6. fejezet – A méltányos és szociális Európa megvalósítása

Az éghajlati igazságosságért és a munkavállalók jogaiért tüntető emberek csoportja. A tüntetők transzparensein különböző szlogenek olvashatók, mint például „Szakszervezetek az igazságos átmenetért” és „Éghajlati igazságosságot és munkavállalói jogokat most!”
Az igazságos átmenetért tüntető közlekedési dolgozók a COP28 konferencián, Dubaj, Egyesült Arab Emírségek, 2023. december 9. © Getty Images

Bevezetés

Az EU 2023-ban tovább fokozta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a világjárványt követő gazdasági helyreállítás, valamint a zöld és digitális átállás társadalmi szempontból igazságos és méltányos legyen. A készségek európai éve keretében több száz rendezvényt és tevékenységet szerveztek, amelyek nagymértékben hozzájárultak az egész életen át tartó tanulásban való részvétel fokozásához, valamint a készségek fejlesztéséhez és a tehetségek vonzásához az EU versenyképességének fokozása érdekében. Az EU emellett fokozta a nemek közötti egyenlőség biztosítására irányuló úttörő munkáját, többek között az egyenlő munkáért egyenlő bért biztosító intézkedések elfogadásával, valamint a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló isztambuli egyezményhez való csatlakozás révén.

Méltányos gazdaság a zöld és digitális átállásért

A szociális jogok európai pillére - új lapon nyílik meg., amelynek alapelvei az esélyegyenlőség és a munkaerőpiachoz való hozzáférés, a méltányos munkafeltételek, valamint a szociális védelem és a társadalmi befogadás, uniós iránymutatásként szolgál az európai társadalmak méltányosabbá és reziliensebbé tételéhez. Célja annak biztosítása, hogy mindenki egyenlő esélyekkel rendelkezzen az életben, és ugyanazokat a szociális jogokat élvezhesse. Ilyen jogok többek között az egész életen át tartó jó oktatás és képzés, a méltányos bérek és juttatások, a biztonságos és egészséges munkafeltételek, a gyermekgondozás, a nyugdíj, valamint a megfizethető, jó minőségű egészségügyi ellátás.

2023-ban volt a pillér megvalósítását célzó cselekvési terv második évfordulója. Mostanra csaknem mind a 75 intézkedését végrehajtották vagy bemutatták. A cselekvési terv felülvizsgálatát 2025-re tűzték ki.

A 2023. évi együttes foglalkoztatási jelentés - PDF-fájl – új lapon nyílik meg. volt az első dokumentum, amely naprakész tájékoztatást nyújtott a 2030-ra kitűzött uniós és nemzeti foglalkoztatási, készségfejlesztési és szociális védelmi célok megvalósítása terén elért eredményekről. Bár az EU jó úton halad a 2030-ra kitűzött 78%-os kiemelt foglalkoztatási cél elérése felé, jelentős előrelépésre van szükség a felnőttkori tanulásra és a szegénység csökkentésére vonatkozó célok eléréséhez.


2030-ra a 20 és 64 év közötti korosztály legalább 78%-a legyen foglalkoztatott.

2030-ra a felnőttek legalább 60%-a évente vegyen részt képzésben.

A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát 2030-ig legalább 15 millióval kell csökkenteni.


A szociális párbeszéd és a szociális gazdaság erősítése

A munkáltatókat és a munkavállalókat a szociális párbeszéd keretében képviselő szervezetek közötti tárgyalások hozzájárulnak az élet- és munkakörülmények javításához, és fontos szerepet játszanak a változó gazdasági és társadalmi körülményekhez való alkalmazkodásban is. A szociális partnerek bevonásának mértéke azonban tagállamonként jelentősen eltér, míg az újabb foglalkoztatási formák kevésbé jellemzőek, és bizonyos csoportok, például a fiatalok kisebb valószínűséggel képviseltetik magukat.

Annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a szociális párbeszéd megerősítésében, az EU ajánlást fogadott el - új lapon nyílik meg., amely konkrét intézkedéseket tartalmaz a szociális partnerek nagyobb mértékű bevonására, például a kollektív tárgyalások előmozdítása és a gazdasági, foglalkoztatási és szociális politikák kialakítása és végrehajtása során a partnerekkel folytatott konzultáció révén. Az európai üzemi tanácsok - új lapon nyílik meg. jogainak megerősítését célzó intézkedésről a szociális partnerekkel is konzultáltak - új lapon nyílik meg., mivel ezek a jogok fontos eszközt jelentenek a munkavállalók olyan döntésekbe való bevonásában, amelyek hatással lehetnek a több tagállamban működő vállalatok foglalkoztatási vagy munkafeltételeire.

A szociális gazdaság számokban

A szociális gazdaság a profit helyett az embereket, valamint a társadalmi és a környezeti ügyeket helyezi előtérbe. A szociális gazdaságban működő szervezetek az ágazatok széles skáláját fedik le, a szociális és az ápolási-gondozási szolgáltatásoktól kezdve a lakhatáson és a szabadidős tevékenységeken át a megfizethető energiáig. E szervezetek köre szövetkezeteket, önsegélyező egyesületeket, nonprofit szervezeteket, alapítványokat és szociális vállalkozásokat is magában foglal.

Több mint
13 
millió
fizetett munkahely.

2,8 
millió
szociális gazdasági szervezet az EU-ban.

A szociális gazdaság az uniós munkaerő
6,3%-át
foglalkoztatja.


A szociális gazdaság szervezetei döntő szerepet játszanak a társadalmi kihívások kezelésében és a méltányos munkafeltételek előmozdításában azáltal, hogy bevonják a munkavállalókat a döntéshozatalba és az irányításba. Emellett lehetőségeket teremtenek az alulreprezentált csoportok, például a nők és a fiatalok számára, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a zöld és digitális átállás méltányos és inkluzív legyen. E fontos ágazat további fejlődésének támogatására az EU novemberben intézkedéseket fogadott el - új lapon nyílik meg. egy olyan környezet megteremtése érdekében, amely lehetővé teszi a szociális gazdaság szervezeteinek virágzását és növekedését. A szociális gazdaság új egyablakos ügyintézési rendszere - új lapon nyílik meg. tájékoztatást nyújt az uniós finanszírozásról, a képzési lehetőségekről és arról, hogy mi történik a tagállamokban.

