Tartós eredmények a vidékfejlesztés területén: a legtöbb projekt működőképes marad az előírt időszakra, de hosszabb ideig tartó eredményekre is lenne lehetőség

Összefoglalás

I 2007 óta az Unió – vidékfejlesztési programjai révén – megközelítőleg 10 milliárd eurót költött vidéki gazdasága diverzifikálására és további 15 milliárdot a vidéki területek infrastruktúrájának fejlesztésére. 2007 és 2020 között az e programok keretében finanszírozott diverzifikációs és infrastrukturális beruházások működőképességét általában öt évig kellett fenntartani.

II Ellenőrzésünket azért végeztük el, mert e beruházások jelentős összegeket mozgatnak meg és az eredmények tartósságának kérdése már korábbi ellenőrzéseink során is felmerült. Várakozásunk szerint ezzel az ellenőrzéssel segítséget nyújtunk majd a Bizottságnak a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztásában és a közös agrárpolitika teljesítményének értékelésében. Megvizsgáltuk, hogy a vidéki gazdaság diverzifikációját és a vidéki infrastruktúra fejlesztését célzó beruházások tartós előnyökkel jártak-e. Elsőként azt értékeltük, hogy a projektek megfeleltek-e a tartósságra vonatkozó jogi követelményeknek. Másodsorban megvizsgáltuk, melyek a jogi követelményeken kívül a projektek tartósságát érintő tényezők. Harmadsorban pedig az ellenőriztük, hogy az uniós finanszírozás kimutathatóan eredményez-e hosszú távon diverzifikációs lehetőségeket a vidéki területeken.

III Megállapítottuk, hogy a tartósságra vonatkozó jogszabályi követelményeket többnyire betartották. A vizsgált projektek többsége ellenőrzésünk idején is működőképes volt. A várakozásoknak megfelelően ez az arány különösen nagy volt az infrastrukturális projektek esetében. A diverzifikációs projektek tekintetében megállapítottuk, hogy az ilyen projektek kétharmada volt továbbra is működőképes. Jelentős eltéréseket tapasztaltunk az egyes ágazatok, illetve tagállamok között. Megállapítottuk továbbá, hogy a tevékenységek gyakran röviddel a jogszabályban előírt tartóssági időszak után megszűntek, és ez még az igen nagy összegű beruházások esetében is így volt.

IV Megállapítottuk, hogy egyes diverzifikációs projektek tartóssága a gyenge gazdasági teljesítmény és a jogellenes magáncélú használat miatt csökken. A kiválasztási eljárások minősége a 2014–2020-as időszakra javult a 2007–2013-as időszakhoz képest. A kiválasztási eljárások ugyanakkor összességében nem gyakoroltak jelentős hatást a projektek minőségére. Lengyelországban a mezőgazdasági és erdészeti projektekhez kapcsolódó szolgáltatások kevésbé voltak tartósak, mint más típusú projektek. Több tagállamban egyes turisztikai szálláshelyek nem voltak gazdaságilag életképesek, ami részben abból adódott, hogy jogellenesen magánlakás céljára használták azokat.

V Végezetül kevés bizonyítékot találtunk arra, hogy az ellenőrzött diverzifikációs intézkedések hosszú távon valóban diverzifikációt eredményeznének a vidéki területeken. Megállapítottuk, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatások alacsony diverzifikációs potenciállal rendelkeznek, és bár egyes kedvezményezettek esetében a turisztikai szálláshelyek diverzifikálhatják a bevételi forrásokat, számos régió esetében nemigen vannak hatással a diverzifikációra. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó utólagos értékelések nyomán az a következtetés volt levonható, hogy ezek az intézkedések csak kis- vagy közepes mértékben járultak hozzá a diverzifikációhoz.

VI A Bizottsághoz intézett ajánlásaink a következők: a forrásokat egyértelműbben kell az életképes projektekre irányítani, szigorúbb szabályokat kell bevezetni azokra a projektekre, amelyeket a kedvezményezettek könnyen felhasználhatnak magáncélra is, valamint ki kell aknázni a nagy adatbázisokban rejlő lehetőségeket.

Bevezetés

A vidéki területek gazdasági helyzete

01 2018-ban a vidéki területek az Európai Unió területének 83%-át tették ki, és lakosságának 31%-át adták¹. Egyes vidéki területek elnéptelenedéssel és munkanélküliséggel szembesülnek, rosszabb minőségű alapvető szolgáltatásokkal kell beérniük, és esetükben nagyobb a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztés kockázata. Más vidéki térségek ugyanakkor a tagállamok gazdasági szempontból legdinamikusabb területei közé tartoznak².

02 2000 és 2018 között az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) gyorsabban nőtt a vidéki régiókban, mint a városi térségekben, és ennek révén csökkenhetett a városi területekhez viszonyított eltérés. 2018-ban a vidéki régiókban az egy főre jutó GDP elérte az uniós átlag 75%-át. 2012 és 2019 között valamennyi tagállamban nőtt a vidéki területeken a foglalkoztatási ráta, és uniós szinten elérte a teljes foglalkoztatási ráta szintjét. Amint azt az 1. ábra mutatja, a vidéki foglalkoztatási ráta jelenleg a legtöbb tagállamban megközelíti az általános foglalkoztatási rátát.

03 2018-ban a vidéki térségekben a foglalkoztatás több mint 60%-át a szolgáltatási ágazat tette ki az Unióban. Az ipar és az építőipar a munkahelyek 27%-át, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat pedig 12%-át (2000-ben még 21%-át) adta³. Ami Bulgária és Románia vidéki területeit illeti, a foglalkoztatás 30%-át továbbra is a mezőgazdasági ágazat tette ki.

Az Unió vidékfejlesztési politikája és a tartósság fogalma

04 Az uniós vidékfejlesztési politika olyan hosszú távú célkitűzéseket követ, mint a vidéki gazdaság diverzifikálása (mind a vidéki területek, mind az egyes háztartások mezőgazdaságtól és erdőgazdálkodástól való függőségének csökkentése révén), munkahelyek létrehozása és fenntartása (lásd: 05. bekezdés), valamint a vidéki térségek infrastruktúrájának javítása (lásd: 08. bekezdés)⁴. Ahhoz, hogy elősegíthessék e célkitűzések megvalósulását, az uniós finanszírozású projekteknek tartósan kell működniük e területeken (lásd: 12–13. bekezdés).

Az Unió vidéki diverzifikációs politikája

05 A diverzifikáció előmozdítására fordított uniós kiadások többek között a mezőgazdasági termelők nem mezőgazdasági tevékenységeinek támogatására, valamint az új üzleti lehetőségek – többek között az idegenforgalom – létrehozására és fejlesztésére irányuló kiadások. Az 1. táblázat a vidéki területek diverzifikálásához kapcsolódó különböző intézkedéseket sorolja fel, a 2. ábra pedig példákat mutat be a finanszírozott projektekre.

