Az Európai Unió

A szervezet és tevékenységei

Ez az ismeretterjesztő kiadvány az Európai Unióról és annak tevékenységeiről nyújt tájékoztatást.

Az első rész röviden kifejti, hogy mi az Európai Unió.

„Az Európai Unió tevékenységei” című második rész azt ismerteti, hogy az Európai Unió milyen tevékenységet folytat 35 különböző területen az európai és a távolabbi területeken élő polgárok életkörülményeinek javítása érdekében.

A „Hogyan hoz döntéseket és hogyan lép fel az Európai Unió?” című harmadik rész az Európai Unió döntéshozatali folyamatának legfontosabb intézményeit, valamint azt ismerteti, hogy a döntéseik hogyan válnak fellépésekké.

  HTML PDF PRINT
Ez a kiadvány a következő formátumokban érhető el HTML PDF General Report Paper General Report

1 Az Európai Unióról röviden

Az Európai Unió (EU) 27 európai ország egyedülálló gazdasági és politikai uniója.

Az EU elődje a második világháború után jött létre. Az első lépések a gazdasági együttműködés megerősítésére irányultak abból a megfontolásból, hogy az egymással kereskedelmet folytató országok között kialakuló gazdasági egymásrautaltság által csökkenjen a konfliktusok valószínűsége. Ennek eredményeként 1958-ban megalakult az Európai Gazdasági Közösség, amelynek kezdeti célja a hat ország – Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia – közötti egyre növekvő gazdasági együttműködés kibontakoztatása volt.

Azóta további 22 ország csatlakozott (az Egyesült Királyság 2020-ban kilépett az EU-ból), és hatalmas egységes piac (más néven belső piac) alakult ki, melynek kiépítése napjainkban is folytatódik, hogy a benne rejlő lehetőségeket a lehető legjobban kamatoztatni lehessen.

Az eleinte pusztán gazdasági téren elindított integráció ma már számos szakpolitikai területet átfog az éghajlatváltozástól, környezetvédelemtől és egészségügytől kezdve a nemzetközi kapcsolatokon és biztonságon át az igazságügyig és migrációig. Ezt a változást tükrözte, hogy 1993-ban az Európai Gazdasági Közösség helyébe az Európai Unió elnevezés lépett.

Az EU létrejöttének köszönhetően Európában az utóbbi több mint fél évszázadot a béke, a stabilitás és a jólét jellemezte, nőtt az életszínvonal, és megszületett a közös európai valuta: az euró. 19 országban több mint 340 millió uniós polgár saját fizetőeszközeként használja, és élvezi ennek előnyeit.

Azáltal, hogy az uniós tagországok között megszűnt a határellenőrzés, a kontinens legnagyobb részén szabadon lehet utazni. Ezenfelül az uniós polgárok jóval könnyebben telepedhetnek le és dolgozhatnak más európai országokban. Mindenki szabadon eldöntheti, melyik uniós tagállamban kíván tanulni, munkát vállalni vagy nyugdíjba vonulni. A foglalkoztatási, társadalombiztosítási és adózási kérdésekben az uniós polgárokat minden tagállamnak saját polgáraival megegyező bánásmódban kell részesítenie.

Az EU gazdaságának fő hajtómotorja az egységes piac. A piacon belül szabadon mozoghatnak az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek. Az EU számára fontos cél, hogy ezt a rendkívül értékes vívmányt más területeken is, így az energia-, a tudás- és a tőkepiacokon maradéktalanul érvényre juttassa, s ezáltal biztosítsa, hogy az európai polgárok a legteljesebben ki tudják aknázni a benne rejlő lehetőségeket.

Az EU továbbra is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy intézményeinek működését átláthatóbbá és demokratikusabbá tegye. A döntések a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten születnek. A közvetlenül megválasztott Európai Parlament hatásköre bővült, és nagyobb szerephez jutottak a tagállami parlamentek is, amelyek szorosan együttműködnek az európai intézményekkel.

Az EU a részvételi demokrácia elvén működik: az EU szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg, a tagállamoké pedig az Európai Tanácsban és az Európai Unió Tanácsában (Miniszterek Tanácsa).

Az Európai Unió arra ösztönzi polgárait, hogy legyenek maguk is aktív részesei a demokratikus folyamatoknak, hozzászólásaikkal már a kidolgozás szakaszában segítsenek megadni az uniós szakpolitikák irányát, illetve éljenek konstruktív javaslatokkal a meglévő jogszabályok és politikák javításához. Az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi a polgárok számára, hogy nagyobb beleszólásuk legyen az életükre kiható uniós szakpolitikákba. A polgárok előtt emellett panasztétel és felvilágosításkérés lehetősége is nyitva áll az uniós jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban.

Az Európai Unióról szóló szerződés szerint „az Unió EU emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” Az európai életszemlélethez szervesen hozzátartoznak ezek az értékek.

Az emberi méltóságot tisztelet és védelem illeti, ezen nyugszik ténylegesen az összes uniós alapjog.

Az európai polgári lét politikai jogok gyakorlását is magában foglalja. Minden nagykorú uniós polgár választásra jogosult és választható az európai parlamenti választásokon, akár a lakóhelye szerinti országban, akár származási országában.

Az egyenlőség minden polgár törvény előtti egyenlőségét jelenti. A nők és férfiak közötti egyenlőség elve az összes uniós szakpolitika sarokköve és az európai integráció alapja. Egyetlen területen sem lehet megkerülni.

Az EU alapja a jogállamiság. Tevékenysége minden esetben a tagállamai által önkéntes alapon és demokratikusan elfogadott szerződéseken alapul. A jognak és az igazságnak független igazságszolgáltatás szerez érvényt. Az uniós tagállamok uniós joggal kapcsolatos kérdésekben az Európai Unió Bíróságának adtak végső illetékességet, amelynek ítéletei mindenki számára kötelező erejűek.

Az emberi jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája védi. Az alapvető jogok magukban foglalják a nemen vagy nemi identitáson, fajon vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a személyes adatok védelméhez és az igazságszolgáltatáshoz való jogot.

2012-ben az EU nyerte el a Nobel-békedíjat a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok ügyének előmozdításáért Európában.

Uniós tagállamok és intézmények

Az EU-t a 27 tagállama és azok állampolgárai alkotják. Ezek az országok ugyan független, szuverén államok, azonban bizonyos döntéshozatali területeken „egyesítették” szuverenitásukat, mivel felismerték az ebben rejlő előnyöket.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tagállamok a döntéshozatali jogkörük egy részét az általuk létrehozott közös intézményekre ruházzák, így egyes közös érdekű konkrét ügyekben demokratikus, európai szintű döntések születhetnek.

Az Európai Unió tagállamai (2020)


Az uniós szintű döntéshozatalban számos intézmény vesz részt, többek között:

  • az uniós polgárokat képviselő és közvetlenül az uniós polgárok által megválasztott Európai Parlament;
  • az uniós tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács;
  • az uniós tagállamok kormányait képviselő Tanács (más néven az Európai Unió Tanácsa); valamint
  • az EU egészének érdekeit képviselő Európai Bizottság.

A tagállamok nemzeti parlamentjei szintén részt vesznek a döntéshozatalban és a jogalkotásban a két tanácsadó szerv mellett. Ezek a Régiók Európai Bizottsága, amely a regionális és helyi kormányzatok képviselőiből áll, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amely a munkavállalói és munkaadói szervezetek képviselőiből és az érdekelt felek csoportjaiból tevődik össze.

Az Európai Bizottság feladata, hogy javaslatot tegyen új jogszabályokra, melyeket az Európai Parlament és a Tanács (az Európai Unió Tanácsa) fogad el.

A tanácsadó szervek (az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága), valamint a nemzeti parlamentek részt vesznek a folyamatban azzal, hogy elsősorban a szubszidiaritás és az arányosság elvének szempontjából véleményt alkotnak a javaslatokról. A szubszidiaritás azt jelenti, hogy az EU – a kizárólagos hatáskörébe tartozó területek kivételével – csak ott lép fel, ahol az uniós szintű fellépés hatékonyabb, mint a nemzeti szintű fellépés. Az arányosság elve szerint az uniós fellépést az uniós szerződésekben foglalt célkitűzések eléréséhez szükséges mértékre kell korlátozni. Az elfogadott uniós jogszabályokat a tagállamok és az érintett uniós intézmény vagy intézmények hajtják végre. A kiadvány harmadik része további információkat tartalmaz arról, hogy az EU hogyan hozza meg és hajtja végre a döntéseket.

Az uniós szerződések

Az EU valamennyi fellépése az összes uniós ország által önként és demokratikus úton jóváhagyott szerződéseken alapul. A szerződések megállapítják az Európai Unió célkitűzéseit, továbbá rögzítik az uniós intézmények működésére, a döntéshozatal módjára, valamint az EU és a tagállamai közötti kapcsolatra vonatkozó szabályokat.

Egyes konkrét esetekben nem minden tagállam vállal szerepet minden uniós szakpolitikai területen. Az euró például az EU egészének egységes valutája, az euró­övezet jelenleg mégis csak 19 tagállamot foglal magában: Dánia önként kívül maradt, a fennmaradó országok pedig még nem teljesítik a csatlakozás feltételeit. 22 tagállam tagja az útlevél nélküli mozgást lehetővé tevő schengeni térségnek, öt tagállam pedig megtartotta a saját határellenőrzését.

Távlatok

Az európai projekt továbbvitele érdekében Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke az Unió helyzetét értékelő, 2016-os beszédében pozitív menetrendet terjesztett elő a jogvédő, a feljogosító és a védelmező Európáról. Ezt az üzenetet üdvözölte az Európai Parlament, valamint üdvözölték az EU-27 vezetői a 2016. szeptember 16-án tartott pozsonyi csúcstalálkozón.

A pozitív menetrenddel kapcsolatos munka az Európa jövőjéről szóló bizottsági fehér könyvvel folytatódott 2017 márciusában, amely öt forgatókönyvet mutatott be azzal kapcsolatban, hogy az EU hogyan nézhet ki 2025-re. A fehér könyvet követően a Bizottság az EU számára bizonyos szakpolitikai területeken különböző lehetőségeket biztosító tematikus vitaanyag-sorozattal járult hozzá a vitához: Európa szociális dimenziója; a globalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása; a gazdasági és monetáris unió elmélyítése; az európai védelem jövője; valamint az Európai Unió pénzügyeinek jövője.

A következő évek lehetőségeket és kihívásokat is tartogatnak az Európai Unió számára. A 2019. évi európai parlamenti választások, valamint az Európa jövőjének megvitatására irányuló, 2019. május 9-én a romániai Nagyszebenben megrendezett rendkívüli csúcsértekezlet lehetőséget teremtettek az EU számára arra, hogy megújítsa az emberek számára valóban fontos kérdések rendezésére irányuló elkötelezettségét.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke bejelentette az Európa jövőjéről szóló konferencia megrendezését, amelynek célja, hogy az európaiak beleszólhassanak az Unió működtetésébe, és elmondhassák, milyen eredményeket várnak tőle. A 2020-ban kezdődő, 2 évig tartó program keretében Európa-szerte minden korosztály, valamint a civil társadalom és az uniós intézmények képviselői is kinyilváníthatják a véleményüket.

2 Az Európai Unió tevékenységei

E kiadvány második része az EU különböző szakpolitikai területen folytatott tevékenységeit foglalja össze, és további információkkal kapcsolatos hasznos linkeket is tartalmaz.

2022. március

Covid19-válaszintézkedések

A koronavírus-világjárvány rengeteg emberi tragédiát okozott, kijárási korlátozásokhoz vezetett, és a gazdaság lelassulását idézte elő. Az Európai Unió gyorsan a tettek mezejére lépett, és az emberek életének és megélhetésének védelme érdekében közös európai intézkedéseket dolgozott ki a népegészségügyi és gazdasági kihívásokra válaszul.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

A koronavírus-járványra válaszul meghozott közös európai intézkedések középpontjában a szolidaritás áll. Az EU a rendelkezésére álló összes erőforrást mozgósítja, hogy segítse a tagállami válaszlépések összehangolását. Ennek a törekvésnek a jegyében tényszerű információkkal szolgál a vírus terjedéséről, a pandémia megfékezésére irányuló hatékony erőfeszítésekről, valamint a világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó intézkedésekről.

A rescEU-készlet, a sürgősségi orvostechnikai eszközök első közös európai uniós tartaléka segítségére van azoknak a tagállamoknak, amelyek eszközhiánnyal küzdenek. Az uniós oltóanyag-stratégia pedig azt hivatott elősegíteni, hogy gyorsabban kerüljön sor a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésére, gyártására és elosztására. Oltóanyag-beszerzési stratégiájának keretében az EU fedezte a vakcinagyártók kezdeti költségeinek egy részét, hogy felgyorsítsa az ígéretes vakcinák kifejlesztését és gyártását. Ez idáig négy biztonságos és hatásos oltóanyag kapott zöld utat az Európai Unióban, miután az Európai Gyógyszerügynökség kedvező tudományos ajánlást adott ki a használatukra vonatkozóan.

2021 áprilisáig az Európai Bizottság 2,6 milliárd adag vakcinát kötött le feltételesen, és folytatja a tárgyalásokat további oltóanyagadagok beszerzéséről. 2021 januárjában az Európai Bizottság szorgalmazta, hogy a tagállamok Unió-szerte gyorsítsák fel az oltási programokat. Folyamatosan növekszik az uniós országokba kiszállított vakcinák mennyisége, egyre gyorsuló ütemben zajlik az oltások beadása, a Bizottság pedig az ágazati szereplőkkel együttműködésben azon dolgozik, hogy bővítse az oltóanyaggyártási kapacitást.

Az új vírusvariánsokkal szemben hatásos vakcinák gyors előállítására irányuló munka is megindult. 2021 februárjában a Bizottság közzétette a „HERA-inkubátor” elnevezésű tervet, mely az aggodalomra okot adó koronavírus-variánsok elleni védekezést és az ellenük bevethető hatásos oltóanyagok gyors kifejlesztését és gyártását szolgálja.

A 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetés és a Next Generation EU helyreállítási eszköz 1,8 billió eurót biztosít a – különösen a válság által legjobban sújtott – polgárok, vállalkozások és régiók támogatására. Ezenfelül a SURE, a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz 19 tagállamban segíti a munkahelyek megőrzését és a családok támogatását.

2021 márciusában a Bizottság digitális zöldigazolvány létrehozására irányuló javaslatot terjesztett elő, hogy a világjárvány során megkönnyítse a polgárok Európai Unión belüli szabad mozgását.

Az EU elkötelezetten küzd azért, hogy az emberek a világ minden táján hozzájussanak biztonságos vakcinákhoz. A Bizottság és az uniós országok több mint 2,2 milliárd eurót ajánlottak fel a COVAX-eszköz céljára. Ez a globális kezdeményezés méltányos hozzáférést hivatott biztosítani a koronavírus-vakcinákhoz, és támogatja a partnerországokban folyó oltási kampányokat.

2022. március

Egészségügy

Az egészségügy az Európai Unió egyik fő prioritása. Az EU egészségpolitikája a tagállami szakpolitikák kiegészítéseként azt a célt szolgálja, hogy az Európai Unió minden lakosa hozzájusson színvonalas egészségügyi ellátáshoz, és védelmet élvezzen az olyan súlyos egészségügyi veszélyekkel szemben, melyeket az országhatárok nem tartóztatnak fel.

Jóllehet az egészségügyi ellátás megszervezése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik, az EU kiegészíti a nemzeti szakpolitikákat, hogy a közös célokat együttes erővel sikerüljön megvalósítani. Az uniós egészségpolitika a súlyos, az EU egészét fenyegető egészségügyi veszélyek kezelésére, a betegségmegelőzésre és annak elérésére összpontosít, hogy az egészségügyi ellátás színvonalas és mindenki számára hozzáférhető legyen, és mindenkinek egyenlő esélye legyen egészsége megőrzésére. Az együttes fellépés gazdaságilag is előnyös: az erőforrások összevonása ugyanis méretgazdaságosságot eredményez.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

Az EU arra törekszik, hogy a tagállamok egészségügyi rendszereit hozzáférhetővé, hatékonnyá és alkalmazkodóképessé tegye. Munkája keretében intézkedéseket hoz a védőoltások (köztük a koronavírus-oltások) ügyében, küzd az antimikrobiális rezisztencia ellen, továbbá részt vállal a pandémiák és fertőző betegségek megelőzésében és visszaszorításában.

Az Európai Uniónak életbevágó szerepe van abban, hogy felkészüljünk és reagálni tudjunk a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre, ami elengedhetetlen az európaiak védelméhez. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy erősebb egészségügyi unió kiépítését tervezik, melynek segítségével a tagállamok együtt kezelhetik majd az egészségügyi válságok, az olyan megbetegedések, mint a rák, és a gyógyszerhiány jelentette kihívásokat.

Európában az elhalálozások jelentős hányadáért a rák felelős, és a betegség számottevő költségekkel jár az egészségügyi rendszerek számára. Az EU az európai rákellenes terv révén segíti a megelőzést, a korai felismerést, a diagnózis felállítását és a kezelést, valamint a rákbetegek és -túlélők életminőségének javítását. A dohánytermékekre vonatkozó szabályozással aktívan küzd a dohányzás visszaszorításáért, továbbá törekszik az egészséges életmód előmozdítására.

Az uniós gyógyszerstratégia célja, hogy megkönnyítse a betegek – köztük a ritka betegségben szenvedők – számára a megfizethető gyógyszerekhez való hozzáférést. A stratégia az innovációt és az ellátási láncok diverzifikálását is támogatni kívánja, hogy felkészültebbekké váljunk a válságokkal szemben.

Az EU egészségpolitikáját finanszírozó fő eszköz „az EU az egészségért” program, mely 5,1 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodik. A programból finanszírozni tervezett intézkedések a betegségmegelőzést és az európai egészségügyi rendszerek felkészültebbé és alkalmazodóképesebbé tételét fogják szolgálni. Ezen túlmenően a Horizont Európa program 5,4 milliárd eurót fog beruházni az egészségüggyel kapcsolatos kutatásba és innovációba.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ az új egészségügyi veszélyek feltérképezésével lehetővé teszi az Unió és a tagállami egészségügyi hatóságok számára, hogy gyors válaszintézkedéseket hozhassanak. Annak érdekében, hogy a betegek a legjobb kezelésben részesüljenek, forgalomba hozatal előtt minden gyógyszert tagállami vagy uniós szinten engedélyeztetni kell (ez utóbbi esetben az engedélyezést az Európai Gyógyszerügynökség végzi) az Unióban.

Az európai egészségbiztosítási kártya az uniós polgároknak hivatott segíteni abban, hogy könnyen kezelésben részesüljenek, ha utazás közben, más uniós országban megbetegednek. A más uniós országban tervezett egészségügyi ellátást igénybe vevő uniós polgárok jogait a határokon átívelő egészségügyi ellátás uniós szabályozása rögzíti. Az európai referenciahálózatok az Európában rendelkezésre álló legjobb szaktudást állítják a ritka vagy összetett betegségben szenvedő betegek kezelésének szolgálatába, és ehhez a betegeknek el sem kell hagyniuk hazájukat.

További információk: https://ec.europa.eu/health/home_hu

2022. március

Az európai zöld megállapodás

Az európai zöld megállapodás az EU cselekvési terve, melynek célja, hogy Európa a következő évtizedek során a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. A megállapodás olyan növekedési stratégiát körvonalaz, melynek mentén 2050-re a kor kívánalmainak megfelelő, erőforrás-hatékony és versenyképes európai gazdaság jön létre, ahol a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás nulla lesz, és amely mindenkinek lehetőséget biztosít a boldogulásra.

Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás jelentős fenyegetést jelent Európában és a világ más részein. A Föld légkörének átlaghőmérséklete emelkedik, és változnak az éghajlati viszonyok.

A környezetvédelem és a gazdasági növekedés nem zárja ki egymást. 1990 és 2019 között az EU 24%-kal csökkentette üvegházhatásúgáz-kibocsátását, miközben gazdasága mintegy 60%-kal nőtt.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

Az európai zöld megállapodás meghatározza, hogyan válhat 2050-re Európa az első klímasemleges kontinenssé. Ez a cél a tiszta, körforgásos gazdaság megteremtésével, a biológiai sokféleség helyreállításával és a szennyezés csökkenésével érhető el. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a gazdaság minden ágazata tegyen az ügy érdekében, többek között a következők révén:

  • beruházás a környezetbarát technológiákba;
  • az innováció előmozdítása az iparban;
  • tisztább, olcsóbb és egészségesebb közlekedési formák bevezetése mind az egyéni, mind a közösségi közlekedésben;
  • az energiaágazat széntelenítése;
  • az épületek energiahatékonyságának javítása;
  • együttműködés nemzetközi partnereinkkel a globális környezetvédelmi szabványok szigorítása érdekében.

Az EU elkötelezett amellett, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, és azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenti a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem első uniós szintű jogi kerete, az európai klímarendelet világosan rögzíteni fogja ezeket a célokat, és biztosítja, hogy az uniós szakpolitikák összessége hozzájáruljon a megvalósításukhoz.

Ehhez jelentős beruházásokra van szükség mind az uniós és a nemzeti szintű közszféra, mind a magánszektor részéről. Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv legalább egybillió (ezermilliárd) euró értékű fenntartható beruházást generál majd, míg a méltányos átállást támogató mechanizmus gondoskodni fog arról, hogy a beruházási terv minden régiót lefedjen – ebből a megfontolásból célzott támogatást nyújt, és legalább 150 milliárd eurót mozgósít majd a leginkább érintett térségek fejlesztésére. Az éghajlat-politikai fellépés minden uniós kiadási program szerves része. 2021 és 2027 közötti hosszú távú költségvetésének legalább 30%-át az EU az éghajlatváltozással összefüggő kihívások kezelésére fordítja.

Az európai zöld megállapodás alapját az a nagyratörő cél képezi, hogy élelmiszerrendszereink, erdő-, föld-, víz- és tengerhasználatunk, valamint energia-, városi és ipari rendszereink átalakítása révén megállítsuk és visszafordítsuk a biológiai sokféleség csökkenését. Az új uniós iparstratégia segíteni fogja az európai ipart abban, hogy vezető szerepet töltsön be a klímasemlegesség elérésére irányuló erőfeszítések és a digitális átállás terén. A digitális technológiák fontos szerepet játszanak majd az EU 2050-re kitűzött éghajlat-politikai célkitűzésének elérésében, például azáltal, hogy optimalizálják az energiafelhasználást számos ágazatban, többek között a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a gyáriparban.

Az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése globális fenyegetést jelent. Az EU továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség vezető szereplőjeként elősegítse a nagy ívű környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energetikai célok megvalósítását világszerte.

További információk: Európai zöld megállapodás

2022. március

Éghajlat-politika

Az EU keményen dolgozik azért, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon. Az európai zöld megállapodás rögzíti ezt a célt, és meghatározza az eléréséhez szükséges feladatokat: csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, fontos beruházásokat kell eszközölnünk a zöld technológiákba és fokozottan védenünk kell a természeti környezetet, miközben kezeljük az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeit.

