Uniós szellemitulajdon-jogok: A védelem nem teljes mértékben megbízható

Összefoglaló

I A szellemitulajdon-jogok létfontosságú szerepet töltenek be az Unió gazdaságában. A szellemitulajdonjog-intenzív iparágak állítják elő az Unió bruttó hazai termékének közel 45%-át, 6,6 billió euró értékben, és ezek az iparágak biztosítják a foglalkoztatás 29%-át. Az Európai Bizottság és más uniós szervek együttműködnek a tagállamok hatóságaival, hogy biztosítsák a szellemitulajdon-jogok védelmét, amely az egységes piac sikerének egyik kulcsfontosságú tényezője.

II Az Európai Bizottság feladata, hogy jogalkotási javaslatokat tegyen az uniós szellemitulajdon-jogok bejegyzését és érvényesítését érintő folyamatokra és eljárásokra vonatkozóan. Feladata továbbá annak biztosítása, hogy ezeket az intézkedéseket megfelelően végrehajtsák, valamint hogy iránymutatást nyújtson a tagállamok számára. Az uniós védjegyek és formatervezési minták lajstromozását az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala végzi. Az uniós földrajzi jelzések lajstromozási kérelmeinek jóváhagyásáért és az uniós szellemitulajdon-jogok érvényesítésének ellenőrzéséért a tagállami hatóságok a felelősek.

III Ellenőrzésünk keretében az uniós védjegyek, formatervezési minták és földrajzi jelzések egységes piacon belüli védelmét értékeltük a 2017 és 2021 közötti időszakra nézve. Az ellenőrzésre egyrészt azért kerítettünk sort, mert korábban még nem végeztünk a szellemitulajdon-jogok védelmére vonatkozó ellenőrzést, másrészt azért, mert a Bizottságnak ezen a téren 2019-re kellett volna befejeznie főbb kezdeményezéseit. A szellemitulajdon-jogok nem megfelelő védelme kihat az Unió világgazdasági versenyképességére. Ajánlásokat fogalmazunk meg a célból, hogy tökéletesíteni lehessen a szellemitulajdon-jogok szabályozási keretét, illetve e keret végrehajtását és érvényesítését.

IV Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság biztosította-e a fent említett szellemitulajdon-jogok védelméhez szükséges jogalkotási és támogató intézkedéseket. Felkerestük a Bizottságot, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát és öt tagállamot, hogy értékeljük, hogyan hajtották végre a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó uniós szabályozási keretet, és hogy megfelelően hajtották-e végre a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének ellenőrzését.

V Általános következtetésünk az, hogy a szellemitulajdon-jogok védelmére vonatkozó uniós keretrendszer általában véve szilárd és megbízható, bár továbbra is jellemzik hiányosságok.

VI Megállapítottuk, hogy a Bizottság megfelelő jogalkotási és támogatási intézkedéseket vezetett be az uniós védjegyek védelme érdekében. Az uniós formatervezési mintákra vonatkozó jogszabályok azonban nem teljes körűek és elavultak, és hiányosságok állnak fenn a földrajzi jelzésekre vonatkozó jogszabályokban is. Emellett megállapítottuk, hogy a védjegyek és formatervezési minták uniós díjainak meghatározását nem szabályozza egyértelmű módszertan.

VII Jóllehet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által az uniós védjegyekkel és formatervezési mintákkal kapcsolatban végzett irányítás általában véve megfelelő, hiányosságokat tártunk fel az elszámoltathatósági keretrendszerben, valamint a finanszírozási, ellenőrzési és értékelési rendszerekben. Emellett a tagállamokban és a Bizottságnál hiányosságok mutatkoztak az Unió földrajzi jelzésekre vonatkozó keretrendszerének végrehajtásában is.

VIII A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv tagállami végrehajtása nem volt egységes, és a vámhatósági érvényesítésre irányuló ellenőrzések végrehajtásában is mutatkoztak hiányosságok,

IX A következő ajánlásokat tesszük a Bizottságnak:

• teljesítse ki és frissítse a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó uniós szabályozási kereteket;
• értékelje a díjak meghatározására vonatkozó irányítási rendszert és módszertant;
• dolgozzon ki kezdeményezéseket az uniós földrajzi jelzések rendszereinek tökéletesítésére;
• tökéletesítse a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére szolgáló keretet.

X Javasoljuk, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala:

• tökéletesítse az európai együttműködési projektek finanszírozási, ellenőrzési és értékelési rendszereit.

Bevezetés

Mit nevezünk szellemitulajdon-jognak?

01 A szellemitulajdon-jog (IPR) valamely kereskedelmi célra felhasznált szellemi alkotáshoz fűződő jog, amely alkotás lehet például találmány, irodalmi és képzőművészeti alkotás, formatervezési minta és szimbólum, név vagy kép¹. A szellemitulajdon-jogok védelmének köszönhetően az alkotók elismerést szerezhetnek és megakadályozhatják műveik jogosulatlan felhasználását, illetve az abból származó haszon szerzését. E jogvédelem egyben szavatolja a felhasználók és a fogyasztók számára az áruk minőségét és biztonságát.

02 A szellemi tulajdon két kategóriába sorolható: 1) a szerzői jog pl. irodalmi művekre, filmekre és zenére vonatkozik, az 2) ipari tulajdonjogok pedig a szabadalmakra, védjegyekre, formatervezési mintákra, földrajzi jelzésekre és üzleti titkokra. Ellenőrzésünk középpontjában a védjegyek, a formatervezési minták és a földrajzi jelzések álltak; ezek főbb jellemzőit az 1. ábra foglalja össze.

03 A szellemitulajdon-jogok védelme kulcsfontosságú elem, amelynek köszönhetően az Unió versenyképes lehet a világgazdaságban. A szellemitulajdonjog-intenzív iparágak az Unió teljes gazdasági tevékenységének (GDP) közel 45%-át adják, 6,6 billió euró értékben, és az Unió teljes foglalkoztatásának 29%-át biztosítják. A hamisított termékek azonban a becslések szerint az Unió éves teljes behozatalának 6,8%-át (121 milliárd euró) teszik ki, és a legális gazdaságban 83 milliárd euró árbevétel kiesését és 400 000 munkahely elvesztését okozzák².

A szellemitulajdon-jogok uniós szabályozási kerete

04 A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó uniós szabályozási keret az uniós rendeleteken, irányelveken és a szellemi tulajdonra vonatkozó meglévő nemzetközi megállapodásokon alapul. A rendszer valamennyi uniós tagállamban védelmet biztosít, és így egységes uniós rendszert hoz létre, amely uniós és nemzeti szellemitulajdon-jogokból áll. A szellemitulajdon-jogok védelmének nemzetközi és uniós sarokköveit a 2. ábra és az I. melléklet mutatja be.

A szellemitulajdon-jogok bejegyzésének uniós eljárása

05 A szellemi tulajdon uniós bejegyzése az összes uniós tagállamban védi a jogosultak jogait. A szerzői jogvédelemhez nincs szükség bejegyzésre. Európai szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivatalnál lehet bejegyezni. Az uniós védjegyek és formatervezési minták lajstromozását az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) végzi. Erre irányuló kérelmet a világ bármely országából bármely magánszemély vagy vállalat benyújthat, egységes módon, díjfizetés ellenében. A bejegyzési eljárás különböző lépéseit a 3. ábra mutatja be.

06 Az uniós földrajzi jelzések bejegyzése – amely jelenleg csak a mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre, borokra és szeszes italokra vonatkozik – különbözik az uniós védjegyek és formatervezési minták lajstromozásától. A földrajzi jelzések esetében az illetékes tagállami hatóságok vesznek részt a kérelmezési eljárásban, és a kérelmeket az uniós termelők vagy termelői csoportok nyújtják be (lásd: 4. ábra).

A szellemi tulajdonhoz fűződő uniós jogok érvényesítése

07 Az innováció és a beruházások előmozdításához, valamint a hamisítás megakadályozásához szükség van a szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítésére. A hamisítás összetett probléma, amely egyre nagyobb méreteket ölt. A luxuscikkek mellett egyre több mindennapi termék is a hamisítók látókörébe kerül. A hamisított gyógyszerekkel és egészségügyi termékekkel kereskedő bűnözők gazdasági károkat okoznak, és a Covid19-világjárványt is sikerült gyorsan kihasználniuk³.

08 A Bizottság több eszközt is kidolgozott a hamisítás és az egyéb szellemitulajdonjog-sértés elleni küzdelem szolgálatára. A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv (IPRED)⁴ célja a jogszabályi rendszerek harmonizálása azt biztosítandó, hogy a belső piacon magas szintű, egyenértékű és egységes védelem érvényesüljön. A szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló rendelet⁵ eljárási szabályokat állapít meg a vámhatóságok számára a szellemitulajdon-jogok vámfelügyelet vagy vámellenőrzés alatt álló áruk tekintetében történő érvényesítésére vonatkozóan, míg az uniós vámügyi cselekvési terv célja a szellemitulajdon-jogok külső határokon történő megsértése elleni küzdelem a 2018 és 2022 közötti időszakban⁶: ez utóbbi négy stratégiai célkitűzést tartalmaz (lásd: 5. ábra).

A szellemitulajdon-jogok védelmében tevékeny fő érdekelt felek az Unióban

09 Az Európai Bizottság és más uniós szervek együttműködnek a tagállamokkal annak biztosításában, hogy a szellemitulajdon-jogok megfelelő védelemben részesüljenek az Unióban.

10 A Bizottság a felelős a következőkért (lásd: 1. háttérmagyarázat):

1. jogszabály kezdeményezése az európai szellemitulajdon-jogok megteremtésére az egységes védelem biztosítása érdekében; a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó uniós jogszabályok harmonizálását és tökéletesítését szolgáló javaslatok kidolgozása;
2. a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó uniós jogszabályok nemzeti hatóságok általi megfelelő átültetésének és végrehajtásának ellenőrzése; kötelezettségszegési eljárások kezdeményezése tagállamok ellen;
3. a szellemitulajdon-jogok jogsértésekkel szembeni eredményes védelmének felügyelete az egységes piacon; a kkv-k és azok védelmének támogatása, valamint a tagállamok közötti információcsere és együttműködés elősegítése;
4. az uniós jogi keretrendszer hiányosságainak azonosítása, hogy azok megoldhatók legyenek, valamint annak biztosítása, hogy globális szinten egyenlő versenyfeltételek álljanak rendelkezésre.

11 Fontos szerepet játszik az EUIPO is, mint az uniós védjegyek és formatervezési minták bejegyzéséért felelős uniós ügynökség. Az EUIPO együttműködik az Unió nemzeti és regionális szellemi tulajdoni hivatalaival, amelyek a nemzeti védjegyek és formatervezési minták bejegyzéséért felelősek. Emellett a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja (a továbbiakban: a megfigyelőközpont), amely az EUIPO égisze alatt működik, számos feladatot lát el a kutatás, a tudatosságnövelés, a bevált gyakorlatok terjesztése és a szellemitulajdon-jogok valamennyi típusának érvényesítéséhez nyújtott támogatás terén. A termékhamisítás és a szellemitulajdonjog-sértés elleni küzdelem támogatására az Europol⁷ és az EUIPO 2016-ban egyesítették erőiket, és létrehozták a szellemi tulajdon elleni bűncselekményekkel foglalkozó koordinált koalíciót, amely az Europolon belül működik.

