Piacvédelmi eszközök: jól működik az uniós vállalkozásokat a dömpingelt és támogatott behozatallal szemben védő rendszer

Összefoglalás

I

Mint a Kereskedelmi Világszervezet tagja, az Európai Unió a saját értékeire való tekintettel is elkötelezett a szabadkereskedelem mellett. Ha azonban valamely harmadik ország tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata (például dömping vagy szubvenció) uniós iparágakat sújt, akkor azokat az Uniónak eredményesen meg kell védenie. Az ilyen gyakorlat következtében külföldről származó termékeket mesterségesen alacsony áron értékesítik az Unión belül, ami tisztességtelen versenyt teremt az érintett iparágak számára.

II

Az Európai Unió a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra piacvédelmi eszközökkel (TDI) reagál. Az Európai Bizottság feladata megvizsgálni, hogy csakugyan fennáll-e ilyen szubvenció vagy dömping, hogy milyen kár éri az európai iparágakat, valamint hogy az ilyen intézkedések milyen hatással lehetnek az uniós gazdaság egészére nézve. Ha valamennyi jogi kritérium teljesül, a Bizottság végrehajtási rendeletek útján vámokat szab ki (vagy más intézkedési formát alkalmaz). A Bizottság harmadik országok által indított dömping- vagy szubvencióellenes vizsgálatokban is támogatja az európai iparágakat.

III

Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság sikeresen érvényesítette-e a piacvédelmi politikát. Különösen azt vizsgáltuk, hogy valóban követte-e az eljárásokat, és hogy döntéseit gondos elemzésre alapozta-e. Azt is igyekeztünk megállapítani, hogy a Bizottság alaposan nyomon követte-e, hogy milyen intézkedések vannak érvényben, és pontosan beszámolt-e az e téren végzett tevékenységeiről. Elemzésünk ezenkívül kiterjedt a Bizottságnak a Kereskedelmi Világszervezet fórumán és harmadik országok vizsgálataiban játszott szerepére is. A Számvevőszék most először indít ellenőrzést ezen a területen, tekintve, hogy a nemzetközi kereskedelempolitikát jellemző növekvő feszültségek közepette nő a piacvédelmi eszközök jelentősége is.

IV

Az ellenőrzés a Bizottság 2016–2019-es fellépéseire terjedt ki. Az ellenőrzési bizonyítékok dokumentumok (köztük egy 10 vizsgálatból álló minta) áttekintéséből, valamint a Bizottság érintett munkatársaival, tagállami hatóságokkal és érdekelt felekkel folytatott interjúkból származnak.

V

Általános következtetésünk szerint a Bizottság sikeresen érvényesítette a piacvédelmi politikát. A vizsgálatok során megfelelően betartotta az eljárásokat, és gondoskodott róla, hogy az érintett felek egyenlő bánásmódban részesüljenek. A benyújtott dokumentumok bizalmas jellegének értékelését azonban nem dokumentálták szisztematikusan. A vizsgálatok ugyan súlyos adminisztratív terhet rónak az érintett felekre, ám ezt jogi előírások indokolták. A Bizottság azonban kevéssé igyekezett szélesebb körben megismertetni a piacvédelmi eszközöket; jelenleg csak néhány iparág alkalmazza ezeket.

VI

Megállapításunk szerint a Bizottság a piacvédelmi vizsgálatok során megfelelően indokolta döntéseit, de az iparágak képviselőinek a panaszuk hivatalos benyújtása előtt csak informálisan adott tanácsot. A Bizottság döntéseit megalapozott és átfogó elemzések támasztották alá. Megállapítottuk ugyanakkor, hogy a Bizottság még javíthatna a releváns versenyügyi szempontok értékelésén, amikor az uniós érdekek vizsgálatát végzi.

VII

Noha a végrehajtási rendeletek egyértelműen meghatározták az érintett termékek körét, a nemzeti vámhatóságok számára mégis nehéz volt e rendeletek alkalmazása, pedig ez döntő fontosságú a piacvédelmi vámok eredményes beszedése szempontjából. A Bizottság alaposan nyomon követte az intézkedéseket, de munkája jobbára a jogilag előírt ellenőrzésekre korlátozódott. Azokat a nyomon követési eszközöket azonban, amelyek esetében a Bizottság nagyobb mérlegelési jogkörrel rendelkezik, ritkábban alkalmazták, és nem egyértelmű kritériumok alapján részesítették előnyben azok használatát.

VIII

Bár a Bizottság helyesen alkalmazott egyes utánkövetési eszközöket (pl. a vámhatóságoknak adható figyelmeztető jelzést), azon hatáskörével kevéssé élt, hogy saját kezdeményezésű vizsgálatokat indítson. A piacvédelmi eszközökre vonatkozó bizottsági beszámolás pontos volt, de középpontjában nem az intézkedések eredményessége, hanem maguk a tevékenységek álltak.

IX

A Bizottság az erőforrásainak szűkössége ellenére is meg tudott birkózni a piacvédelmi politika növekvő kihívásaival. A Kereskedelmi Világszervezet fórumán és a harmadik országokkal kapcsolatos vizsgálatok során a Bizottság élt az európai ipar védelmére vonatkozó hatáskörével, ám fellépéseit jobban is rangsorolhatná. A Bizottság felkészült a brexit operatív szintű következményeire. Bizonyos mértékben figyelembe vette az Unió szociális és környezetvédelmi törekvéseit is.

X

Annak érdekében, hogy piacvédelmi fellépéseit hatékonyabbá és eredményesebbé tegye, azt javasoljuk, hogy az Európai Bizottság:

1. dokumentálja a felek által rendelkezésre bocsátott dokumentumok bizalmas jellegére vonatkozó értékeléseit;
2. ismertesse meg jobban az iparágak képviselőivel a piacvédelmi eszközöket;
3. javítsa a versenyszempontokra vonatkozó iránymutatásokat;
4. tegye célirányosabbá a nyomonkövetési tevékenységeket és javítsa a beszámolás hatókörét;
5. határozza meg a saját kezdeményezésű vizsgálatok indításának feltételeit;
6. alkalmazzon egyértelmű kritériumokat a harmadik országok intézkedéseire adott uniós válaszok prioritás-meghatározására.

Bevezetés

Piacvédelmi eszközök

01

A nemzetközi kereskedelem alapvetően fontos tényező az Európai Unió gazdaságának növekedése szempontjából: az Unió a világ legnagyobb árukereskedője. A munkahelyteremtés mellett a nemzetközi kereskedelem ösztönzi a versenyképességet és az innovációt is, és alacsonyabb árakon áruk szélesebb körét kínálja a fogyasztóknak. Az elmúlt néhány évtizedben a nemzetközi kereskedelem dinamikusan növekedett, emiatt azonban felmerült vagy fokozottabban jelent meg számos kereskedelmi vonatkozású kérdés (lásd: 1. ábra).

02

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjaként az Unió elkötelezett egy nyitott és szabályalapú kereskedelmi rendszer mellett. Ha azonban harmadik országok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, például a WTO szabályaival ellentétes szubvenciókat vagy dömpinget alkalmaznak, akkor az Unió ún. piacvédelmi eszközök (TDI) bevetésével megvédi iparágait.

03

A piacvédelmi eszközök vámok kivetésében nyilvánulnak meg: ez a vámkivetés a WTO, illetve maga az Unió által meghatározott szigorú jogi feltételek mellett történik (lásd: 1. háttérmagyarázat és I. melléklet). A kereskedelempolitika kizárólagos uniós hatáskörbe tartozik, vagyis az Európai Bizottság feladata, hogy a tagállamok nevében vizsgálatokat folytasson le és vámokat vessen ki.

04

A WTO tagjai között az Európai Unió a piacvédelmi eszközök aktív alkalmazója, az uniós TDI-intézkedések teszik ki az összes TDI-intézkedés 6,5%-át¹. A 2014 és 2018 közötti időszakban a Bizottság évente átlagosan 13 új dömpingellenes, illetve szubvencióellenes vizsgálatot indított. 2018 végén 133 dömping- vagy szubvencióellenes intézkedés volt hatályban, többségük Kínából származó termékekre vonatkozott (lásd: 2. ábra).

05

A piacvédelmi eljárás (lásd: II. melléklet) első lépése általában az, hogy egy uniós gazdasági ágazat vagy vállalat (a „panaszos”) panaszt nyújt be. Az ezt követő vizsgálat során a Bizottság valamennyi érintett féltől (jellemzően a következőktől: európai gyártók, harmadik országbeli exportőrök, felhasználók, forgalmazók és fogyasztók) adatokat gyűjt és a helyszínen ellenőrzi azokat. Ennek során a Bizottság munkatársai annak megállapítására összpontosítanak, hogy teljesültek-e a piacvédelmi vámok kivetésének alapvető kritériumai, vagyis a következők:

• dömping vagy szubvenció fennállása;
• az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár (gazdasági veszteség) vagy ennek veszélye;
• a kár és a dömping/szubvenció közötti ok-okozati összefüggés;
• uniós érdek: nem lehet akkor intézkedéseket hozni, ha egyértelmű, hogy a többi uniós fél nagyobb gazdasági hátrányt szenved, mint amekkora előny a dömping vagy a támogatás káros hatásainak megszüntetéséből származik
  (lásd: I. melléklet).

06

A vizsgálat vagy azzal zárul, hogy a Bizottság az intézkedések típusát és szintjét meghatározó végrehajtási rendeletet fogad el (lásd: 2. háttérmagyarázat), vagy azzal, hogy a vizsgálatot intézkedések nélkül megszüntetik. Az uniós gazdasági ágazat érdekeinek védelme érdekében a Bizottság még a végleges intézkedések hatálybalépése előtt ideiglenes intézkedéseket is bevezethet.

07

A végleges intézkedések hatályba lépése után a Bizottság nyomon követi azokat, és bizonyos körülmények fennállása esetén úgy dönthet, hogy felülvizsgálatot indít. Egy érintett fél kérésére vagy a Bizottság saját kezdeményezésére a következőkre kerülhet sor:

• valamely új exportőr árképzésének felülvizsgálata;
• időközi felülvizsgálat, ha feltételezhető, hogy az intézkedésre már nincs szükség, vagy hogy az nem elégséges;
• kijátszásellenes felülvizsgálat, ha fennáll annak a lehetősége, hogy az exportőrök kijátsszák az intézkedést, pl. úgy, hogy egy másik országon keresztül szállítanak;
• hatályvesztési felülvizsgálat az intézkedés végén (az intézkedéseket általában öt évre írják elő);
• a vizsgálat újraindítása, ha az exportőrök a vámok egy részének vagy egészének átvállalása érdekében csökkentik az exportárakat.

Az intézményi keret

08

Mivel a kereskedelem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozik, a piacvédelmi vizsgálatok főszereplője az Európai Bizottság (lásd: 3. ábra). A Bizottság illetékes szervezeti egysége a Kereskedelmi Főigazgatóság (DG TRADE). A vizsgálatok során a Kereskedelmi Főigazgatóság együttműködik a Bizottság más szervezeti egységeivel, és szolgálatközi konzultációk keretében hivatalosan konzultál velük az eljárás főbb szakaszaiban. A Kereskedelmi Főigazgatóság javaslatai alapján a biztosok testülete dönt a vizsgálatok megindításáról és fogadja el a végleges vagy ideiglenes intézkedéseket előíró bizottsági rendeleteket².

09

A tagállamok a komitológiai eljárás során a Piacvédelmi Eszközök Bizottsága útján vesznek részt a döntéshozatalban. A Bizottságnak a piacvédelmi eljárás során több konkrét határozatról konzultálnia kell a Piacvédelmi Bizottsággal, illetve tájékoztatnia kell azt. Az eljárás szakaszától függően a Piacvédelmi Bizottság konzultatív vagy kötelező érvényű véleményt adhat (a végleges vámok kivetése az utóbbi kategóriába tartozik). A Bizottság nem fogadhatja el a piacvédelmi intézkedésekre vonatkozó javaslatát, ha az ellene szóló szavazatok 55%-os minősített többségben vannak. Ebben az esetben, de akkor is, ha egyszerű többség ellenzi a Bizottság javaslatát, azt fellebbviteli bizottság elé terjesztik. A fellebbviteli bizottság elutasító véleménye minősített többséget igényel.

10

A vizsgálat során és azt követően a felek panasz vagy probléma esetén kapcsolatba léphetnek a Bizottság kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselőjével, az európai ombudsmannal, valamint az Európai Bírósággal és a WTO-val.

A jogi keret

11

Mivel a piacvédelem globális kérdés, annak szabályozása is globális szinten történik. Más szóval a piacvédelmi eszközök jogi és intézményi keretét WTO-megállapodások határozzák meg, amint az e keretek alkalmazhatóságára és a vizsgálatok során követendő szabályokra vonatkozó részletes előírásokat is. Az uniós jogszabályoknak teljes mértékben tükrözniük kell a WTO szabályait, de az Unió egyes esetekben további, az intézkedések elfogadását megelőző előírásokat is bevezethet, amint azt például az uniós érdekek vizsgálata esetében tette. A piacvédelmi eszközökre vonatkozó két fő uniós jogszabály az egyaránt 2016-ban elfogadott dömpingellenes alaprendelet³ és szubvencióellenes alaprendelet⁴, amelyeket a közelmúltban (2017⁵ és 2018⁶) jelentős mértékben módosítottak (a továbbiakban: az „alaprendeletek”).

12

A 2017. évi „módszertani módosítás” úgy változtatott a dömpingkülönbözetek kiszámításának módszerén, hogy az figyelembe vegye az exportáló ország piacán torzulásokat előidéző „jelentős kormányzati beavatkozásokat”.

13

A 2018. évi „modernizációs csomag” több területre is kiterjedt. Lerövidítette a dömpingellenes vizsgálatok lefolyását, biztosította, hogy a vizsgálatban részt vevő felek már korábban tájékoztatást kapjanak az intézkedésekről, mint ahogy az a modernizálási szabályok hatálybalépése előtt lehetséges volt, és meghatározta, hogy mikor lehet magasabb vámszintet megállapítani az exportáló országban a nyersanyagokat érintő torzulások miatt. A csomag ezenfelül környezetvédelmi és szociális normákat is beépített a vizsgálatok egyes szempontjai közé.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

14

Tekintettel arra, hogy a folyamatosan változó globális kereskedelempolitika összefüggésében a piacvédelmi eszközök egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az európai ipar számára, úgy döntöttünk, hogy – első alkalommal – ellenőrzést végzünk erre a szakpolitikai területre nézve. Ellenőrzésünk során az Európai Bizottság vonatkozó munkájának eredményességét és hatékonyságát javítandó megvizsgáltuk, hogy a Bizottság sikeresen érvényesítette-e piacvédelmi politikáját. Nemcsak azt vizsgáltuk, hogy az Unió milyen piacvédelmi intézkedéseket tesz a harmadik országokból behozott termékekre nézve, hanem azt is, hogy a Bizottság hogyan reagált más országok piacvédelmi politikájára. Külön megvizsgáltuk azt, hogy a Bizottság:

1. a piacvédelmi vizsgálatok során betartotta-e az eljárásokat és a határidőket;
2. megfelelő elemzéseket végzett-e a piacvédelmi vizsgálatok során, és kellően indokolta-e következtetéseit;
3. megfelelően követte-e nyomon a piacvédelmi intézkedéseket, illetve számolt-e be a piacvédelmi politika eredményeiről;
4. aktívan reagált-e a globális kereskedelmi kihívásokra.