Az EU fellép az éghajlatváltozás és következményei, így főképp bolygónk átlaghőmérsékletének emelkedése ellen, melyet az üvegházhatásúgáz-kibocsátás emberi tevékenységnek betudható növekedése váltott ki. Az átlaghőmérséklet-emelkedésnek számos következménye van: gyakrabban történnek többek között szélsőséges időjárási események, pl. árvizek, aszályok, viharok stb. Ezek a jelenségek amellett, hogy közvetlen fenyegetést jelentenek, veszélyeztethetik az élelmiszer-termelést és vízhiányt okozhatnak, ami pedig éhínséget, konfliktusokat és újabb migrációs hullámokat válthat ki.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

Az EU vezető szerepet tölt be az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben. Aktívan együttműködik más országokkal és régiókkal a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok megvalósítása érdekében. Ennek az egyezménynek az aláírói megállapodtak arról, hogy a globális felmelegedés mértékét jóval 2 °C alatt kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest, és törekedni kell arra, hogy ez az emelkedés ne haladja meg az 1,5 °C-ot.

Az EU elkötelezett amellett, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, és azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenti a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem első uniós szintű jogi kerete, az európai klímarendelet világosan rögzíteni fogja ezeket a célokat, a merész intézkedéseket körvonalazó európai zöld megállapodás pedig lehetővé teszi az uniós polgároknak és vállalkozásoknak, hogy élvezzék a fenntartható, környezetkímélő gazdaságra való átállás gyümölcseit. Az EU kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az előnyökből senki se maradjon ki.

Ez az átállás csak akkor lehet sikeres, ha a gazdaság és a társadalom minden szereplője közreműködik benne. Az egyének és a közösségek sokat tehetnek az ügy érdekében az európai éghajlati paktum révén, amely mindenkit részvételre kér fel.

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia intézkedések széles körét irányozza elő, így pl. árvízvédelmi infrastruktúra kiépítését, aszálytűrő termésnövények kifejlesztését és az építési szabályok korszerűsítését, továbbá támogatja az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére irányuló nemzetközi fellépést.

Ha nem cselekszünk, annak nagyon súlyos következményei lesznek az EU és az egész világ számára. A tiszta technológiák iránti egyre növekvő igény ugyanakkor lehetőségeket kínál az innováció, az ipar modernizációja, valamint a zöld munkahelyek létesítése és a környezetkímélő növekedés terén. Az európai zöld megállapodás, ez a nagy ívű és jövőtudatos növekedési stratégia ezeket a lehetőségeket aknázza ki. Az éghajlat-politikai fellépés minden uniós kiadási program szerves része. 2021 és 2027 közötti hosszú távú költségvetésének legalább 30%-át az EU az éghajlatváltozással összefüggő kezdeményezésekre fordítja.

Az EU átfogó, a gazdaság összes ágazatát lefedő intézkedéscsomagot fogadott el a kibocsátások csökkentése érdekében. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer költséghatékonyan csökkenti az ipar, az erőművek és a légi közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátását Európában. A tagországok más ágazatokban, például a közlekedésben, az építőiparban és a mezőgazdaságban is nemzeti kibocsátáscsökkentési célokat fogadtak el.

További információk: https://ec.europa.eu/clima/index_hu

2022. március

Környezetvédelem

Az uniós környezetvédelmi előírások a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. Óvják a természetet, védik az emberek életminőségét, segítik a gazdaság zöldebbé tételét, és biztosítják a természeti erőforrások körültekintő felhasználását.

Ugyanakkor olyan időket élünk, amikor nagyon komoly globális kihívásokkal szembesülünk, gondoljunk csak az éghajlatváltozásra, a biológiai sokféleség csökkenésére vagy az erőforrások szűkösségére. Sürgető feladat, hogy megbirkózzunk ezekkel a kihívásokkal, ehhez pedig gyors és mélyreható változásokra van szükség – át kell alakítanunk társadalmunk működését, életmódunkat, valamint termelési és fogyasztási szokásainkat. Elengedhetetlenül fontos, hogy a koronavírus-válságból úgy lábaljunk ki, hogy ennek során kíméljük a környezetet, javítsuk Európa ellenálló képességét, és gondoskodjunk arról, hogy a helyreállítás méltányos legyen, és mindenkinek hasznára váljon az Európai Unióban.

Az uniós környezetvédelmi politika kulcsszerepet játszik abban, hogy az európai zöld megállapodás felgyorsítsa a klímasemleges, erőforrás-hatékony és regeneratív gazdaságra való átállást. Olyan gazdasági rendszert kell létrehoznunk, mely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

Az EU arra törekszik, hogy csökkentse az áruk és szolgáltatások előállításából és az előállított termékek felhasználásából eredő környezeti hatásokat. Ahhoz, hogy teljesíteni tudja vállalását, miszerint 2050-re klímasemleges kontinenssé válik, és megállítja területén a biológiai sokféleség csökkenését, létfontosságú, hogy átálljon a körforgásos gazdaságra, amely minimalizálja a hulladéktermelést és az erőforrás-felhasználást, és lehetővé teszi, hogy az alapanyagok és a termékek a lehető leghosszabb ideig megőrizzék értéküket.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv – az európai zöld megállapodás egyik sarokköve – azt hivatott elősegíteni, hogy az Európai Unióban meghatározó szempont legyen a termékek fenntarthatósága. A terv a legnagyobb fenntarthatósági potenciállal rendelkező ágazatokra összpontosít, köztük az elektronikára, az elem- és akkumulátorgyártásra, valamint a jármű-, a textil-, az építő- és az élelmiszeriparra. A terv részét képezi a műanyagokkal kapcsolatos stratégia, mely arra irányul, hogy 2030-ra az uniós piacon forgalomba hozott műanyag csomagolóanyagok mind újrafelhasználhatóak vagy újrafeldolgozhatóak legyenek. Olyan új szabályok elfogadására is sor került, melyek az egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célozzák.

Az Európai Uniónak védelmeznie kell a természeti erőforrásokat, és meg kell állítania a veszélyeztetett fajok és élőhelyek pusztulását. Az EU biodiverzitási stratégiájának köszönhetően növekedni fog a védett szárazföldi és tengeri területek kiterjedése, és több milliárd fa ültetésére is sor kerül. A stratégia ezenfelül a fenntartható mezőgazdasági eljárások térnyerését is ösztönözni fogja. Az uniós természetvédelmi területek Natura 2000 hálózatára kíván építeni, amely területeken a fenntartható emberi tevékenységekkel párhuzamosan biztosított a ritka és veszélyeztetett fajok és élőhelyek fennmaradása.

Annak érdekében, hogy megvédje az embereket a környezeti vonatkozású problémáktól és egészségügyi kockázatoktól, az EU biztosítani kívánja, hogy biztonságos ivóvíz és tiszta fürdővizek álljanak a lakosság rendelkezésére, javuljon a levegő minősége, csökkenjen a zajterhelés, és sikerüljön csökkenteni vagy teljesen megszüntetni a káros vegyi anyagok hatásait.

Az EU a fenntartható fejlődés előmozdítását célzó nemzetközi erőfeszítésekben is vezető szerepet játszik, hiszen a környezetvédelem terén jelentkező kihívások nincsenek tekintettel az országhatárokra. Világszinten többet kell tennünk a Föld felszínét borító vizek és a levegő tisztaságáért, a földterületek és ökoszisztémák fenntartható használatáért, valamint azért, hogy a klímaváltozás ne hatalmasodjon el olyan mértékben, hogy ne tudjunk megbirkózni a következményeivel. A környezetvédelmi normák betartását az EU más országokkal megkötött kereskedelmi megállapodásai is biztosítják.

2022. március

Energiaügy

Az EU energiapolitikájának célja, hogy gondoskodjon a biztonságos, versenyképes és megfizethető energiaellátásról, elősegítve egyúttal a nagyívű uniós éghajlat-politikai célok megvalósítását.

Európa számos jelentős energiaügyi kihívással szembesül. Egyrészt mindenki számára biztosítani kell a biztonságos és megfizethető energiaellátást, másrészt az EU-nak át kell térnie a fosszilis alapú gazdaságról egy tisztább, karbonsemleges rendszerre.

Ahhoz, hogy ez az áttérés sikeresen megvalósuljon, az EU-nak energiahatékonyabbá kell válnia, növelnie kell a megújuló energiába irányuló beruházásokat, fel kell karolnia az innovációt és az új technológiákat, javítania kell a tagországok közötti energetikai összeköttetést, és csökkentenie kell az energiaimporttól való függést.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

Minden tagállam maga határozza meg saját energiaszerkezetét, azonban a szabályok uniós szintű összehangolása lehetővé teszi számukra a közös politikai célkitűzések elérését.

Az éghajlat és az energia elválaszthatatlanul összekapcsolódik egymással. Az energiaágazat felelős az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 75%-áért az Unióban. Annak érdekében, hogy teljesíteni tudja vállalását, miszerint 2050-re klímasemleges kontinenssé válik, az EU az energiarendszerének teljes átformálására törekszik.

Az energiaunió úgy fogja megvalósítani ezt az átalakulást, hogy javítja a szinergiákat olyan más szakpolitikai területekkel, mint a közlekedés, a kutatás és innováció, a digitalizáció, a körforgásos gazdaság és a fenntartható finanszírozás.

A „Tiszta energia minden európainak” jogalkotási csomag elősegíti a tiszta energiára való átállás felgyorsítását és a Párizsi Megállapodás uniós kötelezettségvállalásainak teljesítését.

A villamosenergia-ágazat dekarbonizációja a megújuló energia révén az európai zöld megállapodás egyik alapeleme. A tengeri energia a legnagyobb potenciállal rendelkező energiaforrások egyike. Emellett az EU – többek között a környezettudatos terméktervezés és az energiacímkék, valamint több millió épület felújítása révén – fontos lépéseket tesz az energiahatékonyság növelésére.

Az energiarendszer integrációjára, illetve a hidrogénre vonatkozóan javasolt uniós stratégiák utat nyitnak az energiaágazat teljes dekarbonizációja, hatékonyabbá és rugalmasabbá tétele, valamint összekapcsoltságának megteremtése felé. Emellett az Európai Bizottság olyan új kihívásokat is vizsgál, mint például a gázágazat dekarbonizációja, többek között a metánkibocsátás csökkentése révén.

E kihívások uniós szintű kezelése új lehetőségeket teremt a növekedésre, a munkahelyteremtésre, a kutatás terén, valamint az energiapiac versenyképesebbé és fenntarthatóbbá tételére. A fogyasztók is minden bizonnyal kézzelfogható előnyökhöz jutnak majd, hiszen könnyebben válthatnak energiaszolgáltatót, alacsonyabbak lesznek a közüzemi számlák, és csökkenni fog a levegőszennyezés. Más szakpolitikai intézkedések is hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU elérje céljait, így például a következők:

További információk: https://ec.europa.eu/energy/en

2022. március

Közlekedés és utazás

Az EU közlekedéspolitikája segít mozgásban tartani a gazdaságot: gondoskodik a korszerű infrastruktúra kiépítéséről, mely gyorsabbá és biztonságosabbá teszi a közlekedést és a szállítást, valamint előmozdítja fenntartható és digitális megoldások térnyerését.

Európának hatékony közlekedési kapcsolatokra van szüksége a vállalkozások, a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása, az idegenforgalom és a szabadidős tevékenységek ösztönzése, valamint az emberek közötti összeköttetések biztosítása érdekében. A közlekedés jelentősen hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, és közvetlenül mintegy 10 millió embert foglalkoztat. Az uniós közlekedéspolitika középpontjában egy válságoknak ellenálló, egységes európai térség létrehozása áll, amely tisztább és környezetbarátabb közlekedést és tisztességes versenyt biztosít.

A Re-open EU platform gyakorlati információkkal szolgál a Covid19-ről, valamint az uniós tagállamok koronavírussal kapcsolatos nemzeti biztonsági és utazási intézkedéseiről, például a karantén- és tesztelési követelményekről.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

Az EU-nak köszönhetően az elmúlt 20 évben jelentős előrelépés történt az európai közlekedési ágazatban: biztonságosabbá vált a repülés, a tengeri és közúti közlekedés, javultak a közlekedési dolgozók munkafeltételei, bővültek és olcsóbbá váltak az utazási lehetőségek, valamint gyors előrelépés történt a környezetkímélőbb és digitális megoldások felé.

A közlekedés az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának egynegyedéért felelős, miközben az európai zöld megállapodás célja, hogy 2050-re 90%-kal csökkentse e kibocsátásokat. A fenntarthatóbb és intelligensebb mobilitás megvalósítása megfizethetőbb, hozzáférhetőbb, egészségesebb és környezetbarátabb alternatívákat jelent. Kulcsfontosságú célkitűzés a tiszta üzemű járművek és az alternatív üzemanyagok elterjedésének ösztönzése, valamint a fenntartható közlekedési módok, például a vasút szerepének megerősítése. 2021-ben a vasút európai éve rávilágít a vasút mint fenntartható, intelligens és biztonságos közlekedési eszköz előnyeire.

A hatékonyság javítása alapvető fontosságú. Az automatizált mobilitást és az intelligens forgalomirányítási rendszereket lehetővé tevő digitális technológiák például hozzájárulnak a hatékonysághoz, miközben környezetbarátabbá teszik a közlekedést.

A több mint 25,8 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozott uniós közlekedési infrastruktúra-politika célja az egész kontinens összekapcsolása. Ez magában foglalja a nemzeti közlekedési hálózatok közötti rések áthidalását és a határokon átnyúló összeköttetések megteremtésére irányuló beruházások támogatását. A Hálózatfinanszírozási Eszköz továbbá kiemelten kezeli az olyan környezetbarát közlekedési módokat, mint a vasút, valamint az alternatív üzemanyagokat használó járművek töltőállomásainak fejlesztését.

A közlekedés az egységes piac gerince, és az uniós gazdaság működésének létalapja. A légi közlekedés egységes európai piacának kiépítése és az egységes európai égbolt kezdeményezés előmozdítása révén a légi közlekedés egyre könnyebbé és olcsóbbá válik. Az engedélyezett vasúttársaságok ma már az EU-ban bárhol nyújthatnak szolgáltatást, és a hajózási társaságok is több országban működhetnek.

A biztonság és a védelem elsődleges. Bár előrelépés történt a helyes irányba, mégis mintegy 18 800 ember vesztette életét közúti balesetben 2020-ban. Ezért az EU aktívan dolgozik a közúti közlekedésbiztonság javításán. Az uniós közlekedéspolitika más módokon is segítséget nyújt az utazóknak: az EU-ban repülőgéppel, vasúttal, hajóval és autóbusszal utazókat késés vagy járattörlés esetén meghatározott utasjogok illetik meg.

2021. május

Élelmiszer és gazdálkodás

A közös agrárpolitika gondoskodik a megbízható élelmiszer-ellátásról, és lehetővé teszi, hogy az EU 447 millió fogyasztója fenntartható módon előállított élelmiszerekhez jusson hozzá megfizethető áron nap mint nap. Hozzájárul továbbá az éghajlatváltozás elleni fellépéshez, természeti erőforrásaink felelős felhasználásához, valamint támogatja a munkahelyteremtést és a növekedést a vidéki térségekben.

Az uniós költségvetésből finanszírozott, mindegyik uniós országban alkalmazandó közös agrárpolitika az EU mezőgazdaságát és élelmiszeriparát támogatja. E két létfontosságú szektor együttesen közel 40 millió munkavállalót foglalkoztat.

Az éghajlatváltozás és a Covid19-világjárvány egyaránt nyilvánvalóvá tette, hogy élelmiszerrendszerünk nem eléggé ellenálló a válságokkal szemben. Az EU élelmiszer-ellátási rendszerét reziliensebbé és fenntarthatóbbá kell tenni. Ez a célkitűzés az európai zöld megállapodás egyik sarokköve.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

A közös agrárpolitika a következő módokon nyújt támogatást:

  • a gazdaságoknak jövedelemtámogatás céljából adott közvetlen kifizetések, melyek ellensúlyozzák a gazdálkodással kapcsolatos kockázatokat és bizonytalanságokat, és azzal a feltétellel ítélhetők oda, hogy a kedvezményezett eleget tesz a szigorú élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi, állategészségügyi és állatjóléti követelményeknek;
  • piaci intézkedések, melyek a nehéz helyzetek kezelését szolgálják, amelyek például akkor alakulnak ki, ha egészségügyi aggályok miatt hirtelen visszaesik a kereslet, vagy ha átmeneti túlkínálat miatt csökkennek az árak;
  • vidékfejlesztési programok (az EU-országok társfinanszírozásával), melyek előmozdítják az innovációt és a versenyképességet, vonzóbbá téve ezzel a vidéki területeket a megélhetés és a munkavállalás szempontjából.

2019-ben az EU összesen 57,98 milliárd euró összeggel támogatta a mezőgazdasági termelőket. Ennek közel háromnegyedét a jövedelemtámogatás tette ki.

A jövőbeli közös agrárpolitikára vonatkozó javaslatok a hangsúlyt a szabályokról és a szabálykövetésről a teljesítményre és az eredményekre kívánják áthelyezni. A javasolt intézkedések azt hivatottak elérni, hogy az európai uniós agrárszektor fenntarthatóbbá és versenyképesebbé váljon, és hozzájáruljon az európai zöld megállapodás céljainak megvalósításához. A mezőgazdasági termelők, az agrár-élelmiszeripari vállalkozások, az erdészek és a vidéki közösségek több uniós szakpolitikai kezdeményezésben is kulcsszerepet játszanak. Ezek egyike a fenntartható élelmiszer-előállítást és -fogyasztást segítő, s ezzel a környezet védelmét szolgáló uniós terv, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia. E stratégiával az EU elő kívánja segíteni, hogy mindenki megfizethető áron hozzájuthasson egészséges élelmiszerekhez, hogy minél kevesebb élelem menjen kárba élelmiszer-veszteség és élelmiszer-pazarlás miatt, és hogy az agrárgazdálkodás biztos megélhetést nyújtson. A jövőbeli közös agrárpolitika szorosan kapcsolódik a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiához, és várhatóan 2023. január 1-jén lép életbe, ha végleges megállapodás születik ügyében az Európai Parlament és az EU Tanácsa között.

Az EU élelmiszerjogi rendelete védi az emberek egészségét és a fogyasztók érdekeit, s egyszersmind az egységes piac hatékony működéséről is gondoskodik. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság élelmiszerügyi tanácsadással az emberek, állatok, növények és a környezet védelmét szolgálja. Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer segít biztosítani, hogy az európai uniós szabályoknak meg nem felelő élelmiszereket kivonják a piaci forgalomból. Járványos állatbetegségek vagy élelmiszer-mérgezés esetén az uniós hatóságok a TRACES rendszerben nyomon követhetik az élelmiszerek mozgását.

2022. március

Tengergazdálkodás és halászat

Óceánjaink termelik az általunk belélegzett oxigén nagy részét, szabályozzák időjárásunkat és éghajlatunkat, valamint otthont adnak bolygónk legtöbb fajának. Az óceánok és tengerek emellett az európai gazdaság fontos mozgatórugói is, hiszen élelmiszereket, munkahelyeket, közlekedési útvonalakat és szabadidős tevékenységeket biztosítanak számunkra. Az EU arra törekszik, hogy megvédje tengereinket és óceánjainkat, valamint garantálja környezeti és gazdasági fenntarthatóságukat a jövő nemzedékei számára.

Mit tesz az Európai Unió?

Az EU „kék” gazdasági ágazata jó egészségnek örvend: közel 4,5 millió embert foglalkoztat, és 2018-ban 650 milliárd euró forgalmat ért el. A fenntartható kék gazdaságra vonatkozó uniós stratégia arra törekszik, hogy a tengeri és tengerhasznosítási ágazat ki tudja aknázni a fenntartható növekedésben rejlő lehetőségeket.

Video:

A tengerek és az óceánok a kutatásnak és az innovációnak köszönhetően megújuló energiát, ásványi anyagokat és gyógyszereket biztosítanak számunkra. Az EU egyedülálló helyzetben van a tengeri megújuló energia kitermeléséhez, mivel területén sok különféle tengeri medence található, az új létesítmények költségei pedig folyamatosan csökkennek. Az EU javaslatokat dolgozott ki annak érdekében, hogy maximális mértékben kiaknázza ezt a lehetőséget, hozzájárulva így ahhoz a célhoz, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon.

Az EU támogatja ezeket az új lehetőségeket, továbbá fontos szerepet játszik annak előmozdításában is, hogy Európa és a világ többi része egyaránt felelősségteljesen és fenntartható módon használja a tengereket.

Az EU közös halászati politikája azt hivatott biztosítani, hogy a halászat és az akvakultúra (azaz az ellenőrzött haltenyésztés) környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható legyen. Célja, hogy dinamikus és fenntartható halászati ágazatot teremtsen, megőrizze az erőforrásokat, védje a tengeri környezetet, miközben megfelelő életszínvonalat biztosít a halászközösségeknek. Szabályozza továbbá az európai halászflották kezelését és a halállományok megóvását is. A túlhalászás megelőzése érdekében az EU korlátozza, hogy az egyes tagállamok mennyit foghatnak ki egy-egy fajból (azaz kvótákat szab ki), továbbá arra kötelezi a halászokat, hogy a nem szándékosan kifogott halakat is kirakodják ahelyett, hogy pazarló módon egyszerűen visszadobnák a tengerbe.

Az EU védett területeket hozott létre, hogy megőrizze a tengeri ökoszisztémákat, azok biológiai sokféleségét és az általuk nyújtott szolgáltatásokat. Célja, hogy 2030-ra az EU tengereinek legalább 30%-a védett terület legyen. Ezenkívül a tengeri hulladék kezelésére irányuló uniós szabályok csökkentik az Európa tengerpartjain és tengerein leggyakrabban előforduló 10 egyszer használatos műanyag termék, valamint az elveszett és elhagyott halászeszközök negatív hatásait.

Az EU közös halászati és tengerpolitikáját az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alap finanszírozza. Az ágazat fenntartható fejlődéséhez – különös tekintettel a kisüzemi part menti halászat támogatására – 2021 és 2027 között több mint 6,1 milliárd euró hívható le az alapból (az EU végleges jóváhagyásának függvényében).

2022. március

Gazdaság, pénzügyek és az euró

A gazdasági és monetáris unió EU-szerte közös alapot biztosít a stabilitás, a munkahelyteremtés és a növekedés számára.

A gazdasági és monetáris unió összehangolt gazdasági és költségvetési politikák, a pénzügyi intézményekre vonatkozó harmonizált szabályok, közös monetáris politika és a közös valuta, az euró révén köti össze az EU gazdaságait. Hatékony eszköze a munkahelyteremtésnek, a növekedésnek, a társadalmi méltányosságnak és a pénzügyi stabilitásnak. Bár az elmúlt években jelentős intézményi reformokra került sor a gazdasági és monetáris unió megerősítése érdekében, a munka még korántsem fejeződött be.

