakítson ki megbízhatóbb monitoring- és nyomon követési eljárásokat, ideértve a határidők megállapítását is.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az Unió bevételeinek számvevőszéki ellenőrzéséről a 2019. évi éves jelentés 3. fejezete tartalmaz.

Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

Kiadások összesen: 21,7 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

E szakpolitikai terület kiadási programjai Unió-szerte fontos szerepet játszanak a növekedés ösztönzésében és a munkahelyteremtésben, valamint a befogadó társadalom előmozdításában. A kiadások zöme a Horizont 2020 (H2020) kutatási és innovációs programmal (és elődjével, a hetedik keretprogrammal), illetve az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport terén az Erasmus+ programmal kapcsolatos. Más programok finanszírozzák a Galileo űrprogramot (az Unió globális műholdas navigációs rendszere), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF) és a Nemzetközi Termonukleáris Reaktort (ITER).

2019-ben mintegy 16,7 milliárd euró összegű kiadást ellenőriztünk ezen a területen (lásd: 1. ábra). Ennek az összegnek a zömét a Bizottság közvetlenül kezeli. A Bizottság a támogatási megállapodás vagy a finanszírozási határozat aláírásakor előlegkifizetést teljesít a köz-, illetve a magánszférában tevékenykedő kedvezményezetteknek, majd társfinanszírozott projektjeik előrehaladtával az előleget levonva megtéríti az általuk uniós finanszírozásra bejelentett összes költség egy részét.

A kutatási és innovációs programok a 2019-ben általunk ellenőrzött kiadások közel felét (46%) tették ki.

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg Lényeges hiba jellemezte? Becsült legvalószínűbb hibaszint
16,7 milliárd euró Igen 4,0% (2018: 2%)

Összességében úgy becsüljük, hogy a „Versenyképesség” hibaszintje lényeges.

2019-ben a 130 vizsgált tranzakcióból 51 esetében merült fel hiba.

A legtöbb hiba olyan nem támogatható költségekhez kapcsolódott, mint például a valósnál nagyobb személyzeti költségek, vagy olyan utazási költségek, amelyek vagy nem kapcsolódtak az ellenőrzött uniós projekthez vagy ténylegesen fel sem merültek. Olyan eseteket is feltártunk, amikor az eljárást megindító hirdetményben vagy a pályázati dokumentációban diszkriminatív kiválasztási szempontok szerepeltek.

Nem támogatható személyzeti költség: példa

Egy H2020 projekt esetében a kedvezményezett által kiszámított társadalombiztosítási járulékok magasabbak voltak, mint a ténylegesen befizetettek. Ezenkívül a kedvezményezett egy alkalmazott személyzeti költségeit a valósnál magasabb óradíj alapján számította ki.

Megelőző és korrekciós intézkedések

A Bizottság korrekciós intézkedéseket alkalmazott, amelyek 0,65 százalékponttal csökkentették az általunk e fejezetre nézve becsült hibaszintet.

Ugyanakkor nyolc további olyan esetben állapítottunk meg és számszerűsítettünk hibákat, ahol elegendő információ állt volna rendelkezésre azok megelőzéséhez, illetve feltárásához és kijavításához. Ha ezeket az információkat felhasználták volna a hibák kijavításához, az általunk becsült hibaszint 1,1 százalékponttal alacsonyabb lett volna.

„Horizont 2020”

A „Horizont 2020” keretprogram keretében a személyzeti költségek bejelentésére vonatkozó szabályok az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítések ellenére összetettek. Különösen a személyzeti költségek kiszámítása jelentős hibaforrás továbbra is, és a számítás módszertana több tekintetben bonyolultabbá vált, mint a korábbi kutatási programok idején volt. A hibák által érintett kutatási tranzakciók szinte mindegyikénél helytelenül számították ki az órabért, illetve a havi bért.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Horizont 2020 tekintetében javult a programtervezés és a Bizottság kontrollstratégiája. Az egyszerűsítés – például a közvetett költségekre vonatkozó általános átalány megállapítása – megkönnyítette a résztvevők dolgát, és a hibakockázat csökkentéséhez is hozzájárult.

Az európai kutatás ösztönzésére alkalmas egyik stratégia a magánszektor, különösen az induló vállalkozások és a kkv-k részvételének növelése. Észrevételeztük azonban, hogy az ilyen típusú kedvezményezettek által végrehajtott projekteket nagyobb valószínűséggel érintették hibák, ami azt jelzi, hogy jobb tájékoztatásra és további iránymutatásra van szükség.

Más ellenőrök munkájának értékelése

Munkánk részeként áttekintettünk mind a Bizottság által, mind a Bizottság megbízásából eljáró külső ellenőrök által végzett ellenőrzéseket. Egyes vizsgált dossziéknál hiányosságokat tártunk fel az elvégzett ellenőrzések dokumentációja, a mintavétel következetessége és a beszámolás terén, valamint az ellenőrzési eljárások minőségét illetően is. Az elmúlt két évben az áttekintett 40 ellenőrzés közül 17 következtetéseire nem tudtunk támaszkodni.

A Bizottság beszámolása a versenyképességi kiadások szabályszerűségéről

Tavaly beszámoltunk egy, a Bizottság által a H2020 reprezentatív hibaarányának kiszámítására alkalmazott módszerrel kapcsolatos problémáról. Ezt követően a Bizottság újra kiszámította a hibaarányra vonatkozó becsléseit. Ennek eredményeként a H2020 tekintetében 2019-ben jelentett hibaarány 0,34 százalékponttal magasabb volt, mint a korábbi megközelítés alapján lett volna.

Bár örömmel fogadjuk ezt a gyors korrekciós intézkedést, az nem veszi figyelembe a Bizottság utólagos ellenőrzéseivel kapcsolatban fennmaradó kérdéseket, amiből az következik, hogy a Bizottság által a Horizont 2020 tekintetében megállapított hibaarány továbbra is a valóságosnál alacsonyabb marad.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

  • végezzen több célzott ellenőrzést a kkv-k kifizetési kérelmeire nézve, és fokozza a H2020 támogatási szabályairól szóló tájékoztatási kampányát, különösen a kkv-kre összpontosítva;
  • kampány keretében emlékeztesse a Horizont 2020 valamennyi kedvezményezettjét a személyzeti költségek kiszámítására és bejelentésére vonatkozó szabályokra;
  • a kutatási keretprogramok következő generációjára (Európai horizont) nézve egyszerűsítse le még jobban a személyzeti költségekre vonatkozó szabályokat;
  • a Horizont 2020-ra vonatkozóan:
    • kezelje az elvégzett ellenőrzési munka dokumentálásával, a mintavétel következetességével és az ellenőrzési eljárások minőségével kapcsolatos hiányosságokat;
    • biztosítsa megfelelő intézkedésekkel, hogy az ellenőrök teljes mértékben tisztában legyenek az alkalmazandó szabályokkal, és ellenőrizze munkájuk minőségét.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” terület uniós kiadásaira vonatkozó ellenőrzésünkről a 2019. évi éves jelentés 4. fejezete tartalmaz.

Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

Kiadások összesen: 53,8 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Az ezen alfejezethez tartozó kiadások célja a különböző uniós tagállamok és régiók eltérő fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése. A finanszírozás az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA), a Kohéziós Alapon (KA), az Európai Szociális Alapon (ESZA) és más programokon, például az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközön, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapon (FEAD) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül történik.

A kiadások zömét a Bizottság és a tagállamok közösen kezelik. Az Unió többéves operatív programokat (OP) társfinanszíroz, és ezekből történik a projektek finanszírozása. A Bizottságon belül a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) felelős az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtásáért, a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL) pedig az ESZA végrehajtásáért.

