Egységes Szanálási Testület: Megkezdődött a munka a bankunióval kapcsolatos, kihívásokkal teli feladatot illetően, de hosszú utat kell még bejárni

Összefoglaló

I

Az EU a 2008. évi európai pénzügyi válság újbóli előfordulásának megelőzése érdekében új intézményi struktúrákat dolgozott ki, hogy biztonságosabb pénzügyi szektorról gondoskodjon az egységes piacon. Ezek része az egységes felügyeleti mechanizmus (EFM) és az egységes szanálási mechanizmus (ESZM). E jelentés középpontjában az Egységes Szanálási Testület (ESZT) áll, amely az euróövezeten belüli nemzeti szanálási hatóságokkal együtt az ESZM-et alkotja.

II

Létrehozták a harmonizált jogszabályokból és a bankok szanálására és felügyeletére vonatkozó iránymutatásokból álló „egységes szabálykönyvet”. Az egységes szabálykönyv a szanálás tekintetében több elemet foglal magában, amelyek együttesen irányadók az ESZT munkájára. A 2015-ben létrehozott ESZT lényegében még mindig tevékenységének kezdeti szakaszában van, és nagyon rövid időkeret mellett igen jelentős feladatokkal bízták meg.

III

Az ESZT munkáját egy olyan rendszer részének kell tekinteni, amelyben felügyeleti (pl. az EKB) és szabályozó (mint az Európai Bankhatóság) szervek is jelen vannak. A felügyeleti szervek feladata a hatáskörükbe tartozó bankok állandó prudenciális felügyelete. Amennyiben a helyreállítási vagy a beavatkozási intézkedések eredménytelenek, a bank „fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló” minősítést kap, és a szanálási hatóságok közbelépnek. Az ESZT feladata – a nemzeti szanálási hatóságok segítségével – a hatáskörébe tartozó bankok szanálására vonatkozó válsághelyzeti tervezés és szükség esetén a bank szanálási eljárásainak levezetése. Hatásköre az euróövezetbe tartozó valamennyi jelentős bankra és a határokon átnyúló tevékenységű, kevésbé jelentős bankokra terjed ki.

IV

Az EUMSZ értelmében az Európai Számvevőszék teljes körű hozzáféréssel rendelkezik az ellenőrzött szervezet említett dokumentumaihoz, az ellenőrzés igényeinek megfelelően. Az ellenőrzésünk során az ESZT vezetése és személyzete jelentős mennyiségű dokumentumot adott át számunkra, amelyek alapján e jelentésben megbízható következtetéseket vonhattunk le, azonban nem történt meg valamennyi kér dokumentum átadása.

V

Megállapítottuk, hogy az ESZT nagyon rövid idő alatt, újonnan történő létrehozásának feladata igen komoly kihívást jelentett. Hiányosságokat állapítottunk meg a szanálási tervek ESZT által történő elkészítésében. Habár ezekkel a hiányosságokkal foglalkozni kell úgy az ESZT-n belül, mint az ESZT-re alkalmazandó jogszabályi és együttműködési keretekben, e hiányosságok esetében azonban figyelembe kell venni, hogy az ESZT még csak tevékenységének kezdeti szakaszában van.

VI

Az ESZT még nem fejezte be a hatáskörébe tartozó bankok szanálástervezését. Habár hosszú ideje és keményen dolgozik annak érdekében, hogy a legtöbb bank esetében legalább a szanálási tervek előzetes verziói rendelkezésre álljanak, a 2016-ban elfogadott tervek az egységes szabálykönyv számos előírásának nem felelnek meg. Ezt a problémát némileg ugyan enyhítik a rendelkezésre álló további háttér-információk, mégis súlyos hiányosságok állapíthatók meg a jogszabályi követelményeket illetően.

VII

Az ESZT-nek először meg kell határoznia, hogy mikor készüljön el az egységes szabálykönyvnek teljesen megfelelő első szanálási terv a hatáskörébe tartozó minden egyes bank esetében. Ezt követően e tervek elkészítésével kell foglalkoznia, kockázati szintük szerint rangsorolva azokat. Az egyes tervekben foglalkozni kell az érintett bank szanálhatóságával, továbbá a kiválasztott szanálási stratégiák megvalósíthatóságával és hitelességével.

VIII

Az ESZT-nek annak érdekében, hogy a bankszektor veszteségviselő képessége megfelelő legyen, véglegesítenie kell a szanálástervezésre vonatkozó szabályok és iránymutatás rendszerét, ideértve a szavatolótőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározásának stratégiáját is. Ki kell dolgozni vagy adott esetben naprakésszé kell tenni az iránymutató feljegyzéseket és az ESZT szanálástervezési kézikönyvét.

IX

Az ESZT számára a kezdetektől fogva nehézségekkel járt a megfelelően képzett, elegendő létszámú személyzet felvétele. A személyzet felvételével kapcsolatos késedelmek kedvezőtlenül érintették az ESZT tevékenységeinek valamennyi területét, noha meglévő munkatársai elkötelezettek és motiváltak voltak. Az ESZT-nek fel kell gyorsítania a munkaerő-felvételt és az emberierőforrás-gazdálkodási feladatkörökhöz megfelelő erőforrásokat kell rendelnie, hogy az megbirkózhasson a felvételi igényekkel, különösen a szakosodottabb és a vezető beosztások esetében. Amennyiben nem teljesíthetők a személyzetfelvételi célok, vagy ha ideiglenes intézkedésekre van szükség, az ESZT-nek alternatív megoldásokban kell gondolkodnia.

X

A működési feladatoknak a nemzeti hatóságok és az ESZT között történő megosztása – többek között a felelősségmegosztás – továbbra sem egyértelmű, a belső szanálási csoportok pedig nem rendelkeznek elegendő személyzettel. Az ESZT-nek ezekkel a kérdésekkel sürgősen foglalkoznia kell.

XI

Az ESZT jelentős tapasztalatot halmozott fel a jogszabályi keret gyakorlati megvalósítása terén. E tapasztalat fényében az ESZT-nek a jogalkotót olyan kiigazításokra kell felkérnie, amelyek fokozzák munkája eredményességét és a rendszerszintű hozadékokat. Ide tartoznak a hatáskörét érintő változások, továbbá az EKB-n belül az információk rendelkezésre állása és áramlása (különösen az egyetértési megállapodás vonatkozásában). Az ESZT számára forráskivonási moratóriumot is biztosítani kell.

Bevezetés

A bankunió

01

Az EU a 2008. évi európai pénzügyi válság újbóli előfordulásának megelőzése érdekében egy sor szakpolitika alkalmazásával gondoskodott a pénzügyi szektor biztonságának javításáról. Ezek a bankok szigorúbb tőke- és likviditási szabályait, a fizetésképtelenné vált bankok irányítására vonatkozó harmonizált szabályokat, továbbá a betétesek megfelelőbb védelmét foglalták magukban. Ez az új jogalap a kapcsolódó testületekkel és hatóságokkal együtt alkotja az Unió úgynevezett bankunióját.

02

A bankunió két intézményi pillérre támaszkodik. Az első a bankok közös felügyelete az egységes felügyeleti mechanizmus (EFM) révén. A második a bankok rendezett felszámolási eljárása¹, az Egységes Szanálási Mechanizmus (ESZM). Európai betétbiztosítási rendszer formájában egy harmadik pillérre is javaslatot tettek. E jelentés középpontjában az Egységes Szanálási Testület (ESZT) áll, amely az euróövezet nemzeti szanálási hatóságaival együtt a fizetésképtelenné vált bankok kezelését célzó „központi szanálási hatáskört” képviseli az ESZM keretében.

03

Az ESZT és az NSZH-k feladata a bankszanálási eljárások együttműködés útján történő levezetése. A szanálás lehetővé teszi a kritikus banki funkciók működésének folytatását. Ha egy bank nem rendelkezik kritikus funkciókkal és csődje nem jelentene kockázatot a pénzügyi stabilitásra, akkor e bankot a rendes fizetésképtelenségi eljárással számolják fel. Az új szabályozási keret mögöttes elve a destabilizáló hatású és piaci zavart okozó banki fizetésképtelenség előfordulásának minimalizálása, ugyanakkor pedig megfelelő védelem biztosítása a hitelezők számára az uniós és a nemzeti szabályok keretében. Mindez megfelelően végrehajtva korlátozza a költségvetési terheket, ugyanakkor fokozza a pénzügyi stabilitást, és támogatja a gazdasági növekedést.

04

Az Unió 2013 óta különféle harmonizált szabályokat dolgoz ki a bankok felügyelete és szanálása érdekében. Ezeket fogalmilag egységes szabálykönyvnek nevezik. Az egységes szabálykönyvet a szanálás tekintetében (a részleteket lásd: I. melléklet) elsősorban az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet (ESZM-rendelet), a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (BHSZ-irányelv), felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletek és az Európai Bankhatóság (EBH) előírásai és iránymutatásai alkotják.

Az Egységes Szanálási Testület szerepe

05

Az ESZT feladata szükség esetén az euróövezetbe tartozó valamennyi jelentős bank, továbbá a határokon átnyúló tevékenységű, kevésbé jelentős bankok szanálása². A határokon átnyúló tevékenységű, kevésbé jelentős bankok az euróövezetben székhellyel rendelkező anyavállalatból és legalább egy, az euróövezetben található másik tagállamban székhellyel rendelkező leányvállalatból állnak. Az ESZT hatáskörébe 2017 januárjában 141 bank tartozott, vagyis az euróövezetben található teljes banki eszközök 80%-a. Az NSZH-k feladata valamennyi további bank, vagyis kb. 3250 jogi személyiséggel rendelkező társaság nemzeti szintű szanálása³.

06

Az ESZT legfontosabb feladatai a következők:

1. szanálási terv elkészítése a hatáskörébe tartozó valamennyi bank tekintetében, és a szanálás során feltőkésítésre felhasználható kötelezettségek és szavatolótőke mértékének (a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények (MREL) néven ismert biztonsági puffer) meghatározása;
2. szanálási határozatok elfogadása a bankszanálás során szükséges intézkedésekről;
3. a harmonizáció és a következetesség biztosítása az ESZM keretében;
4. a szanálási eljárásokat bizonyos esetekben pénzügyileg támogató Egységes Szanálási Alap igazgatása⁴.

07

Az ESZM-rendelettel összhangban az ESZT-t 2014 augusztusában hozták létre, és 2015 januárjában vált önálló ügynökséggé. Mielőtt ügyvezetői testülete hivatalba lépett volna, átmenetileg (néhány hónapig) a Bizottság irányítása alatt állt. Székhelye Brüsszelben található, 2016 végén kb. 170 főt alkalmazott, és valójában még tevékenységének kezdeti szakaszában levő szervezetnek tekinthető.

08

Az ESZT ügyvezetői és plenáris testületi üléseken hozza határozatait. Az előbbit a Testület elnöke, alelnöke és négy állandó tagja (akik nem az NSZH-k képviselői) alkotja. Az elnök (vagy alelnök) és a négy állandó megfigyelő szavazati joggal rendelkezik az ügyvezetői testületi üléseken. Egy adott bankkal foglalkozó ülésen az adott tagállam NSZH-jának képviselője is részt vesz (kibővített ügyvezetői testületi ülés). A plenáris testületet – amelynek ülésein az egyes NSZH-k egy-egy képviselője is részt vesz – akkor kell bevonni a szanálási határozatokhoz kapcsolódó döntéshozatalba, ha az ESZT az adott szanálási eljárás során több mint 5 milliárd euró (vagy likviditási támogatás esetén több mint 10 milliárd euró) összegű támogatást nyújtott.

Az ESZT együttműködése más hatóságokkal

09

Egy pénzügyi nehézségekkel küzdő bank kezelésére irányuló eljárás az előkészítést és a tervezést követően három operatív szakaszból áll (lásd: 1. ábra). Az első a helyreállítási szakasz, amikor a bank számára előírják a saját helyreállítási tervében meghatározott intézkedések végrehajtását. A helyreállítási tervet a felügyeleti szerv, vagyis az euróövezetbe tartozó, nagy jelentőségű bankok esetében az EKB értékeli.

10

A következő (komolyabb) szakasz a korai beavatkozás, amikor a felügyeleti szerv konkrét intézkedések végrehajtására jogosult. Az ESZT az első két szakaszban nem tölt be döntéshozói szerepet, azonban megosztott felelősséggel rendelkezik a bank helyzetének nyomon követésére vonatkozóan, és a következő szakaszban foglaltak szerint lehetséges szanálási intézkedéseket készít elő.

