Közös munka

Az EU intézményi felépítése egyedülálló, döntéshozatali rendszere pedig folyamatosan fejlődik. Főszabályként az Európai Bizottság terjeszti elő az új jogszabályokat, amelyeket az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa társjogalkotóként fogad el. Ezt követően a tagállamok végrehajtják a jogszabályokat, a Bizottság pedig gondoskodik róla, hogy azokat megfelelően alkalmazzák. Az említett intézmények munkáját további intézmények és szervek - új lapon nyílik meg. egészítik ki.

2023-ban az uniós intézmények előrelépést értek el számos kulcsfontosságú jogalkotási kezdeményezés terén, és fokozták az EU átláthatóbbá, elszámoltathatóbbá és hatékonyabbá tételére irányuló erőfeszítéseket. Szem előtt tartva az „Úton a reziliensebb, versenyképesebb és fenntarthatóbb Európa megteremtése felé - új lapon nyílik meg.” című bizottsági közleményt, az uniós vezetők októberben Granadában (Spanyolország) találkoztak, hogy vitát indítsanak az Európai Unió következő évekre vonatkozó általános politikai irányvonalainak és prioritásainak meghatározása céljából.

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét hathavonta más uniós tagállam látja el. 2023-ban először Svédország, majd Spanyolország töltötte be az elnökséget.

A jogalkotási kezdeményezések terén elért eredmények

Emellett a költségvetési rendelet célzott felülvizsgálatára vonatkozó politikai megállapodás jelentős lépést jelent az uniós költségvetés védelme (lásd a 2. fejezetet), az átláthatóság fokozása, a válságkezelés javítása és a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése terén.

Az uniós szabályok alkalmazásának biztosítása

Az uniós jogot mindenhol teljeskörűen végre kell hajtani és helyesen kell alkalmazni annak érdekében, hogy az emberek és a vállalkozások teljes mértékben élvezhessék az ebből eredő előnyöket. Ennek biztosítása érdekében a Bizottság 2023-ban több mint 500 új kötelezettségszegési eljárást indított, vagy azért, mert a tagállamok nem ültették át időben az uniós irányelveket a nemzeti jogba, vagy azért, mert nem alkalmazták megfelelően az uniós szabályokat, vagy azért, mert nemzeti szabályaik nem feleltek meg teljes mértékben az uniós jognak.

Másfelől az év során 1000 kötelezettségszegési eljárást le lehetett zárni, mivel a tagállamok biztosították az uniós szabályoknak való megfelelést. Ez olyan konkrét előnyökkel fog járni, mint például a digitális egységes piacon érvényesíthető jogok megerősítése, az energiahatékonyság javítása, a környezetvédelem fokozása, jobb pénzügyi szolgáltatások és biztonságosabb közlekedés.

A Bizottság emellett tovább dolgozott azon, hogy a jogsértéseket meg tudja előzni, például azáltal, hogy gyakorlati iránymutatások, találkozók, képzések és technikai segítségnyújtás révén korai támogatást nyújtott a tagállamoknak az uniós jog végrehajtásához.

Aktív intézményközi együttműködés

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Régiók Európai Bizottsága fontos és releváns hozzájárulást nyújtott a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, és határozottan elkötelezte magát Ukrajna támogatása mellett. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság folytatta a bővítési országok tagjelöltjeinek kiválasztására irányuló kezdeményezését, amelynek célja, hogy bevonják az uniós tagjelölt országok civil társadalmi képviselőit az EGSZB napi tanácsadói munkájába.

A „Városok és Régiók Európai Szövetsége Ukrajna Újjáépítéséért - új lapon nyílik meg.” kezdeményezésének keretében a Régiók Európai Bizottsága kiemelte a decentralizáció és a helyi önkormányzás megerősítésének fontosságát Ukrajna helyreállítási és újjáépítési folyamatában.

A legtöbb tagállam nemzeti parlamentje továbbra is tevékenyen együttműködött az uniós intézményekkel, ellenőrizve, hogy a javasolt új jogszabályok tiszteletben tartják-e a szubszidiaritás elvét. A szubszidiaritás elve meghatározza, hogy milyen feltételek esetén jogosult az Unió fellépni a tagállamok helyett. E tekintetben a nemzeti parlamentek csak nagyon kevés esetben adtak hangot aggályoknak. Számos témában részt vettek a Bizottsággal folytatott írásbeli és szóbeli politikai párbeszédben, valamint az Európai Parlament által szervezett parlamentközi üléseken.