12 A nemzeti védjegyeket és formatervezési mintákat a tagállamok szellemi tulajdoni hatóságai kezelik. Az uniós földrajzi jelzésekkel kapcsolatos kérelmek megfelelőségét az illetékes nemzeti szervek elemzik, majd jóváhagyásra megküldik azokat a Bizottságnak. A szellemitulajdonjog-sértésekre irányuló határellenőrzésért a vámhatóságok felelősek, míg a szellemitulajdon-jogok belföldi megsértéseinek felderítése más bűnüldöző szervek, elsősorban a rendőrség feladata. Egyes tagállamokban nemzeti jogszabályok alapján a vámhatóságot is fel lehet hatalmazni arra, hogy járjanak el a belső piacon már forgalomba hozott és a szellemitulajdon-jogok megsértésével gyanúsítható áruk kapcsán.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

13 Az ellenőrzés keretében értékeltük, hogy az egységes piacon megfelelően védik-e az uniós védjegyekkel, uniós formatervezési mintákkal és földrajzi jelzésekkel kapcsolatos szellemitulajdon-jogokat. A szerzői jogokra és a szabadalmakra az ellenőrzés nem terjedt ki. Különösen arra összpontosítottunk, hogy a szellemitulajdon-jogok uniós szabályozási kerete megfelelő védelmet biztosít-e a gondos pénzgazdálkodás és a nyilvános elszámoltathatóság elvével összhangban, és hogy a fenti uniós szellemitulajdon-jogokat megfelelően érvényesítik-e. Ellenőrzési munkánk a 2017 januárjától 2021 áprilisáig tartó időszakra terjedt ki.

14 Az ellenőrzésre egyrészt azért kerítettünk sort, mert korábban még nem végeztünk a szellemitulajdon-jogok védelmére vonatkozó ellenőrzést, másrészt azért, mert a Bizottságnak 2019-re kellett volna befejeznie a védjegyekre vonatkozó uniós keretrendszerrel kapcsolatos jelentős kezdeményezéseit. A szellemitulajdon-jogok védelme emellett kulcsfontosságú az Unió világgazdasági versenyképessége és az innováció előmozdítása szempontjából. Az ellenőrzés célja olyan ajánlások megfogalmazása volt, amelyek révén tökéletesíthető a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós keretrendszer és annak érvényesítése.

15 Az ellenőrzés a következőkre kereste a választ:

1. a Bizottság biztosította-e a szükséges, szellemitulajdon-jogokra vonatkozó szabályozási keretet;
2. a Bizottság, az EUIPO és a tagállamok megfelelően végrehajtották-e az uniós védjegyekre, formatervezési mintákra és földrajzi jelzésekre vonatkozó szellemitulajdon-jogi szabályozási keretet;
3. a tagállamok megfelelően hajtották-e végre a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének ellenőrzését.

16 Az ellenőrzés több forrásból gyűjtötte bizonyítékait:

1. a vonatkozó jogszabályok, jelentések, adatok és statisztikák dokumentumalapú ellenőrzése és elemzése, mintavétel, valamint az ellenőrzöttek által rendelkezésre bocsátott dokumentumok vizsgálata;
2. interjúk a Bizottság (GROW, TAXUD és AGRI főigazgatóság), az OLAF, az EUIPO (ezen belül a megfigyelőközpont), az Europol és öt tagállam (Görögország, Franciaország, Litvánia, Magyarország és Románia) érintett munkatársaival; a kiválasztást mennyiségi kockázati kritériumok alapján végeztük.

Észrevételek

A szellemitulajdon-jogok általános szabályozási keretének megbízhatósága kívánnivalót hagy maga után

Az uniós védjegyjogi keretrendszer érvényben van, de az irányelvet nem ültették át maradéktalanul

17 A védjegyekről szóló irányelv célja a nemzeti és uniós védjegyrendszereken belüli fő eljárási szabályok összehangolása. Ahhoz, hogy a védjegyek bejegyeztetése és adminisztratív kezelése könnyebbé váljon, elengedhetetlen az eljárásokra vonatkozó rendelkezések összehangolása⁸. E cél elérése érdekében az olyan anyagi jogi védelmi követelményeknek, mint a védjegy bejegyeztetésére és a védjegyoltalom fenntartására vonatkozó feltételek, általánosan minden tagállamban azonosnak kell lenniük. Ehhez szükséges, hogy az uniós védjegyekre vonatkozó jogi keret teljes, naprakész és uniós szinten összehangolt legyen.

18 A dokumentumalapú bizonyítékok vizsgálata és a Bizottság képviselőivel folytatott megbeszélések alapján úgy ítéljük meg, hogy a védjegyekről szóló irányelvet a kiválasztott tagállamok közül kettő (Magyarország és Litvánia) átültette (II. melléklet). Az átültetés fő határideje ugyan 2019. január 14. volt, ám a kiválasztott tagállamok közül Görögország, Franciaország és Románia esetében az átültetés késedelmet szenvedett⁹ és nem volt teljes körű.

Hiányosságok az EUIPO irányítási és elszámoltathatósági keretrendszerében

19 Az Európai Parlament mentesítési eljárása az ügynökségek finanszírozási struktúrájától függően alkalmazandó, az Unió költségvetési rendeletében meghatározottak szerint¹⁰. Mint teljes mértékben önfinanszírozó ügynökség, az EUIPO ki van zárva az Európai Parlament mentesítésének köréből; a mentesítést ehelyett annak költségvetési bizottsága adja meg¹¹. A mentesítési eljárás figyelembe veszi a pénzügyi kimutatások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó éves ellenőrzésünket is, amely adott esetben ajánlásokat tartalmaz a szervezet működésében fellépő hiányosságok orvoslására. Ezenkívül ez a mentesítési eljárás az EUIPO időszakonkénti külső értékelésére, valamint a funkciók és felelősségi körök három szerv – az EUIPO irányításáért és a költségvetés végrehajtásáért felelős ügyvezető igazgató, az éves munkaprogram elfogadásáért felelős igazgatótanács és a költségvetési bizottság – közötti szétválasztására támaszkodik¹².

20 Az uniós védjegyekről szóló rendeletben (EUTMR) foglalt elszámoltathatósági szabályok értelmében az EUIPO az Európai Parlament és az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja az elfogadott éves munkaprogramot, éves jelentést, többéves stratégiai programot (ötévente) és az EUIPO éves beszámolóját. Az EUIPO ügyvezető igazgatója eszmét cserél az Európai Parlament jogi bizottságával a 2025.évi többéves stratégiai programról. Az igazgatótanács konzultál a Bizottsággal az EUIPO éves munkaprogramjáról, és annak elfogadásakor köteles figyelembe venni a Bizottság véleményét¹³.

21 Az uniós védjegyekről szóló rendelet az Európai Parlament és a Bizottság korlátozott részvételéről rendelkezik. Ennek megfelelően az a korlátozott befolyás, amellyel a Bizottság és az Európai Parlament az EUIPO igazgatótanácsának vagy költségvetési bizottságának határozataira bír, a szabályozó ügynökségek függetlenségének gondolatából ered. Így sem a Bizottságnak, sem az Európai Parlamentnek nincs ellenőrző befolyása az igazgatótanács vagy a költségvetési bizottság döntéseire, amit az is mutat, hogy az EUIPO költségvetési rendeletét a Bizottság két képviselőjének ellenszavazata mellett fogadták el¹⁴.

22 Az EUIPO pénzügyi szabályzatjavaslatáról szóló 1/2019. sz. véleményünkben külön aggodalmunknak adtunk hangot az EUIPO mentesítési eljárásával kapcsolatban, és megismételtük azon javaslatunkat, hogy az EUIPO ne a költségvetési bizottság, hanem az Európai Parlament által lefolytatott általános költségvetési és mentesítési eljárás hatálya alá tartozzon, mivel bevételei az uniós jogon alapuló hatósági jogkör gyakorlásából származnak. Következetesen azt az álláspontot képviseltük, hogy valamennyi uniós szervre ugyanazokat elszámoltathatósági elveket kell alkalmazni¹⁵. Osztja ezt az aggodalmat az Európai Parlament Kutatószolgálatának tanulmánya is¹⁶, amelynek megállapítása szerint olyan hivatalos eljárás híján, amelynek révén a teljes mértékben önfinanszírozó ügynökségeknek ajánlásokat lehetne tenni, az elszámoltathatóság továbbra is gondot okoz.

23 A megfelelő elszámoltathatóság biztosítása érdekében, amely magában foglalja a független működést is, egyértelműen meg kell határozni a felelősségek megosztását, ebben az esetben az igazgatótanács és a költségvetési bizottság között. Ezenkívül a vezető testületek tagjai semmi más olyan kapcsolatot nem ápolhatnak, amely lényegesen befolyásolná szerepüket¹⁷. Az EUIPO igazgatótanácsa és költségvetési bizottsága tagállamonként egy-egy képviselőből, az Európai Parlament egy képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből áll. Összesen 30 szavazati joggal rendelkező tag van.

24 Az igazgatóság és a költségvetési bizottság összetétele ugyan megfelel az uniós védjegyekről szóló rendelet előírásainak, megjegyeztük azonban, hogy a két testület képviselői között nagy az átfedés: a 30 szavazati joggal rendelkező tag, illetve póttag közül 26 mindkét testületnek tagja. Megítélésünk szerint ezért ilyen körülmények között az egyén azon képességét, hogy valamely szerepkörben ítélkezzen vagy cselekedjen, csorbíthatja vagy befolyásolhatja másodlagosan betöltött szerepe. Ez a helyzet, valamint a külső mentesítési eljárás hiánya hiányosságot okoz az irányítási rendszerben, mivel ugyanazok a személyek (vagy a póttagok) döntenek mind a költségvetés elfogadásáról, mind a végrehajtást érintő mentesítési eljárásáról.

25 Az uniós védjegyekről szóló rendelet kötelezte a Bizottságot, hogy első alkalommal 2021. március 24-ig értékelje az EUIPO és munkafolyamatai hatását, eredményességét és hatékonyságát. Ez az értékelés folyamatban van, és az eredmények 2022 végére várhatók.

Az uniós mintaoltalmi keret elavult és hiányos

26 A formatervezési mintákról szóló irányelv a tagállamok formatervezési mintaoltalmi jogszabályainak közelítését¹⁸ tűzte ki célul egy uniós mintaoltalmi rendszer létrehozása érdekében. E cél megvalósítása érdekében az uniós formatervezési mintákra vonatkozó jogi keretnek teljesnek, naprakésznek és uniós szinten összehangoltnak kell lennie.

27 Az uniós formatervezési minta „egységes jellegű”, ami azt jelenti, hogy az egész Unióban azonos hatállyal bír. Alapvető fontosságú a formatervezési minták nemzeti, illetve uniós lajstromozási rendszerének összehangolása, mivel uniós formatervezési minta bejegyzése iránti kérelem esetén elsőbbséget élveznek a lajstromozott nemzeti formatervezési minták.

28 A formatervezési mintákra vonatkozó uniós szabályozási keret hiányos és elavult, ami a gyakorlatban számos eltérést eredményez az uniós és a nemzeti rendszerek között, valamint a tagállamok körében. Ez a helyzet jogbizonytalansághoz vezet a formatervezési minták különböző tagállamokban történő lajstromozásakor. A Bizottság külső értékelést, nyilvános konzultációt és hatásvizsgálatot végzett, és jelenleg is dolgozik a formatervezési mintákra vonatkozó szabályozási keret frissítésén. A fent azonosított hiányosságokat valószínűleg egy új jogalkotási javaslat kidolgozása révén fogják orvosolni.

