A kkv-támogató eszköz a gyakorlatban: eredményes és innovatív program, amely problémákkal küzd

Összefoglalás

I

A kkv-eszközt a Horizont 2020 program keretében hozták létre, hogy támogassa az innovációt a kis- és középvállalkozásokban (kkv-k). Az eszköz célja a kkv-k potenciáljának fejlesztése és kiaknázása azáltal, hogy megszünteti a nagy kockázatú projekteknek a korai szakaszban tapasztalható finanszírozási hiányát és fokozza a kutatási eredmények magánszektor általi kereskedelmi hasznosítását. Az eszköz olyan innovatív kkv-kra irányul az Unión és a 16 társult országon belül, amelyek az innováció különböző területein nagyratörő fejlesztési, növekedési és nemzetközi piacra jutási célokat tűztek ki maguk elé.

II

A 2014–2020-as időszakra szóló 3 milliárd eurós teljes költségvetésből az eszköz támogatást nyújt nagy potenciállal rendelkező vállalkozásoknak megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez (legfeljebb 50 000 eurót az 1. szakaszban), illetve kutatás és fejlesztés, valamint piactesztelés elvégzéséhez (2,5 millió eurót a 2. szakaszban). A segítségnyújtás egyéb módjai közé tartozik a személyre szabott tanácsadás, a mentorálás vagy az egyéb üzleti akcelerátorszolgáltatások (a 3. szakaszban).

III

Ellenőrzésünk során azt értékeltük, hogy a kkv-támogató eszköz segíti-e a kkv-k innovációját. Megvizsgáltuk, hogy az eszköz a kkv-k megfelelő típusára irányult-e, földrajzilag eléggé kiszélesítette-e hatókörét, a kiválasztási eljárás és a Bizottság nyújtotta támogatás eredményes volt-e, illetve annak tökéletesítése érdekében a Bizottság megfelelően figyelemmel kísérte és nyomon követte-e az eszközt. Várakozásunk szerint ellenőrzésünk észrevételei és ajánlásaink hozzá fognak járulni az arra irányuló vitához, hogy miként alakítsák ki és irányítsák a kkv-támogató eszköz helyébe 2020-ban lépő utódeszközt.

IV

Megállapításunk szerint a kkv-támogató eszköz eredményesen segíti a kkv-kat innovációs projektjeik kidolgozásában, illetve az uniós támogatás igénybevételéből származó uniós „márkajelzés” segíti a vállalkozásokat abban, hogy további forrásokat vonjanak be tevékenységük finanszírozásába.

V

Az azonban, hogy az eszköz célkitűzéseit és célcsoportját igen tágan határozták meg, és hogy az eszköz végrehajtása során változtatásokra került sor, bizonytalanságot szült az érdekelt felek körében. Feltártuk annak kockázatát, hogy az eszköz olyan kkv-kat finanszíroz, amelyek finanszírozása piaci alapon is folyhatna.

VI

Az egyes országok kkv-támogató eszközben való részvétele terén markáns különbségek mutatkoznak. E különbség részben külső tényezőkből fakad, de összefüggésbe hozható azzal is, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok eltérő szintű támogatást nyújtanak, a Bizottság marketing- és kommunikációs tevékenysége pedig korlátozott.

VII

Megállapításunk szerint az eszköz élettartama alatt tökéletesítették az értékelési és kiválasztási eljárásokat: különösen hasznos változást jelent a legjobb ajánlat kiválasztásában az, hogy a projektajánlatokat szóban is ismertetni kell egy bírálóbizottság előtt. Az egyes értékelési szakaszok között azonban nem folyik kölcsönös visszajelzés. Ráadásul tovább gyengíti az egyébként is nyomás alatt álló folyamatot az, hogy egyes informatikai eszközök nem alkalmasak a célra.

VIII

A sikertelen pályázatok újbóli benyújtása sokat és egyre többet von el az igazgatásra és értékelésre fordítható erőforrásokból, míg többletértéket nem teremt. Ettől nemcsak az adminisztratív költségek nőnek meg, hanem a sikeres pályázatok aránya is romlik, ami csökkenti a részvételi hajlandóságot.

IX

Az eszköz 1. szakasza eredményesen támogatja az egyszerű és gyors kiválasztási eljárást, az uniós „márkajelzésnek” és annak köszönhetően, hogy üzleti akcelerátorszolgáltatásokat tesz elérhetővé. Ugyanakkor aránytalanul magas adminisztratív költségeket ró a Bizottság igazgatására, és relevanciája alacsony azokban az országokban, ahol már léteznek hasonló programok.

X

Az eszköz 2. szakasza, amely az innováció piacra jutását célzó, magasabb szintű támogatást nyújt, az 1. szakaszhoz hasonlatos kedvező eredményekkel büszkélkedhet, és abban is segítséget nyújt, hogy a kkv-k további beruházásokhoz találjanak forrásokat.

XI

Megállapításunk szerint a kedvezményezettek zömének azért még több kiegészítő finanszírozásra van szüksége innovatív törekvései támogatásához és projektjei piacra juttatásához. A Bizottság keveset tett annak érdekében, hogy a kkv-k finanszírozási igényeihez az Unió által támogatott pénzügyi eszközöket társítson, és kevés ismerettel rendelkezik a kedvezményezettek pénzügyi igényeiről.

XII

A személyre szabott tanácsadás és az üzleti akcelerátorszolgáltatások alkalmasak arra, hogy felerősítsék az eszköz hatásait, a késői bevezetés miatt azonban csak a kkv-k csekély hányada vette igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Ezenkívül ezek nem minden tekintetben feleltek meg a kedvezményezettek igényeinek.

XIII

A mozgósított beruházásoknak és a vállalkozás fejlődésének a nyomon követése költséghatékony módon zajlik, de nem méri fel az eszköz tényleges hatását. A kedvezményezettek ugyan sikeresen teremtettek elő pénzügyi forrásokat a kapott támogatáson túl is, de a résztvevő országok között egyensúlyhiány áll fenn: az észak- és nyugat-európai kkv-k több magánfinanszírozást mobilizálnak, mint dél- és kelet-európai társaik.

XIV

A jelentésben azt javasoljuk, hogy a Bizottság:

• tökéletesítse az eszköz marketing- és kommunikációs stratégiáját;
• támogassa jobban a kkv-k nemzeti kapcsolattartó pontjait és az Enterprise Europe Network-öt (EEN); finomítsa az eszköz kiválasztási eljárását annak érdekében, hogy az jobban hasznosítsa az erőforrásokat és a legjobb pályázatokat részesítse finanszírozásban;
• korlátozza, hogy egy pályázat hány alkalommal nyújtható be újra, és tegye közzé az egyes projektpályázatok sikerességi arányát;
• javasolja a tagállamoknak, hogy a Bizottság irányítson az 1. szakaszhoz hasonlatos programokat;
• a következő programozási időszakban a meglévő eredményekre építve őrizzen meg egy, a 2. szakaszhoz hasonlatos programot;
• megfelelő erőforrások rendelkezésre bocsátásával fejlessze az üzleti akcelerátorszolgáltatásokat;
• mutasson rá a kkv-támogató eszköz és az uniós finanszírozású pénzügyi eszközök közötti szinergiákra és ösztönözze azokat.

Bevezetés

A kkv-k és az innováció jelentősége az Unió gazdaságában

01

Az Európai Bizottság kkv-król szóló 2017/2018. évi éves jelentése szerint az Unió nem pénzügyi üzleti ágazataiban működő vállalatok 99%-a kkv, a kkv-k foglalkoztatják az összes munkavállaló 66%-át, és az Unió nem pénzügyi üzleti ágazataiban a kkv-k termelik meg a hozzáadott érték 57%-át.

02

Az Európai Parlament és a Tanács egyaránt hangsúlyozta, hogy fontos támogatni az innovációt (különösen az áttörést hozó innovációt), illetve az induló vállalkozások és a kkv-k növekedését. Megjegyezték, hogy az innovatív kkv-k és induló vállalkozások támogatása elengedhetetlen Európa növekedési és társadalmi-gazdasági átalakulást illető potenciáljának kiteljesítéséhez¹. Tudományos vizsgálatok²,³ igazolták a vállalkozói készség, a kkv-k tevékenysége, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés között fennálló kapcsolatot.

03

Az Európa 2020 stratégia⁴ hangsúlyozza az innováció jelentős szerepét az uniós növekedés és foglalkoztatás fellendítésében. Az „Innovatív Unió” e stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyike, célja „olyan innovációbarát környezet kialakítása, amelyben a nagy ötletek könnyebben válhatnának termékekké és szolgáltatásokká, ami egyben gazdasági növekedést és munkahelyeket eredményezne”⁵.

A Horizont 2020 fokozott figyelmet fordít a kkv-kra és az innovációra

04

A Horizont 2020 az Unió nyolcadik kutatási keretprogramja. A 2014 és 2020 közötti időszak 76,4 milliárd eurós költségvetésével ez a világ legnagyobb közfinanszírozású kutatási és innovációs programja⁶.

05

Elődeihez képest a Horizont 2020 nagyobb hangsúlyt fektet az innovációra: több forrást biztosít tesztek elvégzéséhez, prototípusok gyártásához, az üzletorientált kutatás-fejlesztéshez és a vállalkozások innovativitásának előmozdításához. A Horizont 2020 ráadásul a korábbi keretprogramokhoz viszonyítva ambiciózusabb célt tűzött ki a kkv-knak juttatandó források tekintetében is: a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” és a „Társadalmi kihívások” pillér keretében együttesen rendelkezésre álló 9 milliárd eurós teljes költségvetés legalább 20%-át a kkv-knak kell megkapniuk.

06

A kkv-támogató eszköz (SME-I) számára elkülönített költségvetés 3 milliárd euró, ami a teljes Horizont 2020 kkv-kra vonatkozó célértéke 33%-ának felel meg⁷.

Mi a kkv-támogató eszköz?

07

A kkv-támogató eszközt a Horizont 2020 program (H2020) keretében hozták létre, hogy támogassa az innovációt a kis- és középvállalkozásokban (kkv-k). Az eszköz nagy potenciállal rendelkező vállalkozásoknak nyújt támogatást megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez (1. szakasz), illetve kutatás és fejlesztés (K+F), valamint piactesztelés elvégzéséhez (2. szakasz). A segítségnyújtás egyéb módjai közé tartozik a személyre szabott tanácsadás, a mentorálás és egyéb üzleti akcelerátorszolgáltatások (a 3. szakaszban). A tagállamokban és a társulási megállapodást aláíró harmadik országokban (társult országok)⁸ tevékeny kkv-k számára elérhető kkv-támogató eszköz célja, hogy segítse a vállalkozások felfutását és nemzetközi piacra jutását.

08

A kkv-támogató eszköz annyiban újszerű, hogy segítségével a kkv-k egyedüli kedvezményezettként is részt vehetnek a programokban, nem kell feltétlenül – a kutatási keretprogramok által rendszerint megkövetelt módon – egy konzorcium tagjának lenniük. Olyan projekteket céloz meg, amelyek már elérték legalább a 6. technológiai készenléti szintet.

09

A kkv-támogató eszköz célja a kkv-k potenciáljának fejlesztése és kiaknázása azáltal, hogy megszünteti a nagy kockázatú kutatás és innováció korai szakaszban tapasztalható finanszírozási hiányát, és fokozza a kutatási eredmények magánszektor általi kereskedelmi hasznosítását. Az eszköz a maguk elé nagyratörő növekedési és a nemzetközivé piacra jutási célokat kitűző kkv-kra irányul, támogatásában bármilyen típusú innováció részesülhet, ha az egyes innovációs tevékenységek egyértelműen európai többletértéket teremtenek.

10

A kkv-támogató eszköz tekintetében a szakpolitika kidolgozása az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának (DG RTD) a feladata, míg a végrehajtást a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME) végzi.

11

Az eszköz három szakaszból áll (lásd: 1. ábra):

• 1. szakasz (egy üzleti elképzelés technikai és kereskedelmi megvalósíthatóságának megvizsgálása): új elképzelések tudományos vagy technikai megvalósíthatóságának és kereskedelmi potenciáljának vizsgálata. 50 000 euró összegű támogatásokat osztanak ki az Unió 70%-os társfinanszírozásával.
• 2. szakasz (fejlesztés és demonstráció): az innováció demonstrációs célú fejlesztése, teljesítményellenőrzés, tesztelés, kísérleti gyártósorok kialakítása, piaci elterjesztés céljából való validálás, valamint egyéb olyan tevékenységek, amelyek célja, hogy az innováció felkészült legyen a befektetésre és érett legyen a piaci bevezetésre. Legfeljebb 2,5 millió euró összegű támogatásokat osztanak ki 70%-os társfinanszírozással.
• 3. szakasz (a piacra lépést segítő kiegészítő uniós támogatás): támogatás, szakképzés és személyre szabott tanácsadás biztosítása, valamint a kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése. Ez a szakasz az 1. és 2. szakasz kedvezményezettjeinek nyújtott szolgáltatáscsomagból áll. Ebben a szakaszban nem érhető el további támogatás.