A többi intézmény és az európai ombudsman - új lapon nyílik meg. közötti kapcsolatok továbbra is jók és nagyon építő jellegűek voltak. A nyilvánossággal legközvetlenebb kapcsolatban álló intézményként továbbra is a Bizottság az ombudsman vizsgálatainak elsődleges címzettje. 2023-ban a Bizottság az ombudsman javaslatainak mintegy háromnegyedét végrehajtotta, és nagyon ritkán fordult elő hivatali visszásság.

Az EU pénzügyeinek őreként az Európai Számvevőszék számos pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzést végzett, többek között olyan területeken, mint a világjárvány utáni helyreállítási alap, azaz a NextGenerationEU, az EU gazdasági versenyképessége, a biztonsági fenyegetésekkel szembeni reziliencia, az európai értékek tiszteletben tartása, az éghajlatváltozás és a csalás elleni küzdelem. A Számvevőszék fő ellenőrzött szerveként a Bizottság elfogadta a hozzá intézett ajánlások túlnyomó többségét annak biztosítása érdekében, hogy az uniós források beszedése és felhasználása megfeleljen a pénzügyi szabályoknak, és azok elérjék a kívánt eredményeket.

Jó igazgatás

A közbizalom megerősítése

A jogállamiságon alapuló demokrácia fő jellemzői az átláthatóság, az integritás és az elszámoltathatóság. Ezek az alapelvek előmozdítják a jó kormányzást és erősítik a politikai döntéshozatali folyamatba vetett bizalmat. Emellett rendkívül fontos politikai eszközök a korrupció megelőzésében. Miután az előző év végén a korrupciós vádakat követően letartóztattak egy európai parlamenti képviselőt, a Parlament 2023-ban egy sor reformot - új lapon nyílik meg. hajtott végre, hogy megerősítse integritását, függetlenségét és elszámoltathatóságát, törekedve arra, hogy ezáltal megelőzze a munkájára irányuló külső beavatkozásokat.

Az uniós intézményekbe vetett közbizalom megerősítése érdekében a Bizottság júniusban javaslatot - új lapon nyílik meg. terjesztett elő egy intézményközi etikai testület létrehozása érdekében, hogy közös normákat határozzanak meg a tagok etikus magatartására, valamint kialakítsák az etikai követelményekkel kapcsolatos koordináció és eszmecsere hivatalos mechanizmusát. A Bizottság felkérte az összes uniós intézményt (a Parlamentet, az Európai Tanácsot, a Tanácsot, a Bíróságot, az Európai Központi Bankot és a Számvevőszéket, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Európai Bizottságát), hogy kezdjék meg az egyeztetéseket, és megszervezte az első politikai és technikai üléseket egy esetleges megállapodásról.

Júniusban az Európai Központi Bank hivatalos megállapodást írt alá a Parlamenttel az elszámoltathatósági szabályokról - új lapon nyílik meg.. E tekintetben kulcsfontosságú a Központi Bank és a Parlament közötti párbeszéd. Lehetővé teszi a Központi Bank számára, hogy tevékenységeit és politikáit részletesen elmagyarázza az uniós polgárok választott képviselőinek, és meghallgassa aggályaikat. Ily módon a polgárok és képviselőik ítéletet alkothatnak a Központi Bank teljesítményéről, tekintettel az árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges célkitűzésére.

Minőségi jogalkotás

A Bizottság minőségi jogalkotási - új lapon nyílik meg. programja központi szerepet tölt be az EU versenyképességének és rezilienciájának intelligensebb, hatékonyabb és eredményesebb szabályozás révén történő biztosítására irányuló munkájában. A program a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által is elismert - új lapon nyílik meg., bevált keretre épül.

2023-ban a Bizottság kötelezettséget vállalt - új lapon nyílik meg. arra, hogy a jelentéstételi követelményekből adódó terheket fokozatosan 25%-kal csökkenti. Munkaprogramjában - új lapon nyílik meg. 41 kezdeményezést terjesztett elő, prioritásként kezelve az olyan jelentéstételi követelmények egyszerűsítését, amelyek aránytalan terheket rónak a vállalkozásokra vagy a közigazgatási szervekre. A cél az adminisztratív terhek csökkentése, a szakpolitikai célkitűzések aláásása vagy a társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi vagy egyéb normák csökkentése nélkül, beleértve a fogyasztóvédelmet is. E folyamat során fel fogják használni az erre irányuló véleményezési felhívás keretében a vállalkozásoktól, a hatóságoktól, a civil társadalomtól és a polgároktól kapott 200 véleményt.