29 Az értékelés szerint az átültetési folyamat 2004. június 1-jén valamennyi tagállamban befejeződött. Az értékelés számos fontos hiányosságot tárt fel: ezekkel foglalkozni kell ahhoz, hogy a nemzeti és az uniós lajstromozási rendszereket teljesen össze lehessen hangolni. Ellenőrzésünk több olyan szempontot is feltárt, amely indokolja, hogy a Bizottság felülvizsgálja az Unió formatervezési mintákra vonatkozó keretét.

30 Megállapításunk szerint a kiválasztott tagállamokban nem hangolták össze a nemzeti és az uniós formatervezésiminta-oltalmi kereteket: a tagállamok eltérő eljárásokat és határidőket alkalmaztak a bejelentési, vizsgálati, közzétételi és lajstromozási folyamatok során (lásd: V. melléklet). A bejelentési eljárásokkal kapcsolatban a következő különbségeket állapítottuk meg:

1. A bejelentéseket elektronikusan vagy papíron lehet benyújtani. 2020-ban a legtöbb bejelentést elektronikusan nyújtották be (EUIPO 98,17%, Litvánia78%, Magyarország 50%, Románia 23%), Görögország és Franciaország pedig kizárólag elektronikus bejelentéseket fogadott el.
2. Az EUIPO lehetőséget biztosít a lajstromozott uniós formatervezési minták bejelentőinek, hogy bizonyos feltételek mellett éljenek a „gyorsított eljárás” lehetőségével (2020-ban a lajstromozott uniós formatervezési minták 38,7%-a esetében éltek ezzel a lehetőséggel). Franciaország és Románia szintén kínál gyorsabb lajstromozási eljárást. A többi kiválasztott tagállam azonban nem alkalmaz hasonló eljárásokat.

31 A formatervezési minták nemzeti és uniós rendszere között egyéb eltéréseket is észleltünk, nevezetesen:

1. más-más szerv illetékes a fellebbezési eljárásokat illetően: a tagállamokban ezekért a nemzeti bíróságok, az EUIPO-nál a fellebbezési tanács a felelős;
2. a díjak és a díjszabás struktúrája nincsen összehangolva (lásd: VI. melléklet);
3. a nemzeti szellemi tulajdoni hivatalokat nem kötelezik közvetítés és választottbíráskodás biztosítására.

32 Azt is megállapítottuk, hogy a formatervezési minták nyomtatott leírása és ábrázolása nincs szabványosítva, az uniós formatervezési mintákról szóló rendelet és a formatervezési mintákról szóló irányelv pedig nem rendelkezik arról, hogy a formatervezési minták leírása vagy ábrázolása történhessen olyan szokásos technológiák, mint a 3D-s képalkotás vagy videó segítségével.

33 Az uniós formatervezési mintákról szóló rendelet bejegyzés nélküli uniós formatervezésiminta-oltalmat biztosít egyes, rendszerint rövid piaci életű termékekre nézve, amelyek esetén a lajstromozási alakszerűségek terhe nélküli oltalomszerzés előnyt jelent, míg az oltalom időtartamának csekélyebb a jelentősége. Ilyen jellegű oltalmat a kiválasztott tagállamok egyike sem kínál – Románia kivételével, ahol létezik a „nem lajstromozott formatervezési minták adatbázisa” (egyelőre bejegyzések nélkül).

34 Megállapítottuk, hogy a formatervezési mintákra vonatkozó jogszabály az öt kiválasztott tagállam közül négyben kiterjed a termék javításához használt pótalkatrészekre. Az uniós formatervezési mintákról szóló rendelet és Magyarország kizárja ezt a védelmet (javítási záradék). Az 1. táblázat az ellenőrzött tagállamok és az EUIPO közötti különbségeket mutatja be.

35 Megállapítottuk, hogy az uniós és a nemzeti lajstromozási rendszerek körében különböző lehetőségek vannak a formatervezési minták közzétételének elhalasztására, így többek között különbségek állnak fenn a halasztás lehetséges időtartamát és a díjakat illetően(2. táblázat).

A szellemitulajdon-jogi díjak szerkezete nem tükrözi a valós költségeket

Hiányzik az uniós díjak meghatározására vonatkozó egyértelmű módszertan

36 Az uniós védjegyekre és formatervezési mintákra vonatkozó díjakat az európai uniós védjegyről szóló rendelet és a formatervezési mintaoltalmi díjakról szóló rendelet határozza meg. A díjak megállapításának kritériumai¹⁹ megkövetelik, hogy:

1. a díjakból származó bevétel elvben elegendő legyen ahhoz, hogy a Hivatal (EUIPO) költségvetése egyensúlyban legyen;
2. megvalósuljon az európai uniós védjegyrendszer és a nemzeti védjegyrendszerek párhuzamossága és egymást kiegészítő jellege;
3. az uniós védjegy jogosultjainak jogait hatékonyan érvényesítsék a tagállamokban.

37 Amint azt a 22/2020. sz. különjelentésünkben megjegyeztük, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, az Európai Értékpapír-piaci Ügynökség és az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja teljes mértékben kiszámítja szolgáltatásai költségeit, amelyek az általuk felszámított díjak alapjául szolgálnak. Ellenőriztük a díjak megállapítására vonatkozó kritériumok alkalmazását, és megállapítottuk, hogy az EUIPO jelentős többletet (308,75 millió euró) halmozott fel 2020-ban, amint azt a mérlege mutatja (lásd: 6. ábra). Észrevételeztük azt is, hogy bár az EUIPO díjainak összege és szerkezete társadalmi, pénzügyi és gazdasági kritériumokon alapul, ezek azonban nem biztosítják az átláthatóságot a költségfedezet tekintetében, ami pedig szükséges annak értékeléséhez, hogy az EUIPO mennyire hatékony az alaptevékenységeiben. Ennek megfelelően az egységköltség szerkezete jelentősen eltér a díjszerkezettől, az egységköltség pedig jelentősen eltér a díjtól.

38 Az 1/2019. sz. véleményben felvetettük²⁰, hogy az EUIPO a Bizottsággal együtt megvizsgálhatná annak lehetőségét, hogy a költségvetési többleteket az európai vállalkozások kutatási és innovációs tevékenységét támogató pénzügyi eszközök javára használják fel. A költségvetési többlet felhasználására példa az Ideas Powered for Business SME Fund (Kkv-alap) elnevezésű kezdeményezés, amely 20 millió eurós támogatási rendszert biztosít az európai kkv-k számára, hogy oltalomban részesítsék szellemitulajdon-jogaikat.

39 Összehasonlító elemzésünkből emellett az derült ki, hogy jelentősek az eltérések az uniós díjak és az öt kiválasztott tagállam nemzeti hatóságai által felszámított díjak között (3. táblázat). Megállapítottuk például, hogy a tulajdonjogok bejelentésének és megújításának uniós díjai legalább háromszorosan meghaladták a legdrágább nemzeti díjakat (Franciaország).

40 Elemeztük az EUIPO által az Európai Bizottsághoz benyújtott információkat, az Európai Parlament 2013-as tanulmányát (The income of fully self-financed agencies and EU budget), a 2010. évi INNO-tec tanulmányt, a 2011. évi Max Planck-tanulmányt, valamint az Európai Bizottság 2009-es és 2013-as hatásvizsgálatait és értékelését). Ezekben a dokumentumokban nem találtunk elemzést a díjak mértéke, azok kritériumai és az EUIPO által kínált szolgáltatások közötti kapcsolatról, sem pedig az uniós díjak minimális szintjének olyan meghatározását, amely összeegyeztethető lenne a nemzeti védjegyrendszerekkel.

41 Az elemzés alapján úgy ítéljük meg, hogy bár a díjak rögzítésének vannak meghatározott kritériumai, ám nincsen egyértelmű módszertan az uniós díjak szerkezetének és összegének meghatározására, és az így kialakult díjszint mellett többlet halmozódik fel. A jelentős többletek felhalmozódása ellentmond a kiegyensúlyozott költségvetés eléréséhez szükséges elégséges mérték elvének is, amelyet a rendelet előír. A Max Planck-tanulmány rámutatott, hogy a felhasználói szervezetek bírálták a díjak átláthatóságának hiányát.

A magas díjakból nem hatékony ellentételezési mechanizmus következik

42 Az EUIPO köteles²¹ egy ellentételezési mechanizmus révén kompenzálni a tagállamokat az uniós védjegyrendszerben való részvételükből eredő többletköltségeikért, amennyiben az EUIPO-nak az adott évben nem keletkezik költségvetési hiánya. A 2018-as, 2019-es és 2020-as évek esetében aktiválták az ellentételezési mechanizmust (lásd: 7. ábra).

43 A bejelentési díj fedezi a nemzeti védjegyek lajstromozási költségeit. Megállapítottuk, hogy Litvánia esetében az ellentételezési mechanizmus által kompenzált összeg hasonló, mint a bejelentési díj. 2020-ban az ellentételezési hozzájárulás 310 000 euró volt, a bejegyzett nemzeti védjegyek száma pedig 1771. Ebből adódóan az egy bejegyzett nemzeti védjegyre eső ellentételezési hozzájárulás 175 euró volt, a litván védjegy bejelentési díjához (180 euró) hasonló összeg.

44 Az európai uniós védjegyről szóló rendelet éves fő teljesítménymutatókat (KPI-k) állapított meg az ellentételezési összeg tagállamok közötti elosztására. E fő teljesítménymutatók eredményeit a tagállamok az EUIPO ePlatform eszközén rögzítik az egyes nemzeti szellemi tulajdoni hivatalok nyilatkozatával együtt. Megállapítottuk, hogy az EUIPO nem hajtott végre ellenőrzéseket a nemzeti szellemi tulajdoni hivatalok által bejelentett, az ellentételezési összegek elosztását meghatározó adatok pontosságára nézve. Az EUIPO ezt a nyilatkozatot elegendőnek tartja a tagállamok által az ePlatformon rögzített statisztikák módszertanának, kiszámításának és pontosságának igazolására.

45 Megállapítottuk, hogy az ellentételezési összegek kiszámításának alapjául szolgáló fő teljesítménymutatók nem SMART-mutatók, azaz nem specifikus, mérhető, elérhető, releváns és időhöz kötött mutatók (lásd: 2. háttérmagyarázat). Ezenfelül az ellentételezési mechanizmus nem biztosítja, hogy az érintett nemzeti hatóságok megfelelő kompenzációt kapjanak a felmerült többletköltségekért, mivel az ellentételezési összegeket nem a saját költségvetésükbe, hanem a nemzeti költségvetésekbe utalják.

A földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós keretrendszer a mezőgazdasági termékekre korlátozódik

46 A földrajzi jelzéseket alkalmazó ágazatokra három, a következő területeket felölelő uniós földrajzi jelzési rendszerre vonatkozik: a) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, b) borok és c) szeszes italok.