12

Az egyes szakaszokat ugyan számok jelölik, de a kkv-támogató eszköz nem lépcsőzetes felépítésű, vagyis a 2. szakaszban az 1. szakasz teljesítése nélkül is részt lehet venni. A 3. szakaszban kínált szolgáltatások az innovációs projekt végrehajtása során bármikor, vagy akár a projekt lezárását követően is igénybe vehetőek.

A kkv-támogató eszköz rövid története

13

A kkv-támogató eszközt 2014-ben vezették be az USA SBIR programjának⁹ mintájára. Az ún. tölcsérmodell értelmében nagyszámú alacsony összegű befektetéssel támogatják ígéretes innovációs projektek megvalósíthatósági tanulmányait (1. szakasz), ezek közül a legjobbak továbbjutnak a 2. szakaszba, ahol magasabb összegű finanszírozás válik elérhetővé. Az eszköz kidolgozási szakaszában azonban elhagyták azt a követelményt, hogy a 2. szakaszba csak az 1. szakasz teljesítése esetén lehessen lépni, így a pályázók mindkét szakaszba közvetlenül jelentkezhetnek.

14

A Horizont 2020 keretprogram más részeihez hasonlóan a kkv-támogató eszköz végrehajtása két- vagy hároméves időszakot felölelő munkaprogramok révén történik, ahol az egyes munkaprogramok jellemzőit a szakpolitikai szándékoknak megfelelően módosítani lehet.

15

A 2014–2015-ös és a 2016–2017-es munkaprogram a kkv-támogató eszköz költségvetését témák – pl. biotechnológia, egészségügy, biztonság – szerint tagolta. A kkv-k rendszerint arra a témára pályáznak, amelyik a legjobban illeszkedik a projektjükhöz.

16

A 2018–2020-as munkaprogramban szerepelt az Európai Innovációs Tanács (EIC) kísérleti projektje, amely a kkv-támogató eszközt egy csoportba sorolta olyan egyéb programokkal, mint a jövőbeni és feltörekvő technológiákkal kapcsolatos nyílt program (FET Open), a gyorsított innovációt célzó eszköz (FTI) és a Horizont 2020 keretében odaítélt díjak. Az EIC kísérleti projekt keretében bevezetett és a kkv-támogató eszközt érintő főbb változások a következők voltak:

• alulról építkező megközelítés a nyílt eljárásban, ahol a pályázatnak nem szükséges tematikusnak lennie;
• a kkv-k „meghallgatása” a 2. szakasz kiválasztási eljárása során: személyes interjú tapasztalt innovátorokból álló szakértői panel előtt;
• szélesebb körű mentorálási és személyre szabott tanácsadási lehetőségek valamennyi kedvezményezett számára a 3. szakaszban.

17

A Bizottság 2018 júniusában a 2020 utáni időszakra vonatkozó Horizont Európa létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot¹⁰ nyújtott be. A javaslat értelmében az EIC harmadik pillérként illeszkedne a keretprogramba és 10,5 milliárd eurós költségvetés állna rendelkezésére, amely mindenféle uniós támogatást egy helyre összpontosítva támogatná az áttörést jelentő éspiacteremtő innovációt és két eszközből állna: a fejlett kutatást célzó Pathfinder eszközből és az Accelerator eszközből. Következésképp a korábbi 1. szakasz végérvényesen megszűnne, míg a korábbi 2. és 3. szakaszra jellemzőekhez hasonló intézkedések bekerülnének az Accelerator eszközbe¹¹.

18

2019 márciusában a Bizottság módosította a munkaprogramot és elindította a 2019 júniusától 2020 végéig tartó megerősített EIC kísérleti projektet. A megerősített EIC kísérleti projekt átmenetet képvisel a 2020 utáni időszakra vonatkozó Horizont Európa keretében javasolt EIC felé, közelebbi kapcsolatot teremt az egyes alkotóelemek között, illetve jelentős változásokat vezet be a kkv-támogató eszközben. Az 1. szakaszt megszüntették, és a következő eszközöket vezették be:

• a „Pathfinder”, amely a korábbi FET Open és FET Proactive helyére lép;
• az „Accelerator”, amely a korábbi 2. szakasz helyére lép és a következőkre terjed ki:
  • a kkv-k magas kockázatú innovációinak kidolgozása és felfejlesztése;
  • a hitelképtelenség koncepciójának bevezetése¹²;
  • legfeljebb 2,5 millió euró összegű vissza nem térítendő támogatás;
  • legfeljebb 15 millió euró összegű tőkeinjekció lehetősége (vegyesfinanszírozás).

19

Az EIC kísérleti projekt a kkv-támogató eszköz fejlettebb változata volt, amely nagy vonalakban összhangban állt az eredeti kialakítással, a megerősített EIC kísérleti projekt viszont olyan változtatásokat vezetett be, amelyek elősegítik a Horizont Európa keretében javasolt EIC felé való átmenetet. A kkv-támogató eszköz a legnagyobb elem mind az EIC kísérleti projektben, mind a megerősített EIC kísérleti projektben, hiszen mindkét esetben az érintett költségvetés nagyjából kétharmadát teszi ki.

20

A jelenleg jogalkotási eljárás alatt álló Horizont Európa keretében javasolt EIC megőrzi a korábbi eszköz egyes olyan elemeit, mint a folytatódó kkv-orientáltság és az, hogy a támogatás csak vissza nem térítendő jellegű lehet. Egyes, mérlegelés alatt álló szempontok azonban még kidolgozásra vagy tesztelésre várnak¹³.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

21

Különjelentésünk a legfrissebb a Számvevőszék azon kiadványainak sorában, amelyek az innovatív kkv-knak nyújtott pénzügyi támogatást veszik górcső alá¹⁴. Az Európai Parlament és a Tanács egyaránt hangsúlyozta, hogy fontos támogatni az innovatív kkv-kat és induló vállalkozásokat ahhoz, hogy kiteljesedhessen Európa növekedési potenciálja. Várakozásunk szerint ellenőrzésünk észrevételei és ajánlásaink hozzá fognak járulni a többéves pénzügyi keret kapcsán arra irányuló vitához, hogy miként alakítsák ki és irányítsák a kkv-támogató eszköz helyébe 2020-ban lépő utódeszközt.

22

Ellenőrzésünk során azt vizsgáltuk, hogy a kkv-támogató eszköz eredményesen segíti-e a kkv-k innovációját.

23

Az ellenőrzés a következőkre kereste a választ:

• az eszköz a megfelelő kkv-kat (pl. a magas innovációs potenciállal rendelkezőket) célozta-e;
• az eszköz a kiválóság előmozdítása mellett földrajzi értelemben tág hatókörre tett-e szert;
• a Bizottság kiválasztási eljárását úgy alakították-e ki, hogy a legjobb projektek finanszírozása valósuljon meg;
• a Bizottság eredményes támogatást nyújtott-e a kedvezményezetteknek;
• a Bizottság az eszköz tökéletesítése érdekében megfelelően figyelemmel kísérte és nyomon követte-e azt.

24

Ellenőrzésünk középpontjában ezért a kkv-támogató eszköz kialakítása, irányítása és outputjai álltak, valamint vizsgáltuk az EIC és az annak részét képező kísérleti projektje felé tett lépéseket is. Ellenőrzésünk a 2014 januárja és 2019 májusa között odaítélt támogatásokra terjedt ki.

25

Az ellenőrzés több forrásból gyűjtötte bizonyítékait:

• dokumentumalapú vizsgálat;
• az adatok elemző jellegű áttekintése;
• a kedvezményezettek, a kiválósági pecsétben részesülő sikertelen pályázók, a távértékelők és a nemzeti innovációs ügynökségek körében végzett felmérések;
• tájékozódó látogatások Bulgáriában, Dániában, Franciaországban, Romániában, Szlovéniában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban;
• interjúk a következőkkel: a Bizottság egyes főigazgatóságai, az EASME, az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Beruházási Alap (EBA) és egyéb érdekelt felek.

26

Az ellenőrzési módszertanról és a bizonyítékok forrásairól az I. melléklet közöl további részleteket.

Észrevételek

A megfelelő kedvezményezettek megcélzása

27

A Horizont 2020 keretprogramról szóló rendeletnek¹⁵ megfelelően a kkv-támogató eszköz olyan innovatív kkv-kra irányul, amelyek nagyratörő fejlesztési, növekedési és nemzetközi piacra jutási célokat tűztek ki maguk elé.

A kkv-támogató eszköz célkitűzései és célcsoportja megváltozott az eszköz végrehajtása során

28

A kkv-támogató eszköz érdekelt felei az interjúkban és a felméréseinkre adott válaszaikban rámutattak arra, hogy az eszköz számára előnyös lett volna, ha célcsoportját és célkitűzéseit már a kezdetekkor pontosabban meghatározzák.

29

Erre a főként a kkv-támogató eszköz által megcélzott vállalkozástípusok kapcsán tapasztalt pontatlanságra a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó szakértői tanácsadó csoport 2014. évi jelentése¹⁶ is felhívta a figyelmet. A szakértői tanácsadó csoport szerint további források bevonása és a kívánt célcsoport mélyrehatóbb elemzése révén a Bizottság nagyobb biztonsággal szólíthatta volna meg a megfelelő típusú pályázókat.

30

A célkitűzések munkaprogramról munkaprogramra többször is megváltoztak a végrehajtás során. Az első két munkaprogram (2014–2015 és 2016–2017) az olyan innovációkra összpontosított, amelyek fellendítették a vállalatok növekedését és piaci újdonságnak számítottak. Az EIC kísérleti projektre (2018–2020) és a megerősített EIC kísérleti projektre (2019–2020) vonatkozó munkaprogramok a piacteremtő innovációra helyezték át a hangsúlyt. Összehasonlításképpen: az SBIR program a 2011-es megújítása óta vajmi keveset változott¹⁷.

31

A kkv-támogató eszköz rövid élettartama alatt bevezetett gyakori változások zavart okoztak a támogatandó célkitűzések és célcsoportok tekintetében a főbb szereplők – a nemzeti kapcsolattartó pontok, az Enterprise Europe Network és a pályázók – körében.

32

A kkv-támogató eszköz végrehajtása során változott például a megcélzott vállalkozástípus: a korábbi keretprogramokban jellemzően érett vállalatok vettek részt, míg újabban inkább innovatív és főként fiatal vállalkozások, amelyeknek nem volt korábbról tapasztalatuk a keretprogramról. Miután 2018-ban az EIC kísérleti projekt keretében bevezették az alulról építkező megközelítést és a bizottság előtti meghallgatásokat, felgyorsult a részt vevő kkv-k összetételének fiatalosabbá válása (lásd: 2. ábra).

33

A kedvezményezettek jelenlegi életkori profilja megegyezik a vállalkozások növekedési tényezőiről és eltérő munkahelyteremtési képességeiről szóló Nesta-tanulmányban¹⁸ meghatározott vállalkozásprofillal. Ez azt jelzi, hogy a kedvezményezettek jelenlegi köre jobban alkalmas arra, hogy növekedést valósítson meg és a munkahelyeket teremtsen.

34

Az alulról építkező megközelítés megoldotta a korábbi struktúrával kapcsolatos azon problémát, hogy a vállalkozások az adott területen sikeresen benyújtott pályázatok arányát figyelembe véve választották ki azt a „témát”, amelyben támogatást igényeltek. Ez a megközelítés a pályázati felhívások igazgatási eljárásait is leegyszerűsítette, azonban más szemszögű megközelítésre lehet szükség olyan esetekben, amikor az Unió számára kiemelt jelentőségű területek elkülönített kezelésére van szükség.

A hitelképtelenség fogalmának késedelmes bevezetése

35

A kkv-támogató eszköz célja, hogy megszüntesse a nagy kockázatú projekteknek a korai szakaszban tapasztalható finanszírozási hiányát¹⁹. Az egymást követő munkaprogramok azonban nem határozták meg, hogyan kell azokat a kkv-kat megcélozni, amelyek nehezen tudnak más forrásokból finanszírozást mozgósítani, illetve a „hitelképtelenség” fogalmát csak 2019-ben, a megerősített EIC kísérleti projekttel vezették be.