A 2019. évi éves jelentés keretében ezen a területen 28,4 milliárd euró összegű kiadást vizsgáltunk (2018-ban ez az összeg 23,6 milliárd euró volt) (lásd: 1. ábra). Megközelítésünknek megfelelően ez az összeg magában foglalt az előző évekből származó, de a Bizottság által 2019-ben elfogadott vagy elszámolt 26,7 milliárd euró összegű kiadást is. A 2019-ben teljesített olyan kifizetések, amelyek a Bizottság által még el nem fogadott kiadásokhoz kapcsolódtak, 52 milliárd euró összegben, nem képezték ellenőrzési sokaságunk részét.

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg Lényeges hiba jellemezte? Becsült legvalószínűbb hibaszint
28,4 milliárd euró Igen 4,4% (2018: 5,0%)

Összességében úgy becsüljük, hogy a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” hibaszintje lényeges.

2019-ben 236 tranzakciót teszteltünk, amelyek közül 220-at a tagállamok ellenőrző hatóságai már ellenőriztek, mielőtt a kiadásokat a Bizottság felé támogathatónak nyilvánították volna. E tranzakciók közül 29 esetében találtunk olyan hibákat, amelyeket ezek az ellenőrzések nem tártak fel. Az ellenőrző hatóságok által korábban talált 64 hibát és a programhatóságok által később alkalmazott (a 2007–2013-as és a 2014–2020-as programozási időszakra együttvéve összesen 334 millió euró összegű) megfelelő pénzügyi korrekciót is figyelembe véve a fennmaradó hibaarányt 4,4%-ra becsüljük.

Az általunk becsült hibaszinthez leginkább a támogatásra nem jogosult projektek és a belső piaci szabályok (például a közbeszerzési és az állami támogatási szabályok) megsértése járultak hozzá, ezeket követték a támogatásra nem jogosult kiadások. A feltárt hibák száma és hatása azt mutatja, hogy ezen a területen magas az eredendő hibakockázat, és hogy az irányító hatóságok ellenőrzései gyakran még mindig nem eredményesek a kedvezményezettek által bejelentett kiadásokkal kapcsolatos szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása terén.

Támogatásra nem jogosult projektek: példa

Portugáliában egy helyi hatóság uniós társfinanszírozást kért egy városi gyalogút megépítésének költségeire. A szerződést 2015-ben ítélték oda, négyhónapos teljesítési határidővel. Valójában a projektet a pályázat benyújtásának időpontjában már fizikailag befejezték. Ez nem felelt meg a támogathatósági feltételeknek, amelyek nem teszik lehetővé már befejezett projektek finanszírozását.

A közös rendelkezésekről szóló rendelet 65. cikke (6) bekezdésének való meg nem felelés két további esetét találtuk Olaszországban.

Az ellenőrző hatóságok munkájának értékelése

A tagállami ellenőrző hatóságoknak döntő szerepük van a kohéziós politika megbízhatósági és kontroll-keretrendszerén belül, különösen azt biztosítandó, hogy a fennmaradó hibaarányok a 2%-os lényegességi küszöb alatt maradjanak.

Idén a 2014–2020-as időszak 20 bizonyossági csomagjával és a 2007–2013-as időszak négy zárócsomagjával kapcsolatban 116 ellenőrző hatóság közül 18-nak a munkáját vizsgáltuk felül. Az ellenőrző hatóságok mindegyik esetben 2% alatti fennmaradó hibaarányról számoltak be. Az ellenőrző hatóságok által fel nem tárt hibák azonban hatással voltak a jelentett fennmaradó hibaarányokra, és arra engedtek következtetni, hogy a 2014–2020-as időszak 20 bizonyossági csomagja közül 9 esetében a hibaarány 2% felett volt. A Bizottság hasonló eredményre jutott e csomagok közül nyolc esetében.

A legutóbbi három olyan évben, amikor vizsgáltuk az ellenőrző hatóságok munkáját, azt állapítottuk meg, hogy a vizsgált bizonyossági csomagok mintegy fele esetében (mind a csomagok száma, mind a kiadások tekintetében) helytelenül 2% alatti fennmaradó hibaarányról számoltak be. További jelentős javulás szükséges ahhoz, hogy támaszkodhassunk munkájukra és az általuk jelentett fennmaradó hibaarányokra. Ebben az első előrelépés a Bizottság és az ellenőrző hatóságok közös törekvése, amelynek eredményeként elkészült egy „feljegyzés az ellenőrző hatóságok munkájának dokumentálására irányuló bevált gyakorlatokról”.

A Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) és a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL) beszámolása a kohéziós kiadások szabályszerűségéről

Az éves tevékenységi jelentések (AAR) a bizottsági főigazgatóságok fő beszámolási eszközei arra nézve, hogy megalapozott bizonyossággal rendelkeznek-e arról, hogy a tagállami kontrolleljárások biztosítják a kiadások szabályszerűségét.

A bizottsági főigazgatóságok akkor fogalmaznak meg fenntartásokat egy operatív programmal kapcsolatban, ha az adott tagállam irányítási és kontrollrendszerének hiányosságai jelentős kockázatot jelentenek az uniós költségvetésre nézve. E célból figyelembe kell venniük az értékelés időpontjában rendelkezésre álló összes információt, beleértve az ellenőrző hatóságok által jelentett hibaarányokat is. Megállapítottuk azonban, hogy ezek a hibaarányok többnyire az éves beszámolóban szereplő ideiglenes hibaarányok voltak olyan kiadások tekintetében, amelyeket a Bizottság még nem fogadott el. Előfordulhat tehát, hogy a fenntartások nem ölelik fel az összes lényeges kockázatot.

A Bizottság főigazgatóságai az éves tevékenységi jelentésekben is feltüntetnek hibaarányt, mint a szabályszerűségre vonatkozó fő teljesítménymutatót. A DG REGIO a 2%-os lényegességi szint feletti, a DG EMPL pedig az alatti fő teljesítménymutatóról számolt be. 2018. évi éves jelentésünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy a fő teljesítménymutatókat különböző okokból minimummértéknek kell tekinteni, és hogy a Bizottságnak esetleg további munkát kell végeznie a következő években, mielőtt azok véglegessé válhatnának. A Bizottság megerősítette, hogy ez a helyzet 2019-ben is fennáll.

A Bizottság ezeket a hibaarányokat használta fel a 2019. évi éves irányítási és teljesítményjelentésben, hogy szabályszerűségi információkat szolgáltasson a kohéziós politika területén. Az általános kifizetési kockázatot 2,2% és 3,1% közé tette, ami megerősíti, hogy a területet lényeges hibaszintet jellemzi. Az ellenőrző hatóságok munkájának hiányosságai és a két főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében szereplő fennmaradó hibaarányokkal kapcsolatban megállapított problémák miatt azonban úgy véljük, hogy az éves irányítási és teljesítményjelentésben összesített hibaarányokat alulbecsülték, és jelenleg ezekre nem támaszkodhatunk.