47 Megállapítottuk, hogy a bejegyzésre vonatkozó alapvető szabályok és elvek általában összhangban vannak. Megállapítottuk azonban, hogy a mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó földrajzi jelzések rendszere nem terjed ki a WTO mezőgazdasági megállapodása alapján mezőgazdasági terméknek minősülő áruk teljes körére. A nem mezőgazdasági termékek (kézműves termékek és ipari minták) bejegyzésére sincs uniós rendszer, jóllehet egyes tagállamok rendelkeznek az ilyen termékek oltalmára szolgáló nemzeti jogszabályokkal. Az összes termékre vonatkozó uniós szintű oltalmi rendszer hiánya megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a termékek védelmének biztosítását, mivel a nemzeti oltalmi rendszerek önmagukban nem elegendőek.

A szellemitulajdon-jogi keretek végrehajtása megfelelő, bár akadnak hiányosságok

Az EUIPO egyes hibák dacára nagyrészt helyesen hajtja végre az uniós védjegyekre és formatervezési mintákra vonatkozó keretrendszereket

48 A lajstromozási eljárásokat és a kapcsolódó tevékenységeket értékelve úgy véljük, hogy az EUIPO megfelelően hajtja végre az európai uniós védjegyről, illetve az uniós formatervezési mintákról szóló rendeletet. A bejelentési, vizsgálati, közzétételi és lajstromozási folyamatok ISO 9001 és ISO 10002 tanúsítvánnyal rendelkeznek, és az EUIPO minőség-ellenőrzési rendszert is bevezetett, amelynek része a megfelelésre vonatkozó fő teljesítménymutatók és értékek meghatározása.

49 Az európai uniós védjegyről szóló rendelet végrehajtásában azonban a következő hiányosságokat tártuk fel.

50 Az európai uniós védjegyről szóló rendelet megteremti annak lehetőségét, hogy az EUIPO hozzon létre közvetítői központot az uniós védjegyekkel és a lajstromozott uniós formatervezési mintákkal kapcsolatos viták békés rendezésére. Az EUIPO ugyan létrehozta az alternatív vitarendezési szolgálatot, amely ingyenes közvetítői szolgáltatásokat nyújt a fellebbezési eljárásokhoz, ennek azonban nem része észrevételezési és felszólalási eljárás.

51 Az EUIPO-val kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek képviselőinek törvényes felhatalmazással kell rendelkezniük arra, hogy nemzeti szellemitulajdon-jogi ügyekben képviselőként járjanak el. Megállapítottuk, hogy a képviselővé válás feltételei az egyes ellenőrzött tagállamokban eltérnek, ami egyenlőtlen feltételeket teremt a képviselőként eljárni kívánók számára.

52 Az európai uniós védjegyről szóló rendelet és az uniós formatervezési mintákról szóló rendelet létrehozta az uniós védjegyek és lajstromozott uniós formatervezési minták nyilvántartását, és kötelezővé tette a védjegyek és formatervezési minták nyilvántartásba való bejegyzését. A nyilvántartások pontosságának és teljességének ellenőrzése céljából kockázat-alapú kiválasztás után ellenőriztünk egy 20 uniós védjegyből és hat lajstromozott uniós formatervezési mintából álló mintát. A bejegyzett védjegyek esetében találtunk példát helytelen uniós védjegystátuszra (hat mintába felvett védjegy), eljárási hibára (egy védjegy) és kihagyásra (öt védjegy). A lajstromozott uniós formatervezési minták esetében a teljesség hiánya egy mintába felvett elem esetében a bejelentés második nyelvét érintette. Az általunk feltárt hiányosságok eredményeként az EUIPO 522 olyan bejegyzést talált a nyilvántartásban, amely következetlenséget tartalmazott; ezeket egyenként vizsgálják és manuálisan javítják ki. Az EUIPO belső kontrollmechanizmust is be kíván vezetni a szükséges adategységesség és -pontosság biztosítására.

53 Az EUIPO felhasználók körében elvégzett 2019-es felmérésének eredménye azt mutatta, hogy a felhasználók egyre kevésbé elégedettek a fellebbezési tanács határozatainak következetességével (az elégedettségi arány 53% alatt van). A döntéshozatal következetessége fontos elem, amely hozzájárul az uniós védjegyek és lajstromozott uniós formatervezési minták rendszerének harmonizációjához. A joghatósági szervek határozatainak nagyobb mértékű következetessége nagyobb hatékonyságot eredményezne a rendszerben azáltal, hogy csökkenne a fellebbezések és az Európai Bíróság Törvényszékénél lefolytatott peres eljárások szükségessége.

A tagállamok számára nyújtott bizonyos pénzügyi támogatások kritériumait hiányosságok jellemzik

54 Az európai uniós védjegyről szóló rendelet értelmében és a gondos pénzgazdálkodás elveivel összhangban az EUIPO feladata, hogy a nemzeti védjegyek és formatervezési minták területén a gyakorlat és az eszközök konvergenciájának előmozdítása érdekében megvalósítsa az uniós intézmények és a nemzeti szellemi tulajdoni hivatalok közötti együttműködést.

55 A nemzeti szellemi tulajdoni hivatalok elsősorban az éves együttműködési megállapodásokban szerepelő európai együttműködési projektek révén működnek együtt az EUIPO-val. Számos fontos együttműködési projektet hajtottak vagy hajtanak végre az EUIPO és a nemzeti szellemi tulajdoni hivatalok szoros bevonásával. Az EUIPO 2020 óta egyes együttműködési projektekhez az egyes kedvezményezettek számára külön-külön kiszámított egyösszegű átalányok révén járul hozzá.

56 Az uniós költségvetési rendelet értelmében az egyösszegű átalánynak olyan tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszeren kell alapulnia, amely biztosítja a gondos pénzgazdálkodást. Az uniós költségvetési rendelet nem ad iránymutatást az egyösszegű átalányok kiszámításának módszertanára vonatkozóan.

57 Megállapítottuk, hogy az EUIPO által az egyösszegű átalányok kiszámítására alkalmazott módszertan (VII. melléklet) a következő hiányosságokat tartalmazta:

1. az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai mindössze egy évre vonatkoztak;
2. a tevékenységek besorolása nem különbözteti meg kellőképpen a különböző projekttípusokat, így hasonló egyösszegű átalányokat ítéltek oda különböző tevékenységekre;
3. az átlagos napidíj kiszámításakor a nemzeti szellemi tulajdoni hivatalok a 2019. évi együttműködési projektekben részt vevő valamennyi, különböző személyzeti profilú belső munkatárs bérét figyelembe vették. A személyzeti profilok azonban a hasonló projektek esetében is eltértek.

58 Az együttműködési megállapodásokban szereplő európai együttműködési projektek közül kettő esetében a TMView és a DesignView – a védjegyek és formatervezési minták nyilvános adatbázisai – üzemeltetési költségeiről volt szó. Megállapítottuk, hogy a működési költségek nem álltak összefüggésben a nemzeti szellemi tulajdoni hivatalok adatbázisainak fenntartásához, illetve a nemzeti védjegyekre és formatervezési mintákra vonatkozó adatok szolgáltatásához kapcsolódó valós költségekkel.

59 Észrevételeztük azt is, hogy az egy formatervezési mintára jutó átlagos üzemeltetési költségek 2020-ban jelentősen eltértek a kiválasztott tagállamokban (lásd: 4. táblázat), ami egyenlőtlen helyzetet teremt az ellenőrzött tagállamok között.

Hiányosságok a mezőgazdasági termékek lajstromozási eljárásában

60 Az uniós jogszabályok meghatározzák a földrajzi jelzéssel ellátott termékek uniós szintű bejegyzésének keretét, de nem terjednek ki a nemzeti ellenőrzési szakaszra. A szubszidiaritás elvének megfelelően minden tagállamnak saját ellenőrzési eljárása van, de be kell tartania a lényegi értékelésre vonatkozó kritériumokat és feltételeket, amelyeket a földrajzi jelzésekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendszer állapít meg (46. bekezdés). Az egyes tagállamok szabadon dönthetnek arról is, hogy a lajstromozási és ellenőrzési folyamatokért felszámítanak-e díjakat.

A Bizottság lajstromozási eljárásainak hiányosságai

61 A földrajzi jelzések bejegyzése iránti kérelmeket az egyes tagállamok illetékes hatóságai elemzik és hagyják jóvá, majd az alátámasztó dokumentációval együtt benyújtják a Bizottságnak (VIII. melléklet). A tagállamok ezeket az információkat az Unió eAmbrosia informatikai rendszerén keresztül vagy e-mailben nyújtják be. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az eAmbrosia rendszeren keresztül történő benyújtás nem kötelező, és a legtöbb kérelmet benyújtó tagállam általában e-mailt használ.

62 Az eAmbrosia adatbázis tartalmazza az összes bejegyzett földrajzi jelzést, beleértve a nem uniós országokból származó, a Bizottsághoz benyújtott közvetlen kérelem alapján bejegyzett jelzéseket is. Az informatikai rendszeren keresztül elküldött valamennyi kérelem automatikusan feltöltődik a platform nyilvános változatába. Mivel minden kérelmet közzé kell tenni az eAmbrosia nyilvános változatában, a Bizottságnak kézzel kell feltöltenie az e-mailes kérelmeket. Ez többletmunkával jár a Bizottság munkatársai számára, és előfordulhatnak hibák.

A földrajzi jelzésekre vonatkozó kérelmek elemzésének és bejegyzésének elhúzódó nemzeti és bizottsági folyamatai

63 A földrajzi jelzések tagállami bejegyzési eljárásait nem hátráltathatják akadályok. Ezért a földrajzi jelzésekkel kapcsolatos bejelentési, közzétételi, fellebbezési és bejegyzési folyamatokra vonatkozó követelményeket tartalmazó nemzeti és bizottsági vizsgálati szakaszoknak egyértelmű határidőket kell meghatározniuk, és ezeknek átláthatónak kell lenniük.

64 A földrajzi jelzések jóváhagyására szolgáló időkeret és folyamatok ellenőrzése céljából a kiválasztott tagállamokban kiválasztottunk néhány földrajzi jelzés bejegyzése, illetve meglévő bejegyzések módosítása iránti kérelmet (IX. melléklet). Bár a kiválasztott tagállamokban egyértelmű követelményeket tettek közzé a bejelentési, közzétételi, fellebbezési és lajstromozási eljárásokra vonatkozóan, azt tapasztaltuk, hogy a nemzeti jogszabályokban elfogadott vizsgálati határidőket ritkán tartották be, és az engedélyezési eljárások akár 60 hónapig is elhúzódtak. Az elhúzódást a mezőgazdasági termékek minőségének biztosítására irányuló összetett folyamat és e termékek sajátos jellemzői okozták.

65 Ugyanezen kiválasztott minták esetében a Bizottság szintjén is hosszadalmasnak találtuk a jóváhagyási folyamatot (X. melléklet). Ez alkalmanként 48 hónapig is eltartott, amit a beérkezett akták elemzésének és fordításának bonyolult volta magyarázott, illetve az, hogy a Bizottság által feltett kérdésekre a tagállamok csak hosszú idő elteltével válaszoltak.

A földrajzi jelzések tagállami ellenőrzésének eltérései és a bizottsági útmutatás hiánya

66 A földrajzi jelzések ellenőrzése a hatósági ellenőrzésekről szóló (EU) 2017/625 rendeletnek megfelelően történik. A rendelet nem kifejezetten a földrajzi jelzésekre vonatkozik, és nem állapít meg egységes uniós ellenőrzési szabályokat a földrajzi jelzésekre vonatkozóan. A földrajzi jelzések ellenőrzésére vonatkozóan nem javasoltak vagy fogadtak el más kiegészítő jogszabályt.

