Energiabiztonság

Az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozatos kivezetése

Annak érdekében, hogy az Európai Unióban élő emberek megfizethető, biztonságos és fenntartható energiához jussanak, az EU 2022 májusában elindította a REPowerEU - új lapon nyílik meg. tervet. Ennek célja, hogy jelentősen csökkentse az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét azáltal, hogy fokozza a tiszta energia uniós előállítását, csökkenti az energiafogyasztást és diverzifikálja az EU energiabeszerzését. A terv elindítását követő első 12 hónapban az EU jelentős előrehaladást ért el e három cél megvalósítása terén - új lapon nyílik meg..

2023 végén az orosz gáz teljes uniós éves behozatala mindössze 42,9 milliárd köbmétert tett ki, szemben a 2022. évi 80 milliárd köbméterrel és a 2021. évi több mint 150 milliárd köbméterrel. Az év során ismét Norvégia és Észak-Afrika volt az EU fő vezetékesgáz-szállítója, míg a cseppfolyósított földgáz tekintetében az Egyesült Államok volt a legfontosabb szállító.

A REPowerEU-n kívül számos egyéb eszköz segíti az uniós tagállamokat gázellátásuk diverzifikálásában. Az egyik ezek közül az AggregateEU - új lapon nyílik meg. közös gázbeszerzési mechanizmusa, amely lehetővé teszi a gázszolgáltatók és vállalati fogyasztóik számára, hogy egyesítsék a keresletet, összehangolják az infrastruktúra-használatot, tárgyalásokat folytassanak a nemzetközi partnerekkel, és felkészüljenek a közös gáz- és hidrogénvásárlásokra.

Az ellátásbiztonsági kérdések kezelésére további uniós intézkedésként 2022-ben életbe lépett a gáztárolásról szóló rendelet - új lapon nyílik meg., amely előírja a tagállamok számára, hogy november 1-jéig 90%-os szintre töltsék fel gáztárolóikat annak érdekében, hogy elegendő készletet biztosítsanak a téli időszakra. Ennek az intézkedésnek is köszönhető, hogy a gáztárolók készletei a 2022/2023-as tél előtt elérték a 95%-os feltöltöttségi szintet. Mivel az árak lényegesen alacsonyabbak voltak – és kevesebb ingadozást mutattak –, mint 2022-ben, 2023-ban különösen gyorsan haladt a tárolók feltöltése, így a 90%-os célt már augusztus 18-án - új lapon nyílik meg. elérték, és a feltöltöttségi szint december elején is meghaladta a 95%-ot.

Az elmúlt két évben számos új, az energiaipari infrastruktúrára irányuló projektet - új lapon nyílik meg. fejeztek be, amelyek szintén elősegítették az uniós alternatív gázellátási források biztosítását. Példaként említhető a balti gázvezeték, a Görögország–Bulgária rendszerösszekötő, valamint a különböző tagállamokban található új LNG-terminálok.

Novemberben az EU újabb lépést tett az uniós energiarendszer fenntarthatóvá tétele felé azáltal, hogy közzétette a közös érdekű projektek első listáját - új lapon nyílik meg., amely teljes mértékben összhangban van az európai zöld megállapodással. Hivatalos elfogadására várhatóan 2024 elején kerül sor. A kétévente közzétett lista - új lapon nyílik meg. olyan projekteket tartalmaz, amelyek javítják a tagállamok energiarendszereinek összekapcsolhatóságát. A projektek a gyorsított engedélyezési eljárások és finanszírozás által nyújtott előnyökben részesülnek. Az említett lista az első, amelyet a transzeurópai energiahálózatról szóló felülvizsgált rendelet keretében tettek közzé, és amely kizárja a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projekteket, viszont tartalmazza a hidrogénnel és elektrolizátorokkal kapcsolatos projekteket. Olyan projektek is szerepelnek a listán, amelyek összekapcsolják az EU energiarendszerét az Egyesült Királysággal, a Nyugat-Balkánnal és az észak-afrikai országokkal.