A jelentéstételi követelmények észszerűsítése és egyszerűsítése

A jelentéstételi követelmények tervbe vett észszerűsítése és egyszerűsítése több kulcsfontosságú lépésből áll. Első lépésként meg kell szüntetni az elavult jelentéstételi elemeket, például azokat, amelyek hasznossága korlátozott. Ez elősegíti majd a jelentéstételi folyamat korszerűsítését a digitalizáció és a hatékonyabb adatgyűjtést szolgáló új technológiák bevezetése révén. A stratégia emellett előirányozza a jelentéstétel gyakoriságának csökkentését, a hasonló feladatok összevonását és az érintett vállalkozások körének szűkítését, továbbá biztosítani fogja, hogy az érdekelt feleknek elegendő idejük legyen alkalmazkodni az új követelményekhez. Több javaslat is született a stratégia végrehajtására. Az Uniós Vámkódex célja, hogy egységes uniós jelentéstételi felületet hozzon létre, amely várhatóan megkönnyíti az adatok újrafelhasználását, és becslések szerint 2 milliárd euró megtakarítást eredményez. A kombinált árufuvarozásról szóló felülvizsgált irányelv egyszerűsíteni fogja az eljárásokat, például azáltal, hogy digitális közlekedési adatplatformok használatát írja elő a támogathatóság ellenőrzésére. Az új szabályok várhatóan 430 millió euró összegű megtakarítást fognak eredményezni. A számviteli irányelvben szereplő küszöbértékek kiigazítása az adatszolgáltatási teher általános könnyítését szolgálja, amely potenciálisan több mint 1 millió vállalatnak kedvez majd. Végezetül, az alternatív vitarendezésre vonatkozó szabályozás meg fog szüntetni több közzétételi kötelezettséget, és új online platformot fog bevezetni. Az előrejelzések szerint ezek az intézkedések mintegy 630 millió euró összegű pénzügyi megtakarítást jelentenek.

A Bizottság folytatta az „egy be, egy ki” elv alkalmazását is, amely biztosítja, hogy az újonnan bevezetett terheket az ugyanazon szakpolitikai területen meglévő terhek azonos mértékű csökkentése ellensúlyozza. A megközelítés kiegészíti a Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás programját - új lapon nyílik meg., amelynek révén a Bizottság az uniós jogszabályok felülvizsgálata és értékelése során szisztematikusan törekszik azonosítani és megszüntetni a bürokráciát és a szükségtelen költségeket.

Az igazgatási együttműködés megerősítése

A hatékony nemzeti közigazgatások döntő szerepet játszanak az uniós és nemzeti politikák tényleges megvalósításában; a polgárok és a vállalkozások javát szolgáló reformok végrehajtásában, valamint a beruházásoknak a zöld és digitális átállás és a nagyobb versenyképesség elérése felé történő irányításában. Az európai közigazgatási térség megerősítésére irányuló ComPAct kezdeményezés - új lapon nyílik meg. új elveket határoz meg, amelyek segítik a tagállamokat a készséghiányok kezelésében és azon cél elérésében, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Ez lehetővé teszi majd, hogy az EU gazdaságai és társadalmai teljesítsék a 2030-ra kitűzött ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai célokat, az uniós közigazgatások pedig kevésbé legyenek bürokratikusak, gyorsabbá és átláthatóbbá váljanak, valamint közelebb kerüljenek az emberekhez. E tekintetben az Interoperábilis Európáról szóló jogszabályra vonatkozóan elért novemberi megállapodás - új lapon nyílik meg. fontos mérföldkövet jelentett az EU 2030-ra kitűzött digitális céljainak - új lapon nyílik meg. elérésében (lásd az 5. fejezetet). Elfogadását követően a jogi aktus magasabb szintre emeli az uniós közszférán belüli információcserét, és felgyorsítja az ágazat digitális átalakulását.

