„Ossza meg velünk véleményét!”: Nyilvános konzultációi révén a Bizottság meg tudja szólaltatni a polgárokat, de tájékoztató tevékenysége kívánnivalót hagy maga után

Összefoglaló

I

Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint a Bizottság köteles az Unió valamennyi fellépési területén konzultálni a polgárokkal és az érdekképviseleti szervezetekkel. Amikor a Bizottság szakpolitikai kezdeményezést készít elő vagy meglévő beavatkozásokat értékel, az érdekelt felekkel folytatott konzultációk – különösen a nyilvános konzultációk – révén gyűjti össze a polgárok és más érdekelt felek véleményét.

II

A Bizottság az Európai kormányzásról szóló 2001-es fehér könyve óta erősen elkötelezett az iránt, hogy párbeszédet folytasson az érdekelt felekkel és a polgárokkal az egész szakpolitikai ciklusban, és ezzel növelje az Unió demokratikus legitimitását és elszámoltathatóságát az uniós jogalkotási folyamatban. A Bizottság évente átlagosan több mint 100 nyilvános konzultációt folytat le.

III

Ellenőrzésünk keretében értékeltük, hogy a Bizottság nyilvános konzultációi eredményesen megszólították-e a polgárokat és az érdekelt feleket, és hasznosították-e hozzászólásaikat. Megvizsgáltuk a Bizottság keretének kialakítását; hogy a Bizottság hogyan készítette elő és bonyolította le a kiválasztott nyilvános konzultációkat; hogyan nyújtott tájékoztatást a konzultációs munkáról, és hogyan hasznosította azt. Egy, a Bizottság 26 nyilvános konzultációjából álló mintát tekintettünk át, amelyeket öt főigazgatóság bonyolított le 2016 és 2018 között. Véleményfelmérés révén vizsgáltuk, hogy mennyire voltak elégedettek a nyilvános konzultációk részvevői. Elemzésünk elmélyítésére létrehoztunk egy szakértői csoportot is, hogy segítségünkre legyen a javításra szoruló különösen releváns területekre való összpontosításban.

IV

Megállapítottuk, hogy mind a Bizottság nyilvános konzultációiból vett minta teljesítménye, mind a résztvevők ezzel kapcsolatos vélekedése összességében kielégítő. Következtetésünk szerint a nyilvános konzultációk Bizottság által alkalmazott kerete magas színvonalú, ám a tájékoztató tevékenységek továbbfejlesztésre szorulnak.

V

Ellenőrzésünk további, javítást igénylő területeket tárt fel a nyilvános konzultációs folyamatban. Ilyenek: a monitoring és az értékelés középpontba helyezése; a Bizottság nyilvános konzultációs stratégiáinak tartalma és hirdetése; tájékoztató tevékenységek; a kezdeményezések besorolási kritériumai; a nyelvek, amelyeken a konzultációs dokumentumok elérhetők; a kérdőívek minősége; adatfeldolgozás és -biztonság; visszajelzések a résztvevők számára a konzultációk eredményéről.

VI

A következő ajánlásokat tettük a Bizottságnak: kövesse jobban nyomon a nyilvános konzultációkat; javítsa a nyilvános konzultációk stratégiáit; a kiemelt kezdeményezések és a közérdeklődésre számot tartó kezdeményezések esetében valamennyi hivatalos nyelvre fordítsa le a főbb konzultációs dokumentumokat; készítsen általános kérdőíveket a lakosság és speciális kérdőíveket a szakemberek számára; az adatfeldolgozás és -biztonság terén alkalmazzon magas szintű szabványokat; adjon gyors visszajelzést a résztvevőknek a konzultációk eredményéről.

Bevezetés

01

A nyilvános konzultációk eredményei befolyásolhatják az uniós politikai döntéshozatalt. Eklatáns példa erre a Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek az Unió helyzetéről szóló, „Ígéreteink teljesítése” című 2018. szeptember 12-i beszéde, amelyben így fogalmazott: „Az európaiak nem tapsolják meg, ha uniós rendelet írja elő nekik, hogy évente kétszer át kell állítaniuk az órát. A Bizottság a mai napon javaslatot tesz arra, hogy ez ne így legyen. Meg kell szüntetni az óraátállítást”¹. Az Európai Bizottság 2019-ben javaslatot tett arra, hogy Európában megszűnjön a tavaszi-őszi óraátállítás, és a tagállamok szabadon dönthessenek arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást kívánják-e folyamatosan használni.

02

Néhány hónappal korábban, 2018. július 4. és augusztus 16. között a Bizottság nyilvános konzultációt tartott, amelyre 4,6 millió válasz érkezett be – ez az általa szervezett nyilvános konzultációk során eddig valaha beérkezett legnagyobb mennyiség.

A Bizottság elkötelezett a polgárokkal való kapcsolattartás iránt

03

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 11. cikke előírja a Bizottságnak, hogy széles körű konzultációkat folytasson, lehetőséget biztosítva ily módon a polgárok és más érdekelt felek számára, hogy közreműködjenek a politikai döntéshozatalban². A Bizottság 2001. július 25-én elfogadta a Európai kormányzásról szóló fehér könyvet³, amelynek célja a politikai döntéshozatali folyamat nyitottá tétele volt, hogy több ember és szervezet vegyen részt az uniós politika formálásában és megvalósításában, és ezáltal erősödjön az Unió demokratikus legitimitása és elszámoltathatósága. A Bizottság az e kötelezettségvállalásoknak való megfelelés érdekében dokumentumot készített az érdekelt felekkel való konzultációról⁴, amely azután a minőségi jogalkotásra vonatkozó cselekvési terv⁵egyik összetevője lett.

04

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások a következőképpen határozzák meg az érdekelt felekkel való konzultáció fogalmát, amelyben a polgárok „érdekelt félként” vesznek részt: „hivatalos folyamat, amelynek révén a Bizottság információkat és véleményeket gyűjt az érdekelt felektől a szakpolitikáira vonatkozóan”⁶. Ez a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági politika kulcsfontosságú része. A „minőségi jogalkotás” nem a szabályozásról vagy a deregulációról szól: egy munkamódszerről van szó, amelynek célja annak biztosítása, hogy a politikai döntéseket nyíltan és átláthatóan, a rendelkezésre álló legpontosabb információk alapján hozzák meg, és a polgárok és más érdekelt felek, így például a civil társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervezetek teljeskörűen részt vegyenek a döntéshozatalban⁷. Amikor jelentésünkben a „polgárokra” utalunk, ez a fogalom az „egyéb érdekelt feleket” is magában foglalja.

05

A Juncker-Bizottság jelenlegi uniós minőségi jogalkotási programját 2015-ben tették közzé⁸, iránymutatások kíséretében, amelyek egy eszköztárat is magukban foglaltak. Fellépéseinek legitimitását erősítendő, a Bizottság 2017-ben jelentős mértékben frissítette a minőségi jogalkotással kapcsolatos belső iránymutatásait és eszközeit⁹.

06

A Bizottság 2017 októberében hangsúlyozta, erős elkötelezettségét az iránt, hogy párbeszédet folytasson a polgárokkal¹⁰. Elindította a „Szóljon hozzá a jogalkotáshoz” elnevezésű weboldalt, amelynek révén a polgárok a teljes politikai ciklus során részt vehetnek a Bizottság munkájában¹¹. A polgárok az uniós politikák elindításától azok értékeléséig megoszthatják nézeteiket az „Ossza meg velünk véleményét!” elnevezésű portálon¹² (1. kép).

07

A Bizottság 2018-ban frissítette a „Szóljon hozzá a jogalkotáshoz” elnevezésű weboldalt, és több módon fejlesztette az „Ossza meg velünk véleményét!” elnevezésű portált, többek között azzal, hogy: a véleménynyilvánítási lehetőségek egy idővonalon vannak feltüntetve; látható minden nyitott és már lezárt nyilvános konzultáció; megjelennek a küszöbön álló kezdeményezések; a valamennyi nyilvános konzultációt tekintve releváns általános információk minden uniós nyelvre le vannak fordítva.

08

A Bizottság arra irányuló elkötelezettsége, hogy jobban tartsa a kapcsolatot a polgárokkal, nemzetközileg elismerésben is részesült. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Szabályozási politikai kitekintés című, 2018-as jelentésében első helyre rangsorolta a Bizottságot az OECD-tagok között az „érdekeltek bevonása” tekintetében, ami azt jelenti, hogy a polgárokat mint a „nyilvánosságot” bevonják mind az elsődleges, mind az alárendelt jogszabályok kidolgozásába¹³. A jelentés szerint az országok továbbra is sokféle eszközt alkalmaznak, hogy konzultáljanak a nyilvánossággal, valamint – célzottabban – a kiválasztott érdekelt felekkel is¹⁴. A témával foglalkozó számos más jelentés is tárgyalja ezt a változatos konzultációsegítő eszköztárat. Például egy, az Európa Tanács és mások számára készült tanulmány a résztvevők és a részvétel intenzitása közötti kapcsolatot elemzi (2. kép). A jelentésünk középpontjában álló online (nyilvános) konzultációkról az a vélekedés, hogy nagy számú résztvevőt mozgatnak meg.

09

Jellegénél fogva a demokrácia legalapvetőbb eszköze, amelynek révén a polgárok részt vesznek a jogalkotásban, a választás, amikor az emberek szavazással megválasztják képviselőiket. A demokratikus választásokon kívül a teljes politikai ciklus során hozzájárulnak a jogalkotáshoz a demokratikus részvétel más olyan eszközei is, mint az ügydöntő és a véleményező népszavazások, a konzultáció egyéb formái (pl. Eurobarométer-felmérések, fókuszcsoportok, nyilvános meghallgatások), a civil párbeszéd¹⁵ és a véletlenszerűen kiválasztott polgárokból álló közgyűlések¹⁶. A Bizottság az online nyilvános konzultációk révén információkat és véleményeket igyekszik gyűjteni az érdekelt felektől a szakpolitikáira nézve. Az OECD-jelentés szerint az érdekeltek bevonásának a legnépszerűbb formái a webalapú nyilvános konzultációk (a 2. képen látható „online konzultáció”), amelynek keretében a polgárok észrevételeket tehetnek, valamint a tanácsadó csoportok és az előkészítő bizottságok, amelyek esetében az érdekelt feleket előre kiválasztják¹⁷.

A Bizottság nyilvános konzultációi

10

A Bizottság konzultációi a polgárokkal és más érdekelt felekkel folytatott tágabb interakcióit hivatottak kiegészíteni¹⁸. Azt a két módszert, amellyel a Bizottság e konzultációkat végrehajtja, a minőségi jogalkotási iránymutatások ismertetik¹⁹:

• a nyilvános konzultáció bárki számára elérhető, aki hozzá kíván szólni. A Bizottság a nyilvános konzultációkat online kérdőívek segítségével bonyolítja le. A polgárok az EU Survey²⁰ eszközben, a Bizottság hivatalos felméréskezelő eszközében válaszolnak a kérdőívekre, és így nyilvánítják ki véleményüket egy adott témáról;
• a célzott konzultáció az érdekelt felek konkrét, jól meghatározott csoportjait szólítja meg. A célzott konzultációk esetében egy előre kiválasztást követően csak a kifejezetten meghívott érdekelti csoportok vagy egyének vehetnek részt.

11

A Bizottság véleménye szerint valamennyi konzultációs tevékenysége közül²¹ az átláthatóság és a hozzáférhetőség a nyilvános konzultációk esetében a legnagyobb²². Ezen túlmenően a „Taking Stock of the Commission’s Better Regulation” (A Bizottság minőségi jogalkotási programjának helyzetfelmérése) témájú nyilvános konzultáció eredményei szerint a nyilvános konzultációk a politikai döntéshozatalba való beleszólás legismertebb és leginkább nagyra becsült módszerei²³.

12

A nyilvános konzultációk a válaszadók széles körét szólítják meg, akik önkéntesen nyilvánítanak véleményt. A Bizottság minőségi jogalkotási iránymutatásai világossá teszik, hogy a nyilvános konzultációk során gyűjtött adatok nem adnak reprezentatív képet az Unió lakosságának véleményéről²⁴. Ennek az oka az, hogy a válaszadók maguk „választják ki” magukat, vagyis a válaszok nem reprezentatív mintából származnak²⁵.

13

A Bizottság minőségi jogalkotási iránymutatásai szerint a következő esetekben kötelező nyilvános konzultációt lefolytatni: hatásvizsgálattal kísért kezdeményezések, értékelések, célravezetőségi vizsgálatok, konzultatív bizottsági közlemények, illetve zöld könyvek²⁶. Egyes új kezdeményezések jogalkotási javaslatokhoz vezetnek, mások viszont (főként az értékelések) megmaradnak nem jogalkotási kezdeményezésnek (pl. az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett jelentések, valamint a nemzetközi megállapodások tárgyalásaihoz adott ajánlások).

14

A Bizottság minőségi jogalkotási iránymutatásai három, egymásra kölcsönösen ható szakaszra tagolják a konzultációs folyamatot: (1) a konzultációs stratégia meghatározása; (2) a konzultációs munka elvégzése; és (3) információk biztosítása a politikai döntéshozatalhoz. Minden szakasz több egymást követő lépésből áll, amelyeknek meg kell adniuk az érdekeltekkel való jó minőségű, átlátható konzultáció keretét²⁷ (3. kép).

15

A Bizottság 2015-től 2018 végéig átlagosan évi több mint 100 nyilvános konzultációt bonyolított le (összesen 417-et)²⁸. A részvétel mértéke erősen ingadozott. Az egyes években a legnagyobb érdeklődést keltő konzultációk a következők voltak:

• 2018-ban a nyári időszámításról szóló konzultációra 4,6 millió válasz érkezett; ennél több válasz soha nem érkezett a Bizottsághoz semmilyen nyilvános konzultáció során;
• 2017-ben a közös agrárpolitika korszerűsítésére és egyszerűsítésére vonatkozóan lebonyolított nyilvános konzultációra 63 000 válasz érkezett (emellett lezajlott egy 260 000 választ generáló nagyszabású kampány is);
• 2016-ban a szociális jogok európai pillérére vonatkozó nyilvános konzultációra 16 500 válasz érkezett;
• 2015-ben az uniós természetvédelmi jogszabályokkal (madárvédelmi irányelv, élőhelyvédelmi irányelv) kapcsolatos nyilvános konzultációra 550 000 válasz érkezett.

16

Ha nem vesszük figyelembe az adott év legtöbb résztvevőt vonzó konzultációját, az összes nyilvános konzultáció résztvevőinek évi átlagos száma 2015-ben és 2016-ban körülbelül 500, 2017-ben és 2018-ban körülbelül 2000 fő volt.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

17

2018–2020-as stratégiánk²⁹ szerint az, hogy a polgárok maguktól távolinak érzik az uniós intézményeket, veszélyt jelent az Unió számára. Az Európai Parlament 2018-ban felkért bennünket annak értékelésére, hogy a polgárok hogyan tudnak közvetlenül részt venni és közreműködni az uniós jogalkotási folyamatban, valamint hogy értékeljük az alkalmazott eszközök eredményességét, megfelelőségét, átláthatóságát és nyitottságát. Ellenőrzésünk a nyilvános konzultációkra összpontosul, mert a polgárok nyilvános konzultációs folyamatban való részvétele alapvetően fontos ahhoz, hogy erősödjön az Unióba vetett bizalom és jó minőségű jogszabályok szülessenek.

18

Értékeltük, hogy a Bizottság nyilvános konzultációi eredményesen megszólították-e a polgárokat, és hogy hozzászólásaik hasznosultak-e. Különösen a következőket vizsgáltuk meg:

1. a nyilvános konzultációk bizottsági keretének kialakítása épít-e a bevált gyakorlatra;
2. a Bizottság úgy készítette-e elő és bonyolította-e le a kiválasztott nyilvános konzultációkat, hogy a polgárok könnyen és eredményesen részt vehessenek azokban (a konzultációs folyamat 1. és 2. szakasza a 3. képen);
3. a Bizottság észszerűen elemezte-e a kérdőívekből származó adatokat, valamint átlátható és átfogó információkat adott-e a konzultációs munkáról és annak eredményéről (a 3. képen látható 3. szakasz).

19

Egy olyan mintát vizsgáltunk meg, amely a Bizottság által 2016 és 2018 között lebonyolított 26 nyilvános konzultációból állt. A mintába öt főigazgatóságot vettünk fel, a lebonyolított konzultációk száma, a kezdeményezések köre, a részvétel mértéke, valamint annak alapján, hogy a témák mennyire relevánsak a polgárok számára. A mintában szereplő konzultációk közül kettőt a Főtitkárság, kettőt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (AGRI), ötöt az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság (EAC), hetet a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság (HOME), tízet pedig a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (MOVE) bonyolított le (I. melléklet)³⁰.

20

Ellenőrzési munkánk a következőket foglalta magában:

1. interjúk a mintában szereplő összes főigazgatóság munkatársaival és kapcsolatfelvétel több más érintett főigazgatósággal, uniós intézménnyel és szervvel³¹;
2. két tagállam³² és az OECD felkeresése, hogy nemzetközi összefüggésben is jobban megismerjük a Bizottság keretét;
3. az érdekeltek bevonására vonatkozó alapdokumentumoknak, a Bizottság konzultációs keretének és az általunk kiválasztott nyilvános konzultációk teljesítményének felülvizsgálata és elemzése;
4. elemzésünk elmélyítése egy szakértői csoport segítségével, hogy jobban tudjunk összpontosítani a javításra szoruló különösen releváns területekre (II. melléklet).

21

A mintánkban szereplő nyilvános konzultációk során korábban megkérdezett 16 007 polgár körében véleményfelmérést végeztünk a konzultációk megítéléséről: erre a felmérésünkre 2224 válasz érkezett be. A válaszok elemzését felhasználtuk saját ellenőrzési megállapításaink kiegészítésére. A résztvevők rangsorolták, hogy mennyire elégedettek a konzultációs folyamat egyes szakaszaival, valamint hogy mennyire értenek egyet a Bizottság általános kijelentéseivel (III. melléklet). Kifejtették számunkra a nyilvános konzultációs folyamattal kapcsolatos nézeteiket és javaslataikat is (1–8. háttérmagyarázat)³³. Jelentésünk azon részeit, amelyek a válaszadók nézeteit ismertetik, a következő szimbólum jelöli:

22

Ellenőrzési kritériumaink a következőkből merítettek:

1. a nyitott és inkluzív politikai döntéshozatalra vonatkozó OECD-irányelvek³⁴;
2. az OECD ajánlása a szabályozáspolitikáról³⁵;
3. a Bizottság saját minőségi jogalkotási iránymutatásai és eszköztára.

23

Noha az Európai Számvevőszéknek nem kell kikérnie a Bizottság beleegyezését vagy jóváhagyását a személyes adatok feldolgozásához³⁶, a Bizottság – az adatvédelmi szabályok bizottsági értelmezésére hivatkozva – az ellenőrzés során kért egyes adatokat nem szolgáltatott ki. Ellenőrzési célkitűzéseink elérése érdekében a Bizottsággal együttműködve ugyan találtunk alternatív megoldásokat, de ezek sok időt és erőforrást emésztettek fel, és ezáltal lassították a jelentéstételi folyamatot.

Észrevételek

A nyilvános konzultációk bizottsági kerete

A résztvevők összességében elégedettek a konzultációs folyamattal

24

Véleményfelmérésünk tanúsága szerint azon résztvevők 65,5%-a, akik megerősítették, hogy korábban részt vettek a mintánkban szereplő nyilvános konzultációk valamelyikében, a konzultációs folyamatot kielégítőnek vagy meglehetősen kielégítőnek találta (4. kép).

25

Felmérésünk eredményei szerint a résztvevők számára világos a nyilvános konzultációk általános célkitűzése, vagyis az, hogy a polgárok lehetőséget kapjanak az uniós politikai döntéshozatalban való közreműködésre (03. bekezdés). Arra a kérdésünkre, hogy miért vettek részt a Bizottság nyilvános konzultációjában, a beérkezett válaszokban a következő három fő okot nevezték meg:

• befolyásolni akarták a jogalkotás kimenetelét (58%);
• érdekelte őket a téma (56%);
• részvételüket állampolgári kötelességnek tekintették (49%).

A válaszadók értékelték, hogy részt vehetnek az uniós jogalkotásban és az aktív uniós polgári szerepvállalást előmozdító demokratikus eljárásban

26

A válaszadók a következő három szempontot értékelték a legnagyobbra azzal a nyilvános konzultációval kapcsolatban, amelyben részt vettek (1. háttérmagyarázat):

• lehetőséget adott a polgároknak az uniós jogalkotásban való részvételre;
• segített az Unió demokratikus legitimitásának erősítésében;
• hozzájárult az európai polgári szerepvállalás erősítéséhez.