67 Minden felkeresett tagállam saját ellenőrzési szabályokkal és eljárásokkal rendelkezik. Egyes tagállamok a földrajzi jelzés iránti kérelem nemzeti jóváhagyása előtt, míg mások csak ezt követően (évente vagy különböző időközönként) végeztek a bejegyzésekre irányuló ellenőrzéseket. Megállapítottuk, hogy az ellenőrzési eljárások és azok gyakorisága nem volt egységes a kiválasztott tagállamok körében, és a gazdasági szereplőknek felszámított ellenőrzési díjak jelentősen eltérőek voltak, és a díjmentességtől a napi 300 euróig terjedtek.

68 A Bizottság a „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” kezdeményezés keretében képzést szervez, valamint évente vitaszemináriumokat tart a tagállamokkal a földrajzi jelzések ellenőrzéséről. Nem adott azonban hivatalos útmutatást az ellenőrzési eljárásokra, a kockázatelemzésre vagy az ellenőrzések optimális gyakoriságára vonatkozóan. A földrajzi árujelzőkkel rendelkező termelők különböző tagállamokban való eltérő kezelése azt eredményezi, hogy egyes termelőket magasabb megfelelési költségek és több kötelezettség terhel, mint másokat.

Általában zökkenőmentesen működik az Unión belüli együttműködés a földrajzi jelzések terén

69 Az EUIPO a Bizottsággal együttműködve portált (GIview) működtet a végrehajtó hatóságokkal való kommunikáció megkönnyítésére. A GIview tartalmazza az eAmbrosia bejegyzési adatait és az Unióban nemzetközi és kétoldalú megállapodások révén védett nem uniós országokból származó földrajzi jelzéseket; az illetékes hatóságok, ellenőrző szervek és termelői csoportok adatait, valamint a földrajzi jelzésként bejegyzett termékekre vonatkozó információkat (fényképek, térképek, leírások és a termelői csoportok honlapjaira mutató linkek).

70 A földrajzi jelzésekre vonatkozó rendszerek tagállami irányításával kapcsolatban a Bizottság évente háromszor szakértői csoportokat hív össze, hogy megvitassák az ágazatban felmerülő kihívásokat és bevált gyakorlatokat. Emellett 2018 és 2020 között a Bizottság 17 kisebb munkaértekezletet tartott a tagállamokkal. Megállapítottuk, hogy a kiválasztott tagállamok hatóságai nagyra értékelték ezeket a munkaértekezleteket, ahol lehetőséget kaptak a problémás kérelmek megvitatására és megoldására.

A szellemitulajdon-jogok érvényesítése nem optimális

71 A szellemitulajdon-jogokat eredményesen és megfelelően védeni kell, biztosítva ugyanakkor, hogy a végrehajtási intézkedések és eljárások ne váljanak a jogszerű kereskedelem akadályává²². Ehhez az szükséges, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére szolgáló tagállami jogszabályok biztosítsák a belső piacon a szellemitulajdon-jogok magas, egyenértékű és egységes védelmi szintjét²³. A tagállamok vámhatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós és nemzeti jogszabályok által védett szellemitulajdon-jogok megsértésével gyanúsított árukat visszatarthassák. Ennek érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére szolgáló szilárd uniós keretrendszerrel kell rendelkeznie.

A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv alkalmazása nem egységes

72 A Bizottság célja annak biztosítása, hogy az egész Unióban egyenértékű jogalkotási rendszerek létezzenek, amelyek magas, egyenértékű és egységes védelmi szintet biztosítanak a belső piacon. Amint azt a 2018. március 1-jei tanácsi következtetések is elismerik, a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv intézkedéseit, eljárásait és jogorvoslati lehetőségeit a tagállamok nem egységesen alkalmazzák. A belsőpiaci szellemitulajdon-védelem nem egységes szintjének kezeléséről szóló bizottsági útmutatás^[24] mellett a Bizottság a jogérvényesítés terén az iparjogvédelmi politikával foglalkozó új szakértői csoportot is létrehozott, amely jelenleg dolgozik a hamisítás elleni uniós eszköztáron.

73 A Bizottság feladata figyelemmel kísérni, hogy a tagállamok teljeskörűen és helyesen ültetik-e át a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelvet a nemzeti jogba. Megállapításunk szerint azonban a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv átültetése több ízben nem vagy csak részlegesen volt megfelelő az ellenőrzött tagállamokban, amint azt a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv 2017-es értékelése és a 2017-es támogatási tanulmány is elismerte. E folyamatos késedelmek jellemezte helyzetben fellépő hiányosságok miatt a szellemi tulajdon védelmében eltérések mutatkoznak az egységes piacon.

74 Megállapítottuk, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv nem felel meg a digitális kor igényeinek. E tekintetben a Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra tett javaslatot, amely várhatóan elősegíti a jogellenes online tartalmak elleni küzdelmet, mégpedig az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv felelősségi rendszerének tisztázásával és az online platformok „kellő gondossággal” kapcsolatos kötelezettségeinek növelésével. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló javaslat azonban csak a nagy platformok esetében írja elő a felelősség növelését; más közvetítők továbbra is mentességet élveznek a felelősség alól. A Bizottság termékhamisítás elleni uniós eszköztárat fog létrehozni, amely a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseire építve tisztázza a szereplők – köztük az online platformok – szerepét és felelősségét.

A szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítésének keretéből hiányoznak egyes fő elemek

75 A Bizottság szerepe a vámellenőrzés és a vámügyi együttműködés modern, harmonizált megközelítéseinek támogatása. Törekednie kell az Unió belső piacának magas szintű védelmére, különösen arra, hogy a kereskedelem eltérítése és a termékhamisítás elkerülhető legyen az Unión belül. A szellemitulajdon-jogok megfelelő vámhatósági érvényesítésekor figyelembe kell venni az áruk megsemmisítésére irányuló kötelezettséget és az azért viselt felelősséget is. Megvizsgáltuk a szellemitulajdon-jogok vámügyi érvényesítésének uniós keretrendszerét, illetve hogy miként hajtották végre azt az öt kiválasztott tagállamban.

A szellemitulajdon-jogok védelme változó

76 A szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló rendelet szerint a szellemitulajdon-jogok megsértésével gyanúsított árukra vonatkozó vámhatósági intézkedéseknek olyan árukra kell vonatkozniuk, amelyek vámfelügyelet és vámellenőrzés alatt állnak vagy kellett volna állniuk, és amelyeket:

1. bejelentettek szabad forgalomba bocsátásra, kivitelre vagy újrakivitelre;
2. az Unió vámterületére beléptetnek vagy amelyek azt elhagyják;
3. különleges eljárás alá vontak.

77 A Bizottság közleményben²⁵ tisztázta, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére irányuló vámhatósági intézkedések csak a harmadik országokból származó, az Európai Unióban történő értékesítésre szánt áruk esetében engedélyezettek, kivéve az uniós és nemzeti védjegyeket illetően. A 2016-ban hatályba lépett védjegycsomag²⁶ kiterjesztette az uniós vagy nemzeti védjegyek jogosultját megillető jogok védelmét arra az esetre is, ha az árukat nem az egységes piacon történő forgalomba hozatalra szánják. Ez azt jelenti, hogy a szellemitulajdon-jogoknak a vámhatósági érvényesítésről szóló rendeletben előírt védelme nem azonos minden szellemitulajdon-jog és minden vámfelügyelet és vámellenőrzés alatt álló áru esetében. A Bizottság nem frissített az uniós szellemitulajdon-jogra vonatkozó anyagi jogi szabályozásban mindent, ami az összes uniós szellemitulajdon-jog egyenlő bánásmódjának biztosításához szükséges.

78 A vámhatósági érvényesítésről szóló rendelet nem alkalmazandó az utazók személyes poggyászában található nem kereskedelmi jellegű árukra (1. cikk (4) bekezdés). A „nem kereskedelmi jellegű áruk” fogalmának értelmezését a rendelet az egyes tagállamokra bízza. A kiválasztott tagállamokban eltérő értelmezéseket tapasztaltunk, ami a szellemitulajdon-jogok egyenlőtlen védelmét eredményezi.

Nincs közös szellemitulajdon-jogi kockázatkezelési és ellenőrzési stratégia

79 Az Uniós Vámkódex szerint a vámhatóságok az Unió vámterületére behozott nem uniós árukon bármilyen általuk szükségesnek ítélt ellenőrzést elvégezhetnek. Ezeknek az ellenőrzéseknek arányosnak kell lenniük, és azokat a kockázatelemzés szempontjaival összhangban kell végrehajtani. Megállapítottuk azonban, hogy a Bizottság még nem dolgozott ki a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos közös kockázatkezelési keretrendszert, a szellemitulajdon-jogok megsértésére vonatkozó uniós vámellenőrzési stratégiát, sem szellemitulajdon-jogi kockázati profilokat. Ezenkívül megállapítottuk, hogy az öt kiválasztott tagállam közül csak Franciaország rendelkezik nemzeti szellemitulajdon-jogi kockázatkezelési stratégiával vagy a szellemitulajdon-jogok megsértésére vonatkozó ellenőrzési stratégiával.

A hamisított áruk megsemmisítése terén eltérő gyakorlatokat alkalmaznak az Unióban

80 A rendeletnek²⁷ megfelelően a rendes eljárás szerint, ha a vámellenőrzés során felmerül a gyanú, hogy az áru hamisítvány lehet, értesítést küldenek a határozat jogosultjának (jogosult) és az áru birtokosának (vagy a nyilatkozattevőnek). Válaszaik alapján, amelyeknek 10 munkanapon belül kell beérkezniük, ellenőrzik a megsemmisítés feltételeit. Ha minden feltétel teljesül, meghozzák a megsemmisítésről szóló határozatot. Ha a gyanú nem megalapozott (vagy az áru birtokosa nem kíván intézkedni), az árukat szabad forgalomba bocsátják. Ha a nyilatkozattevő vagy az áru birtokosa tiltakozni kíván a megsemmisítés ellen, a jogosultnak eljárást kell kezdeményeznie a jogsértés megállapítása érdekében.

81 A vámhatósági érvényesítésről szóló rendelet emellett egyszerűsített eljárást állapít meg a kis postai küldemények vagy expressz futárküldemények megsemmisítése tekintetében. A kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kérésére az áruk az egyedüli nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosának kifejezett vagy vélelmezett beleegyezésével megsemmisíthetők. Az ellenőrzött időszakban 23 tagállam, vagyis a tagállamok 85%-a alkalmazta a kisebb küldeményekre vonatkozó eljárást. Ezenkívül két másik tagállam nem a kisebb küldeményekre vonatkozó eljárást alkalmazta, hanem a nemzeti büntetőeljárását. Két tagállam az ellenőrzött időszakban nem alkalmazta a kisebb küldeményekre vonatkozó, sem ahhoz hasonló eljárást. Néhány kiválasztott tagállam szerint a kisebb küldemények vámhatósági érvényesítésről szóló rendeletben szereplő meghatározása az e-kereskedelem megnövekedett volumenét tekintve túlságosan korlátozó, ami akadályozza a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítését.

82 A kiválasztott tagállamok egyike a kisebb küldeményekre vonatkozó eljárás helyett egy különleges lefoglalási eljárást alkalmaz, amely nem tartozik a rendelet hatálya alá. A kisebb küldemények esetében a lefoglalási eljárás különösen hatékony és gyors eszköz a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk forgalomból való kivonására. A lefoglalási eljárásból eredő költségeket nem téríttetik meg a jogosultakkal, hanem azokat a vámhatóságok viselik.

