A digitális évtized szakpolitikai program keretében elért eredmények

A digitális évtized - új lapon nyílik meg. szakpolitikai program keretében az Unió célja annak biztosítása, hogy a technológia és az innováció minden tekintetben az emberek javát szolgálja. A digitális készségek fejlesztésétől és az infrastruktúra korszerűsítésétől a mesterséges intelligencia (MI) üzleti gyakorlatba történő integrálásáig és a közszolgáltatások digitális eszközökkel történő bővítéséig az EU elkötelezett a holisztikus átalakulás mellett. 2023 szeptemberében jelent meg a digitális évtized helyzetéről szóló első jelentés - új lapon nyílik meg., amely átfogó képet ad az Unió digitális fejlődés terén elért eredményeiről. A jelentés ajánlásokat fogalmazott meg az uniós tagállamok számára a digitális évtized szakpolitikai program keretében kialakított célkitűzések megvalósításának előmozdítása érdekében. A jelentés tartalmazta továbbá a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő éves mutatót - új lapon nyílik meg., valamint a több országra kiterjedő digitális projektek - új lapon nyílik meg. végrehajtásáról készített elemzést is. Ez utóbbiak olyan nagyszabású projektek, amelyeket egyetlen tagállam sem tudna önállóan megvalósítani.

A dokumentum megvizsgálta továbbá, hogy a tagállamok hogyan hajtották végre a digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozatban - új lapon nyílik meg. foglaltakat, amely az EU biztonságos és fenntartható digitális átalakulás iránti elkötelezettségét tükrözi, és az embereket helyezi a középpontba. Emellett rámutatott a közös erőfeszítésekben rejlő lehetőségekre és sikerekre is. A jelentés kiemelte, hogy sürgősen fokozni kell a digitális technológiákat, készségeket és infrastruktúrát erősítő beruházásokat.

VIDEÓ: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer Európa digitális évtizede.

Digitális Európa program

Az Európai Bizottság a 2023–2024-es Digitális Európa munkaprogram elfogadásával hivatalosan is megerősítette elkötelezettségét digitális vezető szerepe mellett. A munkaprogram olyan stratégiai beruházásokat tartalmaz, amelyek alapvető fontosságúak a digitális évtized szakpolitikai program keretében megfogalmazott célkitűzések - új lapon nyílik meg. megvalósításához. A program a pénzügyi kötelezettségvállalás mellett kiemeli, hogy az EU az európai zöld megállapodás keretében a technológiai szuverenitás megteremtésére törekszik. Az EU ezzel egy olyan digitális jövő megvalósítása előtt tör utat, amelynek előnyeit az emberek, a vállalkozások és a kormányzati szervek egyaránt élvezhetik.

• Március

  Két többéves munkaprogram - új lapon nyílik meg. elfogadása a Digitális Európa program - új lapon nyílik meg. céljaira.

  Pályázati felhívások az uniós tagállamok, az EFTA/EGT-országok és a társult országok vállalkozásai, közigazgatási szervei és egyéb szervezetei számára.

• Május

  A Bizottság a következőket indítja el:

  • több mint 122 millió euró értékű pályázati felhívások - új lapon nyílik meg. első csoportja a digitális technológiák és kompetenciák Unió-szerte történő megerősítésére;
  • két pályázati felhívás - új lapon nyílik meg. összesen 107 millió euró értékben az EU kiberbiztonságának megerősítésére.

• Június 30.

  A Bizottság a Nyugat-Balkánnal folytatott szabályozási párbeszéd alkalmából - új lapon nyílik meg. társulási megállapodást ír alá Montenegróval, Észak-Macedóniával, Albániával és Szerbiával a Digitális Európa programról.

• Augusztus 31.

  Társulási megállapodás jön létre Törökországgal.

• Szeptember 28.

  A fejlett digitális készségeket és az adattereket támogató felhívások kerülnek közzétételre.

• November 21.

  A fejlett digitális készségeket támogató felhívások kerülnek közzétételre.

• December 14.

  A 2024. évi módosított munkaprogramok elfogadása.

Digitális technológiák az ipar számára

Konnektivitás

A digitális átalakuláshoz gyors alkalmazkodásra és fokozott konnektivitásra van szükség. 2023 februárjában a Bizottság tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy az EU minden szegletében elérhetővé tegye a gigabites konnektivitást - új lapon nyílik meg.. A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályra - új lapon nyílik meg. vonatkozó javaslat célja a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítéséhez szükséges idő és költségek csökkentése. A nemzeti hatóságok számára iránymutatásként közzétett gigabit-ajánlástervezet - új lapon nyílik meg. felvázolja azokat a feltételeket, amelyek mellett a szolgáltatók hozzáférhetnek a versenytársak hálózataihoz. A Bizottság ezzel egy időben konzultációt - új lapon nyílik meg. indított, hogy összegyűjtse az elektronikus hírközlési ágazat jövőjével és infrastruktúrájával kapcsolatos véleményeket.

Mesterséges intelligencia és szuperszámítógépek

Többek között a csevegőrobotokkal való interakciók vagy a testre szabott online ajánlások révén az uniós polgárok mindennapi életének szerves részévé vált a mesterséges intelligencia. Tekintettel az MI széles körű használatára, alapvető fontosságú egy olyan keret létrehozása, amely megakadályozza a visszaéléseket és védi az emberek magánéletét.