11

A harmadik szakasz a szanálás, és itt válik kulcsfontosságúvá az ESZT szerepe. Szanálásra akkor kerül sor, ha az EKB arról tájékoztatja az ESZT-t, hogy a felügyeleti hatáskörébe tartozó bank „fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik ” (FOLTF), vagy pedig ha az ESZT függetlenül ugyanilyen következtetésre jut. Az ESZT akkor dönthet egy szervezet szanálás alá vonásáról, ha az alábbi feltételek is teljesülnek: nem áll rendelkezésre más alternatív intézkedés és a szanálás jobban szolgálja a köz érdekét, mint a fizetésképtelenségi szabályok alkalmazása alkalmazásával szemben). Mivel a rendszerben az EKB, az ESZT és különféle más nemzeti és európai hatóságok is szerepet játszanak, a siker elengedhetetlen feltétele a minőségi kommunikáció és a kölcsönös megértés.

12

Az ESZT csak akkor fogadhat el az Egységes Szanálási Alap igénybevételével járó szanálási rendszert, ha a Bizottság úgy határozott, hogy ez az állami támogatási szabályok értelmében megengedhető. A Bizottság ezt követően hagyja jóvá a szanálási eljárás céljára az Alapból biztosított összeget.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

13

Megvizsgáltuk, hogy az ESZT képes-e a bankszanálások eredményes végrehajtására. Különösen a következőket elemeztük:

1. az ESZT egyes bankokra vonatkozó szanálási tervének minősége (lásd: 24–83. bekezdés);
2. megfelelő-e az ESZT struktúrája a szanálástervezésre vonatkozó s keretében foglalt előírások teljesítéséhez (lásd: 84–102. bekezdés); és
3. megfelelő emberi erőforrásokkal rendelkezik-e az ESZT ahhoz, hogy elvégezze a rábízott feladatokat, valamint megfelelő-e az együttműködés kerete (lásd: 103–142. bekezdés).

14

Ez a jelentés a fenti szerkezetnek megfelelően tartalmaz következtetéseket és ajánlásokat (lásd: 143–158. bekezdés).

15

Az a) pontot illetően azt vizsgáltuk, hogy megfelelőek és szisztematikusak-e az ESZT szanálási tervei, és azok magukban foglalják-e szanálhatóság értékelését, továbbá a MREL meghatározását.

16

E célból az ellenőrzési alapsokaság 58 olyan teljes szanálási tervre terjedt ki, amelyet az ESZT egyes bankok vonatkozásában 2017. január végéig készített el. E tervek közül az ESZT öt nagyon fontos fejezetet ismertetett, amelyeket megvizsgáltunk (lásd: 26. bekezdés), és az alapsokaságból minden egyes fejezetre vonatkozóan véletlenszerűen kiválasztott nyolc példát, egy-egy tervből azonban legfeljebb két fejezetet ellenőriztünk, ami összesen 40 fejezetet jelentett (31 különböző bank vonatkozásában). Az ESZT a kiválasztott fejezetekből minden bankspecifikus és EKB-tól kapott adatot törölt. Ezt a megközelítést alkalmazva az ellenőrző csoport a tervek kritikus szempontjait némileg részletesen megvizsgálhatta, és fontos következtetéseket vonhatott le, azonban nem állt módjában ezek teljességének és belső következetességének maradéktalan megállapítása, így további információkat kellett kérnünk (lásd: 36. bekezdés), amelyeket három bank tekintetében megkaptunk.

17

A b) pont tekintetében azt értékeltük, hogy az ESZT megfelelő szabályrendszert – kézikönyvek, iránymutatások és a szanálástervezés keretei – alkalmaz-e.

18

A c) pont tekintetében azt értékeltük, hogy az ESZT megfelelően képzett, kellő létszámú személyzetet alkalmaz-e, és biztosít-e számukra továbbképzést. Megvizsgáltuk továbbá az ESZT NSZH-kkal és az EKB-vel való együttműködésének eredményességét.

19

Ellenőrzésünk során az alábbi forrásokból származó kritériumokat alkalmaztuk:

1. az ESZM-rendelet és a BHSZ-irányelv jogszabályi követelményei;
2. a szanálási tervek tartalmát meghatározó, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;
3. a Pénzügyi Stabilitási Tanács által közzétett jegyzék a pénzügyi intézmények eredményes szanálási mechanizmusainak főbb jellemzőiről; továbbá
4. a Pénzügyi Stabilitási Intézet (Financial Stability Institute) védelmi modelljének négy irányvonala⁵.

20

Az ellenőrzéssel kapcsolatos helyszíni tevékenységeket nagyrészt 2016 októbere és 2017 júliusa között végeztük el, a legkésőbb 2017 januárjában elfogadott szanálási tervek vonatkozásában.

21

Az ellenőrzési bizonyíték az ESZT személyzetével folytatott megbeszélések és interjúk során, továbbá az ESZT belső dokumentumainak, a nyilvánosan elérhető adatoknak, (adott esetben) az ESZT nyilatkozatainak⁶ és 20 NSZH felmérésének⁷ áttekintése révén beszerzett információkból áll.

Hozzáférés a bizonyítékhoz és titoktartás

22

Az ellenőrzési jogosultság és az e teljesítmény-ellenőrzésre vonatkozó felhatalmazás forrása az EUMSZ 287. cikke, amely az Európai Számvevőszék számára teljes körű hozzáférést biztosít az ellenőrzési feladat elvégzéséhez szükséges valamennyi dokumentumhoz. Az ESZT az ellenőrzés során azzal érvelt, hogy az ESZT bankspecifikus adataira és gyakorlataira a pénzügyi stabilitásra vonatkozó aggályokkal összefüggő különleges titoktartási megfontolások vonatkoznak (lásd még: 16. bekezdés). A Szerződés e tekintetben nem rendelkezik külön kivételről, azonban az ilyenfajta adatok kezelését és védelmét illetően sikerült külön megállapodást kötnünk, és együttműködtünk az ESZT vezetésével a valós vagy nyilvánvaló kockázatok mérséklése érdekében, hozzáférést biztosítva ugyanakkor az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz – ideértve a név nélkül kezelt adatokkal való kiterjedt munkát is – tekintettel az ellenőrzés szükségleteire.

23

Az ESZT együttműködése és támogatása révén kiterjedt ellenőrzést végezhettünk, és az ESZT működéséről szóló első különjelentésünkben megbízható következtetéseket vonhattuk le. Számos dokumentumot rendelkezésre bocsátottak, bizonyos jelentős kivételekkel. Konkrétan – más problémák mellett – egyes (az ESZT szerint csak tervezetként meglévő) stratégiai dokumentumok hiánya miatt nem tudtuk teljes körűen értékelni, hogy az ESZT szakpolitikái teljes mértékben megfelelnek-e az egységes szabálykönyvnek, amiatt pedig, hogy a szanálási tervek vonatkozásában főleg névtelen adatokhoz fértünk hozzá, nem tudtuk értékelni a tervek teljességét és belső következetességét. Mindenesetre a szanálási tervekre vonatkozóan a jelentés tanúsága szerint megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott következtetéseket vonhattunk le (lásd: II. melléklet).

Észrevételek

Szanálási tervek: még mindig sok a befejezetlen feladat

24

Ez a szakasz az ESZT által készített szanálási tervek legfontosabb elemeit vizsgálja, és az egységes szabálykönyvnek való megfeleléssel kapcsolatos megállapításokról számol be.

A folyamatban lévő tervezés

25

A szanálástervezés – az ESZT állandó operatív feladata – valamennyi hatáskörébe tartozó bankra vonatkozik, nem csupán azokra, amelyeket nehézségekkel küzdő banknak tekintenek. A szanálástervezés folyamata egy szanálási terv elkészítésével kezdődik. Ennek során az ESZT-nek meg kell határoznia a bank kritikus funkcióit és fő üzletágait. Az ESZT a következő lépésben azt értékeli, hogy a bank a nemzeti fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolható-e; ez az alapértelmezett megközelítés, kivéve, ha az ESZT szerint a szanálás áll a köz érdekében. Amennyiben közérdekű határozatra kerül sor, az ESZT köteles a bank egyedi körülményeihez szabott szanálási stratégiát kidolgozni. Ezt követően az ESZT megvizsgálja a bank eredményes szanálásának valószínűsíthető akadályait⁸, mivel a szanálási tervnek foglalkoznia kell az ilyen akadályok leküzdésével. A 2. ábra a szanálástervezés folyamatát illusztrálja.

26

A szanálási terv az alábbi legfontosabb fejezetekből áll¹⁰:

1. stratégiai üzleti elemzés: a bank kritikus funkcióinak és fő üzletágainak meghatározása;
2. előnyben részesített szanálási stratégia: ez a fejezet a szanálási stratégia megvalósíthatóságát és hitelességét is értékeli;
3. pénzügyi és működési folytonosság: a szanálás során a folytonosság biztosításához szükséges pénzügyi és működési előfeltételek értékelése;
4. a szanálhatóság értékelésének összefoglalása: annak értékelése, hogy fennállnak-e jelentős akadályok a szanálhatóság vonatkozásában, illetve ezeket hogyan lehet megszüntetni. E fejezetben az ESZT az MREL-t is meghatározza;
5. vezetői összefoglaló.

Az ESZT által a szanálástervezéssel kapcsolatban alkalmazott megközelítés

27

Az ESZT négy szakaszra bontva készít szanálási terveket. A folyamat átmeneti szanálási tervvel (ÁSZT) kezdődik, amelyet az ESZT később naprakésszé tesz és kibővít.

1. Az ÁSZT-k (vagyis az 1. szakasz szerinti tervek) a stratégiai üzleti elemzés szempontjaira összpontosítanak. Ezeket az ESZT ügyvezetői testülete kibővített ülésének nem kell jóváhagynia (lásd: 8. bekezdés), és elsősorban belső használatra szolgálnak.
2. A 2. szakasz szerinti tervek átfogóbbak az ÁSZT-khez képest, és ezeket az ügyvezetői testület kibővített ülése fogadja el (lásd: 8. bekezdés). Ezeket döntéshozatal céljából megküldik a szanálási kollégiumoknak, azonban e tervek nem foglalják magukban a jelentős akadályok vagy az MREL meghatározását.
3. A 3. szakasz szerinti tervekben konszolidált szinten határozzák meg az MREL puffert.
4. A 4. szakasz szerinti tervekben konszolidált szinten és az egyes szervezetek tekintetében is meghatározzák a jelentős akadályokat és az MREL puffert.

28

A jogalkotó 2017 januárjától az ESZT-t 130 szanálási terv elfogadásával bízta meg¹¹, és a jogszabályok nem rendelkeztek köztes intézkedésekről. Az eddigiekben ez a célkitűzés erőforrások hiányában nem valósult meg (lásd: 103–124. bekezdés). 2017. január végéig az ESZT 65 2. szakasz szerinti tervet készített el, ebből 64-et fogadtak el¹², és az ESZT 32 további bank tekintetében készített ÁSZT-t (lásd: 3. ábra).

29

A jogszabály¹³ szerint az ESZT-nek konkrét dátumot kell meghatároznia az egységes szabálykönyvnek megfelelő első szanálási tervek elkészítésére, az ESZT azonban ezt nem tette meg.

30

2016 során az ESZT belső szanálási csoportjai megkezdték a 2. szakasz szerinti átfogó tervek elkészítését. Az ESZT nyilatkozatai szerint ezek részletesek és 150–300 oldal terjedelműek voltak. 2016 második felében az ESZT ügyvezető testülete stratégiai döntést hozott, miszerint rövidebb, kb. 40 oldalas szanálási terveket kell készíteni. E döntés célja a döntéshozatali folyamat előmozdítása és kezelhetőbbé tétele volt.

31

Ez az indikatív terjedelmi korlátozás annak ellenére alkalmazandó valamennyi tervre, hogy működésük összetettsége igen nagy szórást mutat az egyes bankok között. Ez azt jelenti, hogy – miként azt a következő szakaszban tárgyaljuk –számos szükséges és/vagy kötelező információt nem szerepel a tervekben.

32

A 4. ábra összefoglalja az ESZT szanálási tervekre vonatkozó struktúráját 2017-tel kezdődően, és ismerteti, hogy a terv egyes részeit mely érdekelt feleknek küldik meg. Az ESZT-től nem minden érdekelt fél kapja meg ugyanazokat az információkat. Kiemelendő, hogy a fontos információkat – pl. az alternatív szanálási stratégiákat – tartalmazó technikai háttérfeljegyzéseket sem a szanálási kollégiumok, sem az ESZT ügyvezető testülete nem kapja meg. A jogszabályok nem rendelkeznek a releváns információk szanálási kollégiumok tagjaival való megosztásának korlátozásáról¹⁴.