06 Az uniós mezőgazdasági termelők közel egyharmada folytat egyéb jövedelemszerző tevékenységet⁵, többek között a következőket:

• a gazdasághoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek, például tanítás vagy másik munkáltatónál való munkavállalás;
• a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, például turisták elszállásolása vagy mezőgazdasági termékek feldolgozása.

07 Egy, a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó értékelő tanulmány⁶ szerint a jelentésünkben vizsgált intézkedések az idegenforgalmi tevékenységek esetében korlátozott mértékben, a nem mezőgazdasági tevékenységek és vállalkozásalapítás irányába történő diverzifikálás szempontjából pedig közepes mértékben járultak hozzá a gazdasági diverzifikációhoz (lásd: 61. bekezdés).

A vidéki területek infrastruktúrájához nyújtott uniós támogatás

08 A vidéki területeken végrehajtott infrastrukturális beruházások uniós finanszírozásának célja a vidéki lakosságnak nyújtott alapvető szolgáltatások javítása és a falvak megújításának elősegítése⁷. A 2. táblázat különböző, a vidéki térségekben végrehajtott infrastrukturális beruházási intézkedéseket sorol fel, az 1. háttérmagyarázat pedig jellemző példákat mutat be ilyen típusú, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által támogatott beruházásokra.

A vidékfejlesztési politika uniós finanszírozása és irányítása

09 Az Unió a 2007–2013-as és a 2014–2020-as programozási időszakban összesen mintegy 10 milliárd eurót költött diverzifikációs intézkedésekre és 15 milliárd eurót a vidéki térségek infrastrukturális beruházásaira a vidékfejlesztési programokon keresztül (lásd: 3. ábra).

10 Az uniós és a nemzeti/regionális alapok megosztott irányítás keretében, közösen finanszírozzák a vidékfejlesztési projekteket. A finanszírozás szabályait és feltételeit az Unió és a tagállamok határozzák meg. A nemzeti/regionális hatóságok:

• kidolgozzák a vidékfejlesztési programokat;
• forrásokat különítenek el az intézkedésekhez;
• irányítják és nyomon követik vidékfejlesztési programjaik végrehajtását, és értékelik az eredményeket.

A 4. ábra a felelősségi köröknek a Bizottság és a nemzeti/regionális hatóságok közötti megosztását szemlélteti.

11 Az új, 2023–2027-es programozási időszakra vonatkozóan a KAP-rendelet olyan KAP-stratégiai tervek kidolgozását írja elő a tagállamok számára, amelyek ötvözik a jövedelemtámogatást, a piaci intézkedéseket és a vidékfejlesztést. Ezekben a tervekben a tagállamok leírják, hogyan kívánják elérni a kilenc egyedi KAP-célkitűzésen belül meghatározott céljaikat. A jövőbeli diverzifikációs projektek a következő két egyedi célkitűzéshez járulhatnak hozzá: […] a vállalkozásfejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben, valamint a foglalkoztatásnak, a növekedésnek, a nemek közötti egyenlőségnek […] az előmozdítása a vidéki térségekben […]⁸. A Bizottság jóváhagyja ezeket a terveket, és a tagállamok által rendszeresen elkészített nemzeti teljesítményjelentések révén nyomon követi azok végrehajtását⁹. A Bizottság a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét is támogathatja.

A vidékfejlesztési projektek tartóssága

12 Ellenőrzésünk során megvizsgáltuk, hogy az uniós finanszírozású projektek „tartósnak” tekinthetők-e. Az 5. ábra a támogatott projektek tartósságára vonatkozó uniós jogszabályi követelményeket mutatja be. A jogszabályi követelmények a 2014–2020-as (2022-ig meghosszabbított) programozási időszakban szigorúbbá váltak¹⁰. A 2023–2027-es programozási időszakra vonatkozóan a KAP-rendelet nem határoz meg a tartósságra vonatkozó jogszabályi követelményeket. A tagállamok nemzeti szabályaik révén azonban újra bevezethetik ezeket a követelményeket.

13 Teljesítmény-ellenőrzésünk keretében a programok és a kiadási források teljesítményének vizsgálatakor ellenőriztük, hogy a finanszírozott projektek:

• megfeleltek-e a jogszabályokban meghatározott minőségmegőrzési időszaknak (azaz továbbra is működtek-e a jogszabályban meghatározott tartóssági időszak alatt),
• e tartóssági időszakon túl is üzemeltek-e,
• tartós változásokat eredményeztek-e a vidéki területeken.

14 Három korábbi jelentésünkben (egy a vidékfejlesztési, kettő pedig a kohéziós finanszírozás témáját járta körbe)¹¹, problémákat állapítottunk meg az uniós forrásokban részesülő beruházások tartósságával kapcsolatban.

• a helyi önkormányzatok az uniós források kezelésének különböző szakaszaiban nem kellő mértékben összpontosítottak a tartósságra;
• a kedvezményezettek, illetve a helyi önkormányzatok nem gondoskodtak az infrastruktúra karbantartásáról;
• a vizsgált projektek többsége pénzügyileg nem volt életképes.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

15 Az ellenőrzés elvégzése mellett az alábbi okokból döntöttünk:

• 2007 óta az Unió vidékfejlesztési programokon keresztül több mint 25 milliárd eurót fordított diverzifikációs projektekre és infrastrukturális beruházásokra.
• Több teljesítményellenőrzésünk is problémákat tárt fel a projektek tartóssága kapcsán (lásd: 14. bekezdés), és kifejezetten a diverzifikációs intézkedések tekintetében is találtunk kockázatokat.

16 Célunk, hogy segítsünk a Bizottságnak egyrészt a projektek tartósságára vonatkozó biztosítékok esetleges beépítésével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztásában, másrészt a 2023–2027-es programozási időszakban a közös agrárpolitika által támogatott diverzifikációs és vidéki infrastrukturális projektek értékelésében.

17 Fő ellenőrzési kérdésünk az volt, hogy a vidéki gazdaság diverzifikálására és a vidéki infrastruktúrára irányuló beruházások tartós előnyökkel jártak-e. Jelentésünk első részében a tartósság szabályszerűségi szempontját, vagyis azt értékeltük, hogy teljesültek-e a jogszabályban előírt tartóssági követelmények. A második részben megvizsgáltuk, hogy vannak-e a jogszabályban előírt követelményeken túlmenően is olyan tényezők, amelyek befolyásolják a projektek tartósságát. A harmadik részben megvizsgáltuk, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az uniós finanszírozás hosszú távú diverzifikációs lehetőségeket teremtett a vidéki térségekben.

18 Annak értékeléséhez, hogy a várt előnyök egy bizonyos idő elteltével is fennmaradtak-e, megvizsgáltuk a 2007–2013-as és a 2014–2020-as programozási időszakban finanszírozott projekteket. Vizsgálatunk a következő két projekttípusra irányult:

• a vidéki gazdaság diverzifikálását célzó projektek (lásd: 1. táblázat és 2. ábra);
• állami infrastrukturális beruházások, például utak, illetve víz- és szennyvízközművek (lásd: 2. táblázat és 1. háttérmagyarázat).