Jelenleg a más tagállamban tevékenységet folytató nonprofit társaságokra EU-szerte eltérő szabályok vonatkoznak, ami adminisztratív terheket és költségeket eredményez. Ezeknek az akadályoknak a megszüntetése érdekében az Európai Bizottság javaslatot tett - új lapon nyílik meg. a nonprofit társaságok új nemzeti formájára, amelyet kifejezetten a határokon átnyúló tevékenységekre terveztek, és amely lehetővé teszi számukra, hogy élhessenek az egységes piac nyújtotta szabadságokkal.

© Adobe Stock

Az Igazságos Átmenet Alap - új lapon nyílik meg. és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap - új lapon nyílik meg. kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy senki se maradjon le. Emellett az újonnan létrehozott Szociális Klímaalap - új lapon nyílik meg. támogatni fogja az energia- és közlekedési szegénységgel küzdő, kiszolgáltatott helyzetben lévő uniós háztartásokat, mikrovállalkozásokat és közlekedési felhasználókat. Az alap 86,7 milliárd eurós költségvetéséből mintegy 65 milliárd euró az építőipart és a közlekedési ágazatot lefedő új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer - új lapon nyílik meg. által generált bevételekből fog származni. Az alap 2026-tól 2032-ig fog működni. (Lásd még a 4. fejezetet.)

A versenyképesség és a készségek javítása

Míg a zöld és digitális átállás új lehetőségeket nyit meg az emberek és az európai gazdaság számára, számos uniós vállalat arról számol be, hogy a szükséges készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálása során nehézségekbe ütközik. Az európai munkaerő szükséges átképzésének és továbbképzésének biztosítása, valamint a megfelelő készségekkel rendelkező személyek EU-ba vonzása érdekében 2023-at a készségek európai évének - új lapon nyílik meg. nyilvánították.

Egy ilyen kezdeményezés sürgősségét a kis- és középvállalkozások körében tavasszal végzett felmérés - új lapon nyílik meg. is kiemelte, amelynek eredményei szerint korlátozott lehet az EU azon képessége, hogy elérje céljait.

Munkavédelmi sisakos munkás áll egy szélturbina tetején, két szárnylapát között néz a távolba, a háttérben zöld táj.
© Adobe Stock

A szakemberhiány visszafogja a kkv-kat az alábbi területeken:

Szakemberhiány a különböző munkakörökben

Az alábbi munkakörökben szakemberhiánnyal küzdő kkv-k százalékos aránya:

Az infografika arra vonatkozó adatokat mutat be, hogy a készséghiány milyen hatással van a kis- és középvállalkozásokra a különböző tevékenységi területeken és munkakörökben.

A készségek hiánya miatt a kis- és középvállalkozások (kkv-k) 63%-a szembesül kihívásokkal az általános üzleti tevékenysége során, 45%-uk a digitális technológiák bevezetése vagy használata kapcsán, 39%-uk pedig az üzleti tevékenységek környezetkímélőbbé tétele terén. Ami a konkrét munkaköröket illeti, a kkv-k 69%-a számolt be munkaerőhiányról a gépkezelők, a kisiparosok és a szakmunkások körében. A kkv-k 59%-ánál fizikai munkásokból sincs elég, 58%-uk pedig nehezen talál a szükséges készségekkel rendelkező szakembereket, kisegítő szakembereket és technikusokat. Vezetői állásokra, adminisztratív, irodai munkakörökbe, illetve szolgáltatási tevékenységekre sem találni elegendő jelentkezőt. Ezeken a területeken a kkv-k 39, illetve 34%-a számolt be nehézségekről.

Az olyan kezdeményezések, mint a készségfejlesztési paktum - új lapon nyílik meg., már most is foglalkoznak a készségfejlesztés kihívásaival és hiányosságaival, és jelentős mértékben hozzá fognak járulni a készségek európai évének eredményeihez. Eddig több mint 2 millió ember vett részt továbbképzésben vagy átképzésben, és több mint 1500 szervezet – köztük 20 nagyszabású partnerség - új lapon nyílik meg. – csatlakozott a készségfejlesztési paktum chartájához - új lapon nyílik meg.. A paktum tagjai több mint 15 000 képzési programot dolgoztak ki vagy frissítettek, és közel 160 millió eurót fektettek be készségfejlesztési kezdeményezésekbe.

A 2022-ben elindított Európai Akkumulátorszövetségi Akadémia - új lapon nyílik meg. mintájára a Bizottság „nettó zéró” ipart szolgáló akadémiák létrehozására tesz javaslatot annak érdekében, hogy felvértezze a munkavállalókat a zöld átálláshoz szükséges készségekkel. Az akadémiák, amelyek mindegyike a „nettó zéró” technológiára összpontosít, összefogják az ipart, a szociális partnereket, valamint az oktatási és képzési szolgáltatókat.

Videó a készségek európai évéről, amely a képzésnek a növekedés és az innováció szempontjából viselt értékére összpontosít, és arra ösztönzi az embereket, hogy új készségeket sajátítsanak el, amelyek közelebb viszik őket a jövőbeli lehetőségekhez.
VIDEÓ: A készségek európai éve.
A készségek európai éve

A készségek európai évének célja, hogy mindenki elismerje a képzés fontosságát, és aktívvá váljon.

Az EU a készségfejlesztés helyben történő fokozása és előmozdítása érdekében együttműködik a tagállamokkal, a szociális partnerekkel, a foglalkoztatási szolgálatokkal, a kereskedelmi és iparkamarákkal, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, a munkavállalókkal és a vállalatokkal.

Egy háromfős panel beszél a közönséghez, mögöttük kék háttérre vetítve a „European Year of Skills” (A készségek európai éve) felirat olvasható.

A „Making Skills Count - új lapon nyílik meg.” elnevezésű kiemelt rendezvényen mintegy 300 ember vett részt Brüsszelben, és több mint 1000-en csatlakoztak online. A Szakmai Készségek Európai Hete - új lapon nyílik meg. (október 23–27.) kiemelte a szakképzés fontosságát a gazdasági, éghajlati és társadalmi kihívásokra való reagálásban. Az év végéig több mint 900 nemzeti és helyi szintű rendezvényre került sor.