Video:

Mit tesz az EU?

Az EU gazdasági és pénzügyi politikájának céljai a következők:

  • munkahelyteremtés és a beruházások fellendítése;
  • a gazdasági stabilitás előmozdítása;
  • a gazdasági és monetáris unió hatékony működésének javítása;
  • a pénzügyi intézmények és az összetett pénzügyi termékek szabályozása;
  • a pénzügyi stabilitás megőrzése és az adófizetők védelme pénzügyi válságok során;
  • az euró nemzetközi szerepének megerősítése.

Bár mind a 27 tagállam tagja a gazdasági és monetáris uniónak, több tagállam még inkább elmélyítette az integrációt azzal, hogy fizetőeszközként bevezette az eurót. Ezek az országok együttesen alkotják az euróövezetet. Jelenleg 19 tagállamban több mint 340 millió ember használja az eurót. Az euróbankjegyek és -érmék az EU által biztosított szabadság, kényelem és lehetőségek kézzelfogható szimbólumai.

A 2008-as pénzügyi válságot követően az EU lépéseket tett a gazdasági és monetáris unióban kialakult válság egyes intézményi hiányosságainak kezelése és a pénzügyi szektor biztonságosabbá tétele érdekében. Az EU megerősítette a gazdasági kormányzást, kidolgozott egy rendszert az euróövezet pénzügyi stabilitásának megőrzésére, javította a tagállamok államháztartását, és beruházásokat ösztönző reformokat mozdított elő. Továbbá az EU harmonizált szabályokat vezetett be az uniós pénzügyi intézmények ellenálló képességének növelése és az euróövezeti bankok felügyeletének megerősítése érdekében.

A gazdasági és monetáris unió által biztosított szilárd alapok segítettek a tagállamoknak megbirkózni a Covid19-világjárvány soha nem látott gazdasági és társadalmi hatásaival. A világjárvány rávilágított arra, hogy gyorsan, határozottan és összehangoltan kell reagálni a válságokra. Az EU válaszlépései lehetővé tették, hogy a tagállamok eltérjenek a rájuk vonatkozó rendes költségvetési követelményektől, 100 milliárd euró összegű kezdeményezést hozott létre SURE a munkahelyek és a munkavállalók megsegítése érdekében, és elindította az eddig példa nélkül álló, (folyó árakon) 723,8 milliárd összegű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, a NextGenerationEU központi elemét. Az eszköz a tagállamok által kidolgozott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő beruházásokat és reformokat finanszírozza. Ezek az intézkedések támogatni fogják a zöld és digitális átállást, ezzel egyidejűleg pedig segítik az uniós országokat abban, hogy megerősödve lábaljanak ki a világjárványból.

2022. március

Foglalkoztatás és szociális ügyek

Az EU hozzájárul ahhoz, hogy Európa-szerte több és jobb munkahely jöjjön létre, és arra törekszik, hogy valamennyi polgára számára tisztességes szociális normákat biztosítson, egyebek mellett a 2021 és 2027 közötti időszakra 99,3 milliárd EUR költségvetéssel rendelkező Európai Szociális Alap révén.

A foglalkoztatáspolitikák és a szociális ügyek tekintetében a felelősség megoszlik az EU és a tagállamai között. Az Európai Bizottság kiemelt prioritásává tette a munkahelyteremtést, a növekedést és a beruházást, amelyek megvalósításához felhasználja a NextGenerationEU-t, a Covid19-világjárvány társadalmi és gazdasági következményeit kezelni hivatott uniós helyreállítási tervet.

Mit tesz az Európai Unió?

Az uniós foglalkoztatás- és szociálpolitika céljai a következők:

Az EU finanszírozást biztosít és koordinál, hogy segítse a tagállami beruházásokat olyan területeken, mint például a gyermekgondozás, az egészségügyi ellátás, a képzés, az akadálymentes infrastruktúra és az álláskeresés támogatása. Az Európai Szociális Alap Plusz emberek millióit segíti majd abban, hogy új – különösen a zöld és digitális átálláshoz szükséges – készségeket sajátítsanak el, és jobb munkahelyeket találjanak. Az Ifjúsági garancia azt segít biztosítani, hogy minden 30 év alatti fiatal az iskolarendszerű oktatás elhagyását vagy a munkanélkülivé válást követő 4 hónapon belül színvonalas, konkrét állásajánlatot kapjon, tanulószerződéses gyakorlati képzésen, szakmai gyakorlaton vagy továbbképzésen vehessen részt. Az ALMA (a betűszó az angol Aim, Learn, Master, Achieve szavak kezdőbetűiből tevődik össze, melyek jelentése: tűzz célt magad elé, tanulj, fejleszd készségeidet, érvényesülj!) elnevezésű kezdeményezésnek pedig az a célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű fiatalokat, akik egyéni vagy strukturális okokból kifolyólag nehezebben tudnak munkát vállalni vagy képzéseken részt venni.

Az európai készségfejlesztési program célja, hogy az egyéneket és a vállalkozásokat több és jobb készséggel segítse felvértezni, ehhez pedig 2025-ig elérendő ambiciózus célokat tűz ki.

A szociális jogok európai pillére a munkaerőpiaci esélyegyenlőség, a tisztességes munkakörülmények és a szociális védelem területén biztosított alapelveket és jogokat rögzíti. Az elvek valóra váltását célzó cselekvési terv meghatározza a foglalkoztatás, a képzés, a szociális védelem és a társadalmi befogadás 2030-ig elérendő fő céljait.

A szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó uniós szabályok nem a nemzeti rendszereket helyettesítik, hanem az EU (valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) területén belül mozgó polgárok szociális biztonsági jogait védik. Az Európai Munkaügyi Hatóság biztosítja a munkavállalói mobilitásra vonatkozó összes uniós szabály tisztességes, egyszerű és hatékony érvényesítését. Az EURES, az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja igyekszik összekapcsolni az álláskeresőket és az álláskínáló vállalatokat, az Europass szolgáltatás pedig az önéletrajzok összeállításához nyújt segítséget.

2022. március

Foglalkoztatás, növekedés és beruházások

Az EU elkötelezett amellett, hogy vonzóbb beruházási környezetet teremtsen a gazdasági növekedés serkentése és munkahelyek teremtése érdekében. Ezt a beruházások előtt álló akadályok felszámolásával és annak biztosításával kívánja elérni, hogy az európaiak rendelkezzenek a jövő munkahelyeihez szükséges készségekkel.

Az EU kezeli a Covid19-világjárvány következményeit, és segíti az uniós polgárokat a zöld és digitális átállás sikeres megvalósításában. Célja annak biztosítása, hogy az uniós gazdaság átalakulása méltányos és inkluzív legyen, hogy minden polgár élvezhesse a kettős átállás kínálta előnyöket, és hogy senki se maradjon le.

Az EU tevékenységei

A Covid19-világjárvány következményeinek kezelésére, valamint az EU hosszú távú prioritásainak elérésére irányuló uniós helyreállítási tervnek fontos eleme az InvestEU program. A program az európai beruházási terv sikerére épít, amely 2015 és 2020 között több mint 500 milliárd eurót mozgósított a 2007 és 2008 közötti pénzügyi válság okozta beruházási szakadék áthidalására. A beruházási tevékenységek további ösztönzésére az InvestEU uniós költségvetési garanciát nyújt, amelynek segítségével az uniós vállalkozások vonzóbbak lesznek a befektetők számára, és könnyebben hozzáférhetnek a szükséges finanszírozáshoz. A cél 2021 és 2027 között legalább további 372 milliárd eurónyi beruházás mozgósítása. A program négy kulcsfontosságú szakpolitikai területre összpontosít:

  • fenntartható infrastruktúra,
  • kutatás, innováció és digitalizáció,
  • kis- és középvállalkozások, és
  • szociális beruházás és készségek.

A program kiegészítéseként az InvestEU tanácsadó platform Unió-szerte egyablakos ügyintézési rendszerként fog működni a beruházási projektek meghatározásához, előkészítéséhez és fejlesztéséhez.

A klímasemleges és digitális Európa felé való gyors elmozdulás egyik következménye, hogy a munkavégzés módja is megváltozik. Az európai készségfejlesztési program már most is hozzájárul e kihívás kezeléséhez, és meghatározza a 2025-ig elérendő célokat. A szociális jogok európai pillérének alapelveit ülteti át a gyakorlatba a méltányos és befogadó európai munkaerőpiac megteremtése érdekében. Annak érdekében, hogy a polgárok számára konkrét előnyöket biztosítson, 2030-ig elérendő kiemelt célokat határoztak meg a foglalkoztatás, a képzés, a szociális védelem és a társadalmi befogadás terén.

A regionális és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez az igazságos átmenet mechanizmus, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a jövőben a javasolt Szociális Klímaalap fog támogatást nyújtani. Az Európai Bizottság azon is dolgozik, hogy konkrét intézkedéseket és megoldásokat találjon Európa demográfiai kihívásaira, ezzel is támogatva a leginkább érintett embereket, régiókat és közösségeket.

2022. március

Régiók

A regionális politika középpontjában az Európai Unió régiói és városai állnak; a szakpolitika támogatja a munkahelyteremtést, a vállalatok versenyképességét, a gazdasági növekedést és a fenntartható fejlődést, valamint az európai polgárok életminőségének javítását.

A rigai és a wrocławi repülőtér korszerűsítése; a városi mobilitás javítása Athénban, Szófiában és Kolozsvárott; a Mont Saint-Michel megőrzése és Pompeji védelme; széles sávú infrastruktúra fejlesztése Litvánia egész területén; vállalkozások támogatása Utrechtben és Paredesben; a szennyvízkezelés megújítása Trencsén és Bród városában; valamint az információs technológiák használatának előmozdítása a nicosiai és ljubljanai egyetemeken – mindez csak néhány példa az EU regionális politikája által társfinanszírozott több ezer projektre.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

A regionális politika – a gazdasági növekedés fellendítése és a stratégiai beruházásokkal megvalósított életminőség-javítás révén – támogatja az európai szolidaritást. Finanszírozásának zömét arra fordítja, hogy segítse az EU kevésbé fejlett országait és régióit a felzárkózásban, és ezáltal csökkentse az EU-ban még mindig fennálló gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket.

A regionális politikát az Európai Bizottság és az uniós tagállamok és régióik közösen irányítják. Kiválasztják azokat a projekteket, amelyeket az EU társfinanszíroz az Európai Bizottsággal előzetesen egyeztetett programok keretében. Az uniós forrásokat mindig kiegészítik nemzeti (magán- és/vagy közszférabeli) források.

Az európai területi együttműködési (Interreg) programokon keresztül a regionális politika különös figyelmet fordít a határ menti régiók szükségleteire és lehetőségeire.

Az EU 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetésének közel egyharmadát (392 milliárd eurót) a regionális politikára különítették el. Ezeket a forrásokat a következő célokra használják fel: a stratégiai jelentőségű közlekedési és távközlési infrastruktúrák finanszírozása; a környezetbarátabb gazdaságra való áttérés elősegítése; a kis- és középvállalkozások segítése az innovatívabbá és versenyképesebbé válásban; új és tartós munkalehetőségek teremtése; az oktatási rendszerek megerősítése és korszerűsítése; valamint befogadóbb társadalom kiépítése.

Emellett a Next Generation EU keretében a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU) 2023-ig több mint 50 milliárd euró összegű új forrást biztosít a tagállamok meglévő programjai számára a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás támogatására.

Az EU azon céljának elérése érdekében, hogy Európa az első klímasemleges földrésszé váljon, az igazságos átmenet mechanizmus 2021 és 2027 között mintegy 55 milliárd eurót fog mozgósítani a klímasemleges gazdaságra való átállás által leginkább érintett régiók támogatására. A javasolt Szociális Klímaalap célja ugyancsak az, hogy segítse a tagállamokat a fosszilis tüzelőanyagoktól leginkább függő közösségek klímasemlegességre való átállásában.

2022. március

Kutatás és innováció

A 95,5 milliárd eurós költségvetésű Horizont Európa kutatási és innovációs program hozzájárul a növekedés és a foglalkoztatás fellendítéséhez, valamint a legjelentősebb kihívások kezeléséhez.

A kutatás és az innováció elengedhetetlen gazdaságunk és társadalmunk működéséhez. Számos területen, például az egészségügyben, a közlekedésben vagy az energiapolitikában kulcsszerepük van a munkahelyteremtésre, a növekedés és a beruházások fellendítésére, illetve az emberek életminőségének javítására irányuló európai erőfeszítésekben. Az így születő tudás és megoldások révén kezelhetők egyfelől az olyan sürgős problémák, mint a Covid19-világjárvány, másfelől az olyan, hosszabb távú kihívások, mint az éghajlatváltozás vagy a rák elleni küzdelem.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

Az EU a világ legnagyobb tudásgyára, a világviszonylatban előállított tudomány és technológia csaknem kétharmadáért felel. A növekvő verseny közepette ugyanakkor az EU-nak meg kell őriznie azt a képességét, hogy a kiváló kutatási és innovatív ötleteket sikeres technológiákká és termékekké alakítsa. Minden tagállamnak van saját kutatáspolitikája és kutatásfinanszírozási rendszere, azonban számos fontos kérdés úgy kezelhető a leghatékonyabban, ha a különböző országok kutatói és innovátorai segítséget kapnak az együttműködéshez. A kutatás és az innováció ezért részesül uniós szintű támogatásban, különösen a Horizont Európa program keretében.

A Horizont Európa a világ egyik legnagyobb szabású és legambiciózusabb kutatási programja, amely 95,5 milliárd eurónyi forrásból gazdálkodik (2021–2027), és további állami és magánforrásokat is bevonz. A Horizont 2020 program eredményeire építve a program az Európai Kutatási Tanács és a Marie Skłodowska-Curie ösztöndíjak és csereprogramok révén meghatározó szerepet játszik Európa tudományos kiválóságának megőrzésében. Ehhez az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja, a Közös Kutatóközpont által kínált tudományos tanácsadást, technikai segítséget és célzott kutatási tevékenységeket is igénybe veszi.

A Horizont Európa elindított egy sor uniós küldetést, amelyek új módját kínálják az egészségügy, az éghajlat és a környezet terén jelentkező nagy kihívások kezelésére irányuló együttműködésnek. Mind az öt küldetés olyan intézkedéssorozat formáját ölti, amelyeknek 2030-ig konkrét eredményeket kell felmutatniuk.

A Horizont Európa emellett olyan európai partnerségeket is támogat, amelyek keretében a Bizottság, a tagállami hatóságok és a magánszektorbeli szereplők összehangolt kutatási és innovációs kezdeményezések keretében, közösen keresnek megoldást Európa legsürgetőbb kihívásaira. Ezek hozzájárulnak az új Európai Kutatási Térség megerősítéséhez, melynek célja a kutatás, az innováció és a technológiák egységes uniós piacának létrehozása, és az egyes országok kutatási politikáinak és programjainak összehangolása révén azok hatékonyabbá tétele.

A Horizont Európa program keretében kötelező a publikációkhoz nyílt hozzáférést biztosítani és a nyílt tudomány elveit alkalmazni.

2022. március

Egységes piac

Az egységes piac az EU egyik legnagyobb vívmánya. Már 30 éve megkönnyíti a polgárok és a vállalkozások mindennapi életét, lehetővé téve az áruk, a szolgáltatások, az emberek és a pénz szabad mozgását az EU-n belül.

Az egységes piacnak (más néven belső piacnak) köszönhetően az uniós polgárok bármelyik tagállamban folytathatnak tanulmányokat, letelepedhetnek, vásárolhatnak, vállalhatnak munkát, tölthetik nyugdíjas éveiket, és fogyasztóként elérhetik az EU-ban kínált áruk teljes palettáját. A vállalkozások bővíthetik tevékenységüket, a verseny pedig hozzájárul az árak csökkentéséhez és a kínálat kiszélesítéséhez. Az EU ugyanakkor annak biztosítására is törekszik, hogy a nagyobb fokú szabadság ne a méltányosság, a fogyasztóvédelem, a munkavállalói jogok vagy a környezeti fenntarthatóság rovására valósuljon meg.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

Az EU iparpolitikai stratégiáján alapuló egységes piac alapvető szerepet játszik a vállalkozásoknak a zöld és digitális átállásban való támogatásában. Emellett segít megvédeni a vállalatokat a kínálati sokkok és a válságok hatásaitól, miközben erősíti globális versenyképességüket.

Az EU a következőkön dolgozik:

  • tanuljunk a Covid19-világjárványból és az Ukrajna elleni orosz invázióból, például azáltal, hogy megoldást találunk az ellátási láncok zavaraira;
  • az egységes piac teremtsen több lehetőséget a vállalkozások és a vállalkozók számára tevékenységeik bővítésére;
  • számoljuk fel azokat a tényezőket, amelyek megakadályozzák, hogy tagállamok közötti viszonylatban könnyűszerrel árukat vagy szolgáltatásokat tudjunk vásárolni, illetve kínálni, és amelyek gátolják a munkavállalók szabad mozgását;
  • ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a méltányossággal, a lehetőségekkel és a kötelezettségekkel kapcsolatban a digitális gazdaságra is;
  • legyenek jobbak az át- és továbbképzési lehetőségek ágazatközi viszonylatban;
  • legyen biztosított a hozzáférés a finanszírozáshoz, a szabványokhoz és a szabadalmakhoz, hogy Európa az innovatív technológiák terén vezető szerepet tölthessen be, és e szerepet meg tudja őrizni, sőt erősíteni is.

Céljaink elérésében meghatározó szerepet játszik, hogy új ipari szövetségeket hozzunk létre azokon a kulcsfontosságú területeken, ahol az EU harmadik országoktól függ. Ennek jegyében az EU új intézkedéseket terjesztett elő, amelyek elősegítik a körforgásos gazdaságra való átállást és a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás fenntarthatóbbá tételét.

Az EU-n belüli vállalkozások 99%-a kis- és középvállalkozás, és ezek a magánszektorbeli teljes foglalkoztatás kétharmadát biztosítják. Az uniós szakpolitikák ösztönzik az új vállalkozások létrehozását és támogatják az innovatív vállalkozásokat a növekedésben.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, 4,2 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Egységes piac program számos tevékenységet átfog például az élelmiszer-biztonság, a fogyasztóvédelem, a szabványosítás és a versenyképesség területén, csökkentve ezzel az átfedéseket és javítva a koordinációt.

A „Your Europe” („Az Ön Európája”) portálon utána lehet olvasni, hogy más uniós országokban milyenek a lakhatási, munka-, utazási, tanulási és vállalkozási lehetőségek. A portálon elérhetőek olyan szolgáltatások is, mint az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat és a SOLVIT problémamegoldó hálózat.

2022. március

Fogyasztóvédelem

Az EU fogyasztóvédelmi politikája védi a fogyasztók jogait, gondoskodik a termékek biztonságosságáról, segít az embereknek abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az áruk és a szolgáltatások vásárlásakor, valamint problémamegoldási eszközöket biztosít arra az esetre, ha valami elromlik.

Az EU egységes piaca nagyobb választékot, rugalmasságot, minőséget és jobb ár-érték arányt biztosít a fogyasztók számára. Az EU fogyasztóvédelmi politikája biztosítja, hogy a polgárok érvényesíthessék jogaikat, amikor a más tagállamokból történő áru- és szolgáltatásvásárláskor problémákba ütköznek, ezáltal bizalmat épít és ösztönzi a – többek között online – kereskedelmet.

Video:

Az EU tevékenységei

Az új fogyasztóügyi stratégia meghatározza a 2025-ig tartó időszakra szóló uniós stratégiát. Felvázolja, hogy az EU milyen fellépésekkel fogja megválaszolni az olyan új kihívásokat, mint például a Covid19, valamint a zöld és digitális átállás. E fellépések közé tartozik a környezetvédelmi és fenntarthatósági aggályok kezelése, a fogyasztói jogok érvényesítése és a kiszolgáltatott fogyasztók védelme.

Az EU különféle gyakorlati jogokat biztosít a fogyasztók számára arra az esetre, ha valami rosszul alakulna.

  • Az online vásárlóknak 14 nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy átgondolják a vásárlásukat és visszalépjenek. Lehetőségük van arra, hogy 2 héten belül visszaküldjék a termékeket és visszakapják a pénzüket.
  • Ha valamely, az EU-ban (online vagy üzletben) vásárolt termék nem olyan, mint ahogyan a hirdetésben szerepel, vagy nem működik megfelelően, a fogyasztó legalább egy ingyenes javításra vagy cserére jogosult.
  • A lakáscélú jelzáloghitelekre vonatkozó új uniós szabályozás biztosítja, hogy a hirdetésekben egyértelmű tájékoztatás szerepeljen, és a fogyasztók a szerződés aláírása előtt időben tájékoztatást kapjanak.
  • Valamennyi közlekedési mód esetében minimumszabályok vonatkoznak az utasok jogaira, ideértve a járattörlés vagy a hosszú késés esetén nyújtandó tájékoztatást, segítségnyújtást és kártérítést is.

Az EU segítséget nyújt ahhoz is, hogy a kereskedőkkel való vitarendezés gyors és hatékony legyen. Az online vitarendezési platform lehetővé teszi a fogyasztók és a kereskedők számára az online vásárlásokkal kapcsolatos viták rendezését. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata díjmentesen nyújt segítséget és tanácsadást a fogyasztóknak a határokon átnyúló vásárlásaikkal kapcsolatban. Az új uniós szabályok legkésőbb 2023 közepére megkönnyítik a szervezetek számára, hogy fellépjenek a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmében, és bírósághoz forduljanak.

A játékokra, elektromos készülékekre, kozmetikumokra és gyógyszerekre szigorú biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírások vonatkoznak. Szigorú szabályok biztosítják, hogy a nem biztonságos termékeket kivonják a forgalomból; és évente több száz terméket jelentenek be a nem élelmiszer jellegű termékek uniós riasztási rendszerén keresztül. Az Európai Bizottság 2021-ben javaslatot terjesztett elő a termékbiztonsági szabályok felülvizsgálatára, ideértve az online piacterekre vonatkozó új szabályokat, valamint a fogyasztói hitelekre vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatát is.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv összehangolja a fogyasztói és környezetvédelmi jogokat, és a jobb minőségű, hosszabb élettartamú, fenntartható termékeket helyezi előtérbe.

2022. március

Tisztességes verseny

Az uniós versenyszabályok célja, hogy az egységes piacon minden vállalkozás egyenlő és igazságos feltételek mellett tudjon versenyezni, ami mind a fogyasztóknak, mind a vállalkozásoknak, mind az európai gazdaság egészének a javát szolgálja.

Az Európai Bizottság a nemzeti versenyhatóságokkal és a nemzeti bíróságokkal együttműködve érvényesíti a vállalatok közötti tisztességes verseny biztosítását célzó uniós versenyszabályokat, hozzájárulva ezzel az árak csökkentéséhez és a minőség javításához, ösztönözve az innovációt és a hatékonyságot, és gazdagabb kínálatot biztosítva a fogyasztóknak.

Mit tesz az Európai Unió?

