Szolidaritás Ukrajnával

Pénzügyi segítségnyújtás és katonai támogatás

Az EU és tagállamai Oroszország agressziós háborújának kezdetétől 2023 végéig összesen közel 85 milliárd euró összegű támogatást - új lapon nyílik meg. bocsátottak Ukrajna és az ukrán nép rendelkezésére. Ez mindenekelőtt 25,2 milliárd euró összegű makroszintű pénzügyi támogatást - új lapon nyílik meg. tartalmaz, beleértve a makroszintű pénzügyi támogatás plusz eszközön keresztül 2023-ban Ukrajnának nyújtott 18 milliárd euró összegű támogatási csomagot - új lapon nyílik meg. is. A makroszintű pénzügyi támogatás az EU által biztosított pénzügyi segítségnyújtás egyik típusa, amelynek célja, hogy segítse a súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő partnerországokat gazdaságuk stabilizálásában és a szükséges reformok végrehajtásában. Ezek a pénzeszközök segítik Ukrajnát abban, hogy továbbra is fizetni tudja a béreket és a nyugdíjakat; fenn tudja tartani az alapvető közszolgáltatásokat, például kórházakat, iskolákat és a lakóhelyüket elhagyó személyek szállásait; továbbá hogy helyre tudja állítani a kritikus infrastruktúrát. A támogatás emellett segíti az országot az olyan intézményi reformok végrehajtásában, mint például a korrupció elleni küzdelem és az igazságügyi reformok.

Az EU és tagállamai által Ukrajnának eddig nyújtott együttes katonai támogatás összege meghaladja a 27 milliárd eurót, beleértve az Európai Békekeret - új lapon nyílik meg. útján elkülönített 5,6 milliárd eurót. Ez magában foglalja lőszerek közös beszerzését és Ukrajnába történő azonnali szállítását, amelyről 2023 márciusában született megállapodás - PDF-fájl – új lapon nyílik meg., és az év végéig mintegy 313 600 lőszer és 3315 rakéta leszállítása történt meg. Az Európai Békekeret az Európai Unió Tanácsa által kezelt 362 millió euró keretösszeggel járul hozzá az ukrán fegyveres erők katonai képességeinek növeléséhez, az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója - új lapon nyílik meg. keretében. Az Ukrajnának nyújtott fennmaradó katonai segítségnyújtás nagy részét a tagállamok kétoldalú alapon biztosítják és finanszírozzák.

Ukrajna júniusban hozzáférést kapott az EU infrastruktúra-finanszírozási programjához - új lapon nyílik meg., az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz - új lapon nyílik meg.. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna jelenleg olyan infrastrukturális projektek uniós finanszírozására pályázhat, amelyek javítják energetikai, közlekedési és digitális összeköttetéseit az EU-val. 2023-ban az EU történelmi jelentőségű döntést - PDF-fájl – új lapon nyílik meg. hozott az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, elismerve az uniós normákhoz való igazodás érdekében az ország által tett jelentős erőfeszítéseket (lásd a 8. fejezetet).

Végezetül az EU egész évben támogatást nyújtott Ukrajna szomszédainak, különösen Moldovának, amely 58 millió euró összegű humanitárius segélyben és megnövelt összegű makroszintű pénzügyi támogatásban részesült, valamint hozzáférést kapott az EU infrastruktúra-finanszírozási programjához - új lapon nyílik meg..

Az EU lakosságának 89%-a egyetért azzal, hogy az EU-nak továbbra is humanitárius támogatást kell nyújtania az ukrajnai háború által érintett embereknek.

Az EU lakosságának 85%-a egyetért azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója rávilágított: az EU-nak gondoskodnia kell energia- és gazdasági biztonságáról.

Az EU lakosságának 79%-a egyetért azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója rávilágított: az EU-ban növelni kell a tagállamok közötti katonai együttműködést.

Az EU lakosságának 77%-a egyetért azzal, hogy az orosz hatóságokat felelősségre kell vonni a jelenlegi ukrajnai helyzetért.

Az EU lakosságának 71%-a egyetért azzal, hogy az EU-nak továbbra is szolidaritást kell tanúsítania Ukrajnával.

Források: 533. számú Eurobarométer gyorsfelmérés - új lapon nyílik meg., 2023. szeptember; 100. számú Eurobarométer jelentés - új lapon nyílik meg., 2023. december.

Uniós szankciók

Az Ukrajnának és az ukrán népnek nyújtott pénzügyi támogatás és egyéb kézzelfogható segítségnyújtás mellett az EU példa nélküli és átfogó szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, válaszul annak Ukrajna elleni agressziós háborújára.