A megfizethető energiához való hozzáférés

2021 nyara óta az egekbe szöktek az energiaárak, súlyosan érintve a fogyasztókat, és sokakat kitéve az energiaszegénység kockázatának. 2023-ban az EU olyan szabályok bevezetésére összpontosított, amelyek megreformálják az energiapiacot annak érdekében, hogy megvédjék a fogyasztókat a jövőbeli energiaársokkoktól. Ezek a hosszú távú intézkedések kiegészítik a 2022-ben hozott vészhelyzeti intézkedéseket, például a túlzottan magas gázárakat korlátozó piaci mechanizmust - új lapon nyílik meg. és a túlzott nyereséget termelő egyes energiaipari vállalatokra kivetett többlethozzájárulást - új lapon nyílik meg..

Bár az EU jól integrált egységes energiapiaccal rendelkezik, amelynek előnyeit a fogyasztók több mint 20 éve élvezhetik, az energiaválság rámutatott, hogy további fejlesztésekre van szükség. A Bizottság ezért 2023 márciusában javaslatot terjesztett elő az uniós villamosenergia-piac szerkezetére vonatkozó szabályok felülvizsgálatára - új lapon nyílik meg.. Ez a reform több jogot és választási lehetőséget biztosít a fogyasztók számára, ugyanakkor növeli a védelmüket azáltal, hogy függetleníti az energiaszámlákat a villamos energia rövid távú piaci árától, és reziliensebbé teszi az uniós energiapiacot. Az Európai Parlament és a Tanács az év végén megállapodásra jutott - új lapon nyílik meg. a reformról.

Az Unió villamosenergia-piacának megújított szerkezete erősíti és védi a fogyasztókat

Az EU arra irányuló törekvései, hogy diverzifikálja energiaellátását és -szolgáltatóit, szintén hozzájárultak ahhoz, hogy az energiaárak szintje és ingadozása a 2022-ben tapasztalt szélsőségekhez képest csökkenő tendenciát mutatott. Az uniós energiaplatform - új lapon nyílik meg. (és kimondottan a fentebb említett AggregateEU mechanizmus) összefogja a keresletet, és elvégzi a közös energiabeszerzéseket. Mindez jobb árakat eredményez az uniós fogyasztók számára.

A Bizottság egy olyan mechanizmust is bevezetett, amely a cseppfolyósított földgázra vonatkozó új referenciaár megállapítása révén korrigálja a gázpiaci árak csúcsértékeit. Erre a korábbi megközelítés alternatívájaként volt szükség, amely szerint a holland azonnali gázpiac (TTF) árait használták helyettesítő mutatóként. Ezek az árak azonban már nem bizonyultak megbízhatónak, mivel nem tükrözték az új piaci feltételeket. Jelenleg az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége - új lapon nyílik meg. rendszeresen közzétesz egy referenciaértéket, amely sokkal kisebb ingadozást mutat, mint a TTF árai.

Végezetül az EU lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a megfizethető energia támogatása (SAFE) néven ismert rendkívüli intézkedések révén közvetlenül támogassák a kiszolgáltatott helyzetben lévő családokat és kis- és középvállalkozásokat. Ezek az intézkedések a kohéziós politika szabályainak - új lapon nyílik meg. hatálya alá tartoznak, és lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó keretükből fel nem használt uniós forrásokat arra fordítsák, hogy közvetlen támogatást nyújtsanak azoknak a hátrányos helyzetű fogyasztói csoportoknak, akiket kedvezőtlenül érintenek a megnövekedett energiaköltségek.

Hatékony energiafelhasználás

Az energiaágazat – a háztartások fűtése, a villamosenergia-ipari ágazatok és a közlekedés – felelős a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás közel háromnegyedéért. Ez azt jelenti, hogy az energiafogyasztás csökkentése jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Az EU az európai zöld megállapodásban foglaltaknak megfelelően (lásd a 3. fejezetet) 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni kívánja a kibocsátásait (az 1990-es szinthez képest).