4. ábra

A szanálási tervek felépítése és címzettjei, 2017-től

	Terv	Mellékletek	Technikai háttérfeljegyzések	Prezentációs diák
Tartalom	Az előírt elemzés eredményei és magas szintű összefoglalása	Szabványosított mellékletek, vagyis jegyzékek (kapcsolattartók, informatikai rendszerek stb.), a felelősségre vonatkozó adatok/EBH-mintadokumentumok, szanálhatósági értékelés, indokolással ellátott MREL-javaslat, több pontból való kiindulás szerinti tervek, a bankok javaslatai az akadályok felszámolására	Technikai elemzések/alapul szolgáló feltevések a szanálási terv főbb elemeinek alátámasztására (pl. kritikus funkciók, a pénzügyi piaci infrastruktúrához való hozzáférés, szanálási eszközök/alternatív stratégiák, rövid távú likviditáshoz való hozzáférés, az eszközök terhei, működési folytonosság)	A terv szanálási kollégiumokkal (SZK) való ismertetéséhez
Megosztás a következőkkel15:	ESZM, az ügyvezető testület kibővített ülése, SZK-tagok	ESZM, az ügyvezető testület kibővített ülése, SZK-tagok	ESZM, EKB	SZK-tagok, SZK-megfigyelők

Forrás: Az ESZT adatai alapján.

33

Az ESZT 2017. évi munkaterve a 2017. január végén meg nem kezdett 33 tervből 27 ÁSZT elkészítéséről rendelkezett. A 32 már meglévő ÁSZT a 2. szakaszba került, a 65 meglévő 2. szakasz szerinti terv pedig a 3. szakaszba. A határidő 2018 első negyedéve.

34

A 2017. július végéig elért eredményeket, a várható munkaterhet és az ESZT jelenlegi személyi állományát figyelembe véve ez a terv túlzottan optimistának tűnik (lásd még: 114., 124. és 125. bekezdés).

A szanálási terv tartalmának áttekintése

35

Az egységes szabálykönyv iránymutatást tartalmaz a szanálási tervek tartalmáról. Az ESZT megfelelőségének értékelésére részletes kritériumrendszert dolgoztunk ki az egységes szabálykönyv szanálási tervekre vonatkozó követelményei alapján, és megvizsgáltuk a példaként kiválasztott szanálási terveket. Ahogy az a következő bekezdésekből kiderül majd, maguk a szanálási tervek mindössze az alkalmazott kritériumok kis részének feleltek meg.

36

Az ESZT arról tájékoztatott, hogy bár a szanálási tervek nem feltétlenül elég részletesek, jelentős mennyiségű további háttér-információ áll a rendelkezésére a várható teljes tervek majdnem felének kiegészítésére. Habár ez az információ hivatalosan nem volt része a szanálási terveknek, mindenképpen fontos részét képezi az ESZT birtokában lévő információknak és az általa hozott döntéseknek az ESZT hatáskörébe tartozó bankokra vonatkozóan. Ezeknek az anyagoknak a három bankra vonatkozó áttekintése bizonyosságot nyújtott számunka arról, hogy az ESZT adataiban valójában kevesebb a hiányosság, mint arra pusztán a szanálási tervek átolvasásából következtethetnénk. Ugyanakkor az egységes szabálykönyvvel kapcsolatos követelmények vonatkozásában továbbra is jelentős hiányosságok állnak fenn.

A szanálási tervek legfontosabb elemei továbbra is hiányoznak

37

Az alábbi bekezdések azokat a területeket mutatják be, amelyeken értékelésünk szerint az ESZT szanálási tervei nem teljesítették az egységes szabálykönyv követelményeit.

Stratégiai üzleti elemzés

38

E területen a szanálási tervek többféle hiányosságot is mutatnak. Például nem ismertették megfelelően az érintett bankcsoportok struktúráját, illetve nem értékelték az üzleti modelleket, az irányítást vagy a tulajdonosi szerkezetet a szanálástervezés céljából, ugyanakkor – a szanálástervezési kézikönyv által előírtakkal ellentétben – kizárólag általános és konszolidált pénzügyi információk álltak rendelkezésre az egyes jogalanyokra vonatkozó konkrétumok helyett. Ezeket a hiányosságokat a háttér-információkban és a feljegyzésekben rendelkezésre álló további adatok részben, de nem teljes mértékben enyhítették.

39

Fontos megjegyezni, hogy a mintában szereplő tervek hiányosak a kritikus belső és külső kölcsönös szervezeti függések tekintetében¹⁶. Bár az ESZT rendelkezik a legfontosabb üzleti partnerekre vonatkozó információkkal, nem találtunk olyan elemzést, amelyben a potenciális továbbterjedési kockázatot azonosította volna.

Kritikus funkciók

40

A stratégiai üzleti elemzésnek értékelnie kell, hogy mely funkciók annyira kritikusak, hogy megszűnésük kihatna a pénzügyi stabilitásra vagy a reálgazdaságra. Az értékelésnek azt is figyelembe kell vennie, hogy egy bank funkciói milyen mértékben helyettesíthetők a piacon működő másik bank vagy bankok funkcióival. A megvizsgált fejezetekben nem mindig volt egyértelmű, hogy mi támasztja alá az ESZT értékeléseit.

41

Az ESZT ennek ellenére jelentős eredményeket mutatott fel azáltal, hogy a belső szanálási csoportok számára iránymutatást nyújtott a kritikus funkciókkal kapcsolatos adatgyűjtésre szolgáló, 2017-től alkalmazandó mintadokumentummal.

42

Az ESZT nem tudott áttekintést adni a hatáskörébe tartozó összes bank kritikus funkcióiról. A legtöbb megvizsgált fejezet kritikus funkciónak tekintette a betétgyűjtést. Néhány szanálási terv különbséget tett a lakossági és a vállalati betéteket között.

43

Ha adott esetben egyes kötelezettségeket, például a hitelezői feltőkésítésből származó nem fedezett, előnyben részesített betéteket figyelmen kívül kell hagyni – mivel ezek „kritikus funkció” részeinek minősülnek –, akkor csökken a feltőkésíthető kötelezettségek összege, és emiatt még fontosabbá válik a megfelelő MREL puffer biztosítása. Az eddig kidolgozott szanálási tervek azonban nem határoztak meg MREL-összeget, ami növeli annak valószínűségét, hogy egyes bankokat nem szanálhatónak minősítenek.

Előnyben részesített szanálási stratégia

A felszámolás hitelességének és megvalósíthatóságának értékelése

44

Mielőtt az ESZT szanálási stratégiát határozna meg, értékelnie kell, hogy hiteles megoldásnak minősül-e a szokásos fizetésképtelenségi eljárás szerinti felszámolás, és ha igen, akkor megvalósítható-e.

45

Az ESZT a felszámolás hitelességének értékelésekor megvizsgálja, hogy annak milyen hatása lehet a pénzügyi rendszerre. Konkrétan értékelnie kell, hogy a felszámolással megvalósulnának-e a szanálás céljai¹⁷, többek között a garantált betétek védelme¹⁸.

46

Az ESZT a hitelesség értékelése során több esetben is azt állapította meg, hogy az alkalmazandó betétbiztosítási rendszer (BBR) nem képes a BBR-irányelv követelményeit teljesíteni, és nem áll rendelkezésére elegendő forrás egy jelentős bank felszámolásának kezelésére. Ezért nagyobb nehézséget okoz a fedezett betétek felszámolás során történő védelmére irányuló célkitűzés megvalósítása.

47

Az ESZT-nek a felszámolás megvalósíthatóságának értékeléséhez meg kell vizsgálnia, hogy a bank vezetői információs rendszerei képesek-e a BBR-irányelvben előírt információk jelentésére. Szükség van például a garantált betétek betétesenkénti összértékére, mivel a BBR-nek adott időkereten belül 100 000 euró garantált összeget kell kifizetnie minden betétes számára¹⁹.

48

A megvizsgált szanálási tervekben semmilyen információt sem találtunk a rendelkezésre álló BBR-finanszírozás összegéről, ami ezt az értékelést megkönnyíthette volna.

49

A nemzeti BBR-ek jogszabály szerint nem kötelesek az ESZT-vel való együttműködésre. A felhatalmazáson alapuló rendelet ennek ellenére azt javasolja, hogy az ESZT konzultáljon a nemzeti BBR-ekkel²⁰, bár az ESZT ezt nem tette meg.

50

Habár a legtöbb szanálási terv arra a következtetésre jutott, hogy a felszámolás nem lenne hiteles, e következtetések csupán lazán megszövegezett indokolásokon alapultak, például arra hivatkozva, hogy a nemzeti bankszektor jelentős hátrányos hatásoknak lenne kitéve. Az egységes szabálykönyvben előírt konkrétabb részleteket²¹ nem ismertették.

51

Szanálási intézkedésre közérdekből akkor kerülhet sor, ha ez a szanálás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, és azokkal arányos. Azt is meg kellett volna határozni, hogy a felszámolás nem valósítaná meg ugyanolyan mértékben a szanálás célkitűzéseit. A szanálási tervekben ilyen megállapításokat csak nagyon általános és további részleteket nélkülöző formában találtunk.

52

Szintén hiányzott az a kötelező megállapítás, hogy hogyan érintené a felszámolás a bank rendkívüli állami támogatásra való hagyatkozását²².

Előnyben részesített szanálási stratégia meghatározása

53

Az ESZT 2017. január végéig az alapján dolgozott ki szanálási stratégiákat, hogy majd valamikor a jövőben foglalkoznak a lehetséges (adott esetben jelentős) akadályokkal, amikor az MREL-kvótákat már meghatározták.

54

Nem találtunk olyan előnyben részesített szanálási stratégiákat, amelyek a váratlan rövid távú fejleményekkel is foglalkoztak volna. Ezért ha a közeljövőben szanálási határozatokra lenne szükség, ezek valószínűleg eltérnének a tervektől.

55

Az egységes szabálykönyv előírja az előnyben részesített szanálási stratégia lehetséges alternatíváinak ismertetését arra az esetre, ha azt nem lehet végrehajtani²³. Megállapítottuk, hogy a megvizsgált fejezetek túlnyomó többsége nem foglalkozik az előnyben részesített stratégia alternatíváival.

56

Az egységes szabálykönyv értelmében a szanálási stratégiáról szóló fejezetben becsült időkeretet kell meghatározni a terv valamennyi lényeges elemének végrehajtására²⁴. Ilyen időkeretről azonban a megvizsgált fejezetek egyike sem rendelkezett.

A szanálási eszközök és a szanálási hatáskörök meghatározása

57

A kiválasztott szanálási eszköz a tervek túlnyomó többségében a bank nyílt hitelezői feltőkésítése. E forgatókönyv esetén a bank ideális esetben pénteken bezár, majd a következő hétfőn szokás szerint kinyit, és a feltőkésítési szanálási intézkedésre pedig a hétvégén kerül sor.

58

Egyes szanálási tervek azt jelzik, hogy a bankok informatikai rendszereiben problémák merülnének fel a feltőkésítéshez szükséges adatok időben történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban.

59

Egy belső ESZT-felülvizsgálat a hitelezői feltőkésítési eszközzel kapcsolatos számos működési kérdést megvizsgált. A felülvizsgálat értelmében további intézkedésekre van szükség, különösen a várható időkeretet és a lépcsőzetes leírások és átalakítások gyakorlati kérdéseit illetően. Az ESZT 2017 negyedik negyedévéig nem tervezte, hogy belső iránymutatást készít a hitelezői feltőkésítés végrehajtásáról, habár a szanálási tervek túlnyomó többsége már rendelkezik ennek az eszköznek a használatáról.

60

A legtöbb bank számára – irányítási és informatikai rendszereik bonyolultsága miatt – óriási technikai kihívást jelentene a betétek és a kötvények 48 órán belül történő feltőkésítése. Ahhoz, hogy végre lehessen hajtani egy hitelezői feltőkésítésre vonatkozó tervet, az irányítási rendszereknek ki kell tudniuk számítani a hitelezői feltőkésítésre rendelkezésre álló összeget. Az ESZT jelenlegi gyakorlata az, hogy nem írja elő a bankok számára, hogy a megvalósíthatóság alátámasztása érdekében teszteljék a hitelezői feltőkésítési eszköz lehetséges használatát.

61

Véleményünk szerint a bankok veszteségviselő képességét túlbecsülik, ha abba olyan kötelezettségeket is beleszámítanak, amelyek a szanálási stratégiában meghatározott időkereten belül nem tőkésíthetők fel.