Az igazságtalan és jogellenes háborúra adott uniós válaszintézkedések egyikeként bevezetett szankciók célja, hogy gyengítsék Oroszország gazdasági kapacitását, és korlátozzák agressziós háborújának finanszírozására való képességét. Ebben az értelemben a szankciók megfelelnek az EU fő célkitűzésének, azaz az igazságos és tartós béke megteremtését szolgálják. 2022. február 23. óta az EU összesen 12 szankciócsomagot vezetett be Oroszországgal szemben. A szankciók nemcsak konkrét személyek és szervezetek ellen irányulnak, hanem a pénzügyi, ipari, közlekedési és energiaágazatot is megcélozzák.

Az EU partnereivel együttműködésben megállapodott a szankcionált harctéri áruk prioritási listájáról - PDF-fájl – új lapon nyílik meg.. A vállalkozásoknak kellő gondossággal kell eljárniuk ezekkel az árukkal kapcsolatban, és harmadik országok nem exportálhatják azokat Oroszországba. Emellett az EU azonosította azokat a gazdasági értelemben kritikus árukat - PDF-fájl – új lapon nyílik meg., amelyek esetében rendellenes kereskedelmi forgalom tapasztalható. Nyomon követte, amint ezeket az árukat bizonyos harmadik országokon keresztül Oroszországba szállították.

A vagyoni eszközök befagyasztására irányuló intézkedések képezik az egyik legláthatóbb és politikailag leginkább fontos szankciótípust. Jelenleg összesen közel 1950 szervezet és személy - új lapon nyílik meg. tartozik korlátozó intézkedések hatálya alá, és több mint 28 milliárd euró értékben fagyasztottak be orosz és belarusz oligarchák és vállalatok tulajdonában álló vagyont. A tagállamok emellett bejelentést tettek több mint 200 milliárd euró összegű, az Orosz Központi Bank tulajdonában álló, EU-n belüli eszköz befagyasztásáról.

Maga a háború és a korlátozó intézkedések jelentős nyomás alá helyezik Oroszország gazdaságát, mivel hozzájárulnak a kiadások gyors növekedéséhez, a rubel leértékelődéshez, az infláció növekedéséhez és a munkavállalók kiesése miatt feszes munkaerőpiachoz. A rubel az értékének mintegy 40%-át veszítette el a 2022 nyarán elért legmagasabb árfolyamához képest, ami arra kényszerítette az Orosz Központi Bankot, hogy 8%-ról 16%-ra emelje kamatlábait, és megerősítse a tőkekorlátozásokat. Az olajból és gázból származó költségvetési bevételek a G7-partnerekkel egyeztetett olajárplafonnak köszönhetően 2023-ban 40%-kal csökkentek. Ez a hatás idővel csak fokozódni fog, mivel az intézkedéseket úgy alakították ki, hogy azok hosszú távú hatást gyakoroljanak Oroszország költségvetésére, valamint ipari és technológiai bázisára.

Oroszország szövetségesére, Belaruszra is szankciókat vetnek ki. Az országon belüli emberi jogi jogsértésekre és a civil társadalom elnyomására reagálva a Tanács 2023. augusztus 3-án elfogadta a hetedik szankciócsomagot - új lapon nyílik meg.. Az EU nem általános szankciókat vet ki az ország egészére, hanem a belarusz gazdaság olyan stratégiai ágazatait célozza meg, mint a fegyverkereskedelem, a potenciálisan katonai felhasználással rendelkező technológiák kereskedelme, valamint a légi közlekedési ágazatban és az űriparban használt áruk kereskedelme.

A dezinformáció elleni küzdelem

Oroszország állami tulajdonú médiaorgánumain és kapcsolódó hírcsatornáin keresztül torz információkat és háborús propagandát terjeszt, megkísérli igazolni az Ukrajna elleni agresszív lépéseit, és a felelőséget Ukrajnára és a Nyugatra hárítja. Ennek ellensúlyozása érdekében az EU támogatja Ukrajna globális partnerekkel való kapcsolatfelvételét, többek között a nemzetközi fórumokon és megbeszéléseken. Az EU számos szinten lépéseket tesz annak érdekében, hogy minél több embert elérjen: a dezinformáció visszaszorítását célzó aktualizált gyakorlati kódexnek - új lapon nyílik meg. megfelelően támogatja a kormányzati intézményeket, a civil társadalmat, a médiaszervezeteket és az online platformokat.

Az Oroszországgal szembeni szankciók részeként az EU felfüggesztette számos orosz állami tulajdonú és Kreml-párti dezinformációs csatorna műsorszolgáltatási tevékenységét. Általánosabban fogalmazva, 2023 ugrásszerű változást jelentett az EU-n belüli dezinformáció elleni küzdelemben. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály - új lapon nyílik meg. hatálybalépése óta az online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat üzemeltető szolgáltatóknak rutinszerűen értékelniük kell a szolgáltatásaik által jelentett esetleges társadalmi kockázatokat. E kockázatok közé tartoznak a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélyek és annak kockázata, hogy szolgáltatásaikat dezinformációs kampányokra használják fel.