19 Ellenőrzési bizonyítékokat a következők révén gyűjtöttünk (lásd: 6. ábra):

• jogszabályok és statisztikák áttekintése;
• cégnyilvántartások elemzése és egyes turisztikai szálláshelyek működési állapotának ellenőrzése;
• interjúk a tagállami, illetve regionális hatóságokkal;
• tizenegy tagállamból, illetve régióból kiválasztott nemzeti/regionális keretrendszerek és projektek vizsgálata.

Észrevételek

A projektek általában elérik a jogszabályban előírt tartóssági időszak végét, de egyes diverzifikációs projekteket röviddel az időszak lejárta után leállítanak

20 Ebben a szakaszban az uniós jogszabályokban meghatározott tartóssági követelmények szempontjából vizsgáltuk a projekteket, és felmértük, hogy ezek a követelmények megfeleltek-e a támogatott beruházások típusának.

• A diverzifikációs projektek esetében:
• megvizsgáltuk, hogy 879 kiválasztott turisztikai szálláshely-projekt (a diverzifikációs projektek egyik legelterjedtebb típusa) továbbra is működött-e;
• 88 kiválasztott diverzifikációs projekt esetében értékeltük, hogy azok még mindig működőképesek-e, és teljesülnek-e üzleti tervük célkitűzései (lásd: 44., 45. és 59. bekezdés). A projekteket mindkét programozási időszak tekintetében úgy választottuk ki, hogy azok minden főbb támogatott projekttípust képviseljenek (lásd: 2. ábra).
• Az infrastrukturális projektek esetében megvizsgáltuk, hogy a mintánkban szereplő 48 projekt továbbra is működőképes-e, és megvalósultak-e a várt előnyök. Mindkét programozási időszak tekintetében azokra a projekttípusokra összpontosítottunk, amelyek a legtöbb finanszírozásban részesültek (utak, fűtőberendezések, vízellátási hálózatok és szennyvíz-elvezetési rendszerek) (lásd: 1. háttérmagyarázat).

A vizsgált projektek többsége továbbra is működőképes volt

A turisztikai szálláshely-projektek 80%-a továbbra is működött

21 A turisztikai szálláshelyekre irányuló beruházások a leggyakrabban támogatott diverzifikációs projektek közé tartoznak. A 2014–2015-ös időszakban az általunk megvizsgált 11 tagállam vidékfejlesztési alapokból közel 500 millió eurót fordított mintegy 8000 turisztikai szálláshely-beruházás támogatására (az érintett projektek a 2007–2013-as programozási időszakhoz kapcsolódtak).

22 Ellenőriztük, hogy ebben a 11 tagállamban az általunk kiválasztott 879 turistaszállás-projekt még mindig kínál-e szállást. Valamennyi intézmény a 2007–2013-as időszakban részesült finanszírozásban; legtöbbjük esetében a zárókifizetésre 2014-ben vagy 2015-ben került sor. A még aktív projektek tehát már több mint öt éve léteztek. Ellenőrzéseink nagy részére 2020 júniusa és októbere között került sor. A mintánk 879 turisztikai szálláshelyéből 21 (mintánk 2%-a) az egészségügyi válság miatt volt zárva.

23 A 7. ábra és a 8. ábra azt mutatja, hogy összességében a létesítmények 80%-a még mindig kínál szállást. Az egyes tagállamokra vonatkozó adatok 98%-tól (Ausztria) 67%-ig (Magyarország), illetve 60%-ig (Olaszország, Szicília) terjedtek. 24 olyan létesítményt találtunk Csehországban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban (Szicília), Romániában, illetve Szlovákiában, amelyek az online források alapján, kezdeti vizsgálatunk szerint nyitva voltak, de a gyakorlatban soha nem voltak foglalhatók. Ezeket az eseteket telefonon vagy e-mailen keresztül is ellenőriztük. Ahol a vezetők azt állították, hogy létesítményük „nyitva” áll (20 eset), elemzésünkben mi is ilyennek minősítettük ezeket. A fennmaradó négy esetben egyértelműen megállapítottuk, hogy a szálláshely nem áll a turisták rendelkezésére.

A diverzifikációs projektek kétharmada még működött

24 Összesen 88 diverzifikációs projektet vizsgáltunk meg Bulgáriában, Ausztriában és Lengyelországban. A kiválasztott projektek főként idegenforgalmi létesítményekhez (turisztikai szálláshelyek és kerékpár- vagy sétautak), mezőgazdasági szolgáltatásokhoz vagy megújuló energiához kapcsolódtak (lásd: 9. ábra).

25 Megállapítottuk, hogy e 88 projekt közül (67 a 2007–2013-as programozási időszak, 21 pedig a 2014–2020-as időszak projektje) 59 projekt (67%) még működik;

• a tartóssági időszakon belüli 30 projektből még 29 (97%) működött;
• a tartóssági időszakon túli 58 projektből azonban már csak 30 (52%) működött;
• és összességében a 88 projektből hét zárult le a tartóssági időszak lejárta előtt.

26 A 88 diverzifikációs projektből álló mintában szereplő 35 turistaszállás-projekt kétharmada volt még nyitva. Ausztriában mind a 10 turistaszállás-projekt nyitva volt. Bulgáriában 17-ből 11, Lengyelországban nyolcból három volt még mindig működőképes.

Egy kivételével az összes általunk ellenőrzött infrastrukturális projekt még használatban volt

27 Bulgáriában, Ausztriában és Lengyelországban összesen 48 infrastrukturális projektet vizsgáltunk meg, amelyek főként fűtőberendezések, utak, vízellátási és szennyvízelvezetési rendszerek építéséből vagy korszerűsítéséből álltak. Ellenőrzésünk idején 38 projekt volt öt évnél idősebb, ezek tehát meghaladták a jogszabályban előírt tartóssági időszakot, a másik 10 projekt pedig későbbi volt, tehát még a jogszabályban előírt tartóssági időszakon belül voltak.

28 Ellenőriztük, hogy az uniós finanszírozású infrastruktúra továbbra is használatban volt-e. A következőket vizsgáltuk meg:

• a fűtőberendezések esetében: a berendezés működési állapota, energiatermelés, az ügyfelek száma, pénzügyi adatok és foglalkoztatás;
• az utak esetében: a felhasználók számának változása (helyi lakosok, turisták, adott esetben a térségben működő vállalatok);
• a vízellátási és szennyvízelvezetési rendszerek esetében: az infrastruktúra működési állapota, a hálózatokhoz való csatlakozások száma (adott esetben), a vízminőség javulása.

29 Mind a 48 projekt (lásd: 10. ábra) esetében megvalósultak a várt fizikai eredmények (például helyi fűtőberendezés építése, út korszerűsítése, vízellátási, illetve szennyvízelvezetési rendszer építése). Ellenőrzésünk időpontjában egyetlen szennyvíztisztító telep kivételével (lásd: 4. háttérmagyarázat) a beruházások továbbra is a helyi közösség javát szolgálták.