15

Azokat a szempontokat helyeztük előtérbe, amelyekért a Kereskedelmi Főigazgatóság volt felelős, de vizsgálatunk kiterjedt e főigazgatóságnak a Bizottság más szervezeti egységeivel (pl. az Adóügyi és Vámuniós, illetve a Költségvetési Főigazgatóság), valamint a tagállamokkal folytatott együttműködésére is. Az ellenőrzés a Bizottság 2016–2019-es tevékenységére vonatkozott.

16

Ellenőrzésünk nem terjedt ki a piacvédelmi vizsgálatokból adódóan kivetett vámok beszedéséért kizárólagosan felelős nemzeti vámhatóságok munkájának eredményességére, sem a Bizottság más szervezeti egységei által a beszedési folyamat nyomon követése vagy a kapcsolódó csalási ügyek kivizsgálása érdekében végzett munkára. Ezek a tevékenységek nem csupán a védelmi vámokhoz kapcsolódnak, és a velük kapcsolatos beszedési és nyomon követési eljárások ugyanazok, mint más típusú vámok esetében. Ezekkel a kérdésekkel más közelmúltbeli jelentéseinkben foglalkoztunk⁷.

17

Munkánk főként a Kereskedelmi Főigazgatóság és más érintett bizottsági szervezeti egységek dokumentációjának áttekintéséből és munkatársaikkal készített interjúkból állt. A piacvédelmi vizsgálatokra irányuló értékelésünk egy 10 olyan lezárt ügyből álló mintán alapult, amelyek esetében a Bizottság végleges piacvédelmi intézkedéseket vezetett be. Az ügyeket úgy választottuk ki, hogy azok mind az ágazatok, mind az érintett országok és vizsgálattípusok (dömpingellenes kontra szubvencióellenes, új vizsgálatok kontra felülvizsgálatok) tekintetében tükrözzék a Kereskedelmi Főigazgatóság munkájának változatosságát. Információkat a tagállami hatóságokkal, szakértőkkel és érdekelt felekkel (a vizsgálatokban érintett valamennyi felet képviselő üzleti szövetségek és vállalatok) folytatott megbeszélések során is gyűjtöttünk.

Észrevételek

A piacvédelmi intézkedések bevezetését illető bizottsági megközelítés megalapozott, de kevés a tájékoztatás

18

A piacvédelmi vizsgálatok lezajlása erősen formalizált folyamat, amelyet az Unió és a WTO jogi keretei részletesen szabályoznak. Mivel a piacvédelmi intézkedések gazdasági hatása mind az uniós, mind a nem uniós gyártókra nézve jelentős, és az ellátási láncban részt vevő importőrökre és uniós felhasználókra is kihat⁸, nem csoda, hogy az érintett felek alapos ellenőrzésnek vetik alá a Bizottság vizsgálatait. A Bizottságnak be kell tartania minden vonatkozó előírást, hogy fellebbezés esetén az intézkedései védhetőek legyenek. A Bizottságnak figyelembe kell azonban vennie azt is, hogy a vizsgálatok milyen terhet jelentenek az érintett felek számára, nehogy ez visszatartsa a panasztételtől a tisztességtelen kereskedelmi magatartásnak kitett vállalatokat.

19

A piacvédelem csak akkor működhet eredményesen, ha az uniós iparágak képviselői tudnak a rendelkezésükre álló eszközökről, és ha a megfelelő iránymutatásnak köszönhetően olyan minőségű panaszokat tudnak benyújtani, hogy a Bizottság tekintetbe vegye azokat.

20

Ezért megvizsgáltuk a következőket:

1. betartotta-e a Bizottság az eljárásokat és a határidőket;
2. a meghallgató tisztviselő biztosította-e az érintett felek jogait;
3. biztosította-e a Bizottság az egyenlő bánásmódot és a különböző érintettek számára az információkhoz való hozzáférést;
4. megfelelően kezelte-e a Bizottság az adminisztratív terhelést, és megfelelő tájékoztatást nyújtott-e.

A Bizottság a piacvédelmi eszközökkel kapcsolatos vizsgálatok során megfelelően követi az eljárásokat

21

A Bizottság vizsgálatait az érintett felek két szinten ellenőrzik. Először is az érintett felek szót emelhetnek a vizsgálatok során: bármely vizsgálati szakaszban lehetőség van írásbeli észrevételek megtételére vagy meghallgatásra a Kereskedelmi Főigazgatóságnál, és a felek kérhetik a meghallgató tisztviselő vagy az európai ombudsman közbenjárását is. Másodszor: a vizsgálatokat követően a felek pert is indíthatnak az Európai Bíróságon vagy a WTO-nál (lásd: 4. ábra).

22

A szabályoknak való megfelelés biztosítására a Kereskedelmi Főigazgatóság egy valamennyi eljárási lépést és határidőt tartalmazó tervezési rendszert használ, amely adott esetben emlékeztetőt küld az ügyintézőknek. A rendszert azonban nem használják szisztematikusan irányítási eszközként az ügyek előrehaladásának nyomon követésére. A Kereskedelmi Főigazgatóság a munkatársaira bízza az ellenőrzések irányítását (beleértve a határidőket is), de megállapításunk szerint a szabályszerűtlenség kockázata alacsony.

23

Ezen túlmenően a Kereskedelmi Főigazgatóság számos, több helyen is rendelkezésre álló útmutató dokumentummal és eszközzel látja el munkatársait. A 2017-es és 2018-as szabályozási változtatások miatt (lásd: 12. és 13. bekezdés), de azért is, mert a munkatársaknak szükségük lehet útmutatásra a korábbi szabályokra és eljárásokra nézve (például hogy el tudjanak járni a régi szabályok hatálya alá tartozó bírósági ügyekben), a régi útmutató dokumentumokat az aktuálisakkal együtt tárolják. Megállapítottuk, hogy egyes frissítésekre a szabályozási változtatások után több évvel került sor (a Kereskedelmi Főigazgatóság több dokumentumot frissített 2019 során). Noha ez nem könnyíti meg a munkatársak számára az iránymutatások alkalmazását, mégsem észleltük, hogy ez hatással lett volna az egyedi ügyekre. Esettanulmányaink tanúsága szerint a Bizottság betartotta az eljárásokat és a határidőket.

A meghallgató tisztviselő biztosítja a felek eljárási jogainak tiszteletben tartását

24

A felek eljárási jogaira vonatkozóan további biztosítékot jelent, hogy rendelkezésre áll egy független meghallgató tisztviselő. Ha egy érdekelt fél felveszi a kapcsolatot a meghallgató tisztviselővel, az általában meghallgatást szervez az érdekelt fél és a Kereskedelmi Főigazgatóság között.

25

A meghallgató tisztviselőt a Bizottság elnöke nevezi ki, és adminisztratív értelemben a kereskedelemért felelős biztos alá tartozik. A meghallgató tisztviselő által kiválasztott két másik munkatárs adminisztratív szempontból a Kereskedelmi Főigazgatósághoz tartozik, de nem a piacvédelmi vizsgálatokkal foglalkozó igazgatósághoz van beosztva. Ellenőrzési munkánk megerősítette, hogy a szervezeti függőség nem befolyásolja a meghallgató tisztviselő működési függetlenségét. A tisztviselő dönt a meghallgatásokról, és az egyes ügyekről önállóan készít külön feljegyzéseket, a Kereskedelmi Főigazgatóság vagy a kereskedelmi biztos felülvizsgálata, illetve jóváhagyása nélkül.

26

Ellenőrzésünk tanúsága szerint a mintában szereplő 10 ügyből négyben a feleknek nem okozott nehézséget elérni, hogy a tisztviselő közbelépjen. Amint megállapítottuk, a meghallgató tisztviselő megfelelően elemezte a felek által felvetett kérdéseket, és elemzése alapján indokolta következtetéseit, biztosítva ezáltal, hogy a piacvédelmi vizsgálatok során érvényesüljenek a felek jogai.

Valamennyi fél egyenlő bánásmódban részesül, ám a bizalmas kezelés értékelése nincs kellően dokumentálva

27

A vizsgálatban részt vevő valamennyi fél azonos eljárási jogokkal bír, és a Kereskedelmi Főigazgatóság biztosítja az egyenlő bánásmódot. Amikor valamely fél információkat nyújt be a Kereskedelmi Főigazgatóságnak, az általa bizalmasnak tekintett információkat ilyenként kell megjelölnie. A bizalmas információkhoz a vizsgálatban részt vevő más feleknek nem szabad hozzáférniük, már csak versenyjogi okokból sem. Az érintett félnek azonban gondoskodnia kell egy elégséges minőségű betekinthető változatról a többi fél számára (amelyben az érzékeny információk össze vannak foglalva, ki vannak törölve stb.).

28

Ellenőrzési munkánk megerősítette, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság valóban egyenlő hozzáférést ad a feleknek a betekinthető információkhoz, és egyforma meghallgatási jogokat biztosít nekik. Az ellenőrzés nem tárt fel problémákat az egyenlő bánásmód terén, és a meghallgató tisztviselőhöz, az ombudsmanhoz vagy a Bírósághoz benyújtott panaszok sem szolgáltak ilyen jellegű bizonyítékkal.

29

E téren követendő példa, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság a TRON elektronikus platformon keresztül megosztja a dokumentumokat az érdekelt felekkel. E megoldás révén a felek közvetlenül hozzáférhetnek a betekinthető aktákhoz, és automatikus értesítést kapnak, mihelyt új dokumentumok állnak rendelkezésre. Követendő példa az is, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság nem kérésre, hanem automatikusan bocsátja a felek rendelkezésére a döntéseit alátámasztó információkat.

30

A titoktartási kötelezettség miatt a felek rendelkezésére bocsátott információk sok esetben nem tartalmazhatják olyan részletesen a többi fél adatait, hogy az lehetővé tenné számukra a dömping, a szubvenció, illetve a kár kiszámítása minden lépésének ellenőrzését. Jellemző esetben például a panaszos ellenőrizni tudja a kárszámításokat (hiszen azok a saját iparágának adatain alapulnak), de a dömpingszámításokat már nem olyan részletesen (hiszen azok az exportőr adatain alapulnak).

31

A Kereskedelmi Főigazgatóság dönt arról, hogy valamit bizalmas jellegűnek ítél-e. A belső iránymutatásokkal⁹ összhangban csak akkor adhatja meg a bizalmas jelleget, ha azt „megfelelő indokkal” rendelkező felek kérik az általuk benyújtott információkra nézve. Hasonlóképpen azt is értékelnie kell, hogy a betekinthető változat megfelelő minőségű-e. Ez az értékelés teszi lehetővé, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság egyensúlyt tudjon tartani a jogilag előírt titoktartás és az átláthatósági előírások között.

32

A Kereskedelmi Főigazgatóság állítása szerint ugyan végeznek a bizalmas kezelésre vonatkozó értékeléseket, megállapításunk szerint azonban ezeket nem dokumentálják szisztematikusan (mintánkban egy pozitív példát találtunk alapos értékelésre) Ezért sem ezt az állítást, sem az ellenőrzések mélységét nem tudtuk megerősíteni. A Kereskedelmi Főigazgatóság ezenfelül leginkább arra hagyatkozik, hogy a betekinthető változat elégtelensége esetén az érintett felek panaszt tehetnek. A felek a panasztételt követően végül csakugyan juthatnak további információkhoz, ám ez az eljárásmód késedelmeket okozhat (lásd: 3. háttérmagyarázat).

A jogi előírások indokolják a súlyos adminisztratív terheket, de a Bizottság kevéssé népszerűsíti a piacvédelmi eszközöket

33

A piacvédelmi eszközöket leggyakrabban néhány fő iparág alkalmazza: a 2018 végén érvényben lévő intézkedések 50%-a fémekre és fémtermékekre, 16%-a pedig vegyi anyagokra vonatkozott (lásd: 5. ábra). Az érintett termékek általában ipari (nem pedig fogyasztói) jellegűek, a kerékpárok jelentős kivételével. Ahhoz, hogy a piacvédelmi eszközök az egész európai gazdaság számára működőképesek legyenek, nagyon fontos az alkalmazásuk egyszerűsítése és ismertebbé tétele.

34

A panaszosoknak a panasztételi szakaszban minden szükséges bizonyítékot be kell nyújtaniuk, többek között az érintett ország exportárait is. Ebből adódóan a panaszok száznál is több mellékletet tartalmazhatnak. Tekintettel a szükséges információk terjedelmére és arra, hogy a legtöbb érintett félnek ügyvédet kell fogadnia, egy panasz benyújtása igen költséges lehet. Egyfelől igaz, hogy a vállalatoknak és üzleti szövetségeknek – különösen a piacvédelmi eszközök tapasztalatlan felhasználóinak és a sok szereplőre tagolódó gazdasági ágazatoknak – nehézséget okozhat egyes bekért információk beszerzése, másfelől, amint azt ellenőrzési munkánk is megerősítette, a Kereskedelmi Főigazgatóságnak csakugyan szüksége van ezekre az információkra.

35

Ezen értékelés ellenére és elismerve a piacvédelmi eszközökkel kapcsolatos panaszokra vonatkozó jogi előírásokat, megjegyezzük, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság még nem vizsgálta meg az adminisztratív terhek még oly csekély csökkentésének lehetőségeit. A Bizottság például nem hasonlította össze részletesen, hogy milyen információk benyújtását írják elő az Unióban, illetve más országokban.

36

Hogy segítse a vállalatokat és az ágazati szövetségeket panaszaik benyújtásában, a Kereskedelmi Főigazgatóság több tájékoztató dokumentumot tett közzé honlapján, többek között kérdőívsablonokat (amelyek feltüntetik, hogy a feleknek mely információkat kell a Kereskedelmi Főigazgatóság rendelkezésére bocsátaniuk) és egy panaszokkal kapcsolatos útmutatót. A rendelkezésre álló iránymutatás általában véve megbízható és egyértelmű. Noha a kis- és középvállalkozások (kkv-k) csak szórványosan folyamodnak piacvédelmi eszközökhöz, megállapításunk szerint a Kereskedelmi Főigazgatóság mégis külön törekszik ezek felkarolására, például úgy, hogy kiegészítő általános iránymutatást és támogatást nyújt nekik az egyes vizsgálatok során. A kkv-k támogatása azonban igen korlátozott hatókörű, és nem felel meg a Bizottság által az alaprendeletek 2018. évi modernizálásakor megfogalmazott törekvéseknek (lásd: 1. táblázat).