Az EU arra törekszik, hogy vezető szerepet töltsön be az emberek bizalmát élvező mesterséges intelligencia területén. A kutatási és ipari kapacitás javítása mellett biztosítani kívánja, hogy a technológia biztonságos maradjon, és hogy az emberek jogai megfelelő védelemben részesüljenek.

Decemberben az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tagállamai között a korszakalkotónak számító, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról - új lapon nyílik meg. folytatott tárgyalások eredményeképpen politikai megállapodás született. A világ első, mesterséges intelligenciára vonatkozó átfogó jogi kerete úgy mozdítja elő az MI térnyerését az EU-ban, hogy az mindenki számára előnyöket kínáljon, ugyanakkor kezelje a technológiával járó kockázatokat. Az EU-ban történő biztonságos felhasználás tekintetében egyértelmű követelményeket és kötelezettségeket fogalmaz meg a mesterséges intelligencia fejlesztői, kezelői és felhasználói számára; biztosítja, hogy a mesterséges intelligencia tiszteletben tartsa az uniós polgárok alapvető jogait; valamint tiltja bizonyos gyakorlatok, például a társadalmi kreditrendszer alkalmazását. A jogi aktus szabályozói tesztkörnyezetek létrehozásával igyekszik ösztönözni az innovációt. A tesztkörnyezet alatt olyan különleges keret értendő, amelyben a vállalkozások, különösen az induló vállalkozások, valós környezetben, a szokásos szabályozási kihívások nélkül tesztelhetik új termékeiket és szolgáltatásaikat.

A megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzetközi szabványok kidolgozása érdekében a Bizottság, többek között a hirosimai mesterségesintelligencia-folyamat - új lapon nyílik meg. keretében együttműködik a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, például a G7-ekkel. A Bizottság a folyamat aktív részeseként üdvözölte a G7-ek vezetőinek megállapodását a nemzetközi MI-vezérelvekről - új lapon nyílik meg. és az MI-fejlesztők önkéntes magatartási kódexéről - új lapon nyílik meg..

2023-ban az EU további lépéseket tett annak érdekében, hogy tagállamaiban világszínvonalú szuperszámítógép-hálózatot hozzon létre. Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás - új lapon nyílik meg. – az uniós vállalatokat a szuperszámítógépek fejlesztése céljából egyesítő jogi és finanszírozó szervezet – kiválasztotta a Jupiter - új lapon nyílik meg., az első európai exaszintű szuperszámítógép (másodpercenként egy trillió számítás elvégzésére képes számítógép) beszerzéséért, szállításáért, telepítéséért és karbantartásáért felelős értékesítőt. Emellett júniusban a közös vállalkozás üzemeltetési megállapodást kötött hat uniós országban (Csehországban, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban) található telephellyel kvantumszámítógépek - új lapon nyílik meg. elhelyezése és üzemeltetése céljából.

Az EU a szuperszámítógépek világszínvonalú hálózata - új lapon nyílik meg. segítségével nemzetközi szintre emelte az „Európában előállított” generatív mesterséges intelligenciát. Ennek eredményeképpen az uniós induló vállalkozások gyorsabban taníthatják majd mesterségesintelligencia-modelljeiket.

Félvezetők

A félvezetők – közismert néven a csipek – a mai elektronika szívét és agyát jelentik. A csipekről szóló európai jogszabály, amely szeptember 21-én lépett hatályba - új lapon nyílik meg., jelentős előrelépés az európai félvezető-ágazat megerősítése felé. Hozzájárul továbbá ahhoz, hogy az EU a félvezető-technológiák és -alkalmazások területén technológiai szuverenitást vívjon ki magának. Célja, hogy 2030-ra az EU globális piaci részesedése elérje a 20%-ot, vagyis a jelenlegi kétszeresét.

Három pillér

2023. évi eredmények

A fejlett csiptechnológiákhoz kapcsolódó fejlesztés és innováció támogatása a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás keretében.

2023 novemberében közzétették a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás - új lapon nyílik meg. első, kísérleti gyártósorokra irányuló pályázati felhívásait. Az eredeti pályázati felhívás 1,67 milliárd eurós uniós kerettel rendelkezik, amelyet a tagállamok és a magánforrások várhatóan összesen mintegy 3,3 milliárd euróra egészítenek ki. A közös vállalkozás megerősíti az uniós félvezető-ökoszisztémát és Európa technológiai vezető szerepét. A cél a laboratóriumok és a gyártóüzemek közötti szakadék áthidalása. Ez azt jelenti, hogy a laboratóriumok kutatási eredményeit és az általuk kifejlesztett prototípusokat méretezhető üzemi gyártási folyamatokba kell átültetni.

Nagyszabású beruházások ösztönzése a csipek EU-ban történő előállítása és a stabil ellátás biztosítása érdekében.

Mióta a jogszabályra irányuló javaslatot 2022 elején benyújtották, több mint 100 milliárd euró összegű ipari beruházást - új lapon nyílik meg. jelentettek be az EU-ban.

A piaci fejlemények nyomon követése és a jövőbeli válságok előrejelzése az Európai Bizottság és a tagállamok közötti koordinációs mechanizmuson keresztül.

2023 májusában bevezetésre került a félvezetőkkel kapcsolatos riasztási rendszer - új lapon nyílik meg., amelynek célja a félvezető-ellátási lánc potenciális kockázatainak nyomon követése.