2022/2023 telén – az enyhébb időjárásnak, valamint az EU, a tagállamok, a magánszemélyek és a vállalatok közös erőfeszítéseinek köszönhetően – az uniós gázfogyasztás 18%-kal (azaz 53 milliárd köbméterrel) csökkent. Az energiaellátás és -kereslet közötti gondos egyensúly fenntartása érdekében azonban továbbra is szükség van önkéntes energiatakarékossági intézkedésekre. A gázkereslet csökkentéséről szóló (eredetileg 2022 júliusában - új lapon nyílik meg. elfogadott) vészhelyzeti rendeletet - új lapon nyílik meg. ezért meghosszabbították. A cél a kereslet további 60 milliárd köbméterrel való csökkentése 2023 áprilisa és 2024 márciusa között. A további problémák elleni védekezés jegyében más 2022-es vészhelyzeti aktusokat is meghosszabbítottak: ezek a piaci korrekciós mechanizmusra, a szolidaritási szabályokra és az engedélyezésre vonatkoznak.

Az új energiahatékonysági irányelv - új lapon nyílik meg. ambiciózusabb hosszú távú célokat határozott meg az energiafogyasztásra vonatkozóan

Az épületek energiafelhasználásának javítása szintén az energiamegtakarítás fontos módja. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatával - új lapon nyílik meg. kapcsolatos, decemberben létrejött politikai megállapodás elősegíti majd, hogy az építőipar csökkentse az energiafogyasztását és környezetbarátabbá tegye az épületeket. A felülvizsgálat számos olyan intézkedést határoz meg, amelyek segítik a tagállamok kormányait az épületek energiahatékonyságának fellendítésében, különös figyelmet fordítva a legrosszabbul teljesítő épületeket érintő javulásra.

Az energiamegtakarítás nemcsak alacsonyabb energiafogyasztással és hatékonyabb felhasználással érhető el, hanem azáltal is, ha a gyártók ennek megfelelően tervezik meg a mindennaposan használt termékeket és készülékeket. A környezettudatos tervezésre vonatkozó új uniós szabályok - új lapon nyílik meg. előírják, hogy az elektromos készülékeknek kevesebb energiát kell használniuk készenléti üzemmódban, és két évet adnak a gyártóknak termékeik teljesítményének javítására. Az új vagy felülvizsgált – és szigorúbb – szabályok hatálya alá olyan termékek tartoznak, mint a szárítógépek, az egyedi helyiségfűtő berendezések, a mobiltelefonok, a táblagépek és az ipari ventilátorok. Ezeket a változásokat az uniós energiacímke - új lapon nyílik meg. is tükrözni fogja, amelyet az uniós fogyasztók továbbra is széles körben elismernek és használnak. 

Az EU arra törekszik, hogy a fenntartható termékek jelentsék a normát. Az év vége felé a Parlament és a Tanács megállapodásra jutott a fenntartható termékekre vonatkozó, 2022 márciusában javasolt kezdeményezésről - új lapon nyílik meg., amely megkérdőjelezi a „vedd meg – használd – dobd el” felfogáson alapuló hagyományos fogyasztási modellt. A kezdeményezés célja a termékek tartós használatra történő tervezése, és ezáltal a hulladékmennyiség csökkentése, valamint az erőforrások megőrzése.

A zöld energia termelésének fokozása

A tiszta, megújuló energiára való átállás elengedhetetlen ahhoz, hogy megvalósuljon az európai zöld megállapodás klímasemleges Európára irányuló célja. Az átállásban központi szerepet játszó REPowerEU terv a zöldenergia-termelésre, az orosz fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére és az energiatakarékosság előmozdítására összpontosít. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz - új lapon nyílik meg. és a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv - új lapon nyílik meg. kulcsfontosságú szerepet tölt be a REPowerEU terv támogatásában, mivel pénzügyi és stratégiai támogatást nyújt a megújuló energiára való átálláshoz és a tágabb cél, a klímasemleges Európa eléréséhez.