62

A Bizottság nemrég az egész Unióra kiterjedő forráskivonási moratórium bevezetésének lehetőségét javasolta, amelyet például arra lehetne felhasználni, hogy a bankok kifizetési kötelezettségeit legfeljebb öt munkanapra felfüggesszék. A javaslat értelmében a felügyeleti szerv ugyan köteles a szanálási hatósággal konzultálni, ám az utóbbinak nincs hatásköre az eszköz aktiválására²⁵. Amennyiben a forráskivonási moratóriumot maguk a szanálási hatóságok alkalmazhatnák, ez rugalmasságot jelentene (nem utolsósorban az érintett bank számára) a hitelezői feltőkésítés előkészítésében.

63

Az egységes szabálykönyv előírja a szanálási eszközök végrehajthatóságának értékelését²⁶. Egyetlen megvizsgált szanálási tervben sem találtunk ilyen információkat.

64

Az egységes szabálykönyv előírja, hogy az ESZT tegyen említést azokról a szanálási hatásköreiről, amelyeket a szanálási tervekben alkalmazni kíván²⁷. Ilyen utalást azonban nem találtunk a megvizsgált dokumentumokban. E hatáskörök az általános fellépés helyett – amelyre moratóriumok esetében kerül sor – kiterjedhetnek például az esedékességek meghosszabbítására vagy konkrét szerződések felmondására. A hatásköröket a szanálási program mintadokumentumában említik. Azonban annak meghatározásához, hogy mely típusú kötelezettségekre vonatkozóan alkalmazzák ezeket a hatásköröket, elemezni kell az egyes szerződések feltételeit, ám a mintában szereplő szanálási tervek jelenleg nem tartalmaznak ilyen részletes információkat.

Az előnyben részesített szanálási stratégia megvalósíthatóságának és hitelességének értékelése

65

A megvizsgált fejezetek egyikében sem találtunk értékelést a kiválasztott szanálási stratégiák megvalósíthatóságáról. Ebből az következik, hogy a tervek nem határozták meg, hogy az előnyben részesített szanálási stratégia eredményesen és időben alkalmazható-e az egységes szabálykönyv előírásainak megfelelően²⁸.

66

A szanálási hatóságok kötelesek továbbá értékelni a stratégiák hitelességét, ami azt jelenti, hogy figyelembe kell venniük a szanálás által a pénzügyi rendszerekre és a reálgazdaságra gyakorolt valószínűsíthető hatást. Ez az értékelés azonban szintén hiányzott a megvizsgált tervekből. Az ESZT nem értékelte a kiválasztott szanálási eszközök (különösen a hitelezői feltőkésítés) lehetséges hatását. Nem foglalkozott a más pénzügyi intézményekre, a kkv-kra és a lakossági befektetőkre gyakorolt hatással sem²⁹.

A szanálást szolgáló értékelés

67

Az egységes szabálykönyv előírja a szanálási stratégia végrehajtásához szükséges információk ismertetését³⁰. Ennek fontos része a bank szanálási célból történő értékelésére vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása, ami nagyon bonyolult és időigényes eljárás. E tekintetben egyetlen megvizsgált fejezet sem tartalmazott megállapításokat. Ebből az következik, hogy az ESZT az előírásokkal ellentétben nem tudta értékelni az ilyen információk rendelkezésre bocsátásának megvalósíthatóságát³¹.

Pénzügyi és működési folytonosság

68

Az egységes szabálykönyv szerint a szanálási tervekben szerepelnie kell a szanálási stratégiából következő finanszírozási követelmények elemzésének. Az általunk megvizsgált tervek pénzügyi folytonosságról szóló fejezetei azonban legfeljebb általános megállapításokat tartalmaztak a finanszírozásról. Hiányoztak az euróövezeten kívüli tagállamokban székhellyel rendelkező fióktelepek és leányvállalatok szanálás során történő finanszírozásának módjára vonatkozó információk is³².

69

A tervekben nem szerepeltek információk a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások szanálás esetén való végrehajthatóságáról sem. A kritikus funkciók leválasztása esetén nem világos, hogy továbbra is végrehajthatók-e a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások. Sok terv nem tett említést válsághelyzeti tervekről, különösen nem a fizetési és az elszámolási rendszerek tekintetében.

A szanálhatóság értékelése

70

Egy bank akkor tekinthető szanálhatónak, ha megvalósítható és hiteles a szokásos fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolása vagy pedig a szanálási intézkedések útján való szanálása.

71

Az ESZT a megvizsgált dokumentumok egyikében sem állapította meg kategorikusan, hogy a bank ténylegesen szanálható-e. Egyes fejezetek tartalmaztak ugyan rövid összefoglalást a szanálhatóság értékeléséről, az összefoglalás a legtöbb esetben azonban csak néhány azonosított lehetséges akadályra korlátozódott.

72

Az ESZM-rendelet előírja, hogy az ESZT-nek idejében értesítenie kell az EBH-t arról, ha egy bank nem szanálhatónak minősül. Az ESZT 2017 júliusáig nem küldött ilyen értesítéseket az EBH-nak.

Jelentős akadályok

73

Az egységes szabálykönyv értelmében az ESZT meghatározza és kezeli a szanálások jelentős akadályait, azokat legalább az alábbi kategóriákba sorolva: a) felépítés és működés; b) pénzügyi források; c) információk; d) több országot is érintő kérdések; e) jogi kérdések. E jogszabályi kötelezettség ellenére még nem kezdődött meg a jelentős akadályok kezelésének folyamata. Az ESZT a 2. szakasz szerinti terveiben csak a lehetséges akadályok azonosítását végezte el.

74

Az ESZT szerint a jelentős akadályok meghatározásának teljes folyamata – az illetékes hatóságokkal való konzultációt és a szanálási kollégiumok közös határozatait is ideértve – kb. egy évet vesz igénybe, és várhatóan 2018-ig nem kezdődik meg.

75

Az 5. ábra forrása a szanálástervezés kézikönyve, és az ábra az akadályok megoldásának várható időkeretét jelzi, a végrehajtás megvalósíthatóságától és az intézkedés fontosságától függően.

76

A 28. bekezdésben foglaltak szerint 2018 első negyedévének végére várhatóan csak 65 darab 3. szakasz szerinti terv áll majd rendelkezésre. Feltételezve, hogy a szanálási tervek 2019 közepére a 4. szakaszba kerülnek, a bankoknak lenne idejük valamennyi jelentős akadály 2022 közepéig történő megoldására.

A leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények (MREL)

77

A szanálási tervek egyik legfontosabb része a szavatolótőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények (MREL) meghatározása. Ez azon szavatolótőke és leírható vagy átalakítható kötelezettségek (többek között a betétek) minimumösszegének kiszámítását jelenti, amelyet a banknak hitelezői feltőkésítés esetén átalakítás vagy leírás céljára rendelkezésre kell tartania. Az ESZT egyelőre sem konszolidált szinten, sem pedig az egyes jogalanyok szintjén nem határozott meg MREL-célokat.

78

A 2016-ban megtartott munkaértekezleteken informális megbeszélésekre került sor a konszolidált szinten kiszámított indikatív, nem kötelező MREL-kvótákról, ezekről azonban nem tájékoztatták a szanálási kollégiumokat. Egyelőre nem vizsgálták meg a bankspecifikus tényezőket, például bizonyos kötelezettségeknek a hitelezői feltőkésítésből való kizárását, a jelentős akadályokat és a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményeiből adódó követelményeket.

79

Mivel még nem határoztak meg MREL-követelményeket, az aktuális MREL-kvótákat sem követik nyomon.

Vezetői összefoglalók

80

Az ESZT-nek valamennyi szanálási tervében a jogi keretben említett valamennyi összetevőre kiterjedő vezetői összefoglalót kell szerepeltetnie³³. Az általunk megvizsgált összefoglalókban szereplő információk egyáltalán nem tesznek eleget ennek a követelménynek. A hiányzó elemeket a III. melléklet sorolja fel.

A szanálási tervek átadása

81

Az ESZT köteles a szanálási tervek valamennyi lényeges részét átadni az érintett bankok számára. A bankok az eddigiekben csak korlátozott indikatív információkat kaptak, például a csoportszintű MREL-számításokra vagy a lehetséges akadályokra vonatkozóan. Az ESZM-rendelet előírja továbbá, hogy az ESZT vegye figyelembe a bankok visszajelzéseit. Az általunk megvizsgált szanálási tervek azonban nem tartalmaztak az érintett bankoktól származó észrevételeket.

82

Az ESZT szerint az egységes szabálykönyv egyes elemei az információátadás kérdését – bár nem szándékosan – többféle módon kezelik. Az ESZM-rendelet³⁴ a szanálási terv jelentős elemeit említi, a BSZH-irányelv³⁵ és a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet³⁶ azonban csak a vezetői összefoglaló átadását írja elő.

A szabálykönyvnek való korlátozott mértékű megfelelés

83

A 37–82. bekezdésben foglalt észrevételeinket összefoglalva: a megvizsgált tervek nem felelnek meg az egységes szabálykönyvnek. A megfelelés mértéke jobb, ha figyelembe vesszük a 36. bekezdésben említett háttér-információkat, azonban megjegyezzük, hogy ezeket a háttér-információkat nem minden bank esetében gyűjtötték össze.

A szanálástervezésre vonatkozó iránymutatás javításra szorul

84

Ellenőriztük az ESZT szanálástervezési kézikönyveinek és eljárásainak rendszerét, és megállapítottuk, hogy az alapvető iránymutatások ugyan megvannak, ám további munka szükséges.

A kézikönyveket és a mintadokumentumokat naprakésszé kell tenni és javítani kell

85

Megfelelő eljárásokra, kézikönyvekre és iránymutatásokra van szükség ahhoz, hogy megfelelő és következetes megközelítést biztosíthassunk a szanálástervezéshez a folyamatban részvevő számos szereplő részére. Az ESZT az NSZH-k segítségével szövegezett szanálástervezési kézikönyv elkészítésével megfelelő intézkedéseket tett e folyamat elindítása érdekében. Az ESZT jelenleg több belső és külső stratégiai dokumentumon is dolgozik.

86

A szanálástervezés kézikönyvének célja a következetes megközelítés biztosítása a szanálástervezéshez az ESZT és az NSZH-k szintjén. Az ESZT a kézikönyvet 2016 márciusában, belső dokumentumtervezetként fogadta el. Azóta a belső szanálási csoportok kötelesek ezt használni a szanálási tervek elkészítésekor. A szanálástervezés kézikönyv tartalmát egy éves időtartamra rögzítették (azaz nem aktualizálják ezen időszak alatt), hogy visszajelzéseket gyűjtsenek a belső szanálási csoportok ezzel kapcsolatos első munkatapasztalatairól.

87

Az ESZT a fentieken kívül adatszolgáltatási mintadokumentumokat dolgozott ki vagy tervez kidolgozni³⁷, hogy a bankoktól kapott valamennyi szükséges információ szabványos formátumban álljon rendelkezésre a szanálástervezés és a döntéshozatal során. Az említett mintadokumentumok kiegészítik az EKB és az EBH mintadokumentumai útján már átadott információkat³⁸. Az ESZT egyes esetekben közvetlenül is kérhet információkat egy banktól.

88

Az alábbiakban vázolt indokok miatt a szanálástervezés kézikönyve további kidolgozást igényel. Az ESZT egy tervezett frissítést azonban már két alkalommal elhalasztott, először 2017 végére, majd pedig 2018 második negyedévére.

89

A szanálástervezés kézikönyve naprakésszé tételének oka elsősorban az, hogy stratégiai iránymutatást adjanak több konkrét kérdésre vonatkozóan. Például a szanálástervezés kézikönyve az egységes szabálykönyvben előírtak szerint foglalkozik a jelentős akadályok meghatározásával, ám nem írja elő, hogy ezekkel a 2. szakasz szerinti szanálási tervekben foglalkozni kell.

90

Másodsorban a szanálástervezés kézikönyve nem vesz figyelembe bizonyos fontos jogszabályi rendelkezéseket. Például annak ellenére, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet³⁹ előírja, hogy a szanálási tervekben szerepeljen vezetői összefoglaló, a szanálástervezés kézikönyve nem említi ezt a követelményt. Ehhez hasonlóan bár a szanálástervezés kézikönyve előírja a szanálhatóság értékelését, a kézikönyvben a vezetői összefoglalóhoz adott mintadokumentum nem rendelkezik ilyen nyilatkozatról. Emellett sem a vezetői összefoglalóról szóló fejezet, sem a szanálhatóság értékeléséről szóló fejezet nem rendelkezik arról a követelményről, hogy értesíteni kell az EBH-t, ha egy bankot nem szanálhatónak minősítenek⁴⁰.