- új lapon nyílik meg.

PODCAST: Hallgassa meg vagy olvassa el ezt az EUvsDisinfo által közzétett cikket arról, hogyan ferdíti el Oroszország a valóságot.

Júliusban a Bizottság 1,2 millió euró értékben pályázati felhívást tett közzé - új lapon nyílik meg. olyan projektekre, amelyek feltárhatják, hogy az Oroszország Ukrajna elleni háborújával, a választásokkal és az LMBTIQ-közösséggel kapcsolatos dezinformációs narratívák hogyan jelennek meg az interneten és a hagyományos felületeken, és megjelenésük esetén hogyan lehet azokat kezelni. Ezek a projektek a dezinformáció elleni küzdelemre irányuló szélesebb körű erőfeszítések – például az EUvsDisinfo - új lapon nyílik meg. platform és a gyorsriasztási rendszer - PDF-fájl – új lapon nyílik meg. – részét fogják képezni.

2023-ban folytatódtak a szankciókkal és az élelmezés- és energiabiztonsággal kapcsolatos orosz dezinformáció leleplezésére irányuló célzott kommunikációs erőfeszítések és kampányok a közösségi médiában. Végezetül annak biztosítása érdekében, hogy az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tisztában legyenek jogaikkal, a Bizottság figyelemfelkeltő kampányt folytatott a hivatalos információforrások használatának fontosságáról.

Humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtás Ukrajnának

Az uniós polgári védelem és humanitárius finanszírozás - új lapon nyílik meg. többféle támogatási forma révén segíti az Ukrajnában maradt embereket. Ez a segítségnyújtás összesen mintegy 1,6 milliárd eurót tesz ki (körülbelül 800 millió euró humanitárius segély és 800 millió euró természetbeni polgári védelmi felajánlás). A humanitárius segítségnyújtás kiterjed az élelem, víz, alapvető háztartási cikkek, egészségügyi ellátás, többek között mentális egészségügyi és pszichoszociális támogatás, valamint sürgősségi menedék biztosítására. Az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás annak elősegítését is magában foglalja, hogy az ukrán fiatalok folytathassák tanulmányaikat, és készpénztámogatást biztosít az alapvető szükségletek fedezésére. Az EU a nexus módszer - új lapon nyílik meg. révén koordinálja humanitárius és fejlesztési segélyeit, biztosítva nemcsak az azonnali szükségletek kielégítését, hanem azt is, hogy a segélyezés hosszú távon fenntartható legyen.

„Az EU az egészségért - új lapon nyílik meg.” program révén a pszichoszociális támogatást kiterjesztik a tagállamokban tartózkodó, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekre, és ebben többnyire a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége is közreműködik. Emellett az EU koordinálja a sürgősen gyógykezelésre szoruló ukrán betegek egészségügyi evakuálását, hogy az átszállítást követően Európa-szerte kórházi szakellátásban részesüljenek. 2022 márciusa és 2023. december 19. között közel 3000, egészségügyi evakuálásra szoruló beteget szállítottak át 22 tagállamba és az Európai Gazdasági Térség országaiba.

Az EU a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központján - új lapon nyílik meg. keresztül koordinálja az eddigi legjelentősebb uniós polgári védelmi műveletet annak érdekében, hogy sürgősségi segítséget nyújtson a rászorulóknak (lásd a 8. fejezetet).

Mind a 27 tagállam, valamint Észak-Macedónia, Izland, Norvégia, Szerbia és Törökország természetbeni támogatást ajánlott fel az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében, amely az egészségügyi felszerelésektől, a menedékhelyektől és a tűzoltó járművektől az energetikai berendezésekig terjed. Ezeknek a sürgősségi eszközöknek Ukrajnába történő eljuttatása érdekében az EU további logisztikai központokat hozott létre Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. 2023 végéig közel 100 000 tonna ilyen támogatást szállítottak Ukrajnába.

Az EU a rescEU - új lapon nyílik meg.-készletekből is segítséget nyújtott. A rescEU egy teljes mértékben az EU által finanszírozott európai kapacitástartalék, amely tűzoltó repülőgépekből, helikopterekből és egészségügyi evakuálásra szolgáló repülőgépekből álló flottát, valamint egészségügyi vészhelyzetek esetén bevethető, orvosi eszközökből és tábori kórházakból álló készletet tartalmaz. Ukrajna esetében az EU elektromos generátorokat, orvosi felszereléseket és ideiglenes menedékhelyeket juttatott el a helyszínre. Emellett a Nova Kahovka-i gát lerombolására - új lapon nyílik meg. reagálva víztisztító berendezéseket is küldött, és speciális eszközöket – például fertőtlenítőszereket, védőruházatokat és jódtablettákat – bocsátott rendelkezésre a népegészségügyi kockázatok, például vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések elhárítása céljából.