36

Az interjúk során megkérdezett különböző érdekelt felek szerint fennáll annak a kockázata, hogy a kkv-támogató eszköz kiszorítja a magánberuházásokat. Ezt igazolják a kedvezményezettek körében végzett felmérésünk eredményei is. A 2. szakaszban a válaszadók 36%-a vélte úgy, hogy projektjeik a magánszektorból is részesülhettek volna finanszírozásban, illetve 17%-uk válaszolta azt, hogy vállalkozásuk saját forrásait is bevonhatták volna az innováció finanszírozásába. Az interjúk során a bírálóbizottság tagjai is megerősítették, hogy ez a kockázat fennáll (lásd: 3. ábra).

37

Az érdekelt felek azonban rámutattak arra, hogy az uniós támogatás ezt követően forrásbevonó hatást generál, amelynek révén a kedvezményezettek később mobilizálni tudják az innovációs projektjeik előreviteléhez és felfuttatásához szükséges kiegészítő forrásokat.

38

Egy projekt hitelképessége olyan összetett fogalom, amelyet több változó, például a szükséges pénzeszközök összege, az ütemezés vagy az ár határoz meg. A hitelképesség fogalmának és mérési módszerének összetettségére tekintettel a legtöbb interjúalany úgy vélekedett, hogy helyénvaló meghatározni azokat.

39

2019 előtt a kkv-támogató eszköz kiválasztási eljárása során nem vették figyelembe a projektek hitelképességét. Ekkoriban az eszköz olyan kkv-k számára is ítélt oda támogatást, amelyek finanszírozása piaci alapon is megvalósulhatott volna. A hitelképtelenség fogalmának bevezetése szükségessé teszi, hogy annak fennállását egyértelmű előírások szerint lehessen kimutatni, különösen azért, mert a kkv-támogató eszköz uniós „márkajelzése” és maga a vissza nem térítendő támogatás is kiegészítő pénzügyi forrásokat mozgósít a kedvezményezettek innovációs projektjeinek támogatására.

Földrajzi lefedettség

Az országok eltérő mértékben vesznek részt, ami részben a Bizottság által nem befolyásolható tényezőkön múlik

40

A kkv-támogató eszközben való részvételt és a projektek sikerességét leginkább a kiválóság határozza meg. Ezért a tagállamok innovációs szintjének eltérő volta miatt az várható, hogy a források eloszlása is egyenlőtlen. Az Unió ugyanakkor arra törekszik, hogy a Horizont 2020 program révén maximalizálja és minél szélesebb körben terjessze az innovációalapú gazdaság előnyeit²⁰.

41

Az alábbiakban látható grafikonok és térképek (4. ábra, 1. kép és 2. kép) a benyújtott pályázatok számára és a kapott finanszírozásra vonatkozó országszintű statisztikákat mutatnak be a kkv-k számához, a GDP-hez és a népességhez viszonyítva. A II. melléklet bemutatja a kkv-támogató eszköz által nyújtott finanszírozás tagállamonkénti összegét és ennek a rendelkezésre álló teljes támogatáshoz viszonyított arányát, illetve tagállamonkénti bontásban a támogatásban részesített projektek számát, a pályázatok számát és az egyes tagállamok sikerességi arányát.

42

A Horizont 2020 keretprogram végrehajtásának elemzése rendszerint erre a két csoportra választotta a tagállamokat: EU-15 és EU-13²¹. A kkv-támogató eszköz esetében ez a különbségtétel nem szolgál magyarázattal arra, hogy miért eltérő a tagállamok által kapott finanszírozás szintje (lásd: 4. ábra első oszlopa).

43

A kkv-támogató eszközben való részvétel szintjét és a projekt sikerességi arányát számos tényező befolyásolja:

1. az innovációs ökoszisztéma és az országban működő kkv-k száma;
2. létezik-e a kkv-támogató eszközre irányuló nemzeti stratégia;
3. a kkv-támogató eszköz népszerűsítését célzó lépések;
4. a nemzeti kapcsolattartó pontok és az EEN támogató tevékenysége.

44

Ezen tényezők némelyikét a Bizottság nem tudja befolyásolni, másokat viszont igen: utóbbiakra példa az eszköz marketingje és népszerűsítése, vagy a nemzeti kapcsolattartó pontok támogató tevékenysége.

45

Az országok sikerességének eltéréseit részben az innováció eltérő szintje indokolja. Az 5. ábra tanúsága szerint szoros összefüggés áll fenn a kkv-támogató eszköz keretében megvalósuló projektek sikeressége és az innovációs eredménytábla összevont innovációs indexe²² között.

46

Az eszközben magas arányban részt vevő és kiugróan sikeres országok közös jellemzője, hogy bennük aktív nemzeti innovációs ügynökség működik, amely az innovatív kkv-k felé közvetítőként lép fel. Ezzel szemben a három legalacsonyabb részvételi arányt felmutató (ezt az adott országban működő kkv-k számához viszonyítva állapítják meg) és legkevésbé sikeres tagállamban nincsen nemzeti innovációs ügynökség.

47

A nemzeti innovációs ügynökségek körében végzett felmérésünkben megkérdeztük, hogy vannak-e olyan nemzeti programjaik, amelyek segítik a kkv-kat a kkv-támogató eszközzel kapcsolatos pályázásban. A nemzeti innovációs ügynökségeknek megközelítőleg a fele erősítette meg, hogy indítottak a 2. szakaszban pályázó kkv-kat támogató nemzeti programokat, 35%-uk számolt be ugyanerről az 1. szakaszt illetően (lásd: 6. ábra). Egyes interjúalanyok észrevételezték, hogy a kkv-támogató eszköz bevezetése óta egyes nemzeti ügynökségek visszafejlesztették hasonló programjaikat, és inkább a kkv-támogató eszköz igénybevételére készítették fel vállalkozásaikat.

48

Spanyolország jó példa az olyan tagállamra, ahol létezik a kkv-támogató eszköz keretében nyújtott támogatásra potenciálisan jogosult innovatív vállalkozásokat támogató nemzeti stratégia. A spanyol hatóságok létrehoztak egy, a kkv-támogató eszköz által nyújtott támogatás népszerűsítésére szolgáló rendszert, amelynek keretében aktívan keresik a kiemelkedően innovatív vállalkozásokat, és segítik ezeket az eszköz keretében nyújtott támogatás megpályázásában. Spanyolország a kkv-támogató eszköz legnagyobb kedvezményezettje: a teljes költségvetés közel 20%-a érkezik ide, és a pályázatot benyújtó kkv-k száma is itt a legnagyobb. Annak ellenére, hogy az európai innovációs eredménytábla szerint Spanyolország csak mérsékelt innovátor, sikerességi aránya mégis a legmagasabbak között van. Írország és Dánia szintén aktívan népszerűsítik az eszközt, és felkészítik a náluk működő kkv-kat a részvételre.

49

Azon felkeresett tagállamokban, amelyek részvétele (a kapott finanszírozás és a sikerességi arány tekintetében) alacsony szintű, az eszköz is kevéssé volt ismert. Ezekben nemzeti szinten az eszköz kapcsán kevés volt a konkrét támogatás és ismeretterjesztés, illetve a vállalkozásoknak nyújtott útmutatás. A szerény siker láttán más vállalkozások kevésbé voltak hajlandóak pályázni a kkv-támogató eszköz keretében igényelhető támogatásra. Emellett az, hogy alternatívát jelentettek a magasabb sikerességi arányokat felmutató nemzeti programok, csökkentette a kkv-támogató eszköz vonzerejét a vállalatok, illetve a tanácsadók és más kisegítő munkatársak szemében.

Az eszköz ismertségét befolyásolta, hogy a Bizottság szintjén nem volt célzott marketing- és kommunikációs stratégia

50

A kkv-támogató eszköz új támogatási formát képvisel a keretprogramok körében, és elsősorban a kiemelkedően innovatív projekteket indító, piacvezérelt szemléletű, egyedi kkv-kat célozza meg.

51

A Horizont 2020 hagyományos pályázói (egyetemek, nagyvállalatok és kutatóközpontok) jól ismerik a keretprogram kínálta finanszírozási lehetőségeket. Ezek a szervezetek tapasztalatokkal bírnak mind a Horizont 2020-ról, mind a korábbi keretprogramokról, és sok esetben külön munkatársaik vannak a pályázatok és projektek kezelésére. A kkv-támogató eszköz által megcélzott típusú vállalkozások általában nem vettek részt korábbi keretprogramokban, és alkalmasint fel sem vették pénzügyi stratégiájukba a közfinanszírozást.

52

Megvizsgáltuk, hogy a kkv-támogató eszköz népszerűsítése, végrehajtása és figyelemmel kísérése úgy zajlott-e, hogy a kkv-k számára a 743/2013/EK tanácsi határozattal összhangban biztosítva legyen az eszközhöz való egyszerű hozzáférés. Górcső alá vettük ezenkívül, hogy milyen mértékben alkalmaztak marketingtechnikákat a megfelelő vállalkozások tájékoztatására arról, hogy ez a finanszírozási lehetőség létezik, valamint hogy sikerült-e megtalálni és hasznosítani az e vállalkozások elérésére alkalmas kommunikációs csatornákat.

53

A Bizottság és az EASME szerény költségvetéssel indította el a kommunikációs tevékenységeket, illetve szervezte meg a kkv-támogató eszköz potenciális kedvezményezettjeinek szóló különböző rendezvényeket, elsősorban a Horizont 2020 információs napjait. A szakértői tanácsadó csoport által közzétett beszámolók rámutattak a kkv-támogató eszközre vonatkozó marketingstratégia hiányára, valamint arra, hogy meg kell határozni a megfelelő „ügyfeleket”, és ehhez kell hozzáigazítani a kommunikációs csatornákat és eszközöket. A kkv-támogató eszköz értékelése²³ ebben találta meg az EU-28 országaiban tapasztalható eltérő elterjedtségi arány lehetséges magyarázatát, és rámutatott arra, hogy felül kell vizsgálni a kommunikációs és marketingstratégiát.

54

A Bizottság ugyan igyekezett elérni a potenciális kedvezményezetteket, ám nem rendelkezett strukturált marketing- és kommunikációs stratégiával, és nem alkalmazott kellően célzott megközelítést annak érdekében, hogy felhívja az innovatív kkv-k figyelmét a kkv-támogató eszköz kínálta finanszírozási lehetőségekre.

55

A Bizottság a kkv-támogató eszköz végrehajtásának egységessé tételében nagymértékben támaszkodik a nemzeti kapcsolattartó pontok és az EEN által nemzeti szinten végzett tájékoztató munkára. Megítélése szerint a nemzeti kapcsolattartó pontok jelentik „a legfontosabb olyan struktúrát, amely gyakorlati információkat és segítséget nyújt a potenciális résztvevőknek”. Mivel a Horizont 2020-at a keretprogram többi résztvevőjéhez képest a kkv-k kevésbé ismerik (lásd: 51. bekezdés), az ő számukra a nemzeti kapcsolattartó pontok különösen fontos szerepet töltenek be. A nemzeti kapcsolattartó pontok kijelöléséről és költségeik fedezéséről a nemzeti hatóságok gondoskodnak. Az ő feladatuk annak biztosítása is, hogy „az új program valamennyi potenciális pályázó számára ismertté és könnyen hozzáférhetővé váljon”²⁴. Amint azonban a Számvevőszék 28/2018. sz. különjelentése²⁵ is leszögezi, a nemzeti kapcsolattartó pontok által nyújtott támogatás szintje tagállamonként eltér. Egyes tagállamokban kizárólag nemzeti kapcsolattartó pontként működnek, míg másokban az ilyen jellegű feladataik mellett más tevékenységeket is végezniük kell.

56

A nemzeti kapcsolattartó pontok által nyújtott támogatás szintje tagállamonként eltér, ami befolyásolja a részvétel szintjét és a sikeresség mértékét. A felkeresett hat tagállam közül a nemzeti kapcsolattartó pontok csak kettőben végeztek kizárólag a voltaképpeni feladatkörükbe tartozó tevékenységet. Két tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjai pályázatíró szemináriumokat tartottak, és előzetesen átvizsgálták a pályázatokat. Az egyik kapcsolattartó pont bírálóbizottsági próbameghallgatásokat szervezett. Más pontok tevékenysége azonban nagyjából kimerült a Horizont 2020 információs napok megszervezésében.

57

A nemzeti kapcsolattartó pontok és az EEN arról számolt be, hogy a kkv-támogató eszközt főként nemzeti szinten népszerűsítették, amihez az Európai Bizottság csak korlátozott támogatást nyújtott, mivel a programban nincs külön költségvetés a nemzeti kapcsolattartó pontok tájékoztatási tevékenységeire.

