Előszó
Remélem, hogy 2021 úgy marad meg az emlékezetünkben, mint az az év, amikor Európa a világjárványon felülkerekedve egy szebb jövő felé fordult. Az az év, amikor az Unió oltóanyagot biztosított valamennyi polgára számára. Az az év, amikor elindult a gazdasági fellendülés, és a NextGenerationEU helyreállítási tervvel megkezdődött Európa zöldebbé és digitálisabbá tétele. 2021-ben jelentős eredményeket értünk el, és ez csak azért sikerülhetett, mert Európa úgy döntött, hogy közös erővel lép fel.
A védőoltások elérhetővé tétele mérföldkövet jelentett. A válság korai szakaszában elvégzett háttérmunkának köszönhetően nemcsak arról gondoskodtunk, hogy elegendő oltóanyag álljon rendelkezésre valamennyi tagállam számára, hanem több mint 1,7 milliárd adagot exportáltunk és adományoztunk a világ más részeire. 2021 végére az EU a Covid19 elleni oltóanyagok legjelentősebb adományozója volt. Az oltóanyagok adományozását és exportját a jövőben is folytatni fogjuk, hiszen tudjuk, hogy csak úgy kerekedhetünk felül a koronavíruson, ha a világon mindenhol leküzdjük.
A nyárra bevezetett uniós digitális Covid-igazolvány lehetővé tette az EU-n belüli utazást, és több mint 60 ország és terület csatlakozott hozzá. Az igazolvány segítette az idegenforgalmat és az attól függő vállalkozásokat, akárcsak a kulturális ágazatot abban, hogy átvészeljék a világjárvány hatásait.
2021-ben ezenfelül arról is gondoskodtunk, hogy a jövőbeni világjárványok már ne érjenek minket felkészületlenül. A májusban Rómában megrendezett Globális Egészségügyi Csúcstalálkozón, melynek egyik házigazdája voltam, a világ vezetői közös elveket fogadtak el a Covid19 leküzdése, valamint a jövőbeni világjárványok megelőzése és az azokra való felkészülés érdekében. A világjárvány tanulságait levontuk és figyelembe vettük. Létrehoztuk az Európai Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságot (HERA), mely azt hivatott biztosítani, hogy újabb egészségügyi veszélyek bekövetkeztekor rendelkezésünkre álljanak a szükséges kezelések és orvosi eszközök.
Mindeközben, vagyis a világjárvánnyal és annak következményeivel való küzdelem során sosem veszítettük szem elől azokat a célokat, amelyeket megbízatásunk kezdetén kitűztünk: folytattuk Európa zöldebbé és digitálisabbá tételét, valamint az egyenlő esélyek és lehetőségek biztosítását mindenki számára. A NextGenerationEU ezeket a célokat helyezte a gazdasági fellendítés középpontjába. Az eszközből több milliárd euró áramlott és érkezik még a tagállamokba, amelyek ambiciózus reformprogramokat terjesztettek elő gazdaságuk átalakítására. A NextGenerationEU nemcsak Európa helyreállításába, hanem hosszú távú jólétébe is beruház: gazdaságaink digitalizálásába, az európaiak készségeinek a jövő munkahelyeihez való hozzáigazításába, a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél eléréséhez szükséges intézkedések meghozatalába.
Az új uniós éghajlat-politikai szabályozás e célt jogi kötelezettséggé alakítja, ezáltal biztosítva megvalósulását. 2021-ben tehát rögzítettük a bolygónk számára oly meghatározó következő tíz év feladatait. Európa ugyanakkor nem lesz képes egyedül megoldani az éghajlati válságot. Ha a glasgow-i COP26 konferencián történt is előrelépés, ehhez valamennyi országnak sokat kell még tennie. Tartozunk gyermekeinknek és unokáinknak azzal, hogy mindent megtegyünk a veszélyes mértékű éghajlatváltozás elhárításáért.
Ezért helyeztük a fiatalokat minden tevékenységünk középpontjába – a NextGenerationEU-tól az európai zöld megállapodásig. Az Unió helyzetéről szóló beszédemben ezért javasoltam, hogy 2022 az ifjúság európai éve legyen, olyan tevékenységekkel és kezdeményezésekkel, amelyek ezt az inspiráló generációt támogatják, hiszen ők sok mindenről kénytelenek voltak lemondani a világjárvány idején.
Az elveszített időt nem tudjuk ugyan visszaadni nekik, de azt engedhetjük, hogy segítsenek az EU jövőjének szebbé tételében. A fiatalok fontos szerepet játszottak az Európa jövőjéről szóló, májusban elindított konferencián is, amely a részvételi demokrácia gyakorlásának eddigi legnagyobb példája volt. Minden korosztály és az Unió minden szeglete részt vett ebben a fontos vitában.
Végezetül meg kell említenem, hogy 2022 legelején Európa elveszített egy jó embert és egy nagy európait: jó barátomat, David Sassolit, az Európai Parlament elnökét. David azt akarta, hogy Európa mindig többre törekedjen: mélyebb demokráciára, kiterjedtebb jogokra, nagyobb szolidaritásra, fokozott felelősségvállalásra és több méltóságra Európa valamennyi polgára számára. Az elkövetkezendő évben az ő emléke fog vezérelni minket, és az Unió mindig tiszteletben fogja tartani David Sassoli szellemiségét.
Éljen Európa!
Ursula von der Leyen
Az EU válasza a Covid19-re
Bevezetés
2021-ben, történelmének egyik legnehezebb évét követően az Európai Unió elindította a Covid19-világjárvány utáni helyreállítást és a jövő felé fordította a tekintetét.
Az EU megkétszerezte arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fokozza az oltóanyaggyártást, és támogassa a tagállamokat és a partnerországokat a védőoltások beadásának felgyorsításában. Az uniós oltóanyag-stratégia keretében 2020 elején hozott intézkedések – a több különböző oltóanyagba való beruházások – sikeresnek bizonyultak. Ennek eredményeként 2021-ben széles körben elérhetővé váltak az oltóanyagok annak ellenére, hogy az egyik gyártásával és szállításával kapcsolatos kezdeti problémák miatt az ellátás a vártnál lassabban indult.
A tagállamokban végrehajtott nagyszabású vakcinázást követően az EU 2021. augusztus 31-én elérte azt a kulcsfontosságú mérföldkövet, hogy felnőtt lakosságának legalább 70%-át beoltotta. Az év végére ez az arány 79,8%-ra nőtt. Mivel az év vége felé a világjárvány újabb hulláma söpört végig Európán és a világon, a vírus terjedésének megfékezése továbbra is kulcsfontosságú prioritás maradt. A Bizottság közös, összehangolt uniós megközelítést terjesztett elő a kihívás valamennyi tagállamban való kezelésére – amelyek közül több újra korlátozásokat vezetett be –, miközben folytatta az átoltottság növelésére irányuló erőfeszítéseket, és elkezdte az emlékeztető („booster”) oltások alkalmazását.
Az év során az Európai Bizottság együttműködött a tagállamokkal annak érdekében, hogy bővítse tesztelési és nyomonkövetési kapacitásaikat és megvalósuljon a teljes genomszekvenálás (ami az omikron variáns terjedésével döntő fontosságúnak bizonyult). A Bizottság emellett folytatta a Covid19 elleni új és továbbfejlesztett oltóanyagokkal és kezelésekkel kapcsolatos kutatásba és innovációba való beruházást. A júliusban elindított uniós digitális Covid-igazolvány megkönnyítette az emberek számára, hogy biztonságosan utazzanak Európán belül és kívül is. 2021 végéig egymilliárd igazolványt állítottak ki.
Eközben az EU megkezdte egy példátlan európai helyreállítási terv megvalósítását. Az EU hosszú távú költségvetése (1211 milliárd euró) és a helyreállítás gyorsítását célzó ideiglenes eszközként létrejött NextGenerationEU (800 milliárd euró) együttesen a valaha finanszírozott legnagyobb uniós ösztönző csomagot alkotják, melynek összértéke meghaladja a 2 billió eurót. Válaszul a tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket dolgoztak ki, amelyekben a világjárvány hatásainak kezelésére, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsítására szolgáló beruházások és reformok szerepelnek. A NextGenerationEU középpontjában álló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 723,8 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást és hitelt fog nyújtani a tagállami reformok és beruházások támogatására. Az év végéig a Bizottság 22 nemzeti tervet értékelt kedvezően, és ezeket az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta, így összesen több mint 445 milliárd eurónyi támogatást fognak igénybe venni. A Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 54,3 milliárd euró összegű előfinanszírozást folyósított 20 tagállamnak, és teljesítette az első, 10 milliárd euró összegű kifizetést Spanyolország részére. Bár a fellendülés üteme EU-szerte eltérő, a várakozások szerint 2023 elejére minden tagállam gazdasága visszatér a válság előtti szintre.
A világjárványból levont korai tanulságokra építve az európai egészségügyi unióra vonatkozó első javaslatok a válsághelyzetekre való felkészültségre helyezték a hangsúlyt. Elfogadásuk esetén e javaslatok eszközöket biztosítanak az EU-nak a jövőbeli világjárványok és más, határokon át terjedő egészségügyi veszélyek hatékonyabb megelőzéséhez és kezeléséhez, valamint az egészségügyi rendszerek rezilienciájának javításához. Az új Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) szeptemberi elindítása fontos előrelépést jelentett az EU-ban élő emberek egészségének védelme és az európai egészségügyi unió kiteljesedése felé. (További információkért lásd a 4. fejezetet.)
Az EU arra is törekedett, hogy megerősítse a világjárvány elleni nemzetközi együttműködést, többek között a májusban az olaszországi Rómában tartott G20+ Globális Egészségügyi Csúcstalálkozó, valamint a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló eszközökhöz való méltányos globális hozzáférésre vonatkozó (ACT-A) kezdeményezés révén, amelynek célja, hogy felgyorsítsa a Covid19-tesztek, -kezelések és -oltóanyagok kifejlesztését és előállítását, valamint az azokhoz való méltányos hozzáférést. A Globális Egészségügyi Csúcstalálkozó résztvevői elfogadták a Római Nyilatkozatot, amely közös elveket határoz meg a Covid19-világjárvány leküzdéséhez, valamint a jövőbeli világjárványok megelőzéséhez és az azokra való felkészüléshez. A Bizottság, a tagállamok és a pénzügyi intézmények, különösen az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank az „Európa együtt” kezdeményezés keretében fokozták a más földrészeknek nyújtott finanszírozást és fellépéseket. 2022. január 4-ig az „Európa együtt” 380 millió adag oltóanyagot osztott meg a partnerországokkal, amelyből 255,4 milliót már leszállítottak, főként az ACT-A vakcinapilléren, a COVAX-on keresztül. Az átfogó cél 700 millió adag megosztása 2022 közepéig.
A válságra való reagálás kiterjesztése
2021-ben az Európai Unió folytatta és kiterjesztette a válság hatásainak kezelésére irányuló erőfeszítéseit, így a világjárvány kezdete óta összesen több mint 2326 támogatási intézkedést fogadott el.
A Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének példa nélküli aktiválása, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ideiglenesen eltérjenek a szigorú költségvetési szabályoktól, 2021-ben továbbra is hatályban maradt, és a tagállamok erőteljes költségvetési támogatást nyújthattak a gazdaságnak. Az év során a Bizottság a szakpolitikai munkájában továbbra is teljes mértékben kihasználta az állami támogatásokra vonatkozó szabályok által biztosított rugalmasságot a világjárvány hatásai által súlyosan érintett gazdaság támogatása érdekében. A világjárvány kezdete és a 2021. év vége között több mint 730 határozatot fogadott el, amelyekben a tagállamok által bejelentett közel 900 nemzeti intézkedést hagyott jóvá, összesen 3,17 billió euró összegű finanszírozást biztosítva. 2021 folyamán a hangsúly fokozatosan elmozdult a nehéz helyzetben lévő vállalkozások életben tartásának sürgető szükségességéről a gyors, erőteljes és tartós helyreállítás elősegítése irányába. Az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret 2021 novemberében elfogadott hatodik módosítása ezt az elmozdulást tükrözi: ösztönzi a támogatások uniós szintű, összehangolt, fokozatos megszüntetését, miközben a helyreállítás felgyorsítását célzó intézkedéseket irányoz elő. E rugalmasabb szabályoknak és a válságból való kilábalás felé mutató folyamatos finomhangolásuknak köszönhetően a Bizottság támogatta a tagállamokat abban, hogy megfékezzék a világjárvány okozta gazdasági visszaesés hatását, megőrizzék a megfelelően működő és versenyképes egységes piacot, és megnyissák az utat a helyreállás előtt.
Szükséghelyzeti támogatás és segítségnyújtás
A tagállamok a világjárvány számos egészségügyi következményének kezelésében támaszkodhattak az uniós költségvetésre. 2021-ben az EU egészségügyi kezdeményezések széles körét finanszírozta az uniós költségvetésből létrehozott Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből, többek között az oltóanyaggyártókkal kötött előzetes beszerzési megállapodások révén oltóanyagokat biztosított.
Januárban a Bizottság bejelentette, hogy 24 projektet választott ki a Covid19-ből felgyógyult donoroktól való vérplazmagyűjtésre irányuló új programok létrehozása vagy a meglévők bővítése érdekében. Az EU 2021. évi költségvetéséből további 65 millió eurót bocsátott rendelkezésre egyéni védőeszközök és gyógyszerek beszerzésére, az intenzív ellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek képzésére és a nehezen megközelíthető területeken élő emberek tesztelésére. Emellett további 100 millió eurót mozgósított több mint 20 millió antigén gyorsteszt közvetlen beszerzésére, amelyeket 25 tagállamnak szállítottak le februártól kezdve.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus összességében több mint 30 millió vakcinadózist és több mint 200 millió orvostechnikai eszközt szállított az uniós tagállamokba és más országokba a világjárvány kezdete óta. 2021-ben az EU sürgősségi segélyszolgálati csoportokat is mozgósított az Unión belül Romániába és Szlovákiába, az Unión kívül pedig Guineába, Pápua Új-Guineába és Tunéziába. Az EU a tagállamokkal szoros együttműködésben továbbfejlesztette a „rescEU” stratégiai egészségügyi készletet, és további egyéni védőeszközök vásárlását, intenzív terápiás osztályok létrehozását és oxigénkoncentrátorok beszerzését finanszírozta. A rescEU-n keresztül az EU-nak sikerült megszüntetnie 6 millió Covid19-cel kapcsolatos sürgősségi orvosi eszköz hiányát az EU-n belül Lettországban és Romániában, valamint a Nyugat-Balkánon Észak-Macedóniában, Montenegróban és Szerbiában. Több mint 3,4 millió védőmaszkot, 2,5 millió pár kesztyűt, 150 000 köpenyt és más egyéni védőeszközöket, például arcvédő pajzsot, védőszemüveget és lábvédő eszközt biztosított. Az év során a humanitárius légi híd továbbra is támogatást – többek között alapvető egészségügyi felszereléseket – nyújtott a világ néhány legkiszolgáltatottabb közösségének.
Mintegy 305 fertőtlenítő robotot szállítottak tagállami kórházakba. 12 millió eurót bocsátottak rendelkezésre a robotok megvásárlására, amelyek csupán 15 perc alatt képesek ultraibolya fénnyel fertőtleníteni a standard betegszobákat.
Az EU 43 millió eurót biztosított a tagállamoknak uniós digitális Covid-igazolványok előállítására, és további 7 millió eurót a hamis igazolványok visszavonására. 2,5 millió eurót mozgósítottak az európai digitális utaslokalizáló űrlap alkalmazás kifejlesztésére, hogy megkönnyítsék a kontaktkövetést olyan esetekben, amikor az utazók utazásuk során voltak kitéve egy fertőző betegségnek. 2020-ban és 2021-ben összesen 220 millió eurót bocsátottak rendelkezésre a Covid19 elleni oltáshoz szükséges berendezések és kezelések szállításának finanszírozására, valamint betegek átszállításának és orvosi csapatok kiküldésének támogatására.
Koronavírus-tesztelés és az esetek nyomon követése
Januárban a Bizottság meghatározta az országos, regionális vagy helyi tesztelési megközelítések esetében figyelembe veendő átfogó tesztelési stratégiák fő elemeit: a hatókört, az előnyben részesítendő csoportokat, a tesztelési kapacitásokat és erőforrásokat, valamint azokat a helyzeteket, amelyek esetén az antigén gyorstesztelés megfelelő lehet. A Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy fokozzák a genomszekvenálást, és 110 millió euró támogatást nyújtott az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központon keresztül. Az aggodalomra okot adó új variánsok terjedésének késleltetése érdekében a központ azt ajánlotta, hogy a tagállamok olyan kapacitásokat biztosítsanak, amelyek segítségével annyi mintát tudnak szekvenálni, amennyiből 1%-os prevalenciaszinten már észlelhető egy aggodalomra okot adó variáns.
Márciusban a Bizottság ajánlást fogadott el a Covid19 szennyvízmegfigyeléssel történő nyomon követéséről. Az ajánlás felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre szennyvízmegfigyelési rendszereket, és gondoskodjanak arról, hogy a releváns adatokat haladéktalanul eljuttassák az illetékes egészségügyi hatóságokhoz.
A munkahelyek támogatása és a megélhetés védelme
A szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő támogatás (SURE) elnevezésű kezdeményezés, amelyet 2020-ban hoztak létre a munkahelyek védelme és a világjárvány által érintett családok támogatása érdekében, fontos részét képezte a koronavírus-válságra adott uniós válasznak. A kezdeményezés keretében a Bizottság 2020 októbere és 2021 májusa között 89,64 milliárd euró összegű kölcsönt vett fel, amelyből 19 tagállamnak nyújtott hiteleket. 2022-ben további 4,62 milliárd euró összegű, már jóváhagyott támogatást kell előteremteni és folyósítani. További tagállamok is nyújthatnak be támogatási kérelmet a SURE keretében, amely még mindig csaknem 6 milliárd euró összegű pénzügyi támogatást tud nyújtani.
A SURE támogatásából 1,5–2,5 millió cég részesült, ami lehetővé tette számukra, hogy megtartsák munkavállalóikat.
A SURE igénybevételével a tagállamok kamatmegtakarítása a becslések szerint több mint 8 milliárd euró volt ahhoz képest, mint ha saját maguk bocsátottak volna ki államkötvényeket.
A Bizottság által szeptemberben közzétett, a program hatásáról szóló jelentés megerősíti, hogy a program sikeresen enyhítette a válság hatását a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz nyújtott pénzügyi támogatás és az önfoglalkoztatókat célzó intézkedések révén. 2020-ban a SURE 31 millió embernek – 22,5 millió alkalmazottnak és 8,5 millió önfoglalkoztatónak – nyújtott támogatást. Ez a 19 kedvezményezett tagállamban foglalkoztatottak számának több mint egynegyedét teszi ki.
A koronavírus-válságból való méltányos, inkluzív és reziliens kilábalás érdekében az EU elkötelezett aziránt, hogy segítse a tagállamokat a meglévő munkahelyek megtartásában és újak létrehozásában. Márciusban a foglalkoztatás hatékony aktív támogatásáról szóló bizottsági ajánlás iránymutatást nyújtott a tagállamoknak az aktív munkaerőpiaci szakpolitikákról. Az ajánlás célja kezelni a világjárvány okozta problémákat, áthidalni a több területen is jelentkező szakemberhiányt, amely a helyreállítás során visszafogja a gazdasági növekedést, és segíteni mindenkinek a zöld és digitális átállás sikeres megvalósításában. Fokozatosan el kell mozdulni a munkahelyek világjárvány alatti megőrzése érdekében hozott sürgősségi intézkedések felől a munkahelyteremtő fellendülést célzó új intézkedések felé.
Augusztusban a Bizottság intézkedéseket hozott a világjárvány és a kedvezőtlen időjárási körülmények által sújtott mezőgazdasági termelők támogatására, lehetővé téve számukra, hogy a közös agrárpolitika keretében magasabb összegű előlegfizetésekben részesüljenek. A Bizottság fokozott rugalmassággal és egyedi piaci intézkedésekkel is támogatta az agrár-élelmiszeripari ágazatot a bor-, a zöldség- és a gyümölcságazatban.
A kulturális és kreatív ágazatokban folytatott tevékenységek biztonságos újraindításának biztosítása érdekében a Bizottság 2021 júniusában uniós iránymutatásokat tett közzé, hogy összehangolt megközelítést nyújtson az egyedi nemzeti, regionális és helyi körülményekkel összhangban. Novemberben online útmutatót tett közzé a kultúra uniós finanszírozásáról, amely 21 olyan meglévő uniós programot fed le, amelyek keretében a tagállamok és az ágazat pénzforrásokra pályázhatnak.
Az uniós oltóanyag-stratégia
Az Európai Unió a tagállamokkal karöltve sikeresen létrehozott egy széles körű és diverzifikált oltóanyag-portfóliót a Covid19 ellen, amely több milliárd adag különböző gyártóktól származó, biztonságos és hatásos oltóanyagból áll. 2021 végéig a nyolc oltóanyag-szerződésből öt nyomán született biztonságos és hatásos oltóanyag, kettő esetében ez még megvalósulhat, egy szerződést pedig megszüntettek. Az uniós oltóanyag-stratégiának köszönhetően tavaly év végéig csaknem egymilliárd adag oltóanyagot bocsátottak a tagállamok rendelkezésére, és ugyanennyit juttattak el a világ más részeire.
A világjárvány kezdetekor elindított háttérmunka a BioNTech/Pfizer által 2020 végén kifejlesztett első vakcina jóváhagyásához és engedélyezéséhez, majd több száz millió adag Covid19-oltóanyag kiszállításához vezetett.
A Bizottság 2021-ben további négy feltételes forgalombahozatali engedélyt adott ki a Moderna, az AstraZeneca, a Janssen Pharmaceutica NV és a Novavax által kifejlesztett vakcinákra, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pozitívan értékelte azok biztonságosságát és hatásosságát. Több más oltóanyag esetében is folyik az ügynökség által végzett értékelés, ezek mindegyike más-más szakaszban tart. Miután a CureVac október 11-én kivonta vakcináját az EMA folyamatos értékelési eljárásából, szerződését felbontották, és már nem része az uniós oltóanyag-portfóliónak.
A Valneva és a Sanofi által gyártott oltóanyagok EMA általi tudományos értékelése 2021 végén még folyamatban volt. Amennyiben az EMA kedvező tudományos véleményt ad ki egy, a Bizottság feltételes forgalombahozatali engedélyére váró oltóanyagról, akkor az oltóanyag a tagállamok számára elérhetővé válik.
2020 közepe óta a Bizottság előzetes beszerzési megállapodások és adásvételi szerződések révén biztosította csaknem 4,2 milliárd adag oltóanyag vásárlási jogát. Ennek fejében a Bizottság a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz felhasználásával finanszírozta az induló költségek egy részét. Az oltóanyaggyártók számára nyílt felhívást tettek közzé. Az ezt követően nyújtott finanszírozás a tagállamok által az előzetes beszerzési megállapodások keretében vásárolt oltóanyagok foglalójának minősült. A portfólió a Bizottság által kiválasztott ígéretes oltóanyagokból áll, amelyek fejlesztéséhez a gyártók kezdeti támogatást kaptak, és amelyekből a Bizottság az oltóanyag EMA általi jóváhagyását követően vásárolni szándékozik.
Jóllehet az év első negyedévében az előállítás és a szállítás tekintetében is viszonylag alacsonyak voltak a várakozások, a helyzetet tovább súlyosbította, hogy egy vállalat nem tudott a szerződésének megfelelően teljesíteni. Februárban a Bizottság munkacsoportot hozott létre az oltóanyagok gyártási kapacitásának növelésére az EU-ban – egyablakos ügyintézési pontként működve a támogatásra szoruló gyártók számára –, valamint a gyártási kapacitásban és az ellátási láncokban mutatkozó szűk keresztmetszetek kezelésére. A Bizottság támogatta a tagállamokat az oltóanyagok terjesztésében és a széles körű vakcinázásra való felkészülésben is, kezdve a hűtőlánc-infrastruktúrától, amely biztosítja, hogy az oltóanyagokat a megfelelő hőmérsékleten tárolják, egészen az oltásra jogosult elsőbbségi csoportok meghatározásáig és a kommunikációs erőfeszítésekig.
A Covid19 elleni oltottság aktuális helyzete 2022 elején
981 millió
kiszállított adag
79,8%
Az EU felnőtt lakosságának ekkora hányada van teljesen beoltva.
Forrás: Az oltóanyaggyártók és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai.
2021 áprilisától az EU-ba irányuló szállítások a várakozásoknak megfelelően jelentősen nőttek. Július közepére több mint 1 milliárd adag oltóanyagot állítottak elő az EU-ban, és 500 millió oltóanyagot ki is szállítottak a tagállamokba, ami elegendő volt ahhoz, hogy a felnőttek 70%-át a nyár végére beoltsák. Ezt a célt 2021. augusztus 31-re sikerült elérni.
2021 őszén a vírus felerősödött, és mivel az év végén az omikron variáns is megjelent, a tagállamok megkétszerezték a vírus terjedésének korlátozására irányuló erőfeszítéseiket, többek között az olyan intézkedések újbóli bevezetésével, mint a közösségi kontaktusok korlátozása és a nemzetközi utazási korlátozások, valamint nemzeti oltási programokkal. Az Európai Bizottság együttműködött a tagállamokkal és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal annak érdekében, hogy összehangolt megközelítést alkalmazzanak. A Bizottság együttműködött a tagállamokkal a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság, a félretájékoztatás és a dezinformáció kezelésében az átoltottság növelése érdekében.
Az átoltottság aránya 2021 folyamán tovább nőtt, és az EMA számos oltóanyagot ajánlott a serdülők és az 5 év feletti gyermekek számára. Az év végéig valamennyi tagállam elkezdett további vakcinaadagokat felajánlani az orvosi szempontból veszélyeztetett csoportoknak, illetve emlékeztető dózisokat kínálni a lakosságnak.
Kezelések kifejlesztése a Covid19 ellen
A világjárvány leküzdéséhez nem csupán oltóanyagokra lesz szükség. A növekvő átoltottság ellenére 2021-ben továbbra is gyakran volt szükség olyan intézkedésekre, mint a védőmaszkok viselése és a közösségi kontaktusok korlátozása. A Covid19 elleni gyógyszerekre is szükség van még a kórházi kezelések elkerülése vagy lerövidítése, a felépülés felgyorsítása és életek megmentése érdekében. 2021 májusában a Bizottság a Covid19 elleni terápiás készítményekre vonatkozó uniós stratégiára tett javaslatot, amely a szükséges kezelések kifejlesztésének és elérhetőségének javítását támogatja, többek között a „hosszú Covid” ellen is. A stratégia kiegészíti az uniós oltóanyag-stratégiát, és épít mind az európai gyógyszerstratégiára, mind pedig a Bizottságnak az EMA-val folytatott együttműködésére a kezelések kutatásának, fejlesztésének, gyártásának és bevezetésének támogatása érdekében.
Októberben a Bizottság létrehozta a 10 legígéretesebb Covid19 elleni terápiás készítmény portfólióját. A lista egy független tudományos szakértőkből álló csoport által végzett szűrésen alapul, melynek keretében a klinikai fejlesztés késői fázisában tartó 82 potenciális terápiás készítményt értékelték. Ezek a terápiás készítmények különböző termékkategóriákat fednek le, a betegség különböző stádiumait és különböző súlyosságú eseteit kezelik, és a lehető leggyorsabban eljutnak majd a betegekhez az egész EU-ban, feltéve, hogy biztonságosságukat és hatásosságukat az EMA megerősíti.
2021 végéig a Bizottság – az EMA általi értékelést követően – öt, a jegyzékben szereplő kezelést engedélyezett az EU-ban való felhasználásra. A Ronapreve, a Xevudy és a Regkirona monoklonális antitesteket engedélyezték a betegség korai szakaszában lévő betegek kezelésére, míg két, már forgalomban lévő gyógyszert – a RoActerma és a Kineret immunmodulátort – a kórházban ápolt Covid19-betegek számára engedélyeztek.
A Bizottság támogatja a tagállamokat a terápiás készítményekhez való hozzáférésben, és két közös közbeszerzési szerződést kötött monoklonális antitestek beszerzésére. Tárgyalások folynak néhány más olyan termékről is, amelyeket az EMA jelenleg vizsgál.
A Bizottság a Horizont 2020 keretében 119 millió eurót fektetett be 45, a Covid19 elleni terápiás készítményekkel és kezelési lehetőségekkel kapcsolatos kutatási és innovációs projekt támogatására, többek között az Európai Innovációs Tanácson és az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezésen keresztül. A Bizottság jelenleg három klinikai vizsgálatot támogat – a REMAP-CAP, a Discovery és az EU-SolidAct vizsgálatokat –, amelyek jelentős eredményeket hoztak a fejlesztés alatt álló kezelések terén.
Az új variánsok kezelése
Az új variánsok, amelyek némelyike másoknál fertőzőbb, tovább súlyosbították a világjárvány összetettségét és kihívásait. Az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) égisze alatt uniós és Unión kívüli kutatók, biotechnológiai vállalatok, gyártók és hatóságok működnek együtt azzal a céllal, hogy felkészüljenek az új variánsokra. Míg az EU-ban jóváhagyott oltóanyagok első generációja nagyrészt hatásosnak bizonyult a korai variánsokkal szemben, úgy tűnik, a jövőbeli variánsok ellenállóbbak lehetnek az oltóanyagokkal szemben. Ezért folyamatos éberségre és a Covid19 mutációinak nyomon követésére van szükség. A HERA védelmet biztosít az ilyen potenciális jövőbeli variánsokkal szemben, valamint ösztönzi az új és módosított oltóanyagok kifejlesztését, felgyorsítja az ilyen oltóanyagok jóváhagyási folyamatát, és biztosítja a gyártási kapacitások növelését.
Júniusban a Bizottság határozatot fogadott el a SARS-CoV-2-variánsokkal foglalkozó európai szakértői csoport létrehozásáról, amely a Covid19-cel foglalkozó vezető tudósokat tömöríti. Ez a csoport fontos szerepet játszott a kialakulóban lévő variánsokra vonatkozó adatok felülvizsgálatában és az azzal kapcsolatos tanácsadásban, hogy a rendelkezésre álló tudományos adatok fényében szükség van-e módosított vakcinákra. A szakértői csoportot gyorsan mozgósították az omikron-válság kezdetén, és a HERA pénzügyi támogatásával megoldásokat kerestek a vírus mintáinak megosztására, a tudományos kapacitások megszervezésére és az eredmények széles körű terjesztésére.
2021-ben a Bizottság növelte a variánsokkal kapcsolatos kutatások finanszírozását azáltal, hogy további 30 millió eurót biztosított több, a Horizont 2020 keretében futó projektnek, és elindította a Vaccelerate uniós szintű oltóanyag-vizsgálati hálózatot. A hálózat a második és harmadik fázisú Covid19-oltóanyag-vizsgálatok felgyorsításának eszköze az EU-ban, összekapcsolja az oltóanyag-fejlesztésben részt vevő valamennyi érdekelt felet, és páneurópai platformot biztosít a klinikai vizsgálatok megtervezéséhez és elvégzéséhez.
A Horizont Európa kutatási és innovációs program keretében 120 millió eurót mozgósítottak 11 új kutatási projekt számára. Ennek az összegnek a legnagyobb része az új kezelések és oltóanyagok klinikai vizsgálatait, valamint a nagy méretű Covid19-kohorszok és -hálózatok fejlesztését fogja támogatni, ideértve az EU-n kívüli munkát is. Más projektek erősítik és bővítik a kutatási infrastruktúrához, többek között a Covid19-adatplatformhoz való hozzáférést.
Európa biztonságos újranyitása
Májusra az egészségügyi helyzet javult és az oltások üteme Unió-szerte felgyorsult, ezért a Bizottság javasolta, hogy a tagállamok fokozatosan enyhítsék az utazási korlátozásokat. Júniusban a Parlament és a Tanács az EU-n belüli biztonságos utazás megkönnyítése érdekében jóváhagyta az uniós digitális Covid-igazolvány létrehozásáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatot. Szintén júniusban a Tanács aktualizált ajánlást fogadott el a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokról. 2021-ben valamennyi tagállam, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc is bevezette a Covid-igazolványt. Az uniós digitális Covid-igazolvány rendszerének segítségével a Tanács aktualizálta az utazási korlátozásokra vonatkozó ajánlásait. Az ajánlások az új variánsok EU-ba való belépése kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket is előirányoztak. Felfüggesztő eljárást – „vészfékmechanizmust” – léptettek életbe, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy gyorsan cselekedjenek és ideiglenes korlátozásokat vezessenek be az érintett országokból érkező utazók tekintetében.
Az uniós digitális Covid-igazolvány nagyon sikeresnek bizonyult. A Parlament és a Tanács általi gyors elfogadásának köszönhetően mindössze 3 hónap alatt elindult, éppen időben ahhoz, hogy a júliusi nyári szünidő kezdetén már működőképes legyen. Az EU közös keretet hozott létre az igazolványok kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására. Számos tagállam fogadott el nemzeti jogszabályokat az igazolványok további belföldi használatának bevezetése érdekében. A rendszer segített abban, hogy az üzletek, szolgáltatások és vállalkozások működhessenek, és az emberek kulturális, sport- és szabadidős rendezvényeken vehessenek részt. A mai napig segíti az idegenforgalmi ágazatot: megkönnyíti a hatóságok és a légitársaságok számára az utazók dokumentumainak ellenőrzését, az emberek pedig bízhatnak abban, hogy okmányaikat elfogadják az EU-n belül bárhol.
Az év végéig az Unió és az Európai Gazdasági Térség országai több mint 1 milliárd igazolványt állítottak ki. Az uniós digitális Covid-igazolvány világszerte is sikeres: 2021 végéig 33 nem uniós ország (és terület) csatlakozott az uniós digitális Covid-igazolvány rendszeréhez uniós egyenértékűségi határozatok alapján. A Re-open EU honlap a hozzá tartozó alkalmazással együtt információs platformként működik az uniós tagállamokban, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban érvényben lévő egészségügyi és utazási intézkedésekkel kapcsolatosan.
NextGenerationEU: az uniós helyreállítási terv megvalósulása
2021-ben életbe lépett az EU történelmi helyreállítási terve, a NextGenerationEU, amelynek keretében nyártól kezdve újabb források érkeztek az uniós gazdaságokba, fordulópontot jelentve és elhozva a világjárványból való kilábalás kezdetét. A NextGenerationEU nemcsak a világjárvány által okozott károk helyreállítását segíti elő, hanem azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy beruházzanak az EU hosszú távú jövőjébe és rezilienciájába, nagy hangsúlyt fektetve a zöld és digitális átállás felgyorsítására. Páratlan lehetőségeket kínál arra, hogy az országok megerősödve lábaljanak ki a világjárványból, átalakítsák az uniós gazdaságokat, valamint esélyeket és munkahelyeket teremtsenek.
A NextGenerationEU központi eleme a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz. A 2021 februárjában elindított program (folyó áron) legfeljebb 723,8 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást és hitelt kínál reformok és beruházások támogatására a tagállamokban. Ez az eszköz teljesítményalapú, vagyis a pénzeszközök folyósításának feltétele az elfogadott mérföldkövek és célok kielégítő teljesítése. Ennek érdekében a tagállamoknak nemzeti terveket kell benyújtaniuk az Európai Bizottsághoz, meghatározva azokat a reformokat és beruházásokat, amelyeket 2026 végéig végre kívánnak hajtani; ezt követően a nemzeti terveket a Tanácsnak jóvá kell hagynia.
Minden tervnek teljesítenie kell a kötelező erejű éghajlat-politikai és digitális célokat, beleértve azt, hogy a kiadások legalább 37%-át éghajlatbarát beruházásokra és reformokra, legalább 20%-át pedig a digitális átállásra fordítják. A gyakorlatban a tagállamok e célokon túlmutató kötelezettségeket vállaltak, mivel a kiadások közel 40%-át éghajlatbarát beruházásokra és reformokra, 26,4%-át pedig a digitális átállásra tervezik fordítani. Ez segíteni fogja az EU-t abban, hogy 2050-ig megvalósítsa a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzését és a digitális átállást úgy, hogy közben munkahelyeket teremt és ösztönözi az inkluzív növekedést.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a Bizottság 2021 végéig 22 nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet értékelt összesen több mint 445 milliárd euró értékben (a rendelkezésre álló 723,8 milliárd euróból). Ezeket a terveket a Tanács jóváhagyta. A nemzeti terveket 11 kritérium alapján értékelték, ideértve azt is, hogy mennyire kezelik megfelelően az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaiban azonosított kihívásokat. A szükséges növekedésösztönző és inkluzív reformok megtervezése és végrehajtása során a tagállamok számíthatnak a Bizottságnak a technikai támogatási eszközön keresztül nyújtott támogatására. Ezt a támogatást számos területen nyújtják, például a zöld átállás, az egészségügy, az államháztartás, az oktatás és a közszolgáltatások digitalizálása, az üzleti környezet és a pénzügyi ágazat területén.
A Bizottság eddig 54,3 milliárd eurót osztott ki 20 tagállamnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, részben előfinanszírozásként, részben a tagállamok első kifizetési kérelmeire reagálva. Decemberben, miután a Bizottság értékelte és megerősítette, hogy az ország elérte a vonatkozó mérföldköveket és célokat, Spanyolország 10 milliárd eurót kapott.
A kifizetésekre a Bizottság tőkepiacokon elért sikerei után került sor. A NextGenerationEU finanszírozása érdekében az intézmény az EU nevében 2026 végéig mintegy 800 milliárd euró összegű kölcsönt vesz fel a pénzügyi piacokon. Az EU magas hitelminősítésének köszönhetően a Bizottság kedvezőbb kamatozású hiteleket tud felvenni, mint számos tagállama, ami ez utóbbiak és az uniós költségvetés számára egyaránt előnyös. A Bizottság a források 30%-át a NextGenerationEU zöldkötvényeinek kibocsátásával kívánja előteremteni, és a bevételeket a zöld szakpolitikák finanszírozására fogja felhasználni.
2021 áprilisában a Bizottság bejelentette, hogy diverzifikált finanszírozási stratégiát fog alkalmazni a szükséges források biztosítása érdekében. Miután valamennyi uniós tagállam jóváhagyta a sajátforrás-határozatot, azaz a hitelfelvételt lehetővé tevő jogi eszközt, a Bizottság 2021 júniusában megkezdte az első kibocsátást. Az év végéig összesen 71 milliárd eurót mozgósított uniós kötvények, emellett további forrásokat rövid lejáratú uniós kincstárjegyek formájában. Ez magában foglalta a NextGenerationEU első zöldkötvényét, amely a világ eddigi legnagyobb, 12 milliárd euró összegű zöldkötvény-kibocsátása. Minderre azután került sor, hogy 2021 szeptemberében elfogadták a NextGenerationEU zöldkötvény-keretét, amely garantálja a befektetők számára, hogy a mozgósított forrásokat zöld projektekre fogják fordítani.
A NextGenerationEU keretében felvett összes hitelt visszafizetik 2058-ig. A mozgósított források visszafizetésének elősegítése és az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez a költségvetés bevételi oldalán való hozzájárulás érdekében a Bizottság új bevételi források bevezetését javasolta az uniós költségvetésbe. 2021 januárjában már bevezették a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló illetéket, amely hozzá fog járulni az európai zöld megállapodás céljaihoz. Decemberben a Bizottság három újabb saját forrás létrehozását javasolta az uniós költségvetés számára, amelyek a következőkön alapulnak:
- a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek;
- az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó javasolt uniós mechanizmus által generált források; valamint
- a multinacionális vállalatok maradványnyereségének a tagállamokhoz átcsoportosított része – az adóztatási jogok újraelosztásáról szóló globális megállapodás végrehajtásáról szóló, elfogadásra váró irányelvvel összhangban.
Ezek a bevételek hozzájárulnak a Szociális Klímaalap finanszírozásához is, amelynek rendeltetése annak biztosítása, hogy a szén-dioxid-mentes gazdaságra való átállás mindenki számára előnyös legyen. A Bizottság 2023 végéig további újsaját forrásokat fog javasolni.
REACT-EU
7,7 Mrd €
a kórházaknak az orvostechnikai eszközök, egyéni védőeszközök, lélegeztetőgépek és tesztek biztosítására.
11,5 Mrd €
a vállalkozások támogatására valamennyi gazdasági szektorban, beleértve a leginkább sújtott ágazatokat, például a kultúrát, a turizmust és az étkeztetést.
4,1 Mrd €
közvetlen támogatás az embereknek, köztük a munkavállalóknak, a munkahelymegtartási rendszerek megvalósítása és támogatása révén.
A NextGenerationEU részeként a REACT-EU (a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás) folytatja és kiterjeszti a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés és a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés keretében végrehajtott válságreagálási és válságelhárítási intézkedéseket, valamint hídként szolgál a hosszú távú helyreállítási tervhez. Ily módon a REACT-EU hozzá fog járulni a gazdaság környezetbarát, digitális és reziliens fellendüléséhez.
Ez az 50,6 milliárd eurós pénzügyi keretösszeg teljesen új. A 2014–2020-as időszak programjainak keretében még rendelkezésre álló finanszírozás kiegészítése, amelyet hozzá kell adni a 2021–2027-es időszakra vonatkozó kohéziós finanszírozási előirányzatokhoz. A pénzt az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap rendelkezésére bocsátják.
Az EU vidéki térségei a NextGenerationEU helyreállítási eszköz keretében is részesültek 8 milliárd euró összegű támogatásban, amelyet a közös agrárpolitika keretében finanszírozott vidékfejlesztési programokon keresztül osztottak szét. Ez a finanszírozás lehetővé tette a tagállamok számára, hogy támogassák a zöld és digitális átállást a vidéki térségekben.
Európai Regionális Fejlesztési Alap
Portugáliában az ERFA támogatta az oltóanyagok beszerzését, és finanszírozta a lakosság több mint felének beoltását, Szlovéniában pedig új informatikai rendszerek telepítésének költségeit fedezte az egészségügyi ágazatban. Csehországban az ERFA olyan új orvosi eszközök beszerzését finanszírozza, amelyek segítik a régiókat ellenállóbbá válni az esetleges jövőbeli válságokkal szemben, míg Svédországban a kisvállalkozások számára nyújt támogatást a digitális átálláshoz.
Európai Szociális Alap
A tagállamokban az emberek képzésben, tanácsadásban és pályaorientációs segítségben részesültek, hogy nagyobb eséllyel tudják megtartani munkahelyüket, illetve találjanak új állást. Olaszországban a vállalkozások létszámösztönző támogatásban részesültek a nők és a fiatalok szélesebb körű foglalkoztatása érdekében. Az alap pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat is finanszírozott, és támogatta a hajléktalanok lakhatását.
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap
Ausztriában és Romániában a rászoruló gyermekek iskolai felszerelést kaptak. Észtországban, Franciaországban, Luxemburgban és más tagállamokban a leginkább rászorulók élelmiszersegélyben (például meleg ételben) részesültek, és alapvető cikkeket (többek között higiéniai termékeket) kaptak.
A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelem
2021-ben az EU folytatta az EU-n belülről és kívülről érkező, Covid19-cel kapcsolatos hamis információk és dezinformáció elleni küzdelmet. Ez kiterjedt számos különféle forrásból származó információ nyomon követésére és összeesküvés-elméletek leleplezésére, amelyek többek között a vakcinák hatásaival voltak kapcsolatosak, vagy aláásták a védőoltásokba vetett bizalmat. Valamennyi intézkedésre az EMA-val, a tagállamokkal és a nemzetközi partnerekkel, például a G7-csoporttal és a NATO-val szoros együttműködésben került sor. A megállapításokat az Európai Külügyi Szolgálat és a Bizottság rendszeresen közzétette.
Tekintettel arra, hogy az EU-n belül egyre nő a világjárványt övező dezinformáció, a Bizottság iránymutatást tett közzé a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről annak érdekében, hogy az hatékonyabb eszközzé váljon a hamis vagy félrevezető információk elleni küzdelemben, és szélesebb körű részvételt javasolt. Júliusban a Bizottság és a kódex jelenlegi aláírói több vállalatot és szervezetet felszólítottak a csatlakozásra azzal a céllal, hogy tovább erősítsék az EU fellépését e káros jelenség ellen. Azóta huszonhat leendő aláíró csatlakozott a megerősített gyakorlati kódex kidolgozására irányuló folyamathoz, amely 2022 tavaszára készül el.