A készségek európai évének egyik kiemelt kezdeményezéseként az új európai Bauhaus kezdeményezés elindította a fenntartható építőiparhoz szükséges készségekkel foglalkozó Új Európai Bauhaus Akadémiát - új lapon nyílik meg., amely fel fogja gyorsítani az építőipari ökoszisztémához kapcsolódó továbbképzést és átképzést a regeneratív bioökonómiára - új lapon nyílik meg. való átállás támogatása érdekében. A bioökonómiában a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból és a halászatból származó megújuló biológiai erőforrásokat (pl. növények, erdők és halak) élelmiszerek, különféle anyagok és energia előállítására használják fel. Az akadémia első körben a bioalapú anyagok és a digitális technológiák használatával kapcsolatos tudásbeli hiányosságok azonosításával, valamint az építőipar fokozott körforgásos jellegével fog foglalkozni.

A készségek európai évéhez való fontos hozzájárulásként a Bizottság konzultált a szociális partnerekkel a szakmai gyakorlatok európai minőségi keretrendszerének - új lapon nyílik meg. aktualizálására és megerősítésére irányuló kezdeményezésről. A keretrendszer célja a szakmai gyakorlatok minőségének javítása, különösen a tanulási és képzési tartalom, valamint a munkafeltételek tekintetében, az oktatásból, a munkanélküliségből vagy az inaktivitásból való átmenet megkönnyítése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az emberek fejlesszék készségeiket és munkatapasztalatot szerezzenek.

A márciusban elindított, az egész EU-ra kiterjedő Innovációs Tehetség Platform - új lapon nyílik meg. segíteni fogja a vállalkozásokat, köztük az induló vállalkozásokat abban, hogy az EU-n kívül is megtalálják azokat a tehetségeket, akikre szükségük van. Ez növelni fogja a képzett személyek Európába irányuló és Európán belüli mobilitását a nemzetközi munkaerő-toborzás, valamint az uniós székhelyű munkáltatók és a nem uniós országok olyan képzett állampolgárai közötti kapcsolatteremtés támogatása révén, akik jogszerűen kívánnak az EU-ba költözni és az EU-ban dolgozni.

Több ember egy teremben; a kép előterében ketten egyforma pulóvert viselnek, és láthatóan el vannak merülve egy asztalnál végzett tevékenységben. Mögöttük többen állnak és figyelnek. Köztük Nicolas Schmit, aki éppen beszélget valakivel.
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos (elöl, jobbról a második) meglátogatja a Santarémi Szakmai Képzési Központot és a Kohászati és Fémmechanikai Ipari Szakképzési Központot, Lisszabon, Portugália, 2023. február 17.

Az elkövetkező években az EU népessége tovább fog csökkenni. Ha nem foglalkozunk ezzel, a demográfiai változás tovább súlyosbítja a munkaerőhiányt, és növeli az állami költségvetésekre nehezedő nyomást, amint azt a 2023. évi demográfiai jelentés - PDF-fájl – új lapon nyílik meg. is megerősíti. A vezetőknek az Európai Tanács júniusi ülésén elhangzott felhívását követően a Bizottság intézkedési eszköztárat - PDF-fájl – új lapon nyílik meg. terjesztett elő, hogy segítse a tagállamokat a demográfiai változások kezelésében. Az eszköztár célja, hogy minden generáció számára lehetővé tegye személyes törekvéseik megvalósítását és teljes potenciáljuk kiaknázását a gazdaságban és a társadalomban.

A tehetséggondozás különösen fontos azokban a régiókban, ahol csökken a munkaerő, és alacsony a középfokúnál magasabb szintű végzettséggel rendelkezők aránya, és amelyeket nagy arányban sújt a fiatalok elvándorlása. A tehetségpotenciál-növelési mechanizmust - új lapon nyílik meg. 2023 januárjában indították el a régiók tehetségeinek kiaknázására - új lapon nyílik meg. irányuló uniós stratégia részeként. Ez a mechanizmus támogatni fogja a munkaképes korú népesség gyorsabb csökkenése által érintett uniós régiókat a demográfiai átmenet hatásainak kezeléséhez szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésében, megtartásában és vonzásában. A Tehetségpotenciál-kiaknázási Platformot - új lapon nyílik meg., amely a régiók és a tagállamok politikai döntéshozóit, valamint az uniós szintű döntéshozókat tömöríti, hivatalosan novemberben indították el.

A demográfiai változások kezelésére szolgáló intézkedések eszköztára

Szülők

A munka és a magánélet összeegyez­tetésének, valamint a családi tervek megvalósításának az elősegítése.

Ifjúság

Annak lehetővé tétele a fiatalok számára, hogy magas színvonalú tanulási környezetben kibonta­koztassák a képességeiket, valamint a munka világába való átmenet megkönnyítése.

Idősek

Az egészséges és tevékeny időskor támogatása, valamint annak lehetővé tétele, hogy az emberek megőrizzék az irányítást saját életük felett, és továbbra is aktív tagjai maradjanak a gazdasági és a társadalmi életnek.

Migráció

A tehetségek EU-ba vonzása és integrálása.

Az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőkép - új lapon nyílik meg. végrehajtása teljes lendülettel zajlik. Jelenleg több mint 2000 uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű szervezet és hatóság működik együtt a különböző szakpolitikai területek közötti szorosabb együttműködés kialakítása, valamint a vidéki területek fenntarthatóságának és életképességének fokozása érdekében. 2023-ban létrehozták a Vidékfejlesztési Paktum koordinációs csoportját - új lapon nyílik meg. és elindították a Vidékfejlesztési Paktum közösségi platformját - új lapon nyílik meg., amely forrásokat biztosít a népességcsökkenéssel, az elöregedéssel és a demográfiai hanyatlással szembesülő vidéki közösségek számára. Az EU emellett politikai iránymutatást - új lapon nyílik meg. nyújtott a vidéki területek és a vidéki közösségek jólétének, rezilienciájának és társadalmi szerkezetének további erősítése érdekében.

Novemberben a Bizottság intézkedéseket - új lapon nyílik meg. terjesztett elő annak érdekében, hogy vonzóbbá tegye az EU-t az EU-n kívülről érkező tehetségek számára, és megkönnyítse az Unión belüli mobilitást. Az egyik legfontosabb kezdeményezés az uniós tehetségbázis létrehozására irányuló javaslat. Ez lesz az első uniós szintű munkaközvetítési platform, amelynek célja, hogy a hiányszakmák esetében minden képzettségi szinten megkönnyítse a nemzetközi munkaerő-toborzást. A kezdeményezést kísérő ajánlások egyszerűsítik és felgyorsítják az EU-n kívül szerzett készségek és képesítések elismerését. A bevándorlási és elismerési eljárásokkal kapcsolatos egyértelmű és átlátható online tájékoztatás és iránymutatás biztosítása révén az uniós tehetségbázis támogatni fogja a munkáltatókat és az álláskeresőket az összetett munkaerő-felvételi szabályok alkalmazásában. Ezenkívül megkönnyíti, valamint gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a nemzetközi munkaerő-felvételt valamennyi érintett számára. Az uniós tehetségbázis a tehetséggondozási partnerségek megvalósítását is segíteni fogja azáltal, hogy eszközt biztosít a részt vevő harmadik országbeli állampolgárok hatékony munkaközvetítéséhez.