A diverzifikációs tevékenységek gyakran nem sokkal a jogszabályban előírt tartóssági időszak lejárta után megszakadtak

30 Megvizsgáltuk, hogy a projekttevékenységek az uniós jogszabályok szerinti tartóssági időszakot követően még legalább két évig folytatódtak-e. Felmértük, hogy a működési időszakot befolyásolta-e az ágazat, illetve a projekt mérete.

31 A vizsgált cégnyilvántartások közül csak a lengyelországi tartalmazott adatokat a kedvezményezettek különböző tevékenységeinek állapotáról. E részletesebb adatok alapján további elemzéseket végezhettünk. Azon kedvezményezettek esetében, akik a 311. és 312. intézkedés keretében kezdték meg nem mezőgazdasági tevékenységüket (összesen 9121, illetve 3429 kedvezményezett), ellenőriztük, hogy a tevékenység hány évig folytatódott.

32 A 11. ábra azt mutatja, hogy azok a kedvezményezettek, akik tevékenységüket megszüntették, ezt jellemzően a működés 6. vagy 7. évében, vagyis röviddel az ötéves tartóssági időszak végét követően tették.

33 A 2. háttérmagyarázat olyan (a 2007–2013-as programozási időszakban támogatott) idegenforgalmi létesítményekre mutat be példákat, amelyeket az Unió több mint 150 000 euróval támogatott, de amelyek az ötéves tartóssági időszak után beszüntették működésüket. Közülük kettő öt évnél is rövidebb ideig működött, mert a jogszabályban előírt tartóssági időszak a finanszírozási határozattal vette kezdetét (lásd: 12. bekezdés). A tevékenységek e rövid időtartama azt jelenti, hogy az európai támogatások havonta 2667 és 9125 euró közötti összeget tettek ki.

34 2014 és 2020 között a tagállamok a kis- és középvállalkozások esetében három évre csökkenthették a tartóssági időszakot. A tartóssági követelmények azonban azonosak attól függetlenül, hogy az uniós finanszírozás szintje 9000 euró vagy 500 000 euró, illetve hogy a kedvezményezettek a beruházásaik 10%-át vagy 90%-át finanszírozzák-e.

A legtöbb tagállam az infrastrukturális beruházások esetében ötéves tartóssági időszakot írt elő

35 A tartóssági időszak egy jogi követelmény, amely nem feltétlenül tükrözi a beruházás üzemidejét. Általában a projekt várható üzemideje a tartósságra vonatkozó követelménynél jóval hosszabb (15–25 év az erőműprojektek, 25–30 év az útprojektek és 30 év a víz- és szennyvíz-infrastruktúrák esetében). Ausztria és az olaszországi Piemonte régió bizonyos típusú beruházások esetében (lásd: 3. háttérmagyarázat) meghosszabbította a tartóssági követelményt, hogy jobban figyelembe vegye azok várható üzemidejét. A mintánkban szereplő többi tagállam nemzeti hatóságai az ötéves tartóssági követelményt alkalmazták.

36 Az általunk vizsgált infrastrukturális projektek mindegyike továbbra is működőképes volt (lásd: 29. bekezdés), egy kivételével: Bulgáriában egy infrastrukturális projekt a karbantartás hiánya miatt leállt (lásd: 4. háttérmagyarázat).

A diverzifikációs projektek egyharmada ellenőrzésünk időpontja előtt beszüntette működését

37 Ebben a részben megvizsgáltuk, hogy vannak-e a jogszabályban előírt tartóssági követelményeken túlmenően is olyan tényezők, amelyek befolyásolják a projektek élettartamát.Ellenőrzésünk idején a diverzifikációs projektek kétharmada még működött, a fennmaradó egyharmad azonban már nem volt működőképes. Megvizsgáltuk, hogy a nemzeti és regionális hatóságok elemezték-e az általuk kiválasztott diverzifikációs projektek várható gazdasági életképességét, és azt, hogy mely típusú projektek voltak kevésbé tartósak.

A kiválasztási eljárások összességében nem gyakoroltak jelentős hatást a projektek minőségére

38 A kiválasztási eljárásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a támogatásban részesülő projektek jó minőségűek legyenek és minél hosszabb ideig működőképesek maradjanak. Ehhez releváns kiválasztási kritériumok révén elsőbbségi sorrend felállítására, valamint a projektek megfelelő értékelésére van szükség. Az uniós szabályok előírják a tagállamok számára, hogy határozzanak meg és alkalmazzanak kiválasztási kritériumokat annak eldöntéséhez, hogy mely műveleteket kezeljék prioritásként. A 2007–2013-as programozási időszakra nézve a következőket állapítottuk meg:

• Lengyelország (2009-ig) és Franciaország nem alkalmazott ilyen kritériumokat.
• Litvánia csak akkor alkalmazta a kiválasztási kritériumokat, ha a pályázatok mennyisége meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat.
• Ausztria rendelkezett ugyan ilyen kritériumokkal, de azokat nem használta fel a projektek rangsorolására.
• Bulgária, Csehország, Görögország, Lengyelország (2009 után) és Szlovákia alkalmazott kiválasztási kritériumokat, de anélkül, hogy meghatározta volna az elérendő minimális pontszámot. Rangsorolták ugyan a projekteket, de mindaddig, amíg a források rendelkezésre álltak, még alacsony pontszám esetén is támogatták őket¹³.
• Magyarország, Olaszország (Szicília) és Románia meghatározott egy minimális pontszámot, amelyet a pályázatoknak el kellett érniük a támogatásra való jogosultsághoz. A támogatási szerződés aláírását követően azonban a 313. intézkedés romániai kedvezményezettjeinek 46%-a és a 311. intézkedés szicíliai kedvezményezettjeinek 10%-a nem fejezte be projektjét. Ezért ők zárókifizetésben nem részesültek.

39 A 2014–2020-as programozási időszakban a nemzeti és regionális hatóságok valamennyi tagállamban alkalmaztak kiválasztási kritériumokat és ponthatárokat. Ezek a ponthatárok általában nem haladták meg a maximális pontszám 50%-át. A 6.4. intézkedés esetében például (lásd: 1. táblázat) Romániában a minimális pontszám 100 pontból 10, Ausztriában pedig 24 pontból 5 volt. Ha alacsonyan határozzák meg a minimális pontszámokat, felmerül a kockázat, hogy a nemzeti és a regionális hatóságok gyenge potenciállal rendelkező projekteket választanak ki.

40 A kiválasztási kritériumok alkalmazásán kívül a tagállamoknak értékelniük is kell a projekteket. Az 5. háttérmagyarázat olyan lengyelországi projektekre mutat be példát, amelyeket véleményünk szerint nem kellett volna támogatni (ha megfelelő értékelésre került volna sor).

41 Az általunk megvizsgált tagállamok nemzeti hatóságai (Franciaország kivételével) a műveletek tartósságának értékeléséhez üzleti terv benyújtását is előírták a pályázók számára.

42 E tíz tagállam közül öt¹⁴ az üzleti tervekben szereplő üzleti előrejelzéseket vette alapul a jövőbeli értékeléshez. A kedvezményezetteknek például üzleti előrejelzéseik legalább 50%-át (Bulgária és Magyarország) vagy 70%-át (Litvánia) kellett elérniük. Az utólagos ellenőrzés során e százalékos arányok elérésének elmulasztása szankciókat eredményezett (lásd: 54. bekezdés).