37

A Kereskedelmi Főigazgatóság ugyan megkönnyíti az eljárásokat a részt vevő felek számára, ám nagyon kevés tájékoztatással segíti, hogy az uniós iparágak körében nőjön a piacvédelmi eszközök ismertsége és alkalmazása. Az olyan ágazatok, mint az acél- és a vegyipar, jól ismerik a piacvédelmi eszközöket (lásd: 33. bekezdés), más ágazatok viszont sokkal kevésbé. Más szóval megeshet, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tapasztaló iparágak nem igényelnek védintézkedéseket és nem részesülnek azok előnyeiből. Noha léteznek olyan fórumok, ahol a vállalatok és az ipari szövetségek találkozhatnak a Kereskedelmi Főigazgatósággal, elsősorban azért, hogy tájékozódjanak az uniós finanszírozási lehetőségekről, a Bizottság nem használja ezeket a fórumokat a piacvédelmi eszközök megismertetésére. Példaként említhető a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (DG GROW) vállalkozással és kkv-kkal kapcsolatos nemzetközi tevékenységekről szóló weboldala, valamint az Enterprise Europe Network honlapja¹².

Az intézkedések megfelelően meg vannak indokolva, de az uniós érdekek vizsgálata néhány szempontból még tökéletesítésre szorul

38

A piacvédelmi eszközökre vonatkozó jelenlegi döntéshozatali folyamat (lásd: 09. bekezdés) keretében a Bizottságnak döntő szerepe van a vámok kivetésében. 2014 és 2018 között csak két ügyet nyújtottak be a fellebbviteli bizottsághoz; a bizottság egyik esetben sem jutott minősített többségre negatív vélemény kiadásához, így az Európai Bizottság javaslata maradt irányadó.

39

Tekintettel a tapasztalható gazdasági hatásra és a Bizottság hatásköreire, beleértve az uniós érdekre vonatkozó vizsgálat értékelését is (lásd: 05. bekezdés), a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania annak biztosítására, hogy a piacvédelmi eszközökkel kapcsolatos eljárásokban levont következtetéseit indokolni tudja. Ezt a jogi keret írja elő így. Különösen fontos, hogy az érdekelt felek számára lehetséges legyen a Bizottság határozatainak ellenőrzése. Ezért mintánk alapján értékeltük, hogy a Bizottság:

1. megfelelően megindokolta-e döntéseit és számításait;
2. döntésének meghozatala előtt alapos elemzéseket végzett-e.

A Bizottság következtetéseinek indokolása magukban a vizsgálatokban megfelelő volt

40

Ellenőriztük mind a piacvédelmi intézkedés elrendelésére vonatkozó döntések, mind a panasz beérkezését követően a vizsgálat megindítására vonatkozó döntések Bizottság általi indokolását. Értékelésünket az Európai Bíróság vagy más igazságügyi szervek ítéleteinek sérelme nélkül végeztük.

41

Megállapítottuk, hogy a mintában szereplő végrehajtási határozatok következtetései megfelelő indokolással voltak ellátva. Ebben a Bizottság megválaszolta a felek észrevételeit, és hivatkozott a korábbi ügyekben hozott fontos határozatokra és a döntéshozatali gyakorlatra. Ezenkívül a szabályozás részletesen elemezte a számításokat és módszertannal szolgált azokhoz. Noha a titoktartási szempontok néha lehetetlenné teszik a számítások olyan részletességgel történő bemutatását, hogy azt egy külső fél ellenőrizni tudja (lásd: 30. bekezdés), a Bizottság logikája mindig egyértelmű volt. A mintánkban az indokolás néhány kivételesen jó példáját találtuk, ugyanakkor néhány hiányosságot is (lásd: 4. háttérmagyarázat). Ezek a hiányosságok azonban nem változtatnak azon az általános értékelésünkön, hogy a Bizottság indokolása megfelelő volt.

42

A mintánkban szereplő valamennyi ügynél azt állapítottuk meg, hogy a Bizottság megfelelően indokolta a vizsgálat megindítására vonatkozó döntését. A panaszok is megfeleltek az alaprendeletekben meghatározott valamennyi feltételnek.

43

Az alaprendeletek szerint a Bizottságnak „meg kell vizsgálnia a panaszban foglalt bizonyítékok pontosságát és helytállóságát, annak megállapítása céljából, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre a vizsgálat megindításához”¹³. Az általunk vizsgált ügyeknél azt állapítottuk meg, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság valóban megvizsgálta ezeket a szempontokat, és megállapításait belső feljegyzésekben dokumentálta. A belső feljegyzések azonban nem fejtik ki, hogy az egyes ügyekre nézve hogyan értékelték a bizonyítékokat, például hogy összevetették-e a panasztevő információit más információkkal (pl. bizottsági adatbázisokkal).

44

2016–2018-ban a Bizottság csak egy hivatalosan benyújtott panaszt utasított el. Ugyanebben az időszakban négy panaszos visszavonta a panaszát még azelőtt, hogy a Bizottság meghozta volna végleges határozatát. A visszavonások és elutasítások kis száma annak köszönhető, hogy a panasz hivatalos benyújtása előtt alapos – noha informális – segítségnyújtási, átvilágítási és konzultációs folyamatra kerül sor. E folyamatnak köszönhetően a felek szilárdabbá tehetik érvelésüket, ami valószínűbbé teszi, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság megindítja a vizsgálatot. A Kereskedelmi Főigazgatóság által adott tanács ugyanakkor el is tántoríthatja a feleket attól, hogy hivatalos kérelmet nyújtsanak be.

45

Ennek a megoldásnak vannak mind pozitív, mind negatív következményei (lásd: 6. ábra). Noha az informális tanácsadás a rendeletek dömpingre, támogatásra, kárra és ok-okozati összefüggésre vonatkozó kritériumain, valamint belső politikai feljegyzéseken alapul, átláthatónak mégsem nevezhető, és nincsenek feljegyzések a Kereskedelmi Főigazgatóság által a feleknek adott tanácsokról, illetve a vonatkozó konkrét iránymutatásokról. Másrészt viszont a folyamat jelentős hatékonyságnövekedést tesz lehetővé mind a Kereskedelmi Főigazgatóság, mind a panaszosok számára.

A piacvédelmi intézkedések alapjául szolgáló elemzések megalapozottak, de az uniós érdekek vizsgálata több szempontból javítható volna

46

A mintában szereplő ügyeket áttekintve azt állapítottuk meg, hogy az intézkedések alapjául szolgáló bizottsági számítások és elemzések megalapozottak. Egyes esetekben a Bizottság az elemzései során tovább is ment az előírtaknál, biztosítandó, hogy a számítások valóban a piaci realitásokat tükrözzék (lásd: 5. háttérmagyarázat). Az elemzések a Kereskedelmi Főigazgatóság által kidolgozott részletes módszertant követték, és nem találtunk példát az Unió vagy a WTO ügykezelési gyakorlatával ellentétes következtetésekre. A Bizottság szervezeti intézkedések révén igyekszik biztosítani, hogy gyakorlatában teljes mértékben figyelembe vegye az uniós és a nemzetközi ügykezelési gyakorlatot, és hogy az egyes ügyeknél egységes gyakorlatot alkalmazzon.

47

Bár a vizsgálatokat a jogi előírásokkal és a Bizottság módszertanával összhangban végzik, azokat még tovább is lehetne javítani az uniós érdekek vizsgálatának releváns versenyjogi szempontjainak figyelembevételével. Ez az intézkedések esetleges gazdasági hatásait figyelembe véve különösen fontos.

48

Mivel az uniós érdekek vizsgálata a piacvédelmi intézkedéseknek az uniós importőrökre, felhasználókra és fogyasztókra gyakorolt lehetséges hatását értékeli, a Kereskedelmi Főigazgatóságnak többek között azt kellene értékelnie, hogy a lehetséges intézkedések járhatnak-e aránytalan következményekkel. Ilyen következmény lehet, hogy fokozódnak a versenyt torzító kockázatok (például az ellátási láncok megszakadása). Akkor történhet például ilyesmi, ha az intézkedések hatálya alá tartozó terméknek kétféle felhasználója van:

• az intézkedések hatálya alá tartozó terméket gyártó csoporton belül vertikálisan integrált felhasználók;
• független, nem integrált felhasználók, akik saját vállalatcsoportjukon belül nem férnek hozzá a termelés kulcsfontosságú összetevőjéhez (az intézkedések hatálya alá tartozó termékhez), és így kénytelenek azt a gyártóipartól beszerezni.

A független felhasználók így olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy nehezen tudják beszerezni az alapanyagot, vagy új beszállítókat kell találniuk más harmadik országokban.

49

A versenyjogi szempontokat illetően azt állapítottuk meg, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság az elemzéseit a felek által szolgáltatott információkra alapozta. Egyes általunk ellenőrzött ügyek kapcsán megállapítottuk, hogy a felek egyes érveit (pl. hogy ellátási problémáktól tartanak) részletes indokolás nélkül elutasították. A Bizottság elemzése a vizsgálat idején, illetve a múltban fennálló helyzetre összpontosított. Az uniós érdekek vizsgálata előretekintő szempontjainak elemzése – noha az általunk ellenőrzött ügyek többségénél ez említésre került – nem tartalmazott részletes elemzést sem az intézkedéseknek a megcélzott behozatalra gyakorolt hatásáról, sem az ellátási láncokra gyakorolt potenciális hatásokról, például a harmadik országokból származó behozatal rendelkezésre állásáról.

50

Megállapítottuk, hogy az uniós érdekek vizsgálatára mindig sor került, és azt a végrehajtási határozatokban is említették. 2012 eleje óta egyetlen piacvédelmi vizsgálatot sem zártak le intézkedések nélkül pusztán az uniós érdekek vizsgálatából adódóan. Két ügyben azonban ez utóbbi tényleges hatással volt az intézkedések formájára vagy érvényességük időtartamára.

A Bizottság nem használja ki teljes mértékben a monitoring- és utánkövetési eszközökben rejlő lehetőségeket

51

Bármely bevezetett intézkedés csak akkor eredményes, ha végül a vámokat mindaddig beszedik, amíg a tisztességtelen kereskedelmi magatartás fennáll, valamint ha a megszabott feltételeket (például minimálár vagy mennyiségi kvóta) betartják. Ellenkező esetben a tisztességtelen kereskedelmi magatartás nem vált ki reakciót, és az uniós ipar védelme csorbát szenved.

52

A vámok beszedése a nemzeti vámhatóságok feladata. A vámbeszedés eredményességéhez alapvetően fontos az intézkedések által érintett termék pontos leírása. Az eredményes vámbeszedés nyomon követésében a Bizottság más szervezeti egységei (DG TAXUD, DG BUDG) is részt vesznek. Mindazonáltal a Kereskedelmi Főigazgatóságnak is egy sor eszköze van arra, hogy támogassa az intézkedések eredményes végrehajtását.

  53

Ezért értékeltük, hogy a Bizottság:

1. megfelelően tervezte-e meg az intézkedéseket, különösen a vámbeszedést megkönnyítő pontos termékleírást;
2. eredményesen alkalmazta-e a monitoring- és utánkövetési eszközöket;
3. megfelelően beszámolt-e a piacvédelmi eszközökkel kapcsolatos tevékenységeiről, beleértve azok hatását is.

A Bizottság igyekezett kezelni a piacvédelmi vámok beszedésével kapcsolatos problémákat

54

A piacvédelmi vámok beszedése gondot okozhat a vámhatóságoknak, mivel a beszedésre két jogi keret vonatkozik: egyfelől a kereskedelempolitikai keret (elsősorban az egyes termékekre vámot kivető bizottsági rendeletek), másfelől pedig a vámpolitikai keret (elsősorban az Uniós Vámkódex, beleértve a Kombinált Nómenklatúra [KN] kódjait).

55

A piacvédelmi vámokat előíró bizottsági rendeletek részletes leírást tartalmaznak az érintett termékekről. Ez segíti a – jellemzően a KN-kódokra támaszkodó – nemzeti vámhatóságokat abban, hogy a behozatali szakaszban azonosítsák, mely termékekre kell vámot kivetniük. A Kereskedelmi Főigazgatóság az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósággal együttműködve igyekszik biztosítani, hogy a leírások világosak és egyértelműek legyenek a vámhatóságok számára. Ez valamennyi általunk vizsgált ügynél így is volt, egy kivételével, ahol a Bizottság végrehajtási rendeletének címe és a termékleírás zavart okozott a vámhatóságoknál (lásd: 6. háttérmagyarázat), amiért azok pontosításokat kértek a Bizottságtól.

56

A KN-kódok a termékek szélesebb kategóriájára is vonatkozhatnak, mint maguk a piacvédelmi intézkedések. A Bizottság ilyen esetekben egyedi, hosszabb kódokat (ún. TARIC-kódokat) hoz létre a piacvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó termékekre nézve.

57

Mivel a piacvédelmi vámok befolyásolják forgalmukat és nyereségüket, az érintett vállalatok hajlamosak rá, hogy megpróbálják kijátszani azokat. Ennek egyik módja, hogy hamisan nyilatkoznak az áruk származási országáról, és olyan országból származóként jelentik be őket, amelyre nem vonatkoznak a piacvédelmi vámok. Ha a Bizottságnak ilyen gyakorlat jut tudomására, és azt bizonyítani is tudja, akkor – az uniós ipar megfelelő védelmét biztosítandó – az ezekből az országokból származó termékekre is kiterjesztheti a vámokat. Ilyen körülmények fennállása esetén a Bizottság az utóbbi országokra az „ott feladott” kifejezést használja. Egyes esetekben a tagállamok vámhatóságai számára nehéz volt végrehajtani az ezt a kifejezést használó jogszabályokat, mivel nem létezik egységes fogalommeghatározás, és a vámjogszabályok sem szabályozzák azt. A Bizottság több pontosítása ellenére ez a kérdés továbbra sem egyértelmű valamennyi nemzeti vámhatóság számára.

Az intézkedések nyomon követése alapos, de legtöbbször csak a jogi kötelezettségekre irányul, magukra a történésekre már kevésbé

58

A piacvédelmi intézkedések megfelelő végrehajtását és eredményességét biztosítandó a Bizottság egy sor monitoring- és utánkövetési eszközt alkalmazhat (lásd: 7. ábra). A jogszabályok értelmében a Bizottság köteles:

• nyomon követni a kötelezettségvállalásokat. A piacvédelmi vámok hatálya alá tartozó termékeket az Unióba exportáló vállalatok önkéntes kötelezettségvállalásairól van szó, amelyeket a Bizottság elfogad. E kötelezettségvállalások révén a dömping- és szubvencióellenes vámok helyébe minimumimportárak lépnek, vagyis az importőr kötelezettséget vállal arra, hogy nem értékesít a megállapodás szerinti minimálárnál alacsonyabb áron;
• utánkövetni a különleges monitoringzáradékok alkalmazását, ha az egyes termékekre vonatkozó piacvédelmi intézkedéseket előíró rendeletek tartalmaznak ilyet. Az ilyen záradékokat úgy fogalmazzák meg, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az intézkedések kijátszásának kockázatát, amennyiben a különböző exportőrökre jelentősen eltérő vámtételek vonatkoznak.