Az ukrán gyermekek iskolába való visszatérésének elősegítése érdekében az EU 2022 decemberében elindította az „Iskolabuszok Ukrajnának” - új lapon nyílik meg. elnevezésű kampányt. Ennek eredményeként az EU és tagállamai több mint 380 buszt küldtek Ukrajnába.

A háború elől menekülők fogadása

Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háborúja a második világháború óta a legnagyobb léptékű kényszerű lakóhelyelhagyási hullámot váltotta ki Európában. Az Ukrajnából az EU-ba menekülők jogainak védelme érdekében az EU gyorsan aktiválta az átmeneti védelemről szóló irányelvet - új lapon nyílik meg.. 2023 végéig közel 4,2 millió ukrán állampolgár kapott tartózkodási, lakhatási, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és munkához való jogot az EU-ban. Októberben ezt az átmeneti védelmet 2025 márciusáig meghosszabbították - új lapon nyílik meg.. A szolidaritási platform - új lapon nyílik meg. segítette a tagállamokat az Ukrajnából érkező menekültek - új lapon nyílik meg. befogadásának koordinálásában, és továbbra is segíti az irányelv végrehajtását.

Az ukránok védelme érdekében az EU:

• 2022

• 2022. március 4-én

  

  átmeneti védelmi intézkedéseket léptetett életbe a háború elől menekülők megsegítésére.

• 2022. április 6-án

  

  ajánlást adott ki a képesítések gyors, méltányos és rugalmas elismeréséről.

• 2022. június 14-én

  

  iránymutatást adott ki az EU-ban a munkahelyekhez, a képzéshez és a felnőttkori tanuláshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében.

• 2022. július 6-án

  

  iránymutatást nyújtott a „Biztonságos otthonok” kezdeményezés keretében a menekültek és az őket befogadók számára.

• 2022. október 10-én

  

  elindította az uniós tehetségbázis kísérleti kezdeményezést, hogy segítse a munkakeresést az EU-ban.

• 2023

• 2023. március 4-ig

  

  4 millió embernek nyújtott védelmet az EU-ban, köztük több mint 700 000 tanulónak.

A gyors és hatékony munkaerőpiaci integráció biztosítása szintén fontos módja annak, ahogyan az EU fogadja a fegyveres konfliktus elől menekülőket. A kohéziós politika keretében 2022-ben elfogadott intézkedések – például az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés - új lapon nyílik meg. és a területeknek nyújtott rugalmas támogatási - új lapon nyílik meg. csomagok – biztosították a kohéziós politika finanszírozási szabályainak szükséges rugalmasságát annak érdekében, hogy a tagállamok ezt a finanszírozást az Ukrajnából érkező menekültek fogadására fordíthassák. 2023-ban ezek az intézkedések továbbra is lehetővé tették, hogy pénzügyi keretösszeget különítsenek el a társadalmi integrációs programok, az egészségügy, az élelmezés, az alapvető segítségnyújtás és a munkaerőpiaci orientáció számára. Ez utóbbi terület a nyelvtanfolyamokat, az oktatást, a szociális szolgáltatásokat és a gyermekgondozást foglalja magában. A foglalkoztatás segítségével ezek az emberek újrakezdhetik az életüket, fejleszthetik készségeiket, hozzájárulhatnak az őket befogadó közösségek életéhez, végül pedig támogathatják Ukrajna újjáépítését.

Jelenleg több mint 1,5 millió ukrán dolgozik az EU-ban.

Forrás: Az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatának felmérése - új lapon nyílik meg..

Az EU segíti az ukránok munkaerőpiaci integrációját azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a készségek gyors érvényesítését, valamint a szakmai és egyetemi képesítések elismerését. Létrehozta az uniós tehetségbázis kísérleti projektet - új lapon nyílik meg.; egy olyan online álláskeresési eszközt, amely összekapcsolja az ukrajnai háború elől menekülőket a számukra megfelelő munkalehetőségekkel és üres álláshelyekkel. Emellett a tagállamok állami foglalkoztatási szolgálatai nemzeti szinten segítik az álláskeresők és a munkáltatók közötti kapcsolatfelvételt. Júliusban az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata közös iránymutatásokat fogadott el a munkaerőpiaci integráció további támogatása érdekében.