43 Hét tagállam¹⁵ a létrehozott munkahelyek számát határozta meg a támogathatósági vagy kiválasztási kritériumok egyikeként. Ha a munkahelyteremtés volt a kiválasztási kritérium, a kedvezményezetteknek munkahelyeket kellett létrehozniuk, és azokat legalább a tartóssági időszak végéig fenn kellett tartaniuk. Litvánia és Lengyelország nagyobb összegű finanszírozást nyújtott azoknak a kedvezményezetteknek, akik várhatóan több munkahelyet teremtettek.

44 A mintánkban szereplő azon kedvezményezettek esetében, amelyekről elegendő információt tudtunk szerezni, a bolgár kedvezményezettek 90%-a (9/10) és a lengyel kedvezményezettek 63%-a (17/27) nem érte el az üzleti tervében szereplő gazdasági előrejelzéseket (ezen belül 10-ből 4 a 2014–2020-as időszakban részesült támogatásban). Ausztriában nem találtunk ilyen problémát (lásd: 59. bekezdés).

45 Amint a 3. táblázatból is látszik, a kedvezményezettek többsége jelentősen elmaradt az előrejelzésétől.

46 Az üzleti terv előrejelzése Bulgáriában kötelező erejű volt. Az utólagos ellenőrzések háromnegyede azért vezetett visszafizettetési eljáráshoz, mert a kedvezményezettek nem érték el az előrejelzések értékeit (lásd: 55. bekezdés).

Bizonyos típusú diverzifikációs projektek viszonylag rövid élettartamúak voltak

47 Lengyelországban a 311. intézkedés 13 000 kedvezményezettjének közel háromnegyede (9221 olyan kedvezményezett, aki a 31. bekezdésben elemzett nem mezőgazdasági tevékenységet indított el, és körülbelül 3800 másik, aki ugyanezen intézkedés keretében már meglévő tevékenységeket fejlesztett tovább) „mezőgazdasági és erdészeti szolgáltatások nyújtására”, azaz a mezőgazdasági ágazaton belül diverzifikálta tevékenységeit. A mezőgazdasági és erdészeti szolgáltatások közé tartozik például gépek bérbeadása vagy munkavégzés más mezőgazdasági termelők számára (azok a mezőgazdasági termelők például, akik uniós finanszírozással talajlazító gépet vásárolnak, felszánthatják más mezőgazdasági termelők talaját vagy gépüket bérbe adhatják). A lengyel cégnyilvántartásban ellenőrzött kedvezményezettek több mint fele (9419-ből 5114) 2020 februárjáig beszüntette tevékenységét. A 12. ábra tanúsága szerint ez az arány sokkal magasabb, mint más diverzifikációs tevékenységek esetében.

48 Az uniós és a nemzeti szabályok nem tiltották meg kifejezetten a vásárolt berendezéseknek a kedvezményezett saját földterületén való használatát. A 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan a Bizottság iránymutatása értelmében mezőgazdasági szolgáltatások esetében „a támogatott beruházásokat elsősorban harmadik feleknek nyújtott szolgáltatásokra kell felhasználni”. Nem találtunk azonban olyan mechanizmust, amely megelőzné, hogy az ezen intézkedés keretében finanszírozott mezőgazdasági gépeket mégis elsősorban a kedvezményezett saját gazdaságában használják.

49 Figyelembe véve a turisztikai szálláshely-projektekkel kapcsolatban feltárt konkrét kockázatokat, megvizsgáltuk, hogy az e projektkategóriára vonatkozó tartóssági eredmények a gazdasági életképességgel kapcsolatos problémákat alátámasztották-e vagy inkább elrejtették. Ehhez további elemzést végeztünk a bulgáriai, görögországi és lengyelországi turisztikai szálláshely-projektek kapcsán. Görögországban a turisztikai szálláshely-projektek nemzeti szintű nyomon követése adatokat szolgáltatott az első három évben keletkezett bevételekről. Ezt az információt 20, még aktív turistaszállás-projekt beruházási költségeivel összevetve elemeztük.

50 Elemzésünk kérdéseket vetett fel a projektek gazdasági életképességével kapcsolatban. A teljes beruházási költség minden egyes eurója után három év alatt a globális bevétel átlagosan 0,4 euró volt. A 13. ábra tanúsága szerint ezen átlag mögött a jövedelemtermelő kapacitás jelentős szórása figyelhető meg. A turistaszállás-projektek három év alatt minden egyes befektetett euró után 0,02 és 1,41 euró közötti összeget generáltak. Közülük négy (20%) volt olyan, amelyik egy befektetett euró után kevesebb mint 0,1 eurót termelt.

51 Találtunk ugyanakkor olyan projekteket is, amelyek nagyon magas megtérülést mutattak (lásd:13. ábra): három esetben a keletkezett bevétel három év alatt meghaladta a beruházás összegét.

52 A vállalkozások energiahatékonyságáról szóló 02/2022. sz. számvevőszéki különjelentésben megállapítottuk, hogy a nagyon rövid megtérülési idejű projektek esetében a pénzügyi eszközök, például a kölcsönök vagy a visszafizetendő támogatások általában költséghatékony lehetőséget jelentenek az uniós költségvetés számára. Az uniós jogszabályok értelmében a kölcsönöket életképes projektekhez kell felhasználni¹⁶. A Bizottság úgy véli, hogy a pénzügyi eszközök megfelelőek az életképes vidékfejlesztési projektek támogatására¹⁷. A hitelek visszafizetése arra ösztönzi a projektek (többek között turisztikai szálláshelyek vagy mezőgazdasági szolgáltatások) kedvezményezettjeit, hogy beruházásukból nyereséget termeljenek, csökkentve ezzel annak kockázatát, hogy nem életképes projektekhez kérnek támogatást, vagy azokat kizárólag magáncélra használják fel.

53 A 4. táblázat tanúsága szerint Bulgáriában és Lengyelországban az ellenőrzött turisztikai szálláshely-projektek 29%-a, illetve 38%-a (lásd: 26. bekezdés) vagy nagyon hamar lezárult, vagy nagyon alacsony forgalmat generált.

Tagállam	Ellenőrzött szálláshelyek száma	Előnyöket nem biztosító szálláshelyek száma	Észrevételek
Bulgária	17	6	Három projekt a tartóssági időszak után lezárult. Három másik esetében az árbevétel kevesebb mint 10%-a volt az előrejelzettnek (egy kedvezményezett az egyik évben 188 euró árbevételt jelentett be): ezeknek az utólagos ellenőrzést követően vissza kellett térítenie a támogatást.
Lengyelország	8	3	Három projekt lezárult, ebből egy a tartóssági időszakon belül. Az egyik projekt, amelynek éves árbevétele 250 euró volt (az előrejelzés kevesebb mint 10%-a), a tartóssági időszak lejárta után lezárult.

