A helyreállítás folytatása és a hosszú távú reziliencia fokozása

Trendek

2023-ban továbbra is bővült az uniós gazdaság - új lapon nyílik meg., bár az elszenvedett jelentős gazdasági sokkhatások következtében lassult a növekedés üteme. A csökkenő energiaáraknak, valamint az élelmiszerekből és ipari termékekből eredő inflációs nyomás mérséklődésének köszönhetően az év során enyhült a pénzromlás üteme.

Az EU munkaerőpiaca kivételesen erős: a munkanélküliség sosem volt még ilyen alacsony szinten, a foglalkoztatottak száma egyre nő, és emelkednek a munkabérek. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz - új lapon nyílik meg. révén végrehajtott reformok és beruházások továbbra is központi szerepet játszanak abban, hogy az uniós gazdaság a megfelelő pályán maradjon.

Ami a jövőt illeti, Oroszország Ukrajna elleni, folytatódó agressziós háborúja és a tágabb geopolitikai feszültségek továbbra is kockázatot jelentenek az uniós gazdaság növekedési kilátásaira nézve.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikere

2023-ban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – amely a 800 milliárd euró összegű NextGenerationEU - új lapon nyílik meg. helyreállítási terv középpontjában áll – a végrehajtása révén tovább ösztönözte a gazdasági helyreállítást - új lapon nyílik meg.. Az eszköz növelte a tagállamok gazdasági és társadalmi rezilienciáját, valamint támogatta a REPowerEU uniós kezdeményezés megvalósítását. Ez utóbbi célja, hogy segítse a tagállamokat a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felgyorsításában, tekintettel az Ukrajna ellen provokáció nélkül indított orosz invázióra (a REPowerEU kezdeményezésről részletesebben lásd a 4. fejezetet).

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egy egyedülálló, teljesítményalapú eszköz. A tagállamoknak helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kell benyújtaniuk a Bizottságnak ahhoz, hogy részesülhessenek az eszköz forrásaiból. Ezek a tervek felvázolják a tagállamok által 2026 végéig végrehajtandó reformokat és beruházásokat, amelyekhez egy előzetesen megállapított allokáció erejéig finanszírozásban részesülhetnek. A Bizottság a kifizetéseket a terveikben felvázolt, előre meghatározott mérföldkövek és célok sikeres megvalósítása ellenében folyósítja a tagállamoknak. Az intézkedések célja a tagállamok előtt álló legfontosabb kihívások kezelése és az uniós célkitűzéseknek való megfelelés.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformokat és beruházásokat mozdít elő hat szakpolitikai területen: i. zöld átállás; ii. digitális átállás; iii. intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés; iv. társadalmi és területi kohézió; v. egészségügy, valamint gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia; és vi. a következő generációra vonatkozó szakpolitikák.

Az EU a Technikai Támogatási Eszközön - új lapon nyílik meg. keresztül is segíti a tagállamokat helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtásában - új lapon nyílik meg.. Eddig több mint 400 projekt részesült e támogatásból. 23 tagállam kapott vagy kap jelenleg általános támogatást a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának horizontális szempontjai tekintetében – beleértve a terveik felülvizsgálatához nyújtott támogatást is –, míg mind a 27 tagállam részesül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz intézkedéseinek végrehajtásához kapcsolódó tematikus támogatásban.

Az európaiak többsége (53%) úgy gondolja, hogy a NextGenerationEU hatékony válaszintézkedés lehet a jelenlegi gazdasági kihívásokra.

Forrás: 100. sz. standard Eurobarométer felmérés - új lapon nyílik meg., 2023. december.

A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek végrehajtása révén 2022 végéig (legfrissebb rendelkezésre álló adatok):

6,9 millióan vettek részt oktatásban és képzésben;

1,4 millió vállalkozás részesült természetbeni támogatásban;

5,9 millió emberen segítettek az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákkal szembeni védelmi intézkedések;

22,1 millió MWh primer energiát takarítottak meg.

Projektpéldák

Zöld átállás

Franciaországban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 20 000 szociális lakás és kollégiumok energiahatékonysági korszerűsítését finanszírozta.

Társadalmi és területi kohézió

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatja Ausztriát a tartósan munka nélkül maradt személyek képzéshez és képesítéshez való hozzáférésének biztosításában.

Digitális átállás

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a digitális gazdaság adatközpontjaiba irányuló beruházásokkal növeli Olaszország számítástechnikai felhőjének kapacitását.

Egészségügy, társadalmi, gazdasági és intézményi reziliencia

Egy, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által támogatott ciprusi reform fokozni fogja a korrupcióellenes erőfeszítéseket, és független korrupcióellenes hatóságot hoz létre.

Intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz több mint 60 nagyvállalatnak és kis- és középvállalkozásnak nyújtott segítséget a fenntartható mobilitással kapcsolatos kutatás és innováció terén.

A következő generációra vonatkozó szakpolitikák

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai segítségével Csehországban mintegy 74 000 digitális eszközt biztosítottak a tanulók távoktatásához.

Az uniós költségvetés: az EU felkészítése a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra

2023-ban az EU hosszú távú költségvetése (a többéves pénzügyi keret) és a NextGenerationEU központi szerepet játszott Európa helyreállításában, olyan kihívások kezelését támogatva, mint a szomszédban zajló háború, a magas infláció, valamint a természeti katasztrófák és humanitárius válságok. Annak biztosítására, hogy az uniós költségvetés továbbra is eredményeket tudjon elérni a legfontosabb prioritások terén, a Bizottság júniusban javaslatot tett a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára - új lapon nyílik meg..

Szeptemberben elfogadták az EU 2024-es éves költségvetését - új lapon nyílik meg.. A stratégia a Közel-Keleten, Európában és a szomszédságában jelentkező sürgős válságokkal foglalkozik.

A NextGenerationEU eszköz megerősítésére és Ukrajna megsegítése érdekében a Bizottság 2023-ban mintegy 116 milliárd euró összegű hosszú távú forrást mozgósított – ebből közel 12,5 milliárd eurót zöldkötvények kibocsátása révén, aminek következtében az EU vezető zöldkötvény-kibocsátóvá - új lapon nyílik meg. lépett elő.

A hosszú távú reziliencia megteremtése

A tavalyi évben a Bizottság jogalkotási javaslatokat terjesztett elő, hogy megvalósítsa a 2007–2008-as gazdasági és pénzügyi válság nyomán bevezetett változások óta a legátfogóbb uniós gazdasági kormányzási reformot - új lapon nyílik meg.. A javaslatok kidolgozását hosszú mérlegelési időszak és széles körű konzultációs folyamat előzte meg. Az új szabályok célja, hogy ösztönözzék és segítsék a tagállamokat a jelentős reformok és beruházások végrehajtásában. A reformok egyszerűbbé teszik a gazdasági kormányzást, javítják a nemzeti felelősségvállalást, nagyobb hangsúlyt helyeznek a középtávú szemléletre és megerősítik az uniós költségvetési szabályok végrehajtását – mindezt egy átlátható uniós keretbe foglalva.

Horvátország csatlakozott az euróövezethez

2023. január 1-jén Horvátország csatlakozott az euróövezethez - új lapon nyílik meg. és a schengeni térséghez.

Az euró bevezetése megkönnyíti a horvátok mindennapi életét és javítja az ország versenyképességét, hiszen egyszerűbbé teszi az utazást és a kereskedelmet. Az euróbankjegyek és -érmék azt jelképezik, hogy az EU minden horvát számára szabadságot és lehetőségeket ígér.

Egy felmérés, amelyet azt követően végeztek, hogy Horvátországban az euró teljes mértékben felváltotta a kunát, azt mutatja, hogy a horvát állampolgárok 61%-a úgy véli, hogy az átállás zökkenőmentesen és hatékonyan zajlott le, míg 88%-uk szerint megfelelő tájékoztatást kaptak a közös valutáról.

Az EU-ban továbbra is nagyon erős az euró támogatottsága: lakosságának 71%-a támogatja a közös valutával működő európai gazdasági és monetáris uniót, míg az euróövezetben 79% a támogatottság aránya.

Források: 518. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés - új lapon nyílik meg., 2023. február; 100. sz. standard Eurobarométer felmérés - új lapon nyílik meg., 2023. december.