Európai adatstratégia

Az adatok biztosítják a digitális átalakulás, az innováció és a növekedés hajtóerejét. Lényeges, hogy bizonyos társadalmi, környezeti és gazdasági haszonnal járó közadatokhoz – például az időjárásra vagy a levegőminőségre vonatkozó adatokhoz – bárki szabadon hozzáférhessen. 2023 januárjában a Bizottság közzétette azon nagy értékű adatkészletek jegyzékét - új lapon nyílik meg., amelyeket kötelező ingyenesen, géppel olvasható formátumban rendelkezésre bocsátani.

A 2023 szeptembere óta alkalmazandó adatkormányzási rendelet - új lapon nyílik meg. hozzájárul a közadatokban rejlő potenciál kiaknázásához, és erősíti az önkéntes adatmegosztásba vetett bizalmat. Szabályozza a nyilvánosan védett adatok további felhasználását, valamint az EU-ban működő közvetítők és adataltruista szervezetek beazonosítására szolgáló közös logókat - új lapon nyílik meg. vezet be. A jogszabály célja továbbá, hogy az Európai Adatinnovációs Testület segítségével felszámolja a technikai akadályokat. A Bizottság az év során előterjesztette az európai turisztikai adattér - új lapon nyílik meg. és az európai közbeszerzési adattér - új lapon nyílik meg. létrehozására vonatkozó terveket. Meghatározta továbbá a turisztikai érdekelt felek európai együttműködési platformjának és a közbeszerzők közötti együttműködés javítását célzó innovatív közbeszerzői közösségi platformnak a keretét.

Novemberben az EU elfogadta - új lapon nyílik meg. a méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról szóló rendeletet (adatmegosztási jogszabály), amelyet 2025-től kell majd alkalmazni. Ennek célja az EU adatgazdaságának fellendítése, az ipari adatokhoz való hozzáférés javítása és a megbízható uniós felhőpiac előmozdítása. Az adatmegosztási jogszabály nagyobb ellenőrzést biztosít az adatok felett, előmozdítja az innovációt és további adatok előállítását.

A vállalkozások támogatása

Saját versenyképességének megőrzése érdekében mérettől függetlenül minden vállalkozásnak meg kell valósítania a digitális átalakulást. Az európai digitális innovációs központok - új lapon nyílik meg. tanácsadást és támogatást nyújtanak a vállalkozásoknak a digitális átállás során.

Mik azok az európai digitális innovációs központok?

A tagállamokban működő egyablakos ügyintézési pontok, amelyek segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak és a közszektorbeli szervezeteknek a digitális kihívások kezelésében, hogy ezáltal versenyképesebbé váljanak.

Európa-szerte több mint
150 európai digitális innovációs központot - új lapon nyílik meg.
hoztak létre

A Digitális Európa program 314 millió eurós társfinanszírozásával

Kinek segítenek az európai digitális innovációs központok?

Kis- és középvállalkozásoknak (kkv), közepes tőkeértékű vállalatoknak és közszektorbeli szervezeteknek nyújtanak segítséget a digitális kihívások kezelésében. Küldetésük összhangban áll az európai digitális évtized azon célkitűzésével, hogy 2030-ra a kkv-k több mint 90%-a legalább alapszintű digitális intenzitást érjen el.

Hogyan segíthetnek az európai digitális innovációs központok?

Számos szolgáltatást nyújtanak, többek között technikai szakértelmet, szakmai képzéseket és pénzügyi tanácsadást biztosítanak.

A társasági jog digitalizálása

A modern gazdaság világosabb jogi keretet igényel. A cégalapításhoz és a határokon átnyúló tevékenységekhez szükséges online eszközök továbbfejlesztése révén könnyebbé válik az üzleti tevékenység folytatása az EU-ban. E tekintetben a Bizottság legutóbbi javaslata - új lapon nyílik meg. a digitális eszközök és folyamatok társasági jogban való alkalmazásának bővítését célozza. A javaslatban szereplő egyszeri adatszolgáltatás elve csökkenteni fogja az adminisztratív terheket, mivel az EU-n belül terjeszkedő vállalatoknak nem kell majd újból adatokat benyújtaniuk. Emellett az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer - új lapon nyílik meg. biztosítja, hogy a vállalati adatok megbízhatóak és az EU területén belül bárhonnan könnyen hozzáférhetők legyenek.

Az online kalózkodás elleni küzdelem

A szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak engedély nélküli megosztása megkárosítja a kreatív vállalkozásokat, valamint akadályozza az innovációt és a gazdasági növekedést. A Bizottság felismerve különösen az élő sport- és koncertközvetítésekkel kapcsolatos online kalózkodás felszámolásának fontosságát, 2023 májusában ajánlást - új lapon nyílik meg. terjesztett elő. Ebben arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket az illegális műsorszolgáltatás ellen, ezáltal támogatva az EU sport- és kreatív ágazatait.

A közlekedés és a mobilitás digitalizálása

Ahogy a digitális vállalkozásokra vonatkozó szabályok elősegítik a gazdasági növekedést, úgy a digitális közlekedés a növekedés fenntarthatóságát, hatékonyságát és széles körű elterjedését biztosítja. Az EU ezért új szabályokat fogadott el az intelligens közlekedési rendszerek - új lapon nyílik meg. fellendítése érdekében. A tárgyi témáról szóló jelenlegi irányelv aktualizálása optimalizálja a multimodális utazástervezést, egyszerűsíti a közlekedésszervezést és ösztönzi a környezetbarát utazási módok használatát. Emellett a Bizottság novemberben elfogadta a közös európai mobilitási adattérre - új lapon nyílik meg. vonatkozó javaslatot is, amelynek célja az adatmegosztás és -összevonás egyszerűsítése.