A Bizottság kerete magas színvonalú, de nem összpontosít kellőképpen a monitoringra és az értékelésre

27

A Bizottság konzultációs keretét a minőségi jogalkotási iránymutatások és eszköztár határozza meg. Ezeket 2015 májusában fogadták el. A Bizottság 2017 júliusában elfogadta az iránymutatások frissített készletét, amely megerősítette és pontosította az azzal kapcsolatos általános szabályokat, hogy a Bizottságnak hogyan kell konzultálnia a polgárokkal.

28

A Bizottság minőségi jogalkotási iránymutatásaival összhangban a konzultációkat a következő négy általános elvnek kell vezérelnie³⁷:

1. Részvétel: inkluzív megközelítés bevezetése a lehető legszélesebb körben való konzultáció révén;
2. Nyitottság és elszámoltathatóság: a konzultációs folyamatnak, valamint annak átláthatóvá tétele az érintettek és a lakosság számára, hogy a folyamat hogyan érintette a politikai döntéshozatalt;
3. Eredményesség: olyan időpontban való konzultálás, amikor a polgárok nézetei még változtathatnak a helyzeten, az arányosság és a konkrét korlátozások tiszteletben tartása;
4. Koherencia: annak biztosítása, hogy a konzultációs folyamatok valamennyi részlegnél egységesek legyenek, valamint értékelés, felülvizsgálat és minőség-ellenőrzés.

29

E négy általános elvet standardok egészítik ki³⁸, amelyek a konzultációs folyamat három szakaszára alkalmazandók (3. kép). Az OECD az érdekeltek bevonása szempontjából ezen elvek és standardok alapján első helyre rangsorolta a Bizottságot (08. bekezdés).

30

Összehasonlítottuk a Bizottság keretét az OECD nyitott és inkluzív politikai döntéshozatalra vonatkozó irányelveivel és az OECD szabályozáspolitikára vonatkozó ajánlásával. Megállapítottuk, hogy a nyilvános konzultációk bizottsági keretének kialakítása összességében hozzájárul a nyitott jogalkotási folyamathoz és az átlátható nyilvános konzultációkhoz, a polgárok korai bevonásához és a konzultációs folyamatok egységességéhez. A monitoring és az értékelés terén azonban lenne mód a javításra. A Bizottság minőségi jogalkotási iránymutatásai nem irányozzák elő a következőket:

1. az egyes nyilvános konzultációk tekintetében olyan konkrét mutatók, amelyeket a a főigazgatóságok szintjén és összesítve a Bizottság szintjén nyomon követnek és beszámolnak róluk;
2. a nyilvános konzultációkkal összefüggő költségek értékelésének módszertana;
3. annak módszeres értékelése, hogy a nyilvános konzultációk megvalósítják-e valamennyi céljukat.

31

A Bizottság iránymutatásai szerint „helyes gyakorlat a konzultációs folyamat arányos belső minőségi értékelésének elvégzése”³⁹. A nyilvános konzultációk minőségére vonatkozó adatok összegyűjtése révén információ nyerhető a konzultációs stratégiának és célkitűzéseinek megvalósulásáról. Ezen túlmenően a célkitűzések elérésére összpontosító rendszeres értékelések segítik a követendő példák azonosítását és azt, hogy okulni lehesen a tapasztalatokból, aminek révén jobbá tehetők a jövőbeli konzultációk.

32

Megállapítottuk, hogy az általunk megvizsgált 26 esetből csak egyszer került sor a tanulságok levonását célzó olyan belső értékelésre, amelynek során alkalmaztak bizonyos mutatókat. Az általunk felkeresett egyik tagállamban az alkalmazott mutatók több szempontból követendőnek mutatkoztak. Ilyen mutatók voltak például: a hozzászólások száma, a résztvevők sokszínűsége (pl. az érdekelt felek kategóriái, származási hely vagy lakóhely, használt nyelv), a konzultáció előkészítéséhez, lefolytatásához és az arról való beszámoláshoz szükséges idő, valamint a résztvevők elégedettségének mértéke.

A kiválasztott nyilvános konzultációk előkészítése és az azokban való részvétel

33

Megvizsgáltuk a Bizottság által végzett előkészítés következő szempontjait, ideértve konzultációs stratégiáját, valamint a kiválasztott nyilvános konzultációk végrehajtását (a 3. képen szereplő 1. és 2. szakasz):

1. milyen információt kapnak a polgárok a konzultáció mögöttes indokáról;
2. az azt biztosító tevékenységek és kommunikációs csatornák, hogy a polgárok tudomást szerezzenek a konzultációról;
3. a konzultáció során használt nyelvek; a kérdőívek jó értelmezhetősége;
4. a konzultáció időzítése és hossza.

34

Összességében megállapítottuk, hogy a Bizottság általunk áttekintett nyilvános konzultációinak előkészítése és végrehajtása kielégítő volt, ám feltártunk néhány területet, amely a polgárok könnyű és eredményes részvételét megkönnyítendő még javítást igényel.

A konzultációs stratégiákat nem mindig készítik jól elő és teszik közzé

A küszöbön álló konzultációs tevékenységekre vonatkozó előzetes információk és véleménynyilvánítás

35

Az ütemtervként vagy bevezető hatásvizsgálatként ismert dokumentum az első lépés annak a polgárok felé történő kifejtése során, hogy a Bizottság miért készít elő egy bizonyos kezdeményezést, és mit kíván vele elérni. A Bizottság iránymutatásai szerint az ütemtervnek vagy bevezető hatásvizsgálatnak kell meghatároznia az előirányzott konzultációs tevékenységeket, és azt korai szakaszban közzé kell tenni a Bizottság „Ossza meg velünk véleményét!” portálján⁴⁰.

36

Az ütemterv vagy bevezető hatásvizsgálat közzétételének célja a polgárok tájékoztatása a Bizottság tervezett kezdeményezéseiről és konzultációs tevékenységeiről, valamint részvételük előzetes előkészítése⁴¹.

37

A Bizottság 2017. júliusi minőségi jogalkotási eszköztára szerint nem szabad azelőtt nyilvános konzultációt indítani, hogy közzétennék a kapcsolódó ütemtervet vagy bevezető hatásvizsgálatot⁴². A Bizottság iránymutatásai és eszköztára nem határozzák meg, hogy e közzétételre a nyilvános konzultáció elindítása előtt mennyivel korábban kell sort keríteni. Csak azt adják meg, hogy az ütemterveket vagy bevezető hatásvizsgálatokat a lehető leghamarabb el kell készíteni és közzé kell tenni, és hogy azoknak vázlatosan be kell mutatniuk a tervezett konzultációs stratégiát⁴³.

38

Az ütemterv előzetes közzétételének kötelezettsége a mintába felvett több nyilvános konzultáció előkészítésének és elindításának időpontjában még nem volt hatályban. A Bizottság a mintánkban szereplő 26 nyilvános konzultáció közül 22 esetében készített olyan ütemtervet vagy bevezető hatásvizsgálatot, amely a konzultációs stratégiát is vázolta, és ezek közül mindössze 16-ot tett közzé legalább négy héttel a nyilvános konzultáció kezdete előtt, hogy elkerülje a véleménynyilvánítási időszak (39. bekezdés) és a nyilvános konzultáció elindítása közötti átfedést. Ha a nyilvános konzultáció elindítása előtt rendelkezésre állt ütemterv vagy bevezető hatásvizsgálat, azt átlagosan fél évvel korábban közzétették (5. kép).

39

Az ütemtervek vagy bevezető hatásvizsgálatok közzétételekor a polgárok négy héten át nyilváníthatnak véleményt⁴⁴. Megállapítottuk, hogy a 2017-ben közzétett hat ütemtervből vagy bevezető hatásvizsgálatból⁴⁵ négyre érkezett véleménynyilvánítás (átlagosan 22 véleménynyilvánító hozzászólás).

40

A négy esetből háromban a beérkezett véleménynyilvánító hozzászólások száma nagyon alacsony volt a nyilvános konzultáció során beérkezett hozzászólások számához képest. Például a közös agrárpolitika korszerűsítéséről és egyszerűsítéséről folytatott konzultációra vonatkozó bevezető hatásvizsgálatra 10 véleménynyilvánító hozzászólás érkezett be, míg a nyilvános konzultációra 63 000 válasz jött⁴⁶. A Bizottság elismerte: a véleménynyilvánító hozzászólások alacsony száma egyértelműen jelzi, hogy tovább kell javítani az uniós eszközök ismertségét és hatókörét⁴⁷.

A konzultációs stratégia kulcselemei

41

A konzultációs stratégát az ütemtervek vagy bevezető hatásvizsgálatok után dolgozzák ki. A stratégia célja egy eredményes és hatékony konzultációs megközelítés kialakítása.

42

A konzultációs stratégiát a véleménynyilvánítási időszak alatt beérkezett észrevételek alapján kell véglegesíteni és javítani. Nem találtunk bizonyítékot arra, hogy a véleménynyilvánító hozzászólásokat figyelembe vették volna a konzultációs stratégiákban (pl. a konzultációs tevékenységekre vonatkozó döntések meghozatalakor vagy a kérdőívek kialakításakor).

43

A konzultációs stratégiát a felelős főigazgatóság által működtetett, a kapcsolódó kezdeményezésre vonatkozó konzultációs weboldalon közzé kell tenni vagy ismertetni kell⁴⁸. Ennek a következő kulcselemeket kell felölelnie⁴⁹:

• a konzultáció hatóköre és célkitűzései;
• az érdekelt felek azonosítása;
• a tervbe vett konzultációs tevékenységek;
• időzítés és nyelvi szabályok.

44

Megállapítottuk, hogy a 22 elkészített konzultációs stratégiából csak 12-t tettek közzé a Bizottság kapcsolódó kezdeményezésre vonatkozó weboldalán. Véleményünk szerint ha az előkészítő szakaszban kellő időben tájékoztatást nyújtanak a nyilvános konzultáció célkitűzéséről és eredményeinek szándékolt felhasználásáról, akkor a polgárok nagyobb valószínűséggel érzik megszólítva magukat, és ami a válaszok minősége szempontjából is előnyös.

45

Egy európai parlamenti állásfoglalás nyomon követésének kivételével például a Bizottság nem tett közzé konzultációs stratégiát vagy más előzetes információt, mielőtt elindította a nyári időszámításról szóló nyilvános konzultációt. Mivel a polgárokat az előkészítő szakaszban tájékoztatni kell a konzultáció céljáról és eredményeinek szándékolt felhasználásáról, ezen információk hiánya valószínűleg komolyan befolyásolja az eredményeket, nemcsak az általános és regionális részvételi arányokat, hanem a lényeget illetően is. Megjegyezzük, hogy a nyilvános konzultáció célját illetően a Bizottság csak annak elindításakor tett közzé információkat.

46

A 22 rendelkezésre álló stratégia mindegyike tartalmazott „hatókör és célkitűzések” című részt. A Bizottság azonban valamennyi konzultációs tevékenységére vonatkozóan csak általános célokat tűzött ki. A nyilvános konzultációk esetében a célkitűzések leggyakoribb megfogalmazása a következő volt: „lehetőséget adni a széles nyilvánosságnak és az érdekelt feleknek, hogy véleményt nyilváníthassanak az érdekeltekkel folytatott konzultáció tárgyát képező terület értékelése szempontjából lényeges összes elemről”, „nézetek és vélemények összegyűjtése”, valamint „az érdekelt felek nagyobb laikus csoportjai által képviselt nézetek összegyűjtése”. A célkitűzéseket más esetekben csak általánosságban írták le: „a nyilvános és célzott konzultációk alapvető információforrások lesznek”.

47

A Bizottság iránymutatásai szerint a sikeres információgyűjtés, valamint az, hogy az érdekelt felek megfelelő lehetőségeket kapjanak arra, hogy közreműködjenek az uniós politikai döntéshozatalban, előfeltételezi az érdekelt felek azonosítását. Az érdekelt feleket ezt követően érdekeltségük és befolyásuk mértékének megfelelően szét kell válogatni (prioritási sorrendbe kell rendezni), egy „érdekelt felek feltérképezésére szolgáló mátrix” segítségével⁵⁰. A Bizottság a 26 nyilvános konzultációból 18 esetében készített az érdekelt felek csoportjait feltérképező mátrixot. A fennmaradó nyolc esetből ötben strukturálatlan információk álltak rendelkezésre az érdekeltekről, három esetben pedig egyáltalán (sem strukturált, sem strukturálatlan formában) nem volt elérhető ez a következő lépés megtételéhez – nevezetesen a megfelelő konzultációs tevékenységek kiválasztásához – szükséges fontos információ⁵¹.

48

A nyilvános konzultációkat az összes érintett érdekelt fél bevonása és a potenciális információhiány célzott kezelése érdekében adott esetben egyéb konzultációs tevékenységek egészíthetik ki⁵². Ez azért fontos, hogy a kommunikációs csatornák mindenfajta célközönség igényeihez igazodjanak, és hogy az összes érintett félnek alkalma nyíljon véleményt nyilvánítani⁵³. Az is fontos, hogy a konzultációs folyamat végén összehasonlítsák a különböző konzultációs tevékenységek eredményeit a kölcsönfüggőségek, az egységesség vagy ellentmondásosság esetei, valamint az érdekelt felek fő kategóriáinak azonosítása érdekében. Az általunk megvizsgált konzultációs stratégiák közül egy sem fejtette ki, hogy a nyilvános konzultáció hogyan fogja kiegészíteni az egyéb konzultációs tevékenységeket.

49

Ami a nyelvet illeti, négy konzultációs stratégia semmilyen utalást nem tartalmazott a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. E négy esetben a fordítások késve készültek el, és a konzultáció elindításakor nem álltak a nyilvánosság rendelkezésére. A stratégia három másik esetben csak részben tükrözte a nyelvvel kapcsolatos intézkedéseket, és csak a kérdőívekhez vagy a véleménynyilvánításhoz használt nyelveket említette.

A válaszadók megítélése szerint a nyilvános konzultációk célkitűzései nem voltak világosak

50

Felmérésünk eredményei megerősítették, hogy lenne még mit javítani a nyilvános konzultációkkal kapcsolatos célkitűzések Bizottság általi ismertetése és kommunikálása, valamint az érdekelt felek azonosítása terén. A válaszadóknak az volt az általános benyomása, hogy a nyilvános konzultációk célkitűzései nem világosak (2. háttérmagyarázat).

Nyilvános konzultációk eltérő mértékű részvétellel

51

A webalapú konzultációk alkalmasak a széles körű konzultációra. A Bizottság iránymutatásai szerint a különböző kommunikációs módszerek együttes alkalmazása működik a legjobban. Az alacsonyabb internetes hozzáférési rátával rendelkező távoli és vidéki területeken élő polgárokkal való kapcsolatfelvételt illetően a Bizottság iránymutatásai mindössze azt ajánlják, hogy „a megfelelő eszközök és csatornák azonosítása során be kell vonni a Bizottság képviseleteit és a Europe Directet⁵⁴”⁵⁵.

52

Az általunk megvizsgált főigazgatóságok a mintában szereplő 26 eset több mint felében (16) többféle kommunikációs csatorna alkalmazását mérlegelték. Összességében az alkalmazott kommunikációs módszerek és csatornák választéka és kiterjedése jelentős mértékben eltért az egyes főigazgatóságokat, illetve az egyes nyilvános konzultációkat tekintve. Észrevételeztük, hogy a részvétel mértéke tág határok között mozgott.

53

A legnagyobb számú választ elérő 10 konzultáció mindegyike többféle kommunikációs csatornát használt. Két másik konzultációra azonban (egy értékelés és egy meglehetősen technikai jellegű témára vonatkozó új kezdeményezés) mindössze 24, illetve 17 válasz érkezett, az alkalmazott kommunikációs csatornák változatossága ellenére is. A három legkevesebb választ elérő konzultáció három értékelésre vonatkozott, és ezek esetében a főigazgatóságok nem alkalmaztak többféle kommunikációs csatornát. A 6. kép ismerteti az általunk megvizsgált 26 nyilvános konzultációra beérkezett válaszok számát.

54

Noha a polgárok bevonására számos eszköz áll rendelkezésre, a Bizottság úgy érezte, hogy „a részvétel még nem merítette ki a teljes potenciált”. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy „egyes érdekelt felek továbbra is vonakodnak részt venni vagy nem képesek erre”, és elismerte, hogy a részvétel alacsony szintje problémát jelent⁵⁶. E probléma tartós fennállását a Bizottság a minőségi jogalkotással kapcsolatos helyzetfelmérésében is megerősítette⁵⁷.

55

Elemeztük a nyilvános konzultációkból álló mintánkon belül a résztvevők országonkénti megoszlását, mind az abszolút számokat tekintve, mind az adott ország népességéhez viszonyítva (V. melléklet). Ha az abszolút számokat tekintjük, a legtöbb válasz Németországból érkezett. Az adott ország lakosságához viszonyítva az első helyen Ausztria, a második helyen Németország áll. A nyári időszámítással kapcsolatos nyilvános konzultációt vizsgálva, amelyre 4,6 millió válasz érkezett, hasonló megoszlást látunk (a válaszok 70%-a érkezett Németországból, illetve 6%-a Ausztriából), és a lakosok számához képest is ez a két ország áll az első két helyen (3,8%, illetve 2,9%) (7. kép).

56

A nyári időszámításról tartott nyilvános konzultáció esetében a Bizottság kommunikációs intézkedései és közösségi médiában elhelyezett hirdetményei nagy figyelmet keltettek a különböző országok médiájában. Amíg zajlott a konzultáció, a Bizottság megpróbálta megnövelni a nem németországi résztvevők számát, és fizetett promóciót indított el az Unió 26 tagállamában (Németország és az Egyesült Királyságban nem), különösen abban a kilenc országban, amely különösen alul volt reprezentálva (helyi nyelven készült hirdetésekkel is). Ezen túlmenően a Bizottság tagállami képviseletei is aktívan közreműködtek Facebook- és a Twitter-bejegyzésekkel. Ami a százalékarányokat illeti, az Unió 26 tagállamából érkezett hozzászólások száma körülbelül 30%-kal nőtt. A válaszok földrajzi eloszlása mindazonáltal a konzultációs időszak végére sem vált kiegyensúlyozottá. A Bizottság e nyilvános konzultáció eredményeiről szóló jelentése magyarázatot adott a válaszok tagállamonként eltérő megoszlására.

A válaszadók gyakran civil társadalmi csoportoktól szereztek tudomást a nyilvános konzultációkról

57

Felmérésünkben megkérdeztük a résztvevőktől, hogyan szereztek tudomást a Bizottság nyilvános konzultációiról. Sok válaszadó hangsúlyozta, hogy a konzultációkról civil társadalmi szervezetek vagy nem kormányzati szervezetek révén értesült, máskülönben nem vett volna részt azokban (3. háttérmagyarázat).

58

Megkérdeztük a válaszadókat, hogy honnan szereztek információkat a nyilvános konzultációk elindításáról (több válasz volt lehetséges). Az összes lehetséges érdekelt fél és média közül 48%-kal a civil társadalmi szervezetek a leginkább képesek a polgárok figyelmének felkeltésére. További fontos információforrások a hírek és újságcikkek (29%), a Bizottság weboldala (17%) és a Bizottság közösségi média oldalai (13%).

A válaszadók azt szeretnék, ha nagyobb hírverés irányítaná rá a figyelmet a nyilvános konzultációkra

59

Megkérdeztük a válaszadóktól, hogyan javítanák a Bizottság polgárok és érdekelt felek elérésére irányuló megközelítését. A 2224 válaszadóból 1184 (53%) adott javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan lehetne eredményesebben felkelteni a figyelmet.

60

A felmérés résztvevői szerint a konzultációs tevékenységeket széles körben hirdetni kell, hogy a folyamat láthatóbb legyen és nagyobb hírverést kapjon, és így több ember vehessen részt benne. Emellett úgy érezték, hogy több hirdetésnek kellene megjelennie a közösségi médiában, a televízióban és a sajtóban (pl. a napilapokban), sőt, akár e-mailben is hirdetni kellene. A válaszadók azt is hangsúlyozták, hogy a nemzeti vagy regionális kormányoknak jobban részt kellene venniük a Bizottság nyilvános konzultációinak népszerűsítésében. Ezenfelül a tagállamok és az Unió között minden területen jobb kommunikációt és együttműködést vártak el (4. háttérmagyarázat).

Széles nyelvi lefedettség és könnyebben értelmezhető kérdőívek kellenek

Nyelvi lefedettség

61

A hozzáférhetőség egyik kulcsszempontja a konzultáció során használt nyelv. A Bizottság minőségi jogalkotásról szóló 2015-ös iránymutatásaiban azt ajánlotta, hogy a fordítási követelmények az érintett konzultációs módszer hatókörén és a megszólítottak körén alapuljanak⁵⁸. A Bizottság Főtitkársága 2017 áprilisában további utasításokat tett közzé⁵⁹, amelyek többek között a következő intézkedéseket foglalták magukban:

• a Bizottság éves munkaprogramjában (I. melléklet) szereplő kiemelt kezdeményezésekre vonatkozó nyilvános konzultációkat (kérdőívek és kísérő dokumentumok) az Unió összes hivatalos nyelvére le kell fordítani;
• az összes többi nyilvános konzultáció kérdőíveit és kísérő dokumentumait legalább angol, francia és német nyelven elérhetővé kell tenni.