58

Az Access4SMEs egy, a Horizont 2020 keretében megvalósuló koordinációs és támogatási intézkedés, célja „a kkv-k nemzeti kapcsolattartó pontjai közötti transznacionális együttműködés és a kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése, kapcsolattartó pontok készségeinek és eszközeinek fejlesztése az általuk nyújtott támogatás színvonalának emelése érdekében”²⁶. Egyes interjúalanyok elmondása szerint a nemzeti kapcsolattartó pontok, az EEN és a kedvezményezettek számára az Access4SMEs jelentette a kkv-támogató eszközzel kapcsolatos fő információforrást. Az Access4SMEs hálózatot azonban csak 2016 szeptemberében – közel három évvel az eszköz bevezetése után – hozták létre, így még nem létezett, amikor a szolgáltatásaira a leginkább szükség lett volna.

A projektek kiválasztása

59

Az eredményes kiválasztási eljárás elengedhetetlen ahhoz, hogy a legjobb pályázatokat válasszák ki finanszírozásra. Ennek fényében a kiválasztási eljáráshoz elegendő forrást, illetve az értékelés minden egyes szakaszához megfelelő szakértőket kell biztosítani.

60

A kkv-támogató eszköz alapja egy folyamatosan nyílt pályázati felhívás, amely szakaszonként és évente négy határnapot szab meg. Az értékelést pályázatonként négy független távértékelő végzi. A 2. szakaszban nyújtott támogatások kiválasztási eljárása során 2018 óta bírálóbizottság előtt szóban ismertetni kell a projekteket, ez az értékelés második szakasza, amelyet egy hat szakértőből, főként befektetőkből álló testület végez.

Az értékelés és a távértékelési eljárás forráshiánnyal küzd és túlterhelt a pályázatok nagy száma miatt

61

Az EASME az egyéves időszakra kitűzött négy határnapon mindkét szakasz esetében nagyon nagy számú pályázatot fogad és kezel. A 2018. év utolsó határnapján a 2. szakaszra több mint 1800, míg az 1. szakaszra több mint 2 200 pályázatot nyújtottak be.

62

Az értékelési eljárást gyengíti az, hogy nagy számban érkeznek pályázatok, de ezek feldolgozásához korlátozottak az erőforrások. Az értékelők az 1. szakaszban csak 1,6 órát, a 2. szakaszban pedig csak 2,4 órát kapnak az értékelés és a kapcsolódó dokumentációs munka elvégzésére, pedig a kérelmek igen terjedelmesek (mellékletek nélkül 10 oldal az 1. szakaszban, illetve mellékletek nélkül 30 oldal a 2. szakaszban).

63

Felmérésünkben a 2. szakasz értékelőinek csupán 34%-a válaszolta azt, hogy a Bizottság által előirányzott 2,4 óra elegendő a pályázatok értékelésére. Átlagosan inkább 5,1 órára volt szükségük. A 1. szakasz esetében a válaszadó értékelők 56%-a volt elégedett, úgy hogy az értékelés elvégzéséhez a Bizottság által előirányzott 1,6 óra helyett három órára volt szükség (lásd: 7. ábra).

64

A felmérésünkre válaszoló értékelők többnyire elégedettek voltak a számukra nyújtott iránymutatással és képzéssel, ám visszajelzést szeretnének kapni az értékeléseikről és az értékelt pályázatok eredményére vonatkozó statisztikákról, lehetővé téve számukra teljesítményük összehasonlító értékelését és javítását. Aggályaiknak adtak hangot az új értékelők képzésével és pontozási gyakorlatuk ebből következő eltérésével kapcsolatban. Az EASME statisztikái megerősítik ezt az eltérési tendenciát, ugyanakkor a Horizont 2020 szabályai megkövetelik, hogy az értékelők 25%-a újonnan érkezett munkatárs legyen.

A bírálóbizottság előtti szóbeli ismertető nagymértékben javítja a kiválasztási eljárást, és beilleszthető a támogatás odaítéléséhez szükséges időkeretbe

65

A projektek bírálóbizottság előtti ismertetésének 2018-as bevezetése kedvező változást hozott, mivel ellensúlyozza a távértékelésben rejlő hiányosságokat, és lehetővé teszi annak felmérését, hogy a projekt megvalósítható-e a gyakorlatban és vállalkozói csapatban elegendő potenciál rejlik-e a megvalósításhoz. Egyes elemek azonban továbbra is elmaradnak az optimális szinttől.

66

A bírálóbizottság tagjai egy értékelési héten 20 projektismertetőt vizsgálnak, és ehhez el kell olvasniuk a pályázók által előzetesen benyújtott dokumentumokat. Az általunk megkérdezett bizottsági tagok szerint azonban a dokumentumokat nem kapták kézhez elég korán ahhoz, hogy át tudják tekinteni az akár 1600 oldalt is kitevő pályázati anyagot.

67

E tagok azt is szeretnék, ha hozzáférhetnének a távértékelők jelentéseinek észrevételeihez. Ezáltal hasznos információkhoz jutnának, ami javítaná a hatékonyságot, mivel a bírálóbizottságnak kevés az ideje a felkészülésre és a projektismertetők megvitatására. Hasonlóképpen, az értékelők véleménye szerint javulna értékelésük minősége, ha megkapnák a bizottsági tagoknak az értékelt pályázatokkal kapcsolatos észrevételeit.

68

A szóbeli ismertetés szakaszába érő pályázatokon jelenleg nem végeznek szisztematikus átvilágítást. A bizottság tagjai jelezték, hogy egy „könnyített” átvilágítási eljárás lenne szükséges a pályázók által a szabadalmakról, a vállalkozás profiljáról és munkatársairól szolgáltatott információk pontosságának ellenőrzése érdekében.

69

A Bizottság a támogatás odaítéléséhez szükséges átfutási időt (a határnap és a támogatási megállapodás aláírása közötti idő) az 1. szakasz esetében legfeljebb három hónapban, a 2. szakasz esetében pedig legfeljebb hat hónapban határozta meg. A tényleges átfutási idő rövidült a program kezdete óta, és a bírálóbizottság előtti ismertető 2018. évi bevezetése ellenére abban az évben az EASME a támogatási szerződések 90%-át a kitűzött határidőn belül aláírta.

Egyes informatikai eszközök kockázatot jelentenek az értékelési folyamatra nézve

70

A résztvevők pályázataikat online, a Horizont 2020. résztvevői portáljának elektronikus rendszerén keresztül nyújtják be.

71

A projektismertetők ütemezéséhez és a megfelelő képzettséggel rendelkező bizottsági tagok kiválasztásához az EASME egy táblázatkezelő munkafüzetet használ, amely hajlamos az összeomlásra, ezáltal késedelmet okozhat és hátráltathatja az értékelési eljárást.

72

Mivel nincs külön informatikai eszköz, amely célzottan a pályázók bizottság előtti meghallgatásuk kapcsán felmerülő költségeinek megtérítését kezelné, ezért az érintetteket a belső szakértői irányítási rendszer (EMI) értékelői nyilvántartásába veszik fel. Így fennáll annak a kockázata, hogy tévedésből pályázatértékelés céljából veszik fel velük a kapcsolatot.

73

Emellett a megerősített EIC kísérleti projekt keretében 2019 szeptemberében a kiválasztási folyamatra nézve bevezetett változások (a résztvevők pénzügyi adataira és technológiai készenléti szintjére vonatkozó információkérés)kiegészítő megoldásokat tesznek szükségessé, amelyek egyelőre nincsenek kidolgozva.

Az pályázatok újbóli benyújtása nagy terhet ró az értékelési erőforrásokra

74

Nem létezik korlátozás arra vonatkozóan, hogy egy sikertelen pályázatot hány alkalommal lehet ismételten benyújtani a kkv-támogató eszközből nyújtott támogatás elnyerése érdekében. A korábbi értékelésekből semmilyen információ sem továbbítódik: értékeléskor az ismételten benyújtott pályázat ugyanolyan elbírálásban részesül, mint bármely más, első alkalommal benyújtott pályázat.

75

A pályázat változatlan módon történő újbóli benyújtása elhanyagolható többletköltséggel jár a pályázó számára. Az ismételten benyújtott pályázatok száma folyamatosan nő, és mostanra az összes benyújtott pályázat jelentős hányadát ezek teszi ki. A 2018. évi utolsó határnapokon a 2. szakasz esetében a pályázatok 66%-át nem először, ezek felét pedig legalább harmadik alkalommal nyújtották be (lásd: 8. ábra).

76

A pályázatok számának időbeli növekedése kizárólag az ismételt benyújtásoknak tudható be. A 2. szakaszra pályázó új projektek száma – határnaponként 500 pályázattal – egyenletes maradt (lásd: 9. ábra).

77

A pályázatok ismételt benyújtása jelentős és egyre nagyobb terhet ró az értékelési erőforrásokra. 2015 és 2018 között a három vagy több alkalommal benyújtott pályázatok értékelésének költsége – kizárólag a távértékelők javadalmazását figyelembe véve – meghaladta a 4,3 millió eurót (ebből több mint 1,8 millió euró 2018-ban merült fel).

78

A Horizont 2020 félidős értékelése azt mutatta, hogy a túljelentkezés csökkentette a részvételi hajlandóságot, rontotta az értékelések minőségét, forrásokat vont el, és számos magas színvonalú pályázat elől vette el a finanszírozás lehetőségét.

79

A kkv-támogató eszköz keretében benyújtott pályázatok átlagos sikerességi aránya a 2. szakaszban 4,7%, az 1. szakaszban pedig 8,6%. Ha azonban nem benyújtott pályázatonként, hanem projektajánlatonként számítjuk ki a sikerességi arányt, akkor a 2. szakasz pályázatainak mintegy 11,5%-a, illetve az 1. szakasz pályázatainak 16,6%-a lesz végül sikeres.

A támogatás eredményessége a kkv-támogató eszköz egyes szakaszaiban

80

A kkv-támogató eszköz által nyújtott támogatásnak a kellő időben és a kívánt célra kell irányulnia, és ki kell elégítenie az innovatív kkv-k igényeit.

A 1. szakasz hasznos támogatást nyújt a kkv-knak, de néhány tagállamban már léteznek hasonló támogatási rendszerek

81

A megkérdezett érdekelt felek szerint a 1. és a 2. szakasz gyakorlatilag két különböző programmá vált. A 1. szakasz a közfinanszírozásban tapasztalattal nem rendelkező vállalkozásokat, például a kis IT-vállalkozásokat vagy az induló vállalkozásokat segíti, a 2. szakasz összetettebb, ezért az 1. szakaszra pályázó vállalkozások számára nehezebb a 2. szakaszra nézve pályázni.

82

A kkv-támogató eszköz végrehajtása során folyamatosan csökkent a különbség a 2. szakaszra csak az 1. szakasz teljesítése után pályázatot benyújtó vállalkozások és a 2. szakaszra közvetlenül jelentkező vállalkozások pályázati sikerességi aránya között. Ennek ellenére a pályázatok sikerességi aránya még mindig 50%-kal magasabb a 2. szakaszra csak az 1. szakasz teljesítése után pályázatot benyújtó vállalkozások esetében, mint a 2. szakaszra közvetlenül jelentkező vállalkozások esetében (lásd: 10. ábra).

83

A 2. szakasz azon kedvezményezettjei, akik már teljesítették az 1. szakaszt, rámutattak, hogy az első szakasz jó előkészítést nyújtott, és segítette őket a projekt tökéletesítésében.

84

Néhány tagállamban a megkérdezett érdekelt felek úgy vélték, hogy az 1. szakasz projektjeit gyakran ugyanúgy nemzeti szinten is el lehetne végezni, bár egyes tagállamokban ez azért nehéz lenne.

85

A nemzeti innovációs ügynökségek körében végzett felmérésünkben a válaszadók 48%-a nyilatkozott úgy, hogy tagállama rendelkezik az 1. szakaszhoz hasonló nemzeti programokkal. Amikor a kkv-támogató eszköz 1. szakaszának a nemzeti programokkal szembeni fő előnyeiről kérdeztük a nemzeti innovációs ügynökségeket, azok a gyors és átlátható kiválasztási eljárást, az uniós „márkajelzés” szavatolta hitelességet, illetve a személyre szabott tanácsadáshoz és az üzleti akcelerátorszolgáltatásokhoz való hozzáférést említették. Emellett méltatták azt, hogy innovatív vállalkozások elértek egy olyan kritikus tömeget, amely sok innovatív vállalkozást vonzott az uniós programba.

86

Amikor arról kérdeztük a nemzeti innovációs ügynökségeket, hogy érdemes-e megtartani az 1. szakaszt az új keretprogramban is, a válaszadók 86%-a válaszolt igenlően (az 1. szakasz finanszírozásának folytatására vonatkozóan a nemzeti innovációs ügynökségek által kifejtett véleményekre vonatkozó példákat lásd: 1. háttérmagyarázat). A 1. szakasz folytatását pártolók rámutattak arra, hogy az üzleti akcelerátorszolgáltatások és a személyre szabott tanácsadási szolgáltatások képesebbé tették e vállalatokat professzionális innovációs tevékenységek végzésére, így azok fel tudtak fejlődni és képessé váltak a növekedésre. Véleményük szerint a pályázati felhívás uniós jellege arra ösztönözte a kkv-kat, hogy már a fejlődés korai szakaszában ambíciózusabb célokat tűzzenek ki maguk elé, illetve nemzeti szinten ugyanennyire az egyszerű és gyors értékelési folyamat. A 1. szakasz megtartását ellenzők (14%) észrevételezték, hogy az 1. szakasz a nemzeti és regionális eszközökhöz viszonyítva nem szolgált többletértékkel, illetve az 1. és a 2. szakasz között nincs jelentős kapcsolódás.