91

Harmadsorban a szanálástervezés kézikönyvét naprakésszé kell tenni annak a 2016 szeptemberében hozott stratégiai döntésnek megfelelően, miszerint fel kell hagyni az átfogó szanálási tervek készítésével, és ehelyett tömörebb, kb. 40 oldalas változatokat kell készíteni (lásd: 30. bekezdés). E tömörebb szanálási tervek tartalmát illetően azonban nem adtak iránymutatást. A szanálástervezéssel kapcsolatos megközelítés említett változására akkor került sor, amikor számos ÁSZT-t és 2. szakasz szerinti tervet már részletes elemzéseken alapulva dolgoztak ki, illetve ezek kidolgozás alatt álltak. Egyes NSZH-k az általunk végzett felmérés során azt válaszolták, hogy értékes erőforrásokat voltak kénytelen a szanálási tervek átszövegezésére fordítani.

92

Az egységes szabálykönyv⁴¹ bizonyos bankok esetében lehetővé teszi az egyszerűsített kötelezettségek alkalmazását⁴² a szanálástervezés vonatkozásában. Az ESZT 2017 májusáig egyetlen hatáskörébe tartozó bank esetében sem élt ezzel a lehetőséggel⁴³, a szanálástervezés kézikönyve pedig nem foglalkozik az egyszerűsített szanálási tervek tartalmával és a kapcsolódó jogosultsági feltételekkel⁴⁴. A felmérésünkben részt vevő NSZH-k fele megerősítette, hogy e tekintetben nem áll rendelkezésre ESZT-iránymutatás. Az ellenőrzés során az ESZT-től nem kaptunk erre a témakörre vonatkozó stratégiai feljegyzést.

93

A szanálástervezés kézikönyvének javításai mellett némileg az ESZT által kidolgozott adatszolgáltatási mintadokumentumok is javításra szorulnak. Ezek egyik célja az volt, hogy más forrásból nem elérhető információkat szerezzenek, ezzel elkerülve a bankok munkájának megkettőzését. Az ESZT és az EBH mintadokumentumai között nincsenek kapcsolatok, mégis kérnek párhuzamos információkat is. Például az ESZT kötelezettségekre vonatkozó adatokat tartalmazó mintadokumentuma és az EBH kötelezettségek szerkezetére vonatkozó mintadokumentuma⁴⁵ a legtöbb esetben ugyanazokat az információkat kéri be a származtatott termékekről. 2017-re az ESZT csak a saját mintadokumentumainak használatával engedélyezte a bankok számára az adatszolgáltatást, hogy ne terheljék túl a bankokat egymást átfedő adatok iránti kérelmekkel. Ez a rendszer kezdetektől fennálló bonyolultságát mutatja.

Stratégiai feljegyzések

94

A hatályos jogszabályok és a szanálási terveken belül egy harmonizált módszertan következetes alkalmazása érdekében az ESZT részletes munkaprogramot hozott létre, amelyhez 2017 folyamán és 2018 első negyedévében több stratégiai feljegyzést dolgoz ki. Mivel a legfontosabb témákra vonatkozó stratégiai iránymutatás kidolgozása még folyamatban van, ezt nehéz lenne szerepeltetni a 2017. évi szanálási tervekben.

95

Az ESZT által a stratégiai megjegyzések 2017-ben történő elkészítésére adott belső határidőt 2017 júliusában felülvizsgálták, ami több feljegyzés elkészítésében késedelmet okozott. Mivel az e feladatért felelős egység jelenleg súlyos személyzethiánnyal küzd (lásd: 109. bekezdés), a célok teljesítésére vonatkozó aktuális határidők is problémásnak tűnnek.

96

Az NSZH-k a felmérés több pontján azt mondták, hogy az ESZT-nek nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a bevált gyakorlatok meghatározására, és egységes iránymutatást kellene biztosítania a szanálástervezéshez.

97

Az egységes szabálykönyv⁴⁶ előírja, hogy a szanálási tervek vegyék figyelembe a releváns forgatókönyveket, ideértve az egyedi okokra visszavezethető (bankspecifikus), illetve a szélesebb körű pénzügyi instabilitás vagy más rendszerszintű események idején bekövetkező fizetésképtelenséget. Az ESZT egyik stratégiai feljegyzése azonban azt kéri, hogy a szanálási terveket csak az egyedi okokra visszavezethető fizetésképtelenségre vonatkozó forgatókönyvre alapozzák, a többi forgatókönyvet pedig az előnyben részesített szanálási stratégia hitelességének és megvalósíthatóságának tesztelésére használják. A megvizsgált szanálási tervekben nem találtunk sem bizonyítékot arra, hogy ilyen tesztekre sor került volna, sem pedig leírást a megvizsgált tervekre vonatkozó, feltételezett forgatókönyvekről.

98

A szanálási tervekről az ESZT által készített belső elemzés azt mutatja, hogy nem vettek figyelembe elegendő releváns forgatókönyvet. Az ESZT megállapította, hogy további iránymutatásokra van szükség az alkalmazandó forgatókönyv következetes meghatározásához.

99

A következetes módszertan további hiányát az ESZT által a szanálási tervek első hullámáról (a 2016-ben szövegezettekről) készített átfogó elemzés tárta fel. Az elemzés szerint a hatályos jogszabályok különféle értelmezései és az összehangolt módszertan hiánya miatt a tervek következetlenségeket és elégtelen mértékű részletességet eredményeztek. Például egyes belső szanálási csoportok üzletágak és nem jogalanyok szerint végeztek értékeléseket. Több tervben kritikusnak tekintették a magánbanki vagy a vagyonkezelési szolgáltatásokat, más tervekben viszont hasonló körülmények mellett nem kritikusnak minősítették ezeket a funkciókat.

A jelentős akadályokra vonatkozó stratégia és az MREL

100

Az ESZT két további stratégiai döntése érinti a szanálási tervek jogszabályi keretnek való megfelelését. Először is az egységes szabálykönyv előírja, hogy a szanálási tervek tartalmazzák a jelentős akadályok meghatározását⁴⁷. Ez egy erőforrásokat igénylő, körülbelül egy évig tartó konzultációs folyamat, amelynek alapján az ESZT nyomon követési intézkedéseket hoz az azonosított akadályok megszüntetésére. Az ESZT belső stratégiai döntést hozott e folyamat 2018-ban történő megkezdésére. E folyamat befejezéséig (lásd: 73. és 74. bekezdés) az ESZT csak a lehetséges akadályok azonosításával fog foglalkozni, amelyekkel kapcsolatban – mivel ezek nem minősülnek „jelentős”-nek – nem tesz hivatalos intézkedést. Véleményünk szerint ez a belső stratégia nem tesz eleget a jogszabályi követelményeknek.

101

Másfelől nincsen az MREL kiszámítására vonatkozóan meghatározott ESZT-stratégia. Az ESZT közzétette az általa 2016 folyamán alkalmazott előzetes megközelítést⁴⁸, amely „informatív” MREL-célokra hagyatkozott (lásd: 78. bekezdés). 2017 végéig nem terveznek az MREL-re vonatkozóan kötelező célokat megállapító végleges stratégiai feljegyzést. Felmérésünk szerint az NSZH-k különösen fontosnak tartanák, hogy az ESZT foglalkozzon ezzel a stratégiai feljegyzéssel és a jelentős akadályokra vonatkozó stratégiai feljegyzéssel. E pontokkal kapcsolatban fontos intézkedést hozni, hogy biztosítható legyen a tervek egységes szabálykönyvnek való megfelelése és az, hogy a bankok megfelelő veszteségviselő képességgel rendelkezzenek.

Irányítási ellenőrzések és minőségbiztosítás

102

Az ESZT csupán általánosságban ismertette velünk belső ellenőrzési és minőségbiztosítási kereteit. A jelentésben található megállapítások mérlege (lásd: 37–82. bekezdés) az, hogy hiányosságok találhatók az irányítási ellenőrzésekben. Ezt megerősíti az ESZT saját átfogó ellenőrzése, amely a szanálási tervekben számos minőségi hiányosságot tárt fel.

Az ESZT súlyos személyzethiánnyal küzd

103

Az ellenőrzés során megvizsgáltuk az ESZT emberi erőforrásokkal kapcsolatos helyzetét annak létrehozásától kezdve, és megállapítottuk, hogy a személyzetfelvételt nem kezelték kiemelt kérdésként, bár arra a tevékenységének kezdeti szakaszában nagy szükség lenne.

Folyamatos lemaradás a személyzetfelvételi célokhoz képest

104

A Bizottság eredeti becslése szerint az ESZT-nek 309 teljes munkaidős egyenértékre (FTE) van szüksége⁴⁹. Ezt a számadatot részben az Egyesült Államok Szövetségi Betétbiztosítási Intézetéhez (Federal Deposit Insurance Corporation) viszonyított összehasonlító teljesítményértékelés eredményezte, amely a szanálás terén hasonló feladatokkal rendelkezik. Az eredeti terv szerint az ESZT-nek ezt a létszámot 2015 végére kellett volna elérnie. Az ESZT 2016 szeptemberében felülvizsgálta személyzeti igényeit, és az eredeti becslést 350 FTE-re növelte, amelyet 2017-re kellene elérni. A 2018–2020-as időszakra vonatkozó többéves költségvetés-tervezet további növelésről rendelkezik, amely szerint 2019 végére 410 FTE-re lenne szükség, ami az eredeti becsléshez képest 33%-os növekedést jelent.

105

A tényleges létszám már a kezdetektől fogva következetesen elmarad a céltól. Az eredeti személyzetfelvételi kampányokat a Bizottság szervezte. Amikor az ESZT 2015 márciusában teljesen átvette a felelősséget a személyzetfelvételt illetően, 35 alkalmazottja volt. Ez a létszám 2015 végére 101, 2016 végére pedig 171 főre növekedett.

106

A helyzet a szanálási és stratégiai szakértők felvételét illetően a legsúlyosabb, a velük kapcsolatos személyzeti igényt ugyanis 2015 és 2016 folyamán alulbecsülték. Emellett kritikus személyzethiány áll fenn az informatikai és titkársági területen.

107

A szanálástervezési igazgatóságok személyzethiánya jelentős mértékben befolyásolta a szanálástervezési folyamatot. Ez különösen a belső szanálási csoportok koordinátorainak munkaterhelését érintette, akik közül a legtöbben több mint tíz bankért felelősek. Az ESZT jogszabály szerinti feladatai, például a határokon átnyúló tevékenységű, kevésbé jelentős bankokkal kapcsolatos szanálástervezési feladatok további nyomás alá helyezték az eleve szűkös erőforrásokat.

108

Az ESZT létszámtervei a testület személyzeti igényeivel a teljes létszám és a kért státusz, valamint besorolási fokozat tekintetében foglalkoznak. Az ESZT azt határozta meg, hogy egy-egy bankcsoport méretétől függően hány főre lenne szüksége a munka elvégzéséhez. Nem foglalkozott azonban az egyedi szanálástervezési igazgatóságokban és egységekben szükséges szakértelemmel és más készségekkel. Egyes igazgatóságokban kevés a szakosodott szakértő (pl. értékelési szakértő) és a megfelelő nyelvtudással rendelkező személyzet. Bizonyos egységekben nagy a kezdő munkatársak aránya.

109

A személyzethiány miatt sok munka maradt elvégzetlenül a stratégiákkal és az iránymutatásokkal kapcsolatosan. A szanálási stratégiáért, a folyamatokért és a módszertanért felelős igazgatóság 2017. március végén a megcélzott létszámnak csak egyharmadával rendelkezett. E hiány részbeni kompenzálása érdekében a szanálástervezési igazgatóságok idejük jelentős részét stratégiai tevékenységnek és más nem szanálással kapcsolatos témáknak (2016-ban 25%) szentelték ahelyett, hogy saját fő tevékenységükre összpontosítottak volna.

110

A nagy fluktuáció személyzethiányt eredményezett az informatikai egységben, amelynek megfelelő informatikai rendszere sincs, ezért nem képes hatékonyan támogatni a szanálástervezési folyamatot. A jelenleg fejlesztés alatt álló informatikai stratégia részeként jobb informatikai rendszert kell bevezetni a szanálástervezéshez.

111

Az ESZT személyzethiánya sok túlórát eredményezett, ami 2016 első tíz hónapjában kb. 15 000 órát, vagyis a teljes munkaidő kb. 6%-át tette ki.