83 A vámhatósági érvényesítésről szóló rendelet opcionális rendelkezéseket tartalmaz a megsemmisítési költségekre vonatkozóan, ami az Unióban eltérő gyakorlatot eredményezett. A fenti rendelet végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés szerint a tagállamok mintegy 85%-a kéri a határozat jogosultját, hogy viselje a rendes eljárás keretében történő megsemmisítés költségeit. A tagállamok mintegy 46%-a kéri a határozat jogosultjától, hogy mind a rendes eljárás, mind a kisebb küldeményekre vonatkozó eljárás esetében viselje a megsemmisítés költségeit. Két tagállam maga viseli az áruknak a vámhatósági érvényesítésről szóló rendelet értelmében a rendes eljárás keretében történő tárolásával és megsemmisítésével kapcsolatos intézkedéseinek költségeit. Egyes tagállamok a kisebb küldeményekre vonatkozó eljárás során végrehajtott megsemmisítés költségei kapcsán ad hoc módon járnak el.

84 A megsemmisítési és tárolási költségek nagyon magasak lehetnek, ezért előfordulhat, hogy a jogtulajdonosok vonakodnak lépéseket tenni. Ezenkívül a veszélyes áruk (pl. hűtőgáz vagy peszticidek) megsemmisítése költséges kezelést és speciális berendezéseket igényel, amelyek nem minden tagállamban állnak rendelkezésre, még akkor sem, ha a jogosult fizetni kívánna értük. Egyes nem uniós országokban, például az Egyesült Államokban a megsemmisítés költségeit a szövetségi kormány fizeti egy alapból, amelyet a szellemitulajdon-jogok megsértése miatt kiszabott bírságokból és vagyonelkobzásokból finanszíroznak. A megsemmisítési költségekkel kapcsolatos tagállami gyakorlatok eltérései a jogosultakkal szembeni eltérő bánásmódot eredményeznek.

Nincsen az Unióban a szellemitulajdon-jogok megsértése esetén alkalmazandó bírságokra és szankciókra vonatkozó harmonizált keret

85 A vámhatóságok szankciókat vezethetnek be a határozat jogosultjaival szemben.

86 A nemzeti vámjogszabályok a nyilatkozattevővel és az áruk birtokosával, illetve annak képviselőjével szemben is vámjogi szankciókat írnak elő. A szellemi tulajdonra vonatkozó anyagi jogszabályok megsértésével kapcsolatos szankciókat a tagállamok nem harmonizálták.

87 Egyes tagállamokban a szellemi tulajdonra vonatkozó anyagi jogszabályok és a nemzeti vámjogszabályok megsértéséért kiszabott szankcióknak nincsen kellő visszatartó erejük, és a kereskedelem eltérítésére ösztönözhetnek.

Eltérő gyakorlatokat alkalmaznak a szellemitulajdon-jogok megsértésének bejelentésére

88 Mivel a vámhatósági érvényesítésről szóló rendelet nem határoz meg határidőt a visszatartásoknak a termékhamisítás és a szellemitulajdonjog-sértés elleni uniós szintű információs rendszerbe (COPIS) történő bejelentése tekintetében, a tagállamok eltérő gyakorlatot alkalmaznak.

89 A COPIS és az AFIS (az OLAF Csalás Elleni Információs Rendszere) közötti közös interfész lehetővé teszi a szellemitulajdon-jogok megsértésére vonatkozó adatok automatikus továbbítását a COPIS-ból az OLAF szellemitulajdon-jogi visszatartásokra vonatkozó váminformációs rendszerébe (CIS+). A tagállamok túlnyomó többsége azonban nem visz fel adatokat a CIS+-ba (mindössze kilenc tagállam továbbított adatokat a CIS+-ba, ami a COPIS-ügyek 9%-át ölelte fel). Ezért, jóllehet a mechanizmus létezik, azt a tagállamok nagyrészt nem használják.

90 Nincs külön horizontális eszköz, amely a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó információk nem uniós országok illetékes hatóságaival történő kicserélésére szolgálna. A Bizottság soha nem fogadott el olyan végrehajtási jogi aktusokat, amelyekben rögzítené a nem uniós országokkal való adat- és információcseréhez szükséges gyakorlati intézkedéseket.

A tagállami vámellenőrzések terén hiányosságok mutatkoznak

91 A vámhatósági érvényesítésről szóló rendelet előírja, hogy a nemzeti vámhatóságoknak a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére irányuló ellenőrzéseket kell végezniük, és következetesen be kell számolniuk az áruk visszatartásáról.

92 A vámhatósági érvényesítésről szóló rendelet öt kiválasztott tagállamban történő végrehajtását az érvényben lévő rendszerek és eljárások fő összetevőinek elemzésével, felülvizsgálatával és tesztelésével vizsgáltuk. Ennek keretében véletlenszerű mintát vettünk a COPIS rendszerben jelentett intézkedés iránti kérelmekből és visszatartásokból. Összességében elmondható, hogy a kiválasztott tagállamok megfelelő kockázatelemzési eszközökkel rendelkeztek, és a szellemitulajdon-jogokat sértő árukkal kapcsolatos intézkedés iránti kérelmek feldolgozása és a vámhatósági intézkedések végrehajtása kielégítő volt. A vámellenőrzések végrehajtása terén azonban a következő hiányosságokat tártuk fel:

1. négy tagállam olyan, a jogosultak által az intézkedés iránti kérelemben megadott beavatkozási küszöbértékeket fogadott el, amelyeket a vámhatósági érvényesítésről szóló rendelet nem határozott meg²⁸;
2. három tagállamban hiányosságok mutatkoztak a megfelelés terén a határozatok jogosultjaira/kérelmezőire és a nyilatkozattevőkre/az áruk birtokosaira vonatkozó értesítési határidők tekintetében;
3. két tagállam nem használta a COPIS-AFIS interfészt (CIS+);
4. A tagállamok eltérő gyakorlatokat és határidőket alakítottak ki a bejelentésekre vonatkozóan.

93 A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv nem egységes végrehajtása és a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítésére irányuló tagállami ellenőrzésének terén fennálló hiányosságok kihatnak a szellemitulajdon-jogok uniós érvényesítésére és a termékhamisítás elleni küzdelemre. Megállapításunk szerint a szellemitulajdon-jogok védelme az Unióban a behozatal helye szerint eltérő. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy a csalók és a termékhamisítók eltérítik a kereskedelmet, és olyan helyeket választanak az Unión belül, ahol kevésbé szigorúak az ellenőrzések és a szankciók.

Következtetések és ajánlások

94 Általános következtetésünk az, hogy a szellemitulajdon-jogok védelmére vonatkozó uniós keretrendszer általában véve szilárd és megbízható, bár továbbra is hiányosságok jellemzik. Ajánlásokat fogalmazunk meg a célból, hogy tökéletesíteni lehessen a szellemitulajdon-jogok szabályozási keretét, illetve e keret végrehajtását és érvényesítését.

95 A formatervezési mintákról szóló irányelv a tagállamok formatervezésiminta-oltalmi jogszabályainak közelítését tűzte ki célul az uniós mintaoltalmi rendszer létrehozása érdekében. Ehhez teljes és naprakész jogi keretre van szükség, amely összehangolja a formatervezési mintákra vonatkozó rendelet és irányelv rendelkezéseit. A bejelentési, vizsgálati és közzétételi eljárások tekintetében azonban eltéréseket találtunk a formatervezési mintákra vonatkozó uniós és nemzeti rendszerek között. Ezen túlmenően megállapítottuk, hogy nincsen a nem mezőgazdasági termékek oltalmát szolgáló jogi keret (lásd: 26–35. és 46–47. bekezdés).

96 A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére szolgáló uniós keretrendszert létrehozták, és az megfelelően működik. Megállapítottuk azonban, hogy e keretrendszerben és annak végrehajtásában van néhány hiányosság, többek között az, hogy a tagállamok a rendeletben meg nem állapított beavatkozási küszöbértékeket fogadnak el, és hogy korlátozottan határozták meg a kisebb küldemények fogalmát (lásd: 76–78., 81. és 92. bekezdés).

1. ajánlás. A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó uniós szabályozási keretek teljessé tétele és frissítése

A Bizottság terjesszen elő jogalkotási javaslatokat a következők érdekében:

1. a földrajzi jelzések oltalmának biztosítása a nem mezőgazdasági termékek esetében;
2. az uniós védjegyek érvényesítésének/védelmének kiterjesztése az összes uniós szellemitulajdon-jogra, beavatkozási küszöbértékek bevezetése, valamint a kisebb küldemények fogalmának kibővítése.

Határidő: 2025 vége.

97 Megállapítottuk, hogy az uniós díjak meghatározására nincs egyértelmű módszertan, és így többletek felhalmozódásához vezető díjszint alakul ki. Emellett hiányosságokat találtunk az EUIPO irányítási és elszámoltathatósági keretét érintő jogszabályokban (lásd: 19–25. és 36–41. bekezdés).

2. ajánlás. A díjak meghatározására vonatkozó irányítási rendszer és módszertan értékelése

A Bizottság az EUIPO hatásának, eredményességének és hatékonyságának, illetve munkamódszereinek értékelése keretében (az uniós védjegyekről szóló rendelet 210. cikke értelmében) értékelje az irányítási rendelkezéseket és a díjak meghatározásának módszertanát, az e jelentésben leírtak szerint.

Határidő: 2025 vége.

98 Megítélésünk szerint az EUIPO végrehajtotta az uniós védjegyek és formatervezési minták igazgatásával és előmozdításával kapcsolatban rá bízott feladatokat. Ily módon megfelelően hozzájárult az uniós védjegyek és formatervezési minták védelméhez (lásd: 48. bekezdés).

99 Az EUIPO kialakította a tagállamokkal való együttműködés rendszerét, hogy az együttműködési megállapodásokban foglalt projektek révén előmozdítsa a gyakorlatok és eszközök konvergenciáját. Megállapítottuk azonban, hogy hiányzik az útmutatás az egyösszegű átalányok kiszámításának módszertanával, a működési költségekkel és a tagállamok közötti eltérésekkel kapcsolatban (lásd: 54–59. bekezdés).

3. ajánlás. A finanszírozási, monitoring- és értékelési rendszerek javítása

Az EUIPO:

1. biztosítson megbízható módszertant az egyösszegű átalányok kiszámítására;
2. adjon megfelelő indokolást az uniós védjegyekre és formatervezési mintákra vonatkozó nyilvános uniós adatbázisok üzemeltetési költségeire;
3. javítsa az európai együttműködési projektek értékelési rendszereit.

Határidő: 2023 vége.

100 A földrajzi jelzésekkel kapcsolatos keretrendszer végrehajtását illetően még mindig fennállnak lajstromozási és ellenőrzési problémák. Úgy véljük, hogy a földrajzi jelzések jóváhagyásának igen hosszadalmas folyamata szükségtelenül akadályozza a termékeiket lajstromoztatni kívánó termelőket. Továbbá a földrajzi jelzések által védett termelők különböző tagállamokban való eltérő kezelése miatt egyes termelőkre nagyobb megfelelési költségek és kötelezettségek hárulnak, mint másokra (lásd: 60–68. bekezdés).