Stratégiai előrejelzés

Annak érdekében, hogy szakpolitikáink az egyre összetettebb globális környezetben kiállják az idő próbáját, az EU egyre nagyobb mértékben beépíti az előrejelzést politikai döntéshozatalának folyamatába. A lehetséges forgatókönyvek, tendenciák, kockázatok és a felmerülő új problémák feltárása a minőségi jogalkotás eszköztárával összhangban hasznos szempontokat nyújtanak a stratégiai tervezéshez és a szakpolitikai döntéshozatalhoz. Végső soron a stratégiai előrejelzés hozzájárul ahhoz, hogy az EU felkészüljön a jövőbeli szükségletekre és az egyébként előre nem látható kedvezőtlen fejleményekre és az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonló összetett válságokra, és jobban reagáljon azokra.

A 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentés - új lapon nyílik meg. elemezte a fenntarthatóság elérése és az emberek jóllétének fenntartása felé való haladás során várható társadalmi és gazdasági kihívásokat. Azt is feltárta, hogy e kihívások sikeres kezelése hogyan segítheti az EU-t globális vezető szerepének megerősítésében. A jelentés 120 konkrét intézkedést javasol és bemutatja a „GDP-n túlmutató” - új lapon nyílik meg. megközelítés jegyében indított kísérleti program első eredményeit, amely olyan eredménymutatók kialakításának támogatására irányul, amelyek megfelelőbben figyelembe veszik a környezeti és társadalmi szempontokat.

Az év folyamán a Bizottság a 2021-ben létrehozott uniós szintű előretekintési hálózat - új lapon nyílik meg. keretében is intenzívebbé tette együttműködését a tagállamokkal, ami hozzájárult a stratégiai előrejelzésre nemzeti szinten fordított figyelem és beruházás fokozásához. A hálózat az olyan általánosabb jellegű, uniós szintű megbeszéléseket is segíti, mint amilyen a Tanács spanyol elnöksége alatt kiadott Resilient EU2030 - új lapon nyílik meg. jelentés és az Európai Tanács Spanyolországban, Granadában tartott ülésének eredményeként kiadott nyilatkozat - új lapon nyílik meg. előkészületei voltak.

Az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer kilenc uniós intézményt és szervet fog össze a jövőbeli kockázatok és lehetőségek előrejelzése érdekében. 2023-ban az együttműködés a globális trendekről szóló új jelentés - új lapon nyílik meg. előkészítésére összpontosított, amelynek megjelenése 2024 elején esedékes.

A demokrácia megerősítése a polgári képviselet és a méltányosság révén

A munkaerőpiaci részvétel fokozása és a jövőben szükséges készségek előtérbe helyezése

A szakpolitikai és gazdasági mutatók elmozdítása a fenntartható és inkluzív jóllét felé

Az egységes piac mozgósítása a klímasemleges gazdaság előmozdítása érdekében

Szorosabb kapcsolat az EU belső és külső szakpolitikái között

Lépések a fenntarthatóság felé mind a termelés, mind a fogyasztás terén

A demokrácia megerősítése

A jogállamiság védelme

Mivel Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja még mindig nem ért véget, alapvető fontosságú a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság proaktív védelme és fenntartása az EU-ban és azon kívül egyaránt. A 2023. évi jogállamisági jelentés - új lapon nyílik meg. jelentős mértékben hozzájárult ehhez, és kiderült belőle, hogy a tagállamok a 2022-ben kiadott jogállamisági ajánlások 65%-át teljes mértékben vagy részben végrehajtották. Ez azt tükrözi, hogy a tagállamok jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy végrehajtsák a jogállamiság megerősítéséhez szükséges reformokat a négy kulcsfontosságú területen, azaz az igazságszolgáltatási rendszer, a korrupcióellenes keret, valamint a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége terén. Tekintettel a tagállamokban elért pozitív eredményekre, a Bizottság 2023-ban bejelentette - új lapon nyílik meg., hogy a jogállamisági jelentést kiterjeszti azokra a csatlakozásra váró országokra is, amelyek előrehaladottabb szakaszban járnak, hogy támogassa őket reformtörekvéseikben.

A demokratikus rendszerekbe történő külföldi beavatkozás

Az EU lakosságának 81%-a

egyetért azzal, hogy a külföldi beavatkozás súlyos probléma, amellyel foglalkozni kell.

Az EU lakosságának 81%-a

egyetért azzal, hogy a rejtett beavatkozás megelőzése érdekében az EU területén külföldi kormányokat képviselő szervezetekről nyilvántartást kell vezetni.