A munkavállalók támogatása

A platform-munkavállalók körülményeinek javítása

Az Európai Parlament és a Tanács előrelépést ért el a platformalapú munkát végzők munkafeltételeinek javításáról szóló irányelvjavaslatról folytatott tárgyalásokban. A javaslat azt hivatott biztosítani, hogy a digitális munkaplatformon keresztül dolgozó személyeknek a tényleges munkavégzési feltételeiknek megfelelő foglalkoztatotti jogállásuk legyen, és élvezhessék az őket megillető munkavállalói jogokat, illetve megkapják a nekik járó szociális juttatásokat. Az irányelv ezenkívül új szabályokat állapít meg az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek digitális munkaplatformok tekintetében történő használatára vonatkozóan. Ez elősegíti az algoritmikus irányítás nagyobb átláthatóságát és elszámoltathatóságát, lehetővé téve az emberek számára, hogy megismerjék és megkérdőjelezzék a munkakörülményeiket érintő döntéseket.

Hány platformmunkavállaló van?

Az infografika szemlélteti, hogy gyors növekedés tapasztalható az EU-ban a digitális platformokon dolgozók számában.

Az infografikából leolvasható, hogy 2022-ben 28,3 millió digitálisplatform-munkavállaló volt az EU-ban. Számuk hasonló a feldolgozóiparban foglalkoztatottak számához, amely 29 millió. A digitális platformokon dolgozó munkavállalók száma 2025-re várhatóan 52%-kal nő, vagyis el fogja érni a 43 milliót.

Társaktól való tanulás a közigazgatási szervek számára

2023-ban 17 tagállamból mintegy 100 köztisztviselő vett részt egy új csereprojektben, amelynek célja az uniós politikai döntéshozók következő generációjának előkészítése volt. A közigazgatási együttműködési és csereprogram - új lapon nyílik meg. lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy tanuljanak más uniós közigazgatási szervek munkamódszereiből és kultúrájából. Finanszírozása a Technikai Támogatási Eszköz - új lapon nyílik meg. elnevezésű uniós program keretében történik, amely testre szabott technikai szakértelmet biztosít a tagállamok számára a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához.

Az egészségügyi szakemberek digitális készségei

A tavalyi év során Észtország, Spanyolország, Olaszország és Románia részesült támogatásban a Technikai Támogatási Eszköz által finanszírozott projektek keretében, amelyek célja egészségügyi szakembereik digitális kompetenciáinak megerősítése és a jövőben folyamatos továbbképzés biztosítása volt. A projektek nemzeti és regionális szinten támogatják az egészségügyi hatóságokat a digitális készségekre vonatkozó tervek és operatív iránymutatások kidolgozásában az elektronikus egészségügyi dokumentáció elfogadásának és használatának megkönnyítése érdekében.

Munkahelyi egészségvédelem és biztonság

Novemberben a Parlament és a Tanács ideiglenesen megállapodott - új lapon nyílik meg. arról, hogy az ólom esetében az expozíciós határértékeket a jelenlegi határérték egyötödére csökkentik. Az ólom káros hatással lehet a szexuális működésre és a termékenységre, emellett károsan befolyásolhatja az ólomexpozíciónak kitett nők magzatának vagy utódainak fejlődését. Támogatták továbbá az első expozíciós határérték bevezetését a diizocianátoknak nevezett vegyi anyagokra vonatkozóan, amelyek légzőszervi betegségeket, például asztmát okozhatnak. Ezek a változások – a legújabb tudományos bizonyítékokon alapuló bizottsági javaslatot - új lapon nyílik meg. követően – kulcsfontosságúak lesznek a munkavállalók védelme szempontjából a klímasemlegességre való átállás során. Az ólom és a diizocianátok egyaránt gyakran kerülnek felhasználásra például akkumulátorok gyártása és a könnyebb elektromos járművek gyártására irányuló folyamatok során, emellett szélturbinákban vagy szigetelőanyagokként az épületfelújításoknál.

Az EU módosította a jogszabályokat - új lapon nyílik meg., hogy az azbeszt esetében jelentősen csökkentse a foglalkozási expozíciós határértéket - új lapon nyílik meg.. Ez fontos lépést jelent a munkavállalók azbeszttel szembeni hatékonyabb védelme felé, mivel az azbeszt egy rendkívül veszélyes, rákot okozó anyag, és számos épületben még mindig jelen van. Az EU átfogó megközelítésének része, hogy hatékonyabban védje az embereket és a környezetet az azbeszttel szemben, és biztosítsa azbesztmentes jövőnket.

Az élet megkönnyítése a digitális szociális biztonsági rendszerek koordinálásával

A Bizottság gyakorlati lépésekre tett javaslatot - új lapon nyílik meg. az európai szociális biztonsági rendszerek koordinációjának további digitalizálását illetően. A digitális eszközök teljes körű kihasználása javítani fogja a nemzeti szociális biztonsági intézmények közötti információcserét, és felgyorsítja az igénybe vehető ellátások határokon átnyúló elismerését és nyújtását. Ezáltal megkönnyíti az uniós lakosok számára, hogy külföldön éljenek, dolgozzanak és utazzanak, a vállalkozások számára, hogy más tagállamokban folytassanak üzleti tevékenységet, a nemzeti közigazgatások számára pedig a szociális biztonság határokon átnyúló koordinálását (lásd az 5. fejezetet).