A külső fellépés magában foglalta a védőoltások előnyeivel kapcsolatos tudatosság növelését célzó munkát, többek között az olyan közösségimédia-kampányok révén, mint a #VaccToNormal kampány, amely a világ különböző tájairól származó beoltott emberek személyes történeteit mutatja be. Az erőfeszítések középpontjában az EU-val szomszédos országokban – különösen a Nyugat-Balkánon – és világszerte is a hiteles információkhoz való hozzáférés biztosítását célzó közdiplomáciai kezdeményezések álltak. Az EU emellett támogatást nyújtott a független médiának és újságíróknak a tagállamokon belül és kívül egyaránt. A Bizottság olyan kutatási projekteket is finanszírozott, amelyek a közösségi és egyéb médiumokban közölt információk pontosságával, valamint a koronavírussal kapcsolatos dezinformációval foglalkoztak.
Októberben a Bizottság a dezinformáció kezelésével és a digitális műveltség oktatás és képzés révén történő előmozdításával foglalkozó szakértői csoportot hozott létre. A csoport általános feladata, hogy segítse a tanároknak és oktatóknak szóló gyakorlati iránymutatások kidolgozását. Ez megerősíti a Bizottság digitális oktatási cselekvési tervének azon célkitűzését, hogy az EU minden iskolájában minden tanuló a lehető legjobb digitális oktatásban részesüljön.
Globális fellépés
Oltóanyagok
Az EU a világjárvány kezdete óta élen jár a globális szolidaritásban. Folyamatos elkötelezettséggel biztosítja – többek között az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül –, hogy a biztonságos oltóanyagok, az egyéni védőeszközök, lélegeztetőgépek és egyéb felszerelések eljussanak a világ minden szegletébe. 2021 végéig az EU több mint 1,7 milliárd adag oltóanyagot exportált 165 országba, ami az EU-ban előállított összes adag kétharmada. Így az EU már az oltóanyaggyártás első napjától kezdve a világ legnagyobb oltóanyag-exportőre.
2021 februárjában a COVAX, a Covid19-oltóanyagok globális hozzáférési eszköze világszerte megkezdte a Covid19-oltóanyagok szállítását, hogy minden ország számára igazságos és méltányos hozzáférést biztosítson a Covid19-oltóanyagokhoz. Ebben az uniós intézményekből, a tagállamokból és európai pénzügyi intézményekből álló „Európa együtt” kezdeményezés az egyik vezető hozzájáruló. Több mint 3 milliárd eurót mozgósított arra, hogy a COVAX 2021 végéig 1,4 milliárd adag oltóanyagot vásárolhasson, és több mint 981 millió adagot már kiszállítottak 144 országba és területre.
A COVAX általi közvetlen oltóanyag-beszerzés kiegészítéseképpen az Európai Bizottság uniós oltóanyag-megosztási mechanizmust hozott létre annak érdekében, hogy a tagállamok közvetlenül és a COVAX-on keresztül is megoszthassák oltóanyagaikat nem uniós országokkal. Az EU támogatja partnereit oltási stratégiáik végrehajtásában, a készletek elosztásában, valamint az oltóanyagok helyi gyártásának fokozásában. A tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2021 végéig több mint 200 millió adag oltóanyagot osztanak meg; és ezt a célszámot jelentősen túllépték, mivel 380 millió adagot osztottak meg EU-n kívüli országokkal, ebből 255,4 millió adagot az év végéig leszállítva (87%-ban a COVAX-on keresztül). A G20+ Globális Egészségügyi Csúcstalálkozón az ipari partnerek kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2021 végéig 1,5 milliárd adag oltóanyagot bocsátanak az alacsony jövedelmű országok rendelkezésére nyereség nélkül, a közepes jövedelmű országok számára pedig alacsonyabb árakon. Az EU humanitárius segítségnyújtás keretében is reagált a legveszélyeztetettebb országokban a Covid19 miatt felmerülő sürgős szükségletekre a COVAX humanitárius puffer létrehozásával.
Emellett Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke novemberben bejelentette, hogy az EU 2022 közepéig összesen 700 millió adag oltóanyagot oszt meg a legveszélyeztetettebb országokkal, amelyből 200 milliót az uniós költségvetés fog finanszírozni.
Ezeket az erőfeszítéseket kiegészíti az „Európa együtt” azon kezdeményezése, amelynek célja az oltóanyagok, gyógyszerek és egészségügyi technológiák helyi gyártásának és elérhetőségének a támogatása Afrikában. A kezdeményezést az uniós költségvetésből és az európai fejlesztésfinanszírozási intézményekből származó 1 milliárd euró, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közötti együttműködés támogatja.
Globális Egészségügyi Csúcstalálkozó
Májusban Ursula von der Leyen elnök és Mario Draghi olasz miniszterelnök társszervezője volt a G20+ Globális Egészségügyi Csúcstalálkozónak Rómában, ahol a vezetők támogatták az Egészségügyi Világszervezetnek a Covid19-világjárványra való reagálásban játszott vezető és koordináló szerepét, valamint a szélesebb körű globális egészségügyi menetrendet. A vezetők aláírták a jövőbeli világjárványokra való felkészülésről és azok megelőzéséről szóló Római Nyilatkozatot.
A nyilatkozat 16 alapelve újólag megerősíti, hogy a vezetők elkötelezettek a globális szolidaritás, a méltányosság és a többoldalú együttműködés; a hatékony irányítás; az emberközpontú megközelítés; a tudományra, a tényeken alapuló szakpolitikákra és a bizalomra való építkezés; valamint a globális egészségügy tartós finanszírozásának előmozdítása mellett. A nyilatkozat elutasítja a kiviteli tilalmakat, és ígéretet tesz arra, hogy a globális oltóanyag-előállítási kapacitás diverzifikálása érdekében a globális ellátási láncok nyitottak és működőképesek maradnak.
A Római Nyilatkozat elvei megalapozzák a G7- és a G20-csoportban folyó munkát, beleértve a G20 közös pénzügyi és egészségügyi munkacsoportjának közelmúltbeli létrehozását a megelőzés, a felkészültség és a reagálás megfelelő finanszírozásának biztosítása érdekében. Az EU vezette azokat az erőfeszítéseket, amelyek eredményeként az Egészségügyi Világközgyűlés novemberi és decemberi rendkívüli ülésén döntés született arról, hogy kormányközi tárgyaló testületet hoznak létre a világjárványok megelőzése, az azokra való felkészültség és reagálás megerősítése érdekében.
Szeptemberben az EU és az Egyesült Államok a világjárvány leküzdését célzó menetrendjükben közös kötelezettségvállalásokat tettek az oltóanyag-megosztás, a felkészültség, az ellátás (a terápiás készítményeké is), a fenntartható finanszírozás és a regionális oltóanyag-előállítás kapcsán.
A világjárvány hatásainak enyhítése
Az „Európa együtt” megközelítés világszerte több mint 130 partnerországnak nyújtott rugalmas pénzügyi támogatást. A világjárvány kezdetétől 2021 végéig az „Európa együtt” több mint 46 milliárd eurót mozgósított humanitárius szükségletek biztosítására, az egészségügyi, vízellátási és csatornázási rendszerek javítására, valamint a világjárvány társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítésére.
2021-ben az EU fokozta a globális helyreállítás beindítására irányuló munkáját. A Bizottság azon munkálkodott, hogy összehozza a nemzetközi szereplőket, és új koalíciókat és együttműködési kezdeményezéseket alakítson ki a Covid19 elleni küzdelem és a fenntartható globális helyreállítás érdekében. Ursula von der Leyen elnök februárban csatlakozott „A világ helyreállítási terve” elnevezésű globális polgári kampányhoz. Az egész éven át tartó kampány a következő öt prioritás köré épült: a Covid19 felszámolásának elősegítése; az élelmezési válság megfékezése; a tanulás folytatása mindenhol; a bolygó védelme; valamint a mindenkit megillető egyenlő elbánás előmozdítása.
A világjárvány kezdetétől 2021 júliusáig az EU több mint 4,35 milliárd eurót biztosított a Nyugat-Balkánnak és Törökországnak, több mint 3,41 milliárd eurót pedig az európai szomszédságpolitika régióinak az azonnali egészségügyi szükségletek kezelésére és a válság társadalmi-gazdasági hatásának csökkentésére. Ebbe beletartoztak az EU által engedélyezett Covid19-oltóanyagok rendelkezésre állását és terjesztését biztosító programok és vissza nem térítendő támogatások, valamint az oltási kampányok felgyorsítását célzó támogatás is. December végéig a COVAX-eszközön keresztül több mint 77 millió adag oltóanyagot biztosítottak a Nyugat-Balkánnak, valamint a keleti és déli szomszédság régióinak, és a tagállamok közel 32 millió adag oltóanyagot osztottak meg a partnerországokkal (közvetlenül vagy a COVAX-on keresztül) uniós támogatással.
Egy zöldebb és klímasemleges Európa megteremtése
Az európai zöld megállapodás megvalósítása
Az EU 2021-ben is folytatta az éghajlatváltozás elleni küzdelmet egyrészt a területén belüli ambiciózus szakpolitikákkal, másrészt a nemzetközi partnerekkel folytatott szoros együttműködés révén. Az Európai Bizottság februárban elfogadta az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégiát, amely meghatározza, hogy az EU miként alkalmazkodhat az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz, és miként válhat klímasemlegessé 2050-re. Európa legelső klímarendeletét júniusban fogadta el az Európai Parlament és a tagállamok, jogszabályba foglalva azokat az egész gazdaságra kiterjedő célokat, hogy a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal kell csökkenteni, 2050-re pedig el kell érni a teljes klímasemlegességet.
A Bizottság júliusban és decemberben egy sor javaslatot nyújtott be, hogy a már meglévő szakpolitikák felülvizsgálatával és új intézkedések előterjesztésével vértezze fel az EU-t éghajlatpolitikai törekvéseinek teljesítésére. Az európai zöld megállapodás megvalósítását szolgáló jogalkotási javaslatok számos szakpolitikai területet ölelnek fel az éghajlatpolitikától kezdve az energetikán és a közlekedésen át az adózásig. Meghatározzák, hogy az EU-nak hogyan kell teljesítenie a 2030-ra kitűzött célt, amely immár jogilag kötelező erejű. A javaslatokat az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye elé terjesztették mint az EU hozzájárulását a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez.
Az éghajlat-politika előnyei egyértelműek: az éghajlatváltozási vészhelyzet megelőzése vagy enyhítése; egészségesebb bolygót hagyhatunk örökül a jövő generációinak; tisztább levegő; tisztább és zöldebb városok és nagyvárosok; egészségesebb polgárok; kevesebb energiafelhasználás, alacsonyabb számlák; nagyobb energiafüggetlenség; új technológiák és ipari lehetőségek; valamint több tér a természet számára. Végül, de nem utolsósorban a zöld átállás új munkahelytípusokat fog teremteni. A megfelelő szakpolitikákkal kísérve 2030-ra körülbelül 1 millió munkahelyet teremthet az EU-ban, 2050-re pedig 2 milliót, és fokozhatja az EU globális versenyképességét sok más olyan országgal szemben, melyek szintén megoldást próbálnak találni az éghajlati problémákra.
Bár az uniós éghajlat-politika előnyei egyértelműen meghaladják a zöld átállás költségeit közép- és hosszú távon, rövid távon nagy nyomás alá helyezhetik a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, mikrovállalatokat és közlekedési felhasználókat. A zöld átállást kísérő szakpolitikákat ezért úgy alakítják ki, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az ahhoz való alkalmazkodás költségei egyenlően oszoljanak meg, és így az átmenet mindenki számára igazságos legyen. Ez az egyik oka annak, hogy a közúti közlekedésre és az épületekre vonatkozó új kibocsátáskereskedelmi rendszerre irányuló bizottsági javaslatot a Szociális Klímaalapról szóló javaslat egészíti ki. A potenciálisan jelentős társadalmi hatások enyhítésével a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló ajánlásjavaslat is foglalkozik (lásd lejjebb).
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálata
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer a világ első jelentős szén-dioxid-piaca. A rendszer korlátozza a hatálya alá tartozó ágazatok által kibocsátható egyes üvegházhatású gázok mennyiségét. Ezt az összmennyiséget fokozatosan csökkentik, hogy a teljes kibocsátás visszaessen. A rendszer hatálya alá tartozó vállalatok kibocsátási egységeket vásárolnak árveréseken, vagy ingyenes kiosztás révén jutnak kibocsátási egységekhez. Szükség esetén egymás között is kereskedhetnek a kibocsátási egységekkel. Minden vállalatnak évente le kell adnia annyi kibocsátási egységet, amennyi teljes mértékben fedezi a kibocsátásait, ellenkező esetben súlyos bírságot vetnek ki rá.
A rendszer 2005-ös bevezetése óta az üvegházhatású gázok kibocsátása körülbelül 43%-kal csökkent a rendszer hatálya alá tartozó ágazatokban (villamosenergia-termelés, energiaigényes iparágak és az Európai Gazdasági Térségen belüli légi közlekedés). Ezen ágazatok együttesen az EU összes kibocsátásának 41%-át adják. 2021 júliusában az európai zöld megállapodás megvalósítását célzó jogalkotási csomag részeként a Bizottság új célértéket határozott meg, miszerint a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó kibocsátásokat 2030-ra a 2005-ös szintekhez képest 61%-kal kell csökkenteni. Ennek elérése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy az érintett szektorok a kibocsátási egységek teljes mennyiségére vonatkozóan alkalmazzanak egyszeri csökkentést, az éves csökkentés ütemét pedig a jelenlegi 2,2%-ról 4,2%-ra növeljék.
A Bizottság benyújtott továbbá egy javaslatot az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra vonatkozóan. Ez a mechanizmus a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival összhangban biztosítani fogja, hogy a nagyratörő európai éghajlat-politikai intézkedések ne vezessenek kibocsátásáthelyezéshez, vagyis ahhoz, hogy a vállalkozások a termelést olyan országokba helyezzék át, amelyek kevésbé szigorú szabályokat alkalmaznak a kibocsátásokra vonatkozóan. A mechanizmus fokozatos bevezetése a jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében biztosított ingyenes kibocsátási egységek fokozatos kivezetésével párhuzamosan biztosítani fogja, hogy az EU-ba importált bizonyos karbonintenzív termékek – mint például a cement, a vas és az acél, az alumínium, a műtrágya és a villamos energia – ugyanannyiba kerüljenek, mint az EU-ban előállított ugyanezen termékek.
A Bizottság javaslatot nyújtott be továbbá a piaci stabilizációs tartalék megerősítésére vonatkozóan. Ez a tartalék növeli a rendszer ellenálló képességét a jelentős sokkhatásokkal szemben azáltal, hogy a kibocsátási egységek egy részét elkülöníti, és ezeket fel lehet használni az árverésre bocsátott kibocsátási egységek mennyiségének kiigazítására. A légi közlekedési ágazatot illetően a Bizottság javasolta az Európai Gazdasági Térségben járatokat üzemeltető légitársaságok részére történő ingyenes kibocsátásiegység-kiosztás fokozatos kivezetését, azzal a céllal, hogy az ágazat teljes egészében áttérjen a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésére. A Bizottság javasolja továbbá, hogy az Európai Gazdasági Térségbe járatokat indító és onnan érkező járatokat fogadó légitársaságokra is vonatkozzon a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszert.
Ha az EU teljesíteni akarja a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célt, azon ágazatoknak is erőteljesebben kell törekedniük a dekarbonizációra, amelyek jelenleg nem tartoznak a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá. A Bizottság ezért javasolta a kibocsátáskereskedelem kiterjesztését a tengeri szállításra, valamint külön kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetését a közúti közlekedésben és az építőiparban.
Júliusban a Bizottság javaslatot nyújtott be továbbá arra vonatkozóan, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos innováció részesüljön az eddiginél jóval erőteljesebb finanszírozásban a Modernizációs Alap és az Innovációs Alap jelentős növelése révén. Mindkét alapot a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében elárverezett egységekből finanszírozzák; a Modernizációs Alap az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat támogatja a klímasemlegességre való átállásban, míg az Innovációs Alap a zöld átálláshoz szükséges alacsony szén-dioxid-kibocsátású innovatív technológiákhoz nyújt finanszírozást.
A klímasemlegességre való méltányos átállás
Az európai zöld megállapodás középpontjában az a kötelezettségvállalás áll, hogy a klímasemleges gazdaságra való átállást tisztességes módon kell megvalósítani, senkit nem hagyva hátra.
A Bizottság júliusban javaslatot nyújtott be egy új Szociális Klímaalap létrehozására, amely segítené a tagállamokat abban, hogy támogassák a kiszolgáltatott helyzetben lévő, a fosszilis tüzelőanyagoktól leginkább függő polgárokat a klímasemlegességre való átállásban. A javaslat szerint az alapot az uniós költségvetésből finanszíroznák, mégpedig a közúti közlekedésre és az építőiparra kiterjedő új kibocsátáskereskedelmi rendszer várt bevételei 25%-ának megfelelő összeggel, ami a 2025 és 2032 közötti időszakra 72,2 milliárd euró összeget jelentene. Ezt az összeget arra használhatják fel a tagállamok, hogy támogassák a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat és mikrovállalkozásokat, beruházzanak az energiahatékonyságba és az épületek felújításába, valamint segítséget nyújtsanak a nulla és alacsony kibocsátású mobilitás finanszírozásához. Mindaddig, amíg e beruházások nem éreztetik hatásukat a költségek és a kibocsátások csökkentése terén, az alap forrásait átmenetileg fel lehet használni a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak nyújtott közvetlen jövedelemtámogatásra is.
Decemberben a Bizottság politikai iránymutatást adott ki, hogy ösztönözze a tagállamokat a klímasemlegességre való átállás méltányossá és inkluzívvá tételére. A tanácsi ajánlásra irányuló javaslat az átállás releváns foglalkoztatási és szociális vonatkozásaival foglalkozik. Különleges figyelmet fordít azon személyek és háztartások szükségleteire, akik, illetve amelyek jelentős mértékben függenek a fosszilis tüzelőanyagoktól, és akiket/amelyeket a zöld átállás a leginkább érinthet. Felszólítja továbbá a tagállamokat arra, hogy optimálisan használják fel a köz- és magánfinanszírozást, és működjenek szorosan együtt a szociális partnerekkel. A javaslat az alábbiakkal kapcsolatban fogalmaz meg intézkedéseket és iránymutatásokat:
- a minőségi foglalkoztatás támogatása és a munkahelyváltás elősegítése;
- a minőségi oktatáshoz és a képzéshez való egyenlő hozzáférés biztosítása;
- méltányos adókedvezmények és szociális védelmi rendszerek biztosítása;
- az alapvető szolgáltatásokhoz való megfizethető hozzáférés megkönnyítése;
- a szakpolitikai fellépés koordinálása és az egész gazdaságra kiterjedő megközelítés követése; valamint
- a köz- és magánfinanszírozás optimális felhasználása.
A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatokra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata
A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatályán kívül eső ágazatok tekintetében az EU közös kötelezettségvállalási rendelete kötelező erejű célokat határoz meg mind az EU, mind a tagállamok számára az üvegházhatású gázok éves kibocsátásának 2030-ig való csökkentésére vonatkozóan. A kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseket a tagállamok között – az egy főre jutó bruttó hazai termékben mért – relatív gazdagságuk alapján osztják meg, figyelembe véve a költséghatékonyságot is.
Júliusban a Bizottság javaslatot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a – 2005-ös szintekhez viszonyított – kibocsátáscsökkentésre vonatkozó jelenlegi 29%-os uniós célértéket 40%-ra kellene növelni. A nemzeti kibocsátáscsökkentési célértékek 10 és 50% között mozognak, szintén a 2005-ös célokhoz viszonyítva.
Az erdők és a mezőgazdasági földterületek együttesen több mint háromnegyedét teszik ki az Unió szárazföldi területeinek. A megfelelően kezelt és ellenállóképes erdők kulcsszerepet játszanak a klímasemlegesség megvalósításában, mivel kivonják a szén-dioxidot a légkörből. Júliusban a Bizottság javaslatot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy 2030-ra a légkörből eltávolított CO2 mennyiségét 310 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő mennyiségre kell növelni, és uniós szinten 2035-re a földhasználati, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági ágazatban együttesen számítva meg kell valósítani a klímasemlegességet.
Decemberben a Bizottság közleményt fogadott el a fenntartható szénkörforgásokról. A közlemény ismerteti, hogy az EU miként tudná fokozni a szén-dioxid légkörből történő eltávolítását a fosszilis széntől való függőség csökkentésével, a karbongazdálkodás szélesebb körű elterjesztésével – a természetben tárolt szén-dioxid mennyiségének növelése érdekében –, valamint olyan ipari megoldások népszerűsítésével, amelyek fenntarthatóan és ellenőrizhetően biztosítják a szén-dioxid eltávolítását és újrahasznosítását.
Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia
Bár az EU a területén belül és nemzetközi szinten is minden tőle telhetőt megtesz az éghajlatváltozás mérséklése érdekében, fel kell készülnie az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeivel való szembenézésre is. A klímaváltozás már most is érezteti hatását: gondoljunk csak a gyilkos hőhullámokra és a pusztító árvizekre, a pusztuló erdőkre vagy az emelkedő tengerszint által erodált tengerpartokra.
Ezért fogadta el a Bizottság februárban az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégiát, amely ismerteti, hogy az EU hogyan válhat rezilienssé az éghajlatváltozás hatásaival szemben 2050-re. A stratégia célja az alkalmazkodás intelligensebbé, gyorsabbá és szisztematikusabbá tétele, valamint a nemzetközi fellépés fokozása. A tervezésről a végrehajtásra kívánja áthelyezni a hangsúlyt, megfelelő szintű megoldások kifejlesztésével és alkalmazásával.
Például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás európai platformja, a Climate-ADAPT mindenki számára hozzáférhetőbbé válik, és már rendelkezik egy külön megfigyelőközponttal, amely segít nyomon követni és megelőzni az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó egészségügyi kockázatokat. Másik példa a Horizont Európa éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó missziójának elindítása. E kiemelt kezdeményezés célja, hogy eljuttassa a legújabb alkalmazkodási technológiákat, a természetalapú megoldásokat és a bevált gyakorlatokat az uniós régiókba, hogy azok ellenállóvá váljanak az éghajlatváltozással szemben.
Épületeink fenntarthatóságának növelése
Az épületkorszerűsítési programról szóló 2020-as stratégia elfogadását követően a Bizottság azon törekvése, hogy Európa-szerte megduplázódjon az épületkorszerűsítés üteme, számos új kezdeményezésben öltött testet. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó, decemberben benyújtott javaslat célja az, hogy az EU megfelelő ütemben haladjon az épületállomány dekarbonizációjával. A felülvizsgálat biztosítja, hogy az EU-ban a mélyfelújítások révén növekedjen az épületek energiahatékonysága, és ezáltal csökkenjen az energiafogyasztásuk. A javaslat minimális energiateljesítmény-standardokat állapít meg, és előírja, hogy minden egyes tagállamban 2030-ra az épületállomány 15%-ának a G energiahatékonysági osztályból legalább az F energiahatékonysági osztályba kell átkerülnie. A felülvizsgálat részeként a Bizottság javasolta, hogy 2030-tól valamennyi új épületnek, 2027-től pedig valamennyi új középületnek kibocsátásmentesnek kell lennie.
Az új energiahatékonysági irányelvre vonatkozó bizottsági javaslat nagyratörőbb energiamegtakarítási célokat tűz ki 2030-ra a gazdaság egészére nézve, többek között a középületek korszerűsítése révén. A megújulóenergia-irányelvre vonatkozó javaslat is meghatároz egy új célértéket: 2030-ra a megújuló energia 49%-át épületekben kell felhasználni, továbbá a javaslat azt is előírja, hogy a fűtésre és hűtésre használt megújuló energia mennyiségét évente növelni kell. Az épületekre vonatkozóan javasolt új kibocsátáskereskedelmi rendszer a fűtőanyagokra is kiterjed. Az új rendszer által finanszírozott Szociális Klímaalap pénzügyi támogatást nyújt a korszerűsítéshez a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és mikrovállalkozások számára.
Végezetül, mivel az épületkorszerűsítés a gazdasági fellendülés hajtóereje lehet, az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze különös hangsúlyt helyez az építőipari ágazatra, és számos tagállam foglalta bele az épületkorszerűsítést és az energiahatékonysági beruházásokat a nemzeti gazdaságélénkítési tervébe.
Az új európai Bauhaus
A 2020-ban elindított új európai Bauhaus célja a társadalmunk és az olyan gazdasági ágazatok átalakítása, mint az építőipar és az életmód-ágazat, hogy a polgárok körforgásos, megfizethető és kevésbé szén-dioxid-intenzív árukhoz és szolgáltatásokhoz jussanak hozzá. Az új európai Bauhaus az európai zöld megállapodás gyakorlati megvalósításaként olyan jól érzékelhető változásokat hoz, amelyek élhetőbbé teszik a környezetünket, legyen szó akár épületekről, akár közterületekről, akár a divatról vagy a bútorokról. Az új európai Bauhaus kulturális dimenzióval egészíti ki a zöld megállapodást, és építészeket, tervezőket és művészeket von be az átalakulás előmozdításába.
A 2021 szeptemberében közzétett új európai Bauhaus kezdeményezés koncepciójának kialakításához a Bizottság számos európai és Európán kívüli, alulról építkező projektből merített ihletet. A projekt közös tervezési szakasza során, amely januártól júliusig tartott, több mint 2000 hozzájárulás érkezett. Az uniós programok – köztük a Horizont Európa, a LIFE, az Egységes piac program és a Digitális Európa program – 2021–2022-ben mintegy 85 millió eurót biztosítanak az új európai Bauhaus projektjei számára. Emellett a kezdeményezés számos más uniós programba, például az Erasmus+ programba és az Európai Szolidaritási Testületbe is beépül. A Bizottság egy új európai Bauhaus labort is létre fog hozni, amely a közösséggel közösen új eszközök, megoldások és szakpolitikai ajánlások prototípusait dolgozza ki és teszteli.
Az első Új Európai Bauhaus-díj nyertesei – a Barcelona szívében található „lebegő” vadkerttől kezdve a szlovéniai hulladékmentes házig – megmutatták, hogy a fenntarthatóság szép és inkluzív is lehet. A 20 nyertest szeptemberben hirdették ki.
A klímasemleges gazdaság energiaellátása
A 2020-ban felvázolt különböző stratégiákra – többek között az energiarendszer integrációjára, a tengeri megújuló energiára, a hidrogén- és metánkibocsátásra vonatkozó stratégiákra – építve a Bizottság 2021-ben számos lépést tett annak érdekében, hogy ezeket az elképzeléseket uniós jogszabályokká alakítsa át. Júliusban és decemberben javaslatokat terjesztett elő az uniós energiapolitikai szabályok újraszövegezésére és a tiszta energiára való átállás felgyorsítására vonatkozóan.
A Bizottság azt javasolta, hogy 2030-ra a megújuló energiaforrások részaránya érje el az EU energiaszerkezetének 40%-át. Ez kétszerese a 2020-as értéknek, és jelentős növekedést jelent az előző, 32%-os célkitűzéshez képest. Az Eurostat adatai megerősítették, hogy az EU könnyedén teljesítette a 2020-ra kitűzött céljait.
A megújulóenergia-irányelv felülvizsgálatára irányuló júliusi javaslat intézkedéseket határoz meg azon célterületekre vonatkozóan (mint például a közlekedés és az épületek), ahol az előrehaladás a vártnál lassabb volt. Az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat célja is hasonló, nevezetesen az, hogy együttesen további 9%-kal csökkentse az energiafogyasztást ahhoz képest, amit a tagállamok a 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti energia- és klímaterveikben már vállaltak, és közel megkétszerezze az éves energiahatékonysági kötelezettséget.
Decemberben tovább bővült az európai zöld megállapodás megvalósítását célzó intézkedéscsomag a gázágazat szén-dioxid-mentesítésére és a hidrogénpiac létrehozására irányuló javaslatokkal. Ezek az uniós gázpiacra vonatkozó javaslatok megkönnyítik a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra való átállást. Emellett az is céljuk, hogy középtávon működőképes hidrogénpiacot hozzanak létre, miközben más tiszta gáztechnológiákat is támogatnak.
A globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalás hajtóerejeként – amelyhez az EU és 110 ország csatlakozott az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye feleinek Glasgow-ban megrendezett 26. konferenciáján – az EU hozzájárult a kibocsátások mérésére és az előrehaladás nyomon követésére szolgáló nemzetközi metánkibocsátási megfigyelőközpont létrehozásához is. Decemberben a Bizottság benyújtotta az első jogalkotási javaslatot az uniós metánkibocsátás kezelésére.
2021-ben sor került az uniós energiacímkék osztályozásának felülvizsgálatára is egyes háztartási termékek esetében (a mosógépektől kezdve az izzókig). Ez azt mutatja, hogy a címke elősegíti az innovációt az energiahatékonyság terén, mivel a gyártók a piacon elérhető legmagasabb osztályba kívánnak tartozni, és ezek a címkék befolyásolják a fogyasztókat a termékek vásárlásakor.
Az európai zöld megállapodásról szóló, júliusban benyújtott csomag az EU energiaadó-irányelvének felülvizsgálatára irányuló javaslatot is tartalmazott. Ennek célja, hogy az energiatermékek adóztatása jobban tükrözze a környezetre gyakorolt hatásukat, és támogassa az EU éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseit. A felülvizsgált irányelv megszüntetné a tiszta energiaipari termékek és technológiák jelenlegi hátrányait, és magasabb adómértékeket vezetne be a szennyezőbb tüzelőanyagokra. Ezzel hozzájárulna az energiatermékek megfelelő árjelzéseinek kialakításához, ezáltal erősítve a zöld innovációt és a fenntartható, tiszta energiába való beruházást.
Az energiaárak világszerte tapasztalt rendkívüli növekedésére adott azonnali válaszként a Bizottság októberben kiadott egy intézkedési eszköztárat tartalmazó közleményt, amelyben olyan rövid, közép- és hosszú távú kezdeményezéseket vázolt fel, amelyekkel a tagállamok és az EU a háztartások és a vállalkozások helyzetét egyaránt enyhíthetik. 2022 januárjára a legtöbb tagállam már több intézkedést is bevezetett az eszköztárban felsoroltak közül a jelentős áremelkedés hatásának enyhítésére. A közlemény nyomán a Bizottság decemberben jogalkotási javaslatokat nyújtott be a tárolás felhasználásának javítása érdekében. Ezek meghatározzák a gáztartalékok közös beszerzésének keretét, és a tagállamok közötti szolidaritás megerősítését célzó rendelkezéseket is tartalmaznak.
Fenntartható és intelligens mobilitás
Az európai zöld megállapodás megvalósítását célzó júliusi jogalkotási csomag részeként a Bizottság új szabályokat javasolt a tiszta üzemanyagok légi és tengeri közlekedésben való használatának ösztönzésére és növelésére (ReFuelEU Aviation és FuelEU Maritime). Ez nemcsak az e két ágazatból származó kibocsátások csökkentését segíti elő, hanem az innovációt és a gazdasági tevékenységet is előmozdítja az EU-ban a szükséges technológiai alkalmazkodás és az alternatív üzemanyagok fejlesztése révén.
A közlekedésre vonatkozó dekarbonizációs célok elérése érdekében az EU ipari bázisának új beszerzési kapacitásokat, termelési és tárolási kapacitást és elosztóhálózatokat kell kifejlesztenie – és mindezt nagyon rövid időn belül. A 2021-ben előterjesztett jogalkotási javaslatok kiegészítéseként a Bizottság elindította a megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagok értékláncával foglalkozó szövetséget is, amelynek célja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású, gáznemű és folyékony üzemanyagok kínálatának növelése és megfizethetőbbé tétele a közlekedésben, a légi közlekedési és a tengeri ágazatra összpontosítva.
A vasút európai éve (2021) kiemelte a vasutak kulcsfontosságú szerepét társadalmunkban, mivel az egyik legfenntarthatóbb és legbiztonságosabb módon kapcsolják össze az embereket és a vállalkozásokat az EU egész területén. A vasút európai éve rávilágított arra is, hogy milyen kihívásokat jelent annak elérése, hogy többen használják a vasúti közlekedést, több vállalkozás vegye igénybe a vasúti teherszállítást és több ember dolgozzon a vasúti ágazatban.
Az év egyik legfontosabb eseménye a Connecting Europe Express által a kontinensen megtett út volt, amely bemutatta az európai vasúti ágazat erejét és potenciálját. Ez az utazás is megerősítette, hogy többet kell tenni annak érdekében, hogy a vasút betölthesse az őt megillető szerepet a zöld átállásban. A Bizottság decemberben cselekvési tervet fogadott el a határokon átnyúló távolsági személyszállítás fellendítésére, és új szabályokat dolgoz ki a vasúti árufuvarozási folyosókra vonatkozóan (lásd még: „Kérdések és válaszok: Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia”). Ez hozzá fog járulni a határokon átnyúló vasúti árufuvarozás versenyképességének növeléséhez azáltal, hogy javítja a vasúti infrastruktúra kapacitáskezelését és maximalizálja a meglévő vasúti infrastruktúra kihasználását, kiegészítve a vasúti ágazat által a vasúti árufuvarozás sebességének, pontosságának és megbízhatóságának javítása érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket.
Decemberben a Bizottság javaslatokat terjesztett elő a transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó felülvizsgált iránymutatásokra, az intelligens közlekedési rendszerekről szóló felülvizsgált irányelvre és az új uniós városi mobilitási keretre vonatkozóan.
A transzeurópai közlekedési hálózat a vasúti, a belvízi és a rövid távú tengeri hajózási útvonalak és a közutak egész EU-t átszövő hálózata. Összeköti a jelentősebb városokat, kikötőket, repülőtereket és terminálokat. A hálózat alapvető fontosságú a belső piac működése szempontjából, mivel biztosítja a hatékony áru- és személyszállítást. A javasolt intézkedések révén a hálózat környezetbarátabbá, hatékonyabbá és reziliensebbé válik.
Az intelligens mobilitás biztonságosabbá és fenntarthatóbbá teszi a közlekedést. Az intelligens közlekedési rendszerekről szóló felülvizsgált irányelv ki fog terjedni az új közúti közlekedési lehetőségekre, mobilitási alkalmazásokra, valamint az összekapcsolt és automatizált mobilitásra. Ösztönözni fogja az új, intelligens szolgáltatások gyorsabb bevezetését azon rendelkezések révén, hogy bizonyos alapvető fontosságú közúti, utazási és forgalmi adatokat – például sebességkorlátozásokat, forgalmi terveket vagy útépítési munkákat – digitális formátumban kell rendelkezésre bocsátani.
Az új városi mobilitási keretre irányuló javaslat a városok intenzív tevékenységéből – többek között a forgalmi torlódásokból, a kibocsátásokból és a zajártalomból – eredő egyes mobilitási kihívásokra próbál megoldást kínálni a közlekedés használói és az érintett lakosság érdekeit szem előtt tartva.
Tisztább és biztonságosabb járművek
A személygépkocsik és a kisteherautók együttesen az EU teljes szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 15%-áért felelősek, ezért ezen ágazatok együttműködése elengedhetetlen az EU kibocsátáscsökkentési célkitűzéseinek eléréséhez. Az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozóan szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokra van szükség, hogy több kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású jármű közlekedjen az európai utakon. Az európai zöld megállapodás megvalósítását szolgáló csomag részeként a Bizottság júliusban javasolta, hogy 2030-tól kezdődően ambiciózusabb szén-dioxid-kibocsátási célkitűzéseket vezessenek be az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozóan:
- a személygépkocsik kibocsátásának 55%-os csökkentését 2030-ig;
- a kisteherautók kibocsátásának 50%-os csökkentését 2030-ig;
- teljes kibocsátásmentességet az új személygépkocsik esetében 2035-ig.
Az európai közlekedési eszközök környezetbarátabbá tételének támogatása érdekében a Bizottság javaslatot nyújtott be az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendeletre vonatkozóan, amely biztosítaná, hogy minden tagállamban elegendő nyilvános töltő-infrastruktúra álljon rendelkezésre a kibocsátásmentes autók és tehergépjárművek egyre növekvő állománya számára. A rendelet azt is biztosítaná, hogy a főbb közlekedési folyosók mentén az EU egész területén meghatározott szakaszonként rendelkezésre álljon töltő-infrastruktúra, hogy a járművezetők az Unió egész területén könnyen fel tudják tölteni elektromos vagy hidrogéncellás járműveiket. A javasolt szabályok értelmében a nagyobb kikötőkben és repülőtereken a légi járműveknek, a hajóknak és az uszályoknak hozzáférésük lesz a villamosenergia-ellátáshoz.
Globális fellépés
A ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye feleinek 26. konferenciájára november 1. és 13. között Glasgow-ban került sor. A klímakonferencia kezdetekor az EU három célkitűzést határozott meg.
- Először is, a feleknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy ebben az évtizedben csökkentsék a kibocsátásokat, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az 1,5 °C-ot.
- Másodszor, el kell érni azt a célt, hogy évente 100 milliárd amerikai dollárt biztosítsanak a fejlődő és sérülékeny országok számára az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására.
- Harmadszor, megállapodásra kell jutni a Párizsi Megállapodás szabálykönyvéről.
Mindhárom célkitűzéssel kapcsolatban előrelépés történt.
A Párizsi Megállapodás keretében 195 ország tűzte ki célul, hogy az átlagos globális hőmérséklet-emelkedés jóval 2 °C alatt maradjon, és a lehető legközelebb legyen az 1,5 °C-hoz. A Felek 26. konferenciája előtt a bolygó már a 2,7 °C-os hőmérséklet-növekedés veszélyes pályáján volt. A konferencia során tett új bejelentésekből kiindulva azonban a szakértők úgy becsülik, hogy a valószínűsíthető forgatókönyvek az 1,8 °C és 2,4 °C közötti felmelegedéssel számolnak. A konferencia következtetéseiben a felek megállapodtak abban, hogy szükség esetén 2022 végéig felülvizsgálják kötelezettségvállalásaikat, hogy a globális felmelegedést az évszázad végére 1,5 °C-ra korlátozzák, fenntartva a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok felső határát.
Ezen ígéretek teljesítése érdekében a konferencia résztvevői első alkalommal állapodtak meg arról, hogy felgyorsítják a kibocsátáscsökkentés nélküli szénenergia és a fosszilis tüzelőanyagok nem hatékony támogatásának fokozatos csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, és elismerték, hogy támogatásra van szükség a méltányos átállás megvalósításához.
A konferencián a résztvevők lezárták a technikai tárgyalásokat is a Párizsi Megállapodás szabálykönyvével kapcsolatban, amely követelményeket tartalmaz valamennyi fél számára annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a kibocsátáscsökkentési célkitűzéseik teljesítése terén elért eredményeket. A szabálykönyv azt is meghatározza, hogy a nemzetközi szén-dioxid-piacok hogyan fogják támogatni a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos további globális együttműködést.
Ami az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását illeti, a fejlett országok megállapodtak abban, hogy a 2021–2025-ös évi 100 milliárd dolláros célösszegen belül megduplázzák a más országoknak az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodását segítő támogatás együttes arányát, és hogy a lehető leghamarabb teljesítik azt a korábban kitűzött célt, hogy évente 100 milliárd dollárt biztosítsanak ezeknek az országoknak. A felek elkötelezték magukat az éghajlatváltozás elleni küzdelem 2025 utáni hosszú távú finanszírozására vonatkozó megállapodás folyamata mellett is. A konferencia arról is határozott, hogy párbeszédet alakítanak ki a felek, az érdekelt felek és az érintett szervezetek között az éghajlatváltozással összefüggő károk megelőzésére, minimalizálására és kezelésére irányuló erőfeszítések támogatása érdekében.
Az EU a klímakonferencián tett alábbi bejelentésekben is szerepet vállalt.
- Az EU és az Egyesült Államok által indított globális metánkibocsátási kötelezettségvállalás. A globális gazdaság 70%-át és az antropogén eredetű metánkibocsátás közel felét képviselő több mint 100 ország mostanra elkötelezte magát azon közös cél mellett, hogy 2030-ig a 2020-as szinthez képest legalább 30%-kal csökkenjen a globális metánkibocsátás.
- Az EU öt év alatt 1 milliárd eurót ajánlott fel a globális erdőfinanszírozási kötelezettségvállalás támogatására. Az EU világszerte segíteni fogja a partnerországokat az erdők védelmében, helyreállításában és fenntartható kezelésében. A világ több mint 100 vezetője, akik a világ erdőinek mintegy 85%-át képviselik, ígéretet tett arra, hogy 2030-ig véget vetnek az erdőirtásnak és visszafordítják azt.
- Az EU Franciaországgal, Németországgal, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal együtt méltányos energetikai átállási partnerséget indított Dél-Afrikával annak érdekében, hogy felgyorsítsa a dél-afrikai gazdaság dekarbonizációját, különös tekintettel a villamosenergia-rendszerre. A finanszírozás első szakaszára vonatkozó 8,5 milliárd USA-dollár (mintegy 7,4 milliárd euró) kezdeti kötelezettségvállalással a partnerség segíteni fogja Dél-Afrikát az aktualizált nemzetileg meghatározott hozzájárulásában meghatározott ambiciózus kibocsátási célok elérésében.
- Az EU bejelentette, hogy 100 millió eurót adományoz az ENSZ Alkalmazkodási Alapjának, és ezzel az alap legfőbb támogatójává vált, mivel adományainak összege eléri a 351,6 millió USA-dollárt.
- A Bizottság, az Európai Beruházási Bank és a Breakthrough Energy Catalyst – az EU–Catalyst partnerség – 2022 és 2026 között akár 820 millió eurót (1 milliárd USA-dollárt) mozgósíthat majd az olyan innovatív technológiák bevezetésének felgyorsítása és gyors kereskedelmi forgalomba hozatala érdekében, amelyek hozzájárulnak az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek és az EU 2030-as éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A közfinanszírozásból származó minden egyes euró várhatóan három eurónyi magánforrást fog mozgósítani. A beruházások az alábbi négy ágazatban az Unióban megvalósuló, nagy potenciállal rendelkező projekt elindítására irányulnak: tiszta hidrogén; fenntartható légijármű-üzemanyagok; a szén-dioxid közvetlen leválasztása a levegőből; valamint hosszú távú energiatárolás.
Még mindig sokat kell tennünk annak érdekében, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az 1,5 °C-ot. Az EU mostantól arra fog törekedni, hogy a lehető leggyorsabban végrehajtsa a glasgow-i konferencia ígéreteit, és továbbra is együtt fog működni nemzetközi partnereivel a Párizsi Megállapodás megvalósítása érdekében.
Az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciája
Ursula von der Leyen elnök 2021. január 26-án virtuálisan részt vett a davosi találkozón – egy olyan online rendezvényen, amelyen az üzleti szféra, a kormányok, a nemzetközi szervezetek, a civil társadalom és a tudományos élet képviselői cseréltek eszmét –, és kijelentette, hogy a biológiai sokféleséggel foglalkozó kunmingi ENSZ-csúcstalálkozónak „olyan mérföldkőnek kell lennie, mint amilyen a COP21 volt az éghajlatváltozással kapcsolatban, mivel a biológiai sokféleséget illetően is szükség van egy, a Párizsi Megállapodáshoz hasonló egyezményre”. Az EU vezető szerepet vállalva együttműködik a hasonló gondolkodású partnerekkel annak érdekében, hogy a Biológiai Sokféleség Egyezmény Felei Konferenciájának (COP15) a kínai Kunmingban tartandó 15. ülésén megállapodás szülessen a biológiai sokféleségre vonatkozó, a 2020 utáni időszakra szóló ambiciózus globális keretről, amely a bolygó növényeinek, állatainak és ökoszisztémáinak pusztulását hivatott megállítani és visszafordítani. A csúcstalálkozó első részére 2021 októberében került sor, és azt mutatta, hogy a világ minden táján erőteljes az elköteleződés a biológiai sokféleség ügye mellett, ez pedig azt tükrözi, hogy egyre szélesebb körben elismert, hogy az ökológiai válsággal sürgősen foglalkozni kell. A kunmingi nyilatkozatot konkrét megállapodásba kell foglalni, amelynek elfogadására a tervek szerint 2022 tavaszán, a konferencia második szakaszában kerül sor.
EU–Japán zöld szövetség
Júniusban az EU és Japán bejelentette, hogy zöld szövetséget kívánnak létrehozni annak érdekében, hogy felgyorsítsák gazdaságaik klímasemlegessé, körforgásossá és erőforrás-hatékonyabbá válását. Japánnak és az EU-nak is célja, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. Ez az EU első zöld szövetsége, és a Japánnal folytatott fokozott együttműködés segíteni fogja az EU-t abban, hogy globális koalíciót hozzon létre a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás érdekében.