A civil társadalom szerepe a demokrácia előmozdításában és védelmében

Az EU lakosságának 87%-a

úgy véli, hogy a civil társadalom fontos szerepet játszik a demokrácia védelmében és a demokratikus vita előmozdításában.

Forrás: 528. számú Eurobarométer gyorsfelmérés - új lapon nyílik meg., 2023. december.

Demokrácia és választások

Az EU lakosságának 78%-a

aggódik az emberek szavazási döntéseit befolyásoló dezinformáció miatt.

Az EU lakosságának 72%-a

aggódik az uniós választásokat befolyásoló kibertámadások miatt.

Az EU lakosságának 70%-a

aggódik amiatt, hogy más országok rejtett beavatkozása befolyásolhatja a választásokat.

Az EU lakosságának 65%-a

aggódik amiatt, hogy a szavazók nyomásgyakorlásnak lehetnek kitéve a szavazatuk befolyásolása céljából.

Az EU lakosságának 63%-a

aggódik amiatt, hogy a választási eredményeket manipulálhatják.

Az EU lakosságának 53%-a

aggódik amiatt, hogy szavazásra nem jogosult személyek is szavaznak a választások során.

A demokrácia védelme

Az egészséges és virágzó demokráciában a polgárok szabadon kifejezhetik véleményüket, megválaszthatják politikai vezetőiket, és beleszólhatnak a jövőjüket érintő közérdekű ügyekbe. Az EU-ban erős a demokrácia, de kihívások övezik a növekvő szélsőségesség, a választásokba való beavatkozás, a manipulatív információk terjesztése és az újságírókkal szembeni fenyegetések miatt.

A decemberben elfogadott demokráciavédelmi csomag - új lapon nyílik meg. célja, hogy kezelje az olyan kihívásokat, mint a külföldi beavatkozás, továbbá hogy a polgári szerepvállalás és a demokratikus részvétel ösztönzése révén belülről is megerősítse a rezilienciát. A csomag központi eleme az a javaslat - új lapon nyílik meg., amely a rejtett külföldi befolyás feltárásával törekszik fokozni az átláthatóságot és a demokratikus elszámoltathatóságot. Az intézkedések a nem uniós országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységekre vonatkozó közös normák meghatározásával a belső piac működését is javítani fogják. A csomag emellett két ajánlást is tartalmaz: az egyik célja a választási folyamatok megerősítése - új lapon nyílik meg. az EU-ban, a másiké pedig a polgárok és a civil társadalom politikai döntéshozatalban való inkluzív részvételének előmozdítása - új lapon nyílik meg..

Politikai megállapodás született a politikai reklám átláthatóságára vonatkozó új szabályokról - új lapon nyílik meg. is, amelyek értelmében a politikai reklámokat egyértelműen meg kell jelölni, és fel kell tüntetni, hogy ki és mekkora összeggel finanszírozta őket; milyen választásokhoz, népszavazáshoz vagy szabályozási folyamathoz kötődnek, és hogy célzottak-e.

A szabad és tisztességes választások előmozdítása, a jogállamiság biztosítása és a tömegtájékoztatás szabadságának garantálása olyan építőelemek, amelyekkel megteremthetünk egy olyan teret, ahol minden polgár szabadnak és szerepvállalásra képesnek érzi magát.

Európai választások

Az európai választási együttműködési hálózat - új lapon nyílik meg. lehetővé teszi a szabad és tisztességes választások biztosítása szempontjából releváns különféle témakörökkel – többek között a kiberbiztonsággal – kapcsolatos konkrét és gyakorlati eszmecseréket. A hálózat a 2024-es európai választások előkészítése során is támogatni fogja a tagállami hatóságok közötti együttműködést.

VIDEÓ: Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének videóüzenete a 2024. június 6–9. közötti európai választásokról.

A tömegtájékoztatás szabadsága

2023-ban politikai megállapodás született a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályról - új lapon nyílik meg., amely új szabályokat határoz meg, hogy hatékonyabban védje a médiát és az újságírókat a politikai beavatkozással szemben, valamint megkönnyítse, hogy a média szereplői országhatároktól függetlenül folytathassák tevékenységüket. A jogi aktus előirányoz egy új, független, Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet, amely a nemzeti médiaszabályozókból, illetve -szervekből áll, hogy megerősítse az uniós szintű együttműködést, többek között a külföldi propagandával szemben, és segítse az új szabályok végrehajtását.

