A felforrósodó bolygó realitása

A 2023-ban Európában és szerte a világon tapasztalt szélsőséges időjárási események nyomán fellépő zavarok és pusztítás határozottan emlékeztettek bennünket arra, hogy milyen súlyos és állandó fenyegetést jelent az éghajlatváltozás a társadalomra nézve, valamint hogy sürgős fellépésre van szükség bolygónk védelme érdekében.

A csapadékszegény időjárás miatt egyre hosszabbak és veszélyesebbek az erdőtüzek sújtotta szezonok: Spanyolországban már márciusban lángra lobbantak az erdők, júliusban és augusztusban pedig rekordméretű tüzek pusztítottak Görögország, Spanyolország és Portugália egyes részein. Görögország északkeleti részén, Évroszban az EU történelmének eddigi legnagyobb erdőtüze tombolt. Az európai erdőtűz-információs rendszer - új lapon nyílik meg. szerint július 22-ig Unió-szerte már több mint 181 000 hektárnyi földterület vált a lángok martalékává - új lapon nyílik meg., ami több mint 40%-kal meghaladja a 2003 és 2022 közötti átlagot (128 225 hektár).

Az erdőtüzek növekvő kockázatára válaszul az EU 2023-ban megerősítette megelőző és előrejelzési képességeit, ugyancsak megerősítette rescEU tűzoltó flottáját - új lapon nyílik meg., és több száz tűzoltót küldött ki előzetesen annak érdekében, hogy azonnali támogatást tudjanak nyújtani. Emellett a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ - új lapon nyílik meg. részeként létrehozta a kontrollálatlan vegetációtüzekkel foglalkozó támogató csoportot.

2023 a világ történelmének legmelegebb éve volt: az év során 7 hónap bizonyult az eddigi legmelegebbnek, és két, rekordot döntő tűzszezonnak is szemtanúi lehettünk. Az uniós Kopernikusz program éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatása - új lapon nyílik meg. szerint 2023-ban az év napjainak közel felén a hőmérséklet több mint 1,5°C-kal meghaladta az iparosodás előtti átlagot (1850–1900).

Az erdőtüzek globális problémát jelentenek. Az uniós tagállamok az uniós polgári védelmi mechanizmuson - új lapon nyílik meg. keresztül közel 300 tűzoltót küldtek ki, hogy segítsék az évtized legsúlyosabb erdőtüze elleni küzdelmet Kanadában (a tűz körülbelül 4 millió hektáron, azaz egy Hollandia nagyságú területen pusztított) (lásd a 8. fejezetet).

A példátlan méretű áradások és erdőtüzek miatt 2023-ban az Európai Unió Szolidaritási Alapjából - új lapon nyílik meg. a katasztrófa utáni helyreállítási és újjáépítési támogatás iránti kérelmek nyomán minden rendelkezésre álló forrást mozgósítottak a segítségnyújtás érdekében.

A szélsőséges esőzések halálos áradásokat okoztak az EU egyes részein, többek között Horvátországban, Olaszországban, Ausztriában és Szlovéniában.

Úton a „nettó zéró” felé

Az európai zöld megállapodás - új lapon nyílik meg. sarokköve, hogy Európát – a világon elsőként – klímasemleges kontinenssé tegye. Ezt a célkitűzést az európai klímarendelet - új lapon nyílik meg. is rögzíti azzal a jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalással együtt, hogy az EU 2030-ig legalább 55%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Ennek megvalósításához az Európai Bizottság 2021-ben előterjesztette az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot. 2022-ben a REPowerEU terv - új lapon nyílik meg. keretében megemelte a javaslatok némelyikének (nevezetesen az energiahatékonyságra - új lapon nyílik meg. és a megújuló energiára - új lapon nyílik meg. irányuló javaslatnak) az ambíciószintjét annak érdekében, hogy tovább csökkentse az EU függőségét az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatala terén (lásd a 4. fejezetet). 2023 végére hatályba lépett a 2030-ra kitűzött 55%-os nettó kibocsátáscsökkentési cél elérése szempontjából kulcsfontosságú jogszabály (lásd alább). A csomag jogilag kötelező erejű célokat tartalmaz a gazdasági ágazatok mindegyikére vonatkozóan, célértéket állapít meg a természetes szénelnyelés mértékének növelésére, valamint magában foglal egy aktualizált uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert - új lapon nyílik meg..

Tíz uniós polgár közül több mint kilenc véli úgy, hogy az éghajlatváltozás komoly probléma.

Az éghajlatváltozás:

• 77% szerint nagyon súlyos probléma
• 16% szerint elég súlyos probléma
• 7% szerint nem súlyos probléma

Forrás: Az Eurobarométer 538. számú tematikus felmérése - új lapon nyílik meg., 2023. július.