A 1. szakasz túlzott terhet ró a kkv-támogató eszköz igazgatására

87

A kkv-támogató eszköz bevezetése óta az 1. szakaszban 3 978 támogatási megállapodást írtak alá. A támogatási folyamat a kezdetétől a végéig jelentős igazgatási erőfeszítést igényel az értékelés, a támogatások előkészítése, a támogatások aláírása és a személyre szabott tanácsadási szolgáltatások terén. Négy projektfelelős évente mintegy 1 000 projektet kezel. A projektek nyomon követése ezért igazgatási ellenőrzésekre korlátozódik, a megvalósíthatósági tanulmány minőségének értékelésére nem terjed ki.

88

Az 1. táblázat összeveti az egyes szakaszokban végzett távértékelés költségeit az odaítélt teljes összeggel. Ebből kitűnik, hogy az egyes szakaszok költségei között jelentős különbség van, mivel a relatív értékelési költségek (odaítélt eurónként) tízszer akkorák az 1. szakaszban, mint a 2. szakaszban. Az értékelési költség referenciaértéke a magán kockázatitőke-szektorban 3%.

	1. SZAKASZ	2. SZAKASZ
Értékelt pályázatok száma	39 419	20 957
Értékelt pályázatok száma naponta és értékelőnként	5	3
Távértékelés költsége pályázatonként	360 euró	600 euró
Összköltség	14 190 840 euró	12 574 200 euró
Támogatás összege	170 800 000 euró	1 760 609 479 euró
Értékelés költsége / Támogatás összege	8,3%	0,7%

Forrás: Európai Számvevőszék.

89

Noha az 1. szakaszban az általános igazgatási költségek a 2. szakaszhoz képest magasabbak, az 1. szakaszban nyújtott támogatás mégis eredményes a gyors uniós szintű kiválasztási folyamatnak, a kedvezményezettek által élvezett uniós „márkajelzésnek” és az üzleti akcelerátorszolgáltatásokhoz való hozzáférésnek köszönhetően. Az 1. szakasz ezenfelül számos innovatív vállalatot vonzott az uniós programba. Azokban az országokban azonban, ahol már léteznek az 1. szakaszhoz hasonló programok, a program relevanciája kisebb.

90

A Bizottság 2019 szeptemberében megszüntette az 1. szakaszt.

A 2. szakasz eredményes támogatást nyújt a kkv-knak

91

A megkérdezett érdekelt felek (a nemzeti innovációs ügynökségek és a nemzeti kapcsolattartó pontok képviselői, innovációs szakértők, értékelők, bírálóbizottsági tagok, az EEN, a kkv-k ernyőszervezetei és a kedvezményezettek) egyhangúlag nagyra értékelték a 2. szakaszt annak számos pozitív eleme okán, mint például:

• a magas technológiai készenléti szinten nyújtott pénzügyi támogatás intenzitása, amilyet a tagállamok nem tudnak biztosítani²⁷;
• a kkv-k közötti, uniós szintű verseny;
• további beruházások mobilizálása az uniós „márkajelzéshez” való társítás révén (lásd: 119. és 121. bekezdés);
• személyre szabott tanácsadási és üzleti akcelerátorszolgáltatások rendelkezésre állása;
• a nemzeti rendszerekhez képest egyszerű és gyors kiválasztási és odaítélési eljárások;
• a hangsúly a projektek piacra jutási stratégiáján van, amelynek keretében a kkv-k az ügyfelek megszólítására és a versenyelőny elérésére vonatkozó cselekvési tervet dolgoznak ki.

92

A nemzeti innovációs ügynökségek körében végzett felmérésünkben megkérdeztük, hogy véleményük szerint a kkv-támogató eszköz 2. szakaszának folytatódnia kell-e a Horizont Európa program keretében, és ha igen, miért (egyes nemzeti innovációs ügynökségek véleményét a 2. szakasz finanszírozásának folytatásáról lásd: 2. háttérmagyarázat). Valamennyi válaszadó úgy ítélte meg, hogy ennek a szakasznak a jövőben is folytatódnia kell.

93

Arra a kérdésre, hogy szükség van-e jelentős változtatásokra a kkv-támogató eszköz kialakításában, a válaszadók 75%-a nemleges választ adott, 16%-uk szerint kisebb változtatások szükségesek, és csak 11%-uk véli úgy, hogy alapvető változtatások szükségesek. Ez arra enged következtetni, hogy a 2. szakaszt jelenlegi formájában általában kedvezően értékelik.

94

A kkv-támogató eszköz 2. szakasza eredményes támogatást nyújt a kedvezményezetteknek. Olyan uniós „márkajelzést” biztosít, amely a vállalkozásokra és projektjeikre irányítja a figyelmet, segíti őket, hogy további forrásokat tudjanak bevonni, és hozzáférést biztosít a személyre szabott tanácsadás uniós hálózatához és üzleti akcelerátorszolgáltatásokhoz. A 2. szakaszt jelenlegi formájában felettébb nagy elismerés övezi a felmérésben részt vevő nemzeti innovációs ügynökségek körében. Ezt a véleményt valamennyi megkérdezett érdekelt fél osztja.

A 3. szakasz üzleti akcelerátorszolgáltatásaiban rejlenek lehetőségek, de azokat későn indították

95

A személyre szabott tanácsadás és az üzleti akcelerátorszolgáltatások (3. szakasz) kulcsfontosságú szerepet játszanak a kkv-támogató eszköz egészét tekintve, mivel testre szabott támogatás, kompetenciafejlesztés és hálózatépítés révén a kkv-k innovációs igényeit hivatottak kielégíteni. Egy, a Manchesteri Egyetem által kiadott tanulmány szerint „a vállalkozások (különösen a kisvállalkozások) sokkal több sikert érnek el az olyan programok segítségével, amelyek ötvözik a közvetlen és közvetett támogatást”²⁸.

96

A személyre szabott tanácsadás a témák széles körére terjed ki, elsősorban a következőkre: vállalkozásfejlesztés, szervezetfejlesztés, együttműködés és finanszírozás. A 1. szakasz kedvezményezettjei 3 napnyi, a 2. szakasz kedvezményezettjei pedig 12 napnyi személyre szabott tanácsadásban részesülnek. A kkv-támogató eszköz eredményeképpen létrejött a kedvezményezetteket támogató első európai tanácsadói hálózat.

97

Az üzleti akcelerátorszolgáltatások az 1. és a 2. szakasz kedvezményezettjei számára egyaránt nyitva állnak, és a következőkben való részvételt foglalják magukban:

• kereskedelmi vásárok és konferenciák;
• vállalati napok;
• befektetői események;
• az EIC által szervezett innovátor-csúcstalálkozó;
• mentorálás;
• az EIC közösségi platformja;
• befektetői partnereket összetársító eszköz;
• az EIC Akadémia.

98

A 3. szakasz keretében rendezett események és az egyéb üzleti akcelerátorszolgáltatások célja elsősorban az volt, hogy a kkv-k kapcsolatba kerüljenek potenciális befektetőkkel vagy üzleti partnerekkel. Az EASME keveset tett azért, hogy segítse a kedvezményezetteket a potenciális ügyfelek (a nagy magánvállalatok és innovatív közbeszerzés révén az állami szervek) elérésében.

99

A felmérésünkre válaszoló kedvezményezettek nagyra értékelték mind a személyre szabott tanácsadási rendszert, mind az általuk igénybe vett bármely üzleti akcelerátorszolgáltatást (lásd: 11. ábra). Ezt a kedvező véleményt megerősítették a kedvezményezetteknél tett látogatásaink és a felmérésben részt vevő nemzeti innovációs ügynökségek. Mindazonáltal a nemzeti innovációs ügynökségek és az EEN-központok szerint tanácsos volna, hogy az EASME:

• hangolja jobban össze rendezvényeit a helyi szereplőkkel (nemzeti innovációs ügynökségek és EEN-központok);
• üzleti akcelerátorszolgáltatásainak marketingjét tegye célzottabbá, hogy ne küldjön a kkv-knak őket nem érintő eseményekről e-mail üzeneteket;
• tárja fel a nemzeti fejlesztési bankokkal való együttműködés lehetőségeit, amelyek befektetési lehetőségeket biztosíthatnak a kkv-támogató eszköz kedvezményezettjei számára.

100

A megkérdezett innovációs szakértők véleménye szerint az üzleti akcelerátorszolgáltatásoknak ösztönözniük kellene a keresleti oldalt azáltal, hogy a kkv-kat összekapcsolják a potenciális nagy üzleti ügyfelekkel, és segítik részvételüket az innovatív közbeszerzési rendszerekben.

101

Az összehasonlítás kedvéért: a SBIR program 3. szakasza irányul a közbeszerzésre. Az Egyesült Államokban a 100 millió amerikai dollárt meghaladó éves K+F költségvetéssel rendelkező szövetségi ügynökségek kötelesek ebből a költségvetésből közbeszerzés formájában 3,2%-ot a SBIR program kedvezményezettjei számára elkülöníteni. 2015-ben az USA szövetségi ügynökségei és az SBIR kedvezményezettjei között aláírt szerződések összege 1,3 milliárd amerikai dollár volt, míg a támogatások összértéke 1,2 milliárd amerikai dollárt tett ki²⁹.

102

A Bizottság az innovációs közbeszerzésről szóló iránymutatásában³⁰ elismeri, hogy a kkv-k és az induló vállalkozások számára nagy jelentőséggel bír az innovációt célzó közbeszerzés. Ebben a dokumentumban a Bizottság rámutat, hogy „az ajánlatkérő szervek kiemelt ügyfélként lehetőséget biztosíthatnak az innovatív vállalkozásoknak arra, hogy valós körülmények között teszteljék új megoldásaikat. Ezenkívül az ajánlatkérő szervek azáltal, hogy az említett vállalkozások ügyfeleivé válnak és növelik azok forgalmát, arra ösztönözhetnek más – akár állami, akár magán- – befektetőket, hogy támogassák e vállalkozások tevékenységeit.” A Bizottság azonban mindeddig egyetlen olyan innovatív közbeszerzési rendszert sem vett fel az üzleti akcelerátorszolgáltatások közé, amely kapcsolatba hoznáa kkv-támogató eszköz kedvezményezettjeit uniós ügynökségekkel vagy nemzeti intézményekkel.

103

A különböző üzleti akcelerátorszolgáltatásokat kevésbé vették igénybe: a felmérésben szereplő kedvezményezettek között a részvételi arány az EIC Akadémia 12%-ától a kereskedelmi vásárok és konferenciák 40%-áig terjedt (lásd: 12. ábra). Ezt részben magyarázza, hogy egyes szolgáltatásokat csak 2017 végén, csaknem négy évvel az eszköz bevezetése után indítottak el.

A kkv-támogató eszköz eredményességét nem értékelték, és az Európai horizontban betöltendő szerepe még meghatározásra vár

104

Annak érdekében, hogy időben inputtal tudjon szolgálni az új rendelet kidolgozásához, a Bizottság – a kiforrott adatok hiánya ellenére (lásd: 13. ábra) – több értékelést is elvégzett a kkv-támogató eszköz első éveiben, mégpedig a következőket:

• a kkv-támogató eszköz félidős értékelése, amelyet 2017 februárjában közzétettek, tehát még azelőtt, hogy a 2. szakaszban folyó innovációs projektek bármelyike is befejeződött volna;
• a Horizont 2020 keretprogram 2017 májusában közzétett félidős értékelése, amelyre ugyancsak vonatkoznak a fenti pont megszorításai;
• az Európai horizont 2018 júniusában közzétett hatásvizsgálata. Eddig az időpontig mindössze kb. 200 vállalkozás fejezte be a 2. szakaszban folytatott innovációs projektjét, ráadásul rendszerint több évbe telik, míg jelentkeznek egy innovációs projekt tényleges hatásai.

105

A program újdonsága és a korábbi eredményekkel kapcsolatos információk hiánya folytán a kkv-támogató eszközt nem a 2. szakaszba tartozó projektek alapján, hanem kizárólag az inputok és az 1. szakasz befejezett projektjei alapján értékelték. Hasonló körülmények között készültek az Európai horizont program keretében megvalósuló EIC kialakítása céljából végzett konzultációk, illetve független jelentések (lásd: II. melléklet). Ezért a Bizottság az EIC Európai horizont keretében történő kialakítását nem alapozhatta a kkv-támogató eszköz végrehajtásának, az elért eredményeknek és a kifejtett hatásoknak az átfogó elemzésére.