Megállapodás született továbbá az újságírók, jogvédők, civil társadalmi szervezetek és a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek célpontjainak számító egyéb személyek védelmét célzó új szabályokról - új lapon nyílik meg. is. Az új szabályok többek között a megalapozatlan keresetek korai elutasítására, a visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szembeni jogorvoslati lehetőségekre, valamint a külföldi ítéletekkel szembeni védelemre irányulnak – ez utóbbiakat nem fogják az EU-ban elismerni, illetve végrehajtani.

A Prágai Civil Társadalmi Központ - új lapon nyílik meg. által vezetett és a Bizottság által támogatott Free Media Hub EAST projekt - új lapon nyílik meg. 2023-ban több mint 2,2 millió euró összegű vissza nem térítendő támogatást nyújtott az EU-ban (főként Csehországban, Németországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban) működő, független belarusz és orosz média számára.

Az EU megőrzi a szabadságért folytatott küzdelem emlékezetét, és tisztelettel adózik mindazoknak, akik ezért az életükkel fizettek. A Parlament a gondolatszabadságért járó, 2023. évi Szaharov-díjat - új lapon nyílik meg. Mahszá Zsiná Amíni és az iráni „Nők, Élet, Szabadság” mozgalom részére ítélte oda.

A polgárok szerepvállalásának elősegítése

Az EU elkötelezett amellett, hogy jobban odafigyeljen a polgárok és az érdekelt felek véleményére. A politikai döntéshozatali folyamatok nyilvánosság előtti megnyitása további lehetőség az EU átláthatóbbá, elszámoltathatóbbá és hatékonyabbá tételére.

Az elmúlt évek során a Bizottság tovább erősítette konzultációs tevékenységeit az „Ossza meg velünk véleményét! - új lapon nyílik meg.” portálon – a polgárok és az érdekelt felek visszajelzéseit és észrevételeit gyűjtő központi honlapon – keresztül, amelyen a véleményezési felhívásokkal, az elfogadott javaslatokkal és a jogi aktusok tervezeteivel kapcsolatban észrevételeket lehet tenni. A szélesebb körű részvétel érdekében a Bizottság növelte az összes hivatalos uniós nyelvre lefordított konzultációk számát (míg ezek aránya 2019-ben 59% volt, 2023-ban elérte a 83%-ot).

Polgári vitacsoportok

2022 decembere és 2023 áprilisa között a Bizottság megszervezte a polgári vitacsoportok - új lapon nyílik meg. új generációjának első sorozatát, a polgárok részvételének ezen új formáját a szakpolitikai döntéshozatali folyamat szerves részévé téve. Az Európa jövőjéről szóló konferencia során szerzett tapasztalatokra építve és a konferencián megfogalmazott kérésekre reagálva a vitacsoportok 150 véletlenszerűen kiválasztott polgár számára teszik lehetővé, hogy a Bizottság javaslatai előtt tanácskozzanak és ajánlásokat tegyenek.

A vitacsoportok megvitatták az élelmiszer-pazarlással, a virtuális világokkal és a tanulási célú mobilitással kapcsolatos kezdeményezéseket. Az ajánlásokat a polgárok jelentései foglalták össze, amelyek alapul szolgáltak a végleges bizottsági javaslatok előkészítéséhez, és azokkal együtt kerültek közzétételre. A Bizottság kezdeményezéseit július 5-én (élelmiszer-pazarlás), július 11-én (virtuális világok) és november 15-én (tanulási mobilitás) terjesztette elő. Az új polgári vitacsoportok révén szélesebb körűvé válik az a konzultációs folyamat, amelynek keretében a Bizottság véleményeket gyűjt a polgároktól és az érdekelt felektől.

Európai polgári kezdeményezések

Áprilisban a Bizottság az európai polgári kezdeményezés - új lapon nyílik meg. 2012-es bevezetése óta a századik ilyen kezdeményezést vette nyilvántartásba. Az év egészét nézve a Bizottság 37 új kezdeményezést vett nyilvántartásba, amelyek olyan szerteágazó területeken szorgalmaztak uniós fellépést, mint amilyen például a migránsokkal szembeni méltó bánásmód, az állatjólét, a vasúti hálózatok, az adózás, az ukrán kultúra megőrzése és az uniós polgársággal kapcsolatos ismeretek oktatása.