A Bizottság fellép:

  • a kartellek vagy a vállalatok olyan jogellenes megállapodásai ellen, amelyek az egymással való verseny elkerülését vagy mesterségesen magas árak meghatározását célozzák;
  • az erőfölénnyel való visszaélés ellen, amelynek révén egy meghatározó szereplő megkísérli kiszorítani a versenytársakat a piacról, vagy túl magas árakat szab meg;
  • az összefonódások vagy a vállalkozások közötti, az egységes piacon belüli versenyt esetlegesen befolyásoló hasonló megállapodások ellen;
  • az uniós kormányok által nyújtott olyan pénzügyi jellegű állami támogatások ellen, amelyek az egyes vállalatok másokkal szembeni előnyben részesítésével torzíthatják az egységes piacon belüli versenyt; valamint
  • a versenykultúra nemzetközi előmozdítása érdekében azért, hogy az uniós vállalatok a világ más piacain is tisztességes versenyfeltételeket élvezhessenek.

A versenypolitika végrehajtása az uniós polgároknak is javára válik. A Bizottság óvatos becslései szerint például csak 2020-ban a kartelltilalmaknak és az összefonódással kapcsolatos beavatkozásoknak köszönhetően a fogyasztók 14 milliárd és 23,3 milliárd euró közé tehető összeget takaríthattak meg.

Az EU versenyellenes gyakorlatokkal kapcsolatos vizsgálatai bizonyos árukra, szakmákra és szolgáltatásokra terjednek ki. A Bizottság figyelemmel kíséri a tagállamokban a kormányok által a vállalkozásoknak biztosított segítségnyújtást, nehogy egyes vállalatok tisztességtelen előnyhöz jussanak versenytársaikkal szemben. Az állami támogatás csak akkor engedélyezhető, ha az segíti vagy előmozdítja a hátrányos helyzetű régiók, valamint a kis- és középvállalkozások fejlődését, továbbá a kutatást és a fejlesztést, a környezetvédelmet, a képzést, a foglalkoztatást vagy a kultúrát.

Az állami támogatásokkal kapcsolatban 2022 januárjában új szabályokat vezettek be. Ezek összhangban vannak az európai zöld megállapodás szerinti fontos uniós célkitűzésekkel. E szabályok célja, hogy segítsék a tagállamokat uniós szintű ambiciózus energia- és éghajlat-politikai célkitűzések teljesítésében, támogatva a környezetvédelmi projekteket, ideértve az éghajlatvédelmet és a zöld energiatermelést is.

Az EU komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy jogszabályai lépést tartsanak a digitális átalakulással. A digitális piacokról szóló jogszabály megállapítja, hogy a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező online platformoknak mit kell és mit tilos tenniük. Ezzel azt kívánja megakadályozni, hogy azok tisztességtelen feltételeket szabjanak a vállalkozások és a fogyasztók számára. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály pedig az egész EU-ra kiterjedő kötelezettségeket fog előírni az olyan digitális szolgáltatásokat nyújtó közvetítők számára, amelyek a fogyasztókat árukkal, szolgáltatásokkal vagy tartalmakkal kapcsolják össze. Így könnyebb lesz a terjeszkedés az uniós egységes piacon a kisebb platformok számára.

2022. március

Adó- és vámügy

Míg az adókat a nemzeti kormányok önállóan állapítják meg és szedik be, a vámunióért, amely biztosítja az áruk szabad mozgását és biztonságosságát az egységes piacon, az EU felel.

Az uniós tagállamok kormányai jobbára szabadon alakíthatják adójogszabályaikat saját prioritásaiknak megfelelően. Ennek során azonban tiszteletben kell tartaniuk bizonyos alapelveket, és biztosítaniuk kell, hogy a tagállami adószabályok ne akadályozzák az EU egységes piacának működését.

A vámunió megkönnyíti a vállalkozások számára a kereskedelmet, harmonizálja az Unión kívülről származó áruk után fizetendő vámokat, és hozzájárul az uniós polgárok és a környezet védelméhez.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

Az EU sem az adókulcsok megállapításában, sem az adó emelésében nem játszik közvetlen szerepet, hanem azt felügyeli, hogy a nemzeti adószabályok előmozdítják-e a munkahelyteremtést és a növekedést, és az egyes országok adórendszerei nem különböztetik-e meg hátrányosan a más tagállamokból származó fogyasztókat, munkavállalókat vagy vállalkozásokat.

Az uniós döntések meghozatalakor valamennyi tagállam kormányának egyetértésére szükség van. Ez biztosítja, hogy mindenki érdekeit figyelembe vegyék. Egyes adókkal összefüggésben – például a hozzáadottérték-adó vagy az üzemanyagra, a dohányra és az alkoholra kivetett jövedéki adó tekintetében – a tagállamok közös szabályokat fogadtak el azért, hogy egyszerűbb legyen a határokon átnyúló online és offline kereskedelem, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az uniós és nem uniós vállalatok és platformok között.

Az Európai Bizottság 2021-ben felvázolta a 21. századi uniós társaságiadó-rendszer megújításával kapcsolatos jövőképét, nevezetesen egy olyan igazságosabb és átláthatóbb rendszer körvonalait, amelyben csökken a bürokrácia, a kisvállalkozásokat támogatják, és küzdenek az adóvisszaélések ellen. Azzal a javaslatával, hogy az összes multinacionális vállalatra legalább 15%-os minimális társaságiadó-kulcsot vezessenek be, a Bizottság arra törekszik, hogy az EU az elsők között hajtsa végre a globális adóreformról szóló, történelmi jelentőségű 2021. évi megállapodást. Ennek végső célja abban áll, hogy minden vállalatot méltányosan adóztassanak meg, függetlenül attól, hogy azok hol folytatnak üzleti tevékenységet.

Ahhoz, hogy az egységes piacon egyenlők legyenek a versenyfeltételek, az EU-nak egységes vámunióként kell működnie, amelyben a külföldről behozott áruk azonos vámtarifák, előírások és eljárások alá esnek. Az egyik tagállamból a másikba szállított árukra azonban nem vetnek ki vámot.

Az EU vámunióját a gyakorlatban a nemzeti vámigazgatási szervek irányítják. Megvédik a fogyasztókat, az állatokat és a környezetet az esetlegesen káros áruktól, és hozzájárulnak a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a csempészet elleni küzdelemhez. A vámkezelést követően az áruk szabadon mozoghatnak, és Európán belül bárhol értékesíthetők.

2022. március

Űrpolitika

Az EU űrpolitikája tevőlegesen hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, ösztönzi a technológiai fejlődést és az innovációt, valamint javítja az európai polgárok életminőségét.

Az űrtechnológia, illetve a kapcsolódó adatok és szolgáltatások nélkülözhetetlen részeivé váltak az európaiak mindennapjainak (pl. a mobiltelefonok, a gépjármű-navigációs rendszerek és az ATM-ek használata révén). A műholdak emellett az alkalmazások széles körét látják el értékes adatokkal és szolgáltatásokkal, a közlekedéstől a mezőgazdaságon és a környezetvédelmen át a válságreagálásig.

Video:

Az EU tevékenységei

Az EU versenyképes és egyre növekvő űripara – melynek becsült értéke jelenleg mintegy 62 milliárd euró – több mint 230 000 embert foglalkoztat, és a Föld körül keringő műholdaknak egyharmadát felügyeli.

Az infrastruktúra alábbi kiemelt elemei napi szinten nyújtanak európai űralapú szolgáltatásokat.

  • A Kopernikusz az EU Föld-megfigyelési rendszere. A műholdjai révén szerzett adatok számos területen hasznosulnak, az éghajlatváltozás és hatásainak nyomon követésétől kezdve a sürgősségi és humanitárius szolgáltatások irányításáig. A Kopernikusz-adatok segítettek megtalálni bajba jutott hajókat, illetve reagálni erdőtüzekre, földrengésekre és áradásokra, és ezáltal számos életet és vagyontárgyat mentettek meg.
  • Az EU saját globális műholdas navigációs rendszere, a Galileo pontos és megbízható helymeghatározást biztosít valamennyi közlekedési mód, így a gépjárművek, a vasúti és légi közlekedés, illetve egyéb ágazatok számára egyaránt. A Galileo 3,2 milliárd okostelefont lát el biztonságos és független helymeghatározó rendszerrel.
  • Az EGNOS, az EU regionális navigációs műholdrendszere pontosítja és korrigálja a műholdas navigációs jeleket a légi, tengeri és szárazföldi közlekedési rendszerek európai felhasználói számára. Az EU-ban már 426 repülőtér használja az EGNOS-t arra, hogy biztonságosabbá tegyék a landolásokat kedvezőtlen időjárási körülmények esetén, illetve elkerüljék a késéseket és átfoglalásokat.

A 14,9 milliárd eurós költségvetésű 2021–2027-es uniós űrprogram e rendszerek sikerére épül, nagy hangsúlyt helyezve a többi uniós szakpolitikai területtel való szorosabb koordinációra. Célja a tudományos és műszaki fejlődés ösztönzése, valamint az európai űripar – különösen az azt alkotó kis- és középvállalkozások, induló vállalkozások és innovatív vállalkozások – versenyképességének és innovációs képességének támogatása. Az Európai Bizottság a közelmúltban két új kiemelt kezdeményezésre tett javaslatot a műholdas alapú biztonságos konnektivitás, illetve az űrforgalom-irányítás területén.

Az egyes uniós tagállamok űrprogramjai és az Európai Űrügynökség révén az EU világszínvonalú űrkutatási technológiát fejlesztett ki. E programokból többek között új rakéta- és műholdtípusok, illetve Hold- és Mars-járó kutató robotok születtek. Miközben az űrkutatás stratégiai és politikai szempontból is igen fontos, az EU egyúttal a tudósokat is támogatja a világ titkainak feltárásában; 2019-ben egy uniós forrásból működő kutatócsoport tette közzé az első felvételt egy fekete lyukról.

2022. március

Nemzetközi ügyek és biztonság

A közös kül- és biztonságpolitika révén az EU egységes véleményt képviselhet és egységesen léphet fel globális ügyekben, ez pedig lehetővé teszi, hogy a tagállamok kezeljék azokat a kihívásokat, amelyeket önállóan nem tudnak megoldani, valamint biztosítja polgáraink biztonságát és jólétét.

A politikát az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hajtja végre, és az EU diplomáciai szolgálata, az Európai Külügyi Szolgálat támogatja. Az EU külső fellépését a létrehozását és fejlesztését ihlető alapelvek – többek között a béke, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok – vezérlik, amelyeknek az előmozdítására a világ többi részén is törekszik.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

A fokozódó és összetett biztonsági fenyegetések közepette az EU képességét a válságokra és fenyegetésekre való reagálásra a biztonságra és védelemre vonatkozó uniós stratégiai iránytű hivatott megerősíteni a következő évtizedben. A stratégiai iránytű a következőkre összpontosít:

  • gyorsabb és határozottabb fellépés válság esetén;
  • a polgárok védelme a gyorsan változó fenyegetésekkel szemben;
  • beruházás az EU által igényelt képességekbe és technológiákba;
  • partnerség másokkal a közös célok elérése érdekében.

Az EU támogatja a konfliktus és válság sújtotta országokat. Az Európai Békekerettel az EU globális biztonságszolgáltatóként nagyobb felelősséget vállal. Az eszköz a közös biztonság- és védelempolitika keretébe tartozó katonai missziók és műveletek, valamint a béketámogató műveletek közös költségeit finanszírozza olyan partnerekkel együttműködésben, mint az Afrikai Unió. Megerősíti továbbá a partnerországok, valamint a regionális és nemzetközi szervezetek védelmi kapacitásait, de alapvető szerepet játszott Ukrajna támogatásában is az orosz katonai agresszióra adott válasz során.

Ukrajna 2022. februári orosz megszállása óta az EU ugyancsak intézkedéseket hozott annak biztosítása érdekében, hogy a nemzetközi együttműködés révén helyreálljon a globális élelmezésbiztonság.

Az EU és tagállamai továbbra is a legnagyobb adományozók a szíriai válságra adott nemzetközi válaszlépésekben, 2011 óta összesen több mint 27 milliárd euróval támogatva a szíriai és a térségbeli embereket.

A Global Gateway az EU új beruházási stratégiája, amelynek célja az intelligens, tiszta és biztonságos energia-, közlekedési és digitális infrastruktúra fellendítése, valamint az egészségügyi, oktatási és kutatási rendszerek megerősítése világszerte. Az Európai Unió, annak tagállamai és pénzügyi intézményei az „Európa együtt” (Team Europe) kezdeményezés keretében mintegy 300 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást kívánnak mozgósítani 2021 és 2027 között. A Global Gateway az EU hozzájárulása a G7-csoport globális infrastrukturális és beruházási partnerségéhez.

2022. március

Nemzetközi partnerségek

Az EU külpolitikájában központi szerepe van a partnerségeknek és a fejlesztési együttműködésnek. Az EU és tagállamai nyújtják a legtöbb fejlesztési segélyt világszerte.

A fejlesztési támogatás a kül-, biztonság- és kereskedelempolitika mellett az EU globális fellépésének egyik fő pillére. Az EU síkra száll a szegénység felszámolásáért, az emberek életkörülményeinek és életkilátásainak folyamatos javításáért, a fenntartható növekedésért és a jó kormányzásért. Ennek érdekében partnerségeket hoz létre, hogy eredményesen lehessen kezelni az egész világra kiterjedő problémákat, köztük az éghajlatváltozást, a természeti erőforrások kimerülését és a szabályozatlan migrációt. Az EU kiemelten fontosnak tartja ennek során a hathatós többoldalú döntéshozatalt, és az összes érdekelttel együtt dolgozik a megoldáson. A közös kihívásokat ugyanis csakis világszintű összefogással és szabályokon alapuló nemzetközi együttműködéssel lehet eredményesen kezelni.

Video:

Az EU tevékenységei

Az EU a nemzetközi partnerségeket az életképes, fenntartható és közös jövőbe való beruházásnak tekinti. Az EU az egyik fő szószólója az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének és az éghajlatváltozás elleni fellépésről szóló Párizsi Megállapodásnak. A fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus meghatározza, milyen intézkedésekkel szándékozik az EU valóra váltani a fenntartható fejlesztési célokat – az embereket, a bolygónkat, a prosperitást, a békét és a partnerséget helyezve a középpontba. Az EU külső tevékenységének fő alkotóelemei a következők:

Az Afrika–EU partnerség továbbra is kulcsfontosságú prioritás az Európai Unió számára.

Az EU 2020-ban gyorsan reagált a Covid19-válságra. Az Európa együtt kezdeményezés, melynek keretében az EU és tagállamai, illetve pénzügyi intézményei összevonják erőforrásaikat, szakértelmüket és eszközeiket, segített az Európai Unió partnereinek abban, hogy enyhítsék a világjárvány hatásait. Az EU áll azoknak a globális erőfeszítéseknek az élén is, melyek arra irányulnak, hogy a biztonságos és hatásos koronavírus-oltóanyagok a világ egész lakossága számára hozzáférhetők legyenek. Ez a példás összefogás, melyet az „Európa együtt” kezdeményezés fémjelez, már az EU külső fellépéseire szánt költségvetési keret, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) forrásainak felhasználására is kiterjed.

Költségvetésének mintegy 10%-át az EU a külső tevékenységeinek finanszírozására fordítja. Az Európai Unió küldöttségei együttműködnek az érintett országok kormányaival, a nemzetközi szervezetekkel, az uniós tagállamokkal és a magánszektorral, hogy közös munkával növeljék az EU által nyújtott támogatás hatását. Az EU és tagállamai együttesen 66,8 milliárd euró összegű támogatást nyújtottak 2020-ban.

Az EU tevékenységét világszerte az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása vezérli. Az Európai Unió emberi jogokra és demokráciára vonatkozó cselekvési tervének homlokterében az egyének védelme, illetve jog- és érdekérvényesítési lehetőségeik javítása, továbbá ellenállóképes, befogadó és demokratikus társadalmak kiépítése és az emberi jogok világszintű előmozdítása áll. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv jóvoltából a nők és a férfiak egyenlőségének és a nők társadalmi szerepvállalásának előmozdítása az EU munkájának kiemelten fontos részét képezi.

2022. március

Uniós szomszédságpolitika és bővítés

Az EU ösztönzi, hogy a szomszédos országok szilárd demokratikus alapokon működjenek, és stabil gazdasággal rendelkezzenek. Ennek érdekében bilaterális vagy regionális szinten testre szabott partnerségeket épít ki velük, melyek alapját az együttműködés és a közös érdekek képezik.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

Az európai szomszédságpolitika szabja meg a kereteit azoknak a kapcsolatoknak, melyeket az EU a szomszédságában fekvő országok közül 16 partnerországgal ápol. Ezek a következők: délen Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina*, Szíria és Tunézia, keleten pedig Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna.

Az együttműködés elsődleges céljai:

  • a szomszédos országok stabilizálása a gazdasági fejlődéssel, a foglalkoztatással és a fiatalok lehetőségeivel, a közlekedési és energetikai összeköttetésekkel, a biztonsággal és a migrációval kapcsolatos kérdések kezelése révén;
  • a jó kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok jelentette értékek előmozdítása;
  • a regionális szintű együttműködés elősegítése, többek között a keleti partnerség és az Unió a Mediterrán Térségért keretében.

Ezenfelül a déli szomszédság keretében az EU arra törekszik, hogy partnereivel együttműködve megoldja a helyi válságokat, így például a Szíriában és Líbiában kialakult helyzetet, és szabályozza a migrációs áramlatokat.

Az uniós bővítéspolitika fókuszában jelenleg Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó**, Montenegró, Szerbia és Törökország áll. Az uniós tagság elnyerésének kilátásba helyezett lehetősége komoly ösztönzést jelent a csatlakozni kívánó európai országok számára ahhoz, hogy demokratikus és gazdasági reformokat hajtsanak végre, továbbá segíti a megbékélést és előmozdítja a stabilitást. A csatlakozni kívánó európai országok csak akkor nyerhetnek felvételt az Unióba, ha megfelelnek a demokratikus normáknak (pl. a jogállamiságra, az emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletére és védelmére vonatkozó követelményeknek), működő piacgazdasággal rendelkeznek, és képesek megbirkózni az Unión belül érvényesülő versenyhelyzettel és piaci erőkkel, továbbá vállalják, hogy teljesítik az uniós tagságból eredő követelményeket.

Törökország számos kulcsfontosságú területen az EU partnere, de az utóbbi években fokozatosan eltávolodott az EU alapértékeitől és alapelveitől. Ennek következtében a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások gyakorlatilag teljesen leálltak. Az Európai Uniónak stratégiai érdeke fűződik ahhoz, hogy a Földközi-tenger keleti térségét stabilitás és biztonság jellemezze, illetve hogy együttműködésen alapuló, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat ápoljon Törökországgal.

2020-ban az EU 7,47 milliárd euró összegű támogatást nyújtott a szomszédsági és bővítési politika középpontjában álló régióknak, hogy segítse a koronavírus-világjárvány hatásainak enyhítését. Az EU részt vesz a veszélyhelyzet elhárításában, támogatja a kutatást, illetve az egészségügyi és vízellátó rendszerek kiépítését, és lépéseket tett, hogy kezelje a világjárvány gazdasági és társadalmi következményeit.

  • Ez a megnevezés nem értelmezhető a palesztin állam elismeréseként, és nem érinti az egyes tagállamok e kérdésre vonatkozó álláspontjait.
  • Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

2022. március

Kereskedelem

Az EU a szabadkereskedelem bajnoka. Európában 35 millió munkahely közvetlenül vagy közvetve függ az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemtől. Az EU síkra száll a nyitott, szabályokon alapuló piacokért, az egyenlő versenyfeltételekért és a világ legszigorúbb nemzetközi normáiért.

Az EU a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje és az egyik legnyitottabb gazdaság. Az EU bruttó hazai termékének egyharmada a kereskedelemtől függ. Az előrejelzések szerint a jövőbeli globális növekedés 85%-a Európán kívülről származik majd. Az EU a tagállamai nevében tárgyalásokat folytat és nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat fogad el.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

Az EU kereskedelempolitikája kiterjed az áruk és szolgáltatások kereskedelmére, de olyan területeket is lefed, mint a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai és a közvetlen külföldi befektetések.

Az Európai Bizottság 2021 februárjában új uniós kereskedelmi stratégiát terjesztett elő, amely három fő célkitűzést határoz meg:

  1. Az uniós gazdaság helyreállításának, valamint zöld és digitális átállásának támogatása
  2. A globális szabályok alakítása, hogy azok tisztességesek és fenntarthatóak legyenek
  3. Az EU érdek- és jogérvényesítési képességének javítása

A stratégia középpontjában a Kereskedelmi Világszervezet megreformálása iránti elkötelezettség áll. A cél az, hogy a szervezet jobban reagáljon a modern kereskedelmi kihívásokra.

A kereskedelempolitika fontos szerepet játszhat az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás elleni küzdelemben. Az EU ezért javítani fogja az uniós kereskedelmi megállapodások fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteinek végrehajtását és érvényesítését: javasolni fogja, hogy a Párizsi Megállapodásban vállaltak teljesítése minden jövőbeli kereskedelmi és beruházási megállapodás alapvető eleme legyen.

Az EU kiáll a nyitott és tisztességes kereskedelem mellett, és küzd a protekcionizmus ellen. Egyensúlyt teremt egyrészt nyitottság, másrészt annak biztosítása között, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások védve legyenek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Az EU új kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselőt nevezett ki, aki nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a vállalatok, különösen a kkv-k és a mezőgazdasági termelők maximálisan ki tudják aknázni a kereskedelmi megállapodások előnyeit, és hogy az EU kereskedelmi partnerei teljesítsék kötelezettségvállalásaikat, többek között a fenntartható fejlődés terén.

Az EU 46 kereskedelmi megállapodást kötött világszerte, összesen 78 partnerével. 2020-ban új megállapodást kötött Mexikóval, és hatályba lépett a Vietnámmal aláírt megállapodás. A Japánnal kötött megállapodás már az első évben lendületet adott az uniós exportnak, amely a megállapodás első tíz hónapjában közel 7%-os növekedést ért el.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Ezt megelőzően a két fél 2020. december 30-án kereskedelmi és együttműködési megállapodást írt alá.

2022. március

Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem

Tagállamaival együtt az EU a világ egyik legnagyobb adományozója a humanitárius segítségnyújtás terén. Világszerte több millió embernek nyújt létfontosságú segítséget, illetve koordinálja a sürgősségi segélyeket Európában és világszerte.