Az európai zöld megállapodás

2050-re váljon Európa az első klímasemleges földrésszé.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz jelentős szereppel bír a zöld energiával kapcsolatos projektek és infrastruktúra finanszírozásában, hogy felgyorsítsa a megújuló energiára való átállást, és forrásainak mintegy 42%-át fordítja a zöld átállásra. (Az eszközről bővebben lásd a 2. fejezetet.) A tagállamok úgy módosítják nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, hogy azok tartalmazzanak egy külön fejezetet, amely a REPowerEU-ról szól, és amelyben bemutatják, hogy saját helyreállítási terveikbe hogyan fogják beépíteni a terv célkitűzéseit. Eddig 23 tagállam nyújtotta be a REPowerEU-ról szóló fejezetet: a módosított tervekből 61,87 milliárd eurót különítettek el a megújuló energiára és az energiahálózatokra, és ebből 35,51 milliárd eurót kifejezetten a megújuló energia termelésére fordítanak. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy finanszírozást különítsenek el a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek - új lapon nyílik meg. számára, olyan területeken, mint a hidrogén és az akkumulátorok.

Amellett, hogy az eszköz keretében támogatták a kiforrott és innovatív megújulóenergia-technológiákba történő beruházásokat, 2023-ban számos szélesebb körű kezdeményezést vezettek be az EU tisztaenergia-ágazatát érintő strukturális kihívások kezelése érdekében is. Az egyik ilyen kezdeményezés, a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv célja, hogy az egységes piac erősségeire építve fokozza a nulla nettó kibocsátású technológiák versenyképességét az EU-ban (és ezáltal felgyorsítsa a klímasemlegességre való átállást). Az EU a szabályozás egyszerűsítésével megkönnyítette a tiszta technológiákhoz szükséges nyersanyagok beszerzését, és a zöldenergia-technológiák finanszírozásának biztosítását. Az EU elkötelezett a dolgozók továbbképzése vagy átképzése mellett, hogy a tiszta technológiák ágazatában helyezkedhessenek el, valamint amellett, hogy a nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása és a zöld technológiák sikeressége érdekében javítsa a nyitott kereskedelmet. Ennek eredményeként a közösségek a tiszta technológiák ágazatában elérhető minőségi munkahelyek, míg az egyének a tisztább környezet és a fenntarthatóbb piacgazdaság nyújtotta előnyöket élvezhetik majd.

A zöld ipari terv négy egymást kiegészítő pilléren alapul

A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv részeként – kifejezetten azért, hogy egyszerűsítsék a tiszta technológiák ágazatának szabályozási környezetét – a Bizottság 2023 márciusában javaslatokat terjesztett elő a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályra - új lapon nyílik meg. és a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabályra - új lapon nyílik meg. vonatkozóan. Ez a két jogszabály párhuzamosan együttműködve támogatja az EU nettó zéró gyártási kapacitását, és biztosítják, hogy az EU-ban rendelkezésre álljanak a tiszta technológiák gyártásához szükséges nyersanyagok.

A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály erősíteni fogja az uniós ágazat rezilienciáját és versenyképességét a nettó zéró kibocsátású technológiák gyártása terén, és ezáltal hozzájárul a biztonságosabb és fenntarthatóbb energiarendszer kialakításához. A jogszabály javítani fogja a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló uniós projektek létrehozásának és a beruházások előmozdításának feltételeit. Ambiciózus célt tűz ki: 2030-ra az EU nettó zéró kibocsátású technológiák gyártására vonatkozó stratégiai kapacitásának ki kell elégítenie vagy meg kell haladnia az EU ilyen technológiák iránti szükségleteinek legalább 40%-át. Ennek elérése jelentősen felgyorsítja az előrehaladást, amely az Európai Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljaira, valamint a klímasemlegességre való szélesebb körű átállásra irányul. Emellett növeli az uniós ipar versenyképességét, minőségi munkahelyeket teremt, és támogatja az energiafüggetlenség elérésére irányuló uniós erőfeszítéseket.