Fenntartható termelés és fogyasztás
A körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2020-ban elfogadott új cselekvési terv az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú pillére. A cselekvési terv arra irányul, hogy megváltoztassa termelési és fogyasztási szokásainkat, és ezért a termékek teljes életciklusával foglalkozik, tehát a tervezéstől és a gyártástól kezdve a fogyasztáson át egészen a javításig, az újrafelhasználásig és az újrafeldolgozásig, valamint az erőforrásoknak a gazdaságba történő visszaforgatásáig.
A Bizottság lépéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy az EU ne exportálja a hulladékkal kapcsolatos kihívásait harmadik országokba. A hulladékszállításra vonatkozó uniós szabályok alapos felülvizsgálatára irányuló novemberi javaslat több szempontból is előnyös lesz a körforgásos gazdaság számára az EU-n belül és kívül egyaránt.
- Először is, a javaslat javítani fogja az újrafeldolgozásra és újrafelhasználásra szánt hulladékok uniós belső piacának működését, fellendítve a másodlagos anyagok piacát és a körforgásos gazdaságot (EU-n belüli szállítások).
- Másodszor, csökkenteni fogja a hulladékexportot, és garantálni fogja, hogy a hulladékot csak akkor szállítsák az EU-n kívülre, ha azt a célországokban környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kezelik.
- Harmadszor, a javaslat a végrehajtás és a szankciók rendszerének javításával, valamint a hulladékszállítási lánc átláthatóságának növelésével fogja kezelni az illegális szállítmányok problémáját.
A Bizottság határértékeket javasolt a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok hulladékban való jelenlétére vonatkozóan az ilyen anyagok kibocsátásának kiküszöbölése vagy minimalizálása érdekében. Ez biztosítani fogja a tiszta anyagciklusokat, valamint a másodlagos nyersanyagok és az azokat felhasználó termékek piacába vetett bizalmat. Biztosítani fogja továbbá az emberi egészség és a környezet legmagasabb szintű védelmét is.
Fenntartható élelmiszerrendszerek
A Bizottság júliusban 65 iparági érdekelt féllel együtt elindította a felelős élelmiszer-ipari vállalkozásokról és marketinggyakorlatokról szóló uniós magatartási kódexet, amelynek megalkotását „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia irányozta elő. A kódexnek két célja van: az uniós szövetségeknek ösztönözniük kell tagjaikat olyan konkrét célokra és intézkedésekre, amelyek a fenntarthatósági átállás működőképessé tételére irányulnak; valamint az élen járó vállalatoknak ambiciózus kötelezettségvállalásokat kell tenniük olyan területeken, mint az állatjólét, a cukor- és sótartalom csökkentése, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése.
Az EU fontos szerepet játszott az élelmiszerrendszerekkel foglalkozó első ENSZ-csúcstalálkozón, amelyet szeptemberben António Guterres ENSZ-főtitkár hívott össze. A csúcstalálkozón született egy cselekvési nyilatkozat; meghatározták az élelmiszerrendszerek átalakításának pályáit; és több mint 30 cselekvési koalíciót hoztak létre. A Bizottság hozzájárul e pályákhoz, és tevékenyen részt vesz több koalícióban is. Kétévente globális találkozóra kerül sor az elért eredmények áttekintése céljából.
Mezőgazdaság, halászat és vidéki területek
A 2023 és 2027 közötti időszakra szóló új közös agrárpolitikát (KAP) 2021. december 2-án fogadták el. Az új KAP végrehajtását részletező másodlagos jogszabályok 2022 elején kerülnek elfogadásra. Az új KAP környezetbarátabb, méltányosabb és rugalmasabb lesz, és nagyobb hangsúlyt fektet az innovációra, biztosítva egyúttal az élelmezésbiztonságot az uniós polgárok számára. Kulcsszerepet fog játszani az európai zöld megállapodás, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia célkitűzéseinek teljesítésében. 2021 végéig a legtöbb tagállam benyújtotta az új KAP nemzeti szintű végrehajtására vonatkozó stratégiai tervét. A Bizottság értékelni fogja a terveket, figyelembe véve, hogy azok miként járulnak hozzá a két stratégiában meghatározott 2030-as célokhoz. A Bizottság jóváhagyását követően a tervek 2023-tól lesznek alkalmazandók.
A vidéki területek az EU területének 83%-át teszik ki, és a lakosság 30%-ának adnak otthont. Az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőkép, melyet a Bizottság júniusban indított el, az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki területek 2040-ig történő megvalósításához kapcsolódó társadalmi-gazdasági kihívásokat vizsgálja. Ezek a területek kulcsfontosságúak az EU fenntarthatósági céljai szempontjából, mivel biztosítják az élelmezésbiztonságot és a fenntartható nyersanyagokat, javítják a vízminőséget és a biológiai sokféleséget, valamint szénelnyelőként működnek. A jövőkép célja a vidéki térségek újjáélesztése és a fejlesztés újragondolása az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel, az ágazati uniós szakpolitikákkal, a NextGenerationEU helyreállítási csomaggal, a 2030-ig tartó időszakra szóló területfejlesztési menetrenddel és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban, ugyanakkor fellépve a negatív demográfiai tendenciákkal szemben.
A helyi, regionális és nemzeti hatóságokkal együttműködve a jövőkép többek között támogatni fogja az intelligens szakosodást, a környezetvédelmet, a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, a digitalizációt és a társadalmi befogadást.
Decemberben a Bizottság közleményt fogadott el a fenntartható szénkörforgásokról, amelyben meghatározta, hogyan lehet több szén-dioxidot eltávolítani a légkörből. Szén-dioxid-kibocsátásai hatásának ellensúlyozása érdekében az EU-nak drasztikusan csökkentenie kell a fosszilis széntől való függőségét, szélesebb körben el kell terjesztenie a karbongazdálkodást – a természetben tárolt szén-dioxid mennyiségének növelése érdekében –, valamint olyan ipari megoldásokat kell népszerűsítenie, amelyek fenntarthatóan és ellenőrizhetően biztosítják a szén-dioxid eltávolítását és újrahasznosítását. A közlemény rövid és középtávú kezdeményezéseket határoz meg a karbongazdálkodásra vonatkozóan, hogy jobban jutalmazza a gazdálkodókat a szénmegkötésért és a biológiai sokféleség védelméért. A Bizottság 2022 végéig javaslatot tesz a szén-dioxid-eltávolítás tanúsítására vonatkozó uniós szabályozási keretre.
A Bizottság márciusban elfogadott egy, az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési tervet az EU-ra vonatkozóan. Ennek célja, hogy hozzájáruljon az európai zöld megállapodás azon célkitűzéséhez, hogy 2030-ra a mezőgazdasági földterületek 25%-át ökológiai gazdálkodásra fordítsák, az ökológiai akvakultúra jelentős növelésével együtt. Ezt a fogyasztói kereslet élénkítésével, a biotermékek termelésének és kínálatának bővítésével, valamint az ágazat fenntarthatóságának növelésével fogja elérni.
A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy az új KAP és a nemzeti cselekvési tervek keretében tűzzenek ki célokat és határozzanak meg támogató intézkedéseket az ökológiai termelésre vonatkozóan. A Bizottság arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy az ökológiai akvakultúrás termelés növekedését építsék be az akvakultúrára vonatkozó nemzeti stratégiai terveikbe, amelyeket a tagállamok jelenleg felülvizsgálnak. Az innováció, a kutatás és a bevált gyakorlatok cseréje Unió-szerte jelentős lendületet fog kapni az ökológiai termékek további fenntartható elterjedésének támogatása érdekében. Az ökológiai akvakultúra támogatásához a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapot is igénybe lehet venni.
A Covid19-válság megmutatta az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat rezilienciáját. Az uniós fellépés biztosította az élelmiszer-ellátási láncok működésének folyamatosságát, megakadályozva, hogy az élelmiszerhiány súlyosbítsa az egészségügyi válságot. Figyelembe véve az éghajlatváltozásnak és a környezetkárosodásnak az élelmiszer-termelésre gyakorolt növekvő hatását, valamint az élelmiszer-ellátási lánc működését fenyegető közegészségügyi kockázatokat, kiberfenyegetéseket és geopolitikai változásokat, a Bizottság novemberben „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában előirányzottaknak megfelelően vészhelyzeti tervet fogadott el az élelmiszer-ellátás és az élelmezésbiztonság válság idején történő biztosítására vonatkozóan. Ez a terv az élelmiszerlánc valamennyi szereplője közötti együttműködésen alapul a válsághelyzetekre való felkészültség biztosítása érdekében.
Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap
A 2021-ben létrehozott Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap támogatja az EU közös halászati politikájának, tengerpolitikájának és nemzetközi óceánpolitikai irányítási menetrendjének végrehajtását. Az alap előmozdítja a tengeri erőforrások fenntartható használatát és kezelését, valamint a reziliens kék gazdaság fejlesztését. Globális óceánpolitikai szereplőként és a tengeri eredetű élelmiszerek jelentős előállítójaként az EU célja az óceánok és erőforrásaik védelme és fenntartható hasznosítása, garantálva az élelmiszer-ellátást, a tengeri gazdaság versenyképességét és a part menti közösségek megélhetését. Az alap hozzájárul továbbá az ENSZ 14. fenntartható fejlődési céljának („az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható hasznosítás”) megvalósításához, valamint az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához.
Az alapból nyújtott támogatás különösen olyan innovatív projektekre irányul, amelyek megkönnyítik a fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású halászatra való átállást; a tengeri biológiai sokféleség védelmét; a minőségi és egészséges tengeri eredetű élelmiszerek biztosítását; a part menti közösségek gazdasági és társadalmi életképességét; a készségek és a munkakörülmények javítását a halászati és akvakultúra-ágazatban; és az egészséges, biztonságos és fenntarthatóan kezelt óceánok érdekében folytatott nemzetközi együttműködést. A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó teljes költségvetés 6,1 milliárd euró.
A kék gazdaság
Az EU kék gazdasága, amely magában foglalja az óceánokkal, tengerekkel és tengerpartokkal kapcsolatos valamennyi iparágat és ágazatot, alapvető fontosságú az európai zöld megállapodás és az európai helyreállítási terv szempontjából. A fenntartható kék gazdaságra vonatkozó új uniós megközelítés elengedhetetlen tényezője az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzései elérésének. E célkitűzések elérése érdekében előmozdítja a tengeri megújuló energia fejlesztését, a tengeri közlekedés dekarbonizációját és a kikötők környezetbarátabbá tételét; iránymutatásokat vezet be a fenntartható akvakultúrára vonatkozóan; valamint megújítja a halászati eszközök tervezésére, a hajók újrafeldolgozására és a tengeri platformok leszerelésére vonatkozó előírásokat.
Ezenkívül az új zöld infrastruktúra kialakítása a part menti területeken elősegíti a biológiai sokféleség és a tájak megőrzését, miközben a turizmus és a part menti gazdaság javát szolgálja. Az új megközelítés koherenciát biztosít a kék gazdaság különböző ágazatai között, megkönnyíti azok egymás mellett működését, és szinergiákra törekedik a tengeri térségben. Hangsúlyozza továbbá, hogy beruházásokra van szükség a kutatás, a készségek és az innováció terén.
Nemzetközi együttműködés
Az Európai Uniónak mind az ambíciója, mind a szakértelme megvan ahhoz, hogy a világban vezető szerepet töltsön be a körforgásos gazdaságra való átállásban. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjával és az ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezetével együttműködve február 21-én útjára indította a körforgásos gazdasággal és az erőforrás-hatékonysággal foglalkozó globális szövetséget. A szövetség célja a klímasemleges, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való globális és méltányos átállás támogatása, az erőforrások méltányosabb felhasználása, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés megvalósítása. Nemzetközi erőfeszítésekre épül, és az EU-t a zöld átállás élvonalába helyezi.
A környezeti lábnyom meghatározására szolgáló módszerek
A termékek és szervezetek környezeti teljesítményének javítása a körforgásos gazdaságra való átállás alapvető része, és szükséges az európai zöld megállapodás egyéb célkitűzéseinek eléréséhez. Decemberben a Bizottság ajánlást fogadott el a környezeti lábnyom meghatározására szolgáló módszereknek a termékek és a szervezetek környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló alkalmazásáról. Ez számos, a környezetvédelmi döntéshozatalban részt vevő embernek és szervezetnek nyújt segítséget.
A környezet és a biológiai sokféleség védelme
A szennyezőanyag-mentességre vonatkozó 2050. évi jövőkép
A levegő-, víz- és talajszennyezés lecsökkentése egy olyan szintre, amely már nem káros az egészségre és a természetes ökoszisztémákra, és ezáltal egy mérgező anyagoktól mentes környezet megteremtése
Miért van szükség a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervre?
- Az Unióban minden évben minden nyolcadik haláleset mögött a környezetszennyezés áll.
- A szennyezés rákot, szívkoszorúér-betegséget, obstruktív légúti betegségeket, mentális és idegrendszeri betegségeket, cukorbetegséget és egyéb egészségi problémákat okozhat.
- A legveszélyeztetettebb csoportok a leginkább érintettek, ami további egyenlőtlenségeket eredményez.
- A szennyezés a biológiai sokféleség csökkenését kiváltó öt legfőbb tényező egyike.
- A szennyezés bolygónk 8 millióra becsült növény- és állatfajából több mint 1 millió faj fennmaradását veszélyezteti.
© GettyImages/Mario De moya F
Szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv – célkitűzések 2030-ig
© GettyImages/hirun • © GettyImages/oticki
- Levegő: a légszennyezés által okozott korai halálesetek több mint 55%-kal való visszaszorítása
- Víz: a hulladék és a tengerbe jutó műanyag szemét 50%-kal, illetve a környezetbe jutó mikroműanyagok mennyiségének 30%-kal való csökkentése
- Talaj: a tápanyagveszteség és a vegyi növényvédő szerek használatának 50%-kal való csökkentése
- Biológiai sokféleség: azon uniós ökoszisztémák területének 25%-kal való csökkentése, ahol a légszennyeződés veszélyezteti a biológiai sokféleséget
- Zaj: a közlekedésnek tulajdonítható zajtól tartósan szenvedők arányának 30%-kal való csökkentése
- Hulladék: a hulladékkeletkezés jelentős visszaszorítása, a települési maradékhulladék mennyiségének 50%-kal való csökkentése
Májusban a Bizottság elfogadta a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet, hogy 2050-re megvalósuljon a szennyezőanyag-mentesség. Ez azt jelenti, hogy a szennyezés olyan szintre csökken, amely már nem káros az egészségre vagy a természetes ökoszisztémákra. A cselekvési terv ötvözi a levegő, a víz és a talaj szennyezésének, a tengerszennyezésnek és a zajszennyezésnek, valamint a fogyasztási cikkek által okozott szennyezésnek a kezelésére és megelőzésére irányuló valamennyi releváns uniós szakpolitikát. A Régiók Európai Bizottságával együtt az Európai Bizottság december 16-án elindította az érdekelt felek szennyezőanyag-mentességgel foglalkozó platformját, amelynek célja, hogy összehozza a különböző közösségek és szakterületek képviselőit ezen egymással összefüggő kihívások kezelése érdekében.
2021 folyamán a Bizottság a vegyi anyagokra vonatkozó 2020. évi fenntarthatósági stratégiában bejelentett 80 intézkedés közül többet végrehajtott. Magas szintű kerekasztal-konferenciát hozott létre, hogy a stratégia célkitűzéseit az érdekelt felekkel párbeszédet folytatva valósítsák meg. Annak biztosítása érdekében, hogy a legkárosabb vegyi anyagokat többé ne használják fel fogyasztási cikkekben – kivéve, ha ez a társadalom számára elengedhetetlen –, a Bizottság felülvizsgálja a jogszabályokat, és kritériumokat állapít meg a vegyi anyagok „nem helyettesíthető felhasználására” vonatkozóan. A Horizont Európa, a LIFE, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a kohéziós alapok és az InvestEU révén finanszírozási lehetőségek jöttek létre a vegyi anyagok egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatásokhoz és a biztonságos és fenntartható vegyi anyagokra való zöld átálláshoz.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legutóbbi, „Air quality in Europe 2021” (A levegőminőség Európában 2021-ben) című, decemberben közzétett jelentése megállapította, hogy a levegőszennyezés a javulás ellenére továbbra is komoly egészségügyi problémát jelent az európaiak számára. A levegőminőségről szóló második helyzetképről szóló jelentés szintén kiemelte, hogy a tiszta levegőre és éghajlatra vonatkozó intézkedések teljes körű végrehajtása a 2005-ös szinthez képest 2030-ban 55%-kal csökkentheti a légszennyezés okozta korai halálesetek számát. A jelentés azt is hangsúlyozta, hogy többet lehetne tenni, mivel még mindig rengeteg olyan intézkedést lehetne hozni a légszennyezés csökkentésére, amely több előnnyel járna a társadalom számára, mint amennyi költséget jelent.
A MŰANYAGOK OKOZTA PROBLÉMA SZÁMOKBAN
Európában a tengerpartra kimosott tengeri szemét mintegy 80–85%-a műanyag.
Ennek 50%-a egyszer használatos műanyag termék,
27%-a pedig halászeszköz.
A műanyag hulladék becsült költsége a globális tengeri ökoszisztémákban okozott kárt tekintve évi 13 milliárd €.
A műanyagszennyezés évente mintegy 630 millió € veszteséget jelent az EU-ban az idegenforgalomnak és a part menti közösségeknek.
A műanyagokkal összefüggésben az uniós halászati iparnak okozott kár évente 300 millió €-ra tehető.
Várható hatás
A 10 leggyakoribb egyszer használatos műanyag termékhez köthető szemetelés több mint 50%-kal történő visszaszorítása
Évente 3,4 millió tonna CO2 kibocsátásának megelőzése
22 milliárd € környezeti kár megelőzése 2030-ig
Évi 6,5 milliárd € fogyasztói megtakarítás a kidobható termékekre fordított kiadások csökkenésének köszönhetően
A múlt …
Egyszer használatos műanyag termékek, amelyek használata 2021-től tilos lesz:
evőeszközök
tányérok
szívószálak
italkeverők
polisztirolból készült poharak, étel- és italtároló edények (beleértve azok fedelét is)
fültisztító pálcikák és léggömbpálcák
az összes, oxidatív úton lebomló műanyagból készült termék (a bevásárlótáskák nagy része).
A jövő …
- 2021 A poharak, nedves törlőkendők, egészségügyi betétek, tamponok, tamponapplikátorok és szűrőket tartalmazó dohánytermékek egyértelmű címkézése, amely jelöli a műanyagtartalmat, az ajánlott ártalmatlanítást és a környezeti kockázatokat
- 2024 A csomagoláshoz rögzített kupak vagy fedő a legfeljebb 3 liter űrtartalmú italdobozokon és flakonokon
-
2025 Legalább 25%-ban újrafeldolgozott műanyagból készült műanyag palackok
A legfeljebb 3 liter űrtartalmú műanyag palackok 77%-ának elkülönített gyűjtése
- 2026 Az egyszer használatos műanyag poharak (beleértve ezek tetejét és fedelét) és ételtároló edények használatának ambiciózus és tartós visszaszorítása a tagállamokban 2022-hez képest
- 2029 A legfeljebb 3 liter űrtartalmú műanyag palackok 90%-ának elkülönített gyűjtése
- 2030 Legalább 30%-ban újrafeldolgozott műanyagból készült műanyag palackok
A műanyag hulladék felhalmozódik a tengerekben, az óceánokban és a tengerpartokon, ez a folyamat az EU-ban és világszerte is megfigyelhető. Az EU fellép a műanyagszennyezés ellen. Az egyszer használatos műanyag termékekre vonatkozó uniós szabályok célja egyes műanyag termékek környezeti hatásának megelőzése és csökkentése azáltal, hogy az egyszer használatos műanyag tányérokat, evőeszközöket, szívószálakat, léggömbtartó pálcákat és fültisztító pálcikákat, valamint az expandált polisztirolból készült poharakat, étel- és italtárolókat, valamint az oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékeket kitiltják az uniós piacról. A műanyagszennyezés és a műanyag hulladék csökkentése érdekében az EU ösztönzi az újrafeldolgozást. A Műanyagkörforgási Szövetség 300 érdekelt felet tömörít, és elkötelezte magát annak biztosítása mellett, hogy az EU-ban 2025-re legalább 10 millió tonna újrafeldolgozott műanyagból készüljenek új termékek.
A környezet büntetőjog általi védelme
Decemberben a Bizottság javaslatot fogadott el a környezetvédelem büntetőjog révén történő megerősítéséről, eleget téve az európai zöld megállapodás egyik kulcsfontosságú kötelezettségvállalásának. A javaslat célja, hogy hatékonyabbá tegye a környezet védelmét azáltal, hogy büntetőjogi intézkedések meghozatalára kötelezi a tagállamokat. A javaslat új környezeti bűncselekményeket határoz meg, rögzíti a szankciók minimális mértékét, és hatékonyabbá teszi a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködést. Ezenkívül arra kötelezi a tagállamokat, hogy támogassák és segítsék a környezeti bűncselekményeket bejelentő és a bűnüldöző hatóságokkal együttműködő polgárokat. A javaslat hozzájárul a természet és a természeti erőforrások, valamint a közegészség és a jóllét védelméhez.
Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezés
Az EU 2021 februárjában csatlakozott a Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezéshez. Ez segíteni fogja az EU-t abban, hogy betartsa a nemzetközi óceánpolitikai irányítási menetrend elveit, miközben támogatja az éghajlat-politikai fellépést és megerősíti a biológiai sokféleség védelme iránti elkötelezettségét. A kezdeményezés keretében végzett tevékenységei részeként az EU más hasonló gondolkodású szervezetekkel és országokkal együttműködve előmozdítja a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmére irányuló célját. Ez magában foglalja a korallzátonyok és a kapcsolódó ökoszisztémák fenntartható kezelésére vonatkozó bevált gyakorlatok elfogadását, a kapacitásépítést és a figyelemfelkeltést.
Erdők
A világ erdőinek károsodása és pusztulása riasztó méreteket ölt. A globális erdőirtás mintegy 80%-át a mezőgazdasági területek kiterjesztése okozza, és az EU is fogyasztója a globális erdőirtáshoz kapcsolódó termékeknek, mint például a szója, a pálmaolaj, a fa, a kakaó és a kávé. Az erdőirtásból származó áruk uniós piacra jutásának betiltására irányuló, novemberben elfogadott jogalkotási javaslattal a Bizottság arra törekszik, hogy minimálisra csökkentse az EU erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz való hozzájárulását világszerte, és előmozdítsa az erdőirtásmentes ellátási láncokból származó termékek fogyasztását az EU-ban.
A fafelhasználás, a marhahús, a pálmaolaj, a szójabab, a kakaó és a kávé fogyasztása az EU-ban világszerte erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz vezet. Az EU véget akar vetni ennek azáltal, hogy a továbbiakban nem engedi piacára az erdőirtással összefüggésbe hozható árukat és termékeket.
© Avigator Fortuner/Shutterstock.com
A polgárok egy nyilvános konzultáció során 1,2 millió hozzászólással támogatták az erdőirtás és az erdőpusztulás kezelésére irányuló uniós fellépést.
Az erdőirtás és az erdőpusztulás jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez és a biológiai sokféleség csökkenéséhez. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 23%-a a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból és az egyéb földhasználatból származik.
Az erdőirtásról szóló új rendelet:
garantálja az uniós polgárok számára, hogy az általuk vásárolt, használt és fogyasztott, jegyzékbe vett termékek nem járulnak hozzá a globális erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz;
évente legalább 32 millió tonnával csökkenti az érintett áruk uniós fogyasztása és előállítása miatt a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, ami évenként legalább 3,2 milliárd euró megtakarítást eredményez, és növeli az erdők éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulását;
kezeli az illegális erdőirtás és az erdőpusztulás, valamint a szóban forgó áruk termelését célzó mezőgazdasági terjeszkedésből eredő erdőirtás problémáját.
A júliusban elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia hozzá fog járulni az EU biológiai sokféleséggel és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez. Elismeri az erdők központi és multifunkcionális szerepét, valamint az erdőgazdálkodók és az erdőalapú értéklánc hozzájárulását a fenntartható és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő megvalósításához, valamint az élénk és virágzó vidéki területek megőrzéséhez. A stratégia jövőképet és konkrét kezdeményezéseket határoz meg az uniós erdők mennyiségének és minőségének javítására, valamint a kutatásba és az innovációba való beruházásra, mert ezek jelentik a változás motorját. Emellett kötelezettségvállalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy 2030-ig 3 milliárd új fa telepítésére kerüljön sor.
Az egészséges és biológiai sokféleséget képviselő erdők kulcsszerepet játszanak az erdőtüzek kockázatának csökkentésében is, amelyek nyáron ismét nagy pusztítást végeztek Európa számos régiójában. Az erdőtüzek elleni küzdelemre irányuló uniós polgári védelmi mechanizmus keretében tett megelőzési, felkészültségi és reagálási erőfeszítések az emberek és a természet védelmére irányuló uniós fellépés szerves részét képezik. Az erdőtüzekre való tagállami reagálási képességek hiányosságainak orvoslása érdekében a Bizottság folytatta az EU légi erdőtűzoltó kapacitásainak megerősítését. A Bizottság 2021 márciusában új iránymutatásokat is közzétett a szárazföldi erdőtüzek megelőzéséről és a hatékony válaszlépésekről.
Talajvédelmi stratégia
A talajok a bolygónkon élő fajok egynegyedének adnak otthont, és 2050-re közel 10 milliárd embert kell táplálniuk. Az EU-ban azonban folytatódik a talajromlás. Novemberben a Bizottság elfogadta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégiát, valamint a Horizont Európa keretében a talajegészség és az élelmiszerek területére vonatkozó küldetést a talajok helyreállítása és az EU éghajlat-politikai és biodiverzitási céljainak elérése céljából, elismerve ugyanakkor a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók kulcsfontosságú szerepét.
Az egészséges talaj elengedhetetlen a klímasemlegesség, a tiszta és körforgásos gazdaság megvalósításához, a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordításához, az egészséges élelmiszerek biztosításához, az emberi egészség megőrzéséhez, valamint az elsivatagosodás és a talajromlás megállításához.
© LeQuangNhut/Shutterstock.com
© Photo by Becca Lavin on Unsplash
© design36/Shutterstock.com
Az új uniós talajvédelmi stratégia:
az európai zöld megállapodás egyéb szakpolitikáival szinergiában meghatározza a talaj védelmére, helyreállítására és fenntartható használatára vonatkozó keretet és konkrét intézkedéseket;
2030-ig végrehajtandó konkrét intézkedésekkel jövőképet határoz meg a talaj egészségessé tételére vonatkozó és az ahhoz kapcsolódó célkitűzések 2050-ig történő elérése érdekében;
bejelenti az egyenlő versenyfeltételek, valamint a környezet- és egészségvédelem magas szintjének biztosítása érdekében 2023-ra előterjesztendő talajegészségi jogszabályt, amely kiegészíti majd az előkészítés alatt álló természet-helyreállítási jogszabályt.
Tiszta víz
Az EU-ban élő emberek nagy többsége számára már most is elérhető a biztonságos ivóvíz, amely részben a több mint 30 évre visszatekintő uniós vízminőségi szabályozás eredménye. Januárban hatályba lépett az ivóvízről szóló felülvizsgált irányelv. A „Right2Water” elnevezésű első sikeres európai polgári kezdeményezés közvetlen folytatásaként olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a biztonságos ivóvízhez való hozzáférés javítása és fenntartása mindenki, de különösen a kiszolgáltatott és marginalizált csoportok számára az EU-ban. Kiterjed továbbá a legújabb tudományos fejleményekre és az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagokra, összhangban az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzésével.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia kiemeli az olyan intézkedések fontosságát, mint például a természetalapú megoldások, a vízfelhasználásunk csökkentése és a tiszta vízzel való stabil ellátás. Ennek keretében a Bizottság decemberben jelentést tett közzé, amelyben értékelte a víz-keretirányelv szerinti aktualizált tagállami intézkedési programokat és az árvízvédelmi irányelv szerinti aktualizált előzetes nemzeti árvízkockázati értékeléseket.
Elefántcsont-kereskedelem
A veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény szerinti nemzetközi elefántcsont-kereskedelmi tilalom ellenére az elefántok orvvadászata és az elefántcsont-kereskedelem a közelmúltban rekordszintet ért el. Decemberben a Bizottság további intézkedéseket javasolt az elefántcsont-kereskedelem legtöbb formájának tényleges betiltása érdekében. Bár az EU-t nem azonosították az illegális elefántcsont-kereskedelem szempontjából aggodalomra okot adó régióként, a hatályos uniós szabályok felülvizsgálata megerősíti és teljesíti az EU azon kötelezettségvállalását, hogy világszerte további lépéseket tegyen az elefántok orvvadászata és az elefántcsont-kereskedelem ellen. Eleget tesz továbbá az EU biodiverzitási stratégiájában az elefántcsont-kereskedelemre vonatkozó szabályok további szigorítására vonatkozóan tett kötelezettségvállalásnak. Az elefántcsont-kereskedelmet szabályozó uniós rendszerre vonatkozó felülvizsgált bizottsági iránymutatás felfüggeszti a nyers elefántcsont kereskedelmét az uniós piacon, míg egy meglévő bizottsági rendelet módosításai biztosítják, hogy a régi elefántcsont tárgyak fennmaradó kereskedelme mindig előzetes engedélyhez legyen kötve.
Nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program
A 8. környezetvédelmi cselekvési program középpontjában az európai zöld megállapodás valamennyi kormányzati szinten történő végrehajtásának támogatása, valamint az előrehaladás nyomon követése áll. A program a 2050-ig tartó időszakra szóló, „Jólét bolygónk tűrőképességének határain belül” elnevezésű hosszú távú célkitűzésre épül, és hat kiemelt célkitűzést határoz meg a 2030-ig tartó időszakra: az éghajlatváltozás mérséklése; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; körforgásos gazdaság; szennyezőanyag-mentesség; biológiai sokféleség; valamint a főbb környezeti és éghajlati terhelések kezelése.
A program felszólít a felelősségteljes kormányzásra; a fenntartható finanszírozásra; a környezetvédelmi szempontok valamennyi szakpolitikai területbe történő beépítésére; több olyan lépésre, amely lehetővé tenné a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetését; valamint a tudás és az innováció fejlesztésére a jóllétet előmozdító gazdaságra való áttérés támogatása érdekében. A javasolt programot a tagállamok decemberben ideiglenes politikai megállapodásban hagyták jóvá.
Az európai zöld megállapodás megvalósítását elősegítő kutatás és innováció
A Horizont Európa program 2021 és 2027 közötti időszakra szóló 95,5 milliárd eurós költségvetésének több mint 35%-át az éghajlatváltozás kezelésére és az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez való hozzájárulásra irányuló kutatásra és innovációra fordítják. Júniusban a Bizottság új európai partnerségekre tett javaslatot az éghajlat, az energia és a közlekedés területén. Ezek a partnerségek több mint 22 milliárd euró összegű magán- pénzügyi és természetbeni hozzájárulást fognak mozgósítani, és elő fogják mozdítani az alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátású és jobb általános környezeti teljesítményű új technológiák, anyagok és termékek kifejlesztését és megvalósítását.
Szeptemberben a Bizottság öt új uniós küldetést indított, amelyek új módot jelentenek az egészségügy, az éghajlat és a környezet terén jelentkező nagy kihívások kezelésére irányuló együttműködésre. A Horizont Európa új elemeként és az uniós politika eredeti koncepciójaként bevezetett küldetések a biztosi testület kilenc tagjának felügyelete alatt több bizottsági szolgálatot összefogva támogatják majd a Bizottság fő prioritásainak megvalósítását célzó kutatásokat és keresnek válaszokat napjaink legnagyobb kihívásaira. A küldetések kutatási és innovációs projekteket, szakpolitikai intézkedéseket és jogalkotási kezdeményezéseket hajtanak végre annak érdekében, hogy 2030-ig megoldásokat találjanak a legfontosabb globális kihívásokra. A Bizottság 2021 és 2023 között közel 2 milliárd eurót bocsát rendelkezésre a Horizont Európa programból az öt küldetés elindítására, és további finanszírozást vár más programoktól. A 2021 szeptemberében indított öt küldetés közül négy az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósítására irányul:
- az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (amely legalább 150 európai régiót és közösséget fog támogatni abban, hogy rezilienssé váljanak az éghajlatváltozás hatásaival szemben);
- 100 klímasemleges és intelligens város;
- óceánjaink és vizeink helyreállítása;
- európai talajmegállapodás (100 „élő laboratórium” és „világítótorony”, amely előmozdítja az egészséges talajra történő átállást).
Szeptemberben és októberben a Bizottság 1 milliárd euró összegű finanszírozást hagyott jóvá 73 kutatási és innovációs projekt számára az európai zöld megállapodás támogatására. Az alapvető technológiákba – az energiaforrásoktól és a biomasszától a közlekedési technológiákig és az infrastruktúráig – történő beruházások mellett a pályázati felhívás két emberközpontú területet is tartalmazott, nevezetesen: a tudás bővítése és a polgárok bevonása.
Fenntartható finanszírozás
Áprilisban a Bizottság egy kezdeményezéscsomagot fogadott el annak érdekében, hogy Unió-szerte elősegítse a fenntartható tevékenységek finanszírozásának javítását. Az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza az olyan gazdasági tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a taxonómiai rendeletben foglalt éghajlat-politikai célkitűzésekhez, és nem sértenek jelentősen más uniós környezetvédelmi célkitűzéseket. A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvre irányuló javaslat célja a vállalatok által jelentett fenntarthatósági információk minőségének javítása. Következetesebbé teszi a fenntarthatóságra vonatkozó jelentéstételüket, hogy a pénzügyi vállalkozások, a befektetők és a nyilvánosság összehasonlítható és megbízható információkhoz jusson a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatairól és hatásairól. Hat – a vagyonkezelői kötelezettségekről, valamint a befektetési és biztosítási tanácsadásról szóló – felhatalmazáson alapuló módosító jogi aktus is elfogadásra került annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi vállalkozások eljárásaikba és az ügyfeleiknek nyújtott befektetési tanácsadásba belefoglalják a fenntarthatóságra vonatkozó információkat.
A 2021 júliusában elfogadott fenntartható finanszírozási stratégia célja a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozásának támogatása az alábbi négy területen elfogadott intézkedések révén: az átállás finanszírozásának megkönnyítése; inkluzívabb fenntartható finanszírozási keret megteremtésének támogatása; a pénzügyi ágazat rezilienciájának és fenntarthatóságra gyakorolt hatásának javítása; valamint alkalmazkodás a megújult globális törekvésekhez.
A fenntarthatóságra való átállás finanszírozása
Ez a stratégia biztosítja azokat az eszközöket és szakpolitikákat, amelyek lehetővé teszik a gazdasági szereplők számára, hogy kiindulási pontjuktól függetlenül finanszírozni tudják átállási terveiket, valamint az éghajlat-politikai és az átfogóbb környezetvédelmi célok teljesítését.
Inkluzivitás
Ez a stratégia gondoskodik az egyének, valamint a kis- és középvállalkozások szükségleteinek kielégítéséről, és jobb hozzáférési lehetőséget teremt számukra a fenntartható finanszírozáshoz.
A pénzügyi ágazat ellenálló képessége és hozzájárulása
Ez a stratégia felvázolja, hogy a pénzügyi ágazat miként tud hozzájárulni a zöld megállapodás céljainak eléréséhez, miközben maga is ellenállóbbá válik és felveszi a harcot a „zöldrefestés” ellen.
Globális törekvések
Ez a stratégia meghatározza, hogyan mozdítható elő a nemzetközi együttműködés egy ambiciózus globális fenntartható finanszírozási menetrend érdekében.
Júliusban a Bizottság javaslatot tett az európai zöldkötvénystandardról szóló rendeletre. A javaslat magas színvonalú önkéntes standardot hozna létre, amelyet minden kibocsátó alkalmazhat a fenntartható befektetések vonzása céljából.
Zöldkötvényeket már most is használnak forrásbevonásra olyan ágazatokban, mint az energiatermelés és -elosztás, az erőforrás-hatékony lakóépületek és a karbonszegény közlekedési infrastruktúra. Bár a befektetők nagy érdeklődést mutatnak a zöldkötvények iránt, lehetőség van a piac bővítésére. Az európai zöldkötvénystandard „aranystandardként” szolgál majd arra vonatkozóan, hogy a vállalatok és hatóságok hogyan használhatják a zöldkötvényeket a tőkepiaci forrásbevonáshoz az ambiciózus befektetések finanszírozása érdekében, a szigorú fenntarthatósági követelmények teljesítése és a befektetők „zöldrefestéssel” szembeni védelme mellett. Szilárd eszköz áll majd a zöldkötvények kibocsátóinak rendelkezésére, mellyel bizonyíthatják, hogy az uniós taxonómiához igazodó zöld projekteket finanszíroznak. A kötvényeket megvásárló befektetők könnyebben meggyőződhetnek róla, hogy befektetésük fenntartható, ezáltal pedig csökken a zöldrefestés kockázata.
A digitális korra felkészült Európa
© Unsplash/Laura Ockel
A Covid19-világjárvány megváltoztatta társadalmunkban és gazdaságunkban a digitalizáció szerepét és megítélését, és felgyorsította annak ütemét. A gazdasági és társadalmi élet fenntartása és az oktatás válság alatti folytatásának biztosítása szempontjából döntő fontosságú digitális technológiák jelentik majd a kulcsfontosságú megkülönböztető tényezőt a fenntartható, világjárvány utáni gazdaságra és társadalomra való sikeres átállás szempontjából.
Az Európai Unió rendelkezik a digitális átállás sikeréhez elengedhetetlen jövőképpel és erőforrásokkal. A NextGenerationEU helyreállítási terv keretében rendelkezésre álló finanszírozás szintje lehetővé teszi a tagállamok közötti, példátlan mértékű és intenzitású együttműködést, amely a sikeres digitális transzformáció 2030-ig történő megvalósításához szükséges.
Európa digitális évtizede
Az EU megragadja ezt az alkalmat arra, hogy a következő 10 évet Európa digitális évtizedévé tegye azzal a céllal, hogy a digitális gazdaság globális példaképévé váljon, digitális szabványokat teremtsen és mozdítson elő, valamint olyan digitális politikákat folytasson, amelyek erősítik az emberek és a vállalkozások szerepvállalását.
Ezek a szakpolitikák arra fognak összpontosítani, hogy támogassák a kisvállalkozásokat a technológia bevezetésében, biztosítva, hogy a technológia az emberek javát szolgálja azáltal, hogy felvértezi őket az alapvető és fejlett digitális készségekkel, valamint hogy mindenki hozzáférjen az internethez és az online közszolgáltatásokhoz. Ugyanakkor az EU továbbra is törekedni fog a kiválóságra az olyan fejlett technológiák terén, mint a kvantum- és felhőalapú számítástechnika, valamint a mesterséges intelligencia, amelyek képesek kezelni a társadalmunk előtt álló számos kihívást.
Az EU törekvéseinek megvalósítása magában foglalja a világjárvány által kiemelt kérdések kezelését, a konnektivitás és a digitális készségek hiányosságaitól kezdve a digitálisan felkészült vállalkozások és a digitális megoldásokat még nem alkalmazó vállalkozások közötti szakadékig. A digitalizáció számos új munkalehetőséget kínál. 2020-ban például több mint 500 000 kiberbiztonsági és adatszakértői álláshely maradt betöltetlenül az EU-ban.
Európa digitális iránytűje az EU 2030-ra vonatkozó digitális törekvéseit intézkedésekbe és eredményekbe ülteti át. Ezek a következők elérésére összpontosítanak:
- a lakosság digitális jártassága és a digitális szakemberek magas szintű képzettsége;
- megbízható és biztonságos digitális infrastruktúra;
- a digitalizált vállalkozások magas aránya;
- a társadalom igényeinek megfelelő, korszerűsített közszolgáltatások.
Az Európai Bizottság jelenleg véglegesíti az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság 2022-ben előterjesztendő, digitális elvekről szóló közös nyilatkozatára irányuló javaslatát, hogy az európai értékek és jogok a digitális térben is érvényesüljenek. Ez biztosítani fogja, hogy mindenki élvezhesse a digitális lehetőségek előnyeit, például az internethez való egyetemes hozzáférést, a felhasználókat tiszteletben tartó algoritmusokat, valamint a biztonságos és megbízható online környezetet. A 2021 szeptemberében és októberében végzett Eurobarométer tematikus felmérés szerint az uniós polgárok túlnyomó többsége úgy véli, hogy az internet és a digitális eszközök fontos szerepet fognak játszani a jövőben. Emellett az emberek nagy többsége hasznosnak tartja, hogy az Európai Unió meghatározza és előmozdítsa a digitális átalakulást biztosító európai jogokat és elveket. Ezt megelőzően a Bizottság nyilvános konzultációt is folytatott a digitális elvekről, amely a kezdeményezés széles körű támogatottságáról tanúskodott.
Szeptemberben a Bizottság tervet javasolt az EU digitális átalakulásának 2030-ig történő megvalósítására. A digitális évtizedhez vezető út célja szilárd irányítási keretet létrehozni annak érdekében, hogy a tagállamok közösen dolgozhassanak az elfogadott célkitűzések teljesítésén, elismerve ugyanakkor eltérő kiindulópontjaikat. Ez magában foglal egy nyomonkövetési rendszert, amelynek segítségével mérni lehet a 2030-as célok megvalósítása terén elért haladást, és többéves ütemterveket minden egyes tagállam számára, amelyekben a tagállamok felvázolják elfogadott vagy tervezett szakpolitikáikat és intézkedéseiket. A több országra kiterjedő projektek egyesítik az uniós, nemzeti és magánforrásokat annak érdekében, hogy kritikus területeken érjenek el eredményeket, amelyeket egyedül egyetlen tagállam sem tudna elérni.
Több országra kiterjedő projektek segítik majd elő a beruházásokat például a következő területeken:
Közös adatinfrastruktúra és -szolgáltatások
Blokklánc
Alacsony energiaigényű processzorok
5G-folyosók páneurópai kiépítése
Nagy teljesítményű számítástechnika
Biztonságos kvantuminfrastruktúra és kiberbiztonsági központok hálózata
Digitális közigazgatás
Digitális innovációs központok
Csúcstechnológiai partnerségek a digitális készségek területén
A digitális iránytű nemzetközi dimenzióját számos digitális partnerség keretében fejlesztik. Az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács a 2021. júniusi EU–USA csúcstalálkozón kezdte meg működését. Azóta 10 munkacsoport látott hozzá a lehetséges rövid, közép- és hosszú távú célok meghatározásához. A Japánnal kialakítandó digitális partnerségről is folynak a tárgyalások, és az EU azon dolgozik, hogy digitális partnerséget hozzon létre Afrikával, valamint digitális szövetséget Latin-Amerikával és a Karib-térséggel.
Digitális oktatás
A Bizottság augusztusban tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot tett közzé a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulásról. A Tanács mindössze négy hónapon belül elfogadta ezt az ajánlást.
A vegyes tanulás segíthet az oktatás befogadóbbá tételében, különösen rugalmasságának köszönhetően. A kifejezés arra vonatkozik, amikor egy iskola, oktató vagy diák egynél több megközelítést alkalmaz a tanulási folyamat során. Ez lehet iskolai helyszínek és más fizikai környezetek (például vállalatok, képzési központok vagy távoktatás) kombinációja, vagy különböző digitális és nem digitális tanulási eszközök kombinációja. A vegyes tanulás például azt jelentheti, hogy a távoli és vidéki területeken élők, illetve a vándorló közösségek tagjai vagy a kórházi kezelés alatt állók könnyebben hozzáférhetnek az oktatáshoz. Az európai oktatási térségről és a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési tervről szóló rendszeres eredményjelentések az alap- és középfokú oktatásban a vegyes tanulási megközelítés kidolgozására helyezik a hangsúlyt.