Oktatás, képzés és élethosszig tartó tanulás

Erasmus+ program

Eddig csaknem 14 millió résztvevővel az Erasmus+ - új lapon nyílik meg. az egyik legemblematikusabb uniós program, amely az oktatást, a képzést, az ifjúságot és a sportot is magában foglalja. A Bizottság a program 2023. évi költségvetését összesen 4,43 milliárd euróra növelte, ami a program eddigi legmagasabb éves pénzügyi allokációját jelenti. Ez megerősítette az Erasmus+ program befogadással, aktív polgári szerepvállalással és demokratikus részvétellel, valamint a zöld és digitális átállással kapcsolatos prioritásait az EU-ban és nemzetközi szinten egyaránt. A felülvizsgált munkaprogram 100 millió eurót tartalmazott az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által érintett tanulók és oktatási személyzet támogatására. Az Erasmus+ nemzetközi dimenzióját a költségvetés 31 millió euróval történő növelése erősítette meg, amelyet a nemzetközi együttműködési projekteket támogató mobilitási projektek fejlesztésére és felsőoktatásbeli kapacitásépítésre fognak felhasználni. A program 2023-ban támogatta egy nyitott digitális oktatási környezet létrehozását az ukrán felsőoktatási intézményekbe beiratkozott diákok, az Ukrajnából menekülők vagy a belső menekültek számára.

2023. évi számadatok az Erasmus+ programban részt vevő felsőoktatási hallgatókról

Az infografika bemutatja az Erasmus+ programban részt vevő hallgatókra vonatkozó demográfiai adatokat, a külföldi tartózkodásuk átlagos időtartamát és a támogatás átlagos összegét 2023-ban.

Az infografika a 2023-ban az Erasmus+ programban részt vevő hallgatók átlagos profilját mutatja be. Ezek szerint a csereprogramban részt vevő diákok átlagéletkora 22,5 év volt, jellemzően 5,18 hónapot töltöttek külföldön, és átlagosan havi 374 euró összegű támogatást kaptak. A csereprogramot végző hallgatók 61%-a volt nő, 39%-uk pedig férfi.

Európai oktatási térség

Az európai oktatási térség - új lapon nyílik meg. egy olyan kezdeményezés, amely segíti a tagállamokat az inkluzívabb és reziliensebb oktatási és képzési rendszerek kiépítése érdekében folytatott együttműködésben. Célja, hogy javítsa a minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést, lehetővé tegye a tanulók számára, hogy könnyen mozoghassanak a különböző országok oktatási rendszerei között, és elősegítse az egész életen át tartó tanulás kultúrájának kialakítását. Az európai oktatási térség kiépítésének félidejében a Tanács elismerte az elért eredményeket - új lapon nyílik meg., valamint azt, hogy a tagállamoknak, a Bizottságnak és az érdekelt felek szélesebb körének további erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy ez 2025-re megvalósuljon.

Iliana Ivanova egy mikrofonnal ellátott asztalnál ül.
Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős európai biztos (jobbra) az európai oktatási térség félidős értékelési rendezvényén, Brüsszel, Belgium, 2023. október 10. A magas szintű rendezvény az európai oktatási térség megvalósítása terén elért eredményekről és az előttünk álló kihívásokról szólt.

A tanulási célú mobilitással foglalkozó polgári vitacsoport - új lapon nyílik meg. (lásd még a 9. fejezetet) 21 konkrét ajánlást fogalmazott meg azzal a céllal, hogy mindenki számára jobb külföldi tanulási lehetőségeket biztosítsanak az EU-ban. Ezeket figyelembe vették a Bizottság tanácsi ajánlásra - új lapon nyílik meg. irányuló javaslatának kidolgozása során, amelyben a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy az EU-n belüli tanulási célú mobilitást tegyék az oktatás és képzés szerves részévé.

Digitális oktatás

A digitális készségek elengedhetetlenek a társadalomban és a munkában való részvételhez, valamint a társadalmi befogadás megvalósításához. Az EU célja, hogy fejlessze az emberek online tanulási módszereit, és biztosítsa, hogy mindenki rendelkezzen azokkal a digitális készségekkel, amelyekre ma és a jövőben szüksége van.

Ezt szem előtt tartva az EU novemberben két ajánlást fogadott el - új lapon nyílik meg., amelyek célja, hogy iránymutatást és támogatást nyújtsanak a tagállamoknak a polgárok digitális készségeinek fejlesztésében és a digitális szakadék kezelésében. Az ajánlások a 2021–2027-es digitális oktatási cselekvési terv - új lapon nyílik meg. végrehajtásának részét képezik. Ezzel párhuzamosan folytatódik a terv 13 intézkedésével kapcsolatos munka. Júniusban például gyakorlatközösség jött létre, hogy támogassa a felsőoktatási tartalmakat és oktatási adatokat kezelő európai csereplatformot, amely a Digitális Oktatási Platform - új lapon nyílik meg. részét képezi. A Bizottság kísérleti projektet is indított a digitális készségek európai tanúsítványának - új lapon nyílik meg. kidolgozására, amely segítséget nyújtana abban, hogy a munkáltatók és a képzési szolgáltatók határokon átnyúlóan gyorsan és könnyen elismerjék a digitális készségeket. (A digitális készségekkel kapcsolatos további információkért lásd az 5. fejezetet.)

Videó Filipa De Sousa Rocha portugál számítástechnikai mérnökről, aki olyan rendszert dolgozott ki a látássérült gyermekek digitális oktatásának javítására, amely az inkluzív tanulásra és az oktatási egyenlőség támogatására összpontosít.
VIDEÓ: Fiatal Feltalálók Díja: akadálymentes műsorok látássérült gyermekek számára.

Inkluzívabb oktatási rendszerek

A Technikai Támogatási Eszköznek köszönhetően Spanyolország, Olaszország és Portugália egy, a regionális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló, több országra kiterjedő projekt révén inkluzívabbá teszik oktatási rendszereiket a hátrányos helyzetű tanulók számára. Az eszköz keretében nyújtott finanszírozás Írországot és Finnországot is segíti a tanárok továbbképzésére, valamint a minőségi és inkluzív oktatás előmozdítására vonatkozó ütemtervek kidolgozásában, valamint támogatást jelent Romániának a korai iskolaelhagyók számának csökkentését célzó rendszer létrehozásában és végrehajtásában.

A könyvek és az olvasás népszerűsítése

Márciusban került megrendezésre az első Európai Szerzők Napja, a Kreatív Európa program új kezdeményezése, amelynek keretében több mint 1000 rendezvényt szerveztek. A kezdeményezés célja az volt, hogy a fiatalabb generációval újra megszerettesse a könyvolvasást, és arra ösztönözze az embereket, hogy felfedezzék az európai irodalom kulturális és nyelvi sokszínűségét.

Az Európai Szerzők Napjának figyelemfelkeltő plakátja, amelyen egy kéz egy uniós csillagkoszorúval díszített könyvbe ír; a könyvből irodalmi szereplők lépnek ki.