Ajánlásaink

Kiemeltük, hogy a tavalyi ajánlásaink közül kettő olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek ismét felmerültek, és ezért ezeket nem ismételtük meg. Emellett új kérdéseket is azonosítottunk, és azt ajánljuk a Bizottságnak, hogy:

  • határozza meg, hogy mi értendő „fizikailag befejezett”, illetve „teljes mértékben végrehajtott” műveletek alatt. Ez segítené a tagállamokat annak ellenőrzésében, hogy a műveletek megfelelnek-e a közös rendelkezésekről szóló rendelet 65. cikke (6) bekezdésének, és el lehetne kerülni, hogy nem támogatható műveletek maradjanak feltáratlanul. Egyértelművé kell tenni, hogy ez a feltétel csak a művelet eredményeinek eléréséhez szükséges munkálatokra vagy tevékenységekre vonatkozik, a pénzügyi és adminisztratív szempontokra nem;
  • elemezze a fel nem derített hibák fő forrásait, és az ellenőrző hatóságokkal együtt dolgozza ki az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy javuljon a jelentett fennmaradó hibaarányok megbízhatósága.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió“ terület uniós kiadásaira vonatkozó ellenőrzésünkről a 2019. évi éves jelentés 5. fejezete tartalmaz.

Természeti erőforrások

Kiadások összesen: 59,5 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Ennek a kiadási területnek része a közös mezőgazdasági politika (KAP), a közös halászati politika, valamint részben a környezetvédelmi és éghajlat-politika uniós kiadásai.

A KAP a „Természeti erőforrások” kiadásainak 98%-át teszi ki. Az uniós jogszabályok az alábbi három általános célkitűzést határozzák meg a KAP számára:

  • fenntartható élelmiszer-termelés, középpontban a mezőgazdasági termelők jövedelmével, a mezőgazdaság termelékenységével és az árstabilitással;
  • a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések, középpontban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, a biológiai sokféleséggel, a talaj- és vízgazdálkodással;
  • a kiegyensúlyozott területfejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben.

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) KAP-kiadásai két fő kategóriába sorolhatók:

  • a termelőknek folyósított közvetlen kifizetések, amelyeket teljes egészében az uniós költségvetés finanszíroz;
  • mezőgazdasági piaci intézkedések, amelyek finanszírozása szintén teljes mértékben az uniós költségvetésből történik, egyes, a tagállamok által társfinanszírozott intézkedések – például promóciós intézkedések vagy az iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogram – kivételével;

Emellett a KAP az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül támogatja a vidékfejlesztési stratégiákat és projekteket. A 2014–2020-as időszak kezdete óta az EMVA az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) részét képezi, és az esb-alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá tartozik.

2019-ben mintegy 59,4 milliárd euró összegű kiadást ellenőriztünk ezen a területen (lásd: 1. ábra).

A Bizottság a KAP irányítását a tagállamokkal megosztva végzi.

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg Lényeges hiba jellemezte? Becsült legvalószínűbb hibaszint
59,4 milliárd euró A lényeges szinthez közel 1,9% (2018: 2,4%)

Összességében megállapítjuk, hogy a „Természeti erőforrások” hibaszintje közel esik a lényegességi szinthez.

A korábbi évekhez hasonlóan a közvetlen kifizetések esetében, amelyek főként a mezőgazdasági termelők által bejelentett mezőgazdasági földterületen alapulnak, és a „Természeti erőforrások” kiadásainak 70%-át teszik ki, a hibaszint nem volt lényeges. A többi terület (vidékfejlesztés, piaci intézkedések, halászat, környezetvédelem és éghajlat-politika) esetében eredményeink lényeges hibaszintet jeleznek.

A mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések: a kiadások 70%-a

A közvetlen támogatások fő irányítási eszköze az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER), amely a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert (MePaR) is magában foglalja. Az IIER – elsősorban a MePaR-nak köszönhetően – nagymértékben hozzájárul a közvetlen kifizetések hibaszintjének csökkentéséhez.

95 közvetlen kifizetést megvizsgálva azt állapítottuk meg, hogy közülük 81 hibamentes, míg a fennmaradó tranzakciókban kisebb hibákat tártunk fel.

Vidékfejlesztés, piaci intézkedések, halászat, környezetvédelem és éghajlat-politika: a kiadások 30%-a

Megállapítottuk, hogy az ezen a területen vizsgált 156 tranzakcióból 30 esetében merült fel hiba. A fő hibaforrások a nem támogatható kedvezményezettek, tevékenységek, projektek, illetve költségek voltak (lásd: példa).

Nem támogatható projekt vidéki területen: példa

Egy kedvezményezett, akinek elsődleges tevékenysége egy több mint 1000 hektáros mezőgazdasági üzem szántóföldi művelése, egy gabonaraktár építésére irányuló projekt javaslatát nyújtotta be. A nemzeti hatóságok egy, az állattartó telepek fejlesztésére és a megújulóenergia-technológiák használatára irányuló intézkedés keretében hagyták jóvá a javaslatot. A kedvezményezett azonban a támogatást gabonaraktár építésére használta fel.
Ez ellentétes volt a nemzeti szabályokkal, amelyek értelmében a termények tárolására szolgáló létesítmények építéséhez nyújtott támogatás csak kisebb gazdaságok számára volt elérhető.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) beszámolása a KAP-kiadások szabályszerűségéről

Mindegyik kifizető ügynökség igazgatója évente vezetői nyilatkozatot ad a DG AGRI-nak az ügynökség kontrollrendszerének eredményességéről, a kifizető ügynökség adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseinek az eredményeit (a továbbiakban: kontrollstatisztika) tartalmazó jelentéssel együtt. További bizonyosság nyújtása érdekében a tanúsító szervek 2015 óta kötelesek minden egyes kifizető ügynökség tekintetében évente véleményt adni azon kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről, amelyek tekintetében a tagállamok visszatérítést igényeltek.

A DG AGRI a kifizető ügynökségek kontrollstatisztikáit felhasználva, azokat a tanúsító szervek által végzett ellenőrzések eredményei, valamint a kifizető ügynökségek rendszereire és kiadásaira vonatkozó saját ellenőrzései alapján kiigazítva számítja ki a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeget. A DG AGRI becslése szerint 2019-ben a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg a KAP összes kiadására nézve körülbelül 1,9%. A DG AGRI a közvetlen kifizetések esetében körülbelül 1,6%-ra, a vidékfejlesztés esetében 2,7%-ra, a piaci intézkedések esetében pedig 2,8%-ra becsülte a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg arányát.

A DG AGRI szerint az tanúsító szervek 2019-ben jelentős javulást értek el munkájukban, ugyanakkor megjegyzi, hogy e munka eredményeinek megbízhatósága kissé korlátozott, mivel egyes szervek nem megfelelően végzik a mintavételt és az ellenőrzéseket.

Véleményünk szerint pozitív fejlemény volt az, hogy 2015-ben a tanúsító szervek szerepét kiterjesztették a kiadások szabályszerűségére vonatkozó vélemény elkészítésére. A tanúsító szervek által már ellenőrzött tranzakciók újbóli végrehajtása során azonban találtunk egyes területeket, ahol további – a Bizottság által azonosítottakhoz hasonló – tökéletesítésre van szükség.

Csalás elleni politikák és eljárások a KAP keretében

A csalás olyan cselekmény vagy mulasztás, amelyet félrevezetési szándékkal követnek el, és amely jogosulatlan kifizetéseket eredményez. Módszertanunkat annak ellenőrzésére dolgoztuk ki, hogy az ellenőrzött tranzakciók mentesek-e az – akár csalás, akár nem szándékos hiba okozta – lényeges szabálytalanságoktól. A tranzakciók tesztelése során minden évben azonosítunk a KAP-kiadásokkal kapcsolatos csalásgyanús eseteket.