Az EU emellett a közutak biztonságosabbá tételével is foglalkozott. 2023-ban nagy előrelépést jelentett e tekintetben a vezetői engedélyekre vonatkozó szabályok korszerűsítésére - új lapon nyílik meg. irányuló javaslat. A javaslat magában foglalja az EU egészében érvényes digitális vezetői engedély bevezetését. A javasolt rendelkezések emellett a közlekedési szabályok határokon átívelő érvényesítését is megkönnyítik. Az új szabályok kulcsfontosságúak a közúti közlekedésbiztonság javítása szempontjából, valamint ahhoz, hogy az EU meg tudja valósítani „zéró-elképzelés” célkitűzését, azaz, hogy a halálos kimenetelű közúti balesetek száma 2050-re nullára redukálódjon.

A kereskedelmi drónok piacának gyors bővülése az EU-ban új szabályozási hullámot indított el a drónok biztonságával és hatékonyságával kapcsolatban. 2023-ban új uniós szabályok - új lapon nyílik meg. léptek hatályba, amelyek egy U-space elnevezésű külön légteret alakítottak ki a drónok számára a biztonságosabb drónforgalom érdekében, és hogy lehetővé tegyék az üzemeltetők számára, hogy szélesebb körű szolgáltatásokat tudjanak kínálni. A csomagszállítástól a sürgősségi segítségnyújtásig, valamint a kutatási-mentési akcióktól az infrastruktúra nyomon követéséig az európai drónstratégia 2.0 elnevezésű stratégia jövőképe egyre inkább valósággá válik.

Digitalizáció a polgárok szolgálatában

Kiberbiztonság és reziliencia

A valamennyi tagállamban egységesen magas szintű kiberbiztonságot garantáló, NIS 2 irányelvként - új lapon nyílik meg. ismert új szabályok 2023 januárjában léptek hatályba. A 2016. évi korábbi kiberbiztonsági intézkedésekhez képest az új szabályok több ágazatot fednek le, így például a távközlési szolgáltatókra, a postai szolgáltatásokra, a közigazgatásra és az egészségügyre is kiterjednek. Az említett ágazatokban működő vállalkozásoknak immár szigorúbb kockázatkezelési és eseménybejelentési kötelezettségeknek kell eleget tenniük.

November 30-án a Parlament és a Tanács megállapodott a kiberrezilienciáról szóló jogszabályról - új lapon nyílik meg., amely a szabályok javításával növelni kívánja a hardver- és szoftvertermékek biztonsági szintjét. Ez az első ilyen jellegű jogszabály a világon. A fogyasztók és a vállalkozások érdekében valamennyi digitális termék kiberbiztonsági szintjét növelni fogja. A jogszabály hatálya a babaőrtől a routerig minden digitális termékre kiterjed, a biztonsági szabályok pedig a termékek kockázati szintjétől függően változnak.

Áprilisban a Bizottság javaslatot tett a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabályra - új lapon nyílik meg. is, hogy segítse az országokat az online fenyegetésekkel szembeni együttes küzdelemben.

VIDEÓ: Kiberbiztonság az EU-ban: a polgárok, a vállalkozások és az infrastruktúra kibertámadásokkal szembeni védelmére irányuló erőfeszítéseinek fokozásaként az EU kutatásokat finanszíroz digitális védelmének erősítése érdekében.

Adatvédelem

Napjaink összekapcsolt világában az adatok egyetlen gombnyomással továbbíthatók a világ bármely pontjára. Az adatok védelme erősíti az emberek bizalmát. Ennek értelmében ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni mindenkire, aki személyes adatokat kezel. Ezt hangsúlyozza az általános adatvédelmi rendelet eljárási szabályairól szóló új rendeletre - új lapon nyílik meg. irányuló júliusi bizottsági javaslat is. A javasolt rendelet célja, hogy javítsa az általános adatvédelmi rendeletben foglaltak végrehajtását a határokon átnyúló esetekben. A szándék egyértelmű: az ügyek gyorsabb megoldása, ami az emberek számára gyorsabb jogorvoslatot, a vállalkozások számára pedig nagyobb jogbiztonságot jelent.

A globális adatvédelmi előírások térnyerésének köszönhetően egyre kedvezőbben alakul a nemzetközi együttműködés is. A jelentősebb eredmények közé tartozik az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége közötti adattovábbításra vonatkozó szerződéses feltételekről szóló májusi iránymutatás - új lapon nyílik meg., a Bizottság által júliusban elfogadott EU–USA adatvédelmi keret - új lapon nyílik meg., valamint a Japánnal kötött adattovábbítási megállapodás sikeres felülvizsgálata - új lapon nyílik meg..

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály

Az alapvető emberi jogok fokozottabb védelme és a digitális térben folytatott tisztességtelen gyakorlatok visszaszorítása érdekében az EU 2023-ban két új jogszabályt kezdett alkalmazni: a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt - új lapon nyílik meg. és a digitális piacokról szóló jogszabályt - új lapon nyílik meg..

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály biztosítja az online platformok és az internetes keresőprogramok káros tartalmakra vonatkozó elszámoltathatóságát. Célja a gyermekek online védelme, az algoritmusok működésének egyértelművé tétele, valamint az olyan célzott reklámok betiltása, amelyek az embereket különböző kategóriák, például etnikai hovatartozás, politikai nézetek vagy szexuális irányultság alapján profilozza.