2023-ban szigorodott a meglévő rendszer, hatályát pedig kiterjesztették a tengeri szállításból származó kibocsátásokra is. Új kibocsátáskereskedelmi rendszer jött létre annak érdekében, hogy a szén-dioxid-árazás a gazdaság új ágazataira is vonatkozzon, mindenekelőtt az épületekben és a közúti közlekedésben használt üzemanyagokra. Amellett, hogy fizetési terhet ró a szennyezésre, és elősegíti a zöld átállást előmozdító beruházások létrejöttét, az új rendszer szociális támogatást is nyújt a polgárok és a kisvállalkozások számára annak érdekében, hogy senki se maradjon le.

A végleges jogalkotási csomag 2030-ig várhatóan 57%-kal csökkenti az uniós nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

VIDEÓ: Az igazságos átmenet platform.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer reformja

Az épületekre és a közúti közlekedésben használt üzemanyagokra vonatkozó új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer

Szociális Klímaalap

Közös kötelezettségvállalási rendelet

A földhasználatról, az erdőgazdálkodásról és a mezőgazdaságról szóló rendelet

Az autókra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus

Megújulóenergia-irányelv

Energiahatékonysági irányelv

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet

ReFuelEU légiközlekedési rendelet

FuelEU tengerészeti rendelet

Az EU versenyképessége nagymértékben függ majd attól, hogy képes lesz-e olyan tiszta technológiákat kifejleszteni és gyártani, amelyek lehetővé teszik a klímasemleges gazdaságra való átállást. A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló technológiák versenyképességének megerősítése és a klímasemleges gazdaságra való gyors átállás előmozdítása érdekében a Bizottság 2023 februárjában előterjesztette a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet - új lapon nyílik meg.. A terv célja támogatóbb környezetet biztosítani ahhoz, hogy bővüljenek a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló technológiákhoz és termékekhez kapcsolódó gyártási kapacitások az EU-ban (lásd a 4. fejezetet).

Az EU a kibocsátáskereskedelmi rendszer által finanszírozott Innovációs Alapon - új lapon nyílik meg. keresztül is támogatja a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló innovatív technológiákat. Megoldásokat kínál a piac számára az európai ipar dekarbonizációjához és a klímasemlegességre való átállás támogatására, miközben fokozza az EU versenyképességét. Egyes tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik keretében is támogatják az innovatív technológiák gyártási kapacitását. A Bizottság a tiszta energiára való átállásról szóló párbeszédsorozatot indított annak érdekében, hogy minden ágazatot támogatni tudjon az ipar dekarbonizációjára irányuló üzleti modell kialakításában. 2023-ban sor került az első párbeszédekre a hidrogénágazattal és az energiaigényes iparágakkal (lásd a 4. fejezetet).

Úton a körforgásos gazdaság felé

Az év során az EU további eredményeket ért el a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulás terén: célul tűzte ki, hogy normává tegye a fenntartható termékeket, csökkentse a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást és a keletkező hulladék mennyiségét, valamint fenntartható növekedést és munkahelyeket teremtsen.

Évente több mint 5 millió tonna ruházati cikket dobunk ki az EU-ban (ami fejenként több mint 11 kg-nak felel meg), de ennek a hulladéknak csupán 22%-át gyűjtjük szelektíven újrahasználat vagy újrafeldolgozás céljából, míg a fennmaradó rész gyakran hulladékégetőbe vagy hulladéklerakóba kerül. A textiltermékekre vonatkozóan javasolt új szabályok - új lapon nyílik meg. célja, hogy a gyártók felelősséget vállaljanak termékeik teljes életciklusáért, mindenekelőtt a hulladékgazdálkodásért, ezáltal előmozdítva Unió-szerte a textilhulladék fenntartható kezelését. A használt és újrahasznosított textiltermékek rendelkezésre állásának növelése várhatóan helyi munkahelyeket teremt, és pénzt takarít meg a fogyasztók számára az EU-ban és azon kívül, miközben enyhíti a textilgyártás természeti erőforrásokra gyakorolt hatását. A ReSet the Trend - új lapon nyílik meg. kampány 2023-ban indult azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható divatra.

Az élelmiszer-pazarlás óriási gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokkal jár. A Bizottság által júliusban előterjesztett új javaslat - új lapon nyílik meg. értelmében a tagállamoknak 2030-ig a feldolgozás és a gyártás terén 10%-kal, a kiskereskedelemben és a fogyasztásban pedig együttesen (fejenként) 30%-kal kell csökkenteniük az élelmiszer-pazarlást - új lapon nyílik meg.. Ezek az új célértékek előnyösek az élelmezésbiztonság szempontjából, csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, egyúttal pedig költségmegtakarítást jelentenek a vállalkozások és a fogyasztók számára.