Az EU elkötelezett a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán gyermekek magas színvonalú oktatáshoz való hozzáférésének biztosítása mellett is. Számos eszközt mozgósított, főként az európai oktatási térség stratégiai keretrendszerében - új lapon nyílik meg., például a társaktól való tanulásra vonatkozó szakpolitikai iránymutatást, az online platformokat és a finanszírozást. Az Erasmus+ - új lapon nyílik meg. finanszírozási programot a menekült diákok oktatásának támogatására is igénybe veszik. A felsőoktatást az MSCA4Ukraine - új lapon nyílik meg. ösztöndíjprogram is támogatja. Az e kezdeményezés által nyújtott finanszírozásnak és támogatásnak köszönhetően 2023 végéig 124 ukrán kutató tudta folytatni munkáját az EU-ban és a Horizont Európa programban részt vevő különböző harmadik országokban.

Emellett a Bizottság három új kezdeményezést indított - új lapon nyílik meg. az EU Ukrajnával kialakított kutatási és innovációs együttműködésének elmélyítése érdekében. Ezek a következők: új Horizont Európa-iroda Kijevben - új lapon nyílik meg.; az Európai Innovációs Tanácsnak (EIC) az ukrán mélytechnológiai közösség támogatására irányuló új kezdeményezése - új lapon nyílik meg.; valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) új közösségi központja - új lapon nyílik meg..

Végezetül az EU tisztában van azzal, milyen értéket képvisel a kulturális önkifejezés, amely segíti az embereket a traumatikus események feldolgozásában, valamint a közösség és a kölcsönös megértés érzetének kialakításában. 2022-ben az EU Kreatív Európa programja pályázati felhívást tett közzé - új lapon nyílik meg. az Ukrajna határain kívül tartózkodó művészek és kulturális szervezetek támogatására. 2023 májusában kihirdették a nyerteseket - új lapon nyílik meg.: a ZMINA, a Culture Helps és az U-RE-Herit konzorcium fogja támogatni az ukrán művészeket, és segíti majd elő Ukrajna kulturális örökségének újjáépítését.

Az egységes piacba való integráció és egyéb megállapodások

2023 áprilisában Ukrajna részt vevő államként csatlakozott az uniós polgári védelmi mechanizmushoz - új lapon nyílik meg.. Augusztusban, miközben a mechanizmushoz való hivatalos csatlakozás még folyamatban volt, Ukrajna 51 elsődleges beavatkozóval és 19 járművel járult hozzá a szlovéniai pusztító áradásokat követő mentési erőfeszítésekhez. Ukrajna teljes mértékben részt vevő államként más tagokkal együtt is küldhet segélyt a mechanizmuson keresztül, ha egy másik ország válsághelyzettel kerül szembe, ugyanolyan szolidaritást nyújtva, mint amelyben maga is részesült. Emellett ez fontos lépést jelent Ukrajna uniós integrációja felé, és kibővíti az uniós polgári védelmi mechanizmus keleti szomszédságát.

Ukrajna az egységes piac egy másik fontos vívmányának az előnyeit is élvezi. 2022 áprilisában az EU együttműködést alakított ki az európai és ukrán mobilszolgáltatókkal - új lapon nyílik meg., hogy azok megfizethető vagy ingyenes barangolást kínáljanak a két régió között. Ez a 2023 júliusában további egy évvel meghosszabbított megállapodás segítséget nyújt az Ukrajnából származó, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek a határokon átívelő kapcsolattartáshoz, mivel az üzemeltetők tovább csökkentik a hálózati csatlakozási költségeket.

Közben a Bizottság azon dolgozik, hogy ezt a barangolási megállapodást beépítse az EU–Ukrajna társulási megállapodásba. A megállapodás véglegesítését követően biztosítani fogja a költségmentes mobilhasználatot mind az EU-ba látogató ukránok, mind az Ukrajnát felkereső uniós utazók számára. Ukrajna uniós barangolási piacba való integrációjának üteme attól függ, hogy az ország milyen gyorsan fogadja el és hajtja végre a vonatkozó uniós jogszabályokat.

Élelmezésbiztonság

Oroszország súlyosbítja az egész világra kiterjedő élelmezésbiztonsági válságot azáltal, hogy szándékosan akadályozza a Fekete-tengeren keresztüli gabonaexportot, célba veszi az ukrajnai gabonasilókat és mezőgazdasági infrastruktúrát, valamint korlátozza a mezőgazdasági termékek és műtrágyák kivitelét.

2022-ben az EU, tagállamai, Ukrajna és Moldova létrehozta az EU–Ukrajna szolidaritási folyosókat - új lapon nyílik meg., hogy az Ukrajnában rekedt gabona eljuthasson a világ többi részébe. Ezek a vasútvonalakat, közúti útvonalakat és vízi utakat felölelő alternatív útvonalak megkönnyítik mind az Ukrajnából származó exportot, mind a létfontosságú importot, például a humanitárius segítségnyújtás és a műtrágyák eljuttatását.

