A közel-keleti válság

A Hamász által 2023. október 7-én Izraelben elkövetett brutális és megkülönböztetés nélküli terrortámadások a palesztinok humanitárius helyzetének drasztikus romlását eredményezték a Gázai övezetben, és növelték az eszkalálódás kockázatát a régióban.

Hangsúlyozva, hogy a terrorizmust semmi nem indokolhatja, az EU a lehető leghatározottabban elítélte a Hamászt a terrortámadások miatt, és valamennyi túsz előzetes feltétel nélküli szabadon bocsátására szólított fel. Az EU elismerte Izrael jogát arra, hogy a nemzetközi jog alapján megvédje magát, ugyanakkor ismételten kiemelte annak fontosságát, hogy a nemzetközi humanitárius jognak megfelelően minden esetben biztosítani kell valamennyi polgári személy védelmét.

Komoly aggodalommal figyelve a Gázai övezetben egyre romló humanitárius helyzetet, az EU sürgette a humanitárius segítség folyamatos, gyors, biztonságos és akadálytalan célba juttatását, hangsúlyozva, hogy minden lehetséges intézkedést meg kell hozni azért, hogy a segélyek eljussanak a rászorulókhoz, beleértve a humanitárius folyosókat és a humanitárius tűzszünetet is.

2000 óta közel
1,1 milliárd euró

1310 tonna
alapvető ellátmány

33
uniós humanitárius légihíd-járat

103 millió euró
humanitárius finanszírozás

Az EU a palesztin nép legjelentősebb humanitárius adományozója. 2000 óta összesen több mint 1 milliárd euróval járult hozzá az alapvető szükségletek kielégítéséhez. Október óta az EU megnégyszerezte a palesztinoknak nyújtott sürgősségi segélyeit - új lapon nyílik meg., és számos humanitárius partnerrel dolgozik a helyszínen.

Az EU folyamatosan együttműködik regionális és nemzetközi partnereivel a konfliktus regionális eszkalálódásának megelőzése érdekében, ideértve a ciszjordániai helyzet súlyosbodásának elkerülését is. Továbbra is elkötelezetten támogatja az egyrészt a kétállami megoldáson, másrészt az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatain alapuló, tartós és fenntartható békét.

Biztonság és védelem: a stratégiai iránytű vonatkozásában elért eredmények

Az EU fontos feladatának tekinti, hogy garantálja lakosainak biztonságát, és hozzájáruljon ahhoz, hogy a világ békésebb hellyé váljon. A biztonság és védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű - új lapon nyílik meg. elnevezésű terv révén 2030-ig meg kívánja erősíteni biztonságát és védelmét. Ez a terv a biztonság- és védelempolitika valamennyi aspektusára kiterjed, és négy pillér köré szerveződik, amelyek a következők: „Lépjünk partnerségre”, „Cselekedjünk”, „Ruházzunk be” és „Védjük meg”.

Együttműködés a NATO-val („Lépjünk partnerségre”, „Cselekedjünk”)

Napjaink biztonsági kihívásai természetüknél fogva nemzetek fölöttiek, amelyeket egyetlen ország sem tud egyedül megoldani. Létfontosságú a kollektív és stratégiai megközelítés. E globális stratégia központi eleme az EU és a NATO közötti, hosszú múltra visszatekintő partnerség, amely biztonsági és védelmi erőfeszítéseink létfontosságú része.

A transzatlanti egység erőteljes üzenetét hordozó EU–NATO együttes együttműködési nyilatkozat - új lapon nyílik meg. kiemelte, hogy erős európai védelmi megközelítésre van szükség, amely a globális biztonságot szolgálja, és kompatibilis a NATO-val. Az aláírók emellett egyértelműen elkötelezték magukat az együttműködés elmélyítése mellett.

2023-ban az EU és a NATO közötti együttműködés eddig példátlan szintre lépett, és minden területen kézzelfogható eredményeket - új lapon nyílik meg. mutatott fel, kiemelt hangsúlyt helyezve a rezilienciára. Januárban megkezdte működését a kritikus infrastruktúrák rezilienciájával foglalkozó EU–NATO munkacsoport - új lapon nyílik meg., amely konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a további együttműködésre vonatkozóan.

Oroszország agressziós háborúja megerősítette az EU és a NATO közös értékeit. A két szervezet együtt töretlen szolidaritást vállalt Ukrajnával, és összehangolja támogatási eszközeit - új lapon nyílik meg.. Az Európai Békekeret (lásd az 1. fejezetet) a partnereknek világszerte nyújtott uniós támogatás szerves részévé vált.

Az év során az EU emellett fokozta együttműködését más kétoldalú, regionális és többoldalú partnerekkel, többek között az ENSZ-szel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel, az Afrikai Unióval, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével és sok más partnerrel. Az első Schuman biztonsági és védelmi fórumon - új lapon nyílik meg. az EU és nemzetközi partnerei a közös biztonsági kihívások megoldásait vitatták meg.

A védelmi képességek kiépítése („Ruházzunk be”)

2023-ban két olyan kulcsfontosságú kezdeményezés került elfogadásra, amelyek az uniós védelem és ipar megerősítését szolgálják. Az 500 millió eurós keretből gazdálkodó, a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály - új lapon nyílik meg. célja az EU lőszer- és rakétagyártási kapacitásainak növelése. Ezt kiegészíti az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz - új lapon nyílik meg., amely 300 millió eurós költségvetésből gazdálkodhat, és most első alkalommal arra ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy közösen szerezzék be az uniós védelmi ipartól a legkritikusabb védelmi termékeket.