A Bizottság és a tagállamok egyaránt felelősek a KAP-kiadásokat érintő csalással kapcsolatos problémák kezeléséért. A DG AGRI képzést és iránymutatást nyújt a tagállami irányító és ellenőrző szerveknek a csalási kockázatokkal kapcsolatban. Emellett a Bizottság csalás elleni hivatala (OLAF) a nemzeti vizsgálati szervekkel együttműködve kivizsgálja a csalásgyanús eseteket.

2019 februárja óta a DG AGRI egy kísérleti projekt révén ösztönzi a tagállamokat az Arachne informatikai eszköz használatára – amely a csalás, összeférhetetlenség és szabálytalanságok kockázatának kitett projektek, kedvezményezettek és vállalkozók azonosításában segítheti a kifizető ügynökségeket – további értékelés elvégzéséhez. Hasonló megközelítés létezik már a kohéziós kiadások terén is.

A következőket állapítottuk meg:

  • a DG AGRI legutóbb 2016-ban frissítette a csalással kapcsolatos kockázatelemzését;
  • sem az OLAF, sem a DG AGRI nem értékelte a KAP-kiadásokkal kapcsolatos csalások megelőzésére és leküzdésére irányuló tagállami intézkedéseket;
  • 2020 márciusában kilenc tagállamban tizenkét kifizető ügynökség vett részt az Arachne kísérleti projektben.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

  • frissítse gyakrabban a KAP csaláskockázataira vonatkozó elemzését;
  • elemezze a tagállamok csalásmegelőzési intézkedéseit;
  • terjessze az Arachne használatával kapcsolatos bevált gyakorlatokat, hogy ösztönözze a kifizető ügynökségek általi alkalmazását.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Természeti erőforrások”-kal kapcsolatos uniós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről a 2019. évi éves jelentés 6. fejezete tartalmaz.

Biztonság és uniós polgárság

Kiadások összesen: 3,3 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Ez a kiadási terület olyan különböző szakpolitikákat foglal magában, amelyek közös célja az „európai polgárság” eszméjének erősítése egy szabadságon, biztonságon és jogérvényesülésen alapuló, belső határok nélküli térség létrehozásával.

A „Biztonság és uniós polgárság” végrehajtásának irányítása lényegében megoszlik a tagállamok és a Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága (DG HOME) között. E fejezet kapcsán a legfontosabb két alap:

  • a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF), amelynek célja hozzájárulni a migrációs áramlások eredményes kezeléséhez és kialakítani a menekültügyben és bevándorlásban alkalmazandó közös uniós megközelítést;
  • a Belső Biztonsági Alap (ISF), amely az Unión belüli bűnüldözési együttműködést és az Unió külső határainak igazgatását finanszírozza.

2019-ben ez a két alap az e területre fordított uniós kiadások valamivel kevesebb mint felét (45%) finanszírozta.

További 29%-ot tesznek ki a migráció és a biztonság, az igazságügyi együttműködés és az egészségügy területei fő uniós prioritásainak végrehajtásában részt vevő 14 decentralizált ügynökség kiadásai. Az uniós ügynökségekről külön éves jelentéseinkben és „A 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés az Európai Unió ügynökségeiről ” című éves összefoglalónkban számolunk be.

2019-ben ezen a területen 3,0 milliárd euró értékű kiadásra nézve végeztünk ellenőrzést (lásd: 1. ábra).

Megállapításaink

2019-ben áttekintettük az ezen kiadási terület fő szakpolitikáit lefedő kiválasztott rendszereket, beleértve az ellenőrző hatóságok által az AMIF és az ISF tekintetében végzett munkát, és kis számú tranzakciót is megvizsgáltunk.

Valamennyi megvizsgált ellenőrző hatóság olyan megfelelő minőségű, részletes eljárásokat dolgozott ki és hajtott végre, amelyek révén lehetséges volt az alkalmazandó szabályok által előírt beszámolás. A Bizottság egyes esetekben – például részmintavétel esetén a minimális lefedettséget illetően – elégtelennek ítélte az ellenőrző hatóságok munkáját. Mi további hiányosságokat is feltártunk munkájukban, bár ezek nem voltak lényegesek.

Ami a Bizottság ezen ellenőrző hatóságoknak szóló iránymutatását illeti, észrevételeztük, hogy további pontosításra van szükség a nem statisztikai mintavétel alkalmazásával kapcsolatban. Megállapítottuk azt is, hogy egyes ellenőrző hatóságok eltérően határozták meg az „időközi kifizetés” fogalmát. Ez befolyásolta ellenőrzési eredményeik összevethetőségét.

Éves tevékenységi jelentések és egyéb irányítási rendszerek

Megállapításainkat és következtetéseinket összességében a DG HOME és a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság (DG JUST) éves tevékenységi jelentéseiben az alapul szolgáló tranzakciók szabályszerűségéről közölt információk is megerősítik.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

  • adjon ki iránymutatást a tagállamok ellenőrző hatóságai számára a mintavétellel és a hibaarány kiszámításával kapcsolatban;
  • utasítsa őket, hogy megfelelően dokumentálják a munkájukat.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Biztonság és uniós polgárság”-gal kapcsolatos uniós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről a 2019. évi éves jelentés 7. fejezete tartalmaz.

Globális Európa

Kiadások összesen: 10,1 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Ez a kiadási terület a következőket foglalja magában: külpolitika, az uniós értékek előmozdítása külföldön, az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok támogatása, valamint fejlesztési támogatás és humanitárius segítségnyújtás a fejlődő és szomszédos országoknak (az Európai Fejlesztési Alapok kivételével).

A „Globális Európa” kiadásait a következők hajtják végre:

  • közvetlenül több bizottsági főigazgatóság, különösen a Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Főigazgatóság (DG DEVCO) és az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR), mind brüsszeli székhelyükön, mind a több mint 150 kedvezményezett országban működő uniós képviseleten keresztül;
  • közvetett módon a kedvezményezett országok és nemzetközi szervezetek, változatos együttműködési eszközök és teljesítési módszerek révén.

2019-ben az e terület kiadásaira nézve végzett ellenőrzések 8,2 milliárd euró értékű kiadásra vonatkoztak (lásd: 1. ábra).

Megállapításaink

2019-ben 11 olyan számszerűsíthető hibát találtunk, amely pénzügyi hatást gyakorolt az uniós költségvetésből kifizetett összegekre. Tizenegy egyéb esetben megállapítottuk, hogy a tranzakció nem felelt meg a jogi és pénzügyi rendelkezéseknek.

A költségvetés-támogatással és a nemzetközi szervezetek által a „feltételezéses megközelítés” keretében végrehajtott projektekkel kapcsolatos tranzakciók (amelyek esetében az uniós finanszírozásra nem jogosult költségek egy részét más adományozók is finanszírozhatják egy közösen társfinanszírozott intézkedés keretében) kevésbé voltak hajlamosak hibákra. 2019-ben ezeket a területeket hibától mentesnek találtuk.

A DG NEAR fennmaradó hibaarányról szóló vizsgálata

2019-ben a DG NEAR ötödik alkalommal végeztette külső vállalkozóval a fennmaradó hibaarányra (RER) vonatkozó vizsgálatát, amely a főigazgatóság teljes felelősségi körére nézve felméri, hogy a hibák megelőzése, feltárása és korrigálása érdekében végzett vezetői ellenőrzések ellenére becslés szerint mennyi hiba marad feltáratlan.

A vizsgálat immár a harmadik egymást követő évben becsülte úgy, hogy az általános fennmaradó hibaarány a Bizottság saját 2%-os lényegességi küszöbe alatt marad.