Az EU a válsághelyzetekre reagálva két fő csatorna – a humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem – révén gyors és hatékony segélyezést biztosít. Céljai a következők:

  • életek mentése és megóvása, a szenvedés megelőzése és enyhítése, a természeti katasztrófákban és az ember által előidézett válságokban érintett lakosság integritásának és méltóságának védelmezése;
  • gyors reagálás az EU-n belüli és kívüli veszélyhelyzetekre;
  • a katasztrófakockázatok csökkentése, például az éghajlatváltozás következményeinek enyhítésére irányuló intézkedések révén;
  • a katasztrófavédelmi felkészültség javítása, például riasztási rendszerek segítségével;
  • zökkenőmentes átmenet biztosítása a veszélyhelyzeti műveletek befejeződésekor, összekötve azokat a fejlesztési segélynyújtási stratégiákkal;
  • a lakosság általános ellenálló képességének megerősítése, például a jövőbeni katasztrófákra való felkészülést segítő intézkedések révén; valamint
  • a katasztrófák által érintett gyermekek jövőjének védelme és biztosítása.
Video:

Az EU tevékenységei

Az EU több mint 30 év során számos partnerrel együttműködve összesen 110 országban támogatott humanitárius műveleteket. 2021-ben több mint 2,4 milliárd euró összegű humanitárius segélyt nyújtott. Számos válságban mutatkozott a legjelentősebb humanitárius adományozónak, például:

Az EU emellett a polgári védelmi mechanizmuson keresztül veszélyhelyzet-reagálási csoportokat és segélyeket indít útnak az érintett régiókba az EU-n belül és a világ más régióiban, például:

  • válaszintézkedéseket hozott a COVID19-világjárványra Európában és világszerte, többek között megszervezve a járványhoz kapcsolódó eszközök szállítását a rescEU mechanizmus révén, illetve a külföldön rekedt európaiak hazaszállítását;
  • szakértőkkel és felszerelésekkel segítette a földrengés (Haiti), vulkánkitörés (Tonga), erdőtüzek (Nyugat-Balkán és a földközi-tengeri régió) sújtotta országokat, illetve az ebolajárvány sújtotta Guineát 2021-ben;
  • sürgős adományok millióit (például elsősegélycsomagokat, sátrakat és ágyakat) juttatta el Ukrajnába és a szomszédos országokba, a mechanizmus létrehozása óta a legnagyobb szabású művelet keretében.
További információk: https://ec.europa.eu/echo/

2022. március

Alapvető jogok

Az EU számos alapvető jogot garantál. Az alapvető jogok tiszteletben tartása közös érték az EU és tagállamai számára, és mind az Unió határain belül, mind azokon kívül vezérli az EU fellépéseit.

Az EU nem pusztán az áruk és a szolgáltatások egységes piaca. Az európaiak osztoznak az uniós szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott értékekben és jogokban.

Az EU tevékenységei

Az Európai Unió Alapjogi Chartája magában foglalja az unió valamennyi polgárát megillető személyes, állampolgári, politikai, gazdasági és szociális jogok összességét. Ezek a jogok az uniós országokban és bárhol, ahol az uniós jogot alkalmazzák, garantáltak, és magukban foglalják az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, a megkülönböztetésmentességhez való jogot, a menedékjogot és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Emellett a Charta az uniós polgársághoz kapcsolódó, az Európai Unióról szóló szerződés szerinti különleges jogokat is rögzít azáltal, hogy az uniós polgárok számára biztosítja a következőket:

Az alapvető jogok védelmét konkrét uniós jogszabályok is biztosítják, többek között az általános adatvédelmi rendelet, valamint egy olyan jogszabály, amelynek célja, hogy megelőzze a nemen, fajon, etnikai hovatartozáson, valláson, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést, továbbá a visszaélést bejelentő személyeket védő és a bűncselekmények áldozatainak védelmét szolgáló jogszabályok.

Az EU emellett célzott szakpolitikai intézkedések, valamint az uniós országokkal és a civil társadalommal folytatott szoros együttműködés révén biztosítja az alapvető jogok védelmét, például a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség, a polgári és büntető igazságszolgáltatás, az igazságszolgáltatás digitalizációja, az adatvédelem, a jogállamiság, a gyermekeket megillető jogok és a fogyasztói jogok terén.

Az EU alapvető jogokkal kapcsolatos jogalkotási és szakpolitikai munkáját a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program támogatja.

Az EU az egyenlőségközpontú Unió megvalósításán dolgozik olyan stratégiák révén, amelyek célja a sztereotípiák megkérdőjelezése és olyan feltételek megteremtése, amelyek biztosítják, hogy mindenki teljes mértékben és szabadon részt vehessen az európai társadalomban.

Az EU emellett világszerte előmozdítja és védi az egyetemes értékeket. 2021-ben az EU elindította a globális demokrácia- és emberijog-figyelő programot, amelyre a 2021–2027-es időszakban 1,5 milliárd eurót biztosít. Az EU egy globális emberi jogi szankciórendszert is bevezetett, amely lehetővé teszi, hogy világszerte hatékonyabban lépjen fel az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős személyekkel szemben.

2022. március

Igazságszolgáltatás és jogállamiság

Az EU azon munkálkodik, hogy biztosítsa az uniós jog egységes alkalmazását, megoldja polgárai határokon átnyúló jogi problémáit, valamint előmozdítsa és érvényre juttassa a jogállamiságot.

Az EU célja egy olyan igazságszolgáltatási térség létrehozása, ahol a polgárok és a vállalkozások más uniós tagállamokban ugyanolyan feltételek mellett intézhetik jogi ügyeiket, mint saját hazájukban. A határok nélküli és akadálymentes közös igazságszolgáltatási térség biztosítja, hogy a polgárokat az Európai Unió egész területén megillessenek bizonyos jogok és hozzáférhessenek az igazságszolgáltatáshoz.

Az EU tevékenységei

Az uniós polgárok az EU területén bárhol letelepedhetnek, tanulhatnak, dolgozhatnak és folytathatnak üzleti tevékenységet. Ez adott esetben azzal járhat, hogy egy másik tagállam igazságügyi hatóságához kell fordulniuk.

Az EU arra törekszik, hogy megerősítse az uniós tagállamok bíróságai és közigazgatási szervei közötti kölcsönös bizalmat annak érdekében, hogy elismerjék egymás bírósági határozatait. Ez különösen fontos olyan polgári ügyekben, mint a házasság felbontása, a gyermekek feletti felügyelet vagy a tartási követelések.

Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) elősegíti a nemzeti igazságügyi hatóságok közötti együttműködést az olyan súlyos bűncselekmények elleni fellépés során, mint a korrupció, a terrorizmus vagy a kábítószer-kereskedelem és -terjesztés. Az európai elfogatóparancs például kiváltja azon hosszadalmas kiadatási eljárásokat, amelyekkel korábban a gyanúsítottakat és az elítélt bűnözőket visszaküldték a tárgyalás helye szerinti országba. Az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia pedig azt igyekszik biztosítani, hogy az EU-ban a bűncselekmények áldozatai minden esetben megkapják a szükséges támogatást és védelmet.

Az Európai Unió Bírósága szavatolja, hogy az uniós jogot valamennyi tagállamban egységesen alkalmazzák. Az EU folyamatosan dolgozik az uniós igazságszolgáltatási rendszerek korszerűsítésén, hogy lépést tudjon tartani a digitális átalakulással, és biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való könnyebb és gyorsabb hozzáférést. A tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó adatokat tartalmazó uniós igazságügyi eredménytábla biztosítja e folyamat nyomon követését, míg az e-igazságügyi portál egyablakos ügyintézést kínál mindenfajta igazságszolgáltatási kérdésben.

A jogállamiság – amely az EU alapvető értékeinek egyike – azt jelenti, hogy a független és hatékony igazságszolgáltatási rendszereknek megfelelő jogi védelmet kell biztosítaniuk mindenki számára az EU területén. A jogállamiság szükséges feltétele az összes többi érték érvényesülésének, és elengedhetetlen az EU működéséhez. Garantálja az uniós jog alkalmazását, a belső piac hatékonyságát és segíti a kölcsönös bizalmat, lehetővé téve a vállalkozásbarát környezet megvalósulását.

Az EU együttműködik a tagállamokkal a jogállamiság érvényesítése és megerősítése terén a jogállamisági mechanizmus keretében, valamint technikai és pénzügyi támogatást nyújt nekik az igazságszolgáltatási reformokhoz.

2022. március

Nemek közötti egyenlőség

A nők és férfiak közötti egyenlőség már a Római Szerződés 1957-es aláírása óta az Európai Unió egyik alapvető értéke. Az EU azóta is azon dolgozik, hogy fellépjen a nemi alapú megkülönböztetés ellen és megvalósítsa a nemek közötti egyenlőséget.

A cél az, hogy Európában a nők számára biztosított legyen az egyenlőség, a társadalmi szerepvállalás lehetősége és a biztonság. Ennek ellenére a nők még mindig felülreprezentáltak az alacsonyabban fizetett ágazatokban, alulreprezentáltak a politikai és üzleti döntéshozói szerepekben, és EU-szerte átlagosan 13%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A nemi alapú erőszak és a zaklatás szintén gyakori jelenség napjainkban is.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

Az EU nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos munkája a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégián alapul. A stratégia célja a nemi alapú erőszak felszámolása, a nemi sztereotípiák lebontása, a nemek közötti munkaerőpiaci szakadék megszüntetése, valamint a férfiak és nők közötti egyensúly előmozdítása a döntéshozatalban és a politikában. A stratégia a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó uniós kezdeményezések több évtizedes előzményeire épít.

A Római Szerződésben foglalt „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv érvényesítése érdekében az Európai Bizottság bértranszparenciával kapcsolatos intézkedéseket javasolt, köztük a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeket a nagyvállalatok számára. Emellett a munkavállalók kártérítésre lesznek jogosultak, ha hátrányos megkülönböztetés éri őket a bérezés tekintetében.

A nők elleni erőszak a nemi alapú megkülönböztetés egyik legelterjedtebb formája Európában. A Bizottság új uniós szintű szabályokat javasolt a nők elleni erőszakkal és a kapcsolati erőszakkal szembeni küzdelem érdekében, amelyek célja az elkövetők megbüntetése és a nők hatékonyabb védelmének biztosítása, többek között az interneten is. Az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményét (az isztambuli egyezményt) az összes uniós tagállam és az Európai Unió is aláírta.

Az EU emellett azon is dolgozik, hogy segítsen a nőknek áttörni az üvegplafont az üzleti életben és a politikában, valamint hogy növelje a nők részvételét a digitális ágazatban. A Bizottság különösen arra törekszik, hogy az EU legnagyobb, tőzsdén jegyzett vállalatainak igazgatótanácsaiban javítsa a nemek közötti egyensúlyt.

Az élet azonban nem csak a munkáról és a pénzről szól. A munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv, amely 2019 júliusában lépett hatályba, és amelyet a tagállamoknak 2022 augusztusáig kellett átültetniük nemzeti jogrendjükbe, új jogokat vezet be, hogy a nők és a férfiak egyenlőbben osztozhassanak a gondozási feladatokon. Idetartozik az apasági, a szülői, illetve a gondozói szabadság, valamint a rugalmas munkaidő biztosítása a szülők és a gondozók számára.

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési terv révén az EU világszerte javítani kívánja a lányok és a nők életminőségét. A tervnek köszönhetően a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések nagyobb hangsúlyt kapnak az Unió külső tevékenységeiben, többek között olyan területeken, mint a fejlesztési együttműködés és a kereskedelmi tárgyalások. Az EU ezenkívül az elsők között szorgalmazta azt, hogy a nemek közötti egyenlőséggel összefüggő célokat az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjébe is belefoglalják.

2022. március

Rasszizmus és egyenlőség

Az EU célja annak biztosítása, hogy származásától függetlenül mindenki élvezhesse alapvető jogait, szabadságait és a társadalomban való egyenlő részvétel lehetőségét.

Bár az EU-ban tilos a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés, a rasszizmus és a faji megkülönböztetés továbbra is tapasztalható. Az EU minden fronton küzd a rasszizmus és az intolerancia ellen.

Mit tesz az EU?

Az EU a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési terv, valamint a rasszizmus elleni küzdelemmel foglalkozó koordinátor első ízben történő kinevezése révén fokozza a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit.

Az EU elutasítja és elítéli a rasszizmus és az intolerancia minden formáját. A rasszizmus elleni cselekvési terv egy sor intézkedést határoz meg a következők érdekében:

  • a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem a jogszabályokon keresztül és azokon túl, valamint annak biztosítása, hogy a – többek között online formát öltő – gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket tiltó uniós jogszabályokat a gyakorlatban is alkalmazzák;
  • a strukturális rasszizmus elleni fellépés fokozása;
  • hozzájárulás ahhoz, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek véleménye, valamint az érintettek összefogása minden szinten a rasszizmustól és a megkülönböztetéstől mentes élet mindenki számára történő kialakítására irányuló közös törekvés keretében;
  • finanszírozás biztosítása a befogadó társadalmak kiépítéséhez, valamint a tolerancia és a pluralizmus előmozdításához;
  • a sokszínűség előmozdítása az Európai Bizottság személyzete körében, valamint a faji vagy etnikai származástól, illetve bőrszíntől függetlenül mindenki számára megkülönböztetésmentes és befogadó munkahely biztosítása.

A faji egyenlőségről szóló irányelv, a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv és az Európai Unió Alapjogi Chartája tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló – többek között a foglalkoztatással kapcsolatos – egyenlőtlen bánásmódot.

A rasszizmus konkrét formái elleni küzdelemre irányuló szakpolitikák vannak érvényben. Az antiszemitizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós stratégia célja például az antiszemitizmus minden formájának megelőzése, a zsidó élet előmozdítása, valamint a holokausztról való megemlékezés és a holokauszttal kapcsolatos oktatás ösztönzése. Egy másik stratégiai keret is érvényben van a romák egyenlőségének előmozdítására.

Az áldozatok jogairól szóló irányelv a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak nyújt védelmet. Az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia (2020–2025) pedig azt igyekszik biztosítani, hogy a bűncselekmények áldozatai – függetlenül attól, hogy az EU-ban hol kerül sor a bűncselekményre – minden esetben megkapják a szükséges támogatást és védelmet.

Az EU emellett az online gyűlölet terjedésének megelőzésével és az ellene való küzdelemmel is foglalkozik, miközben mindig védi a véleménynyilvánítás szabadságát. A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó 2016. évi magatartási kódex lehetővé tette a felhasználók számára, hogy jelezzék az online gyűlöletbeszédet, és lehetővé teszi a platformok számára, hogy gyorsan felülvizsgálják és eltávolítsák a jogellenes vagy káros tartalmakat.

2022. március

Az LMBTIQ-személyek egyenlősége

Az EU számos alapvető jogot garantál polgárai számára, és védi őket a megkülönböztetéssel szemben. Ez vonatkozik az LMBTIQ-közösség tagjaira is.

2019-ben a megkérdezett európaiak mintegy 76%-a egyetértett azzal, hogy a meleg, leszbikus vagy biszexuális személyek számára a heteroszexuális személyekkel azonos jogokat kell biztosítani. A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, nem bináris, interszexuális és queer (LMBTIQ) személyek azonban az élet számos területén megkülönböztetéssel, valamint gyűlöletbeszéddel és erőszakkal szembesülhetnek.

Mit tesz az EU?

2020-ban az Európai Bizottság elfogadta az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló első stratégiát, amely a megkülönböztetés, a biztonság, az inkluzivitás és az egyenlőség kérdésével foglalkozik.

A stratégia több mint 20 éves uniós szintű fellépésre épül. 1999 óta az EU hatáskörrel rendelkezik arra, hogy fellépjen a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéssel szemben. Az uniós intézkedések közé tartoznak a következők:

Világszerte még mindig több országról is elmondható, hogy az azonos neműek párkapcsolata bűncselekménynek számít, és az LMBTIQ-személyek alig részesülnek védelemben. Az EU annak biztosítására ösztönzi a többi országot, hogy a szexuális irányultság, a nemi identitás vagy a nemi jelleg ne képezhessék erőszak vagy büntetőjogi szankciók alapját.

Az EU világszinten is jelentős támogatója a megkülönböztetés elleni küzdelmet célzó projekteknek, elsősorban a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül. Az EU 2016 óta támogat projekteket Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában és Kelet-Európában. 2018-ban az EU alapot hozott létre, hogy aktivistákat és szervezeteket támogasson olyan területeken, ahol az emberek fokozottan ki vannak téve a megkülönböztetés kockázatának.

2022. március

Fogyatékosság

Az EU támogatja a fogyatékossággal élők aktív befogadását és teljes körű, másokkal egyenlő alapon történő társadalmi és gazdasági részvételét, emellett védi őket a megkülönböztetéssel és az erőszakkal szemben.

Az Európai Unióban körülbelül 87 millióan élnek a fogyatékosság valamilyen formájával. Ugyanazok a jogok és alapvető szabadságok illetik meg őket is, mint bárki mást, beleértve az egyenlőséghez és a megkülönböztetésmentességhez való jogot, valamint a kizsákmányolástól, az erőszaktól és a visszaéléstől való mentesség jogát. Az EU egy olyan akadálymentes Európa megvalósításán dolgozik, amely lehetővé teszi a fogyatékossággal élők számára, hogy teljeskörűen gyakorolhassák jogaikat.

Mit tesz az Európai Unió?

Az EU és tagállamai részes felei a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek. Emellett az Európai Unió Alapjogi Chartája és az uniós szerződések további kötelezettségeket rónak az EU-ra, hogy olyan szakpolitikákat mozdítson elő, amelyek foglalkoznak a fogyatékossággal élők jogaival és szükségleteivel.

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030) – amely az ENSZ-egyezményen alapul, és épít mind elődjére, mind a szociális jogok európai pillérére – konkrét kezdeményezéseket határoz meg annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek:

  • ugyanúgy rendelkezzenek a szabad mozgáshoz való joggal, mint bárki más. Az uniós parkolási igazolvány és a nyolc tagállamban már kísérleti jelleggel bevezetett európai fogyatékossági igazolvány megkönnyíti a fogyatékossággal élők státuszának és jogosultságainak uniós tagállamok közötti kölcsönös elismerését,
  • a foglalkoztatási lehetőségeiket javító konkrét intézkedések révén nagyobb mértékben vehessenek részt a munkaerőpiacon,
  • önállóan élhessenek, ahol és akivel csak szeretnének. Az AccessibleEU tájékoztató központ javítani fogja a közlekedéshez, az épületekhez, az információkhoz, az audiovizuális anyagokhoz, a kommunikációs lehetőségekhez és a technológiához való hozzáférésüket,
  • részt vehessenek a társadalomban és a gazdaságban, és védelmet élvezzenek a megkülönböztetéssel és az erőszakkal szemben. A stratégia emellett esélyegyenlőséget igyekszik biztosítani az igazságszolgáltatáshoz, az oktatáshoz, a kultúrához, a sporthoz és a turizmushoz való hozzáférés tekintetében.

Az elmúlt években számos uniós kezdeményezés és jogszabály járult hozzá a fogyatékossággal élő személyek életminőségének javításához Európában. Az európai akadálymentesítési irányelv kötelező erejű követelményeket határoz meg egyes kulcsfontosságú termékek és szolgáltatások akadálymentességét illetően. Külön szabályok biztosítják a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelmet és az egyenlő bánásmódot a munkavállalás és a munkavégzés során.

Az EU elkötelezett amellett is, hogy felhívja a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel a fogyatékossággal élő személyek nap mint nap szembesülnek, valamint azokra az eszközökre, amelyekre életminőségük javításához szükségük van. Minden év decemberének elején tartják meg a fogyatékossággal élő személyek európai napját, amely segít felhívni a nagyközönség figyelmét a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekre. Az „Access City” díjjal minden évben azt a várost jutalmazzák, amely kiemelkedő erőfeszítéseket tett az akadálymentesség javítása érdekében.

2022. március

Az ötven év felettiek

Az Unió hozzá kívánja segíteni az embereket ahhoz, hogy minél tovább aktív és független életet élhessenek. Kiegészíti a tagállamok foglalkoztatási, egészségügyi és oktatáspolitikai intézkedéseit, és koordinálja a járványokkal kapcsolatos együttes fellépést.

A demográfiai tendenciák azt mutatják, hogy az elkövetkező évtizedekben jelentősen nőni fog az idősek aránya az Unióban. Az Európai Bizottság az idősödésről szóló zöld könyv keretében vitát kezdeményezett arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie az öregedő európai társadalomnak, és melyek a folyamatban rejlő lehetőségek. Az uniós országok az idősödő társadalom kérdésére az oktatási és készségfejlesztési rendszerek javításával, valamint a munkával töltött életszakasz meghosszabbításának és teljesebbé tételének ösztönzésével kívánnak válaszolni. A törekvéseik között szerepel még a szociális védelmi és nyugdíjrendszerek, valamint a hosszú távú ápolás-gondozás reformjának előmozdítása is.

Az EU tevékenységei

Az Európai Unió jogszabályban tiltja, hogy a munkáltatók életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést alkalmazzanak. Az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek európai hálózata elősegíti, hogy az egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos uniós előírásokat az EU egészében egységesen alkalmazzák.

Számos uniós kezdeményezés, úgymint az európai készségfejlesztési program, a készségfejlesztési paktum és a digitális oktatási cselekvési terv segít kiigazodni az embereknek a munka változó világában. Az Európai Szociális Alap Plusz révén évről évre sok millió európai tehet szert új készségekre és találhat számára megfelelőbb munkát.

Akár a szakmai előmenetel a cél, akár a személyes fejlődés, tanulni sosem késő. Sok lehetőséget kínál az ötven év felettiek számára az Erasmus+ is – a munkahelyi környezetben történő tanulást szolgáló tanfolyamoktól és képzésektől az uniós finanszírozású projektekig.

Az EURES, az európai foglalkoztatási mobilitási hálózat segítséget nyújt azoknak, akik egy másik tagállamban keresnek munkát, az uniós szabályozás pedig megkönnyíti a nemzeti szociális biztonsági rendszerek koordinációját, védve az Európán belül mozgók vagy nyugdíjba vonulók jogait.

Egy új önkéntes nyugdíjrendszer, a páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) immáron több választási lehetőséget kínál az embereknek, és lehetővé teszi, hogy megtakarításukat – egy másik uniós országba költözve – továbbra is ugyanazon rendszerben tartsák fenn. A Bizottság háromévente jelentést tesz közzé az időskori jövedelmek jelenlegi és jövőbeli megfelelőségéről. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030) révén az EU hozzá kíván járulni a fogyatékossággal élő személyeknek biztosított szociális védelem terén – többek között a nyugdíjrendszereket illetően – mutatkozó szakadékok megszüntetéséhez.

Az uniós tevékenységek számos különböző területet felölelnek. Idetartozik az egészséges életmód népszerűsítése, az eredményesebb és fenntarthatóbb egészségügyi szolgáltatások támogatása, a betegségmegelőzés, valamint a rákkal szembeni küzdelem.

Az EU pénzügyi támogatást nyújt a méltányos bánásmódot előmozdító, valamint az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés kezelésére törekvő nem kormányzati szervezetek, például az AGE Platform Europe számára.

2022. március

Digitális gazdaság és társadalom

Az EU eltökélt szándéka, hogy a 2020-as éveket Európa digitális évtizedévé tegye. Azon munkálkodik, hogy a digitális technológiákat mindenki ki tudja használni, ami hozzásegít a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez, és biztosítja Európa vezető szerepét a digitális gazdaságban.