A Bizottság 2023-ban négy sikeres kezdeményezésre is reagált – ezek célja a növényvédő szerek használatának csökkentése, a leválasztott cápauszonyok kereskedelmének megállítása, az állatkísérletek beszüntetése, illetve a prémtermelés és -kereskedelem betiltása volt. 2012 óta eddig összesen tíz kezdeményezés gyűjtött össze több mint 1 millió támogató nyilatkozatot.

Az európai polgári kezdeményezés 2020 óta hatályos új szabályairól szóló, 2023. évi jelentés - új lapon nyílik meg. azt mutatja, hogy e szabályok hozzáférhetőbb, kevesebb teherrel járó és könnyebben használható keretet biztosítanak a szervezők és a támogatók számára. A jelentés gyakorlati fejlesztéseket is javasol arra vonatkozóan, hogy miként lehetne az eszközzel kapcsolatos általános tájékozottságot javítani, és jobban megismertetni a polgárokkal a polgári kezdeményezés alkalmazásához való jogukat, valamint arra vonatkozóan is, hogy miként lehetne láthatóbbá tenni a sikeres kezdeményezések nyomán hozott intézkedéseket.

A polgárok jogainak megerősítése

Az uniós polgárság az Európai Unió egyik legjelentősebb vívmánya. Az uniós polgárság fennállásának 30. évfordulója alkalmából a Bizottság intézkedéseket - új lapon nyílik meg. javasolt az ehhez fűződő jogok megerősítésére, valamint ehhez kapcsolódóan iránymutatásban foglalta össze a polgárok számára a jogaikkal kapcsolatos leglényegesebb információkat. Az uniós polgárságról szóló, 2023. évi jelentés - új lapon nyílik meg. kiemeli az uniós polgársághoz fűződő jogok, a közös értékek és a demokratikus részvétel előmozdítása terén az EU-ban a legutóbbi, 2020-as jelentés közzététele óta elért eredményeket.

A gyermekek és a fiatalok szerepvállalásának elősegítése

Az uniós polgárok közel 20%-a gyermek. Joguk van véleményt nyilvánítani az őket érintő kérdésekben. 2023-ban az uniós gyermekrészvételi platform - új lapon nyílik meg. még több lehetőséget nyújtott a 18 év alattiak számára a döntéshozatali folyamatban való részvételre. A platform 2022. októberi létrehozása óta közel 50 olyan szervezet vált tagjává, amelyek közvetlenül a gyermekekkel foglalkoznak az Unió különböző országaiban.

Júniusban Brüsszelben került sor az uniós gyermekrészvételi platform első közgyűlésére, amelynek szervezésében az EU-ból származó gyermekek és tizenévesek is részt vettek, és a rendezvény egyik társelnöke is közülük került ki. Mintegy 60 gyermek gyűlt össze, hogy megvitassanak olyan témákat, mint a demokrácia, az éghajlatváltozás, a mentális egészség, a biztonság és a szegénység, és e témák fogják a platform munkáját az elkövetkező három évben meghatározni.

2022 az ifjúság európai éve - új lapon nyílik meg. volt, így a fiatalok minden szinten kiemelt helyen szerepeltek az európai politikai menetrendben, és mindez hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok szempontjai érvényesüljenek a különböző szakpolitikai területeken. Az ifjúság európai éve sokakat mozgósított és ösztönzött szerepvállalásra, és felhívta a sokféle uniós program és szakpolitikai kezdeményezés keretében 67 országban szervezett 13 000 tevékenységben részt vevő több millió fiatal figyelmét az uniós lehetőségekre. A fiatalok részvételének elősegítésére több új eszköz is létrejött, köztük az Ifjúság Hangja platform - új lapon nyílik meg., a „Youth Talks - új lapon nyílik meg.”, a szakpolitikai párbeszédek - új lapon nyílik meg. és az európai fiatal újságírókból álló bázis - új lapon nyílik meg.. A 2022 februárjától 2023 májusáig tartó közösségimédia-kampányok 210 millió megtekintést és 10 millió interakciót eredményeztek, és 91,4 millió embert értek el.

A fiatalok csak akkor válhatnak aktív polgárokká, ha megértik a demokrácia működését, valamint tisztában vannak jogaikkal és kötelezettségeikkel. A „Vegyél részt az EU demokratikus életében” elnevezésű, májusban közzétett eszköztár - új lapon nyílik meg. megismerteti a diákokkal az európai polgári kezdeményezést, és arra ösztönzi őket, hogy vállaljanak aktív szerepet az európai kérdésekben.