Élelmiszer-hulladék

58,4 millió tonnakeletkezik az EU-ban évente (131 kg/fő/év). Forrás: Eurostat - új lapon nyílik meg., 2023. szeptember.

A kiskereskedőknek, a vendéglátóiparnak és közétkeztetésnek, valamint a háztartásoknak szállított élelmiszerek mintegy 10%-a a szemétbe kerül..

Az élelmiszer-hulladék több mint fele (54%) a háztartásokból származik.

A második legnagyobb élelmiszerhulladék-termelő az élelmiszer-feldolgozás és -gyártás (21%).

Az erőfeszítések alátámasztására a Bizottság elfogadta a körforgásos gazdaság felülvizsgált nyomonkövetési keretrendszerét - új lapon nyílik meg., hogy jobban figyelemmel tudja kísérni a körforgásos gazdaságra való átállás terén az EU-ban elért eredményeket, valamint a globális fenntarthatósághoz és az EU rezilienciájához való hozzájárulását. A keretrendszer a hulladékmegelőzési célok felé tett előrelépés mérésére olyan új mutatókat foglal magában, mint az anyaglábnyom vagy az erőforrás-termelékenység.

Az EU-ban évente közel 6 millióval nő az elhasználódott járművek száma. Ha ezeket a járműveket életciklusuk végén nem kezelik megfelelően, az értékvesztéshez és szennyezéshez vezet. A javasolt új szabályok - új lapon nyílik meg., amelyek a tervezéstől és a forgalomba hozataltól az életciklus végi kezelésig a jármű valamennyi életszakaszára kiterjednek, 2035-re várhatóan 1,8 milliárd euró nettó bevételt generálnak. Emellett jelentős szén-dioxid-megtakarítást eredményeznek, csökkentik a nyersanyagoktól való függőséget, valamint új munkahelyeket és bevételi forrásokat teremtenek a hulladékgazdálkodással és újrafeldolgozással foglalkozó ágazatok számára.

A fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növelése fontos szerepet játszik az európai zöld megállapodás fenntartható fogyasztással kapcsolatos célkitűzéseinek elérésében. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa szeptemberben megállapodásra - új lapon nyílik meg. jutott az azokra az új szabályokra irányuló javaslatról, amelyek biztosítják, hogy a fogyasztók jobb tájékoztatást kapjanak az általuk vásárolt áruk tartósságáról és javíthatóságáról, és jobban védve legyenek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Tilalom lép érvénybe a kibocsátáskompenzációra hivatkozó félrevezető állítások termékeken való feltüntetésére vonatkozóan is. A Bizottság javaslatot - új lapon nyílik meg. terjesztett elő annak érdekében is, hogy előmozdítsa a javítási szolgáltatások igénybevételét és javítsa az azokkal kapcsolatos tájékoztatást. A javaslat arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy a javítást részesítsék előnyben a cserével szemben a jogszabályi jótállás ideje alatt, és az áruk javítására kötelezi az uniós jog értelmében – már most és a jövőben is – javíthatósági (ökotervezési) követelmények hatálya alá tartozó áruk gyártóit.

Fenntartható döntések meghozatala

VIDEÓ: A környezetbarát jellegre vonatkozó állításokról szóló új jogszabályjavaslat.

A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv előmozdítása

Víz

Noha a tengerészeti biztonság színvonala az uniós vizeken igen magas, kisszámú haláleset történik, és az utóbbi időben nem fordultak elő nagy horderejű olajszennyezések, mégis évente több mint 2000 tengeri balesetről és eseményről készül beszámoló. Júniusban a Bizottság öt jogalkotási javaslatot terjesztett elő - új lapon nyílik meg. az uniós szabályok korszerűsítésére és a hajók által okozott vízszennyezés megelőzésére.

A javaslatok célja továbbá az európai tengerekbe történő illegális kibocsátás megelőzése, ami elengedhetetlen a tengeri szállítási tevékenységek környezeti hatásának csökkentéséhez és a tengeri ökoszisztéma megőrzéséhez.

A tengeri biztonság növelése

A szigorú uniós tengeri biztonsági előírások hatékonynak mutatkoznak, de az új kihívások és technológiák új megközelítéseket tesznek szükségessé. Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség új megközelítésekkel és technológiákkal fogja támogatni a tagállamokat. Így hatékonyabbá válnak például az ellenőrzések, melyek eredményeit a lobogó szerinti államok megosztják egymással. Terjed a digitális megoldások, például az e-bizonyítványok használata, és mindez remélhetőleg növeli a halászhajók biztonságát, illetve javítja a tagállamok képességét a biztonsági problémák és a környezetvédelmi meg nem felelések, szennyezések észlelésére. Ezek a változások három fő intézkedést eredményeznek: 1. A lobogó szerinti államoknak kell meggyőződniük arról, hogy a hajók alkalmasak a hajózásra. 2. A kikötő szerinti államok ellenőrei ellenőrzik a kikötőikben horgonyzó külföldi hajókat. 3. A tengeri balesetek kivizsgálása révén fény derül a balesetek kiváltó okaira, így a jövőben meg lehet előzni a hasonló eseteket.