Az említett platformoknak február 17-ig közzé kellett tenniük uniós felhasználóik számát - új lapon nyílik meg.. A legnagyobbak – az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok - új lapon nyílik meg. – augusztus végéig kaptak időt arra, hogy eleget tegyenek a jogszabályban foglalt kötelezettségeknek. Azóta az EU a főbb platformoktól begyűjtött információk alapján ellenőrzi, hogy megfelelnek-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály egyes részeinek, különösen a gyermekek védelme és a káros tartalmak eltávolítása tekintetében. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtásának támogatása érdekében létrehozták az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központot - új lapon nyílik meg., hogy felügyelje az e vállalatok által alkalmazott algoritmusokat.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtásának felgyorsítása érdekében a tagállamokat is arra ösztönözték - új lapon nyílik meg., hogy minél hamarabb lépjenek fel az online terrorista tartalmak és a gyűlöletbeszéd ellen. A Bizottság emellett igazgatási megállapodásokat - új lapon nyílik meg. írt alá több nemzeti médiaszabályozóval, amelyek mostantól vezető szerepet játszanak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtásában. A médiatevékenységek ellenőrzésében és a műsorszórásra vonatkozó előírások védelmében betöltött szerepük túlmutat a puszta felügyeleten. Az ő feladatuk biztosítani, hogy a digitális platformok ne csak passzív tárhelyszolgáltatók legyenek, hanem aktívan részt vegyenek a jogellenes vagy rendszerszinten társadalmi kockázatot jelentő online tartalmak moderálásában és kezelésében.

A kapcsolódó, digitális piacokról szóló jogszabály egyértelmű kötelezettségeket határozott meg - új lapon nyílik meg. annak biztosítására, hogy a digitális ágazatban erőfölényben lévő vállalatok, az úgynevezett kapuőrök, egyenlő versenyfeltételeket tartsanak fenn az online piactéren. Szeptember elején a Bizottság hat kapuőrnek - új lapon nyílik meg. minősülő vállalatot nevezett meg, amelyeknek 2024 márciusáig kell teljes mértékben eleget tenniük a követelményeknek.

A dezinformáció visszaszorítását célzó 2022-es gyakorlati kódex - új lapon nyílik meg. aláírói, köztük minden jelentős online platform, megnyitották az új átláthatósági központot - új lapon nyílik meg., és közzétették az első alapállapot-jelentéseket - új lapon nyílik meg. arról, hogy a gyakorlatban miként teljesítik a kódexben vállalt kötelezettségeiket.

VIDEÓ: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak köszönhetően a célzott hirdetések átláthatóbbak és korlátozottabbak lesznek. Például tilos lesz az olyan reklám, amely érzékeny adatokon (például szexualitáson, valláson vagy fajon) alapul, vagy gyermekekre irányul.

Virtuális világok

Egy uniós tanulmány - új lapon nyílik meg. szerint a szakemberek 98%-a gondolja úgy, hogy az elkövetkezendő 5 évben a kiterjesztett valóság - új lapon nyílik meg. jelentős szerepet fog betölteni saját iparágában. Ennek fényében, de minden esetben az emberek jogait szem előtt tartva az EU igyekszik megvizsgálni az ilyen technológiák előnyeit és kockázatait. Az ezzel kapcsolatos hiteles visszajelzések érdekében a Bizottság 2023 februárja és áprilisa között európai polgári vitacsoportot - új lapon nyílik meg. szervezett, amelynek keretében az EU-ban elérhető virtuális világokról gyűjtött információkat (lásd a 9. fejezetet).

A kollektív visszajelzések aztán beépültek a júliusban elfogadott, a web 4.0-re és a virtuális világokra vonatkozó új stratégiába - új lapon nyílik meg., amelynek célja, hogy az emberek, a vállalkozások, illetve a hatóságok számára egyaránt átlátható, biztonságos és inkluzív uniós digitális környezetet hozzon létre.

Egészség

A diákok és a szakemberek gyakorlati képzésen sajátíthatják el, hogyan kezeljék a vészhelyzeteket, valamint szimulált műtéteket végezhetnek, aminek köszönhetően csökken a műtéti komplikációk kockázata, és pontosabb diagnózisok állíthatók fel.

Zöld átállás

Háromdimenziós modellek segítségével szimulálhatók a globális felmelegedés hatásai, ami lehetővé teszi a felmelegedés okainak jobb megértését és megfelelő mérséklő intézkedések meghozatalát.

A bevezetési idő lerövidülése és az energia, az anyagok és az erőforrások pazarlásának csökkentése az ipari ágazat egészében elő fogja mozdítani a zöld átállást.

Ipar

2025-re az ipari virtuális világoknak köszönhetően a járművek leszállítási ideje 60%-kal, a járműgyártás szénlábnyoma pedig 50%-kal csökken.

Művészet és formatervezés

A virtuális művek révén új lehetőségek tárulnak fel az alkotás legkülönbözőbb területein, a divattól a kulturális örökségig, a zenétől a képzőművészetig és a formatervezésig. Az ilyen alkotások azt az érzést keltik majd a felhasználókban, hogy valódi múzeumban, koncerten, színházi bemutatón vagy immerzív balettelőadáson vannak.

Oktatás

A fokozottan tapasztalati jellegű tanulási folyamat segíthet a tanulóknak abban, hogy gyorsabban tanuljanak, és jobban megértsék a világot.