Az Európai Védelmi Alap - új lapon nyílik meg. az uniós védelmi kutatás és fejlesztés kulcsfontosságú finanszírozási eszköze. 2021 óta több mint 3 milliárd eurót biztosított 60 együttműködési projekthez a tagállamokban. Csak 2023-ban 1,2 milliárd eurót - új lapon nyílik meg. különített el olyan létfontosságú védelmi területekre, mint a világűr-megfigyelés, a hiperszonikus rakéták elhárítása és az európai járőrhajó kifejlesztése. Az Európai Védelmi Alap a 2 milliárd euró költségvetésű, elsősorban a kisebb piaci szereplők és innovátorok támogatására szolgáló uniós védelmi innovációs program - új lapon nyílik meg. révén támogatja az innovációt a védelmi ágazatban.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz katonai mobilitási keretösszegéből 2023-ban a Bizottság 616 millió eurót különített el a csapatok és felszerelések transzeurópai közlekedési hálózaton belüli szállításának fejlesztésére. A cél olyan infrastrukturális beruházások támogatása, amelyek polgári és védelmi célokat egyaránt szolgálhatnak.

Új biztonsági stratégiák („Védjük meg”)

A közelmúltbeli válságok és a fokozódó feszültségek rávilágítottak az EU biztonsági rendszerének gyenge pontjaira. Erre válaszul a Bizottság októberben átfogó konzultációt indított a jövőbeli európai védelmi ipari stratégia - új lapon nyílik meg. megalapozása érdekében.

A bolygó felmelegedése az EU katonai műveletei szempontjából is egyre súlyosabb kihívássá lép elő. Döntő fordulatot - új lapon nyílik meg. siettet az EU védelmi politikájában, amivel az éghajlatváltozás a biztonsági menetrend homlokterébe kerül.

Emellett az EU 2023-ban elfogadta első biztonsági és védelmi űrstratégiáját - új lapon nyílik meg.. E stratégia egyik központi eleme az uniós és tagállami űreszközök védelme lesz. Ami a jövőt illeti, 2024-ben életbe lép az uniós űrjogszabály azzal a céllal, hogy az EU fokozza rezilienciáját és erejét a világűrben.

A globális kereskedelem több mint 80%-a tengeri úton bonyolódik, és a világ kőolaj- és földgázkitermelésének, illetve -szállításának mintegy kétharmada is a tengereken zajlik. Szinte minden globális adatforgalom, beleértve az internetes adatokat is, tenger alatti kábeleken keresztül áramlik. Az EU jóléte és biztonsága közvetlenül függ az óceánok biztonságosságától. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat ezért fogadta el márciusban az aktualizált uniós tengeri védelmi stratégiát és cselekvési tervet. A Tanács e dokumentumok alapján hagyta jóvá októberben a felülvizsgált uniós tengeri védelmi stratégiát és cselekvési tervet - új lapon nyílik meg.. A stratégia összhangban van a stratégiai iránytűvel, és hozzá fog járulni célkitűzéseinek eléréséhez.

VIDEÓ: „Ébresztő”: hogyan lehet megvédeni az EU létfontosságú tengeri infrastruktúráját a felmerülő fenyegetésekkel szemben. © Euronews

Fő célkitűzések

Az EU tengeri érdekeinek védelme – polgárok, gazdaság, infrastruktúra és határok

Természeti erőforrásaink és tengeri környezetünk védelme

A nemzetközi jog, különösen az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének érvényre juttatása

Gyors és hatékony reagálás a növekvő fenyegetésekre (például a kiberbiztonsági és hibrid fenyegetésekre)

A fenyegetésekkel szembeni fellépéshez szükséges megfelelő képzés és oktatás biztosítása (pl. kiberkészségek fejlesztése)

Szomszédságpolitika és csatlakozási tárgyalások

Nyugat-Balkán és Törökország

Az EU továbbra is elkötelezett a nyugat-balkáni országok uniós integrációja mellett. A 2023. évi bővítési csomag - új lapon nyílik meg. részletesen értékelte a folyamat jelenlegi állását és a partnerországok által az EU-tagság felé vezető úton tett előrelépéseket. Ez az értékelés elsősorban a szükséges alapvető reformokra összpontosított, így többek között a jogállamiságra, a közigazgatásra, a demokratikus intézmények működésére és a gazdasági kritériumokra.

Az év során Észak-Macedónia és Albánia esetében zökkenőmentesen haladt előre az átvilágítási folyamat, amely a csatlakozási tárgyalások első lépése. A Bizottság ajánlása nyomán az Európai Tanács úgy döntött, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával, amint az teljesíti a szükséges tagsági kritériumokat, ezzel hivatalosan elismerve a tagjelölti státusz 2022-es megadása óta az ország által elért előrehaladást. Folytatódtak Montenegró és Szerbia csatlakozási tárgyalásai is az EU-val, amit a Bizottsággal folytatott politikai és technikai szintű párbeszéd kísér. Áprilisban az Európai Parlament hivatalosan jóváhagyta a Koszovóra (ez az elnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével) vonatkozó vízumliberalizációt, amely 2024. január 1-jén lépett hatályba.