Az összetartó Európai Unió

2023-ban ünnepeltük a Kohéziós Alap létrehozásának 30. évfordulóját - új lapon nyílik meg.. Fennállásának 30 éve alatt, a Kohéziós Alap segítségével az EU közel 179 milliárd eurót fordított gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítésére. A 2021–2027-es időszakra - új lapon nyílik meg. vonatkozó kohéziós politika keretében nyújtott finanszírozás várhatóan 0,5%-kal növeli az EU bruttó hazai termékét, és 1,3 millió munkahely létrehozását támogatja. A 2023-ban befejezett vagy elindított nagyprojektek közé tartozik a pompeji régészeti lelőhely restaurációja, a Szalonikiben épülő új metróvonal, valamint a romániai szennyvíz-infrastruktúra javítása. A tavalyi év végére a 2014–2020-as időszakra vonatkozó kohéziós programok jelentős, kézzelfogható eredményeket értek el. Ennek keretében az EU 4,5 millió vállalkozást támogatott, mintegy 370 000 új munkahelyet hozott létre, javította több mint 7,9 millió háztartás széles sávú hozzáférését, valamint közel 6000 megawatt megújulóenergia-termelési kapacitást létesített.

Az elért eredmények rámutatnak a regionális és helyi közigazgatások létfontosságú szerepére – ők állnak a legközelebb az emberekhez, és kulcsszerepet játszanak a szakpolitikai prioritások megvalósításában, valamint az uniós jogszabályok gyakorlati végrehajtásában. Ennek elismeréseképpen a 2023-ban indított ComPAct - új lapon nyílik meg. kezdeményezés célja a tagállami közigazgatások megerősítése.

Erős és reziliens egységes piac

30 éves az egységes piac

Az EU 2023-ban ünnepelte az egységes piac fennállásának 30. évfordulóját - új lapon nyílik meg., amelynek 1993. január 1-jei létrehozása jelentős mérföldkő volt az európai integrációban. Az egységes piac sokkal több, mint pusztán egy jogi keret vagy egy egyszerű piac; a szabadság, a fejlődés, a lehetőségek, a növekedés, a közös jólét, valamint a kohézió és a reziliencia térsége. Jelentősen megerősíti az EU globális gazdasági és geopolitikai helyzetét. A világ bruttó hazai termékének 15%-át kitevő európai piac a világ legnagyobb integrált egységes piaci térsége, és továbbra is az egyik legnyitottabb gazdasága.

Az egységes piac több mint 30 éve - új lapon nyílik meg. az EU versenyképességének kulcsfontosságú eleme, hozzájárul az európaiak életszínvonalának növeléséhez, és megkönnyíti a vállalkozások dolgát. 9%-kal növelte az EU bruttó hazai termékét, tehát jelentős gazdasági előnyöket kínál, a kohéziós politika keretében nyújtott támogatás révén pedig lehetővé teszi minden régió számára, hogy kiaknázza ezeket az előnyöket. Az egységes piac kulcsszerepet játszik a zöld és digitális átállás elősegítésében is. Az EU szabályozási, pénzügyi és ellátásilánc-integrációjának forrása, elősegíti a méretgazdaságosság megteremtését, amely alapvető fontosságú a vállalkozások növekedéséhez.

Az egységes piac dióhéjban

Az egységes piac a globális bruttó hazai termék 18%-át teszi ki,

és több mint 450 millió embernek kínál árukat és szolgáltatásokat.

Forrás: Éves jelentés az egységes piacról - PDF-fájl – új lapon nyílik meg., 2023. január.

23 millió vállalkozásból áll, amelyek

közel 128 millió embert foglalkoztatnak.

965 milliárd euró a szolgáltatások EU-n belüli exportja.

3428 milliárd euró az EU-n belüli áruexport.

8163 milliárd euró az EU-n belüli beruházás.

Tudta-e? (^*)

2020-ban a nem uniós országokba irányuló uniós áruexport 47,5%-a euróban történt.

Az EU-ban a külföldi irányítású vállalkozások több mint 60%-a egy másik uniós tagállam ellenőrzése alatt áll.

2010 és 2021 között 47%-kal nőtt a más tagállamban állampolgársággal rendelkező foglalkoztatottak száma.

A tagállamokban felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók 2,4%-a másik uniós tagállamból származik.

(^*) A 27 tagállamból álló EU-ra vonatkozóan a legfrissebb rendelkezésre álló éves adatok szerint.

Forrás: Eurostat - új lapon nyílik meg..

Az egységes piac kulcsfontosságú az EU gazdasági rezilienciája szempontjából, és elengedhetetlennek bizonyult a közelmúltbeli válságok, például a világjárvány, Oroszország Ukrajna elleni fellépése és az azt követő energiaválság idején. Emellett fontos geopolitikai eszköz, amely növeli az EU befolyását a geopolitikai változások és a tiszta technológiáért folyó verseny közepette. Az elért eredmények ellenére az egységes piacnak tovább kell fejlődnie: alkalmazkodnia kell az új, változó geopolitikai realitásokhoz, a technológiai haladáshoz, valamint a zöld és digitális átálláshoz, és fokoznia kell az EU hosszú távú versenyképességét és termelékenységét.

Az egységes piac erősítése

Az EU folyamatosan javítja az üzleti környezetet a gazdaság minden ágazatában. 2023 szeptemberében a Bizottság javaslatot terjesztett elő a vállalatok és a hatóságok általi késedelmes fizetések elleni küzdelemre - új lapon nyílik meg.. A késedelmes fizetések veszélyeztetik a kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzforgalmát és akadályozzák az ellátási láncok versenyképességét és rezilienciáját. Ez a javaslat a gazdasági kihívásokkal szembesülő kkv-k támogatását célzó, tágabb bizottsági segélycsomag részét képezi.

Az EU azáltal is támogatja az innovációt, hogy Európa-szerte megkönnyíti a vállalkozások számára szellemi tulajdonuk védelmét. Az egységes szabadalmi rendszer - új lapon nyílik meg. júniusi elindítása jelentős lépés az egységes piac kiteljesítése és a szabadalmi oltalom megerősítése felé. A rendszer egyablakos ügyintézést biztosít a szabadalmak európai bejegyzéséhez és érvényesítéséhez, ami alacsonyabb költségeket, kevesebb papírmunkát és kisebb adminisztratív terhet eredményez az innovátorok, különösen a kis- és középvállalkozások számára.

Emellett létrejön az új Egységes Szabadalmi Bíróság - új lapon nyílik meg., amelynek hatásköre kiterjed az egységes és a már meglévő európai szabadalmakra is, és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy hatékonyabban érvényesítsék szabadalmi jogaikat. Emellett a Bizottság és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának - új lapon nyílik meg. közös kezdeményezése, a Kkv-alap - új lapon nyílik meg. pénzügyi támogatást (utalványokat) kínál a kkv-knak szellemi tulajdoni portfólióik – köztük a védjegyek, a formatervezési minták, a szabadalmak és a növényfajtákkal kapcsolatos tulajdonjogi ügyek – intézéséhez, illetve az azokban rejlő lehetőségek kiaknázásához.

A Bizottság 2023 áprilisában javaslatot tett egy uniós szabadalmi csomagra - új lapon nyílik meg., amely kiegészíti az egységes szabadalmi rendszert. A csomag elfogadásával egy új, kiegyensúlyozottabb keret - új lapon nyílik meg. fog a vállalkozások rendelkezésére állni a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak tekintetében, könnyebben hozzáférhetők lesznek a gyógyszerekre és növényvédő szerekre vonatkozó kiegészítő oltalmi tanúsítványok, valamint átláthatóbbá válnak a szabadalmak válsághelyzetben történő kényszerengedélyezésére vonatkozó szabályok. Emellett a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról szóló, tavaly hatályba lépő rendelet - új lapon nyílik meg. lehetővé teszi az uniós előállítók számára, hogy jobban védjék a kézműves és ipari termékeket és a területükhöz kapcsolódó szaktudást.

Hogyan működik majd az egységes szabadalmi rendszer?

A feltalálók európai szabadalomért folyamodnak.

Az Európai Szabadalmi Hivatal ellenőrzi, hogy a találmány megfelel-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság kritériumainak.