Határokon átnyúló együttműködés

Amikor az uniós polgárok az EU-n belül más helyre költöznek, társadalombiztosításukat – beleértve az egészségügyi ellátásra és a nyugdíjra vonatkozó jogosultságaikat – is viszik magukkal. Szeptember 6-án a Bizottság digitális tervre - új lapon nyílik meg. tett javaslatot, amelynek célja, hogy gyorsabbá és egyszerűbbé váljon az említett szociális szolgáltatásokhoz való, határokon átnyúló hozzáférés. A tagállamok közötti jobb információcsere és a szociális szolgáltatások igénybevételéhez szükséges eljárások egyszerűsítése megkönnyíti az emberek számára, hogy külföldön éljenek, dolgozzanak és utazzanak, a vállalkozások számára, hogy más uniós országokban folytassanak üzleti tevékenységet, a nemzeti közigazgatások számára pedig, hogy a társadalombiztosítással járó szolgáltatásokat határokon átnyúlóan koordinálni tudják.

Az európai digitális személyiadat-tárcának - új lapon nyílik meg. köszönhetően hamarosan minden uniós állampolgár számára hozzáférhetővé válik egy olyan biztonságos mobilalkalmazás, amelynek segítségével online és offline egyaránt igazolni tudják személyazonosságukat, és amelyen személyes okmányaikat, például vezetői engedélyüket, személyazonosító igazolványukat és megszerzett végzettségüket igazoló okleveleiket tárolhatják.

A szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus cseréjére szolgáló rendszer bevezetésének felgyorsítása

A cél a nemzeti társadalombiztosítási intézmények közötti papíralapú adatcsere digitális adatcserével való felváltása. Ennek érdekében 2024 végére valamennyi részt vevő európai országban működésbe lép a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjét szolgáló rendszer (rövidített angol nevén: EESSI - új lapon nyílik meg.).

A szociális biztonsági rendszerek koordinálására irányuló eljárások online lebonyolítása

A cél az, hogy még könnyebbé váljon az emberek számára a külföldre költözés és a külföldi munkavállalás, és biztosított legyen a jogszabályban előírt ellátásokhoz való gyors hozzáférés. A tagállamok építhetnek az egységes digitális kapuról - új lapon nyílik meg. szóló rendeletre, amelynek értelmében 2023. december 12-ig biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bizonyos eljárások lebonyolítása teljes mértékben online történjen.

Teljes körű részvétel az európai társadalombiztosítási kártyával kapcsolatos kísérleti tevékenységekben

Az európai társadalombiztosítási kártya (Esspass - új lapon nyílik meg.) bevezetésének célja az, hogy egyszerűbbé váljon a polgárok szociális biztonsági jogosultságra vonatkozó dokumentumainak kiadása és ellenőrzése azokban az esetekben, amikor több tagállam is érintett.

Az európai uniós digitális személyiadat-tárca bevezetése

Az európai uniós digitális személyiadat-tárca az uniós polgárok rendelkezésére álló digitális eszköz lesz, amely lehetővé fogja tenni személyazonosságuk online ellenőrzését, és hozzáférést biztosít különféle szolgáltatásokhoz a tagállamokban.

Novemberben a Parlament és a Tanács politikai megállapodásra jutott - új lapon nyílik meg. az uniós digitális személyazonosság jogi keretének alapvető elemeit illetően. Az e keret részét képező európai digitális személyiadat-tárca valamelyik nagy magánplatform helyett államilag garantált rendszeren keresztül biztosít a felhasználók számára teljes körű hozzáférést adataik kezeléséhez.

Az EU emellett aktualizálta a határokon átnyúló jogi együttműködésre vonatkozó szabályait - új lapon nyílik meg. is. A korábbi előírások szabályozták az igazságügyi együttműködést, a digitális úton történő kommunikációra azonban nem vonatkoztak. A tagállamok illetékes hatóságainak most egy decentralizált informatikai rendszerhez kell kapcsolódniuk a biztonságos információcsere érdekében. A rendszer interoperábilis lesz a kifejezetten az igazságügyi ágazat számára kifejlesztett kommunikációs eszközzel, az e-CODEX-rendszerrel - új lapon nyílik meg., amelyet a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség - új lapon nyílik meg. kezel.

Emellett már rendelkezésre áll egy európai elektronikus hozzáférési pont, amely lehetővé teszi a polgárok és a vállalkozások számára, hogy digitális úton kommunikáljanak a nemzeti igazságügyi hatóságokkal. A bírósági tárgyalásokon ma már videóhívás is használható, és új szabályok vonatkoznak az elektronikus aláírások és bélyegzők használatára, az elektronikus dokumentumok joghatására, valamint a polgári eljárásokban a bírósági illetékek elektronikus befizetésére.

Az egészségügyi ellátás jövőjét szintén a digitális átállás határozza meg, amely átalakulásban kulcsszerepet játszhat a 2022-ben előterjesztett javaslat az európai egészségügyi adattér - új lapon nyílik meg. létrehozásáról. Decemberben a Parlament és a Tanács elfogadta az említett adattér létrehozásának támogatására vonatkozó álláspontját - új lapon nyílik meg., melynek célja, hogy az uniós polgárok számára megkönnyítsék a személyes egészségügyi adatokhoz való hozzáférést és azok kezelését, még akkor is, ha egy másik tagállamban tartózkodnak. Az adattér létrehozásával az egészségügyi szakemberek a teljes kórtörténet ismeretében ténylegesen hatékony ellátást tudnak majd nyújtani. Emellett az adattérre az egészségügyi adatok fontos kutatások és az egészségügyi szakpolitikák kidolgozása céljából történő biztonságos felhasználása tekintetében is kulcsfontosságú szerep hárul.