Digitális Európa program
A következő 7 évben 7,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező új Digitális Európa program az első olyan uniós finanszírozási program, amelynek célja, hogy a digitális technológiát eljuttassa a közigazgatási szervekhez, a vállalkozásokhoz és a polgárokhoz. Az 1,98 milliárd euró értékű első munkaprogramok keretében végrehajtandó beruházások középpontjában a mesterséges intelligencia, a felhő és az adatterek, a kvantumkommunikációs infrastruktúra, a fejlett digitális készségek, a kiberbiztonság, valamint a digitális technológiák szélesebb körű használata áll a gazdaságban és a társadalomban. A Digitális Európa programra vonatkozó első pályázati felhívásokat november végén tették közzé, és 2022-ben még több felhívás jelenik meg.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály
A Bizottság által 2020 decemberében javasolt, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és digitális piacokról szóló jogszabály célja, hogy biztonságosabb és nyitottabb digitális teret teremtsen valamennyi felhasználó számára, ahol alapvető jogaik védelmet élveznek, és ahol alacsonyabb áron férnek hozzá a minőségi digitális szolgáltatásokhoz. E javaslatokról várhatóan 2022-ben születik megállapodás.
Kiberbiztonság, adatvédelem és online biztonság
Mivel a társadalmi és gazdasági élet egyre inkább áttevődik az internetre, a kibertámadások rendszeresen előfordulnak, és egyre károsabbak. 2021-ben világszerte zsarolóvírus-támadásokat alkalmaztak az egészségügyi rendszerek, a közigazgatások, az energiatermelő létesítmények és más kritikus infrastruktúrák destabilizálására. Az EU sem mentes az ilyen típusú támadásoktól.
A kibertámadásokkal szembeni megfelelő védelemhez a nemzeti határokon átnyúló, egységes fellépésre van szükség. Ezért az uniós kiberbiztonsági stratégia részeként a Bizottság 2021-ben megkezdte a közös kiberbiztonsági egység létrehozását, amely egy új platform, és célja az uniós intézmények és ügynökségek, valamint a tagállamok nemzeti hatóságai közötti együttműködés megerősítése. Az új egység a kiberbiztonsági ágazat szakértelméből is profitál, amely az Európai Unió egészét segíti a kiberfenyegetésekre való reagálásban. A közös kiberbiztonsági egység működőképessé tételére irányuló munka folyamatban van.
Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló rendelet elfogadását és hatálybalépését követően a Bizottság megkezdte az együttműködést a román hatóságokkal a bukaresti központ létrehozása érdekében. Ez hozzá fog járulni az EU kiberbiztonsági kapacitásainak megerősítéséhez, a kutatás kiválóságának fokozásához és az európai kiberbiztonsági ágazat versenyképességének javításához.
A közös kiberbiztonsági egység céljai
Összehangolt uniós válaszintézkedéseket biztosítani a nagyszabású kiberbiztonsági fenyegetésekre, eseményekre és válsághelyzetekre
Javítani a kiberbiztonságban érdekelt felek helyzetismeretét és a nyilvánossággal való kommunikációt
Közös felkészültséget biztosítani
Adatvédelem
Az adatvédelem és a magánélet védelme előfeltétele annak, hogy az egyének megbízhassanak az új és innovatív technológiákban. Ebben az értelemben az adatvédelem és a magánélet védelme számos probléma megoldásának részét képezi, és elősegíti a zöld és digitális kettős átállást.
Az EU adatvédelemmel kapcsolatos vezető szerepe azt mutatja, hogy az e területre vonatkozó szabályai a digitális gazdaság szabályozásának etalonjaként működhetnek. Különösen akkor, ha a nem uniós országok az EU-val egyenértékű adatvédelmi szintet biztosítanak, az EU igénybe veheti az adattovábbításra vonatkozó legátfogóbb eszközét, az úgynevezett megfelelőségi megállapítást. Ennek alapján az adatok szabadon és biztonságosan áramolhatnak az EU és az adott ország között, megkönnyítve a kereskedelmet, és javítva a szabályozási és jogérvényesítési együttműködés hatékonyságát a polgárok és a vállalkozások javára.
Miután 2019-ben létrejött a világ legnagyobb szabad és biztonságos adatáramlási térsége Japánnal, az EU folytatta a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködést az adatvédelmi szabályok közelítése érdekében, hogy megkönnyítse az adattovábbítást, miközben biztosítja a külföldre továbbított személyes adatok magas szintű védelmét.
2021-ben az EU két megfelelőségi határozatot fogadott el az Egyesült Királyságra vonatkozóan, amelyek közül az egyik első alkalommal terjedt ki a bűnüldöző hatóságok közötti adatcserére. Sikeresen lezárta a Dél-Koreával folytatott tárgyalásokat is, amelyek eredményeként megfelelőségi határozatot fogadtak el a kereskedelmi és szabályozási együttműködési területeken történő adattovábbításokra vonatkozóan. Emellett 2021 folyamán tárgyalásokra került sor az EU és az Egyesült Államok között az adatvédelmi pajzs keretrendszerét felváltó lehetséges megállapodásról, miután az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette azt.
2021-ben a Bizottság új általános szerződési feltételeket is elfogadott a személyes adatok kezelésére vonatkozóan. Ezek a feltételek segítik a szervezeteket abban, hogy megfeleljenek az adatvédelmi szabályoknak mind a feldolgozási műveleteknek az EU/Európai Gazdasági Térségen belüli adatfeldolgozókhoz történő kiszervezésekor, mind a külföldre történő adattovábbításkor.
A Bizottság lépéseket tett annak biztosítására is, hogy a tagállamok teljesítsék az uniós adatvédelmi szabályok szerinti kötelezettségeiket. Februárban a Bíróság úgy határozott, hogy Spanyolország nem ültette át időben az adatvédelemről szóló irányelvet a jogérvényesítés területén. A Bíróság pénzbüntetést szabott ki Spanyolországgal szemben. Az ítéletet követően Spanyolország megtette a szükséges lépéseket e jogsértés megszüntetése érdekében.
Európai digitális személyazonosság
Sokan már most is digitális pénztárcákat használnak okostelefonjukon, hogy utazásuk során tárolják a beszállókártyákat vagy virtuális bankkártyáikat, és az uniós polgárok 63%-a az összes online szolgáltatáshoz biztonságos, egységes digitális azonosítót szeretne. A Bizottság által júniusban előterjesztett új szabályok értelmében az európai digitális személyiadat-tárca minden olyan uniós polgár, lakos vagy vállalkozás számára elérhető lesz, aki azt használni kívánja. Olyan személyes digitális pénztárcákról van szó, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy adatokat tároljanak és használjanak mindenfajta szolgáltatáshoz, az adóbevallás benyújtásától az autóbérlésig.
A polgárok biztonságosan igazolhatják személyazonosságukat, és okostelefonjukon az európai digitális személyiadat-tárcájukból megoszthatják elektronikus okmányaikat. Az online szolgáltatásokhoz nemzeti digitális személyazonosságuk révén férhetnek hozzá, amelyet Unió-szerte el fognak ismerni. Az európai digitális személyazonosság segíteni fog a digitális iránytű egyes céljainak elérésében. 2030-ra például valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatásnak online elérhetőnek kell lennie, minden polgár számára hozzáférést kell biztosítani az elektronikus egészségügyi dokumentációhoz, a polgárok 80%-ának pedig digitális azonosítót kell használnia.
Fejlett konnektivitás
A Bizottság elfogadta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a CEF digitális ága) digitális részére vonatkozó első munkaprogramot, amelyben meghatározta az EU digitális konnektivitási infrastruktúrájának hároméves időszakban történő javításához szükséges, uniós támogatású intézkedések célkitűzéseit. Ezek az intézkedések 2021 és 2023 között több mint 1 milliárd euró összegű finanszírozásban részesülnek. A köz- és magánberuházások ösztönzésével a CEF digitális ága hozzá fog járulni a gigabites és 5G infrastruktúra kiépítéséhez, az EU fő közlekedési útvonalainak és közösségeinek 5G hálózatokkal való ellátásához, a fejlett technológiák, például a felhőalapú és kvantumszolgáltatások összekapcsolásához, végül pedig az energetikai és közlekedési ágazat adatainak tárolására, megosztására és feldolgozására szolgáló működőképes digitális platformok létrehozásához.
A 6G megvalósításán munkálkodó Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás 2021-ben jött létre, és elfogadta első munkaprogramját, mintegy 240 millió euró összegű elkülönített közfinanszírozással. A közös vállalkozás feladata az EU 6G rendszerekhez szükséges kapacitásának kiépítése.
Jobb feltételek a fogyasztók számára
A széles sávú hálózatokba történő beruházások növelését szorgalmazó 2020. évi ajánlást követően márciusban a tagállamok megállapodtak a bevált gyakorlatok közös uniós eszköztáráról. Célja a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítési költségeinek csökkentése, valamint az 5G rádióspektrumhoz való időszerű, hatékony és beruházásbarát hozzáférés biztosítása.
2017-ben eltörölték a barangolási díjakat, azóta az emberek az EU-n belüli utazásaik során további díjak nélkül használhatják telefonjukat. Annak érdekében, hogy továbbra is élvezhessék az ingyenes barangolást, a Bizottság februárban javaslatot tett a jelenlegi, 2022-ben hatályukat vesztő szabályok további 10 évvel történő meghosszabbítására. A Parlament és a Tanács decemberben elfogadta a rendeletet, amely 2022. július 1-jén lép hatályba. Az új szabályok még jobb barangolási szolgáltatásokat biztosítanak az utazók számára. Az új előnyök közé tartozik a külföldön az otthonival megegyező mobil adatátviteli sebesség, a külföldi segélyhívó szolgáltatásokhoz való hatékony hozzáférés, valamint a külföldi forródrót- és ügyfélszolgálati hívószámok költségeinek nagyobb átláthatósága.
A fogyasztók online védelme
Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt az online értékesítés; 2020-ban a fogyasztók 71%-a vásárolt az interneten, és gyakran új technológiákat alkalmazó termékeket szereztek be. E változások fényében júniusban az Európai Bizottság két uniós szabályrendszer felülvizsgálatára tett javaslatot a fogyasztói jogok megerősítése érdekében.
Az új általános termékbiztonsági rendelet – elfogadása esetén – foglalkozna az ezen új technológiai termékekkel kapcsolatos kockázatokkal, például az esetleges konnektivitási vagy kiberbiztonsági kockázatokkal. Az online vásárlással kapcsolatos lehetséges kockázatokat is kezelné, például az online piacterekre vonatkozó termékbiztonsággal kapcsolatos kötelezettségek bevezetésével. Az új rendelet garantálná, hogy a piacterek eleget tegyenek ezeknek a kötelezettségeknek annak érdekében, hogy veszélyes termékeket ne kínáljanak fel a fogyasztóknak, illetve veszélyes termékek ne jussanak el a fogyasztókhoz. A javaslat általánosabb célja annak biztosítása, hogy az uniós fogyasztókhoz – akár online, akár helyi üzletből – érkező valamennyi termék biztonságos legyen, függetlenül attól, hogy azok az EU-n belülről vagy azon kívülről származnak-e. Abban az esetben, ha a veszélyes termékek eljutnak a fogyasztókhoz, az új szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy azokat gyorsan kivonják az uniós piacokról.
A fogyasztói hitelekről szóló felülvizsgált irányelvre irányuló javaslat célja annak biztosítása, hogy a fogyasztók megfelelő időben megkapják a digitális eszközökhöz igazított, megfelelő tájékoztatást annak érdekében, hogy pontosan megértsék, mire iratkoznak fel. Elfogadása esetén az irányelv új kockázatos hiteltermékekre és új piaci szereplőkre terjedne ki, és javítaná az annak értékelésére vonatkozó szabályokat, hogy a fogyasztó képes-e visszafizetni a hitelt, ideértve azt az esetet is, amikor az ilyen értékeléseket automatizált döntéshozatal keretében végzik. A felülvizsgált irányelv arra kéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a pénzügyi oktatást, és biztosítsák, hogy az adóssággal kapcsolatos tanácsadás a fogyasztók rendelkezésére álljon.
Decemberben a Bizottság iránymutatást adott ki három uniós fogyasztóvédelmi irányelv értelmezéséről és alkalmazásáról: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvről, a fogyasztók jogairól szóló irányelvről és az árak feltüntetéséről szóló irányelvről. Ezek segíteni fogják a tagállamokat, a fogyasztókat, a kereskedőket, a bírákat, a jogi szakembereket és más érdekelt feleket abban, hogy jobban megértsék, hogyan kell alkalmazni a meglévő uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat az új gyakorlatokra, különös tekintettel a digitális és zöld átállásra, valamint az ezen irányelvekben a modernizációs irányelv által a közelmúltban végrehajtott változtatásokat.
Megoldás a fogyasztók frusztrációjára és az e-hulladékra
FOGYASZTÓK
2,4 milliárd €
A fogyasztók ennyit költenek évente önálló töltőkre.
A fogyasztók 38%-a
számol be problémáról a töltők inkompatibilitása miatt.
KÖRNYEZETVÉDELEM
11 000 tonna
Ennyi az ártalmatlanított és használaton kívüli töltőkből származó e-hulladék éves mennyisége.
3 birtokban lévő töltőből csak 2
van rendszeres használatban.
Miután évek óta együttműködött az elektronikai iparral egy olyan önkéntes megközelítésen, amelynek köszönhetően a különböző típusú mobiltelefon-töltők száma már 30-ról háromra csökkent, a Bizottság szeptemberben javaslatot tett egy olyan jogszabályra, amely az összes elektronikus eszközhöz egységes töltőt írna elő. Az összes okostelefon, táblagép, fényképezőgép, fejhallgató, hordozható hangszóró és kézi játékkonzol új szabványos töltőcsatlakozója az USB-C lesz. A Bizottság továbbá azt is javasolja, hogy a töltők értékesítése különüljön el az elektronikus készülékek értékesítésétől. Az egységes töltési megoldás kényelmesebb lesz az emberek számára, és csökkenteni fogja az elektronikus hulladék mennyiségét, ami jelentősen hozzájárul mind a digitális, mind a zöld átálláshoz.
FOGYASZTÓK
Évente
250 millió €
megtakarítást tesz lehetővé a felesleges töltővásárlások elkerülése révén.
KÖRNYEZETVÉDELEM
Évente közel
1000 tonnával
csökkenti az e-hulladék mennyiségét.
A digitális kor kívánalmainak megfelelő készségek
Májusban a Bizottság különböző tagállami partnereivel együtt elindította a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó platformot, amely a digitális készségekkel kapcsolatos magas színvonalú tájékoztatás, kezdeményezések és erőforrások egyablakos rendszere. Egy olyan időszakban, amikor az EU lakosságának 44%-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, az új platform hozzá fog járulni a készséghiány megszüntetéséhez, valamint a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció és annak 25 nemzeti koalíciója megerősítéséhez. Novemberben a Bizottság 29 nyelven közzétett egy, a digitális készségekre vonatkozó, szabadon használható önértékelési eszközt.
Digitális technológiák az ipar számára
Annak érdekében, hogy megerősítse az EU pozícióját a mikrocsipek következő generációjának kiépítésében, a Bizottság júliusban elindította a processzorokkal és félvezető technológiákkal foglalkozó szövetséget. A szövetség célja, hogy létrehozza a processzorok és elektronikai alkatrészek következő generációjának gyártásához szükséges tervezési és gyártási kapacitást. A szövetség azonosítani és kezelni fogja az ágazat egészén belüli jelenlegi szűk keresztmetszeteket, szükségleteket és függőségeket. A szövetség a Bizottság azon törekvésére épít, hogy 2030-ra a félvezetők globális gyártásában való részesedésének 10%-ról 20%-ra történő növelésével javítsa az EU technológiai szuverenitását. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentette, hogy a legkorszerűbb uniós chip-ökoszisztéma – többek között a gyártás – létrehozása érdekében a csipekről szóló európai jogszabály jön létre. A javaslatot 2022 elején fogadták el.
Digitális átállás
Mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligenciát, beleértve a legújabb gépi tanulási technikákat, számos területen innovációk létrehozására használják, ami jobb szolgáltatásokat, orvosi ellátást és fogyasztási cikkeket eredményez. Az uniós polgároknak azonban tudniuk kell: bízhatnak abban, hogy a mesterségesintelligencia-rendszereket biztonságos és jogilag megfelelő módon használják. Bár az ilyen rendszerek felhasználhatók a társadalom előtt álló számos kihívás megoldására, egyes rendszerek olyan kockázatokat jelentenek, amelyeket kezelni kell a nemkívánatos eredmények elkerülése érdekében. Például gyakran nem lehet megtudni, hogy egy MI-rendszer miért és hogyan hozott létre egy bizonyos eredményt, például automatizált döntést vagy előrejelzést. Ezért nehézségekbe ütközhet annak értékelése, hogy valaki méltánytalanul hátrányos helyzetbe került-e, például a munkaerő-felvételi döntés vagy a társadalombiztosítási ellátások elosztása során.
Ezen és egyéb kihívások kezelése érdekében a Bizottság áprilisban közzétette a világ első, mesterséges intelligenciára vonatkozó jogi keretre irányuló javaslatát, amelyet a tagállamokkal közösen aktualizált összehangolt terv kísér. Mindkét kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió a kiváló és megbízható mesterséges intelligencia globális központjává váljon. A gépipari termékekre vonatkozó új szabályok oly módon egészítik ki ezt a megközelítést, hogy kiigazítják a biztonsági szabályokat annak érdekében, hogy a felhasználók nagyobb bizalommal viseltessenek a termékek új, sokoldalú generációja iránt. Az új általános termékbiztonsági rendelet – elfogadása esetén – biztonsági hálóként kiegészítené ezeket a szabályokat.
A mesterséges intelligenciáról szóló új rendelet hozzá fog járulni az emberek és a vállalkozások biztonságának és alapvető jogainak garantálásához, miközben Unió-szerte előmozdítja a technológiák elterjedését, az azokba való beruházást és az azokhoz kapcsolódó innovációt. A javaslat kockázatalapú megközelítést határoz meg, szigorúbb követelményeket javasolva a kockázatosabb MI-rendszerekre vonatkozóan.
Az összehangolt terv felvázolja azokat a tagállami szintű szakpolitikai változtatásokat és beruházásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Európa vezető szerepet töltsön be az emberközpontú, fenntartható, biztonságos, inkluzív és megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésében. A terv közös együttműködési fellépéseket javasol annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi erőfeszítés összhangban legyen a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiával és az európai zöld megállapodással, figyelembe véve ugyanakkor a Covid19-világjárvány által előidézett új kihívásokat is.
Az EU már finanszírozott számos mesterségesintelligencia-projektet, amelyek megoldásokat kínálnak a társadalom számos területét érintő kérdésre, többek között a mezőgazdaságban, az egészségügyben és a dezinformáció elleni küzdelemben.
Európai Ipariadat- és Számításifelhő-szövetség
Az adatok fontos erőforrást jelentenek az ipari gazdaságban, és egyre inkább a „felhőben” tárolják őket. A vállalkozások saját informatikai infrastruktúrájuk kiépítése helyett hozzáférhetnek a harmadik felek által az interneten tárolt számítástechnikai erőforrásokhoz. Ez az erőforráskészlet leggyakrabban felhőalapú számítástechnika néven ismert. 2021-ben az uniós vállalkozások 42%-a használt felhőalapú számítástechnikát (szemben a 2020. évi 36%-kal és a 2016. évi 19%-kal). Az előrejelzések szerint 2025-re az összes adat 80%-át a felhasználóhoz közelebb álló intelligens eszközökben – úgynevezett pereminformatikában – fogják feldolgozni, nem pedig a jelenlegi nagy adatközpontokban.
Ezen okok miatt az új Európai Ipariadat- és Számításifelhő-szövetség arra törekszik, hogy megerősítse az uniós ipar pozícióját a felhőalapú és peremtechnológiák terén, miközben összefogja a vállalkozásokat, a tagállamokat és a terület szakértőit. A szövetség elő fogja segíteni a felhőalapú és a pereminformatikában rejlő lehetőségek kihasználását, és támogatni fogja az olyan kialakulóban lévő technológiák fejlesztését, mint a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és az 5G. Ezt úgy éri el, hogy fenntartható felhőalapú infrastruktúrát biztosít, és garantálja, hogy az uniós polgárok nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak adataik felett.
Szuperszámítógépek
Mivel folyamatosan egyre nagyobb mennyiségű adat keletkezik, a számítástechnika jellege változóban van. Ma a szuperszámítógépek másodpercenként több billiárd – és hamarosan több trillió – műveletet képesek elvégezni, és hozzájárulnak az összetett problémák megoldásához. Ezek az éghajlatváltozás hatásainak elemzésétől és enyhítésétől a különböző tudományos területek ismereteinek bővítésén át a Covid19 kezelésének fejlesztéséig terjednek.
Annak érdekében, hogy az EU világelsővé váljon a szuper-számítástechnika terén, 2018-ban létrehozták az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozást, amelynek célja, hogy egyesítse az európai és nemzeti erőforrásokat a legkorszerűbb szuperszámítógépek és technológiák beszerzése és telepítése érdekében. A kezdeményezés az EU-t, a 27 tagállamot, három másik országot és két magánszektorbeli tagot – a Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformját és a DAIRO/Big Data Value Associationt – tömörít.
2021 júliusában az EU új rendeletet fogadott el, amely megnyitja az utat az európai szuperszámítógépek következő generációjának kifejlesztése előtt. Emellett a közös vállalkozás képessé válik arra, hogy forrásokat vegyen igénybe a Horizont Európából, a Digitális Európa programból és a CEF digitális ágából, hogy további beruházásokat hajtson végre a szuper-számítástechnika és a kvantum-számítástechnika terén, és támogassa az EU ambiciózus kutatási és innovációs menetrendjét. A részt vevő országok és a magánszektorbeli tagok beruházásaival együtt ez a beruházás mintegy 7 milliárd eurót tesz majd ki.
Az EU hét világszínvonalú szuperszámítógépet szerzett be. A bulgáriai Discoverer, a luxembourgi MeluXina és a szlovéniai Vega 2021-ben kezdte meg teljes körű működését, amelyet a csehországi Karolina, az olaszországi Leonardo, a portugáliai Deucalion és a finnországi LUMI felavatása követ majd 2022-ben.
Digitális pénzügyi szolgáltatások
2021-ben a Bizottság előrehaladást ért el a társjogalkotókkal a kriptoeszközök piacairól és a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabályjavaslatokkal kapcsolatban, amelyekre 2020 szeptemberében a digitális pénzügyi csomag részeként tett javaslatot. Emellett a tagállamok decemberben jóváhagyták a megosztott főkönyvi technológián (DLT) alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről a Parlamenttel elért megállapodást. A kriptoeszközök minősülnek az egyik fő pénzügyi DLT-alkalmazásnak. A kísérleti rendszer meghatározza a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetésére vonatkozó engedély megszerzésének feltételeit, meghatározza, hogy mely DLT-alapú pénzügyi eszközökkel lehet kereskedni, és részletezi a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetői és a hatóságok közötti együttműködést. Lehetővé teszi az uniós szabályozók és piaci szereplők számára, hogy tapasztalatot szerezzenek a megosztott főkönyvi technológia (azaz a „tokenizált” pénzügyi eszközök kereskedéséhez és elszámolásához használt technológia) használatával, miközben biztosítja, hogy kezelni tudják a befektetők védelmét, a piac integritását és a pénzügyi stabilitást érintő kockázatokat.
Nemzetközi konnektivitás
A portugáliai Sinest és a brazíliai Fortalezát összekötő EllaLink transzatlanti kábel az első közvetlen, nagy kapacitású adatkapcsolat Európa és Latin-Amerika között. Az EU hozzájárult egy 34 000 km-es digitális sztráda létrehozásához, amely a kutatási és oktatási adatok cseréjét támogatja, miközben felére csökkenti az időveszteséget. Ez a fontos mérföldkő segíteni fog még szorosabbra fűzni az együttműködést a két kontinens között az elkövetkező 25 évben. Összességében a „Building the Europe Link with Latin America” (Európa és Latin-Amerika összekapcsolása) elnevezésű kezdeményezés, beleértve a nagy teljesítményű számítástechnika és a Föld-megfigyelési adatok megosztását, több mint 12 000 európai, latin-amerikai és karib-tengeri oktatási és kutatási intézményben 65 millió felhasználóhoz fog eljutni.
Az emberek és a szabadságjogok védelme
Egészségesebb Európai Unió
A Covid19-világjárvánnyal a népegészségügy az EU egyik legfontosabb napirendi pontjává vált. Amióta Ursula von der Leyen elnök 2020 szeptemberében bejelentette, hogy egy erősebb európai egészségügyi uniót kíván kialakítani, az Európai Bizottság – a világjárvány tanulságainak felhasználásával – lefektette ennek alapjait.
Az egészségügyi válságokra való felkészülés és reagálás
Az egészségügyi unió első pillére a válsághelyzetekre való felkészülés és reagálás. A Covid19 tanulságainak figyelembevétele érdekében folyamatban van a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekre vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálata. Az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ – a Covid19 elleni küzdelmünk bástyái – erősebb megbízatást kapnak a jövőbeli egészségügyi veszélyhelyzetek kezelésére. A tervek szerint ezek a kulcsfontosságú uniós egészségügyi ügynökségek a veszélyhelyzetek során több tudományos iránymutatást és fokozott koordinációt fognak biztosítani. A jobb nyomon követésnek és a megfelelőbb felkészültségnek köszönhetően csökkenni fog a gyógyszerhiány kockázata. Ha a Bizottság javaslatait elfogadják, lehetőség lesz európai uniós szintű népegészségügyi szükséghelyzet kihirdetésére, amennyiben a körülmények ezt indokolják, és ez lehetővé teszi bizonyos intézkedések bevezetését az erőteljesebb reagálás érdekében.
Bár a Covid19-világjárvány még nem ért véget, az EU-nak a határokon át terjedő jövőbeli egészségügyi veszélyekre is fel kell készülnie. Júniusban a Bizottság közleményt terjesztett elő, amelyben levonta a világjárvány első tanulságait, valamint körvonalazta, hogy miként lehet ezekre alapozva javítani az uniós és a tagállami szintű fellépést. Ennek köszönhetően javulhat a népegészségügyi kockázatok előrejelzése és korai felismerése, a vészhelyzeti tervezés, valamint gyorsabb és hatékonyabb válaszlépések tehetők valamennyi szinten. A közlemény az egészségügyi felkészültségre és reagálásra összpontosít, és az egészségügyi válság nyomán előzetesen tíz tanulságot fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy milyen területeken van szükség uniós fellépésre.
A reagálás részeként a Bizottság létrehozta az európai Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságot (HERA). Az európai egészségügyi unió központi elemét képező HERA-nak két különböző működési módja lesz: egy felkészültségi és egy szükséghelyzeti mód. A hatóság javítani fogja a kulcsfontosságú egészségügyi ellenintézkedések (például oltóanyagok, antibiotikumok, orvostechnikai felszerelések, diagnosztikai tesztek vagy egyéni védőeszközök) EU-n belüli fejlesztését, gyártását, beszerzését és terjesztését.
A HERA létrehozásáról szóló jogszabálycsomagot szeptember 16-án fogadták el. A hatóság október 1-jén kezdte meg munkáját, a HERA-inkubátor által lefektetett alapokra építve. Ez utóbbi 2021 februárjában kezdte meg működését azzal a céllal, hogy az EU felkészülhessen a koronavírus különböző variánsai jelentette fokozott veszélyre. A HERA 2022. január 1-je óta működik hivatalosan, és indikatív költségvetése a 2022–2027-es időszakra 6 milliárd euró.
A felkészültségi módban a HERA a fenyegetésértékelésekkel és az információgyűjtéssel, a kutatás és fejlesztés ösztönzésével, a piaci kihívások kezelésével, az egészségügyi ellenintézkedések rendelkezésre állásának biztosításával, valamint a tudás és a készségek megerősítésével fog foglalkozni.
A HERA szükséghelyzeti intézkedései magukban foglalják a válság szempontjából releváns egészségügyi ellenintézkedések nyomon követését, beszerzését, vásárlását és gyártását, az EU FAB létesítményhálózat (az oltóanyag- és gyógyszergyártási kapacitások azonnali rendelkezésre bocsátására folyamatosan készen álló gyártóüzemekből álló hálózat) aktiválását, a szükséghelyzeti kutatási és innovációs tervek aktiválását, a válság szempontjából releváns egészségügyi ellenintézkedések gyártóüzemei nyilvántartásának létrehozását, valamint a szükséghelyzeti finanszírozás nyújtásának megkönnyítését.
A hatóság megbízatása számos nemzetközi szintű tevékenységre is kiterjed, többek között a következőkre: a globális partnerekkel való együttműködés a nemzetközi ellátási láncok szűk keresztmetszeteinek kezelése érdekében; a globális termelés bővítése; a globális felügyelet megerősítése; valamint a globális érdekelt felekkel való együttműködés elősegítése és támogatásnyújtás számukra annak biztosítása érdekében, hogy az uniós tagállamok és a nem uniós országok számára rendelkezésre álljanak és elérhetőek legyenek az egészségügyi ellenintézkedések. Idetartozik továbbá a helyi gyártási és elosztási kapacitások fejlesztéséhez szükséges szakértelem kiépítése, valamint az uniós finanszírozású vagy az EU által beszerzett egészségügyi ellenintézkedésekhez való hozzáférés támogatása.
A HERA együttműködik a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, az uniós ügynökségekkel és érdekelt felekkel, például kutatókkal, biotechnológiai vállalatokokkal, gyártókkal és szabályozó szervekkel az új variánsok gyors észlelése és jellemzése, az oltóanyagok szükség szerinti módosítása és az egészségügyi ellenintézkedések meglévő termelési kapacitásainak növelése érdekében. Például mozgósította a SARS-CoV-2-variánsokkal foglalkozó európai szakértői csoportot, hogy tanácsot nyújtson az új vagy módosított oltóanyagok kifejlesztésének szükségességéről, valamint az újonnan megjelenő variánsok miatt uniós szinten kialakítandó további népegészségügyi intézkedések kidolgozásának szükségességéről. A hatóság emellett szorosan együttműködött a tagállamokkal és az oltóanyaggyártókkal, akik megkezdték az omikron variáns elemzését és oltóanyagaik e variánssal szembeni hatékonyságának tesztelését. Ezen túlmenően a HERA az együttműködés és a tapasztalatcsere területeinek feltárása érdekében nem uniós országokkal is kapcsolatot tart fenn.
Európai rákellenes terv
Az egészségügyi unió második pillére az EU-n belüli második leggyakoribb halálozási okkal foglalkozik. 2020-ban 2,7 millió embernél diagnosztizáltak rákot az EU-ban, és e betegség súlyos fizikai és lelki károkat okozott a betegeknek, a túlélőknek és szeretteiknek. A rák az egészségügyi és szociális rendszerekre is jelentős terhet ró, valamint veszélyezteti a gazdaság növekedését és versenyképességét, akárcsak a munkaerő egészségi állapotát. A rákos megbetegedések 40%-a azonban jellegét nézve megelőzhető, azaz az életmóddal (étrenddel, fizikai aktivitással, dohányzással, alkoholfogyasztással stb.) vagy a környezetszennyezéssel áll összefüggésben, vagy pedig van ellene oltóanyag.
A 2021 februárjában elfogadott európai rákellenes terv célja, hogy a betegség valamennyi stádiumában felvegye ellene a küzdelmet integrált módon, az egészségügyi szempontokat minden szakpolitikában érvényesítve és többszereplős megközelítést alkalmazva. Tíz kiemelt kezdeményezés köré épül, hogy előrelépéseket érjünk el olyan területeken, mint a megelőzés, a korai felismerés, a diagnózis és a kezelés, a rákbetegek és a túlélők életminőségének javítása, miközben biztosítjuk a betegek számára a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést.
A Horizont Európa program keretében előirányzott rákellenes uniós kutatási küldetés – a 2021 szeptemberében bejelentett öt új uniós küldetés egyike – a rákellenes tervvel együttműködve kívánja 2030-ig több mint 3 millió ember életét javítani a megelőzés, a hatékonyabb kezelések és az életminőség javítása révén. Összességében „az EU az egészségért” program és más uniós eszközök mintegy 4 milliárd eurót kitevő összegben nyújtanak majd támogatást a tagállamok és az érdekelt felek számára az egészségügyi rendszerek megszilárdítására, valamint a rák hatékonyabb kezelését és megelőzését lehetővé tevő kapacitásuk javítására irányuló erőfeszítéseikben.
Európai gyógyszerstratégia
A harmadik pillér a 2020-ban elindított európai gyógyszerstratégia. Ez a gyógyszerekkel kapcsolatos uniós rendszerek teljes felülvizsgálatát jelenti. Kezelni fogja az EU gyógyszerészeti rendszerével kapcsolatban régóta fennálló kihívásokat, ösztönözni fogja az innovációt (többek között a kielégítetlen egészségügyi szükségletek területén), valamint biztosítani fogja a gyógyszerek rendelkezésre állását, nem csupán válsághelyzetekben, hanem rendes körülmények között is. Kiemelt intézkedései közé tartozik az EU gyógyszerészeti jogszabályaira irányuló felülvizsgálat és a gyógyszerellátás biztonságáról folytatott strukturált párbeszéd. Ez utóbbi folyamat 2021 februárjában indult azzal a céllal, hogy azonosítsa a gyógyszerellátási láncok rezilienciájának megerősítését és a gyógyszerellátás biztonságának garantálását lehetővé tevő szakpolitikai intézkedéseket.
A Bizottság minden eddiginél többet ruház be e sürgős egészségügyi prioritások megvalósítása érdekében. Az EU márciusban elindított új programja, „az EU az egészségért” testesíti meg a Covid19-világjárványra adott ambiciózus uniós választ. A válságelhárításon túlmutató program célja az egészségügy javítása és előmozdítása az EU-ban, a nemzeti egészségügyi rendszerek megerősítése, valamint a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és más, válság szempontjából releváns termékek hozzáférhetőségének javítása.
„Az EU az egészségért” program révén az EU folyó árakon 5,3 milliárd eurót fektet be olyan kezdeményezésekbe, amelyeknek uniós hozzáadott értéke van, kiegészítik a tagállamok szakpolitikáit, és megvalósítják a program egy vagy több célkitűzését:
Az egészségügy javítása és előmozdítása az EU-ban
Az EU lakosságának a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni védelme
A gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök és a válság szempontjából releváns termékek fejlesztése
Az egészségügyi rendszerek megerősítése
Demokráciánk megerősítése
Az elmúlt évek során átalakult a demokratikus vita és az információkhoz való hozzáférés módja, és egyre nagyobb szerepet kap ebben az internet. Ugyanakkor minden eddiginél több uniós polgár gyakorolja a lakóhelye szerinti tagállamban azon demokratikus jogát, hogy szavazhat és jelöltként indulhat az európai parlamenti és a helyhatósági választásokon. Ráadásul a politikai reklám jelentősége is nőtt az EU-ban folytatott kampányok során. A változó körülmények figyelembevétele, valamint a demokráciának és a választások integritásának megerősítése érdekében a Bizottság novemberben új javaslatokat terjesztett elő a politikai reklámról, a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós polgárok választójogáról, valamint az európai szintű politikai pártok finanszírozásáról.
A javaslatok a 2019. évi európai parlamenti választások során szerzett tapasztalatokra épülnek, és az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben és az uniós polgárságról szóló 2020. évi jelentésben bejelentett prioritásokat valósítják meg. Annak biztosítása érdekében, hogy a 2024-es európai parlamenti választások a legmagasabb szintű demokratikus normák szerint kerüljenek megrendezésre, a cél az, hogy 2023 tavaszára az új szabályok hatályba lépjenek és a tagállamok teljes körűen végre is hajtsák azokat.
Politikai reklám
A digitális kommunikáció és az internet számos lehetőséget kínál a politikusok számára a polgárok elérésére, a polgárok számára pedig a demokratikus vitában való részvételre. Azonban a közelmúltbeli választások során szerzett tapasztalatok arra utalnak, hogy a digitalizáció és az online hirdetések időnként felhasználhatók a manipulációra és dezinformációra (lásd erről a dezinformációval szembeni fellépésről szóló 1. fejezetet is).
Novemberben a Bizottság jogalkotási javaslatot terjesztett elő a politikai reklámtevékenységek átláthatóságának javításáról. A harmonizált átláthatósági követelmények ki fognak terjedni arra, hogy biztosítani kell azokat a releváns információkat, amelyek lehetővé teszik a polgárok, az illetékes hatóságok és más érintett érdekeltek számára a politikai reklámok egyértelmű azonosítását, valamint azt, hogy megbizonyosodjanak arról, honnan származik a politikai üzenet és ki finanszírozza azt. A targetálási és felerősítési technikák csak akkor lesznek megengedettek, ha megfelelnek az átláthatóságra vonatkozó érdemi követelményeknek. Ez képessé fogja tenni az egyéneket arra, hogy tisztában legyenek azzal, hogy politikai reklámtevékenység célpontjai-e, és ha igen, milyen módon célozták meg őket, valamint eldöntsék, hogy kívánják-e ezt vagy sem.
A javaslat kiegészíti a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslatot, és célja az, hogy a 2024. májusban tartandó európai parlamenti választásokat megelőzően életbe lépjenek a vonatkozó szabályok.
A tömegtájékoztatás szabadsága
2020-ban 23 tagállamban 908 újságírót és médiamunkást támadtak meg.
175 újságíró és médiamunkás vált támadás vagy incidens áldozatává az EU-ban 2020-ban tiltakozások során.
2020-ban az újságírónők 73%-a tapasztalt online erőszakot.
1992 óta 23 újságírót öltek meg az EU-ban, és a gyilkosságok többsége az elmúlt hat évben történt.
A tömegtájékoztatás szabadsága létfontosságú a működő demokrácia szempontjából. Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv megvalósításával az EU intézkedéseket tesz a tömegtájékoztatás szabadságának megőrzése és az ezt érintő fenyegetések elleni küzdelem érdekében. Szeptemberben a Bizottság előterjesztette az újságírók biztonságáról szóló ajánlást. Ebben iránymutatást nyújt a tagállamoknak az újságírók és médiaszakemberek fizikai és online biztonságának javítására vonatkozóan, az új online – különösen a női újságírókat vagy a kisebbségeket képviselő vagy azokról tudósítókat érintő – fenyegetésekre összpontosítva.
A következő lépések közé tartozik az újságírók és jogvédők védelme az olyan visszaélésszerű perekkel szemben, amelyek célja, hogy visszatartsa őket a közérdekű ügyekkel kapcsolatos tevékenységektől. Októberben a Bizottság nyilvános konzultációt indított, hogy azonosítsa az e területen felmerülő problémákat és véleményeket kérjen a teendőkről. Az e kérdéssel kapcsolatos uniós kezdeményezésre irányuló bizottsági javaslat 2022-ben várható. Az EU emellett a tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével kapcsolatos projekteket is finanszíroz. Az egyik ilyen projekt az Euromedia médiatulajdon-figyelő, amely 2021 szeptemberében indult azzal a céllal, hogy országalapú adatbázist biztosítson a média tulajdonviszonyaira vonatkozó információkról, értékelje a vonatkozó jogi kereteket, és azonosítsa a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát érintő lehetséges kockázatokat.
A Bizottság a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési tervben felvázolt intézkedéseket is végrehajtotta. A Bizottság például a nyár folyamán a Kreatív Európa program keretében európai újságírási partnerségek létrehozására irányuló felhívást tett közzé. A Bizottság előkészítette továbbá a következő lépéseket azáltal, hogy Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében bejelentette a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló, 2022-ben elfogadandó európai jogszabályt.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság a jogállamiságról szóló éves jelentésének keretében továbbra is nyomon követte a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének helyzetét valamennyi tagállamban.
A jogállamiság védelme
Júliusban a Bizottság közzétette az EU-n belüli jogállamiságról szóló második éves jelentését, amely mindegyik tagálammal külön fejezetben foglalkozik. A jogállamiságról szóló jelentés éves ciklusokban szerveződik, és célja a jogállamiság előmozdítása, valamint a problémák kialakulásának és súlyosbodásának megelőzése, illetve azok kezelése. A jelentés négy fő pillérre tagolódik: nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek; korrupcióellenes keretek; médiapluralizmus és médiaszabadság; valamint a fékek és ellensúlyok rendszerével kapcsolatos egyéb intézményi kérdések, amelyek elengedhetetlenek a működő demokráciához.
Ez a 2021. évi kiadás az előző jelentés óta történt fejleményekről számol be, és figyelembe veszi a Covid19-világjárvány hatását. A jelentés összességében azt mutatta, hogy az uniós tagállamok számos pozitív eredményt értek el, többek között a 2020. évi jelentésben azonosított kihívások kezelését illetően.
Néhány tagállamban az aggályok azonban továbbra is fennállnak, például az igazságszolgáltatás függetlenségével és a média helyzetével kapcsolatban. A világjárvány azt is megmutatta, hogy a jogállamiság biztosításához mennyire fontos fenntartani a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Emellett a Bizottság a Szerződések őreként folytatta a kötelezettségszegési eljárások megindítását. Áprilisban a Bizottság eljárást indított Lengyelországgal szemben a Bíróság előtt az igazságszolgáltatásról szóló 2019. évi törvény, valamint a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának a bírákat érintő ügyekben folytatott tevékenysége miatt. A Bizottság ideiglenes intézkedések elrendelését is kérte a Bíróságtól, amelyeket a Bíróság július 14-én meg is hozott.
Szeptemberben a Bizottság felkérte a Bíróságot, hogy szabjon ki napi kényszerítő bírságot Lengyelországgal szemben mindaddig, amíg a Bíróság július 14-i ideiglenes intézkedésről szóló végzését nem hajtják végre teljes körűen. Október 27-én a Bíróság napi 1 millió euró összegű kényszerítő bírság megfizetésére kötelezte Lengyelországot a meg nem felelés miatt.
Egy másik kötelezettségszegési eljárás keretében a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 260. cikkének (2) bekezdése alapján felszólító levelet küldött Lengyelországnak, amiért az nem tette meg a Bíróság 2021. július 15-i, a bírákkal szembeni fegyelmi rendszerről szóló lengyel törvény uniós joggal való összeegyeztethetetlenségét megállapító ítéletében foglaltak maradéktalan teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. A válasz részletes elemzése most folyik, mielőtt döntés születne a következő lépésekről.
Júliusban a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az alapvető jogok védelmével és a megkülönböztetésmentesség elvével kapcsolatban. (Lásd még a 7. fejezetet.)
Az uniós jog megsértésének konkrét eseteit orvosolni hivatott kötelezettségszegési eljárások mellett az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke egy általánosabb eljárást tartalmaz arra az esetre, ha az Unió közös értékei, köztük a jogállamiság védelemre szorulnak. Jelenleg két ilyen eljárás van a Tanács előtt: a Bizottság 2017-ben Lengyelországgal, az Európai Parlament 2018-ban Magyarországgal szemben kezdeményezte annak megállapítását, hogy fennáll az egyértelmű veszélye az uniós értékek súlyos megsértésének. A Bizottság 2020-ban és 2021-ben egyaránt tájékoztatta a Tanácsot az indokolással ellátott javaslatok által érintett területekkel kapcsolatos legújabb fejleményekről.
Az uniós költségvetés védelme
Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló 2020. évi rendelet biztosítja, hogy az EU megfelelőbben tudja kezelni a jogállamiság elveinek megsértését az uniós költségvetést érintő esetekben. A már meglévő egyéb eszközökkel együtt gondoskodik arról, hogy minden egyes euró oda kerüljön, ahol arra szükség van, és hozzáadott értéket teremtsen a polgárok számára.
A rendelet 2021. januári hatálybalépése óta a Bizottság nyomon követte a helyzetet a tagállamokban, és összegyűjtötte a releváns információkat. A Bizottság jogállamisági jelentése az egyik olyan információforrás, amelyet a Bizottság a rendelet szerint felhasználhat a jogállamiság elvei megsértésének azonosítására és értékelésére. Emellett a Bizottság elemzéséhez felhasználja a Bíróság határozatait, az Európai Számvevőszék jelentéseit és az érintett nemzetközi szervezetek következtetéseit is. A Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki, hogy tisztázzon bizonyos kérdéseket a rendelet működésével kapcsolatban.
Kapcsolat a polgárokkal
Októberben a Parlament és a Tanács elfogadta az aarhusi rendelet módosítását, amely megerősíti az uniós civil társadalom és a szélesebb nyilvánosság képességét a környezetet érintő döntések ellenőrzésére. A civil társadalmi szervezetek kérhetik, hogy az uniós intézmények vizsgálják felül fellépéseiket a környezet megfelelőbb védelme és a hatékonyabb éghajlat-politikai intézkedések biztosítása érdekében.