A fennmaradó hibaarányra vonatkozó bizottsági vizsgálat nem minősül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnak vagy ellenőrzésnek. Továbbra is fenntartásaink vannak a vizsgálat eredményeinek megbízhatóságával kapcsolatban.

A Bizottság fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálatának eredményeit torzító tényezők

  • a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének korlátai (pl. az elutasított pályázók elutasításának okai, a nyertes ajánlattevő valamennyi kiválasztási és odaítélési kritériumnak való megfelelése, vagy a közvetlen odaítélés indokolása).
  • a fennmaradó hibaarány becslési módszere széles körű értelmezési teret enged a vállalkozónak az egyedi hibák becslése kapcsán.

Emellett a vizsgálatban szereplő tranzakciók mintegy fele esetében a RER-vizsgálat teljes mértékben vagy részben a korábbi ellenőrzési munkára támaszkodik. Ezen tranzakciók esetében a vállalkozó egyáltalán nem vagy csak korlátozott mértékben végez ellenőrzéseket, ehelyett korábbi munkára támaszkodik. A fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat célja a korábbi ellenőrzési munka során fel nem tárt hibák azonosítása, a korábbi ellenőrzési munkára támaszkodva a RER-vizsgálat azonban nem méri fel teljes mértékben ezeket a hibákat.

A RER-vizsgálat módszertani korlátairól már korábban, a 2017. és 2018. évi éves jelentésünkben is beszámoltunk. Ezért a 2018. és 2019. évi megbízhatósági nyilatkozatunk esetében további ellenőrzéseket végeztünk azokon a területeken, ahol ilyen korlátokat találtunk. Véletlenszerűen kiválasztottunk hat (felkeresett uniós külképviseletenként átlagosan kettő) tranzakciót a fennmaradó hibaarányra vonatkozó korábbi vizsgálatokból. Ezek közül háromnál találtunk hibát.

Korábban azt javasoltuk a Bizottságnak, hogy a RER-mintában növelje a közvetlen irányítás alá tartozó támogatások súlyozását, mivel ezeknek viszonylag magas a hibakockázata. Válaszul a DG NEAR egy további hibaarányt vezetett be a közvetlen irányítású támogatásokra nézve (a továbbiakban: „támogatási arány”). Erre az arányra azonban alacsonyabb (80%) konfidenciaszintet alkalmazott, mint a fennmaradó hibaarány esetében általában (95%). Ebből adódóan a közvetlen irányítású támogatásokra vonatkozó hibabecslés kevésbé volt pontos, pedig ezeknek magasabb a kockázati szintje.

A DG NEAR éves tevékenységi jelentésének áttekintése

Áttekintettük a DG NEAR 2019. évi éves tevékenységi jelentését, és nem tártunk fel olyan információkat, amelyek ellentmondanának megállapításainknak. A DG NEAR azonban nem hivatkozott a RER-vizsgálat korlátaira, pedig ez a vizsgálat fontos eleme a főigazgatóság megbízhatósági nyilatkozatának.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

  • a 2020. évvel kezdve a DG NEAR az éves tevékenységi jelentéseiben ismertesse a fennmaradó hibaarányról szóló vizsgálat korlátait;
  • növelje a DG NEAR által a támogatási arány kiszámítási módszerében alkalmazott konfidenciaszintet a fennmaradó hibaarányról szóló vizsgálatban vizsgált egyéb sokaságra alkalmazott szintre, hogy a módszertan pontosabban tükrözze a közvetlen irányítás keretében nyújtott támogatások terén jelentkező magasabb kockázatot;
  • azonosítsa az olyan visszatérő hibatípusokat, mint például a héával és a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatosak, és erősítse meg az ezekre vonatkozó ellenőrzést.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást a „Globális Európá”-val kapcsolatos uniós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről a 2019. évi éves jelentés 8. fejezete tartalmaz.

Igazgatás

Kiadások összesen: 10,4 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Ellenőrzésünk a következő uniós intézmények és szervek igazgatási kiadásaira terjedt ki: a Parlament, az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa, a Bizottság, az Európai Bíróság, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat.

2019-ben az intézmények és szervek összesen 10,4 milliárd eurót költöttek igazgatásra (lásd: 1. ábra). Ez az összeg a személyi ráfordításokból – ezek az összes kiadás mintegy 60%-át teszik ki –, valamint az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és informatikára fordított kiadásokból tevődik össze.

Saját pénzügyi kimutatásainkat külső ellenőr ellenőrzi. Könyvvizsgálói véleményét és jelentését minden évben közzétesszük az Európai Unió Hivatalos Lapjában és weboldalunkon.

Megállapításaink

Az ellenőrzés által érintett összeg Lényeges hiba jellemezte?
10,4 milliárd euró Nem – 2019-ben és 2018-ban lényeges hibától mentes

2019-ben megvizsgáltuk az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és az európai adatvédelmi biztos kiválasztott felügyeleti és kontrollrendszereit. 45 tranzakciót is megvizsgáltunk.

A korábbi évekhez hasonlóan úgy ítéljük meg, hogy a hibaszint a lényegességi küszöb alatt van.

Nem találtunk konkrét problémákat a Tanács, az Európai Bíróság, az Európai Külügyi Szolgálat, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Számvevőszék tekintetében. A Bizottság esetében a személyzeti költségek és a családi támogatások Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal (PMO) általi kezelése tekintetében kevesebb hibát találtunk, mint a korábbi években. Az Európai Parlamentet illetően egy európai politikai pártnak folyósított kifizetésben tártunk fel hibákat. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az érzékeny feladatkörökre vonatkozóan még nem dolgozott ki a belsőkontroll-standardjainak megfelelő szabályokat. Nem definiálta az érzékeny álláshelyeket, illetve feladatköröket, és nem végzett kockázatelemzést sem azzal a céllal, hogy kockázatcsökkentő kontrollokat és belső mobilitási szabályokat fogadjon el. Megállapítottuk továbbá, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014 óta nem végzett átfogó kockázatértékelést.

Kevesebb uniós tisztviselő, több szerződéses alkalmazott

Elemeztük azt is, hogyan változott az uniós intézmények és szervek személyzeti helyzete 2012 és 2018 között. Megállapítottuk, hogy 1409 fővel (3%) csökkentették a tisztviselők (vagyis az állandó és ideiglenes alkalmazottak) álláshelyeinek számát, miközben a szerződéses alkalmazottak számát fokozatosan 8 709-ről 11 962-re emelték. Ezen időszak során a szerződéses alkalmazottak aránya a teljes munkaerőállomány-prognózison belül 17%-ról 22%-ra nőtt.

Az év során még felvett szerződéses alkalmazottak száma intézményenként jelentősen eltér. Ez részben azt tükrözi, hogy a gyorsan változó prioritásokból eredő új feladatok, valamint a különleges vagy sürgős helyzetekre, például a migrációs válságra adott válaszok miként növelték egyes területek munkaterhelését.

2012 és 2018 között a teljes bérköltség 15%-kal, 4 116 millió euróról 4 724 millióra nőtt. Az állandó és ideiglenes alkalmazottak bérköltsége 12%-kal, a szerződéses alkalmazottaké 59%-kal emelkedett. Ennek oka elsősorban a teljes munkaerő-állomány növekedése, a fizetések éves indexálása, a személyzet előléptetése és a besorolási fokozatokon belüli fizetési fokozatok növekedése volt. Ezenkívül a szerződéses alkalmazottak között nőtt a magasabb, III. és IV. fizetési fokozatba besoroltak aránya.