Európai digitális személyazonosság nélkül

1
Időpontfoglalás a banknál

2
Ügyintézés a bankban

Hiányzik egy dokumentum (→1)

3
A papíralapú dokumentumok benyújtása

4
A bank megküldi az ajánlatát

5
Újabb időpont foglalása a banknál

6
Újabb találkozó a bankban a hitelszerződés aláírása céljából

Európai digitális személyazonossággal

1
Az ügyfél összes okmánya – a személyazonosító igazolványától a jövedelemkimutatásáig – a személyi digitális tárcájában található.

2
Az ügyfél csak a bank által a hitelkérelemhez bekért dokumentumokat választja ki, és azokat egyszerűen és biztonságosan beküldi.

3
A bank elektronikus úton kapja meg a dokumentumokat. Ha egy dokumentum hiányzik, az ügyfél egyetlen kattintással pótolhatja azt. A hitelkérelem akadálytalanul folytatható.

Az uniós digitális személyazonosság használata egyszerűsíti ezt a folyamatot, és időt takarít meg.

Digitális készségek

A digitális készségek elengedhetetlenek az emberek munkaerőpiacon való részvétele, a társadalom egésze, valamint a társadalmi befogadás szempontjából. A készségek európai éve jegyében az Unió 2023-ban is támogatta a tagállamokat, valamint az oktatási és képzési ágazatot abban, hogy magas színvonalú, inkluzív és mindenki számára hozzáférhető digitális oktatást és képzést nyújthassanak az EU-ban élő emberek számára digitális készségeik fejlesztése érdekében. Az év során az EU számos kezdeményezést indított a készséghiányok megszüntetésére.

A digitális évtized szakpolitikai program keretében megfogalmazott, 2030-ra egy nemi szempontból kiegyensúlyozott, 20 millió főt számláló IKT-szakemberbázis kialakítására vonatkozó szakpolitikai célkitűzés megvalósítása érdekében a Digitális Európa program égisze alatt a fejlett digitális készségek elsajátítását segítő mesterképzési programok és rövid távú képzések indítására került sor. Ezek 2023 óta elérhetők a digitális készségek és munkahelyek platformján - új lapon nyílik meg. keresztül, amely 22 digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó nemzeti koalícióval - új lapon nyílik meg. egészült ki.

2021-ben az uniós információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakemberek 19,1%-a volt nő. Az EU célja 2030-ra elérni a nemek közötti egyenlőséget, azaz hogy a női IKT-szakemberek aránya 50% legyen.

A jövőben az állások 90%-ában szükség lesz digitális készségekre.

Az uniós munkaerő több mint egyharmada nem rendelkezik azokkal a digitális készségekkel, amelyek valamennyi ágazatban – az üzleti szférától a közlekedésen át egészen a mezőgazdaságig – szükségesek a legtöbb munkahelyen.

A 16 és 74 év közötti uniós polgárok mindössze 54%-a képes alapvető digitális műveleteket elvégezni.

A vállalkozások több mint 70%-a számolt be arról, hogy a megfelelő digitális készségekkel rendelkező személyzet hiánya akadályozza a beruházásokat.

Az EU-ban kritikus mértékű a digitális szakértők hiánya, többek között a kiberbiztonság és az adatelemzés terén. Ez a hiány valószínűleg tovább növekszik majd azzal párhuzamosan, hogy az előrejelzések szerint a munkaképes korú népesség létszáma a 2022. évi 265 millió főről 2030-ra 258 millióra csökken.

Az EU-ban 9,4 millió információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakember dolgozik (ez a teljes uniós foglalkoztatás 4,6%-ának felel meg). A jelenlegi körülmények között arra lehet számítani, hogy az EU-ban az IKT-szakemberek száma 2030-ra megközelítőleg 12 millió lesz. Ez a szám mintegy 8 millióval elmarad a 2030-ra kitűzött – legalább 20 millió IKT-szakember foglalkoztatására vonatkozó – céltól.

Az Intézet egy e célnak szentelt pályázati felhívást - új lapon nyílik meg. tett közzé, valamint csatlakozott - PDF-fájl – új lapon nyílik meg. más kezdeményezésekhez, például a Girls Go Circular - új lapon nyílik meg. elnevezésű kezdeményezéshez.

Létrehozta és első alkalommal kiosztotta a Deep Tech Talent képzési díjat - új lapon nyílik meg., amellyel a mélytechnológia területén biztosított képzésekkel kapcsolatos kihívások kezelésében élen járó szervezeteket ismeri el és jutalmazza.

Számos egyetemtől és vállalattól kapott ígéretet több mint 650 000 tanuló képzésére.

2023 januárjában elindította új online platformját – az EIT Campus - új lapon nyílik meg.-t –, amelyen több mint 2500, vállalkozói készségekkel és készségfejlesztéssel kapcsolatos tanfolyamot gyűjtött össze.

Fényképek: © Getty Images.

2. A digitális készségek európai tanúsítványa - új lapon nyílik meg.

3. Európai Digitális Készségek Díj - új lapon nyílik meg.

4. Kiberkészségek Akadémiája - új lapon nyílik meg.

Az elmúlt években drámai mértéket öltöttek a kiberfenyegetések az EU-ban. Az akadémia meg fogja erősíteni az EU kiberbiztonsági képességeit, és növelni fogja a képzett kiberbiztonsági szakemberek számát.