2023-ban az EU folytatta a 30 milliárd eurós nagyságrendű gazdaságélénkítési és beruházási terv - PDF-fájl – új lapon nyílik meg. végrehajtását, amelynek célja a Covid19-világjárvány utáni hosszú távú helyreállítás, a zöld és digitális átállás, valamint az EU-val való regionális együttműködés és konvergencia támogatása. Emellett az EU 450 millió eurót folyósított - új lapon nyílik meg. a nyugat-balkáni országok részére az energiaválságok kezelésére és az energiabiztonság növelésére elkülönített 1 milliárd eurós energetikai támogatási csomagból. Ezen túlmenően a Bizottság a Nyugat-Balkánra vonatkozó új növekedési terv - új lapon nyílik meg. révén igyekszik már az országok hivatalos csatlakozását megelőzően biztosítani egyes, az uniós tagsághoz kapcsolódó előnyöket. E terv középpontjában a gazdasági növekedés és a társadalmi-gazdasági konvergencia áll.

A berlini folyamat 2023. évi csúcstalálkozóján - új lapon nyílik meg. a nyugat-balkáni vezetők újból kinyilvánították eltökélt szándékukat, hogy a közös regionális piac - új lapon nyílik meg. révén előmozdítsák a régió gazdaságainak nagyobb fokú integrációját, ami egy lépés lehet az uniós integráció felé vezető úton. Egyúttal új gazdaságfejlesztési terveket fogadtak el, melyeknek részét képezik az infrastrukturális beruházások és a regionális piac bővítése is. A csúcstalálkozón kiemelték az oktatási eredményeket is, például az Európa Tanulmányok Szakkollégiumának új tiranai kampuszát, valamint az olyan környezetvédelmi kezdeményezéseket, mint a zöld menetrend. A találkozó rávilágított a regionális biztonság fontosságára is, a szervezett bűnözéssel és a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni együttműködés megerősítését szorgalmazva.

A december 13-án, Brüsszelben tartott EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó megbeszéléseinek központi témái a következők voltak: a Nyugat-Balkán EU-hoz való közeledése és a fokozatos integráció felgyorsítása; a gazdasági fejlődés Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában; valamint a regionális biztonság és reziliencia megerősítése.

Májusban elnökválasztásra és parlamenti választásokra került sor Törökországban. Novemberben elkészült az EU és Törökország közötti kapcsolatokról szóló jelentés, amely felvázolja az együttműködés javításának módozatait. Az EU oktatási és egészségügyi szolgáltatásokkal, valamint határvédelmi segítségnyújtás formájában továbbra is támogatja a törökországi menekülteket és közösségeket.

Grúzia, Moldova és Ukrajna

Az idei, történelmi jelentőségű bővítési csomag részeként elsőként készült értékelés arról, hogy a felsorolt három ország mennyire képes teljesíteni az uniós tagsággal járó kötelezettségeket. Az elmúlt évben Grúzia, Moldova és Ukrajna egyaránt bizonyította az EU-hoz való csatlakozás iránti elkötelezettségét. A csatlakozáshoz vezető út az igazságszolgáltatási rendszerek célzott reformjain, a szervezett bűnözés elleni fellépésen, valamint a politikai környezet javítására irányuló folyamatos erőfeszítéseken keresztül vezet, melynek során külön hangsúlyt kell fektetni az oligarchia felszámolására és az emberi jogokra. A Bizottságnak a Moldovával és Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére és Grúzia tagjelölti státuszának megadására vonatkozó ajánlása - új lapon nyílik meg. – és az Európai Tanács ezt szentesítő, történelmi jelentőségű döntése - PDF-fájl – új lapon nyílik meg. – elismerte ezen országoknak az uniós normákhoz való igazodás érdekében tett jelentős erőfeszítéseit.

Keleti partnerség

A keleti partnerség 2020 utáni menetrendje a rezilienciára, a helyreállításra és a reformokra összpontosított, valamint Grúzia, Moldova és Ukrajna uniós csatlakozási pályájával összhangban került végrehajtásra.

A keleti partnerség 17 milliárd eurós keretösszegű gazdaságélénkítési és beruházási terve az EU elsődleges eszköze a régió rezilienciájának megerősítésére, a Global Gateway stratégiához kapcsolódóan (lásd alább). 2023 végéig a program 8,6 milliárd euró összegű beruházást mozgósított, amelyből 5 milliárd euró az országspecifikus vezérprojektekre került elkülönítésre.

Az EU, tagállamai és partnerei fokozni fogják a keleti partnerség helyreállítási, rezilienciaépítési és reformmenetrendjének végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket. Ez magában foglalja azt is, hogy kezelni kell az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által az egész régióra gyakorolt hatásokat. Az együttműködés több területre fog összpontosítani, köztük a konnektivitásra, a közlekedésre, az energiára, valamint a zöld és digitális átállásra, továbbá az emberi jogokra, a civil társadalomra, a jogállamiságra és a biztonsági kérdésekre. Miközben elutasít mindenfajta együttműködést a Lukasenka-rezsimmel, az EU továbbra is közvetlen támogatást nyújtott a belarusz népnek, 2020 és 2023 között 100 millió eurót - új lapon nyílik meg. mozgósítva e célra.

Az EU 2023-ban is folytatta az Örményország és Azerbajdzsán közötti tartós béke garantálására irányuló erőfeszítéseit, és növelte a régióba irányuló humanitárius segítségnyújtást - új lapon nyílik meg., amely az év végéig a konfliktus 2020-as eszkalálódása óta több mint 25,8 millió eurót tett ki.