62

A 2017-es frissített útmutatások ajánlása szerint a konzultációs dokumentumokat általában annyi nyelvre kell lefordítani, amennyire ez megvalósítható és célszerű, a konzultáció hatókörétől és célközönségétől függően⁶⁰. Az iránymutatások tisztázták, hogy a Bizottság munkaprogramjának I. mellékletében foglalt kezdeményezésekhez kapcsolódó konzultációs dokumentumokat az Unió összes hivatalos nyelvére le kell fordítani⁶¹. Ezen túlmenően a Főtitkárság következetesen át fogja világítani a konzultációs stratégiákat, hogy azonosítsa, melyek azok a – különösen széles közérdeklődésre számot tartó – konzultációs tevékenységek, amelyekkel kapcsolatban valamennyi nyelvre, illetve több nyelvre szükséges fordítás. Végezetül az iránymutatások előírják, hogy a konzultációs tevékenységekhez kapcsolódó nyelvi intézkedéseket a konzultációs stratégiában ki kell fejteni és meg kell indokolni.

63

Megállapítottuk, hogy nincsenek olyan egyértelmű kritériumok, amelyek alapján a kezdeményezések a „széles közérdeklődésre számot tartó” vagy az „egyéb” kategóriába lennének sorolhatók, ami alapul szolgálna annak megállapításához, hogy egy adott kezdeményezést le kell-e fordítani, és ha igen, hány nyelvre. Megállapítottuk, hogy ez nagyon nagy mértékben a felelős főigazgatóság vagy szakpolitikai egysége által követett megközelítéstől, vagy az időbeli korlátoktól függ. Észrevételeztük azt is, hogy a Bizottság validálási célból a „jelentős” és az „egyéb” kategóriákba sorolja a kezdeményezéseket. A kezdeményezések besorolására vonatkozó pontos kritériumok hiánya miatt nem világos, hogy a konzultációs folyamat során milyen nyelvi intézkedéseket kell alkalmazni.

64

Mintánkban hét nyilvános konzultációt indítottak el azt követően, hogy 2017 áprilisában hatályba lépett a Bizottság új nyelvi politikája. E hét konzultációból hat esetében a kérdőíveket az Unió összes hivatalos nyelvére lefordították, jóllehet csak három kezdeményezés szerepelt a Bizottság munkaprogramjában⁶². A fennmaradó egy konzultációt három nyelvre fordították le.

65

A Bizottság új nyelvi politikájának a hatálybalépése előtt elindított 19 nyilvános konzultációból hat esetében azt találtunk, hogy a kezdeményezést a Bizottság „jelentősként” sorolta be, ám a kérdőívek, nyilvános konzultációs weboldalak és háttérdokumentumok csak angolul voltak elérhetőek. A fennmaradó 13 esetből hétben ezeket az Unió összes hivatalos nyelvére, egy esetben hat nyelvre lefordították, öt esetben pedig a dokumentumok csak angol nyelven volt elérhetőek.

66

Megállapítottuk, hogy ha a kérdőíveket az összes uniós nyelvre lefordították, a beérkezett hozzászólások átlagos száma nagyobb volt, mint akkor, ha a kérdőív csak angol nyelven állt rendelkezésre. 26 nyilvános konzultációból álló mintánkon belül a legtöbb hozzászólást eredményező 12 nyilvános konzultációból 11 volt lefordítva valamennyi uniós nyelvre. A legkevesebb hozzászólást eredményező fennmaradó 14 esetből csak kettőnél fordították le a konzultáció anyagait valamennyi uniós nyelvre.

A kérdőívek és kísérő dokumentumok kialakítása

67

A Bizottság minőségi jogalkotási iránymutatásai előírják, hogy a kérdőíveken szereplő kérdések legyenek relevánsak, rövidek és egyszerűek, azokat semlegesen fogalmazzák meg, és hogy a nyitott és a zárt kérdések maradjanak egyensúlyban⁶³. A Bizottság bizonyítékokkal alátámasztotta, hogy a kérdőíveket a felhasználás előtt a felülvizsgált 26 nyilvános konzultációból 22 esetében tesztelte. Összességében megállapítottuk, hogy az általunk megvizsgált kérdőíveket jól készítették el, és azok követték a Bizottság által adott iránymutatást.

68

Megállapítottuk azonban, hogy néhány kérdőív vagy túl hosszú, vagy túl összetett volt. Három kérdőív például összesen – vagy a válaszadók egyes csoportjai esetében – több mint 50 kérdést tartalmazott. Ennek következtében ezen esetek egyikében a 4786 válaszadóból, akik megpróbáltak részt venni, mindössze 1800 válasz volt teljes mértékben felhasználható a bizottsági elemzés céljára, mivel nem minden válaszadó töltötte ki teljesen a kérdőívet. Egy esetben a konzultáció egy informatikával kapcsolatos, műszaki jellegű témára vonatkozott, de a kérdőív mégsem szólt külön a szakemberekhez és külön a laikusokhoz. Ha a válaszadók e két típusa számára külön kérdéssor készült volna, talán több választ lehetett volna összegyűjteni (összesen mindössze 17 hozzászólás érkezett).

69

Megállapítottuk, hogy az általunk felkeresett főigazgatóságok 15 esetben nem mérlegelték, hogy külön kérdőíveket készítsenek a laikusok, illetve a szakemberek számára. Noha ezt a Bizottság iránymutatásai nem írják elő, a laikusok számára kevésbé szakmai jellegű kérdőívet használó 11 konzultációt követendő példaként értékeltük.

70

A nyári időszámításra vonatkozó nyilvános konzultáció keretében a polgárok rendelkezésére bocsátott kérdőív és dokumentáció nem emelte ki, hogy milyen következményekkel járhat az adott tagállam egyéni döntése (különösen ha szomszédos országok eltérő döntést hoznak). Ezenfelül a Bizottság nem jelezte, hogy a konzultáció eredményei fontos alapként szolgálnának a konzultációt közvetlenül követő jogalkotási javaslat előterjesztéséhez⁶⁴. Véleményünk szerint fontos, hogy a résztvevők pontos tájékoztatást kapjanak ezekről a következményekről. Az ilyen információk hiánya hatással lehet a nyilvános konzultáció kimenetelére.

A válaszadók azokat az összes uniós nyelven megjelenő kérdőíveket kedvelik, amelyek igazodnak a polgárokhoz, és nyitott kérdéseket tartalmaznak

71

Felmérésünkben a legtöbb válaszadó (82%) elégedett volt azzal, hogy a konzultációs folyamat során milyen nyelvet használtak. Határozott egyetértés (92%) mutatkozott abban is, hogy a nyilvános konzultációkat fontos az Unió mind a 24 hivatalos nyelvén lefolytatni, hogy az többeket elérjen.

72

Ami a kérdőívek jó értelmezhetőségét illeti, válaszadóink 31%-a elégedetlen volt, mert a kérdések nem voltak világosak vagy túlzottan technikai jellegűek voltak. Sok válaszadó (76%) különösen nagyra értékelte, hogy nyitott kérdéseket válaszolhatott meg (5. háttérmagyarázat).

A konzultációk időkerete megfelelt az előírt standardoknak

73

A Bizottság minőségi jogalkotási iránymutatásai kimondják, hogy a nyilvános konzultáció minimális időtartama 12 hét, és határozottan ajánlják ennek az időtartamnak a meghosszabbítását, ha szabadságolási időszakokkal esik egybe⁶⁵.

74

A mintánkban szereplő 26 nyilvános konzultációból 24 esetében betartották a válaszadásra biztosítani ajánlott minimálisan 12 hetes időszakot. Abban a nyolc esetben, amikor a válaszadási időszakba beleesett a nyári szabadságolási időszak (egy része) is, ezt a tényezőt nem vették figyelembe. Megállapítottuk, hogy a nyári időszámításról folytatott nyilvános konzultáció esetében a Bizottsághoz kivételesen nagy számú válasz érkezett be, annak ellenére, hogy a konzultációra nagyon rövid idő alatt (hat hét), nyáron került sor.

A válaszadók úgy érzik, elegendő idejük jut a részvételre

75

A felmérésünkben részt vevő válaszadók 79%-a elégedett volt azzal, hogy hány héten át voltak elérhetők a kérdőívek a Bizottság weboldalán.

Tájékoztatás nyújtása a konzultációs munkáról és annak eredményeiről

76

Megvizsgáltuk a Bizottság által végzett adatelemzés következő szempontjait, valamint hogy a Bizottság hogyan ismerteti a konzultációs munkájára és az eredményekre vonatkozó információkat (a 3. képen szereplő 3. szakasz):

1. biztonságos adatgyűjtés és -feldolgozás;
2. az összegyűjtött válaszok megfelelő elemzése, különösen ha a válaszadási arány alacsony vagy ha nagyszabású kampány folyt;
3. átlátható és átfogó tájékoztatás a konzultációs munkáról és annak eredményeiről.

77

Összességében azt állapítottuk meg, hogy a Bizottság általunk áttekintett nyilvános konzultációinak elemzése és a rájuk vonatkozó tájékoztatás kielégítő volt, ám feltártunk néhány olyan területet, ahol az átláthatóság és az elszámoltathatóság szempontjából elképzelhető javulás.

Az adatfeldolgozás hiányosságai

Az adatfeldolgozásról való tájékoztatás

78

A Bizottság minőségi jogalkotási iránymutatásai szerint egy adatvédelmi nyilatkozatban világosan tájékoztatni kell a válaszadókat arról, hogy az adatokat hogyan gyűjtik és dolgozzák fel⁶⁶. A gyakorlatban az egységes adatvédelmi nyilatkozat 2018. májusi bevezetéséig külön adatvédelmi nyilatkozatot kellett készíteni minden személyes adatok gyűjtésével járó nyilvános konzultációhoz, és ezt a kezdeményezés konzultációs weboldalán közzé kellett volna tenni.

79

Az általunk áttekintett 26 konzultációból 22 esetében a konzultációs weblap tartalmazott egy felelősségkizáró nyilatkozatot, amely hivatkozott a Bizottság adatvédelmi oldalára és a személyes adatok védelméről szóló 45/2001/EK rendeletre. A weblapok azonban nem tartalmaztak a válaszadókat arról tájékoztató adatvédelmi nyilatkozatokat, hogy hogyan gyűjtik és dolgozzák fel a személyes adatokat, és az adatok megőrzésének időtartamát sem adták meg. A fennmaradó négy konzultáció esetében a weblapon nem volt sem adatvédelmi nyilatkozat, sem felelősségkizáró nyilatkozat.

A technológiával összefüggő kockázatok

80

Az információkkal és a technológiával kapcsolatos ellenőrzések különösen fontosak a webalapú konzultációk esetében annak biztosítása érdekében, hogy a folyamat biztonságos, a kapott válaszok pedig hitelesek legyenek. Megvizsgáltuk a felülvizsgált főigazgatóságok által végzett ellenőrzéseket, hogy értékeljük, megfelelően gondoskodtak-e a technológiával összefüggő kockázatok mérsékléséről.

81

Az időbélyegzőkről kapott bizottsági információkból kiderül, hogy a résztvevők mikor nyújtották be hozzászólásaikat. E 24 esetből hatban nagyon magas volt a konzultációs időszak utolsó napjaiban beérkezett válaszok száma; e szám a válaszok 40 és 95%-a között szóródott. A nyári időszámításra vonatkozó nyilvános konzultáció esetében az utolsó napon nyújtottak be 1,3 millió hozzászólást (40%) (8. kép).

82

Véleményünk szerint az erős adatforgalom jelentős mértékű kockázatot hordoz (pl. összehangolt kibertámadás). Ezért tájékoztatást kértünk arról, hogy a Bizottság hogyan ellenőrzi a forrásként szolgáló IP-címek földrajzi helyét, a szerver rendelkezésre állásával kapcsolatos mögöttes kérdésekről (szerver túlterhelése), valamint az internetszolgáltatáshoz való anonim hozzáférés eszközeinek (TOR-hálózat⁶⁷) potenciális felhasználásáról, az internetes botok (webes robotok) elleni védelemről, valamint a válaszadók válaszainak hitelességére irányuló bármilyen egyéb ellenőrzésekről.

83

Ami az adatok elemzését és kezelését illeti, a Bizottság rendszerint úgy határozza meg az ismétlődéseket, mint az azonos e-mail címről érkező egynél több választ. Így történt például a nyári időszámításról szóló konzultáció esetében⁶⁸. Ugyanaz a résztvevő azonban többször is részt vehet, ha különböző e-mail címeket használ. Ebben az esetben a különböző hozzászólásoknak azonos lehet a forrás IP-címe, ami az ismétlődésre utaló figyelmeztető jelként szolgálhat. Véleményünk szerint a hozzászólásokat ellenőrizni kell annak értékeléséhez, hogy egyedi, illetve nem mesterségesen generált hozzászólásokról van-e szó.

84

Kikértük egy nyilvános konzultáció forrás IP-címeit. A Bizottság az adatvédelmi szabályok bizottsági értelmezésére hivatkozva nem adott nekünk hozzáférést ezen információkhoz. A DG DIGIT csupán azt erősítette meg, hogy öt ismétlődő IP-cím fordult elő. Ami a fennmaradó nyilvános konzultációkat illeti, sem a DG DIGIT, sem a többi főigazgatóság nem végzett hasonló ellenőrzéseket, mielőtt közzétette volna a nyilvános konzultációk eredményeit.

85

A Bizottság nem adott semmilyen információt arról, hogyan kezeli a forrás IP-címek földrajzi helyét, sem a TOR-hálózaton keresztüli, potenciálisan anonim hozzáférésről.

86

A CAPTCHA program annak ellenőrzésére szolgál, hogy az adatokat nem robot, hanem ember viszi fel. A Bizottság a CAPTCHA-t használta a robotok elleni intézkedésként, hogy védje a nyilvános konzultációkban való részvételt a visszaélésekkel szemben, mivel ez megakadályozza az adatok automatikus beillesztését. A nyári időszámításról folytatott nyilvános konzultáció alatt azonban a személyes adatok Google általi felhasználásával kapcsolatos aggályok miatt a CAPTCHA-t más mechanizmussal kellett felváltani.

Az adatelemzés hiányosságai

Az adatok értelmezése

87

A nyilvános konzultációk a válaszadók széles körét érhetik el, akik önkéntes jelleggel nyilvánítanak véleményt; főként az aktív és érdeklődő uniós polgárok szólnak hozzá. A Bizottság minőségi jogalkotási iránymutatásai világossá teszik, hogy a nyilvános konzultációk során összegyűjtött adatok nem adnak reprezentatív képet az Unió lakosságának véleményéről⁶⁹. Ennek oka, hogy a válaszadók maguk „választják ki” magukat, vagyis a válaszok nem reprezentatív mintából származnak⁷⁰.

88

A nyári időszámításra vonatkozó nyilvános konzultációra 2018. július 4. és augusztus 16. között került sor, és erre a 28 tagállamból 4,6 millió válasz érkezett. A Bizottság ezeket az eredményeket fontos alapnak tekintette jogalkotási javaslatának megfogalmazásához. Violeta Bulc biztos 2018. augusztus 31-én a következőket mondta: Nyilvános konzultációnk keretében európai polgárok milliói adtak hangot véleményüknek. Üzenetük egyértelmű: 84%-uk szeretné, ha nem kellene többet átállítani az órákat. Ennek megfelelően fogunk eljárni, és jogalkotási javaslatot készítünk az Európai Parlament és a Tanács számára, amely intézmények ezután közösen határoznak”⁷¹.

89

Véleményünk szerint a Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia annak hátterét, hogy a nyári időszámításra vonatkozó konzultáció válaszadóinak 84%-a az évente kétszer történő óraátállítás megszüntetése mellett foglalt állást. Összességében az összes uniós polgár kevesebb mint 1%-a vett részt, és az abszolút számokat tekintve a válaszok 70%-a egyetlen tagállamból érkezett. Ezenfelül a Bizottság úgy készítette el az óraátállítás Európában való eltörlésére irányuló javaslatát, hogy előtte nem végezte el a különféle alternatívák mellett és ellen szóló érvek megfelelő értékelést.

„Kampány jellegű” válaszok

90

Amikor több válaszadó ad azonos választ egy nyilvános konzultáció során, az vagy véletlen egybeesés, vagy egy összehangolt kampány része. A kampányok nagyon eredményesek lehetnek a polgárok érdeklődésének felkeltése és a politikai döntéshozók figyelmének a fő üzenetekre való felhívása terén, ugyanakkor megnehezítik a válaszok elemzését végzők dolgát. A Bizottság minőségi jogalkotási iránymutatásai szerint ezért alapvető a kampányok megfelelő azonosítása, külön elemzése és az eredmények megfelelő ismertetése. Ha kampányok létére derül fény, ezt az összegző jelentésnek kifejezetten meg kell említenie⁷².

91

Az általunk megvizsgált 26 konzultációból öt esetben számoltak be konkrét kampányokról. Megállapítottuk azonban, hogy az összefoglaló jelentés nem tárgyalta megfelelően az egyik kampányt. Ezenfelül két további esetet tártunk fel, amikor nem számoltak be a kampányokról.

Az átláthatósági nyilvántartásba bejegyzett szervezetek

92

Azoknak a szervezeteknek és vállalkozásoknak, amelyek konzultációs tevékenységekben kívánnak részt venni, az átláthatósági nyilvántartásba való regisztráció révén tájékoztatást kell nyújtaniuk arról, hogy milyen érdekeket képviselnek, milyen széles körre kiterjedően. A nyilvántartásba vett szervezetek és vállalkozások hozzászólásait az érdekelt felek más kategóriájában kell feldolgozni, mint a nem regisztrált szervezetektől és vállalkozásoktól származó hozzászólásokat: azoknak a hozzászólásait, akik nem regisztrálnak, egy külön „nem regisztrált szervezetek/vállalkozások”⁷³ kategóriában dolgozzák fel.

93

A konzultáció eredményeinek elemzésekor és ismertetésekor külön kell szerepeltetni a konzultációban részt vevő különböző érdekelt felek kategóriáit⁷⁴. Az általunk megvizsgált 26 konzultációból csak nyolc esetében adtak meg a nyilvántartásba vett, illetve nem vett szervezetekre, illetve vállalkozásokra vonatkozó információkat.

A válaszadók aggodalmuknak adnak hangot a hozzájárulásuk felhasználásával kapcsolatban

94

A felmérésünkben részt vevő válaszadók aggódtak amiatt, hogy a Bizottság vajon valóban figyelembe veszi-e a válaszaikat, és ha igen, hogyan (6. háttérmagyarázat).

95

A felmérésünkben részt vevő válaszadók számára több olyan állítást is megfogalmaztunk, amelyek egyébként a Bizottság által kiadott hivatalos közleményekben is szerepelnek. A válaszadók kevéssé értettek egyet az olyan állításokkal, mint „Az Európai Bizottság figyelembe veszi a polgárok véleményét” és „Az uniós szakpolitikákat és jogszabályokat tényekre alapozva dolgozzák ki, és a kidolgozás során a polgárok véleményét is figyelembe veszik” (mindkét állítással 33% értett egyet). Azzal a két állítással, hogy „Az uniós szakpolitikákat és jogszabályokat átláthatóan dolgozzák ki” és „A polgárok kifejezhetik véleményüket a szakpolitikák és jogszabályok kidolgozása során”, már többen értettek egyet (37%, illetve 40%), de alapvetően azért kevesen.

A válaszadókat nem elégíti ki a visszajelzés, az eredmények pedig nem kapnak elég nyilvánosságot

96

A Bizottság a nyilvános konzultációk eredményeiről tényösszegző jelentésekben és összefoglaló jelentésekben számol be. A jogalkotási javaslatoknál az indokolásban ki kell fejtenie, hogy a polgárok észrevételeit hogyan vették figyelembe, vagy miért nem vették figyelembe.

Tényösszegző jelentések

97

A Bizottság a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaiban javasolja, hogy az átláthatóság érdekében követendő példaként tegyenek közzé tényösszegző jelentéseket a polgárok észrevételeiről. A jelentéseket röviddel a nyilvános konzultáció lezárását követően kell közzétenni, és alapvető statisztikai adatokat kell tartalmazniuk (pl. a megkérdezett érdekelti csoportok típusai, a részvevők száma, földrajzi megoszlása és egyéb alapvető releváns adatok)⁷⁵.

98

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatás ezen ajánlásával összhangban a Bizottság az általunk áttekintett 26 konzultációból 20-ra vonatkozóan tényszerű összefoglaló jelentést tett közzé. E jelentések egy része csak jóval a konzultáció lezárultát követően készült el. A 20 jelentés a nyilvános konzultáció lezárultát követően átlagosan 6 hónappal készült el (9. kép).