Világűr

Az űrtechnológia fontos szerepet játszik az uniós polgárok mindennapi életében, például a mobiltelefonok vagy autónavigációs rendszerek használata, a műholdas televíziózás vagy az automatákból való készpénzfelvétel során. A műholdak emellett fontos adatokat szolgáltatnak katasztrófák idején, ami javítja a veszélyhelyzeti válaszintézkedések koordinációját.

2023-ban új szolgáltatásokat vezettek be az EU Kopernikusz és Galileo műholdas konstellációi rezilienciájának és versenyképességének fokozása érdekében. A korszerűsített Galileo műholdas rendszer - új lapon nyílik meg. például az eddigieknél pontosabb, akár 20 cm-es helymeghatározást tesz lehetővé.

A meglévő adatigények kiszolgálása és az innováció előmozdítása érdekében a Bizottság a Kopernikusz program esetében bevezette a dinamikus beszerzési rendszert - új lapon nyílik meg., amely újfajta megközelítést jelent az űrügyi közbeszerzések területén Európában. Az új rendszer megkönnyíti a kis- és középvállalkozások, valamint az induló vállalkozások - új lapon nyílik meg. részvételét az űradatok piacán.

VIDEÓ: A Kopernikusz adattér-ökoszisztéma: új terjesztési felület, amely megnyitja az ajtókat a Föld-megfigyelési alkalmazásokhoz szükséges valamennyi adat és infrastruktúra előtt.

Márciusban az EU elfogadta az IRIS² - új lapon nyílik meg. (Infrastructure for Resilience, Interconnectivity and Security by Satellite) elnevezésű, harmadik nagy műhold-konstellációját. Az uniós költségvetésből 2,4 milliárd eurós hozzájárulással működő program célja a biztonságos kormányzati kommunikáció biztosítása, a katonai és védelmi műveletek támogatása, valamint a kereskedelmi széles sávú szolgáltatások bővítése, különösen a távoli területeken.

Ahhoz, hogy Európa az űrtechnológia fejlesztésének élvonalában maradjon, ugyanilyen fontosak a kutatást és az innovációt érintő beruházások - új lapon nyílik meg., különösen az olyan uniós finanszírozási programokon keresztül eszközölt beruházások, mint a Horizont Európa. E kötelezettségvállalás bizonyítéka a Föld körüli pályán történő demonstrációs és ellenőrzési program - új lapon nyílik meg.. Amint azt a neve is sugallja, a program keretében az űripari vállalatok közvetlenül a keringési pályán tesztelhetnek új űrtechnológiákat. Ez felbecsülhetetlen információkat nyújt az európai kutatóközpontok számára, és elősegíti a műholdak felbocsátását a vállalkozások számára.

Felismerve, hogy további beruházásokra van szükség, a Bizottság 2023 elején elindította a HELIOS - új lapon nyílik meg.-t, a világ első űripari tőzsdeindexét. Ez az eszköz világos képet ad az európai űripari vállalatok pénzügyi helyzetéről. Segíti őket abban, hogy nagyobb figyelmet kapjanak, és megkönnyíti az emberek számára, hogy ilyen vállalkozásba beruházzanak.

Az európai űrinfrastruktúra bővülésével egyre fontosabbá válnak a védelmi intézkedések. Az Európai Unió Űrprogramügynöksége 15 tagállammal együttműködve az EU űrmegfigyelési és -nyomonkövetési partnerségén - új lapon nyílik meg. keresztül támogatja ezek hatékonyságát. Ez a partnerség, amely az űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére szolgáló szenzorok összetett rendszerével rendelkezik, több mint 190 nyilvántartásba vett szervezetet szolgál ki, és több mint 400 műholdat véd az űrszeméttel és más működő műholdakkal való ütközés veszélyétől.

Az űrtechnológia rendkívül fontos szerepet tölt be a környezetvédelemben is; erre kiváló példa az EU „Irány a Föld” - új lapon nyílik meg. elnevezésű projektje. A projekt célja, hogy a Föld átfogó digitális modelljének létrehozásával pontosabb időjárás- és katasztrófa-előrejelzést lehessen biztosítani. Decemberben megerősítették, hogy a projekt második szakaszának - új lapon nyílik meg. keretében javítani fogják a meglévő digitális modelleket és az adatkezelést, valamint fejlettebb MI-technológiát fognak alkalmazni.

2023-ban az európai űrpolitika - új lapon nyílik meg. jelentős hangsúlyt helyezett az űrbiztonságra. E tekintetben a Bizottság és Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közös közleményt terjesztett elő az uniós biztonsági és védelmi űrstratégiáról - új lapon nyílik meg.. A stratégia az űrfenyegetések közös értelmezésére vonatkozó intézkedéseket vezet be, és az uniós űrjogszabályra irányuló 2024-es jogalkotási javaslat alapjául szolgál (lásd a 8. fejezetet).

2023 végéig három különböző keringési pályán több mint 15 600 szoros megközelítést észleltek.

434
műhold nyomon követése

24 tagállamból
196
bejegyzett szervezet

1000
ütközéselhárítási, nagy érdeklődésre számot tartó esemény

127
visszatérés-elemzési esemény

6
fragmentációelemzési esemény

445 000
mérés naponta