Az európai szabadalom megadását követően a szabadalom jogosultja kérvényezi annak egységes hatályát.

Az egységes szabadalom egy lépésben, további ügyintézés, például fordítások nélkül lép hatályba a részt vevő tagállamokban, amelyek:

Belgium, Bulgária, Dánia, Németország, Észtország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Finnország és Svédország.

Ezzel párhuzamosan az európai szabadalom jogosultja a részt nem vevő országokban, így nem uniós országokban is érvényesítheti szabadalmát, de figyelembe kell vennie az egyes országok nemzeti követelményeit.

Az uniós formatervezési minták oltalmáról szóló jogszabály javasolt reformja - új lapon nyílik meg. fokozza, illetve egyszerűsíti és korszerűsíti az innovációt és a formatervezésiminta-oltalmat az EU-ban.

Végezetül az EU támogatja a határokon átnyúló üzleti tevékenységeket azáltal, hogy felszámolja a gazdasági növekedés és a vállalkozások útjában álló akadályokat.

Az akadályok kezelését célzó új intézkedések 2029 végéig 713 milliárd euróval bővíthetik a gazdaságot.

Erre példa a nem közúti mozgó gépek – például daruk, kombájnok, villás emelőtargoncák – közutakon történő szabad mozgását gátló akadályok felszámolására - új lapon nyílik meg. vonatkozó javasolt új szabályok.

A nem közúti mozgó gépekről szóló rendelet a tagállamokban jelenleg létező különböző szabályozási rendszerek helyébe lép, és:

felszámolja a piacra lépés akadályait, valamint csökkenti a piaci késedelmeket;

csökkenti a megfelelési költségeket, elősegíti az innovációt és javítja a versenyképességet;

megkönnyíti a gépek EU-n belüli határokon átnyúló használatát;

biztosítja, hogy a nem közúti mozgó gépek EU-szerte magas szintű és egyenértékű előírások szerint, biztonságosan közlekedjenek a közutakon.

Emellett a nonprofit szervezetek határokon átívelő működésének megkönnyítése érdekében a Bizottság szeptemberben javaslatot tett egy új jogi formára, a határokon átnyúló európai egyesületre - új lapon nyílik meg.. Ez javítani fogja az egységes piac működését azáltal, hogy felszámolja az egynél több tagállamban működő vagy működni kívánó nonprofit egyesületek előtt álló jogi és közigazgatási akadályokat.

Végezetül a Bizottság decemberben módosított javaslatot fogadott el a határokon átnyúló megoldások elősegítéséről szóló rendeletre - új lapon nyílik meg. vonatkozóan. Célja, hogy segítse a tagállamokat az EU határrégióiban élő 150 millió polgár mindennapi életét megnehezítő akadályok felszámolásában. Ezen akadályok megszüntetése jelentősen javítani fogja az egységes piac működését, és megerősíti az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját.

A hosszú távú versenyképesség javítása

A kiélezett globális verseny és az új geopolitikai kihívások tükrében a Bizottság meghatározta az EU hosszú távú versenyképessége - új lapon nyílik meg. fokozásának kilenc fő mozgatórugóját. Ezek közé tartozik a megfelelően működő egységes piac, a magántőkéhez való hozzáférés, az állami beruházások és infrastruktúrák, a kutatás és az innováció, az energia, a körforgásosság, a digitalizáció, az oktatás és a készségek, valamint a kereskedelem és a nyitott stratégiai autonómia.

Az EU biztosítja a hosszú távú versenyképességet és az egységes piac virágzását azáltal is, hogy egységes szabályokat alkalmaz annak érdekében, hogy fenntartsa a tisztességes versenyt valamennyi tagállam és vállalkozás tekintetében. A Bizottság antitröszt-, összefonódási és állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó határozatai biztosítják a kiegyensúlyozott és hatékony belső piacot, amely alapvető fontosságú az EU gazdasága számára. Az állami támogatások ellenőrzése biztosítja, hogy az állami támogatások igazodjanak a közös célokhoz és Unió-szerte fenntartsák a következetes üzleti feltételeket. Az élénk magánszektorbeli verseny jobb minőséget és tisztességesebb árakat eredményez a fogyasztók számára. A Bizottság versenypolitikai döntései védelmezik a fogyasztói és üzleti érdekeket, valamint megvédik az uniós polgárokat a gátlástalan gazdasági szereplőkkel szemben.

A versenyképesség kilenc mozgatórugója

A növekedést ösztönző szabályozási keretben a versenyképességnek kilenc mozgatórugója van, a keret alapja pedig a működő egységes piac. Ez az egységes piac a fenntartható versenyképesség révén működik, amelyet négy elem tesz lehetővé: 1. a környezeti fenntarthatóság; 2. a reziliencia és a stabilitás; 3. az általános jóllét és a méltányosság; 4. a termelékenység. A versenyképesség fennmaradó nyolc mozgatórugója a magántőkéhez való hozzáférés, az állami beruházások és infrastruktúrák, a kutatás és az innováció, az energia, a körforgásosság, a digitalizáció, az oktatás és a készségek, valamint a kereskedelem és a nyitott stratégiai autonómia.

A digitális piacokról szóló jogszabály - új lapon nyílik meg. jó példa arra, hogy a versenypolitika milyen előnyökkel jár a polgárok számára. Ez a jogi aktus nem felváltja, hanem kiegészíti az uniós versenyszabályokat. Ez a világon az egyik első olyan jogszabály, amely a nagy digitális vállalatok kapuőri szerepének visszaszorítására irányul, ami gazdasági és társadalmi előnyöket jelent a polgároknak. (További információkért lásd az 5. fejezetet.)

VIDEÓ: A külföldi támogatásokról szóló rendelet.

Az EU biztosítja a tisztességes belső versenyt, valamint azt is ellenőrzi, hogy az EU-ban működő vállalkozásoknak méltányos esélyük van-e arra, hogy sikeresek legyenek a nemzetközi versenyben. Júliusban az EU bevezette a külföldi támogatásokról szóló rendeletet - új lapon nyílik meg.. Ez lehetővé teszi a Bizottságnak, hogy kivizsgálja azokat a pénzügyi hozzájárulásokat, amelyeket nem uniós kormányok nyújtanak az EU-ban működő vállalkozásoknak. Ha a hozzájárulások tisztességtelen előnyt biztosítanak ezeknek a cégeknek, a Bizottság intézkedéseket hozhat a torzító hatások korrigálására.

Az uniós versenyszabályok hatékonysága a végrehajtásukon múlik. Így biztosítják az EU végrehajtási szabályai a tisztességes versenyt.

2023-ban 335 összefonódásra vonatkozó határozat született.

Az év során 487 milliárd eurónyi állami támogatás kapott zöld utat, különösen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával és annak az uniós árakra gyakorolt hatásaival összefüggésben.

2023 júniusában a Bizottság kifogásközlést - új lapon nyílik meg. küldött a Google-nak, kifejtve azon előzetes álláspontját, hogy a vállalat a versenytársak kárára előnyben részesíti saját online hirdetéstechnológiai szolgáltatásait.

A kritikus fontosságú nyersanyagok nélkülözhetetlenek számos stratégiai ágazat számára, beleértve a „nettó zéró” technológiákat, a digitális ipart, illetve a repülési és védelmi ágazatot. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály - új lapon nyílik meg. javítja az EU képességét az ellátási zavarokkal kapcsolatos kockázatok nyomon követésére és mérséklésére, valamint fokozza a körforgásos jelleget és a fenntarthatóságot. A villamosenergia-piac szerkezetének reformja és a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály mellett – amelyeket a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv részeként irányoztak elő (lásd a 3. és 4. fejezetet) – ez a jogi aktus olyan szabályozási környezetet hoz létre, amely előmozdítja a „nettó zéró” technológiák fejlesztését és az európai ipar versenyképességét.

A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály - új lapon nyílik meg. várhatóan szintén fokozni fogja az uniós gazdaság versenyképességét azáltal, hogy jobb szabályozási keretet kínál az iparágak számára. Ezzel támogatja őket abban, hogy elmozduljanak a zöld és digitális innovációk irányába. A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv részeként kiszámíthatóbb és egyszerűbb szabályozási keretet hoz létre azzal a céllal, hogy ösztönözze az EU klímasemlegességi céljainak megvalósításához elengedhetetlen termékek gyártásába történő beruházásokat.