Déli szomszédság

A déli szomszédságban a földközi-tengeri térségre vonatkozó regionális együttműködési terv menetrendje és pénzügyi stratégiája, illetve a 30 milliárd eurós gazdaságélénkítési és beruházási terv jó eredményeket ért el az olyan területeken, mint a gazdasági fejlődés, a kormányzás, a digitális átalakulás, az energetikai és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, valamint a migráció.

A júliusban megkötött EU–Tunézia egyetértési megállapodás - új lapon nyílik meg. a gazdasággal és kereskedelemmel, a zöld és energetikai átállással, az emberek közötti kapcsolatokkal, valamint a migrációval és a mobilitással kapcsolatos közös kihívásokra és jövőbeli lehetőségekre keres válaszokat.

Az EU emellett továbbra is támogatást nyújtott Libanon, Líbia, Szíria és Palesztina válság sújtotta lakosságának (ez utóbbi megnevezés nem értelmezhető a palesztin állam elismeréseként és nem érinti az egyes tagállamok e kérdésre vonatkozó álláspontjait). A Szíriáról rendezett júniusi brüsszeli konferencián - új lapon nyílik meg. az EU 3,8 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást ajánlott fel Szíriának és a szomszédos országoknak.

Az uniós támogatások a partner független pénzügyi intézményeknek nyújtott vegyes, vissza nem térítendő támogatásokkal és garanciákkal együtt 23,8 milliárd euró összegű beruházást fognak mozgósítani.

Észak-Macedónia

A VIII. vasúti közlekedési folyosó összeköttetést fog teremteni Észak-Macedónia és a bolgár határ között.

Grúzia

A Fekete-tenger alatti elektromos összekötő vezeték lehetővé fogja tenni zöld energia exportálását a Dél-Kaukázusból az EU-ba.

Marokkó

• Rabat, Salé és Témara városok agglomerációjának villamoshálózata 37 kilométerrel bővül.
• P2X hidrogénerőműre vonatkozó pályázati felhívás.

Tunézia

Az ELMED megépítése, amely az első tenger alatti nagyfeszültségű elektromos összekötő vezeték Olaszország és Tunézia között.

Izrael

Az „EuroAsia” rendszerösszekötő tenger alatti elektromos vezeték össze fogja kötni Görögországot, Ciprust és Izraelt.

Egyiptom

• GREGY, a Földközi-tenger keleti térségében kiépülő, Európát és Afrikát összekötő nagyfeszültségű elektromos vezeték, mely Egyiptom és Görögország között fut.
• Az alexandriai körzeti irányítóközpont korszerűsítése.
• Metanol előállítása zöld hajózás céljára.

Jordánia

• A víz sótalanítására és Akaba és Ammán városok közötti szállítására irányuló projekt.
• Az „As-Salt” szennyvíztisztító telep renoválása és korszerűsítése; biogázüzem építése.

Nemzetközi partnerségek és a Global Gateway

2023-ban az EU jelentős eredményeket ért el a Global Gateway - új lapon nyílik meg. kezdeményezés terén, amelynek célja a globális beruházási szakadékok áthidalása, illetve a zöld és digitális átállás globális szintű támogatása. Az év során közel 90 új vezérprojekt - új lapon nyílik meg. indult el Afrikában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, a Nyugat-Balkánon, valamint a keleti és déli szomszédságban. Ezek a projektek különböző ágazatokat fognak át, például a stratégiai közlekedési útvonalakat, a megújuló energiát, a tenger alatti kábeleket, a kritikus fontosságú nyersanyagokat, vagy éppen a tanárképzést és az oltóanyaggyártást.

Október 25–26-án az első Global Gateway fórumon - új lapon nyílik meg. az EU és a partnerországok vezetői, illetve a vállalkozások, a civil társadalom, az agytrösztök, a pénzügyi intézmények és a nemzetközi szervezetek képviselői tanácskoztak a Global Gateway stratégia végrehajtásának felgyorsításáról. A résztvevők mindössze két nap alatt mintegy 3 milliárd euró értékű megállapodást írtak alá. Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2027-ig 300 milliárd eurót mozgósít a stratégia keretében.

Az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége nyolc év kihagyás után tartott első csúcstalálkozóján jóváhagyta az EU–Latin-Amerika és Karib-térség Global Gateway beruházási menetrendet - új lapon nyílik meg.. Ez a program az elkövetkező években várhatóan több mint 45 milliárd eurót fog mozgósítani. 2023-ban az EU különböző kétoldalú stratégiai partnerségeket is kötött a régió partnerországaival az energetika és a kritikus fontosságú nyersanyagok terén folytatandó együttműködés elmélyítése céljából. A digitális és űrpolitikai együttműködés jegyében létrejött az EU–Latin-Amerika és Karib-térség digitális szövetség - új lapon nyílik meg.. Emellett az éghajlati válságra adott válaszként az EU 33 latin-amerikai és karibi országra is kiterjesztette Euroclima - új lapon nyílik meg. elnevezésű vezérprogramját.

Az EU és tagállamai több mint 45 milliárd eurót különítettek el a Latin-Amerikával és a karibi térséggel kötött megerősített partnerség 2027-ig történő támogatására. Várhatóan más országok, továbbá a magánszféra és finanszírozási intézmények is hozzá fognak járulni a partnerség támogatásához.