Vegyszerek

Az uniós polgároknak és a környezetnek a mérgező higanytól való védelmére irányuló bizottsági javaslat - új lapon nyílik meg. értelmében tilos lesz a fogászati amalgám használata. Az EU-ban évente mintegy 40 tonna higanyt használnak fel erre a célra. A javaslat megtiltja továbbá bizonyos higanytartalmú termékek, például lámpák gyártását és kivitelét.

Zaj

A zaj a légszennyezés után a második legnagyobb környezeti egészségügyi veszély Európában. A környezeti zajról szóló irányelv végrehajtásáról szóló jelentés - új lapon nyílik meg. meghatározza, hogyan lehet tovább csökkenteni a zajkibocsátást a 30%-os csökkentési cél 2030-ra történő elérése érdekében.

Ipari kibocsátások

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv - új lapon nyílik meg. Unió-szerte mintegy 52 000 nagyobb ipari és állattenyésztési létesítmény működését szabályozza. Előírja számukra, hogy az elérhető legjobb technikák alkalmazásán alapuló engedéllyel rendelkezzenek. 2023-ban új értékelések készültek a vágóhidakra, az állati melléktermékek és az élelmezési célra alkalmas társtermékek ágazatában elérhető legjobb technikákra vonatkozóan. Környezeti hatásuk csökkentése érdekében az EU-ban mintegy 800 vágóhídnak kell igazodnia ezekhez az új előírásokhoz.

Mikroműanyagok

A Bizottság újabb fontos lépést tett a környezetvédelmért azáltal, hogy intézkedéseket - új lapon nyílik meg. fogadott el a termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagok korlátozására. Az új szabályokkal mintegy félmillió tonna mikroműanyag környezetbe kerülése akadályozható meg.

Biológiai sokféleség

A természet alapvető fontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A természeti környezet romlása növeli az olyan események valószínűségét és súlyosságát, mint például az árvizek vagy az erdőtüzek, tehát a természet és a biológiai sokféleség Európa leghatékonyabb védelme a természeti katasztrófákkal szemben.

Novemberben – a természet folyamatos és tartós helyreállítását célzó folyamat első lépéseként – ideiglenes politikai megállapodás született - új lapon nyílik meg. a természet-helyreállítási jogszabályról - új lapon nyílik meg.. A tagállamok 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-án helyreállítási intézkedéseket vezetnek be. 2050-re hasonló intézkedéseket kell bevezetni minden helyreállításra szoruló ökoszisztéma esetében.

Talajtakaró

Az egészséges talajok elengedhetetlenek az élelmezésbiztonság szavatolásához, a klímasemlegesség eléréséhez, valamint az elsivatagosodás és a talajromlás megállításához. Az európai talajok több mint 60%-a azonban rossz állapotú. A talajmegfigyelésről szóló jogszabályra - új lapon nyílik meg. irányuló javaslat célja, hogy 2050-re egészségesek legyenek a talajok az Unióban. Ennek eszköze a talaj egészségére vonatkozó adatok összegyűjtése és elérhetővé tétele a mezőgazdasági termelők és a talaj más kezelői számára. Az új törvény a fenntartható talajgazdálkodást is normává teszi. A Bizottság emellett iránymutatást tett közzé az egészséges talajra vonatkozó uniós finanszírozási lehetőségekről az érdekelt felek számára. Az áprilisban elindított A talajmisszió kiáltványa - új lapon nyílik meg. regionális és helyi politikai döntéshozókat, érdekelt feleket és polgárokat tömörít egy olyan élénk közösségben, amely a talaj egészségével foglalkozik. Az önkéntes kezdeményezéshez az év végéig több mint 2100 személy és 350 szervezet csatlakozott. Az aláírók elismerik, hogy fellépésre van szükség a talajegészséggel kapcsolatban, és bekapcsolódnak különböző talajvédelmi és -helyreállítási tevékenységekbe.