2021-ben a Bizottság két európai polgári kezdeményezésre válaszolt – mindkettőt több mint egymillió uniós polgár támogatta. A kulturális és nyelvi sokszínűséggel kapcsolatos „Minority SafePack” (Egymillió aláírás a sokszínűségért Európában) tekintetében a Bizottság nem jogalkotási nyomonkövetési intézkedéseket vázolt fel, míg az „End the Cage Age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek) vonatkozásában bejelentette, hogy 2024 előtt javaslatot kíván tenni a ketrecek alkalmazásának fokozatos megszüntetésére bizonyos haszonállatok esetében. A 2014-es „Right2Water” (A vízhez való jog) kezdeményezés nyomon követéseként a felülvizsgált ivóvíz-irányelv januárban lépett hatályba, a 2017-es „Ban Glyphosate” (Tiltsák be a glifozátot!) kezdeményezés nyomán pedig márciustól alkalmazandóvá vált az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról szóló rendelet. 2021-ben tizenegy új kezdeményezést regisztráltak.
A Bizottság 2021-ben 116 nyilvános konzultációt indított, és 757 315 hozzászólást, valamint 104 771 visszajelzést kapott egyéb visszajelzési lehetőségek (pl. ütemtervek és jogszabálytervezetek) kapcsán. A Bizottság emellett az „Ossza meg velünk véleményét: Egyszerűsítsünk!” portálon keresztül eddig beérkezett 283 javaslat mindegyikére választ adott. A releváns javaslatokat a jövőállósági platform elnevezésű magas szintű szakértői csoport mérlegeli az éves munkaprogramjának kidolgozása során. A csoport a tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságainak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Európai Bizottságának a képviselőiből, valamint az üzleti és nem kormányzati szervezeteket képviselő érdekelt felekből áll. A kkv-követek hálózata közreműködik és képviselteti magát a csoport plenáris ülésein.
Migráció és menekültügy
A Bizottság szeptemberben, egy évvel a 2020 szeptemberében elfogadott új migrációs és menekültügyi paktumot követően elfogadta az arra vonatkozó első ereményjelentését. A jelentés megállapította, hogy amíg nem kerül sor az EU menekültügyi és migrációs rendszerének átfogó reformjára, az EU sebezhetőbb marad, és kevésbé lesz felkészülve a változó körülményekre való reagálásra.
A módosított Vízumkódexben előírtak szerint, valamint az új migrációs és menekültügyi paktumban körvonalazott, a migrációs politikára vonatkozó átfogó megközelítés részeként a Bizottság februárban benyújtotta a Tanácsnak első tényszerű értékelését a partnerországokkal a visszafogadás terén folytatott együttműködésről. Az első értékelést egy közlemény kísérte, amely felvázolta, hogy az EU miként kívánja fokozni a visszaküldéssel és a visszafogadással kapcsolatos együttműködést.
2021 áprilisában a Bizottság elfogadta az önkéntes visszatérésre és a visszailleszkedésre vonatkozó első uniós stratégiáját, amelynek célja, hogy növelje az önkéntes visszatérések arányát, előmozdítva ezzel a visszatérések emberséges és méltó módon történő megvalósítását, és segítse a partnerországokkal a visszafogadás terén folytatott együttműködés javítását. A visszailleszkedés ugyanakkor segíti mind az uniós tagállamokból, mind a nem uniós országokból visszatérőket abban, hogy megragadják a származási országukon belüli lehetőségeket, hozzájáruljanak a közösség fejlődéséhez, és jobban megbízzanak a migrációs rendszerben.
A stratégia eszközöket és iránymutatást nyújt a visszatérések fenntarthatóságának javításához a partnerországokban folytatott együttműködés fokozása révén. A stratégia mellett a Bizottság közzétette a visszatérési tanácsadásra vonatkozó uniós keretet, valamint a visszailleszkedési támogatást elősegítő eszközt, amely meghatározza (a tagállamok számára) a visszatérési tanácsadási struktúrák létrehozására vonatkozó követelményeket. Ez magában foglalja a humánerőforrás-igényeket és a finanszírozást, valamint az átirányítási eszköz használatát, amely lehetővé teszi a visszatérési tanácsadók és a reintegrációs szolgáltatásokat nyújtók közötti biztonságos információáramlást.
Miután Belarusz megkísérelte destabilizálni az EU-t és tagállamait az irreguláris migráció megkönnyítése, valamint az EU és Belarusz közötti visszafogadási megállapodás felfüggesztéséről szóló határozat révén, szeptemberben a Bizottság javaslatot tett a Belarusszal kötött vízumkönnyítési megállapodás egyes rendelkezéseinek felfüggesztésére, amely kizárólag a kormánytisztviselőkre irányul, és nem érinti a belarusz átlagpolgárokat. A Tanács novemberben elfogadta a Bizottság javaslatát.
A Bizottság megvizsgálta Lettország, Litvánia és Lengyelország pénzügyi és operatív szükségleteit, és további 200 millió eurót biztosít a határigazgatás céljára, különösen a migránsoknak az EU külső határán történő államilag támogatott instrumentalizálására való reagálás érdekében. Ugyanakkor a Bizottság fokozta a párbeszédet az érintett nem uniós országokkal annak érdekében, hogy figyelmeztesse őket a helyzetre, és elérje, hogy ezek az országok fellépjenek annak megakadályozása érdekében, hogy állampolgáraik a belarusz hatóságok által felállított csapdába essenek.
A Bizottság és Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tevékenységeit a „Reagálás a migránsok államilag támogatott instrumentalizálására az EU külső határán” című, november 23-án elfogadott közös közlemény határozta meg.
December 1-jén a Bizottság javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy a leginkább érintett uniós tagállamok ideiglenesen hozzáigazíthassák menekültügyi rendszerüket az új realitásokhoz. A Belaruszban rekedt, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek megsegítésére a Bizottság az év végéig 700 000 euró humanitárius finanszírozást mozgósított, és készen áll további források biztosítására. Az EU emellett legfeljebb 3,5 millió eurót különít el a Belaruszból visszatérő önkéntes hazatelepülők támogatására. Emellett az uniós ügynökségek – például az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (korábbi nevén: az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal) és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége – személyzete készen áll arra, hogy szükség esetén a külső határokon nyújtsanak segítséget az uniós tagállamoknak, és már aktívan tevékenykednek az érintett tagállamokban. Az állandó keret biztosítása érdekében a Bizottság december 14-én elfogadta a Schengeni határellenőrzési kódex módosítására irányuló javaslatot, valamint az instrumentalizálás helyzeteinek kezeléséről szóló rendeletre irányuló javaslatot.
Az emberkereskedelem elleni küzdelem
Áprilisban a Bizottság elfogadta az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiát, amely átfogó megközelítést alkalmaz a megelőzéstől kezdve az áldozatok védelmén át az emberkereskedők büntetőeljárás alá vonásáig és elítéléséig. A stratégia jogi, szakpolitikai és operatív kezdeményezéseket foglal magában a következő négy területen: az emberkereskedelmet ösztönző kereslet csökkentése a kizsákmányolás minden formája tekintetében; az embercsempészek üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítése; az áldozatok védelme, támogatása és helyzetük megerősítése, különös tekintettel a nőkre és a gyermekekre; valamint a nemzetközi dimenzió. Az emberkereskedelem elleni küzdelem újonnan kinevezett európai uniós koordinátora 2021. július 1-jén kezdte meg munkáját.
Szeptemberben a Bizottság elfogadta a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó, migránscsempészés elleni megújított uniós cselekvési tervet, amely intézkedéseket határoz meg a csempészet leküzdésére és megelőzésére, valamint a migránsok alapvető jogai teljes körű védelmének biztosítására. Javasolja továbbá a korlátozó intézkedések kiterjesztését és az embercsempészekkel szembeni büntetőjogi szankciók megerősítését, valamint intézkedéseket javasol a migránsok kizsákmányolásának megakadályozására és az embercsempészettel kapcsolatos ismeretek bővítésére. A cselekvési terv figyelembe veszi azt az egyre gyakoribb jelenséget, hogy állami szereplők elősegítik az irreguláris migrációt, és az embereket arra használják, hogy politikai célokból nyomást gyakoroljanak a külső határokon, amint azt 2021-ben az EU Belarusszal közös határán láthattuk. A Bizottság ezenkívül a munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló irányelv hatékonyságának javítását célzó intézkedéseket is előterjesztett. Ezek célja egyrészt, hogy szankcionálják azokat a munkáltatókat, akik olyanokat vesznek fel, akik nem jogosultak az EU-ban tartózkodni, másrészt hogy védjék az irreguláris migránsok jogait, és hogy ellenőrzéseket írjanak elő. Az intézkedéseket 2022-ben hajtják végre.
Novemberben a Bizottság és a főképviselő intézkedéseket javasolt az EU-ba irányuló embercsempészetet vagy emberkereskedelmet folytató vagy elősegítő fuvarozók tevékenységének megelőzésére és korlátozására. Ez új eszközzel egészíti ki a tagállamokat az irreguláris migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelemben támogató uniós eszköztárat.
A rászorulók védelme
A Bizottság folytatta a migrációkezelés, valamint a migránsok fogadásának és életkörülményeinek javítására irányuló munkát, különösen Görögországban. Növelte a nemzeti hatóságoknak nyújtott támogatást a 2020-ban létrehozott migrációkezelési munkacsoporton keresztül, amelynek célja a migránsok fogadásának és életkörülményeinek javítása a leszboszi és az Északi-Égei-szigeteken. Szeptemberben megnyílt az első új befogadó- és azonosítóállomás Számoszon, amelyet novemberben új központok követtek Kósz és Lérosz szigetén. 2022-ben új központok nyílnak meg Híosz és Leszbosz szigetén is. Ezen öt központ megépítésére a Bizottság 276 millió eurót biztosított Görögországnak.
A Bizottság emellett megkönnyíti és koordinálja a migránsok különböző csoportjainak Görögországból, Olaszországból és Máltáról a befogadást vállaló uniós tagállamokba történő áthelyezését. Az érintett szervezetek kiterjedt erőfeszítéseinek és a tagállamok által az Európai Bizottság támogatásával tanúsított szolidaritásnak köszönhetően 2020 és 2021 között Görögországból több mint 4600 személyt, 2018 és 2021 vége között pedig Olaszországból és Máltából csaknem 3000 személyt helyeztek át más tagállamokba.
Júliusban a Bizottság vállalástételi kampányt indított a 2021 és 2022 közötti áttelepítésre és humanitárius befogadásra vonatkozóan. A tagállamok összesen 60 000 áttelepítési és humanitárius befogadási helyet ajánlottak fel a kiemelt országok és régiók, valamint a veszélyeztetett afgánok számára. Vállalásaik végrehajtásához a tagállamok számára uniós pénzügyi támogatás és az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által nyújtott operatív támogatás áll rendelkezésre.
Júniusban megállapodás született az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal új megbízatásáról, amely 2022 elején lépett hatályba; ekkor a szervezet új neve az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége lett. Az új megbízatás célja, hogy szilárd jogi, operatív és gyakorlati keretet biztosítson az ügynökségnek ahhoz, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak, és támogassa őket menekültügyi és befogadási rendszereik megerősítésében. 2021-ben a hivatal kiterjesztette támogatását Spanyolországra, Lettországra és Litvániára (Görögország, Olaszország, Ciprus és Málta mellett).
Az irreguláris migráció a számok tükrében
2021 januárja és novembere között az útvonalakon összesen mintegy 182 600 irreguláris migráns érkezett, míg 2020 azonos időszakában ez a szám 114 400 fő (az egész év során 125 100 fő), 2019 azonos időszakában pedig valamivel kevesebb mint 127 000 fő volt (az egész év során 141 700 fő).
A menedékkérők befogadására szolgáló görög rendszer megerősítése
Az Európai Bizottság támogatása az integrációs és lakhatási programhoz nyújtott szükséghelyzeti ENSZ-támogatás alapján segítette Görögországot abban, hogy államilag működtetett szállásokat alakítson ki a kiszolgáltatott helyzetben lévő menedékkérők számára. 2019-ben Görögország vállalta, hogy átveszi a program lakáshálózatának irányítását. Ez hatalmas feladat volt, amely napi szintű helyszíni technikai tanácsadást igényelt. A Bizottság ehhez technikai támogatást nyújtott, amelyhez a finanszírozást az EU strukturálisreform-támogató programja/technikai támogatási eszköze biztosította. A migrációs és menekültügyi minisztérium munkatársai tanácsadásban részesültek a kapacitásépítéssel kapcsolatban, és ennek köszönhetően most gyors belső eljárásokra, valamint hatékony jogszabályi és szabályozási keretre támaszkodhatnak a befogadási rendszer működtetése és a feltételek nyomon követése során.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség adatai alapján az illegális határátlépések 2021 novemberétől a Covid19-intézkedések enyhítését követően az EU valamennyi külső határán emelkedő tendenciát mutattak (2020 azonos időszakához képest +60%), jelentős csúcsértékekkel a Földközi-tenger középső térségében és a Nyugat-Balkánon húzódó útvonalakon.
2021-ben ezenkívül a La Manche csatornán is nőtt az irreguláris határátlépések száma. Az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (lásd a menekültügyről és a visszatérésről szóló együttes politikai nyilatkozatot) értelmében a part menti uniós tagállamok és az Egyesült Királyság között már létezik gyakorlati és operatív együttműködés, különösen a csempészhálózatok elleni küzdelem terén. Emellett a tagállamokat uniós ügynökségek is támogatják, köztük az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége. Ami konkrétan az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget illeti, az ügynökség elindította az „Opál-part” közös műveletet, amelynek célja, hogy Franciaországot légi felügyelet biztosításával támogassa az embercsempészek elleni küzdelem és a tengeri halálesetek megelőzése céljából.
A Földközi-tenger középső térsége továbbra is a világ legtöbb halálos áldozatot követelő migrációs útvonala: 2014 óta itt több mint 20 000 halálesetet és eltűnt személyt regisztráltak. 2021-ben 2819 migráns vesztette életét vagy tűnt el a mediterrán és a nyugat-afrikai útvonalon való átkelés során, szemben a 2020. évi 2325 fővel.
Európai Határ- és Parti Őrség
Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló 2019. évi rendelet végrehajtása és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (más néven Frontex) új megbízatása terén sikeres előrelépések történtek, és 2021. január 1-jétől megkezdődött az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának – ezen belül az első egyenruhás uniós alkalmazottak – első bevetése.
A készenléti alakulat bevetésének köszönhetően az ügynökség várhatóan valamennyi műveleti területen jobban fogja tudni támogatni a tagállamokat, beleértve a visszaküldéssel kapcsolatos tevékenységeket is.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a tagállamokkal szoros együttműködésben átlagosan 2000 határ- és parti őrt küld az Európai Unió külső határaira. Az ügynökség az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben előírtaknak megfelelően jelentősen megerősítette alapjogi keretét is azáltal, hogy új alapjogi tisztviselőt nevezett ki, és felvette az első alapjogi felügyelőket.
Az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési terv végrehajtása
Az EU 2021-ben folytatta a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési terv végrehajtását, amely az oktatásra és képzésre, a foglalkoztatásra és a készségekre, az egészségügyi szolgáltatásokra és a lakhatásra összpontosít. A 2021. évi új intézkedések között szerepelt az Európai Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága közötti, márciusban elindított partnerség, amelynek célja az uniós városokkal, régiókkal és vidéki térségekkel folytatott együttműködés és a támogatásuk fokozása a migránsok integrációjának elősegítése érdekében végzett munkájuk során.
A képzett és tehetséges munkavállalókra vonatkozó csomag
A 2020. évi új migrációs és menekültügyi paktum részeként 2021 júniusában elindult a tehetséggondozási partnerségekre irányuló kezdeményezés, amelynek célja, hogy az uniós munkaerőpiaci igényeknek az ezen országokból származó munkavállalók készségeivel való összehangolása révén megerősítse a kulcsfontosságú partnerországokkal fennálló migrációs kapcsolatokat. A biztonságos és legális migrációs lehetőségek biztosítása érdekében a partnerségek nyitottak lesznek a diákok, a diplomások és a munkavállalók előtt, készségszinttől függetlenül. Emellett szakképzési lehetőségeket is biztosítanak, és támogatást nyújtanak a visszatérő migránsok beilleszkedéséhez.
Schengeni térség
Júniusban a Bizottság elfogadta a teljeskörűen működő és reziliens schengeni térség kialakítására vonatkozó stratégiát, amelyet a schengeni értékelési és monitoringmechanizmus felülvizsgálatára irányuló javaslat kísért. A stratégia három területen javasolt intézkedéseket: az uniós külső határok hatékony igazgatása; a belső határellenőrzések hiányát ellensúlyozó intézkedések; valamint megbízható irányítás (értékelés, monitoring és felkészültség).
A stratégia kezdeményezéseket tartalmaz egy erősebb és teljesebb schengeni térség kialakítására vonatkozóan, amely az elmúlt 5 évben – többek között a Covid19-világjárvány során – levont tanulságokra épül. Számba veszi a világ technológiailag egyik legfejlettebb határigazgatási rendszerének az EU külső határain történő megvalósítása terén elért eredményeket, és további kezdeményezéseket vár ezen a területen. Hangsúlyozza továbbá a schengeni térség belső megerősítésére irányuló intézkedéseket, például a rendőrségi és igazságügyi együttműködés fokozása révén. Végezetül javasolja a belső határellenőrzések nélküli schengeni térség kiterjesztését Bulgáriára, Horvátországra és Romániára, amelyek anélkül hajtják végre a schengeni szabályok többségét, hogy teljes mértékben részesülnének a schengeni térséghez való tartozás előnyeiből (Ciprussal együtt, miután sikeresen lezárult a jelenleg folyamatban lévő schengeni értékelési folyamat).
A schengeni értékelési és monitoringmechanizmus reformjára irányuló javaslat célja e mechanizmus hatékonyabbá, eredményesebbé és gyorsabbá tétele, valamint politikai fókuszának növelése és a célnak megfelelővé tétele. A Tanácsban jelenleg folynak a tárgyalások a javaslatról, és a Bizottság minden tőle telhetőt megtesz a folyamat zökkenőmentes előrehaladásának elősegítése érdekében.
December 14-én a Bizottság javaslatot fogadott el a Schengeni határellenőrzési kódex módosításáról. A javaslat célja annak biztosítása, hogy a belső határellenőrzést csak végső eszközként vezessék be, figyelembe véve ugyanakkor a tagállamok azon jogát, hogy kivételes körülmények között élhessenek ezzel a lehetőséggel. A javaslat ezenkívül az irreguláris migráció instrumentalizálásából eredő kihívásokkal is foglalkozik. Ezzel egy időben egy másik javaslatot is elfogadtak a migráció és a menekültügy területével kapcsolatos instrumentalizálás helyzeteinek kezeléséről.
Előrelépés történt egy közös uniós informatikai architektúra létrehozása terén, amely új, összekapcsolt határigazgatási, migrációs és bűnüldözési rendszereket foglal magában. A megvalósítást követően az interoperabilitásnak köszönhetően valamennyi informatikai rendszer kommunikálni fog egymással, és a nemzeti hatóságok teljes körű és pontos információkkal fognak rendelkezni, miközben maradéktalanul tiszteletben tartják az adatvédelmi szabályokat.
Biztonsági kérdések
Továbbra is új és egyre összetettebb, határokon és ágazatokon átnyúló biztonsági fenyegetések jelennek meg, ezért az EU-nak a tágabb értelemben vett biztonság területén fokoznia kell az együttműködést és a koordinációt. A Covid19-világjárvány próbára tette Európa kritikus infrastruktúrájának, valamint válságfelkészültségi és válságkezelési rendszereinek rezilienciáját. 2021-ben az EU folytatta a biztonsági unióra vonatkozó 2020. évi stratégia végrehajtását, hogy minden uniós polgár számára védelmet biztosítson és előmozdítsa európai életmódunkat, ezenkívül új kezdeményezéseket terjesztett elő a terrorizmussal és a radikalizálódással, a szervezett bűnözéssel, a kiberbiztonsággal és a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatban.
A terrorizmus és a radikalizálódás megelőzése és kezelése
Az online terrorista tartalom terjesztésének kezeléséről szóló rendelet 2021. június 7-én lépett hatályba, és egy évvel később teljes mértékben végrehajtható lesz. A rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltávolítási végzéseket küldjenek az EU-ban szolgáltatásokat nyújtó tárhelyszolgáltatóknak. Ezenkívül egy órán belül eltávolíthatják azokat az anyagokat, amelyek terrorista bűncselekményekre való felbujtást vagy uszítást tartalmaznak, előmozdítják a terrorista csoportok tevékenységeit, illetve terrorista bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos utasításokat vagy technikákat tartalmaznak.
Emellett a rendelet a terrorista tartalmak eltávolítására hozott intézkedésekkel összefüggő elszámoltathatóság és átláthatóság növelésére, valamint a jogszerű beszédek téves eltávolításának megakadályozására vonatkozó biztosítékokat is tartalmaz. Intézkedéseket vezet be az alapvető jogok és szabadságok védelmének biztosítása érdekében, beleértve az oktatási, újságírói, művészeti vagy kutatási célból terjesztett anyagok mentesítését.
2021-ben az uniós internetfórum – a Bizottság elnökletével működő, a tagállamokat és a technológiai vállalatokat tömörítő platform, amelynek célja a terroristák internethasználatának megvitatása és a gyermekek online szexuális zaklatása elleni fellépés – tudáscsomagot terjesztett elő a betiltott, erőszakos jobboldali szélsőséges csoportokról, szimbólumokról és kiáltványokról, hogy segítse az online platformokat a tartalmuk moderálásában.
Az Európai Bizottság júliusban ambiciózus jogalkotási javaslatcsomagot terjesztett elő a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós szabályok megerősítésére. A csomag javaslatot tartalmaz a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó új uniós hatóság létrehozására. A cél, hogy javítsák a gyanús tranzakciók és tevékenységek felderítését, valamint bezárják azokat a kiskapukat, amelyeket a bűnözők az illegális jövedelmek tisztára mosására, illetve terrortevékenységek finanszírozására használnak fel.
Az intézkedések jelentősen javítják a meglévő uniós szabályozási keretet azáltal, hogy figyelembe veszik a technológiai innovációhoz kapcsolódó új keletű kihívásokat. Ilyen új kihívás a virtuális fizetőeszközök megjelenése és térnyerése, a pénzmozgások fokozódó összetettsége az egységes piacon és a terrorista szervezetek globális jellegének erősödése. A javaslatok az egész EU-ra kiterjedő, sokkal következetesebb keret létrehozását is elő fogják segíteni a közvetlenül alkalmazandó szabályok, például a nagy összegű készpénzfizetésekre vonatkozó 10 000 eurós uniós felső határ révén. Ez megkönnyíti a megfelelést a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó gazdasági szereplők, különösen a határokon átnyúló tevékenységet folytatók esetében.
Az afganisztáni fejleményekre való tekintettel a terrorizmus elleni küzdelem koordinátora a Tanáccsal, a Bizottsággal, az Európai Külügyi Szolgálattal és az érintett uniós ügynökségekkel egyeztetve kidolgozott egy Afganisztánra vonatkozó, terrorizmus elleni küzdelemre irányuló cselekvési tervet.
A szervezett bűnözés és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem
Áprilisban a Bizottság közzétette a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiát, amely intézkedéseket határoz meg a bűnüldözési és igazságügyi együttműködés fellendítésére; biztosítja a hatékony nyomozást a szervezett bűnözési struktúrák felszámolása érdekében; felszámolja a szervezett bűnözésből származó nyereséget; valamint felkészíti a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást a digitális korra. A Bizottság olyan intézkedéseket is javasolt, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy teljes mértékben kihasználják a Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platformban rejlő lehetőségeket.
A Bizottság 2021 folyamán fokozta fellépését annak érdekében, hogy biztosítsa a tűzfegyverek jobb ellenőrzését az EU-ban és a szomszédos országokban. A Bizottság olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek jobb hozzáférést biztosítanak a tagállamok számára a bizonyos tűzfegyverek megszerzésére vagy tartására irányuló kérelmek jóváhagyásához szükséges információkhoz (jelenleg a tagállamokat nem tájékoztatják rendszeresen arról, ha az EU-ban máshol megtagadták a tűzfegyvertartási engedély kiadását). Az októberben közzétett alkalmazási jelentés kiemelte a hatályos uniós jogszabályok pozitív hatásait, különösen a legveszélyesebb tűzfegyverek betiltását és a fegyverek halált okozó tűzfegyverekké történő tiltott átalakításának megakadályozását. Feltárta továbbá a fennmaradó hiányosságokat, amelyek 76 kötelezettségszegési eljárás megindításához vezettek, valamint további fejlesztésre szoruló területeket, például az európai tűzfegyvertartási igazolvány digitalizálását, valamint a fegyverek 3D nyomtatásához szükséges tervek beszerzésének és birtoklásának szigorúbb ellenőrzését.
Az igazságszolgáltatás digitalizációjáról szóló 2020. évi közleményét követően a Bizottság decemberben az uniós igazságszolgáltatási rendszerek korszerűsítésére és a polgári, kereskedelmi és büntetőjogi ügyekben folytatott, határokon átnyúló igazságügyi együttműködés felgyorsítására irányuló kezdeményezéscsomagot terjesztett elő. A csomag három javaslatot tartalmaz:
- az igazságügyi hatóságok közötti, határokon átnyúló digitális kommunikáció javítását, valamint a polgári, kereskedelmi és büntetőjogi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítását célzó rendelet;
- az Eurojust-rendelet módosítása a szóbeli meghallgatások videokonferencia útján történő lefolytatásához szükséges jogalap megteremtése, valamint a nemzeti nyomozó és bűnüldöző hatóságok közötti, a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos koordináció és együttműködés megerősítése érdekében;
- a határokon átnyúló ügyekben a közös nyomozócsoportok által folytatott nyomozások és büntetőeljárások hatékonyságának és eredményességének növelését célzó együttműködési platform létrehozásáról szóló rendelet.
A kezdeményezések célja, hogy eleget tegyenek a Bizottság azon törekvésének, hogy létrehozzon egy valóban hatékony és reziliens, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térséget.
2021-ben a Bizottság több országgal, köztük Izraellel, Törökországgal és Új-Zélanddal folytatott tárgyalásokat a személyes adatoknak a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége és illetékes hatóságaik közötti cseréjéről.
Az Európai Ügyészség 2021. június 1-jén kezdte meg működését. Az év végéig több mint 500 vizsgálatot indított az EU pénzügyi érdekeit sértő csalások ügyében, amelyek a becslések szerint összesen 5 milliárd euró kárt okoztak az uniós költségvetésnek.
2021-ben a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének Belgium, Németország, Spanyolország, Horvátország és Hollandia képviselőiből álló munkacsoportja felszámolt egy fegyverkereskedelmi csoportot, amely illegálisan átalakított tűzfegyverekkel árasztotta el Európát. Tizennyolc embert tartóztattak le, és 350 fegyvert foglaltak le. A fellépést a Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platform keretében hajtották végre.
A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége megbízatásának felülvizsgálatára irányuló 2020. évi javaslatokat követően a Bizottság decemberben uniós rendőrségi együttműködési kódexre tett javaslatot, amelynek célja, hogy fokozza a tagállamok közötti bűnüldözési együttműködést, valamint korszerűbb információcsere-eszközöket biztosítson a rendőrök számára az EU-ban. A kódex – amely az operatív rendőrségi együttműködésről szóló ajánlást és az információmegosztásra vonatkozó új szabályokat tartalmaz – hozzá fog járulni a határon átnyúló műveletek javításához, egyértelmű csatornákat és határidőket állapít meg az információcseréhez, és megerősíti az ügynökség szerepét.
Emellett a bizonyos adatkategóriák automatizált adatcseréjére vonatkozó felülvizsgált szabályok sokkal eredményesebbé teszik majd az EU-ban a bűncselekmények közötti kapcsolatok megállapítását. Ez segít felszámolni az információs hézagokat és fokozni az EU-ban a bűncselekmények megelőzése, felderítése és kinyomozása terén végzett tevékenységeket, illetve megerősíteni az európai polgárok biztonságát. A rendőrségi együttműködési csomag három jogalkotási javaslatot tartalmaz: az operatív rendőrségi együttműködésről szóló tanácsi ajánlást; a tagállami bűnüldöző hatóságok közötti információcserére vonatkozó irányelvet; valamint a rendőrségi együttműködés keretében alkalmazott automatizált adatcsere-mechanizmusra irányuló rendeletet (Prüm II rendelet).
A pénzmosás elleni csomaggal együtt a Bizottság javaslatot terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a bűnüldöző hatóságok hozzáférjenek a jövőbeli összekapcsolt bankszámla-nyilvántartásokhoz. Ez lehetővé teszi a bűnüldöző hatóságok számára annak gyors azonosítását, hogy a gyanúsított rendelkezik-e bankszámlával más tagállamokban, és ezáltal segíti a pénzügyi nyomozást és a vagyonvisszaszerzést a határokon átnyúló ügyekben.
Válságkezelés
Polgári védelem
A Covid19-világjárvány megmutatta, hogy erősebb uniós polgári védelmi mechanizmusra van szükség, amely lehetővé teszi a nagy vészhelyzetekre való gyorsabb és hatékonyabb reagálást. 2021 májusában új jogszabály lépett hatályba, amely jobb eszközöket biztosít az EU számára az egyszerre több országot érintő katasztrófák kezeléséhez. Az EU ezenkívül növelte az uniós tagállamok saját reagálási erőfeszítéseinek polgári védelmi támogatására szánt forrásokat is.
Az EU a tagállamokkal együtt folytatta a rescEU védőeszközökből és orvostechnikai felszerelésekből álló egészségügyi tartalékának fejlesztését. Emellett a nemzeti kapacitások kiegészítése érdekében folytatta a repülőgépekből és helikopterekből álló rescEU tűzvédelmi flotta megerősítését. A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris eseményekre való reagálás érdekében a jövőben további rescEU-készletek állnak majd rendelkezésre. Az EU ugyanakkor jelentős pénzügyi támogatást fog nyújtani azon megelőzési és felkészültségi intézkedések megerősítéséhez, amelyek csökkentik a katasztrófák kockázatát, és segítik a közösségeket abban, hogy ellenállóbbá váljanak a különböző válságokkal szemben.
2021-ben rekordszámú segítségnyújtás iránti megkeresés érkezett az uniós polgári védelmi mechanizmushoz. A 114 kérelem 61%-a a Covid19-világjárványhoz kapcsolódott.
Az éghajlatváltozás jelenleg is a világ minden részét érinti, és 2021 nyara megmutatta, hogy milyenek lehetnek a jövőbeli nyarak Európában. A 2021-es erdőtüzek idején az elmúlt 10 évet tekintve az uniós polgári védelmi mechanizmus egyik legnagyobb mértékű bevetésére került sor Európában, és az erdőtüzek leküzdése érdekében a mechanizmust egyidejűleg az egyik legnagyobb számban aktiválták.
A Földközi-tengeren és a Nyugat-Balkánon pusztító erdőtüzekre válaszul az EU az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül 16 repülőgépből és négy helikopterből, több mint 290 járműből és több mint 1300 elsődleges beavatkozóból álló flottát vetett be Albániában, Algériában, Cipruson, Észak-Macedóniában, Görögországban, Olaszországban és Törökországban. A veszélyhelyzeti műveleteket az EU Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatása segítette az űrből, amely frissített térképeket készített az érintett területekről. Csak 2021-ben a Kopernikusz műhold gyors térképezési szolgáltatása több mint 580 térképet készített a világ különböző területeiről.
Amikor júliusban pusztító áradások sújtották Európa több területét, az EU koordinálta készenléti mentőcsónakok, helikopterek és több mint 150 fős mentőcsapat telepítését Franciaországból, Olaszországból és Ausztriából Belgiumba. A Kopernikusz európai árvíz-előrejelző rendszere a vészhelyzet előtt figyelmeztette a hatóságokat az árvízkockázatokra, így Belgium, Németország, Hollandia és Svájc az elsődleges beavatkozók támogatása érdekében aktiválta a gyors térképezési szolgáltatást.
2021 folyamán az EU világszerte életmentő támogatást nyújtott a katasztrófák által sújtott személyeknek, többek között az ebola kitörését követően Guineában, a földrengést követően Haitin, valamint vulkánkitörést követően a Kongói Demokratikus Köztársaságban élőknek. Az afganisztáni fejleményekre reagálva az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül koordinálta az uniós polgárok és más kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek hazaszállítását.
A gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem
Júliusban az EU rendeletet fogadott el az elektronikus hírközlés során a magánélet védelmére vonatkozó szabályokban foglalt, a hírközlési és forgalmi adatok titkosságára vonatkozó rendelkezésektől való ideiglenes eltérésről. Ez a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégia nyolc intézkedésének részét képezi, amelyek célja, hogy átfogó választ adjanak ezekre a bűncselekményekre. A stratégia középpontjában a megelőzésre irányuló kezdeményezések támogatása áll, amelyek elsősorban a gyermekek áldozattá válásának megakadályozását szolgálják, ezenkívül segítik az áldozatokat és támogatják a bűnüldözést annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatokat gyorsan megmentsék a folyamatban lévő bántalmazástól, és hogy az elkövetőket letartóztassák.
Konferencia Európa jövőjéről
2021-ben az Európa jövőjéről szóló konferencia a polgárokat helyezte a vita középpontjába, hogy megosszák egymással elképzeléseiket a közös jövőnkről, és részt vegyenek annak alakításában.
Márciusban az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsának portugál elnöksége és az Európai Bizottság együttes nyilatkozatot fogadott el az Európa jövőjéről szóló konferenciáról. A konferenciát a három intézmény – valamint a nemzeti parlamentek – képviselőiből és megfigyelőiből álló vezető testület felügyeli, amelynek munkáját a közös titkárság segíti. A nyitórendezvénynek a Parlament adott otthont május 9-én (az Európa-napon) Strasbourgban.
Digitális platformjának és – az online és személyes részvételt is lehetővé tévő – rendezvényeinek köszönhetően számos témában és helyszínen találkozhattak és folytathattak eszmecserét egymással az uniós polgárok, döntéshozók, helyi, regionális és nemzeti hatóságok, civil társadalmi képviselők és szociális partnerek. A viták kilenc téma köré csoportosulnak, és többek között az éghajlatváltozás és környezetvédelem, az egészségügy, a migráció és az oktatás területére irányulnak, de bármilyen más, a polgárok számára fontos témára is javaslatot lehet tenni. A résztvevők az EU 24 hivatalos nyelvén elérhető platformon keresztül kommunikálnak egymással. A platformon keresztül megoszthatják egymással a konferencia rendezvényeivel kapcsolatos információkat, javaslatokat tehetnek, valamint támogathatják és észrevételezhetik mások elképzeléseit.
Júniusban a polgárok részvételét elindító európai polgári rendezvényre került sor a portugáliai Lisszabonban és egyidejűleg online formában az alakuló plenáris ülést megelőzően (a plenáris ülés felel azért, hogy az ajánlásokat előre meghatározott kimenetel és anélkül vitassák meg, hogy hatókörüket előre meghatározott szakpolitikai területekre korlátoznák). A rendezvényen a nemzeti polgári vitacsoportok vagy nemzeti rendezvények 27 képviselője (tagállamonként egy képviselő), az Európai Ifjúsági Fórum elnöke, a konferencia európai polgári vitacsoportjaiban való részvételre kiválasztott több mint 50 polgár és az Erasmus-hallgatók egy csoportja vett részt. A résztvevők megvitatták a konferenciával kapcsolatos elvárásaikat a vezető testület három társelnökével: Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselővel, Ana Paula Zacariasszal, Portugália európai ügyekért felelős államtitkárával és Dubravka Šuicával, a Bizottság alelnökével.
Az Európa jövőjéről szóló konferencián belül négy európai polgári vitacsoport szerveződött, amelyek a digitális platform témáival foglalkoznak. A négy vitacsoport mindegyikét mintegy 200 uniós polgár alkotja, akik az egyes tagállamok különböző életkorú és különböző háttérrel rendelkező uniós polgárai. A fiatalok központi szerepet játszanak az európai projekt jövőjének alakításában, és elkötelezettek a konferencia iránt: mindegyik európai polgári vitacsoport egyharmadát fiatalok (16 és 25 év közöttiek) teszik ki. A vitacsoportok fontos szerepet játszanak: megvitatják az EU-szerte zajló eseményekből merített ötleteket és a konferencia platformján keresztül benyújtott javaslatokat, továbbá a konferencia plenáris ülésén megvitatandó ajánlásokat fogalmaznak meg.
Az európai polgári vitacsoportok szeptember 17–19-én kezdték meg tanácskozásaikat Strasbourgban az erősebb gazdasággal, társadalmi igazságossággal, munkahelyekkel, digitális átállással, oktatással, ifjúságüggyel, kultúrával és sporttal foglalkozó csoport első ülésével. A megbeszélések az uniós polgárok digitális platformon keresztül tett észrevételein alapultak. Az európai demokráciával/értékekkel, jogokkal, jogállamisággal és biztonsággal foglalkozó vitacsoport befejezte munkáját, és ajánlástervezeteket dolgozott ki a konferencia hibrid (személyes és online) formában megszervezett, december 10–12-i firenzei, olaszországi plenáris ülésére. 2021-ben további hét, valamennyi konferenciatémát tárgyaló vitacsoporti ülésre került sor Strasbourgban és online formában.
A konferencia október 23-án tartott plenáris ülése az európai polgári vitacsoportok munkájával, a többnyelvű digitális platformhoz való hozzájárulásokkal, a nemzeti polgári vitacsoportokkal és más eseményekkel foglalkozott.
2021-ben összesen 4639 rendezvényt tartottak szerte a tagállamokban, és az ezeken résztvevők száma meghaladta a 340 000 főt. Több mint 41 000-en regisztráltak a többnyelvű digitális platformon. E résztvevők több mint 12 500 elképzelést osztottak meg, 18 000-nél is több észrevételt tettek, és több mint 52 000 alkalommal támogatták mások véleményét. A platformra látogatók száma 2021-ben meghaladta a 4,1 milliót. Három európai polgári vitacsoport a tervek szerint 2022 januárjában és februárjában fejezi be munkáját. A tervek szerint plenáris üléseik januárban, márciusban és áprilisban lesznek majd. A konferencia vezető testülete várhatóan 2022 tavaszán készíti el zárójelentését.
A gazdaság megerősítése
Európa gazdasági helyreállítása
Nagy fokú bizonytalanság mellett 2021-ben az EU gazdasága a világjárvány által 2020-ban okozott súlyos recessziót követően erőteljesen visszapattant. A Covid19-oltási kampány lebonyolítása és a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásának enyhítése terén az Unió által elért eredmények megalapozták a tartós élénkülést. Az oltási kampányok előrehaladásával és a korlátozások fokozatos feloldásával tavasszal újraindult és a nyáron tovább folytatódott a növekedés, amit a gazdaság újranyitása is segített. Őszre az EU gazdasága újból elérte a világjárvány előtti kibocsátási szintet.
A 2021. őszi európai gazdasági előrejelzés szerint a bruttó hazai termék 2021-ben 5,0%-kal, 2022-ben pedig 4,3%-kal nő mind az EU-ban, mind az euróövezetben. Az előrejelzés azzal számol, hogy bár a helyreállítás üteme EU-szerte eltérő lehet, 2023 elejére valamennyi tagállam eléri legalább a válság előtti gazdasági szintet. A várakozások szerint a gazdaság bővülésével 2022-ben a munkaerőpiac is helyre fog állni. A becslések szerint 2022-ben és 2023-ban 3,4 millió munkahely jön létre, és a munkanélküliségi ráta 2023-ra 6,5%-ra csökken az EU-ban.
A válság korai szakaszában bevezetett, példa nélküli uniós és nemzeti szintű gazdaságélénkítő intézkedések – köztük a csökkentett munkaidős foglalkoztatás finanszírozására irányuló első uniós kezdeményezés, a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) – hozzájárultak a fordulathoz (lásd az 1. fejezetet). A NextGenerationEU, azaz az Unió 800 milliárd eurós helyreállítási tervének nyári elindításával felgyorsult az EU hosszú távú gazdasági helyreállítása (lásd még az 1. fejezetet). Az elkövetkező hónapokban és években a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása fontos szerepet fog játszani a magán- és állami beruházások ösztönzésében. A tagállami reformok és beruházások támogatásának célja a koronavírus-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése, valamint annak előmozdítása, hogy az Unió gazdaságai és társadalmai fenntarthatóbbá, reziliensebbé és felkészültebbé váljanak a zöld és digitális átállás kihívásainak és lehetőségeinek kezelése terén. Emellett az InvestEU program kulcsfontosságú hosszú távú finanszírozást biztosít az EU számára, magánberuházásokat vonva be a helyreállítás támogatására.
Az európai szemesztert, azaz a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák uniós szintű nyomon követésére és koordinálására szolgáló keretet 2021-ben ideiglenesen kiigazították, hogy összhangban legyen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel. Az éves fenntartható növekedési stratégia közzététele elindította a szemeszter 2021. évi ciklusát, és folytatta az európai zöld megállapodáson és a versenyképes fenntarthatóság koncepcióján alapuló 2020. évi növekedési stratégiát. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek mindegyike tartalmaz olyan beruházásokat és reformokat, amelyek célja az európai szemeszter keretében meghatározott országspecifikus ajánlások kezelése, például a munkaerőpiacok, az oktatás, a kultúra, az egészségügy, az igazságügy és az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága terén.
Bár a világjárvány gazdasági tevékenységre gyakorolt hatása jelentősen gyengült, a Covid19-et még nem sikerült legyőzni. A helyreállítás nagymértékben függ a járvány alakulásától, mind az EU-n belül, mind azon kívül. Függ továbbá attól is, hogy a kínálat milyen ütemben igazodik a gazdaság újbóli megnyitását követően a keresletben tapasztalható gyors fordulathoz. Az energiaárak meredek emelkedése – különösen a gáz- és villamosenergia-árak esetében – rövid távon az EU gazdasága előtt álló újabb kihívást jelent.
Európai iparstratégia
Májusban a Bizottság aktualizálta az európai iparstratégiát annak biztosítása érdekében, hogy az EU ipari törekvései figyelembe vegyék a Covid19-válság tanulságait, egyúttal újólag megerősítsék az EU politikai prioritásait. Az aktualizálás a következőkre összpontosít: az egységes piacnak a jövőbeli válságok kezelésére való felkészítése; az EU érzékeny ellátási láncokban és ipari ökoszisztémákban fennálló stratégiai függőségeinek és sebezhetőségeinek kezelése; valamint az uniós ipar zöld és digitális átállásának felgyorsítása.
Az aktualizált stratégia három kulcsfontosságú területre összpontosít. Először is, az egységes piac ellenálló képességének megerősítése érdekében a stratégia bemutatja az EU 14 ipari ökoszisztémájának elemzését, és javasolja egy egységes piaci szükséghelyzeti eszköz létrehozását a jövőbeli válságoknak a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgására gyakorolt lehetséges hatásainak kezelésére.
Másodszor, a stratégia részletesen elemzi az EU stratégiai függőségeit. Az elemzés keretében 137 terméket azonosítottak olyan érzékeny ökoszisztémákban, ahol az EU nagymértékben függ a külföldi beszerzési forrásoktól, továbbá hat részletes vizsgálatot készítettek a nyersanyagokról, az akkumulátorokról, a gyógyszerhatóanyagokról, a hidrogénről, a félvezetőkről, valamint a felhőalapú és pereminformatikai technológiákról. Az EU stratégiai függőségeinek kezelése érdekében az aktualizált stratégia diverzifikált nemzetközi partnerségek kialakítását, valamint az uniós kapacitásépítést célzó intézkedéseket javasol. Ez magában foglalja új ipari szövetségek létrehozását a kulcsfontosságú területeken annak érdekében, hogy – az uniós versenyszabályoknak teljes mértékben megfelelve – magánberuházásokat vonzzanak. Júliusban két új ipari szövetség jött létre az adat- és felhőtechnológia, valamint a processzorok és félvezetők területén.