2023 júniusában az EU bejelentette, hogy 250 millió eurót fektet be kilenc határokon átnyúló projektbe - új lapon nyílik meg. az Ukrajna, Moldova és uniós szomszédaik, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia közötti összeköttetések javítása érdekében. A projektek magukban foglalják a vasúti és közúti határátkelő helyeken végzett vizsgálatokat és munkálatokat, amelyek az infrastruktúra bővítésére és korszerűsítésére, a parkolók javítására, valamint az átrakodási létesítmények és berendezések korszerűsítésére irányulnak.

A szolidaritási folyosók kritikus szerepet töltenek be a globális élelmezésbiztonságban

2022-ben és 2023-ban a szolidaritási folyosók lehetővé tették Ukrajna számára, hogy összességében véve:

• több mint 65 millió tonna mezőgazdasági terméket, köztük közel 61 millió tonna gabonát, olajos magvakat és kapcsolódó termékeket exportáljon, többek között az élelmiszerhiány által leginkább sújtott országokba;
• több mint 51 millió tonna nem mezőgazdasági ukrán terméket, például ércet, vasat, acélt és fát exportáljon;
• mintegy 44 milliárd euró jövedelmet generáljon az ukrán mezőgazdasági termelők és vállalkozások számára;
• több mint 43 millió tonnát hozzon be (88 milliárd euró értékben) olyan kulcsfontosságú árukból, mint az üzemanyag.

Végezetül 2023-ban közös koordinációs platformot - PDF-fájl – új lapon nyílik meg. hoztak létre az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi forgalom javítása érdekében. A platform fokozott erőfeszítéseket tett azt követően, hogy Oroszország július 17-én megszüntette a fekete-tengeri gabonakezdeményezést, és ezzel gyakorlatilag leállította a fekete-tengeri útvonalon keresztüli gabonaexportot.

A tagállamok támogatása

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának hatásai Ukrajna határain túl is érezhetők. Ukrajna szomszédaiként a háború a tagállamokra is hatással van, különösen az energia- és élelmiszerpiacok területén. (A 4. fejezetben találhatók bővebb információk arról, hogy az EU hogyan kezeli az energiaválságot.)

2023-ban az EU 487 milliárd euró összegű állami támogatást engedélyezett, hogy segítse a tagállamokat az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt kialakult helyzetben.

A 2023. március 9-től alkalmazandó ideiglenes válság- és átállási keret - új lapon nyílik meg.az egyik olyan eszköz, amelyet a tagállamok felhasználhatnak a háború gazdaságukra gyakorolt hatásának enyhítésére.

korlátozott összegben támogatást nyújtsanak a jelenlegi válság vagy az azzal kapcsolatos szankciók és ellenszankciók által érintett vállalkozásoknak;

biztosítsák a kellő likviditást a vállalkozások részére;

ellentételezést nyújtsanak a vállalkozásoknak azon többletköltségeik tekintetében, amelyek a rendkívül magas gáz- és villamosenergia-árak miatt merültek fel.

Emellett az Oroszországgal és szövetségesével, Belarusszal kialakított együttműködési programok felfüggesztését követően az EU 2023-ban további 135 millió eurót csoportosított át - új lapon nyílik meg. az e két ország viszonylatában folytatott projektekre eredetileg előirányzott összegekből más olyan programokra, amelyek megerősítik a tagállamok, valamint Ukrajna és Moldova közötti együttműködést.

Az év során az EU arról is gondoskodott, hogy Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Finnország minden olyan régiója, amely eredetileg Oroszországgal és Belarusszal folytatott együttműködési programokban vett volna részt, bekapcsolódhasson más meglévő régióközi együttműködési programokba.

Az uniós mezőgazdasági termelők támogatása

Tekintve, hogy Oroszország és Ukrajna fontos szerepet játszik a gabonafélék és olajos magvak globális kínálatában, Oroszország Ukrajna elleni, folyamatban lévő háborúja nagy bizonytalanságot és volatilitást teremtett ezeken a piacokon.

Mivel Ukrajna fekete-tengeri kikötőkön keresztüli szokásos exportútvonalait lezárták vagy erősen korlátozták, az export nem érte el olyan hatékonyan a célállomásokat, mint korábban. Viszont az ukrán gabonafélék és olajos magvak egyre gyakrabban tűntek fel az Ukrajnával szomszédos tagállamok piacain, ami logisztikai szempontból szűk keresztmetszeteket eredményezett.