A jogi aktus emellett megerősíti és reziliensebbé teszi az EU ipari bázisát a „nettó zéró” technológiák terén, amelyek kulcsfontosságúak a költséghatékony, megbízható és fenntartható tisztaenergia-rendszer szempontjából. Emellett fel fogja gyorsítani a „nettó zéró” technológiák kifejlesztését és gyártását, ami hozzájárul az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentéséhez, és segít elkerülni az olyan új függőségeket, amelyek gátolhatják a zöld átálláshoz szükséges kulcsfontosságú technológiák és összetevők térnyerését (lásd a 4. fejezetet).

A gazdasági biztonság javítása szintén kulcsfontosságú tényező az EU versenyképességének növeléséhez. Júniusban Josep Borrell, a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elindította az európai gazdasági biztonsági stratégiát - új lapon nyílik meg., amely az uniós gazdaság megerősítését célzó átfogó megközelítés. Ez a stratégia előmozdítja az EU ipari bázisának fejlesztését, megvédi az ipar alapvető gazdasági biztonsági érdekeit, és partnerségeket alakít ki a harmadik országok lehető legszélesebb körével azért, hogy előmozdítsa a közös fellépést a nemzetközi szintű gazdasági biztonság fokozása terén. A stratégia elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU fel tudja mérni és kezelni tudja a gazdasági kockázatokat, ugyanakkor megőrizze nyitottságát és folytassa a nemzetközi szerepvállalást.

Az EU–Kína kapcsolat megerősítése a versenyképesség fokozása érdekében

Az EU–Kína kapcsolat központi szerepet játszik az EU versenyképességének megerősítésére irányuló erőfeszítésekben.

Annak tükrében, hogy Kína egyre erőteljesebben tör előre és megerősítette általános stratégiai pozícióját, az EU 2023-ban bevezetett egy olyan megközelítést, amelynek célja a Kínával való kapcsolatból eredő kockázatok enyhítése és a kapcsolat egyensúlyának helyreállítása.

Mindeközben az EU továbbra is a szabályokon alapuló nemzetközi rend megerősítésén dolgozik. Az egyensúly helyreállítása érdekében az EU fenntartja a Kínával fennálló kétoldalú gazdasági kapcsolatokat és a globális kihívásokkal kapcsolatos együttműködést, valamint fellép a kínai állam által nyújtott aránytalan támogatásokból eredő piaci torzulásokkal szemben.

A kockázatok enyhítése érdekében csökkentjük a kritikus függőségeket és kezeljük azokat a kockázatokat, melyek a katonai fejlesztésekre irányuló kínai stratégiából erednek, mégpedig a közös kutatásból, a tudományos körökből és a nemzetközi üzleti világból származó innovációk kiaknázása révén.

Pénzügyi rendszerek

A tőkepiaci unió

A tőkepiacok olyan pénzügyi piacok, ahol értékpapírokat, például részvényeket és kötvényeket vásárolnak és értékesítenek. Lehetővé teszik a vállalkozások, a kormányok és más szervezetek számára, hogy a befektetők széles körétől vonjanak be tőkét. A tőkepiaci unióra - új lapon nyílik meg. irányuló kezdeményezésével az EU olyan egységes tőkepiacot kíván kialakítani, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló tőkeáramlást, és több finanszírozási forrást tesz elérhetővé az uniós vállalkozások, köztük a kkv-k számára.

A beruházások fellendítéséhez fontos, hogy a befektetők számíthassanak arra, hogy védelemben részesülnek, és bízzanak abban, hogy befektetéseik megtérülnek. Ezért a tőkepiaci unióra vonatkozó, 2020. évi uniós cselekvési terv - új lapon nyílik meg. egyik fő célja az, hogy EU-szerte az emberek biztonságosabban tudják hosszú távon befektetni megtakarításaikat.

2023. május 24-én a Bizottság lakossági befektetési csomagot - új lapon nyílik meg. fogadott el a lakossági befektetők védelmére és tőkepiaci részvételük erősítésére. A lakossági befektetők olyan egyéni, nem szakmai befektetők, akik pénzügyeik kezelése – többek között a nyugdíjszükségleteikre való felkészülés – érdekében a tőkepiacokon fektetnek be. Az EU biztosítani kívánja, hogy a lakossági befektetők megfelelő védelemben és tisztességes bánásmódban részesüljenek befektetéseik során, és így vagyonuk növelése érdekében teljes mértékben élhessenek a tőkepiaci unió nyújtotta előnyökkel. A befektetői bizalom növelése és a tőkepiaci unió továbbfejlesztése alapvető eszköz a magánforrások uniós gazdaságba való becsatornázásához, valamint a zöld és digitális átállás finanszírozásához is.

Mi a gond?

A lakossági befektetők nehezen férnek hozzá olyan releváns, összehasonlítható és könnyen érthető információkhoz, amelyek alapján megalapozott befektetési döntéseket hozhatnának.

A közösségi média és az új értékesítési csatornák egyre inkább kiteszik a lakossági befektetőket a jogtalan befolyásolásnak.

Előfordulhat, hogy a pénzügyi tanácsadás nem szolgálja a lakossági befektetők érdekeit.

Egyes befektetési termékek nem jövedelmezőek a lakossági befektetők számára.

Következmények

2021-ben az uniós háztartások csupán eszközeik 17%-át tartották értékpapírokban (például részvényekben vagy kötvényekben), ami jóval az egyesült államokbeli háztartások szintje alatt maradt. (Forrás: Eurostat - új lapon nyílik meg..)

A lakossági befektetők 40%-kal magasabb díjakat fizetnek, mint az intézményi befektetők (pl. a nyugdíjalapok). (Forrás: Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság költségekről és a teljesítményről szóló jelentése - PDF-fájl – új lapon nyílik meg., 2023. január.)

Az EU lakosságának 45%-a nem biztos abban, hogy a pénzügyi közvetítőktől kapott befektetési tanács az érdekét szolgálja. (Forrás: 525. számú Eurobarométer gyorsfelmérés - új lapon nyílik meg., 2023. július.)

Májusban a Parlament és a Tanács megállapodott egy olyan egységes hozzáférési pont létrehozására irányuló javaslatról is, amelyen keresztül elérhető lesz az uniós vállalatokra és az uniós befektetési termékekre vonatkozó összes nyilvános pénzügyi és fenntarthatósági információ. Mindez növelni fogja a vállalatok láthatóságát a befektetők körében, és további finanszírozási forrásokat nyit meg, ami a kis tőkepiacokon működő kisvállalkozások számára különösen fontos. Az egységes európai hozzáférési pont - új lapon nyílik meg. egyszerűen elérhetővé teszi a vállalatok által közzétett vállalati fenntarthatósági jelentéseket is, amelyek támogatják az európai zöld megállapodás célkitűzéseit.

Emellett a Parlament és a Tanács június 29-én megállapodott a pénzügyi eszközök piacainak szerkezetére vonatkozó szabályokról szóló rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatról - új lapon nyílik meg.. A felülvizsgálat biztosítani fogja, hogy az összesítettadat-szolgáltatók számára megfelelő feltételek álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy átfogó képet nyújtsanak az Unión belüli kereskedésről. Az összesítettadat-szolgáltatás a különböző tagállamokban található több száz végrehajtási helyszínről gyűjti majd össze a pénzügyi eszközök, például a részvények és a kötvények értékesítési árát és volumenét, és egy helyen teszi mindenki számára egyformán elérhetővé ezeket az információkat. Minden végrehajtási platform – például tőzsde és kereskedési platform – köteles lesz kereskedési adatait közvetlenül biztosítani az összesítettadat-szolgáltatás számára.

Július 19-én a Parlament és a Tanács megállapodott a befektetési alapok ágazatára alkalmazandó szabályozási keret továbbfejlesztésére irányuló javaslatról - új lapon nyílik meg.. A felülvizsgálat összehangolja az alapokkal kapcsolatos likviditáskezelési eszközök kiválasztására és használatára vonatkozó szabályokat, és biztosítja, hogy azok megfeleljenek a pénzügyi stabilitás támogatására vonatkozó nemzetközi ajánlásoknak. Emellett közös keretet hoz létre azokra az alapokra vonatkozóan, amelyek vállalkozásoknak hiteleznek (hitelnyújtó alapok), és fokozza az átruházási szabályok átláthatóságát, biztosítva, hogy a felügyeletek tisztában legyenek azzal, hogy az alapkezelők milyen mértékben támaszkodnak harmadik felek szakértelmére.