A program több mint 130 projektet foglal magában, melyek célja minőségi beruházások előmozdítása Latin-Amerika és a karibi térség országaiban.

A projektek megvalósítására az „Európa együtt” kezdeményezések keretében kerül sor, az EU és tagállamai, a fejlesztésfinanszírozási intézmények, köztük az Európai Beruházási Bank (EBB), az exporthitel-ügynökségek, illetve minden más, állami támogatási forrásokat kezelő pénzintézet és a magánszektor közötti együttműködésben.

VIDEÓ: Global Gateway: az Amazonia+ program elindítása.

A menetrend a következő fő pillérekre épül:

méltányos és zöld átállás

inkluzív digitális átalakulás

humán fejlődés

egészségügyi reziliencia és oltóanyagok

Az EU az év során hasonlóképpen tovább erősítette kapcsolatait az ázsiai és csendes-óceáni térséggel. 2022-ben bejelentette, hogy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországaival együtt 10 milliárd euró nagyságrendű beruházást tervez mozgósítani a Global Gateway projektekre. Ennek részeként 2023-ban Föld-megfigyelési programot indított az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az élelmezésbiztonság garantálása és a katasztrófákra való reagálás támogatása céljából. Emellett az EU több új partnerséget is kezdeményezett a fenntartható energia- és természetierőforrás-gazdálkodás jegyében. Az Európa és Közép-Ázsia közötti fenntartható konnektivitás javítása érdekében feltérképezte - új lapon nyílik meg. a két régió közötti közlekedési összeköttetéseket és az ebből fakadó beruházási lehetőségeket.

Új partnerség jött létre az EU és a 79 nemzetet tömörítő Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete között. November 15-én a felek aláírták a Cotonoui Megállapodás helyébe lépő Szamoai Megállapodást - új lapon nyílik meg.. Az új megállapodás középpontjában a globális kihívások – köztük az éghajlatváltozás, az emberi jogi és egészségügyi problémák – megoldására irányuló közös erőfeszítések állnak. Rendeltetése, hogy a következő 20 évre keretbe fogja az EU és a szervezet közötti kapcsolatokat.

Az EU újabb lépéseket tett a 150 milliárd eurós keretösszegű Afrika–Európa Global Gateway beruházási csomag végrehajtása terén, amely új (az EU és a tagállamok által közösen végrehajtott) „Európa együtt” kezdeményezéseket is magában foglal, például az egészségügy, a digitális technológiák, a zöld energia, az oktatás és a közlekedés terén.

Az EU és Namíbia között létrejött, fenntartható nyersanyag-értékláncokkal és megújuló hidrogénnel kapcsolatos stratégiai partnerség ütemtervének megvalósítása 2023 októberében vette kezdetét. Ezzel párhuzamosan az EU hasonló partnerségi megállapodásokat írt alá a Kongói Demokratikus Köztársasággal és Zambiával.

Az EU és tagállamai fokozott támogatást nyújtanak a tiszta energia előállításához Afrikában, aminek köszönhetően létrejött például a Szenegállal kötött „Igazságos energetikai átmenet” partnerség, valamint átadásra került a nigeri Gorou Banda naperőmű.

Dél-Afrikában megkezdődött az oltóanyaggyártás, Ghánában, Ruandában és Szenegálban pedig folyik az oltóanyag-előállító létesítmények kiépítése.

Emellett 2023 januárjában az EU és tagállamai 100 millió euró összegű hozzájárulással regionális tanári kezdeményezést indítottak a mindenki számára elérhető minőségi oktatás támogatása érdekében.

Az egyenlőtlenségi mutató - új lapon nyílik meg. bevezetésével az EU 2023-ban konkrét lépést tett az egyenlőtlenség leküzdése felé. Ez az eszköz segít értékelni, hogy az egyes intézkedések csökkentik-e az egyenlőtlenségeket, és kielégítik-e a társadalom alsó 40%-ának szükségleteit.

Az EU és tagállamai együttesen továbbra is a legjelentősebb fejlesztési segélynyújtók a világon: 2022-ben (az utolsó évben, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok) 92,8 milliárd euró összegű segélyt bocsátottak rendelkezésre, a globális segélyezési volumen 43%-át téve ki.

Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem

Humanitárius segítségnyújtás

A humanitárius segítségnyújtás életeket ment, védi az emberi méltóságot, és erősíti a globális szolidaritást a válságok és vészhelyzetek során. Az EU egésze a világ egyik legjelentősebb humanitárius segítségnyújtója. A 2023-ban rendelkezésre álló 2,4 milliárd eurós keretösszegből nemcsak az új vészhelyzeteket, hanem az elfelejtett válságokat is igyekezett enyhíteni.

A fegyveres konfliktusok, a gazdasági sokkok, a szélsőséges időjárás és a világjárvány nyomán az élelmiszer-ellátás bizonytalansága - új lapon nyílik meg. rekordszintet ért el. Oroszország Ukrajna ellen indított jogellenes inváziója tovább növelte az élelmiszer-, energia- és műtrágyaárakat, és zavarokat okozott az ellátási láncokban. 2023-ban az EU több mint 668 millió eurót különített el humanitárius élelmezési segélyekre. E támogatás révén az EU arra törekszik, hogy biztonságos és tápláló élelmiszerekhez juttassa a válság sújtotta régiók éhség által fenyegetett, legkiszolgáltatottabb népességeit.