2023-ban az EU az autonóm kereskedelmi intézkedésekről szóló rendelet - új lapon nyílik meg. alapján két támogatási csomagot fogadott el, valamint ideiglenes tilalmat vezetett be az Ukrajnából származó búza, kukorica, repcemag és napraforgómag Bulgáriába, Magyarországra, Lengyelországba, Romániába és Szlovákiába történő behozatalára. Ez elősegítette a logisztikai szempontból szűk keresztmetszetek enyhítését és az érintett tagállamok mezőgazdasági termelői által megfogalmazott aggályok eloszlatását, lehetővé tette ugyanakkor, hogy az EU az összes ukrán importra kivetett nulla vámtétel formájában továbbra is gazdasági támogatást nyújtson Ukrajnának.

A közös agrárpolitika mezőgazdasági tartalékából összesen több mint 156,3 millió eurót biztosítottak az Ukrajnával szomszédos öt tagállam leginkább érintett mezőgazdasági termelőinek támogatására. Az érintett tagállamok számára azt is engedélyezték, hogy szükség esetén kiegészítő vagy célzott állami támogatás formájában további kompenzációt nyújtsanak. Emellett a harmadik támogatási csomag - új lapon nyílik meg. keretében a Bizottság további 330 millió euró összegű finanszírozást mozgósított a magas inputköltségek és az Oroszország agressziós háborúja által előidézett konkrét problémák által érintett, más tagállamokbeli uniós mezőgazdasági termelők számára. A közelmúltban létrehozott, az élelmezésbiztonsági válságokra való felkészültségre és reagálásra vonatkozó európai mechanizmus - új lapon nyílik meg. lehetővé tette a szakértelem gyors igénybevételét, és korai szakaszban felhívta a köz- és magánszektorbeli érdekelt felek figyelmét a problémákra és a szűk keresztmetszetekre. Az ezen érdekelt felek közötti megbeszélések eredménye közvetlenül becsatornázásra került az EU válaszintézkedéseibe.

A háborús bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kezdete óta az orosz hatóságok folyamatosan megsértik a nemzetközi emberi jogokat, és számos beszámoló szerint háborús bűnöket és polgári célpontok elleni támadásokat követnek el. 2023 végéig Ukrajna és 16 tagállam indított nyomozást az Oroszország által Ukrajnában elkövetett nemzetközi jogi bűncselekmények ügyében.

Hat nappal a háború kitörése után az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége - új lapon nyílik meg. (Eurojust) elősegítette egy közös nyomozócsoport - új lapon nyílik meg. létrehozását, amelynek feladata bizonyítékok gyűjtése, valamint a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálása. A csoportot jelenleg Ukrajna, hat tagállam, a Nemzetközi Büntetőbíróság és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége alkotja.

A nemzetközi jog szerinti bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok gyűjtésének összetettsége miatt (pl. tanúvallomások gyűjtése különböző országokban élő személyektől), az Eurojust 2023-ban adatbázist is létrehozott az e bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok megőrzése és tárolása céljából (a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok adatbázisa - új lapon nyílik meg.). Az Eurojust a bizonyítékok elemzése terén meglévő szakértelmével járul hozzá ehhez az adatbázishoz, és gyakorlati iránymutatást nyújt a nemzeti igazságügyi hatóságoknak a más országokban található olyan bizonyítékok azonosításához, amelyek relevánsak lehetnek saját nyomozásaik szempontjából.

Ugyancsak az Eurojust ad otthont az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó, újonnan létrehozott nemzetközi központnak - új lapon nyílik meg.. A 2023 júliusában megnyílt központot a közös nyomozócsoport tagjai által delegált független nemzeti ügyészek és hat ukrán ügyész alkotja, és azzal a céllal hozták létre, hogy előkészítse és elősegítse az Ukrajna elleni orosz agresszió bűntettével kapcsolatos jövőbeli büntetőeljárást. Agresszió bűntettének minősül, ha magas rangú politikai és katonai vezetők állami katonai erő felhasználásával nagyszabású agressziót terveznek, kezdeményeznek vagy hajtanak végre. A történelem során ez az első alkalom, hogy egy ilyen bűntettet akkor vizsgálnak ki, amikor az még folyamatban van.

Az ügyészek a központban együtt tudnak majd működni, ami lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan megosszák egymással bizonyítékaikat, és megállapodjanak a nyomozási és vádemelési stratégia megvalósításának módjáról. A legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok adatbázisa központi szerepet fog játszani annak munkájában, és a központ által összegyűjtött bizonyítékokat más joghatóságok előtt is fel lehet használni, ideértve a nemzeti és nemzetközi bíróságokat is.