Az említett három javaslat együttesen biztosítani fogja, hogy a befektetők számára hozzáférhetőbbek legyenek a vállalati és kereskedési adatok. Az intézkedések a hosszú távú befektetéseket is ösztönözni fogják, továbbá megkönnyítik és biztonságosabbá teszik majd a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazását. Összességében a javaslatok jobban összekapcsolják az uniós vállalkozásokat a befektetőkkel, javítják a finanszírozáshoz való hozzáférésüket, bővítik a lakossági befektetők befektetési lehetőségeit, és fokozzák az uniós tőkepiacok integráltságát.

Novemberben az EU aktualizálta a központi értéktárakról szóló rendeletet - új lapon nyílik meg.. Ezt a rendeletet eredetileg azzal a céllal vezették be, hogy javítsa a pénzügyi piacokon folytatott kiegyenlítési tevékenységek biztonságát és hatékonyságát, nevezetesen az értékpapírügyletek pénzeszköz-átutalás vagy értékpapír-transzfer vagy mindkettő révén történő teljesítését. A felülvizsgált jogszabály - új lapon nyílik meg. javítani fogja az EU tőkepiacait és pénzügyi rendszerét azáltal, hogy arányosabb és hatékonyabb szabályokat határoz meg annak érdekében, hogy csökkenjenek a központi értéktárak megfelelési költségei és szabályozási terhei, könnyebben és szélesebb körben tudjanak határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtani, és javuljon a határokon átívelő felügyelet.

Mi az összesítettadat-szolgáltatás?

Olyan rendszer, amely valós időben vagy a valós időhöz a lehető legközelebb gyűjti az uniós kereskedési platformok ügyleteire vonatkozó információkat.

Lehetővé teszi mind a szakmai, mind a lakossági befektetők számára, hogy egy helyen lássák a pénzügyi eszköz árát és az eszközzel kapcsolatos egyéb információkat (például az ügyletek volumenét és időpontját).

Az összesítettadat-szolgáltatás nélkül a kereskedésre vonatkozó információkat külön-külön kellene összegyűjteni több végrehajtási platformról, így a tőzsdéktől, más kereskedési helyszínektől és befektetési bankoktól (más néven „rendszeres internalizálóktól”).

A központi értéktárak - új lapon nyílik meg. olyan szakosodott pénzügyi intézmények, amelyek értékpapírokat (például részvényeket és kötvényeket) tartanak és kezelnek, biztosítva azok letéti őrzését és az értékpapírügyletek hatékony feldolgozását. Fontos szerepet töltenek be a modern pénzügyi piacok működésében.

Decemberben politikai megállapodás született a biztosítási szabályozási keret megerősítésére irányuló bizottsági javaslatokról - új lapon nyílik meg.. E módosítások korszerűsítik a Szolvencia II. irányelvet - új lapon nyílik meg. olyan ösztönzők bevezetésével, amelyeknek köszönhetően a biztosítók érdekeltebbek lesznek a hosszú távú tőkebefektetésekben, összhangban a tőkepiaci unió célkitűzéseivel. Azt is biztosítani fogják, hogy az ágazat a nehéz gazdasági időkben is erős maradjon, és védje a fogyasztók érdekeit. Az új szabályok jobban figyelembe vesznek bizonyos kockázatokat, többek között az éghajlatváltozással kapcsolatosakat is, és gondoskodnak arról, hogy a biztosítók pénzügyi stabilitása kevésbé legyen érzékeny a rövid távú piaci ingadozásokra. A javaslatok között szerepel továbbá a (viszont)biztosítók helyreállításáról és szanálásáról szóló új irányelv - új lapon nyílik meg. is, amely biztosítani fogja a pénzügyi stabilitást, valamint a biztosításikötvény-tulajdonos és az adófizetők védelmét a (viszont)biztosító csődje esetén. Az irányelv értelmében a nagyobb és rendszerszinten fontos szervezetek kötelesek lesznek a válságra való felkészülés érdekében megelőző helyreállítási terveket készíteni. Emellett a nemzeti hatóságok rendelkezni fognak a csődbe jutott (viszont)biztosítókkal kapcsolatos problémák kezeléséhez szükséges eszközökkel, többek között lehetővé téve, hogy rendezett módon vezessék ki az érintett vállalatokat a piacról, és eközben a lehető legnagyobb mértékben fenntartsák a biztosítási védelem folytonosságát.

Végezetül 2023-ban a Bizottság segítséget nyújtott a tagállamoknak nemzeti tőkepiacaik megerősítéséhez - új lapon nyílik meg.. Eddig 21 tagállam vette igénybe a Technikai Támogatási Eszközt ezen a területen. A reformok hozzájárultak a beruházások előtt álló szabályozási akadályok felszámolásához és a piaci hiányosságok kezeléséhez. E reformprojektek célja a beruházási lehetőségek bővítése, a vállalkozások piaci láthatóságának növelése, valamint a kkv-k banki hitelhez jutásának elősegítése.

Digitális pénzügyi szolgáltatások

Június 28-án a Bizottság két javaslatot - új lapon nyílik meg. terjesztett elő annak biztosítására, hogy az Európai Központi Bank által kibocsátott euróval az emberek a számukra legmegfelelőbb módon fizethessenek.

Az első javaslat a készpénzhasználat védelméről szól. A javaslat azt kívánja biztosítani, hogy a készpénzt továbbra is széles körben elfogadják mint fizetési eszközt, és hogy a készpénz az egész euróövezetben könnyen hozzáférhető maradjon a polgárok és a vállalkozások számára.

A második javaslat az euró lehetséges új digitális formájának kereteit kívánja létrehozni. A készpénz formájú eurót kiegészíteni hivatott digitális euró kibocsátásáról az Európai Központi Bank (EKB) dönthet majd. Az EKB, miután az elmúlt két év során megvizsgálta a digitális euró bevezetésének lehetőségét, októberben úgy döntött, hogy az előkészítő szakaszba lép.

Bár a készpénz továbbra is széles körben hozzáférhető és elfogadott, egyre több polgár és vállalkozás dönt az elektronikus fizetés mellett. A digitális euró célja, hogy a magánszolgáltatók által működtetett fizetési lehetőségek mellett további választási lehetőséget kínáljon a polgárok és a vállalkozások számára: azt, hogy egy államilag működtetett, széles körben elfogadott, olcsó, biztonságos és rugalmas digitális fizetőeszközzel fizethessenek az euróövezetben (és esetleg azon kívül is).

A Központi Bank csak azt követően határozhat a digitális euró kibocsátásáról, hogy az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a digitális euróra vonatkozó javaslatot.

A digitális euró előnyei

Az euróövezetben bárhol használható (más magánjellegű digitális fizetési megoldások esetében erre nincs mindig lehetőség).

A használata egyszerűbb, mint a meglévő digitális fizetési megoldásoké.

A digitális euró offline használata a magánélet védelmének azonos szintjét biztosítja, mint a készpénzhasználat.

Internet-hozzáférés nélkül lehet vele fizetni.

A fogyasztók számára nagyobb választási lehetőséget biztosít.

Még akkor is lehet vele fizetni, ha nincs bankszámlánk.

Ingyenes a fogyasztók számára.

Fel fogja váltani a digitális euró a készpénzt?

Egyáltalán nem.

A digitális euró csak egy kiegészítő lehetőség lenne a készpénz mellett, és alternatívát jelentene a már létező magánjellegű digitális megoldásokkal szemben.

Mi a helyzet a magánélet védelmével?

Online fizetés során a bank csak a kifizetések teljesítéséhez, valamint a csalás megelőzéséhez és a pénzmosás elleni küzdelemhez szükséges személyes adatokhoz férne hozzá.

Ugyanígy van ez akkor is, amikor más digitális fizetési eszközzel, például hitelkártyával fizetünk.

Offline fizetéskor a magánélet védelme erősebb, mint bármely más digitális fizetési eszköz esetében – a bank csak ugyanazokat az adatokat látja, mint amikor pénzt veszünk fel a készpénzautomatából.