A szíriai válság - új lapon nyílik meg. elmúlt 12 éve során az EU és tagállamai széles körű, összesen 30 milliárd euró összegű támogatást nyújtottak a szír népnek. A humanitárius, fejlesztési, gazdasági és stabilizációs segélyeket is magában foglaló humanitárius segítségnyújtásra 2023-ban az EU további 170 millió eurót különített el.

2023 februárjában súlyos, 7,8-as erősségű földrengés sújtotta Szíriát és Törökországot. Ez a földrengés az elmúlt évszázad egyik legsúlyosabb ilyen katasztrófája volt a térségben. Az ezt követő utórengések még további pusztítást okoztak.

Az EU azonnal reagált: 30 kutató-mentő csapatot küldött Törökországba, humanitárius segítséget mozgósított mindkét ország számára, és március 20-án összehívta az „Együtt Törökország és Szíria lakosságáért” elnevezésű nemzetközi adományozói konferenciát - új lapon nyílik meg.. E konferencia során a nemzetközi közösség 7 milliárd eurót ajánlott fel az érintett törökországi régiók humanitárius szükségleteire és újjáépítésének támogatására, valamint a Szíriának nyújtandó humanitárius segélyre, illetve korai helyreállítási és rezilienciaépítési támogatásra. E felajánláshoz az uniós költségvetés 1,1 milliárd euróval járult hozzá, melyből 2023-ban 400 millió eurót az Európai Unió Szolidaritási Alapja biztosított.

Szeptemberben 6,8-as erősségű földrengés rázta meg Marokkót. Az EU haladéktalanul mozgósított - új lapon nyílik meg. 1 millió eurót a sürgősségi forrásokból, humanitárius és logisztikai szakértőket küldött a térségbe, és készen állt arra, hogy szükség esetén további támogatást nyújtson.

Miközben világszerte egyértelműen növekszik a humanitárius segítségnyújtás iránti igény, az EU fokozottan síkra szállt a globális adományozói bázis bővítése, illetve a források és a szükségletek közötti növekvő szakadék megszüntetése érdekében, mely utóbbi 2023-ban első ízben meghaladta a közel 40 milliárd eurót. A téma a márciusban, Brüsszelben megrendezett éves európai humanitárius fórumnak - új lapon nyílik meg. is a középpontjában állt. Azzal a céllal, hogy fenntartható megoldásokat találjanak a humanitárius szükségletekre, az uniós külügyminiszterek megbeszélést folytattak arról, hogyan lehetne a fejlesztési és éghajlatpolitikai alapokat a szükségletek kiváltó okainak kezelésére használni. A megbeszélések során a miniszterek ösztönzést kaptak kötelezettségvállalásaik növelésére.

A finanszírozás mellett az EU saját kapacitásait is rendelkezésre bocsátotta, hogy kiegészítse a humanitárius partnerszervezetek erőfeszítéseit. Az európai humanitárius reagálási kapacitás - új lapon nyílik meg. révén az év során az EU közvetlen logisztikai támogatást is nyújtott, elsősorban a Közel-Keleten. Ennek részeként az EU saját készleteiből életmentő eszközöket osztott szét, valamint uniós humanitárius légihíd-műveleteket szervezett, hogy eljuttassa a segélyszállítmányokat a partnerszervezeteknek.

Ugyanígy járt el az áprilisban Szudánban kirobbant konfliktusra reagálva is, életmentő eszközöket juttatva el a szudáni konfliktus által érintett lakosságnak és a Csádban befogadott menekülteknek. Hasonló légihíd létesült a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részével - új lapon nyílik meg. is a helyi konfliktus további eszkalálódását követően, és továbbra is számos járat szállított sürgősségi segélyt Afganisztán lakosságának, amely a világ legnagyobb humanitárius válságával néz szembe.

2023 márciusában az EU szolidaritási konferenciát szervezett a Venezuelából származó migránsok és menekültek megsegítésére, amelyen 815 millió eurónyi adomány gyűlt össze, és amely rávilágított erre az elfelejtett humanitárius válságra. További adományozói rendezvények kerültek megszervezésre a jemeni nép, valamint az Afrika szarván és a Száhel-övezetben található válságövezetek támogatására.

Mali lakosságának több mint a fele 18 év alatti személy. Mintegy egyharmaduk fegyveres konfliktus sújtotta területen él. Az EU tevékenyen fellép e gyermekek védelmében, gyorsan reagál az új kényszerű migrációkra, és gondoskodik arról, hogy oktatásuk megszakítás nélkül folytatódjon.

Katasztrófareagálás és -megelőzés, katasztrófavédelmi felkészültség

A 2001 októberében létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmus - új lapon nyílik meg. képezi a tagállamok és 10 másik részt vevő állam közötti együttműködés és szolidaritás gerincét ember okozta vagy természeti katasztrófák esetén. Ha egy vészhelyzet meghaladja egy európai vagy Európán kívüli ország reagálási képességeit, az segítséget kérhet a mechanizmuson keresztül.

Moldova - új lapon nyílik meg. és Ukrajna - új lapon nyílik meg. 2023-as csatlakozásával a mechanizmus immár 37 tagországban erősíti a kollektív katasztrófamegelőzést, -felkészültséget és -reagálást Európában.