99

A 20 közzétett tényszerű összefoglaló jelentésből kettőt fordítottak le az Unió valamennyi hivatalos nyelvére. A fennmaradó 18 jelentés csak angol nyelven volt elérhető.

100

A 20 közzétett jelentés elfogulatlan, semleges nézőpontú, és a bizottsági iránymutatásoknak megfelelően tényszerű információkat tartalmaz. Úgy látjuk azonban, hogy az ábrákat (táblázatok, grafikonok) illetően lenne még tere a fejlődésnek. A 20 jelentésből öt egyáltalán nem tartalmazott ábrákat, vagy ha igen, azokat nehezen lehetett értelmezni.

Összefoglaló jelentések

101

A Bizottság minőségi jogalkotási iránymutatásai előírják, hogy az összefoglaló jelentésben – amely lehet önálló dokumentum, vagy a hatásvizsgálathoz vagy -értékeléshez csatolt kiegészítés – részletesebben át kell tekinteni az összes véleményt és hozzászólást. Az összefoglaló jelentésben tájékoztatni kell a polgárokat arról, hogy az észrevételeiket hogyan vették figyelembe, és meg kell indokolni, hogy egyes javaslataikat miért nem lehetett megfogadni⁷⁶. A Bizottság 2015. évi iránymutatásai azt is előírták, hogy az összefoglaló jelentés nem lehet hosszabb 10 oldalnál, és az összes olyan nyelven hozzáférhetőnek kell lennie, amelyen a konzultációt a konzultációs webhelyen közzétették⁷⁷. A 2017. júliusi felülvizsgált szabályok nem írják elő az összefoglaló jelentés lefordítását. Ugyanakkor ez a Bizottság munkaprogramjának I. mellékletében felsorolt főbb kezdeményezések és a széles körű közérdeket szolgáló kezdeményezések esetében követendő példának tekintendő.

102

A Bizottság a jelen dokumentumban áttekintett 26 konzultációból 25-ről készített összefoglaló jelentést. E jelentések a nyilvános konzultáció lezárultát követően átlagosan kilenc hónappal készültek el (9. kép).

103

A 23 közzétett összefoglaló jelentésből 19 csak angol nyelven volt elérhető – noha ebből a 19-ből 5 esetben a jelentés alapját képező nyilvános konzultációkat az összes uniós nyelven közzétették a konzultáció webhelyén –, egy jelentést pedig hat uniós nyelven tettek elérhetővé. A Bizottság 2015. évi iránymutatásainak megfelelően a hat összefoglaló jelentést le kellett volna fordítani az Unió mindazon hivatalos nyelveire, amelyeken a konzultáció honlapján közzétették a konzultációt.

104

Ami a 23 összefoglaló jelentés tartalmát illeti, csupán hét jelentés ismertette az adatok feldolgozásához használt módszertant és eszközöket. Mindegyik jelentésben szerepelt viszont a válaszadók megoszlása lakóhely szerinti ország vagy származási ország alapján.

105

Noha az összefoglaló jelentéseknek nem kell jelezniük, hogy az eredmények reprezentatívak-e, a 23 összefoglaló jelentésből csak kilenc tartalmazott információt arról, hogy a nyilvános konzultációk statisztikailag nem reprezentatívak. E kilenc esetből az egyik a nyári időszámításra vonatkozó nyilvános konzultáció volt, amely esetben a Bizottság jelentése szerint a nyilvános konzultációk nem voltak reprezentatívak⁷⁸. Véleményünk szerint az ilyen információk segíthetnek abban, hogy a résztvevők megfelelő elvárásokat támasszanak.

Indokolás

106

Az összes bizottsági javaslatnak és felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak tartalmaznia kell egy indokolást, amely ismerteti a bizottsági javaslat indokait és hátterét az előkészítő eljárás különböző szakaszaiban. Az indokolás lehetővé teszi továbbá a nemzeti parlamentek számára a javaslatnak a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében történő vizsgálatát (a Szerződések 2. jegyzőkönyve).

107

A jogalkotási javaslatot eredményező kezdeményezések esetében az indokolásban ki kell fejteni, hogy a nyilvános konzultációból származó legfontosabb észrevételeket mennyire vették figyelembe a szakpolitikai kezdeményezés kidolgozásakor, vagy hogy miért nem lehetett azokat (vagy azok mindegyikét) figyelembe venni⁷⁹.

108

A mintánkban szereplő 17 olyan eset, amelyhez kapcsolódott jogalkotási javaslat, kivétel nélkül tartalmazott indokolást. A 17 esetből háromban észrevételeztünk hiányosságokat: az indokolás csak néhány leíró bekezdést tartalmazott, és nem világított rá a válaszadók észrevételei és a javasolt lehetőségek közötti összefüggésekre. Ezzel szemben négy olyan eset is volt, amikor az indokolásban a Bizottság felsorolta az összes igénybe vett konzultációtípust, ismertette a válaszadók észrevételei és a jogalkotási javaslat közötti összefüggéseket, valamint hogy a különböző érdekeltek hogyan vélekedtek az egyes opciókról, és hogy bizonyos opciókat miért nem vett figyelembe a javaslat kidolgozásakor.

A válaszadók úgy érzik, jobban kellene őket tájékoztatni a nyilvános konzultációk kimeneteléről

109

A felmérésünkben részt vevő válaszadók elégedetlenek vagy inkább elégedetlenek voltak a tényösszegző jelentésekkel (41%-os elégedettség) és az összefoglaló jelentésekkel (38%-os elégedettség). Észrevételeikben gyakorta jelezték, hogy nem kaptak semmilyen visszajelzést a felmérésről, nem tudták, hol kellene utánanézniük az eredményeknek, vagy nem tudták elolvasni a jelentést, mert az csak egyetlen vagy kevés nyelven volt elérhető. A válaszadók jelezték azt is, hogy szívesen vették volna, ha a Bizottság e-mailben elküld nekik egy linket, amelyen elolvashatják a vizsgálat eredményeit vagy további információt kaphatnak (7. háttérmagyarázat).

A válaszadók úgy érzik, hogy a Bizottság nem elszámoltatható a polgárok felé, és megközelíthetetlen számukra

110

A válaszadók úgy vélik, hogy a Bizottságnak elszámoltathatóbbnak kellene lennie, és ezt jobb kommunikációval, nagyobb átláthatósággal, valamint azáltal lehetne elérni, hogy az uniós polgárokat érintő témák számára nagyobb nyilvánosságot biztosítanak (8. háttérmagyarázat).

Következtetések és ajánlások

111

Alapvetően úgy látjuk, hogy a Bizottság magas színvonalú keretrendszert alakított ki a nyilvános konzultációkhoz, és a felmérésünkben részt vevő válaszadók általában véve meg voltak elégedve a konzultációs folyamattal. Bizonyos területeken azonban a Bizottság javíthatna ezen a keretrendszeren, nevezetesen ami a nyilvános konzultációk nyomon követését és értékelését illeti. A Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásai nem irányoznak elő konkrét mutatókat és módszeres értékelést arról, hogy a nyilvános konzultációk elérik-e valamennyi céljukat (24–32. bekezdés).

1. ajánlás. A Bizottság keretrendszere

A nyilvános konzultációk monitoringja érdekében a Bizottságnak az alábbi módon kellene javítania a minőségi jogalkotási iránymutatásokat:

• határozzon meg konkrét mutatókat, amelyeket figyelemmel kell kísérni és amelyekről be kell számolni mind az egyes konzultációkkal kapcsolatban, mind a Bizottság szintjén;
• rendszerszerűen értékelje, hogy a nyilvános konzultációk elérik-e valamennyi célkitűzésüket.

Határidő: 2020. július

112

Összességében úgy látjuk, hogy a Bizottság általunk vizsgált nyilvános konzultációinak előkészítése és végrehajtása kielégítő volt, de több területen is fejlődésre van szükség, ha azt akarjuk, hogy a polgárok könnyen és eredményesen vehessenek részt a folyamatban (33–34. bekezdés).

113

Az általunk megvizsgált nyilvános konzultációk esetében a Bizottság nem nyújtott mindig előzetes tájékoztatást, amely lehetővé tette volna a polgárok számára, hogy felkészüljenek a részvételre. Egyes esetekben a Bizottság nem dolgozott ki konzultációs stratégiákat, vagy nem tette őket közzé a nyilvános konzultáció weboldalain. Ha kidolgozott konzultációs stratégiát, akkor az csak néhány általános célkitűzést határozott meg, és nem fejtette ki, hogy a nyilvános konzultáció hogyan egészíti ki a többi konzultációs tevékenységet. Egyes konzultációs stratégiákkal az volt a gond, hogy nem adtak meghatározást valamennyi érintett, illetve a részvétel iránt potenciálisan érdeklődő érdekelt félről, és nem ismertették a tervezett nyelvhasználati szabályokat (35–50. bekezdés).

2. ajánlás. Konzultációs stratégia

A Bizottság biztosítsa a nyilvánosság részvételét az uniós jogalkotásban, és ehhez a lehető legnagyobb mértékben vegye fel a kapcsolatot az uniós polgárokkal. A Bizottságnak e célból dolgozzon ki konzultációs stratégiákat, és tegye közzé azokat; a stratégiában ismertesse az alábbiakat:

• milyen konzultációs tevékenységekhez fognak folyamodni (pl. nyilvános konzultáció, konzultáció a szociális partnerekkel, szakértőkkel vagy lobbistákkal, Eurobarométer-felmérések, fókuszcsoportok, véletlenszerűen kiválasztott polgárok, nyilvános meghallgatások, civil párbeszéd vagy egyéb), és a kiválasztott tevékenységek hogyan egészítik ki egymást;
• a nyilvános konzultációk konkrét célja, tervezett felhasználása, valamint hogy milyen hivatalos uniós nyelvekre fordítják le a kérdőíveket és a többi konzultációs dokumentumot (pl. háttér-információk, ütemterv, az eredményekről szóló jelentések).

Határidő: 2020. július

114

Összességében az alkalmazott kommunikációs módszerek és csatornák választéka és kiterjedése jelentős mértékben eltért az egyes főigazgatóságokat, illetve az egyes nyilvános konzultációkat tekintve. A legkevesebb választ elérő konzultációk esetében nem került sor többféle kommunikációs csatorna alkalmazására. A Bizottság elismerte, hogy egyes érdekelt felek továbbra is vonakodnak részt venni vagy nem képesek erre, és hogy a részvétel alacsony szintje problémát jelent. A polgárok részvételi hajlandósága szempontjából kulcsfontosságú, hogy a Bizottság milyen utat választ a megszólításukra (51–60. bekezdés).

3. ajánlás. A polgárok megszólítását célzó tevékenységek

Annak érdekében, hogy többen vegyenek részt a nyilvános konzultációkban, a Bizottság tegye a következőket:

• fokozza a polgárok megszólítására irányuló tevékenységét, és alakítsa úgy a kommunikációs intézkedéseit, hogy azok jobban ösztönözzék a részvételt, különösen a potenciális résztvevők körének kiterjesztésével;
• használja ki jobban a tagállamokban lévő bizottsági képviseleteket az olyan szervezetekkel való kapcsolattartásra, mint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vagy a Régiók Bizottsága, és működjön együtt a nemzeti hatóságokkal a nyilvános konzultációkról való részletesebb tájékoztatás érdekében.

Határidő: 2020. július

115

Megállapítottuk, hogy nincsenek olyan egyértelmű kritériumok, amelyek alapján a kezdeményezések a „széles közérdeklődésre számot tartó” vagy az „egyéb” kategóriába lennének sorolhatók, ami alapul szolgálna annak megállapításához, hogy a Bizottságnak mely nyelvekre kell lefordítania a kérdőíveket és a többi fő konzultációs dokumentumot. Az általunk vizsgált nyilvános konzultációk esetében átlagosan többen válaszoltak akkor, ha a kérdőívek valamennyi hivatalos uniós nyelvre le voltak fordítva, mint akkor, ha a kérdőívek csak angolul voltak elérhetőek. Megállapítottuk, hogy az általunk vizsgált nyilvános konzultációk kérdőívei nem mindig a nagyközönségnek szóltak, hanem inkább a szakértőknek, egyes kérdőívek pedig túl hosszúak vagy túl összetettek voltak (61–72. bekezdés).

4. ajánlás. Nyelvhasználati szabályok és a kérdőívek

A polgárok egyszerű és eredményes részvételének lehetővé tétele érdekében a Bizottság:

• egyértelműen határozza meg, hogy mely kritériumok alapján tekint valamely kezdeményezést „széles közérdeklődésre számot tartónak”, illetve „egyéb” kezdeményezésnek;
• biztosítsa, hogy a kérdőíveket és a többi fő dokumentumot (pl. ütemtervek, konzultációs stratégiák, tényösszegző jelentések és összefoglaló jelentések) az összes kiemelt kezdeményezés és széles közérdeklődésre számot tartó kezdeményezés esetében lefordítsák valamennyi hivatalos uniós nyelvre;
• gondoskodjon róla, hogy minden nyilvános konzultáció a nyilvánosságnak szóló általános kérdőíven alapuljon, amelynek összhangban kell lennie a minőségi jogalkotási iránymutatásokban meghatározott normákkal (tehát legyen releváns, rövid, egyszerű stb.), és szükség esetén egészítsék ki azt egy szakértőknek szóló kérdéssorral is.

Határidő: 2020. július

116

Összességében azt állapítottuk meg, hogy a Bizottság általunk vizsgált nyilvános konzultációinak elemzése és az erről adott tájékoztatás kielégítő volt, de több területen is fejlődésre van szükség az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése érdekében (76–77. bekezdés).

117

A Bizottság a válaszok valódiságát csak korlátozott mértékben ellenőrizte, és nem minden esetben csatolt az adatgyűjtés és -kezelés módját ismertető adatvédelmi tájékoztatót. Azt is megállapítottuk, hogy a Bizottság nem mindig elemezte és értelmezte az adatokat egyértelműen, különös tekintettel a válaszok nem reprezentatív jellegére, arra, hogy a válaszadók az érdekeltek mely kategóriájába tartoznak, és az ún. „kampányválaszokra” (78–95. bekezdés).

5. ajánlás. Adatkezelés és adatbiztonság

A Bizottság gondoskodjon a konzultációs folyamat eredményeinek manipulációtól való védelméről. Ennek érdekében a Bizottság kövessen szigorú adatvédelmi és adatbiztonsági normákat. Különösen fontos, hogy a Bizottság valamennyi nyilvános konzultáció esetében:

• rendszerszerűen ellenőrizze, hogy a benyújtott válaszok egyediek-e és nem mesterségesen hozták-e létre őket, és számoljon be ezekről az ellenőrzésekről (pl. a összegző jelentésben);
• biztosítsa a nyilvános konzultáció keretében adott válaszok egységes kezelését (pl. a résztvevők kategóriáira vonatkozó információ és a kampányok ismertetése).

Határidő: 2020. július

118

Megállapítottuk, hogy az általunk vizsgált nyilvános konzultációk esetében a Bizottság nem mindig készítette el a konzultációk eredményét tartalmazó, előírt jelentéseket, vagy csak jóval a konzultáció lezárultát követően készítette el azokat. Átlagosan a nyilvános konzultációk után hat hónappal tették közzé a tényösszegző jelentéseket, az összefoglaló jelentéseket pedig a konzultáció után átlagosan kilenc hónappal – ez utóbbiakban szerepelt az összes konzultációs tevékenység eredménye és annak ismertetése, hogy a válaszadók észrevételeit hogyan vették figyelembe (96–110. bekezdés).

6. ajánlás. Visszajelzés a válaszadóknak

A nyilvános konzultációs folyamat lehető legnagyobb mértékű átláthatósága érdekében a Bizottság adjon időben visszajelzést a részvevőknek a konzultáció eredményéről.

Határidő: 2020. július

A jelentést 2019. július 16-i luxembourgi ülésén fogadta el a Lazaros S. Lazarou számvevőszéki tag elnökölte V. Kamara.

Mellékletek

I. melléklet – A Bizottság általunk vizsgált nyilvános konzultációi

Sz.	Főigazgatóság	Cím	Év	Nyilvános konzultáció típusa	Jogalkotási javaslat
PC-1.	Főtitkárság	A kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló javaslat	2016.	Intézményközi megállapodás felülvizsgálata/módosítása	-
PC-2.	Főtitkárság	Európai polgári kezdeményezés	2017	Kezdeményezés felülvizsgálata/módosítása	Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
PC-3.	AGRI	A közös agrárpolitika (KAP) korszerűsítése és egyszerűsítése	2017	Új kezdeményezés	Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
PC-4.	AGRI	Az élelmiszer-ellátási lánc javítására irányuló kezdeményezés	2017	Új kezdeményezés	Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
PC-5.	EAC	Az ifjúságpolitika terén folytatott európai uniós együttműködés értékelése	2016.	Félidős értékelés:	-
PC-6.	EAC	Európai Szolidaritási Testület	2017	Új kezdeményezés	Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
PC-7.	EAC	Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló 2006. évi ajánlás felülvizsgálata	2017	Kezdeményezés felülvizsgálata/módosítása	Javaslat: A TANÁCS AJÁNLÁSA
PC-8.	EAC	Az Erasmus+ program félidős értékelése	2017	Félidős értékelés:	-
PC-9.	EAC	Ajánlás a társadalmi befogadás és a közös értékek formális és nem formális tanulás révén történő előmozdításáról	2017	Új kezdeményezés	Javaslat: A TANÁCS AJÁNLÁSA
PC-10.	HOME	A migránscsempészés elleni küzdelem: megfelelnek-e a célnak az uniós jogszabályok?	2016	REFIT	-
PC-11.	HOME	A kábítószerekkel kapcsolatos uniós stratégia és cselekvési terv 2016. évi értékelése	2016	Értékelés	-
PC-12.	HOME	Az Európai Menekültügyi Alap 2011–2013-as intézkedései	2016	Értékelés	-
PC-13.	HOME	Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi program (ISEC), 2007–2013	2016	Értékelés	-
PC-14.	HOME	A készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelem	2017	Új kezdeményezés	Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
PC-15.	HOME	A nem uniós polgárok jogszerű migrációja	2017	REFIT	-
PC-16.	HOME	Az uniós határigazgatási és biztonsági információs rendszerek interoperabilitása	2017	Új kezdeményezés	Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
PC-17.	MOVE	A nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló módosított 1999/62/EK irányelv („euromatrica-irányelv”) felülvizsgálata	2016	Kezdeményezés felülvizsgálata/módosítása + értékelés	Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE
PC-18.	MOVE	A 2004/52/EK irányelv és az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatásról szóló 2009/750/EK határozat felülvizsgálata	2016	Értékelés	Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE; a Bizottság határozattervezete
PC-19.	MOVE	A kikötői fogadólétesítményekről szóló 2000/59/EK irányelv felülvizsgálata	2016	Kezdeményezés felülvizsgálata/módosítása	Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
PC-20.	MOVE	A tengeri utasszállítók baleseti felelősségéről szóló 392/2009/EK rendelet értékelése	2016	Értékelés	-
PC-21.	MOVE	A gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló 2006/1/EK irányelv felülvizsgálata	2016	Kezdeményezés felülvizsgálata/módosítása	Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
PC-22.	MOVE	A közúti közlekedés terén meglévő szociális jogszabályok erősítése	2016	Kezdeményezés felülvizsgálata/módosítása + értékelés	Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
PC-23.	MOVE	Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz félidős értékelése	2016	Értékelés	-
PC-24.	MOVE	A tiszta üzemű járművekről szóló irányelv felülvizsgálata	2016	Kezdeményezés felülvizsgálata/módosítása	Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
PC-25.	MOVE	Az európai repülésbiztonsági listáról (a légitársaságok „feketelistájáról”) szóló rendelet	2017	Értékelés	-
PC-26	MOVE	Nyári időszámítás	2018	Kezdeményezés felülvizsgálata/módosítása	Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Forrás:: Európai Számvevőszék, a Bizottság adatai alapján.

II. melléklet – Szakértői testület

Név	Cím	Szervezet
Christiane Arndt-Bascle	A Közirányítási Igazgatóság programvezetője	OECD
Galina Biedenbach	Egyetemi docens, vállalatirányítás	Umeå-i Egyetem, Vállalkozási, Gazdasági és Statisztikai Kar
Luis Bouza	Egyetemi docens, politikatudomány; vendégoktató, Európa Tanulmányok Szakkollégiuma és Paris 1 Panthéon-Sorbonne	Madridi Autonóm Egyetem
Emanuela Bozzini	Tanársegéd, Szociológia és Társadalomkutatás Tanszék	Trentói Egyetem
Yves Dejaeghere	Vendégoktató és koordinátor, G1000 Szervezet	Antwerpeni Egyetem.
Raphaël Kies	Tudományos munkatárs, politikatudomány	Luxembourgi Egyetem
Elisa Lironi	Igazgató, „Európai Demokrácia” szakterület	European Citizens Action Service (ECAS)
Beatriz Pérez de las Heras	Egyetemi tanár, európai uniós jog. Európai integrációs Jean Monnet professzúra	Deusto Egyetem, Jogi Kar
Anna Renkamp	Vezető projektmenedzser, „A demokrácia jövője” program	Bertelsmann Stiftung

Forrás: Számvevőszék.