Beruházási források bevonása a kkv-támogató eszközből nyújtott finanszírozáson túl

106

A kkv-támogató eszköz egyik célkitűzése, hogy megkönnyítse a magántőkéhez való hozzáférést és kapcsolatot alakítson ki az uniós támogatású pénzügyi eszközökkel³¹. A 743/2013/EU tanácsi határozat értelmében „a tervek között szerepel a pénzügyi eszközökkel […] való összekapcsolás például azáltal, hogy az 1. és/vagy 2. szakaszt sikeresen teljesítő kkv-k elsőbbséget fognak élvezni a pénzügyi források egy elkülönített részén belül”.

A Bizottság csak korlátozott ismeretekkel rendelkezik a kedvezményezettek általános finanszírozási igényeiről, és nem társította azokat uniós pénzügyi eszközökkel

107

Az EASME nem gyűjt szisztematikusan információkat a 2. szakasz kedvezményezettjeinek azon további pénzügyi igényeiről, amelyek projektjeik teljes körű kidolgozásához szükségesek. Az EASME legutóbb 2016-ban mérte fel ezeket az igényeket, de nem tett fel kérdéseket arra nézve, hogy milyen finanszírozási forrást részesítenek előnyben, illetve hogyan tervezik felhasználni a támogatást.

108

2018-ban a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság felkérte az EBB-t, hogy készítsen a kkv-támogató eszköz kedvezményezettjei számára elérhető finanszírozási lehetőségekről szóló tanulmányt, amelyet azután az Európai horizont hatásvizsgálatának háttéranyagaként használtak fel³². Az EBB a jelentést előzetes értékelésekre és a kedvezményezettek egy mintáján végzett felmérésre alapozta. A minta azonban nem volt reprezentatív, és csak 24 kedvezményezett válaszolt a felmérésre. Következésképpen a jelentés csak korlátozott betekintést nyújt a kkv-támogató eszköz kedvezményezettjeinek tényleges pénzügyi igényeibe.

109

Reprezentatív felmérésünk (lásd: I. melléklet) szolgált némi információval a 2. szakasz kedvezményezettjeinek pénzügyi szükségleteiről. Konkrétan:

• a válaszadók háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy átlagosan 7,1 millió euró összegű kiegészítő finanszírozásra van szüksége;
• a kiegészítő finanszírozást igénylő válaszadók 70%-a jelezte, hogy érdeklődika magán kockázatitőke-befektetés iránt, míg 48%-uk tudja elképzelni olyan adósságinstrumentum igénybevételét, mint a kölcsön vagy a hitelkeret.

110

A kívánt finanszírozási típus a vállalkozás fejlettségétől függően eltér: a fiatal kkv-k a régebbieknél jobban érdeklődnek a tőkeinjekciók iránt (lásd: 14. ábra).

111

A kkv-támogató eszköz kedvezményezettjei zömének kiegészítő finanszírozásra lenne szüksége innovációs törekvései támogatásához és innovációs projektjei piacra juttatásához. A Bizottság azonban csak korlátozott ismeretekkel rendelkezik a kedvezményezettek pénzügyi igényeiről.

112

Az Unió a 2014–2020-as többéves pénzügyi kereten belül számos pénzügyi eszközt vezetett be a kkv-k innovációjának támogatására³³. A kedvezményezettek körében végzett felmérés válaszadóinak 64%-a azonban nem tudott ezekről az eszközökről.

113

A kkv-támogató eszköz kedvezményezettjei számára elérhető finanszírozási lehetőségekről szóló EBB-jelentés³⁴ az alábbi következtetéseket vonta le, amelyeket a kedvezményezettek körében végzett felmérésünk és a kedvezményezettekkel folytatott interjúink is megerősítettek:

• A kkv-támogató eszköz kedvezményezettjei finanszírozási hiánnyal szembesülnek, amikor a projektjeik kilépnek a 2. szakaszból.
• A vissza nem térítendő támogatások kedvező piaci jelzést adnak a magán tőkebefektetőknek.
• A pénzügyi eszközökről rendelkezésre álló információk túlságosan szerteágazóak, illetve a magán- és állami tőkebefektetők kevéssé kommunikálnak egymással.

114

A szakértői tanácsadó csoport egy 2016-os jelentése³⁵ rámutatott a különböző uniós pénzügyi intervenciók közötti szinergiák hiányára, valamint arra, hogy a kkv-támogató eszközt össze kell hangolni más közbefektetőkkel annak érdekében, hogy a 2. szakasz lezárását követően jobban ki tudják elégíteni a projektek forrásigényét.

115

Elemeztük az EBB és az EBA által kezelt uniós finanszírozású kockázati tőke kedvezményezettjeinek listáját, és megállapítottuk, hogy 2018 végéig a kkv-támogató eszköz kedvezményezettjei közül csak 16. részesült ilyen pénzügyi támogatásban (nyolcuk került ki a 2. szakaszból). Öt esetben a pénzügyi eszköz forrásainak bevonására a kkv-támogató eszközből nyújtott támogatás odaítélése előtt került sor.

116

A kkv-támogató eszköz egyik célja a kezdetektől fogva az volt, hogy kapcsolatot alakítson ki az uniós finanszírozású pénzügyi eszközökkel. A Bizottság azonban vajmi keveset tett e probléma megoldása érdekében: nem különített el forrásokat a kkv-támogató eszköz kedvezményezettjei számára, és a kedvezményezettek kevéssé ismerik az uniós finanszírozású pénzügyi eszközöket.

A kedvezményezettek vonnak be további beruházásokat, de Unió-szerte eltérő mértékben

117

A kkv-támogató eszköz keretében kötött támogatási megállapodások nem írnak elő beszámolási kötelezettséget a kedvezményezettek számára projektjük befejezését követően. Az EASME a kedvezményezettek helyzetének további alakulását ehelyett úgy követi nyomon, hogy a kkv-támogató eszközből nyújtott támogatás lezárását követően ezt a két, külső vállalkozók által kezelt adatbázist használja forrásként:

• 1. forrás: a kkv-támogató eszköz kedvezményezettjei által mobilizált beruházások értékelésére szolgál. Az adatbázist beruházási fordulókra vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkkal töltik fel. E forrás megbízhatóságának értékeléséhez a 2. szakasz 30 kedvezményezettjéből összeállított véletlen mintát vizsgáltunk, és ez megerősítette az online elérhető információkból nyert számadatokat.
• 2. forrás: a kkv-támogató eszköz kedvezményezettjeinek a forgalom, a nettó jövedelem, a pénzforgalom és a foglalkoztatás szintje tekintetében nyújtott teljesítménye időbeli alakulásának értékelésére szolgál.

118

A közvetlenül a kedvezményezettektől gyűjtött információk az önbeszámolók részrehajló volta miatt alkalmasint kevésbé megbízhatóak lehetnek. Emellett a harmadik felektől származó információk felhasználása még költséghatékonyabb is. Ugyanakkor mindkét felhasznált információforrás hiányos, mivel:

• Az 1. forrás alábecsüli a kkv-támogató eszköz kedvezményezettjei által ténylegesen bevont befektetéseket, mivel nem ismeretes az adósság, illetve tőkeinjekció formájában megvalósuló, online nem közzétett befektetések összegének nagysága.
• A 2. forrás a kkv-támogató eszköz kedvezményezettjeinek csupán mintegy 60%-ára vonatkozóan nyújt teljes körű információt³⁶.

119

Az online rendelkezésre álló információk szerint a beruházások támogatáshoz viszonyított aránya 2,9 a 2. szakasz azon kedvezményezettjei esetében, akik 2014-ben és 2015-ben a kkv-támogató eszközből támogatásban részesültek, és 2017-ben kiléptek innovációs projektjeikből. A 15. ábra azt mutatja, hogyan alakult a kiegészítő beruházási források kedvezményezettek általi bevonása a kkv-támogató eszközből nyújtott támogatás odaítélését követő években.

120

Ezek az adatok nem tartalmazzák az interneten nem nyilvánosságra hozott befektetési fordulókat, például a kisebb tőkeinjekciók többségét és szinte az összes olyan kölcsöntőkét, amelyet bankok, alapok és más pénzügyi szereplők biztosítottak. A 2. szakasz kedvezményezettjei által mobilizált beruházások mindössze 11%-a nyilvánosan hozzáférhető az interneten.

121

Emlékeztetőül: a 2. szakasz kedvezményezettjei zömének (felmérésünk válaszadói 78%-ának) kijelentése szerint a 2. szakaszból származó finanszírozás segített nekik abban, hogy innovációs igényeik kielégítésére további finanszírozást mozgósítsanak. Ennek alapján a kedvezményezettek tényleges beruházásmobilizáló képessége feltételezhetően nagyobb, mint ahogy arra az online rendelkezésre álló információkból következtetni lehet.

122

A harmadik felektől (1. forrás, lásd: 117. bekezdés) származó és a projektbeszámolók során gyűjtött adatok által megerősített információk szerint a kkv-támogató eszköz kedvezményezettjei kedvező tendenciákat mutatnak a strukturális növekedés terén, mivel a támogatási kérelem benyújtása után a vállalkozások mintegy 75%-a növelte működési bevételeit, 67%-uk pedig növelte a létszámát.

123

Az eredményes üzleti hírszerzési stratégia kidolgozásához megbízható adatokon alapuló, átfogó hatásmutatókra, valamint a projektjavaslatokat benyújtó és támogatásra kiválasztott vállalkozások teljes körű automatizált profilalkotására van szükség. Ez elősegíthetné a következőket:

• a részvételi minták és a potenciális egyensúlyhiányok azonosítása;
• a hatásmutatók összekapcsolása a résztvevői klaszterekkel, értékes információkkal szolgálva arra nézve, hogy miként lehet maximalizálni az eszköz átfogó hatását.

124

A megerősített EIC kísérleti projekt keretében a kkv-támogató eszköz a vállalati profilalkotást érintő fejlesztéseket vezetett be, hiszen az új igazgatási űrlapok információt gyűjtenek a korábbi befektetési körökről, a pályázók pénzügyi adatairól és tulajdonosi szerkezetéről. Az érdekeltek neméről azonban mindeddig nem gyűjtöttek szisztematikusan információkat a pályázatbenyújtási szakaszban, pedig a bírálóbizottság tagjai ezt a kritériumot is értékelik.

125

Jelentős különbségek vannak a részt vevő országok között: a 2. szakasz kedvezményezettjei Észak- és Nyugat-Európában több magánforrást tudnak bevonni, mint a dél- és kelet-európai kkv-k (lásd: 16. ábra)³⁷. Az ilyen egyensúlytalanságokat részben az ezen országok között a kockázatitőke-piacok tekintetében fennálló különbségek magyarázzák.

126

A kedvezményezettek körében végzett felmérésünk eredményei arra engednek következtetni, hogy a földrajzi elhelyezkedés meghatározó tényező, amely befolyásolja a vállalat hajlandóságát arra, hogy tulajdonviszonyt megtestesítő és/vagy adósságbefektetést keressen. Az északi országokban és az Egyesült Királyságban a válaszadók 84%-a szándékozik tőkeinjekciós lehetőséget keresni, míg Spanyolországban 54%, Olaszországban pedig 42% ez az arány.

127

A kkv-támogató eszköz szakértői tanácsadó csoportja felvetette a piaci alapú eszközök használata terén az országok és kultúrák között mutatkozó eltérések kérdését, és javasolta az európai környezet feltérképezését „a potenciális társberuházókkal kapcsolatos ismereteink pontosítása, valamint annak felmérése érdekében, hogy a határokon átnyúló módon működő szereplők képesek-e enyhíteni a finanszírozási hiányokat, amikor a nemzeti rendszerek nem képesek erre. A platformok és egyes konkrét események segíthetik ezt a folyamatot”³⁸.

128

A 3. kép a kedvezményezett országokba irányuló, 10 millió eurót meghaladó kiegészítő beruházások áramlását mutatja, származási országok szerinti bontásban. A 2. szakasz kedvezményezettjei által indított 1,8 milliárd euró összegű beruházásból (lásd: 119. bekezdés) hozzávetőleg 400 millió euró egyesült államokbeli, míg 181 millió euró kínai székhelyű befektetőktől származik. A 2. szakaszban beruházást megvalósító legnagyobb egyéni befektető székhelye az Egyesült Államokban található, és az öt legnagyobb (50 millió euró feletti) beruházásból hármat Unión kívüli befektetők támogatásával valósítottak meg.