A digitális technológia még soha nem játszott ilyen fontos szerepet az életünkben. A Covid19-válságban biztosította, hogy az emberek kapcsolatban maradjanak egymással, és a vállalkozások működjenek, valamint nélkülözhetetlenné vált az oktatás és a képzés területén. Kulcsfontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is, többek között az intelligens közlekedési és energiarendszerek terén.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

A digitális átalakulás alapjai már le vannak fektetve. Az uniós fellépés olyan előnyökkel járt, mint például:

Az EU által javasolt digitális stratégia továbbra is az emberek, a vállalkozások és a bolygó javát szolgáló digitális megoldásokon fog dolgozni. A stratégia három fő területre összpontosít: az emberek érdekeit szolgáló technológiára, a méltányos és versenyképes gazdaságra, valamint a nyitott, demokratikus és fenntartható társadalomra.

Az Európai Bizottság átfogó szabályrendszert javasolt az Európában működő online platformokra a polgárok alapvető jogainak online védelme, az online károk elleni küzdelem és az innováció ösztönzése érdekében. Ezen túlmenően a stratégia mindenre kiterjed a kiberbiztonságtól és az adatoktól kezdve, a digitális oktatásig és a demokráciáig. Az előterjesztett digitális iránytű Európa 2030-ra kitűzött céljait konkrét célkitűzésekre fordítja le. A stratégia kulcsfontosságú eleme az uniós értékek és az emberek alapvető jogainak és biztonságának védelme.

A több mint 7,5 milliárd EUR költségvetésű Digitális Európa program 2021 és 2027 között olyan területeken fokozza a beruházásokat, mint a szuper-számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a digitális készségek. A program emellett – a digitális innovációs központokkal – a digitális technológiák használatának széles körű elterjesztéséről is gondoskodni fog a gazdaságban és a társadalomban.

Más programok is támogatják a digitális átállást, mint például a Horizont Európa, amely a kutatásra és a technológiai fejlesztésre összpontosít, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális vonatkozásai. Ezenkívül az Európai Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) keretében az uniós országoknak a Helyreállítási Alapból származó pénzügyi támogatásuk 20 %-át a digitális átállásra kell fordítaniuk.

2022. március

Biztonságosabb internet

Az EU adatvédelmi és magánélet-védelmi szabályai a legszigorúbbaknak számítanak a világon. Ezek a szabályok segítenek biztosítani, hogy az online környezet biztonságos és méltányos legyen mind a polgárok, mind a vállalkozások számára, továbbá védik az embereket – különösen a gyermekeket – a jogellenes és káros tartalmaktól.

Az online szolgáltatások az elmúlt években gyors ütemben növekedtek, ami számos előnnyel jár az európaiak számára, de új kockázatokat is rejt magában. Ezért az EU folyamatosan dolgozik azon, hogy jogszabályai lépést tartsanak a társadalom és a gazdaság digitalizálódásának iramával, és hogy ami a fizikai szférában jogellenes, az online se legyen megengedett.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

A személyes adatok és a magánélet védelme az Európai Unióban az alapjogok közé tartozik. Az EU-ban már évtizedek óta szigorú előírások vannak hatályban az adatvédelem és a magánélet védelme terén. Az uniós szabályozás biztosítja az emberek jogát a személyes adataik védelméhez és üzeneteik, közléseik bizalmasságához; az adatokat kezelő szervezeteknek maradéktalanul be kell tartaniuk az erre vonatkozó előírásokat. Az internet korszakának kihívásaira választ adó általános adatvédelmi rendelet érvényre juttatható jogokat biztosít a polgároknak. Ezek egyike a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog.

Ezzel párhuzamosan az EU vezető szerepet vállal azokban az erőfeszítésekben, amelyek biztonságosabbá kívánják tenni a digitális világot. A kiberbiztonsági stratégia célja, hogy megerősítse Európa kollektív ellenálló képességét a kiberfenyegetésekkel szemben, és segítsen elérni, hogy minden magánszemély és vállalkozás megbízható szolgáltatásokat és digitális eszközöket vehessen igénybe.

A Bizottság az európai értékek és a demokratikus rendszerek védelmében fellép a hamis információk szándékos vagy akaratlan terjesztésével szemben. Itt említhetők a következő kezdeményezések: a dezinformációval szembeni cselekvési terv és gyakorlati kódex, az európai demokráciáról szóló cselekvési terv és a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja.

A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex azt hivatott elérni, hogy az illetékesek gyorsan reagáljanak a rasszista és idegengyűlölő tartalmak eltávolítására irányuló kérésekre. Több cég, köztük a Facebook, a Twitter, az Instagram és a Snapchat vállalta, hogy e kérelmek többségét 24 órán belül megvizsgálja, és szükség esetén eltávolítja a kérdéses tartalmat.

Rendkívül fontos, hogy gondoskodjunk a kiskorúak online biztonságáról. A gyermekbarát internet európai stratégiája kihatással volt a legtöbb uniós ország ezzel kapcsolatos politikájára, és világszerte mércét állít a gyermekek online védelmére. A Biztonságosabb Internetközpontok uniós finanszírozású hálózata segít felhívni a figyelmet az online biztonságra, és elősegíti a gyermekek részvételét. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó új szabályok előírják, hogy az online videomegosztó platformoknak korlátozniuk kell a gyermekek hozzáférését a káros tartalmakhoz, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat pedig konkrét kötelezettségeket indítványoz a gyermekek jóllétét fenyegető kockázatok kezelésére. A Bizottság továbbá a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelemre irányuló uniós stratégiát is előterjesztett.

2022. március

Polgárok és demokrácia

Az EU az átláthatóság előmozdítására, valamint az igazságos és tisztességes európai politikai rendszerben való demokratikus részvétel fokozására törekszik, és aktívan támogatja az uniós döntéshozatali folyamatban való polgári szerepvállalást.

Az EU a részvételi demokrácia elvén működik: az EU szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg, az uniós tagállamoké pedig az Európai Tanácsban és a Miniszterek Tanácsában. Az EU az európai demokrácia oltalmazásán, a szabad és tisztességes választások előmozdításán, valamint az uniós polgárok választójogának védelmén munkálkodik.

Video:

Mit tesz az Európai Unió?

A 2019-es európai parlamenti választásokon az utóbbi 20 év legmagasabb (több mint 50%-os) részvételi aránya mutatkozott, ami a demokratikus folyamatokban való részvétel egészséges szintjét jelzi, és arról tanúskodik, hogy az uniós választópolgárok számára fontos, hogy meghallgassák véleményüket.

Az EU elkötelezett amellett, hogy meghallgassa a polgárokat, és nagyobb beleszólást biztosítson számukra abba, hogy mit tegyen és hogyan képviselje az érdekeiket az Európai Unió. Az Európa jövőjéről szóló konferencia ennek a politikai akaratnak a megnyilvánulása. Ez az egy éven át tartó kezdeményezés egyedülálló lehetőséget biztosított az európaiak számára, hogy polgárok által irányított megbeszélések és viták keretében megosszák elképzeléseiket és elvárásaikat.

Számos módja van annak, ahogyan az uniós polgárok kivehetik a részüket az európai döntéshozatali folyamatból. Az „Ossza meg velünk véleményét!” honlapon mind a polgárok, mind a vállalkozások lehetőséget kapnak arra, hogy elmondják véleményüket, legyen szó új uniós szakpolitikákról vagy már hatályban lévő jogszabályokról. Az európai polgári kezdeményezés lehetősége is adott: ha egy kezdeményezéssel kapcsolatban legalább hét tagállamban sikerül összesen 1 millió aláírást összegyűjteni, a polgárok felkérhetik az Európai Bizottságot, hogy tegyen jogalkotási javaslatot, amennyiben uniós hatáskörbe tartozó kérdésről van szó. A civil párbeszédek során az emberek kérdéseket tehetnek fel az uniós politikusoknak, kifejthetik véleményüket és elmondhatják, hogy az uniós politikák hogyan érintik őket.

Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv az uniós polgárok szerepvállalásának növelésére és a demokrácia EU-n belüli megerősítésére irányul, és ennek megfelelően a szabad és tisztességes választások előmozdítását, a dezinformáció elleni küzdelmet és a tömegtájékoztatás szabadságának megerősítését célzó intézkedéseket foglal magában. Ezzel kapcsolatban a Bizottság konkrét fellépéseket határozott meg azért, hogy az újságírók és a médiaszakemberek nagyobb biztonságban végezhessék munkájukat, és ne essenek visszaélésszerű perek áldozatául.

A Bizottság új szabályokat javasolt annak érdekében, hogy nagyobb legyen az átláthatóság a fizetett politikai hirdetésekkel kapcsolatban, amelyek az elmúlt években egyre nagyobb jelentőségre tettek szert az EU-ban a politikai kampányok során. Emellett egy arra irányuló javaslatot is előterjesztett, hogy aktualizálják az uniós politikai pártok finanszírozására és a mobilis uniós polgárok választójogára vonatkozó jelenlegi uniós szabályokat. A Bizottság háromévente jelentést tesz a hatékony uniós polgárság előmozdításáról és az elkövetkező évek új prioritásairól az uniós polgársághoz fűződő jogok területén.

2022. március

Az uniós költségvetés

Az uniós költségvetés biztosítja azokat a forrásokat, amelyek lehetővé teszik az EU szakpolitikai terveinek megvalósítását. A források uniós szintű összevonása révén jelentősebb eredményeket lehet elérni, mint tagállami szinten, és együttes fellépéssel a határokon átnyúló kihívások, például az éghajlatváltozás vagy a Covid19-világjárvány is sikeresebben kezelhetők.

Az uniós költségvetés mindig hosszú távú, hét évre szóló tervekre épül. Az egyes évek költségvetéséről az Európai Parlament és az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács dönt az Európai Bizottság javaslata alapján. 2022-ben az éves uniós költségvetés megközelítőleg 170 milliárd euróra rúgott, amely abszolút értékben jelentős összeg, a tagállami gazdaságok által éves szinten megtermelt forrásoknak azonban mindössze 1%-át teszi ki. A költségvetés kevesebb mint 7%-át fordítják az uniós közigazgatásra.

Az uniós költségvetés finanszírozása elsősorban a vámokból származó bevételekből, a hozzáadottérték-adón (héa) és a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló hozzájárulásokból, valamint az uniós tagállamok közvetlen befizetéséből, az ún. bruttó nemzeti jövedelmen alapuló hozzájárulásból történik. Az uniós pénzekkel való visszaélés ellen lép fel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), melynek feladata, hogy független módon eljárva kivizsgálja a korrupciót, a csalásokat és az uniós forrásokat érintő egyéb jogellenes tevékenységeket, és csalás elleni szakpolitikát dolgozzon ki az Európai Bizottság számára.

Mit tesz az Európai Unió?

A Covid19-válságra adott európai válasz egyik központi eleme az uniós költségvetés, amely egy 2 billió euró összegű beruházási csomagot foglal magában. A csomag egyrészt az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, 1211 milliárd euró összegű hosszú távú költségvetéséből, másrészt a válság utáni helyreállítást elősegítő, 807 milliárd euró összegű, NextGenerationEU elnevezésű ideiglenes finanszírozási eszközből áll. Az e csomagból származó forrásokat Európa gazdasági fellendülésének támogatására és a modern, fenntartható és reziliens uniós gazdaságra való átállás elősegítésére fordítják. A NextGenerationEU finanszírozása érdekében az EU tőkepiaci forrásokat vesz igénybe. Az így felvett hiteleket hosszú távon, 2058-ig kell visszafizetni. A visszafizetés elősegítése érdekében az EU új bevételi forrásokkal kívánja bővíteni az uniós költségvetést.

Néhány példa az uniós költségvetés felhasználására: a költségvetésből származó források lehetővé tették az EU számára, hogy előzetes beszerzési megállapodásokat kössön a gyógyszeripari vállalatokkal a Covid19-oltóanyagokról. Ily módon az EU 4,2 milliárd adag oltóanyag beszerzéséről gondoskodott.

2022-ben, az Ukrajna elleni orosz inváziót követően az EU abból a célból mozgósította az uniós költségvetést, hogy sürgősségi segélyt biztosítson, támogatást nyújtson a határokon és az uniós tagállamokban, valamint enyhítse a háború humanitárius következményeit.

2022. március

Migráció és menekültügy

Az EU migrációs és menekültügyi politikája segítséget nyújt Európának a migrációval kapcsolatos kihívások kezelésében.

Az EU küzd az irreguláris migráció és az embercsempészet ellen, életeket ment és biztosítja az EU külső határait, miközben továbbra is igyekszik új készségekkel rendelkező, tehetséges embereket Európába vonzani.

Az EU által a külső határok ellenőrzése és a migráció kezelése érdekében hozott intézkedéseknek köszönhetően az irregulárisan érkezők száma 2015 óta csaknem 90 %-kal csökkent.

Mit tesz az Európai Unió?

A 2016 óta elért eredményekre építve az Európai Bizottság 2020-ban javaslatot dolgozott ki egy új migrációs és menekültügyi paktumra, amely hatékony rendszert biztosít a migráció és az irregulárisan érkezők kezelésére, többek között válság idején is. Az új keretrendszer biztosítja a felelősség és a szolidaritás méltányos megosztását a tagállamok között, miközben biztonságot nyújt az egyéni kérelmezők számára.

Míg a paktum a valóban rászorulók számára biztosítja az EU területén maradáshoz való jogot, addig az önkéntes hazatérésre és a visszailleszkedésre vonatkozó első uniós stratégia az EU területén tartózkodásra nem jogosult embereknek nyújt segítséget abban, hogy saját hazájukba önként visszatérve képesek legyenek élni a lehetőségekkel.

A legális migrációra vonatkozó új politika célja, hogy új készségekkel felvértezett, tehetséges embereket vonzzon Európába, amely amellett, hogy az uniós gazdaság javát szolgálja, erősíti az unión kívüli országokkal való együttműködést és hosszú távon javítja a migráció általános kezelését.

Az integráció és a befogadás kulcsfontosságú az Európába érkező emberek, a helyi közösségek, valamint társadalmaink hosszú távú jóléte és gazdaságaink stabilitása szempontjából. Bár az integrációs politika elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik, az EU fokozza fellépését ezen a területen. Az integrációról és a befogadásról szóló 2021–2027-es cselekvési terv célul tűzi ki, hogy a munkalehetőségek, az egészségügyi ellátás, a lakáshoz jutás és az oktatáshoz való hozzáférés javításával mindenki számára biztosítsa a társadalmi befogadást.

A migránscsempészéssel szembeni fellépés erősítése közös kihívást jelent az EU, a tagállamok és a partnerországok számára egyaránt. 2015 óta uniós és tagállami intézkedésekkel több mint 650 000 emberéletet sikerült megmenteni a tengereken. A migránscsempészés elleni megújított uniós cselekvési terv a partnerországokkal való együttműködésen alapuló intézkedéseket határoz meg az embercsempészettel szembeni fellépésre és annak megelőzésére.

Az Európai Unió olyan térség, ahol védelemre találnak a saját országukban őket ért üldöztetés vagy súlyos bántalmazás elől menekülők. A 2022. februári Ukrajna elleni orosz inváziót követően az EU gyorsan reagált, és azonnali segítséget nyújtott a háború elől menekülő embereknek, például átmeneti védelmet biztosítva számukra az EU területén. Az átmeneti védelem biztosította jogok keretében az emberek többek között tartózkodási engedélyt kapnak, munkát vállalhatnak, lakhatási jogban részesülnek, igénybe vehetik az egészségügyi ellátást és gyermekeik részt vehetnek az oktatásban.

2022. március

A schengeni térség

Az EU egy határok nélküli utazási térséget biztosít 26 ország több mint 425 millió lakosának, valamint az Unióban élő vagy turistaként, cserediákként vagy üzleti célból oda látogató nem uniós polgárok számára.

A Schengeni Megállapodással sok uniós ország között fokozatosan megszűnt a belső határellenőrzés. Ma közel 1,7 millióan vannak, akik egy schengeni országban élnek és egy másikban dolgoznak, és naponta 3,5 millióan utaznak a schengeni országok között. A schengeni térség segíti az egységes piac működését is, mivel lehetővé teszi az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását.

Video:

Mit tesz az EU?

1985 óta a schengeni térség folyamatosan bővül, és – Bulgária, Ciprus, Horvátország, Írország és Románia kivételével – mára a legtöbb uniós ország a részét képezi, valamint hozzá tartozik négy nem uniós ország is, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc.

A belső határok eltörlése nem mehet azonban a biztonság rovására. Mivel a térség belső határain nincsenek ellenőrzések, a schengeni országok olyan közös szabályokat fogadtak el, amelyek szigorúbb ellenőrzések révén növelik a biztonságot.

A tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti operatív együttműködés döntő jelentőségű a belső biztonság garantálásához. Az egyik fő eszköz a Schengeni Információs Rendszer, amely a körözött és eltűnt személyekre, valamint tárgyakra vonatkozó információk valós idejű cseréjét szolgálja.

2017-ben az EU új szabályokat vezetett be, hogy hatékonyabban tudja ellenőrizni a releváns adatbázisok lekérdezésével a külső határokat átlépőket, beleértve az uniós polgárokat is, ezáltal megbizonyosodva arról, hogy nem jelentenek veszélyt a belbiztonságra, illetve a közrendre. 2023 végére egy új rendszer fog életbe lépni azoknak az Unión kívülről érkező utazóknak az előzetes okmányellenőrzésére, akiknek nincs szükségük vízumra a schengeni térségbe való beutazáshoz. Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) Bulgáriára, Ciprusra, Horvátországra és Romániára is ki fog terjedni. Hozzá fog járulni a meglévő biztonsági információs hiányosságok megszüntetéséhez, ugyanakkor a határokon nem fog késedelmet okozni az átutazók számára.

A Covid19-világjárvány tanulságaiból merítve a javasolt új szabályozás célja, hogy belső határellenőrzést csak az ellenőrzés végső eszközeként lehessen alkalmazni. Ezzel összefüggésben közös eszközöket is be fog vezetni, melyekkel népegészségügyi válságok esetén hatékonyabban lehet kezelni a külső határokat.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) fontos szerepet játszik az EU külső határainak védelmében és a migráció kezelésében. Az ügynökség új készenléti alakulatának első bevetésére 2021. január 1-jén került sor. Az állomány 10 000 tisztviselővel 2027-re fogja elérni teljes kapacitását.

2022. március

Belügy és a polgárok biztonsága

Az Európai Unió azon munkálkodik, hogy mindenki biztonságát és védelmét garantálja az EU-ban, a fizikai és a digitális világban, a társadalom minden szegmensében.

Az európaiak bízhatnak abban, hogy bármerre járjanak is az EU-ban, szabadságuk és biztonságuk mindenütt biztosított. Az uniós tagállamok, ügynökségek és más partnerek együttműködnek a polgárok biztonságának garantálása, a fenyegetések kezelése és a bűnözés elleni küzdelem érdekében, az EU pedig különböző szakpolitikákat és eszközöket vezet be, hogy elősegítse és javítsa a tagállamokkal való együttműködést.

Az EU tevékenységei

A 2020–2025-ös időszakban az új biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia három kiemelt területre összpontosít:

  • a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem elleni küzdelem,
  • a terrorizmus és a radikalizálódás elleni intézkedések, valamint
  • a kiberbűnözés elleni harc.

A szervezett bűnözés hatalmas költségekkel jár az áldozatok és a gazdaság számára egyaránt: a kár összege a becslések szerint eléri az évi 218–282 milliárd eurót. Az e területen tett uniós erőfeszítések megerősítésére irányuló intézkedések közé tartoznak a következők: a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló új uniós stratégia, az EU 2021 és 2025 közötti időszakra szóló drogstratégiája, a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó uniós cselekvési terv, valamint az emberkereskedelem és a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelemre vonatkozó uniós stratégiák.

Új terrorizmusellenes programjával az Európai Bizottság fokozni kívánja a terrorizmus elleni küzdelmet a terrorfenyegetések jobb előrejelzése, megelőzése, az ellenük való védelem és az azokra való reagálás révén. Jogalkotási javaslatcsomag készült a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni uniós szabályok megerősítésére. Az EU a radikalizálódás megelőzésén is dolgozik. 2022. június 7-től az internetes vállalkozásoknak a nemzeti hatóságok által kiadott eltávolítási végzéstől számított egy órán belül el kell távolítaniuk a terrorista tartalmakat a platformjaikról.

Az EU bűnüldöző hatósága, az Europol a bűnözés és a terrorizmus minden formája ellen harcol, valamint együttműködik a nem uniós partnerországokkal és nemzetközi szervezetekkel. Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége, az Eurojust elősegíti a nemzeti igazságügyi hatóságok súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló együttműködését, a hosszadalmas kiadatási eljárások helyett pedig az európai elfogatóparancs szolgál a gyanúsítottaknak és az elítélt bűnözőknek a tárgyalás helye szerinti országba való visszaküldésére.

Az EU küzd a kiberbűnözés valamennyi formája ellen. Az új uniós kiberbiztonsági stratégia célja annak biztosítása, hogy minden polgár és vállalkozás megbízható szolgáltatásokat és digitális eszközöket vehessen igénybe, és ezek előnyeit teljes mértékben ki tudja használni, míg az uniós kiberbiztonsági jogszabály megerősíti az EU védelmét a nagyszabású, határokon átnyúló számítástechnikai bűnözéssel szemben.

Az Unió külső határainak megerősítésére irányuló munkában részt vesz valamennyi érintett fél, köztük a megerősített Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és a vámunió. Az EU információs rendszereinek adatcserére és információmegosztásra való képessége hatékonyabbá fogja tenni a külső határokon végzett ellenőrzéseket.

2022. március

Oktatás és képzés

Az EU a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével, támogatásával és a tagállami intézkedések kiegészítésével nyújt segítséget az oktatás színvonalának javításához. Az Erasmus+ minden korosztály számára lehetőséget biztosít a tanulásra, a képzésre, a munkatapasztalat-szerzésre és a csereprogramokban való részvételre.

Az oktatásba és képzésbe való befektetés az emberek jövőjének kulcsa. Az EU és tagállamai az oktatási eredmények javításán, az oktatásból és képzésből lemorzsolódók számának csökkentésén, a készséghiányok felszámolásán, valamint annak biztosításán dolgoznak, hogy minden európai polgár élvezhesse a zöld és digitális átállás előnyeit.

Mit tesz az Európai Unió?

Saját oktatási és képzési rendszereikért az uniós országok felelnek; az EU azonban a bevált gyakorlatok cseréjével, célok és normák meghatározásával, valamint finanszírozási források és szaktudás biztosításával segítséget nyújt számukra a színvonalas oktatás megvalósításához.