112

Európában még kialakulóban levő szakterület a bankszanálás, és a szanálási szakértői szakma viszonylag rövid múltra tekinthet vissza. Emiatt a szanálástervezési munkakörbe felvett alkalmazottak zömének a munkája során kell megszereznie a szükséges ismereteket. Ráadásul az ESZT az elmúlt két-három évben más uniós szervek (a Bizottság és az EKB), valamint a bankszektor személyében komoly versenytársakat kapott a megfelelő képesítéssel rendelkező személyzetért folytatott versenyben⁵⁰. A felmérésünkben részt vevő NSZH-k kb. 75%-a azt állította, hogy a nemzeti beosztásokra is nehéz szanálási személyzetet felvenni.

113

Az ESZT megerősítette, hogy a személyzetfelvétel a hosszas felvételi eljárások, a kevés számú megfelelő jelentkezőkért erőteljes versengést folytató munkaerőpiac, továbbá az ESZT-hez határozott idejű munkaszerződéssel csatlakozni kívánó jelentkezők hiánya miatt problémát jelent.

114

Az ESZT arról is tájékoztatott bennünket, hogy nem lesz képes teljesíteni a 2017-re vonatkozó személyzeti céljait, ami a jogszabályi megbízatásának teljes körű ellátását is megnehezíti. Emellett arra számít, hogy az ESZT rendelkezésére álló személyzet teljes létszáma még 2020-ban sem lesz összemérhető a kötelezettségeinek való teljes körű megfeleléshez szükségesnek tekintett létszámmal.

Az emberierőforrás-gazdálkodási feladatkör erőforráshiánya kihat a személyzetfelvételre

115

A jelenlegi kezdeti években a személyzetfelvétel különösen kritikus az ESZT számára a felvételi eljárások időtartama és az felvenni szükséges munkatársak nagy száma miatt. 2015. évi éves jelentésében az ESZT a tevékenységének kezdeti szakaszára vonatkozó egyik legfontosabb prioritásként az eredményesen működő emberierőforrás-gazdálkodási feladatkör kialakítását határozta meg.

116

Az emberierőforrás-gazdálkodási csoport 2015 márciusában, amikor az ESZT átvette az Európai Bizottságtól a személyzetfelvétel feladatát, mindössze két főből állt, és közülük egy foglalkozott felvétellel. 2015 végére az emberi erőforrással foglalkozó személyzet teljes létszáma hétre emelkedett, ám közülük csak ketten voltak felelősek a munkatársak felvételéért. Az emberierőforrás-csoport 2016 decemberében még mindig korlátozott kapacitással működött: a csapat hét főből állt, és közülük csak hárman foglalkoztak felvétellel.

117

Az emberierőforrás-gazdálkodási csoport a betölthető álláshelyek meghirdetésére kevés kommunikációs csatornát használt csak, például a saját és az Unió személyzetfelvételi weboldalait, továbbá a közösségi médiát, ám nem vette igénybe a szakosodott pénzügyi sajtót. Emellett nem rendelkezik személyre szabott felvételi és a személyzetgazdálkodási informatikai eszközökkel. Ez hibát eredményezett az álláshelyekre való jelentkezések ellenőrzésében és hiányosságokat a személyzeti irattár leltárjában.

118

Az ESZT – részben az NSZH-k személyzete számára is elérhető – képzési programjának célja a személyzetnek a szanálás alapjaival kapcsolatos tudásának megerősítése és a valós szanálási ügyekkel kapcsolatos ismeretátadás. Egyes képzési eseményeken a bevált gyakorlattal kapcsolatos példákat mutatnak be. Ezek között esettanulmányok szerepelnek, amelyek célja többek között egy közös szanálási kultúra kidolgozása, valamint ebédidőben tartott szemináriumok.

Javítani kell az NSZH-kkal és az EKB-val folytatott együttműködés keretén

119

Az ellenőrzés megvizsgálta az ESZT és az NSZH-k, illetve az EKB viszonyát, és megállapította, hogy jobb információmegosztásra és együttműködésre van szükség.

Az egyértelműség hiánya az NSZH-kkal folytatott együttműködésben

120

Az ESZT az ESZM keretei között köteles koordinációt és együttműködést folytatni az NSZH-kkal.

121

Az ESZT úgy határozott, hogy belső szanálási csoportokat hoz létre valamennyi hatáskörébe tartozó bankcsoport szanálására, az ESZT és az NSZH-k személyzetének ötvözésével. A belső szanálási csoportokat minden esetben az ESZT alkalmazottai vezetik. Az ESZT összesen 75 belső szanálási munkacsoportot hozott létre, amelyek közül néhány több mint egy bankcsoportért felelős.

122

Az ESZT és az NSZH-k közötti feladatmegosztás továbbra sem egyértelmű. Az ESZT 2016 végén munkacsoportot hozott létre a feladatok operatív megosztásáról való megállapodás érdekében. Véleményünk szerint nehézségekbe ütközik a személyzeti és költségvetési igényeket a feladatok egyértelmű elosztása nélkül megbecsülni.

123

Az ESZM-rendelet nem határozza meg azt, hogy az ESZT és az NSZH-k konkrétan milyen mértékben vesznek részt a belső szanálási csoportokban. Az ESZT-nek ebből adódóan nincs befolyása az NSZH-k által a belső szanálási csoportokba delegált személyzet összetételére, rangjára, szakterületére vagy teljesítményértékelésére vonatkozóan. Csak a belső szanálási csoportokhoz szükséges személyzet minimális létszámáról és az NSZH-k részvételének mértékéről fejtheti ki nézeteit. A 2017-re tervezett számadatok szerint az ESZT és az NSZH személyzetének aránya 5:6. Összehasonlításképpen: az EKB személyzetének a nemzeti illetékes hatóságok (NIH-k) személyzetéhez viszonyított átlagos aránya a közös felügyeleti csoportokban 1:3⁵¹.

124

A belső szanálási csoportok személyzetének jelenlegi létszáma nem elegendő a rájuk bízott feladatokhoz viszonyítva. Az ESZT 2016 végére kb. 60 FTE-t rendelt a belső szanálási csoportokhoz. Ez a létszám a tervek szerint 2017 végére 170-re emelkedik, habár egyértelmű, hogy ha a jelenlegi feladatmegosztás nem változik, akkor e személyzet jelentős része továbbra is stratégiai munkával és más nem szanálási feladatokkal fog foglalkozni.

125

A 2017. évi személyzeti célok a felvételi nehézségek miatt nem reálisak. Az NSZH-k 2017-ben 155 FTE-t terveznek a belső szanálási csoportokban való tevékenységhez rendelni. Így 2017 végére az ESZT egy-egy bankhoz átlagosan 0,9, az NSZH-k pedig 1,1 FTE-t rendel, ami bankonként összesen csupán 2,0 teljes munkaidős egyenértéket jelent. Sok bank méretére és működésének összetettségére, továbbá az alapos tervezés elvárt mértékére figyelemmel ez a létszám kevésnek tűnik.

126

Az ESZT az ESZM-en belüli fő koordinátorként nem csupán iránymutatást ad az NSZH-k számára, hanem a jogszabályi keret következetes alkalmazásáért is felelős. Az ESZT e célból jogosult információkat kérni az NSZH-któl feladataik ellátásáról. Az NSZH-k által a kevésbé jelentős bankokkal kapcsolatban folytatott munka nyomon követése azért is fontos, mert az ESZT bizonyos körülmények között közvetlen felelősséget vállalhat a kevésbé jelentős bankokkal kapcsolatban. Az ESZT 2017 májusáig nem élt a közvetlen hatáskör gyakorlásának lehetőségével a kevésbé jelentős bankokkal kapcsolatban. Az NSZH-k felügyeletére sem hozott létre funkciót, ezért nincsenek információi az NSZH-kon belül zajló munkáról.

127

Az ESZT azonban létrehozott egy korai figyelmeztető rendszert, amelynek értelmében az NSZH-k kötelesek az ESZT-t értesíteni a súlyosan romló helyzet jeleit mutató kevésbé jelentős bankokról. Az EKB emellett jegyzéket ad át az ESZT-nek a kiemelt prioritást élvező kevésbé jelentős bankokról, és 2017 májusáig 93 bankot azonosított ilyen módon⁵².

128

A jogszabályi keret következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESZT felülvizsgálhatja az NSZH-k által például a szanálási tervekről hozott határozatokat, és szükség szerint észrevételeket tehet azokra vonatkozóan. Az NSZH-k 2016 folyamán a jelentős bankokra összpontosítottak, így nagyon kevés szanálási tervet készítettek a kevésbé jelentős bankok számára. Az ellenőrzés során az ESZT azonban arról tájékoztatott bennünket, hogy a jövőben az NSZH-k több hangsúlyt fektetnek majd a kevésbé jelentős bankokra vonatkozó tervezésre. Az ESZT 2017. évi munkaprogramjában bejelentette, hogy az ESZM-en belüli szerepét kibővíti az NSZH-k által a hatáskörükbe tartozó kevésbé jelentős bankokra vonatkozóan hozott szanálási határozatok tervezeteinek nyomon követésével és értékelésével. Ez jelentősen megnövelné az ESZT munkaterhét.

129

Az ESZT nem sokkal a létrehozását követően több bankcsőd-szimulációs tesztet is szervezett, amelyben az EKB, a Bizottság, a Tanács, továbbá az Egyesült Királyság és az USA releváns hatóságai vettek részt. NSZH-k azonban nem vettek részt ezekben a döntéshozatalra kiterjedő, az egész szanálási eljárást azonban nem felölelő tesztekben. Ráadásul bár az ESZT szervezeti felépítése – többek között személyzete és informatikai erőforrásai – azóta jelentős mértékben megváltozott, további szimulációs tesztekre nem került sor.

Az EKB-val folytatott együttműködés keretének hiányosságai

130

Az EKB-nak az ESZT hatáskörébe tartozó bankok többségének közvetlen felügyeleti szerveként információk széles körét kell biztosítania az ESZT számára e bankokról.

131

Az ESZT és az EKB egyetértési megállapodást kötött a közöttük fennálló együttműködés előmozdítása céljából. Az egyetértési megállapodás a felek együttműködésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségre épít. Az ESZT és az EKB az ESZM-rendelet előírásai szerint⁵³ közzétették weboldalukon az egyetértési megállapodást, amely azonban négy, eddig közzé nem tett melléklettel is rendelkezik.

132

Megítélésünk szerint az egyetértési megállapodás és mellékletei nem eléggé átfogóak annak biztosításához, hogy az ESZT minden olyan információval rendelkezzen, amit az EKB-tól feladatai időben és hatékonyan történő ellátása érdekében meg kell kapnia. Az EKB nem oszt meg automatikusan bizonyos, a szanálás előkészítésével kapcsolatban a likviditásra és a tőkére vonatkozó, az ESZT számára adott esetben hasznos információkat⁵⁴. Az ESZT-nek ezeket az információkat külön kell igényelnie az EKB-tól, ami idő- és erőforrás-igényes. Az ellenőrzési bizonyítékok arra utalnak, hogy az EKB egyes más információkat – például a helyszíni ellenőrzések eredményeit – csak részben és nem mindig azonnal oszt meg. Az SREP-értékeléseket nem osztják meg az egységes szabálykönyv által előírt mértékben⁵⁵.

133

Emellett az egyetértési megállapodás nem rendelkezik arról, hogy az ESZT információkat kapjon az EKB válságkezelési osztályától, ami pedig szintén hasznos lenne a szanálástervezéshez. Az eddigiekben még általános információkat – például az említett osztály által jelenleg megfigyelt bankok jegyzékét – sem osztottak meg.

134

Az egyetértési megállapodás szerint az EKB és az ESZT az egymás helyszíni ellenőrzéseiben történő részvételről is megállapodhat. Az eddigiekben az ESZT nem végzett helyszíni ellenőrzést, és az EKB helyszíni ellenőrzéseiben sem vett részt.

135

Az ESZT 15 határokon átnyúló tevékenységű, kevésbé jelentős bankért felelős, amelyeket közvetlenül az NIH-k felügyelnek, az EKB pedig csak közvetett felügyeletet lát el. A két hatóság megbízatása közötti következetlenség problémát okoz az ESZT számára. Az EKB például az euróövezetbe tartozó valamennyi bankra vonatkozóan rendelkezik némi felügyeleti információval, amelyet részben az NIH-któl szerez be. Az EKB azonban nem adott hozzáférést az ESZT számára a 15 határokon átnyúló tevékenységű, kevésbé jelentős bankra vonatkozó releváns információkhoz. Az ESZT-nek ezért további együttműködési kereteket kell létrehoznia a 17 nemzeti felügyeleti szervvel folytatott információmegosztási rendszer kialakításához⁵⁶, továbbá minden egyes ilyen szervvel külön-külön kell megszervezni az adatok átvitelét. Ezek a párhuzamos feladatok felemésztik az ESZT erőforrásait, és nem hatékonyak.