A kutatás támogatása

A kutatásból és az innovációból kiinduló, elsősorban a Horizont Európa - új lapon nyílik meg. finanszírozása révén támogatott öt uniós küldetés - új lapon nyílik meg. segíti a Bizottságot az európai zöld megállapodással, Európa digitális korra való felkészítésével és az európai rákellenes tervvel kapcsolatos munkájában. Az egyes küldetések ambiciózus, gyakorlati és mérhető célokat határoznak meg annak érdekében, hogy az EU-ban mindenki számára kézzelfogható eredményeket érjenek el. Az elért eredmények értékelése azt mutatja - új lapon nyílik meg., hogy a küldetések jó úton haladnak ahhoz, hogy 2030-ra elérjék ambiciózus céljaikat.

A valódi és tartós hatás elérése érdekében a küldetések az állami és magánszereplők széles körét mozgósítják – a tagállamoktól, a regionális és helyi hatóságoktól kezdve egészen a kutatóintézetekig, a mezőgazdasági termelőkig, a beruházókig és az EU-n kívüli társult partnerekig. Emellett együttműködnek a polgárokkal az új megoldások és megközelítések elterjedésének ösztönzése érdekében. 2023-ban elindult az új európai Bauhausra vonatkozó hatodik küldetés előkészítő szakasza. Az innovációközpontú küldetés célja, hogy 2035-ig Európa-szerte számos városnegyedben érjen el pozitív változásokat, széppé, fenntarthatóvá és befogadóvá alakítva azokat.

Videó, amely összefoglalja az EU rákellenes küldetésének konferenciáját, amely a fiatal ráktúlélők előtt álló egyedi kihívásokkal és a számukra nyújtott támogatással foglalkozott, és jelentős lépést jelent a hosszú távú szerepvállalás és érdekérvényesítés felé.
VIDEÓ: Az EU rákellenes küldetése – a fiatal ráktúlélők szükségleteinek kezelése.

A Horizont Európa program részeként az Európai Kutatási Tanács - új lapon nyílik meg. rangos ösztöndíjrendszerein keresztül segíti a tudás határainak kiterjesztését a tudomány és az ösztöndíjak valamennyi területén. 2023-ban a tanács összesen 2 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást ítélt oda olyan projekteknek, amelyeket tudományos kiválóságuk alapján választottak ki.

A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések - új lapon nyílik meg. a doktori képzés és a kutatók posztdoktori képzésének kiemelt uniós finanszírozási programja. 2023-ban a program közel 3000 projektet és 4400 szervezetet támogatott, amelyeket 2021-ben és 2022-ben választottak ki finanszírozásra. A több mint 1,6 milliárd euró összegű finanszírozás több mint 15 000 doktorjelölt képzésére szolgál a felsőoktatásban és azon kívül.

Mariya Gabriel mosolyogva ül egy versenyautóban, amelyen különböző szponzori logók láthatók. A háttérben nézők láthatók.
Mariya Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős akkori európai biztos a REPowerEU hidrogénvölgyek segítségével történő kivitelezéséről szóló rendezvényen, Brüsszel, Belgium, 2023. március 1. A Bizottság az európai hidrogéniparral, a tudományos közösséggel és az uniós régiókkal együtt elkötelezett amellett, hogy felgyorsítsa a hidrogénvölgyek kutatására, fejlesztésére, demonstrációjára és gyakorlati megvalósítására irányuló közös fellépést.

Két, uniós finanszírozásban részesülő kutató nyerte el a 2023. évi fizikai Nobel-díjat - új lapon nyílik meg.. Krausz Ferenc és Anne L’Huillier közel 9,5 millió euró összegű támogatást kapott az Európai Kutatási Tanácstól. Ezenkívül más uniós kutatási programok, többek között a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések révén is részesültek támogatásban. A díjat Pierre Agostini fizikussal együtt nyerték el „kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.

Két személy egymás melletti portréi: balra egy magabiztos, karba tett kézzel álló férfi, jobbra egy szemüveget viselő, mosolygó nő.
Krausz Ferenc (balra © Peter Seidel) és Anne L’Huillier (jobbra © Kennet Ruona/Lund University).

Júliusban a Bizottság tanácsi ajánlásra tett javaslatot - új lapon nyílik meg. a kutatói életpályára vonatkozó új európai keretrendszer, az új kutatói charta és az európai kutatói kompetenciakeret létrehozásáról. E kezdeményezések fő célja, hogy a kutatókat Európában tartsák, hogy az Uniót vonzó célponttá tegyék az EU-n kívüli kutatók számára, és hogy a kutatói karriert mint vonzó lehetőséget népszerűsítsék a fiatal hallgatók és diplomások körében.

Az új díj azoknak a tudományos és kutatószervezeteknek a teljesítményét ismeri el, amelyek a kutatás és az innováció terén elősegítik a nemek közötti egyenlőséget. Az első díjazottakat a nemzetközi nőnapon (március 8-án) hirdették ki. „A nemek közötti egyenlőség bajnokai” uniós díjat - új lapon nyílik meg. három ír és egy svéd felsőoktatási intézmény kapta meg.

Az egyenlőségközpontú uniót célzó intézkedések fokozása

A nemek közötti egyenlőség

Bár az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bérhez való jog az EU egyik alapelve, az EU-ban a nők átlagosan körülbelül 13%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Ugyan a nemek közötti bérszakadék - új lapon nyílik meg. összetett kérdés, ehhez nagymértékben hozzájárul a bérdiszkrimináció. A bérek átláthatóságára vonatkozó új szabályok - új lapon nyílik meg. célja az egyenlő bérhez való jog alkalmazásának megerősítése és a nemek közötti bérszakadék megszüntetésének elősegítése. A bérek átláthatóságáról szóló irányelv - új lapon nyílik meg. jogot biztosít a munkavállalóknak arra, hogy tájékoztatást kapjanak az azonos munkát vagy egyenlő értékű munkát végzők átlagos bérszintjéről, lehetővé téve a munkavállalók számára, hogy azonosítsák a nemi alapon történő bérdiszkriminációt, és fellépjenek ellene.

Az irányelv azt is lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy érvényesítsék az egyenlő bérhez való jogukat, ha úgy vélik, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket. Biztosítani fogja például, hogy a bérdiszkrimináció áldozatait megfelelő egyesületek és szervek, például esélyegyenlőségi szervek képviselhessék a bíróságon. Ezenkívül jobb kártérítést biztosít az áldozatok számára, és szigorúbb szankciókat ír elő a jogsértésekért. Az új szabályokat 2026. június 7-ig kell beépíteni a nemzeti jogba.