Végezetül az uniós energiapolitika is tükrözi az EU célját, hogy felgyorsítsa a megújuló energiaforrások használatát, különös tekintettel az Európában előállított megújuló energiaforrásokra. 2023 egyik legfontosabb mérföldköve a megújulóenergia-irányelv - új lapon nyílik meg. felülvizsgálata, amelynek célja a megújuló energia elterjedésének felgyorsítása volt. Ennek keretében a 2030-ig tartó időszakra legalább 42,5%-ra, de akár 45%-ra emelték az EU megújuló energiákra vonatkozó célkitűzését a korábbi, 32%-os célhoz képest, amelyet 2018-ban tűztek ki. A felülvizsgált irányelv a megújuló hidrogénre, valamint a közlekedésben és az iparban alkalmazott megújuló energiaforrásokra vonatkozó új intézkedések bevezetésével kezeli a közelmúltbeli szűk keresztmetszeteket és hatékonyságbeli hiányosságokat. Továbbá olyan technikai kérdésekkel is foglalkozik, mint a bioenergiára vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, valamint állandósítja azokat a szabályokat, amelyeket a megújulóenergia-projektek engedélyezési - új lapon nyílik meg. eljárásainak lerövidítése és egyszerűsítése érdekében korábban ideiglenes jelleggel vezettek be.

Megújuló energiák

Az Uniós napenergia-stratégia - új lapon nyílik meg. elfogadását és a biometánipari partnerség - új lapon nyílik meg. 2022-es elindítását követően az EU 2023-ban a megújuló hidrogénre és a szélenergiára helyezte a hangsúlyt.

Ami a hidrogént és az ezzel kapcsolatos technológia útnak indítását illeti, az első lépés annak meghatározása volt, hogy mi számít megújuló hidrogénnek. Ezt azok a hidrogénnel kapcsolatos, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok - új lapon nyílik meg. határozták meg, amelyek annak fontosságát is hangsúlyozták, hogy a megújuló hidrogén előállításához további megújuló energia létrehozására van szükség. Ezen uniós standardok meghatározása döntő fontosságú az ágazat bővítése szempontjából.

Decemberben újabb fontos mérföldkövet jelentett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz és hidrogén alkalmazására vonatkozó csomagról - új lapon nyílik meg. szóló politikai megállapodás. A kezdeményezés célja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok használatának előmozdítása, különös tekintettel a megújuló hidrogén piacának létrehozására.

Márciusban a tisztahidrogén-technológiák 2030-ig történő széles körű bevezetésének támogatására 2020-ban létrehozott Európai Tisztahidrogén-szövetség - új lapon nyílik meg. közzétette a hidrogénszabványosítás ütemtervét - új lapon nyílik meg.. Ez átfogó áttekintést nyújt a szövetség tagjai által azonosított szabványosítási hiányosságokról, kihívásokról és igényekről. A szövetség egy kézikönyvet - új lapon nyílik meg. is közzétett a hidrogénellátási folyosókról, amely naprakész áttekintést nyújt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású európai hidrogénellátási gerinchálózat - új lapon nyílik meg. létrehozásához szükséges kulcsfontosságú uniós infrastrukturális projektek alakulásáról. Ennek a kezdeményezésnek az a célja, hogy a meglévő és az új gázvezetékeket egyaránt felhasználják egy, az egész kontinensen átívelő hidrogénhálózat létrehozására.

Ami a megújuló hidrogén előállítását illeti, az európai elektrolizátor-partnerség megújította az elkötelezettségét - új lapon nyílik meg. amellett a 2022-ben kiadott együttes nyilatkozat - új lapon nyílik meg. mellett, amely szerint az uniós elektrolizátorgyártási kapacitást 2025-ig tízszeresére kell növelni.