Ajánlásaink

Ajánlásaink a következők:

  • az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vezessen be az érzékeny feladatkörökre vonatkozó szabályokat, amelyek a bizottság méretét és munkájának jellegét figyelembe vevő kockázatcsökkentő kontrollok azonosítását lehetővé tevő, átfogó kockázatértékelésen alapulnak.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az „Igazgatás”-sal kapcsolatos uniós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről a 2019. évi éves jelentés 9. fejezete tartalmaz.

Európai Fejlesztési Alapok

Kiadások összesen: 3,8 milliárd euró

Az ellenőrzés tárgya

Az 1959-ben elindított EFA az Európai Unió fő eszközei a fejlesztési együttműködési segélyek eljuttatásában az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokhoz, valamint a tengerentúli országokhoz és területekhez (TOT). Jelenleg a 2000. június 23-án Cotonouban húsz évre aláírt partnerségi megállapodás (Cotonoui Megállapodás) biztosítja az AKCS-országokkal, illetve a tengerentúli országokkal és területekkel fenntartott uniós kapcsolatok keretét. A megállapodás elsődleges célja a szegénység csökkentése, hosszabb távon pedig teljes felszámolása.

2019-ben az e terület kiadásaira nézve végzett ellenőrzések 3,4 milliárd euró értékű kiadásra vonatkoztak. Ez a kiadás a 8., 9., 10. és 11. EFA-hoz kapcsolódik.

Az EFA-t a Bizottság kezeli, az Unió általános költségvetésének keretein kívül, az elsődlegesen felelős főigazgatóság a Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Főigazgatóság (DG DEVCO).

Megállapításaink

A 2019. évi beszámoló híven tükrözi az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi helyzetét, a gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait.

Megállapítjuk azt is, hogy az EFA bevétele lényeges hibától mentes volt.

Az ellenőrzés által érintett összeg Lényeges hiba jellemezte? Becsült legvalószínűbb hibaszint
3,4 milliárd euró Igen 3,5% (2018: 5,2%)

A tranzakciók szabályszerűségének ellenőrzése céljából megvizsgáltunk egy 126 tranzakcióból álló, az EFA-n belüli kiadások teljes körére nézve reprezentatív mintát, amely a Bêkou vagyonkezelői alaphoz és a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért uniós eszközhöz kapcsolódó 17 tranzakcióból, 19 uniós képviselet által engedélyezett 89 tranzakcióból, valamint a Bizottság székhelyén jóváhagyott 20 kifizetésből állt.

Mivel az általunk ellenőrzött sokaság egy részét a DG DEVCO fennmaradó hibaarányra vonatkozó 2019. évi vizsgálata (a fennmaradó hibaarányról szóló vizsgálat) is érintette, mintánkba 14 további tranzakciót is bevontunk, amelyekre alkalmaztuk e vizsgálat kiigazított eredményeit. A minta így összesen 140 tranzakcióból állt, ami megfelel bizonyossági modellünknek. Amennyiben hibát észleltünk a tranzakciókban, a hiányosságok feltárásához megvizsgáltuk a kapcsolódó rendszereket.

A korábbi évekhez hasonlóan a Bizottság és végrehajtó partnerei gyakrabban követtek el hibákat a programbecslésekkel, vissza nem térítendő támogatásokkal, a Bizottság és nemzetközi szervezetek közötti hozzájárulási megállapodásokkal és az uniós tagállamok együttműködési ügynökségeivel kötött hatáskör-átruházási megállapodásokkal kapcsolatos tranzakciókban, mint más támogatási formáknál (pl. építési beruházások, szállítási és szolgáltatási szerződések). A 65 ilyen típusú tranzakcióból, amelyet megvizsgáltunk, 25-nél (38%) merült fel számszerűsíthető hiba, amelyek a becsült hibaszinten belül 71,7%-ot tettek ki. A megvizsgált tranzakciók két területen nem tartalmaztak hibát. Ezek a következők voltak: költségvetés-támogatás (7 ellenőrzött tranzakció), valamint olyan tranzakciók, amelyek esetében nemzetközi szervezetek által végrehajtott többadományozós projektekben ún. feltételezéses megközelítést alkalmaztak (13 ellenőrzött tranzakció).

Fel nem merült kiadások: kiadásként benyújtott kötelezettségvállalások: példa

A Bizottság hatáskör-átruházási megállapodást kötött egy nemzetközi szervezettel egy regionális, több karibi országot érintő, a magánszektor fejlesztését célzó projektről. A szerződés teljes értéke 27,2 millió euró volt, amelyből az Unió hozzájárulása 23,9 millió eurót tett ki. A pénzügyi jelentést kísérő kiadásjegyzék vizsgálata során megállapítottuk, hogy a bejelentett összegek nem feleltek meg az összes költségvetési sor esetében a lekönyvelt adatoknak. A bejelentett költségek 2,3 millió euróval meghaladták az adott időszakban ténylegesen felmerült költségek összegét. E különbség nagy része abból eredt, hogy a kedvezményezett a jövőbeli kiadásokra lekötött összegeket már felmerült kiadásként mutatta be, míg a fennmaradó rész különböző kiigazításokból származott.

Megelőző és korrekciós intézkedések

Kilenc olyan hiba esetében, amely pénzügyi hatással volt az Unió költségvetéséből kifizetett összegekre (valamint hat más hiba esetében) a Bizottság elegendő információval rendelkezett ahhoz, hogy a kiadások jóváhagyása előtt megakadályozza, illetve feltárja és kijavítsa a hibákat. Ha a Bizottság a rendelkezésére álló összes információt megfelelően felhasználta volna, a becsült hibaszint 1,4 százalékponttal alacsonyabb lett volna. Négy másik tranzakciónál olyan hibákat találtunk, amelyeket a külső ellenőröknek és felügyeleti szerveknek észlelniük kellett volna. Ezek az esetek 0,4 százalékponttal járultak hozzá a becsült hibaszinthez.

A DG DEVCO fennmaradó hibaarányról szóló vizsgálata

2019-ben a DG DEVCO külső vállalkozóval végeztette el a fennmaradó hibaarányra (RER) vonatkozó nyolcadik vizsgálatát, amely a főigazgatóság teljes felelősségi körére nézve felméri, hogy a hibák megelőzése, feltárása és korrigálása érdekében végzett vezetői ellenőrzések ellenére becslés szerint mennyi hiba marad feltáratlan. A fennmaradó hibaarányra vonatkozó 2019. évi vizsgálat esetében a DG DEVCO 240-ről 480-ra növelte a minta elemszámát. Ez lehetővé tette, hogy a két terület összesített hibaarányán felül külön-külön hibaarányokat is bemutassanak az Unió általános költségvetéséből finanszírozott kiadásokra és az EFA által finanszírozott kiadásokra vonatkozóan. A vizsgálat immár a negyedik egymást követő évben becsülte úgy, hogy az általános fennmaradó hibaarány a Bizottság saját 2%-os lényegességi küszöbe alatt marad.

A fennmaradó hibaarányra (RER) vonatkozó vizsgálat nem minősül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnak vagy ellenőrzésnek; alapja a DEVCO által rendelkezésre bocsátott RER-módszertan és -kézikönyv. A korábbi évekhez hasonlóan megállapítottuk, hogy bizonyos hiányosságok miatt alábecsülték a fennmaradó hibaarányt. Az előző három év – a lényegességi küszöb alatti fennmaradó hibaarányról beszámoló – vizsgálataiban is voltak hiányosságok.