III. melléklet – Véleményfelmérés

Módszer

A mintánkban szereplő 26 nyilvános konzultáción belül 16 007 polgárral és érdekelttel végeztünk felmérést, akik az említett konzultációk közül 15-ben vettek részt, és 2224 választ kaptunk tőlük. A mintánkban szereplő, fennmaradó 11 nyilvános konzultációt operatív és/vagy gyakorlati okokból nem vettük bele a felmérésbe, pl. amiatt, hogy az adatvédelmi nyilatkozatok csak rövid, egyéves adatmegőrzési időtartamot tettek lehetővé a személyes adatokra vonatkozóan, vagy nem kaptunk érvényes e-mailt a résztvevőktől ahhoz, hogy kapcsolatba lépjünk velük, vagy időbeli korlátok miatt.

A felmérésünkben szereplő 15 nyilvános konzultációnál csak azokat a résztvevőket kértük fel a közreműködésre, akik hozzájárultak ahhoz, hogy nevüket és hozzászólásukat közzétegyük a Bizottság honlapján. A felmérést és annak tartalmát mi dolgoztuk ki (a kérdőívet is beleértve), de a technikai feldolgozásra a Bizottságnál került sor, mivel az – az adatvédelmi szabályok bizottsági értelmezésére hivatkozva – nem továbbított nekünk semmilyen személyes adatot.

A felmérésben szereplő 15 nyilvános konzultációból négyre 2017-ben, 11-re pedig 2016-ban került sor. Amikor a válaszadók úgy nyilatkoztak, hogy nem emlékeznek arra, hogy részt vettek volna a felsorolt 15 nyilvános konzultáció bármelyikében, nem kértük meg őket annak értékelésére, hogy mennyire voltak elégedettek, bár javító célú javaslatokat tehettek. A 2224 válaszadóból 809 (36%) nyilatkozott így: „Nem emlékszem, hogy részt vettem volna bármelyik [felsorolt] nyilvános konzultációban.” Az általános elégedettségi szintet ezért 1415 hozzászólás alapján számítottuk ki.

A számvevőszéki csoport a különböző – statisztikailag nem reprezentatív – eredmények elemzése során figyelembe vette a felmérésben részt vevő válaszadók számát, a 2016-os és a 2017-es nyilvános konzultációk közötti esetleges eltéréseket, és a sok résztvevővel, valamint a kevés résztvevővel zajló nyilvános konzultációk percepciója közötti esetleges különbségeket. Az elégedettségi szint mindegyik esetben hasonló volt (64,8% és 69,4% között mozgott).

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációiban részt vevő személyek körében végzett véleményfelmérés eredményei

A nyilvános konzultáció előkészítettsége:	Elégedettség
A konzultációs folyamat során használt nyelv	82%
Az arról rendelkezésre álló információk, hogy mire terjed ki a nyilvános konzultáció és mik a céljai	75%
A rendelkezésre álló háttérdokumentumok, internetes hivatkozások és egyéb referenciadokumentumok	60%

Részvétel a nyilvános konzultációban:	Elégedettség
A nyilvános konzultáció időtartama (hány héten át volt elérhető és megválaszolható a kérdőív az Európai Bizottság weboldalán)	79%
A nyilvános konzultáció kérdőívének hossza	80%
A nyilvános konzultáció kérdéseinek egyértelmű és egyszerű volta	69%
Hány olyan szövegmező állt rendelkezésre, ahol a válaszadók szabadon kifejthették véleményüket és részletes megjegyzéseket tehettek	76%

Tájékoztatás a nyilvános konzultáció eredményeiről	Elégedettség
A „tényszerű jelentés”, amely tartalmazta a beérkezett összes információ összefoglalóját	41%
Az „összefoglaló jelentés”, amely arra nézve is tartalmazott információkat, hogyan vették figyelembe a válaszokat	38%
A vonatkozó jogalkotási javaslatról rendelkezésre álló információk	38%

Mennyiben ért egyet a következő állításokkal?	Egyetértés
Az uniós szakpolitikákat és jogszabályokat átlátható módon alakítják ki	37%
Az uniós szakpolitikák és jogszabályok kialakításakor a tényekre támaszkodnak, és kikérik a polgárok és egyéb érdekeltek véleményét	33%
A polgárok és az egyéb érdekeltek végig közreműködhetnek a szakpolitika-kialakítás és a jogalkotás folyamatában	40%
Az Európai Bizottság figyelembe veszi a polgárok és az egyéb érdekeltek véleményét	33%
Fontos, hogy a nyilvános konzultációk az Unió mind a 24 hivatalos nyelvén folyjanak	92%

Forrás: az Európai Számvevőszék felmérése.

Részletes statisztika

1. Hányszor vett részt az Európai Bizottság által az elmúlt három évben, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban szervezett nyilvános konzultációkban?

		Válaszok	Arány
egyszer		1318	59,26%
2 vagy 3 alkalommal		695	31,25%
több mint 3 alkalommal		211	9,49%

2. Milyen minőségben válaszolt a felmérés kérdéseire?

		Válaszok	Arány
egyénileg, saját nevében		1505	67,67%
szakmai minőségben vagy valamely szervezet nevében		372	16,73%
mind egyénileg, mind szakmai minőségben		347	15,6%

3. Honnan szerzett tudomást az Európai Bizottság nyilvános konzultációiról?

		Válaszok	Arány
az Európai Bizottság weboldaláról		374	16,82%
az Európai Bizottság valamely közösségi médiaeszközéből		295	13,26%
valamely civil társadalmi szervezet (nem kormányzati szervezet, szakszervezet, gazdálkodói szervezet vagy egyéb) révén		1058	47,57%
nemzeti hatóságok útján		85	3,82%
regionális vagy helyi hatóságok útján		59	2,65%
kollégától/baráttól		200	8,99%
a munkáltatómtól		39	1,75%
(akár online, akár offline) hírek vagy cikk révén		655	29,45%
egyéb		143	6,43%

4. Miért vett részt a konzultációban?

		Válaszok	Arány
érdekelte a téma		1237	55,62%
befolyást kívánt gyakorolni a jogalkotási eredményre		1295	58,23%
részvételét állampolgári kötelességnek tekintette		1085	48,79%
meg akarta osztani szakmai tapasztalatait		392	17,63%
közvetlenül érintette a jogalkotási eredmény		295	13,26%
szakmai minőségében kérték fel a részvételre		158	7,1%
egyéb		31	1,39%

5. Az Európai Bizottság 2016–2017-ben végzett, alább időrendben felsorolt nyilvános konzultációi közül válassza ki, hogy melyikben vett részt, illetve (több konzultációban való részvétel esetén) melyik volt az utolsó, amelyikben részt vett

		Válaszok	Arány
Élelmiszer-ellátási lánc (2017. augusztus 16. – 2017. november 7.)		159	7,15%
Az európai repülésbiztonsági listáról (a légitársaságok „feketelistájáról”) szóló rendelet (2017. augusztus 11. – 2017. november 7.)		7	0,31%
Európai polgári kezdeményezés (2017. május 24. – 2017. augusztus 16.)		372	16,73%
A közös agrárpolitika (KAP) korszerűsítése és egyszerűsítése (2017. február 2. – 2017. május 2.)		661	29,72%
A tiszta üzemű járművekről szóló irányelv felülvizsgálata (2016. december 19. – 2017. március 24.)		19	0,85%
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) félidős értékelése (2016. november 28. – 2017. február 27.)		11	0,49%
A közúti közlekedés terén meglévő szociális jogszabályok erősítése (2016. szeptember 5. – 2016. december 11.)		32	1,44%
A tengeri utasszállítók baleseti felelőssége (2016. július 29. – 2016. október 31.)		0	0%
Az ifjúságpolitika terén folytatott európai uniós együttműködés értékelése (2016. július 18. – 2016. október 16.)		14	0,63%
A kikötői fogadólétesítményekről szóló 2000/59/EK irányelv felülvizsgálata (2016. július 13. – 2016. október 16.)		3	0,13%
Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás (2016. július 8. – 2016. október 2.)		6	0,27%
Az 1999/62/EK euromatrica-irányelv felülvizsgálata (2016. július 8. – 2016. október 2.)		5	0,22%
Az Európai Menekültügyi Alap (ERF) 2011–2013-as intézkedései (2016. május 10. – 2016. augusztus 9.)		25	1,12%
A kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló javaslat (2016. március 1. – 2016. június 1.)		86	3,87%
A kábítószerekkel kapcsolatos uniós stratégia és cselekvési terv értékelése (2016. február 15. – 2016. május 31.)		15	0,67%
Nem emlékszem, hogy részt vettem volna bármelyik nyilvános konzultációban.		809	36,38%

6. Általában mennyire volt elégedett a nyilvános konzultáció folyamatával?

		Válaszok	Arány
elégedett		327	23,11%
inkább elégedett		600	42,4%
inkább elégedetlen		190	13,43%
elégedetlen		112	7,92%
nem tudom / nincs véleményem		186	13,14%

8,1. A nyilvános konzultáció előkészítettsége: (1) A konzultációs folyamat során használt nyelv

		Válaszok	Arány
Elégedett		754	53,29%
Inkább elégedett		410	28,98%
Inkább elégedetlen		124	8,76%
Elégedetlen		50	3,53%
Nem tudom / nincs véleményem / nem alkalmazandó		77	5,44%

8.1. A nyilvános konzultáció előkészítettsége: (2) Az arról rendelkezésre álló információk, hogy mire terjed ki a nyilvános konzultáció és mik a céljai

		Válaszok	Arány
Elégedett		456	32,23%
Inkább elégedett		600	42,4%
Inkább elégedetlen		193	13,64%
Elégedetlen		79	5,58%
Nem tudom / nincs véleményem / nem alkalmazandó		87	6,15%

8.1. A nyilvános konzultáció előkészítettsége: (3) A rendelkezésre álló háttérdokumentumok, internetes hivatkozások és egyéb referenciadokumentumok

		Válaszok	Arány
Elégedett		330	23,32%
Inkább elégedett		520	36,75%
Inkább elégedetlen		252	17,81%
Elégedetlen		90	6,36%
Nem tudom / nincs véleményem / nem alkalmazandó		223	15,76%

8.2. Részvétel a nyilvános konzultációban: (1) A nyilvános konzultáció időtartama (hány héten át volt elérhető és megválaszolható a kérdőív az Európai Bizottság weboldalán)

		Válaszok	Arány
Elégedett		620	43,82%
Inkább elégedett		495	34,98%
Inkább elégedetlen		85	6,01%
Elégedetlen		43	3,04%
Nem tudom / nincs véleményem / nem alkalmazandó		172	12,16%

8.2. Részvétel a nyilvános konzultációban: (2) A kérdőív hossza

		Válaszok	Arány
Elégedett		482	34,06%
Inkább elégedett		646	45,65%
Inkább elégedetlen		170	12,01%
Elégedetlen		42	2,97%
Nem tudom / nincs véleményem / nem alkalmazandó		75	5,3%

8.2. Részvétel a nyilvános konzultációban: (3) A nyilvános konzultáció kérdéseinek egyértelmű és egyszerű volta

		Válaszok	Arány
Elégedett		403	28,48%
Inkább elégedett		577	40,78%
Inkább elégedetlen		261	18,45%
Elégedetlen		118	8,34%
Nem tudom / nincs véleményem / nem alkalmazandó		56	3,96%

8.2. Részvétel a nyilvános konzultációban: (4) Hány olyan szövegmező állt rendelkezésre, ahol a válaszadók szabadon kifejthették véleményüket és részletes megjegyzéseket tehettek

		Válaszok	Arány
Elégedett		465	32,86%
Inkább elégedett		606	42,83%
Inkább elégedetlen		137	9,68%
Elégedetlen		55	3,89%
Nem tudom / nincs véleményem / nem alkalmazandó		152	10,74%

8.3. Tájékoztatás a nyilvános konzultáció eredményeiről: (1) A „tényösszegző jelentés”, amely tartalmazta a beérkezett összes információ összefoglalóját

		Válaszok	Arány
Elégedett		220	15,55%
Inkább elégedett		359	25,37%
Inkább elégedetlen		239	16,89%
Elégedetlen		197	13,92%
Nem tudom / nincs véleményem / nem alkalmazandó		400	28,27%

8.3. Tájékoztatás a nyilvános konzultáció eredményeiről: (2) Az „összefoglaló jelentés”, amely arra nézve is tartalmazott információkat, hogyan vették figyelembe a válaszokat

		Válaszok	Arány
Elégedett		205	14,49%
Inkább elégedett		328	23,18%
Inkább elégedetlen		248	17,53%
Elégedetlen		231	16,33%
Nem tudom / nincs véleményem / nem alkalmazandó		403	28,48%

8.3. Tájékoztatás a nyilvános konzultáció eredményeiről: (3) A vonatkozó jogalkotási javaslatról rendelkezésre álló információk

		Válaszok	Arány
Elégedett		193	13,64%
Inkább elégedett		342	24,17%
Inkább elégedetlen		286	20,21%
Elégedetlen		226	15,97%
Nem tudom / nincs véleményem / nem alkalmazandó		368	26,01%

9. Mennyiben ért egyet a következő állításokkal? (1) Az uniós szakpolitikákat és jogszabályokat átlátható módon alakítják ki

		Válaszok	Arány
Egyetértek		176	7,91%
Inkább egyetértek		589	26,48%
Inkább nem értek egyet		749	33,68%
Nem értek egyet		617	27,74%
Nem tudom / nincs véleményem		93	4,18%

9. Mennyiben ért egyet a következő állításokkal? (2) Az uniós szakpolitikák és jogszabályok kialakításakor a tényekre támaszkodnak, és kikérik a polgárok és egyéb érdekeltek véleményét

		Válaszok	Arány
Egyetértek		157	7,06%
Inkább egyetértek		568	25,54%
Inkább nem értek egyet		727	32,69%
Nem értek egyet		648	29,14%
Nem tudom / nincs véleményem		124	5,58%

9. Mennyiben ért egyet a következő állításokkal? (3) A polgárok és az egyéb érdekeltek végig közreműködhetnek a szakpolitika-kialakítás és a jogalkotás folyamatában

		Válaszok	Arány
Egyetértek		246	11,06%
Inkább egyetértek		619	27,83%
Inkább nem értek egyet		735	33,05%
Nem értek egyet		498	22,39%
Nem tudom / nincs véleményem		126	5,67%

9. Mennyiben ért egyet a következő állításokkal? (4) Az Európai Bizottság figyelembe veszi a polgárok és az egyéb érdekeltek véleményét

		Válaszok	Arány
Egyetértek		175	7,87%
Inkább egyetértek		540	24,28%
Inkább nem értek egyet		720	32,37%
Nem értek egyet		619	27,83%
Nem tudom / nincs véleményem		170	7,64%

9. Mennyiben ért egyet a következő állításokkal? (5) Fontos, hogy a nyilvános konzultációk az Unió mind a 24 hivatalos nyelvén folyjanak

		Válaszok	Arány
Egyetértek		1 648	74,1%
Inkább egyetértek		381	17,13%
Inkább nem értek egyet		72	3,24%
Nem értek egyet		56	2,52%
Nem tudom / nincs véleményem		67	3,01%

IV. melléklet – A polgárok válaszainak fordítása

1. polgár: „Die Möglichkeit, außerhalb von Wahlen meine Meinung mitzuteilen und diese in die Gestaltung Europas einzubringen.” (DE) / „A lehetőség, hogy a választásokon kívül is kinyilváníthassam a véleményemet, és ezáltal kivegyem a részem Európa jövőjének alakításában.”

2. polgár: „La possibilità di poter esprimere un'opinione direttamente senza intermediari.” (IT) / „Lehetőség arra, hogy közvetlenül, közvetítők nélkül nyilváníthassunk véleményt.”

3. polgár: „Iespēja izteikt savas domas un vēlmes kā ražojošam lauksaimniekam.” (LV) / „Lehetőség arra, hogy mint gazdálkodó megosszam a véleményemet és kívánságaimat.”

5. polgár: “… Dass er überhaupt stattfindet. Ein wichtiger Meilenstein auf dem Weg zur Demokratisierung der EU.” (DE) / „Maga a tény, hogy erre sor kerül. Ez fontos mérföldkő az Unió demokratizálásának útján.”

6. polgár: „Me parece interesante este tipo de consultas siempre que su resultado se utilice para tomar decisiones. Para que al ciudadano no se le deje solamente para las consultas electorales. Es necesario avanzar hacia formas de democracia directa. La democracia representativa nos está llevando al desinterés, cada vez que se nos convoca aumenta la abstención. Me parece grave.” (ES) / „Érdekesnek találom az ilyesfajta konzultációt, legalábbis ha az eredményei hasznosulnak a döntéshozatalban, és a polgárokkal nem csak a választások alkalmával konzultálnak. Előre kell lépni a közvetlen demokrácia formái felé. A képviseleti demokrácia érdektelenségbe fullad, ahányszor csak az urnákhoz kell járulnunk, egyre kevesebben tesszük meg ezt. Szerintem ez komoly probléma.”

9. polgár: „To da se traži mišljenje i nas 'običnih' građana i malih subjekata.” (HR) / „Hogy kikérik a »mindennapi« polgárok és a kisvállalkozások véleményét.”

10. polgár: „Difficulté à savoir à quoi elle va servir CONCRÈTEMENT.” (FR) / „Nehéz megtudni, hogy KONKRÉTAN mire fogják felhasználni.”

11. polgár: „Es hat den Eindruck einer reinen Alibibefragung hinterlassen.” (DE) / „Az embernek az a benyomása, hogy csak alibiből kérték ki a véleményét.”

12. polgár: “… c'est JUSTE une consultation qui semble pro forma et pas encore un réel exercice de démocratie participative, hélas… Pourtant, voilà une occasion de réenchanter le rêve et le projet européen, non? Sinon, le fossé entre citoyen et eurocrate ne cessera de s'agrandir, ce qui sera tout bénéfice pour les eurosceptiques et autres national-populistes.” (FR) / „… CSAK formai jellegű konzultációnak tűnik az egész, sajnos még nem a részvételi demokrácia igazi gyakorlásának… . Pedig itt volna az alkalom a nagy álom, az európai projekt újraélesztésére, nem igaz? Máskülönben csak tovább fog nőni a szakadék a polgárok és az eurokraták között, ami csak az euroszkeptikusok meg a nemzeti populisták malmára hajtja a vizet.”

13. polgár: “… При това положение, какъв е смисълът да си губим времето да участваме с тези консултации?” (BG) / „… Ebben a helyzetben mi értelme van annak, hogy ilyen konzultációkkal vesztegessük az időt?”

14. polgár: “… não tive perceção da utilidade da participação.” (PT) / „… Nem láttam, mi a haszna a részvételnek.”

17. polgár: “…De EU is er niet voor de gewone Europese burger.” (NL) / „… Az Uniót nem az európai átlagpolgárnak találták ki.”

19. polgár: „Misschien is het wenselijk dat de raadplegingen beter bekend zouden zijn bij het grote publiek. Indien men geen lid is van een ngo of andere organisatie heeft men er dikwijls geen weet van.” (NL) / „Talán kívánatos volna, hogy az emberek szélesebb köre tudjon ezekről a konzultációkról. Aki nem tagja valami civil szervezetnek vagy hasonlónak, az gyakran nem is szerez róluk tudomást.”

20. polgár: “… gdyby nie organizacje i fundacje to nigdy bym sie nie wypowiedziala na zaden temat bo nic do mnie nie dociera, zaadna ankieta.” (PL) / „… a szervezetek meg az alapítványok nélkül soha nem nyilatkoznék semmiről, mert hozzám nem jut el semmi, a kérdőívek se.”

21. polgár: „Ich würde mir wünschen in meiner Tageszeitung über aktuelle Themen der Europäischen Kommission lesen zu können. Auch Hinweise in Funk, Fernsehen und Presse auf aktuelle Umfragen fände ich gut.” (DE) / „Szeretném, ha a napilapomban olvashatnék az Európai Bizottság aktuális témáiról. Jó lenne az is, ha a folyamatban lévő felméréseknek a rádióban, a televízióban és a nyomtatott sajtóban is lenne visszhangja.”

22. polgár: „J'ai découvert les consultations publiques UE par Facebook alors que j'ai 31 ans. Je trouve ça dommage qu'à l'école ou par un autre moyen on ne nous parle pas de son fonctionnement. Il faudrait plus de communication sur l'UE et ses lois à venir.” (FR) / „Bár 31 éves vagyok, a Facebookon találtam rá az Unió nyilvános konzultációira. Szerintem kár, hogy nem hallunk róluk az iskolában vagy máshol. Többet kellene kommunikálni az Unióról és arról, hogy milyen uniós szabályok várhatók.”