A Bizottság javaslatot tett továbbá egy globális európai hidrogéneszköz, az Európai Hidrogénbank - új lapon nyílik meg. létrehozására. A Hidrogénbank biztosítani fogja a beruházás biztonságát és az üzleti lehetőségeket az európai és globális megújulóenergia-termelés számára. Ezt két finanszírozási mechanizmuson (amelyek közül az egyik az uniós hidrogéntermelés ösztönzésére, a másik az EU felé történő nemzetközi importra irányul), a kereslet és az infrastrukturális igények felmérésén, valamint – a fenntartható hidrogénbe történő beruházások egyszerűsítése érdekében – a különböző finanszírozási források összehangolásán keresztül fogja megvalósítani.

A Bizottság márciusban a megújuló hidrogénnel kapcsolatos kutatás és innováció fellendítésére irányuló közös nyilatkozatot - új lapon nyílik meg. írt alá az európai érdekelt felekkel, hogy előmozdítsák a megújuló hidrogén elterjedését és a tiszta energiára való átállást.

Az EU továbbá lépéseket tett a szélenergia elterjedésének és innovációjának felgyorsítása érdekében is. A hidrogénenergiával szemben – amely még korai szakaszában jár – az uniós szélenergia-ágazat már most sikertörténetnek számít. Ez az ágazat olyan szintű teljes energiatermelési költséget ért el, amely megegyezik a fosszilis tüzelőanyagokéval, vagy akár az alatt is van - PDF-fájl – új lapon nyílik meg., és 2023-ban (januártól augusztusig) a szélenergia átlagosan az EU-ban felhasznált villamos energia 17,2%-át - új lapon nyílik meg. tette ki. Azonban továbbra is vannak nehézségek. A kihívások közé tartoznak a késedelmes engedélyezési eljárások, a szakemberhiány és az, hogy a nemzeti pályázatok előnyben részesítik a költséghatékonyságot a fenntarthatósággal szemben. Ezenkívül a szélturbinák gyártói nem kapnak egyértelmű szélerőmű-kiépítési terveket a tagállamok részéről, ami a globális verseny és a nyersanyagköltségek emelkedése közepette bonyolulttá teszi a projekttervezést.

Az ágazatban még mindig tapasztalható nehézségek kezelése érdekében a Bizottság októberben előterjesztette a szélenergiára vonatkozó európai cselekvési tervet - új lapon nyílik meg..

Az európai szélenergiára vonatkozó cselekvési terv hat fő részben kezeli a felmerülő aggályokat, elősegítve, hogy a szélenergia-kapacitás a 2022. évi 204 gigawattról indulva 2030-ra elérje a kívánt 500 gigawattos célt

A cselekvési terv része az Accele-RES kezdeményezés elindítása, amely elősegíti az engedélyezési eljárások digitalizálását, és külön online eszközt indít a támogatásukra. Emellett a terv erősíteni fogja az EU szélenergia-iparának versenyképességét azáltal, hogy megkönnyíti az uniós gyártók számára a külföldi piacokhoz való hozzáférést; védelmet nyújt a kereskedelmet torzító hatásokkal szemben (például az EU-ba importált, szélenergiával kapcsolatos termékek tisztességtelen támogatása); valamint szabványosítja a szélenergiát hasznosító berendezéseket az interoperabilitás, a minőség és a fenntarthatóság javítása érdekében.

Végezetül, 2023 végén 21 tagállam tett a szélenergiára vonatkozó vállalást - új lapon nyílik meg., jelezve, hogy milyen szélenergia-projekteket és szélenergia-telepítési mennyiségeket terveznek a közeljövőben (2024–2026). Ez nagyobb biztonságot nyújt majd mind a gyártók, mind a befektetők számára, ami több szélenergia-projekt elindításához vezet.

A megújuló energiára való átállás támogatása

A megújuló energiára való átálláshoz az is hozzátartozik, hogy módot kell találni az energia olyan időszakokban történő kinyerésére és tárolására is, amikor például nem fúj a szél, és nem süt a nap.

A megújuló energia tárolásának egyik módja az akkumulátorok használata. Az Európai Akkumulátorszövetség - új lapon nyílik meg., amelyet az EU az európai akkumulátor-ökoszisztéma támogatására hozott létre, 2017 óta tölt be létfontosságú szerepet az e területen történő előrelépés támogatásában. 2023 márciusában sor került a szövetség hetedik magas szintű találkozójára - PDF-fájl – új lapon nyílik meg., ahol hangsúlyozták annak fontosságát, hogy elegendő embert vértezzenek fel az akkumulátoriparban való elhelyezkedéshez szükséges készségekkel.