Beporzók

Mivel jelenleg minden harmadik méh-, lepke- és zengőlégyfaj eltűnőfélben van az EU-ban, a Bizottság 2023-ban egy megújított kezdeményezést - új lapon nyílik meg. terjesztett elő, amelyben meghatározta az EU és a tagállamok által a beporzók pusztulásának 2030-ig történő visszafordítása érdekében meghozandó intézkedéseket. Egyre erősebb a polgárok körében az az elvárás, hogy a döntéshozók határozottabban lépjenek fel a beporzók pusztulása ellen. Ennek az elvárásnak ad hangot a „Mentsük meg a méheket és a mezőgazdasági termelőket! - új lapon nyílik meg.” címmel a közelmúltban indított sikeres európai polgári kezdeményezés is. Az EU továbbá a legújabb technológiákkal mérhető legalacsonyabb szintre csökkentette - új lapon nyílik meg. az élelmiszerekben előforduló két neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szer maximális maradékanyag-határértékét is. A klotianidin - új lapon nyílik meg. és a tiametoxam - új lapon nyílik meg. kültéri használata már tilos az EU-ban. Az új határértékek az EU-ban előállított vagy oda behozott élelmiszerekre és takarmányokra vonatkoznak majd. Ez biztosítani fogja, hogy a belső piacon forgalomba hozott élelmiszerek ne járuljanak hozzá a beporzók pusztulásához, függetlenül attól, hogy hol történt az előállításuk.

A talaj egészsége közvetlenül érinti az EU élelmezésbiztonságát

Élelmiszereink 95%-át közvetlenül vagy közvetve a talajon termeljük.

A talajerózió évente 1,25 milliárd euró veszteséget okoz az EU-nak a mezőgazdasági termelékenység csökkenése miatt.

Az Unióban a talajok 83%-a tartalmaz növényvédőszer-maradékokat.

A mezőgazdasági földterületek több mint 23%-át érinti a talajtömörödés, ami csökkenti a termelékenységet.

Fényképek: © Adobe Stock

Erdők

Júniusban hatályba lépett az erdőirtásmentes ellátási láncokról - új lapon nyílik meg. szóló, úttörő jellegű uniós rendelet, amely az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelem kulcsfontosságú építőköve. A gazdasági szereplőknek és a kereskedőknek 18 hónap áll rendelkezésükre az új szabályok végrehajtására. Alkalmazásukat követően e szabályok biztosítani fogják, hogy az EU-ból exportált vagy az uniós piacon forgalomba hozott bizonyos kulcsfontosságú áruk többé ne járuljanak hozzá az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz sem az Európai Unióban, sem a világ más részein. A szóban forgó áruk közé tartozik a pálmaolaj, a kávé, a szója és a csokoládé. Az új szabályok világszerte emberek milliói – köztük őslakos népek és helyi közösségek – megélhetésének biztosításához is hozzájárulnak majd, akik nagymértékben támaszkodnak az erdei ökoszisztémákra.

Fenntartható élelmezési rendszerek

Miután a Bizottság jóváhagyta mind a 28 stratégiai tervet - PDF-fájl – új lapon nyílik meg., 2023. január 1-jén életbe lépett az új közös agrárpolitika - új lapon nyílik meg. (KAP). Ennek keretében az EU mezőgazdasági termelői 2023 és 2027 között összesen 264 milliárd eurónyi uniós támogatásban részesülnek a fenntartható és reziliens agrárágazatra való átállás, illetve a vidéki területek életképességének és sokszínűségének megőrzése céljából. Az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban közel 98 milliárd eurót fordítanak majd az éghajlat, a víz, a talaj, a levegő, a biológiai sokféleség és az állatjólét szempontjából előnyös gyakorlatokra.

Az új KAP hozzá fog járulni a vegyi növényvédő szerek használatának és az abból eredő kockázatoknak a csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekhez, és jelentősen növelni fogja az ökológiai gazdálkodás célzott támogatását. Emellett arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy az EU mezőgazdasági területének legalább 35%-án megfelelő gazdálkodási gyakorlatok révén fokozzák a talajban és a biomasszában való szén-dioxid-tárolást, és csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, a KAP által támogatott szántóterületek mintegy 85%-án pedig vetésforgót kell alkalmazni.

Állatjólét

Az EU több mint 40 éve hoz olyan intézkedéseket az állatjólét érdekében, amelyek fokozatosan javítják az állatok életének minőségét, továbbá a világon a legszigorúbbak közé tartozó állatjóléti előírásokat határoz meg. Ennek szellemében 2023-ban javaslat - új lapon nyílik meg. született az állatszállításra vonatkozó jelenlegi uniós szabályok felülvizsgálatára, ami javítani fogja az EU-ban és az EU-ból évente szállított 1,6 milliárd állat jólétét. A javaslat konkrét célkitűzésekre összpontosít, ideértve az utazási idők lerövidítését, a minimális férőhelyek számának növelését és az EU-ból exportált élő állatokra vonatkozó feltételek javítását. A meglévő jogszabályok érvényesítése továbbra is prioritás, ezért 2023-ban számos területen folytatódtak a rendszeres ellenőrzések és kontrollok.