A digitális euró offline használatakor senki nem nézheti meg, miért fizettünk.

Az Európai Központi Bank nem fog hozzáférni az emberek adataihoz.

Nyílt pénzügyi szolgáltatások és fizetések

Az elektronikus fizetések térnyerésével új szolgáltatók – például nyílt banki szolgáltatásokat nyújtó szervezetek – jelentek meg. Ezzel párhuzamosan új, kifinomultabb csalástípusok is megjelentek, amelyek veszélyeztetik a fogyasztókat. E fejleményekre reagálva, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzügyi ágazat képes legyen kihasználni a folyamatban lévő digitális átalakulás előnyeit, a Bizottság június 28-án két intézkedéscsomagot - új lapon nyílik meg. javasolt.

Először is, a Bizottság javasolta a jelenleg hatályos második pénzforgalmi szolgáltatási irányelv módosítását és korszerűsítését - új lapon nyílik meg. (azaz a harmadik pénzforgalmi szolgáltatási irányelv létrehozását). Javaslatot tett továbbá a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló rendelet létrehozására. Ezek a változtatások biztosítani fogják, hogy a fogyasztók továbbra is megbízható és biztonságos módon teljesíthessenek elektronikus fizetéseket és végezhessenek tranzakciókat az EU-ban. Céljuk a fogyasztók jogainak védelme, valamint a pénzforgalmi szolgáltatók kínálatának növelése a piacon.

A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvre és a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló új rendeletre irányuló javaslat:

széles körben elérhetővé fog tenni egy olyan szolgáltatást, amellyel az átutalások megerősítése előtt ellenőrizni lehet, hogy a megadott névhez tartozik-e a számlaszám;

elő fogja segíteni, hogy a bankok és más pénzforgalmi szolgáltatók a csalással kapcsolatos információk fokozottabb megosztása révén együttműködjenek a csalások ellen;

a csalások áldozatai számára jogot biztosít arra, hogy bizonyos körülmények között visszatérítést kapjanak a bankjuktól vagy más pénzforgalmi szolgáltatójuktól;

kötelezi a bankokat arra, hogy növeljék az ügyfeleik csalással kapcsolatos tudatosságát.

Másodszor, a Bizottság javaslatot tett a pénzügyi adatokhoz való hozzáférés keretére - új lapon nyílik meg.. Ez a keret egyértelmű jogokat és kötelezettségeket állapít meg annak érdekében, hogy szabályozza a pénzügyi ágazat számlavezetési célokon túlmutató ügyféladat-megosztási gyakorlatait. A gyakorlatban mindez innovatívabb pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat eredményez a felhasználók számára, és ösztönzi a versenyt a pénzügyi ágazatban.

A javasolt intézkedéscsomag azt hivatott biztosítani, hogy az EU pénzügyi ágazata alkalmazkodjon a folyamatban lévő digitális átalakuláshoz, valamint az ebből adódó kockázatokhoz és lehetőségekhez.

November 7-én politikai megállapodás született a Parlament és a Tanács között arról a bizottsági javaslatról - új lapon nyílik meg., amelynek célja, hogy az azonnali eurófizetések lehetőségét minden olyan polgár és vállalkozás számára elérhetővé tegye, aki az EU-ban bankszámlával rendelkezik. Az egységes eurófizetési térségről szóló rendeletet - új lapon nyílik meg. korszerűsítő új szabályok célja, hogy az azonnali eurófizetések megfizethetők és biztonságosak legyenek, és azokat Unió-szerte akadálytalanul dolgozzák fel. Az azonnali fizetések gyors és kényelmes megoldásokat kínálnak az embereknek a gyakorlati életben előforduló helyzetekben, például vészhelyzet esetén azonnal (10 másodperc alatt) pénzhez juthatnak, vagy különféle társasági helyzetekben rögtön meg tudják osztani egymással a közös költségeket. Javítják továbbá a közigazgatási szervek és a vállalkozások, különösen a kkv-k pénzforgalmi gazdálkodását; lehetővé teszik a karitatív szervezetek és NGO-k számára, hogy gyorsan hozzáférjenek a támogatásokhoz, valamint ösztönzik a bankokat innovatív pénzügyi szolgáltatások és termékek kifejlesztésére.

A pénzügyi adatokhoz való hozzáférés a következő előnyökkel jár

A fogyasztók számára:

• az adatmegosztási kapcsolatok jobb átláthatósága és ellenőrzése;
• nagyobb bizalom az adatmegosztással kapcsolatosan;
• innovatívabb és olcsóbb pénzügyi szolgáltatások kínálata.

Adatfelhasználók esetében:

• a kulcsfontosságú ügyfél-adatkészletekhez való jobb hozzáférés fellendíti az innovációt;
• új szolgáltatások és bevételi források válnak lehetővé az adatfelhasználók számára.

Fenntartható finanszírozás

VIDEÓ: A vállalatok az uniós taxonómiai szabályokat használhatják fel környezeti teljesítményük javítására, míg a befektetők az európai zöldkötvénystandardokat annak meghatározására, hogy befektetéseik valójában mennyire környezetbarátak.

Az uniós fenntartható finanszírozási keret - új lapon nyílik meg. fő célja, hogy a beruházásokat az európai zöld megállapodás ambiciózus céljainak elérését szolgáló tevékenységek felé irányítsa. Bár folyamatban van a végrehajtás, további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a szabályok a gyakorlatban is hatékonyan működjenek, az eszközök pedig felhasználóbarátak legyenek.

A keret hatékonyságának javítása és végrehajtásának megkönnyítése érdekében az EU egyértelműen meghatározza, hogy mely gazdasági tevékenységek minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak, és hogyan lehet bizonyítani fenntarthatóságuk mértékét. Ez kulcsfontosságú a zöldrefestés megelőzéséhez és annak biztosításához, hogy a forrásokat a zöld átállás szempontjából kulcsfontosságú ágazatoknak juttassák.

Június 13-án a Bizottság az uniós fenntartható finanszírozási keret megerősítésére irányuló csomagot - új lapon nyílik meg. terjesztett elő. Ez a kezdeményezés az átállási projektek és technológiák magánfinanszírozásának ösztönzésével, valamint a pénzügyi források fenntartható beruházások felé való irányításával támogatja a vállalatokat és a pénzügyi szektort. A csomag új kritériumokat határoz meg az uniós taxonómia keretében, és az éghajlat-politikai és környezetvédelmi uniós taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusok - új lapon nyílik meg. révén a gazdasági tevékenységek szélesebb körére terjeszti ki annak osztályozási rendszerét.

Az alábbi ábra azokat a kulcsfontosságú új gazdasági tevékenységeket szemlélteti, amelyeket ma már környezeti szempontból fenntarthatónak ismernek el.

Az uniós taxonómia – érintett gazdasági ágazatok és tevékenységek

Az éghajlat-politikai rendelet és a környezetvédelmi taxonómiáról szóló rendelet kilenc gazdasági ágazatra és azok tevékenységeire terjed ki. Hogy pontosan mit fednek le, és mi került újonnan az egyes ágazatok alá, arról alább olvashatunk bővebben. A katasztrófakockázat-kezelés egy újonnan felvett ágazat. A természetalapú megoldások alkalmazását, valamint a vészhelyzeti szolgáltatásokat és az árvízkockázat-megelőzési és -védelmi infrastruktúrát fedi le. A vízellátás és a szennyvízelvezetés korábban a vízellátást, a szennyvízelvezetést, a hulladékgazdálkodást és a szennyeződésmentesítést foglalta magában. Most már a települési szennyvíz kezelése, a fenntartható vízelvezető rendszerek létesítése és a szennyvíz foszfortartalmának visszanyerése is idetartozik. A szállítási ágazaton belül korábban az alacsony kibocsátású technológiákat, a 2025-ig használandó átmeneti alternatív üzemanyagokat és az infrastruktúrát sorolták ide. Most kibővült új, az átálláshoz hozzájáruló vízi és légi szállítási, valamint gépjárműipari és vasúti komponensekkel. A szolgáltatási ágazat szintén újonnan lefedett ágazat. A tartalék alkatrészek és a használt cikkek értékesítése, valamint az elhasználódott termékek és összetevőik újrahasználatra való előkészítése tartozik ide, akárcsak a használt cikkek értékesítése. Az erdészet alá tartozik az erdősítés, az erdők megőrzése, az erdőgazdálkodás, valamint az erdők rehabilitációja és helyreállítása. Az információs és kommunikációs technológiai és a szakmai tevékenységek korábban a kutatásra, az adatmegoldásokra és az adatközpontokra terjedtek ki. Immár a szoftverek és a tanácsadás, valamint az információs és operatív technológiák adatvezérelt megoldásai is ide tartoznak. Az energetikai ágazatban a taxonómia hatálya alá tartoznak a megújuló energiaforrások, a szállítás/átvitel, valamint egyes nukleáris és földgázipari tevékenységek (amelyek végzését szigorúan szabályozzák). A feldolgozóiparban korábban az alaptechnológiákat és a nehézipart fedte le a taxonómia. Most már a műanyag csomagolóanyagokat, az elektromos és elektronikus berendezéseket és a gyógyszereket is. Végezetül az építőipari ágazat korábban az építőipart, az energiahatékonysági intézkedéseket és a felújításokat jelentette. Újabban a bontás, az útkarbantartás és a beton építési használata is idetartozik.