Harmadszor, a stratégia az EU zöld és digitális átállását támogató intézkedéseket vázolt fel. A stratégia új intézkedéseket tartalmaz az iparral, a hatóságokkal, a szociális partnerekkel és az érdekelt felekkel partnerségben közösen kialakítandó átállási tervekre vonatkozóan. Elsőként a turizmus és az energiaigényes ipari ökoszisztémák területén, majd az építőipar és a szociális gazdaság kapcsán kezdődött meg a folyamat. A stratégia koherens szabályozási keretet szorgalmaz a zöld megállapodás és az európai digitális évtized megvalósítására irányuló csomag céljainak elérése érdekében, többek között a megújuló energiaforrások bevezetése, valamint a bőségesen rendelkezésre álló, megfizethető és dekarbonizált villamos energiához való hozzáférés biztosítása révén. Emellett a kis- és középvállalkozásokra összpontosít azáltal, hogy a megújult és megerősített Enterprise Europe Network (lásd alább) keretében létrehozza a fenntarthatósági tanácsadók hálózatát és előmozdítja az adatvezérelt üzleti modelleket. Végezetül a zöld és digitális átállás támogatása érdekében ösztönzi a munkaerő továbbképzésére és átképzésére irányuló beruházásokat.
Az egységes piac fellendítése
Áprilisban a Bizottság elfogadta az Egységes piac programot, amely egy 2027-ig szóló, 4,2 milliárd eurós csomag az egységes piac irányításának támogatására és megerősítésére, különös tekintettel a gazdaságélénkítésre. A program többek között az élelmiszer-biztonság, a fogyasztóvédelem, a statisztika, a szabványosítás és a versenyképesség területén hozott intézkedések megerősítésére irányul. Célja, hogy hatékonyabbá tegye az egységes piacot, miközben jobb ár-érték arányt biztosít a fogyasztók és a vállalkozások számára. A program részeként a Bizottság pályázati felhívásokat tett közzé a megújított és megerősített, 2022. január 1-jén elindított Enterprise Europe Network keretében, valamint Euroclusters projektek létrehozására. E projektek középpontjában a kis- és középvállalkozások fenntarthatóságra való átállásukban, digitális transzformációjukban és reziliensebbé válásukban való segítése, valamint az egységes piaci és nemzetközi szintű növekedési képességük megerősítése áll.
Hatékony egységes piac
- Az üzleti jogra és versenyre, a pénzmosás elleni küzdelemre, valamint a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó szabályok végrehajtása, érvényre juttatása és továbbfejlesztése.
- Annak biztosítása, hogy a pénzügyi szolgáltatások kielégítsék a fogyasztók, a civil társadalom és a végfelhasználók igényeit.
- A versenyszabályok végrehajtásának javítása a digitális gazdaságban és szorosabb együttműködés a tagállamokkal.
- A vásárlók jobb ár-érték arányhoz való hozzásegítése.
Európai statisztikák
- Finanszírozás biztosítása a magas színvonalú statisztikák előállításához és terjesztéséhez a tényeken alapuló döntéshozatal és hatásának mérése érdekében.
Hatékony szabványok
- Pénzügyi támogatás nyújtása a termékek és szolgáltatások minőségét és biztonságát garantáló európai szabványok kidolgozásához.
Élelmiszer-biztonság
- Állatbetegségek megelőzése, növénykárosítók ellenőrzése és felszámolása, ezzel együtt pedig a fenntartható élelmiszer-termelés és az állatjólét támogatása.
Fogyasztóvédelem
- Annak biztosítása, hogy a piacon forgalomba hozott termékek biztonságosak legyenek, és a fogyasztók tisztában legyenek a szabályokkal.
- Segítségnyújtás a nemzeti hatóságok számára a hatékony együttműködéshez.
Versenyképesség
A vállalkozások támogatása:
- pénzügyi támogatás biztosítása, mint például vissza nem térítendő támogatások és hitelgaranciák a kkv-knak az InvestEU Alap keretében;
- a piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése és az adminisztratív terhek csökkentése;
- az innováció önkéntes alkalmazásának elősegítése, valamint a globális és társadalmi kihívások kezelése;
- kedvező üzleti környezet és vállalkozói kultúra előmozdítása.
Űrpolitika
A 2021 áprilisában elfogadott, az uniós űrkezdeményezések sorában a valaha volt legnagyobb, 14,9 milliárd euró költségvetésű uniós űrprogram korszerűsít és egyetlen programban egyesít három kiemelt uniós programot, nevezetesen a Galileo, az EGNOS (az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) és a Kopernikusz programot. Megfelelő alapot biztosít az űrágazat támogatásához, és előmozdítja Európa űrtechnológiai vezető szerepét és rezilienciáját.
Mivel a világűr egyre fontosabb szerepet tölt be az olyan uniós célok előmozdításában, mint a fejlődés, a versenyképesség, a fenntarthatóság és a biztonság, a 2010-ben létrehozott Európai GNSS Ügynökséget 2021 júniusában felváltotta az Európai Unió Űrprogramügynöksége, amelynek átfogóbb küldetése van. A Bizottság pénzügyi partnerségi megállapodást is aláírt ezzel az új ügynökséggel és az Európai Űrügynökséggel.
Néhány alkalmazási terület
Mezőgazdaság
Az EU űrprogramja lehetővé teszi a precíziós mezőgazdaságot és az integrált gazdálkodási megoldásokat. Segíti a mezőgazdasági termelőket abban, hogy több mint 10%-kal növeljék a terméshozamot, több mint 20%-os megtakarítás mellett tudják beszerezni a műtrágyát, az üzemanyagot és a növényvédő szereket, továbbá elősegíti az autonóm gépek használatát.
A természeti katasztrófák elhárítása
Az EU űrprogramja hozzájárul az áradások, erdőtüzek, földrengések és hurrikánok, valamint az ember okozta katasztrófák elhárítása során szükséges mentési műveletek kivitelezéséhez.
Intelligens városok
Az EU űrprogramja kulcsfontosságú a települési térképek készítése, a várostervezés és az infrastruktúra nyomon követése során, különösen a jobb városi közlekedés és az intelligens hulladékgazdálkodás lehetővé tétele szempontjából.
Megújuló energia
Az EU űrprogramja támogatja a megújulóenergia-létesítmények telepítését azáltal, hogy felméri a potenciális energiatermelést és a környezeti hatásokat.
Egészségvédelem
Az EU űrprogramja segít előre jelezni a levegőminőséget és az ultraibolya sugárzást, amelyek kihatnak az emberi egészségre.
Az uniós űrprogram kritikus infrastruktúrát biztosít a digitális átalakuláshoz. Az űradatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a digitális innovációkban, például az önvezető járművekben, az intelligens megoldásokban és az 5G vezeték nélküli távközlési hálózatokban.
Saját űriparának továbbfejlesztése érdekében Európának orvosolnia kell a kockázati tőkének és a versenynek az egyes űrpiacokon jelenleg tapasztalható hiányát. Ez az elkövetkező években javítani fogja az űrprogram technológiai kínálatát, és növelni fogja az EU űrágazati autonómiáját. Emellett számos magas szintű képzettséget igénylő munkahelyet teremthet más ágazatokban, például az űradatok által támogatott termékek és szolgáltatások terén. Az új 1 milliárd eurós Cassini alap a magántőke vonzásával segíti az innovatív vállalkozásokat abban, hogy a világűrrel kapcsolatos új piacokra terjeszkedjenek. Emellett az induló vállalkozásoknak az uniós infrastruktúra által generált űradatok jobb felhasználásához nyújtott segítség révén támogatni fogja a tágabb értelemben vett uniós űripar növekedését.
Az EU űrprogramja a versenyképes űrkutatási ökoszisztémáért
Galileo
Teljesítményének és megbízhatóságának javítása érdekében az uniós űrprogram fel fogja gyorsítani a Galileo második generációjának kiépítését.
Kopernikusz
Az uniós űrprogram lendületet ad a Kopernikusz-infrastruktúra és -szolgáltatások korszerűsítésének annak érdekében, hogy az EU világszinten vezető szerepet töltsön be a Föld-megfigyelésben.
Cassini
Az EU 1 milliárd eurós űrkutatási beruházási alapot hoz létre annak érdekében, hogy felgyorsítsa az űrágazatban, valamint az áttörést jelentő technológiák és folyamatok fejlesztése terén aktív innovatív kkv-k és induló vállalkozások növekedését.
Védelmi ipar
2021 februárjában a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákról szóló cselekvési tervével az EU lépéseket tett technológiai és ipari versenyelőnyének fokozása érdekében. A cselekvési terv ambiciózus kezdeményezéseket fogalmazott meg az innováció megerősítésére a védelmi, űr- és polgári alkalmazások kapcsolódási pontjain található technológiák – például a mikroprocesszorok, a kibertechnológiák, a kvantumtechnológiák és a mesterséges intelligencia – áttörési potenciáljának feltárása és kiaknázása révén.
A terv fő céljai az érintett uniós programok és eszközök egymást kiegészítő jellegének javítása; annak biztosítása, hogy a védelmi kutatás és innováció uniós finanszírozása gazdasági és technológiai előnyökkel járjon a társadalom egésze számára; valamint a polgári ipari kutatási eredmények és a polgári kezdeményezésű innováció védelmi iparágak általi felhasználásának elősegítése. Tizenegy kezdeményezés irányul arra, hogy reagáljon a geopolitikai versenyre és megerősítse az EU technológiai szuverenitását. A cselekvési terv létrehozza a Kritikus Technológiák Megfigyelőközpontját. Emellett megnyitja az utat a következő három (a Bizottság által 2022-ben előterjesztendő) kiemelt projekt elindításához, amelyek gyökeres változást hozhatnak:
- dróntechnológiák, az uniós ipar versenyképességének növelése érdekében ezen a kritikus területen;
- űralapú biztonságos konnektivitás, amely kvantumtitkosításon alapuló, nagy sebességű és reziliens összeköttetést biztosít mindenki számára az EU-ban; valamint
- űrforgalom-irányítás, az olyan összeütközések elkerülése érdekében, amelyek a műholdak és az űrszemét elterjedéséből adódhatnak.
A 2021 áprilisában elfogadott Európai Védelmi Alap támogatni fogja az együttműködésen alapuló védelmi kutatást és fejlesztést, és elő fogja mozdítani az innovatív és versenyképes védelmi technológiai és ipari bázist. Az első éves munkaprogram júniusi elfogadásával lehetővé vált uniós finanszírozás keretében pályázati felhívások kiírása 1,2 milliárd euró összegben.
A tagállamok biztonsági és védelmi együttműködésének hiánya a becslések szerint éves szinten 25–100 milliárd euró többletköltséget jelent.
Jelenleg a védelmi képességtervezés és a védelmi célú beszerzések mintegy 80%-a kizárólag nemzeti alapon zajlik, ami költséges átfedéseket eredményez a katonai képességek között.
A védelmi célú kutatás és technológia mindössze 9%-a mögött húzódik meg tagállamok közötti együttműködés.
Az alap növeli az EU technológiai előnyét, és fejleszti azokat a képességeket, amelyek kulcsfontosságúak nyitott stratégiai autonómiája és rezilienciája szempontjából, és meghatározó szerepet tölt be a biztonságosabb és versenyképesebb Európai Unió megteremtésében. A munkaprogram célja az erőforrások egyesítése és az uniós védelmi piac széttagoltságának megszüntetése, ezáltal biztosítva a jobb ár-érték arányt, miközben olyan csúcstechnológiákat és felszereléseket fejlesztenek ki, amelyek önálló erőfeszítések révén nem lennének elérhetők.
Az új alap elődjeként két program is szolgált: a védelmi kutatásra irányuló előkészítő intézkedés és az európai védelmi ipari fejlesztési program. Júniusban ez utóbbi program keretében 158 millió eurót ítéltek oda védelmi képességekkel kapcsolatos 26 új projekt számára olyan változatos és egymást kiegészítő területeken, mint a tengeri védelem, a kiber-helyzetismeret, valamint a szárazföldi és légi hadviselés.
Pénzügyi rendszerek, bankunió és tőkepiaci unió
Nyitott és reziliens gazdasági és pénzügyi rendszerek
Az EU elkötelezett a reziliensebb és nyitottabb globális gazdaság, a megfelelően működő nemzetközi pénzügyi piacok és a szabályokon alapuló multilaterális rendszer mellett.
Januárban a Bizottság az elkövetkező évekre vonatkozó új stratégiát terjesztett elő az EU gazdasági és pénzügyi rendszere nyitottságának, erejének és rezilienciájának előmozdítása érdekében. A stratégia három, egymást kölcsönösen erősítő pilléren alapul: az euró nemzetközi szerepének megerősítése; az EU pénzügyi piaci infrastruktúrája rezilienciájának fokozása; valamint az uniós szankciórendszer hatékonyságának javítása. A stratégia célja, hogy lehetővé tegye az EU számára, hogy vezető szerepet töltsön be a globális gazdasági kormányzásban, ugyanakkor megvédje az EU-t az olyan tisztességtelen és visszaélésszerű gyakorlatoktól, mint például a nem uniós országok saját területükön kívüli hatással járó vagy az uniós gazdasági szereplőkre indokolatlan politikai befolyást gyakorló intézkedései.
A bankunió kiteljesítése és a tőkepiaci unió előbbrevitele mellett a Bizottság az euró nemzetközi szerepének megerősítését is tervezi azáltal, hogy nem uniós partnereknél igyekszik előmozdítani az euró használatát, valamint támogatja az euróban denominált eszközök és referenciamutatók kidolgozását. A NextGenerationEU keretében – a júliusi javaslatnak megfelelően – a kiváló minőségű, euróban denominált kötvények kibocsátása az elkövetkező években jelentős mértékben javítja az uniós tőkepiacok mélységét és likviditását, vonzóbbá téve azokat – és az eurót – a befektetők számára. Az euró nagyobb nemzetközi szerepének erősítése nemcsak az EU javát szolgálja, hanem a teljes pénzügyi rendszer stabilitásának fokozását is elősegíti azáltal, hogy több lehetőséget kínál a devizatartalékok diverzifikálására, ami csökkenti a külső monetáris sokkhatásokkal szembeni sebezhetőséget.
2021 januárjában a Bizottság és az Európai Központi Bank megállapodott abban, hogy együttműködnek a digitális euró kialakításával kapcsolatos különböző alternatívák és a releváns szabályozási vonatkozások elemzése terén. A digitális euró a központi banki pénz digitális formája, amely nagyobb választékot kínálna a fogyasztók és a vállalkozások számára. A digitális euró kiegészítené a készpénzt, amelynek továbbra is széles körben elérhetőnek és használhatónak kell maradnia. A digitális euró alkalmas az EU digitális pénzügyi és lakossági pénzforgalmi stratégiáinak támogatására, mivel kiegészítő, innovatív és biztonságos fizetési eszközként szolgálhat. A digitális euró fokozhatja az euró nemzetközi szerepét is, és támogathatja az EU nyitott stratégiai autonómiáját. Júliusban a Bizottság üdvözölte az EKB azon döntését, hogy megkezdi a digitális euró létrehozásának vizsgálatát. A két évig tartó vizsgálati szakaszban megvizsgálják a kialakítási lehetőségeket és felhasználói igényeket, valamint azt, hogy a digitális eurót használva hogyan lehet pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani. A Bizottság együttműködik az EKB-val a különböző lehetőségek és azok uniós szakpolitikai célkitűzésekkel való kölcsönhatásának vizsgálata terén.
A tőkepiaci unió elmélyítése
A tőkepiaci unióról szóló, novemberben elfogadott csomag fontos eszköz a tartós növekedés előmozdításához és annak biztosításához, hogy az európai vállalatok elegendő forráshoz jussanak. A javaslatok célja, hogy a befektetők jobban hozzáférjenek a vállalati és kereskedési adatokhoz. Az intézkedések a hosszú távú befektetéseket is ösztönözni fogják, továbbá megkönnyítik és biztonságosabbá teszik majd a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazását. Összességében a javaslatok célja az uniós vállalkozások és a befektetők hatékonyabb összekapcsolása, a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása, a lakossági befektetők befektetési lehetőségeinek bővítése és az uniós tőkepiacok további integrálása.
A csomag a következő négy pillérből áll: az egységes európai hozzáférési pontra vonatkozó javaslat; az európai hosszú távú befektetési alap felülvizsgálata; az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv felülvizsgálata; valamint a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet felülvizsgálata, bevezetve az uniós összesítettadat-szolgáltatást.
Az egységes európai hozzáférési pontra vonatkozó javaslat növelné az uniós vállalatokkal és az uniós befektetési termékkel kapcsolatos információk láthatóságát és hozzáférhetőségét. Az ezen információkhoz való uniós szintű hozzáférés biztosítása révén kezelné az adatok tekintetében a tagállamok között mutatkozó eltéréseket, és ezáltal javítaná az intézményi és lakossági befektetők befektetési lehetőségeit. Ezáltal az uniós vállalatok számára könnyebben elérhetővé válna a finanszírozás, különösen a kisebb piacokon működő kisebb vállalkozások esetében. Az egységes hozzáférési ponton keresztül a vállalatok által a fenntarthatósággal kapcsolatban közzétett információk is elérhetővé válnak. Ez elősegíti a fenntartható beruházásokra való átállást, amely az európai zöld megállapodás egyik célkitűzése. Közös adattérként az egységes hozzáférési pont az EU digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiájának egyik sarokköve lesz.
Az európai hosszú távú befektetési alap felülvizsgálata megkönnyíti a szakmai és lakossági befektetők digitális vagy fenntartható projektekbe, illetve a kis- és középvállalkozások tulajdonviszonyt megtestesítő, hosszú távú eszközeibe történő befektetéseit, miközben magas szintű védelmet biztosít a lakossági befektetők számára.
Az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy javuljon a hatékonyság és az integráció az alternatív befektetési alapok piacain. A javaslat harmonizálja a vállalkozásoknak hitelt nyújtó alapokra vonatkozó szabályokat. Ez megkönnyíti a reálgazdaságnak történő hitelezést, miközben jobban védi a befektetőket, és biztosítja a pénzügyi stabilitást. A felülvizsgálat keretében pontosítják a hatáskör-átruházásra vonatkozó szabályokat is, amelyek lehetővé teszik az alapkezelők számára, hogy kiszervezés révén nem uniós országokból vonjanak be szakértelmet anélkül, hogy megzavarnák az uniós alapok globális sikeréhez hozzájáruló üzleti gyakorlatot. A felülvizsgálat biztosítani fogja az uniós felügyeletek közötti megfelelő tájékoztatást és koordinációt.
Az uniós kereskedési szabályok kiigazítása nagyobb átláthatóságot biztosít majd a tőkepiacokon. A kiigazításokkal kiegyenlítettebbé válnak a tőzsdék, illetve a befektetési bankok közötti versenyfeltételek. A felülvizsgálattal bevezetésre kerül az uniós összesítettadat-szolgáltatás is, amely hozzáférést biztosít a befektetők számára a részvényekkel, kötvényekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, közel valós idejű kereskedési adatokhoz, bármely uniós kereskedési helyszínen is forogjanak. Ez a szintű hozzáférés eddig néhány szakmai befektetőre korlátozódott. Az adatszolgáltatás révén a befektetők könnyebben tájékozódnak majd ezeken a nyilvános piacokon, továbbá átláthatóbbá és hatékonyabbá válik a részvényekkel, kötvényekkel és származtatott termékekkel folyó kereskedés. A tőzsdék – különösen a kisebb tőzsdék – igazságos arányban részesülnek az általuk szolgáltatott adatokból származó bevételekből.
Biztosítás
A biztosítók számos szempontból kritikus fontosságúak az EU gazdasága számára: hosszú távú finanszírozást nyújtanak a vállalkozásoknak, segítenek a megtakarításokat a pénzügyi piacokba és a reálgazdaságba irányítani, és létfontosságú védelmet nyújtanak a vállalkozások és a háztartások számára, beleértve a nyugdíjjövedelemre vonatkozó megoldásokat is.
Szeptemberben a Bizottság elfogadta az uniós biztosítási szabályok (Szolvencia II) átfogó felülvizsgálatát. Az alapvető cél annak biztosítása, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók folytassák befektetési tevékenységüket az EU-ban, és hogy támogassák az EU politikai prioritásait, különösen a világjárvány utáni helyreállítás finanszírozása, a tőkepiaci unió kiteljesítése és az európai zöld megállapodás végrehajtását szolgáló finanszírozási források becsatornázása révén. A felülvizsgálat a jelenlegi szabályok hiányosságait is korrigálja, és reziliensebbé teszi a biztosítási és viszontbiztosítási ágazatot annak érdekében, hogy képes legyen átvészelni a jövőbeli válságokat és jobban megvédeni a szerződőket.
Banki csomag
Októberben a Bizottság elfogadta az uniós banki szabályok felülvizsgálatát, véglegesítve a Bázel III megállapodás végrehajtását az EU-ban. A felülvizsgálat a tőkekövetelmény-irányelv módosítására irányuló jogalkotási javaslatból, a tőkekövetelmény-rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatból, valamint a tőkekövetelmény-rendeletnek a szanálás területén történő módosítására irányuló külön jogalkotási javaslatból állt.
Az új szabályok biztosítani fogják, hogy az uniós bankok reziliensebbé váljanak a potenciális jövőbeli gazdasági sokkhatásokkal szemben, miközben továbbra is hozzájárulnak az Unió Covid19-világjárványból való kilábalásához és a klímasemlegességre való átálláshoz.
Bázel III: a belső modellekre vonatkozó új szabályok
Új korlát bevezetése annak biztosítása érdekében, hogy a bankok ne becsüljék alá a kockázatokat saját számítási modelljeik használata során
Hatékonyabb felügyelet
A felügyeleti hatóságok erőteljesebb eszközökkel rendelkeznek majd az uniós bankok, köztük az összetett bankcsoportok felügyelete terén. Minimumkövetelmények kerülnek bevezetésre a nem uniós országbeli bankok EU-ban található fiókjainak felügyeletére vonatkozóan.
Fenntarthatóság
A bankoknak üzleti tevékenységük irányítása során figyelembe kell venniük a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat.
Méltányos, egyszerű és korszerű adóztatás és vámügyintézés
Májusban a Bizottság közleményt terjesztett elő a 21. század társasági adózásáról. Ez egy sor olyan intézkedést jelentett be, amelyek célja az adózás igazságosságának és átláthatóságának javítása, valamint a vállalkozások adóztatásának uniós rendszerére vonatkozó hosszú távú jövőkép kialakítása. A cél a vállalkozások olyan adózási környezetének kialakítása, amely támogatja a fellendülést, a fenntartható növekedést és a beruházásokat. Ezzel egyidejűleg a Bizottság jelentős szerepet vállalt a társasági adó reformjáról szóló nemzetközi megbeszéléseken, amely végső soron azt hivatott biztosítani, hogy minden vállalat tisztességesen adózzon, függetlenül attól, hogy hol folytat üzleti tevékenységet. E megbeszélések eredményeként 136 joghatóság elfogadta a nemzetközi adóreformról szóló történelmi jelentőségű megállapodást, amelyet a G20-ak pénzügyminiszterei júliusban hagytak jóvá.
A Bizottság által 2021 decemberében elfogadott jogalkotási javaslat célja különösen a nemzetközi megállapodás második pilléreként ismert, a multinacionális vállalatok minimális tényleges adómértékéről szóló nemzetközi megállapodás gyors átültetése az EU-ban. A javaslat meghatározza, hogy a 15%-os effektív adókulcs elvét hogyan fogják megfelelően és következetesen alkalmazni a gyakorlatban az EU-n belül.
A Bizottság decemberben egy új kezdeményezést is elfogadott a fedőszervezetek helytelen adózási célokra történő visszaélésszerű felhasználása elleni küzdelem érdekében. A javaslat arra irányul, hogy az Európai Unióban működő, gazdasági tevékenységet egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben folytató jogalanyok ne részesülhessenek adókedvezményekben, és ne rójanak pénzügyi terhet az adófizetőkre.
2020-ban az e-kereskedelem teljes forgalma az EU-ban 757 milliárd euróra nőtt, ami az előző évi 690 milliárd euróhoz képest 10%-os növekedést jelent. 2020 kivételes év volt, amelyet a Covid19-világjárvány és abból következően az elektronikus kereskedelemnek a társadalom és a gazdaság számára egyaránt fontos szerepe jellemzett. 2021 júliusában új héaszabályok léptek hatályba az online vásárlásra vonatkozóan. A szabályok célja a határokon átnyúló e-kereskedelemre vonatkozó eljárások egyszerűsítése, valamint az uniós és nem uniós vállalatok és platformok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása. Emellett nagyobb átláthatóságot biztosítanak az online vásárlók számára az EU-ban az árképzés és a fogyasztók választási lehetőségei tekintetében.
2021-ben az új 2. generációs importellenőrzési rendszerrel jelentősen megerősítették a vámuniót a biztonsági és védelmi fenyegetésekkel szemben. Ez a rendszer lehetővé teszi a vámigazgatási szervek számára, hogy hatékonyabban lépjenek fel az illegális áruforgalommal szemben az EU külső határain, és kezeljék az e-kereskedelmi forgalomban az EU-ba belépő nem biztonságos áruk növekvő kockázatát.
Tisztességes verseny
Az élénk verseny reziliensebbé teszi az EU gazdaságát, mivel ösztönzi a piaci szereplőket az innovációra, a beruházásokra és versenyképességük növelésére. Összefonódási, állami támogatási és antitröszt-határozataival a Bizottság megvédi a fogyasztókat a tisztességtelen üzleti gyakorlatoktól, és tisztességes árakon biztosítja számukra a minőségi és innovatív termékek lehető legszélesebb választékához való hozzáférést. Példaként említhető, hogy az Európai Bizottság óvatos becslései szerint az EU-ban a kartelltilalmakból és összefonódással kapcsolatos beavatkozásokból eredően a fogyasztók évente 14 és 23,3 milliárd euró közé tehető összeget takarítanak meg.
Az uniós versenyszabályok határozott és egyenlő érvényesítése előmozdítja az Európai Unión belüli kohéziót és a piaci szereplők közötti egyenlő bánásmódot, ami elősegíti a növekedést és a foglalkoztatást. 2021-ben a Bizottság továbbra is érvényesítette a versenyszabályokat valamennyi piacon. A változásokra való felkészülés jegyében fokozta a versenypolitikai eszközök folyamatban lévő felülvizsgálatát is. Mindenekelőtt az éghajlatpolitikai, az energetikai és a környezetvédelmi új állami támogatási iránymutatások voltak e folyamat jelentős eredményei 2021-ben, amelyek révén – a Bizottság szakpolitikai célkitűzéseivel összhangban – tovább fokozható a gazdaság zöldítése.
Az új kihívásokra felkészült versenypolitikáról szóló közlemény által meghatározott munka célja a gazdaság további támogatása a világjárvánnyal összefüggésben (lásd még az 1. fejezetet); a helyreállítás felgyorsítása; valamint a zöld és a digitális átállás, továbbá a reziliensebb egységes piac előmozdítása.
A méltányos és szociális Európa megvalósítása
Inkluzív gazdaság
A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv
Az Európai Bizottság márciusban egy konkrét kezdeményezéseket tartalmazó cselekvési tervet terjesztett elő a szociális jogok európai pillérében kijelölt 20 alapelv megvalósítása céljából. Egy széles körű, több mint 1000 beérkezett írásbeli észrevételt számláló nyilvános konzultáció alapján három kiemelt célt javasolt az EU-nak a 2030-ig tartó időszakra. E célok: legalább 78%-os foglalkoztatottság a 20 és 64 közötti népesség körében; éves képzés a felnőtt népesség legalább 60%-a számára; legalább 15 millióval kevesebb szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő ember, köztük 5 millió gyermek. Az uniós vezetők a május 7-én és 8-án tartott portói szociális csúcstalálkozón jóváhagyták az új célokat. Ennek keretében az uniós vezetők, a szociális partnerek és a civil társadalom képviselői elkötelezték magukat a szociális jogok európai pillérének további végrehajtása mellett, kijelentve, hogy eljött az ideje a megvalósításnak.
Biztonságosabb és egészségesebb munkahelyek
Az EU júniusban elfogadta a 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretet, hogy jobb védelmet biztosítson a munkahelyi balesetekkel és megbetegedésekkel szemben munkavállalók milliói számára. E stratégiai keret azonosítja a legfontosabb kihívásokat, valamint célkitűzéseket és intézkedéseket határoz meg, amelyek a munkavállalók egészségének és biztonságának javítását fogják szolgálni az elkövetkező években. Emellett kitér a digitális és zöld átállás, az új munkavégzési formák és a Covid19-világjárvány nyomán a munkavállalók védelme terén felmerült változó igényekre is. A keret része ugyanakkor a hagyományos munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatok, mint például a munkahelyi balesetek vagy a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség további kezelése is. Támogatja a „zéró-elképzelés” megközelítést, amely a munkával összefüggő halálesetek Unióban történő felszámolására irányul.
A platform-munkavállalók védelme
Az Unióban mintegy 28 millió ember digitális munkaplatformokon keresztül dolgozik és szerzi jövedelmét. Az utóbbi 5 évben a platformgazdaság az ötszörösére növekedett. Decemberben a Bizottság intézkedéseket javasolt a platformalapon dolgozók munkakörülményeinek javítására. A javasolt irányelv a becslések szerint 1,7–4,1 millió ember munkavállalóvá való átsorolását eredményezné, akik ennek révén részesülhetnének a munkavállalókat megillető jogokban és szociális védelemben. A többiek továbbra is önfoglalkoztatónak minősülnének, és élvezhetnék az önfoglalkoztatással járó teljes autonómiát és védelmet nemzeti szinten. Az irányelv biztosítaná továbbá, hogy a platformalapú munkavégzés során használt algoritmusokat mindenki jobban megértse, aki platformalapon vagy platformok képviselőin keresztül dolgozik, és hogy az algoritmusok minden esetben emberi ellenőrzés alatt álljanak.
Milyen előnyökkel járna a munkavállalónak történő minősítés?
Garantált pihenőidő és fizetett szabadság
Legalább a nemzeti vagy (adott esetben) ágazati minimálbér
Biztonság és egészségvédelem
Munkanélküliségi, betegségi és egészségügyi ellátás
Szülési, apasági és szülői szabadság
Nyugdíjjogosultság
Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások
Európai Munkaügyi Hatóság
Az Európai Munkaügyi Hatóság 2021 májusában kezdte meg a Bizottságtól független működését. A hatóság feladata, hogy elősegítse a munkavállalói mobilitásra és a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok tisztességes, egyszerű és hatékony végrehajtását, és megkönnyítse a magánszemélyek és a vállalkozások számára az egységes piac előnyeinek kihasználását.
A hajléktalanság elleni küzdelem
Az Európai Unió, a tagállamok és a civil társadalmi szervezetek első ízben fogtak össze a hajléktalanság Unión belüli felszámolása érdekében. Júniusban közösen elindították a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformját, amely arra hivatott, hogy párbeszédre ösztönözzön, elősegítse az egymástól való tanulást, javítsa az adatok és a nyomon követés minőségét, és megerősítse az együttműködést a hajléktalanság leküzdésén dolgozó szervezetek között. Az új platformról szóló júniusi lisszaboni nyilatkozat ambiciózus célokat tűz ki: hozzáférhető, biztonságos és megfelelő szükségszállás biztosítása mindenki számára; megfelelő lakhatási lehetőség biztosítása az intézményekből, például börtönből vagy kórházból elbocsátottak számára; a szükségszállásokon vagy átmeneti szállásokon való elhelyezésnek a feltétlenül szükséges időre történő korlátozása; valamint küzdelem a hajléktalanságon alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen. 2022-től a platformtevékenységek sorában elindul egy projekt, amely számba veszi a különböző uniós városokban élő hajléktalan személyeket, valamint kölcsönös tanulási célú rendezvényekre kerül sor a tényeken alapuló bevált gyakorlatok és az uniós finanszírozás felhasználásának azonosítása és előmozdítása érdekében.
Új lehetőségek teremtése az ifjúság számára
2021 decemberében az ifjúsági munkanélküliségi ráta 14,9% volt az EU-ban, ami 2,75 millió 25 év alatti fiatalt jelent. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberben bejelentette az ALMA (a betűszó az angol Aim, Learn, Master, Achieve szavak kezdőbetűiből tevődik össze, melyek jelentése: tűzz célt magad elé, tanulj, fejleszd készségeidet, érvényesülj!) elnevezésű új kezdeményezést azon fiatalok fokozott uniós támogatása céljából, akik nem állnak semmiféle munkaviszonyban, nem részesülnek oktatásban vagy képzésben, és képesítés hiányában, fogyatékosságuk miatt vagy migrációs hátterükből adódóan hátrányos helyzetben vannak. Az ALMA hozzásegíti őket ahhoz, hogy megvessék a lábukat a munkaerőpiacon, amihez a fiataloknak saját tagállamukban személyre szabott tanácsadást és képzést biztosít, és ezt egy másik tagállamban történő szakmai gyakorlattal ötvözi. A cél egyrészt a fiatalok készségeinek, ismereteinek és tapasztalatainak növelése; másrészt lehetőség biztosítása számukra ahhoz, hogy Európa-szerte új kapcsolatokra tegyenek szert, amelyekre másképp nem lett volna módjuk; végül pedig munkaerőpiacra jutásuk elősegítése. Az ALMA végrehajtására az Európai Szociális Alap Plusz keretében kerül sor, 15 millió EUR becsült éves költségvetéssel.
A Bizottság áprilisban indította útjára az Európai Szolidaritási Testület 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó új programját. A program a maga több mint 1 milliárd eurós költségvetésével mintegy 275 000 fiatalnak kínál lehetőséget arra, hogy önkéntes munka vagy saját szolidaritási projektek létrehozása révén segítsen megbirkózni a társadalmi és humanitárius kihívásokkal. A testületi projektek tematikus fókuszának köszönhetően a program olyan átfogó uniós politikai prioritásokat támogat, mint a zöld és digitális átállás, a fiatalok bevonása a demokratikus folyamatokba és ez irányú, valamint polgári szerepvállalása.
Szeptemberben a Bizottság elindította az új Erasmus+ online alkalmazást, amely egyablakos ügyintézési pontként minden olyan információt hozzáférhetővé tesz az Erasmus+ mobilitási programban részt vevő diákok számára, amelyre a külföldi tanuláshoz és tartózkodáshoz szükségük lehet. Elektronikus európai diákigazolványt biztosít a mobilitási programban résztvevőknek. Az Unió egészében érvényes kártyával a diákok biztonságosan és egyszerűen azonosíthatják magukat a felsőoktatási intézményekben és férhetnek hozzá a szolgáltatásokhoz. A kártya fontos lépése az európai oktatási térség megvalósulásának. Az Erasmus fiatal vállalkozóknak program 2021-ben nyitott Kanada, Dél-Korea és Tajvan felé is, így kitágult a külföldi vállalkozókkal való tapasztalatszerzés lehetőségének köre.
Ursula von der Leyen elnök szeptemberben bejelentette a Bizottság arra irányuló javaslatát is, hogy 2022 az ifjúság európai éve legyen. Arra kívánja ösztönözni ezzel az EU-t, a tagállamokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy a világjárványt követő időszakban kinyilvánítsák megbecsülésüket a fiatalok iránt, támogassák őket, és ösztönözzék szerepvállalásukat. Az ifjúság európai éve különösen is ösztönözni fogja a fiatalok részvételét és szerepvállalását valamennyi uniós politikában; előmozdítja személyes, társadalmi és szakmai fejlődésüket; valamint kiemeli a fiatalok előtt a zöld és digitális átállás révén feltáruló új perspektívákat.
Októberben a Bizottság megkezdte a DiscoverEU keretében biztosítandó 60 000 ingyenes vasúti utazási igazolvány kiosztását. A kezdeményezés lehetőséget ad a különböző háttérrel rendelkező 18 éves fiataloknak arra, hogy ellátogassanak más uniós országokba, megismerjenek más kultúrákat, új barátságokat kössenek, és felfedezzék európai identitásukat. Mivel a Covid19-világjárvány miatt 2020-ban nem biztosítottak utazási igazolványokat, 2021-ben a 19 évesek is részt vehettek a programban.
A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv
Decemberben a Bizottság cselekvési tervet terjesztett elő az európai szociális gazdaság fellendülésének elősegítésére, kihasználva annak gazdasági és munkahely-teremtési potenciálját. A cselekvési terv hozzá fog járulni mind a méltányos és inkluzív helyreállításhoz, mind pedig a zöld és digitális átálláshoz. A szociális gazdasági szervezetek elsődlegesen szociális és környezetvédelmi célokat szolgálnak, és nyereségük nagy részét visszaforgatják. Európában 2,8 millió szociális gazdasági szervezet működik, 13,6 millió foglalkoztatottal, különböző megoldásokat kínálva társadalmaink fő kihívásaira. Kellő ismertség és elismertség híján sok nehézséggel szembesülnek tevékenységeik fejlesztése és bővítése terén. Ahhoz, hogy növekedni tudjanak, kibontakozhassanak és még nagyobb társadalmi hatást érjenek el, több és jobb támogatásra van szükségük. A cselekvési terv meg kívánja könnyíteni a szociális gazdasági szervezetek alapítását és növekedését.
Tudás- és készségfejlesztés
Az EU-ban egyre többeknek kell frissíteniük tudásukat, készségeiket és kompetenciájukat annak érdekében, hogy áthidalják a formális oktatás és a gyorsan változó tudásalapú társadalom és munkaerőpiac igényei közötti szakadékot. A Bizottság decemberben az európai készségfejlesztési programban és az európai oktatási térségről szóló 2020. évi közleményben bejelentetteknek megfelelően tanácsi ajánlásokat terjesztett elő az egyéni tanulási számlákról és a mikrotanúsítványokról.
Az egyéni tanulási számlák egyéni képzési jogosultságokat tartalmaznak. A javaslat célja a felnőttek alacsony szintű képzési részvételének megoldása, a készséghiány csökkentése, valamint a versenyképes gazdasághoz és a társadalmi méltányossághoz való hozzájárulás. Ennek érdekében a javasolt ajánlás a képzésre jelentkezni kívánók előtt álló főbb akadályokat (motiváció, idő és finanszírozás) kívánja kezelni, és e célból a szociális partnerekkel együtt arra kéri a tagállamokat, hogy:
- hozzanak létre egyéni tanulási számlákat és biztosítsanak képzési jogosultságokat minden munkaképes korú felnőtt számára;
- hozzák létre az egyéni tanulási számlákból finanszírozható képzések jegyzékét, és tegyék hozzáférhetővé egy digitális nyilvántartáson keresztül;
- biztosítsanak lehetőséget pályaorientációs tanácsadásra és a korábban elsajátított készségek érvényesítésére, valamint fizetett képzési szabadságra.
A mikrotanúsítványok a rövid távú tanulási tapasztalat (p. rövid tanfolyam vagy képzés) keretében elsajátított tanulási eredményeket igazolják. Rugalmas és célzott módon segítik az embereket abban, hogy fejlesszék a személyes és szakmai fejlődésükhöz szükséges ismereteket, készségeket és kompetenciákat. A bizottsági javaslat célja, hogy a mikrotanúsítványok intézményeken, vállalkozásokon, ágazatokon és határokon átívelően működjenek. A cél, hogy a mikrotanúsítványok jó minőségűek legyenek, átlátható módon adják ki őket, és bizalmat keltsenek az iránt, amit tanúsítanak.
Számos uniós forrás létezik a készségfejlesztésére irányuló intézkedések végrehajtásának támogatására, ideértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt is (lásd az 1. fejezetet). Az Európai Szociális Alap Plusz az emberekbe való befektetés legfőbb uniós eszköze. A 2021 és 2027 közötti időszakra tekintve összesen mintegy 99 milliárd eurós költségvetéssel támogatja a magas színvonalú és fenntartható foglalkoztatást, oktatást és képzést.
Az alap célja továbbá a megfelelő és tisztességes szociális védelem garantálása, a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem, valamint a munkakörülmények javítása. 2021–2027-re a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap az Európai Szociális Alap Plusz részét fogja képezni.
A 2021–2027 közötti időszakra szóló új Erasmus+ program márciusban indult. A 26,2 milliárd euróból gazdálkodó és az uniós külső eszközökből kb. 2,2 milliárd euróval kiegészített átdolgozott program 10 millió, különböző korú és hátterű európai részvételét finanszírozza tanulmányi mobilitási és határokon átnyúló együttműködési projektekben. Az európai oktatási térség alapelveinek megfelelően a programban erőteljesebben jelentkezik az esélyegyenlőség dimenziója, csakúgy mint a zöld és digitális átállás támogatása.
Kutatás, innováció és az Európai Kutatási Térség
Novemberben valamennyi tagállam megállapodott az európai kutatási és innovációs paktumról és az Európai Kutatási Térség irányításáról, amely prioritásokat és egyszerűsített irányítási keretet határoz meg a terület számára, beleértve a 2022–2024-es időszakra szóló szakpolitikai menetrendet is. Ez elő fogja segíteni a regionális, nemzeti és uniós kutatási és innovációs stratégiák és beruházások jobb összehangolását. A tagállamok az érdekelt felekkel konzultálva az Európai Kutatási Térségre vonatkozó közös szakpolitikai menetrendnek megfelelően határozzák meg és követik nyomon az előrehaladást. Az érintett területek köre a kutatási és innovációs értékektől és elvektől a stratégiailag legfontosabb területekbe, így például a kutatási infrastruktúrába történő beruházásig terjed. A Bizottság támogatni fogja a hosszú távú kutatási és innovációs beruházások és szakpolitikai reformok biztosítására irányuló közös fellépéseket.
Egyenlőségközpontú Unió
Egyenlő munkáért egyenlő bért
A bérek átláthatóságára vonatkozó új intézkedések célja, hogy egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért a nők és a férfiak egyenlő bért kapjanak az EU-ban. A Bizottság márciusban elfogadott javaslata olyan intézkedéseket határoz meg, mint például az álláskeresők bérekkel kapcsolatos tájékoztatása, az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalók bérszintjének megismeréséhez való jog, valamint a nagyvállalatok nemek közötti bérszakadékkal kapcsolatos jelentéstételi és értékelési kötelezettségei. Ezen túlmenően a munkáltatók nem kérhetnek információt a hozzájuk jelentkezőktől korábbi bérükre vonatkozóan, elejét véve annak, hogy a bérszakadék a munkahelyváltás ellenére fennmaradjon. A javaslat célja továbbá a munkavállalók jogérvényesítési eszközeinek megerősítése és a jogorvoslat megkönnyítése, például a bérdiszkrimináció miatti kártérítéshez való jog megerősítése.
Az EU-ban a férfiakat és a nőket
1957
óta illeti meg az egyenlő díjazáshoz való jog.
A nemek közötti bérkülönbség mértéke
14%.
A nemek között a nyugdíjak terén fennálló egyenlőtlenség
30%-os.
A gyermekek jogai
Ahhoz, hogy az EU felkészült legyen az európaiak következő generációjára, a Bizottság 2021-ben javaslatot tett egy új, átfogó uniós gyermekjogi stratégiára és egy európai gyermekgaranciára. E jelentős szakpolitikai kezdeményezések erősíteni fogják valamennyi gyermek védelmét, és segíteni fogják őket jogaik gyakorlásában. Mindkét kezdeményezéshez széles körű konzultációkra került sor a polgárokkal, az érdekelt felekkel és ami a legfontosabb, több mint 10 000 gyermekkel, azzal az eltökélt szándékkal, hogy a gyermekeket az uniós politikai döntéshozatal középpontjába helyezzék. A stratégia könnyen olvasható változatban is megjelent a különböző életkorú és olvasási készséggel bíró gyermekek számára.
Az EU gyermekjogi stratégiája azon a kulcsfontosságú elven alapul, hogy a gyermekeknek egyforma jogokat és megkülönböztetéstől mentes életet kell biztosítani az Európai Unióban és a világon mindenütt. A stratégia célja, hogy a gyermekek jogai a vonatkozó uniós és nemzeti szakpolitikákon átívelően általánosan érvényesüljenek. Ennek részeként az alábbi hat tematikus területre kiterjedő nyomonkövetési intézkedéseket tartalmaz:
- a gyermekek aktív polgárokká és a demokratikus társadalmak aktív tagjaivá válásának elősegítése;
- küzdelem a gyermekszegénység ellen, valamint a társadalmi-gazdasági integráció, az egészség és az oktatás előmozdítása;
- küzdelem a gyermekekkel szembeni erőszak valamennyi formája ellen és a gyermekek védelmének biztosítása;
- a gyermekbarát igazságszolgáltatás megerősítése;
- a gyermekek támogatása és védelme a digitális átállás korában; valamint
- az EU gyermekjogokkal kapcsolatos munkájának fokozása külpolitikai fellépései keretében.
A stratégia ténylegesen megerősíti továbbá az EU központi szerepét a gyermekek jogainak globális szintű előmozdításában és védelmében.
A stratégia egyetlen átfogó és koherens keretbe foglalja mindazokat az új és meglévő uniós jogalkotási, szakpolitikai és finanszírozási eszközöket, amelyek hozzájárulnak a gyermekek jogainak védelméhez és előmozdításához. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy fellép e téren, és 2021-ben elfogadja az európai gyermekgaranciát, 2022-ben pedig az aktualizált gyermekbarát internet európai stratégiáját.