Forrás: Európai Számvevőszék, a tagállamok által továbbított információk alapján.

Turisztikai szálláshelyként finanszírozott épületek lakáscélú használata

54 Az uniós jogszabályok nem tiltják egyértelműen a turisztikai szálláshelyként finanszírozott épületek magánlakásként történő használatát a tartóssági időszak alatt. A beruházást azonban nem szabad olyan jelentős változtatásnak alávetni, amely akadályozza az eredeti célkitűzések megvalósulását¹⁸. Míg az osztrák jogszabályok egyértelműen tiltják, hogy a beruházást tartós jelleggel magáncélokra használják¹⁹, a lengyel és a bolgár nemzeti szabályozásról ez nem mondható el.

55 A turisztikai szálláshelyek magáncélú használatával kapcsolatban a következő problémákat állapítottuk meg:

• Egy tagállamban találtunk példát egy vendégház esetleges csalárd magáncélú használatára a tartóssági időszak alatt. Az ügyet az OLAF elé utaltuk, és annak vizsgálata még folyamatban van.
• Bulgáriában és Romániában olyan eseteket találtunk, amikor a támogatott turisztikai szálláshelyek magánhasználatának megállapítását követően adminisztratív intézkedésekre került sor. A Bizottság ajánlásokat fogalmazott meg e tagállamok számára, és Bulgária esetében pénzügyi korrekciót alkalmazott. Románia úgy határozott, hogy 2021-ben és 2022-ben korlátozni fogja a turisztikai szálláshelyek finanszírozását. A bolgár hatóságok közigazgatási intézkedéseket hajtottak végre, és ezek során olyan további utólagos ellenőrzéseket végeztek, amelyek az üzleti tervekre vonatkozó előrejelzések teljesítésére irányultak. A 288 uniós finanszírozású vendégház többsége (76%) nem érte el az előrejelzésekben szereplő értékeket. A bolgár hatóságok 21 millió euró visszafizetését rendelték el. A visszafizettetési folyamat a tagállami bíróságon jelenleg folyó per miatt lassan halad. Bulgária a 2014–2020-as programozási időszakban felhagyott a turisztikai szálláshelyek támogatásával.
• Az általunk vizsgált 11 tagállamból nyolcban találtunk olyan újságcikkeket, amelyek a magánlakáshasználattal kapcsolatos esetekről szóltak (ezek közül legalább háromban a sajtócikkek nyomozásokról és bírósági ügyekről is beszámoltak a magáncélra használt turisztikai szálláshelyek csalárd támogatási kérelmei kapcsán). Voltak olyan esetek, amikor az épületeket meghirdették a turisták számára, a gyakorlatban azonban nem lehetett azokat lefoglalni (lásd: 23. bekezdés). Egy ház uniós támogatással történő megépítése vagy felújítása vonzó lehet, mivel három-öt év elteltével a kedvezményezett hivatalosan magánházként használhatja vagy értékesítheti azt.

Kevés bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy az uniós finanszírozás hosszú távon is diverzifikációt eredményez a vidéki területeken

56 Az uniós finanszírozásnak elvben hosszú távú diverzifikációt kell eredményeznie a vidéki területeken (lásd: 04. bekezdés). Megvizsgáltuk, hogy a projektek tartós diverzifikációt eredményeztek-e a vidéki gazdaságokban. Elemeztük továbbá, hogy az értékelés és a nyomon követés megfelelő tájékoztatást nyújtott-e az uniós támogatás eredményeiről.

A diverzifikációs projektek egyes típusai nem sok diverzifikációs lehetőséget kínálnak

57 A 2007–2013-as időszakban Lengyelország 252 millió eurót költött a mezőgazdaság, illetve erdészet számára nyújtott szolgáltatások támogatására. Ez a finanszírozás a 2014–2020-as programozási időszakban is folytatódott. Megállapítottuk, hogy a mezőgazdaság számára nyújtott szolgáltatások csak korlátozott mértékben járultak hozzá a nem mezőgazdasági tevékenységek irányába történő, hosszú távú diverzifikációhoz. Ezek a projektek nem segítik a kedvezményezetteket abban, hogy a mezőgazdasági ágazaton kívül máshonnan is szerezhessenek jövedelmet. A Bizottság szerint ezek a szolgáltatások (például a szántás/betakarítás) közvetett módon kedveznek a diverzifikációnak, mivel lehetővé teszik az e szolgáltatásokat igénybe vevő mezőgazdasági termelők számára, hogy legyen idejük párhuzamosan egy nem mezőgazdasági tevékenység megkezdésére is. Hozzá kell tenni, hogy a „mezőgazdaság, illetve erdészet számára nyújtott szolgáltatások” tevékenység volt a legkevésbé tartós, azt ugyanis a kedvezményezettek többsége megszüntette (lásd: 47. bekezdés).

58 Utólagos értékeléseikben a tagállamok leggyakrabban az idegenforgalmat jelölték meg mint olyan ágazatot, amelyben lehetőség nyílt diverzifikálásra²⁰. Közülük 23 hajtotta végre a 313. intézkedést („A turisztikai tevékenységek ösztönzése”). A turisztikai szálláshelyek létrehozása és fejlesztése valamennyi diverzifikációs intézkedésből (311. intézkedés, 312. intézkedés, 313. intézkedés) finanszírozható volt, a tagállam, illetve a régió választásától függően. Amint a 21. bekezdésben is említettük, 2014–2015-ben több mint 500 millió euró összegű közfinanszírozásban részesültek turisztikai szálláshelyekkel kapcsolatos projektek a mintánkban szereplő 11 tagállamban.

59 A kedvezményezettek a bevételeiket turisztikai szálláshelyek révén diverzifikálhatják, illetve egészíthetik ki, amennyiben erre van elegendő potenciális kereslet. Ausztriában mind a 10 általunk vizsgált turistaszállás-projekt működőképes volt. Közülük hét esetében teljesültek az üzleti tervre vonatkozó előrejelzések, és ezek a projektek a kedvezményezettek bevételeinek 10–90%-át biztosították. Hét esetben a finanszírozás meglévő vállalkozás bővítésére irányult. A másik három projekt esetében az idegenforgalom új bevételi forrást jelentett.

60 Területi szinten azonban vannak olyan turisztikai beruházások, amelyek a turisztikai térségekben nem jelentenek diverzifikációt. Az idegenforgalmi ágazat az Unió szintjén nagyobb, mint a mezőgazdaság, és nagyobb szerepet játszik a vidéki területek gazdaságában, mint a városiakéban. Az egy lakosra jutó turisztikai vendégéjszakák száma a vidéki térségekben háromszor magasabb, mint a városi régiókban, és az egy lakosra jutó idegenforgalmi kiadások is általában magasabbak a vidéki térségekben²¹. Bizonyos vidéki területeken, például Krétán (Görögország) vagy Korzikán (Franciaország), a helyi gazdaságban az idegenforgalmi ágazat dominál: a GDP 47%, illetve 31%-át teszi ki, a mezőgazdaság ezzel szemben a GDP 7,5%-át, illetve 2%-át adja²².