136

Az ESZT és az EKB közötti együttműködés legfontosabb része a válságkezelés. A 9–11. szakaszban foglaltak szerint a válsághelyzetben lévő bankok kezelésére irányuló eljárás három szakaszból áll, és ezek egyike a korai beavatkozás.

137

Az egységes szabálykönyv előírja a korai beavatkozási intézkedések aktiválására szolgáló kiváltó tényezők meghatározását⁵⁷. Az EBH iránymutatást bocsátott ki az említett kiváltó tényezők következetes használatának előmozdítására. Az iránymutatás először is a legalább évente frissített SREP-pontszám alapján azonosítja a kiváltó tényezőket. Az EKB alkalmazza ezt a kiváltó tényezőt. Másodszor az iránymutatás szerint korai beavatkozási intézkedésekre nagy jelentőségű események eredményeként is sor kerülhet. Az EKB kijelentette, hogy ezt a kiváltó tényezőt is alkalmazza, ami diszkrecionális megközelítést takar. A harmadik megközelítés a kiváltó tényezők azonosítására a főbb mutatókon alapul. Ez mennyiségi megközelítést jelenthet, az EKB azonban ezt jelenleg nem használja. Amennyiben egy kiváltó tényezők felmerül (nem teljesül egy határérték), a felügyeleti szervnek értékelést kell végeznie arról, hogy aktiválják-e a korai beavatkozási szakaszt. Az EBH iránymutatásával összhangban a korai beavatkozási szakaszt nem aktiválják automatikusan, hanem a kiváltó tényező alapjául szolgáló határérték átlépését, valamint az intézkedés elhalasztásának okait egyértelműen közölni kell a felügyeletet ellátó hatósággal. Amennyiben az EKB úgy határoz, hogy korai beavatkozási intézkedéseket alkalmaz, köteles⁵⁸ értesíteni az ESZT-t erről a döntéséről.

138

A jogszabályi keretben előírt megfelelő korai beavatkozás szakasza elengedhetetlen ahhoz, hogy az ESZT készen álljon a válságkezelésre. A korai beavatkozásra vonatkozó értesítés lehetővé teszi, hogy az ESZT a legfrissebb információk alapján naprakésszé tegye szanálási tervét és szanálási programot dolgozzon ki. A korai beavatkozásra vonatkozó szabályok bizonyos konkrét jogokat is adnak az ESZT számára, többek között azt, hogy előírhatja a bank számára a lehetséges felvásárlók megkeresését⁵⁹. A bank azonban akkor is „FOLTF”-nek minősíthető, ha nem került sor korai beavatkozásra, ahogy ez 2017-ben elő is fordult.

139

Az EKB-nak és az ESZT-nek a korai beavatkozás szakaszában szorosan együtt kell működnie a bank felügyelete során, és a szanálási terv naprakésszé tételéhez és a szanálás előkészítéséhez szükséges valamennyi információt meg kell osztaniuk egymással.

140

Az EKB-nak és az ESZT-nek mindenkor következetesen kell fellépnie a korai beavatkozás szakaszában⁶⁰. Az ESZT e célból több eljárási lépést dolgozott ki, ám ezeket (2017 júliusában) még nem fogadták el. Jelenleg nincs hivatalos keret vagy előzetes iránymutatás a szanálás előtt álló bankok kezelésére.

141

A 11. bekezdésben foglaltak szerint az ESZT bizonyos körülmények esetén elvégezheti saját FOLTF-értékelését⁶¹. Az ESZT egyelőre nem állapított meg annak értékelésére szolgáló keretet, hogy egy bank mikor minősül fizetésképtelennek vagy valószínűleg fizetésképtelenné válónak. Tájékoztatásul: helyszíni ellenőrző munkánk végéig az ESZT még nem végzett FOLTF-értékelést.

142

A hatályos jogszabályi keretek az EKB számára állandó megfigyelői státuszt biztosítanak az ESZT valamennyi ülésén. E státusszal az EFM számos stratégiai területen jogosult hozzáférni a fontos információkhoz. Az ESZT azonban nem rendelkezik ugyanilyen státusszal az EKB felügyelőbizottsági ülésein. Az EKB felkérheti az ESZT elnökét, hogy megfigyelőként részt vegyen egyes üléseken, e kérésnek azonban nem köteles eleget tennie. Bár az EKB azt közölte velünk, hogy az ESZT elnökét a gyakorlatban meghívják azokra az ülésekre, ahol az ESZT hatáskörébe tartozó témákat tárgyalják, erre vonatkozó kötelezettsége nem áll fenn. Ezáltal az ESZT az EKB jóakaratára hagyatkozik bizonyos, a szanálás előkészítéséhez szükséges információk áramlása tekintetében.

Következtetések és ajánlások

143

Az európai bankok szanálási keretének megtervezése és létrehozása összetett feladat volt, mivel a bankok rendezett felszámolása számos nehézségbe ütközik. Új megközelítésre volt szükség, a válságot megelőzően a bankszanálás ugyanis nem volt része a bankok szabályozó és felügyeleti szervei szokásos tevékenységeinek. Az ESZT továbbra is tevékenységének kezdeti szakaszában van. Az ESZT vezetése számára igen nagy kihívást jelentett a testület újonnan, nagyon rövid idő alatt történő létrehozása, a vonatkozó jogszabályok pedig kevéssé törekedtek a végrehajtás fokozatosságára, ugyanakkor rendkívül sok feladatot ruháztak a testületre. Valamennyi általunk azonosított hiányosságot ebben az összefüggésben kell értelmezni.

144

Az ESZT számára különféle okokból nehézséget okozott a megfelelően képzett, elégséges létszámú személyzet felvétele. Az ESZT személyzetének létszáma a testület 2015. évi indulásakor eleve nem érte el a célszámokat. A kihívást jelentő feladathoz képest nem hatékony felvételi eljárások és a megfelelő jelentkezőkért rendkívüli versenyt folytató munkaerőpiac tovább lassították a személyzetfelvételt. Ezek személyzetfelvétellel kapcsolatos késedelmek kedvezőtlenül érintették az ESZT tevékenységeinek valamennyi területét (különösen a szanálástervezést és a stratégiai munkát),noha meglévő munkatársak elkötelezettek és motiváltak voltak.

145

Általános következtetésünk az, hogy ebben a viszonylag korai szakaszban hiányosságok merülnek fel az ESZT által elvégzendő feladatokra való felkészülésében, és számos intézkedésre (lásd: alább) van szükség a rendszer javításához.

A szanálástervezés még nem fejeződött be

146

Az ESZT még nem fejezte be a hatáskörébe tartozó bankok szanálástervezését. Habár az ESZT megközelítése az, hogy a terveket szakaszosan készíti el, ezek közül még egy sem jutott el a végleges szakaszba, és az egységes szabálykönyvnek sok tekintetben nem felelnek meg (lásd: 27. és 83. bekezdés).

147

A problémás területek többek között a jelentős akadályok és az MREL-kvóta meghatározása. Az ESZT nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy konkrét dátumot határozzon meg az egyes bankok első szanálási tervének elkészítésére (lásd: 29. bekezdés).

148

Habár az ESZT nagyon keményen dolgozott, és jelentős elkötelezettséget tanúsított az iránt, hogy a szanálási terveknek legalább az előzetes változata rendelkezésre álljon a legtöbb bank esetében, az általa eddig elfogadott tervek nem felelnek meg az egységes szabálykönyvnek. Habár ezt a problémát némiképpen enyhíti a háttér-információk rendelkezésre állása sok olyan bank esetében, amelyekre vonatkozóan készült terv, mégis jelentős hiányosságok maradnak a jogszabályi követelményeket illetően.

149

Az ESZM-rendelet előírja az ESZT számára az EBH időben történő értesítését arról, ha megítélése szerint egy bank nem szanálható (lásd: 72. bekezdés). A megvizsgált szanálási tervek egyikében sem találtunk olyan kifejezett nyilatkozatot az ESZT részéről, hogy a bank ténylegesen szanálható lenne (lásd: 71. bekezdés).

150

A szanálási tervek nem tartalmazzák a kiválasztott szanálási stratégiák megvalósíthatóságának értékelését (lásd: 65. bekezdés). Következésképpen az általunk megvizsgált tervek nem tartalmaztak arra vonatkozó megállapítást, hogy az előnyben részesített stratégia eredményesen és időben alkalmazható-e az egységes szabálykönyv előírásainak megfelelően. A kiválasztott stratégia hitelességi értékelésére sem került sor (lásd: 66. bekezdés). Végül pedig az ESZT nem írja elő a bankok számára a hitelezői feltőkésítési eszköz alkalmazásának tesztelését (lásd: 60. bekezdés).

1. ajánlás

Az ESZT-nek az alábbiak szerint kell elvégeznie a hatáskörébe tartozó bankok teljes körű szanálástervezését:

1. határidőt kell meghatároznia a hatáskörébe tartozó egyes bankok teljesen szabályszerű szanálási tervének befejezésére, és rangsorolási megközelítést kell alkalmaznia, hogy a kockázatosabb bankok esetében magasabb szintű készültséget biztosítson, valamint az időben történő végrehajtásról gondoskodó cselekvési terv álljon rendelkezésre;
2. valamennyi szanálási tervnek konkrét a szanálhatósága vonatkozó konkrét nyilatkozatot kell tartalmaznia, és haladéktalanul értesíteni kell az EBH-t arról, ha az ESZT nem szanálhatónak minősít egy bankot;
3. valamennyi szanálási tervben értékelni kell a kiválasztott szanálási stratégia megvalósíthatóságát és hitelességét, figyelembe véve, hogy az eredményesen és időben alkalmazható-e. Az ESZT-nek a hitelesség értékelése érdekében meg kell vizsgálnia a kiválasztott szanálási eszközök által más pénzügyi intézményekre, a kkv-kra, a lakossági hitelezőkre és a lakossági befektetőkre gyakorolt lehetséges hatásokat. Az ESZT írja elő a bankok számára olyan tesztek elvégzését, amelyek alátámasztják, hogy a kötelezettségek ténylegesen feltőkésíthetők a szanálási tervben előírt határidőig.

Ajánlott megvalósítási határidő az a) ajánlás esetében: a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2018. júniusig.

Ajánlott megvalósítási határidő a b) és c) ajánlás esetében: A lehető leghamarabb, de legkésőbb 2018 végéig.

A szanálástervezésre vonatkozó szabályrendszer kidolgozása még nem fejeződött be

151

Az ESZT még nem hozott létre teljes körű szabályrendszert a szanálástervezéshez. Konkrétan még mindig nincs elégséges és megfelelő iránymutatás a következő területekre vonatkozóan:

1. Az MREL és a jelentős akadályok meghatározásának fontossága ellenére az ESZT és az NSZH-k személyzete nem kapott teljes körű iránymutatást vagy pedig egyáltalán nem kapott iránymutatást arról, hogyan hajtsa ezt végre a hatáskörébe tartozó bankok esetében (lásd: 100. bekezdés).
2. A szanálástervezés kézikönyvét nem frissítették a legfontosabb szakpolitikai változásoknak és jogi fejleményeknek megfelelően; jelenlegi változata csak korlátozott és nem kötelező érvényű iránymutatást tartalmaz az NSZH-k számára (lásd: 88. bekezdés).
3. Az alkalmazott forgatókönyvekről szóló stratégiai feljegyzés nem felel meg a BSZH-irányelv követelményeinek (lásd: 97. bekezdés).

2. ajánlás

Az ESZT-nek véglegesítenie kell a szanálástervezésre vonatkozó szabályrendszerét. Konkrétan:

1. egyértelmű és következetes stratégiákat kell készítenie az MREL és a jelentős akadályok tekintetében, figyelembe véve a jelenlegi uniós szabályozási keretet. A stratégiákat valamennyi szanálási tervben alkalmazni kell annak érdekében, hogy az ESZT illetékességi körébe tartozó bankok megfelelő veszteségviselő képességgel rendelkezzenek
2. a szanálástervezés kézikönyvét legalább évente naprakésszé kell tennie a főbb szakpolitikai változások, a jogszabályi keret fejleményei és a megszerzett tapasztalatok fényében, és kötelezővé kell tennie annak alkalmazását;
3. a szanálástervezés kézikönyve tartalmazzon a BSZH-irányelv által előírt valamennyi szanálási forgatókönyvre vonatkozó iránymutatást.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2018. június.