Más monitoringtevékenységek körének meghatározása a Bizottság mérlegelési jogkörébe tartozik.

59

A Bizottság a monitoringra rendelkezésre álló korlátozott erőforrásainak zömét (2,5 teljes munkaidős egyenérték) a kötelezettségvállalásokra fordítja. Megállapítottuk, hogy a Bizottság megfelelően ellenőrzi a kötelezettségvállalások teljesítését egyrészt dokumentumalapú szabályszerűségi módszerek alkalmazásával, másrészt pedig azzal, hogy az exportáló vállalatok telephelyein fizikailag ellenőrzi a szabályszerűséget, mivel a minimumimportár betartásáról más módon nehéz meggyőződni.

60

A Bizottság a dokumentumalapú ellenőrzésekhez elsősorban az exportőrök által rendelkezésre bocsátott negyedéves nyilvántartásokat használja fel. A mintánkban ezek a nyilvántartások teljesek voltak. Egyes ügyeknél a Bizottság további bizonyítékokat is megvizsgál (pl. ha kapott ilyeneket ágazati szövetségektől) arra nézve, hogy a kötelezettségvállalásban meg volt-e határozva a termékbehozatal éves szintje. Az ellenőrző látogatások részletesek, a háttérelemzés pedig alapos és jól dokumentált volt. Bár a Bizottság igyekszik az intézkedések időtartama alatt felkeresni valamennyi vállalkozást, a két legutóbbi esetben ezt nem sikerült megtennie. A látogatások tényleges gyakorisága az erőforrásoktól függött, és a Bizottság nem alkalmazott semmilyen konkrét kritériumot, illetve nem végzett strukturált kockázatelemzést annak eldöntésére, hogy mely vállalatokat kíván felkeresni.

61

Monitoringtevékenységéből adódóan a Bizottság visszavonhat egy kötelezettségvállalást. Ezt a közelmúltban két kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos ügyben több mint 20 vállalatra nézve meg is tette. Az ilyen ügyekből vett minta vizsgálata azt mutatta, hogy ezek a döntések megfelelően indokoltak voltak. A kötelezettségvállalás-visszavonásnak nincsen visszamenőleges hatálya. Elméletben ezért a kötelezettségvállalással ellentétes múltbeli áruértékesítések továbbra is szankcionálatlanok maradnak. Tekintettel a szabályszerűtlenséggel érintett ügyek növekvő számára és arra, hogy ezeket eredményesen kell szankcionálni, a Bizottság 2016-ban új gyakorlatot vezetett be: érvényteleníti a kötelezettségvállalás megszegésével kifejezetten kapcsolatba hozható számlákat. Az adott időszakra vonatkozó számlákat tehát az intézkedések lejárta után is érvényteleníteni lehet.

62

Ez tanúsítja, hogy a Bizottság kezdeményezően lépett fel az intézkedések eredményessége érdekében. A vámhatóságok számára azonban továbbra is nehéz visszamenőleges hatállyal beszedni az érvénytelenítésből eredő vámokat, mivel a kötelezettségvállalásokra nem vonatkoznak garanciák¹⁴, a vámtartozások pedig elévülhetnek. A Bizottság 12 esetben alkalmazott ilyen érvénytelenítést, de ezek közül négynél a vonatkozó határozatot megtámadták az Európai Bíróság előtt.

63

Mivel a kötelezettségvállalások nyomon követése igen nagy munkaterhet jelent, a Bizottság az elmúlt években kevés más típusú nyomon követést végzett (lásd: 8. ábra). E tevékenységeknek nem képezte részét a legnagyobb kockázattal járó ügyek azonosítását szolgáló szisztematikus elemzés, pedig ez különösen fontos lenne ott, ahol az erőforrások korlátozottak. Ami a különleges monitoringzáradékokat illeti (lásd: 58. bekezdés), a Bizottság részletes szabályokat határozott meg arra vonatkozóan, hogy azokat mikor kell alkalmazni, illetve rendeletbe foglalni. A Bizottság belső iránymutatásai hangsúlyozzák, hogy munkatársainak szigorúan be kell tartaniuk és egyformán kell alkalmazniuk a különleges monitoringzáradék alkalmazási feltételeit. Megfigyelésünk szerint a humán erőforrás korlátozottsága azzal a kockázattal jár, hogy a nyomon követési tevékenységeket nem a szabályszerűtlenség ténylegesen alacsony kockázata, hanem ezen korlátok miatt csökkentik.

64

Monitoringtevékenységeinek utánkövetéseként, illetve a vámhatóságoktól vagy más forrásokból kapott figyelmeztetésekre reagálva a Bizottság kockázati tájékoztató adatlapokat bocsát ki. Ezeket megküldik a vámhatóságoknak, hogy így hívják fel figyelmüket a konkrét kockázatokra (pl. hogy valamely vállalat a minimális importár alatt végez értékesítéseket vagy átrakásokat végez). A vámhatóságoknak ezt az információt bele kellene építeniük saját kockázatértékelésükbe, és a vámellenőrzések során nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk egyes konkrét kérdésekre. Megállapításunk szerint a Bizottság jól és gyakran alkalmazza ezt az eszközt.

65

A szubvenció- és dömpingellenes vizsgálatokra vonatkozó alaprendeletekkel összhangban a Bizottság jogosult hivatalból (ex officio) saját vizsgálatokat indítani. Erre jellemzően akkor kerül sor, ha az intézkedések nem bizonyulnak eredményesnek (pl. kijátsszák őket), vagy ha a Bizottság az eredeti vizsgálat során új szempontokról szerez tudomást (pl. új támogatási rendszerek), de azokat nem tudja figyelembe venni (pl. mert azok a vizsgálat utáni időszakra vonatkoznak). Ilyen ügyekben előfordulhat, hogy a Bizottság könnyebben be tud szerezni bizonyítékokat, mint egy iparági szereplő, vagy hogy ez utóbbi retorziótól tartva nem szívesen tesz panaszt.

66

A hivatalból történő vizsgálatindításra vonatkozó jogi előírások ugyanazok, mint az ágazati szereplők kérésére indított vizsgálatok esetében. Három ex officio ügyet megvizsgálva úgy találtuk, hogy azok megfeleltek az alaprendeletek általános követelményeinek.

67

A Bizottság soha nem indított hivatalból akár szubvenció-, akár dömpingellenes vizsgálatot olyan termékek esetében, amelyekre korábban nem vonatkoztak intézkedések, bár az alaprendeletek ezt különleges körülmények között lehetővé teszik. Ezenkívül a 2018. évi modernizáció megerősítette annak lehetőségét, hogy hivatalból induljon vizsgálat akkor, ha a vállalatok retorziótól tartanak. A Bizottság ennek ellenére nem határozta meg, hogy milyen különleges körülmények között indítható vizsgálat.

68

Mivel a Bizottság még elméletileg sem rendelkezik szisztematikusan működő piacfelügyeleti rendszerrel (lásd: 7. ábra), nem lenne képes új ágazatokban kezdeményezően azonosítani a potenciálisan tisztességtelen kereskedelmi magatartást. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden hivatalból indított vizsgálat csupán időközi vagy kijátszásellenes felülvizsgálat (lásd: 07. bekezdés).

A bizottsági beszámolás a tevékenységekre, nem pedig a hatásokra összpontosít

69

A Bizottság különböző módokon számol be a piacvédelmi eszközök alkalmazása terén elért teljesítményéről. Az egyik ilyen mód az ügyekkel kapcsolatos információk, ágazati és statisztikai tájékoztatók közzététele a Bizottság honlapján, a Kereskedelmi Főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében, valamint egy külön éves jelentés közreadása, amelyet az alaprendeletek értelmében a Bizottságnak meg kell küldenie a Parlament és a Tanács részére. Az elmúlt években a Bizottság javított az éves jelentésének időszerűségén (a 2018. évi jelentést 2019 márciusában tette közzé), és a jelentés az alaprendelet által előírt valamennyi elemre kiterjedt.

70

Az éves jelentés megfelelő és méltányos áttekintést nyújt arról, hogy a Bizottság mit tesz a piacvédelmi eszközök terén, és hogy milyen sikerrel védte meg intézkedéseit bírósági ügyekben. A jelentés tehát megfelel a rendeletek előírásainak, de a megfigyelt tendenciák alapvető okairól (pl. a piacvédelmi intézkedések harmadik országok általi alkalmazására vagy arra nézve, hogy a kkv-k mennyire férnek hozzá a piacvédelmi eszközökhöz) csak kevés minőségi elemzést tartalmaz. A jelentés kevés tájékoztatást ad a tevékenységek eredményességéről és hatásáról is, különösen a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében.

71

A Kereskedelmi Főigazgatóságnak – mint a Bizottság összes főigazgatóságának – össze kellett hangolnia a 2016–2020-as időszakra vonatkozó stratégiai célkitűzéseit a Bizottság átfogó szakpolitikai célkitűzéseivel. A 2016–2020-as időszakra vonatkozó stratégiai tervében a főigazgatóság megállapította, hogy a piacvédelmi politika egészének hozzá kell járulnia a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésére irányuló átfogó bizottsági célkitűzéséhez.

72

A Kereskedelmi Főigazgatóság azonban nem nyújt világos és átfogó képet a piacvédelmi eszközök növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról, mivel e tekintetben csak korlátozott értékeléseket végzett. Egyes konkrét intézkedések értékelése bizonyos mértékig „bele van építve” a vizsgálatokba, mégpedig a felülvizsgálati eljárások (köztük az időközi felülvizsgálatok) révén, amelyek a körülmények megváltozása esetén bármikor kérhetők. A szabályok modernizálását (lásd: 13. bekezdés) megelőzően a Bizottság a választott jogalkotási lehetőségtől függően elvégezte a foglalkoztatásra gyakorolt lehetséges hatások értékelését is. Az ilyen értékelés azonban egyszeri alkalomra szólt. A Bizottság emellett részleges becsléseket készített a munkahelyteremtésre gyakorolt hatásról a kiválasztott ágazatokban (pl. acélipar vagy e-kerékpárok), és néhány következtetést belefoglalt az éves jelentéseibe (pl. 2018-ban). Ezek a részleges vagy egyszeri értékelések azonban nem helyettesíthetik teljes mértékben a szakpolitika általános gazdasági hatásának rendszeres értékelését.

73

Nyilvánosan hozzáférhető információk és az érdekelt felekkel folytatott interjúk alapján azt állapítottuk meg, hogy a piacvédelmi eszközök vegyes hatást gyakorolnak az egyes uniós iparágak gazdasági helyzetére, az adott iparágnak az ellátási láncban elfoglalt helye szerint (lásd: 9. ábra):

• Egyértelműen pozitív a hatás az e-kerékpár-ágazatra nézve. Az intézkedések nélkül Európában valószínűleg megszűnt volna a termelés. Ezenkívül a normál kerékpárokra és kerékpáralkatrészekre vonatkozó piacvédelmi intézkedések létfontosságúak voltak ahhoz, hogy az uniós kerékpárgyártók beruházhassanak az e-kerékpár-gyártásba és fejleszthessék azt¹⁵.
• Az acélipar támogatásának fontos forrása. A több termék esetében alkalmazott piacvédelmi eszközök révén sikerült jelentős részben megőrizni az uniós acélipart, míg a megcélzott országokból származó behozatal jelentősen visszaesett¹⁶. A csökkenés legnagyobb részét azonban más harmadik országokból származó behozatal ellensúlyozta. Bizonyos piaci szegmensek esetében hátrányos következményeket állapítottunk meg, ezeknél ellátási hiányok fordultak elő. Ráadásul egy adott acéltermékre vonatkozó piacvédelmi intézkedések ahhoz vezettek, hogy valamely más kínai acélipari termék exportja megnőtt.
• A napelemiparra igen csekély hatást gyakoroltak. Noha évek óta történnek intézkedések a napelemekre és napelemmodulokra nézve, az uniós ágazatnak az elmúlt években mégis csődökkel és jelentős visszaeséssel kellett szembenéznie. Ezzel szemben az uniós napenergetikai iparág nagyon pozitív tendenciát mutat, és hasznot húz a Kínából származó behozatalból (amelyre jelenleg nem vonatkoznak intézkedések)¹⁷. A piacvédelmi eszközökön kívül a napenergia-ágazat egészét erősen érintik a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos politikai döntések is.

74

Végezetül megjegyezzük, hogy ha a Kereskedelmi Főigazgatóság analitikusan felülvizsgálná a vámok beszedésének ütemére (vagyis a pénzügyi hatásra) vonatkozó adatokat, azzal nemcsak a folyamat hiányosságaira világítana rá, hanem (különösen az intézkedések kialakításának módját illetően) a jövőbeli döntéshozatal javítását is segítené. Ezzel a lehetőséggel jelenleg nem élnek, mivel a Kereskedelmi Főigazgatóság nem elemzi az alábbiakra vonatkozó adatokat:

• mennyire sikerül beszedni a vámokat és mennyiben merülnek fel problémák;
• az érvénytelenített számlák kapcsán behajtott összegek (lásd: 61. és 62. bekezdés).

A Bizottság aktív szereplő a globális kereskedelemben, de nem fordít figyelmet tevékenységeinek módszeres rangsorolására

75

A kereskedelem dinamikus területén a Bizottságnak felkészültnek és rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy eredményesen tudjon reagálni a globális kihívásokra. E kihívások közé tartozik a WTO jelenlegi válsága (különösen a Fellebbviteli Testület tekintetében), a brexit, valamint a munkaügyi és környezetvédelmi normák növekvő jelentősége a fenntartható fejlődés előmozdításában. Ezenkívül az európai iparágaktól érkező panaszok kezelése mellett a Bizottság szerepet játszhat a harmadik országok által folytatott vizsgálatok tárgyát képező uniós iparágak védelmében is.

76

Ezért értékeltük, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság:

1. elegendő emberi erőforrással rendelkezik-e;
2. megfelelően reagált-e a harmadik országok által az uniós iparágakkal szemben hozott intézkedésekre;
3. jól reagált-e a piacvédelmi eszközök szempontjából releváns globális kihívásokra.

A munkaterhelés megfelelő kezelésének köszönhetően az emberi erőforrások szűkössége nem volt hatással a vizsgálatokra

77

Az elmúlt években a Bizottság számos új vagy nagyobb kihívással szembesült a piacvédelmi eszközök terén. Ilyen kihívás volt az általános technikai fejlődés (a termékek összetettebbekké váltak) és a kereskedelem modernizálódása (lásd: 13. bekezdés). Ugyanakkor a piacvédelmi vizsgálatokkal foglalkozó munkatársak több mint 14%-kal kevesebben vannak, mint 10 évvel ezelőtt. Az erőforrások tehát igen szűkösek, amit a Kereskedelmi Főigazgatóság a legutóbbi munkaerő-kérelmeiben meg is említett. A Bizottság prioritásaiból adódóan a Kereskedelmi Főigazgatóság piacvédelmi intézkedésekért közvetlenül felelős igazgatóságán 2016–2018-ban csak marginálisan (évente egy vagy két álláshellyel) lehetett bővíteni a létszámot.