A Bizottság a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programján - új lapon nyílik meg. keresztül továbbra is támogatta a nemi alapú erőszak és a gyermekek elleni erőszak megelőzését és leküzdését - új lapon nyílik meg. célzó intézkedéseket. Tizenhárom projektet választottak ki közel 30 millió euró összegű finanszírozásra. A kiválasztott javaslatok közül hét a nemi alapú erőszakra és a kapcsolati erőszakra, öt a gyermekek elleni erőszakra irányul, egy pedig felnőttekre és gyermekekre egyaránt vonatkozik.

Vĕra Jourová, Helena Dalli és Paulina Brandberg állnak mosolyogva egy kisebb emelvény előtt, mögöttük egy európai és egy svéd zászló.
Balról jobbra: Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, Paulina Brandberg, a nemek közötti egyenlőségért felelős svéd miniszter és helyettes munkaügyi miniszter, valamint Helena Dalli, az egyenlőségért felelős európai biztos az Európai Tanács elnökségének nevében részt vesz az Unió isztambuli egyezményhez való csatlakozásának alkalmából szervezett rendezvényen, Brüsszel, Belgium, 2023. június 19.

Fontos mérföldkő volt, hogy az EU júniusban csatlakozott a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló isztambuli egyezményhez - új lapon nyílik meg.. Ez bizonyítja az EU mind a 27 tagállamra kiterjedő elkötelezettségét a nemi alapú erőszak elleni fellépés fokozása mellett, valamint a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak valamennyi áldozatát támogató fellépés mellett. Az egyezmény az Európai Unióban 2023. október 1-jén lépett hatályba.

Videó, amely a nemi sztereotípiákat cáfolja meg, és arra ösztönzi a közönséget, hogy a mindennapi helyzetekben megkérdőjelezze meggyőződését, és leküzdje a tévhiteket és előítéleteket.
VIDEÓ: A nemi sztereotípiák elleni küzdelem..

A nemi sztereotípiák a nemek közötti egyenlőtlenségek kiváltó okai. A márciusban indított „#EndGenderStereotypes - új lapon nyílik meg.” kampány olyan nemi sztereotípiákat céloz meg, amelyek az élet minden területén érintik a férfiakat és a nőket, beleértve a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, a pályaválasztást és a vezetői pozíciók lehetőségeit. Célja, hogy felhívja a figyelmet a valós helyzetekben fennálló sztereotípiákra, és ösztönözze az embereket a diszkriminatív gyakorlatok megkérdőjelezésére és kezelésére.

Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló 2020–2025-ös stratégia végrehajtása

Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló, a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó stratégia végrehajtásával kapcsolatos 2023. évi eredményjelentés - PDF-fájl – új lapon nyílik meg. számos leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer (LMBTIQ) vonatkozású intézkedést mutat be, és az derül ki belőle, hogy a stratégia keretében végrehajtott intézkedések többsége már megvalósult vagy végrehajtás alatt áll. A jelentés információkkal szolgál majd az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia 2025-ig történő sikeres végrehajtása érdekében teendő lépésekről folytatott megbeszélésekhez.

A Bizottság növelte a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program keretében nyújtott finanszírozását az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem és az LMBTIQ-személyek egyenlőségének előmozdítása érdekében, és a 2023–2024-es időszakban 3 millió eurót különített el kifejezetten az LMBTIQ-közösséget támogató projektekre.

A Bizottság 2023-ban indította el a „Keep Your Eyes Open - új lapon nyílik meg.” („Tartsd nyitva a szemed”) kampányt az áldozatok jogairól szóló 2020–2025-ös uniós stratégia - új lapon nyílik meg. egyik kezdeményezéseként azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a bűncselekmények áldozatainak, köztük az LMBTIQ-ellenes gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak jogaira. A kampány célja, hogy az áldozatok barátait és családjait arra ösztönözze, hogy nyújtsanak segítséget és támogatást. A végső cél annak biztosítása, hogy az áldozatok tisztában legyenek jogaikkal, és feljogosítva érezzék magukat, hogy jogorvoslatért folyamodjanak.

Tömeg sétál egy szivárványzászló alatt, amelyet a kezükkel tartanak a magasban.
Ezrek tüntetnek a diszkrimináció ellen az évente megrendezett, egyenlőség melletti felvonuláson, Krakkó, Lengyelország, 2023. március 20. © AFP

A befogadás és a sokféleség előmozdítása

„A befogadás és a sokszínűség európai fővárosai” díj 2023. évi nyertesei

A befogadás és a sokszínűség európai fővárosai - új lapon nyílik meg.” évente kiosztott díj a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló uniós munka - új lapon nyílik meg. részét képezi. 2023-ban hét tagállam települései, illetve régiói kaptak elismerést a méltányosabb társadalmak kiépítése terén végzett munkájukért. A nyertesek - új lapon nyílik meg. előmozdítják a sokszínűséget és a befogadást a nem, a szexuális irányultság, a faji és etnikai származás, a vallás és meggyőződés, a fogyatékosság, valamint az életkor tekintetében.

Terrassa város önkormányzata,

Spanyolország

Brüsszel fővárosi régió,

Belgium

Helsinki városa,

Finnország

La Zarza város önkormányzata,

Spanyolország

Labin városa,

Horvátország

Fundão önkormányzata,

Portugália

Gdańsk városa,

Lengyelország

Katalónia,

Spanyolország

Reggio Emilia városa,

Olaszország

Mennyire kezelik jól a munkáltatók/szervezetek a sokszínűséget?

A májusban, az Európai Sokszínűségi Hónap - új lapon nyílik meg. során közzétett uniós sokszínűségi önértékelő eszköz - új lapon nyílik meg. segítségével a köz- és a magánszektorbeli munkáltatók, valamint a kis és a nagy szervezetek is megtudhatják, mennyire jól kezelik a sokszínűséget hat kategória tekintetében.