Az Eurojust támogatja az ukrán igazságszolgáltatást

Nyomozási támogatás (az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központ és közös nyomozócsoportok)

Bizonyítékok gyűjtése, megőrzése és elemzése (a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok adatbázisa)

Gyakorlati útmutatás

Igazságszolgáltatási szakemberek továbbképzése

Az EU befagyasztásokkal és lefoglalásokkal foglalkozó munkacsoportjának támogatása

A „Freeze and Seize” munkacsoportján keresztül az Eurojust az uniós szankciók megfelelő végrehajtását is biztosítja. A munkacsoport a bűnözői tevékenység, valamint az orosz és belarusz személyek és vállalkozások közötti lehetséges kapcsolatokat vizsgálja. Mérlegeli továbbá, hogy a büntetőjogi intézkedések, például a vagyoni eszközök elkobzása hogyan járulhatnak hozzá Ukrajna újjáépítéséhez.

Ukrajna újjáépítése

Az EU elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy Oroszország fizessen az Ukrajnának okozott károkért. Ezért megvizsgálja, hogy miként lehetne – az uniós és a nemzetközi joggal összhangban – Ukrajna újjáépítését azoknak az orosz központi banki tartalékoknak a kezeléséből származó rendkívüli bevételekből támogatni, amelyeket a szankciók miatt jelenleg befagyasztottak az EU-ban. E célból a Bizottság decemberben javaslatokat fogadott el az orosz központi banki eszközökből származó rendkívüli többletbevételek befagyasztásáról.

Az EU emellett koordinálja Ukrajna újjáépítését nemzetközi partnereivel. Az EU, Ukrajna és a G7-partnerek 2023 januárjában elindították - új lapon nyílik meg. az Ukrajnát támogató adományozók koordinációját célzó többszereplős platformot - új lapon nyílik meg.. A platform kulcsszerepet játszik az Ukrajna azonnali finanszírozási szükségleteihez, valamint jövőbeli gazdasági helyreállításához és újjáépítéséhez különböző forrásokból és meglévő finanszírozási eszközökből nyújtandó támogatás koordinálásában.

A biztosi testület februári ukrajnai látogatása során az EU az országnak nyújtott átfogó segítségnyújtási csomag részeként 1 milliárd euró összegű, az újjáépítést szolgáló segélycsomagot jelentett be. A biztosok és az ukrán kormány azt is megvitatták, hogy az EU hogyan segíthetné Ukrajnát abban, hogy fenntartható és inkluzív módon építse újjá településeit. Márciusban elindították a Phoenix - új lapon nyílik meg. (az ukrán települések új környezetbarát infrastruktúrájának holisztikus orientációjára irányuló projekt) kezdeményezést. A kezdeményezés lehetővé teszi majd, hogy az ukrán települések hozzáférjenek az új európai Bauhaus - új lapon nyílik meg. közösség élvonalbeli technológiáihoz és szakértelméhez. Emellett kapcsolatot létesít az ukrán települések és a hasonló uniós települések között, hogy azok megosszák egymással a klímasemleges és energiahatékony települések kialakításával kapcsolatos know-how-t és bevált gyakorlatokat. A program ötvözi a Horizont Európa klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó küldetéséből - új lapon nyílik meg. és a LIFE programból származó finanszírozást - új lapon nyílik meg., legalább 7 millió euró azonnali mozgósításával.

Végezetül a november 28. és december 1. között Vilniusban (Litvánia) megrendezett, Ukrajna zöld helyreállításáról szóló konferencián - új lapon nyílik meg. az EU újólag megerősítette, hogy továbbra is támogatja az ukrán önkormányzatokat, és ismertette a Phoenix kezdeményezés folyamatban lévő végrehajtását és első eredményeit. Ezzel párhuzamosan a körforgásos gazdaságra vonatkozó küldetés - új lapon nyílik meg. az ukrajnai székhelyű vállalkozások és közbeszerzők mellett az uniós vállalatokat és az ipari érdekelt felek figyelmét is a körforgásos gazdaságra irányította, előmozdítva Ukrajna zöld helyreállításának üzleti dimenzióját.

Az Ukrajna helyreállításáról szóló júniusi londoni konferencián - új lapon nyílik meg. az EU új eszközt mutatott be, amely a javaslat szerint legfeljebb 50 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást és hitelt biztosítana Ukrajna 2024 és 2027 közötti helyreállításának és korszerűsítésének támogatására.

Ez azt tanúsítja, hogy Oroszország agressziós háborúja közepette az EU szilárdan támogatja Ukrajnát, és megerősítette elkötelezettségét Ukrajna uniós csatlakozása mellett.

Emellett az EU több mint 800 millió euró összegű megállapodást írt alá az ukrán gazdaság helyreállítására és újjáépítésére irányuló magánberuházások mozgósítása céljából.