A csomag az átállás finanszírozásáról szóló ajánlást is tartalmaz, amely iránymutatást és gyakorlati példákat nyújt a vállalatok és a pénzügyi ágazat számára. A példák bemutatják, hogy a vállalatok hogyan használhatják fel önkéntes alapon a keret különböző eszközeit arra, hogy beruházásaikat a zöld átállás felé irányítsák, és kezeljék az éghajlatváltozásból és a környezetkárosodásból eredő kockázatokat.

A zöld átállás finanszírozásának eszközei

A grafikon egy vállalatnak a fenntarthatóságra való átállását szemlélteti, vázolva a 2023 és 2033 közötti években a fenntarthatósági teljesítmény javulását és a zöld tevékenységek arányának növekedését. Ahogy a vállalaton belül nő a zöld tevékenységek aránya, úgy javul a vállalat fenntarthatósági teljesítménye. A grafikon zöld mutatója szakaszokat is jelez, ezek közül az első az energiahatékonyság növelése, majd a termelési technológia korszerűsítése és végül az új zöld tevékenységekbe való beruházás következik. A fenntarthatóságra való átállás finanszírozásához a vállalatok által igénybe vehető önkéntes eszközök közé tartoznak a következők: az uniós taxonómia, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, az európai zöldkötvénystandard, a tudományosan megalapozott célok és az átállási tervek.

A környezeti, társadalmi és irányítási (ESG-) minősítések szintén fontos szerepet játszanak az EU fenntartható finanszírozási piacán, mivel tájékoztatást nyújtanak a befektetőknek és a pénzügyi intézményeknek például arról, hogy milyen befektetési stratégiák és kockázatkezelési módszerek alkalmazhatók a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel kapcsolatban. 2023 júniusában a Bizottság rendeletjavaslatot - új lapon nyílik meg. terjesztett elő, hogy orvosolja az ESG-minősítési piac átláthatóságának hiányosságait, és megbízhatóbbá tegye azt. Az új szervezeti elvek és az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó egyértelmű szabályok növelni fogják az ESG-minősítők tevékenységeinek integritását.

Korábban a módszertanok, az adatforrások és a szolgáltatók műveletei nem voltak egyértelműek. Emiatt a befektetők nem bíztak a környezeti, társadalmi és irányítási minősítések hitelességében. A vállalatok bizonytalanok voltak abban, hogy ezek a minősítések pontosan tükrözik-e a teljesítményüket, ami nehezítette a megalapozott döntéshozatalt. Az európai zöld megállapodáshoz és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz való hozzájárulás terén az egységes piacban rejlő lehetőségek kiaknázatlanok voltak. A javasolt változtatások célja jobb átláthatóságot és fokozottabb integritást biztosítani, egyértelműbbé tenni a célkitűzéseket, a módszereket és az adatforrásokat, valamint szigorúbb engedélyezési és felügyeleti követelményeket alkalmazni. Ezek az intézkedések várhatóan elősegítik, hogy a befektetők és a vállalatok megalapozottabb döntéseket hozzanak, ezáltal növelik az egységes piac hatékonyságát, és hozzájárulnak az uniós zöld megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak előmozdításához.

Annak érdekében, hogy a vállalatok harmonizált módon számoljanak be a fenntarthatósági információkról, a Bizottság 2023 júliusában elfogadta a kötelező európai fenntarthatósági beszámolási standardok - új lapon nyílik meg. első csomagját. A standardok környezeti, társadalmi és irányítási kérdésekre, többek között az éghajlatváltozásra, a biológiai sokféleségre és az emberi jogokra vonatkoznak. Az ezekben foglalt információk segítenek a befektetőknek jobban megérteni, milyen hatást gyakorolnak a fenntarthatóságra azok a vállalatok, amelyekbe be szeretnének fektetni. A standardok kialakításakor figyelembe vették továbbá a Nemzetközi Fenntarthatósági Standard Testülettel - új lapon nyílik meg. és a Global Reporting Initiative - új lapon nyílik meg. nevű szervezettel folytatott megbeszéléseket, hogy biztosítsák az uniós és a globális standardok közötti nagy fokú interoperabilitást, és a vállalatok ne kényszerüljenek indokolatlanul kettős jelentéstételre.

A 2019. december 11-i európai zöld megállapodás - új lapon nyílik meg. hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a pénzügyi forrásokat és tőkét a zöld beruházások felé kell irányítani. A zöldkötvények egyre jelentősebb szerepet játszanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való áttéréshez szükséges eszközök finanszírozásában. A Parlament és a Tanács 2023. február 28-án megállapodásra jutott - új lapon nyílik meg. az európai zöldkötvényekről szóló rendeletre - új lapon nyílik meg. irányuló javaslatról, amelynek célja a hivatalos zöldkötvénystandard létrehozása. A rendelet decemberben lépett hatályba. A zöldkötvénystandard olyan kritériumrendszer, amely keretet biztosít a zöldkötvények kibocsátásához. Az európai zöldkötvénystandard biztosítja, hogy a zöldkötvények tényleges környezeti előnyökkel járó projekteket finanszírozzanak, és ezáltal segít fenntartani a zöldkötvénypiac integritását és az az iránti bizalmat. Az európai zöldkötvények kibocsátóinak biztosítaniuk kell, hogy a kötvény által bevont források legalább 85%-át olyan gazdasági tevékenységekre fordítsák, amelyek összhangban vannak a taxonómiai rendelettel - új lapon nyílik meg.. Az új jogszabály létrehozza a külső felülvizsgálók engedélyezésének és felügyeletének keretét is, ami segíteni fogja a kötvények jellemzőinek ellenőrzését, és ezáltal javítja a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokba vetett bizalmat.

PODCAST: EU Finance Podcast, Episode 9 – The one about the European Green Bond Standard (Az Unió pénzügyekről szóló podcastja, 9. rész: Az európai zöldkötvénystandard).

Bankok

A 2007–2008-as globális pénzügyi válságot követően komoly erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy az uniós bankok ellenállóbbakká váljanak. Ennek köszönhetően az uniós pénzügyi intézmények megállták a helyüket a közelmúltbeli válságok során, a Covid19-világjárványtól kezdve Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúján át a 2023 tavaszán bekövetkezett amerikai bankválságig. Ma az uniós bankok tőkeerősek, likvidek, és megfelelő a felügyeletük. Amint ezt az Európai Bankhatóság 2023-as stressztesztjei - új lapon nyílik meg. is mutatják, bankjaink még nagyon kedvezőtlen forgatókönyvek esetén is reziliensek.

A bankok további megerősítése érdekében a Bizottság április 18-án javaslatot fogadott el a jelenlegi uniós banki válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer - új lapon nyílik meg. reformjáról. Ennek középpontjában a kisebb és közepes méretű bankok állnak. A múltban számos csődhelyzetben lévő kisebb és közepes méretű bankot segítettek meg az elfogadott szanálási kereten kívüli módszerek alkalmazásával. Ez bizonyos esetekben azt jelentette, hogy ezt állami forrásokból (azaz az adófizetők pénzéből) finanszírozták, nem pedig a bank saját forrásaiból vagy az ágazat által finanszírozott és a betétesek védelmét szolgáló egyéb tartalékalapokból (a betétbiztosítási rendszerből és a bankszanálási alapokból). A megreformált keretrendszer megkönnyíti az ágazat által finanszírozott biztonsági hálók használatát a betétesek bankválságok során történő védelme érdekében, például a betéteseknek a bajban lévő bankból egy egészséges bankba való áthelyezésével. Az ilyen biztonsági hálók alkalmazása csak kiegészítő szerepet kaphat a bankok saját tartalékai mellett, amelyek továbbra is az első védelmi vonalat jelentik.