Szervezeti sokszínűségi infrastruktúra

Munkaerő-felvétel

Szakmai előmenetel

Szerződési feltételek

A sajátos igények elismerése

Szervezeti profil

A romák Európa legnagyobb etnikai kisebbsége. Sok roma továbbra is megkülönböztetést és társadalmi kirekesztést tapasztal. Januárban a Bizottság áttekintő jelentést - új lapon nyílik meg. adott ki a nemzeti romastratégiákról, értékelte azokat a tagállamok által tett kötelezettségvállalások fényében, és iránymutatást adott a fejlesztést vagy jelentősebb erőfeszítést igénylő területeket illetően. A Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy a lehető legjobban használják ki az uniós finanszírozási eszközöket, és vizsgálják felül nemzeti kereteiket annak érdekében, hogy azok jobban kövessék a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről szóló tanácsi ajánlást - új lapon nyílik meg..

2023 végén jelentős mértékben nőtt a gyűlöletbeszédek és a gyűlölet-bűncselekmények száma Európában, különösen a zsidó és muzulmán közösségekkel szemben. Decemberben a Bizottság közzétette a „Nincs helye a gyűlöletnek: európai összefogás a gyűlölet ellen - új lapon nyílik meg.” című közleményét, amely összegyűjtötte az ezzel kapcsolatos uniós intézkedéseket. A közlemény a meglévő kulcsfontosságú munkaterületekre, többek között az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó uniós stratégiára - új lapon nyílik meg. épült, és cselekvésre szólította fel valamennyi európai polgárt, hogy álljanak ki a gyűlölet ellen, és szólaljanak fel a tolerancia és a tisztelet mellett (lásd még a 7. fejezetet).

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021–2030)

Az egyenlőségközpontú Unió csak akkor valósítható meg, ha a fogyatékossággal élő személyek élnek jogaikkal, és mindenki máshoz hasonlóan teljes mértékben részt vehetnek a társadalomban és a gazdaságban.

Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek Unió-szerte egyenlő hozzáférést élvezhessenek a kedvezményekből és egyéb juttatásokból származó előnyökhöz, és szabadon mozoghassanak a tagállamok között, a Bizottság a következőkre tett javaslatot - új lapon nyílik meg.:

  • új európai fogyatékossági kártya, valamint
  • a fogyatékossággal élő személyek európai parkolási kártyája.

A javasolt európai fogyatékossági kártya célja, hogy valamennyi tagállamban a fogyatékosságot igazoló bizonyítékként szolgáljon. Egyenlő hozzáférést biztosít a kártya tulajdonosai számára a felkeresett tagállam lakosainak is biztosított különleges feltételekhez és kedvezményes elbánáshoz (pl. ingyenes belépés, csökkentett tarifák és elsőbbségi hozzáférés). Ez a tömegközlekedésre, kulturális eseményekre, múzeumokra, sportközpontokra stb. vonatkozik. A kártya kiegészíti a meglévő nemzeti fogyatékossági igazolványokat. Az új kártyáról szóló nyilvános konzultáció a hozzáférhetőség biztosítása érdekében több alternatív formátumban is elérhető volt. Ennek eredményeként több mint 2500 fogyatékossággal élő személy járult hozzá - új lapon nyílik meg. a kezdeményezéshez.

A javasolt új parkolási kártya ugyanolyan jogokat biztosít a fogyatékossággal élő személyek számára fenntartott parkolóhelyek és létesítmények használatára, mint az érintett tagállam lakosainak. Az új kártya a nemzeti parkolási kártyákat hivatott felváltani.

A kezdeményezésről jelenleg folynak a tárgyalások a Parlament és a Tanács között.

Fogyasztóvédelem

2023-ban a Bizottság az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős hatóságokkal együttműködve (a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat - új lapon nyílik meg. keretében) továbbra is jelentős lépéseket tett a fogyasztók tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni védelme terén. Ami az utazási ágazatot illeti, a hálózat döntő szerepet játszott annak biztosításában, hogy járattörlés esetén a fogyasztók tisztességes bánásmódban részesüljenek. Egy másik jelentős fejlemény, hogy a Google párbeszédet folytatott a hálózattal, amelynek során kötelezettséget vállalt - új lapon nyílik meg. arra, hogy az uniós szabályokkal összhangban világosabb és pontosabb tájékoztatást fog nyújtani a fogyasztóknak.

A korszerűsített szabályok biztosítani fogják, hogy az uniós fogyasztóknak csak biztonságos termékeket kínáljanak, függetlenül azok eredetétől és attól, hogy azokat hagyományos üzletekben vagy online piactereken értékesítik-e. A fokozódó digitalizációval, az új technológiai fejlődéssel és a globalizált ellátási láncokkal kapcsolatos kihívásokat kezelni kívánó új szabályok - új lapon nyílik meg. júniusban léptek hatályba, és 2024. december 13-tól valamennyi tagállamban alkalmazandók lesznek.

Novemberben új szabályok léptek életbe a hitelt igénylő fogyasztók védelme - új lapon nyílik meg. érdekében (pl. autóvásárlási kölcsön esetén). Céljuk annak biztosítása, hogy a fogyasztók pontosan tisztában legyenek azzal, hogy mire vállalkoznak, és hogy az információk igazodjanak a digitális eszközökhöz.

Emellett decemberben hatályba léptek a távollevők között (pl. online vagy postai úton) kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre - új lapon nyílik meg. vonatkozó korszerűsített szabályok. A jogszabály egyértelmű szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy a szerződés megkötése előtt milyen tájékoztatást kell nyújtani a fogyasztóknak. Bevezeti továbbá a fogyasztó számára azt a lehetőséget, hogy az eladó honlapján könnyen megtalálható „elállási gomb” segítségével elálljon a szerződéstől. A 2026 közepétől alkalmazandó új szabályok azt is lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy kapcsolatba lépjenek egy valós személlyel, ha a csevegőrobot nem kielégítő.

A főbb utazási irodák kötelezettséget vállaltak arra, hogy:

járattörlés esetén jobban tájékoztatják a fogyasztókat az őket megillető jogokról;

felgyorsítják a jegyárak visszatérítését, legfeljebb 14 napos várakozási idővel a fogyasztó számára (legfeljebb 7 nap a légitársaságok számára az utasok vagy a jegyfoglaláshoz igénybe vett közvetítő számára történő visszatérítéshez, és 7 nap a közvetítő számára a visszatérítés feldolgozására);

átlátható elérhetőségeket biztosítanak;

tájékoztatást nyújtanak a szolgáltatási csomagjukhoz kapcsolódó konkrét előnyökről;

elmagyarázzák, hogy az egyes szolgáltatások milyen következményekkel járnak a fogyasztói jogokra járatfennakadások esetén.