Az EU azon dolgozik, hogy létrehozzon egy olyan európai oktatási térséget, amelyben megszűnnek a tanulás előtt álló akadályok és mindenki számára elérhetővé válik a minőségi oktatás. A kezdeményezés – az oktatás valamennyi szintjét lefedve – a következőkre összpontosít:

  • jobb minőség és nagyobb esélyegyenlőség az oktatásban és a képzésben;
  • a tanárok, oktatók és nevelési-oktatási intézményvezetők támogatása;
  • a digitális készségfejlesztés előmozdítása minden polgár számára;
  • a zöld oktatással kapcsolatos kezdeményezések ösztönzése;
  • a más országokkal folytatott együttműködések megerősítése világszerte.

A Covid19-világjárvány tanulságaira építve a digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) célja, hogy fokozza a digitális jártasságot, és segítse a tagállamok együttműködését abból a célból, hogy oktatási és képzési rendszereiket a digitális korhoz igazítsák. Eközben az európai készségfejlesztési program segíteni kívánja az embereket a munka változó világában szükséges készségek fejlesztésében, és ambiciózus célokat tűz ki a továbbképzésre és az átképzésre vonatkozóan 2025-ig.

Az Erasmus+ – az EU oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja – széles körben támogatja a mobilitást és a tanulást. Teljes költségvetése több mint 28 milliárd euró, ami kétszerese az előző program finanszírozásának. Az Erasmus+ program 2021 és 2027 között több mint 10 millió ember előtt nyit kaput, hogy valamely másik országban tanuljon, képzésben részesüljön, munkatapasztalatot szerezzen vagy önkéntes munkát végezzen. Az Erasmus+ program részét képező DiscoverEU kezdeményezés lehetővé teszi a 18 évesek számára, hogy egy ingyenes utazási igazolvány igénybevételével felfedezzék az EU-t. Ez az élmény már a 130 000-et is meghaladó számú fiatalnak adott lehetőséget arra, hogy többet tudjon meg az európai kultúráról és történelemről, új barátokat szerezzen, és fejlessze nyelvtudását.

Az EURES célzott mobilitási programja több mint 18 éve segít munkát, képzést vagy tanulószerződéses gyakorlati képzést keresni egy másik tagállamban, míg az Europass kezdeményezés abban támogatja a munkavállalókat, hogy készségeik és képesítésük Európa-szerte egységes formátumban történő bemutatásával külföldi állásokra pályázhassanak.

További információk: https://education.ec.europa.eu/

2022. március

Ifjúságpolitika

Ifjúságügyi politikái és programjai révén az EU több lehetőséget szeretne kínálni a fiataloknak az oktatásban és a munkaerőpiacon, valamint el kívánja érni szerepvállalásukat minden társadalmi területen.

Fiatalokat célzó szakpolitikáival az EU támogatja és kiegészíti a tagállamok intézkedéseit, például az oktatás és a foglalkoztatás területén, és előmozdítja az uniós országok közötti együttműködést.

Mit tesz az Európai Unió?

Az uniós ifjúságpolitikai együttműködés keretét a 2027-ig szóló uniós ifjúsági stratégia képezi. Ennek céljai a következők:

  • a fiatalok személyes fejlődésének támogatása, valamint felvértezésük életvezetési készségekkel;
  • a fiatalok ösztönzése, hogy az uniós értékek és az európai identitás által inspirált aktív állampolgárokká és a pozitív változások előmozdítóivá váljanak;
  • a fiatalokat érintő politikai döntések optimalizálása valamennyi ágazatban, nevezetesen a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a társadalmi befogadás területén; valamint
  • hozzájárulás a fiatalok szegénységének és mindenfajta megkülönböztetésének felszámolásához; a fiatalok társadalmi befogadásának előmozdítása.

A NextGenerationEU-tól az európai zöld megállapodáson át a digitális évtized programig, az uniós szakpolitikák középpontjában a fiatalok állnak. 2022-t az ifjúság európai évének nyilvánították azzal a céllal, hogy megünnepeljék, támogassák és bevonják a fiatalokat, különösen a hátrányos helyzetűeket.

Az EU több olyan programot és kezdeményezést működtet, amelyek az európai fiatalok aktívabb társadalmi szerepvállalásának és más országokban való tapasztalatszerzésének támogatását célozzák.

Az Erasmus+ az európai oktatás, képzés, ifjúságügy és sport támogatására irányuló uniós program. A 28 milliárd eurót meghaladó összköltségvetésű program 2021 és 2027 között több mint 10 millió ember számára teszi lehetővé, hogy külföldi tanulmányok, szakmai gyakorlatok, tanulószerződéses gyakorlati képzések, csereprogramok, tanítás, tanfolyamok, ifjúsági munka és sportolás révén ismereteket és készségeket szerezzenek.

Az „ifjúsági garancia” rendszere azzal támogatja a fiatalok foglalkoztatását, hogy biztosítja, hogy 4 hónapon belül minőségi munkahelyet, gyakornoki posztot, szakmai gyakorlati helyet vagy továbbtanulási ajánlatot kapjon minden olyan 30 év alatti fiatal, aki befejezte tanulmányait vagy munkanélkülivé vált. Az új „ALMA-kezdeményezés” (Aim, Learn, Master, Achieve) támogatni fogja a hátrányos helyzetű fiatalokat azáltal, hogy egy másik tagállamban szakmai tapasztalatszerzési lehetőséget kínál számukra.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó több mint 1 milliárd eurós összköltségvetésével az Európai Szolidaritási Testület új programja mintegy 270 000 fiatalnak biztosít lehetőséget arra, hogy otthoni vagy külföldi önkéntes munka révén segítsenek a társadalmi és humanitárius kihívások kezelésében.

Az Európai Ifjúsági Portál olyan lehetőségekről nyújt tájékoztatást, mint például a DiscoverEU kezdeményezés és az uniós ifjúsági párbeszéd, amely a politikai döntéshozókat első kézből látja el információkkal a fiatalokat érintő kérdésekről.

Az Európai Ifjúsági Hétre kétévente kerül sor, felváltva az Európai Ifjúsági Rendezvénnyel.

2022. március

Kultúra, média és sport

Az EU célja, hogy megőrizze és mindenki számára elérhetővé tegye Európa közös kulturális örökségét. A művészeteket és az EU kulturális és kreatív ágazatait a Kreatív Európa programon, a sportot pedig az Erasmus+ programon keresztül támogatja.

A kultúra és a kreativitás az európai projekt éltető elemei, és mint ilyenek, az EU kultúrpolitikájának is meghatározó tényezői. Európa gazdag kulturális öröksége és dinamikus kulturális és kreatív ágazatai több millió ember számára feltöltődést jelentenek, örömöt okoznak és identitást adnak.

A sport és a testmozgás több millió európai életének szerves része. A sport az egészségesebb életmód és a jóllét előmozdítása mellett bizonyos társadalmi problémák kezelésében is segíthet, mint például a rasszizmus, a társadalmi kirekesztés és a nemek közötti egyenlőtlenség.

Mit tesz az Európai Unió?

Az EU arra törekszik, hogy Európa kulturális örökségét és sokszínűségét országhatárokon átnyúlóan megvédje, és maximalizálja a kulturális és kreatív ágazatok gazdasághoz és társadalomhoz való hozzájárulását. Az idevágó uniós szakpolitika a közös kihívások leküzdését is feladatának tekinti, és ösztönözni kívánja a kulturális ágazatban zajló innovációt. Az Új európai kulturális menetrend konkrét intézkedéseket tartalmaz a kultúrában rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázására.

A 2021–2027-es időszakra 2,4 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Kreatív Európa program célja, hogy megerősítse az európai kulturális és kreatív ágazatokat, és elősegítse a talpraállásukat a Covid19-világjárványt követően. Különféle kezdeményezéseket is támogat, mint például a kulturális örökségért, az építészetért, az irodalomért, a zenéért járó uniós díjak, illetve az „Európai Örökség” és az „Európa Kulturális Fővárosa” cím odaítélését. MÉDIA ága audiovizuális alkotások, köztük filmek, sorozatok, videojátékok és immerzív tartalmak fejlesztését, terjesztését és promócióját támogatja. Az EU audiovizuális és médiapolitikájának célja, hogy megerősítse az európai audiovizuális ágazatot, és elősegítse, hogy a polgárok Unió-szerte minél több tartalomhoz férhessenek hozzá.

A digitális technológiák új lehetőségeket jelentenek a kulturális tartalmak megőrzésére és újbóli felhasználására, és e tartalmakat mindenki számára elérhetővé teszik. Az Europeana digitális platform szerte Európában lehetővé teszi az emberek számára, hogy több mint négyezer múzeum, galéria, könyvtár és levéltár anyagában keresgélve megismerkedjenek gazdag kulturális örökségünkkel.

Az EU a sportot mint az emberi egészség megőrzését és a közösségteremtést szolgáló eszközt kezeli, amely egyben alkalmas a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség előmozdítására is.

Az Erasmus+ társfinanszírozást biztosít olyan kezdeményezésekhez, amelyek a szabadidősport népszerűsítését célzó innovatív ötletek és gyakorlatok kialakítására, megosztására és megvalósítására irányulnak. 2020-ban az EU 315 olyan projektet támogatott, amelyeknek a sporton keresztül megvalósuló egészségvédelem, társadalmi befogadás és integritás volt a témája. A #BeInclusive uniós sportdíjjal azokat a szervezeteket jutalmazzák, amelyek a sporttal igyekeznek javítani bizonyos hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadásán, míg az Európai Sporthét az aktív mindennapokra ösztönzi az európaiakat.

3 Hogyan hoz döntéseket és hogyan lép fel az Európai Unió

1 KI KICSODA?

Az Európai Unió a jogállamiság elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy az EU valamennyi fellépése az összes uniós ország által önként és demokratikus úton elfogadott szerződéseken alapul. Az uniós országok tárgyalások eredményeképpen állapodnak meg a szerződésekről, amelyeket azután a tagállamoknak – parlamenti szavazás vagy népszavazás útján – ratifikálniuk kell.

A szerződések meghatározzák az Európai Unió céljait, az uniós intézmények működésére vonatkozó szabályokat, a döntéshozatali eljárásokat, valamint az EU és a tagállamai közötti viszonyrendszert. A szerződések minden olyan alkalommal módosulnak, amikor új tagállam csatlakozik az EU-hoz. A tagállamok időről időre azért is módosítják a szerződéseket, hogy megreformálják az Európai Unió intézményeit és újabb feladatkörökkel ruházzák fel őket.

A legutóbbi módosító szerződés, a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén lépett hatályba. A korábbi szerződések, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés jelenleg hatályos szövegét az egységes szerkezetbe foglalt változat egyetlen dokumentumba foglalva tartalmazza.

A közelmúltban az EU megállapodott a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésről: a dokumentum arra kötelezi az országokat, hogy szigorú szabályozás révén biztosítsák az államháztartás kiegyensúlyozott működését, és megerősíti a kormányzást az euróövezeti tagállamokban.

Az uniós szintű döntéshozatalban különböző uniós intézmények vesznek részt, többek között:

A tanácsadó szervek (az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága), valamint a nemzeti parlamentek szintén fontos szerepet játszanak.

Az Európai Bizottság feladata, hogy javaslatot tegyen új jogszabályokra, amelyeket az Európai Parlament és a Tanács (az Európai Unió Tanácsa) fogad el. Az elfogadott jogszabályokat a tagállamok és az érintett uniós intézmény vagy intézmények hajtják végre.

Az Európai Parlament

Az Európai Parlamentet az uniós polgárok ötévente megrendezett közvetlen választások útján választják meg. Minden tagállam bizonyos számú képviselőt (európai parlamenti képviselőt) választ; a képviselői helyeket az egyes tagállamok lakossága alapján osztják el. A Parlament Brüsszelben és Strasbourgban is ülésezik. Az Európai Parlament jelenlegi elnöke David Sassoli.

Az európai parlamenti képviselők képviselőcsoportokba és bizottságokba is szerveződnek, ez utóbbiak a különböző szakpolitikai területekre vonatkozó új jogalkotási javaslatokat vizsgálják.

A döntéshozatal terén a Parlament a következőkért felel:

  • Az Európai Bizottság javaslatain alapuló uniós jogszabályoknak az Európai Unió Tanácsával együtt történő jóváhagyása, módosítása vagy elutasítása. A Parlament a Tanáccsal egyenlő mértékben felel az (Európai Bizottság által javasolt) uniós költségvetés elfogadásáért.
  • Nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos döntéshozatal.
  • Az EU bővítésével kapcsolatos döntéshozatal.
  • A tagállamok javaslata alapján a Bizottság elnökének megválasztása, ezt követően a teljes Bizottság jóváhagyása.
  • A Bizottság munkaprogramjának felülvizsgálata és a Bizottság felkérése jogalkotási javaslatok tételére.

A Parlament munkája két fő szakaszból áll:

  • Jogszabály-előkészítő bizottságok: a Parlamentnek 20 bizottsága és két albizottsága van, amelyek mindegyike egy-egy konkrét szakpolitikai területet kezel. A bizottságok megvizsgálják a jogalkotási javaslatokat, az európai parlamenti képviselők és a képviselőcsoportok pedig módosításokat terjeszthetnek elő vagy javaslatot tehetnek a jogalkotási javaslatok elutasítására. Ezeket a kérdéseket a képviselőcsoportokon belül is megvitatják, mielőtt eldöntik, hogy egy-egy konkrét témáról hogyan szavazzanak.
  • A plenáris ülések jóváhagyják, módosítják vagy elutasítják a jogszabályokat: az európai parlamenti képviselők ekkor gyűlnek össze az ülésteremben azért, hogy leadják a jogalkotási javaslatokra és a javasolt módosításokra vonatkozó végleges szavazatukat. Ezeket a plenáris üléseket általában Strasbourgban tartják, esetlegesen további üléseket tartanak Brüsszelben.

Az Európai Parlament nyolcadik hivatali időszaka 2019. április 18-án ért véget. Az uniós tagállamok polgárai május 23–26. között közvetlen szavazás útján megválasztották az új Parlamentet alkotó parla­menti képviselőket. A 2019. évi európai választások eredményeivel és az új Parlament megalakulásával kapcsolatos további információk az Európai Parlament honlapján találhatók.

Az Európai Tanács

A brüsszeli székhelyű Európai Tanács valamennyi uniós tagállam állam- és kormányfőiből, az Európai Bizottság elnökéből, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéből áll.

Az Európai Tanács az EU politikai menetrendjének meghatározása érdekében tömöríti az EU vezetőit. Az Európai Tanács az uniós tagállamok közötti politikai együttműködés legmagasabb szintjét képviseli. Az Európai Tanács az EU vezetői közötti (általában negyedévente megrendezett) csúcstalálkozók formájában ülésezik, amelyeket az Európai Tanács elnöke vezet. Az elnök sürgős kérdések kezelése érdekében további üléseket hívhat össze. 2019 júliusában az Európai Tanács a 2019. december 1. és 2022. május 31. közötti időszakra Charles Michelt választotta meg elnökéül.

Az Európai Tanács általában egyhangúlag, illetve bizonyos esetekben minősített többséggel határoz.

Az Európai Tanács:

  • dönt az EU általános irányvonaláról és politikai prioritásairól, de nem törvénykezik;
  • a kormányközi együttműködés alacsonyabb szintjein nem rendezhető, összetett vagy érzékeny kérdésekkel foglalkozik;
  • az EU stratégiai érdekeinek és védelmi vonatkozásainak figyelembevételével meghatározza az EU közös kül- és biztonságpolitikáját;
  • kinevez és kijelöl bizonyos, kiemelkedő uniós szintű feladatkörökbe szánt jelölteket, például kinevezi az Európai Bizottság elnökét vagy az Európai Központi Bank elnökét.

Az Európai Tanács minden kérdéssel kapcsolatban:

  • felkérheti az Európai Bizottságot arra, hogy tegyen javaslatot a kezelésére;
  • átutalhatja a kérdést az Európai Unió Tanácsához, hogy az foglalkozzon vele.

A Tanács

A Tanács az Európai Parlamenttel együtt az EU legfontosabb döntéshozó szerve. Másik neve: az Európai Unió Tanácsa. A Tanács keretében az egyes tagállamok kormányainak miniszterei üléseznek jogszabályok megvitatása, módosítása és elfogadása, valamint szakpolitikák koordinálása érdekében. A miniszterek hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy a kormányukat elkötelezzék az üléseken elfogadott intézkedések iránt. A Tanács elnökségét az uniós tagállamok egymást 6 hónaponként váltva látják el, az elnökség a Tanács valamennyi ülése elnöki fela­datainak ellátásáért és a menetrendek meghatá­rozásáért felel.

A Tanács:

  • az Európai Parlamenttel együtt tárgyal az Európai Bizottság javaslatain alapuló uniós jogszabályokról és elfogadja őket;
  • koordinálja az uniós országok szakpolitikáit;
  • az Európai Tanács iránymutatásai alapján kidolgozza az EU kül- és biztonságpolitikáját;
  • megköti az EU és más országok, illetve nemzetközi szervezetek közötti megállapodásokat;
  • az Európai Parlamenttel közösen elfogadja az éves uniós költségvetést.

A részt vevő miniszterek a megvitatott szakpolitikával foglalkozó miniszterek. A környezetvédelmi miniszterek például a Környezetvédelmi Tanács kere­tében üléseznek. A miniszterek évente néhány alkalommal üléseznek az EU-val kapcsolatos döntések meghozatala érdekében, a kormányzati tisztviselők azonban egész évben tartanak értekezleteket a szakpolitika részletes kérdéseinek megvitatása érdekében.

A döntések elfogadásához általában minősített többségre van szükség: ez a tagállamok 55%-át jelenti, amely államok egyúttal az EU teljes lakosságának legalább 65%-át képviselik. Egyes témakörök, például a külpolitika és az adózás, egyhangú szavazatot igényelnek (azokat minden tagállamnak támogatnia kell), az eljárási és igazgatási kérdésekhez pedig egyszerű többség szükséges.

A Tanács nem tévesztendő össze az Európa Tanáccsal, amely nem európai uniós szerv, hanem a demokrácia Európán belüli előmozdítása, valamint az emberi jogok és a jogállamiság Európán belüli védelme érdekében létrehozott nemzetközi szervezet. Az Európa Tanács 47 európai országot, köztük az EU tagállamait tömöríti.

Az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság az EU mindennapi működését biztosító legfontosabb intézmény. Ez az egyetlen olyan uniós intézmény, amely (gyakran az Európai Parlament vagy a Tanács kérését követően) jogszabályokra tehet javaslatot, noha azokról a Parlament és a Tanács szavaz. A Bizottság legtöbb munkatársa Brüsszelben vagy Luxembourgban dolgozik, azonban az uniós tagállamok minden fővárosában vannak „képviseleti” irodák.

A Bizottság a 27 biztos alkotta biztosi testületből áll, amelyben minden uniós tagállamnak egy-egy biztosa van; a biztosok számába az elnök, Ursula von der Leyen, és az alelnökök is beleértendők.

A Bizottság elnökének kinevezését követően az Európai Unió Tanácsa nevezi ki a többi 26 tagot a kinevezett elnök egyetértésével, és ezt követően a Bizottságot mint egyetlen testületet az Európai Parlament hagyja jóvá szavazatával. A biztosok öt évig tartó hivatali idejük alatt a Bizottság politikai vezetői. Minden egyes biztos számára az elnök jelöli ki azt a konkrét szakpolitikai területet, amelyért felelős.

A Bizottság munkatársai a tagállami közszolgálat megfelelői, és szervezeti egységekbe, úgynevezett főigazgatóságokba és szolgálatokba szerveződnek, amelyek a nemzeti szintű minisztériumokhoz hasonlóak.

A Bizottság döntéshozatala a biztosi testület testületi felelősségén alapul. A döntéshozatali folyamat során valamennyi biztos egyenlő, és egyenlő mértékben elszámoltatható ezekért a döntésekért. A biztosok – bizonyos, engedélyezett esetektől eltekintve – nem rendelkeznek egyéni döntéshozatali hatáskörrel.

A biztosok között nyolc alelnök van (köztük három ügyvezető alelnök, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője), akik a szokásos biztosi portfólión felül látják el ezeket a szerepköröket. Az alelnökök az elnök nevében járnak el, és több biztossal együtt koordinálják a felelősségi körükbe tartozó munkát. A von der Leyen elnök által 2019 júliusában előterjesztett politikai iránymutatások hat kiemelt célt tűztek ki Európa számára.

A döntések meghozatala általában konszenzus alapján történik, de szavazásra is sor kerülhet. Ebben az esetben a döntések meghozatala egyszerű többséggel történik, minden biztos egy-egy szavazattal rendelkezik. Ezt követően a megfelelő főigazgatóság veszi át az ügyet. Erre általában jogalkotási javaslatok tervezete formájában kerül sor.

Tanácsadó bizottságok

A tanácsadó bizottságok (az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága) tanácsadó szerepet töltenek be az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felé. Véleményt nyilvánítanak a javasolt jogalkotási aktusokról. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a szervezett civil társadalmat, míg a Régiók Európai Bizottsága a helyi és regionális hatóságokat képviseli.

Nemzeti parlamentek

A tagállamok 27 nemzeti parlamentje a kormányuk uniós tevékenységekkel kapcsolatos ellenőrzésével járul hozzá az EU megfelelő működéséhez, valamint számos joggal rendelkezik, beleértve a jogalkotási aktusok tervezeteivel kapcsolatos aggodalmaik kifejezéséhez való jogot.

A nemzeti parlamentek indoklással ellátott véleményt küldenek a Bizottságnak, ha úgy vélik, hogy a jogalkotási aktus tervezete ellentmond a szubszidiaritás elvének. Bizonyos feltételek teljesülése esetén a Bizottság felülvizsgálja a javaslatát, és nyilvánosan megindokolja, hogy azt fenntartja, módosítja vagy visszavonja-e.

A Bizottság állandó politikai párbeszédet folytat a nemzeti parlamentekkel, amelyek a saját kezdeményezésükre a Bizottság bármely jogalkotási vagy politikai kezdeményezésével, illetve bármilyen politikai témával kapcsolatban elküldik a véleményüket.

Az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank

Az Európai Központi Bank az összes tagállamot tömörítő gazdasági és monetáris unió független intézménye. Határozatait a kormányok vagy más uniós intézmények utasításainak kikérése vagy elfogadása nélkül hozza. Elsődleges célja, hogy a fogyasztói árak alacsony és stabil inflációjának biztosítása révén fenntartsa az euróövezeten belüli monetáris stabilitást.

Az Európai Beruházási Bank az Európai Unió Bankja. A bank a tagállamok tulajdona, és az a feladata, hogy az EU célkitűzéseit támogató beruházásokra hitelt nyújtson. A bank hangsúlyosan kezeli az EU munkahelyteremtési és növekedési potenciáljának fokozását, valamint az éghajlat-politikának és az uniós szakpolitikáknak az Unió határain kívüli támogatását.

Európai uniós ügynökségek

Az Európai Unió munkáját több uniós ügynökség segíti, amelyek az uniós jog értelmében konkrét feladatok ellátására létrehozott önálló jogalanyok. Az ügynökségek az EU-ban élők mindennapjait érintő kérdésekkel és problémákkal foglalkoznak. Jelentős hatást fejtenek ki, különböző területeken – például a kiberbiztonság, az élelmiszer- és a gyógyszerbiztonság, a környezetvédelem, az alapvető jogok és a határbiztonság területén – szakismeretekkel látják el az uniós intézményeket és a tagállamokat.