Következtetések és ajánlások

129

Megállapításunk szerint a kkv-támogató eszköz eredményesen segíti a kkv-kat innovációs projektjeik kidolgozásában, illetve az uniós „márkajelzés” segíti a vállalkozásokat abban, hogy további forrásokat tudjanak bevonni a tevékenységük finanszírozásába. Nem teremtődött azonban kapcsolat az uniós finanszírozású pénzügyi eszközökkel, pedig azok segíthetnék a kedvezményezetteket abban, hogy felfejlesszék és piacra jutassák innovációs projekteiket. Az eszköz 1. és 2. szakasza egyaránt eredményes támogatást nyújt a kkv-knak, bár az 1. szakasz aránytalanul magas igazgatási költségekkel jár. Az eszközt a Bizottság megfelelő szakértelemmel kezeli. Az ismételten benyújtott pályázatok nagy száma és az erőforrások korlátai hátráltatták a kiválasztási eljárást és az üzleti akcelerátorszolgáltatások kifejlesztését.

130

Valamennyi ajánlás egyben alkalmazandó a kkv-támogató eszköz Európai horizonton belüli utódjára is.

A megfelelő kedvezményezettek megcélzása

131

Az azonban, hogy az eszköz célkitűzéseit és célcsoportját igen tágan határozták meg, és hogy az eszköz végrehajtása során változtatásokra került sor, bizonytalanságot szült az érdekelt felek körében. A vállalatok jelenlegi profilja megfelel a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalatok tudományos modelljének, de az eszköz olyan kkv-kat is finanszíroz, amelyek finanszírozása piaci alapon is megvalósulhatott volna (lásd: 28–39. bekezdés).

Földrajzi lefedettség

132

Az eszközben való részvétel országonként jelentősen eltér, részben a Bizottság hatáskörén kívül eső tényezők miatt, de azért is, mert a nemzeti kapcsolattartó pontok és az Enterprise Europe Network eltérő szintű támogatást nyújt (lásd: 43. és 45. bekezdés, valamint 5. ábra). A Bizottság korlátozott költségvetéssel rendezvényeket és kommunikációs tevékenységeket szervezett, de marketingje és kommunikációja nem volt sem strukturált, sem eléggé célzott ahhoz, hogy a megfelelő vállalatokat érje el (lásd: 40–58. bekezdés).

1. ajánlás. A kommunikációs stratégia tökéletesítése és a nemzeti kapcsolattartó pontok támogatásának javítása, különösen a legalacsonyabb részvételi szinttel rendelkező tagállamok esetében

Javasoljuk, hogy a Bizottság:

1. összpontosítson jobban a marketing- és kommunikációs stratégiára annak érdekében, hogy ráirányítsa a megcélzott kkv-k figyelmét az eszköz, illetve az Európai horizont keretében a helyébe lépő utódeszköz által kínált finanszírozási lehetőségekre,
2. nyújtson több támogatást a kkv-kkal foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontoknak és az Enterprise Europe Network-nek azáltal, hogy előmozdítja a társaktól való tanulásra irányuló projekteket és a bevált gyakorlatok megosztását, valamint biztosítja, hogy a kkv-kkal foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatának már a következő keretprogram kezdetén nyújtanak támogatást.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2021

A projektek kiválasztása

133

Az eszköz élettartama alatt tökéletesítették az értékelési és kiválasztási eljárásokat, különösen hasznos változást jelent a legjobb ajánlat kiválasztásában az, hogy a projektajánlatokat ismertetni kell egy bírálóbizottság előtt, ami ugyanakkor beilleszthető a támogatás odaítéléséhez előirányzott időkeretbe is (lásd: 65–69. bekezdés).

134

A távértékelés során adott pontszámokban eltérések jelentkeznek, ami részben a források korlátozottságával és a benyújtott pályázatok nagy számával magyarázható. Az értékelők képzésének megítélése kedvező, ám üdvözlendő lenne, ha több szinten érkeznének további visszajelzések. Az alkalmazott informatikai eszközök nem felelnek meg a célnak, és veszélyeztetik az értékelési folyamatot (lásd: 61–64., illetve 70–73. bekezdés);

135

A sikertelen pályázatok újbóli benyújtása sokat és egyre többet von el az igazgatásra és értékelésre fordítható erőforrásokból, és növeli az adminisztratív költségeket. Ezenkívül rontja a sikeres pályázatok arányát, ami csökkenti a részvételi hajlandóságot (lásd: 74–79. bekezdés).

2. ajánlás. A kiválasztási rendszer tökéletesítése

Az erőforrások optimális felhasználása és a legjobb páyázatok hatékony kiválasztásának biztosítása érdekében a Bizottság a következő módokon finomítsa a kiválasztási eljárást:

1. hagyjon több időt a távértékelőknek munkájuk elvégzéséhez;
2. hozzon létre kétirányú információs csatornát a távértékelők és a bírálóbizottság tagjai között, hogy az utóbbiak hozzáférhessenek a távértékeléshez, és visszajelzést adjanak az előbbieknek munkájuk minőségéről;
3. fejlesszen ki célzott informatikai eszközöket az értékelési folyamat megbízható irányítása érdekében;
4. korlátozza, hogy hány alkalommal lehet ugyanazt a pályázatot benyújtani, így felszabadítva azokat az erőforrásokat, amelyeket jelenleg a több, egymást követő határnapon benyújtott pályázatok újbóli értékelése emészt fel;
5. a kiváló innovációs projektekkel rendelkező kkv-k részvételének ösztönzése érdekében a Bizottság tegye közzé a projektpályázatonkénti sikerességi arányt.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2021

A támogatás eredményessége a kkv-támogató eszköz egyes szakaszaiban

136

Az 1. szakaszban nyújtott támogatás eredményes a gyors kiválasztási folyamatnak, a kedvezményezettek által élvezett uniós „márkajelzésnek” és az üzleti akcelerátorszolgáltatásokhoz való hozzáférésnek köszönhetően. Emellett az 1. szakasz számos innovatív vállalkozást vonzott az uniós programba. Ugyanakkor az eszköz igazgatása szempontjából túlzott terhet ró a Bizottságra, továbbá vannak olyan országok, ahol már léteznek hasonló programok (lásd: 81–89. bekezdés). Az 1. szakasz 2019 szeptemberével megszűnt.

137

A kkv-támogató eszköz 2. szakasza eredményes támogatást nyújt a kedvezményezetteknek, és jelenlegi formájában valamennyi érdekelt fél nagyon kedvezően ítéli meg. Olyan uniós „márkajelzést” biztosít, amely a vállalkozásokra és projektjeikre irányítja a figyelmet, segíti őket, hogy további beruházási forrásokat tudjanak bevonni, és hozzáférést biztosít a személyre szabott tanácsadás uniós hálózatához és üzleti akcelerátorszolgáltatásokhoz (lásd: 91–94. bekezdés).

3. ajánlás. A kkv-knak az 1. szakaszban nyújtott támogatás kiváltása és a 2. szakaszban adott támogatás előtérbe helyezése

A Bizottság:

1. javasolja a tagállamoknak, hogy a Bizottság egy az 1. szakaszhoz hasonlatos programot irányítson;
2. biztosítson a program kedvezményezettjeinek hozzáférést személyre szabott tanácsadáshoz, üzleti akcelerátorszolgáltatásokhoz, valamint uniós márkajelzéshez;
3. őrizzen meg egy, a 2. szakaszhoz hasonlatos programot az Európai horizont keretében megvalósuló EIC-n belül és hasznosítsa az EIC kísérleti projekt eredményeit.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2021

138

Noha a személyre szabott tanácsadás és az üzleti akcelerátorszolgáltatások alkalmasak arra, hogy felerősítsék az eszköz hatásait, de a túlságosan késői bevezetés miatt nem eléggé ismertek, és csak a kkv-k csekély hányada vette igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Kevés az erre a célra elkülönített forrás, illetve a szolgáltatások lehetnének testre szabottabbak, és jobban figyelembe vehetnék a keresleti oldal igényeit (lásd: 95–103. bekezdés).

4. ajánlás. Az üzleti akcelerátorszolgáltatások megerősítése

A Bizottság – megfelelő források célzott elkülönítésével – erősítse meg az üzleti akcelerátorszolgáltatásokat a következők céljából:

1. testreszabottabb üzleti akcelerátorszolgáltatások nyújtása;
2. a szolgáltatások népszerűsítése a kedvezményezettek körében célzott kommunikációs megközelítés alkalmazásával;
3. a keresleti oldal igényeinek jobb figyelembe vétele azáltal, hogy kapcsolatrendszert alakít ki a nagy magánvállalkozásokkal és innovatív projektekre irányuló közbeszerzéseket hirdet meg.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2022

Beruházási források bevonása a kkv-támogató eszközből nyújtott finanszírozást követően

139

A kkv-támogató eszköz kedvezményezettjei zömének kiegészítő finanszírozásra van szüksége innovációs törekvései támogatásához és innovációs projektjei piacra juttatásához. A Bizottság azonban keveset tett annak érdekében, hogy az Unió által támogatott pénzügyi eszközöket társítson a finanszírozási igényekhez, és nem tárta fel a nemzeti fejlesztési bankokkal való együttműködés lehetőségeit. Ráadásul a kedvezményezettek általában nem tudnak az Unió által finanszírozott pénzügyi eszközökről, míg a Bizottság csak korlátozott ismeretekkel rendelkezik a kedvezményezettek pénzügyi igényeiről. A kedvezményezettek számára elérhető finanszírozási lehetőségekről szóló EBB-jelentés megerősítette, hogy a pénzügyi eszközökről túlságosan szétszórtan állnak rendelkezésre információk, illetve kevés a kommunikáció a magán- és állami tőkebefektetők között (lásd 107–116. bekezdés).

5. ajánlás. A pénzügyi eszközökkel való kapcsolat létrehozása

A Bizottság:

1. rendszeresen gyűjtsön információkat a kkv-támogató eszköz kedvezményezettjei számára az innovációs projekt végrehajtása során szükségessé váló finanszírozás összegéről és típusáról;
2. hívja fel a kedvezményezettek figyelmét a különböző uniós és nemzeti szintű pénzügyi eszközök létezésére, és adjon számukra tanácsot azzal kapcsolatban, hogy melyek felelnek meg legjobban a pénzügyi igényeiknek;
3. legyen azzal a kkv-támogató eszköz kedvezményezettjeinek segítségére a forrásbevonásban, hogy megleli és elősegíti az uniós finanszírozású pénzügyi eszközökkel kapcsolatos szinergiákat;
4. működjön együtt a tagállamokkal és a nemzeti fejlesztési bankokkal az olyan tagállami finanszírozású pénzügyi eszközök előmozdítása érdekében, amelyek megfelelhetnek az kkv-támogató eszköz kedvezményezettjei pénzügyi igényeinek.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2022

A jelentést 2019. december 10-i luxembourgi ülésén fogadta el az Alex Brenninkmeijer számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet– Módszertan

• közokiratok és bizottsági belső dokumentumok, például jogalapok, iránymutatások, hatásvizsgálatok, értékelési és monitoringjelentések, jogalkotási aktusokra irányuló javaslatok, közlemények, állásfoglalások és egyéb vonatkozó dokumentumok dokumentumalapú áttekintése;
• különböző forrásokból (CORDA, Business Objects, innovációs eredménytábla és keresőrobotos feltérképezés) származó adatok elemző áttekintése;
• online kérdőívek, amelyeket 2019 márciusában küldtek ki az alábbiaknak:
• 390 véletlenszerűen kiválasztott kedvezményezett és sikertelen, de kiválósági pecsétben részesült pályázó, 71%-os válaszadási aránnyal (ez az arány a 2. szakasz kedvezményezettjei esetében 88%);
• 158 véletlenszerűen kiválasztott távértékelő, 96%-os válaszadási aránnyal;
• 32 nemzeti innovációs ügynökség vagy hasonló szerv, 100%-os válaszadási aránnyal;
• tájékozódó látogatások minisztériumoknál, innovációs ügynökségeknél, nemzeti kapcsolattartó pontoknál, az EEN-nél, kedvezményezetteknél és más érdekelt feleknél Bulgáriában, Dániában, Franciaországban, Romániában, Szlovéniában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban;
• az innováció különböző területeiről érkező független szakértőkből álló bizottság;
• interjúk a kkv-támogató eszközhöz kapcsolódó innováció területén tevékenykedő különböző szakértőkkel, például a bírálóbizottság tagjaival, a Horizont 2020 keretprogram kkv-k innovációjával foglalkozó szakértői tanácsadó csoportjának tagjaival, tanácsadó cégek képviselőivel;
• megfigyelőként való részvétel a projektek bírálóbizottság előtti ismertetése során (a 2. szakasz kiválasztási folyamatának második fázisa) és egy, az üzleti akcelerátorszolgáltatásokról szóló rendezvényen;
• interjúk a Bizottság (DG RTD, DG CONNECT, EASME és REA), valamint az EBB és az EBA munkatársaival.