Az értékelés és a nyomon követés nem támasztja kellőképpen alá a diverzifikációs előnyöket

61 A Bizottság 2018-ban tette közzé a tagállamok 2007–2013-as időszakról szóló utólagos értékelő jelentéseinek összefoglalóját²³, amelyben az alábbi következtetésekre jutott:

• A 311. intézkedés („Nem mezőgazdasági tevékenységek irányába történő diverzifikálás”) és a 312. intézkedés („Támogatás vállalkozások létrehozásához és fejlesztéséhez”) „közepes mértékben” járult hozzá a kedvezményezettek gazdasági diverzifikációjának javításához.
• A 313. intézkedés („Turisztikai tevékenységek ösztönzése”) „korlátozott mértékben” járult hozzá a gazdasági diverzifikáció javításához. A vidékfejlesztési programokról készült utólagos értékelések kevesebb mint fele tett említést arról, hogy ez az intézkedés pozitívan járult hozzá a vidéki területek gazdasági diverzifikációjának javításához.

62 Az értékelés megállapította, hogy számos diverzifikációs projekt nem volt kellően „ágazatközi” (azaz túlságosan a mezőgazdaságra összpontosított). Ezt a kérdést az 57. bekezdésben tárgyaljuk.

63 Megállapítottuk, hogy a nyomon követés kevés információt szolgáltatott a projektek tartósságáról, illetve arról, hogy azok hosszú távon milyen hatást gyakoroltak a vidéki területek diverzifikációjára. Míg a tagállamok a zárókifizetésig megfelelően nyomon követik a projekteket, a nyomon követés a tartóssági időszak alatt csekély mértékű, azt követően pedig gyakorlatilag megszűnik. Ezért amikor a tagállamok és a Bizottság utólagos értékeléseket készítenek, az értékelők kevés információval rendelkeznek arról, hogy a különböző típusú projektek közül hány működött tovább a támogatások folyósításának időszakát követően is. A projektek tartóssági időszakon túli nyomon követése nem jogi követelmény. A vonatkozó információknak a tartóssági időszakon túli összegyűjtésével azonban a Bizottság és a tagállamok fel tudnák mérni az eredmények tartósságát, és meg tudnák állapítani, melyek a hosszú távú szakpolitikai célkitűzéseket támogató projekttípusok.

64 Ellenőrzésünk rámutatott, hogy egyes eszközök, például a cégnyilvántartások és más releváns adatbázisok további tájékoztatást nyújthatnak a projektek tartósságáról. A rendelkezésre álló alapinformációk csak a kedvezményezett státuszára vonatkoznak, de Lengyelországban találtunk egy olyan adatbázist is, amely részletesebb információkat tartalmazott az uniós finanszírozású tevékenységek állapotáról (lásd: 31. és 47. bekezdés). Bulgária, Lengyelország és Románia üzleti nyilvántartásokból gyűjtött információkat.

65 Vannak nagy adatbázisok, például cégnyilvántartások, amelyek tájékoztatást nyújthatnak azokról a kedvezményezettekről, akik inaktívvá váltak vagy megszüntették a támogatott tevékenységeket (lásd: 31–32. bekezdés). Jelenleg a Bizottság nem használja fel sem a nemzeti cégnyilvántartásokból, sem más nagy adathalmazokból származó információkat a diverzifikációs projektek tartósságának és a vidéki térségek számára nyújtott hosszú távú előnyeinek értékeléséhez.

Következtetések és ajánlások

66 Megállapítottuk, hogy a legtöbb infrastrukturális beruházás és diverzifikációs projekt működött a jogszabályban előírt tartóssági időszak alatt (lásd: 21–29. bekezdés). Megállapítottuk ugyanakkor azt is, hogy a diverzifikációs projekteket gyakran leállítják röviddel ezen időszak lejárta után (lásd: 31–34. bekezdés). Lengyelországban a mezőgazdasági és erdészeti projekteknek nyújtott szolgáltatások kevésbé voltak tartósak, mint más projektek (lásd: 47–48. bekezdés).

67 Megállapításunk szerint a 2014–2020-as időszakban a kiválasztási eljárások minősége általában véve javult a 2007–2013-as időszakhoz képest. A kiválasztási eljárások ugyanakkor összességében nem gyakoroltak jelentős hatást a projektek minőségére (lásd: 38–46. bekezdés).

68 Úgy találtuk, hogy egyes projekttípusok, például a mezőgazdaság, illetve az erdészet számára nyújtott szolgáltatások, csekély diverzifikációs potenciállal rendelkeznek (lásd: 57. bekezdés). A turisztikai szálláshelyek révén a kedvezményezettek tevékenységei diverzifikálhatók ugyan, a további szálláshely-kapacitások azonban a turisztikai térségek gazdaságára nézve nem jelentenek diverzifikációt (58–60. bekezdés).

69 Turistaszállás-projektekre vonatkozó elemzésünket kibővítettük, és három tagállamban a gazdasági életképességgel kapcsolatos problémákat tártunk fel (lásd: 49–53. bekezdés és 4. táblázat). A szállások magáncélú felhasználása a projektek gazdasági teljesítményét is befolyásolja. Találtunk példákat arra, hogy a tagállamok vizsgálatokat indítottak turisztikai szálláshelyként finanszírozott épületek magáncélú használatára vonatkozóan, illetve korlátozták a turisztikai szálláshely-projektek támogatáshoz való hozzáférését (lásd: 55. bekezdés). Megállapítottuk, hogy a hitel megfelelő alternatívát jelent az életképes projektek (többek között idegenforgalmi szálláshelyek vagy a mezőgazdaság számára nyújtott szolgáltatások támogatására irányuló projektek, lásd: 52. bekezdés) támogatására.

1. ajánlás. A kiadásokat még inkább az életképes projektekre kell irányítani

Tanácsadói minőségében a Bizottság ossza meg azokat a bevált gyakorlatokat, amelyek révén a kiválasztási eljárások alkalmazásával csökkenthető a nem életképes projektek kiválasztásának kockázata.

Megvalósítás céldátuma: 2023-tól kezdve

2. ajánlás. Enyhíteni kell a finanszírozott eszközök magáncélú használatával kapcsolatos kockázatokat

A projektek hosszú távú előnyeinek előmozdítása és az uniós támogatásból származó gazdasági előnyök növelése érdekében a Bizottság:

1. segítse elő a bevált gyakorlatok megosztását arról, hogyan ösztönözhető a projektek tartósságára és az uniós finanszírozású eszközök személyes használatának megakadályozására vonatkozó biztosítékok használata. Ezen belül megfelelően kell alkalmazni, illetve használni a következőket:
   1. a tartóssággal kapcsolatos tagállami feltételek, figyelembe véve a támogatott beruházások különböző típusait;
   2. hosszú lejáratú eszközök finanszírozására nyújtott hitelek;
   3. bizonyíték a finanszírozott tevékenységek tartós működéséről;
   4. a támogatási megállapodások arról szóló rendelkezései, hogy a beruházási forrásokat a rendeltetésüknek megfelelően kell felhasználni;

Megvalósítás céldátuma: 2023

2. vizsgálja meg, hogyan használják fel a tagállamok e bevált gyakorlatokat, és terjessze ennek a vizsgálatnak az eredményeit.