A Bizottság fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálatának eredményeit torzító tényezők

  • a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének korlátai (pl. az elutasított pályázók elutasításának okai, a nyertes ajánlattevő valamennyi kiválasztási és odaítélési kritériumnak való megfelelése, vagy a közvetlen odaítélés indokolása);
  • nem történt elég helyszíni ellenőrzés azokban az országokban, ahol a projektet végrehajtják;
  • az RER becslési módszere tág mérlegelési jogkört enged a vállalkozónak annak megítélésére, hogy elegendő logisztikai és jogi ok akadályozza-e az egyes tranzakciókhoz kapcsolódó dokumentumokhoz való időbeni hozzáférést és ezáltal a hibaarányra vonatkozó becslés elkészítését.

Emellett a vizsgálatban szereplő tranzakciók több mint fele (58%) esetében a RER-vizsgálat teljes mértékben vagy részben korábbi ellenőrzési munkára támaszkodik. Ezen tranzakciók esetében a vállalkozó egyáltalán nem vagy csak korlátozott mértékben végez ellenőrzéseket, ehelyett a DG DEVCO kontrollrendszerében végzett korábbi ellenőrzési munkára támaszkodik. A korábbi ellenőrzési munkára való túlzott támaszkodás nem szolgálja a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat célját, hiszen annak lényege éppen azoknak a hibáknak az azonosítása, amelyeket ezek a kontrollok nem tártak fel.

Teljesítménnyel kapcsolatos szempontok

Ellenőrzésünk során nemcsak a tranzakciók szabályszerűségét vizsgáltuk meg, hanem a kiválasztott tranzakciók teljesítményével kapcsolatban is tettünk észrevételeket. Ellenőrzési kérdések alapján vizsgálatokat végeztünk a befejezett vagy a befejezéshez közel álló projekteknél, és amennyiben átfogó ellenőrzésünk szempontjából releváns volt, egyedi észrevételeket is tettünk a projektekre vonatkozóan.

Helyszíni látogatásaink során olyan eseteket is feltártunk, ahol a finanszírozást eredményesen használták fel, és az hozzájárult a projekt célkitűzéseinek megvalósításához. Ezzel szemben olyan eseteket is észleltünk, ahol a fellépések nem voltak maradéktalanul hatékonyak és eredményesek, mivel a beszerzett árukat, szolgáltatásokat vagy építési beruházásokat nem a terveknek megfelelően használták fel, vagy nem volt biztosított a projekt fenntarthatósága.

A projekt fenntarthatósága nem biztosított: példa

A Bizottság hozzájárulási megállapodást írt alá egy nemzetközi szervezettel egy elefántcsontparti szakoktatást támogató projekthez. Ellenőrzésünk megállapította, hogy a projekt fenntarthatósága nem volt biztosított. 2012 óta 52%-kal csökkent a kormány által a szakiskoláknak biztosított működési költségvetés, míg a hallgatói létszám ugyanezen idő alatt 130%-kal nőtt. Ebből következően ez a közfinanszírozás nem volt elegendő ahhoz, hogy az iskolák fenn tudják tartani épületeiket és berendezéseiket, valamint meg tudják vásárolni a szükséges fogyóeszközöket.

A DG DEVCO éves tevékenységi jelentésének áttekintése

A DG DEVCO 2019. évi éves tevékenységi jelentésében indokolatlannak találjuk a fenntartások hiányát, és úgy véljük, hogy az részben a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat korlátaiból ered.

Ezenfelül a Bizottság a 2019. évi éves tevékenységi jelentésben első alkalommal alkalmazott egy olyan szabályt, amely kimondja, hogy nincs szükség fenntartásra, ha az egyedi kiadási terület, amelyre kiterjedne, az összes kifizetés kevesebb mint 5%-át teszi ki és pénzügyi hatása nem éri el az 5 millió eurót. Ebből következően bizonyos területeken akkor sem élnek fenntartással, ha a korábbi években ezt tették, még akkor sem, ha az adott kockázat továbbra is fennáll.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

  • a jelentésünkben feltárt problémák orvoslása érdekében javítsa tovább a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálathoz használt módszertant és kézikönyvet, hogy megbízhatóbb legyen a vizsgálatban közzétett hibaarány;
  • éljen fenntartással valamennyi magas kockázatúnak értékelt terület tekintetében, függetlenül azok összkiadáson belüli részarányától és pénzügyi hatásától.

Többet szeretne tudni erről a témáról? Teljes körű tájékoztatást az Európai Fejlesztési Alapokra irányuló ellenőrzésünkről a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA-ból finanszírozott tevékenységekről szóló 2019. évi éves jelentés tartalmaz.

Háttérinformációk

Az Európai Számvevőszék és tevékenysége

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió független külső ellenőre. Székhelyünk Luxembourgban van, és mintegy 900 szak- és támogató alkalmazottat foglalkoztatunk az Európai Unió minden országából.

Alapvető célunk, hogy elősegítsük az Unió igazgatásának és pénzgazdálkodásának javítását és az elszámoltathatóság és átláthatóság fokozását, valamint hogy az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tevékenykedjünk.

Ellenőrzési jelentéseink és véleményeink az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Céljuk, hogy biztosítsák az uniós szakpolitikák és programok végrehajtásáért felelős szervek – a Bizottság, más uniós intézmények és szervek, valamint a tagállami közigazgatási szervek – elszámoltathatóságát.

Felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújtunk, jelezzük a hiányosságokat és a követendő példákat, és iránymutatással szolgálunk az uniós döntéshozóknak és jogalkotóknak ahhoz, hogy javítani tudják az uniós szakpolitikák és programok irányítását. Munkánk lehetővé teszi, hogy az európai polgárok tájékozódhassanak az általuk befizetett adó felhasználásáról.

Kiadványaink

Eredményeinket a következő kiadványokban ismertetjük:

  • éves jelentések, amelyek főként az uniós költségvetés és az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseinek eredményeit tartalmazzák, de költségvetési gazdálkodással, valamint teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat is vizsgálnak;
  • különjelentések, amelyek adott kiadási vagy szakpolitikai területre, illetve költségvetési vagy irányítási kérdésre vonatkozó, kiválasztott ellenőrzések eredményeit mutatják be;
  • az uniós ügynökségekről, decentralizált szervezetekről és közös vállalkozásokról szóló különálló éves jelentések;
  • a pénzgazdálkodást jelentősen befolyásoló új vagy átdolgozott jogszabályokról – akár más intézmény kérésére, akár saját kezdeményezésre – megfogalmazott vélemények.
  • szakpolitikákról, rendszerekről, eszközökről, illetve szűkebb témakörökről leírást vagy tájékoztatást nyújtó áttekintések.

Végül az ellenőrzési előzeteseink: ezek soron következő vagy folyamatban lévő ellenőrzési feladatokról közölnek háttérinformációkat.

A megbízhatósági nyilatkozatunk elkészítésekor alkalmazott ellenőrzési megközelítés dióhéjban

A megbízhatósági nyilatkozatunkban szereplő vélemények a nemzetközi ellenőrzési standardoknak megfelelően elvégzett ellenőrzési vizsgálatok során szerzett, objektív bizonyítékokon alapulnak.

Amint a 2018–2020-as időszakra vonatkozó stratégiánkban kifejtettük: mérlegelni fogjuk, hogyan tudjuk ellenőrzésünk céljára felhasználni az ellenőrzött szervezetek által nyújtott jogszerűségi és szabályszerűségi információkat, azaz a jövőben lehetőség szerint a Bizottság (irányítási) nyilatkozatára szándékozzuk alapozni az ellenőri véleményünket. Ugyanakkor bizonyos területeken (például az időszerű és megbízható információk rendelkezésre állása terén) nehézségekbe ütköztünk, ami jelenleg hátráltatja munkánkat.