II. melléklet– Statisztika

Forrás: Európai Számvevőszék, az EASME adatai alapján.

III. melléklet– Ötlettől az Európai horizont keretében megvalósuló EIC-re irányuló javaslatig

• 2015 júniusában, az „A new start for Europe: Opening up to an ERA of Innovation” (Új kezdet Európa számára: nyitás az innováció korszaka felé) című EKT konferencián vetette fel a Bizottság először az Európai Innovációs Tanács ötletét.
• A Bizottság 2016 tavaszán ötletpályázati felhívást tett közzé az EIC kísérleti projektjének megtervezéséhez való hozzájárulás céljából. E nyilvános konzultáció révén a Bizottság összegyűjtötte „az érdekelt felek véleményét a diszruptív, piacteremtő innovációról, a jelenlegi innovációtámogatási környezet hiányosságairól és az EIC lehetséges hatásköréről”³⁹.
• 2016. július 13-án a Bizottság műhelytalálkozót szervezett a magán-, a kutatási és a közszférából érkező több mint 100 érdekelt fél részvételével az ötletpályázati felhívás eredményeinek megvitatására⁴⁰.
• 2016 novemberében a Bizottság elindította az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezést, amelynek célja, hogy egyetlen keretbe fogja össze az induló, illetve a tevékenységüket bővíteni kívánó vállalkozásokat támogató meglévő és új intézkedéseket⁴¹.
• A Bizottság 2017 januárjában létrehozta az Európai Innovációs Tanács magas szintű innovátori munkacsoportját, amelynek feladata, hogy támogatást nyújtson az EIC fejlesztéséhez. A vállalkozókból, befektetőkből és innovációs szakértőkből álló csoport 2017 márciusa és 2018 decembere között hat alkalommal ülésezett, és 2018 januárjában elkészítette a „Főbb ajánlások teljes gyűjteménye” című dokumentumot⁴².
• A Bizottság 2018. június 7-én előterjesztette az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot⁴³. A javaslatot hatásvizsgálat⁴⁴ kísérte.

Betűszavak és rövidítések

BAS: üzleti akcelerátorszolgáltatások

DG RTD: az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága

EAG: a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó szakértői tanácsadó csoport

EASME: Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség

EEN: Enterprise Europe Network (Európai Vállalkozási Hálózat)

EBB: Európai Beruházási Bank

EIC: Európai Innovációs Tanács

EBA: Európai Beruházási Alap

EIS: európai innovációs eredménytábla

KP: keretprogram

GDP: bruttó hazai termék

H2020: Horizont 2020

IT: információtechnológia

TPK: többéves pénzügyi keret

NCP: nemzeti kapcsolattartó pont

NIA: nemzeti innovációs ügynökség

K+F: kutatás-fejlesztés

SBIR: kisvállalkozások innovatív kutatásainak támogatását szolgáló program (USA)

Kkv-támogató eszköz: uniós pénzügyi eszköz kis- és középvállalkozások számára

Kkv: kis- és középvállalkozás

Fogalomtár

Társult ország: Olyan harmadik ország, amely részes fele valamely, az Európai Unióval kötött nemzetközi megállapodásnak. A társult országok ugyanazon feltételek mellett vesznek részt a Horizont 2020 keretprogramban, mint az uniós tagállami illetőségű jogalanyok.

Kedvezményezett: Az uniós költségvetésből vissza nem térítendő támogatásban vagy kölcsönben részesülő természetes vagy jogi személy.

Vegyesfinanszírozás: A támogatások és hitelek, illetve az állami és magánforrásból származó tőkejuttatások ötvözése a finanszírozás során.

Áttörést hozó innováció: Technológiai újdonságot vagy új üzleti modellt bevezető termék, szolgáltatás vagy eljárás, amely paradigmaváltást eredményez és jelentős versenyelőnyt teremt.

Pályázati felhívás: A potenciális kedvezményezetteket pályázatok benyújtására felhívó dokumentum, amelyet a meghatározott célkitűzéseket megvalósító projektek kapcsán finanszírozási szándékát bejelentő közigazgatási intézmény tesz közzé.

Határnap: Egy adott finanszírozási fordulóra vonatkozó pályázatok végső benyújtási időpontja.

Diszruptív innováció: Vezető vállalkozások és technológiák kiszorításával, új értékrendszer bevezetésével az adott piaci állapotot megzavaró szolgáltatás vagy eljárás.

Európai innovációs eredménytábla: Az uniós tagállamok, egyéb európai országok és a szomszédos régiók innovációs teljesítményének összehasonlító elemzése.

Pénzügyi eszköz: Az uniós költségvetésből tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, hitelek vagy garanciák, illetve más kockázatmegosztási eszközök formájában kapott pénzügyi támogatás.

Nemzeti kapcsolattartó pont: Valamely uniós tagállamának vagy egy kutatási keretprogram társult államának kormánya által felállított és finanszírozott nemzeti szervezet, amely az adott országon belül segítséget és iránymutatást nyújt a Horizont 2020 program pályázóinak és kedvezményezettjeinek.

Résztvevői portál: a Horizont 2020 pályázóinak és kedvezményezettjeinek indított egyablakos online felület, amely segít a finanszírozási lehetőségek megtalálásában, dokumentumokhoz és útmutatásokhoz való hozzáférésben, ajánlatok benyújtásában, valamint a támogatások és a szakértői szerződések papírmentes kezelésében. Lásd: http://ec.europa.eu/research/participants/portal.

Az ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a piacszabályozás és versenyalapú gazdaság ellenőrzésére szakosodott, Alex Brenninkmeijer számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara végezte Raphael Debets kabinetfőnök, John Sweeney ügyvezető, Juan Antonio Vazquez Rivera feladatfelelős, valamint Alvaro Garrido‑Lestache Angulo, Wayne Codd és Marco Montorio számvevők támogatásával.

Balról jobbra: John Sweeney, Marco Montorio, Raphael Debets, Juan Antonio Vazquez Rivera, Wayne Codd, Alex Brenninkmeijer, Alvaro Garrido-Lestache Angulo.

Végjegyzetek

¹ Az Unió 9. kutatási és innovációs keretprogramjának (Új európai horizont) hatásvizsgálata.

² The vital 6 per cent. How high-growth innovative businesses generate prosperity and jobs (A létfontosságú 6 százalék, avagy hogyan teremtenek jólétet és munkahelyeket a gyorsan növekvő innovatív vállalkozások), 2009 – NESTA (Nemzeti Tudományos, Technológiai és Művészeti Alapítvány).

³ Henrekson, M. & Johansson, D. 2010. Gazelles as job creators: a survey and interpretation of the evidence (A gazella vállalkozások mint munkahelyteremtők: vizsgálat és a bizonyítékok értelmezése). Small Business Economics, 35., 227–244., 240. o.

⁴ A Bizottság közleménye: EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, COM(2010) 2020.

⁵ http://ec.europa.eu/research/innovation-union/index_en.cfm

⁶ Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról.

⁷ Uo.

⁸ http://ec.europa.eu/research/bitlys/h2020_associated_countries.html

⁹ https://www.sbir.gov/about/about-sbir.

¹⁰ COM(2018) 435, A Horizont Európa keretprogram létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat, 2018. június.

¹¹ 2019 áprilisában a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes általános megállapodásra jutott a Horizont Európa keretprogramról.

¹² A hitelképtelenséget az EIC a gyakori kérdések között az „elegendő finanszírozási forrás bevonására való képtelenség”-ként határozza meg.

¹³ Például a projektek tőkefinanszírozással történő pénzügyi támogatása, illetve a más felhívások vagy programok kapcsán elvégzett kiválasztási eljárások részleges elfogadása.

¹⁴ A garanciaeszközökkel (20/2017) és a kockázati tőkével (17/2019) foglalkozó számvevőszéki különjelentések.

¹⁵ Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról.

¹⁶ A szakértői tanácsadó csoport 2014. évi jelentése a kkv-k innovációjáról.

¹⁷ https://sbir.nih.gov/reauthorization#eligibilityDiv

¹⁸ A Nesta „A look at business growth and contraction in Europe” című, 11/02. sz. munkadokumentuma.

¹⁹ Az 1291/2013/EU rendelet a „Horizont 2020” létrehozásáról.

²⁰ A 2013/743/EU tanácsi határozat (14) preambulumbekezdése.

²¹ Az EU-13 tagállamai alatt értendő Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia és Szlovénia, míg az EU-15-öt az Európai Unió fennmaradó 15 tagállama alkotja.

²² https://ec.europa.eu/growth/industry/innovation/facts-figures/scoreboards_hu

²³ „Evaluation of the SME instrument and the activities under Horizon 2020 Work Programme Innovation in SMEs” (A kkv-támogató eszköz és a kkv-k innovációjára vonatkozó Horizont 2020 munkaprogram keretében végzett tevékenységek értékelése), 2017. február.

²⁴ http://ec.europa.eu/research/participants/data/support/ncp/h2020-standards-principles_en.pdf

²⁵ 28/2018. sz. különjelentés: „A Horizont 2020 keretprogramban bevezetett, egyszerűsítést célzó intézkedések többsége könnyítést jelentett a kedvezményezettek számára, ám még mindig vannak fejlődési lehetőségek”.

²⁶ http://www.access4smes.eu/project/#_goal

²⁷ A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról.

²⁸ „The Impact of Direct Support to R & D and Innovation in Firms”, Compendium of Evidence on the Effectiveness of Innovation Policy Intervention, 2012. augusztus.

²⁹ SBA Office of Investment & Innovation on SBIR, 2016. december.

³⁰ A Bizottság 2018. május 15-i C(2018) 3051 közleménye.

³¹ Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról.

³² EBB Innovfin tanácsadó csoport: „Improving Access to Finance for Beneficiaries of the SMEI” (2018. március).

³³ Többek között: „Kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférésre irányuló kezdeményezés” (InnovFin) a Horizont 2020 keretében; „Finanszírozáshoz való hozzáférés kkv-k számára (COSME); Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA).

³⁴ EBB Innovfin tanácsadó csoport: „Improving Access to Finance for Beneficiaries of the SMEI” (2018. március).

³⁵ Horizont 2020, a kkv-k innovációjával foglalkozó szakértői tanácsadó csoport 2016. évi éves jelentése.

³⁶ Forrás: EASME.

³⁷ Forrás: Európai Számvevőszék elemzése, az EASME adatai alapján. A grafikonon nem szerepelnek azok az országok, amelyek esetében a keresőrobotos feltérképezés nem talált további beruházást.

³⁸ Horizont 2020 keretprogram, a kkv-k innovációjával foglalkozó szakértői tanácsadó csoport, „Konzultáció az Unió 2018–2020-as stratégiai munkaprogramjáról”, 2016. június.

³⁹ Ideas for an EIC, Overview of Responses to the Call for Ideas (Ötletek egy Európai Innovációs Tanácsról: az ötletpályázati felhívásra adott válaszok áttekintése), 2016.

⁴⁰ Ideas for an EIC - Summary of a validation workshop with stakeholders held on 13 July 2016 (Ötletek egy Európai Innovációs Tanácsról. Az érdekelt felekkel tartott 2016. július 13-i validálási műhelytalálkozó összefoglalója).

⁴¹ COM(2016) 733 final, a Bizottság közleménye: „Európa új éllovasai: az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés”, 2016. november

⁴² „Europe is back: Accelerating breakthrough innovation” (Európa újra lendületben: az úttörő innováció felgyorsítása), Európai Innovációs Tanács magas szintű innovátori munkacsoportja, 2018. január.

⁴³ COM(2018) 435 final, A Horizont Európa keretprogram létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat, 2018. június.

⁴⁴ SWD(2018) 307 final, Bizottsági szolgálati munkadokumentum: hatásvizsgálat, 2018. június.

Kronológia

Esemény	Dátum
Az ellenőrzési feladatterv elfogadása / az ellenőrzés megkezdése	2019. január 22.
A jelentéstervezet hivatalos megküldése a Bizottságnak (illetve más ellenőrzött szervezetnek)	2019. november 6.
A végleges jelentés elfogadása az egyeztetési eljárás után	2019. december 10.
A Bizottság (illetve más ellenőrzött szervezet) hivatalos válaszainak beérkezése az összes uniós nyelven	2019. január 16.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2020

PDF	ISBN 978-92-847-4145-8	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/0542	QJ-AB-19-025-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-4157-1	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/785801	QJ-AB-19-025-HU-Q

SZERZŐI JOGI NYILATKOZAT

© Európai Unió, 2020

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licensz alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és üzenete nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni. Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licenszét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alatt található intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.