Az EU kulcsszerepet tölt be a kollektív katasztrófaelhárítás koordinálásában és finanszírozásában az EU-n belül és világszerte. 2023-ban jelentősen megugrott a mechanizmuson keresztüli segítségnyújtás iránti igény: Európa-szerte és Európán kívül 66 alkalommal aktiválták a mechanizmust természeti vagy ember által előidézett válságokra válaszul. Ilyen válság volt az Ukrajnában zajló háború, a Szíriában és Törökországban bekövetkezett súlyos földrengés, a Kanadában és Görögországban pusztító erdőtüzek, valamint az Olaszországban, Líbiában és Szlovéniában bekövetkezett példátlanul súlyos áradások.

Az EU tovább bővítette a stratégiai rescEU-tartalékokat, amelyek végső eszközként szolgálhatnak a tagállamok képességeit meghaladó súlyos vészhelyzetekre. Ennek részeként az EU saját menedékhely-tartalékkapacitást épített ki, amely több ország területén több ezer ember befogadására alkalmas. Megkezdte egy rescEU sürgősségi segélyszolgálati csoport - új lapon nyílik meg. felállítását is, létrehozva az első páneurópai tábori kórházat. Több tagállam kapott uniós forrásokat a rescEU első vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris stratégiai tartalékának, illetve – generátorokat és egyéb berendezéseket magába foglaló – vészhelyzeti tartalék-energiarendszerének kialakításához.

Az EU támogatja a kormányokat, szervezeteket és közösségeket a katasztrófák megelőzésében, valamint a rájuk való felkészülésben és reagálásban. E céljaik eléréséhez a közösségek rendelkezésére bocsátja korai előrejelző rendszereit, illetve szaktanácsadást és veszélyhelyzet-reagálási képzéseket biztosít számukra, valamint támogatja a segélyszállítmányok készletezését.

E kontextusban az EU ismételten elkötelezte magát - új lapon nyílik meg. az ENSZ sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerete mellett. Emellett a katasztrófákra való felkészültség és a kockázatkezelés terén folytatott együttműködésről szóló egyetértési megállapodás keretében támogatást nyújt Latin-Amerikának és a Karib-térségnek is. Mivel Európában romlott a kockázati helyzet, az EU 2023-ban öt katasztrófavédelmi rezilienciacélt - új lapon nyílik meg. tűzött maga elé. Ezek a célok segíthetik Európa-szerte a közösségeket a jövőbeli súlyos katasztrófák előrejelzésében, megelőzésében, a rájuk való felkészülésben és reagálásban. Összekapcsolják a konkrét katasztrófa-forgatókönyveket és a reagálási képességeket, és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség kézzelfogható és hatékony megerősítését szolgálják.

Előrejelzés

Hatékonyabb kockázatértékelés

Felkészülés

Fokozott tudatosság és felkészültség a lakosság körében

Riasztás

Hatékonyabb korai előrejelző rendszerek

Reagálás

Az uniós polgári védelmi mechanizmus megerősítése

Biztonság

Megfelelően koordinált válaszlépések vészhelyzet esetén Európa-szerte

Kereskedelmi megállapodások

Az EU a világ számos országával és a nemzetközi szervezetekkel együttműködve munkálkodik a kereskedelem és a gazdasági jólét előmozdításán, egyúttal garantálva azt, hogy a technológia a társadalom szolgálatába álljon és tiszteletben tartsa a közös demokratikus értékeket.

Júniusban a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell, ismertették az európai gazdasági biztonsági stratégiát - új lapon nyílik meg., amely az erősebb és reziliensebb uniós gazdaság átfogó koncepcióját foglalja össze. Ennek értelmében az EU növelni fogja ipari bázisát, jobban védi létfontosságú gazdasági érdekeit, és előmozdítja a nem uniós országok széles körével való együttműködést a globális gazdasági biztonság fokozása érdekében.

2023-ban az EU jó eredményeket ért el számos szabadkereskedelmi megállapodás tekintetében. Aláírta és elfogadta - új lapon nyílik meg. az Új-Zélanddal 2022-ben megkötött megállapodást. Szintén sor került az EU–Chile megállapodás aláírására, megnyitva az utat a hivatalos elfogadás előtt.

Lezárultak a tárgyalások és a felek aláírták az EU–Kenya gazdasági partnerségi megállapodást - új lapon nyílik meg., amely az EU és egy fejlődő ország között létrejött valaha volt legambiciózusabb fenntarthatósági megállapodás. Folytatódtak a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló EU–Angola megállapodással kapcsolatos tárgyalások is, amelyek kapcsán a Bizottság a Tanács elé terjesztette a megállapodás megkötésére és aláírására irányuló javaslatát.

Szintén folytatódtak az Ausztráliával, Indiával és Indonéziával kötendő kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások csakúgy, mint az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodással kapcsolatos technikai és jogi egyeztetések. Újraindultak a Thaifölddel folytatott tárgyalások - új lapon nyílik meg. is.

A júniusi EU–Japán magas szintű gazdasági párbeszéd - új lapon nyílik meg. és a júliusi EU–Japán csúcstalálkozó - új lapon nyílik meg. nyomán a két fél az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás keretében további együttműködés mellett kötelezte el magát. Ennek részeként a felek megállapodtak a gazdasági biztonságról szóló tárgyalások kiszélesítéséről és bizonyos digitális kereskedelmi elvek elfogadásáról.