A márciusban előterjesztett európai gyermekgarancia annak biztosítására irányul, hogy az EU-ban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek hozzáférjenek azon kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz, melyek az esélyegyenlőség előmozdításának zálogai. Idetartozik a kora gyermekkori nevelés és gondozás; az oktatás és a tanórán kívüli tevékenységek; a napi legalább egy egészséges étkezés minden tanítási napon; az egészségügyi ellátás; valamint az egészséges élelmiszerekhez és a megfelelő lakhatáshoz való hozzáférés. A Tanács mindössze 3 hónap leforgása alatt elfogadta az ajánlást, és a tagállamok a gyermekgaranciáért felelős nemzeti koordinátorokat neveztek ki a garancia végrehajtásának felügyeletére. A tagállamoknak 2022 márciusáig kell benyújtaniuk nemzeti terveiket.
A rasszizmus elleni küzdelem
Májusban az Európai Bizottság kinevezte a rasszizmus elleni küzdelemmel foglalkozó első koordinátorát, a 2020-ban elfogadott rasszizmus elleni uniós cselekvési terv egyik fontos kötelezettségvállalását megvalósítva. A koordinátor együttműködik az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal, a civil társadalmi szervezetekkel és a tudományos körökkel a rasszizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos szakpolitikai válaszok megerősítése érdekében. Szoros kapcsolatban áll ezenfelül a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyekkel, és közvetíti a Bizottság felé aggályaikat. A koordinátor a Bizottság szervezeti egységeivel karöltve fellép a rasszizmus ellen különböző foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi és lakhatási szakpolitikai eszközök révén, illetve olyan finanszírozási programoknak köszönhetően, mint a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program és az Európai Szociális Alap Plusz.
A rasszizmus elleni átfogó küzdelem érdekében a Bizottság 2021-ben a tagállamokkal, a civil társadalmi szervezetekkel és az egyenlőséggel foglalkozó szervekkel együttműködve támogatta a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni nemzeti cselekvési tervek kidolgozását, valamint megerősítette a koordinátornak az EU rasszizmus elleni cselekvési tervének végrehajtásában betöltött szerepét.
Ezzel összefüggésben megalakult egy külön almunkacsoport, amely a tagállamokkal együttműködve a cselekvési terv nemzeti végrehajtására összpontosít. A Bizottság március 19-én összehívott egy rasszizmus elleni európai csúcstalálkozót. A rendezvény társházigazdája az Európai Unió Tanácsának portugál elnöksége, valamint az Európai Parlament rasszizmus elleni küzdelemmel és sokszínűséggel foglalkozó közös munkacsoportja volt.
A romák egyenlősége, társadalmi befogadása és részvétele
A romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről szóló, márciusban elfogadott tanácsi ajánlás átfogó intézkedéseket fogalmaz meg a következők kapcsán: a hátrányos megkülönböztetés és a cigányellenesség elleni küzdelem; a társadalmi befogadás előmozdítása; a részvétel és az aktív polgári szerepvállalás támogatása; valamint a minőségi oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a lakhatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. Ezek az intézkedések a romákkal szembeni strukturális megkülönböztetés többféle formája elleni küzdelemtől a romák a helyi és regionális közintézményekben való foglalkoztatásának biztosításáig sok területet felölelnek.
Az ajánlás beleágyazódik a romák egyenlőségének Unió-szerte történő előmozdítását célzó, 10 évre szóló stratégiai keretbe, és nagyobb hangsúlyt helyez a partnerségekre és az intézményi kapacitásra, a civil társadalom és a közösségfejlesztés támogatására, a források jobb felhasználására és a megerősített nyomon követésre. Az EU rasszizmus elleni csúcstalálkozójának és a romák társadalmi befogadásával foglalkozó szeptemberi 14. Európai Roma Platformnak a cigányellenesség – mint a rasszizmus sajátos formája – elleni küzdelem volt a témája.
Az LMBTIQ-személyek egyenlősége
2020 novemberében a Bizottság elfogadta az LMBTIQ-személyek egyenlőségére vonatkozó stratégiát (2020–2025), amely meghatározza a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer személyek egyenlőségének előmozdítására irányuló fő célkitűzéseket és kezdeményezéseket. A Bizottság azóta a megkülönböztetésmentességgel, az egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport keretében létrehozta az LMBTIQ-személyek egyenlőségével foglalkozó almunkacsoportot, hogy támogassa és nyomon kövesse a tagállamokban elért eredményeket, beleértve az LMBTIQ-személyek egyenlőségére vonatkozó nemzeti cselekvési tervek kidolgozását is.
Júliusban a Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország és Lengyelország ellen az esélyegyenlőség és az alapvető jogok kapcsán. A Magyarországgal kapcsolatos ügyek egyike egy nemrég elfogadott jogszabályhoz kötődik, amely különösen a 18 év alatti személyek esetében tiltja vagy korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születéskori nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy ábrázolják, egy másik pedig az LMBTIQ-vonatkozású gyermekkönyvekben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozatot vizsgálja. Mivel a Bizottság aggályai nem oszlottak el, december 2-án úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, két hónapot biztosítva számára a válaszadásra és a helyzet orvoslására. Ennek elmaradása esetén a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti a tagállam ügyét.
Lengyelország esetében a Bizottság úgy találta, hogy a lengyel hatóságok nem adtak teljes körű és kielégítő választ a több lengyel régió és település által elfogadott, úgynevezett „LMBT-ideológiától mentes zónák” mibenlétével és hatásával kapcsolatos megkeresésére. A Bizottság 2021 végén értékelte a felszólító levelére Lengyelországtól kapott választ, mielőtt döntést hozott volna a következő lépésekről.
Az antiszemitizmus elleni küzdelem
Októberben a Bizottság elfogadta az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó első európai uniós stratégiát (2021–2030). Mivel az antiszemitizmus aggasztóan terjed, a stratégia egy sor intézkedést határoz meg, amelyek három pillér köré csoportosulnak: az antiszemitizmus mindennemű megnyilvánulási formájának megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem; a zsidó élet védelme és előmozdítása az Unión belül; valamint az oktatás, a kutatás és a holokausztról való megemlékezés előmozdítása. A tagállamok kötelezettséget vállaltak az antiszemitizmus valamennyi formájának megelőzésére és leküzdésére, ami történhet nemzeti stratégiák vagy a rasszizmus, az idegengyűlölet, a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség megelőzését célzó cselekvési tervek keretében.
Az antiszemitizmus napjainkban számos – régi és új – formában van jelen, kezdve az online gyűlöletbeszédtől, a gyűlölet-bűncselekményektől és a zsidó emberek, vagyontárgyaik és intézményeik elleni támadásoktól a temetők és emlékművek megszentségtelenítéséig.
- Az Unióban élők fele problémának látja az antiszemitizmust.
- Tíz zsidó emberből kilenc (89%) úgy véli, hogy tagállamában nőtt az antiszemitizmus.
- A zsidó emberek 79%-a nem jelezte egy szervezet felé sem az őt ért legsúlyosabb antiszemita incidenst.
- A zsidó emberek az online terjedő, rosszindulatú kijelentések egyik fő célpontjai. A vizsgált platformtól függően az ilyen kijelentések 6,3–27%-ának célpontjában ők állnak.
A gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem
Decemberben a Bizottság hivatalosan felkérte a Tanácsot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott, uniós dimenziójú bűncselekmények listájára vegye fel a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket. A rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló kerethatározat csak bizonyos – például faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti, nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló – rasszista és idegengyűlölő gyűlöletbeszédek és gyűlölet-bűncselekmények bűncselekménnyé nyilvánítását írja elő. A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények egyéb, például nemen, szexuális irányultságon, életkoron és fogyatékosságon alapuló formáinak bűncselekménnyé nyilvánítása tagállamonként eltérő. Az uniós dimenziójú bűncselekmények listájának kibővítésére vonatkozó tanácsi határozat lehetővé teszi a jövőben a Bizottság számára, hogy minimumszabályokra tegyen javaslatot a rasszizmustól és idegengyűlölettől eltérő alapon elkövetett gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények bűncselekménnyé nyilvánítására vonatkozóan.
A Bizottság folytatja a kerethatározat megfelelő átültetésének és végrehajtásának biztosítására irányuló munkáját, és e célból párbeszédet folytat a nemzeti hatóságokkal, és szükség esetén kötelezettségszegési eljárásokat indít. 2020-ban és 2021-ben a Bizottság 13 tagállammal szemben indított eljárást.
A Bizottság folytatja a rasszista és idegengyűlölő gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd elleni küzdelemre irányuló szakpolitikai munkáját, és a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű csoport keretében iránymutatást ad a nemzeti hatóságoknak és a civil társadalmi szervezeteknek, és megosztja velük a bevált gyakorlatokat. A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság júniusban bejelentette egy új hálózati oldal, a LinkedIn részvételét. Októberben az intézmény közzétette a magatartási kódex végrehajtásáról szóló éves értékelés eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy az eredmények továbbra is pozitívak, az előrelépés azonban lassult.
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia
Az Európai Unióban körülbelül 87 millió ember él valamilyen fogyatékossággal. Minden embernek elidegeníthetetlen joga a korlátok nélküli élet, és a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítani kell az esélyegyenlőséget, az egyenrangú társadalmi részvételt, valamint a megkülönböztetéstől és erőszaktól mentességet.
A fogyatékossággal élő személyek 50,8%-a dolgozik, szemben a fogyatékossággal nem rendelkezők 75%-ával.
A fogyatékossággal élő személyek 28,4%-a van kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának, míg a fogyatékossággal nem rendelkezők esetében ez az arány 17,8%.
A fogyatékossággal élő személyek csupán 29,4%-a szerez felsőfokú végzettséget, szemben a fogyatékossággal nem rendelkezők 43,8%-ával.
A fogyatékossággal élő személyek 52%-a érzi úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés éri.
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló uniós stratégia (2021–2030), amelyet márciusban fogadtak el, és könnyen olvasható változatban is elérhető, a teljes körű társadalmi részvétel megvalósítását célozza. A 10 évre szóló stratégia azon sokrétű kihívásokkal foglakozik, amelyekkel a fogyatékossággal élő személyek szembesülnek. Olyan intézkedéseket határoz meg, melyekkel javítható az egyenlőség a mindennapi élet valamennyi területén, például tisztességes életminőség és önálló életvitel biztosítható, és teljeskörűen gyakorolhatóak olyan emberi és uniós jogok, mint pl. a szabad mozgás és a szavazati jog. A stratégia emellett előmozdítja a munkához, az igazságszolgáltatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a kultúrához, a sporthoz és a turizmushoz való egyenlő hozzáférést, egyben a megkülönböztetés minden formájával szembeni védelmet.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított alapvető jogok védelme és előmozdítása
Decemberben a Bizottság elfogadta az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló 2021. évi éves jelentését, amelynek fókuszában az alapvető jogok digitális korban való védelme állt. A Bizottság emellett figyelemfelhívó kampányt indított az egyének Chartában meghatározott jogairól, valamint arról, hogy hová fordulhatnak segítségért jogaik sérelme esetén. A Bizottság új pályázati felhívást hirdetett a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programban rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása érdekében. Az 51 millió eurós költségvetésű pályázati felhívás az Unióban működő civil társadalmi szervezetek alapvető jogok és értékek védelmére és előmozdítására irányuló munkájának támogatására irányul. A jelentés és a pályázati felhívás a Bizottság által 2020-ban meghirdetett, az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégiához kapcsolódnak.
A népesség elöregedése és demográfia
Európa mélyreható demográfiai változásokon ment és megy továbbra is keresztül. Az elmúlt öt évtizedben a születéskor várható élettartam körülbelül 10 évvel nőtt mind a férfiak, mind a nők esetében. A szakpolitikák feladata, hogy előre jelezzék és kezeljék ezt a társadalmaink és életmódunk átalakításával járó tendenciát. Januárban a Bizottság közzétette az idősödésről szóló zöld könyvet, nyilvános vitát indítva az idősödő népesség előtt álló lehetőségekről és kihívásokról. A dokumentum életciklus-alapú szemléletet követ, amely figyelembe veszi az idősödés valamennyi generációnál megfigyelhető egyetemes hatását, és célja, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a jóléti rendszereinket érintő fenntartható megoldások, valamint a nemzedékek közötti szolidaritás és felelősségvállalás között.
Áprilisban a Bizottság bemutatta a „Demográfiai Atlasz” elnevezésű interaktív online eszközt, mellyel nyomon követhetők és értékelhetők az uniós, illetve nemzeti és helyi szinten megfigyelhető demográfiai tendenciák. Az eszköz révén elérhetők az Eurostat hivatalos statisztikái és előrejelzései, valamint a Bizottság Közös Kutatóközpontjának legfrissebb adatai. Az eszköz emellett lehetőséget nyújt arra, hogy adatállományokat lehessen lehívni egyes témakörökkel kapcsolatban, amelyek számos demográfiai információt szolgáltatnak, és segítenek abban, hogy a demográfiai elemzés az uniós szakpolitikai döntéshozatal középpontjába kerüljön. A Tanács és a Bizottság júniusban jelentést tett közzé a tartós ápolás-gondozásról és a nyugdíjak megfelelőségéről, amelyekben képet adott arról, hogy hogyan fog alakulni az elkövetkező évtizedekben az idősek jólléte az EU-ban. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az esetlegesen tartós ápolás-gondozásra szorulók száma a 27 uniós tagállamban a 2019. évi 30,8 millióról 38,1 millióra emelkedhet 2050-re, míg a tartós ápolás-gondozásra fordított uniós kiadások a GDP 1,7%-áról (2019) várhatóan a GDP 2,5%-ára (2050) fognak növekedni.
Az európai érdekek és értékek előmozdítása a világban
Az EU mint multilaterális partner
A Covid19-világjárvány is bizonyíték arra, hogy „a saját országom mindenekelőtt” megközelítés nem működik. Az Európai Unió ezért hisz abban, hogy többoldalú megközelítést kell alkalmazni az emberiség előtt álló közös kihívások és problémák kezelésére. Az EU a multilaterális szervezetekben, nemzetközi pénzügyi intézményekben és koalíciókban részt vevő globális partnerekkel is együttműködik annak érdekében, hogy jobb, egészségesebb és biztonságosabb életet teremtsen az emberek számára Európában és világszerte. A szabályokon alapuló nemzetközi rend támogatása nem pusztán vakhit kérdése az EU számára: a globális béke, stabilitás és a fenntartható fejlődés felé történő haladás eddigi leghosszabb időszakát köszönhetjük a multilateralizmusnak.
A legfontosabb többoldalú szervezetekben a közös nevező keresése helyett egyre inkább elharapódzik a vétózás és a nemzeti színtéren történő „pontszerzésre” törekvés. Ennek eredményeként az ENSZ Biztonsági Tanácsa blokkolva van, az Egészségügyi Világszervezet és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) politikáit pedig vitatják.
Az EU azt szeretné, sőt, elemi érdeke, hogy ezek a szervezetek sikeresek legyenek. Tekintettel a közvéleménynek a többoldalú együttműködés előnyeit övező növekvő szkepticizmusára, alapvető fontosságú annak bemutatása, hogy miért helyénvaló és szükséges továbbra is a nemzetközi partnerekkel, például az ENSZ-szel való együttműködés. Az EU ezért 2021-ben is támogatta az ENSZ főtitkárának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megreformálja és célja betöltésére alkalmassá tegye a multilaterális rendszert, és különösen A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtását.
2021-ben az EU és az ENSZ több mint 170 országban működött együtt
A válsághelyzetek megelőzése és legyőzése
A háború, a betegségek és a természeti katasztrófák kockázatának kitett emberek védelme
A nonproliferáció és leszerelés támogatása
Az éhezés és az alultápláltság felszámolása
Demokratikus és befogadó társadalmak kiépítése
Alapvető szolgáltatások nyújtása
A fenntartható gazdasági növekedés és a tisztességes munkalehetőségek előmozdítása
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem
A Covid19-világjárvány kezelése
Februárban az EU közös közleményben fogalmazta meg egy olyan multilaterális rendszerrel kapcsolatos elvárásait és törekvéseit, amely előmozdítja a kulcsfontosságú intézmények korszerűsítését, valamint támogatja új globális normák kidolgozását és együttműködési platformok létrehozását olyan területeken, mint az adózás, a digitális szféra és a mesterséges intelligencia.
Vezető szerep a többoldalú fórumokon
Az Európai Unió a nemzetközi együttműködés egyik fő hajtóereje. 2021-ben az ENSZ Glasgow-ban (Egyesült Királyság) rendezett COP26 éghajlatváltozási konferenciájára (lásd a 2. fejezetet) és a kínai Kunmingban tartott, biológiai sokféleséggel foglalkozó ENSZ-konferenciára készülve továbbra is ambiciózus fenntarthatósági célokat tűzött ki, és globális szinten vezető szerepet vállalt az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtásában.
Májusban az EU a G20-ak olasz elnökségével közösen Globális Egészségügyi Csúcstalálkozót szervezett, amelynek záróakkordjaként az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos globális fellépésekre az elkövetkező években irányadó elvekről szóló nyilatkozatot adtak ki. A G7-ek vezetőinek júniusi, Cornwallban (Egyesült Királyság) tartott csúcstalálkozóján a világjárványt követő globális helyreállítás kiemelt helyen szerepelt a napirenden, s ebben az EU vezető szerepet vállalt. A G7-ek vezetői 1 milliárd adag oltóanyagot ajánlottak fel az alacsony és közepes jövedelmű országoknak, és vállalták, hogy felgyorsítják az oltóanyagok gyártását és leszállítását világszerte.
A G20-ak októberi római csúcstalálkozóján a csoport vezetői jóváhagyták pénzügyminisztereik arra irányuló javaslatát, hogy a multinacionális vállalatokra legalább 15%-os globális minimális adókulcsot vezessenek be. Ez a megállapodás többévnyi tárgyalást követő fontos áttörést jelentett 136 ország és terület között. A megállapodás azt is biztosítani fogja, hogy a világ legjövedelmezőbb multinacionális vállalatai abban az országban fizessenek adót, ahol bevételt termelnek, és ne csak ott, ahol a székhelyük van.
Josep Borrell főképviselő június 28-án és 29-én részt vett a G20-ak olasz elnöksége alatt az olaszországi Materában megrendezett első személyes miniszteri találkozókon. Ezt követte a kül- és fejlesztési miniszterek együttes ülése, amelyen Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos vett részt. A külügyminiszterek megbeszélést folytattak a multilateralizmusról és a globális kormányzásról, valamint arról, hogy miként lehet együtt küzdeni a világjárvány ellen, és hogyan lehet a korábbinál jobb világot újjáépíteni. Megvitatták továbbá, hogy miként lehetne új lendületet adni a fenntartható fejődési céloknak, különösen Afrikában.
Béke és biztonság
A kihívásokkal teli globális környezetben az EU-nak fokoznia kell a konfliktusok megelőzésére, valamint a nemzetközi béke és biztonság megerősítésére irányuló képességét. Az új Európai Békekerettel az EU globális biztonságszolgáltatóként nagyobb felelősséget vállal. Az eszköz a közös biztonság- és védelempolitika keretébe tartozó katonai missziók és műveletek közös költségeit, valamint a partnereket katonai és védelmi ügyekben segítő támogatási intézkedéseket finanszírozza. A támogatás világszerte olyan partnerek javát szolgálhatja, amelyek jelentős biztonsági kihívásokkal néznek szembe, és amelyek támogatásáról az uniós tagállamok döntenek.
Az Európai Békekeret maximalizálni fogja a béke és biztonság területét érintő átfogó uniós külső fellépés hatását, eredményességét és fenntarthatóságát:
biztosítja, hogy az uniós finanszírozás megbízható és kiszámítható módon álljon rendelkezésre;
gyors válságelhárítást és sürgős segítségnyújtást tesz lehetővé;
hosszú távú kapacitásépítési támogatást nyújt az uniós partnerek számára.
Az Európai Békekeret hétéves időszakra (2021–2027) javasolt új, 5 milliárd euró értékű, az uniós költségvetésen kívüli alap, amely:
egységes eszközt teremt a közös kül- és biztonságpolitika keretébe tartozó katonai vagy védelmi vonatkozású fellépések finanszírozására;
az Athéné mechanizmus és az Afrikai Békekeret helyébe lép, és átveszi a korábban azok hatálya alá tartozó katonai és védelmi vonatkozású feladatokat.
Josep Borrell főképviselő a tagállamokkal együtt folytatta a stratégiai iránytű kidolgozására irányuló munkát. A program felvázolja a biztonság és védelem jövőképét a következő 5–10 évre, és konkrét javaslatokat terjeszt elő a különböző biztonsági és védelmi dimenziókat érintő uniós fellépésre, a válságkezeléstől és a rezilienciától a képességeken át a partnerségekig. A stratégiai iránytű első tervezetét a főképviselő 2021 novemberében terjesztette a tagállamok elé, és annak elfogadására várhatóan 2022 márciusában kerül sor.
Fejlesztés és humanitárius segítségnyújtás
Az EU és 27 tagállama 2020-ban jelentős mértékben, 66,8 milliárd euróra növelte a partnerországoknak nyújtott támogatást. Az EU a világ első számú donora, és a globális segítségnyújtás 46%-át biztosítja.
Az EU 2021-ben több mint 2,1 milliárd eurót különített el humanitárius segítségnyújtásra, többek között a Covid19-járványból eredő sürgős szükségletek kielégítésére. Az EU által szervezett humanitárius légi híd több mint 20 tonna humanitárius segélyt szállított Mozambikba, és több mint 177 tonnát Haitire az országban bekövetkezett pusztító földrengést követően.
Az EU életmentő segítséget nyújtott a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereknek a konfliktus sújtotta országokban, például Afganisztánban, Etiópiában és Jemenben. Az EU továbbra is támogatta Szírián belül a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket, valamint a Törökországban és a régió más országaiban tartózkodó szíriai menekülteket.
A humanitárius erőfeszítések előtt álló, példa nélküli kihívások kezelése érdekében a Bizottság márciusban megújított stratégiai kilátásokat fogadott el az EU globális humanitárius hatásának megerősítése és vezető szerepének fenntartása érdekében. Az EU humanitárius tevékenységéről szóló közlemény a következő kulcsfontosságú intézkedéseket javasolta az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében: a humanitárius segítségnyújtás felgyorsítása a humanitárius partnerek támogatása révén, többek között az „Európa együtt” megközelítés alkalmazásával létrehozott európai humanitárius reagálási kapacitás révén; a donorok körének bővítése Európán belül és kívül; valamint a válságok kiváltó okainak kezelése humanitárius segítségnyújtás révén, szoros együttműködésben a fejlesztési és béketeremtő szervezetekkel. Konkrét lépéseket javasolt annak érdekében, hogy a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása következetesen az EU külső tevékenységének középpontjába kerüljön, és terveket dolgozott ki az éghajlatváltozás drámai humanitárius hatásainak kezelésére.
2021 és 2027 között a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa 79,5 milliárd euró összegű finanszírozással – ebből 60,39 milliárd eurót földrajzi programokra szánva – támogatja az EU nem uniós országokkal folytatott együttműködését (kivéve az előcsatlakozási támogatásban részesülő kedvezményezetteket, valamint a tengerentúli országokat és területeket).
A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa lesz az EU fő finanszírozási eszköze a szegénység felszámolásához, valamint a fenntartható fejlődéshez, a jóléthez és a stabilitáshoz való hozzájárulás terén.
Több pénz az EU külső tevékenységére
Egyszerűbb: kevesebb eszköz, és az Európai Fejlesztési Alap beépül a költségvetésbe
Rugalmasság többéves időkereten belül, a változó körülményekre való reagálás érdekében
Nagyobb átláthatóság és demokratikus ellenőrzés
Az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása világszerte
A 2020 novemberében elfogadott, nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv arra összpontosít, hogy a nemek közötti egyenlőséget, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelését az EU külső tevékenységének egyik prioritásává tegye. 2025-re az új uniós kezdeményezések 85%-ának hozzá kell járulnia e célkitűzés eléréséhez.
A júliusi londoni (Egyesült Királyság) globális oktatási csúcstalálkozón az Európai Unió és tagállamai az „Európa együtt” kezdeményezés keretében 1,7 milliárd eurót ajánlottak fel a „Globális partnerség az oktatásért” program számára, hogy 90 országban és területen segítsék az oktatási rendszerek átalakítását és ezzel több mint egymilliárd gyermek oktatását. Ez a partnerséghez felajánlott legnagyobb hozzájárulás.
Decemberben Ursula von der Leyen elnök képviselte az Európai Bizottságot a demokráciáról szóló csúcstalálkozón, amelynek Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke volt a házigazdája. A csúcson a kormányok, a civil társadalom és a magánszektor vezetői találkoztak azzal a céllal, hogy pozitív menetrendet terjesszenek elő a demokratikus megújulásra vonatkozóan, és hogy kollektív fellépéssel kezeljék a demokráciákat jelenleg fenyegető legnagyobb veszélyeket. Szintén decemberben Ursula von der Leyen elnök bejelentette a Globális Európa emberi jogok és demokrácia új, 1,5 milliárd eurós programját.
Az EU 2021-ben alkalmazta először a 2020 decemberében elfogadott globális emberi jogi szankciórendszert. Szankciókat vezettek be Dél-Szudánból, Eritreából, Észak-Koreából, Kínából, Líbiából és Oroszországból származó személyekkel és szervezetekkel szemben, akik, illetve amelyek súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek a kínzástól és a bírósági eljárás nélküli kivégzésektől kezdve emberek erőszakos eltüntetésén, az önkényes letartóztatásokon vagy fogva tartásokon át egészen a kényszermunka szisztematikus alkalmazásáig.
A választási megfigyelés továbbra is jól mutatja, hogy az EU elkötelezett a demokratikus folyamatok támogatása iránt. 2021-ben a Covid19-járvány okozta korlátozások ellenére az EU hat választási megfigyelő missziót küldött Gambiába, Hondurasba, Irakba, Koszovóba (ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével), Venezuelába és Zambiába. Kisebb választási szakértői és nyomonkövetési missziókat küldtek több mint 10 országba, hogy elemezzék a választásokat, értékeljék a korábbi uniós ajánlások végrehajtása terén elért eredményeket, és segítsék a jövőbeli választási folyamatok feltételeinek javítását. Figyelembe véve a digitális technológiákból eredő, a demokráciát érintő új kihívásokat, innovatív elemeket vezettek be az uniós választási megfigyelésbe valamennyi választási folyamat online dimenziójának elemzése céljából. Ezenkívül a Bizottság elfogadta és nemzetközi szinten is előmozdítja az online kampányok megfigyelésére és a választási technológiák bevált gyakorlataira vonatkozó közös iránymutatásokat.
Az Északi-sarkvidék dimenziója
Októberben az EU aktualizálta az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politikáját, hogy az éghajlat-politikára és a környezetvédelemre, valamint a zöld munkahelyekre és az Északi-sarkvidéken folytatott nemzetközi együttműködés fokozására összpontosítson, ideértve az Európa által vezetett tudományos kezdeményezéseket is. Novemberben a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat Északi-sarkvidéki Fórumot és az őslakos népek közötti párbeszédet szervezett, hogy meghallgassák a régió lakosainak szükségleteit és kilátásait. Ez fokozza az EU északi-sarkvidéki szerepvállalását, és összhangba hozza azt az európai zöld megállapodás céljaival és az EU geopolitikai szerepével a világban. Az EU a jövőben is együtt fog működni partnereivel annak biztosítása érdekében, hogy az Északi-sarkvidék továbbra is olyan békés régió maradjon, ahol hatékony nemzetközi együttműködés folyik.
Óceánok
A 2021. évi nemzetközi óceánpolitikai irányítási fórumon az EU ismertette az óceánok fenntarthatóságára vonatkozó ajánlásait. A nemzetközi óceánpolitikai irányítás döntő szerepet játszik a biológiai sokféleség csökkenésének megállításában és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 2022-ben aktualizálja az EU nemzetközi óceánpolitikai irányítási menetrendjét annak biztosítása érdekében, hogy az továbbra is alkalmas maradjon célja betöltésére.
Áprilisban és szeptemberben Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos miniszteri találkozókat tartott, hogy ösztönözze a Déli-óceán új védett tengeri területeinek kijelöléséhez nyújtott támogatást. A találkozókra az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság októberi, 40. éves ülése előtt került sor, és a társszerzők intézkedéseinek koordinálására szolgáltak.
Global Gateway
Decemberben az EU elindította a Global Gateway elnevezésű új kezdeményezést, amelynek célja intelligens, tiszta és biztonságos összeköttetések kialakítása a digitális, az energetikai és a közlekedési ágazatban, valamint az egészségügyi, oktatási és kutatási rendszerek megerősítése az egész világon. A Covid19-világjárvány rávilágított a globális infrastruktúra hiányosságaira, amelyek hozzájárultak az ellátási láncok zavaraihoz, valamint az orvosi és egyéb áruk ebből következő szűkösségéhez, ami jelentős következményekkel járt mind az emberekre, mind a gazdaságra nézve. A zöld és digitális átállás ugyancsak további infrastrukturális fejlesztéseket tesz szükségessé. A Global Gateway fenntartható és jó minőségű infrastruktúrát fog kifejleszteni, miközben biztosítja a pénzügyi fenntarthatóságot az EU-tól, a tagállamoktól és az európai pénzügyi intézményektől („Európa együtt”) származó finanszírozással, valamint a magánszektor bevonásával. Célja, hogy 2021 és 2027 között összesen 300 milliárd euró összegű beruházást mozgósítson.
A fizikai infrastruktúra (például több optikai kábel) fejlesztését vállalkozásbarát kereskedelmi feltételek és szabályozási konvergencia egészítik ki a globális ellátórendszerben jelentkező akadályok csökkentése érdekében. A Global Gateway keretében megvalósuló valamennyi kiadást a demokratikus értékek, az egyenlő partnerségek, a jó kormányzás, a klímasemlegesség és a biztonság fogja vezérelni, az EU emberi jogokkal kapcsolatos külső tevékenységeinek elveivel, a fenntartható fejlődési célokkal és a Párizsi Megállapodás céljaival összhangban.
Kereskedelem
A kereskedelemről és foglalkoztatásról szóló 2021. évi bizottsági jelentés megállapította, hogy az uniós export több mint 38 millió munkahelyet támogat az EU-ban, ami 11 millióval több, mint egy évtizeddel ezelőtt. E munkahelyek a gazdaság egészéhez képest átlagosan 12%-kal magasabb fizetéssel járnak.
A Bizottság februárban nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitikára vonatkozó stratégiát terjesztett elő. Ez prioritásként kezeli a WTO nagyszabású reformját, melynek célja, hogy magában foglalja a következőket: a kereskedelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos globális kötelezettségvállalások; a digitális kereskedelemre vonatkozó új szabályok; megerősített szabályok a versenytorzulások kezelésére; valamint a kötelező erejű vitarendezési rendszer helyreállítása.
Az új stratégia arra is összpontosít, hogy megerősítse a kereskedelmi kapacitást a digitális és az éghajlatvédelmi átállás támogatása érdekében. Hozzá fog járulni az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez azáltal, hogy kereskedelmi megállapodásokon, az általános vámkedvezmény-rendszeren és a WTO-n belüli kötelezettségvállalásokon keresztül előmozdítja a zöld átállást. Emellett pedig felszámolja a digitális gazdaságban az indokolatlan kereskedelmi akadályokat annak érdekében, hogy kiaknázhassa a digitális technológiák nyújtotta előnyöket a kereskedelemben. Szövetségeinek – például a transzatlanti partnerségnek – a megerősítésével és a szomszédos országokra és Afrikára való nagyobb összpontosítással az EU jobban fogja tudni alakítani a globális változást.
Ezzel párhuzamosan az EU határozottabb megközelítést fogadott el kereskedelmi megállapodásainak végrehajtása és érvényesítése, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem, az uniós értékek és normák külföldön történő védelme, a kis- és középvállalkozásoknak az uniós kereskedelmi megállapodások kihasználásában való segítése, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos aggályok kezelése terén.
2021-ben az EU számos kiemelt WTO-tárgyaláson vett részt. A halászati támogatásokról szóló tárgyalás az egyetlen folyamatban lévő tárgyalás, amelyben valamennyi WTO-tag részt vesz, ezért ez rendkívül nagy jelentőségű. Ezzel párhuzamosan az EU javaslatot tett egy olyan kezdeményezésre, amely a szükségtelen exportkorlátozások csökkentése és az oltóanyagok gyártásának és forgalmazásának fellendítése révén nyitva tartja a Covid19-cel kapcsolatos áruk és oltóanyagok ellátási láncait. Végezetül az EU azt javasolta, hogy prioritásként kezeljék az annak meghatározására irányuló kötelezettségvállalást, hogy a WTO-szabályok hogyan erősíthetik tovább a környezeti fenntarthatóságot és enyhíthetik az éghajlatváltozást.
Bár a WTO 12. miniszteri konferenciáját sajnálatos módon elhalasztották, az előrehaladás nem állt meg teljesen. 2021-ben az EU 67 másik WTO-taggal együtt megállapodást kötött a szolgáltatások kereskedelmének egyszerűsítéséről; ez a szolgáltatások belföldi szabályozására vonatkozó közös kezdeményezés. Ez hosszú idő óta az első kézzelfogható eredmény a WTO-ban a szolgáltatások kereskedelme terén, és a korai becslések azt mutatják, hogy e megállapodás évente több mint 150 milliárd dollárral fogja csökkenteni a globális szolgáltatáskereskedelem költségeit. Az EU emellett három új kezdeményezést is aláírt a kereskedelem és a környezetvédelem, valamint a kereskedelem és az éghajlatváltozás területén.
Általános vámkedvezmény-rendszer
Szeptemberben a Bizottság jogalkotási javaslatot fogadott el az EU 2024–2034 közötti időszakra szóló általános vámkedvezmény-rendszerének reformjára vonatkozóan. A rendszer támogatja a fejlődő országok gazdaságát azáltal, hogy csökkenti vagy megszünteti az EU-ba irányuló exportjukra kivetett vámokat, és lehetővé teszi a globális értékláncokban való fokozott részvételüket. Az új rendeletre irányuló javaslat jobban összpontosít a szegénység csökkentésére és a leginkább rászoruló országok exportlehetőségeinek növelésére. Kibővíti továbbá az emberi és munkavállalói jogokról, a környezetről és a jó kormányzásról szóló azon egyezmények listáját, amelyeknek a kedvezményezett országoknak meg kell felelniük, és megkönnyíti az uniós vámkedvezmények visszavonásának lehetőségét ezen egyezmények súlyos és rendszeres megsértése esetén.
Folyamatban lévő/új kereskedelmi tárgyalások
Az Ázsiával és Afrikával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok megerősítése 2021-ben is prioritás maradt. Az EU elmélyíti a Kelet- és Dél-Afrikával kötött meglévő megállapodásait, és beruházáskönnyítési megállapodásról tárgyal Angolával. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben folytatódtak a tárgyalások Ausztráliával, Chilével, Indonéziával és Új-Zélanddal.
Májusban az EU és India megállapodott abban, hogy újrakezdik a tárgyalásokat egy kiegyensúlyozott, ambiciózus, átfogó és kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodásról, és tárgyalásokat kezdenek egyrészt egy önálló beruházásvédelmi megállapodásról, másrészt pedig egy földrajzi árujelzőkről szóló megállapodásról.
A nem uniós országok által alkalmazott kényszerítő intézkedések elkerülését és kivédését szolgáló eszköz
A gazdasági kényszerítés olyan konkrét helyzetekre utal, amikor egy nem uniós ország arra törekszik, hogy formális vagy informális intézkedések – például vámok kivetése vagy a szállítmányok leállítása – révén nyomást gyakoroljon az EU-ra vagy tagállamaira egy adott szakpolitikai döntés meghozatala érdekében. Decemberben a Bizottság új eszközre tett javaslatot a gazdasági kényszerítés megakadályozására vagy szükség esetén ellensúlyozására. A kényszerítő intézkedések elleni eszköz célja, hogy konkrét kényszerítő intézkedések esetén első lépésként párbeszédes úton lehessen fellépni azok megszüntetése, illetve eszkalációjuk megakadályozása érdekében. Ha azonban nincs más mód a gazdasági megfélemlítés kezelésére, az EU reagálhat „puha” intézkedésekkel (tárgyalások, a nem uniós ország cselekvésének kényszerítő intézkedésként történő meghatározása) vagy – végső megoldásként – kereskedelmi, beruházási vagy egyéb korlátozások formájában megvalósuló ellenintézkedésekkel.
A kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzése
2021-ben az EU megerősítette a kialakulóban lévő technológiák jelentette új biztonsági kockázatokra való reagálási képességét. Az új, szeptemberben hatályba lépett exportellenőrzési rendelet szigorítani fogja a kettős felhasználású termékek – katonai vagy biztonsági célra is használható polgári eszközök és technológiák – kereskedelmének ellenőrzését, ugyanakkor fokozza az EU lehetőségeit az emberi jogok védelmére és a stratégiai termékek biztonságos ellátási láncainak támogatására.
Az új keret lehetővé teszi az EU számára, hogy számos fontos intézkedést hozzon a szakértelem összegyűjtése és a sajátos kihívások kezelése érdekében, különösen a kibertér-felügyelet vonatkozásában – ezzel kapcsolatban már előkészítés alatt állnak a kellő gondosságra vonatkozó iránymutatások –, valamint a kialakulóban lévő kettős felhasználású technológiák, például a fejlett számítástechnika terén.
Közvetlen külföldi befektetések átvilágítása
Napjainkban minden eddiginél fontosabb, hogy a biztonságunk és a közrendünk védelme érdekében megfelelő átvilágítási eszközök ellensúlyozzák a közvetlen külföldi befektetések iránti nyitott uniós hozzáállást. A tagállamok és a Bizottság szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy az olyan beruházásokat, amelyek biztonsági kockázatot jelenthetnek az uniós tagállamok vagy az EU stratégiai eszközei számára, hatékonyan ellenőrizzék. A közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló első éves jelentést 2021 novemberében tették közzé.
Kutatás és innováció
Májusban a Bizottság közleményt fogadott el a kutatással és az innovációval kapcsolatos általános megközelítéséről. Az új stratégia két fő célkitűzésre épül. Először, olyan kutatási és innovációs környezet kialakítására törekszik, amely közös értékeken és közösen elfogadott szabályokon alapul, valamint nyitva áll arra, hogy segítse a világ tudósait és innovátorait a többoldalú partnerségek keretében történő együttműködésben és a globális kihívásokra adható válaszok megtalálásában. Másodszor, kölcsönösségre és egyenlő versenyfeltételek biztosítására törekszik a kutatás és innováció terén folytatott nemzetközi együttműködésben. Támogatja például a kutatókat és szervezeteiket az alacsony és közepes jövedelmű országok fenntartható és inkluzív fejlődésének felgyorsításában. Ezt célozza többek között az afrikai országokkal folytatott együttműködés megerősítését szolgáló, a Horizont Európa keretében megvalósuló nagyívű „Afrika kezdeményezés”. A Horizont Európa 2021. és 2022. évi munkaprogramja mintegy 40 témát ölel fel, körülbelül 350 millió euró értékben, olyan pályázati felhívások keretében, amelyek különösen relevánsak az Afrikával folytatott együttműködés szempontjából.
Afrika
Az EU 2021-ben is szorosan együttműködött afrikai partnereivel a 2020-ban elfogadott, Afrikával kapcsolatos átfogó stratégiáról szóló közös közlemény alapján. Az afrikai és az uniós külügyminiszterek októberben Kigaliban (Ruanda) találkoztak, hogy áttekintsék az Afrika–EU partnerséget, és közös prioritásokat határozzanak meg az Európai Unió és az Afrikai Unió következő, 2022. februári csúcstalálkozója előtt. Megállapodtak abban, hogy folytatják az együttműködést a Covid19-re való reagálás terén, beleértve az oltóanyagokhoz való hozzáférést, a gazdasági helyreállítást, a zöld és digitális átállásba való beruházást, a békét, a biztonságot és a kormányzást, valamint a migrációt és a mobilitást.
Az áprilisi EU–Afrika üzleti fórumon több mint 3000 fő – köztük kormányzati képviselők, üzleti vezetők és befektetők – vett részt Afrikából és Európából. Megvitatták, hogyan lehet felgyorsítani Afrikában a zöld energiára való átállást, bővíteni az energiához való hozzáférést, és ezáltal munkahelyeket teremteni és fenntartható gazdasági helyreállítást elérni a Covid19-járvány után. Az Afrika–EU viták online sorozata révén mindkét kontinens döntéshozóinak, civil társadalmi képviselőinek és ifjúsági képviselőinek lehetőségük nyílt arra, hogy kifejtsék véleményüket az előttünk álló prioritásokról.
Az „Európa együtt” kezdeményezés afrikai országoknak nyújt támogatást vakcinák, gyógyszerek és egészségügyi technológiák előállításához, illetve ezek hozzáférhetőségének javításához. E támogatás az uniós költségvetésből és az európai fejlesztésfinanszírozási intézményektől származó 1 milliárd euróból, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központok közötti együttműködésből áll.
Az EU és az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének tagjai közötti új partnerségi megállapodást 2021. április 15-én parafálták. A megállapodás 20 éves keretet hoz létre a politikai és gazdasági kapcsolatok, valamint az együttműködési prioritások számára. Tartalmaz továbbá egy érdemi és kiterjedt afrikai jegyzőkönyvet – amely a három regionális jegyzőkönyv egyike –, és amely a kontinens sajátos szükségleteire összpontosít.
A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa földrajzi pillére előmozdítja az EU-n kívüli országokkal folytatott párbeszédet és együttműködést. Az eszköz e pillérének 60,39 milliárd eurós költségvetése legalább 29,18 milliárd eurót tartalmaz a szubszaharai Afrika számára (2021–2027-re).
Etiópia
Az EU 2021 folyamán továbbra is nyomon követte az etiópiai helyzetet. A Tigré régióban zajló konfliktus pusztító humanitárius válsághoz vezetett, aláásva az ország területi integritását és stabilitását, és az egész régióra hatással volt. Az erőszak közel 3 millió embert kényszerített arra, hogy elmeneküljön otthonából, és több mint 5 millió ember szorult sürgős humanitárius segítségre. Decemberben az EU feltétel nélküli tűzszünetre szólított fel, és valamennyi felet inkluzív és átlátható nemzeti párbeszéd folytatására szólította fel. A polgári lakosság védelmének biztosítása és a humanitárius segítség akadálytalan eljuttatása továbbra is kulcsfontosságú prioritás. Az EU támogatja az Olusegun Obasanjo, Afrika szarváért felelős főképviselő által vezetett regionális és afrikai uniós közvetítési erőfeszítéseket. Az EU továbbra is készen áll arra, hogy valamennyi külpolitikai eszközét – beleértve a korlátozó intézkedéseket is – felhasználja a béke előmozdítása, a nemzetközi humanitárius és emberi jogi normák betartásának előmozdítása, valamint a konfliktus lezárásának elősegítése érdekében. 2021-ben az EU több mint 85,2 millió eurót különített el az etiópiai humanitárius projektekre, ebből 48 millió eurót kifejezetten az Észak-Etiópiában zajló konfliktus által érintett emberek számára.
Száhel-övezet
Az Európai Unió a világ egyik legjelentősebb humanitárius segélyforrása az afrikai Száhel-övezet országai számára. Decemberben további 15 millió euró humanitárius támogatást különített el a régiónak, válaszul a Burkina Fasóban, Maliban, Mauritániában és Nigerben több mint 8,7 millió embert sújtó, példa nélküli élelmiszerválságra. Az év során az EU 237,4 millió eurót különített el a Száhel-övezet számára. E finanszírozás egy részét arra használták fel, hogy segítsenek kezelni a régióban az – immár negyedik éve tartó – élelmiszerválságot, amely főként a konfliktus sújtotta területeken élőket érinti. Júniusban az EU megerősítette, hogy támogatja a Száhel-övezet G5-országainak (Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger) arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megerősítsék területükön a kormányzást, a jogállamiságot és a közszolgáltatások nyújtását.
Az uniós vezetők határozottan elítélték a 2021. május 24-i mali államcsínyt, és kijelentették, hogy az EU készen áll célzott korlátozó intézkedések megfontolására. Decemberben a Tanács önálló szankciós keretrendszert hozott létre a Mali békéjét, biztonságát vagy stabilitását fenyegető, illetve a Mali politikai átmenetének akadályozásáért felelős személyekkel szemben.