78

Az erőforrások szűkösségét részben ellensúlyozta a Kereskedelmi Főigazgatóság jó munkaterhelés-kezelési rendszere, így ez nem volt hatással a vizsgálatok minőségére vagy időszerűségére. Az erőforrás-szűkösség miatt azonban a Kereskedelmi Főigazgatóságnak korlátoznia kellett bizonyos tevékenységeit, például a tájékoztatást és a nyomon követést (lásd: 37. és 63. bekezdés), ami jelentős hatással lehet a piacvédelmi politika átfogó eredményességére. Megjegyezzük továbbá, hogy a Bizottság nem kérhet további készenléti forrásokat, ha a panaszok száma váratlanul megnő (pl. ha egy fontos harmadik országban megváltozik a kereskedelmi gyakorlat).

A Bizottság védi az európai iparágak érdekeit, de nem fordít figyelmet tevékenységeinek módszeres rangsorolására

79

A nemzetközi kereskedelem már évek óta nem mondható stabilnak. Ebből adódóan az egyes országok gyakrabban alkalmaznak piacvédelmi eszközöket, az Unióval szemben is (lásd: 10. ábra). A legtöbb ilyen ügy az USA-val kapcsolatos (2018-ban 34, 2015-ben 18 ügy), de a piacvédelmi ügyek földrajzi eloszlása az utóbbi időben változatosabb lett, és a korábbinál több ország (pl. Kolumbia, Madagaszkár, egyes Öböl-menti államok) alkalmaz piacvédelmi eszközöket.

80

Az Unió több eszközt alkalmaz e fejlemények nyomon követésére és az azokra való reagálásra. Általánosságban elmondható, hogy a Bizottság érdekelt félként regisztrál, majd közvetlenül részt vesz a harmadik országok által indított konkrét vizsgálatokban. Dönthet úgy is, hogy diplomáciai választ ad, vagy hogy a kérdést a WTO-bizottság elé terjeszti (lásd: 11. ábra).

81

Megállapítottuk, hogy a Bizottság aktívan alkalmazza a rendelkezésére álló eszközöket. A Bizottság az érintett uniós partnereket megfelelően tájékoztatja is a vizsgálatok megindításáról, és egy nyilvános adatbázisban rögzíti az ügyeket, hogy azok állása nyomon követhető legyen. Később a piacvédelmi eszközökről szóló éves jelentésben átfogóbb statisztikai kép jelenik meg a harmadik országok intézkedéseiről, ez azonban nem ad magyarázatot a megfigyelt tendenciák kiváltó okaira (lásd: 70. bekezdés).

82

Közreműködése során a Bizottság mind harmadik országok vizsgálataiban, mind a WTO bizottságai előtt részletes technikai elemzéssel szolgált, és különböző szempontokat tükröző kérdéseket vetett fel. E kérdések között voltak mind alaki jellegűek (pl. a tájékoztatáshoz való jog és az indexek helyes használata), mind a lényegre vonatkozóak (pl. az állítólagos szubvenciók jellegét, a kár kiszámítását, valamint a kár és a dömping/szubvenciók közötti ok-okozati összefüggést illetően). A Bizottság közreműködésének köszönhetően az uniós iparágak több esetben a vártnál kedvezőbb eredményeket könyvelhettek el (lásd: 2. táblázat).

83

Az Unió védelmi fellépései megbízhatóak, ám intenzitásuk (pl. a beavatkozások száma) és alkalmazási körük (pl. a beavatkozások szakaszai és a felhozott érvek típusai) tekintetében az ügytől és a mögöttes kérdésektől függően jelentősen eltérnek egymástól. A visszajelzés konkrét típusáról és alkalmazási köréről (vagy a visszajelzés hiányáról) eseti alapon döntenek. A Bizottság nem rendelkezik olyan iránymutatással, amely szabályokat vagy kritériumokat szabna meg a prioritások meghatározására nézve, pedig ez lényeges szempont, különösen ha figyelembe vesszük a rendelkezésre álló erőforrások korlátozott voltát (csak négy-öt teljes munkaidőnek megfelelő munkaerőt rendeltek a harmadik országokkal kapcsolatos feladatokra) és az ügyek növekvő számát. A Bizottság arról tájékoztatott bennünket, hogy a beavatkozás alkalmazási köréről való döntés során lényeges, bár nem hivatalos kritériumként az ügy gazdasági jelentőségét és rendszerszintű dimenzióját veszik figyelembe.

Az Unió igyekszik kezelni a jövő kihívásait

84

Azon szokásos munkája mellett, hogy a WTO-bizottságokban aktívan képviseli az uniós tagállamokat, a Bizottság a közelmúltban a WTO-rendszer általános működésének javítása érdekében is tett lépéseket. Erre a tökéletesítési törekvésre a WTO szabályalapú rendszerének súlyos válsága miatt volt szükség. A jelen számos kereskedelempolitikai kulcskérdését – például hogy miként kell viszonyulni Kína állami irányítású gazdasági modelljéhez – a WTO szabályai nem tudják eredményesen kezelni. Ebből az indíttatásból a Bizottság 2018-ban egy stratégiai dokumentumot tett közzé, hogy az a többi intézménnyel és más érdekelt felekkel folytatott megbeszélések alapjául szolgáljon. A dokumentum javaslatokat tartalmazott a WTO általános működésére, a vitarendezésre és a piacvédelmi eszközökre vonatkozó külön eljárásokra nézve (lásd: 7. háttérmagyarázat).

85

Noha az uniós javaslatok igazodtak a politikai realitáshoz (pl. kerülték annak említését, hogy a piacvédelmi vizsgálatok során ambiciózusabban figyelembe kellene venni a környezetvédelem szempontjait), egyelőre mégsem hozták meg a kívánt változásokat:

• a WTO általános működésével kapcsolatos megfontolások arra késztették az Uniót és más országokat, hogy konkrét javaslatokat terjesszenek elő a WTO fórumán (pl. a Fellebbezési Testülettel kapcsolatban);
• jogalkotási javaslatok születtek a piacvédelmi eszközökről szóló értesítések minőségéről, más TDI-vonatkozású kérdésekről azonban nem (lásd: 7. háttérmagyarázat). Mindezen javaslatok azonban még a WTO-n belüli politikai tárgyalások témáját képezik majd.

86

Az Unió e tekintetben kifejtett tevékenységének hatását azonban korlátozza, hogy a nemzetközi együttműködés nagymértékben formalizált jellegű, és hogy a WTO-tagállamok igen eltérő érdekeket követnek: mindemiatt rendkívül nehéz elfogadható kompromisszumokra jutni.

87

A brexit a nemzetközi kereskedelemben is számottevő bizonytalanságot okozott. A Kereskedelmi Főigazgatóság kellően elemezte, hogy a brexit milyen gyakorlati következményekkel járhat a piacvédelmi politikára nézve, és személyzeti tájékoztatók révén több alkalommal is informálta munkatársait a fejleményekről. Ami a gyakorlati előkészületeket illeti, a Bizottság bizonyos típusú elemzéseket már külön bocsát ki az Egyesült Királyságra nézve (pl. hogy az adott ügy szempontjából mennyire jelentős az Egyesült Királyság piaca, hogy mekkora az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelem volumene és értéke, és hogy vannak-e ott érdekelt felek). Az ilyen adatok külön történő gyűjtésének célja az, hogy a Bizottság a 2020. év végén lejáró átmeneti időszakot követően is zökkenőmentesen folytathassa piacvédelmi tevékenységét.

88

A magas szintű szociális és környezetvédelmi normák melletti uniós elkötelezettség azt jelenti, hogy e normáknak lehetőség szerint minden szakpolitikai területen ki kell fejeződniük. Az új dömpingszámítási módszer és a piacvédelmi eszközök modernizálása már tartalmazott néhány olyan elemet, amelyek segíthetnek megoldani ezt a piacvédelem területén. A WTO keretrendszere azonban korlátozza az ilyen megfontolások megnyilvánulását a piacvédelmi vizsgálatokban. A WTO a dömpinget szigorúan gazdasági jelenségnek tekinti, és nem teszi lehetővé, hogy az említett normák közvetlen kifejezést nyerjenek a dömpingszámításokban. Az uniós jogszabályok ezért csak külön meghatározott körülmények között teszik lehetővé a szociális és környezetvédelmi szempontok figyelembevételét (lásd: 8. háttérmagyarázat).

89

Arra az egy ügyre nézve végzett felülvizsgálatunk, amelyre a dömpingszámítás új módszertana volt érvényes (ellenőrzésünk időpontjáig csak ezt az egyet véglegesítették), azt mutatta, hogy a Bizottság mennyiségi értékelést végzett a szociális és környezetvédelmi normákra nézve, amikor a termék rendes értékének kiszámításához kiválasztotta a reprezentatív országot. A Bizottság elsősorban azt vetette össze, hogy a két ország hány munkaügyi és környezetvédelmi egyezményhez csatlakozott, és azt az országot választotta, amelyik ezek közül többet írt alá vagy ratifikált. Ez meglehetősen formális megközelítés, mivel egy egyezmény ratifikálása nem feltétlenül tükrözi annak gyakorlati végrehajtását és a környezetvédelem tényleges szintjét.

Következtetések és ajánlások

90

Átfogó következtetésünk szerint a Bizottság sikeresen érvényesítette a piacvédelmi politikát. Vizsgálatai nyomán időben intézkedésekre került sor avégett, hogy több európai iparágat megvédjenek harmadik országok tisztességtelen kereskedelmi magatartásával (dömping, szubvenciók) szemben.

91

Ami a piacvédelmi alaprendeletekben előírt eljárásokat illeti, az ügyekből vett mintánk azt mutatta, hogy a Bizottság megfelelően és kellő időben követte azokat. A Kereskedelmi Főigazgatóság belső kontrollmechanizmusai biztosították a szabályszerűséget, habár a munkatársaknak nyújtott belső iránymutatásnak voltak bizonyos hiányosságai. A vizsgálatok során a Bizottság odahatott, hogy érvényesüljön a felek egyenlő joga, a meghallgató tisztviselő pedig eredményes kiegészítő biztosítékokkal szolgált e tekintetben (lásd: 21–26. bekezdés).

92

A Bizottság a közelmúltban új, webalapú alkalmazást vezetett be, hogy megkönnyítse a különböző felek hozzáférését a betekinthető dokumentumokhoz. A dokumentumokat benyújtó felek maguk döntenek arról, hogy mit tekintenek bizalmas jellegűnek. A Bizottság nem dokumentálja szisztematikusan annak ellenőrzését, hogy indokolt-e a bizalmas jelleg. Ezért ezen ellenőrzések hatókörét nem tudtuk ellenőrizni (lásd: 27–32. bekezdés).

1. ajánlás. A bizalmas jelleg értékelésének dokumentálása

Hogy korlátozza a felek közötti nézeteltérések lehetőségét a bizalmas jelleget illetően, a Bizottság dokumentálja megfelelően a felek által benyújtott akták bizalmas, illetve betekinthető jellegének felülvizsgálatát.

Határidő: 2021

93

A piacvédelmi vizsgálatok ugyan jelentős adminisztratív terhet rónak az érintett felekre, a Bizottság azonban nem kért be több dokumentumot, mint amennyi a jogi előírásoknak való megfelelés ellenőrzéséhez ténylegesen szükséges (lásd: 34. bekezdés).

94

A Bizottság kielégítő iránymutatással látta el a feleket, bár a kkv-knak nyújtott támogatás csak részben felelt meg a Bizottság által a piacvédelmi eszközök modernizálása során megfogalmazott törekvéseknek. Noha a piacvédelmi eszközök alkalmazása jelenleg csak néhány iparágra jellemző, a Bizottság mégis kevéssé igyekezett felhívni más ágazatokban működő vállalatok figyelmét arra, hogy ezek eredményes érdekvédelmi eszközök lehetnek a globális piacokon (lásd: 33. és 35–37. bekezdés).

2. ajánlás. A piacvédelmi eszközök ismertebbé tétele

Ahhoz, hogy a lehető legtöbb érdekelt fél legyen tudatában a piacvédelmi eszközök alkalmazhatóságának, a Bizottság további kommunikációs csatornák révén ismertesse meg azokat az érintettekkel. Ilyen csatornát jelenthet például, ha a Bizottság rendszeres eseményeket szervez az érdekelt felek számára, különös figyelmet fordítva a kkv-k sajátos igényeire.

Határidő: 2021

95

Figyelembe véve a vámok hatását és azt a tényt, hogy a határozatok ellen fellebbezéssel lehet élni, a Bizottságnak fordítson különös figyelmet arra, hogyan indokolja meg az intézkedéseit. Mintánk tanúsága szerint a Bizottság munkája megfelelt ezeknek az elvárásoknak. Az értékelés dacára azt is megállapítottuk, hogy a Bizottság a potenciális panasztevőkkel a panasz benyújtása előtt többnyire csak informálisan lép kapcsolatba. A gyakorlatban a Bizottság az informális tanácsadással szelekciós hatást ér el, mivel számos potenciális panaszos végül nem nyújtja be a panaszát. A Bizottság tanácsától függetlenül azonban a panaszosok továbbra is szabadon benyújthatják panaszukat, és kérhetik azok hivatalos értékelését (lásd: 40–45. bekezdés).

96

A Bizottságnak a piacvédelmi vizsgálatok során levont következtetései eddig alapos indokolással bírtak, mivel követték a Kereskedelmi Főigazgatóság módszertanát és tükrözték a piaci realitásokat. Megállapítottuk ugyanakkor, hogy az intézkedések uniós versenyre gyakorolt lehetséges hatásának az uniós érdekek vizsgálata keretében végzett értékelése nem mindig volt eléggé részletes. Ezenfelül a felek érveit olykor alapos indokolás nélkül utasították el (lásd: 46–50. bekezdés).

3. ajánlás. A versenyszempontokra vonatkozó iránymutatások javítása

Ahhoz, hogy az uniós érdekek vizsgálatával összefüggésben felmerült versenyjogi kérdések elemzése megfelelő legyen, a Bizottság i. adjon bővebb útmutatást a felhasználóktól és az importőröktől többek között versenyjogi aggályaikról információkat kérő kérdőívekben; ii. nyújtson további belső iránymutatást munkatársainak arra nézve, hogyan elemezzék a felek versennyel kapcsolatos kérdéseit és hogyan dokumentálják ezt az elemzést.