Decemberben Pekingben megrendezésre került a mérföldkőnek számító EU–Kína csúcstalálkozó - új lapon nyílik meg., amely 2019 óta az első személyes csúcstalálkozó volt, és az EU és Kína közötti kapcsolatok elmélyítését tűzte ki célul. Kiemelt napirendi pontként szerepelt az EU és Kína közötti kereskedelmi hiány kiegyensúlyozása, a méltányos gazdasági partnerség előmozdítása és a nemzetközi normák betartása.

A tárgyalások olyan kritikus globális problémákra is kitértek, mint Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, a közel-keleti konfliktus, az éghajlatváltozás, az egészségügyi kihívások és a Kínán belüli emberi jogi kérdések. A csúcstalálkozón a felek kiemelték az együttműködés és a kölcsönös tisztelet fontosságát a globális ügyekben.

Az Egyesült Államokkal folytatódtak a fenntartható acélról és alumíniumról szóló globális megállapodás tárgyalásai, melynek célja a globális piacok kapacitásfeleslegének kezelése és a globális acélkereskedelem fenntarthatóbbá tétele. Az ez irányú erőfeszítések segítése céljából az Egyesült Államok és az EU megállapodott - új lapon nyílik meg. abban, hogy 2025. december 31-ig, illetve 2025. március 31-ig meghosszabbítják a bizonyos mennyiségű uniós acélra és alumíniumra kivetett amerikai vámok, illetve az USA-ból származó árukra kivetett uniós kiegyenlítő vámok felfüggesztését. Tárgyalások kezdődtek az Egyesült Államokkal a kritikus fontosságú ásványokról szóló megállapodásról is, amelynek értelmében az EU-ban gyártott elektromos járművek és alkatrészek részesülhetnének bizonyos, az infláció csökkentéséről szóló egyesült államokbeli jogszabály szerinti adójóváírásokból.

Az EU és az Egyesült Államok tovább fejlesztették digitális és kereskedelmi kapcsolataikat is az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács - új lapon nyílik meg. keretében, amely májusban tartotta negyedik miniszteri szintű találkozóját. Az EU–USA Tanács sikerén felbátorodva az EU és India májusban megtartotta az EU–India Kereskedelmi és Technológiai Tanács első miniszteri szintű ülését - új lapon nyílik meg., miután februárban létrejött - új lapon nyílik meg. az új testület. Az ülés során a két fél megállapodott abban, hogy elmélyítik együttműködésüket három kulcsfontosságú területen: a technológia, a tiszta energia és a kereskedelem terén.

A Windsori Keretmegállapodás - PDF-fájl – új lapon nyílik meg. fontos mérföldkő az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokban. E keretmegállapodás végleges megoldásokat kínál az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos problémákra (amely a kilépésről rendelkező megállapodás szerves részét képezi); újból megerősíti mind az EU, mind az Egyesült Királyság maradéktalan elkötelezettségét a nagypénteki (belfasti) megállapodás mellett; valamint megkönnyíti az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti kereskedelmet, egyúttal védve az EU egységes piacát. Mindkét fél elkötelezett a keretmegállapodás valamennyi elemének teljes körű és időben történő végrehajtása iránt.

2023-ban tovább alakult a két fél kereskedelmi és együttműködési megállapodása, amely megkönnyíti együttműködésüket a kereskedelem, a közlekedés, az energia és a biztonság terén, továbbá számos más területen, például a kiberbiztonság és a pénzügyi szolgáltatások kérdésében. Az Egyesült Királyság és az EU megállapodásra - új lapon nyílik meg. jutott arról, hogy az előbbi részt vesz a Horizont Európa programban, az EU kutatási és innovációs programjában, valamint az EU világszinten vezető Föld-megfigyelési programjában, a Kopernikusz programban.

A ciprusi rendezési folyamat uniós támogatásának köszönhetően a török és görög közösség közötti zöld vonalon - új lapon nyílik meg. zajló kereskedelem 2023-ban 16 millió eurós rekordösszeget ért el. Ez a kereskedelmi kapcsolat erősíti a két közösség közötti bizalmat, és segíti Ciprus gazdaságát. E növekedés további támogatása érdekében októberben uniós forrásokból egyablakos ügyintézési pont - új lapon nyílik meg. nyílt, amely tanácsokkal látja el a helyi kereskedőket.

Az EU több digitális partnerséget is kezdeményezett, hogy megerősítse kötelékeit a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, köztük Kanadával és az indiai–csendes-óceáni térség olyan országaival, mint Szingapúr - új lapon nyílik meg. és Dél-Korea - új lapon nyílik meg.. A cél az együttműködés fokozása a biztonságos és védett digitális tér és a reziliens digitális átalakulás megvalósítása érdekében. Az EU és Japán - új lapon nyílik meg. közötti stratégiai partnerség is tovább bővült, melynek keretében a két fél megállapodásokat írt alá a digitális infrastruktúra, a félvezetők és a nyersanyagellátási láncok terén folytatott együttműködés fokozásáról.

Az EU további céljai közé tartozik az, hogy megerősítse kapcsolatait a világ vezető tudományos közösségeivel. Új-Zéland 2023-ban csatlakozott - új lapon nyílik meg. a Horizont Európához, az EU első távoli partnereként új távlatokat nyitva ezzel a kezdeményezés számára. Kanada részvétele - új lapon nyílik meg. tovább bővíti ezt a nemzetközi tudományos szövetséget.