Emellett a kutyák és macskák jólétére és nyomon követhetőségére vonatkozóan első ízben előirányzott szabályok - új lapon nyílik meg. egységes uniós normákat állapítanak meg a kutyák és macskák tenyésztésére, tartására és kezelésére vonatkozóan a tenyésztelepeken, a kisállat-kereskedésekben és az állatmenhelyeken. A kutyák és macskák nyomonkövethetőségét az illegális kereskedelem elleni küzdelem érdekében a kötelező azonosítás és a nemzeti adatbázisokban történő kötelező nyilvántartásba vétel is erősíteni fogja, ami lehetőséget ad majd az említett létesítmények állatjóléti feltételeinek jobb ellenőrzésére.

A Bizottság az év során reagált a „Fur Free Europe - új lapon nyílik meg.” (Szőrmementes Európa) elnevezésű kezdeményezésre, amelyet Unió-szerte több mint 1,5 millió polgár támogatott, és amely a 10. a benyújtott sikeres európai polgári kezdeményezések sorában. Bár ebben a szakaszban nincs javaslat további jogszabályra, a Bizottság egy sor intézkedést tervez a kezdeményezés céljainak megvalósítására; többek között megbízza az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot azzal, hogy 2025 márciusáig készítsen tudományos szakvéleményt a prémes állatok jólétéről.

Jelenleg előkészítés alatt állnak az állatjóléttel kapcsolatos további intézkedések, például az „End of Cage” (El a ketrecekkel!) európai polgári kezdeményezés nyomon követése.

Az állatjólét jobb védelmének szükségessége

84%-uk úgy véli, hogy jobban kellene védeni a haszonállatok jólétét.

74%-uk úgy véli, hogy jobban kellene védeni a kedvtelésből tartott állatok jólétét.

Forrás: Az Eurobarométer 533. sz. különjelentése - új lapon nyílik meg., 2023. október.

Fényképek: © Adobe Stock

A haszonállatok jóléte

91%-uk szerint fontos.

8%-uk szerint nem fontos.

Az állatjólét fontos az EU-ban élő emberek számára, amint azt az októberben közzétett Eurobarométer felmérés eredményei is mutatják.

Fenntartható halászat és az óceánok

Az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése veszélyezteti a halászat és az akvakultúra-erőforrások fenntarthatóságát. A februárban előterjesztett intézkedéscsomag - új lapon nyílik meg. a közös halászati politika - új lapon nyílik meg. és az új tengeri cselekvési terv - új lapon nyílik meg. végrehajtását elősegítő intézkedések révén kívánja kezelni a kihívást. Az intézkedések lehetőséget kínálnak a halászat és az akvakultúra rezilienciájának és fenntarthatóságának növelésére, többek között a sürgetően szükséges energetikai átállás támogatása révén (lásd a 4. fejezetet). A csomag hozzájárul az EU azon kötelezettségvállalásához, hogy az uniós tengerek legalább 30%-a védelemben részesüljön (és 10%-a szigorúan védett legyen). A javasolt intézkedéseket fokozatosan hajtják végre az ágazat alkalmazkodásának elősegítése érdekében.

A Parlament és a Tanács által 2023-ban elfogadott új szabályok - új lapon nyílik meg. célja a túlhalászás megelőzése, valamint egy hatékonyabb és összehangoltabb halászati ellenőrzési rendszer létrehozása, teljes mértékben kihasználva a modern technológiákat. Ez magában foglalja az elektronikus távellenőrzés és a zártláncú televíziók (CCTV) használatát a halászhajók fedélzetén, valamint a digitális eszközök kötelező használatát a fogások tanúsítása és a nyomonkövethetőségi eljárások során az illegális halászatból származó behozatal megelőzése érdekében.

A Bizottság üdvözölte a „Stop Finning – Stop the trade - új lapon nyílik meg.” (a cápauszony-leválasztás és -kereskedelem megállítása) elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amelynek célja, hogy segítsen véget vetni a leválasztott cápauszonyok kereskedelmének. Ennek első lépése az uniós piacon való kereskedelem tilalma. A Bizottság mérlegelni fogja, hogy szükség van-e jogszabályra. Emellett javítani fogja az uniós nyomonkövethetőségi intézkedések végrehajtását, és együtt fog működni a nemzetközi partnerekkel a cápák globális védelme és a velük való fenntartható gazdálkodás érdekében.

Több mint egy évtizednyi többoldalú tárgyalásokat követően júniusban elfogadásra került a nyílt tengerről szóló szerződés - új lapon nyílik meg.. Ez a szerződés történelmi siker az óceánok védelmére, a környezeti állapotromlás kezelésére, az éghajlatváltozás elleni fellépésre és a biológiai sokféleség csökkenésének megelőzésére irányuló erőfeszítések terén. A szerződést az EU és tagállamai prioritásként kezelték, és a globális szintű tárgyalásokon szerepet vállaltak - új lapon nyílik meg.. A szerződés azt követően lép hatályba, hogy 60 részes fél ratifikálta azt.