Határidő: 2021

97

A Bizottság jogilag köteles nyomon követni a piacvédelmi intézkedésekben foglalt kötelezettségvállalásokat és különleges záradékokat. Bár ez a nyomon követés eredményes volt, az erőforrások szűkössége miatt a Bizottság ritkán ment túl a jogilag előírt minimumon, vagyis az intézkedések általános és a piac eseti nyomon követésén. Ezenkívül a Bizottság nem dokumentálta, hogyan választotta ki opcionális nyomon követésre az intézkedéseket, ezért nem állt módunkban felmérni, hogy ez egyértelmű kritériumok alapján történt-e. Ugyanez vonatkozik arra, hogyan választották ki a vállalatokat az árra vonatkozó kötelezettségvállalásoknak való megfelelés ellenőrzését célzó helyszíni látogatások előtt (lásd: 58–60. és 63. bekezdés).

98

A piacvédelmi eszközökről szóló éves jelentés teljes és pontos képet ad a Bizottság e téren végzett tevékenységéről, a piacvédelmi vizsgálatok átfogó eredményességéről azonban mindeddig nem nyújtott áttekintést. Ezenkívül a Kereskedelmi Főigazgatóság nem elemzi a tagállamoktól a vámok beszedésével (vagy az olyan utánkövetési eszközökből, mint a számlák érvénytelenítéséből származó bevételekkel) kapcsolatban kapott adatokat (lásd: 69–74. bekezdés).

4. ajánlás. A nyomon követés javítása

A piacvédelmi intézkedések és eredményességük nyomon követésének javítása érdekében a Bizottság:

1. határozzon meg kritériumokat az intézkedések kijátszásának legnagyobb kockázatával járó intézkedések, illetve az eredményességet veszélyeztető egyéb problémák azonosítására. Azon túl tehát, hogy e kritériumok alapján intézkedéseket választ ki a részletes nyomon követésre, dokumentálja is ezt a kiválasztást. Ugyanezen logika szerint: amennyiben a kötelezettségvállalásoknak való megfelelést nem lehet valamennyi érintett vállalat esetében a helyszínen ellenőrizni, a Bizottság egyértelmű kritériumokat alkalmazva válassza ki, hogy mely vállalatokat ellenőriz.
2. Végezzen (legalább ötévente) rendszeres értékeléseket a piacvédelmi intézkedések általános eredményességének megbecsülésére, alkalmasint az egyes ágazatok tekintetében is.

Határidő: 2021 (1), 2023 (2).

99

A Bizottság eredményesen használta eszközeit a nyomonkövetési folyamat megállapításainak (pl. a kötelezettségvállalások visszavonása vagy a vámhatóságoknak kiadott kockázati riasztások) utánkövetésére. A Bizottság azonban csak korlátozottan élt a hivatalból történő vizsgálatindítás lehetőségével, és nem határozta meg, hogy milyen konkrét körülmények tennék szükségessé a korábbi intézkedések hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében a beavatkozását (lásd: 61–62. és 64–68. bekezdés).

5. ajánlás. A hivatalból indított eljárások teljes körű alkalmazása

Az uniós ipar szilárdabb védelmének érdekében a Bizottság használja ki teljesebb mértékben a hivatalból indított vizsgálatok kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét. E célból határozza meg, hogy mely kritériumok alapján indít hivatalból vizsgálatot új termékekre vonatkozóan. Amennyiben a feltételek teljesülnek, a Bizottság cselekedjen gyorsan, és minden esetben határozza meg pontosan a hivatalból indított vizsgálatot kiváltó körülményeket.

Határidő: 2021

100

Bár az elmúlt évtizedben erősödött a piacvédelmi tevékenység, a Bizottság kevesebb emberi erőforrást fordított erre. A jó munkaterhelés-kezelési rendszernek köszönhetően az erőforrások szűkössége nem volt a vizsgálatok kárára, viszont egyes más tevékenységek, különösen a nyomon követés tekintetében éreztette hatását (lásd: 77–78. bekezdés).

101

A Bizottság nemcsak saját piacvédelmi vizsgálatokat végez, hanem aktívan reagál a harmadik országok által javasolt intézkedésekre is. Ennek érdekében közvetlenül részt vesz bizonyos számú vizsgálatban, és a WTO fórumán támogatja az uniós iparágak érdekeit. Fellépéseit azonban nem rangsorolja egyértelmű kritériumok alapján. A WTO fórumán a Bizottság aktív szerepet vállalt a nemzetközi kereskedelmi együttműködéssel és magának a WTO-nak a működési módjával kapcsolatos több alapvető probléma kezelésében is (lásd: 79–86. bekezdés).

102

Ami a jelen egyéb kihívásait illeti, a Bizottság felkészült a brexit következményeire, és piacvédelmi vizsgálataiba beépítette a szociális és környezetvédelmi megfontolásokat. Az utóbbit illetően azonban meglehetősen formális megközelítést alkalmaz. Mivel a WTO keretrendszere nem teszi lehetővé, hogy a dömpingszámítások szociális és környezetvédelmi megfontolásokat is tartalmazzanak, az uniós jogszabályok előírásai szerint a Bizottságnak azokat a marginális tényezőknél – például a termék rendes árának kiszámításához használt ország kiválasztásánál – kell figyelembe vennie. A Bizottság ellenőrzései azonban arra korlátozódtak, hogy az országok ratifikálták-e a vonatkozó nemzetközi egyezményeket (lásd: 87–89. bekezdés).

6. ajánlás. A harmadik országok által kezdeményezett intézkedésekre adott uniós válasz prioritásként való kezelése

A Bizottság mind a vizsgálatok során, mind a WTO fórumán kezelje prioritásként a harmadik országok intézkedéseire adott válaszait. Határozzon meg konkrét kritériumokat és azok alapján értékelje az intézkedéseket annak érdekében, hogy válaszának okai és hatóköre egyértelműek legyenek.

Határidő: 2021

A jelentést 2020. június 30-i luxembourgi ülésén fogadta el az Alex Brenninkmeijer számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet. A kereskedelem torzulásai és a megfelelő piacvédelmi eszközök

	Dömping	Szubvenció	A behozatal ugrásszerű növekedése
Melyik piacvédelmi eszköz?	Dömpingellenes intézkedések	Szubvencióellenes intézkedések	Védintézkedések
Milyen jellegű a torzulás?	Egy az Unión kívül működő vállalkozás az Unión belül a saját belföldi piacán szokásos eladási ár alatt, illetve ha az ár nem használható a dömpingkülönbözet megállapításához, akkor az észszerű nyereséggel megnövelt előállítási költségeknél olcsóbban értékesít árut.	Nem uniós kormány vagy állami szerv pénzügyi támogatást nyújt egy adott iparágnak vagy iparágak csoportjának, ami tükröződhet az Unióba irányuló export árában.	Egy adott termék Unióba irányuló behozatala abszolút vagy relatív volumenének hirtelen és előre nem látható növekedése.
Az intézkedések alkalmazásának feltételei	1) Fenn kell állnia a dömpingnek/szubvenciónak. 2) A terméket előállító uniós iparágnak vagy jelentős kárt kell elszenvednie az alacsony importárak miatt, vagy fenn kell állnia a jelentős kár kockázatának. 3) E jelentős kár oka vagy egyik oka a dömping/szubvenció.		A behozatal előre nem látható fejlemények miatt jelentősen megnő, és súlyos kárt okoz az uniós iparágnak, vagy fennáll ennek a kockázata.
Intézkedési formák	1) Értékvám — az ár bizonyos százaléka. 2) Mértékvám – egységenként rögzített összeg. 3) Változó mértékű vám/minimum importár – valamely meghatározott minimális ár és a külföldi exportőr exportára közötti különbség. 4) Árra vonatkozó kötelezettségvállalás – az exportőr kötelezettséget vállal arra, hogy minimum importáron vagy azt meghaladó áron értékesít.		A termék valamennyi országból történő behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozások. 1) Behozatali kontingensek az engedélyezett behozatalra vonatkozó korlátozással. 2) Olyan vámkontingensek, amelyek esetében a behozatali vám meghaladja a határértéket.
További feltétel az uniós rendeletekben	Az intézkedés nem lehet ellentétes az uniós érdekkel. Az intézkedésből a terméket előállító uniós gazdasági ágazat számára származó előnyöknek meg kell haladniuk a más uniós feleket, például a termék importőreit vagy felhasználóit érő hátrányokat.

Forrás: Európai Számvevőszék.

II. melléklet. A piacvédelmi eszközök alkalmazásának folyamata

Az eredeti vizsgálat áttekintése és részletei: A Bizottság feladatai

Mozaikszavak és rövidítések

AD: Dömpingellenes

AS: Szubvencióellenes

DG BUDG: Költségvetési Főigazgatóság

DG TAXUD: Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság

DG TRADE: Kereskedelmi Főigazgatóság

DG: Főigazgatóság

Kkv: Kis- és középvállalkozás

OLAF: Európai Csalás Elleni Hivatal

TDI: Piacvédelmi eszköz

WTO: Kereskedelmi Világszervezet

Glosszárium

A WTO Fellebbezési Testülete: Független, héttagú testület, amely a WTO-ban zajló vitákkal kapcsolatos fellebbezésekkel foglalkozik.

Dömping: Egy az Unión kívül működő vállalkozás az Unión belül a saját belföldi piacán szokásos eladási ár alatt, illetve ha az ár nem használható a dömpingkülönbözet megállapításához, akkor az észszerű nyereséggel megnövelt előállítási költségeknél („rendes” érték) olcsóbban értékesít árut.

Dömpingellenes intézkedés: Vám kivetése importált árura vagy minimális eladási ár megszabása egy vállalat számára, ha a viszonteladásra szánt árukat a piaci érték alatt hozzák be az Unióba.

Dömpingkülönbözet: Valamely áru importára és rendes értéke közötti különbség (lásd: Dömping).

Érdekelt fél: Olyan fél, amely bizonyítani tudja, hogy objektív kapcsolat áll fenn tevékenységei és egy piacvédelmi vizsgálat tárgyát képező termék között. Ilyenek általában: uniós gyártók és szakmai szervezeteik, szakszervezetek, importőrök és exportőrök, illetve az ezeket képviselő szervezetek, felhasználói és fogyasztói szervezetek, valamint az exportáló ország kormánya.

Ex officio („hivatalból”): Olyan Vizsgálat, amelyet a Bizottság saját kezdeményezésére, hivatalos panasz benyújtása nélkül indít.

Kereskedelmi eljárások: A Bizottság által annak megállapítása érdekében végzett vizsgálat, hogy kell-e piacvédelmi eszközt alkalmazni. Másképpen: „piacvédelmi vizsgálat”.

Kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő: Az Európai Bizottság független közvetítője, aki konzultáció céljából a kereskedelmi ügyekben részt vevő felek rendelkezésére áll.

Kereskedelmi Világszervezet: A nemzetek közötti kereskedelem szabályaival foglalkozó globális szervezet, amely egyben a kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásoknak és a kereskedelmi viták rendezésének fóruma.

Kombinált Nómenklatúra: Az áruk közös vámtarifa szerinti besorolása, amely a vámáru-nyilatkozatok és az uniós kereskedelmi statisztikák alapjául szolgál.

Komitológia: Eljárás, amelynek keretében a Bizottság hivatalosan konzultál a tagállamok képviselőiből álló bizottsággal a javasolt intézkedésekről.

Piacvédelmi eszköz: Országok vagy kereskedelmi tömbök (köztük az Unió) által termelőiknek a tisztességtelen kereskedelemből származó vagy támogatott behozatallal, illetve a behozatal volumenének hirtelen jelentős növekedésével szembeni védelmére alkalmazott intézkedés.

Saját források: Az Unió költségvetésének finanszírozására felhasznált, túlnyomórészt tagállami hozzájárulásokból származó pénzeszközök.

Szolgálatközi konzultáció: Hivatalos eljárás, amelynek során a Bizottság valamely szervezeti egysége a javaslattal kapcsolatban más szervezeti egységek tanácsát vagy véleményét kéri.

Szubvencióellenes intézkedés: Vám kivetése vagy más szankció kiszabása valamely harmadik országban tisztességtelen szubvenció igénybevételével előállított árura.

Uniós érdekek vizsgálata: Piacvédelmi vizsgálat során végzett értékelés annak megállapítására, hogy valamely piacvédelmi intézkedés az Unió érdekében állna-e.

Uniós Vámkódex: Az uniós vámjogszabályok fő eleme.

A Bizottság válaszai

Összefoglalás

A Bizottság közös válasza az I–IX. bekezdésre.

A piacvédelem az uniós kereskedelempolitika nélkülözhetetlen eleme, amelyre a nyitott, szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelem épül. Az Unió a kárt okozó és tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatot, valamint a behozatal hirtelen növekedését piacvédelmi eszközeivel kezeli, amelyek a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belül nemzetközileg elfogadott szabályokon alapulnak. Az utóbbi években az Európai Bizottság javaslatai nyomán az Unió megszilárdította és megerősítette piacvédelmi rendszerét, ennek kapcsán két jelentős jogszabály-módosításra került sor 2017 decemberében és 2018 júniusában.

A piacvédelmi eszközök alkalmazása az Európai Bizottság feladata, amely e feladatát rendkívül magas színvonalon, és – amint ezt az Európai Számvevőszék (ECA) is tanúsította – eredményesen látja el. A Számvevőszék több ajánlást is megfogalmazott, ugyanakkor megerősítette, hogy a Bizottság helyesen alkalmazza az uniós jogszabályokat, emellett igazodik a WTO és az EU bíróságainak idevágó joggyakorlatához, és megfelelő határozatokat hoz a piacvédelmi eszközök alkalmazásakor, amelynek során strukturált és átlátható eljárást követ anélkül, hogy azzal aránytalan terhet róna a folyamatban részt vevő érdekelt felekre. Az említett elemek alapvető fontosságúak ahhoz, hogy az Unió által bevezetett piacvédelmi intézkedések helyesen, kiegyensúlyozottan és megbízhatóan kezeljék a kárt okozó behozatalt.

A piacvédelmi eszközök súlya jelentősen megnőtt az elmúlt években egyrészt az acélválság, másrészt a 2017-ben és 2018-ban végrehajtott jogszabály-módosítások miatt. Mindez valamennyi szektor szereplőiben tudatosította az eszközök szerepét, különösen a tisztességtelen kereskedelem keretében végzett behozatallal okozott kár kezelése terén. A Bizottság gondoskodik arról, hogy minden szektor – függetlenül attól, hogy abban a nagyvállalkozások vagy a kis- és középvállalkozások jelenléte meghatározó – hozzáférhessen az eszközökhöz az első kapcsolatfelvételtől kezdve a folyamat minden szakaszában, amelynek során kiemelten törekszik valamennyi érdekelt fél jogainak védelmére, továbbá minden lépése és döntése maximálisan átlátható. Olyan kezdeményezésekre építve, mint a kifejezetten a kis- és középvállalkozásokra irányuló segítségnyújtás, valamint a nem bizalmas aktákhoz való online hozzáférés biztosítása, a Bizottság teljes mértékben elkötelezett a jelenlegi gyakorlat megszilárdítása mellett.