Nyugat-Balkán és bővítés
A régió európai perspektívája és a bővítési folyamat iránti uniós elkötelezettséget a 2021 októberében Brdo pri Kranjuban (Szlovénia) tartott EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón megerősítették. A Bizottság megkezdte a bővítési folyamat felülvizsgált módszertanának végrehajtását, amelyet a Bizottság október 19-én elfogadott 2021. évi bővítési csomagja, a régióra vonatkozó gazdasági és beruházási terv és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz jogi kerete is tükröz.
A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv jelentős beruházási csomagot jelent, amely a régió bruttó hazai termékének egyharmadát kitevő, akár 30 milliárd euró összegű beruházást mozgósít a következő hét évben. E terv fő finanszírozási forrása az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz lesz, amely hozzájárul a világjárványt követő hosszú távú helyreállításhoz, fellendíti a gazdasági növekedést és a konvergenciát, valamint támogatja az európai integráció felé vezető úton történő előrelépéshez szükséges reformokat.
Az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón a vezetők útjára indították az innovációról, a kutatásról, az oktatásról, a kultúráról, az ifjúságról és a sportról szóló nyugat-balkáni programot, amely előmozdítja a tudományos kiválóságot és a régió oktatási rendszereinek reformját, további lehetőségeket teremt a fiatalok számára, és segít megelőzni az agyelszívást. A vezetők jóváhagyták továbbá a barangolásról szóló, EU és Nyugat-Balkán közötti ütemterv elkészítését, amely a belföldi díjszabás szerinti barangolásra – a régión belüli díjmentes barangolásra – épül, és július 1-jén hatályba lépett.
Albánia és Észak-Macedónia továbbra is teljesítette a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdéséhez szükséges feltételeket. Az EU üdvözölte, hogy decemberben Szerbiával megnyíltak a tárgyalások a „Zöld menetrend és fenntartható összeköttetések” elnevezésű 4. témakörben, és két politikai kormányközi konferenciát tartott Montenegróval.
Szomszédságpolitika
Déli szomszédság
Februárban az Európai Bizottság és a főképviselő elfogadta a földközi-tengeri térsége számára készült új programot, amelynek célja a déli szomszédsággal való partnerség megújítása. A program ismételten hangsúlyozza a földközi-tengeri térségben folytatott megerősített és intenzívebb politikai párbeszéd fontosságát az olyan kérdésekkel kapcsolatos együttműködés megerősítése érdekében, mint a béke és a biztonság, a jogállamiság, a közigazgatási reformok, az egészségügy, a migráció, az éghajlatváltozás és a digitális átállás. Magában foglal egy külön gazdaságélénkítési és beruházási tervet is, amely a fenntartható és inkluzív hosszú távú társadalmi-gazdasági helyreállítás ösztönzésére irányuló stratégiai ágazati kezdeményezéseket tartalmaz – többek között a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben – a jólét megteremtése, a kereskedelem növelése és a versenyképesség támogatása érdekében.
Kulcsfontosságú témák
- Humán fejlődés, jó kormányzás és jogállamiság
- Reziliencia, jólét és digitális átállás
- Béke és biztonság
- Migráció és mobilitás
- A zöld átállás: az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, az energiaügy és a környezetvédelem
Finanszírozás
Az új menetrend meghatározza az EU kétoldalú, regionális és régiók közötti együttműködésének irányvonalait a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa keretében.
Az Európai Bizottság a 2021–2027 közötti időszakban mintegy 7 milliárd euró mozgósítását javasolja az eszköz keretében, az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz és a Szomszédsági Beruházási Platform által biztosított konkrét eszközökön keresztül. Ez akár 30 milliárd euró összegű magán- és állami beruházást is mozgósíthat a régióban a déli szomszédságban.
Szíria
A „Szíria és a térség jövőjének támogatása” címmel tartott ötödik brüsszeli konferenciára tragikus évfordulón került sor: a konfliktus kezdete óta eltelt 10 évben több mint 400 000 ember vesztette életét, a gazdaság zuhanórepülésben van, és a szíriaiak 90%-a szegénységben él. A Covid19-világjárvány pedig tovább súlyosbította a már amúgy is szorongató helyzetet. A konferencia 5,3 milliárd eurónyi új globális kötelezettségvállalást eredményezett, ebből 3,7 milliárd eurót az EU és tagállamai ajánlottak fel a szíriai és a régióbeli humanitárius, rezilienciaépítési, stabilizációs és fejlesztési tevékenységek támogatására. Az EU továbbra is támogatni fogja az ENSZ és Geir Pedersen, az ENSZ különmegbízottja által vezetett erőfeszítéseket, és diplomáciai párbeszédet fog folytatni egy olyan konszenzus kialakítása érdekében, amely véget vethet a háborúnak.
Líbia
Az EU arra törekszik hogy, segítse Líbiát és a líbiai népet a béke helyreállításában és a demokratikus átmenet újraindításában. Júniusban az EU megerősítette elkötelezettségét az ENSZ égisze alatt zajló líbiai stabilizációs folyamat mellett. A 2021 decemberében esedékes választások elhalasztását követően az EU felszólította Líbiát, hogy dolgozzon ki tervet és egyértelmű menetrendet az inkluzív, szabad, tisztességes és hiteles elnökválasztás és parlamenti választások lehető leghamarabb történő megtartására vonatkozóan, az elfogadott politikai menetrenddel teljes összhangban. Az EU felajánlotta, hogy támogatja a líbiai hatóságokat a választási folyamat előkészítésében.
Keleti partnerség
Decemberben a keleti partnerség hatodik csúcstalálkozóján az EU, a tagállamok, valamint Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna vezetői felvázolták a keleti partnerség jövőjével kapcsolatos közös elképzeléseiket. E vezetői csúcstalálkozó, amelyet négy év óta először lehetett személyesen megtartani, és amelyre a régió kihívásokkal teli geopolitikai környezetében és a Covid19-világjárvány továbbra is súlyos társadalmi-gazdasági hatásainak közepette került sor, lehetőséget kínált arra, hogy az EU és partnerei közötti szolidaritás üzenetét közvetítsék. Az összejövetelen Belarusz helyét egy üres szék jelképezte annak jeleként, hogy az EU támogatja a belarusz népet a rezsim általi elnyomással szemben.
A csúcstalálkozón elfogadták a Bizottság és a főképviselő által júliusban előterjesztett javaslatban felvázolt, a keleti partnerségre vonatkozó megújított együttműködési menetrendet. A cél a kereskedelem, a növekedés és a munkahelyteremtés fokozása; a konnektivitás javítása; a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítése; a zöld és digitális átállás támogatása; valamint a méltányos, nemek közötti egyenlőséget biztosító és inkluzív társadalmak előmozdítása. Ezt a régióra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv támogatja, amely akár 17 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást is mozgósíthat a világjárvány utáni fenntartható helyreállítás felgyorsítása és a keleti partnerek rezilienciájának megerősítése érdekében.
Májusban a Bizottság átfogó tervet mutatott be a jövőbeli demokratikus Belarusz számára nyújtandó gazdasági támogatásra vonatkozóan. A mintegy 3 milliárd euró értékű terv tükrözi az EU elkötelezettségét a belarusz nép békés demokratikus átmenetre irányuló kívánságának támogatása iránt. Decemberben a Bizottság további 30 millió euró összegű azonnali támogatást jelentett be a belarusz nép, különösen a fiatalok és a független média számára.
Júniusban a Bizottság bejelentette a Moldovai Köztársaság gazdaságélénkítési tervét, amely akár 600 millió eurót mozgósít a Covid19-válságból való fenntartható és inkluzív helyreállítást támogató beruházások előmozdítására az országban. Novemberben az EU bejelentette, hogy 60 millió euró összegű rendkívüli támogatást nyújt Moldovának az emelkedő gázárak kezeléséhez, valamint az ország zöld átállásának és energiabiztonságának megerősítéséhez.
Októberben Kijevben megrendezték az Európai Unió és Ukrajna közötti 23. csúcstalálkozót. A vezetők megvitatták az együttműködés számos területén elért eredményeket, valamint az ezekre irányuló erőfeszítések fokozásának módjait. Újólag megerősítették, hogy a társulási megállapodás és annak mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térsége alapján továbbra is elkötelezettek Ukrajna Európai Unióval való politikai társulásának és gazdasági integrációjának fokozása mellett. A vezetők megállapodtak abban, hogy tovább fokozzák a gazdasági integrációt és együttműködést a következő területeken: Ukrajna energiapiacainak és energiarendszereinek integrációja az uniós energiapiaccal; az egyenlő versenyfeltételek megteremtése; az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás 2024 utáni folytatása; Ukrajna gázszállítási rendszerének korszerűsítése; és az EU energiabiztonságának megerősítése.
Az EU és Ukrajna végrehajtja a társulási megállapodást, és keresi a további ágazati együttműködés lehetőségeit. Az együttműködést számos területen fokozták, például a digitális szférában, amely Ukrajnában nagyon fejlett, valamint a zöld megállapodásról folytatott magas szintű párbeszéd terén, amelynek célja, hogy segítse Ukrajnát a zöld átállásban. Az EU jelentős támogatást nyújt az ukrajnai reformokhoz, többek között a föld, a decentralizáció és az igazságügy reformjához.
Az Oroszország által az európai biztonság tekintetében támasztott kihívásokkal összefüggésben az EU fokozta az Ukrajna rezilienciájának biztosításához nyújtott támogatást. Ennek keretében 31 millió euró összegű támogatási intézkedést fogadtak el az Európai Békekeret keretében az ukrán fegyveres erők – többek között a katonai orvosi egységek, a logisztika és a kibervédelem – kapacitásainak támogatására. 2021-ben az EU párbeszédet indított Ukrajnával a kiberbiztonságról is.
Októberben Ukrajna megállapodást írt alá az EU-val a Horizont Európában (az EU kutatási és innovációs keretprogramjában), valamint az Euratom kutatási és képzési programjaiban való részvételéről.
Az EU 2021-ben is szoros együttműködést folytatott Grúziával. Az EU fokozta a dél-kaukázusi reziliencia, megbékélés és békeépítés megerősítésére irányuló erőfeszítéseit is, különösen azáltal, hogy több mint 17 millió euró összegű humanitárius és korai helyreállítási támogatást nyújtott a Hegyi-Karabahhal kapcsolatos közelmúltbeli összetűzések által leginkább érintett embereknek.
Az EU és Örményország közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás, amelynek célja a kapcsolatok elmélyítése és megerősítése, 2021 márciusában lépett hatályba.
Törökország
2021-ben az EU és Törökország közötti kapcsolatok továbbra is a politikai figyelem középpontjában álltak. Mindkét fél erőfeszítéseket tett az együttműködés újraindítására annak érdekében, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről folytatott párbeszéd és eszmecserék fokozása révén csökkenjenek a feszültségek. Márciusban az Európai Bizottság és a főképviselő közös közleményt fogadott el az EU és Törökország közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok aktuális állásáról, amelyet az Európai Tanács 2021. március 25-én üdvözölt. Az EU beleegyezett, hogy fokozatosan, arányosan és visszafordítható módon párbeszédet folytasson Törökországgal annak érdekében, hogy több közös érdeklődésre számot tartó területen is fokozza az együttműködést, feltéve, hogy a dezeszkaláció folytatódik, és Törökország konstruktívan és a megállapított feltételek mellett együttműködik. Míg a Földközi-tenger keleti térségében tapasztalható helyzet tekintetében továbbra is fennállnak különbségek és feszültségek, és ezeket leginkább a Varósziában bekövetkezett aggasztó fejlemények fémjelezték, az általános helyzet az előző évhez képest enyhült.
Az EU – miután az Európai Tanács (a 2021. március 25-i nyilatkozat és a 2021. június 24–25-i következtetések útján) megbízta a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területekkel kapcsolatos munka elindításával – magas szintű párbeszédeket folytatott Törökországgal az éghajlatváltozásról, a migrációról, a biztonságról és az egészségügyről. Újraindult a magas rangú tisztviselői szintű párbeszéd a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdésekről. A migráció területén a 2016. márciusi EU–Törökország nyilatkozat továbbra is eredményeket hozott, és továbbra is a migrációval kapcsolatos együttműködés kulcsfontosságú kerete maradt. Törökország továbbra is elismerésre méltó erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy mintegy 4 millió menekültet fogadjon Szíriából és más országokból, és az EU e célból továbbra is jelentős pénzügyi támogatást nyújtott Törökországnak. Mind az EU, mind Törökország továbbra is élvezte a kereskedelmi kapcsolataikból származó előnyöket, bár a zökkenőmentes együttműködést és előrehaladást továbbra is kereskedelmi akadályok hátráltatták annak ellenére, hogy az EU többször is megpróbált tárgyalni a kérdésről Törökországgal.
Ami a belső helyzetet és különösen az alapvető jogok és szabadságok területének jelenlegi helyzetét illeti, Törökország nem fordította meg az Európai Unióból való további eltávolodás negatív tendenciáját. Törökországban a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos kérdések – például a politikai pártokat és a médiát érő támadások – továbbra is kulcsfontosságú problémát jelentenek az EU számára, és ellentétesek a demokrácia, a jogállamiság és a nők jogainak tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséggel. Komoly aggodalomra ad okot, hogy Törökország kilépett az Isztambuli Egyezményből, és megtagadta az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatainak végrehajtását. Az EU továbbra is igyekezett tárgyalni e kérdésekről a török hatóságokkal minden szinten, mivel azok Törökország tagjelölt országként fennálló kötelezettségeinek szerves részét képezik, és az e tekintetben tett előrelépés hiánya súlyosan hátráltatja az EU és Törökország közötti együttműködés fokozásának kilátásait. Törökország csatlakozási tárgyalásai továbbra sem haladtak előre.
Egyesült Államok
Joe Biden elnök és új kormányának beiktatása új fejezetet nyitott az EU és az USA közötti kapcsolatokban. A júniusi 15-i brüsszeli EU–USA csúcstalálkozó a megújuló transzatlanti partnerség jegyében közös menetrendet határozott meg a világjárványt követő időszakban folytatott EU–USA együttműködésre vonatkozóan. A csúcstalálkozó középpontjában a következő négy kulcsfontosságú területen folytatott együttműködés állt: a Covid19-re adott válasz és a globális egészségügy; éghajlat és biológiai sokféleség; kereskedelem és technológia; valamint globális fellépés és biztonság. A legfontosabb elérendő célok között szerepel három jelentős új kereskedelmi kezdeményezés megvalósítása. A vezetők megállapodtak abban, hogy többek között a WTO-n belüli Airbus–Boeing vita kezelése érdekében együttműködési keretet hoznak létre a nagy polgári légi járművekre vonatkozóan; az év végéig rendezik az acélra és az alumíniumra vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos nézeteltéréseket; valamint létrehozzák az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsot. 2014 óta ez volt az első EU–USA csúcstalálkozó, és 2017 óta az első alkalom, hogy amerikai elnök látogatást tett az EU intézményeiben.
Az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke által létrehozott EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács célja, hogy fórumként szolgáljon a kulcsfontosságú globális kereskedelmi, gazdasági és technológiai kérdések megközelítéseinek összehangolásához, valamint a közös demokratikus értékeken alapuló transzatlanti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez. A Tanács első ülésére szeptember 29-én, Pittsburgh-ben (Egyesült Államok) került sor, amelynek során a két fél közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben részletesebben meghatározták annak hatókörét és munkaprogramját.
Októberben az EU és az Egyesült Államok megállapodásra jutott az acélra és az alumíniumra vonatkozó intézkedésekről, amely az EU-ból az Egyesült Államokba irányuló, történelmi jelentőségű mennyiségű acél és alumínium vámmentes behozatalának visszaállításához vezetett, míg az EU felfüggesztette az USA termékeire kivetett kapcsolódó vámokat. E megállapodás részeként a két fél első alkalommal kíván tárgyalásokat folytatni az acélgyártás szén-dioxid-mentesítéséről szóló globális megállapodásról.
2021. október 23-án Horvátország csatlakozott az Egyesült Államok vízummentességi programjához. Az Egyesült Államokkal való teljes körű kölcsönös vízummentesség elérése továbbra is az EU egyik prioritása, így folytatódik a három fennmaradó tagállam (Bulgária, Ciprus és Románia) programba való bevonására irányuló munka.
Kanada
A júniusi brüsszeli EU–Kanada csúcstalálkozón a vezetők megvitatták, hogy miként lehet együttműködni a Covid19-világjárvány felszámolása és a fenntartható, emberközpontú és inkluzív helyreállítás érdekében. Újólag megerősítették az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem iránti ambiciózus kötelezettségvállalásaikat, valamint a demokratikus értékek, a béke és a biztonság előmozdítása iránti elkötelezettségüket. Emellett elindították az egészségügyről szóló új Kanada–EU párbeszédet, az óceánpolitikai partnerségi fórumot és a nyersanyagokkal kapcsolatos stratégiai partnerséget.
Latin-Amerika
Az EU és Latin-Amerika és a Karib-térség vezetőinek 2021. december 2-i találkozója a legmagasabb szintű biregionális párbeszéd újraindítását jelentette, hat évvel a legutóbbi csúcstalálkozó után. A két régió vezetői közösen azonosították a Covid19-világjárványból való kilábalással, a zöld és digitális átállással, a társadalmi befogadással és az egyenlőtlenségek kezelésével kapcsolatos együttműködés lehetőségeit. A jövőbeli közös munkát az új Globális Európa eszköz földrajzi pillére fogja támogatni, amely a 2021–2027 közötti időszakra legalább 3,395 milliárd eurót különített el Latin-Amerika és a Karib-térség számára.
A térséggel való megújított magas szintű uniós szerepvállalás részeként Josep Borrell főképviselő novemberben utazott első alkalommal Latin-Amerikába, amelynek keretében Brazíliába és Peruba látogatott. A Peruban tett látogatás megmutatta, hogy az EU ebben a nehéz időszakban teljes mértékben támogatja Perut, a világ Covid19 által leginkább érintett országát. Brazíliában a főképviselő látogatása igazolta az EU elkötelezettségét aziránt, hogy újra együttműködjön ezzel a kulcsfontosságú stratégiai partnerrel, beleértve a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos kritikus párbeszédet is. A látogatásra Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének szeptemberi mexikói csúcstalálkozóján való részvételét követően került sor.
2021 folyamán folytatódott a Mercosurral, Chilével és Mexikóval kötendő uniós társulási megállapodások megkötésére és aláírására irányuló munka, amelynek célja az EU Latin-Amerikával fenntartott kapcsolatainak újjáélesztése, valamint a közös értékek és a gazdasági helyreállítás előmozdítása az Atlanti-óceán mindkét partján.
A venezuelai válság békés és demokratikus megoldásának támogatására irányuló uniós erőfeszítésekkel összhangban uniós választási megfigyelő missziót küldtek a november 21-i regionális és helyi választásokra. Az EU továbbá választási szakértői missziót küldött a perui parlamenti és elnökválasztásra. Az EU Kolumbiával fenntartott megerősített partnerségében továbbra is kulcsfontosságú maradt a békefolyamat támogatása, amely 2021-ben ünnepelte ötödik évfordulóját.
Oroszország
A főképviselő és az Európai Bizottság június 16-án közös közleményt terjesztett elő az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról, amelyben felvázolta az Oroszországgal kapcsolatos uniós politika kulcsfontosságú pontjait. A közlemény továbbra is kiegyensúlyozott megközelítés alkalmazását javasolta, amelynek keretében az EU válaszlépéseket tesz, korlátozásokat vezet be és együttműködést folytat Oroszországgal. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz vezetés konstruktív szerepvállalása elengedhetetlen az EU és Oroszország közötti kapcsolatok javításához. Az Európai Tanács június 24–25-i következtetéseiben többek között hangsúlyozta, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus békés megoldását célzó minszki megállapodások teljes körű végrehajtása továbbra is kulcsfontosságú feltétele az EU Oroszországgal fennálló kapcsolataiban bekövetkező bármely lényeges változásnak.
Az EU továbbra is figyelmet fordított az emberi jogok oroszországi megsértésére, többek között a független médiával szembeni erőszakos fellépésekre. Az EU kritikával illette ezeket a fejleményeket, és nyilvános kommunikációja és demarsjai során, valamint szankciók kiszabása révén a demokratikus értékek mellett szólalt fel. Az EU továbbra is napirenden tartja az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos kérdéseket az orosz hatóságoknál és a nemzetközi fórumokon.
Az Európai Tanács december 16-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az amiatt kialakult feszültségeket, hogy növelte katonai jelenlétét az Ukrajnával közös határ mentén és agresszív retorikát folytat. Az Európai Tanács újólag megerősítette, hogy teljes mértékben támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és kiemelte, hogy az Ukrajnával szembeni minden további katonai agressziónak komoly következményei és súlyos ára lesz, ideértve a partnerekkel egyeztetett korlátozó intézkedéseket is. Az Európai Unió szoros koordinációt és együttműködést folytat transzatlanti partnereivel, mind kétoldalúan, mind pedig olyan többoldalú fórumokon, mint a G7-ek és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.
Indiai–csendes-óceáni térség
Az Afrika keleti partjaitól a csendes-óceáni szigetállamokig terjedő indiai–csendes-óceáni térség egyre növekvő gazdasági, demográfiai és politikai súlya miatt kulcsfontosságú szereplővé válik a szabályokon alapuló nemzetközi rend kialakításában és a globális kihívások kezelésében. A régiónak hét G20-tagja van (Ausztrália, Dél-Afrika, Dél-Korea, India, Indonézia, Japán és Kína), valamint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN). 2021 szeptemberében a Bizottság és a főképviselő közös közleményt fogadott el az EU indiai–csendes-óceáni térségre vonatkozó együttműködési stratégiájáról. A Covid19-válság nyomán az EU arra fog összpontosítani, hogy megteremtse a fenntartható és inkluzív társadalmi-gazdasági helyreállítás feltételeit, és a következő hét területen fog aktívan együttműködni partnereivel:
- fenntartható és inkluzív jólét;
- zöld átállás;
- óceánpolitikai irányítás;
- digitális kormányzás és partnerségek;
- konnektivitás;
- biztonság és védelem; valamint
- humánbiztonság.
Josep Borrell főképviselő júniusban Indonéziába és az ASEAN központjába látogatott, megerősítve az EU azon szándékát, hogy elmélyítse kapcsolatait Indonéziával – a világ egyik legnagyobb demokráciájával és gazdaságával, amely 2022-ben a G20-ak elnökségét, 2023-ban pedig az ASEAN elnökségét fogja ellátni –, valamint hogy továbbfejlessze az EU és az ASEAN közötti stratégiai partnerséget. 2020 decemberében az EU és az ASEAN új fejezetet nyitott hosszú távú kapcsolataikban azáltal, hogy egymás stratégiai partnereivé váltak, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy rendszeres csúcstalálkozókat tartanak.
Kína
A Kínával fenntartott kapcsolat az EU legfontosabb és legnagyobb kihívást jelentő kapcsolatainak egyike. 2021-ben az EU folytatta a Kínával kapcsolatos sokrétű megközelítésének végrehajtását, amely a „Stratégiai kilátások” című, 2019. márciusi közös közleményen alapul. E megközelítés értelmében Kína egyidejűleg együttműködési partner, gazdasági versenytárs és rendszerszintű vetélytárs az EU számára.
Az EU 2021-ben is aggasztónak ítélte a kínai emberi jogi helyzetet. Március 22-én a globális emberi jogi szankciórendszer keretében az EU szankciókat szabott ki négy kínai személlyel és egy szervezettel szemben, ami jól tükrözi a Hszincsiangban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos komoly aggodalmait. Az EU számára sajnálatos volt, hogy Kína az uniós szankciók nyomán aránytalan ellenintézkedéseket vezetett be. Július 19-én Josep Borrell főképviselő az EU nevében felszólította a kínai hatóságokat, hogy lépjenek fel a Kína területéről folytatott rossz szándékú kibertevékenységekkel szemben. Ami az EU és Kína közötti célzott emberi jogi párbeszédet illeti, az EU folyamatosan sürgette annak megtartását.
Az EU folytatta együttműködését Kínával annak érdekében, hogy előmozdítsa értékeit és érdekeit, és Kínával közösen kezelje a globális kihívásokat, például az éghajlatváltozást. Az EU–Kína magas szintű környezetvédelmi és éghajlatváltozási párbeszéd keretében két ülésre került sor 2021-ben, február 1-jén és szeptember 27-én. Az utóbbi ülés közös közlemény elfogadásával zárult. A szeptember 28-i EU–Kína stratégiai párbeszéd témája a lehetséges biztonsági és külpolitikai együttműködés volt. Számos más magas szintű találkozóra és munkaülésre is sor került, amihez az EU és Kína közötti széles körű párbeszédnek keretet adó struktúra biztosított lehetőséget.
2021. március 1-jén hatályba lépett az EU és Kína közötti kétoldalú megállapodás, amely oltalmat nyújt a földrajzi árujelzők számára Kínában és az Európai Unióban. A megállapodás mintegy 200 uniós és kínai agrár-élelmiszeripari elnevezést véd az utánzatokkal szemben, kölcsönös kereskedelmi előnyöket biztosít, és jóvoltából a fogyasztók számára elérhetővé válnak e két régió eredeti termékei. A megállapodás hatálybalépését követő négy év elteltével a megállapodás a két részről további 350 árujelzővel bővül. A kínai piac nagy növekedési potenciált rejt magában az európai élelmiszerek és italok számára. 2020-ban Kína volt az uniós agrár-élelmiszeripari termékek harmadik legjelentősebb piaca: a kivitel értéke elérte a 17,7 milliárd eurót.
Japán
2021-ben ünnepeltük az EU–Japán stratégiai partnerség 20. évfordulóját. A május 27-én videokonferencia keretében tartott 27. EU–Japán csúcstalálkozón a vezetők megállapodtak a zöld szövetség létrehozásáról, amely az első ilyen kétoldalú kezdeményezés az EU és egy partnerországa között (lásd még a 2. fejezetet). A vezetők emellett egy széles körű közös nyilatkozatot is elfogadtak a csúcstalálkozón folytatott megbeszélések három tágabb pillére, a globális kérdések, a kétoldalú kapcsolatok, valamint a kül- és biztonságpolitika témáiban.
India
Május 8-án az EU és India hibrid formában (személyesen és online) szervezett vezetői találkozót tartott Portóban (Portugália), amelyen valamennyi uniós tagállam részt vett. A találkozó – a legutóbbi, 2020. júniusi csúcstalálkozó utáni lendületre építve – tovább erősítette az EU és India közötti stratégiai partnerséget. A találkozó során a két fél átfogó konnektivitási partnerségről állapodott meg, amely a digitális, az energetikai és a közlekedési ágazatra, valamint az emberek közötti együttműködésre terjed ki. A partnerség a zöld és digitális kettős átállás támogatására épül. Az EU és India jelenleg együttvéve 1,8 milliárd emberből álló piacot képvisel, amelynek összesített bruttó hazai terméke évi 16,5 billió eurót tesz ki. Az új partnerség célja ezért az erőforrások, normák és szakértelem egybegyűjtése a fenntartható és minőségi infrastruktúra következő generációjával kapcsolatos igények kielégítése érdekében. Ez magában foglalja a szabványokkal és a szabályozási környezettel, valamint a konkrét infrastrukturális projektekkel kapcsolatos közös munkát. Az EU–India konnektivitási partnerség a Japánnal 2019 szeptemberében aláírt megállapodást követő második ilyen partnerség. (Az EU és India közötti kereskedelmi kapcsolatokról lásd a fenti „Kereskedelem” szakaszt.)
A vezetői találkozó előkészítéseként 2021. április 28-án sor került az EU és India közötti magas szintű éghajlatváltozási párbeszéd első ülésére.
Mianmar/Burma
Mianmar/Burma demokratizálódási folyamatának 2021. február 1-jén, az Ang Szán Szu Csí vezette új parlament eskütételének napján erőszakos katonai puccs vetett véget. Az EU felszólított a fogva tartott személyek azonnali szabadon bocsátására és a demokratikusan megválasztott hatóságok visszaállítására. Miközben a nemzetközi humanitárius elvekkel összhangban megkétszerezte a lakosság leginkább kiszolgáltatott csoportjai számára nyújtott közvetlen humanitárius segítségnyújtását, az EU azonnal felfüggesztette a fejlesztési támogatási programokat és a kormánynak teljesített kifizetéseket, és szankciókat fogadott el a puccsért felelős kulcsfontosságú személyekkel, köztük a főparancsnokkal és helyettesével szemben. Az intézkedések jelzik a junta felé, hogy tevékenységük következményekkel jár. Ezzel párhuzamosan az EU a tagállamaival közösen erőteljes diplomáciai tevékenységet folytatott valamennyi kulcsfontosságú érdekelt féllel (a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével, Indiával, Japánnal és Kínával), az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal szoros együttműködésben. Az EU a mianmari/burmai válság regionális következményeire válaszul továbbá fokozta a humanitárius segítségnyújtást, különösen a Bangladesben és a tágabb régió más részein tartózkodó rohindzsa menekültek támogatása érdekében.
Afganisztán
A nyári afganisztáni fejleményeket követően a G20-ak Afganisztánnal foglalkozó októberi találkozóján a Bizottság 1 milliárd euró összegű humanitárius támogatási csomagot jelentett be az afgán nép és a szomszédos országok számára a fejlesztési támogatás felfüggesztésének ideje alatt jelentkező sürgős szükségletek kielégítésére. Az EU nem ismerte el a tálib rezsimet, és szerepvállalását kulcsfontosságú kritériumok teljesítéséhez kötötte.
Amikor a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban, a legnagyobb figyelem nemcsak az uniós polgárok evakuálására összpontosult, hanem az EU-val kapcsolatban álló azon 800 afgánéra is, akik fenyegetve érezték magukat, és el akarták hagyni az országot. Az EU és a tagállamok összevont erőfeszítéseinek köszönhetően eddig mintegy 29 000 embert sikerült biztonságba helyezni, köztük helyi alkalmazottakat, emberijog-védőket és az EU által képzett embereket, például női bírákat.
Az afgán polgárok védelmi szükségleteinek kielégítése érdekében a Bizottság támogatási programot jelentett be a veszélynek kitett afgánok számára. A program a rövid távú intézkedéseket (evakuálás és biztonságos áthaladás) közép- és hosszú távú intézkedésekkel ötvözi, különös tekintettel az áttelepítésre, a humanitárius befogadásra és a befogadás kiegészítő lehetőségeire, valamint az integrációra. Az uniós tagállamok konkrét áttelepítési és humanitárius befogadási kötelezettségvállalásokat tettek, amelyeket 2022 végéig uniós pénzügyi támogatással és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének operatív támogatásával hajtanak végre.
Az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás
2021-ben új szakasz kezdődött az Egyesült Királysággal folytatott kapcsolatokban, miután az ország 2020. január 31-én kilépett az EU-ból, és 2020. december 31-én lejárt az átmeneti időszak. Az EU pozitív és stabil kapcsolatot szándékozik kialakítani az Egyesült Királysággal. Az EU és az Egyesült Királyság közös értékekkel rendelkező partnerek maradtak, és számos globális kihívásra egymással együttműködve kell megoldást találniuk.
Jelenleg négy szerződés szabályozza az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat. 2021-ben az Európai Bizottság ezek teljes körű és hatékony végrehajtásának, valamint az irányítási struktúráik működésének biztosítására összpontosított.
A kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtása a megállapodással létrehozott szervek – különösen a vegyes bizottság és a tematikus szakbizottságok – által tartott számos találkozó révén haladt előre. Jelentős erőfeszítések irányultak a polgárok jogainak védelmére, és különös figyelem övezte az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtása érdekében az Egyesült Királysággal folytatott együttműködést. Az érdekelt felek aggályaira válaszul a Bizottság gyakorlati megoldásokra tett javaslatot az élelmiszerek, a növény- és állategészségügy, a vámügy, a gyógyszerellátás, valamint az észak-ír hatóságokkal és az érdekelt felekkel való együttműködés területén.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása 2021. május 1-jén indult, és elsősorban a megállapodással létrehozott közös szervek – köztük a partnerségi tanács, a kereskedelmi partnerségi bizottság, a szakbizottságok és a kereskedelmi szakbizottságok – alakuló üléseivel haladt előre. Kiemelt figyelmet kellett fordítani a halászattal és az egyenlő versenyfeltételek biztosításával kapcsolatos kérdésekre.
2021 októberében a Bizottság tárgyalásokat kezdett az EU és az Egyesült Királyság közötti, Gibraltárról szóló jövőbeli megállapodásról is, amelynek célja a Spanyolország és Gibraltár közötti személy- és áruforgalom fizikai ellenőrzésének megszüntetése, a schengeni térség és az uniós egységes piac megőrzése mellett.
Ezzel párhuzamosan 2021. október 11-én hatályba lépett a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékról szóló rendelet, amelynek célja, hogy enyhítse a brexit EU-n belüli hatásait. A tagállamok számára több mint 5 milliárd euró áll majd rendelkezésre az Egyesült Királyság kilépése által leginkább sújtott uniós régiók, ágazatok és közösségek támogatására.
Intézményi fejlemények
Minőségi jogalkotás
Az uniós jogalkotás javítására irányuló erőfeszítések folytatásaként a Bizottság áprilisban elfogadta a minőségi jogalkotásról szóló 2021. évi közleményt. A közlemény számos intézkedést vázolt fel, többek között a következőket:
- a visszajelzési lehetőségek egyszerűsítése az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon megjelenő, a nyilvános konzultációra vonatkozó egységes véleményezési felhívás bevezetésével;
- az átláthatóság növelése az egyes jogalkotási javaslatok alapjául szolgáló bizonyítékokhoz való hozzáférés javításával, többek között a különböző bizonyíték-nyilvántartások közötti kapcsolatok javításával, valamint az Európai Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsával közös bizonyíték-nyilvántartás létrehozásával;
- az „egy be, egy ki” elv alkalmazása annak biztosítása érdekében, hogy az újonnan bevezetett terheket az azonos szakpolitikai területre vonatkozó egyenértékű terhek megszüntetésével ellensúlyozzák;
- az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak beépítése a minőségi jogalkotási keretbe, valamint a hatásvizsgálatok javítása a fő hatásokra – különösen a zöld és a digitális átállással, valamint azok társadalmilag igazságos és méltányos dimenziójával kapcsolatos hatásokra – vonatkozó jobb elemzés és jelentéstétel révén;
- a stratégiai előrejelzés beépítése a minőségi jogalkotási programba.
A terhek 2020. évi felmérése, amelyet a Bizottság júniusban tett közzé, azt mutatta, hogy az uniós jogalkotás egyszerűsödött a pénzügyi szolgáltatások, a közlekedés, az adózás, a vámügyek és a környezet területén. 2021 novemberében a Bizottság a minőségi jogalkotásról szóló közleményben foglaltak nyomon követéseként minőségi jogalkotásra vonatkozó új iránymutatásokat és új eszköztárat tett közzé, amelyek együtt átfogó iránymutatással, kulcsfontosságú kérdésekkel és konkrét példákkal, valamint egy 69 eszközt tartalmazó készlettel szolgálnak.
Stratégiai előrejelzés
A szeptemberben bemutatott 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés meghatározza azokat a fő globális megatrendeket, amelyek 2050-ig továbbra is hatással lesznek az EU-ra, ezek a következők: éghajlatváltozás és más környezeti kihívások; hiperkonnektivitás és technológiai átalakulás; a demokráciára és az értékekre gyakorolt nyomás; valamint a világrendben és demográfiában bekövetkező változások. Ezeken túlmenően azonosít tíz területet, ahol az EU megerősítheti cselekvési képességét és bővítheti mozgásterét. Ezenkívül a Bizottság több célirányosabb előrejelzési jelentést is készített, többek között a védelmi és űriparról, az európai területekről, valamint a munkahelyek jövőjét biztosító „zöld” munkahelyekről.
A tagállamokkal való előrejelzési együttműködés fejlesztése érdekében áprilisban elindult az uniós szintű előrejelzési hálózat, májusban pedig sor került az első miniszteri találkozóra. Végezetül a minőségi jogalkotás aktualizált eszköztára magában foglal egy külön a hatásvizsgálatokhoz és értékelésekhez kapcsolódó előrejelzési eszközt. Az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer 2021. évi konferenciájára novemberben került sor a Parlament és a Bizottság közös szervezésében. A két napig tartó megbeszélések azokra a hosszú távú globális tendenciákra összpontosítottak, amelyek valószínűleg hatással lesznek Európára, valamint arra, hogy az előrejelzés milyen szerepet játszik azon törekvésünkben, hogy felkészültebben vessük alá magunkat az átmeneteknek és nézzünk szembe a jövőbeli sokkhatásokkal.
Intézményi ügyek
A kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló, a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti megállapodás július 1-jén hatályba lépett. A megállapodás első alkalommal terjeszti ki az átláthatósági nyilvántartás hatályát a Tanácsra is. Emellett kötelezővé teszi a nyilvántartásba vételt, és az aláíró intézményeknek most a lobbizás előfeltételévé kell tenniük az érdekképviselők nyilvántartásba vételét.
A Covid19-világjárványra adott válasz és a kapcsolódó uniós koordinációs munka továbbra is kiemelt prioritás volt mind a portugál, mind a szlovén tanácsi elnökség számára. A portugál elnökség gondoskodott az Európai Unión belüli és az Európai Unióba irányuló utazásokra vonatkozó felülvizsgált ajánlások elfogadásáról. Emellett tárgyalásokat folytatott az uniós digitális Covid-igazolványról szóló jogszabályról, és gondoskodott arról, hogy annak elfogadása a nyári hónapokig időben megtörténjen. A szlovén elnökség áttekintette a Covid19-világjárvány tanulságait, és a főbb területeken, például az egységes piacon végrehajtott intézkedések határokon átnyúló hatásaira összpontosított.
A Parlament számos intézkedést fogadott el sürgősségi eljárása keretében válaszul a Covid19-világjárványra. A Bizottság kérésére a Parlament közvetlenül a plenáris ülésen foglalkozott az uniós digitális Covid-igazolvány lehetséges módosításaival, aminek eredményeként még a nyári hónapokig lefolytathatta és lezárhatta az intézményközi tárgyalásokat, anélkül hogy veszélyeztette volna demokratikus ellenőrzési és jogalkotási szerepét.
A Parlament az év nagy részében továbbra is hibrid (személyes és online) formában tartotta mind bizottsági, mind plenáris üléseit. Júniusban ismét Strasbourgban tartotta plenáris üléseit. Novemberben bevezette a Covid-igazolvány kötelező használatát a helyiségeibe való belépéshez, és újra teljes körű személyes jelenlét mellett folytatta tevékenységeit, majd az év utolsó üléseinél ismét a hibrid formát alkalmazta. A Bizottság valamennyi plenáris ülésen személyes jelenlétet biztosított.
Szeptemberben a Parlamentben hangzott el Ursula von der Leyen, a Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló éves beszéde.
A portugál elnökség kiemelt fontosságot tulajdonított a helyreállítás kérdésének. Ezzel párhuzamosan gondoskodott a jelenlegi hosszú távú költségvetésen belül született, különböző ágazati jogi aktusokra vonatkozó javaslatok véglegesítéséről és hivatalos jóváhagyásáról. Elősegítette a saját forrásokról szóló határozat jóváhagyását, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az Európai Bizottság megkezdhesse a NextGenerationEU keretében történő helyreállításhoz szükséges hitelfelvételt. Az első NextGenerationEU kötvényt a portugál elnökség alatt, 2021 júniusában bocsátották ki.
Az európai klímarendeletről szóló megállapodás egy másik kiemelt eredmény volt az elnökség hivatali ideje alatt. A portugál elnökség továbbá fontos szerepet játszott a digitális menetrend kulcsfontosságú javaslataival – például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal, a digitális piacokról szóló jogszabállyal és az adatkormányzási rendelettel – kapcsolatos munka előmozdításában. Portugália emellett kulcsszerepet játszott az Európa jövőjéről szóló konferencia elindításában, és sikeres szociális csúcstalálkozót szervezett Portóban.
Portugália júliusban átadta a Tanács elnökségi tisztségét Szlovéniának. Szlovénia prioritásként kezelte a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elfogadását – ami elengedhetetlen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott finanszírozás mozgósításához –, és gondoskodott arról, hogy célzott következtetések szülessenek a jövőbeli válságokkal szembeni rezilienciáról. Szlovénia emellett az európai zöld megállapodás megvalósítására irányuló javaslatcsomagot is kiemelten kezelte, miközben előkészítette az ENSZ glasgow-i COP26 éghajlatváltozási konferenciáját és a biológiai sokféleséggel foglalkozó COP15 konferenciát. Ezek az erőfeszítések döntően hozzájárultak az energiaárak válsághelyzetben történő kezelésére irányuló munka előmozdításához.
Szlovénia folytatta a digitális pénzügyi csomaggal, a digitális piacokról szóló jogszabállyal és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal kapcsolatos munkát, és politikai megállapodást ért el az adatkormányzási rendeletet illetően. Az elnökség az egészségügyre is nagy hangsúlyt helyezett az Európai Gyógyszerügynökség szerepének megerősítéséről elért megállapodással és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ megbízatásának megújításával. Az Európa jövőjéről szóló konferencia a polgárokkal folytatott megbeszélések kulcsfontosságú szakaszába lépett a szlovén elnökség alatt.
Végezetül Szlovénia irányította az Afganisztánról, Belaruszról és a migráció külső vonatkozásairól, többek között a finanszírozásról szóló megbeszéléseket. Nagy jelentőséget tulajdonított annak is, hogy az EU több csúcstalálkozó, többek között az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítése révén együttműködjön a partnerekkel.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága
Mindkét bizottság fontos és releváns hozzájárulást tett a Bizottság munkájához, többek között vélemények kidolgozásával.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság például állásfoglalást fogadott el a civil társadalom bevonásáról a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe, a Régiók Európai Bizottsága pedig közzétette az EU éves regionális és helyi barométerét. Mindkét bizottság aktívan hozzájárult a Bizottság 2022. évi munkaprogramjának és az Európa jövőjéről szóló konferenciának az előkészítéséhez.
Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?
Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://european-union.europa.eu/contact-eu_hu
Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást
— az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
— a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
— e-mailen: https://european-union.europa.eu/contact-eu_hu
Információkat keres az EU-ról?
Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://european-union.europa.eu/index_hu
Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/web/general-publications/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://european-union.europa.eu/contact-eu_hu).
Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: https://eur-lex.europa.eu
Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (https://data.europa.eu/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.
A kiadványról
AZONOSÍTÓK
Az EU 2021-ben – Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről
Print ISBN 978-92-76-38943-9 ISSN 1725-6917 doi:10.2775/755564 NA-AD-22-001-HU-C
PDF ISBN 978-92-76-38915-6 ISSN 1977-3498 doi:10.2775/80885 NA-AD-22-001-HU-N
HTML ISBN 978-92-76-38898-2 ISSN 1977-3498 doi:10.2775/975813 NA-AD-22-001-HU-Q
E kiadvány interaktív, az online tartalmakra mutató linkeket tartalmazó változata PDF- és HTML-formátumban elérhető az alábbi címen:
europa.eu/general-report/hu
Az EU 2021-ben – Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről
Európai Bizottság
Kommunikációs Főigazgatóság
Szerkesztői szolgáltatások és célzott tájékoztatás
1049 Brüsszel
BELGIUM
Az EU 2021-ben – Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről című közleményt az Európai Bizottság 2022. február 21-én fogadta el, a C(2022) 959 számon.
Az Európai Bizottság nem tehető felelőssé a kiadvány további felhasználásából eredő következményekért.
Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022
© Európai Unió, 2022
Az Európai Bizottság dokumentumainak további felhasználása a bizottsági dokumentumok további felhasználásáról szóló, 2011. december 12-i 2011/833/EU bizottsági határozat (HL L 330., 2011.12.14., 39. o.) alapján történik.
Ellenkező értelmű megjegyzés hiányában e dokumentum további felhasználása a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 nemzetközi (CC BY 4.0) licenc alapján engedélyezett
(https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/deed.hu). Ez azt jelenti, hogy a további felhasználás a forrás megfelelő megnevezésével és az esetleges változtatások feltüntetésével megengedett.
A nem az Európai Unió tulajdonában lévő elemek felhasználása vagy sokszorosítása érdekében közvetlenül a szerzői jog tulajdonosához kell engedélyért fordulni.
FORRÁSOK
Összes fénykép © Európai Unió, ha a szöveg másképp nem jelzi.