A beszámoló megbízhatósága

Az Unió éves beszámolója teljes körű és pontos információt nyújt?

A Bizottság főigazgatóságai minden évben több százezer könyvelési tételt rögzítenek, és ezekhez az adatokat számos különböző forrásból (köztük a tagállamoktól) szerzik be. Azt ellenőrizzük, hogy a számviteli módszerek megfelelően működnek-e, illetve hogy az így létrejött számviteli adatok teljes körűek-e, és azok rögzítése és bemutatása helyesen történt-e az Unió pénzügyi kimutatásaiban. A beszámolók megbízhatóságának ellenőrzéséhez az első, 1994. évi véleményünkkel kezdve az igazoló jelentésen alapuló megközelítést alkalmazzuk.

  • Értékeljük a számviteli rendszert és megbizonyosodunk az az alapján előállított adatok megbízhatóságáról.
  • Felmérjük a főbb számviteli folyamatokat, hogy megbizonyosodjunk azok helyes működéséről.
  • A számviteli adatokat analitikus vizsgálatnak alávetve győződünk meg arról, hogy azokat következetesen mutatják be, és hogy azok észszerűnek tűnnek.
  • A könyvelési tételekből vett minta közvetlen ellenőrzésével győződünk meg arról, hogy a mögöttes tranzakciók valósak és azokat pontosan rögzítették.
  • Ellenőrizzük a pénzügyi kimutatásokat, és megbizonyosodunk arról, hogy azok valós képet nyújtanak a pénzügyi helyzetről.

A tranzakciók szabályszerűsége

Megfelelnek-e a szabályoknak a bevételekre és a költségként elszámolt kifizetésekre irányuló – az Unió beszámolójának alapjául szolgáló – tranzakciók?

Az uniós költségvetés több millió, az Unión belül és a világ más országaiban található kedvezményezettnek folyósított kifizetést tartalmaz. E kiadások nagy többségét a tagállamok kezelik. A szükséges bizonyítékok megszerzése érdekében értékeljük azokat a rendszereket, amelyek a bevételeket és a költségként elszámolt kifizetéseket (vagyis zárókifizetéseket és előlegelszámolásokat) kezelik és ellenőrzik, valamint vizsgálatot végzünk a tranzakciókból vett mintán.

Amennyiben teljesülnek a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési standardok által előírt feltételek, felülvizsgáljuk és újra elvégezzük az uniós költségvetés végrehajtásáért felelős szervezetek által már elvégzett ellenőrzéseket. Ezáltal teljes mértékben figyelembe vesszük az említett ellenőrzések alapján esetlegesen tett korrekciós intézkedéseket.

  • Értékeljük a kiadási és bevételi rendszereket, hogy megállapítsuk, mennyire eredményesen biztosítják a tranzakciók szabályszerűségét.
  • Statisztikai módszerekkel tranzakciómintákat veszünk, hogy ezek képezzék számvevőink részletes vizsgálatainak alapját. A mintában lévő tranzakciókat részletesen megvizsgáljuk, többek között a végső kedvezményezettek (például mezőgazdasági termelők, kutatóintézetek, közbeszerzés keretében kivitelezést végző vagy szolgáltatást nyújtó vállalatok) telephelyein, hogy bizonyítékot szerezzünk arról, hogy az összes mögöttes esemény valós, azokat megfelelő módon tartják nyilván, és megfelelnek a kifizetések folyósítására vonatkozó szabályoknak.
  • A hibákat elemezzük és meghatározzuk, hogy számszerűsíthetők-e. A tranzakciókat akkor tekintjük számszerűsíthető hiba által érintettnek, ha a szabályok alapján a kifizetést nem lett volna szabad jóváhagyni. A számszerűsíthető hibák extrapolálásával megállapítjuk a becsült hibaszintet, mind általánosan az uniós költségvetésre, mind pedig a külön értékelés tárgyát képező egyes területekre nézve.
  • Ellenőri véleményünk kialakítása során 2%-os lényegességi küszöbbel számolunk, figyelembe veszünk más releváns információkat is, mint például az éves tevékenységi jelentéseket és más külső ellenőrök jelentéseit.
  • Ha az ellenőrzött tranzakciókban lényeges hibaszintet állapítunk meg, akkor meg kell határoznunk, hogy a hiba általános érvényű-e. Általános érvényűnek különböző okok miatt tekinthetünk egy hibát, többek között ha az ellenőrzött sokaság jelentős részénél megtalálható. Ha ez a helyzet áll fenn, az elutasító véleményre adhat alapot. 2016 óta alacsony kockázatú és magas kockázatú területeket határozunk meg az Unió költségvetésében. Amikor a lényeges hibák által érintett magas kockázatú kiadások az ellenőrzött népesség jelentős részét teszik ki, akkor a hibát általános érvényűnek tekintjük, és ezért elutasító véleményt adunk.
  • A tények helytállóságának biztosítása érdekében valamennyi megállapításunkat megvitatjuk mind a tagállami hatóságokkal, mind a Bizottsággal.

Minden kiadványunk megjelenik honlapunkon: http://www.eca.europa.eu.
A megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési folyamatról további információ a 2019. évi éves jelentés 1. fejezetének 1.1. mellékletében
(Ellenőrzési koncepció és módszertan) olvasható.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2020

PDF ISBN 978-92-847-5279-9 doi:10.2865/130904 QJ-02-20-696-HU-N
HTML ISBN 978-92-847-5257-7 doi:10.2865/508625 QJ-02-20-696-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2020.

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és mondanivalója nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

A következő fényképek esetében az újrafelhasználás megengedett, feltéve, hogy feltüntetik a szerzői jog tulajdonosát, a forrást és (ahol meg van adva) a fénykép készítőjének, illetve az építésznek a nevét:

*. o.: © Európai Unió, Európai Számvevőszék.

*. o.: © Európai Unió, 2013, Európai Számvevőszék Építészek: Paul Noël (K1 épület, 1988) és Jim Clemes (K2 épület, 2004 és K3 épület, 2013).

*. o.: © Európai Unió, 2018, Európai Parlament / Mathieu Cugnot.

*. o.: (balra): © Európai Unió, 2015 / Angelos Tzortzinis.

*. o.: (jobbra): © Európai Unió, 2011 / Philippe Terasse.

*. o.: © Európai Unió, 2020 / Etienne Ansotte.

*. o.: © Európai Unió, 2019, Európai Számvevőszék.

*. o.: © Európai Unió, 2020, Európai Számvevőszék.


Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is láthatóak (például a Számvevőszék munkatársait ábrázoló képeken) vagy a tartalom harmadik fél munkáját ábrázolja, akkor az erre vonatkozó jogokat is meg kell szerezni. Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni:

*. o.: © Shutterstock / Rawpixel.com.

*. o.: © Shutterstock / Nopphon_1987.

*. o.: (fent balra): © Shutterstock / Pressmaster.

*. o.: (fent jobbra): © Shutterstock / geniusksy.

*. o.: (lent): © Shutterstock / MONOPOLY919.

*. o.: (balra): © Shutterstock / Jaggat Rashidi.

*. o.: (jobbra): © Shutterstock / Pagina.

*. o.: (balra): © Shutterstock / MMCez.

*. o.: (jobbra): © Shutterstock / Ekaterina Kondratova.

*. o.: (balra): © Shutterstock / stockphoto mania.

*. o.: (jobbra): © Shutterstock / Riccardo Mayer.


Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licencét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

  • az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
  • a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
  • e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.