A Bizottság a vonatkozó uniós piacvédelmi jogszabályok maradéktalan betartására és nemzetközi kötelezettségei teljesítésére alapozva végzi az uniós piacvédelmi eszközök igazgatását. A WTO előírásait kiegészítve az uniós piacvédelmi eszközök a közérdek vizsgálatát is megkövetelik. Az eszközök kiegyensúlyozott alkalmazását biztosító vizsgálat révén a Bizottságnak módja nyílik mérlegelni azt, hogy az intézkedések bevezetése az Unió általános gazdasági érdekét szolgálja-e. Ezzel összefüggésben a dömpingelt vagy támogatott behozatallal előidézett tisztességtelen verseny megszüntetése az elsődleges szempont.

Az Európai Bizottság teljes mértékben elkötelezett a nyitott és tisztességes kereskedelem mellett, annak pedig olyan globális szabályokon kell alapulnia, amelyek eredményesek, érvényesíthetők, és minden szereplő számára egyenlő feltételeket biztosítanak. Mindez a piacvédelmi jogszabályok helyes és stabil végrehajtásában jelenik meg. Ugyanakkor a Bizottság minden tőle telhető módon igyekszik garantálni, hogy az eszközöket kereskedelmi partnereink is helyesen alkalmazzák.

X

A Bizottság a Számvevőszék valamennyi ajánlását elfogadja az 5. ajánlás kivételével, amelyet a Bizottság részben fogad el arra tekintettel, hogy hivatalból végzett (ex officio) vizsgálatait a továbbiakban is a jelenlegi gyakorlata szerint kívánja megindítani.

Észrevételek

32

A Bizottság teljes mértékben elkötelezett a piacvédelmi vizsgálataiban érdekelt felek védelemhez való jogának tiszteletben tartása mellett. E tekintetben fontos szerepet játszik a TRON elektronikus platform, amely egységes kapcsolattartási pontként szolgál a piacvédelmi eljárásokban érdekelt felek és a Kereskedelmi Főigazgatóság közötti elektronikus kommunikációban. A platform segítségével az érdekelt felek hozzáférhetnek a nem bizalmas aktákhoz, ami jelentős előrelépés a korábbi gyakorlathoz képest, amikor a felek csak a Bizottság helyszínén kaptak hozzáférési lehetőséget. Emellett a felek automatikusan teljes körű tájékoztatást kapnak az ügyükben tett ténymegállapításokról. A piacvédelmi vizsgálatok során a védelemhez való jog biztosítása kapcsán további fontos elem a beérkezett beadványok nem bizalmas, érdemben használható aktája. A Bizottság mérlegeli a bizalmas kezelésre irányuló kérelmeket annak érdekében, hogy az ilyen kezelés iránti indokolatlan igények miatt ne sérüljenek más érdekelt felek jogai. Anélkül, hogy növelné az érdekelt felek terheit, a Bizottság dokumentálja a mérlegelési folyamatot, még inkább erősítve amelletti elkötelezettségét, hogy teljes körű hozzáférést biztosítson a ténymegállapításait és határozatait megalapozó információkhoz.

A Bizottság közös válasza a 35–37. bekezdésre.

Minden olyan uniós gazdasági ágazat, amelyet dömpingelt vagy támogatott behozatal miatt kár ér, vállalkozásmérettől függetlenül minden szektorban hozzáfér a piacvédelmi eszközökhöz. A piacvédelmi eszközök céljának, alkalmazásának és fejleményeinek ismertetésére irányuló megbeszélések keretében a Bizottság folyamatosan egyeztet olyan vállalkozói szövetségekkel, mint a Business Europe, valamint meghatározott ágazati szövetségekkel és a civil társadalom képviselőivel. E csoportok számos gazdasági ágazatra és különböző méretű vállalkozásokra kiterjedően gyártók, importőrök, felhasználók és más felek képviselőit tömörítik. A Bizottság külön erőfeszítéseket tett a kis- és középvállalkozások orientációja érdekében. Ennek körében weboldalt hozott létre, amelyen többek között elérhető egy kifejezetten kkv-knak szóló, minden hivatalos nyelven közzétett útmutató, valamint a kérdőívek tervezete. A Bizottság ezenkívül a kkv-knak fenntartott ügyfélszolgálatot is működtet, amelynek keretében teljeskörűen támogatja azokat a kkv-kat, amelyek igénybe kívánják venni a piacvédelmi eszközöket. Arra vonatkozó kötelezettségvállalásával összhangban, hogy a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlattal szemben védi az uniós gazdasági ágazatokat, a Bizottság elkötelezett amellett is, hogy a rendelkezésére álló erőforrások keretei között továbbfejleszti azokat a kommunikációs csatornákat, amelyek révén az érdekelt felek – különösen a kkv-k – jobban megismerhetik az eszközöket.

A Bizottság közös válasza a 41. bekezdésre és a 4. háttérmagyarázatra („A határozatok indokolása: néhány példa”).

Dömpingellenes ügyekben a kárkülönbözet megállapításával összefüggésben a Bizottság rendszerint nyereségcélt határoz meg. Ebben több szempontra is támaszkodik, amelyek egyike az a nyereségráta, amelyet az érintett gazdasági ágazat rendes feltételek mellett, nevezetesen a dömpingelt behozatal hiányában képes lett volna elérni. Az eredmény az adott ügy körülményeitől, ezen belül különösen az összegyűjtött bizonyítékoktól függ. Emiatt a nyereségcél rendszerint vizsgálatonként eltérő, még azonos ágazaton belül is. A panaszosok tehetnek haszonkulcsra vonatkozó javaslatot, a Bizottság ugyanakkor nem köteles alkalmazni azt. A vonatkozó végrehajtási rendelet minden esetben megindokolja az alkalmazott haszonkulcs megválasztásának szempontjait; így történt a 4. háttérmagyarázatban bemutatott példában is. A 2018 júniusában elfogadott jogszabály-módosítások minimum 6 %-os haszonkulcsot vezettek be.

43

A Bizottság ellenőrzi a panaszosok által benyújtott információkat és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, továbbá azokat lehetőség szerint összeveti más forrásokkal is, többek között a saját statisztikai adatbázisaival (ezen belül a behozatali volumenek és árak tekintetében különösen a COMEXT¹⁸ és Surveillance¹⁹ adatbázisokkal), a nyilvánosan hozzáférhető piaci és vállalati információkkal, a korábbi vizsgálatok ténymegállapításaival stb. Az ellenőrzések és elemzések részleteit a Bizottság minden esetben teljeskörűen dokumentálja az egyes ügyek aktájában.

A Bizottság közös válasza a 49. és 50. bekezdésre.

A piacvédelmi eszközök alkalmazásakor az Unió a Kereskedelmi Világszervezet szabályaira támaszkodik, ugyanakkor több kiegészítő szabályt is alkalmaz, amelyek a WTO gyakorlatában nem kötelezőek. Ezek közé tartozik az uniós érdek vizsgálata, amelynek során a Bizottság azt mérlegeli, hogy az intézkedések bevezetése nem volna-e ellentétes az uniós érdekkel.

Az Uniós érdek vizsgálata céljából a Bizottság felkéri az európai érdekelt feleket, köztük az uniós gyártókat, szakszervezeteket, importőröket, valamint reprezentatív szövetségeiket, reprezentatív felhasználóikat és reprezentatív fogyasztói szervezeteiket, hogy nyújtsanak be információkat az intézkedések esetleges bevezetésével előidézett hatásokról. A dömpingellenes alaprendelet²⁰ 21. cikkének (1) pontja, valamint a szubvencióellenes alaprendelet²¹ 31. cikkének (1) pontja szerint egy ilyen vizsgálat során „különös figyelemmel kell lenni a kárt okozó dömping [támogatás] kereskedelmet torzító hatásai megszüntetésének és a hatékony verseny visszaállításának szükségességére”. A rendelkezésben a dömpingelt, illetve támogatott behozatallal előidézett tisztességtelen verseny megszüntetésének célkitűzése jelenik meg.

A piacok hatékony és rendezett működésének a versenytorzulásokkal szembeni védelmére irányuló célkitűzés az uniós versenypolitika hatáskörébe tartozik, ahol az ilyen elemzésre speciális szabályok vonatkoznak.

Piacvédelmi vizsgálatai során a Bizottság főként az érdekelt felek önkéntes adatszolgáltatására támaszkodik, ugyanis nincs felhatalmazása arra, hogy a verseny teljes körű elemzéséhez szükséges információk benyújtására kötelezze a feleket.

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy jelenleg is rendelkezik belső kapcsolattartási csatornával, amely az illetékes szervezeti egységek számára megkönnyíti a vonatkozó vizsgálatok során esetlegesen felmerülő, versenyhez kapcsolódó információk cseréjét.

A Bizottság közös válasza az 55. bekezdésre és a 6. háttérmagyarázatra („Biodízel”).

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Számvevőszék által említett ügy nem okozott zavart a vámhatóságok körében.

Miután a piacvédelmi jogszabályokban található termékleírás és a vámnómenklatúrában található termékleírás eltérő célokat szolgál, a piacvédelmi jogszabályokban található termékleírás nem azonos, és nem is szükséges, hogy azonos legyen a vámnómenklatúrában található termékleírással. A piacvédelmi intézkedések termékkörét meghatározó piacvédelmi termékleírásnak kellően precíznek és átfogónak kell lennie ahhoz, hogy a vámhatóságok a vámigazgatási osztályozási szabályoknak megfelelően besorolhassák a vámnómenklatúra szerint osztályozott terméket.

A bizottsági végrehajtási rendeletek címe rövid, elsősorban az eljárás kommunikációs céljait szolgáló leírást ad az érintett termékről.

A Bizottság közös válasza a 60–63. bekezdésre.

A monitoringtevékenységeket illetően a nyomonkövetési munka jellege és annak erőforrásigénye változó, jellemzően az árra vonatkozóan hatályban levő kötelezettségvállalások számának megfelelően. A nyomon követéshez rendelt bizottsági erőforrások a monitoring e sajátos jellegét tükrözik. A Bizottság a továbbiakban is élni fog a rendelkezésére álló valamennyi monitoringeszközzel, emellett felhasználja mindazokat az információkat, amelyekről az uniós gazdasági ágazatok, az OLAF, a nemzeti vámhatóságok stb. révén tudomást szerez. Ugyancsak segítheti a Bizottság monitoringtevékenységét az arra vonatkozó kritériumok pontosabb megfogalmazása, hogy mely ügyek igényelnek általános nyomon követést, és melyek képviselik a legnagyobb kijátszási kockázatot.

Ennek kapcsán a Bizottság igyekszik minden olyan vállalkozást meglátogatni, amely árra vonatkozó kötelezettséget vállalt. Ezt sikeresen teljesítette is egy eset kivételével, ahol a vállalkozások száma kivételesen magas volt. A második ügyet illetően olyan esetekben, amikor azonos csoporthoz tartozó vállalkozások vonatkozásában áll fenn árra vonatkozó kötelezettségvállalás, az ellenőrzés csoportszinten is elvégezhető.

A Bizottság közös válasza a 67. és 68. bekezdésre.

A Bizottság megjegyzi, hogy az alkalmazandó uniós jogszabályok, valamint a vonatkozó WTO-megállapodás rendelkezései szerint a piacvédelmi vizsgálat panasz alapján indul, hacsak nem állnak fenn „rendkívüli körülmények”. A hivatalból indított vizsgálat tehát továbbra is kivételesnek számít. A gyakorlatban a Bizottság jellemzően nem rendelkezik azokkal a piaci információkkal, amelyek alapján önállóan kezdeményezhetné a vizsgálatok megindítását. Ugyanakkor, ha elegendő információ állt a rendelkezésére, a Bizottság kivétel nélkül vizsgálatot indított; így tett például a kijátszásellenes vizsgálatok esetében is, ahol a releváns adatok már szerepeltek a bizottsági aktákban.

Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy a Bizottságnak alkalomszerűen módja nyílik arra, hogy hivatalból kijátszásellenes vizsgálatot indítson. Az ehhez szükséges információk korlátozottak, esetenként (szemben a piac nyomon követésével) a behozatal nyomon követéséből származhatnak. A behozatal nyomon követéséből ugyanakkor nem nyerhetők olyan jellegű információk, amelyekre a Bizottságnak egy teljes körű dömpingellenes vagy szubvencióellenes vizsgálat megindításához szüksége van.

A Bizottságnak tehát nincs kétsége afelől, hogy a hivatalból indított vizsgálatok kapcsán minden tekintetben teljesítette jogszabályi kötelezettségeit és politikai kötelezettségvállalásait.

A Bizottság közös válasza a 72–74. bekezdésre.

A piacvédelmi politika növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatása kapcsán a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a piacvédelmi intézkedésekkel megvédett munkahelyek számára vonatkozó konkrét és kézzelfogható mutatót minden piacvédelmi vizsgálat magában foglalja, mivel a foglalkoztatás kritériuma elválaszthatatlanul hozzátartozik az uniós gazdasági ágazatnak a dömpingelt vagy támogatott behozatallal okozott kár elemzéséhez. Ezenfelül a piacvédelmi intézkedésekkel érintett munkahelyek száma annak a visszacsatolásnak is rendszeres eleme, amelyet a Bizottság kap az uniós gazdasági ágazattól. A piacvédelem hatását mindenképpen befolyásolja a dömping és a támogatás fennállása, ahogy az uniós gazdasági ágazat válaszlépéssel kapcsolatos döntése is. A napelemekkel kapcsolatos példát illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a bejelentett csődesetek elsődleges oka az uniós belső kereslet meredek visszaesése lehetett.

73

A piacvédelmi eszközök növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásának vizsgálata a Bizottság és a gazdasági szereplők erőforrásait egyaránt nagymértékben igénybe venné.

A Bizottság közös válasza a 84–86. bekezdésre.

A WTO működése kapcsán a Bizottság felhívja a figyelmet arra a megterhelésre, amelynek az utóbbi években egyes globális kulcsszereplők teszik ki a nemzetközi szabályokon alapuló rendszert. A Bizottság hangsúlyozza továbbá, hogy a WTO konszenzuselvű működése minden többoldalú tárgyalás esetében korlátokkal jár.

A Bizottság közös válasza a 88. és 89. bekezdésre.

A Bizottság a nemzetközi kereskedelemmel összefüggésben elismeri a munkaügyi és környezetvédelmi normák fontosságát. Ebből adódóan a Bizottság elkötelezetten folytatja ambiciózus fenntartható fejlődési programját, így különösen az új szabadkereskedelmi megállapodásaiban külön fejezetet szerepeltet, amely biztosítja a legszigorúbb éghajlat-politikai, környezetvédelmi és munkavédelmi normák érvényesülését. A piacvédelmi eszközök terén azonban e normák csak a WTO meglévő jogi keretén belül jutnak szerephez. A munkaügyi és környezetvédelmi normáknak a közelmúltban módosított piacvédelmi jogszabályokba való beemelésére ugyancsak e korlátokra tekintettel került sor. A jogalkotók részben több piacvédelmi alapkoncepcióba, így a dömpingszámításba is beépítették az említett normákat, azonban ezt erősen körülhatárolt módon tették: 1. A Bizottság annak elemzése keretében vizsgálhatja a bérek torzulását, hogy az adott országban fennállnak-e a kormányzat okozta jelentős torzulások. 2. Reprezentatív ország kiválasztásakor a Bizottság megvizsgálja az egyes országok munkaügyi és környezetvédelmi helyzetének korábbi alakulását. Bizonyos vonatkozásaiban ennek elemzése a formális megerősítésre szorítkozik a tényleges alkalmazással kapcsolatos adatok hiánya, a jogszabályban előírt rendkívül szoros határidők, valamint a korlátozott erőforrások miatt, míg más paraméterek, például a bérek torzult volta esetében részletesebb elemzésre kerül sor az adott vizsgálat sajátos követelményeitől függően.