A banki válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer reformja

A pénzügyi stabilitás megőrzése és az adófizetők pénzének védelme

A betétesek fokozottabb védelme

A reálgazdaság védelme a bankcsődök hatásaival szemben

A reform célja a pénzügyi stabilitás megőrzése és az adófizetők pénzének védelme. Ugyanakkor a betéteseket is jobban védi, a reálgazdaságot pedig megkíméli a bankcsődök hatásaitól. A cél a bankcsődökre vonatkozó és a betétesek védelmét szolgáló rendszerek javítása, különösen a kis és közepes méretű bankok esetében. A reform előtt bankcsőd esetén elsősorban a részvényesek és a hitelezők viselték a veszteségeket, valamint a betétesek és a nemzeti szanálási alap vagy az Egységes Szanálási Alap (a bankunióban). A reform után bankcsőd esetén továbbra is elsősorban a részvényesek és a hitelezők veszítenek pénzt, de a betétesek helyett a betétbiztosítási rendszerre és a nemzeti szanálási alapra vagy (a bankunióban) az Egységes Szanálási Alapra hárulnak a veszteségek. Az új rendelet célja ellenállóbbá tenni a bankrendszert, és különösen az olyan üzleti modellek számára lesz előnyös, amelyekben magas a betétek aránya.

Az év során további fontos áttörés volt az uniós banki szabályok - új lapon nyílik meg. (a tőkekövetelményekről szóló rendelet és a tőkekövetelményekről szóló irányelv) felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatról, az úgynevezett banki csomagról - új lapon nyílik meg. létrejött politikai megállapodás - új lapon nyílik meg.. A csomag az EU és a G20-partnerek által a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság keretében elfogadott nemzetközi bankszabályozási standardok (a Bázel III standardok - új lapon nyílik meg.) utolsó körét hajtja végre. A Bázel III reformok magasabb és jobb minőségű tőkét, csökkentett tőkeáttételt és szigorú likviditási követelményeket előíró kezdeti szakasza már valamennyi uniós bankra alkalmazandó. E standardok teljes körű végrehajtásával az EU arra törekszik, hogy egyszerűbbé, összehasonlíthatóbbá és kockázatérzékenyebbé tegye a szabályozási keretet, és végső soron helyreállítsa a kockázatalapú tőkekövetelmények iránti bizalmat.

Mi szerepel a banki intézkedéscsomagban?

Bázel III: a belső modellekre vonatkozó új szabályok

Új korlát bevezetése annak biztosítása érdekében, hogy a bankok ne becsüljék alá a kockázatokat saját számítási modelljeik használata során.

Hatékonyabb felügyelet

A felügyeleti hatóságok erőteljesebb eszközökkel rendelkeznek majd az uniós bankok, köztük az összetett bankcsoportok felügyelete terén. Minimumkövetelmények kerülnek bevezetésre az Unióban működő, nem uniós országbeli bankok felügyeletére vonatkozóan.

Fenntarthatóság

A bankoknak üzleti tevékenységük irányítása során figyelembe kell venniük a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat.

Méltányos, egyszerű és korszerű adóztatás és vámügyintézés

A vámunió reformja

Májusban a Bizottság a megnövekedett kereskedelmi volumenre, az e-kereskedelem növekedésére és a magasabb uniós normákra való tekintettel olyan ambiciózus reformot terjesztett elő a vámunióra vonatkozóan - új lapon nyílik meg., amilyenre annak 1968-as létrehozása óta nem volt még példa. A jelenlegi rendszer digitális széttagoltsága és a nemzeti hatóságok közötti koordináció optimálistól elmaradó szintje magasabb adminisztratív megfelelési költségeket jelentett a kereskedők számára, és utat nyitott a csalás előtt.

A reform magában foglalja egy uniós vámhatóság létrehozását, amely egy új vámügyi adatközpontot - új lapon nyílik meg. fog felügyelni. Ez központosítottabb és digitalizáltabb vámügyi megközelítést eredményez, amely csökkenti a kereskedők megfelelési költségeit, forrásokat szabadít fel a nemzeti hatóságok számára, valamint hatékonyabbá, szilárdabbá és csalásbiztosabbá teszi a vámuniót.

Az adókerülés és az adócsalás elleni küzdelem

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet kriptoeszköz-adatszolgáltatási keretével összhangban álló új jelentéstételi és információcsere-követelmények segíteni fogják a tagállamok küzdelmét a kriptoeszköz- és elektronikuspénz-ágazatban jelentkező adókijátszással és adócsalással szemben. A 2023-ban elért megállapodás - új lapon nyílik meg. értelmében valamennyi uniós székhelyű kriptoeszköz-szolgáltatónak jelentenie kell az EU-ban lakóhellyel rendelkező ügyfelek ügyleteit, javítva ezzel az adócsalás és az adókikerülés felderítését.

A tőkepiaci unióra vonatkozó, 2020. évi cselekvési terv és az uniós helyreállítást támogató igazságos és egyszerű adózásra vonatkozó cselekvési terv - új lapon nyílik meg. részeként a Bizottság javaslatot terjesztett elő, hogy hatékonyabbá és biztonságosabbá tegye a forrásadó-eljárásokat a befektetők, a pénzügyi közvetítők és a tagállami adóhatóságok számára. E lépés célja, hogy megelőzze a kettős adóztatást, valamint a visszatérítési vagy mentességi rendszerrel való visszaéléseket. Célja továbbá, hogy harmonizálja a forrásadó-mentességre vonatkozó eljárásokat, csökkentve ezáltal az érdekelt felek költségeit.

A Bizottság javaslatot tett a transzferárazásról szóló irányelvre - új lapon nyílik meg. is, amelynek célja a megfelelési terhek csökkentése, az adórendszer kiszámíthatóbbá tétele és a transzferárazással kapcsolatos jogviták számának csökkentése. Az irányelv mind a kettős adóztatást, mind az adóztatás kettős elmaradását meg akarja előzni.

Az adózás méltányosabbá, egyszerűbbé és korszerűbbé tétele

A 27 különböző, egyedi szabályok szerint működő nemzeti adórendszer alkalmazása igen költségessé teszi a vállalkozások számára az adóügyi megfelelést. Ez visszafogja a határokon átnyúló beruházásokat az EU-ban, és versenyhátrányba hozza a vállalkozásokat a világ más részein működő vállalatokkal szemben.

E probléma kezelése érdekében a Bizottság szeptemberben elfogadta a Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret - új lapon nyílik meg. című javaslatot. Ez a keret egységes szabályrendszert vezetne be a vállalatcsoportok adóalapjának meghatározására vonatkozóan. Ez a több tagállamban működő nagyvállalatok megfelelési költségeit akár 65%-kal is csökkentheti. Emellett egyszerűsíteni fogja az eljárást a nemzeti adóhatóságok számára, és így könnyebb lesz megállapítani az esedékes adók pontos mértékét.

Bár a javaslat elsősorban az Európai Unió több országában működő nagy vállalatcsoportokra irányul, az EU intézkedéseket hozott a mikrovállalkozásokra és a kkv-kra vonatkozó adószabályok egyszerűsítése érdekében is. A központ szerinti adózásról szóló irányelvre - új lapon nyílik meg. vonatkozó javaslat az adózási szabályokat egyszerűsítő keretet vezet be a más tagállamokban állandó telephelyen keresztül működő kkv-k számára. Ez lehetővé teszi számukra, hogy a működési helyük szerinti összes tagállam adóhivatala helyett elegendő legyen csak egyetlen adóhatósággal (azaz a központjuk székhelye szerinti hivatallal) tartaniuk a kapcsolatot. Ennek célja a kkv-k határokon átnyúló terjeszkedésének ösztönzése.