Az EU a tagállamai nevében hivatalosan elfogadta - új lapon nyílik meg. a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) halászati támogatásokról szóló megállapodását. A megállapodás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a halászati támogatások középpontjában a fenntarthatóság álljon, és megakadályozhassuk a tengeri környezet és a halállományok károsodását, hiszen ezektől világszerte számos part menti közösség megélhetése függ. A megállapodás akkor lép hatályba, amikor a 164 WTO-tag kétharmada lezárta hazai megerősítési eljárásait.

Fenntartható mobilitás

Az EU a 2021–2027-es Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz - új lapon nyílik meg. révén számos közlekedési projektbe ruház be a határokon átnyúló infrastruktúra fejlesztése és az új technológiák előmozdítása érdekében. A 2023-ban uniós finanszírozásban részesülő projektek - új lapon nyílik meg. közé tartoznak a jelentős, határokon átnyúló vasúti összeköttetések, nevezetesen az Olaszországot és Ausztriát összekötő Brenner-bázisalagút, a Rail Baltica (amely a három balti államot és Lengyelországot kapcsolja össze Európa többi részével), valamint a Németország és Hollandia közötti határon átnyúló szakasz (Emmerich–Oberhausen). A 6,2 milliárd euró összegű finanszírozás olyan projekteket támogat, amelyek elősegítik a vasutak, belvízi utak, közutak és tengeri útvonalak hálózatának hatékonyabbá, környezetbarátabbá és intelligensebbé tételét. A projektek többsége a fenntartható közlekedési módokhoz kapcsolódik. A határokon átnyúló vasúti összeköttetések Európa-szerte történő javítása érdekében az EU bejelentette, hogy 2023-ban tíz olyan uniós kísérleti projekt - új lapon nyílik meg. számára nyújt támogatást, amely új vasúti szolgáltatásokat teremt, illetve javítja a meglévőket – gyorsabbá, gyakoribbá és megfizethetőbbé téve azokat.

Az EU emellett több mint 540 millió eurót fektetett be az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájába a transzeurópai közlekedési hálózat mentén. Ez körülbelül 14 000 töltőállomás és 81 hidrogéntöltő állomás kiépítését, valamint a kikötők és repülőterek villamosítását eredményezi majd.

Az EU javaslatot - új lapon nyílik meg. tett továbbá a kombinált árufuvarozásról szóló irányelv - új lapon nyílik meg. felülvizsgálatára azzal a céllal, hogy a két vagy több szállítási mód igénybevételével történő árufuvarozás versenyképességének javítása révén tegye fenntarthatóbbá a szállítást.

A Bizottság előterjesztette a nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó előírások felülvizsgálatát - új lapon nyílik meg.. Az uniós közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint 25%-a és az EU teljes kibocsátásának mintegy 6%-a ezekből a nehézgépjárművekből – kamionokból, teherautókból, városi buszokból, távolsági autóbuszokból – származik. Annak érdekében, hogy a városokban gyorsabban elterjedjen a kibocsátásmentes buszok használata, a Bizottság javaslata szerint 2030-ra az összes új városi autóbuszt kibocsátásmentessé kell tenni.

Légi közlekedés

Októberben a fenntartható légijármű-üzemanyagok használatának előmozdítása érdekében az EU elfogadta a ReFuelEU légiközlekedési kezdeményezésről szóló rendeletet - új lapon nyílik meg.. Az új szabályok előírják a légijárműüzemanyag-forgalmazók számára, hogy 2025-től kezdődően a kerozint egyre nagyobb mennyiségben keverjék fenntartható üzemanyagokkal. Az előrejelzések szerint így 2050-re a beavatkozás nélkül várható értékekhez képest körülbelül kétharmadával fog csökkenni a légi járművek szén-dioxid-kibocsátása, valamint éghajlati és levegőminőségi előnyökre is számítani lehet.

A 2022-ben elindított „Szövetség a kibocsátásmentes légi közlekedésért” elnevezésű kezdeményezés - új lapon nyílik meg. előkészíti a hidrogénüzemű és elektromos légi járművek forgalomba helyezését. A szövetség 141 tagszervezetének közel 300 szakértője foglalkozik a járművek bevezetésének szempontjából alapvető kérdésekkel. A szövetség által közzétett eredményjelentés - PDF-fájl – új lapon nyílik meg. szerint a következő években megfelelő szabályozási keretet kell kialakítani.