Következtetések és ajánlások

91

A Bizottság nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a piacvédelemmel foglalkozó munkatársai könnyen hozzáférjenek a piacvédelmi eszközök alkalmazásával kapcsolatos naprakész, átfogó információkhoz és iránymutatásokhoz. Ezt kiterjedt, rendszeres képzések támogatják, amelyek intenzitását a Bizottság fokozta annak érdekében, hogy a fejlesztések végrehajtása egységesen és a legmagasabb színvonalon történjen, különösen azoké, amelyek a 2017. decemberi és 2018. júniusi jogszabály-módosítások kapcsán váltak szükségessé.

92

Lásd a Bizottság 32. bekezdésre adott válaszát.

1. ajánlás – A bizalmas jelleg értékelésének dokumentálása

A Bizottság elfogadja az ajánlást.

A Bizottság teljes mértékben elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy a bizalmas kezelés iránti indokolatlan igények miatt ne sérüljenek más érdekelt felek jogai. A Bizottság a továbbiakban is mérlegelni fogja az ilyen igényeket, amelynek folyamatát igyekszik jobban dokumentálni annak érdekében, hogy az érdekelt felek hozzáférjenek a ténymegállapításait és határozatait megalapozó információk teljes köréhez.

94

A Bizottság a továbbiakban is átadja a piacvédelmi eszközökkel kapcsolatos információkat olyan rendszeres megbeszélések keretében, amelyeket e célból szervez a minden gazdasági szereplőre, ágazatra és vállalkozásméretre, így a kkv-kra is kiterjedő vállalkozásképviseleti szervezeteknek. A Bizottság ezenkívül útmutatót állított össze a kkv-k számára, továbbá weboldalt és ügyfélszolgálatot hozott létre, amelyek kifejezetten az ilyen vállalkozásoknak segítenek leküzdeni a piacvédelmi eszközök kezelése során tapasztalt kihívásokat. A Bizottság vizsgálhatja az érdekeltekkel való együttműködés elmélyítésének, illetve erősítésének lehetőségeit, amelynek során kiemelt figyelmet fordíthat a kkv-k sajátos igényeire. Változatlanul arra fog összpontosítani azonban, hogy a piacvédelmi eszközök szerepét minden érdekelt féllel megismertesse.

2. ajánlás – A piacvédelmi eszközök ismertebbé tétele

A Bizottság elfogadja az ajánlást.

A Bizottság teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy valamennyi szektorban, minden gazdasági szereplő számára ismertebbé tegye a piacvédelmi eszközök szerepét és alkalmazását. Ezzel összefüggésben továbbra is segíteni fogja a kkv-kat az eszközökhöz való hozzáférésben és azok megismerésében, ennek érdekében pedig még inkább épít majd a 2018. júniusi jogszabály-módosítások nyomán végrehajtott, kifejezetten a kkv-khoz kapcsolódó kezdeményezésekre.

96

Lásd a Bizottság 49–50. bekezdésre adott válaszát.

3. ajánlás – Jobb iránymutatások a versenyszempontokkal kapcsolatban

A Bizottság elfogadja az ajánlást.

A Bizottság közös válasza a 97–99. bekezdésre.

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy monitoringtevékenységeire vonatkozóan jelenleg is működik rangsorolási rendszer, még ha az dokumentációs szempontból javításra szorul is.

A Bizottság ugyanakkor nem tartja helyénvalónak, hogy saját kezdeményezésű vizsgálatok indítása céljából eseti piackutatást végezzen. Ennek oka egyrészt az, hogy a jogszabályok értelmében hivatalból csak rendkívüli esetben indítható vizsgálat, másrészt pedig az, hogy piackutatás útján nem szerezhetők be azok az információk, amelyeket a piacvédelmi vizsgálatok rendszerint igényelnek. A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az eddigiek során a vizsgálatindítást alátámasztó elégséges információ birtokában minden alkalommal kezdeményezte a hivatalból indított vizsgálatot, és a jövőre nézve is elkötelezett e bevált gyakorlat fenntartása mellett. A monitoring útján beszerezhető információk jellegére tekintettel ez leginkább a kijátszásellenes vizsgálatok megindítására vonatkozik.

A piacvédelmi politika eredményességének értékelését illetően a Bizottság hangsúlyozza, hogy a piacvédelmi intézkedések foglalkoztatásra gyakorolt hatása az egyes vizsgálatokban állandó elemzési szempont. Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztet arra, hogy a piacvédelmi eszközökről szóló éves jelentés tartalmaz információkat a hatályban levő intézkedések által megvédett ágazati munkahelyek számáról, továbbá a harmadik országok által végrehajtott piacvédelmi intézkedések, valamint tartalmazza a Bizottság által ezekhez kapcsolódóan az uniós gazdasági ágazatok érdekében végrehajtott beavatkozások általános alakulásának áttekintését és elemzését is.

4. ajánlás – A nyomon követés javítása

A Bizottság elfogadja a 4. ajánlás 1. alpontját. Noha a monitoringtevékenységek előzetesen meghatározott kritériumok szerinti rangsorolása eredményesen működik, a rangsorolási folyamat dokumentációja még átláthatóbbá teheti a Bizottság intézkedéseit, hozzájárulva ezzel a Kereskedelmi Főigazgatóság 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiai tervében a piacvédelmi vizsgálatok nagyobb átláthatóságával kapcsolatban rögzített célkitűzésnek a megvalósításához.

A Bizottság elfogadja a 4. ajánlás 2. alpontját. A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság jelenlegi többéves értékelési tervében már érvényesül az ajánlás, és a terv ennek megfelelően a 2022. évre előírja az Unió piacvédelmi eszközeinek értékelését.

5. ajánlás – A hivatalból indított eljárások teljes körű alkalmazása

A Bizottság részben elfogadja az ajánlást.

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg is követett gyakorlata szerint, ha az eddigiek során piacvédelmi vizsgálat megindítását megalapozó információk álltak a rendelkezésére, minden esetben megindította a vizsgálatot. A szükséges információk jellegéből adódóan azonban ez a kijátszásellenes vizsgálatokhoz kapcsolódik. Ezenfelül a Bizottság hivatalból indít vizsgálatot a megtorló intézkedések kapcsán akkor, ha az uniós gazdasági ágazattól vagy annak valamely szegmensétől megkapja a szükséges bizalmas információkat.

Az említett két helyzeten kívül a Bizottság rendszerint nem mérlegeli a vizsgálatok hivatalból történő megindítását. A Bizottság hangsúlyozza: a vonatkozó jogszabályok egyértelműen rendelkeznek arról, hogy piacvédelmi vizsgálat az uniós gazdasági ágazatok által benyújtott panasz alapján folytatható, valamint arról is, hogy a Bizottság kizárólag rendkívüli körülmények esetén indíthat saját kezdeményezésű vizsgálatot.

A fentieket szem előtt tartva ugyanakkor a Bizottság elismeri, hogy a vizsgálatok hivatalból történő megindítására vonatkozó kritériumok pontosabb megfogalmazása egyértelműbbé teszi a helyzetet, eloszlat bizonyos félreértéseket, ezenkívül további iránymutatással szolgál az uniós gazdasági ágazatok számára.

A Bizottság közös válasza a 101. és 102. bekezdésre.

A WTO vitarendezési rendszerének jelenlegi válságos helyzetére tekintettel a Bizottság elengedhetetlennek tartja, hogy az Unió folytassa a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelem védelmére és reformjára irányuló munkáját. Ennek érdekében a Bizottság változatlanul elkötelezett a WTO keretében rendszeresen végzett tevékenysége, valamint a WTO reformtörekvéseiben betöltött vezető szerepe mellett. A Bizottság elismeri továbbá a munkaügyi és környezetvédelmi normák fontosságát. Ennek megfelelően változatlanul elkötelezett amellett, hogy piacvédelmi vizsgálatai során figyelembe vegye e normákat. A WTO vonatkozó jogi kerete, valamint gyakorlati megvalósíthatósági szempontok ugyanakkor egyértelműen behatárolják a Bizottság lehetőségeit e téren.

6. ajánlás – A harmadik országok által kezdeményezett intézkedésekre adott uniós válasz prioritásként való kezelése

A Bizottság elfogadja az ajánlást.

Arra irányuló folyamatos erőfeszítéseivel összhangban, hogy minél eredményesebben és célzottabban segíthesse a harmadik országbeli piacvédelmi intézkedéseknek kitett uniós gazdasági ágazatokat, a Bizottság nagyra értékeli az abban rejlő potenciális előnyöket, ha egyértelműbbé teszi a rendelkezésére álló intézkedések körét, valamint az ezekre vonatkozó kritériumokat. Egyfelől a kritériumok pontosítása révén az uniós gazdasági ágazatok számára érthetőbbé válhatnak a bizottsági beavatkozások lehetőségei és korlátai. Ugyanakkor a pontosabb kritériumok jóvoltából a Bizottság is észszerűbb belső prioritások mentén hozhatja meg a Kereskedelmi Világszervezettel összefüggő intézkedéseit.

Végjegyzetek

¹ https://www.wto.org/english/res_e/statis_e/itip_e.htm

² Ezek az intézkedések a dömpingellenes/szubvencióellenes alaprendeletek végrehajtási jogi aktusai.

³ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.).

⁴ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o.).

⁵ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2321 rendelete (2017. december 12.) (HL L 338., 2017.12.19., 1. o.).

⁶ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/825 rendelete (2018. május 30.) (HL L 143., 2018.6.7., 1. o.).

⁷ Lásd: 19/2017. sz. különjelentés: „Importeljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire” és 2/2014. sz. különjelentés: „Megfelelő-e a preferenciális kereskedelmi megállapodások kezelése?” (www.eca.europa.eu).

⁸ A célországokból származó behozatal drasztikusan csökkenhet, míg az uniós gyártók értékesítései növekedhetnek.

⁹ Az aktualizált iránymutatás a WTO Fellebbezési Testületének 2016. februári jelentéséből (DS397) következik.

¹⁰ Europe’s Trade Defence Instruments now stronger and more effective, elérhető itt: https://trade.ec.europa.eu/doclib/html/156921.htm

¹¹ https://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/actions-against-imports-into-the-eu/help-for-smes/

¹² https://ec.europa.eu/growth/industry/international-aspects_hu és https://een.ec.europa.eu/

¹³ Az (EU) 2017/2321 és az (EU) 2018/825  rendelettel módosított (EU) 2016/1036  rendelet 5. cikkének (3) bekezdése.

¹⁴ A garanciák a vámok adott időszakon belüli megfizetésének biztosítására szolgáló mechanizmusok.

¹⁵ European bicycle market employment and investment figures in 2018. European Bicycle Manufacturers Association and the Confederation of the European Bicycle Industry. Elérhető itt: http://ebma-brussels.eu/wp-content/uploads/2019/03/OPEN-EU-Bicycle-Industry-Employment-and-Investment-Study-2019-with-2018-data.pdf

¹⁶ Making sense of steel’s turbulent trade climate, BCG. Elérhető itt: https://www.bcg.com/publications/2019/steel-turbulent-trade-climate.aspx

¹⁷ The European PV market outlook, Pietro Radoia, 2019. március. Elérhető itt: https://www.solarpowersummit.org/wp-content/uploads/2019/03/Day-1-European-Market-Outlook.pdf

¹⁸ Az Eurostat részletes nemzetközi áruforgalmi statisztikákat tartalmazó referencia-adatbázisa.

¹⁹ Létrehozására az Uniós Vámkódex végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 56. cikke alapján került sor (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

²⁰ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (1) (dömpingellenes alaprendelet).

²¹ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (1) (szubvencióellenes alaprendelet).

Kronológia

Esemény	Időpont
Az ellenőrzési feladatterv elfogadása / az ellenőrzés megkezdése	2019.3.19.
A jelentéstervezet hivatalos megküldése a Bizottságnak (illetve más ellenőrzött szervezeteknek)	2020.3.20.
A végleges jelentés elfogadása az egyeztetési eljárás után	2020.6.30.
A Bizottság (illetve más ellenőrzött szervezet) hivatalos válaszainak beérkezése az összes uniós nyelven	2020.7.17.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2020

PDF	ISBN 978-92-847-4972-0	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/08627	QJ-AB-20-015-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-5002-3	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/329050	QJ-AB-20-015-HU-Q

SZERZŐI JOGI NYILATKOZAT

© Európai Unió, 2020

Az Európai Számvevőszék dokumentumainak felhasználását a nyíltadat-politikáról és a dokumentumok további felhasználásáról szóló 6–2019. sz. számvevőszéki határozat szabályozza.

Ellenkező rendelkezés (pl. az egyedi szerzői jogi nyilatkozatokban foglaltak) hiányában az Európai Unió tulajdonában lévő számvevőszéki tartalmak a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) licensz alá tartoznak. Ennek értelmében a további felhasználás a forrás és a változtatások megfelelő feltüntetésével megengedett. A dokumentumok további felhasználásakor azok eredeti értelme és üzenete nem torzulhat. A Számvevőszék nem vonható felelősségre a továbbfelhasználás esetleges következményeiért.

Ha az adott tartalomban azonosítható magánszemélyek is érintettek (például ha egy kép a Számvevőszék munkatársait ábrázolja vagy harmadik fél is szerepel a források között), adott esetben további szerzői jogokat is figyelembe kell venni. Amennyiben engedély kiadására kerül sor, az érvényteleníti a fenti általános érvényű engedélyt, és annak egyértelműen tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

Az olyan tartalmak felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek nem az Európai Unió tulajdonát képezik, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Az iparjogvédelem alatt álló szoftverek és dokumentumok – pl. szabadalmak, márkajelzések, bejegyzett formatervezési minták, logók és nevek – nem tartoznak a Számvevőszék továbbfelhasználási politikájának hatókörébe, így azok licenszét a felhasználó nem kapja meg.

Az Európai Uniónak az europa.eu címtartomány alatt található intézményi weboldalai külső oldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmaznak. Ezek nem tartoznak a Számvevőszék hatáskörébe, ezért ajánlott elolvasni az ott közzétett adatvédelmi és szerzői jogi rendelkezéseket.

Az Európai Számvevőszék logójának használata

Az Európai Számvevőszék logója kizárólag a Számvevőszék előzetes hozzájárulásával használható fel.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.