23. polgár: “Αποστολή newsletter σε emails των πολιτών για τις πολιτικές που οι πολίτες δηλώνουν ότι τους ενδιαφέρουν.” (GR) / „Hírlevelet lehetne küldeni az embereknek e-mailben az őket érdeklő szakpolitikákról.”

24. polgár: „Určitě, je kromě elektronického oslovení občanů důležitá i veřejná kampaň, aby se zúčastnilo maximum zainteresovaných občanů.” (CZ) / „Az biztos, hogy a polgárokat nem csak elektronikus úton kell elérni, hanem fontos a nyilvános kampány is, hogy minél több érdeklődő polgár vegyen részt.”

25. polgár: „Enemmän tietoa näistä kyselyistä eri paikkoihin! Olisi esimerkiksi hyvä, jos nämä kyselyt ja Eu:n laajuiset kansalaisaloitteet olisivat nähtävissä samalla sivustolla, jossa Suomen kansalais- ja kuntalaisaloitteet ovat.” (FI) / „Több helyen több tájékoztatás kellene ezekről a felmérésekről! Jó lenne például, ha ezekről a felmérésekről és az uniós szintű polgári kezdeményezésekről ugyanazon a honlapon lehetne olvasni, mint a finn civil és önkormányzati kezdeményezésekről.”

27. polgár: “… escaso entusiasmo e implicación de los Gobiernos en estos procesos.” (ES) / „A kormányok nem túl lelkesek ezekkel a folyamatokkal és a bennük való részvétellel kapcsolatban.”

28. polgár: „De betrokkenheid met nationale parlementen is naar mijn idee te gering.” (NL) / „Szerintem a nemzeti parlamentek alig szólnak bele ebbe az egészbe.”

30. polgár: „Obige Dokumente lagen meist nur fremdsprachlich vor. Da solch bürokratische Sprache schon auf Deutsch oft sehr kompliziert ist, ist es dann völlig vorbei!” (DE) / „A fenti dokumentumok többnyire csak idegen nyelven álltak rendelkezésre. A jogi nyelvezet már németül is éppen eléggé komplikált, így ez egyértelmű kerékkötő.”

31. polgár: „Limbajul greoi, jargonul administrativ, textele trebuie curăţate şi traduse în limbajul uzual al unei populaţii mediu educate.” (RO) / „Nehézkes, bürokratikus zsargonban van megírva: az ilyen szövegeket olyan nyelvezetre kéne lefordítani, hogy átlagos képzettségű ember is megértse őket.”

32. polgár: „I en ny undersøgelse som jeg skal besvare bør spørgsmålene stilles på mit modersmål: dansk. Og formuleringen bør være lettere at forstå, da det ikke er alle som er uddannet på universitets niveau.” (DK) / „Minden új felmérésben, amelyet ki kell töltenem, a kérdéseket az anyanyelvemen, dánul kellene feltenni. Érthetőbben is kellene fogalmazni, hiszen nem járt mindenki egyetemre.”

34. polgár: „Certaines questions difficiles pour des citoyens qui ne sont pas spécialistes de la politique en question - accessibilité des questions pas toujours bonne.” (FR) / „Néhány kérdést nehéz felfogni annak, akik nem szakértője az adott területnek – a kérdéseket nem mindig könnyű értelmezni.”

35. polgár: “… As medidas necessitam ser ajustadas aos povos a que são dirigidas” (PT) / “… Az intézkedéseket azokhoz az emberekhez kell igazítani, akikre irányulnak.”

36. polgár: „e-Dostopnost za mlade NAJBOLJNAJMANJ - izključenost starejših, ki niso digitalizirani.” (SL) / „Az e-hozzáférhetőség KITŰNŐ a fiatalok számára, de kizárja az idősebbeket, akiket elkerült a digitalizáció.”

38. polgár: „Empfand ich die Zielsetzung der Fragen nicht immer eindeutig, insofern war es extrem wichtig daß es zusätzliche Kommentarfelder gab, bei denen man die eigene Antwort ausführlicher erläutern konnte.” (DE) / „Nem volt mindig egyértelmű, hogy mire akarnak kilyukadni a kérdések, ezért borzasztó sokat számított, hogy a szövegdobozokban az ember részletesebben is kifejthette a válaszát.”

39. polgár: “…möjligheten att lämna fria synpunkter och bifoga material” (SE) / „…Lehetőség a szabad megjegyzésekre és mellékletek csatolására.”

41. polgár: „Une consultation particulière avec la forte participation de campagnes de réponses (living land et syndicats agricoles), la Commission européenne a peu communiqué sur les méthodes utilisées pour traiter ces données à part.” (FR) / „Egy magas részvételi arányú konzultáció (élőterületek és mezőgazdasági szakszervezetek) esetében az Európai Bizottság nagyon kevés információt adott az ezen adatok elkülönített feldolgozásához használt módszerekről.”

43. polgár: “ On ne sait pas comment les résultats seront exploités: Comment sont analysées les réponses, quelle pondération leur donne-t-on? Comment les résultats sont ils ensuite utilisés pour construire des propositions politiques (s’ils doivent servir à cela)?” (FR) / „Nem tudni, hogyan használják fel az eredményeket: hogyan történik a válaszok elemzése és súlyozása? Hogyan használják fel ezután az eredményeket a jogalkotási javaslatok előkészítésére (ha valóban ezt a célt szolgálják)?”

45. polgár: „La U E está mediatizada por lobbys empresariales. No busca el bienestar de la población.” (ES) / „Az Unió a vállalati lobbi befolyása alatt áll, nem az átlagember jólétét szolgálja.”

46. polgár: „Le fonctionnement actuel n'est pas du tout démocratique et les lobbys semblent faire la loi, pas les peuples, ce qui est absolument néfaste. La Commission non élue décide de tout, on peut se demander à quoi servent nos élus à part nous coûter très cher. Le social est le grand oublié, cette Union européenne n'est là que pour servir les intérêts des grands groupes et de la Finance au détriment des peuples.” (FR) / „Az Unió jelenlegi működése egyáltalán nem demokratikus: nem a népek diktálnak, hanem a lobbicsoportok, ami rettentően káros. Mindenről a senki által meg nem választott Bizottság dönt, és felmerül a kérdés, hogy mire jók egyáltalán a választott képviselőink, akik egy vagyonba kerülnek nekünk. A nagy vesztes a szociálpolitika, mivel az Unió csak a nagyvállalatok és a bankok érdekeit nézi, a népek kárára.”

47. polgár: „niewiem jaki wynik bo nic niewiadomo.” (PL) / „Nem tudok semmit az eredményről, nem lehet tudni semmit.”

48. polgár: „Nem tapasztaltam, hogy a véleményeket összegezték volna. A konzultáció eredményéről semmit nem tudni.”

49. polgár: „Ich hätte erwartet mal ein Update per email zu bekommen, wo ich Status und Ergebnisse denn verfolgen könnte.” (DE) / „Elvártam volna egy e-mail értesítést, hogy követni tudjam a státuszt és az eredményeket.”

51. polgár: “… l'absence d'infos, accompagnements, suites… données après la participation à l'enquête: pas de panels citoyens pour débattre de la pertinence de nos idées et propositions et surtout de pouvoir exposer et expliciter nos idées et propositions.” (FR) / „… Miután részt vettünk a felmérésben, nem tájékoztattak semmiről, nem volt semmi utókövetés: nem hoztak létre polgári vitacsoportokat az elgondolásaink és javaslataink megvitatására, arra, hogy bemutathassuk és kifejthessük az elgondolásainkat és javaslatainkat.”

52. polgár: „Non vi è stato un seguito comunicato direttamente. Occorre avere molto tempo per cercare sempre le notizie di proprio interesse. Sarebbe bello restare informati via mail dopo la partecipazione, eventualmente con un opzione per non esserlo più (opt-out).” (IT) / „Nem volt közvetlen utókövetés. Sok időt kell szánni az embert érdeklő hírek felkutatására. Jó lenne, ha a résztvevők e-mailben folyamatos tájékoztatást kapnának, különösen ha ez a lehetőség opcionálisan választható lenne.”

53. polgár: „Nemám zpětnou vazbu k prováděnému šetření.” (CZ) / „Nem kaptam semmi visszajelzést az elvégzett felmérésről.”

56. polgár: „Comisia Europeană trebuie să fie echilibrată în abordarea problematicilor, încercând să afle de la cetăţeni şi îngrijorările sau criticile, nu numai o perspectivă pozitivă, optimistă, indusă de întrebările provenite de la CE.” (RO) / „Az Európai Bizottságnak kiegyensúlyozottan kell foglalkoznia a problémákkal: kérdéseire nem csupán pozitív, optimista válaszokat kell várnia a polgároktól, hanem aggályokat és kritikát is.”

58. polgár: „Bisognerebbe inviare tramite e-mail gli inviti alla partecipazione alle consultazioni direttamente alle associazioni, organizzazioni e ai privati, e contemporaneamente attivare delle campagne sui media. Purtroppo mai come in questo momento la UE è sentita molto lontana dai cittadini italiani, bisogna rilanciare l'immagine della UE e delle sue istituzioni.” (IT) / „A konzultációkban való részvételre e-mailben közvetlenül meg kellene hívni az egyesületeket, szervezeteket és egyéneket, ezzel egyidejűleg pedig médiakampányt kellene indítani. Sajnos az Unió most távolabb áll az olasz polgároktól, mint valaha, ezért arculatára – és intézményei arculatára – ráférne egy alapos frissítés.”

59. polgár: „Saber qué hace la Comisión, qué acuerdos adopta, cómo afectan a sus ciudadanos, etc., etc., es una cuestión esencial y que, actualmente, queda muy alejada de la gente.” (ES) / „Rendkívül fontos, de az emberektől mégis távol esik, hogy mivel foglakozik a Bizottság, milyen megállapodásokat fogad el, és azok hogyan érintik a polgárokat.”

V. melléklet – Válaszadók száma lakóhely szerinti ország szerint*

Betűszavak és rövidítések

CSO: Civil társadalmi szervezetek

DG AGRI: Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága

DG DIGIT: Az Európai Bizottság Informatikai Főigazgatósága

DG EAC: Az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága

DG HOME: Az Európai Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága

DG MOVE: Az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósága

Főigazgatóság: Az Európai Bizottság főigazgatósága

Főtitkárság: Az Európai Bizottság Főtitkársága

IIA: Bevezető hatásvizsgálat

ISG: Szolgálatközi irányítócsoport

OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

PC: Nyilvános konzultáció

SWD: Az Európai Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma

Fogalomtár

Bevezető hatásvizsgálat: A probléma – beleértve annak kiváltó okait, a szakpolitikai célkitűzéseket és opciókat, valamint ezen opciók gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait – kezdeti elemzése. Átfogó alapot nyújt az érdekeltek számára ahhoz, hogy visszajelzést adjanak, információkkal szolgáljanak vagy hangot adjanak véleményüknek. (Forrás: minőségi jogalkotási eszköztár.)

Célravezetőségi vizsgálat: Egy szakpolitikai terület átfogó értékelése, melynek során megvizsgálják, hogy több, egymással összefüggő jogszabály hogyan és milyen mértékben járult hozzá a szakpolitikai célok eléréséhez. (Forrás: minőségi jogalkotási eszköztár.)

Érdekelt felek: Olyan magánszemély vagy szervezet, amelyre az EU valamely fellépése hatással van, a fellépés címzettjei közé tartozik vagy a fellépés más módon érinti.

Értékelés: Annak bizonyítékokon alapuló megítélése, hogy valamely beavatkozás milyen mértékben eredményes és hatékony, releváns (tekintettel a szükségletekre és célkitűzéseire) és koherens (önmagában véve és a többi uniós szakpolitikai beavatkozással együtt tekintve), illetve hogy sikerült-e uniós hozzáadott értéket létrehoznia. (Forrás: minőségi jogalkotási eszköztár.)

Hatásvizsgálat: Valamely jól körülhatárolt probléma megoldását célzó szakpolitikai lehetőségek előnyeinek vizsgálatára és összehasonlítására szolgáló integrált folyamat. Segíti a Bizottságon belüli döntéshozatalt, és továbbítják a jogalkotóknak, miután az érintett kezdeményezést a biztosi testület elfogadta. (Forrás: minőségi jogalkotási eszköztár.)

Konzultáció az érdekelt felekkel: Hivatalos folyamat, melynek célja, hogy a polgárok és az érdekeltek véleményt mondjanak az új kezdeményezésekről vagy értékelésekről/ célravezetőségi vizsgálatokról és információkat szolgáltassanak azokhoz, specifikus kérdések és/vagy konzultációs háttérdokumentumok, konzultációs folyamatot elindító bizottsági dokumentumok vagy zöld könyvek alapján. A konzultáció során a Bizottság proaktívan gyűjt adatokat (tényeket, nézőpontokat és véleményeket) egy meghatározott kérdésről.

Konzultációs stratégia: Azon megközelítés vagy megközelítések, amelyek révén meg lehet ismerni az érdekeltek adott kérdésről alkotott véleményét. A stratégia meghatározza, hogy az az új kezdeményezés, amelyet a Bizottság éppen kidolgoz, mely érdekelteknek lehet releváns, és meghatározza a konzultációs tevékenységek megfelelő módszereit, eszközeit és időzítését. (Forrás: minőségi jogalkotási eszköztár.)

Minőségi jogalkotás: A szakpolitikák és jogszabályok oly módon történő megtervezése, hogy azok a lehető legkevesebb költség mellett érjék el célkitűzéseiket. A minőségi jogalkotás nem a szabályozásról vagy a deregulációról szól. Egy munkamódszerről van szó, amelynek célja annak biztosítása, hogy a politikai döntéseket nyíltan és átláthatóan, a rendelkezésre álló legpontosabb információk alapján hozzák meg, és az érdekelt felek teljes körűen részt vegyenek a döntéshozatalban. (Forrás: minőségi jogalkotási eszköztár.)

REFIT: Az uniós jog „célravezetőségének”, azaz a szabályozás célszerűségének és teljesítményének biztosítására 2012-ben létrehozott bizottsági program. A folyamat keretében elemzik a meglévő jogszabályokat és intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jogszabályok előnyei az érdekeltek, polgárok és közigazgatások számára a lehető legkevesebb költséggel valósuljanak meg, valamint – amennyiben lehetséges – a szabályozási költségek csökkentése érdekében anélkül, hogy ez hátrányosan befolyásolná az adott kezdeményezés szakpolitikai célkitűzéseit. (Forrás: minőségi jogalkotási eszköztár.)

Szabályozói Ellenőrzési Testület: A biztosi kollégium számára tanácsadással foglalkozó független bizottsági szerv, amely központi minőségellenőrzéssel és támogatással segíti a Bizottság hatásvizsgálati és értékelési munkáját. A Testület megvizsgálja a Bizottság összes hatásvizsgálat-tervezetét, valamint a meglévő jogszabályokról készített jelentősebb értékeléseit és célravezetőségi vizsgálatait, továbbá véleményeket és ajánlásokat bocsát ki azokról. (Forrás: „Európa” honlap.)

Szolgálatközi irányítócsoport (ISG): A szolgálatközi irányítócsoport több olyan főigazgatóság képviselőiből áll, amelynek tevékenysége kapcsolódik az értékelés témájához, valamint az értékelést végző főigazgatóság értékelési osztályának egy képviselőjéből. A csoportot az értékelés összes fő lépésébe be kell vonni, a kialakítástól (ütemterv) a szolgálati munkadokumentum kidolgozásán át az arról folytatott szolgálatközi konzultációig. (Forrás: minőségi jogalkotási eszköztár.)

TOR-hálózat: A TOR egy ingyenes és nyílt forráskódú szoftver, amely lehetővé teszi az anonimizált kommunikációt. A név az eredeti szoftvernév – „The Onion Router” – kezdőbetűiből álló betűszó.

Ütemterv: A Bizottság általi kidolgozás fázisában lévő kezdeményezés politikai elfogadottságának erősítésére szolgáló eszköz, amelynek révén az érdekeltek tájékozódhatnak a tervezett konzultációs munkáról, hatásvizsgálatokról, értékelésekről és célravezetőségi vizsgálatokról. Az ütemtervet már korai szakaszban közzéteszik a Bizottság Főtitkárságának honlapján, és segítségével az érdekeltek időben és eredményesen hozzá tudnak járulni a szakpolitikai döntéshozatali folyamathoz. (Forrás: minőségi jogalkotási eszköztár.)

A Bizottság válaszai

Bevezetés

01

A konzultáció része az uniós tevékenységek átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozására irányuló általánosabb menetrendnek.

Nem minden konzultáció tart ugyanakkora érdeklődésre számot. A közönség tágabb kategóriáinak természetes érdeklődése igen változó az adott szakpolitikai témától függően. A nyári időszámításról szóló irányelvre vonatkozó konzultációra nagy számban érkeztek válaszok, ám ez kiugró értéknek számít, és ennélfogva nem vonhatók le belőle következtetések.

A nyilvános konzultáció eredménye továbbá csak egy a számos elem közül, amelyet a Bizottság mérlegelt a javaslata előterjesztésével kapcsolatos döntés meghozatalakor.

02

Lásd a Bizottság 01. bekezdésre adott válaszát.

09

A részvételen alapuló döntéshozatal és a nyilvános konzultációknak az uniós szakpolitikai döntéshozatal rendszerén belüli használata között alapvető különbség van. A nyilvános konzultációk különböznek a referendumtól, a népszavazástól és a széles körű kommunikációs tevékenységektől.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

23

A Bizottság elkötelezett a személyes adatok védelme mellett, ami alapvető jognak számít. A Bizottság a Számvevőszékkel együttműködve megvalósított egy alternatív megoldást, amely az alkalmazandó uniós jogszabálynak megfelelően garantálta a személyes adatok védelmét.

A talált megoldás kizárólag a szigorúan szükségesre korlátozta a nyilvános konzultációban részt vevő válaszadók személyes adatainak kezelését, és elkerülte az olyan adatkezelést, amelyről a válaszadók nem lettek tájékoztatva. A Bizottság emellett jelentős erőforrásokat szentelt e folyamat támogatására, valamint annak biztosítására, hogy a megítélési felmérést el lehessen végezni.

2019. június 20-án felülvizsgált adatvédelmi nyilatkozatot töltöttek fel az „Ossza meg velünk véleményét!” portálra. A nyilvános konzultáció résztvevőit előre figyelmeztetik arra az eshetőségre, hogy személyes adataik továbbításra kerülnek a Számvevőszék számára annak ellenőrzései keretében. A jövőben ez még inkább megkönnyíti az ilyen jellegű adattovábbítást.

Lásd a Bizottság 84. bekezdésre adott válaszát.

Észrevételek

30

a) A nyilvános konzultációk segítségével konkrét kezdeményezések (legyenek azok jogszabályok vagy értékelések) támogathatók, nem pedig az egyes bizottsági szolgálatok tágabb célkitűzései. A nyilvános konzultációk átláthatósági és elszámoltathatósági célokat szolgálnak, és kiegészítik a Bizottság tágabb interakcióit az érdekelt felekkel.

b) A nyilvános konzultációkat online végzik, ami minimálisra korlátozza a járulékos költségeket. A nyilvános konzultációk általánossá váltak a jogalkotási vagy egyéb kezdeményezésének előkészítési folyamatában. Ez egy átláthatóságon és elszámoltathatóságon alapuló szakpolitikai döntés.

c) A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások lehetővé teszik a nyilvános konzultációs folyamat belső minőségértékelését.

31

Lásd a Bizottság 30. bekezdésre adott válaszát.

38

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokat rugalmasan és arányosan kell alkalmazni, az egyes kezdeményezések körülményeinek megfelelően. Bizonyos esetekben rövidíteni vagy egyszerűsíteni kell az eljárások egyes lépéseit vagy folyamatait. A nyilvános konzultációk túlnyomó többségét általában 4 héttel az ütemterv vagy bevezető hatásvizsgálat után tették közzé.

45

A Bizottság az Európai Parlament 2018. február 8-án megszavazott állásfoglalására adott hivatalos válaszában bejelentette a nyilvános konzultáció elvégzésére irányuló szándékát. A nyilvános konzultáció csupán egy volt azon tényezők közül, amelyeket a Bizottság mérlegelt értékelése, valamint a jogalkotási javaslat előterjesztésére vonatkozó döntése meghozatalakor. A konzultáció elindításakor világosan kifejtették a konzultáció weboldalán⁸⁰, hogy a konzultáció célja a nyári időszámítással kapcsolatos jelenlegi uniós rendszerek működésének vizsgálata volt, valamint annak értékelése, hogy azok változtatásra szorulnak-e.