Az igazságos átmenet biztosítása és a tiszta energiára való átállás által érintett iparágakban foglalkoztatott munkavállalók továbbképzése szintén fontosak a megújuló energiaforrásokra való átállás szempontjából. Ennek fényében az Európai Unió 2023-at a készségek évének nyilvánította (bővebben lásd a 6. fejezetet).

2023-ban a Bizottság amellett, hogy a szélenergiára vonatkozó cselekvési tervhez hasonló kezdeményezések révén kezelte a konkrét szakemberhiányt, elősegítette az energiaigényes iparágakra vonatkozó nagyszabású készségfejlesztési partnerség - új lapon nyílik meg., valamint a megújuló energiára vonatkozó nagyszabású készségfejlesztési partnerség - új lapon nyílik meg. létrehozását is. Ezek a partnerségek biztosítani fogják, hogy az érintett iparágakban foglalkoztatott emberek megfelelő készségekkel rendelkezzenek ahhoz, hogy lépést tartsanak az EU megújuló energiára való átállásával, és segítik őket abban, hogy igazodjanak a munkaerőpiac változásaihoz. A partnerségek célja egyrészt a készséghiányok azonosítása, másrészt megfelelő tantervek és képzési programok kidolgozása az azonosított hiányosságok kezelése érdekében.

Ezek a partnerségek kiegészítik az olyan már meglévő kezdeményezéseket is, mint az Európai Akkumulátorszövetségi Akadémia - új lapon nyílik meg., amelynek célja a munkavállalók képzése, átképzése és továbbképzése, a gyorsan növekvő európai akkumulátor-értékláncban a szakképzett munkaerő iránt mutatkozó kereslet kielégítése érdekében. Az akadémia jelenleg élvonalbeli képzéseket fejleszt ki és indít el, a tagállamokban működő oktatási és képzési szolgáltatókkal együttműködésben.

A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály szintén kulcsfontosságú kezdeményezéseket vezetett be az uniós dolgozók szakképzettségének előmozdítása érdekében. A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály a „nettó zéró” ipart szolgáló európai akadémiákat hoz létre, hogy támogassa a nettó zéró technológiák előállítását. Hasonlóképpen, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály létrehozta a nyersanyagokkal foglalkozó akadémiát, amely a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncában dolgozó munkaerő számára nélkülözhetetlen készségek fejlesztésére összpontosít.

2023-ban elindultak a tiszta átállásról szóló párbeszédek is. Ezek közül az első - új lapon nyílik meg. a hidrogénnel foglalkozott, és a teljes hidrogénértéklánc képviselőit összekötötte egymással, hogy megosszák egymással az európai zöld megállapodás ipari dimenziójának erősítésével kapcsolatos elképzeléseket és bevált módszereket. A második párbeszédre - új lapon nyílik meg. az energiaigényes iparágak képviselőinek részvételével került sor.

Végezetül pedig a megújuló energiára való átállás támogatása érdekében az EU a Technikai Támogatási Eszközön keresztül gyakorlati tanácsadást és testre szabott iránymutatást nyújt a tagállamoknak. 2023-ban ez az eszköz 17 tagállamnak nyújtott segítséget az orosz fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséhez szükséges reformok és beruházások azonosításában - új lapon nyílik meg.. A technikai támogatásban érintett területek között szerepelt a megújuló energiával kapcsolatos engedélyezési eljárások meggyorsítása; az energiahatékonyság és az épületek felújítása; a hidrogén és a biometán előállítása; a földgázellátás diverzifikálása; valamint az ipar dekarbonizációja. Ez a támogatás hozzá fog járulni a zöld átállás megvalósításához és az energiaárak csökkentéséhez, ami az egyének és a vállalkozások javát is szolgálja.