Megvalósítás céldátuma: 2027

70 A 2007–2013-as időszak utólagos értékelései szerint a vizsgált intézkedések összességében közepes mértékben járultak hozzá a diverzifikációhoz (61–62. bekezdés). A nyomon követés csekély tájékoztatást nyújtott arról, hogy a projektek bizonyos idő elteltével – különösen a jogszabályban előírt tartóssági időszak végét követően – mennyi előnyt biztosítanak, noha a nagy adathalmazok költséghatékony módon további információkat nyújthatnának a finanszírozott projektek tartósságáról (lásd: 63–65. bekezdés).

3. ajánlás. Értékelés céljából ki kell aknázni a nagy adatbázisokban rejlő lehetőségeket

Értékelés céljából a Bizottság a tagállamokkal egyeztetve:

1. tárja fel az uniós finanszírozású projektek tartós működésével kapcsolatos releváns információforrásokat, és ossza meg a bevált gyakorlatokat a tagállamokkal;

Megvalósítás céldátuma: 2024

2. használja fel ezt az információt is a kockázati tényezők jegyzékének összeállításához, olyan projektek példái alapján, amelyek kevésbé bizonyultak tartósnak.

Megvalósítás céldátuma: 2026-tól kezdve

A jelentést 2022. április 27-i luxembourgi ülésén fogadta el a Joëlle Elvinger számvevőszéki tag elnökölte I. Kamara.

Betűszavak és rövidítések

EMVA: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

GDP: bruttó hazai termék

KAP: közös agrárpolitika

RDP: vidékfejlesztési program

Glosszárium

Nagy adathalmazok: Nagy mennyiségű adat feldolgozása, gyűjtése, tárolása és elemzése, amelyek alapján minták, trendek és asszociációk rajzolódnak ki és az így kapott információk új ismeretekkel szolgálhatnak.

Programozási időszak: Az az időszak, amelyen belül valamely uniós kiadási programot megterveznek és amelyen belül a támogatást ki kell fizetni. A 2007–2013-as időszakra nézve a támogatási összegeket 2015-ig lehetett folyósítani. A 2014–2020-as időszak tekintetében – hasonlóképpen – 2022-ig folyósíthatók a támogatások.

Utólagos ellenőrzés : e jelentésünkben a beruházás zárókifizetés után végzett ellenőrzése, amelynek célja annak vizsgálata, hogy azt továbbra is rendeltetésszerűen használják-e.

Üzleti terv: Egy vállalat működési és pénzügyi előrejelzéseit összegző dokumentum, amely felvázolja a célok elérésének módját is.

Vidékfejlesztési program: Az uniós vidékfejlesztési politika végrehajtását célzó, a Bizottság által jóváhagyott többéves nemzeti vagy regionális célkitűzések és intézkedések.

A Bizottság válaszai

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61262

Időrendi áttekintés

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=61262

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve megfelelőségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a fenntartható természetierőforrás-gazdálkodásra szakosodott, Joëlle Elvinger számvevőszéki tag elnökölte I. Kamara végezte. Az ellenőrzést Viorel Ștefan számvevőszéki tag vezette Roxana Banica kabinetfőnök és Olivier Prigent kabinetattasé, Michael Bain ügyvezető, Eric Braucourt igazgatói asszisztens, Céline Ollier feladatfelelős, Maciej Szymura feladatfelelős-helyettes, valamint Milan Šmid, Jan Huth és Dimitrios Maniopoulos számvevők közreműködésével. Nyelvi támogatás: Thomas Everett.

Balról jobbra: Viorel Ștefan, Roxana Banica, Olivier Prigent, Eric Braucourt, Céline Ollier, Maciej Szymura, Milan Šmid, Jan Huth, Thomas Everett.

Endnotes

¹ EU rural areas in numbers – Európai Bizottság (europa.eu).

² A better future for Europe’s rural areas – CG33(2017)16final, Európa Tanács, 2017.

³ A long-term Vision for the EU's Rural Areas, A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma, 2/3. rész.

⁴ Lásd: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (11) preambulumbekezdése és 4. cikke, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (6) bekezdése.

⁵ Eurostat EF_OGAAA data és European farming (copa-cogeca.eu).

⁶ Synthesis of Rural Development Programmes (RDP) ex post evaluation of 2007–2013 – Evaluation Study.

⁷ Az 1698/2005/EK rendelet 52. cikkének b) pontja és az 1305/2013/EU rendelet 20. cikke.

⁸ Lásd: az (EU) 2115/2021 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke.

⁹ Lásd: az (EU) 2115/2021 európai parlamenti és tanácsi rendelet 118. cikke és az (EU) 2116/2021 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. és 40. cikke.

¹⁰ Lásd: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikke.

¹¹ 25/2015. sz. különjelentés; 08/2018. sz. különjelentés; 06/2011. sz. különjelentés.

¹² Piemonte 2014–2020. évi vidékfejlesztési terve, 378. o.

¹³ Lásd még: 06/2013. sz. különjelentés.

¹⁴ Bulgária, Csehország, Görögország, Magyarország és Litvánia.

¹⁵ Csehország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia.

¹⁶ Az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke.

¹⁷ The European Agricultural Fund for Rural Development - Financial instruments.

¹⁸ A műveletre fordított uniós támogatás visszafizetendő, ha az utolsó kifizetéstől számított öt éven belül „a természetében […] lényeges változás következik be” (az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikke).

¹⁹ Sonderrichtlinie im Rahmen des Österreichischen Programms für die Entwicklung des ländlichen Raums 2007–2013 „Sonstige Maßnahmen” - 10.4.3.5. pont.

²⁰ Synthesis of Rural Development Programmes (RDP) ex post evaluation of 2007–2013, 58. o.

²¹ A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma, 2/3. rész – A long-term Vision for the EU’s Rural Areas, 2021. június, 51. o.

²² The nexus between agriculture and tourism in the Island of Crete, John Vourdoubas, 2020 – INSEE Corse, 2015–2017.

²³ Lásd: ⁶. lábjegyzet.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (https://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022

PDF	ISBN 978-92-847-7884-3	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/529	QJ-AB-22-009-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-7883-6	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/146290	QJ-AB-22-009-HU-Q

SZERZŐI JOGOK

© Európai Unió, 2022

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak aCreative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licencalá tartoznak. Ezért főszabály szerint a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A Számvevőszéktől származó tartalmak további felhasználásakor azok eredeti értelme és üzenete nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további engedélyt is be kell szerezni.

Amennyiben ez megtörtént, akkor a vonatkozó engedély érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és az abban foglalt, egyértelműen meghatározott felhasználási korlátozások érvényesek.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, adott esetben közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alá tartozó intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct központ is működik. Keresse meg online az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Telefonon vagy írásban
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
• az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-union.europa.eu).

Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok
A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete elérhető.