A nyilvános konzultáció weboldalán megfelelő, tényszerű információkat bocsátottak rendelkezésre a meglévő rendszerrel, a Bizottság által folytatott konzultációval, valamint a lehetséges szakpolitikai alternatívákkal kapcsolatban. A Bizottság weboldalán emellett már létező tanulmányokra mutató webes hivatkozásokat tettek közzé.

A széles körű hozzászólások biztosítása érdekében végzett bizottsági kommunikációs tevékenységeket az 56. bekezdésben a Számvevőszék is kiemeli.

A konzultációra minden eddiginél több válasz érkezett, és a résztvevőknek az összes megfelelő információ a rendelkezésére állt a válaszadás időpontjában. Ennélfogva nincs olyan bizonyíték, amely arra engedne következtetni, hogy a konzultációban való részvételre, illetve annak kimenetelére hatással lett volna, ha több információt tettek volna közzé egy korábbi szakaszban.

Lásd a Bizottság 70. bekezdésre adott válaszát.

46

A Bizottságnak a nyilvános konzultációi tekintetében meghatározott célkitűzései összhangban állnak ezen eszköz rendeltetésével. A 12 hetes nyilvános konzultáció célja valamennyi érdekelt fél számára lehetőséget biztosítani arra, hogy álláspontja megosztásával közreműködjön a szakpolitikai döntéshozatal folyamatában – anélkül, hogy véleményüket egy adott szempontra korlátozná.

47

A nyilvános konzultáció a nagyközönség számára elérhető. A minőségi jogalkotás eszköztára szerint az érdekelt felek azonosítása strukturálatlan és/vagy strukturált módon történhet. Az érdekeltek azonosításához kiválasztott módszerek az adott szakpolitikai ágazattal kapcsolatos konkrét igényektől függnek.

50

Lásd a Bizottság 46. bekezdésre adott válaszát.

51

2018-ban a bizottsági képviseletek közel 9 000 tájékoztató tevékenységet és eseményt bonyolítottak le, amelyek célközönségét közvetlenül a polgárok képezték. Ezek a tevékenységek rendszerint általános jellegűek, és céljuk az Európáról szóló kommunikáció a polgárok felé. Alkalomadtán azonban egy konkrét nyilvános konzultációhoz kapcsolódnak, ahogyan az a nyári időszámítással kapcsolatos konzultáció esetében is történt. A képviseletek szoros partnerségben dolgoznak az Európai Parlament irodáival (EPLO), a nemzeti, regionális és helyi kormányzatokkal, valamint az egyéb érdekeltekkel. Partnereik közé tartoznak a Europe Direct Tájékoztató Központok, amelyek fontos szerepet töltenek be abban, hogy megvitassák a polgárokkal Európa jövőjét, lehetővé teszik annak megértését, hogy milyen hatással van az életükre az EU, és segédkeznek egy valódi európai közszféra kialakításában.

54

A nyilvános konzultációkra adott átlagos válaszok száma folyamatosan növekszik: 2015-ben 416, míg 2018-ban 2091 válasz érkezett a kiugró értékeket nem számítva.

56

A nyilvános konzultációk résztvevői maguk „választják ki” magukat. A nyilvános konzultációkra adott válaszok főleg az adott téma iránti érdeklődéstől függnek. Nem állnak közvetlen kapcsolatban a bizottsági szolgálatok által a konzultációra fordított pénzügyi és humánerőforrásokkal.

61

A nyilvános konzultációk népszerűsítése részét képezi a képviseletek és a Europe Direct Konzultációs Központok kommunikációs tevékenységének minden olyan esetben, amikor a konzultáció elérhető az adott ország nyelvén.

63

A Bizottság munkaprogramjának kiemelt kezdeményezéseihez (I. melléklet) kapcsolódó nyilvános konzultációkat az Unió összes hivatalos nyelvére le kell fordítani. Minden egyéb nyilvános konzultációnak elérhetőnek kell lennie angol, francia és német nyelven. A széles körű közérdeklődésre számot tartó nyilvános konzultációk esetében további fordításokat kell rendelkezésre bocsátani. A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások 6. eszköze értelmében jelentősként azonosított kezdeményezések osztályozására használt kritériumokat alkalmazhatják annak értékelésére, hogy egy adott kezdeményezés széles körű közérdeklődésre tart-e számot. Ezek a kritériumok a következők: az előirányzott intézkedés jellege, a szakpolitika tartalma, a várható hatások, a kezdeményezés politikai jelentősége, valamint annak tárgya. A Bizottság ugyanakkor úgy gondolja, hogy ezen értékelés során mindig szükséges némi rugalmasság. A Bizottság átlátható tájékoztatást nyújt a nyilvános konzultációk során használandó nyelvhasználati szabályokról.

65

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások értelmében léteznek olyan esetek, amelyeknél lehetségesek nyelvi eltérések.

66

Nincs bizonyított szoros összefüggés a többféle nyelven való elérhetőség és a beérkezett válaszok száma között. Egyes, műszaki jogszabályokkal vagy értékelésekkel kapcsolatos konzultációk válaszadási aránya alacsony volt, hiába fordították le azokat az összes nyelvre.

70

Ami a nyári időszámítással kapcsolatos nyilvános konzultációt illeti, a válaszadóknak rendelkezésükre bocsátottak információkat többek között a nyilvános konzultáció weboldalán. A Bizottság kifejtette például, hogy az uniós tagállamok hivatalos idővel kapcsolatos döntéseire nincsenek kihatással az EU nyári időszámításra vonatkozó szabályai, és leírást nyújtott a különböző időzónákról, amelyek a jelenlegi rendszer keretében érvényesek az uniós tagállamokban.

A nyilvános konzultáció eredménye csak egy volt a számos elem közül, amelyet a Bizottság mérlegelt a javaslata előterjesztésével kapcsolatos döntés meghozatalakor. A Bizottság javaslatának alapját képező tényezők a javaslat indokolásában kerültek felvázolásra.

Lásd a Bizottság 45. bekezdésre adott válaszát.

78

A Bizottság 2018 óta egyetlen, az "Ossza meg velünk véleményét!" portálon közzétett valamennyi nyilvános konzultációra és visszajelzési mechanizmusra vonatkozó adatvédelmi nyilatkozatot használ. Az adatvédelmi nyilatkozatban egy általános kapcsolattartásra szolgáló e-mail-címet bocsátottak a válaszadók rendelkezésére, míg a konzultáció weboldalán egy konkrétan az adott konzultációhoz kötődő e-mail-cím található.

80

A Bizottság felismeri az információkkal és technológiával kapcsolatos ellenőrzések fontosságát a webalapú konzultációk esetében, és folyamatosan javítja a rendelkezéseket a technológiához kötődő kockázatok csökkentése érdekében. A sebezhetőségek kezelését szolgáló, folyamatosan tökéletesített intézkedések, valamint a Bizottság webes jelenlétének biztonsági szempontú nyomon követése, illetve az „Ossza meg velünk véleményét!” platformon a nyilvános konzultációk vonatkozásában alkalmazott rendelkezések mind ebbe az irányba tett lépések.

81

A médiának és a szervezeteknek a nyilvános konzultációk civil társadalomban való tudatosításának növelésében betöltött szerepe, valamint a válaszadók között megfigyelhető azon természetes tendencia, hogy a konzultációs időszak végéig várjanak a visszajelzésadással együttesen általában azt eredményezi, hogy a válaszok a konzultáció lezárulásának időszakában szaporodnak meg.

A Bizottság ismételten felhívja arra a figyelmet, hogy a nyilvános konzultációs folyamat nem reprezentatív statisztikai felmérés, hanem a vélemények annak biztosítása érdekében történő összegyűjtése, hogy mindenki megoszthassa a gondolatait. A nyilvános konzultációknak a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt hatása jobban függ a hozzászólások minőségétől, mint azok mennyiségétől.

82

A Bizottság folyamatosan nyomon követi webes felületeit (beleértve az „Ossza meg velünk véleményét!” platformot) a kibertámadások kiszűrése érdekében. Az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportja (CERT-EU), valamint az Informatikai Főigazgatóság (DIGIT, webes jelenlét és biztonság) által végzett munkának az Európai Bizottság weboldalai ellen irányuló kibertámadások és gyanús tevékenységek észlelése áll a középpontjában. Különös figyelmet fordítanak a hozzáférés megtagadásával járó (Denial of Service, DOS) helyzetekre, amelyek egy esetleges kibertámadás első jelei lehetnek, valamint az internetes szolgáltatásokhoz (TOR-hálózat) való hozzáférés módjaira. Az „Ossza meg velünk véleményét!” platformon a nyilvános konzultációk folyamatának keretében 2018. július 24-én bevezetett mechanizmus (alapértelmezett EULogin-azonosítás Captcha használatával ötvözve) célja az internetes robotok visszaszorítása. Az ilyen megelőző intézkedéseket elemzések egészítik ki, amelyek lehetővé teszik a rendellenes helyzetek és viselkedés (pl. kampányok) észlelését.

83

A Bizottság a nyilvános konzultációknak az „Ossza meg velünk véleményét!” platformon keresztül történő elindítása révén egy sor olyan szolgáltatást létesített, amelyekkel a rendellenes vagy gyanús hozzászólások azonosítása érdekében elemezhetők az érdekeltek hozzászólásai. Ha ugyanaz a válaszadó különböző e-mail-címekkel vesz részt a konzultációban, azt nem könnyű észlelni. Az IP-címeknek az ismétlődések azonosítása céljából történő ellenőrzése nem feltétlenül hoz meggyőző eredményt. Az internetszolgáltatók különböző időpontokban több felhasználóhoz is hozzárendelhetik ugyanazt az IP-címet, vagy az IP-cím egy vállalat útválasztójához is tartozhat, ami azt jelenti, hogy a vállalat/szervezet összes felhasználójának ugyanaz az IP-címe. Ugyanakkor nem kizárt az sem, hogy ugyanazon személy több IP-címmel rendelkezik.

A Bizottság által a nyári időszámításról szóló nyilvános konzultáció keretében elvégzett előzetes adattisztításra egy erre a célra kialakított eszköz (DORIS) segítségével került sor, amelyet a bizottsági nyilvános konzultációk esetében általában arra használnak, hogy a kitöltő e-mail-címét alapul véve eltávolítsák az ugyanazon válaszadó(k) által megadott ismétlődő válaszokat. A Bizottság a Captcha mechanizmust a mesterséges adatok⁸¹ automatikus beillesztésének letiltására is felhasználta.

84

A Bizottság elkötelezett a személyes adatok védelme mellett, ami alapvető jognak számít. Az Informatikai Főigazgatóság a Számvevőszék kérésének megfelelően 5000 IP-cím technikai értékelését végezte el, és az értékelés anonimizált eredményeit továbbította a Számvevőszék számára. Az IP-címek ismétlődésével kapcsolatos információk esetlegesen összesíthetők, hogy összefoglalást lehessen nyújtani azok előfordulásának eseteiről (ez adatvédelmi értékelés függvényében valósulhat meg); ez az információ felhasználható a konzultáció eredményével kapcsolatos elemzéssel ötvözve egy adott konzultációval kapcsolatos konkrét viselkedésmódok kiemelésére.

Lásd a Bizottság 23. bekezdésre adott válaszát.

85

A nyilvános konzultációknak a Bizottság weboldalain keresztül történő elérésére olyan webes biztonságra vonatkozó intézkedések vonatkoznak, amelyeket a CERT-EU (az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportja) és az Informatikai Főigazgatóság (webes jelenlét és biztonság) foganatosított. Ezek az intézkedések többek között magukban foglalják a gyanús hálózatokról (pl. TOR) érkező felkereséseket, valamint az olyan IP-címek földrajzi helyének elemzését, amelyek részéről gyanús viselkedés észlelhető. Az ezen információhoz való hozzáférésre biztonsági előírások és folyamatok vonatkoznak.

86

2018. július 24. óta az „Ossza meg velünk véleményét!” platformon és a Minőségi jogalkotásról szóló portálon keresztül lebonyolított nyilvános konzultációk alapértelmezett módon egy Captcha mechanizmust magában foglaló EULogin-azonosításra támaszkodnak. A Captcha egy tipikus robotellenes intézkedés. A Captcha mechanizmusok visszavethetik a nyilvános konzultációkban való részvételt, így meg kell találni az egyensúlyt a visszaélések elleni védelem és az egyszerű hozzáférhetőség között.

A nyári időszámításról szóló irányelvre vonatkozó nyilvános konzultáció során eleinte Google Captcha került felhasználásra, ám azt később a személyes adatok felhasználásához kapcsolódó adatvédelmi aggályok miatt az EULoginhoz tartozó alapértelmezett Captchával helyettesítették.

Az Európai Bizottság egy EUCaptcha kifejlesztésén dolgozik az adatvédelmi aggályok kezelése, és egyúttal az akadálymentesítési irányelvnek (Web Akadálymentesítési Útmutató – WCAG-szabályok) való megfelelés érdekében.

Közös bizottsági válasz a 88. és 89. bekezdésre.

A Bizottság valamennyi közleményében és jelentésében átláthatóan kommunikált arról, hogy a nyilvános konzultáció eredménye egyike volt a javaslata alapját képező számos tényezőnek.

A nyári időszámítással kapcsolatos nyilvános konzultáció esetében a Bizottság nyíltan ismertette a válaszokat, valamint azt, hogy azokat miként bontották le válaszadói kategóriák és tagállamok szerint.

Lásd a Bizottság 45. és 70. bekezdésre adott válaszát.

92

Az átláthatósági nyilvántartás megmutatja, hogy milyen érdeket próbálnak érvényesíteni, ki által, és milyen szintű erőforrásokkal. Az eszköz segítségével megvalósítható a nyilvános ellenőrzés, lehetőséget adva a polgárok számára, hogy nyomon kövessék az érdekképviseletek tevékenységeit és az azok által esetlegesen gyakorolt befolyást.

A nyilvántartásba vett szervezeteket automatikusan értesítik az általuk meghatározott területekhez kapcsolódó konzultációkról és ütemtervekről.

98

A 3. számú (PC-3.), „Modernising and Simplifying the Common Agricultural Policy” (A közös agrárpolitika korszerűsítése és egyszerűsítése) című nyilvános konzultáció esetében a tényszerű jelentés egy nappal a nyilvános konzultáció lezárulása után került közzétételre, és a Bizottság emellett 2017 júliusában egy nagy nyilvános konferencia kíséretében közzétette a nyilvános konzultációra érkezett válaszok átfogó összefoglalását.

102

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások kikötik, hogy az elfogadott jelentés szolgálatközi konzultáció keretében kísérje a kezdeményezést az elfogadásig, és hogy azt a kezdeményezéssel együtt tegyék közzé.

103

2017 óta nem kötelező követelmény az összefoglaló jelentés lefordítása. Mindössze bevált gyakorlat kérdése, hogy az összefoglaló jelentést a konzultáció valamennyi nyelvén közzétegyék, ha utóbbi a Bizottság munkaprogramja I. mellékletéhez tartozó kezdeményezéshez kapcsolódik.

105

Az összefoglaló jelentések elkészítésére akkor kerül sor, ha valamennyi konzultációs tevékenység lezárult. Ennélfogva csak még egyértelműbbé tehetik, hogy a nyilvános konzultáció nem ad reprezentatív képet.

109

A Bizottság elkötelezett a teljes mértékű átláthatóság mellett a nyilvános konzultációk és visszajelzési mechanizmusok válaszadói tekintetében. Hozzászólásaik a releváns weboldalakon kerülnek közzétételre. Ajánlott egy tényszerű jelentés elkészítése. A hatásvizsgálati jelentéshez vagy az értékelő bizottsági szolgálati munkadokumentumhoz mellékelt összefoglaló jelentés részletes elemzést nyújt a szakpolitikai döntéshozatal folyamata keretében végrehajtott összes konzultációs tevékenységről. Mindazonáltal a nyilvános konzultációk válaszadóinak adott egyéni visszajelzés jelentős terhet róna a Bizottság jelenlegi humán- és pénzügyi erőforrásaira.

110

A Bizottságnak az EU-27-ek vezetőinek nem hivatalos nagyszebeni találkozója alkalmából készített hozzájárulása 5 bizottsági ajánlást vázol fel a polgárok és a demokrácia szolgálatában álló uniós kommunikációval kapcsolatban, különösen az „uniós tagállamok, valamennyi szintű kormányzat és az uniós intézmények közös, egyforma felelősségéről” az Európáról szóló kommunikáció során, valamint annak szükségességéről, hogy fokozzák a polgárok bevonását az uniós politikákba és kérdésekbe.

Egy egységes megközelítés az egyéni szakpolitikákról és programokról folytatott széttagolt kommunikációval szemben lehetővé teszi az emberek számára, hogy tisztábban lássák a politikák relevanciáját. Ez a Bizottság szervezeti kommunikációs stratégiája – a polgárok tájékoztatása az uniós értékekről és intézkedésekről, kihívásokról és lehetőségekről, valamint arról, hogy mindezek hogyan kezelhetők közösen.

Következtetések és ajánlások

111

A nyilvános konzultációk segítségével konkrét kezdeményezések (legyenek azok jogszabályok vagy értékelések) támogathatók, nem pedig az egyes bizottsági szolgálatok tágabb célkitűzései. A nyilvános konzultációk átláthatósági és elszámoltathatósági célokat szolgálnak, és kiegészítik a Bizottság tágabb interakcióit az érdekelt felekkel.

A nyilvános konzultációk eredményei beépülnek a döntéshozatalba, és azokról teljes mértékben számot ad az összefoglaló jelentés. Ez a dokumentum áttekintést nyújt a konzultációs tevékenységek eredményeiről. A nyilvános konzultációk eredményeit emellett felhasználják az értékelésekben és hatásvizsgálatokról szóló jelentésekben.

1. ajánlás – A Bizottság keretrendszere

Első felsoroláspont: A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A nyilvános konzultációk a Bizottság által az egyes szakpolitikai kezdeményezések (legyenek azok jogszabályok vagy értékelések) előkészítésének támogatására használt eszközök egyikét jelentik csupán, és önmagukban nem minősülnek olyan különálló tevékenységnek, amelyet mérni szükséges, és amely jelentéstételt igényel. Mindig azoknak a konkrét javaslatoknak az összefüggésén belül kell azokat mérlegelni, amelyekre vonatkoznak. A nyilvános konzultációk átláthatósági és elszámoltathatósági célokat szolgálnak, és információt nyújtanak a szakpolitikai döntéshozatalhoz. A nyilvános konzultációk kiegészítik a Bizottság tágabb interakcióit az érdekelt felekkel.

Második felsoroláspont: A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások lehetővé teszik a nyilvános konzultációs folyamat belső minőségértékelését.

113

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokat rugalmasan és arányosan kell alkalmazni, az egyes kezdeményezések körülményeinek megfelelően. Bizonyos esetekben rövidíteni vagy egyszerűsíteni kell az eljárások egyes lépéseit vagy folyamatait. A Bizottságnak a nyilvános konzultációi tekintetében meghatározott célkitűzései összhangban állnak ezen eszköz rendeltetésével. 2018 júliusában a Bizottság javította az „Ossza meg velünk véleményét!” portált azáltal, hogy rendelkezésre bocsátott egy időrendi áttekintést, amelynek keretében ismerteti a különböző lehetőségeket, amelyek révén az érdekeltek részt vehetnek a szakpolitikai döntéshozatalban és a jogalkotásban. A releváns kezdeményezések előkészítésének kezdetétől megosztanak információkat, az Unió valamennyi nyelvén ismertetve azok rövid címét és összefoglalóját.

2. ajánlás – Konzultációs stratégia

Első felsoroláspont: A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A tájékoztató tevékenységek kiválasztása – beleértve azok végrehajtását – a pénzügyi és humánerőforrások tekintetében az arányosság elvének megfelelően történik. A Bizottság már most is készít olyan konzultációs stratégiákat, amelyek körülhatárolják az elvégzendő konzultációs tevékenységeket, és teljes mértékben elkötelezett a helyi, regionális és nemzeti hatóságokkal való együttműködés további megerősítése mellett. A Bizottság ezenkívül az állam, illetve kormányfők nem hivatalos nagyszebeni találkozója alkalmából készített ajánlásában fokozott bevonási törekvéseket és interakciókat szorgalmazott a polgárokkal az európai szakpolitikák tekintetében.

Második felsoroláspont: A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A Bizottság az ütemtervekben és bevezető hatásvizsgálatokban már most is említést tesz a nyilvános konzultációk konkrét céljáról, tervezett felhasználásáról, valamint azokról a hivatalos uniós nyelvekről, amelyekre lefordítják a kérdőíveket.