Hajózás

A FuelEU tengerészeti kezdeményezésről szóló rendelet - új lapon nyílik meg., amelyet az EU júliusban fogadott el, előmozdítja a tisztább üzemanyagok és energia használatát a tengeri közlekedésben, és biztosítja, hogy az ágazat által használt üzemanyagok kibocsátásintenzitása fokozatosan, 2025-re 2%-kal, 2050-re pedig akár 80%-kal csökkenjen.

Az EU üdvözölte - új lapon nyílik meg. a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében elért megállapodást, amelynek célkitűzése szerint 2050-ig vagy ahhoz közeli időpontig el kell érni a nulla nettó kibocsátást a hajók tekintetében. Az Unió szintén üdvözölte az indikatív ellenőrzési pontokat, amelyek 2030-ra legalább 20%-os (ideális esetben 30%-os), 2040-re pedig legalább 70%-os (ideális esetben 80%-os) csökkentést irányoznak elő a 2008-as szinthez képest.

Globális fellépés a bolygónkért

Az ENSZ 2023. évi, Dubajban (Egyesült Arab Emírségek) tartott éghajlatváltozási konferenciája (COP28 - új lapon nyílik meg.) a Párizsi Megállapodás - új lapon nyílik meg. keretében végzett azon első globális értékelés lezárását jelentette, amely azt volt hivatott felmérni, hogy milyen eredményeket értek el az országok az éghajlatváltozásról szóló globális megállapodás elfogadása óta.

VIDEÓ: A COP28 eredményei.

Az EU-nak – a világ különböző részeit képviselő partnerekkel együttműködve – sikerült elérnie, hogy fenntartsák a 2015-ben Párizsban tett vállalás teljesítésének lehetőségét, miszerint a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 1,5°C-ra korlátozzák. Felismerve, hogy a világ jelenleg nem halad jó úton e cél teljesítése felé, a felek megállapodtak arról, miként lehetne visszatérni a helyes pályára.

Valamennyi fél egyetértett a tekintetben, hogy meg kell valósítani a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást, és sürgős lépéseket kell tenni ebben az éghajlat szempontjából kritikus évtizedben. A tárgyalások során elsősorban az energiaágazattal kapcsolatos kérdések kerültek előtérbe, és az országok megállapodtak abban, hogy lépéseket tesznek a kibocsátások 2030-ra 43%-kal történő csökkentése érdekében, és a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretekkel összhangban a 2050-ig teljesítendő nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátási célok felé vezető pályára állítják a világot.

Az EU a 2030-ig előirányzott, a megújulóenergia-kapacitás megháromszorozására és az energiahatékonysági intézkedések megkétszerezésére irányuló globális kezdeményezés élére állt a konferencián, és a megbeszélések során útjára indította a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó globális vállalást - új lapon nyílik meg.. A COP28 elnökségének és mintegy 130 országnak a támogatásával a vállalás globális szinten is el lett fogadva a konferencia záródokumentumában, az úgynevezett „egyesült arab emírségekbeli konszenzusban - új lapon nyílik meg.”.

Az EU bejelentette, hogy a Global Gateway - új lapon nyílik meg. stratégia (lásd a 8. fejezetet) révén az elkövetkező két évben 2,3 milliárd eurót fordít az uniós költségvetésből az energetikai átmenet előmozdítására Európa szomszédos országaiban és a világ többi részén.

Az EU és az Egyesült Államok által 2021-ben elindított, a globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalás - új lapon nyílik meg. keretében jelenleg több mint 150 ország dolgozik azon közös célkitűzés teljesítésén, hogy 2030-ig a 2020-as szinthez képest legalább 30%-kal csökkentsék a globális metánkibocsátást. A COP28 konferencián az EU és tagállamai bejelentették, hogy 175 millió euróval támogatják a metánfinanszírozási tervet - új lapon nyílik meg. a metánkibocsátás csökkentésének fokozása érdekében.

Fenntartható fejlődési célok

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtásának első uniós önkéntes felülvizsgálata - PDF-fájl – új lapon nyílik meg. azt mutatja, hogy az EU teljes mértékben elkötelezett a 17 fenntartható fejlődési cél megvalósítása mellett, amelyeket 2015-ben valamennyi ENSZ-tagállam elfogadott.

Az EU határozottan a fenntartható fejlődést helyezte a középpontba, és erőfeszítéseket tesz a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend előmozdítására mind belföldön, mind világszerte azáltal, hogy támogatja a partnerországok végrehajtási erőfeszítéseit.

Az EU beépítette ezeket a célokat szakpolitikáiba, költségvetésébe és hosszú távú tervezésébe. Átfogó, összkormányzati megközelítése révén az európai zöld megállapodás élen jár a mindenki számára fenntarthatóbb és virágzóbb jövő felé vezető úton.