2 DÖNTÉSHOZATAL

Az EU döntéshozatali folyamatában különböző intézmények vesznek részt, kiemelten az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság.

Rendszerint az Európai Bizottság tesz új jogi aktu­sokra irányuló javaslatokat, amelyeket a későbbiekben a Parlament és a Tanács fogad el. Egyes esetekben ezt a Tanács önmaga megteheti.

Annak biztosítása érdekében, hogy az EU a lehető leghatékonyabb módon valósítsa meg célkitűzéseit, az Európai Bizottság felméri a szakpolitikák, jogszabályok és egyéb fontos intézkedések várt és tényleges hatásait. Továbbá bevonja a polgárokat és az érdekelt feleket a szakpolitikai ciklus valamennyi szakaszában a tervezéstől a javaslaton és a végrehajtáson át az értékelésig és a későbbi felülvizsgálatig.

Az új jogalkotási kezdeményezések vagy a meglévő jogszabályok tervezett értékelésének bejelentése érdekében az Európai Bizottság bevezető hatásvizsgálatokat vagy ütemterveket tesz közzé. A javasolt intézkedések potenciális gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi következményeinek elemzésére és jelentésére a jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálatokban kerül sor.

Mi a helyzet a már hatályban lévő jogszabályokkal vagy kezdeményezésekkel? A már elegendő ideje bevezetett kezdeményezéseket kiértékelik az általános kritériumokhoz viszonyított teljesítményük ellen­őrzése érdekében. Ennek részeként a Célravezető és hatásos szabályozás programja (REFIT) azonosítja a szabályozási költségek csökkentésére és a meglévő jogszabályok egyszerűsítésére irányuló lehetőségeket.

Többféle jogi aktus létezik, amelyek alkalmazása eltérő módon történik.

  • A rendelet olyan jogszabály, amely valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó és kötelező. A rendeletet nem kell átültetni a tagállami jogba, bár előfordulhat, hogy egyes nemzeti jogszabályokat módosítani kell, hogy azok összhangba kerüljenek az uniós rendelettel.
  • Az irányelv olyan jogszabály, amely arra kötelezi a tagállamokat vagy a tagállamok egy csoportját, hogy elérjenek egy meghatározott célt. Az irányelveket általában át kell ültetni a nemzeti jogba ahhoz, hogy hatályossá váljanak. Fontos, hogy az irányelv az elérendő célt határozza meg: a tagállamok önállóan döntenek arról, hogy a célt milyen eszközzel kívánják elérni.
  • A határozat címzettjei lehetnek tagállamok, személyek csoportjai, sőt magánszemélyek is. A határozat teljes egészében kötelező. Határozat útján szabályozza az EU például a vállalatok tervezett összeolvadását.
  • Az ajánlások és a vélemények lehetővé teszik az uniós intézmények számára, hogy véleményt nyilvánítsanak a tagállamok és bizonyos esetekben egyes polgárok számára; a vélemény nem kötelező érvényű, és nem keletkeztet jogi kötelezettséget a címzett személy vagy szervezet számára.

Az új uniós jogi aktusra irányuló javaslatok kivétel nélkül valamely szerződés konkrét cikkének – vagyis a javaslat jogalapjának – megfelelőek. Ez határozza meg, hogy melyik jogalkotási eljárás követendő.

A jogszabályok többségének meghozatala az úgynevezett rendes jogalkotási eljárás keretében történik.

Rendes jogalkotási eljárás

A rendes jogalkotási eljárás, más néven az együttdöntési eljárás az uniós jogszabályok elfogadásának leggyakoribb eljárása. Ennek keretében az Európai Parlament és a Tanács egymással egyenrangú félként jár el, és az így elfogadott jogszabályok a Parlament és a Tanács közös jogi aktusainak minősülnek. Az uniós jogszabályok túlnyomó többsége – többek között a fogyasztói jogokra, a környezetvédelemre és a közlekedésre vonatkozó szabályozás is – így jön létre. A rendes jogalkotási eljárás keretében a Bizottság javaslatot terjeszt elő, amelyet a Parlamentnek és a Tanácsnak is el kell fogadnia. A javaslat beérkezését követően a folyamat menete a következő.

Az első olvasat

  • Az Európai Parlament bizottságai megvitatják a javaslatot. A javaslat bármely módosítását ezek a bizottságok terjesztik elő és szavazzák meg. A javaslat ezt követően a teljes Parlament elé kerül, amely plenáris ülésen szavaz róla (és a további módosításairól).
  • A Tanács és a tagállamok részletesen megvizsgálják a jogszabályokat, amelyek megvitatására többnyire köztisztviselői munkacsoportokban kerül sor. Sok kérdés rendezhető ezen a szakmai szinten vagy a közvetlenül felette lévő szinteken, noha előfordulhat, hogy egyes kérdéseket az illetékes miniszterek ülésein kell véglegesíteni. A Tanács politikai megállapodásra jut a jogszabályokról: erre sor kerülhet a Parlament általi szavazás előtt vagy után. A parlamenti szavazást követően a politikai megállapodást hivatalos közös állásponttá alakítják. Ha a Tanács közös álláspontja eltér a parlamenti szavazással elfogadott állásponttól, a jogszabályok a nézetkülönbségek megoldása érdekében átkerülnek második olvasatba.
  • A Parlament és a Tanács képviselői ezt követően gyakran informálisan találkoznak annak érdekében, hogy az álláspontjuk hivatalossá tétele előtt megkíséreljék őket egymás között egyeztetni. Ha egyetértenek, a Tanács pontosan ugyanazt a szöveget fogadja el, mint a Parlament, és a javaslat jogszabállyá válik. Ez az úgynevezett első olvasatbeli megállapodás.

A második olvasat

  • Ha első olvasatban nem születik megállapodás, ezt követően megkezdődik a második olvasat. Ez az első olvasathoz hasonló módon zajlik, de ezúttal a Parlament vizsgálja meg a Tanács által javasolt módosításokat és szavaz azokról, majd a Tanács mérlegeli a Parlament javaslatát. A második olvasat gyorsabb folyamat, mint az első, mivel csak a Parlament és a Tanács álláspontja közötti eltérések vitathatók meg, és a különböző elemek időben korlátozottak.
  • Előfordulhat, hogy a Parlament és a Tanács megállapodik ebben a szakaszban (második olvasatbeli megállapodás). Ha a két intézmény nem tud közös döntésre jutni a javasolt jogi aktussal kapcsolatban, az a Parlament és a Tanács egyenlő számú képviselőjéből álló egyeztetőbizottság elé kerül. Ezt az egyeztetési eljárást ritkán alkalmazzák. A jogi aktusok többségének elfogadására rendes jogalkotási eljárást követően, az első vagy a második olvasatban kerül sor.
  • A végleges szöveg elfogadását és minden fordítás elkészítését követően a jogszabály újra átkerül a Parlamenthez és a Tanácshoz, hogy jogi aktusként elfogadhassák. Ezt követően az EU hivatalos nyelvein közzétételre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy mikor kell végrehajtani a tagállamokban, illetve rendelet esetén a hatálybalépés időpontját.

A Bizottság bíróság elé utalhatja a tagállamokat, és az uniós jogszabályok végrehajtásának elmulasztása esetén a szankcionálásukat kérheti. Az uniós jogszabályok érvényesítése szinte kivétel nélkül a tagállamokban történik. Ez néha a szabályok különböző országbeli egyenlőtlen végrehajtásával kapcsolatos panaszokat eredményezhet. Egyes döntések érvényesítése közvetlenül uniós szinten történik, nevezetesen a versenyjog, például antitrösztügyek esetén. További információkért lásd ennek a résznek a 3 – Az uniós jogszabályok betartásának biztosítása című fejezetét.

Kivel folyik még egyeztetés?

Számos szakpolitikai területen való döntéshozatalkor a Parlament, a Tanács és a Bizottság egyeztet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal (amelynek az elnöke Luca Jahier).

A régiók szempontjából releváns ügyekkel kapcsolatban a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak konzultálnia kell a Régiók Európai Bizottságával (amelynek az elnöke Karl-Heinz Lambertz).

A bizottságok véleménye nem kötelező az uniós intézményekre nézve.

Ezenfelül más intézményekkel és szervekkel is folyhat egyeztetés, ha valamely javaslat az érdekkörükbe vagy a szakterületükbe tartozik, például az Európai Központi Bankkal gazdasági vagy pénzügyekre vonatkozó javaslatok esetén.

Nemzeti felügyelet

A nemzeti parlamentek az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal egy időben kapják meg a jogalkotási aktusok tervezetét. A nemzeti parlamentek véleményt nyilváníthatnak annak biztosítása érdekében, hogy a döntések meghozatalára a legmegfelelőbb szinten kerüljön sor. Az EU fellépéseire a szubszidiaritás elve vonatkozik, ami azt jelenti, hogy az EU – a kizárólagos hatáskörébe tartozó területek kivételével – csak ott lép fel, ahol az uniós szintű fellépés hatékonyabb, mint a nemzeti szintű fellépés. A nemzeti parlamentek figyelemmel kísérik ennek az elvnek az alkalmazását az uniós döntéshozatalban, és „indokolással ellátott véleményeket” adhatnak ki, amikor megítélésük szerint ez az elv nem teljesül.

Polgári szerepvállalás

Minden uniós polgár jogosult arra, hogy az EU hivatalos nyelveinek egyikén – panasz vagy kérelem formájában – az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó kérdéssel kapcsolatos petíciót nyújtson be az Európai Parlamentnek. A petíciókat a Parlament Petíciós Bizottsága vizsgálja meg, amely döntést hoz az elfogadhatóságukról és foglalkozik velük.

A polgárok közvetlenül is részt vehetnek az uniós szakpolitikák kidolgozásában, oly módon, hogy felkérik az Európai Bizottságot az EU jogalkotási hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatos javaslat megtételére. Ezt az úgynevezett európai polgári kezdeményezést az uniós tagállamok közül legalább hét tagállam legalább 1 millió uniós polgárának támogatnia kell. Követelmény, hogy mind a hét tagállamban legalább bizonyos számú polgár aláírja.

A polgárok a politikai döntéshozatali és jogszabályalkotási folyamat kulcsfontosságú szakaszaiban elmondhatják a véleményüket a Bizottság kezdeményezéseiről. Az Ön mit gondol? Mondja el! portálon keresztül a polgárok és az érdekelt felek különböző módon oszthatják meg véleményüket.

  • A Bizottság először egy bevezető hatásvizsgálat vagy ütemterv közzétételével bejelenti az új kezdeményezést vagy egy meglévő politika vagy jogszabály értékelését. A polgároknak és az érdekelt feleknek 4 hetük van arra, hogy visszajelzést adjanak, amely ugyanezen a weboldalon lesz közzétéve.
  • Az új kezdeményezés vagy értékelés kidolgozása során a Bizottság nyilvános konzultációt folytat a 12 hétig elérhető online kérdőíveken keresztül.
  • Miután az Európai Bizottság véglegesítette és az Európai Parlament és a Tanács számára benyújtotta a jogalkotási javaslatot, a polgároknak ismét lehetőségük van arra, hogy véleményezzék azt. A bizottsági javaslatokra vonatkozó visszajelzési időszak 8 hét, amelyet követően a véleményeket a Parlament és a Bizottság megkapja, hogy azokat figyelembe vehesse a tárgyalások során.
  • A Terhek csökkentése programon keresztül a polgárok bármikor javaslatokat tehetnek a Bizottság számára a meglévő jogszabályok vagy politikák egyszerűsítésével, valamint hatékonyabbá és kevésbé terhessé tételével kapcsolatban.

Az Ön mit gondol? Mondja el! webportálon keresztül a polgárok feliratkozhatnak arra, hogy e-mailes értesítést kapjanak az őket érdeklő témákban megjelenő új kezdeményezésekről, vagy hogy nyomon követhessék az egyes kezdeményezésekkel kapcsolatos fejleményeket.

A tagállami szakpolitikák koordinációja – a gazdaságpolitika példája

A gazdasági és monetáris unió keretében az EU gazdaságpolitikája a nemzeti gazdaságpolitikák szoros koordinációján alapul. Ezt a koordinációt a gazdasági és pénzügyminiszterek végzik, akik együtt alkotják a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsot.

Az eurócsoport az euróövezet tagjainak gazdaság- és pénzügyminisztereiből áll. Az eurócsoport a gazdaságpolitikák összehangolása révén mozdítja elő az euróövezeten belüli gazdasági növekedést és pénzügyi stabilitást.

Közös kül- és biztonságpolitika

A közös kül- és biztonságpolitika elsősorban a biztonsági és védelmi vonatkozású diplomácia és fellépés bonyolítására hivatott, szervezett és elfogadott uniós külpolitika. A döntéseket az Európai Unió Tanácsán belül a tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadniuk, de elfogadásukat követően bizonyos aspektusokról minősített többséggel történő szavazás útján is lehet további döntést hozni. Az EU külpolitikáját miniszteri szinten az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság alelnöke, jelenleg Josep Borrell Fontelles képviseli, aki a külügyminiszterek ülésének elnöki tisztségét is betölti.

Nemzetközi megállapodások megkötése

A Tanács évente számos megállapodást köt (azaz ír alá) az Európai Unió és nem uniós országok között, valamint nemzetközi szervezetekkel. Ezek a megállapodások vonatkozhatnak átfogó területekre, például kereskedelemre, együttműködésre és fejlesztésre, illetve foglalkozhatnak konkrét témakörökkel, például textiltermékekkel, halászattal, tudománnyal és technológiával vagy közlekedéssel. A rendes jogalkotási eljárás keretébe tartozó területekre vonatkozó valamennyi nemzetközi megállapodáshoz a Parlament jóváhagyása szükséges.

Az uniós költségvetés jóváhagyása

Az EU éves költségvetéséről az Európai Parlament és a Tanács közösen határoz. Ha a két intézmény nem ért egyet, ezt követően egyeztetési eljárásra kerül sor a költségvetés jóváhagyásáig. További információkért lásd ennek a résznek a 4 – Fellépés: az uniós költségvetés című fejezetét.

3 AZ UNIÓS JOGSZABÁLYOK BETARTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA

Az Európai Unió Bírósága biztosítja, hogy az uniós jogszabályokat az egyes tagállamokban egyformán értelmezzék és alkalmazzák. A Bíróság a tagállamok, az uniós intézmények, vállalkozások és magánszemélyek közötti jogviták rendezésére rendelkezik hatáskörrel. A hozzá beérkező több ezer ügy kezeléséhez két fő szervre oszlik: a Bíróságra és a Törvényszékre.

Ha magánszemélyeket vagy gazdasági társaságokat valamely uniós intézmény vagy alkalmazottja fellépése vagy fellépésének hiánya miatt kár ért, kétféleképpen indíthatnak keresetet ellenük a Bíróságon:

  • közvetett módon, a nemzeti bíróságok közreműködésével, amelyek határozhatnak úgy, hogy az ügyet a Bíróság elé utalják;
  • közvetlenül a Törvényszék előtt, ha valamely uniós intézmény határozata közvetlenül és egyénileg érinti őket.

Ha valaki úgy ítéli meg, hogy bármely ország hatóságai megsértik az uniós jogszabályokat, a hivatalos panasztételi eljáráshoz folyamodhat.

Hogyan működik a Bíróság?

Az ügyek feldolgozása két szakaszban történik.

  • Írásbeli szakasz. A felek írásbeli nyilatkozatot tesznek a Bíróságnak, emellett a nemzeti hatóságok, az uniós intézmények és időnként magánszemélyek is tehetnek észrevételeket. Mindezt az előadó bíró foglalja össze, és a Bíróság plenáris ülése vitatja meg.
  • Szóbeli szakasz. Ez nyilvános tárgyalás: mindkét oldal képviseletében az ügyvédek előadják álláspontjukat a bíráknak és a főtanácsnoknak, akik kérdéseket intézhetnek hozzájuk. Ha a Bíróság úgy határoz, hogy főtanácsnoki indítványra van szükség, annak kiadására a tárgyalás utáni néhány héten belül sor kerül. A bírák ezt követően tanácskoznak és kihirdetik ítéletüket.

A törvényszéki eljárás hasonló, azzal a kivétellel, hogy az ügyek többségét három bíró tárgyalja, és nincs főtanácsnok.

Egyéb igazságügyi intézmények

Az ombudsman panaszokat kap és vizsgál ki, és segít az uniós intézményeknél és más szerveknél előforduló hivatali visszásságok feltárásában. Bármely uniós tagállam polgára, letelepedett lakosa, egyesülete vagy vállalkozása panaszt tehet az ombudsmannál.

Az európai adatvédelmi biztos feladata az uniós polgárok és letelepedett lakosok – uniós intézmények által – elektronikus, írásos vagy vizuális formában tárolt személyes adatainak és magánéletének védelme. További feladata az e területre vonatkozó bevált gyakorlatok uniós intézmények és szervek körében történő előmozdítása.

4 FELLÉPÉS: AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS

Az EU a költségvetés végrehajtásához legalább 5 évig szilárd alapot szolgáltató, hosszú távú kiadási terveket (az úgynevezett többéves pénzügyi keret) fogad el. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy az uniós hozzáadott értéket teremtő szakpolitikák finanszírozásával kiegészítse a nemzeti költségvetéseket. A többéves pénzügyi keret megállapítja azokat a legmagasabb éves összegeket (felső határokat), amelyeket az EU különböző kiadási kategóriánként (fejezetenként) elkölthet. A jelenlegi költségvetés a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozik, és lehetővé teszi az EU számára, hogy ebben az időszakban kb. 1 billió eurót ruházzon be az öt uniós tevékenységi területen.

Az EU éves költségvetéséről az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa közösen határoz. A költségvetést a Parlament két, egymást követő olvasatban vitatja meg, és az akkor lép hatályba, amikor azt a Parlament elnöke aláírta. A Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága nyomon követi a költségvetés felhasználásának módját, és a Parlament minden évben dönt arról, hogy a megelőző pénzügyi évre vonatkozólag jóváhagyja-e a költségvetés Bizottság általi kezelését.

2019-ben az éves uniós költségvetés kb. 165,8 milliárd euró volt, amely abszolút értékben jelentős összeg, azonban a tagállami gazdaságok által éves szinten előteremtett forrásoknak csak mintegy 1%-a.

Az uniós költségvetésből finanszírozott területek (2014-2020)



A Bizottság felel az uniós költségvetés, valamint a Parlament és a Tanács által elfogadott szakpolitikák és programok irányításáért és végrehajtásáért. A tényleges végrehajtást és kiadásokat túlnyomórészt a nemzeti és a helyi hatóságok végzik, de annak felügyeletéért a Bizottság felelős. A költségvetést a Bizottság kezeli az Európai Számvevőszék szigorú felügyelete mellett. Mindkét intézmény célja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása.

Az Európai Parlament a Tanács ajánlása nyomán évente dönt az uniós költségvetés végleges jóváhagyásáról, azaz a „mentesítéséről”, az uniós költségvetés Bizottság általi végrehajtásának módjáról. Ez az eljárás teljes körű elszámoltathatóságot és átláthatóságot biztosít, és a mentesítés a megadásakor egy-egy adott évre vonatkozó elszámolások hivatalos lezárását eredményezi.

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió független külső ellenőrző intézménye. A Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy az EU bevételei megfelelően befolynak-e, a kiadásai jogszerűen és szabályosan me­rülnek-e fel, és a pénzgazdálkodása hatékony és eredményes-e. Feladatait a többi uniós intézménytől és a kormányoktól függetlenül látja el.



Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára

2018 májusában a Bizottság bemutatta a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, korszerű, hosszú távú költségvetésre irányuló javaslatait. A javaslatok reális választ adnak a kivételesen nehéz helyzetre: a technológiai és demográfiai változásokat, a migrációt, az éghajlatváltozást és a szűkös erőforrásokat, a munkanélküliséget és a biztonsági fenyegetéseket geopolitikai bizonytalanság súlyosbítja.

A Bizottság a finanszírozás növelését javasolta azokon a területeken, amelyekhez az EU a leghatékonyabban tud hozzájárulni. Erre a meglévő és bizonyítottan sikeres programok bővítésével és korszerűsítésével, valamint az uniós célok eléréséhez új megközelítést igénylő területeken új, testre szabott programok létrehozásával kerül sor. Például:

  • beruházás az innovációba és a digitális gazdaságba;
  • új képzési és foglalkoztatási lehetőségek teremtése a fiatalok számára;
  • a migrációra és határigazgatásra irányuló átfogó megközelítéssel kapcsolatos uniós munka folytatása;
  • az Európai Unió kapacitásának bővítése a biztonság és védelem terén;
  • az EU külső fellépésének megerősítése és az éghajlatváltozás elleni fellépésbe, valamint a környezetvédelembe való beruházás;
  • a gazdasági és monetáris unió megerősítése.

Lásd még a 2. rész következő oldalait: Gazdaság, pénzügyek és az euró; Banki és pénzügyi szolgáltatások; Adózás; és Költségvetés.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen

Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Telefonon vagy írásban

A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

  • az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
  • a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
  • az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online

Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).

Uniós kiadványok

Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok

Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok

A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.

A kiadványról

Az Európai Unió – A szervezet és tevékenységei

Európai Bizottság
Kommunikációs Főigazgatóság
Szerkesztői szolgáltatások és célzott tájékoztatás
1049 Brüsszel
BELGIUM

Kézirat lezárásának időpontja: 2022. március

E dokumentum tartalma nem tekinthető az Európai Bizottság hivatalos állásfoglalásának.

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

© Európai Unió, 2022

A további felhasználás a forrás feltüntetése esetén engedélyezett.

Az Európai Bizottság dokumentumainak további felhasználására vonatkozó politikát a 2011/833/EU határozat (HL L 330., 2011.12.14., 39. o.) szabályozza.

Az európai uniós szerzői jogi védelem alatt nem álló fényképeket és más anyagokat a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy többszörözni. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

Minden kép: © Shutterstock, © Fotolia és © Adobe Stock, kivéve a következő oldalakon látható fényképeket: Covid19-válaszintézkedések; Európai zöld megállapodás; Munkahelyteremtés, növekedés és beruházások; Adó- és vámügy; Űrkutatás; Uniós szomszédságpolitika és bővítés; Alapjogok; Igazságszolgáltatás és jogállamiság; A nemek közötti egyenlőség; Rasszizmus és egyenlőség; Az LMBTIQ-személyek egyenlősége; Fogyatékosság; 50 év felettiek; Biztonságosabb internet; Polgárok és demokrácia; Belügy és a polgárok biztonsága; Kultúra, média és sport; © Európai Unió.

Azonosítók

Print ISBN 978-92-76-24648-0 doi:10.2775/216019 NA-04-20-632-HU-C
PDF ISBN 978-92-76-24628-2 doi:10.2775/104509 NA-04-20-632-HU-N
HTML ISBN 978-92-76-24601-5 doi:10.2775/105085 NA-04-20-632-HU-Q