Elégtelen létszámú emberierőforrás-személyzet

152

Az ESZT független működésének megkezdése óta a szükségesnél kisebb létszámmal rendelkezik (lásd: 105–110. bekezdés). Az ESZT vezetése – bár a közelmúltban javulás következett be e téren – nem biztosította, hogy az emberierőforrás-gazdálkodási feladatkör megfelelő létszámú személyzettel rendelkezzen, és a személyzetfelvételt nem kezelte eléggé kiemelten (lásd: 116. bekezdés). Mindaddig, amíg az ESZT személyi állománya meg nem közelíti a szükséges szintet, magának az emberierőforrás-gazdálkodási funkciónak a személyzetfelvétele is folyamatos prioritás kell legyen, a magasan képzett munkaerő-felvételi szakértők alkalmazása érdekében.

153

Az ESZT a személyzethiány miatt nem képes teljes körűen eleget tenni a szanálási tervek elkészítésére, a szanálási határozatok elfogadására és az ESZM-en belüli harmonizáció és következetesség biztosítására vonatkozó jogszabályi megbízatásának (lásd: 114. bekezdés).

3. ajánlás

Az ESZT gyorsítsa fel munkaerő-felvételi tevékenységét, és biztosítson elegendő személyzetet az emberierőforrás-gazdálkodási feladatkör számára a felvételi igények kezelése érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a szanálási és stratégiai szakértők alkalmazására, magasabb szinten is. Amennyiben nem teljesíthetők a személyzeti célok, vagy ha ideiglenes intézkedésekre van szükség, az ESZT-nek alternatív megoldásokban – pl. több kirendelt szakértő alkalmazása vagy tevékenységek kiszervezés – kell gondolkodnia.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2018. június.

Javítani kell az NSZH-kkal való együttműködés keretén

154

A működési feladatok NSZH-k és az ESZT között történő megosztása – többek között a felelősség megosztása – továbbra sem egyértelmű (lásd: 122. bekezdés). A belső szanálási csoportok jelenleg nem rendelkeznek elegendő személyzettel (lásd: 124. és 125. bekezdés). A belső szanálási csoportok személyzetfelvétele az ESZT és az NSZH-k közös felelőssége, az ESZT-nek pedig hivatalosan nincs hatásköre az NSZH-személyzet belső szanálási csoportokba való delegálásának befolyásolására (lásd: 123. bekezdés). Nincsenek végeznek rendszeresen olyan szimulációkat, amelyek az NSZH-k részvételével a szanálási folyamat működését tesztelnék (lásd: 129. bekezdés).

4. ajánlás

Az ESZT:

1. pontosítsa a feladatok és a felelősségek működési megosztását az NSZH-kkal;
2. gondoskodjon a belső szanálási csoportok megfelelő személyzetfelvételéről, többek között azzal, hogy adott esetben sürgetik, hogy az NSZH-k további személyzetet delegáljanak;
3. végezzen rendszeresen bankszanálási szimulációkat, és gondoskodjon arról, hogy az NSZH-kat ezekbe teljes körűen bevonják.

Ajánlott megvalósítási határidő az a) ajánlás esetében: a lehető leghamarabb.

Ajánlott megvalósítási határidő a b) ajánlás esetében: legkésőbb 2018 végén.

Ajánlott megvalósítási határidő a c) ajánlás esetében: a lehető leghamarabb, majd rendszeresen.

Az EKB-val kötött egyetértési megállapodás javításra szorul

155

Véleményünk szerint az EKB-val kötött hatályos egyetértési megállapodás nem biztosítja, hogy az ESZT következetesen és kellő időben minden információt megkapjon az EKB-tól (lásd: 132. és 133. bekezdés). Ráadásul az egyetértési megállapodás nem minden része nyilvános, és ez nem áll összhangban a jogszabályi kerettel (lásd: 131. bekezdés). Az ESZT és az EKB között jelenleg folyamatban lévő tárgyalások lehetőséget kínálnak e problémák teljes körű kezelésére.

5. ajánlás

Az ESZT az EKB-val együttműködve igazítsa ki az egyetértési megállapodást annak biztosítása érdekében, hogy az ESZT valamennyi olyan információt megkapjon, amelyre a szanálási feladatainak ellátásához szüksége van. Az egyetértési megállapodást módosítás esetén a jogszabályi keret előírásai szerint közzé kell tenni.

Ajánlott megvalósítási határidő: az EKB-val folyamatban lévő tárgyalások keretében, de legkésőbb 2018 márciusa.

A jogszabályi keret kihívásokat teremt az ESZT számára

156

A jelenlegi jogszabályi keret nem biztosít következetességet az ESZT és az EKB megbízatása között. Míg az ESZT közvetlenül felelős a határokon átnyúló tevékenységű, kevésbé jelentős bankok szanálástervezéséért, az EKB ezeket csak közvetetten felügyeli. Ez további adminisztratív terheket ró az ESZT-re, mivel közvetlenül és külön-külön kell kommunikációt folytatnia számos NIH-val (lásd: 135. bekezdés).

157

A jelenlegi helyzet, miszerint az EKB állandó megfigyelői státusszal rendelkezik az ESZT valamennyi ülésén, ám ez fordítva már nem érvényes, azt jelenti, hogy az ESZT teljesen az EKB jóakaratára hagyatkozik az információáramlást illetően (lásd: 142. bekezdés).

158

A jogszabályi keret jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az ESZT működési moratóriumot írjon elő egy szanálás alatt álló bank számára, és a BSZH-irányelv módosításáról szóló, jelenlegi bizottsági javaslat a jövőre nézve sem rendelkezik ilyen eszközről (lásd: 62. bekezdés).

6. ajánlás

A hatályos keret gyakorlati megvalósításával kapcsolatban szerzett tapasztalatok fényében az ESZT:

1. kérje fel a jogalkotót a jelenlegi rendeletek módosítására annak érdekében, hogy az kiigazítsa a határokon átnyúló tevékenységű, kevésbé jelentős bankokra vonatkozó felügyeleti és szanálási hatóságként kapott megbízatását, vagy más módon biztosítsa a teljes körű információáramlást az ESZT számára;
2. kérje fel a jogalkotót, hogy tegye a jelenleginél automatikusabbá a kockázatos helyzetben lévő bankokra és az ESZT hatáskörét érintő más, folyamatban lévő fejleményekre vonatkozó információk áramlását a felügyeleti szerv részéről;
3. kérje fel a jogalkotót arra, hogy az ESZT számára is engedélyezze a forráskivonási moratórium alkalmazását.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2018. március

A jelentést 2017. november 28-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

Rövidítések

ÁSZT: Átmeneti szanálási terv

BBR: Betétbiztosítási rendszer

BBR-irányelv: Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/49/EU irányelve a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.)

BHSZ-irányelv: A bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/59/EU irányelve a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.))

EBH: Európai Bankhatóság

EFM: Egységes felügyeleti mechanizmus

EKB: Európai Központi Bank

ESZA: Egységes Szanálási Alap

ESZM: Egységes szanálási mechanizmus

ESZM-rendelet: Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 15-i 806/2014/EU rendelete a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Bankszanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

ESZT: Egységes Szanálási Testület

EUMSZ: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

FOLTF: Fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló (failing or likely to fail)

FTE: Teljes munkaidős egyenérték (full-time equivalent)

MoU: Egyetértési megállapodás (memorandum of understanding)

MREL: A szavatolótőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények (minimum requirement for own funds and eligible liabilities)

NIH: Nemzeti illetékes hatóság

NSZH: Nemzeti szanálási hatóság

SREP: Felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás

Számvevőszék: Európai Számvevőszék

SZK: Szanálási kollégium

Glosszárium

A szavatolótőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények: A bankoknak mindenkor eleget kell tenniük annak a követelménynek, hogy rendelkezésükre álljanak hitelezői feltőkésítésbe könnyen bevonható eszközök a veszteségek fedezésének és a bankok feltőkésítésének biztosítására, arra az esetre, ha pénzügyi nehézségeik támadnának, és ezt követően sor kerülne a szanálásukra.

Belső szanálási csoportok: Az Egységes Szanálási Testület az ESZM-rendelet 83. cikke értelmében saját alkalmazottaiból és a nemzeti szanálási hatóságok alkalmazottaiból álló belső szanálási csoportokat hozhat létre, amelyekben adott esetben részt vehetnek az euróövezeten kívüli tagállamok megfigyelői is. A belső szanálási csoportok az ESZT és a NSZH-k között a szanálási tervek elkészítésével kapcsolatos együttműködés és kommunikáció legfontosabb szereplői. Ezeket a csoportokat az ESZT hatáskörébe tartozó minden bank számára létrehozzák, és ezeket az ESZT vezető személyzetéből kinevezett koordinátorok irányítják.

Betétbiztosítási rendszer: A betétbiztosítási rendszer a betétesek védelmét célzó rendszer, amely biztosítja, hogy a betétesek a bank fizetésképtelensége esetén egy bizonyos felső összeghatárig és bizonyos korlátokon belül védettek a veszteségekkel szemben.

Felügyelet: A bankfelügyelet a bankok pénzügyi teljesítményének és működésének az állami hatóságok által a bankok szabályok és előírások szerinti biztonságos és stabil működése érdekében történő nyomon követése.

Fő üzletág: A bank legfontosabb bevételi vagy nyereségforrásai.

Hitelezői feltőkésítés: Olyan szanálási eszköz, amelynek segítségével csökkenthetők egy bank kötelezettségei, és ennek eredményeként az ügyfélbetétek és a kötvények névértéke kényszerűen csökken. A hitelezői feltőkésítéssel adott esetben érintett kötelezettségeket „feltőkésíthető”-nek nevezik.

Jelentős akadályok: Súlyos akadályok egy bank felszámolása vagy szanálása során, amelyeket a szanálási hatóságok a bank szanálhatóságának értékelése során azonosítanak. A szanálási hatóságok jelentős hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy előírják a bankok számára az említett akadályok adott időkereten belül történő kezelését vagy megszüntetését. Az ESZT előírhatja például egy bank számára, hogy idegenítsen el egyes eszközöket, korlátozza tevékenységeit, vagy pedig változtasson jogi vagy működési struktúráin.

Kritikus funkciók: A bank olyan tevékenységei, szolgáltatásai vagy műveletei, amelyek megszűnése valószínűleg működési zavart eredményezne a pénzügyi stabilitásban vagy a reálgazdaság szempontjából elengedhetetlen szolgáltatásokban.

Szanálás: A szanálás egy csődközeli helyzetbe került bank rendezett felszámolása a bank alapvető funkciói folyamatosságának biztosítása és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. A szanálás további célja az állami források védelme oly módon, hogy csak minimális mértékben támaszkodnak a rendkívüli állami pénzügyi támogatásra.

Szanálási kollégiumok: Több nemzeti szanálási hatóság képviselőiből álló testületek, amelyeket azért hoztak létre, hogy biztosítsák valamennyi érintett hatóság együttműködését egy határokon átnyúló tevékenységű bankcsoport szanálásának minden szakaszában.

Az ellenőrző csoport

A számvevőszéki különjelentések egy adott költségvetési vagy irányítási területre vonatkozó teljesítmény- és szabályszerűségi ellenőrzések eredményeit mutatják be. Annak érdekében, hogy ellenőrzései maximális hatást érjenek el, ezek megválasztásakor és megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a jelentést a piacszabályozás és versenyalapú gazdaság ellenőrzésére szakosodott, Baudilio Tomé Muguruza számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara készítette. Az ellenőrzést Kevin Cardiff számvevőszéki tag vezette. A jelentés elkészítésében támogatást nyújtottak: Gediminas Mačys, a kabinet vezetője, Shane Enright attasé, Zacharias Kolias igazgató és ügyvezető és Helmut Kern feladatfelelős. Az ellenőrző csoport tagjai Matthias Blaas, Helmut Frank, Vasileia Kalafati, Anna Ludwikowska, Radek Majer, Heikki Kivisto és Natalie Hagmayer voltak.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2018

PDF	ISBN 978-92-872-9035-9	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/14511	QJ-AB-17-026-HU-N
HTML	ISBN 978-92-872-9063-2	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/362130	QJ-AB-17-026-HU-Q

© Európai Unió, 2018

Az olyan fényképek és más anyagok felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek szerzői jogainak nem az Európai Unió a tulajdonosa, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az Europa portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: http://europa.eu

Uniós kiadványok
Az EU Bookshopból uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: (http://op.europa.eu/eubookshop). Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.