114

A Bizottság továbbra is az „Ossza meg velünk véleményét!” portálra összpontosítja majd a rendelkezésre álló tájékoztató tevékenységeket, ami a legjobb módja annak, hogy a polgárokban tudatosuljanak azok a lehetőségek, amelyek keretében hangot adhatnak véleményüknek a szakpolitikai döntéshozatal folyamata során. A konkrét kezdeményezésekhez kötődő tájékoztató tevékenységeknek ugyanakkor meg kell teremteniük a megfelelő egyensúlyt a felhasznált erőforrások és a polgárok figyelme felkeltésének reális esélye között. A Bizottság már elkötelezte magát az érdekeltek erőteljesebb bevonása és a megszólításuk érdekében tett törekvések fokozása mellett, különösen a nemzeti, helyi és regionális hatóságok vonatkozásában (ahogyan az bejelentésre került a 2018 októberében közzétett, a szubszidiaritás és arányosság elvéről szóló bizottsági közleményben).

Nincs olyan ok-okozati összefüggés, amely alátámasztaná a Számvevőszék azon állítását, miszerint az alacsony számú válaszok esetében nem használtak változatos kommunikációs csatornákat.

3. ajánlás – A polgárok megszólítása

Első felsoroláspont: A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A Bizottság elkötelezte magát különösen a tájékoztató tevékenységek fokozása mellett, és készen áll arra, hogy szorosabban együttműködjön a nemzeti, helyi és regionális hatóságokkal (ahogyan az bejelentésre került a 2018 októberében közzétett, a szubszidiaritás és arányosság elvéről szóló bizottsági közleményben). Ezek a törekvések azonban jelentős erőforrásokat igényelnek, és akár azt is eredményezhetik, hogy az érdekeltek belefáradnak a konzultációkba. A tájékoztató tevékenységeket mindig a kezdeményezés fontosságához, és az arra fordított erőforrásokhoz kell igazítani.

Második felsoroláspont: A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A Bizottság tagállamokban található képviseleti irodái tájékoztatási és kommunikációs szolgáltatásokat nyújtanak a polgárok és az érdekeltek számára az információs hálózatok kezelése, valamint az uniós politikák helyi összefüggésrendszeren belüli kifejtése révén. A tájékoztató tevékenységeket azonban mindig a kezdeményezés fontosságához, és az arra fordított erőforrásokhoz kell igazítani.

A Bizottság emellett az intézményközi kialakítás összefüggésén belül már most szoros kapcsolatot ápol a két tanácsadó bizottsággal.

115

A Bizottság munkaprogramjának kiemelt kezdeményezéseihez (I. melléklet) kapcsolódó nyilvános konzultációkat az Unió összes hivatalos nyelvére le kell fordítani. Minden egyéb nyilvános konzultációnak elérhetőnek kell lennie angol, francia és német nyelven. A széles körű közérdeklődésre számot tartó nyilvános konzultációk esetében további fordításokat kell rendelkezésre bocsátani. A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások 6. eszköze értelmében jelentősként azonosított kezdeményezések osztályozására használt kritériumokat alkalmazhatják annak értékelésére, hogy egy adott kezdeményezés széles körű közérdeklődésre tart-e számot. Ezek a kritériumok a következők: az előirányzott intézkedés jellege, a szakpolitika tartalma, a várható hatások, a kezdeményezés politikai jelentősége, valamint annak tárgya. A Bizottság ugyanakkor úgy gondolja, hogy ezen értékelés során mindig szükséges némi rugalmasság. A Bizottság átlátható tájékoztatást nyújt a nyilvános konzultációk során használandó nyelvhasználati szabályokról.

A Bizottság véleménye szerint nincs bizonyított szoros összefüggés a többféle nyelven való elérhetőség és a beérkezett válaszok száma között.

4. ajánlás – Nyelvhasználati szabályok és kérdőívek

Első felsoroláspont: A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A Bizottság munkaprogramjának kiemelt kezdeményezéseihez (I. melléklet) kapcsolódó nyilvános konzultációkat az Unió összes hivatalos nyelvére le kell fordítani. Minden egyéb nyilvános konzultációnak elérhetőnek kell lennie angol, francia és német nyelven. A széles körű közérdeklődésre számot tartó nyilvános konzultációk esetében további fordításokat kell rendelkezésre bocsátani. A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások 6. eszköze értelmében jelentősként azonosított kezdeményezések osztályozására használt kritériumokat alkalmazhatják annak értékelésére, hogy egy adott kezdeményezés széles körű közérdeklődésre tart-e számot. Ezek a kritériumok a következők: az előirányzott intézkedés jellege, a szakpolitika tartalma, a várható hatások, a kezdeményezés politikai jelentősége, valamint annak tárgya. A Bizottság ugyanakkor úgy gondolja, hogy ezen értékelés során mindig szükséges némi rugalmasság. A Bizottság átlátható tájékoztatást nyújt a nyilvános konzultációk során használandó nyelvhasználati szabályokról.

Második felsoroláspont: A Bizottság részben elfogadja ezt az ajánlást.

A Bizottság a főbb kezdeményezésekhez kapcsolódó nyilvános konzultációk kérdőíveit és a konzultációs weboldalakat már most lefordítja az Unió valamennyi nyelvére. Ugyanakkor a kiemelt és a széles körű közérdeklődésre számot tartó kezdeményezésekhez tartozó főbb konzultációs dokumentumok összes hivatalos nyelvre való lefordítása jelentős terhet róna a Bizottság erőforrásaira, nem felelne meg a gazdaságosság elvének, és további késedelmet okozna a szakpolitikai döntéshozatal folyamatában. Ha az arányosság elve vagy a relevancia megköveteli, a Bizottság mérlegelheti az egyéb kísérő dokumentumok lefordítását.

Harmadik felsoroláspont: A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A Bizottság már most egy speciális kérdéssorozat használatát ajánlja bevált gyakorlatként a célzott érdekeltek esetében.

117

A Bizottság elismeri az információkkal és technológiával kapcsolatos ellenőrzések fontosságát a webalapú konzultációk esetében, és folyamatosan javítja a rendelkezéseket a technológiához kötődő kockázatok csökkentése érdekében. A sebezhetőségek kezelését szolgáló, folyamatosan tökéletesített intézkedések, valamint a Bizottság webes jelenlétének biztonsági szempontú nyomon követése, illetve az „Ossza meg velünk véleményét!” platformon a nyilvános konzultációk vonatkozásában alkalmazott rendelkezések mind ebbe az irányba tett lépések.

A Bizottság elkötelezett a személyes adatok védelme mellett, ami alapvető jognak számít.

5. ajánlás – Adatkezelés és adatbiztonság

A Bizottság tisztában van annak fontosságával, hogy a nyilvános konzultációs folyamat védett legyen az eredmények manipulálásával szemben, és szigorú előírásokat alkalmaz az adatkezelés és adatbiztonság tekintetében e területen.

Első felsoroláspont: A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A Bizottság módszeresen ellenőrzéseket végez a nyilvános konzultációkra érkező hozzászólások tekintetében, hogy a webes biztonságot szolgáló intézkedések és a konzultációhoz kapcsolódó elemzések segítségével jelentést tehessen a rendellenes helyzetekről és viselkedésről (kibertámadások észlelése, IP-címek ismétlődése, kampányok felderítése). A rendellenes helyzeteket és viselkedést a konzultációhoz kapcsolódó tényszerű jelentésben jelzi. A Bizottság kialakított egy rendszert az adatkezelés és adatbiztonság tekintetében megszabott szigorú elvárások támogatására.

Az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon közzétett nyilvános konzultációk válaszadói 2018. július 24. óta kötelesek azonosítási mechanizmust (EU Login) használni.

A Bizottság azonosítási mechanizmusa – ahogyan a Captcha is – fontos intézkedés a konzultációk manipulációkkal szembeni védelme szempontjából. A technológiai fejlődés azonban lehetőséget biztosít ezen intézkedések megkerülésére.

A Bizottság hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megmaradjon az egyensúly a szigorú biztonsági előírások és a konzultációkban való részvétel egyszerűsége között.

Második felsoroláspont: A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

Az Európai Bizottság elemzéseket vezetett be az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon keresztül lebonyolított konzultációk kapcsán, amelyek az e célokra elérhető és felhasználható technikai információk korlátain belül, és a személyes adatok védelmére és biztonságára vonatkozó keretekkel összhangban többek között lefedik a kampányok észlelését, a nemzetiség szerinti klasztereket, valamint az azonosított kategóriákat és elemeket. Ezeket az intézkedéseket folyamatosan naprakésszé teszik annak érdekében, hogy azok részesülhessenek a technológiai előrelépésekből, és a kérdőívek célnak megfelelő kialakításából fakadó előnyökből.

118

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások értelmében nem kötelező követelmény a tényszerű összefoglaló jelentés elkészítése.

6. ajánlás – Visszajelzés a válaszadóknak

A Bizottság elfogadja ezt az ajánlást.

A Bizottság az átláthatóság biztosítása érdekében már most ajánlja a tényszerű információk közzétételét (tényösszegző jelentések, a konzultációkhoz való hozzászólások) az érdekeltektől kapott információk tekintetében. Ezenkívül az adott kezdeményezéssel kapcsolatban zajló valamennyi konzultációs tevékenység eredményeit összegző összefoglaló jelentéseket is közzétesznek.

A Bizottság emellett az „Ossza meg velünk véleményét!” portál továbbfejlesztésének összefüggésén belül vizsgálja azokat a technikai megoldásokat, amelyekkel fokozható a nyilvános konzultációk eredményével kapcsolatos átláthatóság. E visszajelzést a résztvevők rendelkezésére bocsátják majd a Bizottság weboldalán.

Ellenőrző csoport

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a teljesítmény-ellenőrzést az uniós finanszírozásra és igazgatásra szakosodott, Lazaros S. Lazarou számvevőszéki tag elnökölte V. Kamara végezte. Az ellenőrzést Annemie Turtelboom számvevőszéki tag vezette Dennis Wernerus kabinetvezető, Diane Tinnemans és Carmen Schnell kabinetasszisztensek, Margit Spindelegger ügyvezető, Rogelio Abarquero Grossi feladatfelelős, Michael Spang vezető ellenőr, Soós-Petek Bernadett, Horvay-Kovács Attila, Anzela Poliulianaitė és Vesna Ogriz számvevők, továbbá Borja Cruselles De Muller gyakornok támogatásával. Nyelvi támogatás: Mark Smith. IT-támogatás: Emanuele Fossati és Varga Zsolt. Statisztikai támogatás: Paul Haschka és Bogomil Kovachev. Minőségbiztosítási támogatás: Elisa Gómez, Horst Fischer, Jesús Nieto Muñoz és Ivo Koppelmaa. Titkári feladatok: Valérie Tempez-Erasmi és Manuela Magliocca.

Balról jobbra: Jesús Nieto Muñoz, Zsolt Varga, Rogelio Abarquero Grossi, Carmen Schnell, Annemie Turtelboom, Manuela Magliocca, Margit Spindelegger, Dennis Wernerus, Anzela Poliulianaite

Végjegyzetek

¹ A Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker 2018-as értékelő beszéde az Unió helyzetéről, 6. o. 2018. szeptember 12.

² Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke a részvételi demokráciáról: (3) Az Európai Bizottság, annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió fellépéseinek koherenciáját és átláthatóságát, az érintett felekkel széles körű előzetes konzultációkat folytat.

³ COM(2001) 428 végleges.

⁴ COM(2002) 704 végleges.

⁵ COM(2001) 726 végleges és COM(2002) 278 végleges.

⁶ SWD(2017) 350 final. Minőségi jogalkotási iránymutatások, 69. o. https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/better-regulation-guidelines.pdf

⁷ Minőségi jogalkotási iránymutatások, 4. o.

⁸ SWD(2015) 111 final.

⁹ Minőségi jogalkotási iránymutatások, SWD(2017) 350 final: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/better-regulation-guidelines.pdf

¹⁰ A minőségi jogalkotási program megvalósítása: jobb megoldások a jobb eredmények érdekében. SWD(2017) 675 final.

¹¹ „Szóljon hozzá a jogalkotáshoz” elnevezésű weboldal: https://ec.europa.eu/info/law/contribute-law-making_hu

¹² https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say_hu

¹³ OECD (2018), Regulatory Policy Outlook 2018 (OECD Szabályozási politikai kitekintés), 2018, OECD Publishing, Párizs, 48. o.

¹⁴ OECD (2018), Regulatory Policy Outlook 2018 (OECD Szabályozási politikai kitekintés), 2018, OECD Publishing, Párizs, 55. o.

¹⁵ A civil párbeszédek az európai biztosokkal és más uniós döntéshozókkal – például az európai parlamenti képviselőkkel –, valamint nemzeti, regionális és helyi politikusokkal folytatott nyilvános viták. https://ec.europa.eu/info/events/citizens-dialogues_hu

¹⁶ Lásd: Citizens’ Participation Using Sortition (A polgárok részvétele sorshúzás alkalmazásával), Bertelsmann Stiftung, 2018. október.

¹⁷ OECD (2018), Regulatory Policy Outlook 2018 (OECD Szabályozási politikai kitekintés), 2018, OECD Publishing, Párizs, 55. o.

¹⁸ Minőségi jogalkotási iránymutatások, 2017, 69. o. (2015, 64. o.).

¹⁹ Minőségi jogalkotási iránymutatások, 2017, 79. o. (2015, 76. o.).

²⁰ https://ec.europa.eu/eusurvey/

²¹ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 395. o. (2015, 317. o.). Konferenciák, nyilvános meghallgatások és rendezvények; Eurobarométer felmérések; szakértői csoportok; fókuszcsoportok; interjúk; nyilvános konzultációk; a kkv-knek szóló konzultációk, kkv-panelek; munkaértekezletek, ülések és szemináriumok.

²² A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 396. o. (2015, 319. o. A nyitott, nyilvános online konzultációk erősségei: széles körben nagy számú érdekelt felet szólítanak meg).

²³ COM(2019) 178, 15. o.

²⁴ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 424. o. (2015, 319. o.).

²⁵ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 423. o. (2015, 319. o.).

²⁶ Minőségi jogalkotási iránymutatások, 2017, 71. o. (2015, 66. o.).

²⁷ Minőségi jogalkotási iránymutatások, 2017, 73. o. (2015, 69. o.).

²⁸ COM(2019) 178, 5. o.

²⁹ https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/Strategy.aspx

³⁰ Az általunk felülvizsgált nyilvános konzultációkra a PC rövidítés utal (a hivatkozások a PC-1-es számtól a PC-26-os számig tartanak).

³¹ a Bizottságnál: Kommunikációs Főigazgatóság, Informatikai Főigazgatóság, a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága; Európai Parlament; Régiók Európai Bizottsága; európai ombudsman; és Szabályozói Ellenőrzési Testület (a Bizottságon belül).

³² Észtország és Németország.

³³ A háttérmagyarázatokban a polgárok beérkezett véleményeiből és nézeteiből készített válogatás olvasható fordításban, ezen jelentés nyelvén. Az összes kiválasztott észrevétel eredeti változata a IV. mellékletben található.

³⁴ http://www.oecd.org/gov/46560128.pdf

³⁵ https://www.oecd.org/governance/regulatory-policy/49990817.pdf

³⁶ Az EUMSZ 287. cikkének (3) bekezdése: „Az Unió többi intézménye, az Unió nevében bevételt vagy kiadást kezelő szervek, illetve hivatalok, a költségvetésből kifizetésben részesülő bármely természetes vagy jogi személy […] a Számvevőszék kérésére megküldik a feladatai elvégzéséhez szükséges valamennyi dokumentumot vagy információt.”

³⁷ Minőségi jogalkotási iránymutatások, 2017, 70. o. (2015, 65. o.).

³⁸ Minőségi jogalkotási iránymutatások, 2017, 70. és 71. o. (2015, 65. és 66. o.).

³⁹ Minőségi jogalkotási iránymutatások, 2017, 88. o. (2015, 85. o.).

⁴⁰ Minőségi jogalkotási iránymutatások, 2017, 91. o. (2015, 91. o.), valamint a 2017-es eszköztár, 38. o.

⁴¹ Minőségi jogalkotási iránymutatások, 2017, 91. o. (2015, 91. o.).

⁴² A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 37. o.

⁴³ Minőségi jogalkotási iránymutatások, 2017, 7. és 67. o.

⁴⁴ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 37., 38. és 438. o. (2015, 264, 280. és 305. o.).

⁴⁵ Az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon először 2017-ben tettek közzé ütemterveket és bevezető hatásvizsgálatokat.

⁴⁶ Ezen túlmenően lezajlott egy nagy kampány is, amelynek részeként 260 000 válasz érkezett.

⁴⁷ COM(2019) 178, 12. o.

⁴⁸ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 380. o. (2015, 303. o.).

⁴⁹ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 379. o. (2015, 61. és 301. o.).

⁵⁰ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 385. o. (2015, 313. o.).

⁵¹ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 391. o. (2015, 7. o.).

⁵² A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 391. és 394. o. (2015, 59. és 280. o.).

⁵³ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 7. és 376. o. (2015, 59. és 7. o.).

⁵⁴ Tájékoztató központok minden uniós országban: https://europa.eu/european-union/contact/meet-us_hu

⁵⁵ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 399. és 400. o.

⁵⁶ COM(2017) 651 final.

⁵⁷ COM(2019) 178, 16. o.

⁵⁸ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2015, 314. o.

⁵⁹ Language coverage of public consultations launched by the Commission (A Bizottság által elindított nyilvános konzultációk nyelvi lefedettsége), 2017. április 28.

⁶⁰ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 397. o.

⁶¹ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 397. és 398. o.

⁶² Egyet az I. melléklet, kettőt pedig a fő szöveg említ.

⁶³ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 402. o.

⁶⁴ Violeta Bulc biztos 2018. augusztus 31-én a következőket mondta: „Nyilvános konzultációnk keretében európai polgárok milliói adtak hangot véleményüknek. Üzenetük egyértelmű: 84%-uk szeretné, ha nem kellene többet átállítani az órákat. Ennek megfelelően fogunk eljárni, és jogalkotási javaslatot készítünk az Európai Parlament és a Tanács számára, amely intézmények ezután közösen határoznak” (http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18–5302_hu.htm).

⁶⁵ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 400. o. (2015, 315. és 318. o.).

⁶⁶ A Bizottság eszköztára, 2017, 411. o. (2015, 321. o.).

⁶⁷ A TOR (the onion routing, azaz „a hagyma elosztó”) egy olyan webes böngésző, amelyet a weben való anonim böngészéshez, a forgalom elemzésének kivédése céljából alakítottak ki.

⁶⁸ SWD(2018) 406 final, 3. o.

⁶⁹ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 424. o. (2015, 319. o.).

⁷⁰ A minőségi jogalkotás eszköztára, 2017, 423. o. (2015, 319. o.).

⁷¹ http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18–5302_hu.htm

⁷² A Bizottság eszköztára, 417. és 419. o. (2015, 333. o.).

⁷³ A Bizottság eszköztára, 412. o. (2015, 314. o.).

⁷⁴ A Bizottság eszköztára, 424. o. (2015, 314. o.).

⁷⁵ Minőségi jogalkotási iránymutatások 2017, 84. o. (2015. évi iránymutatások, 81. o.)

⁷⁶ Minőségi jogalkotási iránymutatások 2017, 87. o. (2015. évi iránymutatások, 84. o.)

⁷⁷ Az Európai Bizottság 2015. évi éves irányítási és teljesítményjelentése, 84. o.

⁷⁸ SWD(2018) 406 final, Módszertani szempontok, 2. o.: „A felmérésekkel ellentétben a nyilvános konzultációk statisztikailag nem reprezentatívak. Az online nyilvános konzultációk reprezentativitását csökkenti, hogy ezek inkább azok véleményét tükrözik, akik a konzultációban való részvétel mellett döntöttek, mint azokét, akik nem. Mindezeket figyelembe kell venni az eredmények értelmezésekor.”

⁷⁹ A Bizottság minőségi jogalkotási eszköztára, 2017, 436. o. (2015., 239. és 243. o.)

⁸⁰ https://ec.europa.eu/info/consultations/2018-summertime-arrangements_hu

⁸¹ A független vállalkozó a zárójelentés A–A.2. mellékletében hangsúlyozottaknak megfelelően további ellenőrzéseket és adattisztítást végzett (https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/64e670c5-fcf9-11e8-a96d-01aa75ed71a1).

Ütemezés

Esemény	Dátum
Az ellenőrzési feladatterv elfogadása / az ellenőrzés megkezdése	2018.04.10.
A jelentéstervezet hivatalos megküldése a Bizottságnak (illetve más ellenőrzött szervezetnek)	2019.06.06.
A végleges jelentés elfogadása az egyeztetési eljárás után	2019.07.16.
A Bizottság (illetve más ellenőrzött szervezet) hivatalos válaszainak beérkezése az összes uniós nyelven	2019.08.29.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2019

PDF	ISBN 978-92-847-3420-7	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/960894	QJ-AB-19-012-HU-N
HTML	ISBN 978-92-847-3397-2	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/915671	QJ-AB-19-012-HU-Q

© Európai Unió, 2019

Az olyan fényképek és más anyagok felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek szerzői jogainak nem az Európai Unió a tulajdonosa, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu

Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://op.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.