4. ajánlás. Az uniós földrajzi jelzések rendszereinek tökéletesítése

A Bizottság elemezze és lajstromozza kellő időben a földrajzi jelzésekkel kapcsolatos kérelmeket, és nyújtson hivatalos iránymutatást a tagállamoknak a földrajzi jelzések ellenőrzésére vonatkozóan.

Határidő: 2025 vége.

101 A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv nem egységes végrehajtása és a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítésére irányuló tagállami ellenőrzésének terén fennálló hiányosságok kedvezőtlenül hatnak az érvényesítésre és a termékhamisítás elleni küzdelemre. Megállapításunk szerint a szellemitulajdon-jogok védelme az Unióban a behozatal helye szerint eltérő, és az Unión belül eltérő gyakorlatokat alkalmaznak a hamisított áruk megsemmisítésére. Ez a helyzet a kisebb küldemények és a veszélyes termékek esetében (lásd: 72., 74., 79–84. és 88–93. bekezdés).

5. ajánlás. A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére szolgáló keret tökéletesítése

A Bizottság:

1. hozzon létre a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos kockázatok kezelésén alapuló ellenőrzési stratégiát;
2. kövesse jobban nyomon a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv végrehajtását és a vámhatósági érvényesítést a tagállamokban;
3. egységesítse a bejelentési tevékenységeket.

Határidő: 2023 vége.

A jelentést 2022. március 15-i luxembourgi ülésén fogadta el a Mihails Kozlovs számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. — A szellemitulajdon-jogok sarokkövei

Nemzetközi keret

• Párizsi egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (1883)
• Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (1886)
• Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 27. cikk (2) bekezdés
• Megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól

Az Európai Unió keretrendszere

• Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 17. cikk (2) bekezdés

A védjegyekre vonatkozó uniós szabályozási keret

• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2436 irányelve (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
• A Bizottság (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. március 5.) az európai uniós védjegyről szóló (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről
• A Bizottság (EU) 2018/626 végrehajtási rendelete (2018. március 5.) az európai uniós védjegyről szóló (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről
• A fellebbezési tanácsok elnökségének 2020. február 27-i határozata a fellebbezési tanácsok előtt folyó eljárások szabályairól
• Nizzai megállapodás a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról

A formatervezési mintákra vonatkozó uniós szabályozási keret

• A Tanács 6/2002/EK rendelete (2001. december 12.) a közösségi formatervezési mintáról
• Az Európai Parlament és a Tanács 98/71/EK irányelve (1998. október 13.) a formatervezési minták oltalmáról
• A Bizottság 2245/2002/EK rendelete (2002. október 21.) a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról
• A Bizottság 2246/2002/EK rendelete (2002. december 16.) a közösségi formatervezési minták bejegyzése tekintetében a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról

A földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós szabályozási keret

• Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről
• Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 992/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/787 rendelete (2019. április 17.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
• Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi jelzéseinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
• A Bizottság 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. december 18.) az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek uniós szimbólumainak létrehozása tekintetében, valamint a származásra vonatkozó bizonyos szabályok, bizonyos eljárási szabályok és bizonyos kiegészítő átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről
• A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról
• A Bizottság (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 17.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében történő kiegészítéséről
• A Bizottság (EU) 2019/34 végrehajtási rendelete (2018. október 17.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a termékleírások módosításai, az oltalom alatt álló elnevezések nyilvántartása, az oltalom törlése és a szimbólumok használata tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a megfelelő ellenőrzési rendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról
• A Bizottság (EU) 2021/1235 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. május 12.) az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szeszes italok földrajzi jelzéseinek bejegyzése, a termékleírások módosítása és a bejegyzések törlése iránti kérelmekre, valamint a nyilvántartásra vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről
• A Bizottság (EU) 2021/1236 végrehajtási rendelete (2021. május 12.) az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szeszes italok földrajzi jelzéseinek bejegyzése iránti kérelem, a felszólalási eljárás, a termékleírások módosítása, a bejegyzés törlése, a szimbólum használata és az ellenőrzés vonatkozásában történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról
• A Bizottság (EU) 2020/198 végrehajtási rendelete (2020. február 13.) a 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ízesített borászati termékek ágazatában oltalomban részesített földrajzi árujelzők nyilvántartásának létrehozása és a meglévő földrajzi megjelöléseknek a szóban forgó nyilvántartásba való bejegyzése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó uniós keret

• Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
• A Bizottság 1352/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 4.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott formanyomtatványok kidolgozásáról
• Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (átdolgozás)
• Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről
• Az 1215/2012/EU rendelet (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (átdolgozott Brüsszel I.)
• Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról („Róma I”)
• Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II”)
• Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv)
• Az Európai Parlament és a Tanács 386/2012/EU rendelete (2012. április 19.) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokkal, ideértve a közszféra és a magánszektor képviselőinek a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjaként történő összehívásával való megbízásáról (EGT-vonatkozású szöveg)
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet)

II. melléklet. — A védjegyirányelvet átültető nemzeti jogszabályok

III. melléklet. — Védjegyek. Tagállami közigazgatási határidők

IV. melléklet. — Az uniós formatervezési mintákról szóló irányelvet átültető nemzeti jogszabályok

V. melléklet. – Formatervezési minták: A tagállamok közigazgatási határidői

VI. melléklet. — A tagállami formatervezési minták – Díjak és díjszerkezet (2021. január 1-jén)

VII. melléklet. — Az EUIPO által az egyösszegű átalányok kiszámításához használt kritériumok

Promóciós tevékenységek. A módszer a nemzeti szellemi tulajdoni hivatalonkénti megközelítésen alapul, és e hivatalok 2018-as tevékenységeinek végrehajtására vonatkozó hitelesített vagy ellenőrizhető adatokra támaszkodik. Egy átlagos összeget számítanak ki, a 2018-ban kategóriánként végrehajtott teljes összeg és a kategóriánként elvégzett tevékenységek számának figyelembevételével. Három kategóriát határoztak meg: (1) tájékoztatás és tanácsadás; (2) terjesztés céljára szolgáló rendezvények; (3) megfigyelési tevékenységek: tudatosságnövelő és végrehajtási tevékenységek/rendezvények.

Napidíjak. A módszer az egyes nemzeti szellemi tulajdoni hivatalok által a projektek és tevékenységek végrehajtásával, valamint a munkacsoportok 2019. évi együttműködési megállapodásokban való részvételével kapcsolatos intézkedések fedezésére biztosított díjakon alapul. Egy nemzeti szellemi tulajdoni hivatalonkénti átlagos díjat számítottak ki, az egyes hivatalok által meghatározott összes belső személyzeti profilból származó összes díj figyelembevételével.

Tevékenységenkénti embernapok. A módszer a szükséges erőfeszítések becslését használja az egyes tevékenységek összetettségi fokának és az előző évi teljesítmény révén rendelkezésre álló előzményeknek megfelelően. A szükséges intézkedések a következők: (1) a nemzeti szellemi tulajdoni hivatalok munkacsoportokban való részvétele – kilenc embernap; (2) az együttműködési hálózati projekt nyelvi ellenőrzése – 36 embernap; (3) a közös gyakorlatok fenntartása – 30 embernap; (4) a megfigyelőközpont esetjogi projektje – 20 embernap.

VIII. melléklet. — A bejelentést alátámasztó dokumentumok a földrajzi jelzések lajstromai esetében

Minden tagállamnak megvan a maga ellenőrzési folyamata, s ezek lépései és eljárásai tagállamonként eltérőek. Ezenkívül minden tagállam maga dönti el, hogy a lajstromozási és ellenőrzési folyamatokért díjat számít-e fel, nincsen uniós szinten harmonizált megközelítés. A Bizottság különböző jogalkotási aktusok révén harmonizált szabályokat állapított meg a földrajzi jelzésekkel kapcsolatos eljárásokra, nevezetesen a földrajzi jelzéseket érintő felszólalásokkal kapcsolatos eljárásokra, azok formájára és benyújtására, a módosítási kérelmekre és a már bejegyzett földrajzi jelzések törlésére vonatkozóan. A nemzeti hatóságok a földrajzi jelzések bejegyzése iránti kérelmeket a következő alátámasztó dokumentumokkal együtt nyújtják be a Bizottságnak:

1. a tagállam nyilatkozata a megfelelő rendszer feltételeiről;
2. a nemzeti felszólalási szakaszban beérkezett valamennyi elfogadható felszólalás részletei;
3. az esetleges ideiglenes nemzeti oltalomra vonatkozó adatok;
4. a bejegyzési eljárást esetlegesen befolyásoló nemzeti bírósági eljárásokra vonatkozó információk (bor és szeszes italok – a Piadina-szabály); és
5. az illetékes hatóságra, és ha lehetséges, az ellenőrző szervre vonatkozó információk.

IX. melléklet. — Földrajzi jelzés. Jóváhagyási folyamat a Bizottság szintjén

1. A bejelentések beérkezése után a Bizottság:
   
   
   • ellenőrzi a bejelentést, mégpedig a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke szerint; a bortermékek esetében az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke szerint; a szeszes italok esetében az (EU) 787/2019 rendelet 26. cikke szerint; az ízesített borok esetében a 251/2014/EU rendelet 14. cikke szerint, annak megállapítása érdekében, hogy a bejelentés megfelel-e a szabályozási követelményeknek;
   • szükség esetén a bejelentés beérkezésétől számított hat hónapos határidőn belül (amelyet meghosszabbítanak, ha további pontosításokra van szükség) pontosítást kér a kérelmező tagállamtól;
   • amennyiben a vizsgálat eredménye kedvező, az Unió Hivatalos Lapjának C. sorozatában első ízben közzéteszik a bejelentést, lehetővé téve a kérelmező tagállamon kívüli érdekelt felek számára, hogy a borágazat és az ízesített borok ágazata esetében két hónapos, a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és szeszes italok esetében pedig három hónapos határidőn belül felszólalást nyújtsanak be (az indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat benyújtására további két hónap áll rendelkezésre);
   • ha a beérkezett felszólalások nem fogadhatók el, vagy azokat később visszavonják, vagy nem érkezik be felszólalás, a földrajzi jelzést az Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) közzétett rendelet útján jegyzik be;
   • ha a vizsgálat negatív eredménnyel zárul, a Bizottság elutasító határozatot hoz (a 1151/2012/EU rendelet 52. cikkének (1) bekezdése, az 1308/2013 /EU rendelet 97. cikkének (4) bekezdése, az (EU) 2019/787 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése). Az ilyen határozatról a felelős bizottságnak kell szavaznia.
2. Elfogadható felszólalások beérkezése esetén a kérelmező és a felszólaló(k) között peren kívüli eljárás indul (három hónap a megbeszélésekre, további három hónapos meghosszabbítás lehetséges), amely a következő lehetőségekhez vezet:
   
   
   • ha a felek között olyan megállapodás jön létre, amely nem módosítja a kérelem lényegét, a földrajzi jelzést bejegyzik;
   • ha olyan megállapodás születik, amely a kérelem tartalmának módosítását vonja maga után, a vizsgálati folyamatot újra le kell folytatni;
   • ha nem születik megállapodás, a Bizottságnak kell a végső – akár kedvező, akár kedvezőtlen – döntést meghoznia, és a végrehajtási rendeletet jóváhagyásra benyújtja a tagállamok által létrehozott minőségügyi bizottságnak.
3. A tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság által végzett párhuzamos elemzések elkerülése érdekében a Bizottság megvizsgálja a beérkezett kérelmeket, hogy biztosítsa az uniós jog betartását, a nyilvánvaló hibák hiányát és a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamon kívüli érdekelt felek érdekeinek figyelembevételét. A gyakorlatban a Bizottság csak az egységes dokumentumot vizsgálja (amely tartalmazza a termékleírások és a műszaki jellemzők összefoglalóját).
4. Az egységes dokumentum az a dokumentum, amelyet jóváhagyás esetén az Unió Hivatalos Lapjában való közzétételre szánnak. Ha a Bizottság ellentmondásokat, hibákat észlel, vagy megállapítja, hogy a szöveg nem egyértelmű, e-mailt küld a kérelmező tagállamnak. A közzétett egységes dokumentumot az Unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordítják. A kérelmezők által megküldött termékleírásokat (amelyek részletesen tartalmazzák a gyártáshoz kapcsolódó összes műszaki folyamatot) a kérelmező nemzeti nyelvén készítik el.

X. melléklet. — Földrajzi jelzések, a 2017–2020-as időszak kérelmei

1. 2017 és 2020 között 211 kérelem érkezett a Bizottsághoz földrajzi jelzéssel védett termékek uniós bejegyzése iránt. A Bizottság az érintett időszakban 57 terméket jegyzett be földrajzi jelzéssel ellátott termékként, és 18 felszólalást tett közzé. A fennmaradó 136 kérelem (64%) az elemzés különböző szakaszaiban járt. A bejegyzett 57 kérelem elemzése kilenc és 49 hónap közötti időt vett igénybe, a Bizottság a késedelmeket olyan okokra vezette vissza, mint a dokumentumok lefordításának szükségessége, informatikai problémák és a személyzet létszámának csökkenése.

   

   Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság adatai alapján.

2. A felkeresett tagállamokban 22 uniós földrajzi jelzés bejegyzése iránti kérelmet választottunk ki, amelyek közül 14-et már benyújtottak a Bizottsághoz, a többit pedig a nemzeti hatóságok elemezték. A Bizottság hét kérelmet hagyott jóvá, az elemzés a benyújtástól számított 16–48 hónapig tartott. A hét jóváhagyott kérelem esetében a teljes elemzési időszak (beleértve a kezdeti nemzeti vizsgálatot is) 20–56 hónapot vett igénybe. A 14 kérelem közül kettő esetében a Bizottság nem tartotta be az elemzésre és a kérelmező tagállamokhoz intézett kérdésekre vonatkozó eredeti hat hónapos határidőt²⁹, ami késleltetheti a földrajzi jelzések bejegyzési folyamatát.

   

   Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság adatai alapján.

3. A felkeresett tagállamokban 22 olyan kérelmet választottunk ki, amelyek korábban bejegyzett uniós földrajzi jelzések módosítására irányultak, és amelyek közül 18-at a Bizottsághoz nyújtottak be, a többit pedig a nemzeti hatóságok elemezték. A Bizottság 11 kérelmet hagyott jóvá, az elemzés a benyújtástól számított 3–48 hónapig tartott. A 11 jóváhagyott kérelem esetében a teljes elemzési időszak (beleértve a nemzeti vizsgálatot is) 6–60 hónapot vett igénybe. A 18 kérelem közül öt esetében a Bizottság nem tartotta be az elemzésre és a kérelmező tagállamokhoz intézett kérdésekre vonatkozó eredeti hat hónapos határidőt, ami késleltetheti a földrajzi jelzések bejegyzési folyamatát.

Rövidítések

AFA: intézkedés iránti kérelem

AFIS: az OLAF Csalás Elleni Információs Rendszere

BoA: fellebbviteli tanács

CA: együttműködési megállapodás

COPIS: a termékhamisítás és a szellemitulajdonjog-sértés elleni uniós szintű információs rendszer

DG BUDG: Költségvetési Főigazgatóság

DG AGRI: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

DG GROW: Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság

DG SANTE: Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság

DG TAXUD: Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság

DSA: a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály

ECP: európai együttműködési projekt

EUIPO: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala

EUMSZ: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Europol: A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége

INPI: a francia Nemzeti Ipari Tulajdoni Intézet

IP: szellemi tulajdon

IPR: szellemitulajdon-jog

IPRED: a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv

Kkv: kis- és középvállalkozás

KPI: Fő teljesítménymutató

NIPO: nemzeti szellemi tulajdoni hivatal

OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

OLAF: Európai Csalás Elleni Hivatal

OSIM: a román Állami Találmányi és Védjegyügyi Hivatal

SMART mutatók: konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és határidőhöz kötött mutatók

SPB: a litván Állami Szabadalmi Hivatal

SZTNH: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (Magyarország)

WTO: Kereskedelmi Világszervezet

Glosszárium

Beavatkozási küszöbérték: a jogtulajdonosok által kért küszöbérték, amelynek célja, hogy a hamisított áruk egy bizonyos szint feletti mennyiségére korlátozza a vámhatósági érvényesítési intézkedéseket.

Formatervezési minta: valamely termék megjelenése, amelyet annak díszítő és esztétikai jellegzetességei eredményeznek; ez utóbbiak lehetnek háromdimenziós (alak vagy felület) vagy kétdimenziós jellemzők (rajzolat, körvonalak, színek).

Földrajzi jelzés: olyan címke, amely csak akkor használható, ha a termék egy meghatározott származási helyről származik, bizonyos jellemzőkkel rendelkezik, és megfelel a meghatározott minőségi kritériumoknak.

ISO 10002: a szervezeten belüli termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszkezelési folyamatra – ezen belül a tervezésre, a kialakításra, a fejlesztésre, az üzemeltetésre, a karbantartásra és a javításra – vonatkozó iránymutatások.

ISO 9001: több minőségirányítási alapelvre, többek közt a következőkre épülő szabvány: erős ügyfélközpontúság, a felső vezetés motiváltsága és bevonása, folyamatalapú megközelítés és folyamatos fejlesztés.

Javítási záradék: célja az oltalomnak a termék javításához használt pótalkatrészekre való korlátozása. A cél az olyan kötött piacok létrejöttének megakadályozása, amelyeken korlátozott számú versengő szállító tevékenykedik (pl. a személygépkocsi-piac esetében). A pótalkatrész-felhasználás liberalizálásának lehetővé kell tennie, hogy az utópiacon nagyobb verseny alakuljon ki, amely azzal az előnnyel jár, hogy nagyobb a választék és alacsonyabbak az árak a fogyasztók számára.

Jogosult: a szellemitulajdon-jog jogosultja, olyan személy, aki engedéllyel rendelkezik arra, hogy hasznosítsa a szellemi tulajdont, vagy az előzőek egyikének hivatalos képviselője.

Kisebb küldemény: olyan postai küldemény vagy expressz futárküldemény, amely három vagy kevesebb egységből áll; vagy amelynek tömege2 kilogrammnál kevesebb.

Nyilatkozattevő: az a személy, aki saját nevében vám-árunyilatkozatot nyújt be, vagy az a személy, akinek a nevében ilyen vám-árunyilatkozatot nyújtanak be.

OBI: a görög Szellemi Tulajdoni Szervezet.

Osztály: az árukat, illetve szolgáltatásokat meghatározó formális kategória.

Szabadalom: bármely olyan műszaki találmány számára megadható jogcím, amely új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható.

Szellemitulajdonjog-sértés: a szellemitulajdon-jogok által védett mű jogosulatlan másolása vagy felhasználása.

Védjegy: valamely szervezet termékeinek vagy szolgáltatásainak a megkülönböztetésére használt megjelölés vagy szimbólum, amely védelme céljából lajstromoztatható.

A Bizottság válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61056

Az EUIPO válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61056

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61056

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve megfelelőségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a piacszabályozás és versenyalapú gazdaság ellenőrzésére szakosodott, Mihails Kozlovs számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara végezte. Az ellenőrzést Pelczné Gáll Ildikó számvevőszéki tag vezette Bara Claudia Kinga kabinetfőnök, Varga Zsolt kabinetattasé, John Sweeney ügyvezető, Benny Fransen feladatfelelős, valamint Dan Danielescu, Joaquín Hernández Fernández, Carlos Soler Ruiz és Esther Torrente Heras számvevők támogatásával. Grafikai tervezés: Giuliana Lucchese.

Végjegyzetek

¹ A szellemitulajdon-jogok meghatározása, Szellemi Tulajdon Világszervezete.

² Status Report on IPR Infringement (Helyzetjelentés a szellemitulajdonjog-sértésekről), 2020. június, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO).

³ Viral marketing - Counterfeits, substandard goods and intellectual property crime in the COVID-19 pandemic (Vírusmarketing – Hamisított és minőségileg kifogásolható áruk, valamint a szellemi tulajdont érintő bűncselekmények a COVID19-világjárvány idején), 2020. április 17., Europol.

⁴ Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

⁵ Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15. o.).

⁶ A Tanács következtetései az Európai Uniónak a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló 2018–2022-es vámügyi cselekvési tervéről (HL L 24., 2019.1.21., 3. o.).

⁷ A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége.

⁸ A védjegyekről szóló irányelv (9) preambulumbekezdése.

⁹ A határidő 2019. január 14. volt.

¹⁰ A 70. cikk (4) bekezdése.

¹¹ Az európai uniós védjegyről szóló rendelet 176. cikkének (2) bekezdése.

¹² Az uniós védjegyekről szóló rendelet 153., 157. és 171. cikke.

¹³ Lásd: az EUTMR 153.,157., 172. és 176. bekezdése.

¹⁴ BC-19–07. sz. határozat.

¹⁵ Lásd többek között: 3/2015. sz. és 2/2018. sz., számvevőszéki vélemény, valamint az uniós elszámoltathatósági és közpénz‑ellenőrzési rendszerekről szóló, 2014-es számvevőszéki állapotfelmérés.

¹⁶ Az Európai Parlament Kutatószolgálata (2018): EU Agencies, Common Approach and Parliamentary Scrutiny. Tanulmány, 8 o.

¹⁷ IFAC-CIPFA (2014): International framework: good governance in the public sector, 24. o.

¹⁸ (3) és (4) preambulumbekezdés.

¹⁹ A 2246/2002/EK bizottsági rendelet csak az első kritériumot veszi figyelembe.

²⁰ 1/2019. sz. vélemény.

²¹ Az európai uniós védjegyről szóló rendelet 172. cikkének (4) bekezdése.

²² A Bizottság jelentése a 608/2013/EU tanácsi rendelet végrehajtásáról.

²³ A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv (10) preambulumbekezdése.

²⁴ COM(2017) 708 végleges.

²⁵ A 2016/C 244/03 bizottsági közlemény.

²⁶ Az (EU) 2015/2424 rendelet és az (EU) 2015/2436 irányelv.

²⁷ A 608/2013/EU rendelet a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről.

²⁸ A 608/2013/EU rendelet nem rendelkezik arról a lehetőségről, hogy a vámhatóságok által feltartóztatott jogsértő áruk mennyisége alapján korlátozni lehessen egy adott szellemitulajdon-jog vámhatósági érvényesítését.

²⁹ Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10. cikke.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

PDF	ISBN 978-92-847-7654-2	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/624421	QJ-AB-22-004-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-7625-2	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/351576	QJ-AB-22-004-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2022

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licenc alá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és üzenete nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: https://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (https://data.europa.eu/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.